Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B A TANÁCS 1234/2007/EK RENDELETE (2007. október 22.)

a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)

(HL L 299., 2007.11.16., 1. o.)

Módosította:

Hivatalos Lap

Szám Oldal Dátum

►M1	A Tanács 247/2008/EK rendelete (2008. március 17.)		L 76	1	2008.3.19.
►M2	A Tanács 248/2008/EK rendelete (2008. március 17.)		L 76	6	2008.3.19.
►M3	A Tanács 361/2008/EK rendelete (2008. április 14.)		L 121	1	2008.5.7.
►M4	A Tanács 470/2008/EK rendelete (2008. május 26.)		L 140	1	2008.5.30.
►M5	A Bizottság 510/2008/EK rendelete (2008. június 6.)		L 000	00	0000.6.7.
►M6	A Tanács 13/2009/EK rendelete (2008. december 18.)		L 5	1	2009.1.9.
►M7	A Tanács 72/2009/EK rendelete (2009. január 19.)		L 30	1	2009.1.31.
►M8	A Bizottság 183/2009/EK rendelete (2009. március 6.)		L 63	9	2009.3.7.
►M9	A Bizottság 435/2009/EK rendelete (2009. május 26.)		L 000	00	0000.5.27.
►M10	A Tanács 491/2009/EK rendelete (2009. május 25.)		L 154	1	2009.6.17.
►M11	A Tanács 1047/2009/EK rendelete (2009. október 19.)		L 290	1	2009.11.6.
►M12	A Tanács 1140/2009/EK rendelete (2009. november 20.)		L 312	4	2009.11.27.
►M13	A Bizottság 513/2010/EU rendelete (2010. június 15.)		L 000	00	0000.6.16.
►M14	Az Európai Parlament és a Tanács 1234/2010/EU rendelete december 15.)	(2010.	L 000	00	0000.12.30.
►M15	Az Európai Parlament és a Tanács 121/2012/EU rendelete február 15.)	(2012.	L 44	1	2012.2.16.
►M16	Az Európai Parlament és a Tanács 261/2012/EU rendelete március 14.)	(2012.	L 94	38	2012.3.30.
►M17	Az Európai Parlament és a Tanács 1028/2012/EU rendelete október 25.)	(2012.	L 000	00	0000.11.14.
►M18	A Bizottság 52/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. január 22.)		L 20	44	2013.1.23.

Helyesbítette:

►C1	Helyesbítés, HL L 63., 2010.3.12., 30. o. (1234/2007/EK)
►C2	Helyesbítés, HL L 97., 2013.4.6., 4. o. (1234/2007/EK)
►C3	Helyesbítés, HL L 276., 2011.10.21., 63. o. (361/2008/EK)
►C4	Helyesbítés, HL L 230., 2009.9.2., 6. o. (72/2009/EK)
►C5	Helyesbítés, HL L 220., 2010.8.21., 76. o. (72/2009/EK)
►C6	Helyesbítés, HL L 313., 2011.11.26., 47. o. (491/2009/EK)

A TANÁCS 1234/2007/EK RENDELETE

(2007. október 22.)

a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1) A mezőgazdasági termékek közös piacának működését és fejlő­ dését közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) létrehozásának kell kísérnie, amely magában foglalja különösen a mezőgazdasági piacok közös szervezését (a továbbiakban: KPSZ), amely piac­ szervezés a Szerződés 34. cikkének megfelelően a terméktől függően különböző formában történhet.

(2) A KAP bevezetése óta a Tanács 21 KPSZ-t fogadott el minden egyes termékre vagy termékcsoportra vonatkozóan, melyek mind­ egyikét külön tanácsi alaprendelet szabályozza:

— a Tanács 1968. február 27-i 234/68/EGK rendelete az élő fák és egyéb növények, hagymák, gyökerek és hasonló részek, vágott virágok és lombdíszek piaca közös szervezésének létre­ hozásáról (2),

— a Tanács 1968. június 28-i 827/68/EGK rendelete egyes, a Szerződés II. mellékletében felsorolt termékek piacának közös szervezéséről (3),

— a Tanács 1975. október 29-i 2759/75/EGK rendelete a sertéshús piacának közös szervezéséről (4),

— a Tanács 1975. október 29-i 2771/75/EGK rendelete a tojás piacának közös szervezéséről (5),

— a Tanács 1975. október 29-i 2777/75/EGK rendelete a barom­ fihús piacának közös szervezéséről (6),

(1) 2007. május 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 55., 1968.3.2., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122.,

2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 151., 1968.6.30., 16. o. A legutóbb a 865/2004/EK rendelettel (HL L 161., 2004.4.30., 97. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 282., 1975.11.1., 1. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 282., 1975.11.1., 49. o. A legutóbb a 679/2006/EK rendelettel (HL L 119., 2006.5.4., 1. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 282., 1975.11.1., 77. o. A legutóbb az 679/2006/EK rendelettel módo­ sított rendelet.

— a Tanács 1992. június 30-i 2075/92/EGK rendelete a nyers­ dohány piacának közös szervezéséről (1),

— a Tanács 1993. február 13-i 404/93/EGK rendelete a banán­ piac közös szervezéséről (2),

— a Tanács 1996. október 28-i 2200/96/EK rendelete a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről (3),

— a Tanács 1996. október 28-i 2201/96/EK rendelete a feldol­ gozott gyümölcs- és -zöldségtermékek piacának közös szerve­ zéséről (4),

— a Tanács 1999. május 17-i 1254/1999/EK rendelete a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről (5),

— a Tanács 1999. május 17-i 1255/1999/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről (6),

— a Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről (7),

— A Tanács 2000. július 27-i 1673/2000/EK rendelete a rostlen és a rostkender piacainak közös szervezéséről (8),

— a Tanács 2001. december 19-i 2529/2001/EK rendelete a juhhús és kecskehús piacának közös szervezéséről (9),

— a Tanács 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK rendelete a gabonafélék piacának közös szervezéséről (10),

— a Tanács 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK rendelete a rizs piacának közös szervezéséről (11),

(1) HL L 215., 1992.7.30., 70. o. A legutóbb az 1679/2005/EK rendelettel (HL L 271., 2005.10.15., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 47., 1993.2.25., 1. o. A legutóbb a 2013/2006/EK rendelettel (HL L 384., 2006.12.29., 13. o.) módosított rendelet

(3) HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb az 1182/2007/EK rendelettel

(HL 273., 2007.10.17., 1. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb az 1182/2007/EK rendelettel módosított rendelet.

(5) HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel módosított rendelet.

(6) HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1152/2007/EK rendelettel

(HL 258., 2007.10.4., 3. o.) módosított rendelet.

(7) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(8) HL L 193., 2000.7.29., 16. o. A legutóbb a 953/2006/EK rendelettel (HL L 175., 2006.6.29., 1. o.) módosított rendelet.

(9) HL L 341., 2001.12.22., 3. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel módosított rendelet.

(10) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. A legutóbb az 735/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 6. o.) módosított rendelet.

(11) HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb a 797/2006/EK rendelettel (HL L 144., 2006.5.31., 1. o.) módosított rendelet.

— a Tanács 2003. szeptember 29-i 1786/2003/EK rendelete a szárított takarmány piacának közös szervezéséről (1),

— a Tanács 2004. április 29-i 865/2004/EK rendelete az olíva­ olaj és az étkezési olajbogyó piacának közös szervezéséről (2),

— a Tanács 2005. november 23-i 1947/2005/EK rendelete a vetőmagok piacának közös szervezéséről (3),

— a Tanács 2005. november 23-i 1952/2005/EK rendelete a komló piacának közös szervezéséről (4),

— a Tanács 2006. február 20-i 318/2006/EK rendelete a cukor­ ágazat piacának közös szervezéséről (5).

(3) Ezenkívül a Tanács elfogadott három, egyes termékek vonatko­ zásában egyedi szabályokat tartalmazó rendeletet, amelyek azonban nem hoztak létre KPSZ-t e termékek tekintetében:

— a Tanács 2003. április 8-i 670/2003/EK rendelete a mezőgaz­ dasági eredetű etil-alkohol piacával kapcsolatos egyedi intéz­ kedések megállapításáról (6),

— a Tanács 2004. április 26-i 797/2004/EK rendelete a méhé­ szeti termékek termelésének és forgalmazásának általános feltételeit javító intézkedésekről (7),

— a Tanács 2006. október 5-i 1544/2006/EK rendelete a selyem­ hernyó-tenyésztés ösztönzésére szolgáló különleges intézke­ dések megállapításáról (8).

