Flotta casco biztosításhoz köthető




Flotta casco biztosításhoz köthető

kiegészítő biztosítások feltételei

Hatályos: 2014. november 1.

Nysz.: 17413


Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok 3

I. Általános rendelkezések 3

II. Területi hatály 3

III. A szerződés megkötésének időpontja, a szerződés létrejötte, a biztosítási időszak,

a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése 3

IV. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 4

V. A szerződő/biztosított kötelezettségei 4

VI. A szerződésben érintett felek jogállása 4

VII. A szerződés módosítása 4

VIII. A biztosítási díj módosítása 5

IX. Nem szabályozott kérdések 5

X. A biztosító szolgáltatásának korlátozása 5

XI. A kiegészítő feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 5

Autósegély-24 biztosítás különös feltételei (AKF4) 6

I. Biztosítási esemény 6

II. Biztosított gépjárművek 6

III. Szerződő és biztosított személy 6

IV. Biztosítási szolgáltatások 6

V. Területi hatály 8

VI. A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak, a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 8

VII. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 9

VIII. Kockázatkizárás 10

IX. A szerződő/biztosított személy kötelezettségei káresemény előtt és után 11

X. A biztosító mentesülése 11

XI. A szerződésben érintett felek jogállása 12

XII. Elévülés 12

XIII. A szerződés módosítása 12

XIV. Egyebek 13

AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás különös feltételei (GJBC) 14

I. Általános rendelkezések 14

II. Biztosítási összeg és biztosítási szolgáltatás 15

III. Önrészesedés 20

IV. Területi és időbeli hatály 20

V. Kizárások a kockázatviselés köréből 20

VI. A szerződő/biztosított kötelezettségei 21

VII. Egyéb rendelkezések 22

VIII. Bonus 22

Flotta Smart poggyász kiegészítő biztosítás különös feltételei (FSPKF1) 23

I. Általános rendelkezések 23

II. Biztosítási összeg és biztosítási szolgáltatás 24

III. Önrészesedés 26

IV. Kockázatkizárás 26

V. A szerződő/biztosított kötelezettségei 26

VI. A biztosító mentesülése 27

VII. Egyéb rendelkezések 27

biztosításokra vonatkozó közös szabályok



I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A kiegészítő biztosítási szerződésekben foglaltak alapján a biztosító a jelen feltételekben meghatá- rozott szolgáltatásokat teljesíti, amennyiben a kiegészítő szerződés a szerződő és a biztosító között érvényesen létrejött és a biztosítási esemény időpontjában hatályban van és a bekövetkezett bizto- sítási eseményre a megkötött szerződés kiterjed és a szolgáltatásra a biztosító a feltételek alapján köteles.


I.1. Alapbiztosítási szerződés


A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a Generali Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) és a Szerződő között hatályban lévő Flotta casco biztosítási (a továbbiakban: alapbizto- sítás) szerződés.


I.2. Alapbiztosításban biztosított gépjármű


A szerződő által a flotta casco biztosítási szerződés fedezeti körébe vont gépjárművek (a további- akban együtt: gépjármű).


I.3. A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja


I.3.1. A Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások szerződője megegyezik az alapbizto- sítás szerződőjével. Figyelemmel arra, hogy a Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződések szerződője kizárólag az alapbiztosítás szerződője lehet, a kiegészítő biztosítási szerződésekbe annak biztosítottja szerződőként nem léphet be.


I.3.2. A Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások biztosítottja megegyezik az alapbizto- sítás biztosítottjával kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.


II. TERÜLETI HATÁLY


A Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződések területi hatálya megegyezik az alapbiztosítási szerződés területi hatályával kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonat- kozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.


III. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE


III.1. A szerződés megkötésének időpontja


A Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások megkötésére kizárólag az alapbiztosí- tás megkötésével egyidejűleg kerülhet sor.



III.2. A szerződés létrejötte


A biztosítási szerződés az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (továbbiakban ÁVF) II. pontjában foglaltak szerint jön létre.


III.3. A biztosítási időszak


A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.


III.4. A biztosítási díj megfizetése


A biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjfizetési ütemezése és módja szerint a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.


A díjfizetésre egyebekben az ÁVF VI. pontjában foglaltak irányadóak.


III.5. A kockázatviselés megszűnése


A biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a kiegészítő biztosítási szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése a biztosítási díj esedékességétől számított, az alapbiztosításban meg- határozott időtartam elteltével megszűnik, egyezően az alapbiztosításra irányadó rendelkezésekkel. A kiegészítő biztosítás díja az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő. A teljes, együttesen fize- tendő biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik a fenti rendelkezések szerint.


IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE


A Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződések szolgáltatásának esedékes- ségére vonatkozó szabályozások megegyeznek az alapbiztosítási szerződés szolgáltatásának ese- dékességére vonatkozó szabályozással kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.


V. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI


A Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekre vonatkozó különös felté- telekben a szerződő/biztosított kötelezettségeire vonatkozóan az alapbiztosításban, az ÁVF-ben, valamint a biztosítási szerződésre vonatkozó egyéb rendelkezésekben szabályozottak is irányadó- ak.


V.1. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség


A Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások biztosítottja köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.


VI. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA


A Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekben érintett felek jogállása megegyezik az alapbiztosítási szerződésben érintett felek jogállásával.


VII. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA


A Flotta casco biztosítási szerződéshez köthető kiegészítő biztosítási szerződések módosítása csak írásban történhet.


VIII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA


A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét – az ÁVF rendelkezéseitől eltérően - a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak vagy szervizdíjak mértéké- nek, a Flotta casco módozat vagy az adott Flotta casco szerződés tekintetében felmerült károk és költségek együttes összegének a szerződés tekintetében megállapított díjhoz vi- szonyított arányának a szerződés teljes élettartama alatt bekövetkezett jelentős, legalább 5%-ot meghaladó változására vagy a biztosító működését érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-kal módosíthatja.


