Alaptájékoztató

A Diákhitel Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság

25.000.000.000,- Ft, azaz huszonötmilliárd forint keretösszegő kötvényprogramjához

Program Szervező, Vezető Forgalmazó Kibocsátó jogi tanácsadója

Államadósság Kezelő Központ Gárdos, Füredi, Mosonyi, Zártkörően Mőködő Részvénytársaság Tomori Ügyvédi Iroda

Forgalmazók Deutsche Bank ZRt. ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Budapest, 2007. szeptember 10.

„A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét.”

I. TARTALOMJEGYZÉK

I. TARTALOMJEGYZÉK 2

II. ÖSSZEFOGLALÓ 3

III. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 7

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 13

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT 17

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE 18

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE 19

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI 31

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 58

FÜGGELÉKEK 85

II. ÖSSZEFOGLALÓ

Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része. Megalapozott befektetési döntést csak az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

A jelen Xxxxxxxxxxxxxxx tartalmáéért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel.

Ha az Alaptájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy más államok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárást megelőzően az Alaptájékoztató fordításának költségeit. Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. A Kibocsátónak, illetve a Vezető Forgalmazónak az Alaptájékoztatóért való felelőssége nem állapítható meg kizárólag a jelen Összefoglaló alapján – ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is –, kivéve, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy az Alaptájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz.

A Kibocsátó és a forgalmazó köteles haladéktalanul az Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje, illetőleg a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.

A Kötvényprogram keretében történő forgalomba hozatalra megfelelően irányadó a Tpt. 33.§

(1) bekezdése, amely szerint, ha az Alaptájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt, vagy a szabályozott piacon történő kereskedés megkezdése előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvényre aukciós vételi nyilatkozatot tett, jogosult nyilatkozata visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő 15 napon belül gyakorolhatja. A befektető elállása esetén a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek az ügylettel kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni.

A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét.

1. A KÖTVÉNYPROGRAM CÉLJA

A Kötvényprogram a Bizottság 809/2004. Rendelete, a Tpt., a Kötvényrendelet rendelkezéseinek, valamint a Magyar Köztársaság egyéb alkalmazandó jogszabályainak megfelelően a Kibocsátó által létrehozott kibocsátási program, melyhez készített Alaptájékoztató közzétételét a Felügyelet 2007. szeptember 20. napján kelt PSZÁF E- III/10.352/2007. számú határozatával engedélyezte.

A Kötvényprogram célja, hogy a Diákhitel Központ Zrt. a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a hallgatói hitelrendszer finanszírozását kötvények forgalomba hozatalán keresztül biztosítani tudja.

2. A KÖTVÉNYPROGRAM ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

A Diákhitel Központ Zrt., mint Kibocsátó a Kötvényprogram keretében kizárólag névre szóló, dematerializált kötvényeket értékesíthet, nyilvános forgalomba hozatali eljárások során.

A Kötvényprogram felállításával, az egyes forgalomba hozatalok szervezésével megbízott közremőködő az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.), mint Vezető Forgalmazó.

A Kötvényprogram keretösszege 25.000.000.000,- Ft, azaz Huszonötmilliárd forint.

A Kötvényprogram időtartama a Felügyelet engedélye megadásának napjától 2007. december 31-ig tart.

A Kötvényprogram során a maximum 2 év 318 nap futamidejő, fix kamatozású Kötvény egy sorozatban, és a sorozaton belül több részletben, forintban hozható forgalomba, aukciós eljárás útján az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek szerint.

A Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvények a BÉT-re bevezetésre kerülnek.

A Kibocsátó a jelen Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

a) a Hirdetményt a Magyar Tőkepiac címő hivatalos lapban, valamint a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx címő honlapján,

b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx címő honlapján,

c) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx címő honlapján.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx címő honlapján keresztül történnek.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kötvény nem minden befektető számára alkalmas befektetési céljai elérésére, ezért minden befektetőnek saját magának kell mérlegelnie a kötvény-befektetés kockázatait.

3. A KIBOCSÁTÓ

A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Rendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, fő tevékenysége

A Diákhitel Központ Zrt. zártkörő részvénytársasági formában mőködő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer mőködtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései – bizonyos kivételekkel – nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg.

A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai

A Társaság a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeken kívül adatfeldolgozói és a Hpt. 2. számú mellékletének I/12. b) pontja szerinti ügynöki tevékenységet is folytathat elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával.

A Diákhitel Központ Zrt. ügyfeleiről azok hozzájárulása alapján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hitelfelvevő személyazonosító adatait, a szerződésre, annak teljesítésére, a célzott kamattámogatásra vonatkozó adatokat, információkat, továbbá azokat az adatokat, amelyek nyilvántartását jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. (A Diákhitel Központ Zrt. adatkezelése bejelentésre került az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.)

Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan

A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegő rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan mőködését.

A Diákhitel Központ Zrt. pénzügyminiszteri engedélyhez kötött forrásszerzése

A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a alapján a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

Xxxxxxxxx garantált források felhasználása

A Kormányrendelet 25.§-ának (2) bekezdése szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, mőködési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság szerepvállalása

A Kormányrendelet 25.§-ának (4) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaságot, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közremőködjön.

A Kormányrendelet 25.§-ának (6) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír- számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az ÁKK Zrt. végzi.

A Pénzügyminisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás

A Kormányrendelet 25.§-ának (5) bekezdése alapján a Társaság rendszeresen tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot a hallgatói hitelállományról, az igénybe vett forrásokról és törlesztésekről, illetve az állami kezesség érvényesítésének valószínőségéről.

Pénzforgalmi számlavezetés

Az Áht. 18/C.§-ának (6) (7) bekezdése értelmében a Diákhitel Központ Zrt. – rendelkezési jogának fenntartása mellett – a Magyar Államkincstárban köteles pénzforgalmi számláját vezetni, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával - lakásépítés munkáltatói támogatása számla és a devizaszámla kivételével - nem rendelkezhet, átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített – az értékpapír-számlán, illetve értékpapír- letéti számlán nyilvántartott – állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést térítésmentes szolgáltatásként végzi.

4. A KEZESSÉG

A 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a értelmében a Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek.

A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel.

5. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők:

A Diákhitel Központ Zrt. által a jelen Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvények kondícióik tekintetében határozottan összehasonlíthatóak az állampapírokkal – értve ezalatt különösen a kamat mértékét, a kamatfizetés gyakoriságát és időpontjait, valamint a lejáratot –, mivel azok a – Kötvények kibocsátásának napját tekintve a Kötvényekkel azonos hátralévő futamidejő – 2010/D elnevezéső Magyar Államkötvény feltételei alapján kerültek meghatározásra.

Ezen felül a Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig a Pénzügyminisztérium gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent.

A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a alapján a központi költségvetés terhére történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek.

Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által mőködtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle kockázat felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.

III. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Az Alaptájékoztató e fejezetének célja, hogy a Társaság Kötvényeibe történő befektetés kockázatairól hiteles képet nyújtson.

1. A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A Diákhitel Központ Zrt. által a jelen Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvények teljes mértékben összehasonlíthatóak az állampapírokkal, mivel a Kötvények kondíciói, értve ez alatt különösen a kamat mértékét, a kamatfizetés gyakoriságát és időpontjait, valamint a lejáratot, egy, a Kötvények kibocsátásának napját tekintve a Kötvényekkel azonos hátralévő futamidejő, 2010/D elnevezéső Magyar Államkötvény feltételei alapján kerültek meghatározásra. A Kötvények a BÉT-re bevezetésre kerülnek, ahol a Kötvényprogram forgalmazói, vagy azok egy része folyamatos árjegyzési kötelezettséget vállal.

A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét.

2. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

2.1. A Társaság jogi szabályozásában rejlő kockázat

A Társaság mőködésének feltételrendszerét nem törvényi szinten szabályozták, így a mőködési feltételeit szabályozó jogszabály szintje módot ad a Társaság üzleti tevékenységének közvetlen befolyásolására. A Társaság gazdálkodásának jogi szabályozása – mivel nem tartozik a Hpt. hatálya alá – nincs összhangban a Társaság által végzett különleges tevékenységgel, ami negatívan hat a gazdálkodás eredményességére.

2.2. Tulajdonosi kockázat

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam. A Pénzügyminisztériumnak a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal 2003. január 15-én kötött szerződése alapján a tulajdonosi jogokat az Áht. 109/F.§ (2) bekezdés a) pontja és 109/G.§

(1) bekezdése alapján a Pénzügyminisztérium gyakorolja.

A tulajdonosi jogok gyakorlása során a Pénzügyminisztérium nevében a pénzügyminiszter személyesen vagy meghatalmazott útján jár el. Az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának fenti rendje speciális kockázatot nem jelent. A fentiek szerinti tulajdonlás következményeként nincs olyan, a Magyar Államtól független piaci szereplő, aki tulajdonosi kockázatot jelenthetne a Kibocsátó vonatkozásában.

2.3. A Társaság finanszírozási kockázatai

A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Azokban az években, amikor jelentős adósságmegújítás szükséges, a finanszírozási igény dinamikusan nő. Emellett azonban az ügyfelektől befolyó összegek az új folyósítások egyre magasabb hányadát képesek fedezni, így az alaptevékenység finanszírozási igénye csökken. Mivel azonban az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek teljesítésére, ezért a hallgatói hitelfolyósítások csökkenő hányada mellett a lejáró hitelek és kötvények törlesztése csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a központi költségvetés által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül.

Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevői hiteligények jelentős részének kielégítése is külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenő forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Emiatt 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés, illetve ugyanezzel az intézménnyel 2007 augusztusában létrejött további szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénzpiacról igénybe vett/vehető forrással. Mindemellett azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban

– bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam-kockázatokat is kezelnie szükséges.

A 2003 januárjától meginduló hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. 2001 júliusa óta az államháztartásról szóló törvény (Áht.) szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában, a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Kincstárnál vezetett számlák kedvezőtlen kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékő szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi mőveletek hatékony és eredményes lebonyolításához. A Társaság a számlái egyenlegéről és a napi forgalmi tételekről nem kap azonnal információt, a kereskedelmi banki gyakorlatban általános on-line, azonnali számlainformációkat nyújtó tranzakciós rendszer sem áll rendelkezésre. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditás mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére ezen finanszírozáshoz kapcsolódó mőködési kockázatok nem befolyásolják jelentősen a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

2.4. A Társaság mőködési kockázatai

Középtávon a Társaság finanszírozási igényének kielégítésében – azzal párhuzamosan, hogy egyre több ügyfél kezdi meg a felvett hallgatói hitel törlesztését –, a hangsúly előreláthatóan fokozatosan áttevődik a kötvénykibocsátásból illetve hitelfelvételből történő forrásszerzésről az alaptevékenységből származó bevételekre.

A beszedési rendszer hatékonysága lényegesen befolyásolja az alaptevékenységből származó bevételek nagyságát. 2003. január 1-jén kezdődött meg a Kormányrendelet által meghatározott kritériumoknak megfelelő ügyfelek törlesztési kötelezettsége. A hallgatói hitelek visszafizetési hajlandóságának megítélésére vonatkozóan jelenleg 2003. január - 2007. június időszaki adatok állnak rendelkezésre. Az alább felsorolt kockázati tényezők a beszedési rendszer hatékonyságát, ezen keresztül a Társaságnak a törlesztésből származó bevételeit befolyásolhatják:

– Az ügyfelek hallgatói hitelre való jogosultságának megítéléséhez szükséges információk egy része jelenleg külső partnerektől, a felsőoktatási intézmények tanulmányi osztályairól származik. Az egységes országos hallgatói nyilvántartás kiépítése folyamatban van, ez az eddiginél pontosabb információt fog biztosítani arról, hogy ügyfeleink mikor lépnek a hallgatói hitel törlesztési szakába és a Diákhitel Központ Zrt. mely időponttól kezdve követelheti meg a törlesztéseket.

– Kockázatot jelent, hogy a Társaságnak még nincs hosszabb időtávra vonatkozó tapasztalata a nem fizető adósokkal szemben az állami adóhatóság által végzendő behajtási tevékenység hatékonyságáról.

– A Társaság bevételeit befolyásolja a speciális élethelyzető ügyfelek által igényelhető törlesztési kötelezettség szüneteltetése. A törlesztési kötelezettség szüneteltetésére jogosultak egy része a központi költségvetés által a jogosultság időszakára célzott kamattámogatásban részesül, ami a szüneteltetés miatt kieső törlesztések negatív pénzügyi hatásait kompenzálja. A szüneteltetésre és a kamattámogatásra jogosultak körét szabályozó jogszabály nem igényel parlamenti konszenzust, ezért azok köre középtávon változhat, befolyásolva ezzel a Társaság pénzügyi helyzetét. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a 2003. január - 2007. június időszak adatai alapján a törlesztés szüneteltetése, illetve a célzott kamattámogatás pénzügyi hatása a jelen Kötvénykibocsátás nagyságrendjéhez viszonyítva elenyésző részarányt képvisel, ezért az említett jogosultságok pénzügyi következményei érdemben nem befolyásolják a jelen Kötvények visszafizetési lehetőségét.

A Társaság által a számviteli feladatok ellátására, illetve ügyfelei adatainak és hallgatói hiteleinek nyilvántartására használt informatikai rendszere – a folyamatos fejlesztések ellenére – néhány funkció ellátása során mőködési kockázatot hordoz magában, azonban ezen kockázatokat a Társaság a kapcsolódó munkafolyamatok kiigazításával kezelte, így azok szokványos mértékőnek tekinthetők. A Társaság ezen operációs kockázat kiküszöbölése érdekében új informatikai rendszer középtávon – 1-2 év – történő bevezetésén dolgozik.

3. A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK

A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A 2007. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés nélkül beálló állami kezességet jelent.

A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része.

A 2007. évi költségvetési törvény összegszerően nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak

(i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki,

(ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír- kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az ÁKK Zrt. végzi, továbbá

(iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejőleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik.

Az Áht. 33/A.§ és 33/D.§-a alapján az Országgyőlés a jogszabályi állami kezességvállalásból eredő állami kötelezettségek alapján várható fizetési kötelezettségek fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

– igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

– igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

– igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri,

– mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne.

A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerőbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak.

Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínőségéről.

Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegő előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerő mőködés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét.

A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről - ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat - a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest (az államháztartásért felelős miniszter) a várható beváltást megelőzően legalább 15 naptári nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokló körülmények bekövetkezésével egyidejőleg, vagy a beváltásról való tudomásszerzésről haladéktalanul értesíteni köteles. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a jogosult Kötvénytulajdonos a jogszabályban meghatározott feltételek szerint - a Kormányrendelet 11. számú mellékletében szereplő igénylőlap felhasználásával - érvényesítheti az állami készfizető kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál (APEH-nél). Az állami készfizető kezesség beváltását a jogosult Kötvénytulajdonos a Kötvény kibocsátásakor hatályos szabályok alapján a 10032000-01907003 APEH Állami kezességbeváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti.

Az állami kezesség beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el. A beváltott állami kezesség - figyelemmel a külön

jogszabályokban foglaltakra - a kötelezett Kibocsátónak a Magyar Állammal szembeni kötelezettségévé válik.

A fentiekből megállapítható, hogy – a bár a szabályozás egyre nagyobb figyelmet fordít a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességre, - az érvényesítésére továbbra is kevés konkrét részletszabályt állapít meg. Emiatt a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

A jelen Alaptájékoztatóban szereplő egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Alaptájékoztató megfelelő helyein található.

Áht. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Bázispont A százalék századrésze.

BÉT A Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxxx: Cg. 01- 10-044764).

Értékpapír-számla A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó

jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

Euró A Tanács 974/98/EK rendelete értelmében az Európai Monetáris Unió harmadik szakaszában résztvevő országok által hivatalos fizetőeszközként használt egységes európai valuta.

Felügyelet / PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve

annak mindenkori jogutódja.

Forgalmazók Deutsche Bank Zrt.

ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Forgalomba hozatal A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala a jelen

Alaptájékoztató rendelkezéseivel összhangban.

Ft / forint A Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszköze.

Gt. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Hpt. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

KELER Zrt. / Központi Értéktár / KELER

Kibocsátó / DK Zrt. / Társaság / Diákhitel Központ Zrt.

A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11., cégjegyzékszám: 01-10-042346).

A Diákhitel Központ Zrt.

Kincstár A Magyar Államkincstár.

Kötvények A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

Kötvényprogram A Kibocsátó 25 Mrd Ft, azaz huszonötmilliárd forint keretösszegő, forint alapú, a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott kötvényprogramja.

Kötvényrendelet A kötvényről szóló 285/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Magyarország / Magyar Állam A Magyar Köztársaság.

MNB A Magyar Nemzeti Bank.

MMTS A BÉT elektronikus kereskedési rendszere.

Munkanap Minden olyan nap, amelyen mind a hitelintézetek, mind a pénz- és devizapiacok Budapesten kifizetéseket, illetve elszámolásokat hajtanak végre.

Okirat A Tpt. 7. § (2) szerinti, az egy Sorozatban dematerializált formában kibocsátott valamennyi Kötvényt képviselő, értékpapírnak nem minősülő dokumentum.

Rendelet / Kormányrendelet A hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel

Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Kormányrendelet, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Ptk. Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, illetve az annak helyébe lépő

jogszabály(ok).

Részlet / Sorozatrészlet Egy Sorozat azon Kötvényei, amelyek kibocsátási napja azonos.

Részvényes A Társaság részvényeinek tulajdonosa(i).

Sorozat / Kötvénysorozat Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos

jogokat megtestesítő Kötvények egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban kibocsátott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége.

Számviteli törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Tpt. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Választottbíróság A Tpt. 376.§-ában meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság.

Végleges Feltételek Valamely Részletre vonatkozó, az adott Részlet Forgalomba hozatalának adatait meghatározó dokumentum, amely a Tpt. 27.§ (6) bekezdésének megfelelően többek között tartalmazza az adott Részletben forgalomba hozott Kötvények egyedi végleges feltételeit. A Kötvényprogram során az első Forgalomba hozatalt követően lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatalok esetében a Végleges Feltételek, az adott Részletben kibocsátott Kötvények egyedi végleges feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazni fogja a megelőző Forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tényeket, adatokat, információkat is. Egységes szerkezet alatt értendő az is, ha a Végleges Feltételek a megelőző Forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatások elérhetőségét tartalmazza.

Vezető Forgalmazó / ÁKK Zrt. Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően

Mőködő Részvénytársaság (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00., xxxxxxxxxxxxxx: Cg. 01-10-044549).

2004. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről

és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2005. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről

szóló 2004. évi CXXXV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2006. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről

szóló 2005. évi CLIII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2007. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről

szóló 2006. évi CXXVII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

Alulírottak, mint az Alaptájékoztatóban szereplő információkért felelős személyek kijelentik, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a jelen Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó és a Kibocsátót terhelő, Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekért készfizető kezességet vállaló Magyar Állam helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket.

Kelt, Budapesten, 2007. szeptember 10. napján

Kibocsátó:

DIÁKHITEL KÖZPONT ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxxxx Xxxxx s.k. Vezérigazgató

Vezető Forgalmazó:

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxxxx Xxxxxx s.k. vezérigazgató

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK

JEGYZÉKE

A jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kizárólag a következő dokumentumok kerülnek beépítésre:

1. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2005. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Rt. 2005. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Kibocsátóval kapcsolatos információk” linkről.

2. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2006. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Rt. 2006. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Kibocsátóval kapcsolatos információk” linkről.

3. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Kibocsátóval kapcsolatos információk” linkről.

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE

1. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

1.1. A Kibocsátó hivatalos neve és jogállásának rövid bemutatása.

A Kibocsátó cégneve: Diákhitel Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság

A Kibocsátó rövidített cégneve: Diákhitel Zrt.

A Kibocsátó jogállásának rövid bemutatása:

A Társaság létrehozására, annak szervezetére és mőködésére a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, illetve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a Ptk., az Áht., a Kormányrendelet és a részvénytársaságokra vonatkozó más jogszabályi rendelkezések az irányadók. A Diákhitel Központ Zrt.-re a Hpt. hatálya – kivéve annak 54.§- át – nem terjed ki.

Az alapítás, a cégbejegyzés helye és időpontja, a cégjegyzék száma

Alapítás dátuma: 2001. április 27.

Cégbejegyzés helye és időpontja: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, 2001. június 14. Cégjegyzék száma: 00-00-000000.

A Társaság a Magyar Állam 100%-os tulajdonában van.

A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelői szerződés alapján a részvények feletti tulajdonosi jogokat a Pénzügyminisztérium (székhely: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0.) gyakorolja.

A Társaságot az alapító határozatlan időtartamra hozta létre. Tevékenységének kezdete 2001. április 27. A Társaság üzleti éve a naptári évvel megegyezik, első üzleti éve 2001. április 27- től 2001. december 31-ig tart. A Társaság koncesszió köteles tevékenységet nem végez.

A Társaság alaptőkéje 300.000.000,- Ft, azaz Háromszázmillió forint.

1.2. A Kibocsátó székhelye és jogi formája, levelezési címe és telefonszáma A Kibocsátó székhelye: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

A Kibocsátó jogi formája: zártkörően mőködő egyszemélyes részvénytársaság.

A Kibocsátó levelezési címe: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

A Kibocsátó telefonszáma: x00-0-000-0000.

1.3. A Kibocsátó vezető testületének részletes bemutatása, az irányítási rendszer ismertetése

1.3.1. A tulajdonosi jogok gyakorlása

A Diákhitel Központ Zrt. egyszemélyes zártkörően mőködő részvénytársaság. A Magyar Állam 2002. december 31-én a Diákhitel Központ Zrt. részvényei felett 100%-os tulajdont szerzett, a tulajdonosi jogokat a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelői szerződés alapján a Pénzügyminisztérium gyakorolja.

A Közgyőlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli Részvényes dönt és gyakorolja a Társaság legfőbb szervének jogait. A Részvényes tulajdonosi határozat formájában, írásban dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. A Részvényes – a megválasztással, illetve a kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles az Igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság véleményét kérni.

A tulajdonosi határozatot – annak meghozatalától számított 30 napon belül – az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság véleményét tartalmazó jegyzőkönyvi kivonattal együtt a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.

A Részvényes kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapító Okirat megállapítása és módosítása;

b) az alaptőke felemelése és leszállítása;

c) döntés a részvénytársaság mőködési formájának megváltoztatásáról;

d) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszőnésének elhatározása;

e) az igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelő bizottság tagjainak és a Könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

f) a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása (elfogadása, ideérte az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is);

g) döntés osztalékelőleg fizetéséről;

h) az egyes részvénysorozatokhoz főződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

i) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

j) a Társaság éves üzleti tervének elfogadásáról,

k) döntés más társaságba történő befektetésekről, üzletrészek, részvények vétele, eladása;

l) a Társaság igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjai és más, a Részvényes által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat (a továbbiakban: Javadalmazási Szabályzat) elfogadása,

m) döntés a vezérigazgató munkaviszonyának létesítéséről, megszüntetéséről valamint munkaszerződésének módosításáról

n) döntés a Javadalmazási Szabályzatban meghatározott vezető állású munkavállalók személyi alapbér növelésének irányadó mértékéről,

o) a hitelfelvevők felé felszámítandó díjak és költségtérítések jóváhagyása,

p) döntés minden olyan kérdésben, amit a Gt., a jogszabályok, vagy az Alapító okirat a Részvényes kizárólagos hatáskörébe utal.

1.3.2. A Társaság vezetése

1.3.2.1. A Társaság ügyvezető szerve: az Igazgatóság

Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve. Az Igazgatóság képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, vezeti és irányítja a Társaság üzleti tevékenységét, gazdálkodását és gondoskodik az eredményes mőködés feltételeiről.

Tevékenységét alapvetően a Gt., a vonatkozó egyéb jogszabályok, a Társaság Alapító Okirata, illetve az igazgatósági ügyrend alapján végzi.

Az Igazgatóság testületként jár el. Az Igazgatóság 5-9 tagból áll, akiket a Részvényes jelöl ki 5 éves időtartamra. Az Igazgatóságnak tagja a Társaság mindenkori vezérigazgatója.

Az Igazgatóság tagjai tisztségük lejárta után újraválaszthatók. Az Igazgatóság tagjai maguk közül elnököt választanak.

Az Igazgatóság hatásköre

a) felelős a Társaság mőködési körébe a saját, illetve az általa átruházott hatáskörben hozott minden döntésért;

b) jogosult minden olyan döntést a saját hatáskörébe vonni, amely nem tartozik a Részvényes, a Felügyelő Bizottság, vagy a könyvvizsgáló hatáskörébe;

c) jóváhagyja a Társaság Szervezeti és Mőködési Szabályzatát;

d) írásban nyilatkozik a Részvényesnek arról, hogy a Társaság saját tőkéjéből a Részvényes javára, annak tagsági viszonyára tekintettel történő pénzbeli hozzájárulás kifizetése nem veszélyezteti a Társaság fizetőképességét illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését

e) a vezérigazgató felett gyakorolja azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak a Részvényes kizárólagos hatáskörébe,

f) kijelöli a Társaság cégének jegyzésére jogosult – a cégjegyzékbe bejegyzendő – dolgozókat;

g) vezeti a részvénykönyvet;

h) gondoskodik a Társaság egyéb üzleti könyveinek, nyilvántartásainak szabályszerő és ellenőrzésre alkalmas módon való vezetéséről;

i) a Társaság mérlegét – a hirdetményekre vonatkozó szabályok szerint – közzéteszi, illetve a Cégbírósághoz beterjeszti;

j) az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról a Részvényes részére évente, a felügyelő bizottság részére háromhavonta jelentést készít,

k) dönt minden olyan kérdésben, amelyet a Részvényes az Igazgatóság hatáskörébe utal,

l) dönt minden olyan ügyben, amely a jogszabálynál fogva az Igazgatóság hatáskörébe tartozik,

m) dönt a hallgatói hitelek finanszírozására vonatkozó éves stratégiáról és tervről, annak esetlegesen bekövetkező évközi módosításáról,

n) kijelöli az Államadósság Kezelő Központ Rt-vel kötött megbízási szerződésben körülírt Finanszírozási Bizottságba a Diákhitel Központ Zrt. által delegált tagok személyét,

o) dönt azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyeknek összege eléri, vagy meghaladja a 60.000.000 (hatvanmillió) forintot és nem tartoznak a Részvényes kizárólagos hatáskörébe, valamint javaslatot tesz a Részvényesnek a Részvényes hatáskörébe tartozó kötelezettségvállalásokra,

p) a jogszabályban előírt bejelentéseket megteszi a Társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbírósághoz.

A Diákhitel Központ Zrt. Igazgatóságának jelenleg 6, alább felsorolt tagja van:

1. Táblázat: A DK Zrt. Igazgatóságának tagjai

Név:	Beosztás	Választás illetve a kijelölés dátuma
Xxxx Xxxxxxxx	az Igazgatóság elnöke	2005. 05. 01.
Xxxxxxx Xxxxx	igazgatósági tag, vezérigazgató	2003. 01. 24.
xx. Xxxxxx Xxxxxx	igazgatósági tag	2005. 05. 01.
xx. Xxxxxxx Xxxxxxxx	igazgatósági tag	2003. 01. 24.
Xxxx Xxxxxxxx	igazgatósági tag	2003. 01. 24.
Xxxxx Xxxxxx	igazgatósági tag	2007. 08. 22.

Az alábbiakban ismertetjük az igazgatósági tagok szakmai életútját:

Xxxx Xxxxxxxx, az Igazgatóság elnöke

1952-ben született Békéscsabán, 1974-ben szerzett diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd 1983-ban a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakirányán. 1989-ben adótanácsadói, 1993-ban okleveles könyvvizsgálói szakvizsgát tett.

Pályafutását a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban kezdte üzemgazdászként 1974-ben, 1977- től 1983-ig a Somogy Megyei Tanács Építési Osztályán, majd 1983-tól 1989-ig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban Közgazdasági Főosztályán dolgozott osztályvezető- helyettesként. 1989-től 1990-ig a Pénzügyminisztérium Pénzügypolitikai főosztályán dolgozott, majd 1990 és 1992 között a COHFIN Tanácsadó Kft. gazdasági igazgatója. 1992 óta a Pénzügyminisztériumban előbb az Adópolitikai osztály vezetője, jelenleg pedig a Jövedelemadók főosztályának főosztályvezető-helyettese. 1998-tól az Általános Vállalkozási Főiskolán főiskolai mestertanárként adózási ismereteket oktat. Rendszeresen publikál adózással kapcsolatos témákban. Angolul alapfokon beszél.

Xxxxxxx Xxxxx vezérigazgató, igazgatósági tag

1962. május 1-jén született, 1987-ben okleveles közgazdász diplomát szerzett a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1991-ben teljes körő jogosítvánnyal rendelkező bejegyzett tőzsdei üzletkötői képesítésre tett szert. 1987-től a Közgazdaságtudományi Egyetemen oktatói és kutatás-szervezői feladatokat végzett, majd 1989-től több hitelintézet befektetési részlegén, illetve befektetési szolgáltatóknál vezető pozíciókat töltött be. 1990-től folyamatosan betöltött választott tisztséget a Budapesti Értéktőzsdén: előbb az Etikai Bizottság tagja volt három éven keresztül, majd a Felügyelő Bizottság tagjaként, később elnökeként tevékenykedett. 1997-től 2002-ig a Budapesti Érték- és Árutőzsde Állandó Választottbíróságán választottbíró. 1997-2000 között a Befektető-védelmi Alap Igazgatóságának tagja, 1999-től alelnöke. Angol középszintő nyelvismerettel rendelkezik.

xx. Xxxxxxx Xxxxxxxx

1952. november 16-án született. 1974-ben okleveles közgazdász diplomát, 1983-ban pedig szakközgazdász diplomát szerzett a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen. Több éves vállalatvezetői gyakorlattal rendelkezik iparvállalatoknál és tanácsadó cégeknél. A felsőoktatásban oktatói és vezetői gyakorlatra tett szert. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének adjunktusa. Tagja a Ráció Nyugdíjpénztár Igazgatóságának, valamint a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kuratóriumának. Angol nyelvismerettel rendelkezik.

xx. Xxxxxx Xxxxxx

1974-ben született Miskolcon, 1996-ban szerzett diplomát az Államigazgatási Főiskolán, majd 2000-ben jogászként végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1996-ban a Szerencsejáték Felügyeletnél kezdte szakmai pályafutását, 2001-től a Miniszterelnöki Hivatalban a Kincstári Vagyongazdálkodási Főosztályon osztályvezetőként dolgozott. Jelenleg a Pénzügyminisztérium Vagyongazdálkodási Főosztályán főosztályvezető-helyettes. Német és angol nyelvismerettel rendelkezik.

Xxxx Xxxxxxxx

1970. március 31-én született, 1993-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, okleveles közgazdász. 1997-ben az Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem ÁJTK Jogi Továbbképző Intézetében jogi szakokleveles közgazdász képesítést szerzett. 1993-tól a Pénzügyminisztériumban – a Pénz- és Tőkepiaci Főosztályon, illetve a Pénzügyi Szolgáltatások Főosztályán – dolgozik. Francia nyelvből felsőfokú nyelvismerettel rendelkezik.

Xxxxx Xxxxxx

1945-ben született Jászjákóhalmán. 1972-ben üzemszervező üzemmérnöki diplomát szerzett, majd 1973 és 1978 között a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetem tervező- elemző szakos hallgatója volt. 1965-től 1972-ig különböző állami vállalatoknál, majd 1972-től az Egészségügyi Minisztériumban dolgozott 1992-ig. 1992. novemberétől az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezető-helyettese, 1993-1996 között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója. 1996-tól dolgozik a Pénzügyminisztériumban, jelenleg a Társadalmi Közkiadások Főosztályán főosztályvezető-helyettes. A Pénztárak Garancia Alapjának igazgatósági tagja.

1.3.2.2. A cégvezetésért felelős vezető állású munkavállalók

Xxxxxxx Xxxxx, vezérigazgató

Xxxxxxx Xxxxx vezérigazgató az Igazgatóság tagja, emiatt a szakmai életútját az igazgatósági tagok között mutatjuk be.

Xxxxxx Xxxxx, vezérigazgató-helyettes

1962. június 2-án született, 1986-ban közgazdász-szociológus diplomát szerzett a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1986-tól 1992-ig oktatói, kutatói tevékenységet végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd értékpapír-piaci felügyeleti gyakorlatot szerzett. 1994-től több befektetési szolgáltatónál töltött be közép- és felsővezető pozíciókat. 2001. júniusától a Diákhitel Központ Rt. igazgatójaként, 2001. októberétől vezérigazgató- helyetteseként dolgozik. Angolul beszél.

Xxxxxx Xxxxxx, vezérigazgató-helyettes

1968. február 29-én született, 1991-ben okleveles közgazdász végzettséget szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1991-93 között a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. főmunkatársaként, 1993 februárjától az Állami Vagyonügynökség tanácsosaként, illetve főtanácsosaként dolgozott. 1996–tól 2000 áprilisáig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ügyvezető igazgatója, -helyettese. 2000 szeptembere – 2001 júniusa között a SZOL Szállásfoglalás ON-line Kft. kereskedelmi igazgatója. 2001 júniusától a Diákhitel Központ Rt. helyettes pénzügyi igazgatója, 2001 októberétől igazgatója, jelenleg a pénzügyi területért felelős vezérigazgató-helyettes. Német és angol nyelvismerettel rendelkezik.

1.3.3. A Társaság mőködésének ellenőrzése

1.3.3.1. A Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság 5-7 tagból áll, a dolgozók által megválasztott tag kivételével tagjait a Részvényes jelöli ki 5 éves időtartamra.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társaság működését, jogában áll az Igazgatóság tagjaitól, a vezérigazgatótól, a vezető állású munkavállalóktól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a Társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor (legalább negyedévente köteles) megvizsgálni, vagy szakértővel a Társaság költségére megvizsgáltatni.

A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Részvényes elé terjesztendő minden fontosabb jelentést, továbbá a Társaság mérlegét és vagyonkimutatását. A vizsgálat eredményéről a Felügyelő Bizottság elnöke számol be; mérleg esetében írásos beszámolót készít.

A Felügyelő Bizottság javaslatot tesz az éves mérleg- és eredmény-kimutatás elfogadására és az adózott eredmény felosztására. A mérleg elfogadásáról és az adózott eredmény felosztásáról a Részvényes a Felügyelő Bizottság beszámolójának ismeretében hozhat csak határozatot.

A Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a Részvényest, ha jogszabályba, Alapító Okiratba ütköző vagy a Társaság érdekeit sértő intézkedést, mulasztást tapasztal. A Társaság belső ellenőrzési szervezetének szakmai irányítását a Felügyelő Bizottság látja el.

A Felügyelő Bizottságnak jelenleg 6 tagja van, akiket az alábbiakban mutatunk be:

2. Táblázat: A DK Zrt. Felügyelő Bizottságának tagjai

Név:	Beosztás	Választás illetve a kijelölés dátuma
Xxxxx Xxxxx	A Felügyelő Bizottság elnöke	2003. 01. 24.
Xxxxxx Xxxxx	felügyelő bizottsági tag	2005. 05. 01.
Xxxxx Xxxxxx	felügyelő bizottsági tag	2003. 07. 01.
Xxxx Xxxxxx	felügyelő bizottsági tag	2005. 05. 01.
Xxx Xxxxxx	felügyelő bizottsági tag	2003. 01. 24.
Xxxx Xxxxxx	felügyelő bizottsági tag	2005. 05. 01.

Az alábbiakban ismertetjük a felügyelő bizottsági tagok szakmai életútját:

Xxxxx Xxxxx, a Felügyelő Bizottság elnöke

1976. június 23-án született, 1998-ban közgazdászként szerzett diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd 2001-ben okleveles közgazdászként végzett a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán. 2002-ben közigazgatási szakvizsgát tett, illetve több, köztisztviselők számára tartott, Európai Uniós ismeretek megszerzését célzó tanfolyamon vett részt. 1996-ban a Takarék Bróker Rt.-nél kezdte szakmai pályafutását, 1999-ben az Adósság Börze Kft. vezető pénzügyi tanácsadójaként dolgozott. 1999-től a Pénzügyminisztériumban központi költségvetési kérdésekkel foglalkozott gyakornokként, illetve fogalmazóként, majd a Közigazgatási Államtitkárság titkárságvezetőjeként, jelenleg az Ágazati Fejlesztési és Finanszírozási Főosztályon dolgozik főosztályvezetőként. A Magyar Közgazdasági Társaság Heves Megyei Szervezetének tagja, a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. igazgatósági

tagja, valamint a Balatoni Halászati Zrt. felügyelő bizottsági tagja. Középszintű német és középfokú angol nyelvtudással rendelkezik.

Xxxxxx Xxxxx

1966-ban született Pakson, 1993-ban szerzett fizikus-biofizikus diplomát az ELTE Természettudományi Karán. 2002-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen MBA fokozatot szerzett. 1993-tól 1995-ig a Bróker Nero Biztosításközvetítő Kft.-nél dolgozott, majd 1995-1999 között a Janus Biztosító Pénztár Szervező Rt. vezérigazgatója és az Első Magyar Közszolgálati Nyugdíjpénztár ügyvezetője. 1999-től az Axa és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár igazgatója volt, 2003-tól az Officium Közszolgálati Biztosításközvetítő Kft. ügyvezető igazgatója. Jelenleg a Hitelgarancia Zrt. igazgatóhelyetteseként dolgozik. Angolul középfokon beszél.

Xxxxx Xxxxxx

1965. február 4-én született. A 1989-ben matematika-fizika szakos, 1996-ban közgazdász diplomát szerzett. 1996-2000-ig a Pénzügyminisztérium munkatársa, 2000-2006 között az Oktatási Minisztériumban titkárságvezető, majd a közgazdasági főosztály vezetője. Jelenleg az Államreform Bizottság titkárságán dolgozik, az oktatási munkacsoport vezetője. Szakterülete: államháztartás, költségvetési tervezés, oktatásgazdaság.

Xxxx Xxxxxx

1977-ben született Érsekújváron, a Szegedi Egyetem történelem valamint közgazdász- gazdálkodási szakos hallgatója. A Felügyelő Bizottságban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját képviseli. Felsőfokon beszél szlovákul, középfokon pedig angolul.

Xxx Xxxxxx

1965. március 4-én született, 1989-ben közgazdász-szociológusként szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1992-ben ugyanitt védte meg egyetemi doktori címét. 1989-től a University of London SSEES visiting scholarként dolgozott, majd öt éven keresztül a Pénzügyminisztériumban volt osztályvezető. 1995-től – és jelenleg is – az Államadósság Kezelő Központ Zrt. főosztályvezetője. Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgát tett, francia nyelvismerete társalgási szintű.

Xxxx Xxxxxx

1974. május 30-án Cegléden született, 1997-ben szerzett diplomát a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola vendéglátó-szálloda szakán vendéglátó és szálloda szakos közgazdászként, majd 2000-ben okleveles közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. 2000- től a Debreceni Egyetemen Gazdaságtudományi karának phd. hallgatója. 2002-ben közigazgatási szakvizsgát tett. Szakmai pályafutását 1997-ben a Budapest Hilton Szállodában manager asszisztensként kezdte, majd 1999-től a Pénzügyminisztérium Külügyi és védelemfinanszírozási osztályán dolgozott. 2004-ben a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Költségvetési és Közgazdasági Főosztályának főosztályvezető-helyettese, a Közgazdasági Osztály vezetője. 2004. október 15-étől a Pénzügyminisztériumban titkárságvezetőként dolgozik.

Középfokú német és angol nyelvismerettel rendelkezik, alapfokon beszél franciául és szlovákul.

1.3.3.2. A könyvvizsgáló

A Társaság könyvvizsgálója:

Név: KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: Cg:00-00-000000 Székhely: 1139 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Xxxxx Xxxxx

Anyja neve: Xxxxxx Xxxxxxxx

Lakóhelye: 1145 Budapest, Torontál u. 53/b. Kamarai nyilvántartási szám: 005374

1.4. A Kibocsátó célkitőzéseinek és feladatainak rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. üzleti tevékenysége sajátos, tekintettel a Társaságot létrehozó kormányzati akaratra. A Társaságot a kormányzat azzal a szándékkal alapította meg, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől, valamint cél, hogy a Kormány hosszú távon biztosítsa az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának feltételeit a magyar gazdaság fejlesztése érdekében.

A Diákhitel Központ Zrt. a Kormányrendelet 25.§ (2) bekezdése értelmében: „az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel”. A Társaság a hitelfelvevőknek nyújtott kölcsönök folyósításához szükséges forrásokat a működés kezdeti szakaszában a pénz- és tőkepiacról biztosítja, majd a hitelek visszafizetésének tömegessé válásával – előrejelzések szerint 15-20 év elteltével – a rendszer önfenntartóvá válik. A törlesztések várhatóan képesek lesznek fedezni a folyósított kölcsönök forrásigényét, a rendszer nem igényel további külső finanszírozást.

A Társaság által végzett alaptevékenység a diákhitelek folyósítása, hitelszámlák vezetése, a diákhitel mint termék menedzselése. A hitelkihelyezéshez szorosan kapcsolódik a forrásszerzés céljából történő hitelfelvétel. Az alaptevékenységek közé tartozik a hatékony beszedési mechanizmus működtetése, amely minimalizálja a vissza nem fizetés kockázatát. A Diákhitel Központ Zrt. tevékenységi köre lehetőséget ad azok hozzájárulása alapján a Társaság ügyfeleiről rendelkezésre álló adatok kezelésére.

A Diákhitel Központ Zrt. 2001. szeptemberében kezdte meg a Társaság fő tevékenységeként meghatározott hitelnyújtást, mely a felsőfokú oktatásban résztvevő, a Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek eleget tevő hallgatók számára történő hitelnyújtásra korlátozódik.

A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Rendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, fő tevékenysége

A Diákhitel Központ Zrt. zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései – bizonyos kivételekkel – nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg.

A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai

Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan

A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegű rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan működését.

A Diákhitel Központ Zrt. pénzügyminiszteri engedélyhez kötött forrásszerzése

A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a alapján a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

Xxxxxxxxx garantált források felhasználása

A Kormányrendelet 25.§-ának (2) bekezdése szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szerepvállalása

A Kormányrendelet 25.§-ának (4) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és

tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közreműködjön.

A Pénzügyminisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás

Pénzforgalmi számlavezetés

1.5. Finanszírozási források, garanciák és más kötelezettségek, amelyekkel a tag a Kibocsátónak tartozik

Nincs olyan finanszírozási forrás, garancia és más kötelezettség, amellyel a tag a Kibocsátónak tartozna.

1.6. A Kibocsátó fizetőképességének megítélését befolyásoló közelmúltbeli események

A Társaság utolsó pénzügyi információit 2007. június 30-ára vonatkozóan tette közzé. Az üzletmenetben azóta bekövetkezett lényeges esemény nem volt. Mivel a jogszabályokban foglaltak alapján a Társaság diákhitelt július-szeptember hónapokban nem folyósít, így 2007. június 30-a és a jelen Tájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében, kereskedelmi pozícióiban egyéb lényeges változás nem történt.