(4) A fent említett rendeleteket (a továbbiakban: alaprendeletek) gyakran kíséri egy sor kiegészítő tanácsi rendelet. A legtöbb alaprendelet azonos szerkezet szerint épül fel, és számos rendel­ kezésük azonos. Ez igaz különösen a harmadik országokkal foly­ tatott kereskedelem szabályai és az általános rendelkezések, de bizonyos mértékben a belső piacra vonatkozó szabályok tekinte­ tében is. Az alaprendeletek gyakran különböző megoldásokat tartalmaznak azonos vagy hasonló problémákra.

(5) A Közösség egy ideje a KAP szabályozási környezetének egysze­ rűsítésére törekszik. Ennek megfelelően a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabálya­ inak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló,

(1) HL L 270., 2003.10.21., 114. o. A legutóbb a 456/2006/EK rendelettel (HL

L 82., 2006.3.21., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 161., 2004.4.30., 97. o.

(3) HL L 312., 2005.11.29., 3. o. Az 1247/2007/EK rendelettel (HL L 282.,

2007.10.26., 1. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 314., 2005.11.30., 1. o.

(5) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 1260/2007/EK rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 1. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 97., 2003.4.15., 6. o.

(7) HL L 125., 2004.4.28., 1. o.

(8) HL L 286., 2006.10.17., 1. o.

2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (1) elfoga­ dása egy, számos támogatási rendszert egységes támogatási rend­ szerbe foglaló, valamennyi közvetlen kifizetésre kiterjedő, hori­ zontális jogszabályi keretet teremtett meg. Ezt a megközelítést kell alkalmazni az alaprendeletekre is. Ebben az összefüggésben az alaprendeletekben foglalt szabályokat egyetlen jogszabályi keretben kell egyesíteni és ahol lehetséges, az ágazati megköze­ lítéseket horizontális megközelítésekkel kell felváltani.

(6) A fent említett megfontolásokra figyelemmel az alaprendeleteket hatályon kívül kell helyezni, és helyükbe egyetlen rendeletnek kell lépnie.

(7) Az egyszerűsítés nem kérdőjelezheti meg az évek során a KAP keretében hozott politikai döntéseket. E rendelet ezért alapvetően technikai egyszerűsítést jelentő jogi aktus. Következésképpen nem helyezhet hatályon kívül vagy nem változtathat meg létező eszközöket, kivéve ha azok elavulttá vagy feleslegessé váltak, vagy jellegüknél fogva nem tanácsi szinten tárgyalandók, továbbá nem vezethet be új eszközöket vagy intézkedéseket sem.

(8) Ennek alapján e rendelet nem foglalhatja magában a közös piac­ szervezések szakpolitikai reformok tárgyát képező részeit. Ez vonatkozik a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozott gyümölcs- és zöldség és a borágazat legtöbb részére. A 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1493/1999/EK rendeletben foglalt rendelke­ zések ezért kizárólag akkor építhetők be ebbe a rendeletbe, ha maguk nem képezik valamely szakpolitikai reform tárgyát. Ezen KPSZ-ek érdemi szabályait csak akkor lehet beilleszteni, ha a megfelelő reformok meghozatalára már sor került.

(9) A gabonafélékre, a rizsre, a cukorra, a szárított takarmányra, a vetőmagokra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, a lenre és a kenderre, a banánra, a tejre és a tejtermékekre, valamint a selyemhernyókra vonatkozó KPSZ az egyes termékek biológiai termelési ciklusához nagyjából igazodó gazdasági éveket határoz meg. [...] Az ezen ágazatokban meghatározott gazdasági éveket ezért be kell építeni e rendeletbe.

(10) A piacok stabilizálása és a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében, figyelembe véve egyrészt minden egyes ágazat eltérő igényeit, másrészt a külön­ böző ágazatok közötti kölcsönhatásokat, a közvetlen támogatási rendszerekkel párhuzamosan kidolgozták a különböző ágazatok differenciált ártámogatási rendszerét. Ezek az intézkedések állami intervenció, vagy a gabona, a rizs, a cukor, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a marha- és borjúhús, a tej és tejtermékek, a sertéshús, valamint a juh- és kecskehús ágazatának termékei után nyújtott magántárolási támogatás formájában valósulnak meg. Tekintettel e rendelet célkitűzéseire, a múltban kialakított eszkö­ zökben előirányzott ártámogatási intézkedéseket – az előző jogi helyzethez képest lényeges változtatások nélkül – fenn kell tartani.

(1) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb az 552/2007/EK bizottsági rende­ lettel (HL L 131., 2007.5.23., 10. o.) módosított rendelet.

(11) Az egyértelműség és átláthatóság érdekében az ezen intézkedé­ seket szabályozó előírásokat közös szerkezetbe kell foglalni, az egyes ágazatokban követett szakpolitikák fenntartása mellett. E célból helyénvaló különbséget tenni a referenciárak és az inter­ venciós árak között.

(12) A gabonafélékre, a marha- és borjúhúsra, valamint a tejre és tejtermékekre vonatkozó KPSZ-ek olyan rendelkezéseket tartal­ maztak, melyek értelmében a Tanács – a Szerződés 37. cikkének

(2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban – megvál­ toztathatja az árszinteket. Az árrendszerek érzékenysége miatt egyértelművé kell tenni, hogy az árszintek megváltoztatásának a

37. cikk (2) bekezdésében foglalt lehetősége az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi ágazat tekintetében fennáll.

(13) Ezenfelül a cukorra vonatkozó KPSZ rendelkezett a cukor szab­ ványos minőségének a 318/2006/EK rendeletben részletesen meghatározottak szerinti – különösen a kereskedelmi előírások és a technikai elemzés fejlődésének figyelembevétele céljából – történő felülvizsgálatának lehetőségéről. E rendelet tehát lehetővé tette, hogy a Bizottság módosítsa a vonatkozó mellékletet. Külö­ nösen szükség van e lehetőség megőrzésére annak érdekében, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen szükség esetén gyors intézkedést hozni.

(14) A közösségi piaci cukorárakra vonatkozó megbízható informá­ ciók biztosítása érdekében be kell építeni e rendeletbe a cukor közös piacszervezésében foglalt azon árbejelentő rendszert, amelynek alapján a fehércukor piaci árszintjeit meg kell hatá­ rozni.

(15) Annak megakadályozása érdekében, hogy maga az intervenciós rendszer a gabonafélék, a rizs, a vaj és a sovány tejpor tekinte­ tében önálló felvevőpiaccá váljon, fenn kell tartani az annak előírására vonatkozó lehetőséget, hogy csak az év bizonyos időszakaiban lehessen állami intervenciót nyitni. A marha- és borjúhús-termékek, a sertéshús, valamint a vaj tekintetében az állami intervenció megnyitásának és lezárásának a piaci ár egy bizonyos időszakra vonatkozó szintjétől kell függenie. A kuko­ rica, a rizs és a cukor tekintetében fenn kell tartani az állami intervenció keretében történő felvásárlás mennyiségi korlátozását. A vaj és a sovány tejpor esetében fenn kell tartani a Bizottság arra való felhatalmazását, hogy a szokásos intervenciós felvásár­ lást felfüggessze, amikor az egy bizonyos mennyiséget elér, vagy azt pályázati eljárás keretében történő felvásárlással váltsa fel.

(16) A gabonafélékre, a rizsre, valamint a marha- és borjúhúsra vonat­ kozó KPSZ-ekben a múltban csökkentették azt az árszintet, amelyen az állami intervenció keretében a felvásárlást végre kell hajtani, és rögzítették is azt a közvetlen támogatási rendsze­ reknek ezen ágazatokban való bevezetésével egyidejűleg. Ezért szoros kapcsolat áll fenn egyrészt az e rendszerek szerinti támo­ gatások, másrészt az intervenciós árak között. A tej- és tejtermék­ ágazatban a termékek árszintjét annak érdekében rögzítették, hogy ezzel előmozdítsák az érintett termékek fogyasztását és javítsák e termékek versenyképességét. A rizs- és a cukorága­ zatban az árak rögzítése annak érdekében történt, hogy olyan esetekben, amikor a piaci ár egy adott gazdasági évben a követ­ kező gazdasági évre meghatározott referenciaár alá zuhan, stabi­ lizálható legyen a piac. A Tanács e szakpolitikai döntései továbbra is érvényesek.