A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításá- ról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.


Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – törvé- nyi felmondási idő figyelembevétele nélkül - írásban felmondhatja.


Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.


IX. NEM SZABÁLYOZOTT KÉRDÉSEK


A Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekre vonatkozó különös felté- telek által nem szabályozott kérdésekben a(z)


– Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok;

– alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Flotta Casco biztosítás Különös Feltételei

– Általános Vagyonbiztosítási Feltételek;

– Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések;

– Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.

A Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok rendel- kezései a Járműben Ülők balesetbiztosítása kiegészítő biztosításra nem vonatkoznak.


X. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA


A Flotta casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekre vonatkozó különös feltételekben a biztosító szolgáltatásának korlátozására vonatkozóan (pl. kizárás, mentesü- lés a szolgáltatási kötelezettség alól), az alapbiztosításban, az ÁVF-ben, valamint a biztosítási szerződésre vonatkozó egyéb rendelkezésekben szabályozottak is irányadóak.


XI. A KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI


Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a kiegészítő feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Ptk. rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.


Jelen fejezet nem tartalmazza a kiegészítő feltételek azon – a biztosító által alkalmazott ko- rábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatály- ba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érde- kében került sor.


XI.1. XI.1. A Ptk. 6:451.§-ában foglaltaktól eltérően a kiegészítő biztosítási szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

Autósegély-24 biztosítás különös feltételei

(AKF4)



I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosított gépjármű műszaki, nem balesetből eredő meghibásodása, üzemzavara miatti menet- képtelenség.


II. BIZTOSÍTOTT GÉPJÁRMŰVEK


Kizárólag olyan, Magyarországon forgalomba helyezett személygépjárművek vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművek (a továbbiakban együtt: gép- jármű), valamint az általuk vontatott vontatmányok lehetnek, amelyekre vonatkozóan annak üzem- ben tartója a jelen feltétel szerinti szerződés megkötésének időpontjában és a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában is a Generali Biztosító Zrt-nél (a továbbiakban: Biztosító) rendel- kezik érvényes, határozatlan idejű casco biztosítási (a továbbiakban: casco alapbiztosítás) szerző- déssel.


III. SZERZŐDŐ ÉS BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY


A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik a biztosított vagyontárgyra kötött casco alapbiztosítás szerződőjével.


Biztosított a casco alapbiztosítási szerződésben megnevezett szerződő, valamint a gépjármű jog- szerű vezetője és a biztosítási esemény bekövetkeztekor járműben ülő személy (továbbiakban biz- tosított személy). A biztosított személyek száma nem haladhatja meg a forgalmi engedélyben meg- határozott szállítható személyek számát.


Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag a casco alap- biztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.


IV. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK


A biztosító a Europ Assistance Magyarország Kft. (továbbiakban: EA) országos és nemzetközi se- gítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésőbb az azt követő 24 órán belül jogosult az Autóse- gély-24 munkatársával történt egyeztetést követően az alábbi szolgáltatások igénybevételére. Az Autós Segélyvonal a nap bármely órájában hívható telefonszáma: (00-0) 000-0000, 000-0000.


IV.1. Helyszíni javítás


Amennyiben a biztosított gépjármű biztosítási esemény következtében menetképtelenné válik, a biztosító, illetve megbízottja (EA) segélyautót vagy autómentőt küld a helyszínre, melynek szakem- bere – szükségjavítás útján – megkísérli a biztosított gépjárművet menetképessé tenni. A biztosító megtéríti a helyszínre történő egyszeri kiszállás és az ott történő javítás számlával igazolt munka- díját belföldön egy biztosítási éven belül a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatá- rig. A helyszínen történő szükségjavítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosítás



nem tartalmazza. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagos- ság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg. A szükségjavítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a biztosított személy felelőssége.


IV.2. Autómentővel való szállítás


Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjárművet a hely- színen nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító, illetve megbízottja (EA) által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítómű- helybe vagy a kötvényben szereplő lakóhelyre szállítja. A biztosító belföldön történt meghibásodás esetén egy biztosítási éven belül a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárig megtéríti a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit.


A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a bizto- sított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szer- ződésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosított személynek téríti meg.


IV.3. Kiegészítő biztosítási szolgáltatások


A biztosított személyek kizárólag együttesen, az alább felsorolt kiegészítő biztosítási szolgáltatások valamelyikét, de csakis egyiket vehetik igénybe.


IV.3.1. Lakóhelyre történő hazautazás


Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjárművet a bizto- sítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító megszervezi a biztosított személy belföldről vagy külföldről történő hazautazását. A biztosító megtéríti a belföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetje- gyek számlával igazolt költségét biztosított személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben meghatározott max. összeghatárig. A biztosító megtéríti a külföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek számlával igazolt költségét biztosított személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. összeghatárig.


A taxival megtett utazás számlával igazolt költségeit a biztosító az összes biztosított személyre vo- natkozóan együttesen téríti meg, egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben meghatározott max. összeghatárig. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a biztosí- tott személynek téríti meg.


Amennyiben a biztosított a lakóhelyre történő hazautazás szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a IV.3.2., IV.3.3. és IV.3.4. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.


IV.3.2. Úticélhoz történő továbbutazás


Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjárművet a biztosí- tási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, és az úticélhoz történő továbbutazta- tás várható költségei nem magasabbak, mint a hazautazás várható költségei, a biztosító megszer- vezi a biztosított személy belföldről vagy külföldről történő továbbutazását.