1.7. A Kibocsátó részvényesének ismertetése

A Kibocsátó egyszemélyes részvénytársaság, részvényei 100%-ának tulajdonosa a Magyar Állam.

2. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

2.1. A két legutóbb közzétett, a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elveknek megfelelően elkészített, ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló és az említett számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. 2005. és 2006. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolói, amelyek a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetését is tartalmazzák, valamint a 2007. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthetők és letölthetők a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Kibocsátóval kapcsolatos információk” linkről.

2.2. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében a legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele óta bekövetkezett jelentős változások részletes ismertetése, illetve ilyenek hiányában a megfelelő ellentétes értelmő nyilatkozat

A Társaság utolsó ellenőrzött pénzügyi információját 2006. december 31-ére vonatkozóan tette közzé. A Diákhitel Központ Zrt. és az Európai Beruházási Bank a magyarországi hallgatói hitelrendszer finanszírozására vonatkozóan 150 millió euró keretösszegű, éven túli lejáratú finanszírozási szerződést kötöttek, amelyet a felek 2007. augusztus 30-án írtak alá.

A legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében jelentős változás nem történt.

3. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

3.1. Kormányzati, bírósági vagy választottbírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a Kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozat ezek hiányáról

Nincsen a Kibocsátóval szemben olyan kormányzati, bírósági, illetve választottbírósági eljárás, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére.

3.2. Adott esetben a Kibocsátó létesítő okirat szerinti mentessége a bírósági eljárások alól

Nincsen a Társaság Alapító Okiratában a bírósági eljárások alóli mentességre vonatkozó rendelkezés.

4. SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztató Kibocsátóra vonatkozó részei szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését nem tartalmazzák.

5. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

5.1. Nyilatkozat a dokumentumokba való szabad betekintésről

A Diákhitel Központ Zrt. tájékoztatja a tisztelt tőkepiaci szereplőket, hogy az Alaptájékoztató hatályossága alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) be lehet tekinteni:

− a Társaság 2005. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2006. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2007. I. féléves gyorsjelentése,

− a Társaság 2007. évi Üzleti terve (a Társaság éves költségvetés készítésére nem kötelezett),

− az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, a Kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit az Alaptájékoztató tartalmazza, vagy hivatkozik rá,

− a Társaság Alapító Okirata.

A fenti dokumentumok a Társaság székhelyén (Budapest II. xxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00.), munkanapokon 9-15 óra között tekinthetők meg.

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI

1. KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK

1.1. A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró személyek az alábbiak: Kibocsátó: Diákhitel Központ Zrt.

Vezető forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Forgalmazók: Deutsche Bank ZRt.

ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró egyéb személy nem kerül bevonásra, továbbá összeférhetetlenség nem áll fenn.

1.2. A kibocsátás okai és a bevétel felhasználása

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal célja a hallgatói hitelrendszer finanszírozása, ennek keretében a hallgatói hitelekhez szükséges új források bevonása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, 2001 októbere óta keletkezett bankhitel-állomány kamatfizetéseinek, továbbá a jövőben felvételre, illetve lehívásra kerülő bankhitelek kamatfizetéseinek, valamint szerződés szerinti, illetve előtörlesztésének refinanszírozása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, a 2004. október 5- én indult, a Felügyelet 2004. szeptember 20. napján kelt, III/28.042/2004. számú határozatával jóváhagyott 125 milliárd forint keretösszegű, a 2005. október 4-én indult, a Felügyelet 2005. szeptember 28. napján kelt, E-III/10.329/2005. számú határozatával jóváhagyott 40 milliárd forint keretösszegű, és a 2006. október 3-án indult, a Felügyelet 2006. szeptember 25. napján kelt E-III/10.337/2006. számú határozatával jóváhagyott 30 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramok során forgalomba hozott kötvények kamatfizetéseinek és törlesztéseinek refinanszírozása; valamint e program keretében kibocsátandó Kötvények kamatfizetéseinek refinanszírozása.

A Kötvények Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő becsült összes költség nagysága várhatóan nem haladja meg a következő értékeket:

forgalmazói jutalékok: 40.750.000,- Ft

tőzsdei bevezetés és forgalomban tartás díja: 2.330.000,- Ft

jogi költségek: 3.960.000,- Ft

Kötvények keletkeztetésével kapcsolatos költségek: 615.000,- Ft nyomtatási és közzétételi költségek: 220.000,- Ft

felügyeleti költségek: 500.000,- Ft

Összesen: 48.375.000,- Ft

A bevétel becsült nettó összege a Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre.

2. A NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

2.1. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények fajtája és osztálya, ISIN kód

Értékpapír fajtája és osztálya: fix kamatozású kötvény

A nyilvános Kötvény-kibocsátási program keretében egy Kötvénysorozat kerül felajánlásra, több sorozatrészlet forgalomba hozatala révén.

A Kötvénysorozat elnevezése: DK2010/01 ISIN kód: HU0000340591

Más értékpapír azonosító szám: Nincs

2.2. A Kötvények kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

A Kötvények kibocsátásának alapjául a következő fontosabb jogszabályok szolgálnak:

a) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény;

b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;

c) a Bizottság 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról;

d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény;

e) a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet;

f) a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. Rendelet,

g) az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. Rendelet.

2.3. Kötvények típusa és előállítása

A Kötvények típusa: A Kötvények névre szólóak.

A Kötvények előállítása: A Kötvények a Tpt. vonatkozó rendelkezései alapján

dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A névre szóló dematerializált Kötvényekről kiállított Okirat a Tpt. 9.§

(1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a KELER Zrt.-nél kerül elhelyezésre. Amennyiben a Sorozatot alkotó Kötvények számát a Kibocsátó újabb Részlet kibocsátásával növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül, és ezzel egyidejűleg a teljes Sorozat adatainak megfelelően módosított, új okirat kerül kiállításra.

A Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint.

2.4. A kibocsátás pénzneme

A Kötvények magyar forintban kerülnek forgalomba hozatalra.

2.5. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények sorrendisége

A Kibocsátó a Kötvények között sorrendiséget nem állít fel.

A Kötvények egymással, valamint a Kibocsátónak a Magyar Állam készfizető kezességével vagy más hasonló jellegű kötelezettségével biztosított egyéb jelenlegi és jövőbeni, továbbá a nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos rangsorban állnak (pari passu), kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek a jogszabály rendelkezése alapján elsőbbséget élveznek a Kibocsátó vagyonára végzett felszámolás, végelszámolás, illetve végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben.

2.6. A Kötvényekhez kapcsolódó jogok ismertetése

A Kötvények a Kibocsátónak – a Kötvények tulajdonosaival szemben fennálló – közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt kötelezettségvállalásai.

A Kötvényekhez a jogszabályok, az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek alapján biztosított teljes körű hitelezői, kötvényesi jogok fűződnek.

A Kötvényprogram alapján történő bármely további forgalomba hozatalhoz a Kötvényprogram ideje alatt nem szükséges a Felügyelet engedélye. A Kibocsátó jogosult a Kötvények tulajdonosainak hozzájárulása nélkül időről időre olyan további Részletek forgalomba hozatalára, amelynek feltételei a forgalomba hozatal napját kivéve minden tekintetben megegyeznek egy már kibocsátott Xxxxxxx feltételeivel. Az ekképpen Részletben kibocsátott Kötvények a Sorozatban korábban kibocsátottakkal egy Sorozatot alkotnak. Ilyen további forgalomba hozatalok esetén a Kibocsátó a Tpt. 27. § (6) bekezdésével összhangban az adott forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatait tartalmazó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja, és az adatokat a Végleges Feltételek közzétételével nyilvánosságra hozza.

A Kötvényekre a Magyar Köztársaság joga az irányadó.

A Kötvényprogrammal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely jogvita eldöntésére a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

Az állami kezesség bírósági úton történő érvényesítése a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság előtt történhet. Amennyiben a kezes és a Kibocsátó elleni igény egy eljárás keretében kerül érvényesítésre, akkor a Kibocsátóval szembeni igény érvényesítésére irányuló eljárás rendes bíróság előtt is megindítható.

A Kibocsátó a jelen Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

a) a Hirdetményt a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, valamint a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján,

b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján,

c) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján.

Amennyiben a közlemény a két helyen nem azonos napon jelenik meg, az utóbb megjelent hirdetmény megjelenésének napja számít a közzététel napjának.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek.

2.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések A Kötvény kamatozása: Kötvény fix kamatozású, éves kamatfizetésű. Névleges kamatláb: évi 6,25%

A kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok:

Az első Forgalomba hozatal értéknapja 2007. október 11.

Az első kamatfizetési periódus hossza 318 nap (2007. október 11.- 2008. augusztus 24.), így az első kamatfizetési időpontban kifizetésre kerülő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítve), úgy, hogy az esetleges szökőnap is figyelembe vételre kerül, azaz:6,25% * 318 nap / 366 nap = 5,43%.

A további kamatfizetési időpontokban kifizetendő kamat mértéke az éves kamat. A kamatfizetés évente a következő napokon és mértékkel történik:

2008. augusztus 24. 5,43%,

2009. augusztus 24. 6,25%,

2010. augusztus 24. 6,25%.

Következő Munkanap szabály:

Amennyiben a Kötvény alapján teljesítendő kifizetés (kamatfizetés és/vagy végtörlesztés) esedékes időpontja nem Munkanapra esik, akkor a fizetést az esedékes időpontot követő első Munkanapon kell a Kötvény tulajdonosa részére teljesíteni, és a Kötvény tulajdonosa nem támaszthat késedelmi kamat-, vagy egyéb igényt az ilyen kifizetés miatt.

A kamat és a tőkeösszeg visszafizetése követelésének határideje:

A Kötvényrendelet 6.§-a alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

2.8. Lejárat és a Kötvények törlesztésére vonatkozó rendelkezések

A Kötvény végtörlesztéses, a névérték visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes. A Kötvények egyoldalú visszaváltására sem a Kibocsátó, sem a Kötvények tulajdonosai nem jogosultak. Ez azonban nem korlátozza a Kibocsátót abban, hogy egyes Kötvényeket a piaci feltételeknek megfelelően, az adott Kötvények tulajdonosával való megállapodás alapján visszavásároljon.

2.9. A hozam kiszámításának módja

A hozam-, illetve árfolyamszámítás – függetlenül a hátralévő futamidő hosszától – a magyar állampapírpiaci szokványok szerint történik, azaz a „Tényleges/tényleges” számítási konvenció alkalmazásával. Ennek megfelelően két időpont között a napok számának meghatározására oly módon kerül sor, hogy a számítás során az első nap beletartozik a periódusba, míg az utolsó napot figyelmen kívül kell hagyni, továbbá az esetleges szökőnap figyelembe vételre kerül.

A „Tényleges/tényleges” számítási konvenció alapján a hozam-árfolyam kalkuláció az alábbiak szerint történik:

∑

i =n

Bruttó árfolyam =

nbc

i =1

(1 +Ta

pi +

) w

ahol:

Ta = éves szintű lejáratig számított hozam

n = az elszámolás napjakor még hátralévő cash-flow elemek száma

di = az i-edik cash-flow elem (kamatfizetés és törlesztés) kifizetésének dátuma ds = az elszámolás napja

d0 = a kibocsátás napja

dt1 = technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy a következő kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust

pi = egész szám (0,1,2…n), a kamatfizetések száma az elszámolás napja (ds) és az Fi napja (azaz di) között.

nbc = az elszámolás napja és a következő kamatfizetés dátuma közötti napok száma (nbc = d1-ds).

w = az aktuális kamatfizetési periódus napjainak száma. Alapesetben a következő kamatfizetés és az előző kamatfizetés közötti napok száma (w = di-di-1).

Amennyiben az első kamatfizetés előtt van az elszámolás napja, akkor w értéke: w = d1 – dt1

Fi = a Kötvény i-edik cash-flow eleme (i= 1,2,3…n-1: i-edik kamatfizetés, i=n: az utolsó kamatfizetés és törlesztés).

g = éves kupon (névleges kamatláb)

Fi értékének meghatározása, ha i > 1

Fi =g, Fn = g+100

Fi értékének meghatározása, ha i = 1

F1 = g*

d1 − d0 ,

d1 − dt1

Az Fi számított értékét minden esetben két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni.

Felhalmozott kamat számítása

Amennyiben az első kamatfizetés napja (d1) előtt van az elszámolás napja (ds),

felhalmozott kamat = g *

ds − d0

d1 − dt1

Minden más esetben:

felhalmozott kamat =

g * ds − di−1

di − di−1

Nettó árfolyam = Bruttó árfolyam – Felhalmozott kamat

2.10. A Kötvények tulajdonosainak képviselete

A Kötvények tulajdonosai általános képviselettel nem bírnak.

2.11. Határozatok, engedélyek és jóváhagyások Felhatalmazás

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal a Diákhitel Központ Zrt. Igazgatóságának a Kötvényprogram elfogadásáról szóló 5/2007. (VI.13.) Ig. számú határozatán alapul.

Pénzügyminiszter engedélye

A Diákhitel Központ Zrt. Kötvényeinek kibocsátását a pénzügyminiszter a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a alapján a finanszírozási terv keretében 2007. június 27-én hagyta jóvá.

2.12. A Kötvények kibocsátásának várható időpontja

A Kötvényprogram keretében történő első Forgalomba hozatal időpontja: 2007. október 11.

A Kötvényprogram keretében történő további Részletek Forgalomba hozatalának időpontja a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

2.13. A Kötvények szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása

A Kötvényeket devizabelföldi jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek, valamint devizakülföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között.

A Magyar Köztársaságon kívül a Kötvények csak az Amerikai Egyesült Államokban vagy más országokban érvényes nyilvántartásba vételi kötelezettségek figyelembevételével vagy az azok alóli mentesség esetén értékesíthetők.

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy a Kötvények megszerezhetőségét, illetőleg átruházhatóságát korlátozza. Amennyiben a Kibocsátó él ezen jogával, úgy azt a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák.

Devizakülföldiek a Kötvényeket a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.

A Kötvényekkel kapcsolatos, devizakülföldi által vagy javára történő kifizetésekre a hatályos devizajogszabályok rendelkezései az irányadók. Ebben a vonatkozásban más országok jogszabályai is tartalmazhatnak korlátozásokat, amelyre tekintettel a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó felszólítja a jelen Alaptájékoztató olvasóit, hogy tájékozódjanak ezekről a korlátozásokról, illetve tartsák be azokat.

2.14. A Kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelyének országa (amely megegyezik a Forgalomba hozatal országával) tekintetében a Kötvényekből származó jövedelem forrásadója

A Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetéseket a mindenkor hatályos jogszabályoknak és egyéb alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. Sem a Kibocsátó, sem a Kötvényeken alapuló kifizetést a Kötvény tulajdonosa részére ténylegesen teljesítő személy nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott Kötvényekből származó kamatbevétel, az értékesítésből származó árfolyamnyereség, valamint a Kötvény kölcsönzéséből származó jövedelem adóköteles. A kamatból származó jövedelem után az adó mértéke jelenleg 20%, az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke jelenleg 25%, a Kötvény kölcsönzéséből származó jövedelem után az adó mértéke jelenleg 25%. A tőzsdei ügyletek adózására külön szabályok vonatkoznak.

Belföldi gazdálkodó szervezetnek, a társasági adóról és osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXVI. törvény alapján, az értékpapírból származó jövedelmet a bevételek között kell elszámolnia és ez a bevétel társasági adó 16%-os mértékével adózik.

Az adózás a Magyar Köztársaság hatályos adójogszabályainak megfelelően történik. Külföldi illetőségű befektető esetében, amennyiben a Magyar Köztársaság és az adott befektető illetősége szerinti állam között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan hatályos egyezmény áll fenn, akkor az adóztatás ezen egyezmények rendelkezéseinek megfelelően történik.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó kifejezetten tanácsolja a Kötvények iránt érdeklődő befektetők részére, hogy forduljanak adótanácsadóhoz abban a kérdésben, hogy a Kötvények megvásárlásából, tulajdonlásából és eladásából adódó következmények milyen módon érintik adózásukat.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó nem vállal felelősséget a forrásadó kifizető által történő levonásával kapcsolatban.

3. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

3.1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és az aukciós ajánlattételhez szükséges intézkedések

3.1.1. Az ajánlattétel feltételei

A. A Kötvény-kibocsátási program általános bemutatása, a 809/2004/EK Rendelet

22. cikk (5) bekezdés 3. pontja alapján

A jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.11. pontjában foglalt felhatalmazás és pénzügyminiszteri engedély alapján megindításra kerülő három hónapos időtartamú, legfeljebb 25.000.000.000,- Ft, azaz Huszonötmilliárd forint keretösszegű, nyilvános Kötvényprogramhoz készült.

A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.1. pontjában foglaltak szerint, DK2010/01 elnevezéssel, egy Kötvénysorozat kerül értékesítésre, különböző időpontokban, több Részlet Forgalomba hozatala révén. Az első Forgalomba hozatalt követő további Részletek forgalomba hozatalának időpontjai, felajánlásra kerülő mennyiségei, továbbá a jelen Alaptájékoztatóban foglaltaktól eltérő egyéb feltételei a vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

A jelen Kötvényprogram időtartama a Felügyelet engedélye megadásának napjától kezdődően 2007. december 31-ig tart.

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvénysorozat egyes Részletei aukció útján kerülnek forgalomba hozatalra.

A forgalomba hozatal jellege: nyilvános forgalomba hozatal.

B. Az aukció útján történő ajánlattétel feltételei

Az aukció a Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 4. pontja szerint a Forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a Kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít vásárlási ajánlat megtételére, és a beérkezett vásárlási ajánlatok meghatározott szempont szerint versenyeznek. A Tpt. 50.§-a rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól.

Az aukciók lebonyolítása a BÉT által üzemeltetett MMTS kereskedési rendszer keretében működő aukciós rendszeren (a továbbiakban: Aukciós Értékpapírtábla) történik.

Az aukció lebonyolításában részt vehetnek a DK Zrt. által jelen Kötvényprogram keretében kibocsátott, illetve kibocsátásra kerülő Kötvény Forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK Zrt.-vel megbízási szerződést kötött Forgalmazók.

A Kibocsátó az aukció napját megelőzően a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, valamint a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján közzéteszi a Hirdetményt.

3.1.2. Az ajánlattétel teljes összege

A jelen Kötvényprogram keretében forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 25.000.000.000,- Ft-ot, azaz Huszonötmilliárd forintot. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozatalra kerülő Kötvény egyes Részleteinek felajánlásra kerülő összege a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

3.1.3. Az ajánlattételre nyitva álló idő, lehetséges módosítások, az aukciós eljárás bemutatása

a) A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi. Aukciós vételi ajánlat megadása az előírt tartalmú aukciós vételi ajánlati nyilatkozat személyesen, vagy meghatalmazott útján történő megtételével és a Forgalmazók részére történő benyújtásával, vagy telefaxon keresztül történő eljuttatásával történik.

Egy befektető több aukciós vásárlási ajánlatot is tehet, különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásával. Az ugyanazon ajánlattevő által beadott különböző aukciós vásárlási ajánlatok külön ajánlatként kerülnek értékelésre.

A Forgalomba hozatal során Kötvényeket vásárló befektetők a Kötvények vételárát készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az aukció záró időpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett). Az átutalással történő teljesítés vonatkozásában a Forgalmazók elkülönített letéti számláinak számai az adott Részletre vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghirdetésre.

Az aukciós vásárlási ajánlat benyújtásával a befektető kötelező erejű és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények átvételére a feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszi, hogy ajánlata részben is elfogadható.

Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazottnak közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell rendelkeznie, amelyben a befektető, mint meghatalmazó, meghatalmazást ad arra, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevében és javára aukciós vételi ajánlatot tegyen a felkínált Kötvényre. Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel

esetén a meghatalmazás eredeti példányát csatolni kell az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz.

A jogszabályon, hatósági rendelkezésen, vagy létesítő okiraton alapuló képviselet útján történő aukciós ajánlattétel esetén a jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet az adott jogi személy, illetve szervezet létesítő okiratában rögzítettek szerinti, vagy a hatályos jogszabályokban meghatározott (törvényes) képviselő, vagy az ilyen képviselő által közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy képviselheti. Természetes személy törvényes képviselője (szülő, gondnok, gyám) ezen minőségét tanúsító okmány szerint járhat el a képviselt személy érdekében.

b) Minden esetben a Forgalmazó dönti el, hogy a hozzá beérkezett aukciós vételi ajánlati nyilatkozat megfelelően került-e kitöltésre. A Forgalmazó minden ilyen döntése végleges és kötelező erővel bír. Az aukció lezárásáig beérkező és a formai követelményeknek megfelelő aukciós vásárlási ajánlatot a Forgalmazó köteles elfogadni. A hiányosan kitöltött, vagy a benyújtásra rendelkezésre álló időszakon túl beérkező aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok érvénytelennek minősülnek és a Forgalomba hozatalban nem vesznek részt.

c) A Forgalmazók az aukciós vételi ajánlatokat a BÉT által üzemeltetett MMTS Aukciós Értékpapírtábláján nyújtják be az ÁKK Zrt.-hez.

Az aukción ajánlatot a 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névérték figyelembe vételével darabszámra kell benyújtani, egy ajánlat minimálisan 100 db, azaz Egyszáz darab Kötvényre (1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékre) tehető. Külön ajánlatként kell benyújtani a saját számlás és az ügyfél nevében tett ügyfélszámlás ajánlatokat. Saját számlás ajánlat esetén a 0999-99999-H számlatípust, ügyfélszámlás ajánlat esetén a 0999-9999999 számlatípust kell megadni.