(17) Ahogy a korábbi KPSZ-ek esetében, e rendeletben is rendelkezni kell az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értéke­ sítésének lehetőségéről. Ezeket az intézkedéseket oly módon kell meghozni, hogy elkerüljék a piac bármiféle zavarát, és biztosítva legyen a vásárlóknak az árukhoz való egyenlő hozzáférése és a velük szembeni egyenlő bánásmód.

(18) A Közösségnek – a különböző mezőgazdasági termékek interven­ ciós készletei révén – megvannak a lehetséges eszközei ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljon a leginkább rászoruló polgárainak jólétéhez. A Közösség érdekében áll, hogy tartós alapon kihasz­ nálja az ebben rejlő lehetőséget, amíg a készleteket a megfelelő intézkedések bevezetésével a szokásos szintre csökkentik. E megfontolásokra figyelemmel a kijelölt szervezeteknek az inter­ venciós készletekből származó élelmiszerekkel a Közösség legin­ kább rászoruló személyei számára történő szétosztás céljából való ellátására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1987. december 10-i 3730/87/EGK tanácsi rendelet (1) rendelke­ zett eddig az élelmiszerek jótékonysági szervezetek általi szétosz­ tásáról. Ezt a fontos szociális intézkedést – amely jelentős értékkel bírhat a rászorulók számára – fenn kell tartani és bele kell építeni e rendelet keretébe.

(19) A tejpiac kiegyensúlyozásához és a piaci árak stabilizálásához való hozzájárulás érdekében a tejre és tejtermékekre vonatkozó KPSZ magántárolási támogatás nyújtásáról rendelkezett a tejszín, egyes vajtermékek és egyes sajttermékek tekintetében. Ezenfelül a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy határozzon egyes egyéb sajttermékek, továbbá a fehér cukor, egyes olívaolajak, marha- és borjúhús termékek, a sovány tejpor, a sertéshús, vala­ mint a juh- és kecskehús magántárolásának támogatásáról. E rendelet céljára tekintettel ezeket az intézkedéseket fenn kell tartani.

(20) A hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszeréről szóló, 2006. július 24-i 1183/2006/EK tanácsi rendelet (2), a hasí­ tott kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere alkalmazási körének kiterjesztéséről szóló, 1990. május 7-i 1186/90/EGK tanácsi rendelet (3), a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének meghatározásáról szóló, 1984. november 13-i 3220/84/EGK tanácsi rendelet (4) és a hasított juhok közösségi osztályozási rendszeréről és a nyers vagy fagyasztott hasított juh közösségi szabványminőségének meghatározásáról szóló, 1992. július 23-i 2137/92/EGK tanácsi rendelet (5) meghatározza a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, valamint a juh- és kecskehús- ágazatra vonatkozóan a hasított testek közösségi osztályozási rendszereit. Ezek a rendszerek alapvető fontosságúak az árak nyilvántartása és az intervenciós intézkedések alkalmazása

(1) HL L 352., 1987.12.15., 1. o. A 2535/95/EK rendelettel (HL L 260.,

1995.10.31., 3. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 214., 2006.8.4., 1. o.

(3) HL L 119., 1990.5.11., 32. o. Az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(4) HL L 301., 1984.11.20., 1. o. A legutóbb a 3513/93/EK rendelettel (HL L 320., 1993.12.22., 5. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 214., 1992.7.30., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel módo­ sított rendelet.

céljából ezekben az ágazatokban. Ezenkívül a piac átláthatósá­ gának javítására irányuló célkitűzéshez is hozzájárulnak. A hasí­ tott testek osztályozásának ilyen rendszereit fenn kell tartani. Ezért indokolt ezen rendszerek alapvető elemeinek az e rende­ letbe való beillesztése amellett, hogy a Bizottság felhatalmazást kap bizonyos, inkább technikai jellegű kérdéseknek a végrehajtási szabályokkal való szabályozására.

(21) A szabad forgalomnak az állatbetegségek terjedése elleni küzdelmet célzó intézkedések alkalmazásából eredő korlátozásai egyes termékek piacán nehézségeket okozhatnak egy vagy több tagállamban is. A tapasztalatok szerint a közegészségügyi vagy állat-egészségügyi kockázatok miatti fogyasztói bizalomvesztés olyan súlyos piaci zavarokat okozhat, mint a fogyasztás vagy az árak jelentős csökkenése.

(22) A marha- és borjúhúsra, a tejre és tejtermékekre, a sertés-, juh- és kecskehúsra, a tojásra és a baromfira vonatkozó KPSZ-ekben az ilyen helyzetek orvoslására biztosított rendkívüli piactámogatási intézkedéseket ezért – az alkalmazásukra eddig vonatkozó felté­ telek mellett – bele kell foglalni e rendeletbe. A rendkívüli piac­ támogatási intézkedéseket a Bizottságnak kell meghoznia, és azoknak közvetlenül a betegség terjedése elleni küzdelem érde­ kében elfogadott egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézke­ désekhez kell kapcsolódniuk, vagy közvetlenül azokból kell következniük. Az intézkedéseket a tagállamok kérésére kell meghozni, az érintett piacok súlyos zavarának elkerülése érdeké­ ben.

(23) Meg kell tartani e rendeletben a Bizottság lehetőségét arra, hogy

– a gabonafélékre és a rizsre vonatkozó KPSZ-ekben előírtak szerinti – szükség esetén különleges intervenciós intézkedéseket fogadjon el annak érdekében, hogy a gabonaágazatban hatéko­ nyan lépjenek fel a piaci zavarok veszélye ellen, valamint hogy a Közösség egyes régióiban megakadályozzák az állami intervenció nagyarányú alkalmazását a rizságazatban, vagy hogy pótolják a hántolatlan rizs természeti katasztrófák következtében kialakuló hiányát.

(24) Rögzíteni kell a szabványos minőségű kvóta-cukorrépa minimá­ lárát, és a szabványos minőséget a közösségi cukorrépa-termelők és nádcukor-termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében meg kell határozni.

(25) Különleges eszközökre van szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztes­ séges egyensúly biztosításához. Ezért a korábban a cukorra vonat­ kozó KPSZ-ben foglalt, a szakmaközi megállapodásokat szabá­ lyozó állandó rendelkezéseket meg kell tartani.

(26) A természeti, gazdasági és technikai körülmények sokfélesége a cukorrépa tekintetében megnehezíti a Közösség egészére vonat­ kozó egységes felvásárlási feltételek meghatározását. Már születtek szakmán belüli megállapodások a cukorrépa-termelők szervezetei és a cukorgyártó vállalkozások között. A keretrendel­ kezéseknek ezért csak azokat a minimális garanciákat kell meghatározniuk, amelyeket a cukorpiac zavartalan működésének biztosítása érdekében mind a cukorrépa-termelők, mind a cukor­ ipar szükségesnek tartanak, és lehetővé kell tenni, hogy bizonyos

szabályoktól a szakmán belüli megállapodások keretében el lehessen térni. A részletes feltételeket korábban a cukorra vonat­ kozó KPSZ tekintetében a 318/2006/EK rendelet II. melléklete tartalmazta. E rendelkezések erősen technikai jellege miatt helyénvalóbb e kérdésekkel bizottsági szinten foglalkozni.

(27) A cukorra vonatkozó KPSZ keretében felmerülő kiadások finan­ szírozásához való hozzájárulás érdekében megállapított termelési díjat be kell e rendeletbe illeszteni.

(28) A piacok szerkezeti egyensúlyának a referenciaárhoz közeli árszinten való tartása érdekében fenn kell tartani a Bizottság számára biztosított azon lehetőséget, hogy úgy határozzon, hogy a piac egyensúlyának helyreállásáig cukrot von ki a piacról.