A biztosító megtéríti a belföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközle- kedési eszközökön felhasznált menetjegyek számlával igazolt költségét biztosított személyenként egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben a biztosított szemé- lyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. összeghatárig. A biztosító megtéríti a külföldi

II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegközlekedési eszközökön felhasznált



menetjegyek, számlával igazolt költségét biztosított személyenként egy biztosítási éven belül maxi- mum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. összeghatárig. A taxival megtett utazás számlával igazolt költségeit a biztosító az összes biztosított személyre vonatkozóan együttesen téríti meg, egy biztosítási éven belül ma- ximum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben meghatározott max. összeghatárig. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a biztosított személynek téríti meg. Amennyiben a biztosított személy az úticélhoz történő továbbutaztatás szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a IV.3.1., IV.3.3. és

IV.3.4. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.


IV.3.3. Bérgépjármű igénybevétele


Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjárművet a biz- tosítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosított személy részére a biztosító belföldi és külföldi gépjármű kölcsönzéssel foglalkozó szerződéses partnerei mindenkor hatályos kölcsönzési feltételeinek figyelembevételével saját vezetésű bérgépjármű igénybevételét szervezi meg. A biztosító megtéríti a bérgépjármű számlával igazolt költségét egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben meghatározott max. összeghatárig. A biztosító által nyújtott fedezet nem terjed ki a bérgépjárművön keletkezett károkra, sérülésekre, a jármű ellopásából, elsikkasztásából vagy a jármű késedelmes visszaszolgáltatásából eredő költsé- gekre, valamint az útdíj, átkelési díj, alagút-, üzemanyag- és egyéb költségekre, amelyek a biztosí- tott személyt terhelik. A biztosított személy a bérgépjármű átvételekor a szolgáltató partner részére az esetlegesen felmerülő költségekre előleget köteles biztosítani, melynek fedezetéül készpénzelő- leg vagy bankkártyafedezet szolgálhat. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosított személy a bérgépjármű szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a IV.3.1., IV.3.2. és IV.3.4. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.


IV.3.4. Éjszakai szállás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított járművet a biztosítási esemény napján nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító megszervezi a biztosított sze- mély éjszakai szállását belföldön vagy külföldön, szállodában vagy panzióban. A biztosító a belföldi számlával igazolt költséget megtéríti egy biztosítási éven belül maximum egy alkalommal, a biztosí- tási szerződésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. összeg- határig. A biztosító a külföldi számlával igazolt költséget megtéríti egy biztosítási éven belül maxi- mum egy alkalommal, a biztosítási szerződésben a biztosított személyekre vonatkozóan együttesen meghatározott max. összeghatárig. A biztosító a szolgáltatás ellenértékét a szolgáltatást nyújtó partnernek téríti meg. Amennyiben a biztosított személy az éjszakai szállás szolgáltatást igénybe veszi, nem jogosult a IV.3.1., IV.3.2. és a IV.3.3. pontokban foglalt szolgáltatások igénybevételére.


V. TERÜLETI HATÁLY


A biztosítás Európa földrajzi értelemben meghatározott területén belül bekövetkező biztosítási ese- ményekre terjed ki.


VI. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE, SZÜNETELÉSE


VI.1. A szerződés megkötésének időpontja


A jelen Autósegély-24 biztosítás megkötésére kizárólag a casco alapbiztosítás kiegészítő biztosítá- saként a casco alapbiztosítással egyidejűleg kerülhet sor.


VI.2. A kockázatviselés kezdete


A biztosítási szerződés ellenkező megállapodás hiányában az ajánlattételt követő 15. napon jön létre, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadására visszamenőleges hatállyal feltéve, hogy a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szerve az ajánlatot e határidőn belül nem uta- sítja el. Ezen elutasítási jog annak ellenére megilleti a biztosítót, hogy az ajánlat átvételével egyide- jűleg esetleg díjelőleg is átvételre került. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a kockázatviselés



kezdete (a szerződés hatálybalépése) az első biztosítási díj – a biztosító számlájára vagy pénztárába történő – befizetését követő nap 0. óra, illetve ettől külön írásbeli megállapodás esetén lehet eltérni.


VI.3. A biztosítási időszak


A biztosítási időszak megegyezik a casco alapbiztosítás biztosítási időszakával.


VI.4. A biztosítási díj megfizetése


Az első díjrészlet - a felek eltérő megállapodásának hiányában – a biztosítási időszak kezdő napján, illetve ha az későbbi, a szerződés létrejöttekor, míg a biztosítás folytatólagos díja a biztosítási szer- ződésben megjelölt díjfizetési gyakoriságtól függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik.


Tekintettel arra, hogy a casco alapbiztosításhoz kötött Autósegély-24 biztosítást a biztosító a casco alapbiztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - a casco alapbiztosítás és Autósegély-24 biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) ezen kötvény- számot és a casco biztosítás módozat megjelölést alkalmazza.


Az ajánlat átvételekor a biztosító képviselője által átvett összeget a felek előlegnek tekintik, amely a szerződés hatálybalépése esetén az első biztosítási díjba kerül beszámításra. A szerződő kötelezi magát arra, hogy átutalásos fizetési mód esetén, az ajánlat aláírásától számított 30 napon belül a biztosító számlájára az esedékes díjelőleget a kötvényszám feltüntetésével befizeti. Amennyiben az ajánlat aláírásától számított 30. napon túl történik a díjelőleg befizetése, úgy annak jóváírását (a biztosító számlájára való beérkezését) követő nap 0. órájával lép életbe a biztosítási védelem.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész biztosítási évre járó kiegészítő casco biztosítási díj megfizetését követelheti.


VI.5. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése


A biztosítási díj nem fizetése esetén a kockázatviselés megszűnik a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével, egyezően a casco alapbiztosításra irányadó rendelkezésekkel.

Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj a casco alapbiztosítás díjával együttesen fi- zetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a casco alapbiztosítás és a kiegészítő Autósegély-24 biztosítás is megszűnik.