Az MMTS Aukciós Értékpapírtábláján keresztül beadott ajánlatoknak tartalmazniuk kell a vásárolni kívánt Kötvény sorozatát, mennyiségét, az ajánlat saját-, vagy ügyfélszámlás jellegét, valamint az aukció kompetitív szakaszában megtett ajánlatok esetén az elvárt nettó árfolyamot legfeljebb négy tizedesjegy, vagy hozamot legfeljebb két tizedesjegy megjelölésével.

d) Az aukció kompetitív és nem kompetitív szakaszból áll. Az aukció kompetitív szakaszában kizárólag árfolyam- illetve hozammegjelöléssel tett ajánlatokat lehet beadni, az aukció napján 14.0000 és 14.4959 óra között. A kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók. Az Aukciós Értékpapírtáblával kapcsolatos minden határidő tekintetében az MMTS központi rendszerének rendszerórája irányadó.

Az aukció nem kompetitív szakaszában minden Forgalmazó legalább 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékben, és legfeljebb 100.000.000,- Ft, azaz Egyszázmillió forint össznévértékben, árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tehet ajánlatot. Az árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tett úgynevezett nem kompetitív ajánlatokat az aukció napján 14.5000 és 14.5959 óra között lehet beadni. A nem kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott nem kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók.

Hiányosan, vagy hibásan benyújtott ajánlatokat, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet

3.1.3. e-f) pontjai szerint piacon kívülinek minősülő ajánlatokat, valamint a megadott időpontoknál később érkező ajánlatokat a Forgalmazó, illetőleg az ÁKK Zrt. nem fogadja el, azok az aukción nem vesznek részt.

e) Az ÁKK Zrt. az aukció kompetitív szakaszának lezárása után, de még az ajánlatok feldolgozása előtt, legkésőbb 15.0000 óráig valamennyi ajánlatot ellenőrzi, annak érdekében, hogy az aukció eredményét jelentősen és a befektetők számára kedvezőtlenül befolyásoló, piacon kívüli ajánlatokat időben kiszűrhesse. Piacon kívülinek azon ajánlatok minősülnek, amelyek hozama a beadott ajánlatokból a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezetének 3.1.3. f) pontja szerint számított bázishozamtól legalább (száz) 100 Bázisponttal eltér.

Amennyiben az ÁKK Zrt. valamely Forgalmazó részéről a fentiek szerinti piacon kívüli ajánlat benyújtását észleli, úgy haladéktalanul – telefonon keresztül – felhívja az érintett Forgalmazót ajánlata visszavonására. A Forgalmazó az általa benyújtott, piacon kívülinek minősülő ajánlatát az ÁKK Zrt. felhívására köteles visszavonni.

A piacon kívüli ajánlatot beadó Forgalmazó telefonon történő értesítését követően az ÁKK Zrt. az MMTS rendszerén keresztül értesítést küld valamennyi Forgalmazó részére a piacon kívüli ajánlat beadásának tényéről, az MMTS rendszer Aukciós Értékpapírtáblájának újbóli megnyitásáról és annak időpontjáról. Az aukció nem kompetitív szakaszának lezárását követően, de legkésőbb 15.15.00 óráig az ÁKK Zrt. újból megnyitja az aukció kompetitív szakaszát, amikor csak és kizárólag a piacon kívüli ajánlatot beadó Forgalmazó, kizárólag a piacon kívülinek minősített ajánlatát törölheti ki. Az Aukciós Értékpapírtábla újbóli megnyitása során ezen Forgalmazó a törlésen kívül más tranzakciót, más Forgalmazó pedig semmilyen tranzakciót nem hajthat végre.

f) A bázishozam kiszámítása

Első lépésként a legalacsonyabb hozamú ajánlattól kezdődően az ajánlatok növekvő sorrendbe rendezése történik meg. Ezután a sorban egymást követő – az ajánlatokban szereplő – hozamszintek közti különbség meghatározására kerül sor. Az egyes hozamszintek közti különbségek alapján csoportokat kell képezni. Egy csoportba fognak tartozni azok az ajánlatok, amelyekben feltüntetett hozamszintek közti különbözet nem haladja meg a 30 Bázispontot (0,30%). A továbbiakban az egy csoporthoz tartozó ajánlatok elnevezése futam. Valamennyi futam elkülönül egymástól. Ezek után meghatározásra kerül a leghosszabb futam. (Értelemszerűen ebben lesz az ajánlatok döntő többsége.) Ezen leghosszabb futamban lévő ajánlatok számtani átlagát kiszámolva adódik a bázis hozam.

3.1.4. Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége és a Kötvényre aukciós ajánlatot tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja

Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.1.5. c) illetőleg d) pontja szerint kerül meghatározásra.

A pénzügyileg teljesített, de el nem fogadott aukciós vételi ajánlatok befektetők által befizetett ellenértékének visszafizetésére a Forgalmazók az aukció napját követő második munkanapig adnak átutalási megbízást. A befektetők az elutasított aukciós vételi ajánlatok kapcsán ezen az összegen felül kamatra, kártérítésre vagy egyéb összegre nem jogosultak. Az aukciós vételi ajánlatok teljes vagy részbeni visszautasítása esetén a Forgalmazó köteles az érintett ügyfeleket írásban értesíteni.

3.1.5. Az aukción forgalomba hozandó Kötvények legalacsonyabb és/vagy legmagasabb mennyisége

a) A Forgalomba hozatal feltételéül a Tpt. 33.§ (2) bekezdése szerinti legkisebb mennyiség nem kerül meghatározásra.

b) Egy aukciós ajánlat minimális összege 100 db, azaz Egyszáz darab 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névértékű Kötvény (vagyis minimum 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékű Kötvény).

c) Aukciós túlkereslet (túljegyzés) vagy aukciós aluljegyzés

Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az érvényes aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túljegyzés), úgy allokációra kerül sor.

Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (aluljegyzés), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról.

Alul-, illetve túljegyzés esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely az aukción értékesítésre meghirdetett mennyiség legfeljebb ± 34%-kal történő megváltoztatását jelentheti. Ezen jog gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató 3.1.7. pontja szerint.

d) Elállás az aukciós eladási ajánlattól

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 Bázispontos elmozdulása esetén – az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontja szerint.

3.1.6. A Kötvények kifizetésének és kiadásának módja és határideje

Az elfogadott ajánlatok ellenértékének elszámolása a KELER vonatkozó szabályzata alapján az elsődleges piaci ügyletekre vonatkozó szabályok szerint történik. Ennek megfelelően a Kötvények vételára a pénzügyi teljesítés napján az ajánlatot benyújtó Forgalmazók KELER- nél vezetett pénzforgalmi számláinak, illetve MNB-nél vezetett számlájának – fedezet- vizsgálatot követő – terhelésével és a DK Zrt. javára KELER-nél vezetett számlára történő

jóváírással kerül elszámolásra. A pénzforgalmi számlák terhelésével egyidejűleg a KELER jóváírja a Kötvényeket a Forgalmazók megfelelő számláin.

Az ügyfelek részére az értékpapírszámla igazolásokat az a Forgalmazó állítja ki, amelynél az aukciós vételi nyilatkozatot eredetileg felvették.

3.1.7. Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala

Az aukción elfogadott ajánlattal rendelkező Forgalmazók az aukció napján 16.00 órakor az MMTS rendszeren kapnak visszaigazolást elfogadott ajánlataikról és azok árfolyamáról. Az aukcióra benyújtott és az elfogadott ajánlatokról szóló tájékoztatót – amely az elfogadott mennyiséget, a forgalomba hozatal végleges összegét, az elfogadott maximális, minimális és átlagos árfolyamot és hozamot tartalmazza – a DK Zrt. elektronikus médiumok (jelenleg: Reuters) útján, valamint honlapján (xxx.xxxxxxxxx.xx) és a Vezető Forgalmazó honlapján (xxx.xxx.xx) teszi közzé.

3.1.8. Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése

A Kötvényekkel kapcsolatban harmadik személyek javára elővásárlási jog, jegyzési jog nem áll fenn, emiatt az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jog kezelése nem szükséges.

3.2. Forgalmazási terv és allokáció

3.2.1. Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat

A Kötvények Magyarországon nyilvános forgalomba hozatal útján kerülnek felajánlásra, amelyre tekintettel a lehetséges befektetők köre előzetesen nem adható meg.

3.2.2. Az aukciós ajánlatok kiértékelése, allokáció

a) A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik. Az ajánlattevő aukciós ajánlatához mindaddig kötve marad, amíg ajánlata a Vezető Forgalmazó által elutasításra, illetőleg részben vagy egészben elfogadásra nem kerül.

A kiértékelés során egy adott Xxxxxxxxxx által azonos árfolyam-, illetve hozamszinten benyújtott ajánlatok, így a saját számlás és ügyfélszámlás ajánlatok összeadódnak, és egy ajánlatnak minősülnek.

b) Amennyiben az aukcióra benyújtott vételi ajánlatok összege eléri vagy meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiséget, egy ajánlattevő ajánlatai az MMTS rendszerben a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség – névértéken számított – legfeljebb 50%-a erejéig kerülnek figyelembevételre.

Amennyiben az érvényes ajánlatok összege nem éri el az aukción meghirdetett mennyiséget, az ajánlattevőnek az aukción értékesítendő mennyiség 50%-át meghaladó érvényes ajánlatai továbbra is a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól

kezdődően kerülnek kielégítésre. Ezen ajánlatok elfogadására – valamennyi nem- kompetitív ajánlat kielégítése után – addig van lehetőség, ameddig az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül.

Ugyanezen szabály kerül alkalmazásra abban az esetben, ha az érvényes ajánlatok összege ugyan meghaladja az aukción meghirdetett mennyiséget, azonban a jelen pont első bekezdése szerinti 50%-os korlát alkalmazása következtében az értékelés során figyelembe vehető ajánlatok teljes mennyisége a meghirdetett mennyiségnél kevesebb lenne.

c) A nem-kompetitív ajánlatok az aukción elfogadott kompetitív ajánlatok mennyiséggel súlyozott átlagárfolyamán, illetve átlaghozamán kerülnek elfogadásra.

A Kibocsátó legfeljebb az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-a erejéig fogad el nem-kompetitív ajánlatokat. Amennyiben a nem-kompetitív ajánlatok összege meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át, a nem- kompetitív ajánlatok között az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át kitevő Kötvény mennyiség az arányos elosztás elve alapján kerül felosztásra.

d) Amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az arányos elosztás elve alapján kerülnek felosztásra. Az arányos elosztás elve értelmében az alapcímletet figyelembe véve, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az ezen árfolyamszinten megajánlott össznévérték arányában kerülnek elosztásra.

A Forgalmazók a számukra allokált Kötvényeket szintén az arányos elosztás elve szerint allokálják a befektetők részére.

e) Az aukciós ajánlatok értékelése azok árfolyamelvárása szerint az MMTS kereskedési rendszer Aukciós Értékpapírtábla által végzett sorbarendezés útján történik. Az érvényes ajánlatok a legmagasabb árfolyamú ajánlattól kezdődően – jelen Alaptájékoztató VIII. fejezetének 3.2.2.a)–d) pontjaiban leírtak figyelembevételével – mindaddig elfogadásra kerülnek, amíg az értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül. A nem-kompetitív ajánlatok megelőzik a hozam- illetve árfolyammegjelöléssel tett ajánlatokat. Az elfogadott ajánlatok alapján az értékesítés az ajánlattevő által megjelölt árfolyamon, illetve a nem-kompetitív ajánlatok esetén átlagárfolyamon történik.

Az aukciós ajánlattevők a jelen Alaptájékoztató 3.1.6. – 3.1.7. pontjai szerint kapnak értesítést az általuk megszerzett Kötvény-mennyiségről. Ezen értesítést megelőzően a Kötvényekkel való kereskedés a BÉT-en nem kezdődhet meg.

3.3. Árképzés

3.3.1. A Kötvények várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás. A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

a) Az aukción minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

b) Forgalomba hozatali ár:

A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülnek Forgalomba hozatalra.

c) A tényleges forgalomba hozatali ár nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontjában foglaltak az irányadóak.

d) A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

Nincsenek a kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek vagy adók.

3.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás

3.4.1. A teljes ajánlattétel és egyes részei kapcsolattartójának, valamint a befektetési szolgáltatók neve és címe

Program Szervező, Vezető Forgalmazó:

Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 9-11.

A Program Szervező a Kötvények forgalmazásában nem vesz részt.

Forgalmazók és értékesítési helyeik:

Deutsche Bank Zrt.

1054 Budapest, Hold u. 27.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

nyitvatartás: H-P: 9.00-14.30

ERSTE Befektetési Zrt.

1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.

Takarékszövetkezetek

Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet 7030 Paks Rákóczi u. 5-7.

7030 Paks

2400 Dunaújváros

Táncsics u. 4.

Vasmű u. 7.

Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet 2500 Esztergom Bajcsy-Zsilinszky u. 11.

1054 Budapest Aulich u. 7.

0000 Xxxxx Xxxxx xx 00.

Fókusz Takarékszövetkezet 6000 Kecskemét Szabadság tér 3/a.

0000 Xxxxxxxxxxx Xx xx 00.

0000 Xxxxxxx Xxxxxx xxx 0.

Halászi Takarékszövetkezet 0000 Xxxx Xxxxx x. 93.

9200 Mosonmagyaróvár Magyar u. 17-21.

Háromkő Takarékszövetkezet 3100 Salgótarján Xxxxxx Xx. xx 0. Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet 7621 Pécs Citrom u. 5.

0000 Xxxxxx Xxxxx Xx. x. 31.

7700 Mohács Vörösmarty u. 4. Monor és Vidéke Takarékszövetkezet 2230 Gyömrő Táncsics M. u. 82.

0000 Xxxxxx Xxxxxx xx 00/a. 0000 Xxxxxxxx Xxxxxxxxx xxx 00.

Partiscum XI. Takarékszövetkezet 6720 Szeged Xxxxxxx Xxxxxx u. 1/B. Polgári Takarékszövetkezet 4026 Debrecen Péterfia u. 4.

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet 9200 Mosonmagyar Palánk u. 8.

óvár

Savaria Takarékszövetkezet 9700 Szombathely Xxxxxx Xxxxxx u. 18.

Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet 7900 Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx u. 19.

7634 Pécs Páfrány u. 2/a.

7321 Pécs Bajcsy-Zsilinszky u. 7.

0000 Xxxxx Xxxxxxxx xxx 0.

6000 Kecskemét Dobó krt. 15.

Tata és Vidéke Takarékszövetkezet 2890 Tata Ady Xxxxx xx 00.

0000 Xxxx Xxxxxxxxxx xx 0/a.

Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet 7100 Szekszárd

7150 Bonyhád

7200 Dombóvár

Xxxxxxxxx xx 00.

Xxxxxxxxx xxx 0.

Xxxxxxx xxx 00.

Zalavölgye Takarékszövetkezet 8900 Zalaegerszeg Kossuth L. u. 52-54.

MKB Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx Xxxx x. 38.

Tel.: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

UniCredit Bank Hungary Zrt. fiókok

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 48-66.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 5.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx x. 1-3.

Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000. (EUROPARK)

Tel: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0.

Tel: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 04.

Tel: 00-00-00-00-00

1097 Budapest, Könyves K. krt. 12-14. (Lurdy ház) Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 00.

Tel: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000. (Stop Shop) Tel: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 000.

Tel: 00-00-00-00-00

1239 Budapest, Hősök tere 14.

Tel: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 10.

Tel: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xrt. 46.

Tel: 00-00-00-00-00

1087 Budapest, Hungária krt. 40-41. (Arena Corner) Tel.: 00-00-00-00-00

1200 Xxxxxxxx, Xxxxxxx X. x. 02-36.

Tel: 00-00-00-00-00

1200 Xxxxxxxx, Xxxxxxx X. x. 03.

Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx. 8.

Tel: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx. 87-89. (Mamut II. bevásárlóközpont) Tel: 00-00-00-00-00

1200 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 00-00. (Campona bevásárlóközpont) Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxx xxxxx xxx 00. (Sugár üzletközpont) Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxxxx xxxx 014. (2007-08-30-án nyílik) Tel.: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.

Tel: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00/x Tel: 00-00-00-00-00

1000 Xxxxxxxx, Xxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

1066 Budapest, Teréz krt. 62.

Tel: 00-00-00-00-00

1088 Budapest, József krt. 13.

Tel: 00-00-00-00-00

1092 Budapest, Ferenc krt. 24.

Tel: 00-00-00-00-00

1093 Budapest, Vámház krt. 15.

Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 00-00.

Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000. (Duna Plaza) Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxx xx 000.

Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx xx 000-000.

Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000.

Tel: 00-00-00-00-00

1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

6500 Xxxx, Xxxx Xxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

5600 Békéscsaba, Koxxxxx X. xxx 0/x Tel: 00-00-00-00-00

2000 Xxxxxxxxx Xx xx 000.

Tel: 00-00-00-00-00

2000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

2700 Xxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

4000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx X. x. 05-27.

Tel: 00-00-00-00-00

4000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 0/x Tel: 00-00-00-00-00

2400 Xxxxxxxxxxx, Xxxxx Xx. xx 0/X Xel: 00-00-00-00-00

3300 Eger, Bajcsy-Zs u. 2.

Tel: 00-00-00-00-00

2030 Éxx, Xxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

2500 Esztergom, Vörösmarty u. 5.

Tel: 00-00-00-00-00

2100 Xxxxxxx, Xxxxx Xx. xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

3200 Gyöngyös, Páter Xxxx Xxxxxx u. 22. Tel: 00-00-00-00-00

9000 Xxxx, Xxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

9000 Xxxx, Xxxxx x. 0.

Tel: 00-00-00-00-00

5100 Jászberény, Szxxxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

7400 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

6000 Kecskemét, Kixxxxxxx xxxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

3545 Miskolc, Hunyadi u. 3.

Tel: 00-00-00-00-00

9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 6.

Tel: 00-00-00-00-00

8800 Xxxxxxxxxxx, Xx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

4400 Xxxxxxxxxxx, Xxxxx Xx. xx 0-0.

Tel: 00-00-00-00-00

7600 Xxxx, Xxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

7600 Xxxx, Xxxxxxx xx 00. (Árkád)

Tel: 00-00-00-00-00

3100 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00.

Tel: 00-00-00-00-00

9400 Sopron, Várkerület 1-3.

Tel: 00-00-00-00-00

6722 Szeged, Kossuth L. sugárút 18-20.

Tel: 00-00-00-00-00

6720 Szeged, Kárász u. 16.

Tel: 00-00-00-00-00

8000 Székesfehérvár, Buxxx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

7100 Szekszárd, Arany J. u. 15-17.

Tel: 00-00-00-00-00

2000 Szentendre, Doxxxxxxx xx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

5000 Szolnok, Xxxxxx Xxxxx u. 27.

Tel: 00-00-00-00-00

9700 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.

Tel: 00-00-00-00-00

2800 Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

2800 Xxxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0. (Vértes Center) Tel: 00-00-00-00-00

2046 Törökbálint, DEPO-Raktárváros

Tel: 00-00-00-00-00

8200 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 0.

Tel: 00-00-00-00-00

8900 Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxx X. xxx 0/x. Tel: 00-00-00-00-00

3.4.2. A kifizető ügynökök és letétkezelők neve és címe

Kifizető ügynökök és letétkezelők nem kerülnek meghatározásra, mivel

− a Kötvények alapján a Kibocsátó közvetlenül teljesíti a Kötvény-tulajdonosok számára a fizetési kötelezettségét;

− a Kötvények dematerializált formában kerülnek előállításra, így letéti hely nem szükséges.

3.4.3. A kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján a „legjobb tudásuk szerint” elhelyezni

A jelen Kötvény-kibocsátási program keretében lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatali eljárásokra jegyzési garanciavállalási megállapodás megkötésére nem kerül sor.

A Forgalomba hozatalban részt vevő Forgalmazók nevei és címei a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.4.1. pontjában kerültek bemutatásra.

3.4.4. Az átvételi szerződés megkötésének időpontja

Mivel nincs a kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezet, emiatt nem is kötöttek átvételi szerződést.

4. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4.1. Tőzsdei bevezetési kérelem

A Kibocsátó kezdeményezi a Kötvény valamennyi Sorozatrészletének bevezetését a BÉT-re.

A tőzsdei bevezetés kezdeményezése minden esetben az adott Sorozatrészlet forgalomba hozatalának napjára vonatkozik. Az első Sorozatrészlet tekintetében ez előre láthatólag 2007. október 11.

4.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékő piac, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek

A Kibocsátónak nincs tudomása a fentiek szerinti szabályozott vagy azzal egyenértékű piacról, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek a BÉT hitelpapír szekcióján kívül.

4.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként mőködnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása

a) A Kötvényre árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók neve és címe:

ERSTE Befektetési Zrt.

Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

MKB Bank Zrt.

Cím: 1000 Xxxxxxxx Xxxx x. 08.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Cím: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.

b) Árjegyzési kötelezettségvállalás főbb feltételeinek bemutatása

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók kötelesek a Kötvényre vonatkozóan a BÉT-en a tőzsdei kereskedés ideje alatt 9.00 órától 10.30 óráig, illetőleg 13.30 órától és 15.00 óráig folyamatosan azonnali vételi és eladási ajánlatot tenni legalább 10.000.000,- Ft, azaz Tízmillió forint névértékre, legfeljebb 50 Bázispont, azaz 0,5 százalék hozammarzs megtartása mellett.