(29) Az élő növények, a marha- és borjús, a sertéshús, a juh- és kecs­ kehús, a tojás és a baromfi közös piacszervezései rendelkeznek olyan intézkedések elfogadásának a lehetőségéről, amelyek előse­ gítik a kínálat hozzáigazítását a piaci követelményekhez. Az ilyen intézkedések hozzájárulhatnak a piacok stabilizálásához és a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosításá­ hoz. E rendelet célkitűzéseire figyelemmel ezt a lehetőséget fenn kell tartani. Az említett rendelkezések értelmében a Tanács a Szerződés 37. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően elfogadhatja az ilyen intézkedésekre vonatkozó általános szabá­ lyokat. Ezen intézkedések céljai egyértelműen körül vannak írva és behatárolják az elfogadható intézkedések jellegét. Ezért nincs szükség arra, hogy a Tanács ezekben az ágazatokban kiegészítő általános szabályokat fogadjon el, és erről a továbbiakban nem is kell rendelkezni.

(30) A termelési mennyiségnek a cukor, továbbá a tej és tejtermékek ágazatában bevezetett, a 318/2006/EK rendeletben, valamint a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szep­ tember 29-i 1788/2003/EK tanácsi rendeletben (1) meghatározott korlátozása sok éve alapvető piacpolitikai eszköz. Továbbra is fennállnak azok az okok, amelyek alapján a Közösség a múltban mindkét ágazatban termelésikvóta-rendszereket fogadott el.

(31) Míg a cukorkvóta-rendszerről a cukorra vonatkozó KPSZ kere­ tében rendelkeztek, addig a tejágazatban az ennek megfelelő rendszert a tej és tejtermékekre vonatkozó KPSZ-től különálló jogi aktus, nevezetesen az 1788/2003/EK rendelet szabályozta. A rendszerek alapvető fontosságára és e rendelet célkitűzéseire tekintettel indokolt a mindkét ágazatra vonatkozó rendelkezéseket beépíteni ebbe a rendeletbe, a rendszereknek és működési módjuknak a korábbi jogi helyzethez viszonyított lényegi változ­ tatása nélkül.

(32) Az e rendelet szerinti cukorkvóta-rendszernek ezért tükröznie kell a 318/2006/EK rendeletben meghatározott szabályozást, és külö­ nösen fenn kell tartania a kvóták jogi státuszát annyiban,

(1) HL L 270., 2003.10.21., 123. o. A legutóbb az 1186/2007/EK bizottsági

rendelettel (HL L 265., 2007.10.11., 22. o.) módosított rendelet.

amennyiben – a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében – a kvótarendszer a cukorágazat olyan piacszabályozó mechanizmu­ sának minősül, amely közérdekű célok elérésének biztosítására irányul.

(33) E rendeletnek ezért lehetővé kell tennie a Bizottság számára, hogy a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szol­ gáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló, 2006. február 20- i 320/2006/EK tanácsi rendelet (1) által létrehozott szerkezetátala­ kítási alap 2010. évi megszűnését követően a kvótákat fenntart­ ható szintre igazítsa ki.

(34) Mivel bizonyos szintű nemzeti rugalmasságra van szükség a feldolgozóipar, valamint a cukorrépa- és cukornád-termelés szer­ kezeti kiigazításával kapcsolatban abban az időszakban, amelyben a kvóták alkalmazandók, fenn kell tartani a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy a vállalkozások kvótáit bizonyos korlátok között megváltoztassák, miközben a szerkezetátalakítási alap eszközként való működését nem korlátozzák.

(35) A cukorra vonatkozó KPSZ úgy rendelkezett, hogy a piac több­ letcukor általi torzításának elkerülése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a bizonyos kritériumok alapján rendelkezzen a többletcukor, az izoglükóz vagy az inulinszirup átviteléről, amely így a következő gazdasági év kvótatermelé­ sének részeként kezelendő. Ezenfelül, ha bizonyos mennyiségek nem felelnek meg az alkalmazandó feltételeknek, az ilyen mennyiségeknek a piaci helyzetet fenyegető felhalmozódása ellen a többletre kivetendő illetékről is rendelkezett. Ezeket a rendelkezéseket fenn kell tartani.

(36) A tejkvótarendszer elsődleges célja továbbra is az, hogy csök­ kentse a kereslet és kínálat közötti egyensúlyhiányt az adott piacon, valamint az ebből származó strukturális többleteket, és így kedvezőbb piaci egyensúlyt teremtsen. Ezért továbbra is fenn kell tartani az egy bizonyos garanciaküszöb felett a közvetlen fogyasztás céljára begyűjtött vagy értékesített tej mennyiségére vonatkozó illeték alkalmazását. E rendelet célkitű­ zésével összhangban egy bizonyos mértékig szükség van külö­ nösen a cukor- és tejkvótarendszerek közötti terminológiai harmo­ nizációra amellett, hogy teljes mértékben meg kell őrizni azok jogi status quo-ját. Ezért indokoltnak tűnik a tejágazatban alkal­ mazott terminológiának a cukorágazatban alkalmazott terminoló­ giával való harmonizációja. Az 1788/2003/EK rendeletben a

„nemzeti referenciamennyiség” és „egyéni referenciamennyiség” terminusokat ezért a „nemzeti kvóta” és „egyéni kvóta” terminu­ sokkal kell helyettesíteni, megőrizve ugyanakkor a meghatározott jogi fogalmat.

(37) A tejkvótarendszert e rendeletben lényegében az 1788/2003/EK rendelet szerint kell alakítani. Fenn kell tartani különösen a szál­ lítások és a közvetlen értékesítések közötti különbségtételt, és a rendszert az egyedi reprezentatív zsírtartalmak és a nemzeti refe­ rencia-zsírtartalmak alapján kell alkalmazni. A mezőgazdasági termelők számára bizonyos körülmények között engedélyezni kell egyéni kvótájuk ideiglenes átruházását. Ezenfelül fenn kell tartani az elvet, hogy amikor egy gazdaságot eladnak, bérbe adnak vagy örökléssel átruháznak, az adott földterülettel együtt a megfelelő kvótát is át kell ruházni a vevőre, bérlőre vagy

(1) HL L 58., 2006.2.28., 42. o. A legutóbb az 1261/2007/EK rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 8. o.) módosított rendelet.

örökösre, ugyanakkor a tejtermelés szerkezeti átalakításának foly­ tatása és a környezet javítása érdekében fenn kell tartani a kivé­ teleket azon elvet illetően, hogy a kvóták a gazdaságokhoz kötőd­ nek. A kvóták különböző típusú átruházásaival összhangban és objektív kritériumok alkalmazásával fenn kell tartani azon rendel­ kezéseket, amelyek a tagállamokat felhatalmazzák arra, hogy az átruházott mennyiségek egy részét a nemzeti tartalékban helyezzék el.

(38) A többletilletéket úgy kell megállapítani, hogy az visszatartó erejű legyen, és azt a nemzeti kvóta meghaladásakor a tagálla­ moknak haladéktalanul be kelljen fizetniük. Ezt követően a tagállamnak a fizetés terhét meg kell osztania azon termelők között, amelyek hozzájárultak a túltermeléshez. E termelők pedig a tagállam előtt – azon tény alapján, hogy túllépték a rendelkezésükre álló mennyiséget – felelősek az esedékes ille­ tékből rájuk eső hozzájárulás megfizetéséért. A tagállamok a nemzeti kvótájuk túllépésének megfelelő illetéket egy 1 %-os átalányösszeg visszatartásával befizetik az Európai Mezőgazda­ sági Garanciaalapba (EMGA); a visszatartott összeg arra szolgál, hogy figyelembe vegyék egyes termelők esetleges csődeseteit vagy végleges képtelenségét arra, hogy megfizessék az esedékes illetékből rájuk eső hozzájárulást.

(39) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (1) a kiegészítő illeték tejágazat­ beli alkalmazásából eredő bevételeket „célhoz kötött bevételnek” minősíti, amelyet a közösségi költségvetésbe kell befizetni, és újrafelhasználás esetén kizárólag az EMGA vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében felme­ rülő kiadások finanszírozására lehet felhasználni. Az 1788/2003/EK rendelet 22. cikke – amelynek értelmében az ille­ tékjövedelmek a mezőgazdasági piac stabilizálását szolgáló beavatkozásnak minősülnek és a tejágazat kiadásainak finanszí­ rozására használandók fel – ezért elavulttá vált és ezért nem épül be ebbe a rendeletbe.