Amennyiben a szerződőnek a díjfizetés határidejéig nem áll rendelkezésére a biztosítási díj megfi- zetésére szolgáló, a biztosító által kiállított feladóvevény vagy díjbekérő levél, úgy a szerződőnek kötelessége a tőle elvárható bármilyen módon teljesíteni a díjfizetést (pl.: átutalás, készpénzes befi- zetés, stb.).


A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés a casco alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.


Az Autósegély-24 biztosítást a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmond- hatják.


VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE


A biztosító, illetve megbízottja (EA) a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését, amennyiben erre lehetőség van, a biztosító a biztosított személyt tájékoztatja a biztosítási szolgáltatások tartalmáról és határidejéről. A számlával igazolt költségek megtérítése az EA központjához a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.


A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meg- határozott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, be-



szerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.


Az elbíráláshoz szükséges iratok a mindenkor hatályos FCKF VIII. fejezetében felsorolt dokumentu- mok és nyilatkozatok, valamint az alábbi okiratok lehetnek:


– autóment ő által kiállított munkalap a helyszíni javításról, illetve szállításról;

– utazási költséget igazoló számla, jegy (busz, vonatjegy, taxi számla);

– szállásköltséget igazoló számla;

– a biztosítottak személyi adatait és lakóhelyét igazoló dokumentumok;

– a biztosítottak eredeti úti célját igazoló dokumentum (szállásfoglalás visszaigazolás, biztosítot- tak írásbeli nyilatkozata stb.).


A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.


VIII. KOCKÁZATKIZÁRÁS


A biztosító nem nyújt szolgáltatást, illetve nem vállalja a költségek viselését az alábbi esetek- ben (kockázatból kizárt események):


VIII.1. A káresemény (menetképtelenség)


VIII.1.1. autóversenyen arra való felkészülés közben, vagy megbízhatósági-, illetve teljesítményteszt során következik be;


VIII.1.2. szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következik be;


VIII.1.3. a magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek intézkedései/ren- delkezései során következik be;


VIII.1.4. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcse- lekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etni- kai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.


VIII.1.5. A biztosító nem téríti meg a biztosított gépjármű végleges helyreállítását szolgáló javítási és karbantartási költségeket (kivéve a helyszíni javítás munkadíját);


VIII.1.6. A biztosító nem téríti meg az üzemanyagköltségeket.


VIII.1.7. A biztosító nem téríti meg a bérgépjármű szolgáltatás igénybevétele esetén az útdíjakat, alagút-, átkelési- és egyéb díjakat.


VIII.1.8. A biztosító nem téríti meg a poggyász szállítási- vagy postaköltségeit, amennyiben azok nem szállíthatók együtt a biztosított személlyel.


VIII.1.9. A biztosító nem téríti meg a személy- és áruszállító taxiként vagy bérgépjáműként üzembe helyezett gépjárművek kárait.


VIII.1.10. A biztosító nem téríti meg a biztosított gépjárműben utazó autóstopposok kárigényeit.


VIII.1.11. A biztosító nem téríti meg a gumidefekt, illetve üzemanyag hiányából adódó kárigényeket.



VIII.1.12. A biztosító nem téríti meg a biztosítási szolgáltatás során a biztosított járműben, annak tar- tozékaiban vagy az abban szállított poggyászban keletkezett károkat.


VIII.1.13. Nem téríti a biztosító a kárt, ha az a biztosított egyéb biztosítási szerződése alapján (pl. casco biztosítás) megtérül.


VIII.1.14. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:


– a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel hasz- nálták vagy

– a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak szemé- lyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében vagy

– a szerződőnek tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.


VIII.1.15. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalma- zottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káresemény során a gépjárművet olyan al- koholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.


IX. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY KÖTELEZETTSÉGEI KÁRESEMÉNY ELŐTT ÉS UTÁN


A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésőbb az azt követő 24 órán belül köteles a biztosítási eseményt az Autósegély-24 telefonszámán bejelenteni – (00-0) 000-0000, 000-0000. A szolgáltatások igénybevétele kizárólag az Autós Segélyvonal munkatársával történt egyeztetést követően, a megállapodásnak megfelelő módon lehetséges.

A fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.


A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a biztosított személy köteles

– az ehhez szükséges – rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.


A szerződő 15 napon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve a kötvé- nyen feltüntetett adatok megváltozását.


A szerződő köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni.


A felek megállapodhatnak a biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos te- endőiben. A biztosított személy kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcso- latban a biztosítóhoz fordulhat tanácsért.


X. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE


A biztosító egészben vagy részben mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a menetképtelenség indokát képező eseményt a biztosított, illetve a szerző- dő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemelte- tésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyani- lyen módon elmulasztották.


Súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás, ha:


– a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették vagy kábítószeres befolyásoltság állapotá-



ban, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;

– szakszerűtlen üzemeltetés okozta a menetképtelenség indokát képező meghibásodást;

– a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a jármű a meghi- básodás időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a meghibásodás ennek következménye;

– ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértették;

– ha a biztosított járművet nem az ajánlaton meghatározott módon, illetve jelleggel hasz- nálták;

– ha a szerződés megkötésekor a jármű már nem volt menetképes állapotban, illetve, ha a biztosítási esemény abból adódott, hogy a jármű menetkészsége egy korábbi meghibá- sodást követően csak ideiglenesen, nem tartósan lett helyreállítva;

– ha a biztosítási esemény autóversenyen, arra való felkészülés közben, vagy megbízható- sági-, illetve teljesítményteszt során történt;

– ha a biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 24 órán belül nem jelentette be kárigényét az Autósegély-24 telefonszámán és emiatt a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak;

– ha a biztosított személy nem az Autósegély-24 telefonszámán jelentkező munkatárssal előzetesen egyeztetett módon vesz igénybe biztosítási szolgáltatást;

– a biztosított személy a költségek és kiadások felmerülését nem az eredeti számlákkal igazolja;

– a biztosítási esemény a jármű szakszerűtlen üzemeltetése következtében történt vagy amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a biztosított gépjármű nem rendelkezik érvényes hatósági műszaki vizsgával.