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók az árjegyzést a tőzsdei bevezetés napjától az MMTS rendszeren kötelesek közzétenni a BÉT irányadó

szabályzatai szerint, és minden olyan napon, amelyen a BÉT és a KELER munkanapot tart, kivéve azon napo(ka)t, amelye(ke)n az adott Forgalmazó(k) – a PSZÁF részére történő előzetes bejelentés mellett, illetve valamely neki(k) fel nem róható okból kifolyólag – a BÉT- en a kereskedésben nem vesz(nek) részt.

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

5.1. A kibocsátással összefüggésben közremőködő tanácsadók

Nincsenek a kibocsátással összefüggésben közreműködő tanácsadók.

5.2. Az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő olyan egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek.

5.3. Szakértői minőségben közremőködő személyek neve, üzleti elérhetősége, szakképzettsége, a Kibocsátó társaságban való jelentősebb érdekeltsége

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetének elkészítésében szakértői minőségben közreműködő személyek.

5.4. Harmadik féltől származó információk, és az információforrás

Nincsenek harmadik féltől származó információk.

5.5. A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közremőködésével készült hitelkockázati besorolása

A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével nem készült hitelkockázati besorolás.

6. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

6.1. A Végleges Feltételek formája

A Végleges Feltételeket a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó a következő formában készíti el és teszi közzé:

A jelen dokumentum a benne leírt Kötvények Forgalomba hozatalához kapcsolódó Végleges Feltételek. Az itt alkalmazott kifejezések a 2007. szeptember hó 20. napján kelt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF E-III/10.352/2007. számú határozatával közzétételre jóváhagyott Alaptájékoztatóban kerültek meghatározásra.

A Kibocsátóról és a Forgalomba hozatalról az Alaptájékoztató és a jelen Végleges Feltételek együttes ismerete alapján lehet tájékozódni, így a jelen Végleges Feltételek az

Alaptájékoztatóval együtt olvasandók. Az Alaptájékoztató ingyenesen letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx és a xxx.xxx.xx weboldalakról, továbbá a befektetők a Tpt. 34.§ (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató ingyenes rendelkezésre bocsátását.

6.2. A Kötvény Kibocsátója és a Forgalomba hozatalra kerülő Kötvény főbb adatai Kibocsátó: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő

Részvénytársaság

1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00.

A Kibocsátó határozata a Forgalomba hozatal jóváhagyásáról és a tőzsdei bevezetés kérelmezéséről:

A Kibocsátó Igazgatóságának 5/2007. (VI.13.) Ig. számú határozata.

A pénzügyminiszter jóváhagyása: A pénzügyminiszternek a 2007. évi költségvetési

törvény 42.§-a alapján kiadott, a Kibocsátó finanszírozási tervére vonatkozó 2007. június 27-én kelt jóváhagyása

A Sorozat elnevezése: DK2010/01

ISIN kód: HU0000……

A Részlet száma: DK2010/01-[•]

Össznévérték:

(i) Sorozat: [•] Ft, azaz [•] forint

(ii) Részlet: [•] Ft, azaz [•] forint

Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint

Kötvények típusa: Névre szóló kötvények

Az előállítás módja: Dematerializált értékpapír

Kibocsátás napja: 200[•]. hó [•].

Futamidő: 2 év és 318 nap

Lejárat napja: 2010. augusztus 24..

6.3. A Forgalomba hozatal feltételei

A Forgalomba hozatal jellege: Nyilvános

A Forgalomba hozatal módja: Aukció útján

Az aukció ideje: 200[•]. [•] hó [•] napján 14.00 órától 15.00 óráig

Az aukció lezárásnak időpontja: 200[•]. [•] hó [•]. napján 15.00 óra

Elszámolás napja: 200[•]. [•] hó [•].

Felhalmozott kamat: A felhalmozott kamat [•]%, azaz [•] Ft egy

10.000,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján.

A vételár meghatározása során a fenti felhalmozott kamat figyelembe vételre kerül.

Aukciós árfolyam: Aukciós minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

A fizetés módja: A Kötvényt vásárlók a vételár megfizetését készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az Aukció záróidőpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett).

Vezető Forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

Forgalmazók: Deutsche Bank Zrt.

ERSTE Befektetési Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Aukciós ajánlatok felvétele: A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok

felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi.

A Kötvény vásárlóinak köre: Devizabelföldi és devizakülföldi jogi személyek és

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, magánszemélyek nyújthatnak be aukciós vételi ajánlatot.

A Kötvény ebben a körben szabadon átruházható.

A Forgalmazók elkülönített letéti számlájának száma:

Deutsche Bank Zrt.

19017004-00201634

ERSTE Befektetési Zrt.

11600006-00000000-03933631

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

11500016-00000220

MKB Bank Zrt.

10300002-20190196-70383285

UniCredit Bank Hungary Zrt.

10900004-00009525-50001205

Tőzsdei bevezetés: A Kibocsátó az elszámolás napjára vonatkozóan kérelmezi a Kötvények bevezetését a BÉT-re.

A tőzsdei bevezetést a Kibocsátó végzi.

6.4. Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés, állami kezesség Kamatozás: A Kötvény fix kamatozású.

Kamat mértéke: A kamat mértéke évi 6,25%.

Kamatfizetés gyakorisága: A kamatfizetés évente, minden naptári év augusztus

24. napján esedékes.

Kamatfizetési napok és a kifizetésre kerülő kamat mértéke és összege:

Az első kamatfizetési periódus (2007.október 11. – 2008. augusztus 24.) hossza 318 nap, így az első kamatfizetési időpontban kifizetésre kerülő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítve), azaz:

éves kamat (%) * 318 nap, azaz 6,25% * 318 nap / 366 nap = 5,43%.

Kamatozás kezdő napja: 2007. október 11. A Kötvény a kamatozás utolsó

napját követően nem kamatozik tovább.

Törlesztés: A névérték visszafizetése lejáratkor, egy összegben esedékes.

Állami kezesség: A 2007. évi költségvetési törvény 42. §-a alapján a magyar állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Kibocsátó azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2007. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek.

6.5. Egyéb információ

A Forgalomba hozatal költségei és a bevétel becsült nettó összege:

Jelen Részlet Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő költségek nagysága várhatóan nem haladja meg a Részlet névértékének [•]%-át. Így a bevétel becsült nettó összege [•],-Ft.

Hirdetmények: A Nyilvános Ajánlattételt a Kibocsátó a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, valamint a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján teszi közzé. Az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján kerülnek közzétételre. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kibocsátó a xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján teszi közzé. A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek meg.

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1. Az Állami kezességvállalás jellege

A 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel.

A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény

41. §-a teremtette meg, míg a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

- igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

- igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

- igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri,

- mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne.

A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak.

A 2007. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével.

2. Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya

A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát a 2007. évi költségvetési törvény 42.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti.

A 2007. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 2007. évi költségvetési törvény 42.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény

kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható.

Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá.

Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

3. A Magyar Állam mint készfizető kezes bemutatása

3.1. Áttekintés, jogi forma és politikai berendezkedés bemutatása

A második világháború után Magyarország – a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan – a szovjet befolyási övezet részévé vált. Az országban négy évtizeden keresztül egypártrendszer volt érvényben, a gazdaságban az állami és szövetkezeti tulajdonon alapuló, központi tervezéses mechanizmus működött. 1989-ben, a régió országai közül elsőként, Magyarországon békés, demokratikus rendszerváltás ment végbe. 1990-ben, 43 év után először, ismét szabad választásokat tartottak, melyen a rendszerváltó pártok elsöprő győzelmet arattak.

Magyarország államformáját tekintve köztársaság – hivatalos elnevezéssel: Magyar Köztársaság, politikai berendezkedését tekintve pedig stabil, többpárti parlamentáris demokrácia, ahol teljesülnek a pluralizmus és a jogállamiság feltételei, érvényesülnek az egyéni és kollektív szabadságjogok. A rendszerváltás óta eltelt mintegy 18 év során Magyarországon is a modern demokráciákra jellemző politikai váltógazdaság mechanizmusa érvényesült. Jelenleg, a 2006 tavaszán lezajlott, az 1989. évi rendszerváltás utáni ötödik szabad országgyűlési választás eredményeként, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége alkotta koalíció kormányozza az országot.

3.2. Földrajzi elhelyezkedés

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik; területe 93 ezer négyzetkilométer, domborzata sík jellegű, éghajlata kontinentális. Hét állam veszi körül: nyugatról Ausztriával, északról Szlovákiával, északkeletről Ukrajnával, keletről Romániával, délről Szerbiával, valamint Horvátországgal, délnyugatról Szlovéniával határos. Magyarország legfontosabb folyója a Duna, mely összeköttetést biztosít a Fekete-tengerrel, egyben – a Duna-Rajna-Majna csatornarendszeren keresztül – folyami szállítási útvonal Nyugat-Európába. Az ország fővárosa – Budapest – a Duna két partján terül el, Magyarország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja.

Népesség

Magyarország népessége a 2006-os adatok szerint 10,1 millió fő, ezen belül a főváros lakossága meghaladja az 1,7 milliót. A Magyarországon élők 97%-a magyarnak vallja magát; ezen kívül jelentősebb cigány, horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségű népesség él az országban.

3.3. A fizetőképességet érintő események

A Magyar Állam ez idáig egyetlen alkalommal sem tagadta meg a külső avagy belső államadósságon alapuló fizetési kötelezettségének teljesítését és ilyen kötelezettségével nem is esett késedelembe.

3.4. A gazdaság áttekintő bemutatása

Magyarország közepesen fejlett gazdasággal és infrastruktúrával rendelkező, a nyugati államokhoz felzárkózó struktúrájú, a világgazdaságba jelentősen integrált ország. A magyar gazdaság a magántulajdonon és a verseny szabadságán alapuló, tőkés piacgazdasági modellt

követ; az államháztartás és a pénzügyi rendszer stabil, jól működik; az állami újraelosztás aránya nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható.

A gazdaság ágazati struktúráját tekintve a legfejlettebb tőkés országokéhoz hasonló tendenciák érvényesülnek. Hazánk ásványkincsekben szegény; nyersanyagokban, energiahordozókban behozatalra szorul, így a világgazdasági integrációba elsősorban a magas hozzáadott értékű, technológia-intenzív tevékenységekkel képes bekapcsolódni.

Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása 2006-ban

Mezőgazdaság	Ipar*	Tercier szektor
3,4%	30,8%	65,9%

* Építőiparral együtt Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Az iparon belül meghatározó a feldolgozóipar; ezen belül az utóbbi évtizedben a gépek, műszaki, elektronikai cikkek, járművek gyártása fejlődött a leggyorsabban.

A mezőgazdaság jelentősége fokozatosan visszaszoruló annak ellenére, hogy Magyarország rendkívül kedvező talaj- és éghajlati adottságokkal, valamint hosszú, sikeres múltra visszatekintő agrár kultúrával rendelkezik. A mezőgazdaságból az állattenyésztés és a növénytermesztés közel azonos arányban részesül.

A tercier szektor által képviselt hozzáadott érték, valamint az ebben a körben foglalkoztatottak aránya – a legfejlettebb országokhoz hasonlóan – folyamatosan növekvő, amint az üzleti, informatikai és egyéb piaci szolgáltatások a modern gazdasági tevékenység egyre meghatározóbb részévé válnak.

3.4.1. A gazdaság szerkezete, a főbb gazdasági ágazatok ismertetése

Ipar és építőipar

Az ipari termelés növekedési üteme viszonylag lassú volt 2001-ben és 2002-ben (3,6% illetve 2,8%), ami jelentős mértékben gyorsult 2003-ban (6,4%), 2004-ben (7,4%), 2005-ben (7,0%) és 2006-ban (10,1%). A dinamika emelkedését a gyors ütemben bővülő exportértékesítés eredményezte. Az ipar több mint fele exportra termel; 2006-ban az export értékesítés 14,6%- kal volt magasabb, mint 2005-ben.

Az építőipar termelése a 2005. évi jelentős mértékű (16,1%-os) emelkedéssel szemben 2006- ban 1,6%-kal csökkent. Ezt elsősorban az állami infrastrukturális beruházások (elsősorban autópálya-építések) és a lakásépítési aktivitás visszaesése okozta.

Mezőgazdaság

2006 során a mezőgazdasági bruttó kibocsátás 2,2%-kal visszaesett az előző évi magas bázishoz viszonyítva. A növénytermesztés esetében a 2005. évi termés az elmúlt 15 év második legjobb termése volt. A növénytermesztés 2006. évi kibocsátása 1,7%-kal elmaradt az előző évitől. Az állattenyésztés területén a sertésállomány emelkedett, míg a szarvasmarha-állomány tovább csökkent, az állattenyésztés bruttó kibocsátása 2,9%-kal mérséklődött 2005-höz képest.

Szolgáltatások

A szolgáltatások bruttó hozzáadott-értéke 2006 során 3,2%-kal emelkedett, ami magasabb, mint a 2004. évi 2,6%-os dinamika, bár elmarad a 2001-2003 során mért 3,8-5,3%-os, illetve a 2005. évi 4,8%-os dinamikától.

3.4.2. A bruttó hazai termék ágazatok szerinti bontásban

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország bruttó hazai termékét folyó árakon számítva gazdasági ágazatok szerinti bontásban.

Időszak	Mezőgazdaság és halászat	Ipar összesen	Ebből feldolgozóipar	Építőipar	Szolgáltatások összesen	Ebből					Megtermelt GDP összesen (piaci beszerzési áron)
Időszak	Mezőgazdaság és halászat	Ipar összesen	Ebből feldolgozóipar	Építőipar	Szolgáltatások összesen	kereskedelem, javítás, szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás	szállítás, raktározás, posta és távközlés	pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás	közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás	egyéb közösségi, személyi szolgáltatás	Megtermelt GDP összesen (piaci beszerzési áron)
2000. I. n.év	113 229	707 640	587 423	84 480	1 613 816	282 736	223 143	517 220	484 558	106 159	2 989 372
2000. II. n.év	151 778	741 056	639 499	133 314	1 783 523	361 216	250 482	569 671	482 996	119 158	3 303 692
2000. III. n.év	202 750	793 189	697 257	160 827	1 000 000	000 759	240 097	578 667	467 718	121 873	3 445 161
2000. IV. n.év	152 751	898 152	789 171	201 977	2 039 635	421 311	243 768	663 839	582 192	128 524	3 790 366
2000. Év	620 508	3 140 037	2 000 000	000 599	7 222 088	1 442 022	957 491	2 329 397	2 017 464	475 714	13 528 590
2001. I. n.év	113 850	821 191	711 951	99 401	1 873 703	343 821	249 044	596 360	559 820	124 658	3 376 731
2001. II. n.év	220 366	832 700	737 457	157 285	2 000 000	000 762	268 505	671 169	559 458	141 203	3 839 827
2001. III. n.év	210 684	808 566	711 218	188 675	2 097 402	465 274	270 343	673 700	541 046	147 040	3 884 408
2001. IV. n.év	143 371	904 980	775 145	216 195	2 404 564	510 276	285 600	774 249	679 987	154 451	4 169 159
2001. Év	688 271	3 367 437	2 935 771	661 557	8 457 766	1 761 133	1 073 492	2 715 478	2 340 311	567 352	15 270 126
2002. I. n.év	133 246	859 742	736 390	125 285	2 204 561	404 430	272 497	711 651	665 921	150 062	3 864 769
2002. II. n.év	197 990	885 663	778 849	190 644	2 000 000	000 002	294 427	790 989	625 060	164 499	4 208 720
2002. III. n.év	199 391	912 813	808 365	219 540	2 407 012	521 324	303 071	772 712	648 746	161 159	4 354 905
2002. IV. n.év	000 000	000 567	860 698	241 905	2 770 622	566 520	316 605	881 399	833 004	173 092	4 752 211
2002. Év	688 113	3 655 785	3 184 303	777 374	9 752 172	1 987 277	1 186 601	3 156 751	2 772 732	648 811	17 180 604
2003. I. n.év	106 753	916 003	792 972	105 274	2 453 093	437 106	289 309	756 831	815 601	154 246	4 142 324
2003. II. n.év	228 326	948 992	830 915	197 330	2 628 641	534 914	312 849	851 167	754 719	174 992	4 639 347
2003. III. n.év	209 377	1 029 765	914 448	222 649	2 641 990	550 601	321 950	835 928	761 850	171 662	4 795 038
2003. IV. n.év	152 851	1 188 471	1 033 615	251 082	2 954 958	594 696	343 623	960 513	869 991	186 135	5 364 033
2003. Év	697 307	4 083 232	3 571 950	776 335	10 678 682	2 117 316	1 267 732	3 404 439	3 202 160	687 035	18 940 742
2004. I. n.év	120 800	1 084 324	920 868	128 728	2 540 933	473 346	323 505	804 672	772 312	167 099	4 666 393
2004. II. n.év	317 693	1 059 171	921 463	209 758	2 000 000	000 590	354 927	913 330	859 115	189 541	5 227 749
2004. III. n.év	259 898	1 123 341	991 974	240 513	2 000 000	000 741	345 709	910 920	853 686	187 995	5 247 407
2004. IV. n.év	147 773	1 220 026	1 072 089	281 611	3 147 316	635 061	367 460	1 065 071	878 701	201 022	5 575 562
2004. Év	846 164	4 486 862	3 906 394	860 610	11 460 802	2 265 738	1 391 601	3 693 993	3 363 813	745 657	20 717 110
2005. I. n.év	134 138	1 111 251	939 034	129 169	2 793 514	497 764	333 976	898 239	874 977	188 559	4 747 233
2005. II. n.év	218 258	1 198 591	1 054 109	222 608	3 063 556	598 373	371 822	1 021 760	876 772	194 829	5 516 504
2005. III. n.év	272 095	1 190 798	1 059 415	267 993	3 066 607	620 769	364 021	1 027 520	835 153	219 144	5 674 146
2005. IV. n.év	193 609	1 285 731	1 144 871	298 202	3 445 483	679 065	378 983	1 163 255	1 009 087	215 093	6 117 210
2005. Év	818 099	4 786 371	4 197 429	917 972	12 369 161	2 395 971	1 448 801	4 110 774	3 595 990	817 625	22 055 093
2006. I. n.év	126 908	1 251 184	1 100 204	143 822	3 007 906	537 719	356 454	1 006 368	909 474	197 890	5 143 215
2006. II. n.év	225 930	1 298 714	1 000 000	000 940	3 313 017	650 082	394 132	1 120 562	926 061	222 180	5 947 802
2006. III. n.év	317 734	1 351 811	1 214 168	282 924	3 298 920	671 332	393 064	1 123 812	884 050	226 662	6 120 881
2006. IV. n.év	205 583	1 420 978	1 270 382	316 262	3 683 696	728 994	406 513	1 261 620	1 000 000	000 535	6 540 824
2006. Év	876 155	5 322 687	4 756 560	964 947	13 303 540	2 588 127	1 550 163	4 512 362	3 761 620	891 267	23 752 721

Forrás: KSH

3.4.3. Makrogazdasági pálya

A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt.

Összefoglaló makrogazdasági adatok

2001	2002	2003	2004	2005	2006*
GDP növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva) 4,2%	4,4%	4,1%	4,6%	4,3%	4,0%
ipari termelés növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva) 3,6%	2,8%	6,4%	7,4%	7,0%	10,1%
export növekedési üteme 8,7%	5,6%	10,8%	14,7%	11,1%	14,6%
folyó fizetési mérlegegyenleg/GDP 6,0%	7,0%	7,9%	8,4%	6,8%	5,8%
államháztartás GFS-egyenlege / GDP -3,0%	-10,0%	-5,9%	-6,5%	-4,9%	-9,4%
a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP 51,5%	53,7%	55,9%	56,0%	57,9%	61,9%
inflációs ráta (éves átlagos ütem) 9,2%	5,3%	4,7%	6,8%	3,6%	3,9%
munkanélküliségi ráta 5,7%	5,9%	5,9%	6,1%	7,2%	7,5%
reálkeresetek növekedési üteme 6,4%	13,6%	9,2%	-1,0%	6,3%	3,5%

* előzetes adatok

Forrás: KSH, Magyar Nemzeti Bank (MNB), Pénzügyminisztérium (PM), Államadósság Kezelő Központ

Zártkörűen

Működő Részvénytársaság (ÁKK Zrt.).

A bruttó hazai össztermék az utolsó 5 év átlagában 4,3%-os ütemben bővült. Az ipari termelés dinamikája 4,7%-os volt; az export-teljesítmény igen magas, 11,0%-os éves átlagos ütemben növekedett. A gazdasági növekedés az eurózónához viszonyítva erősnek mondható. 2006. utolsó negyedévében – részben a kormányzati költségvetési megszorítási intézkedések hatására – jelentősen lelassult a lakossági fogyasztás dinamikája, s visszaesett az állóeszköz- felhalmozás. Ennek hatására visszaesett a belföldi felhasználás, ami csökkentette a GDP lendületét. Bár a gyors ütemben (2006. utolsó negyedévében 20,1%-kal) bővülő export részben ellensúlyozta e hatást, a GDP dinamikája 2006. utolsó negyedévében 3,3%-ra lassult az év első háromnegyedévi 3,7-4,9%-os értékekről.

3.4.4. Infláció

Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006 tavaszára 2,3%-ra csökkent, azóta azonban emelkedett, elsősorban a növekvő üzemanyag,- és élelmiszerárak, valamint a fiskális kiigazítás részeként megvalósuló adóemelések, hatósági áremelések és csökkenő kormányzati ártámogatások következtében.