(40) A különböző KPSZ-ek különféle támogatási rendszerekről rendel­ keztek.

(41) A szárított takarmányra, valamint a lenre és a kenderre vonatkozó KPSZ-ek ezen ágazatokban feldolgozási támogatást vezettek be annak eszközéül, hogy az érintett ágazatok tekintetében szabá­ lyozzák a belső piacot. Ezen rendelkezéseket fenn kell tartani.

(42) Tekintettel a gabona és a burgonyakeményítő különleges piaci helyzetére, a gabonafélékre vonatkozó KPSZ olyan rendelkezé­ seket tartalmazott, amelyek szükség esetén termelési visszatérítés nyújtását tették lehetővé. A termelési visszatérítésnek olyan jelle­ gűnek kell lennie, amelynek révén lehetővé válik, hogy az érintett ágazat által felhasznált alaptermékek a közös árak alkalmazásából származó árnál alacsonyabb áron álljanak az adott ágazat rendel­ kezésre. A cukorra vonatkozó KPSZ lehetőséget teremtett terme­ lési visszatérítés nyújtására olyan esetekben, amikor az ipari, vegyipari vagy gyógyszeripari termékek gyártására tekintettel felmerül az igény egyes cukortermékek hozzáférhetővé tételét célzó intézkedések meghozatalára. Ezen rendelkezéseket fenn kell tartani.

(1) HL L 209., 2005.8.11., 1. O. A legutóbb a 378/2007/EK rendelettel (HL L 95., 2007.4.5., 1. O.) módosított rendelet.

(43) A tejpiac kiegyensúlyozásához való hozzájárulás, valamint a tej és tejtermékek piaci árainak stabilizálása érdekében a tejtermékek értékesítési lehetőségét növelő intézkedésekre van szükség. A tejre és tejtermékekre vonatkozó KPSZ ezért az egyedi felhasz­ nálásokra és rendeltetésekre figyelemmel bizonyos tejtermékek forgalmazására vonatkozó támogatás odaítéléséről rendelkezett. Ezenfelül az említett KPSZ arról rendelkezett, hogy a fiatalok tejfogyasztásának ösztönzése céljából a Közösség fedezze az iskolai tanulók számára történő tejjuttatás támogatása során felmerült költségek egy részét. Ezen rendelkezéseket fenn kell tartani.

(44) Az 1782/2003/EK rendelet 110i. cikkének (4) bekezdésével össz­ hangban a közvetlen támogatásból a tagállamok által visszatart­ ható bizonyos százaléknak megfelelő közösségi finanszírozás szükséges ahhoz, hogy a piaci szereplők jóváhagyott szervezeteit az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javí­ tását célzó munkaprogramok létrehozására ösztönözzék. Ebben az összefüggésben az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra vonat­ kozó KPSZ a szóban forgó munkaprogramok keretében vállalt tevékenységekhez kapcsolódó prioritásokkal összhangban elosz­ tandó közösségi támogatásról rendelkezett. Ezen rendelkezéseket fenn kell tartani.

(45) A dohányágazat támogatási programjaiból történő levonásokkal finanszírozott Közösségi Dohányalap a 2075/92/EGK rendelet alapján jött létre az ágazatot érintő különféle intézkedések végre­ hajtása céljából. A 2007-es év az utolsó, amikor az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10c. fejezetében foglalt támogatási programból történő levonások a Közösségi Dohány­ alap rendelkezésére állnak. Noha az alap finanszírozása e rendelet hatálybalépése előtt megszűnik, a 2075/92/EGK rendelet

13. cikkét mindazonáltal fenn kell tartani a Közösségi Dohány­ alap által finanszírozható többéves programok jogalapjaként.

(46) A méhészetet, mint mezőgazdasági ágazatot a termelési feltételek és a hozamok változatossága, valamint a gazdasági szereplők területi széttagoltsága és sokfélesége jellemzi, mind a termelési, mind a forgalmazási szakaszban. Ezen túlmenően, figyelembe véve a varroatózisnak az utóbbi években több tagállamot is sújtó terjedését, továbbá azokat a problémákat, amelyeket ez a betegség okoz a méztermelésben, továbbra is közösségi szintű cselekvésre van szükség, mivel a varroatózis nem számolható fel teljesen, és kezelésének jóváhagyott termékekkel kell történ­ nie. A fenti körülményekre tekintettel, továbbá a méhészeti termékek közösségi termelésének és forgalmazásának javítása érdekében olyan hároméves nemzeti programokat kell kidolgozni, amelyek magukban foglalják a technikai segítségnyújtást, a varro­ atózis visszaszorítására irányuló intézkedéseket, a vándorméhé­ szet ésszerűsítését, a Közösségen belül található kaptárak állo­ mánypótlásának irányítását, valamint a méhészettel és méhészeti termékekkel foglalkozó kutatási programokban való együttműkö­ dést, a méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának álta­ lános feltételei javítása céljából. Ezeket a nemzeti programokat részben a Közösség finanszírozza.

(47) Az 1544/2006/EK rendelet valamennyi nemzeti selyemhernyó- támogatás helyébe közösségi selyemhernyó-tenyésztési támoga­ tási rendszert léptetett, amely a felhasznált, selyemhernyó-petéket tartalmazó dobozok után fizetett átalányösszeg formájában valósul meg.

(48) Mivel a méhészetre és selyemhernyó-tenyésztésre vonatkozó, fenti támogatási rendszerek bevezetéséhez vezető szakpolitikai megfontolások még mindig fennállnak, ezen támogatási rendsze­ reket bele kell építeni e rendeletbe.

(49) A mezőgazdasági termékek forgalmazására vonatkozó előírások alkalmazása hozzájárulhat a termelés és a forgalmazás gazdasági feltételeinek, valamint a termékek minőségének javulásához. Az ilyen előírások alkalmazása ezért a termelők, a kereskedők és a fogyasztók érdekeit is szolgálja. Ennek megfelelően a banánra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, az élő növényekre, a tojásra és a baromfira vonatkozó KPSZ-ek keretében olyan forgalmazási előírások léptek életbe, amelyek különösen a minő­ séghez, az osztályozáshoz, a tömeghez, a méretezéshez, a csoma­ goláshoz, a göngyöleghez, a tároláshoz, a szállításhoz, a kisze­ reléshez, az eredethez és a címkézéshez kapcsolódnak. Helyén­ való e megközelítés fenntartása ebben a rendeletben.

(50) Az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, valamint a banánra vonatkozó KPSZ-ek keretében eddig a Bizottságot bízták meg a forgalmazási előírásokra vonatkozó rendelkezések elfogadásával. Tekintettel arra, hogy az előírások kimondottan technikai jelle­ gűek, és mivel azok hatékonyságát folyamatoson javítani kell és azokat a fejlődő kereskedelmi gyakorlatokhoz kell igazítani, helyénvalónak e megközelítés kiterjesztése az élőnövény- ágazatokra, meghatározva azokat a kritériumokat, amelyeket a Bizottságnak a vonatkozó szabályok kialakításakor figyelembe kell vennie. Ezenkívül a fogyasztóknak kínált termékek minősége és eredetisége vonatkozásában a visszaélések és az ilyen vissza­ élésekből eredő súlyos piaci zavarok elkerülése érdekében szükség lehet különleges intézkedések, különösen naprakész elemzési módszerek és az érintett előírások jellemzőinek meghatározását szolgáló egyéb intézkedések elfogadására.