A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfelelően közöl.


A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a IX. fejezetben foglalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt- vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői, illetve a gépkocsinak érvé- nyes forgalmi engedélye, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.


XI. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA


A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés érvényes a biztosított személyre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt.


XII. ELÉVÜLÉS


A szerződés elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 324. § (1) bekezdésében meghatáro- zott általános öt éves elévülési időtől.


Jelen szerződésből származó igények egy év elteltével elévülnek.


XIII. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA


Jelen feltételen alapuló szerződés módosítása kizárólag írásban történhet.


XIV. EGYEBEK


Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben Magyarország Polgári Törvénykönyve, az Általá- nos Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Flotta casco biztosításának különös feltételei rendel- kezései az irányadóak.


Autósegély-24 központ címe:

Europ Assistance Kft.,

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00–00.


Jelen feltétel 2014. 11. 1. napjától hatályos.

AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás különös

feltételei (GJBC)



I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. A biztosítás tárgya


Jelen szerződési feltételre utalással megkötött jogvédelmi biztosítási szerződés keretében a Gene- rali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerződési feltételben meghatározott biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – jogvédelmi szolgáltatást nyújt a biztosított részére.


I.2. Biztosított


I.2.1. Jelen feltétel alapján biztosított az alapbiztosítási szerződés biztosítási ajánlatán (biztosítási kötvé- nyén, tanúsítványán) megjelölt gépjármű

a) tulajdonosa,

b) forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója, valamint

c) a gépjármű bérlői, lízingbe vevői vagy egyéb igazoltan jogszerű vezetői és utasai.


I.2.2. Amennyiben I.2.1. c) pont szerint biztosított személyeknek a biztosító jogvédelmi szolgáltatás ke- retében jogi eljárási költséget térít, a biztosító a biztosítási védelem alatt álló jogi eljárás lezárultát követően írásban értesíti a I.2.1. a) és b) pont szerint biztosított személyeket az adott biztosítási időszakra még rendelkezésre álló biztosítási összeg mértékéről.


I.3. Biztosítási események


I.3.1. A biztosítási védelem a biztosítási ajánlaton (biztosítási kötvényen, tanúsítványon) megjelölt gépjár- mű üzemeltetésével, használatával összefüggésben keletkezett, vagy olyan jogviszonyból szárma- zó érdeksérelmekre terjed ki, melynek a tárgya a gépjármű.


I.3.2. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha a I.3.1. pontban rögzített feltétel fennáll és

a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, fel- téve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.


I.3.3. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy bizto- sítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint.

A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.


I.3.4. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó magatartásnak) mi- nősül

– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,

– szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegést megvalósító magatartás elkövetése,

– büntetőjogi, szabálysértési jogvédelem esetén a bűncselekmény (szabálysértés) törvényi tényál- lását megvalósító magatartás elkövetése,



– vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem esetén a közlekedési baleset okozása, illetve a közlekedési szabályok megszegése,

– előzetes képviselet jogvédelme esetén a személyi sérülés időpontja.

Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor követ- kezik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján).

Folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén további feltétele a biztosítási fedezet fennállásá- nak, hogy a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja a biztosítási szerződés hatálya alá essen.

Amennyiben a jogi érdeksérelem közlekedési balesettel függ össze, akkor a közlekedési balesetnek a biztosítási szerződés hatálya alatt kell bekövetkezni abban az esetben is, amennyiben a biztosítot- tat az ellene indult szabálysértési/büntetőeljárás során vagy a biztosítói kárrendezési eljárás során éri érdeksérelem.


II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS


II.1. Biztosítási összeg


A biztosító a biztosítási szolgáltatást - a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltünte- tésre kerülő - biztosítási összeg erejéig teljesíti.

A biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre összesen kifizethető összeg. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a biztosító legfeljebb a biztosítási ösz- szeg erejéig teljesít szolgáltatást.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a következő biz- tosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási ösz- szeg az irányadó.


II.2. Biztosítási szolgáltatás


II.2.1. A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmé- ben, így különösen

– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,

– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárásokban, a biztosított védelméről szabálysértési és bün- tetőeljárás során, valamint

– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi ta- nácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.


II.2.2. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:


II.2.2.1. Kártérítési jogvédelem

Fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjármű rendeltetésszerű használatával összefüggésben

– a biztosítottnak okozott károk miatt a biztosított által előterjesztett kártérítési igények érvénye- sítésére,

– a biztosított által okozott károk miatt a biztosítottal szemben előterjesztettkártérítési igények elhárítására.


II.2.2.2. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjármű ren- deltetésszerű használatával összefüggésben gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncse- lekmények miatt, a biztosított személlyel szemben indult szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban. Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés mi- att büntethetők

– szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve ha a biztosított halála, vagy elévülés, vagy kegyelem miatt szűnik meg az



eljárás), vagy a biztosítottat jogerősen felmenti a bíróság, vagy gondatlanság miatti jogerős ítélet születik;

– ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosított köteles visszafizetni a biztosítónak minden, a jogvédelmi szolgáltatás keretében a biztosító által térített jogi költséget.


II.2.2.3. Szerződéses jogvédelem

Fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjárműre kötött polgári jogi szerződések- ből eredő igények érvényesítésére és elhárítására.

Nem terjed ki a biztosítási védelem azokra a szerződésekből eredő igények érvényesítésére, melyek a biztosított által üzletszerűen folytatott gépjármű forgalmazási, bérbeadási vagy lízing tevékeny- ségre vonatkoznak.


II.2.2.4. Vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem

Biztosítási védelmet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjárművel okozott közlekedési baleset vagy a közlekedési szabályok megszegése miatt a járművezetéstől való eltiltás, a vezetői engedély, a jármű okmányainak bevonása, az okmányokban biztosított jogok korlátozása miatt az biztosítottal szemben indult büntető-, szabálysértési és más hatósági eljárásokban.