Az infláció alakulása

30%

25%

12 havi inflációs ráta

20%

15%

10%

95. 96. 97. 98. 99. 00. 01. 02. 03. 04. 05. 06.

dec dec dec dec dec dec dec dec dec dec dec dec

Forrás: KSH

Az MNB inflációs célkitűzése 2007 végére és azt követő időszakokra 3% ±1 százalékpont. A jegybank és a piaci szereplők várakozásai szerint a jegybank 2007. végi inflációs célja valószínűleg nem teljesül a bejelentett kormányzati intézkedések (ÁFA- és hatósági áremelések, ártámogatások csökkentése, stb.) egyszeri hatása miatt. A jegybank hosszabb távú inflációs célja azonban – a 2006-2007-es egyszeri hatások kiesése után – a jelenlegi jegybanki inflációs előrejelzések szerint – teljesülhet.

3.4.5. Kamatok

A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve – 2005 közepére 5,4% körüli szintre süllyedt. 2005. szeptembertől azonban a hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek, és 2006. közepére 7,9%-ot értek el. Ezt követően 2007. közepéig ismét csökkeni kezdtek a hosszú hozamok, így 2007. közepére 6,6%-ra mérséklődtek.

A hosszú kamatszint alakulása

10,0%

9,5%

9,0%

10 éves referencia-xxxxx

8,5%

8,0%

7,5%

7,0%

6,5%

6,0%

5,5%

5,0%

00. jan 01. jan 02. jan 03. jan 04. jan 05. jan 06. jan 07. jan

Forrás: ÁKK Zrt.

2003. közepéig a kamatok hosszú távú csökkenését egyaránt támogatta a dezinflációs pálya, a magyar szuverén kockázati felár lemorzsolódása, valamint a hazánk EMU-csatlakozását beárazó piaci várakozások. 2003. második felétől azonban az újra emelkedő infláció, az EMU-csatlakozás későbbre tolódása és a hazai pénzügyi piacok 2003. évi turbulenciái miatt a hosszú hozamok emelkedésének lehettünk tanúi. 2004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését. A jegybank óvatos lépésekben 2004. elejétől 2005. őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is. 2005. őszétől azonban a nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a kedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak pozitívak, és a forint komoly gyengülésbe kezdett. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – összesen 200 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fiskális kiigazító lépések hatására

javuló makrogazdasági mutatók, valamint a 2007. tavaszán 9%-on tetőző infláció csökkenésével, valamint az inflációs kockázatok mérséklődésével a jegybank 2007. közepén 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.

A fenti folyamatok következtében a 10 éves Euró referenciahozam feletti forintfelár 1999-től kezdve 650 bázispontról 2003. közepére 200 bázispontra csökkent, 2004. őszére 40 bázispontig emelkedett. Ezt követően 2005. őszére 230 bázispontig csökkent, majd 2006. közepére 400 bázispontra emelkedett, ezután 2007. közepére 200 bázispontra mérséklődött.

A rövid hozamok pályája ugyancsak csökkenő volt 2003. elejéig. Ezt követően a pénzpiaci problémákra (például spekulatív támadás a forint mellett és ellen, sáveltolás, továbbá a novemberi hirtelen hozamemelkedés) reagáló monetáris politika lépéseit követték az éven belüli hozamok. Mivel a jegybanki alapkamat 2003. második felében 6 százalékpontot emelkedett, így a rövid oldali hozamok is megközelítő mértékben növekedtek. 2004. tavaszától a jegybanki kamatcsökkentések mellett a rövid oldali hozamok is zuhanni kezdtek. A jegybanki alapkamat szinten tartása idején a rövid hozamok is stagnáltak, majd a jegybanki kamatemelésekkel egyidőben 2006. közepétől 2006. őszéig 8 százalék fölé emelkedtek, majd csökkenni kezdtek.

A fiskális kiigazítás mellett a kedvező nemzetközi kamatkörnyezetnek (magas kockázatvállalási hajlandóság, történelmi minimumra kerülő fejlődő piaci felár) is lényeges szerepe volt a 2006. végi hozamcsökkenésben.

A rövid kamatok alakulása

16,00%

3 hónapos referencia-hozam

14,00%

jegybanki irányadó kamatláb

12,00%

10,00%

8,00%

6,00%

4,00%

00. jan 01. jan 02. jan 03. jan 04. jan 05. jan 06. jan 07. jan

Forrás: ÁKK Zrt., MNB

3.4.6. A gazdasági átalakulás eredményei

Az 1989-90-es politikai fordulatot Magyarországon radikális gazdasági rendszerváltás követte, ennek során a szocialista berendezkedésű országból az évtized második felére a magántulajdonon alapuló, versenyképes piacgazdaság jött létre. A jogi és intézményi keretek kiépítése, a piaci versenyfeltételek létrejötte, a hazai magánvállalkozói tevékenység felélénkülése, a külföldi és multinacionális vállalatok magyarországi betelepülése eredményeként a magyar gazdaságban az évtized közepére sikeres szerkezeti átalakulás ment végbe. Versenyképes ágazatok fejlődtek ki, piacképes termékeket előállító kapacitások jöttek létre, így Magyarország adottságai szerint bekapcsolódhatott a világgazdasági integrációba. Jelenleg az export közel ¾-e a kibővült Európai Unió térségébe irányul.

3.5. A politikai és kormányzati rendszer általános ismertetése

Alkotmány

1989. október 23-án került sor Magyarországon a köztársaság kikiáltására, az állam elnevezése Magyar Népköztársaságról Magyar Köztársaságra változott, az alkotmány jelentős mértékben módosításra került.

Köztársasági elnök

Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ 5 éves időtartamra. Köztársasági elnökké választható az országgyűlési képviselő is, azonban e két tisztség nem tölthető be egyszerre. A köztársasági elnököt egyszer lehet újraválasztani. A jelenlegi köztársasági elnök Xxxxxx Xxxxxx, aki 2005. augusztus 5-én foglalta el a köztársasági elnöki széket. A köztársasági elnök jogköre korlátozott. A köztársasági elnök legtöbb intézkedésének érvényességéhez miniszterelnöki, vagy a megfelelő miniszteri ellenjegyzés szükséges.

Kormány

Magyarországon a miniszterelnök és a miniszterek együtt képezik a kormányt. Az Országgyűlés a miniszterelnök választásáról és a kormány programjának elfogadásáról egyidejűleg, egyszerű többséggel dönt. A jelenlegi miniszterelnök Xxxxxxxxx Xxxxxx, akit a Parlament 2006. június 9-én választott meg. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Jelenleg a miniszterelnök mellett 14 miniszterből áll a kormány. A kormány a Magyar Köztársaság legfőbb végrehajtó szerve.

Országgyőlés

Az egykamarás Magyar Országgyűlés az ország legfőbb törvényhozó testülete. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt.

Az Országgyűlés tagjait országos közvetlen választás során négyévente választják részben listás, részben egyéni választás során. A legutóbbi általános országgyűlési képviselő választásokra 2006. áprilisában került sor.

Bírói testület

A magyar bírói testület a Legfelsőbb Bíróságból, az ítélőtáblákból, a megyei bíróságokból, a fővárosi bíróságból, a helyi és munkaügyi bíróságokból áll. A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok számára kötelező jogegységi határozatokat hozhat, így biztosítva az igazságszolgáltatás egységességét. A bírók függetlenek. A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg. A többi bírát a köztársasági elnök nevezi ki, és tisztségükből a törvényben meghatározott esetekben, a törvényben előírt eljárás lefolytatása alapján mozdíthatóak el.

Az Alkotmánybíróság elkülönül a bírói testület többi tagjától; a törvénykezés alkotmányos kontrollját biztosítja, és egyéb, külön törvényben meghatározott feladatai vannak. Az Alkotmánybíróság megsemmisíthet bármely jogszabályt, amennyiben azt az alkotmánnyal ellentétesnek találja. Bármely állampolgár az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Országgyűlés 9 évre választja az Alkotmánybíróság összesen 11 tagját.

Helyi önkormányzatok

Magyarország több kisebb közigazgatási egységre (megyék és a főváros, megyei jogú városok, városok és helységek) tagolódik. A helyi önkormányzatok autonómok, demokratikusan intézik a helyi ügyeket, és (meghatározott kereteken belül) helyi adókat vethetnek ki. Az alkotmány garantálja alapvető jogaikat, a helyi önkormányzatok rendelet alkotására jogosultak, az azonban nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatok képviselő testületének tagjait 4 évre választják.

Magyarország és az Európai Unió

Az Európai Közösség 1990. áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés.

Az Európai Unió 1993. nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. ’koppenhágai kritériumoknak’, azaz

– stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak;

– teljesítik a jogállamiság feltételeit;

– biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat;

– működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak;

– képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére.

Hazánk 1994. áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt 13 év során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele.

A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba. 2002. december 17-én az Országgyűlés elfogadta az EU-tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, a 2003. április 12-én megtartott ügydöntő referendumon pedig a résztvevők nagy többsége (84%) a csatlakozás támogatása mellett szavazott. 2003. április 16-án, az EU athéni csúcsértekezletén a magyar kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést. A 15 akkori EU-tagállam jóváhagyta a bővítési szerződést, így Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált.

3.6. Államháztartás és kereskedelem

3.6.1. Az államháztartás általános bemutatása; adó- és költségvetési rendszerek

Az államháztartás GFS1 szerinti hiánya az utóbbi 7 évben a GDP 3-10%-át tette ki. Az utóbbi 5 évben jelentős mértékű volt az állami túlköltekezés. A kormány jelentős mértékű fiskális kiigazítást hajtott végre 2006. augusztusától. A GDP-arányos GFS szerinti államháztartási deficit 2006-ban – a stabilizációs intézkedések első hatásaival együtt is - 9,4%-ot tett ki.

Az alábbi táblázat az államháztartás egyenlegét* mutatja a GDP arányában.

	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006**
ESA2	-5,5%	-2,9%	-4,1%	-8,9%	-7,2%	-6,5%	-7,8%	-9,2%
GFS	-3,7%	-3,6%	-3,0%	-10,0%	-5,9%	-6,5%	-4,9%	-9,4%

* privatizációs bevételek nélkül számított GFS-egyenleg Forrás: PM

** előzetes adat

A kormány gazdaságpolitikájának kiemelt célja az államháztartási hiány csökkentése. Ez 2007-re 6,8%-os, 2008-ra 4,3%-os, 2009-re 3,2%-os, 2010-re 2,7%-os, 2011-re 2,2%-os

GDP-arányos eredményszemléletű (nyugdíjpénztári korrekció nélkül számított) deficit- előirányzatot jelent. A maastrichti adósságráta jelenleg magasabb, mint a maastrichti kritériumot jelentő 60%, s a Konvergencia Programban ennek csökkentését irányozza elő 2009-től a Kormány.

A központi költségvetés bruttó GDP arányos adóssága 1996-tól kezdődően 5 év alatt 71,5%- ról 50,6%-ra csökkent, köszönhetően a fegyelmezett költségvetési politikának, a törlesztésre fordított nagy összegű privatizációs bevételeknek és a gyors gazdasági növekedésnek. A 2002-es és 2003-as magas költségvetési hiány miatt a mutató 2 év alatt 5,3 százalékponttal 55,9%-ra ugrott, 2004. végére 0,1 százalékponttal 56,0%-ra emelkedett, majd 2005. végére 1,9 százalékponttal 57,9%-ra, ezután 2006. végére további 4,0 százalékponttal 61,9%-ra nőtt.

A magyar államháztartás négy fő alrendszerre tagolódik: a központi költségvetésre, az elkülönített állami alapokra, a társadalombiztosítási alapokra és a helyi önkormányzatokra. Az alábbi táblázat mutatja be az alrendszerek GFS szerinti bevételeit és kiadásait.

A következő táblázat a központi költségvetés bevételeit és egyenlegét mutatja millió forintban.

1 General Finance Statistics az IMF pénzforgalmi szemléletű módszertana az államháztartási hiány számbavételére.

2 European System of Accounts 95 (“ESA 95”) az Európai Unió eredményszemléletű módszertana az államháztartási hiány számbavételére.

millió forintban

B E V É T E L E K	2 001	2 002	2 003	2 004	2 005	2006 előzetes tény	2007 elfogadott	2007 júliusi prognózis
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI
Társasági adó (pénzintézetekkel)	351 855	396 556	413 662	448 708	465 626	554 952	679 000	634 000
Bányajáradék	13 667	14 668	17 759	19 737	23 825	33 590	30 000	30 000
Vám és importbefizetések, cukorilleték	122 925	125 731	131 312	39 324	9 359	9 111	9 237	9 237
Játékadó	34 293	38 822	49 211	60 409 66 377		71 468	73 387	73 387
Öko-adó	0	0	0	17 404 15 887		18 077	17 000	17 000
Egyszerűsített vállalkozói adó	0	0	31 020	67 005 91 365		143 115	168 200	168 200
Egyéb adó és adójellegű befizetések	62 610	68 655	78 151	126 420 165 148		140 389	135 200	135 200
Egyéb befizetések	17 745	22 162	22 073	23 635	21 163	35 188	29 000	29 000
Összesen	603 096	666 595	743 188	802 643	858 750	1 005 890	1 141 024	1 096 024
FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK
Általános forgalmi adó	1 243 899	1 304 871	1 699 557	1 727 745	1 785 316	1 831 998	1 971 200	1 971 200
Jövedéki és fogyasztási/regisztrációs adó	539 679	590 501	656 327	716 170	738 952	849 217	821 400	875 800
Összesen	1 783 578	1 895 372	2 355 883	2 443 916	2 524 268	2 681 215	2 792 600	2 847 000
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI
Xxxxxx személyi jövedelemadó bevétel	1 116 658	1 274 524	1 314 418	1 360 352	1 437 773	1 579 841	1 751 571	1 766 571
Személyi jövedelemadó a közp. ktv-nek	830 272	940 566	908 969	904 587	997 841	1 119 092	1 238 325	1 253 325
Adóbefizetések	5 232	7 114	7 049	5 845	3 401	7 255	4 400	4 400
Illeték befizetések	60 916	68 518	90 223	100 059	111 758	111 083	126 800	126 800
Összesen	896 419	1 016 198	1 006 241	1 010 490	1 113 000	1 237 431	1 387 427	1 402 427
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
Kv. szervek saját bevételei			545 247	612 420	688 651	829 559	562 456	662 456
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei			56 718	86 410	124 837	133 110	57 616	57 616
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása				49 129	195 292	302 249	464 536	464 536
Központi beruházások bevétele			3 551	507,50	754	2 930	0	0
Közp. költségvetési szervek összes bevétele	578 800	583 940	605 516	748 467	1 009 534	1 267 848	1 084 609	1 184 609
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL
SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK	22 707	15 405	34 921	35 723	57 856	110 483	22 712	22 712
ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSE	4 745	5 457	7 147	10 439	15 300	15 594	6 500	6 500
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI
PÉNZALAPOK BEFIZETÉSE	47 038	56 426	49 410	67 896	81 300	82 000	113 310	113 310
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK-
BÓL EREDŐ BEVÉTELEK	9 000	4 628	28 495	15 977	6 423	8 556	3 365	2 968
ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZ.	6 721	6 968	23 904	68 156	454 150	33 033	48 150	48 155
Úthasználati díj
Autópálya				0	177 800	177 800	177 800	177 800
EGYÉB BEVÉTELEK	9 348	8 670	7 834	10 851	39 877	20 720	4 692	4 692
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS
BEVÉTELEK	7 078	6 461	1 769	1 764	1 336	1 020	177	177
EU VISSZATÉRÍTÉS				42 813	8 458	7 774	2 156	2 156
BEVÉTELEK ÖSSZESEN	3 968 528	4 266 120	4 864 309	5 259 134	6 348 052	6 471 563	6 606 722	6 730 730
ELSŐDLEGES EGYENLEG Elsődleges egyenleg a GDP %-ában	212 701 1,0	-000 000 -4,9	-4 074 0,0	-000 000 -0,5	246 909 1,1	-1 069 224 -4,0	-000 000 -2,0	-000 000 -1,0
MNB BEFIZETÉSE KAMATBEVÉTELEK	27 732 71 703	23 316 67 822	73 912	73 963	108 618	77 635	62 824	62 824
BEVÉTELI FŐÖSSZEG KIADÁSI FŐÖSSZEG	4 067 963 4 470 904	4 357 258 5 826 869	4 938 220 5 670 639	5 333 098 6 237 618	6 456 670 7 004 471	6 549 198 8 510 829	6 669 545 8 326 031	6 793 553 8 328 081
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE	-402 941	-1 469 611	-732 419	-904 521	-547 801	-1 961 632	-1 656 486	-1 534 527
A központi költségvetés egyenlege a GDP %-ban	-2,7	-8,7	-3,9	-4,4	-2,5	-8,3	-6,5	-6,0

Az alábbi táblázat a központi költségvetés kiadásait összegzi millió forintban.

Forrás: PM

millió forintban

K I A D Á S O K	2 001	2 002	2 003	2 004	2 005	2006 előzetes tény	2007	elfogadott	2007 júliusi prognózis
EGYEDI ÉS NORMATÍV TÁMOGATÁSOK	81 833	99 021	110 178	122 748	113 107	124 027	128 445		128 445
KÖZSZOLGÁLATI MŐSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA	13 980	17 639	48 375	43 176	45 936	46 560	52 242		52 242
ebből:
Műsorszolgáltatási Alap támogatása			20 397
FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS	90 907	99 030	104 918	103 837	117 682	117 940	120 000		120 000
LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK	60 421	72 334	137 175	203 993	232 566	223 539	225 432		225 432
CSALÁDI TÁMOGATÁSOK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK
Családi támogatások	221 322	254 853	314 850	307 832	326 262	470 962	506 270		506 270
Jövedelempótló és jövedelem kiegészítő szociális támogatások	91 253	113 824	122 974	133 739	141 143	147 621	152 520		152 952
Különféle jogcímen adott térítések	16 475	20 512	23 959	23 256	25 733	27 404	27 520		27 520
Összesen	329 049	389 188	461 783	464 827	493 138	645 988	686 310		686 742
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJ. KEZ. EIR.
Költségvetési szervek kiadásai			1 847 327	1 927 533	2 038 460	2 280 068	1 817 586		2 110 324
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai			956 874	1 099 485	1 248 648	1 565 383	1 933 831		1 921 533
Központi beruházások	134 663	146 364	87 852	63 927	48 956	51 075	22 652		22 652
Együtt	2 312 401	2 731 734	2 892 053	3 090 946	3 336 064	3 896 527	3 774 069		4 054 510
TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA	3 001	3 059	2 658	3 676	3 738	5 092	5 154		5 154
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK TÁMOGATÁSA	220 457	383 899	301 912	335 903	422 372	890 583	778 037		778 037
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA
Közvetlen költségvetési támogatás	508 904	620 487	749 410	768 970	881 374	867 119	835 709		878 709
EU támogatás					17 448	24 241	140 700		140 700
Átengedett személyi jövedelemadó bevétel			405 449	455 765	439 932	460 748	513 246		513 246
Összesen	508 904	620 487	1 154 859	1 224 735	1 338 754	1 352 109	1 489 655		1 532 655
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA	0	0	2 613	15 883	20 381	19 187	27 876		27 876
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOKBÓL
EREDŐ KIADÁSOK	2 534	1 606	1 535	7 675	7 589	8 022	16 035		14 865
ADÓSSÁGSZOLGÁLATI JÁRULÉKOS KIADÁSOK	8 881	9 205	9 809	10 790	11 106	13 246	12 623		12 623
EGYÉB KIADÁSOK	23 282	17 937	19 251	20 242	22 722	53 225	18 513		18 513
ÁLTALÁNOS TARTALÉK	0	0			0	0	42 200		0
CÉLTARTALÉKOK	0	0			0	0	52 725		0
BIZTONSÁGI TARTALÉK					0	0	50000		5000
KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK	92 926	649 571	14 270	47 089	192 777	433 365	169 304		81 479
TRANSZFEREK A MAGYAR NEZETI BANKHOZ					0	0	0		0
ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE	7 251	3 405	12 442	2 693	13 949	10 755	16 422		16 422
BEFIZETÉS AZ EU-ba ÖSSZESEN				119 721	186 645	185 612	214 904		192 000
KIADÁSOK ÖSSZESEN	3 755 827	5 098 115	4 868 383	5 362 166	6 101 142	7 540 786	7 225 998		7 298 048
MNB KAPCSOLATOK ADÓSSÁGSZOLGÁLATI KAMATKIADÁSOK	715 077	728 754	802 257	875 452	903 329	970 043	1 100 033		1 030 033
KIADÁSI FŐÖSSZEG	4 470 904	5 826 869	5 670 639	6 237 618	7 004 471	8 510 829	8 326 031		8 328 081

Forrás: PM

A társadalombiztosítási alapok bevételeit és egyenlegét az alábbi táblázat foglalja össze (millió forintban).

millió forintban

	2 001	2 002	2 003	2 004	2 005	2006 előzetes tény	2007 elfogadott	2007 júliusi prognózis
TB ALAPOK BEVÉTELEI
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK	1 768 135	1 974 953	2 152 912	2 305 768	2 521 971	2 674 127	3 036 549	3 068 549
GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB ALAPOK MŐKÖDÉSÉHEZ	220 457	383 893	301 912	340 503	426 224	895 008	783 137	783 137
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL KAPOTT EGYÉB TRANSZFEREK EGYÉB BEVÉTELEK	33 340 39 345	42 920 14 460	45 560 26 148	54 500 26 157	61 300 17 591	69 134 22 692	75 250 21 110	75 250 21 334
TB ALAPOK BEVÉTELEI TB ALAPOK KIADÁSAI	2 061 277 2 090 088	2 416 226 2 517 083	2 526 531 2 875 499	2 726 928 3 150 831	3 027 086 3 495 892	3 660 961 3 791 753	3 916 047 3 943 546	3 948 270 4 002 291
TB ALAPOK EGYENLEGE	-28 811	-100 857	-348 967	-423 902	-468 806	-130 793	-27 500	-54 021

Forrás: PM

A társadalombiztosítási alapok kiadásait az alábbi táblázat szemlélteti (millió forintban).

millió forintban

	2 001	2 002	2 003	2 004	2 005	2006 előzetes tény	2007 elfogadott	2007 júliusi prognózis
TB ALAPOK KIADÁSAI
NYUGELLÁTOK	1 308 236	1 576 098	1 721 533	1 914 076	2 145 427	2 358 181	2 536 016	2 584 761
PÉNZBENI ELLÁTÁSOK	112 808	144 170	172 495	182 563	193 975	209 183	225 773	225 773
GYÓGYÍTÓ MEGELŐZŐ ELLÁTÁS	410 304	502 852	623 013	654 622	694 452	713 954	713 833	723 833
GYÓGYSZERTÁMOGATÁS	179 465	209 034	251 818	288 950	348 869	388 711	364 184	364 184
GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ TÁMOGATÁS	25 002	28 916	34 958	42 983	44 132	48 527	35 000	35 000
EGYÉB KIADÁSOK	54 273	56 013	71 682	67 638	69 036	73 197	68 740	68 740
TB ALAPOK ÖSSZES KIADÁSA	2 090 088	2 517 083	2 875 499	3 150 831	3 495 892	3 791 753	3 943 546	4 002 291

Forrás: PM

Az elkülönített alapok bevételei, kiadásai és egyenlege az elmúlt időszakban a következők szerint alakult (millió forintban).

millió forintban

B E V É T E L E K

2 001

2 002

2 003

2 004

2 005

2006 előzetes

tény

2007

elfogadott

2007 júliusi

prognózis

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK BEVÉTELEI

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK KIADÁSAI

000 000

000 438

233 839

232 391

244 563

226 017

304 700

276 849

341 593

311 236

391 933

342 008

428 643

412 670

431 643

412 670

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK EGYENLEGE

-2 302

1 449

18 546

27 851

30 357

49 925

15 973

18 973

Forrás: PM

A következő táblázatban a helyi önkormányzatok bevételei, kiadásai és egyenlege kerül bemutatásra millió forintban.

millió forintban

B E V É T E L E K

2 001

2 002

2 003

2 004

2 005

2006 előzetes

tény

2007

elfogadott

2007 júliusi

prognózis

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI

1 903 736

1 902 445

2 180 955

2 285 923

2 501 683

2 533 354

2 673 499 2 891

2 689 963 2 972

3 053

3 210

3 096

3 180

3 131

3 216

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EGYENLEGE

1 291

-104 968

-31 671

-16 464 -81

-157

-84

-85

Forrás: PM

EMU-konvergencia

Magyarország egyik legfontosabb célja az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően, hogy néhány éven belül felvételt nyerjen az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU), ezáltal az egységes európai valutaövezet részévé váljon. Az EMU-csatlakozás feltétele a Stabilitási és Növekedési Egyezményben rögzített, ún. maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése.