(51) Több olyan jogi eszköz is létezik, amely a tej, tejtermékek és zsírok forgalmazásának és megnevezésének szabályozását szol­ gálja. Ezek célja – a termelők és a fogyasztók érdekében – egyrészt a tej és a tejtermékek piaci helyzetének a javítása, másrészt a tejből és a nem tejből származó kenhető zsírok közti tisztességes verseny biztosítása. A tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló, 1987. július 2-i 1898/87/EGK tanácsi rendeletben (1) foglalt szabályok célja a fogyasztók védelme, valamint a tejtermékek és más versengő termékek közötti, a verseny torzulását megakadályozó verseny­ feltételek létrehozása a termékmegnevezés, a címkézés és a reklá­ mozás terén. A tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonatkozó kiegészítő szabályairól szóló, 1997. december 18-i 2597/97/EK tanácsi rendelet (2) a fogyasztói tej

(1) HL L 182., 1987.7.3., 36. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(2) HL L 351., 1997.12.23., 13. o. A legutóbb az 1153/2007/EK rendelettel (HL

L 258., 2007.10.4., 6. o) módosított rendelet.

kiváló minőségének és a fogyasztói igényeket és kívánságokat kielégítő termékeknek garantálását célzó szabályokat állapít meg, így stabilizálva az érintett piacot és kiváló minőségű fogyasztói tejet biztosítva a fogyasztók számára. A kenhető zsírokra vonatkozó előírások megállapításáról szóló, 1994. december 5-i 2991/94/EK tanácsi rendelet (1) megállapítja az érin­ tett tejtermékek és nem tejből készült termékek forgalmazási előírásait a termékek megnevezésére vonatkozó szabályokhoz társuló pontos és áttekinthető osztályozással együtt. E rendelet céljaival összhangban az említett szabályokat fenn kell tartani.

(52) A tojás- és a baromfiágazat tekintetében már vannak rendelke­ zések a forgalmazási előírásokra és bizonyos esetekben a terme­ lésre vonatkozóan. Ezeket a rendelkezéseket a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló 2006. június 19-i 1028/2006/EK tanácsi rendelet (2), a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló 1990. június 26-i 1906/90/EGK tanácsi rende­ let (3) és a keltetőtojások és a naposcsibék termeléséről és forgal­ mazásáról szóló 1975. október 29-i 2782/75/EGK tanácsi rende­ let (4) tartalmazza. Az ezen rendeletekben található alapvető szabályokat be kell építeni ebbe a rendeletbe.

(53) Az 1028/2006/EK rendelet meghatározza, hogy a forgalmi előírá­ sokat elvben valamennyi, a Gallus gallus fajhoz tartozó tyúktól származó, a Közösség területén forgalmazott tojásra alkalmazni kell, valamint általános szabályként a harmadik országokba kivi­ telre szánt tojásokra is. A rendelet továbbá különbséget tesz a közvetlen emberi fogyasztásra alkalmas tojások és a közvetlen emberi fogyasztásra nem alkalmas tojások között a tojásokra vonatkozó két minőségi osztály létrehozása révén, valamint rendelkezik arról, hogy a fogyasztó számára megfelelő informá­ ciót kell biztosítani a minőségi és súly szerinti osztályokat és az alkalmazott tenyésztési módszerek azonosítását illetően. Vége­ zetül a rendelet olyan különös szabályokat határoz meg a harmadik országból behozott tojások tekintetében, amelyek értel­ mében egyes harmadik országokban hatályban lévő különös rendelkezések indokolhatják a forgalmi előírásoktól való eltérések engedélyezését, amennyiben a közösségi jogszabályokkal való egyenértékűségük biztosított.

(54) A baromfihús tekintetében az 1906/90/EGK rendelet előírja, hogy a forgalmi előírások elvben vonatkoznak az emberi fogyasztásra alkalmas egyes baromfihús-féleségekre, a harmadik országokba kivitelre szánt baromfihúst pedig ki kell zárni a forgalmi előírások alkalmazási köréből. Az előbbi rendelet rendelkezik a baromfihús felépítés és küllem alapján történő két osztályba sorolásáról és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hús értékesítésre kínálható.

(55) Az előbbi rendeleteknek megfelelően a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy mentességet biztosítsanak ezen forgalmi előírások alkalmazására vonatkozó kötelezettség alól a termelő és a végső fogyasztó közötti közvetlen, kis mennyiségeket érintő egyes értékesítési formák révén értékesített tojások, illetve barom­ fihús esetében.

(1) HL L 316., 1994.12.9., 2. o.

(2) HL L 186., 2006.7.7., 1. o.

(3) HL L 173., 1990.7.6., 1. o. A legutóbb az 1029/2006/EK rendelettel (HL L 186., 2006.7.7., 6. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 282., 1975.11.1., 100. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(56) A 2782/75/EGK rendelet különös szabályokat állapít meg a kelte­ tőtojások és a naposcsibék forgalmazására és szállítására, vala­ mint a keltetőtojások keltetésére vonatkozóan. Az előbbi rendelet meghatározza különösen a keltetőtojások csirketenyésztésnél használt egyedi megjelölését, a csomagolás módját és a szállí­ táshoz használt csomagolóanyag típusát. A rendelet kizárja ugyanakkor a kis kapacitású tenyésztelepeket és egyéb szaporító­ telepeket az a rendeletben meghatározott előírások kötelező alkal­ mazási köréből.

(57) E rendelet céljaival összhangban az említett szabályokat lényegi változtatás nélkül fenn kell tartani. Az előbbi rendeletek technikai természetű rendelkezéseivel, ugyanakkor, a Bizottság által elfoga­ dandó végrehajtási szabályoknak kell foglalkozniuk.

(58) Ahogyan az a komlóra vonatkozó KPSZ-ben eddig is történt, a Közösség egész területén minőségpolitikát kell folytatni a tanúsí­ tással kapcsolatos rendelkezések, valamint az olyan termékek értékesítésének tilalmára vonatkozó szabályok végrehajtásával, amelyek tekintetében nem bocsátottak ki tanúsítványt vagy – importált termékek esetében – amelyek nem rendelkeznek annak megfelelő minőségi jellemzőkkel.

(59) Az olívaolaj leírásai és meghatározásai, valamint az elnevezések a piaci szerkezet meghatározó tényezőit jelentik a minőségi előírá­ sok, valamint a fogyasztóknak a termékkel kapcsolatos megfelelő információ biztosítása tekintetében, Ezért ezeket e rendeletben fenn kell tartani.

(60) A fent említett támogatási rendszerek egyike, amely a tej és tejtermékek piacának kiegyensúlyozásához és az ágazat piaci árainak stabilizálásához járul hozzá, az 1255/1999/EK rende­ letben foglalt, a sovány tej kazeiné és kazeinátokká való feldol­ gozására vonatkozó támogatási rendszer. A tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a sajtra vonatkozó kiegészítő általános szabályairól szóló, 1990. július 24-i 2204/90/EGK tanácsi rende­ let (1) a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasz­ nálására vonatkozó szabályokat határozta meg az említett támo­ gatási rendszerből esetlegesen származó káros hatások megaka­ dályozása érdekében, figyelembe véve a sajt kazeinnel és kazei­ nátokkal való helyettesítési műveletekkel szembeni érzékeny­ ségét, a piac stabilizálásának szándékával. Ezeket a szabályokat be kell építeni ebbe a rendeletbe.

(61) Az egyes mezőgazdasági nyersanyagok etil-alkohollá történő feldolgozása szorosan kapcsolódik az említett nyersanyagok gazdaságához. Nagymértékben hozzájárulhat e nyersanyagok érté­ kének növekedéséhez, és a Közösség egyes régióinak gazdasá­ gára nézve különös jelentőséggel bírhat, vagy számottevő jöve­ delemforrást képezhet az érintett nyersanyagok termelői számára. Lehetővé teszi továbbá a nem megfelelő minőségű termékek felhasználását vagy az egyes ágazatokban esetleg átmeneti nehéz­ ségekkel fenyegető rövid-távú túlkínálat felszámolását.

(1) HL L 201., 1990.7.31., 7. o. A 2583/2001/EK rendelettel (HL L 345.,

2001.12.29., 6. o.) módosított rendelet.

(62) A komló-, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó-, a dohány- és a selyemhernyó-ágazatban a jogszabályok számos különböző típusú szervezetekre fókuszálnak az egyes szakpolitikai célkitázések megvalósítása érdekében, különös azzal a céllal, hogy együttes fellépéssel stabilizálják az érintett termékek piacát, valamint javítsák és garantálják azok minőségét. A szervezetek ezen rend­ szerét eddig szabályozó rendelkezések olyan szervezeteken alapulnak, amelyeket a tagállamok – vagy bizonyos feltételek mellett a Bizottság – a Bizottság által elfogadandó rendelkezé­ sekkel összhangban elismernek. Ezt a rendszert fenn kell tartani és az eddig hatályban lévő rendelkezéseket össze kell hangolni.