II.2.2.5. Előzetes képviselet jogvédelme

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítottat ért – 8 napon túl gyógyuló – személyi sérüléses károk miatti kártérítési igények érvényesítése esetén.

Amennyiben a biztosított közlekedési balesetben 8 napon túl gyógyuló személyi sérülést szenved, és a közlekedési balesetért nem felelős, a biztosító előzetes jogi képviseletet biztosít a személyi sérülésre vonatkozó

– kártérítési igény megfogalmazására és kárdokumentáció összeállítására,

– kártérítési igény benyújtására a károkozó vagy a károkozó helyett helytállásra kötelezett (pl. felelősségbiztosító) felé,

– kártérítési igénnyel kapcsolatos egyeztető tárgyalásokra,

– a kárigény rendezésére vonatkozó megállapodást tartalmazó okirat összeállítására, véleménye- zésére.


II.2.3. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei


II.2.3.1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:

– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd I. fejezet I.3.) és nincs kizárva a kockázatviselés köréből (lásd V. fejezet) és

– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd IV. fejezet) és

– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasz- tott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és

– a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő esély van az igényér- vényesítés sikerére (lásd II.2.4. pont).


II.2.3.2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot, amennyiben

– amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelős- ségbiztosítási szerződéssel,

– büntetőjogi jogvédelem esetén, valamint ha

– a biztosító az ellenérdekű fél.


II.2.4. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás


II.2.4.1. Sikerkilátás-vizsgálat

a) A II.2.3.2. pontban felsorolt eseteken kívül a biztosító jogosult a szolgáltatási igény be- jelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvénye- sítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat). Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jog-érvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha

– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.



b) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket. Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a bizto- sító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

c) Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a biztosítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a II.2.4.1.d) pontban meghatározott határidő a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik.

d) A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köte- les a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgál- tatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni. Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről (lsd. II.2.4.2. pont), valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében sza- badon megválaszthatja jogi képviselőjét.


II.2.4.2. Egyeztető eljárás

a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás telje- sítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyez- tető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést.

c) Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megne- vezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.

d) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében

– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni;

– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult sa- ját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvé- nyesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igény-érvényesítés so- rán a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni. Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalma- zó – megbízási díját a biztosító a II.2.7.1.c) pont szerint viseli.

e) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.

f) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.


II.2.5. A biztosított jogi képviselete


II.2.5.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elő- segítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén szabadon megválasz- tani jogi képviselőjét (ügyvédjét).


II.2.5.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.



II.2.5.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakér- telemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.


II.2.5.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.


II.2.5.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munka- napon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerző- désben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.


II.2.5.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoz- tassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bíró- sági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.


II.2.5.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.


II.2.6. Érdekellentét esetén követendő eljárás


II.2.6.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biz- tosítási esemény kapcsán

– az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

– a biztosító az ellenérdekű fél.


II.2.6.2. Érdekellentét esetén

a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot;

b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvéd- je irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítá- si esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll;

c) a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.


II.2.6.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érde- kellentét fennállásáról és a II.2.6.2. pontban foglaltakról.


II.2.7. Jogvédelmi szolgáltatások


II.2.7.1. Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén (lásd II.2.3.1. pont) a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával,

b) szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a II.2.7.1.c. pont szerint,

c) a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

• ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szo- kásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.

• jogi eljárások költsége



A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.

• ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

• végrehajtás költsége

A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költ- ségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

• szakvélemény költsége

Xxxxxx a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előze- tesen hozzájárult.

• fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.

• óvadék

A biztosító – biztosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított előzetes letartóztatásának megszüntetése érdekében, a biztosított terhére meg- állapított óvadékot.

– Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti. Az óvadék megelőlegezésének a feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri.

– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cselekmé- nyen idézés ellenére nem jelent meg, az előzetes letartóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül, köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.


II.2.7.2. A jogi költségek viselésének feltételei

a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett ha- laszthatatlan intézkedések által merültek fel.

b) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez vi- szonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíró- ság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlege- sen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi per- társ által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

d) Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd meg- bízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.

e) Választott bírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költsége- ket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

f) Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljá- rásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatar- tás miatti többletköltséget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.

g) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

h) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási véde- lem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.



II.2.8. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)


II.2.8.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.


II.2.8.2. A II.2.8.1. xxxx szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 na- pon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behaj- tása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.


III. ÖNRÉSZESEDÉS


A biztosítási szolgáltatást a biztosító önrészesedés levonása nélkül teljesíti.


IV. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY


IV.1. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)


IV.1.1. A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdek- sérelem bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosító felé pedig legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.


IV.1.2. A IV.1.1. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.


IV.1.3. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.


IV.2. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)


A biztosítás területi hatálya Európa területén bekövetkezett, Európa országainak bírósága (hatósá- ga) joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.


V. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL


A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:


a) ha az ajánlaton vagy kötvényen megjelölt gépjárművet a biztosított a jármű vezetésére érvényes hatósági engedély nélkül vagy a gépjármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélye nél- kül vezette;

Jelen kizárás nem vonatkozik az I. fejezet I.2.1. b) és c) pont szerint biztosított személyekre, ha ezek alapos okkal feltételezhették, hogy a vezető rendelkezik vezetői engedéllyel, illetve a gép- jármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélyével;

b) olyan szerződéses vagy kártérítési igények érvényesítésére, amelyek a biztosított által üzletsze- rűen szállított rakománnyal, áruval állnak összefüggésben;

c) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szemben okozott, il- letve elszenvedett érdeksérelmeire;

d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan köte- lezettségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;



e) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

f) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;

g) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;

h) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények tekintetében;

i) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege nem éri el a 10 000 Ft-ot.