Az elkövetkező évek monetáris és fiskális politikájának stratégiai célja az ország EMU- csatlakozásához szükséges konvergencia-folyamat levezénylése. Az egységes európai valutaövezethez történő csatlakozás tervezett dátuma a Kormány első Konvergencia Programja szerint 2010. volt.

A 2005 decemberében benyújtott Konvergencia Program az EU Bizottsága és az ECOFIN döntése alapján kiegészítésre szorult, mivel a Konvergencia Programban leírt makrogazdasági és költségvetési pálya eléréséhez szükséges intézkedések nem kerültek megfelelő részletezettséggel bemutatásra. Így a kormány 2006. decemberében egy módosított Konvergencia Programot nyújtott be; e Konvergencia Programot 2007. elején az Európai Bizottság és az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (ECOFIN) egyaránt elfogadta. Ebben a dokumentumban a kormány nem határozott meg EMU-csatlakozási céldátumot.

Az alábbi táblázat mutatja be a Pénzügyminisztérium által a 2006. decemberében benyújtott Konvergencia Programban felvázolt deficit-, és államadósság-pályát.

	2007	2008	2009	2010	2011
államháztartási hiány1	6,8%	4,3%	3,2%	2,7%	2,2%

maastrichti adósságráta2	70,1%	71,3%	69,3%	67,5%	65-66%

Forrás: PM

1 A nyugdíjreform miatti korrekciós tételek figyelembe vétele nélküli ESA hiány.

2 A kormányzati szektor bruttó, névértéken számított, konszolidált adóssága.

3.6.2. Az államadósság ismertetése

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés forintban denominált adósságát 2006. december 31-én, milliárd forintban:

Név	Kibocsátás dátuma	Lejárat	Kamatláb		Mennyiség
Diszkont Kincstárjegy:
D070103	2006.10.04.	2007.01.03.	-	-	29,8
D070110	2006.10.11.	2007.01.10.	-	-	30,4
D070117	2006.07.05.	2007.01.17.	-	-	186,2
D070124	2006.10.25.	2007.01.24.	-	-	26,0
D070131	2006.11.02.	2007.01.31.	-	-	24,8
D070207	2006.11.08.	2007.02.07.	-	-	24,6
D070214	2006.02.15.	2007.02.14.	-	-	211,7
D070221	2006.11.22.	2007.02.21.	-	-	31,1
D070228	2006.11.29.	2007.02.28.	-	-	29,7
D070307	2006.12.06.	2007.03.07.	-	-	24,6
D070314	2006.08.30.	2007.03.14.	-	-	173,9
D070321	2006.12.20.	2007.03.21.	-	-	24,8
D070328	2006.04.12.	2007.03.28.	-	-	204,2
D070509	2006.10.25.	2007.05.09.	-	-	118,5
D070606	2006.06.07.	2007.06.06.	-	-	149,0
D070704	2006.12.20.	2007.07.04.	-	-	29,8
D070801	2006.08.02.	2007.08.01.	-	-	170,0
D070926	2006.09.27.	2007.09.26.	-	-	157,3
D071121	2006.11.22.	2007.11.21.	-	-	131,7
Kamatozó Kincstárjegy:
K200701	2006.01.10.	2007.01.10.	fix	5,75%	10,0
K200702	2006.01.24.	2007.01.24.	fix	5,75%	14,4
K200703	2006.02.07.	2007.02.07.	fix	5,75%	16,2
K200704	2006.02.21.	2007.02.21.	fix	5,75%	9,5
K200705	2006.03.07.	2007.03.07.	fix	5,75%	19,2
K200706	2006.03.21.	2007.03.21.	fix	5,75%	8,9
K200707	2006.04.04.	2007.04.04.	fix	5,75%	10,6
K200708	2006.04.19.	2007.04.19.	fix	6,00%	10,1
K200709	2006.05.03.	2007.05.03.	fix	6,00%	14,3
K200710	2006.05.16.	2007.05.16.	fix	6,00%	11,3
K200711	2006.05.30.	2007.05.30.	fix	6,00%	6,7
K200712	2006.06.13.	2007.06.13.	fix	6,00%	12,6
K200713	2006.06.27.	2007.06.27.	fix	6,00%	5,2
K200714	2006.07.11.	2007.07.11.	fix	6,50%	12,3
K200715	2006.07.25.	2007.07.25.	fix	7,25%	17,0
K200716	2006.08.08.	2007.08.08.	fix	7,25%	21,5

K200717	2006.08.22.	2007.08.22.	fix	7,00%	24,0
K200718	2006.09.05.	2007.09.05.	fix	7,00%	15,9
K200719	2006.09.19.	2007.09.19.	fix	7,25%	5,4
K200720	2006.10.03.	2007.10.03.	fix	7,25%	6,4
K200721	2006.10.17.	2007.10.17.	fix	7,50%	5,6
K200722	2006.10.31.	2007.10.31.	fix	7,75%	10,0
K200723	2006.11.14.	2007.11.14.	fix	7,75%	7,7
K200724	2006.11.28.	2007.11.28.	fix	7,75%	10,7
K200725	2006.12.12.	2007.12.12.	fix	7,75%	9,5
K200726	2006.12.28.	2007.12.28.	fix	7,50%	10,4
Magyar Államkötvény
A071231A92	1992.12.31.	2007.12.31.	fix	8,40%	4,0
A071212B98	1998.12.30.	2007.12.12.	változó		24,0
A070812C98	1998.12.30.	2007.08.12.	változó		1,7
A070612D02	2002.01.31.	2007.06.12.	fix	6,25%	303,5
A070812E02	2002.12.31.	2007.08.12.	változó		2,4
A070412F04	2004.01.14.	2007.04.12.	fix	9,00%	194,9
A071012G04	2004.06.30.	2007.10.12.	fix	9,25%	355,4
A081024A98	1998.12.30.	2008.10.24.	változó		55,0
A080812B98	1998.12.30.	2008.08.12.	változó		1,8
A080612C03	2003.01.30.	2008.06.12.	fix	6,25%	405,9
A080424D05	2005.01.12.	2008.04.24.	fix	7,25%	319,2
A080812E05	2005.06.29.	2008.08.12.	fix	6,50%	368,6
A090812A98	1998.12.30.	2009.08.12.	változó		2,0
A090212B99	1999.01.21.	2009.02.12.	fix	9,50%	99,9
A090624C03	2003.10.09.	2009.06.24.	fix	7,00%	304,5
A091012D04	2004.06.16.	2009.10.12.	fix	8,25%	366,2
A090424E06	2006.01.11.	2009.04.24.	fix	6,25%	454,5
A090812F06	2006.06.28.	2009.08.12.	fix	6,50%	537,6
A100812A98	1998.12.30.	2010.08.12.	változó		1,9
A101012B05	2005.04.20.	2010.10.12.	fix	6,75%	371,3
A110212A00	2000.08.31.	2011.02.12.	fix	7,50%	209,6
A111012B06	2006.01.25.	2011.10.12.	fix	6,00%	395,8
A121231A92	1992.12.31.	2012.12.31.	fix	8,40%	7,1
A120612B06	2006.10.04.	2012.06.12.	fix	7,25%	190,1
A130320A93	1993.03.20.	2013.03.20.	változó		76,7
A131220C93	1993.12.20.	2013.12.20.	változó		127,9
A130212D02	2002.01.17.	2013.02.12.	fix	6,75%	435,4
A140502A94	1994.05.02.	2014.05.02.	változó		29,6
A141220B94	1994.12.20.	2014.12.20.	változó		16,6
A140212C03	2003.06.19.	2014.02.12.	fix	5,50%	400,5
A150212A04	2004.07.14.	2015.02.12.	fix	8,00%	411,3

A161231A92	1992.01.01.	2016.12.31.	változó		33,4
A160102B96	1996.01.02.	2016.01.02.	változó		9,0
A160212C05	2005.10.05.	2016.02.12.	fix	5,50%	432,5
A171124A01	2001.11.15.	2017.11.24.	fix	6,75%	203,5
A170224B06	2006.10.04.	2017.02.24.	fix	6,75%	150,0
A201112A04	2004.02.11.	2020.11.12.	fix	7,50%	325,7
A260228A96	1996.02.28.	2026.02.28.	változó		51,2
A260424B96	1996.05.24.	2026.04.24.	változó		80,0
A261024C96	1996.05.24.	2026.10.24.	változó		4,0
Kincstári Takarékjegy
Kincstári Takarékjegy I.	Folyamatos	Futamidő: vásárlástól számított 1 év	-		264,3
Kincstári Takarékjegy II.	Folyamatos	Futamidő: vásárlástól számított 1 év	-3		96,6

Forrás: ÁKK Zrt.

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés devizaadósságát az egyes devizanemekben 2006. december 31-én:

Név	Kibocsátás dátuma	Lejárat	Kamatláb	Kinnlevő állomány	Devizanem
DE0002918232	1999.02.16	2009.02.16	4,375%	500 000 000	EUR
XS0131593864	2001.06.27	2011.06.27	5,625%	1 000 000 000	EUR
XS0161667315	2003.02.06	2013.02.06	4,500%	1 000 000 000	EUR
XS0177229217	2003.09.26	2010.09.27	4,000%	1 000 000 000	EUR
XS0183747905	2004.01.29	2014.01.29	4,500%	1 000 000 000	EUR
XS0191746113	2004.05.06	2014.05.06	5,500%	500 000 000	GBP
JP534800A467	2004.06.18	2009.06.18	1,090%	50 000 000 000	JPY
XS0204418791	2004.10.28	2011.10.28	3,625%	1 000 000 000	EUR
US445545AC05	2005.02.03	2015.02.03	4,750%	1 500 000 000	USD
XS0212993678	2005.02.24	2020.02.24	3,875%	1 000 000 000	EUR
XS0219107918	2005.05.09	2017.05.09	5,000%	500 000 000	GBP
JP534800A574	2005.07.12	2010.07.12	0,620%	30 000 000 000	JPY
JP534800B572	2005.07.12	2012.07.12	0,960%	45 000 000 000	JPY
XS0234096237	2005.11.02	2012.11.02	változó	500 000 000	EUR
XS0240732114	2006.01.18	2016.07.18	3,500%	1 000 000 000	EUR
JP534800A632	2006.03.17	2013.03.18	1,670%	50 000 000 000	JPY
XS0249458984	2006.03.30	2016.03.30	5,000%	500 000 000	GBP
XS0269216510*	2006.09.27	2012.11.02	változó	500 000 000	EUR

Forrás: ÁKK Zrt.

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés 2006. december 31-i adósságállományának lejárati szerkezetét milliárd forintban.

Forint adósság

Nyilvános

kibocsátású államkötvények

Zárt körben

kibocsátott államkötvények

Diszkont kincstárjegyek

Lakossági állampapírok

Forint hitelek

Deviza adósság

Külföldi devizahitelek

Szindikált devizahitelek

MNB-vel

szembeni belföldi devizahitel

Egyéb

belföldi devizahitelek

Devizakötvények

1924-es

amerikai kötvények

Egyéb kötelezettségek

Összesen

2 007

3 605,08

862,16

35,48

1 755,92

595,29

356,24

29,29

29,28

0,00

0,01

29,02

3 663,39

2 008

1 227,59

1 093,63

61,63

72,15

0,18

167,72

33,89

126,15

0,00

7,68

0,00

0,01

1 395,31

3 A vásárlás időpontjának függvényében változik.

2 009	1 769,47	1 762,75	6,72	250,97	30,20	0,00	220,76	0,01	2 020,44
2 010	378,01	371,30	6,71	343,78	34,60	0,00	309,17	0,01	721,79
2 011	610,17	605,40	4,77	589,91	37,69	47,61	504,60	0,01	1 200,08
2 012	194,82	190,05	4,77	364,83	27,16	0,00	337,66	0,01	559,65
2 013	643,33	435,40	207,93	411,29	20,94	48,29	342,05	0,00	1 054,62
2 014	450,06	400,54	49,53	588,98	146,65		442,33		1 039,05
2 015	414,62	411,28	3,34	324,73	34,37		290,36		739,35
2 016	444,80	432,46	12,34	561,11	125,86		435,26		1 005,91
2 017	353,53	353,53	0,00	238,82	52,67		186,15		592,35
2 018	0,00	0,00	0,00	0,68	0,68		0,00		0,68
2 019	0,00	0,00	0,00	0,00			0,00		0,00
2 020	325,68	325,68	0,00	252,30			252,30		577,98
2 021	0,00		0,00						0,00
2 022	0,00		0,00						0,00
2 023	0,00		0,00						0,00
2 024	0,00		0,00						0,00
2 025	0,00		0,00						0,00
2 026	135,14		135,14						135,14

Forrás: ÁKK Zrt.

* Az 1924-ben kibocsátott „Kingdom of Hungary 1924 USD” és „Kingdom of Hungary 1924 GBP” kötvények.

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország éven túli lejáratú adósságát szektoronkénti1 bontásban 2006. december 31-én (kibocsátáskori állapot szerint).

millió Euró

A lejárat éve	Összesen
		MNB és államháztartás				Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok
			Magyar Nemzeti Bank	Államháztartás			Egyéb monetáris intézmények	Egyéb szektorok (garantált hitelek)
			Magyar Nemzeti Bank		forintban denominált kötvények		Egyéb monetáris intézmények	Egyéb szektorok (garantált hitelek)
2007. I. negyedév	259	199	3	196	96	61	59	2
2007. II. negyedév	1 480	1 189	155	1 034	905	291	270	21
2007. III. negyedév	595	217	3	214	96	378	377	2
2007 IV. negyedév	1 000	000	000	633	523	998	980	17
2007	4 103	2 375	298	2 077	1 620	1 728	1 686	42
2008. I. negyedév	952	129	103	26	0	823	822	2
2008. II. negyedév	2 706	1 620	0	1 620	1 180	1 086	1 065	20
2008. III. negyedév	768	486	0	486	452	282	280	2
2008 IV. negyedév	598	19	0	19	0	579	559	20
2008	5 024	2 254	103	2 151	1 632	2 770	2 727	43
2009	8 010	4 722	0	4 722	3 193	3 288	3 239	49
2010	4 466	1 947	51	1 896	599	2 519	2 470	50
2011	5 783	3 141	154	2 987	843	2 642	2 564	78
2012	2 780	1 630	0	1 630	249	1 150	1 063	87
2013	3 200	2 177	69	2 108	710	1 023	969	54
2014	3 662	2 976	0	2 976	621	686	607	79
2015	2 519	1 766	35	1 731	456	752	672	80
2016	4 260	3 065	0	3 065	821	1 195	1 141	54

2017

Később

1 620

2 744

1 340

2 071

1 340

2 071

386

544

280

672

191

213

459

Összesen

48 170

29 464

710

28 754

11 673

18 707

17 541

1 166

Forrás: MNB

1 Egyéb szektorok csak garantált hiteleivel.

Megjegyzés: A fenti táblázatban lévő adatok kerekített értékek. Mivel a részösszegek és az összegek kalkulációja során az egyes elemek pontos (nem kerekített) érték alapján kerültek kiszámításra, a táblázatban szereplő összegek nem minden esetben állnak elő a táblázatban szereplő értékek egyszerű számtani összegeként.

3.6.3. Külkereskedelmi adatok és a fizetési mérleg adatai

Külkereskedelmi adatok

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását az utóbbi 2 évben:

Külkereskedelmi forgalom
Év	Behozatal			Kivitel			Egyenleg
Év	millió forint	millió dollár	millió euró	millió forint	millió dollár	millió euró	millió forint	millió dollár	millió euró
2004.	12 218 949,1	60 249,1	48 533,1	11 232 375,8	55 468,7	44 618,4	–986 573,3	–4 780,4	–3 914,7
2005.	13 065 438,1	65 522,1	52 632,7	12 343 768,9	61 863,9	49 722,9	–721 669,2	–3 658,3	–2 909,9

Év

Behozatal

Kivitel

Egyenleg

millió forint

millió dollár

millió euró

millió forint

millió dollár

millió euró

millió forint

millió dollár

millió euró

2005.

13 145 545,1

65 920,1

52 955,9

12 425 491,2

62 272,0

50 051,8

–720 053,9

–3 648,0

–2 904,1

2006.

15 966 739,0

75 739,3

60 338,7

15 444 364,3

73 340,5

58 374,4

–522 374,7

–2 398,8

–1 964,2

Forrás: KSH

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását 2006-ban a legfontosabb kereskedelmi partnerek szerinti megosztásban:

A külkereskedelmi forgalom országcsoportok szerint

(folyó áron)

Országcsoport	2006.
	milliárd forint	megoszlás (%)	előző év = 100,0
	milliárd forint	megoszlás (%)	előző év = 100,0
Behozatal
Európai Unió (EU-25)	10 769,9	67,5	120,2
EU-n kívüli országok	5 196,8	32,5	124,2
Összesen	15 966,7	100,0	121,5
ebből:
EU-15	9 039,9	56,7	118,4
új tagállamok	1 730,0	10,8	130,7
EU-n kívüli európai országok	2 279,4	14,2	137,4
ázsiai országok	2 560,3	16,0	116,0
amerikai országok	342,3	2,1	113,1
OECD	11 961,6	75,0	119,7

Kivitel

Európai Unió (EU-25)

11 418,6

74,0

120,2

EU-n kívüli országok	4 025,8	26,0	137,5
Összesen	15 444,4	100,0	124,3
ebből:
EU-15	9 411,8	61,0	115,7
új tagállamok	2 006,8	13,0	147,4
EU-n kívüli európai országok	2 420,1	15,6	140,2
ázsiai országok	826,4	5,3	139,4
amerikai országok	531,3	3,4	116,6
OECD	12 243,3	79,3	120,2

Egyenleg
Európai Unió (EU-25)	648,7	-124,2	121,2
EU-n kívüli országok	–1 171,0	224,2	93,3
Összesen	–522,4	100,0	72,5
ebből:
EU-15	371,9	-71,2	74,7
új tagállamok	276,7	-53,0	739,9
EU-n kívüli európai országok	140,7	-26,9	209,9
ázsiai országok	–1 733,9	331,9	107,4
amerikai országok	189,1	-36,2	123,4
OECD	281,7	-53,9	143,8

Forrás: KSH

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását 2006-ban a legfontosabb kereskedelmi termékek szerinti megosztásban.