(63) Azon ágazatközi szervezetek egyes tevékenységeinek támogatása érdekében, amelyek a dohány piacának közös szervezésére vonat­ kozó jelenlegi szabályokra figyelemmel különös érdeklődésre tartanak számot, rendelkezni kell arról, hogy azokat a szabályo­ kat, amelyeket valamely ágazatközi szervezet a tagjaira nézve elfogad, bizonyos feltételek mellett egy vagy több régióban kiter­ jesszék valamennyi nem tag termelőre és csoportra is. Ugyanezen elvet kellene alkalmazni az ágazatközi szervezetek egyéb tevé­ kenységei tekintetében is, amelyek általános gazdasági vagy tech­ nikai jelentőséggel bírnak a dohányágazat számára, és ezért a szóban forgó ágazatban tevékeny valamennyi személy számára hasznosak. Szoros együttműködésre van szükség a tagállamok és a Bizottság között. A Bizottságnak állandó ellenőrzési jogo­ sultsággal kell rendelkeznie, különösen az ilyen szervezetek által elfogadott megállapodások és összehangolt magatartása tekinteté­ ben.

(64) Egyes ágazatokban – azokon kívül, amelyek esetében jelenleg szabályok határozzák meg a termelői vagy szakmaközi szerve­ zetek elismerését – a tagállamok kérhetik az ilyen típusú szerve­ zetek elismerését a nemzeti jog alapján, amennyiben az össz­ hangban van a közösségi joggal. Ezt a lehetőséget ezért tisztázni kell. Ezentúl olyan szabályokat kell elfogadni, amelyek kimond­ ják, hogy a termelői vagy szakmaközi szervezetek jelenlegi rendeletekkel összhangban való elismerése ezen rendelet elfoga­ dását követően is érvényes marad.

(65) Az egységes közösségi piac magában foglal egy, a Közösség külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszert. Ennek a kereskedelmi rendszernek behozatali vámokat és export-visszaté­ rítéseket kell magában foglalnia, valamint – elvben – stabilizálnia kell a közösségi piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során vállalt kötele­ zettségeken kell alapulnia.

(66) A gabonafélék, a rizs, a cukor, a vetőmagok, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a len és a kender, a marha- és borjúhús, a tej és tejtermékek, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás, a barom­ fihús, az élő növények és a mezőgazdasági eredetű etilalkohol ágazatában a közös piacszervezések keretében a mezőgazdasági termékek harmadik országokkal folytatott kereskedelme volume­ nének megfigyelése eddig behozatal és kivitel esetén is vagy kötelező engedélyezési rendszerek vagy olyan rendszerek hatálya alá tartozott, amelyekben a Bizottság engedélyezési követelmé­ nyek előírására vonatkozó felhatalmazással rendelkezett.

(67) A kereskedelmi forgalom megfigyelése elsősorban irányítás kérdése, melyet rugalmasan kell kezelni. Ennek alapján és azon KPSZ-ek tekintetében szerzett tapasztalatokra figyelemmel, amelyeknél már a Bizottságra ruházták az engedélyek kezelését, helyénvalónak tűnik e megközelítés kiterjesztése a behozatali és kiviteli engedélyt alkalmazó valamennyi ágazatra. Az engedélye­ zési követelmények bevezetésére vonatkozó döntést a Bizottság hozza meg, figyelembe véve a behozatali engedélyek szükséges­ ségét az érintett piacok irányításához, és különösen a kérdéses termékek behozatalának megfigyeléséhez.

(68) A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött megálla­ podások értelmében a mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok a legtöbb esetben a közös vámtarifában kerültek megálla­ pításra. A gabona- és a rizságazat néhány terméke esetében azonban a kiegészítő mechanizmusok bevezetése szükségessé teszi az eltérések elfogadásának lehetőségéről történő rendelke­ zést.

(69) A bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt esetleg a közösségi piacot sújtó káros hatások megelőzése vagy ellensúlyo­ zása érdekében az ilyen termékek behozatalát – amennyiben bizo­ nyos feltételek teljesülnek – kiegészítő vámtétel megfizetéséhez kell kötni.

(70) A Bizottságot – bizonyos feltételek mellett – helyénvaló felhatal­ mazni a Szerződéssel összhangban megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy a Tanács egyéb jogi aktusából eredő behozatali vámkontingensek megnyitásának és kezelésének jogá­ val.

(71) A gabonafélék, rizs és tört rizs keverékére vonatkozó importle­ fölözésekről szóló, 1975. október 29-i 2729/75/EGK tanácsi rendelet (1) célja a gabonafélék, a rizs és tört rizs keverékének importja esetében a vámrendszer megfelelő működésének a bizto­ sítása. Ezeket a szabályokat e rendeletbe bele kell foglalni.

(72) A Közösség számos kedvezményes piacra jutásról szóló megálla­ podást kötött harmadik országokkal, amelyek alapján az érintett országok kedvező feltételek mellett exportálhatnak nádcukrot a Közösségbe. A cukorra vonatkozó KPSZ rendelkezett a finomítók cukorigényének felméréséről, és a behozatali engedélyeknek – bizonyos feltételek mellett történő – azon, jelentős mennyiségű importált nádcukrot feldolgozó szakosodott felhasználók számára való fenntartásáról, amelyek kizárólag cukorfinomítással foglal­ kozó közösségi üzemeknek minősülnek. Ezen rendelkezéseket fenn kell tartani.

(73) Annak megakadályozására, hogy a tiltott termények megzavarják a rost előállítására szolgáló kender piacának közös szervezését, a vonatkozó rendelet rendelkezett a kender és a kendermag beho­ zatalának ellenőrzéséről, biztosítandó, hogy ezek a termékek bizo­ nyos garanciákat nyújtsanak a tetrahidro-kannabinol-tartalom tekintetében. Ezenkívül a nem vetés céljára szolgáló kendermag behozatalát egy ellenőrzési rendszer hatálya alá helyezték, amely rendelkezik az érintett importőrök tevékenységének engedélyezé­ séről. Ezen rendelkezéseket fenn kell tartani.

(74) A komlóágazat termékei tekintetében a minőségpolitikát a Közösség egész területére kiterjedően folytatják. Azon rendelke­ zéseket, amelyek a behozott termékek esetében biztosítják, hogy csak a megfelelő minimális minőségi jellemzőkkel rendelkező termékek behozatalára kerüljön sor, e rendeletbe bele kell foglalni.

(1) HL L 281., 1975.11.1., 18. o. A 3290/94/EK rendelettel (HL L 349.,

1994.12.31., 105. o.) módosított rendelet.

(75) A vámrendszer a Közösség külső határain lehetővé teszi minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmecha­ nizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetekben – annak érdekében, hogy a Közösség piaca ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben – a Közösségnek képesnek kell lennie valamennyi szükséges intéz­ kedés haladéktalan megtételére. Az ilyen intézkedéseknek össz­ hangban kell lenniük a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel.

(76) A KPSZ-ek megfelelő működésének biztosítása és különösen a piaci zavarok elkerülése érdekében a KPSZ-ek számos termék esetében hagyományosan rendelkeztek az aktív vagy passzív feldolgozási eljárás alkalmazásának megtiltásáról. Ezt a lehető­ séget fenn kell tartani. Ezenfelül a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha ezen intézkedések alkalmazása zavarja vagy annak veszélyével fenyegeti a piacokat, úgy jelentősebb késedelem nélkül intézkedést kell hozni. Ezért a Bizottságot fel kell ruházni a megfelelő hatáskörökkel. Indokolt ezért biztosítani, hogy a Bizottságnak lehetősége legyen ilyen helyzetekben az aktív és passzív feldolgozási eljárások alkalmazását felfüggeszteni.

(77) A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – a Közösségen belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és a Közösségnek a WTO-ban tett kötelezettségvállalásai által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítések odaítélésére vonatkozó rendelkezéseknek arra kell szolgálniuk, hogy bizto­ sítsák a Közösség részvételét az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékek nemzetközi kereskedelmében. A támogatott kivi­ telnek értékbeli és mennyiségi korlátok között kell maradnia.