VI. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI


VI.1. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során


VI.1.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak


a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet

– személyesen a biztosításközvetítőnél vagy a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

– elektronikus úton (xxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx)

– telefonon munkanapokon 8 és 20 óra között a Generali Telefonos ügyfélszolgálat (06-40) 200-250-es kék számán,

– interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/Xxxxxx ugyfelszolga- lat/Karbejelentes),

– faxon a (06-1) 452-3505-ös számon,

– levélben a Generali Biztosító Zrt., Dokumentumkezelő Központ, 7602 Pécs, Pf. 888. címen.

b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem idő- pontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.

– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

c) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),

– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánla- tot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;

– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;

– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;

– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött meg- bízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.

d) Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.



VI.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során


Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor a biztosított köteles:

a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.

b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.

c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelen- tősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátás- sal kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határoza- tok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.


VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK


VII.1. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 103. § (1) bek. a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban.”


VIII. BONUS


A jelen kiegészítő biztosítás szerződés alapján teljesített szolgáltatást az alapbiztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolása vonatkozásában nem veszi figyelembe.


Jelen feltétel 2014.03.15. napjától hatályos

Flotta Smart poggyász kiegészítő biztosítás

különös feltételei (FSPKF1)



I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


I.1. A biztosítás tárgya


Jelen kiegészítő biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a biztosí- tott vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a jelen feltételekben meghatározottak szerint.


I.2. Biztosított vagyontárgyak


A biztosított(ak) tulajdonában álló, a biztosítási esemény időpontjában a birtokukban lévő (magukkal vitt), személyi használatú mobil telekommunikációs és mobil számítástechnikai eszközök.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a IV. fejezetben felsorolt vagyontárgyakra.


I.3. Biztosított


A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottjai az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor jogszerűen használó személyek (vezető és utasok).


I.4. Biztosítási események


I.4.1. Elemi kár


A gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban

– a gépjármű berendezéseinek meghibásodása, vagy villámcsapás, vagy külső tűz átterjedése folytán keletkezett tűz, illetve robbanás által,

– földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által, –a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös foko- zatúnak jelzett földrengés által, okozott kár, azzal a feltétellel, hogy a felsorolt természeti erők a gépjármű sérülését is okozzák.

Elemi kár biztosítási eseménynek minősül az az eset is, amennyiben a gépjárműben elhelyezett biz- tosított vagyontárgyakban a kár azáltal következik be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.


I.4.2. Töréskár


A gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban a gépjármű balesete (a gépjárműre köz- vetlenül, kívülről és hirtelen fellépő (ideértve az ember és az állat által okozott) mechanikai behatás)

– során okozott sérülés, valamint idegen harmadik személy, vagy állat által, a gépjárműben okozott rongálás következtében keletkezett sérülés.



I.4.3. Lopáskár


Amennyiben a biztosított vagyontárgyakat a gépjármű megfelelően lezárt csomagtartójából vagy egyéb, a jármű belső terében kiképzett, fedéllel megfelelően lezárt tároló rekeszéből dolog elleni erőszakkal ellopják és a vagyontárgyak nem kerülnek meg.

A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében megfelelően lezártnak minősül a gépjármű, ha a lopáskár biztosítási esemény időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:

– nyílászáró elemeinek (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást

– a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak,

– a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelemi berendezés (pl. indítás- gátló) a lopáskár biztosítási esemény időpontjában üzemképes volt, és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.


I.4.4. Rabláskár


Amennyiben a biztosított vagyontárgyakat a gépjárműben tartózkodó vagy a gépjárműbe be- és kiszálló vagy a gépjárműbe be- és kirakodó biztosítottaktól elrabolják és azok nem kerülnek meg. A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében rablásnak minősül, ha az elkövető jogtalan el- tulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a gépjárműben tartózkodó vagy abba be-, kiszálló vagy abba be-, kirakodó biztosított személyek ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.


II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS


II.1. Biztosítási összeg


II.1.1 A biztosító szolgáltatásának felső határa egy biztosítási időszakon belül a – biztosítási ajánlaton, illetve biztosítási kötvényen feltüntetésre kerülő – biztosítási összeg.


II.1.2. A biztosítási összeg nem függ a károsult biztosított személyek számától. Ha a biztosítási összeg nem elegendő a biztosított károsultak jelen feltételek szerint megalapozott szolgál- tatási igényének teljesítésére, a szolgáltatás az összes szolgáltatási igénynek a biztosítási összeghez viszonyított arányában történik (alulbiztosítás).


II.2. A biztosító szolgáltatása


II.2.1. Totálkár esetén


Totálkárnak minősül, ha valamely biztosítási esemény következtében a biztosított vagyontárgy


II.2.1.1. megsemmisült,vagy


II.2.1.2. ellopták, és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Flotta Casco biztosításának Különös Feltételei VI. fejezet) nem került meg, vagy


II.2.1.3. elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Flotta Casco biztosításának Különös Feltételei VI. fejezet) nem került meg, vagy


II.2.1.4. a megrongálódott vagyontárgy helyreállítása gazdaságtalan.

Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a biztosított vagyontárgy javítási költségei meghaladják a biztosí- tott vagyontárgy káridőponti forgalmi értéke maradványértékkel csökkentett összegét, és a javítási költség a káridőponti forgalmi érték 70 %-át meghaladja. Általános forgalmi adó (a továbbiakban: Áfa) levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérke- zéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított vagyontárgy nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg.



II.2.1.5. Totálkár esetén a biztosítási szolgáltatás számításának alapja a biztosított vagyontárgyak káridő- ponti forgalmi értéke.


Káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű vagyontárgynak magyar forintban kifejezett forgalmi értéke.