A külkereskedelmi forgalom árufőcsoportok szerint

(folyó áron)

Árufőcsoport	2006.
	milliárd forint	megoszlás (%)	előző év = 100,0

Behozatal
Összesen	15 966,7	100,0	121,5
Élelmiszerek, italok, dohány	636,9	4,0	118,6
Nyersanyagok	273,3	1,7	116,5
Energiahordozók	1 786,2	11,2	133,4
Feldolgozott termékek	5 217,8	32,7	120,8
Gépek és szállítóeszközök	8 052,5	50,4	119,9

Kivitel
Összesen	15 444,4	100,0	124,3
Élelmiszerek, italok, dohány	851,4	5,5	118,6
Nyersanyagok	295,6	1,9	120,0
Energiahordozók	391,3	2,5	115,4
Feldolgozott termékek	4 267,0	27,6	124,4
Gépek és szállítóeszközök	9 639,0	62,4	125,3

Egyenleg
Összesen	–522,4	100,0	72,5

Élelmiszerek, italok, dohány	214,5	-41,1	118,5
Nyersanyagok	22,3	-4,3	190,9
Energiahordozók	–1 395,0	267,0	139,5
Feldolgozott termékek	–950,7	182,0	106,7
Gépek és szállítóeszközök	1 586,5	-303,7	162,1

Fizetési mérleg

Forrás: KSH

A folyó fizetési mérleg egyenlege 1996. és 2006. között mindvégig deficitet mutatott. A hiány oka a modernizációhoz kapcsolódó behozatal, az export és a beruházások magas importigénye voltak, továbbá az utóbbi években az időnként dinamikus belső fogyasztás és a rendszerint magas államháztartási hiány is hozzájárult a magas külföldi finanszírozási igényhez. 2005-2006-ban azonban megváltozott a folyó hiány szerkezete: az áruforgalom egyenlege javult, a jövedelmek egyenlege romlott.

A folyó fizetési mérleg főbb tételei (a GDP arányában)

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

folyó fizetési mérleg

egyenlege

-3,9%

-4,5%

-7,2%

-7,8%

-8,4%

-6,0%

-7,0%

-7,9%

-8,4%

-6,8%

-5,8%

áruforgalom

egyenlege

-3,7%

-2,9%

-4,0%

-4,5%

-6,1%

-4,2%

-3,1%

-3,9%

-3,0%

-1,6%

-0,5%

szolgáltatások

egyenlege

4,2%

3,9%

2,6%

1,8%

2,4%

2,8%

0,8%

0,1%

0,3%

0,8%

1,2%

jövedelmi

egyenleg

-4,4%

-5,9%

-6,3%

-6,0%

-5,4%

-4,9%

-6,0%

-6,2%

-6,8%

Forrás: MNB, KSH

Az utóbbi évek kedvezőtlen fejleménye a szolgáltatások pozitív egyenlegének csökkenése, amely mögött az idegenforgalmi szufficit visszaesése és a befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek egyenlegének romlása áll. 2004-ben kedvező folyamatok indultak el, az áruforgalmi hiány csökkent. A külső kereslet fellendülése mellett a lakossági fogyasztás növekedésének mérséklődése is a külkereskedelmi egyenleg javulásának irányába hatott. E kedvező folyamatok 2006. során is folytatódtak.

A folyó fizetési mérleg hiányát a nem adóssággeneráló nettó külföldi tőkebeáramlás 1996. és 1999. között szinte teljes mértékben finanszírozta. 2000-től kezdve a gazdasági dekonjunktúra következtében a vállalati szektor jelentős beruházások hiányában nem vonzott számottevő működőtőkét, így az állam és a lakosság külső eladósodását adóssággeneráló tételekkel lehetett csak finanszírozni. 2003. során a jelentős mértékű tőkekivitel (részben az OTP és a MOL vállalatvásárlásai) miatt a működőtőke szerepe a fizetési mérleg finanszírozásában minimálisra csökkent. 2004. és 2005. során a nettó működőtőke-beáramlás ismét jelentős szintet ért el: a folyó fizetési mérleg éves hiányának nagyjából a felét ellentételezte nem adóssággeneráló finanszírozás. 2005-ben a 3,4 milliárd eurós tőkebeáramlásból mintegy 2 milliárdnyi állami privatizációs akciókhoz (Budapest Airport, Antenna Hungária) köthető. Kedvezőtlen fejlemény, hogy 2006-ban a nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege negatív volt.

A folyó fizetési mérleg egyenlege és finanszírozása (millió euróban)

8 000

7 000

6 000

5 000

4 000

3 000

2 000

1 000

-1 000

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

folyó fizetési mérleg hiánya

nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege

3.6.4. Deviza-liberalizáció

Forrás: MNB

Magyarországon 1931. óta kötött devizagazdálkodás volt érvényben; a deviza-liberalizáció folyamata a rendszerváltást követő évtizedben, fokozatosan ment végbe. A kezdeti időszakban a jelentős külső adósságszolgálat, továbbá a folyó fizetési mérleghiányból adódó devizaigény fedezése tette szükségessé a korlátozások fenntartását.

A liberalizáció első lépését a külkereskedelmi tranzakciókra vonatkozó kötöttségek és korlátozások leépítése jelentette; ezt követte a hosszú távú, tartós külföldi tőkemozgások felszabadítása, ami lehetővé tette a 90-es évek közepétől meginduló jelentős külföldi működőtőke beáramlást.

A rövid tőkemozgások korlátozása 2001-ig érvényben maradt, így védve a belföldi pénzügyi egyensúlyt a nemzetközi tőkepiacok hangulatváltozásaitól, a spekulatív tőkék hektikus be- és kiáramlásának kockázatától. A teljes körű deviza-liberalizációra 2001. nyarán, a monetáris politikai rezsim átalakítását követően került sor.

Valutaárfolyam

1995 márciusától 2001 őszéig csúszó leértékeléses árfolyamrendszer volt érvényben, ennek keretében a forint nominális árfolyama egy előre meghatározott leértékelődési pályán mozgott. A leértékelés ütemét a jegybank fokozatosan 0%-ra mérsékelte, így 2001. október 1-jétől 276,1 forint / Euró árfolyamon rögzült a hivatalos sávközép. A Magyar Nemzeti Bank 2001. május 4-én az intervenciós sávot a korábbi ±2,25%-ról ±15%-ra szélesítette, ami a forint piaci árfolyamának számottevő erősödéséhez vezetett. A rugalmasabb árfolyamrendszerben az árfolyam volatilitása jelentősen megemelkedett.

Ft / EUR A forint árfolyama az intervenciós sávon belül

325

xxxxxx xxxxxxx

305

285

265

245

erős sávszél

225

99. jan 00. jan 01. jan 02. jan 03. jan 04. jan 05. jan 06. jan 07. jan

Forrás: Bloomberg

A hazai valuta 2002 októberétől – a közelgő EU-bővítést jóváhagyó írországi népszavazás hatására – ismét erősödni kezdett, és 2003 elejére az árfolyam megközelítette az erős sávszélet. Január közepén külföldi befektetők nagy összegű, spekulációs célú forint- vásárlásba kezdtek, az intervenciós sáv erős szélének eltolására, a forint további felértékelődésére számítva. A spekulációs támadást a jegybank a kamatszint drasztikus csökkentésével törte le, ami az árfolyam mintegy 5%-os gyengülését eredményezte. 2003. tavaszára az árfolyam a 245-246 forint / Eurós sávban stabilizálódott. A támadás után néhány hónapra megnyugodtak a pénzpiacok, de a külső egyensúly tovább romlott. Ennek hatására a forint enyhén gyengülni kezdett, amit aztán jelentősen felerősített a június 4-én hozott közös kormányzati-jegybanki döntés a forint árfolyamsávjának eltolásáról. Ez a lépés az említett körülmények között zavarodottságot és általános bizalomvesztést keltett a befektetők körében, ezért a jegybank két lépésben 300 bázisponttal emelte az irányadó kamatlábat. Az új, 282,36 forint/Eurós sávközép körüli +/- 15 százalékos sávban az árfolyam 270 forint/Euróig gyengült, majd 255-260 környékén alakult ki az új egyensúly. 2003 novemberében a továbbra sem kedvező makrogazdasági adatok mellett az állampapír-piaci kereslet is megcsappant. A külföldiek állampapír-eladása miatt újabb 300 bázispontos kamatemelésre kényszerült a jegybank, és az árfolyam 270 forint/Euróig gyengült. 2004 elején kedvező gazdasági folyamatok bontakoztak ki mind itthon, mind a világgazdaságban, így az árfolyam jelentősen erősödött. 2004-2005-ben az árfolyam jelentősen stabilizálódott. Az átlagos árfolyam 2004-ben 251,7 forint/Euró volt, 2005 során a forint árfolyama a 248 forint/Euró átlagos érték körül mozgott. 2006 tavaszán és nyarán azonban a forint árfolyama

- jelentős mértékben gyengült. A választásokkal összefüggő politikai és gazdaságpolitikai bizonytalanság, a költségvetési megszorító intézkedések nem kedvező kezdeti befektetői fogadtatása, valamint kedvezőtlen világgazdasági tényezők (kamatemelések a fejlett piacokon, s emiatt átmenetileg mérséklődő kockázatvállalási kedv, s a régió kedvezőtlenebb megítélése) hatására az árfolyamsáv közepéig – 282,36 Ft/Euró – gyengült a forint árfolyama. 2006. őszétől azonban az eurózónához viszonyítva magas forinthozamok, a javuló makrogazdasági mutatók és a fiskális kiigazítás hatására 245 Ft/eurós árfolyam közelébe erősödött a forint. 2007. tavaszától kezdődően többször is szakmai viták középpontjába került a forint árfolyamsávjának eltörlésének kérdése. A Kormány azonban jelezte, hogy rövidtávon nincs napirenden az árfolyamsáv eltörlése.

Devizatartalékok

Az MNB tartalékai 2006. december 31-én 16.396,8 millió Eurót értek el. Ebből 47,6 millió Eurót ért el az arany, 56,2 millió eurót az SDR állománya. Az IMF kvóta tartalék hányada 104,0 millió Eurót, a devizatartalékok értéke 15.840,6 millió Eurót tett ki.

3.6.5. Független felülvizsgálati eljárások alkalmazása

A Magyar Állam mint kezes kimutatásaira vonatkozóan könyvvizsgálati, vagy független felülvizsgálati eljárásokat nem alkalmaz.

3.6.6. Jelentős változások

2006. január 25-én a Standard & Poor’s hitelminősítő leminősítette a Magyar Köztársaság adósságának kilátását “stabil”-ról “negatív”-ra.

2006. február 22-én a Moody’s hitelminősítő leminősítette a Magyar Köztársaság adósságának kilátását “stabil”-ról “negatív”-ra.

2006. március 14-én xx. Xxxxx Xxxxx pénzügyminiszter bejelentette, hogy az eredményszemléletű (ún. ESA szerinti) államháztartási hiány várhatóan a korábban előre jelzettnél a GDP 0,3%-ával magasabb lesz 2006-ban és a GDP 0,2%-ával magasabb lesz 2007-ben. A módosítást az EUROSTAT 2006. március 9-i, bizonyos katonai felszerelések eredményszemléletű elszámolási módszertanával kapcsolatos döntése (amely szerint a Gripen vadászgépek lízingelése esetén a rendelkezésre bocsátás időpontjában e tételt kell kiadásként elszámolni) tette szükségessé.

2006. június 9-én a Kormány bejelentette az „Új Egyensúly” költségvetési megszorító intézkedéscsomagot. Az intézkedések a 2006. évi költségvetési hiányt 2006. szeptember 1- jétől mintegy 350 milliárd forinttal (a várt GDP 1,5%-ával) mérsékelhetik, a 2007. év tekintetében pedig az államháztartási hiányt a GDP mintegy 4,5%-ával csökkenthetik. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a kiigazítások után a 2006. évi eredményszemléletű hiány (helyi önkormányzatokkal és nyugdíjkorrekcióval számítva) várhatóan a GDP 8%-át éri el (szemben az eredetileg tervezett 4,7%-kal).

2006. június 19-én az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 6%-ról 6,25%-ra emelte az irányadó jegybanki alapkamatot.

2006. június 20-án a Pénzügyminisztérium a 2006. évi pénzforgalmi (ún. GFS szerinti), helyi önkormányzatok nélkül számított várható költségvetési hiányt 222,8 milliárd forinttal felfelé módosította 1.768,6 milliárd forintra (a várt GDP 7,6%-ára). A Pénzügyminisztérium a helyi önkormányzatok 2006. évi pénzforgalmi szemléletű (GFS szerinti) várható hiányát 120 milliárd forinttal felfelé módosította 155 milliárd forintra.

2006. július 17-én Xxxxxx Xxxxxx aláírta a Parlament által 2006. július 10-én elfogadott, az államháztartási egyensúly megteremtését célzó törvényeket, így a bejelentett költségvetési megszorító intézkedések a kormány által tervezett időpontokban életbe léphetnek.

2006. július 24-én az MNB Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal (0,5 százalékponttal) 6,75%-ra emelte a jegybanki alapkamatot.

2006. július 25-én xx. Xxxxx Xxxxx pénzügyminiszter bejelentette, hogy előreláthatólag a korábban prognosztizált 8%-nál 0,6 százalékponttal magasabb, 8,6%-os lesz a 2006. évi eredményszemléletű (ESA szerinti) államháztartási hány (helyi önkormányzatokkal és a nyugdíjkorrekciós tétellel együtt számítva). A 2007. évi várt hiány 0,9 százalékponttal, a 2008. évi hiány 0,1 százalékponttal haladja meg előreláthatólag a korábban prognosztizált értéket. Az eddig a költségvetési körön kívül kezelt autópályákkal kapcsolatos kiadásoknak az államháztartás részeként történő elszámolása miatt a korábbinál magasabb az ekkor prognosztizált hiány.

2006. augusztus 28-án az MNB Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal (0,50 százalékponttal) 6,75%-ról 7,25%-ra emelte az irányadó jegybanki alapkamatot.

2006. szeptember 1-én a Kormány publikálta az új – felülvizsgált – Konvergencia Programot. A program alapján a Kormány a középtávú fiskális célok elérését két lépcsőben kívánja megvalósítani. Az első periódusban – 2006. és 2009. között – a fő cél a hosszú távú stabilitás elérése a lehető legkisebb növekedési áldozat mellett. E periódusban a Kormány a költségvetési hiány csökkentését tervezi fiskális megszorító intézkedések, valamint reformok bevezetésével, továbbá az adósságráta, a külső egyensúlyi mutatók javítása, a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése a cél. A Kormány becslése szerint a gazdasági növekedés üteme 2007-ben és 2008-ban átmenetileg 2-3%-osra lassul, míg 2009-ben a korábban jellemző 4% körüli lehet a GDP dinamikája. A második periódusban, 2009. és 2011. között a Kormány legfőbb célja egy hosszú távon fenntartható növekedés megindítása a gazdasági teljesítmény és az életszínvonal területén. A második periódusban a Kormány a makrogazdasági egyensúly javítását és a költségvetési hiány további csökkentését tervezi reformintézkedések bevezetésével. A Kormány mindkét periódusban a költségvetési intézmények és az egészségügy, a közoktatás, a nyugdíjrendszer és az ártámogatási rendszer reformját tervezi, mivel e lépésekre a gazdasági felzárkózáshoz nélkülözhetetlen makrogazdasági egyensúly elérése érdekében szükség van.

2006. szeptember 20-án a Fitch hitelminősítő a Magyar Köztársaság adósságának kilátását “stabil”-ról “negatív”-ra változtatta.

2006. szeptember 25-én az MNB Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal (0,50 százalékponttal) 7,25%-ról 7,75%-ra emelte az irányadó jegybanki alapkamatot.

2006. őszén a Központi Statisztikai Hivatal módosította a GDP számításához használt módszertanát. Az EU-harmonizáció céljából megváltoztatott módszertan egyes illegális tevékenységeket is a GDP részeként vesz számításba, továbbá a gazdasági növekedés kiszámításához az előző év árait használják fel, s nem egy bázisévét. Az új módszertannak megfelelően a KSH felfelé módosította a 2000. és 2005. közötti GDP-adatokat.

2006. október 10-én az EU pénzügyminisztereinek tanácsa (ECOFIN) elfogadta Magyarország új Konvergencia Programját, s felszólította a Kormányt, hogy a Konvergencia Programban bemutatott intézkedések megvalósításáról félévente számoljon be. A Tanács emellett kilátásba helyezte az EU-s források befagyasztását arra az esetre, ha Magyarország nem tesz eleget kötelezettségeinek.

2006. október 24-én az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 7,75%-ról 8,00%-ra emelte az irányadó jegybanki alapkamatot.

2006. október 31-én a Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy a kincstári kör pénzforgalmi (GFS) szemléletű hiánya 2006-ban előreláthatólag eléri a 2.055,5 milliárd Ft-ot (a GDP 9%- át). A korábban prognosztizáltnál magasabb előrejelzés oka, hogy az NA Zrt. 352 milliárd Ft- nyi adóssága a korábban tervezett 2007. év helyett 2006-ban kerül átvállalásra. Az intézkedés az eredményszemléletű (ESA) hiányt nem érinti.

2006. december 1-jén a Kormány felülvizsgálta a szeptemberben publikált Konvergencia Programot. A felülvizsgált Konvergencia Program a korábbinál frissebb makrogazdasági előrejelzéseket tartalmaz, továbbá részletesebben bemutatja az előző Konvergencia Programban is szereplő intézkedéseket.

2006. december 5-én a Parlament elfogadta a 2007. évi költségvetési törvényt. A költségvetési törvénynek megfelelő előirányzott 2007. évi pénzforgalmi szemléletű államháztartási hiány (GFS szerint, helyi önkormányzatokkal együtt számítva) 1.767,9 milliárd forint, ami a várható GDP 7,0%-át teszi ki. A költségvetési törvénynek megfelelő előirányzott 2007. évi eredményszemléletű államháztartási hiány (ESA szerint, helyi önkormányzatokkal együtt, nyugdíjkorrekciós tétel nélkül számítva) 1.717,0 milliárd forint, ami a várható GDP 6,8%-át teszi ki.

2006. december 21-én a Standard&Poor’s hitelminősítő a Magyar Köztársaság hosszú távú devizaadósságának kilátását “negatív”-ról “stabil”-ra változtatta.

2006. december 22-én a Moody’s hitelminősítő leminősítette a Magyar Köztársaság hosszú távú forint-, és devizaadósságának besorolását “A1”-ről “A2”-re.

2007. január 9-én a Pénzügyminisztérium publikálta a 2006. évi előzetes államháztartási hiányt. A pénzforgalmi szemléletű (GFS szerinti) államháztartási hiány a helyi önkormányzatok nélkül számítva 2.033,8 milliárd Ft-ot (a becsült 2006. évi GDP 8,7%-át) érte el.

2007. április 18-án a Pénzügyminisztérium módosította a 2007. évi államháztartási hiányra vonatkozó prognózisát. Az új prognózis szerint az eredményszemléletű (ESA szerint, helyi önkormányzatokkal együtt, nyugdíjkorrekciós tétel nélkül számított) hiány a várt 2007. évi GDP 6,6%-át, a pénzforgalmi szemléletű (GFS szerinti, helyi önkormányzatok nélkül számított) hiány a GDP 6,2%-át érheti el.

2007. április 23-án a KSH és az Eurostat felülvizsgálta az eredményszemléletű (ESA szerint) költségvetési adatokat. A felülvizsgált adatok szerint a 2005. évi eredményszemléletű (ESA szerint, helyi önkormányzatokkal együtt, nyugdíjkorrekciós tétel nélkül számított) államháztartási hiány 1.715,7 milliárd Ft-ot (a GDP 7,8%-át), a 2006. évi 2.163,8 milliárd Ft- ot (a GDP 9,2%-át) érte el.

2007. június 25-én az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 8,00%- ról 7,75%-ra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.

2007. júniusában, az előzetes adatok alapján, az államháztartás önkormányzatok nélkül számítva 250,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. A hatodik hónapot a központi költségvetés 267,7 milliárd forintos hiánnyal zárta. Az elkülönített állami pénzalapoknál a június havi szufficit 2,2 milliárd, a társadalombiztosítási alapoknál a többlet 14,8 milliárd forint volt. Így

összességében az államháztartás – helyi önkormányzatok nélkül – 1.003,7 milliárd forintos hiánnyal zárt az első 6 hónapban. A jelen Alaptájékoztató 1. számú függelékében szereplő táblázatok mutatják be a központi költségvetés első 6 havi, illetve júniusi bevételeit és kiadásait.

A jelen Alaptájékoztató 2. számú függelékében szereplő táblázat mutatja be millió forintban az államháztartás önkormányzatok nélkül számított bevételeit és kiadásait 2007. júniusáig, továbbá a Pénzügyminisztérium 2007. július 19-én kiadott prognózisát az (önkormányzatok nélkül számított) államháztartási hiány lefutásáról.

3.7. Bírósági és választottbírósági eljárások

A Magyar Állam mint kezes legjobb tudomása szerint nincs folyamatban olyan államigazgatási, bírósági vagy választottbírósági eljárás, amely jelentős hatást gyakorolna a Magyar Állam mint kezes pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére és ilyen eljárás közeljövőbeli megindítása sem fenyeget.

4. Megtekinthető dokumentumok

Tekintettel arra, hogy a Magyar Állam mint készfizető kezes kötelezettsége törvényen alapul, nincsenek olyan szerződések, illetve a garanciával kapcsolatos egyéb dokumentumok, amelyekhez a nyilvánosság hozzáférhet.

FÜGGELÉKEK

Forrás: PM

2. számú függelék Az államháztartás önkormányzatok nélkül számított bevételei és kiadásai 2007. júniusáig és a Pénzügyminisztérium 2007. július 19-én kiadott

prognózisa az (önkormányzatok nélkül számított) államháztartási hiány lefutásáról

Forrás: PM

Document Metadata

Table of Contents

Alaptájékoztató

Document Metadata