II.2.1.6. Amennyiben a tulajdonosnak a biztosított vagyontárgyak tekintetében nem keletkezik Áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettsége (vagy keletkezik, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül), úgy a biztosító a biztosított vagyontárgy jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az Áfa és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bármely módon megtérült – közterhek arányosított értékét. Az arányosított értéket a bizto- sító olyan módon határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült - Áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a biztosított vagyontárgy káridőponti érté- kének, valamint a fel nem merült - vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült - Áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával.


II.2.1.7 Amennyiben a biztosított Áfa levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatko- zó törvények szerint levonásba helyezhető Áfa összegét totálkár esetén nem téríti meg.


II.2.1.8. A biztosított vagyontárgyra vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállása alatt bekövet- kezett lopás káreseményekre a biztosító csak a biztosított vagyontárgy közterhekkel csök- kentett nettó (vám és Áfa nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezi, és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.


II.2.1.9. A biztosítottnál maradt maradvány értékét a biztosító a biztosítási szolgáltatás összegéből levonja.


II.2.1.10. A biztosított személy a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles, elsődlegesen a vagyontárgyak eredeti beszerzési számlájának a biztosító részére történő bemutatásával.


II.2.1.11. A maradvány (roncs) átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.


II.2.1.12. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a biztosítási szolgáltatás kifizetése után megkerülnek, úgy a biztosított azokra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biz- tosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a biz- tosítási szolgáltatás kifizetése után sérült állapotban kerülnek meg, úgy a biztosított azokra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatásból a marad- ványértéknek megfelelő összeget a biztosítónak visszafizetni.


II.2.2. Részkárok esetén


II.2.2.1. Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (II.2.1. pont), a biztosító megtéríti a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő – alkatrész- illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit.


II.2.2.2. A biztosított személy a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles, elsődlegesen a vagyontárgyak eredeti beszerzési számlájának a biztosító részére történő bemutatásával.


II.2.2.3. A helyreállítást számlával kell igazolni, de a felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekinte- tében megállapodást is köthetnek.


II.2.2.4. A helyreállítási költségből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (érté- kemelkedést) érvényesít.



II.2.2.5. A helyreállítás során a biztosított vagyontárgyon végzett változtatásokkal, minőség- vagy tel- jesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költ- ségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszte- séget vagy a javítás ideje alatt a biztosított vagyontárgy funkcióinak pótlására igénybe vett kölcsönzött eszközökkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem téríti meg.


II.2.2.6. Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatko- zó törvények szerint levonásba helyezhető áfa összegét részkárok esetén nem téríti meg.


II.2.2.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a biztosított vagyontárgy helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.


II.2.2.8. A lecserélt alkatrészek átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a bizto- sított vagyontárgy helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg.


III. ÖNRÉSZESEDÉS


A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított vagyontárgyak tekintetében önrészesedés levo- nása nélkül teljesíti.


IV. KOCKÁZATKIZÁRÁS


IV1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az


IV.1.1. a gépjárművel díj ellenében szállított vagyontárgyakban;


IV.1.2. az I.2. pontban meg nem határozott, egyéb műszaki cikkekben, szórakoztatóelektronikai ter- mékekben és ezek tartozékaiban keletkezett.


IV.2. Ha a javítható vagyontárgyat vagy annak javítható részét, tartozékát a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltségeket nem viseli.


IV.3. A biztosító nem téríti meg a biztosított vagyontárgyakra telepített programok újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét, egyedi programok esetén a forrásprogramoknak tetszőle- ges dokumentációból történő beviteli költségét, ideértve – dokumentáció hiányában – az új- raprogramozás költségét, továbbá a biztosított vagyontárgyakon tárolt adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ide- értve az adatok újraelőállítási költségét (pl.: megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérle- tek).


IV.4. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított vagyontárgyban keletkezett értékcsökke- nésre.


V. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI


V.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:


V.1.1. Törés- és elemi kár esetén a károsodott vagyontárgyat sérült állapotában kell bemutatni a biztosí- tónak, vagy megbízottjának.


V.1.2. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, vagy a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült, biztosított vagyontárgy helyreállításáról.



V.1.3. Ha az eltulajdonított biztosított vagyontárgyak a biztosítási szolgáltatás kifizetését megelőzően vagy azt követően megkerültek, a biztosított köteles az átvételt megelőzően a tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a biztosított vagyontárgyak átvételénél jelen kíván-e lenni.


V.2. A szerződő/biztosított további kötelezettségei külföldi utazás esetére


V.2.1. A biztosított vagyontárgyak lopás- és rabláskárát a külföldi rendőrhatóságnál, robbanás- és tűzká- rát az illetékes tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. Külföldön bekövetkezett lopás- és rabláskár esetén a hazaérke- zést követően haladéktalanul értesíteni kell a szerződőnek/biztosítottnak az illetékes hazai rendőri szervet is.


V.2.2. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítót.


VI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE


A biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben a szerződő/biztosított a jelen kiegé- szítő biztosítási feltétel V. fejezet V.2.1. pontjában foglalt hatósági bejelentésnek nem tesz eleget, és/vagy a bejelentésről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor nem mutatja be, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körül- mények kideríthetetlenné válnak.


VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK


A jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosí- tási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, a mindenkor hatályos Flotta Casco biztosítás Különös Feltételei, a mindenkor hatályos Flotta Casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási feltételeknek a kiegészítő biztosításokra vonatkozó kö- zös szabályai, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései, illetve a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

Amennyiben a jelen biztosítási feltételek és az előző bekezdésben felsorolt feltételek rendelkezései eltérnek egymástól, úgy az eltérésre a jelen biztosítási feltételekben foglaltak irányadók.


Jelen biztosítási feltételek 2014. 11. 01. napjától hatályosak.


Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888.

Telefonos ügyfélszolgálat: 06 40 200 250 xxx.xxxxxxxx.xx

Document Metadata

Filed: November 3rd, 2014