(78) Az érték tekintetében megállapított határok betartását akkor kell biztosítani, amikor az export-visszatérítéseket meghatározzák, a kifizetéseknek az EMGA-ra vonatkozó szabályok szerinti ellen­ őrzése révén. Az ellenőrzés az export-visszatérítések kötelező előzetes rögzítése révén megkönnyíthető, miközben a differenciált visszatérítések esetében lehetőség van – azon földrajzi területen belül, amelyre egy egységes export-visszatérítési mérték vonat­ kozik – a meghatározott rendeltetési hely megváltoztatására. A rendeltetési hely megváltoztatása esetében a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó export-visszatérítést kell megfizetni, amelynek felső határa a rendeltetési helyre alkalmazandó, előze­ tesen rögzített összeg.

(79) A mennyiségi korlátoknak való megfelelést egy megbízható és hatékony ellenőrző rendszernek kell biztosítania. E célból az export-visszatérítések odaítélését kiviteli engedélyhez kell kötni. Az export-visszatérítéseket a rendelkezésre álló felső korlát mértékéig, az érintett termék adott helyzetének függvényében kell odaítélni. E szabály alól kizárólag a Szerződés I. mellékle­ tében nem szereplő olyan feldolgozott termékek esetében lehet kivételt tenni, amelyekre nem vonatkoznak volumenbeli korlátok. Rendelkezni kell az irányítási szabályok szigorú betartásától való eltérésről abban az esetben, ha az export-visszatérítésben része­ sülő kivitel várhatóan nem lépi túl a megállapított mennyiséget.

(80) Élő szarvasmarhafélék kivitele esetében rendelkezni kell arról, hogy az export-visszatérítés odaítélésére és kifizetésére kizárólag

abban az esetben kerül sor, ha az állatok jóléte, és különösen az állatok szállítás alatti védelme tekintetében a közösségi jogban előírt rendelkezéseket betartják.

(81) A mezőgazdasági termékek, egyes esetekben, a harmadik orszá­ gokban megkülönböztetett behozatali elbánásban részesülhetnek, ha megfelelnek bizonyos előírásoknak és/vagy árfeltételeknek. Az importáló harmadik ország hatóságai és a Közösség között igaz­ gatási együttműködésre van szükség az adott rendszer megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében. E célból a termékekhez egy, a Közösség területén kibocsátott tanúsítványt kell mellékelni.

(82) A virághagymák harmadik országokba történő kivitele számot­ tevő gazdasági jelentőséggel bír a Közösség számára. A kivitelek folytatása és fejlesztése az áraknak az ágazaton belüli stabilizálá­ sával biztosítható. Ezért rendelkezni kell a szóban forgó termékek export-minimáláráról.

(83) A Szerződés 36. cikkével összhangban a Szerződés versenysza­ bályokra vonatkozó fejezetének rendelkezései kizárólag a Tanács által a Szerződés 37. cikk (2) és (3) bekezdésének keretében, és az ott megállapított eljárással összhangban meghatározott mértékig alkalmazandók a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére. A különféle KPSZ-ekben az állami támogatá­ sokra vonatkozó rendelkezéseket nagyrészt alkalmazandónak minősítették. Az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló, 2006. július 24-i 1184/2006/EK tanácsi rendelet (1) tovább pontosította különösen a Szerződés vállalkozásokra vonatkozó szabályainak alkalmazását. Az egységes átfogó piacpolitikai szabályozás kialakításának céljával összhangban helyénvaló az érintett rendelkezések beépítése a rendeletbe.

(84) A Szerződés 81. cikkében említett megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásra, valamint az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó versenyszabályokat alkalmazni kell a mezőgazdasági termékek termelése és kereskedelme tekintetében is olyan mértékben, hogy azok alkalmazása ne akadályozza a nemzeti agrárpiaci rendtartás működését, és ne veszélyeztesse a KAP célkitűzéseinek elérését.

(85) Különös figyelmet kell fordítani azon termelői szervezetekre, amelyek célja különösen mezőgazdasági termékek együttes előál­ lítása vagy kereskedelme, vagy az együttes létesítmény-használat, amennyiben az ilyen együttes fellépés nem zárja ki a verseny lehetőségét vagy nem veszélyezteti a Szerződés 33. cikkében foglalt célkitűzések elérését.

(86) A KAP fejlődésének veszélyeztetését elkerülendő, valamint a jogbiztonság és az érintett vállalkozások megkülönböztetésmentes kezelésének biztosítása érdekében a Bizottság – a Bíróság általi felülvizsgálatra is figyelemmel – kizárólagos hatáskörrel rendel­ kezik annak meghatározására, hogy a Szerződés 81. cikkében említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetők-e a KAP céljaival.

(87) Nemzeti támogatások odaítélése veszélyeztetné a közös árakon alapuló egységes piac megfelelő működését. Az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre ezért általában a Szerződésnek az állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Bizonyos esetekben kivételt lehet tenni. Ha ilyen kivételek alkal­ mazandók, a Bizottságnak képesnek kell lennie a meglévő, új

(1) HL L 214., 2006.8.4., 7. o.

vagy javasolt nemzeti támogatások jegyzékének összeállítására, hogy megfelelő észrevételeket tehessen a tagállamok felé és alkalmas intézkedéseket javasolhasson számukra.

(88) Csatlakozásuk óta Finnország és Svédország a rénszarvas és a rénszarvasból készült termékek tenyésztésének, illetve előállítá­ sának és értékesítésének sajátos gazdasági helyzete miatt támoga­ tást nyújthat e tekintetben. A Bizottság engedélye alapján Xxxxx ország ezenkívül támogatást nyújthat meghatározott mennyiségű vetőmagra, valamint meghatározott mennyiségű gabonavető­ magra, amelyet sajátos éghajlati viszonyaira tekintettel kizárólag ebben az országban termelnek. Ezeket a kivételeket szükséges fenntartani.

(89) Azokban a tagállamokban, amelyekben jelentősen csökken a cukorkvóta, a cukorrépa-termelők különösen súlyos alkalmazko­ dási nehézségekkel fognak szembesülni. Ilyen esetekben a cukor­ répa-termelőknek az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10f. fejezete szerint nyújtott átmeneti közösségi támogatás nem lesz elegendő a cukorrépa-termelők nehézségeinek teljes körű megoldásához. Ezért a kvótájukat a 2006. február 20-án, a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében rögzített cukorkvótához képest több mint 50 %-kal csökkentő tagállamok számára enge­ délyezni kell, hogy az átmeneti közösségi támogatás alkalmazási időszakában állami támogatást nyújtsanak a cukorrépa-termelők­ nek. Annak biztosítására, hogy az állami támogatást nyújtó tagállamok nem nyújtanak a cukorrépa-termelők szükségleteit meghaladó mértékben támogatást, az érintett állami támogatás teljes összegét a Bizottságnak továbbra is jóvá kell hagynia, Olaszország kivételével, ahol a legtermelékenyebb cukorrépa- termelőknek a reform utáni piaci feltételekhez való alkalmazko­ dáshoz szükséges maximális igénye a megtermelt cukorrépa után tonnánként 11 euróra becsülhető. Ezen túlmenően az Olasz­ országban várhatóan felmerülő sajátos problémákra tekintettel azon rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a cukorrépa- termelők számára az odaítélt állami támogatás közvetlen vagy közvetett igénybevételét, fenn kell tartani.

(90) Finnországban a cukorrépa-termesztés sajátos földrajzi és éghaj­ lati körülmények között történik, ami a cukorreform általános hatásain túlmenően is hátrányosan befolyásolja a ágazatot. Ezért a cukorra vonatkozó KPSZ azon rendelkezését, amely az említett tagállam számára állandó jelleggel engedélyezi, hogy megfelelő összegű állami támogatást nyújtson a cukorrépa-termelők részére, fenn kell tartani.

(91) Tekintettel a németországi sajátos helyzetre, ahol a német alko­ holmonopólium külön feltételei alapján jelenleg nagyszámú, alko­ holt előállító kistermelő részesül állami támogatásban, meghatá­ rozott időtartamig engedélyezni kell az ilyen támogatás további nyújtását. Ezenkívül rendelkezni kell az említett időtartam végén az ezen eltérés működéséről szóló bizottsági jelentés – megfelelő javaslatok kíséretében történő – benyújtásáról is.

(92) Ha egy tagállam a területén támogatni kívánja a tej és a tejtermékek közösségi fogyasztásának előmozdítását célzó

intézkedéseket, rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy az ilyen intézkedéseket a tejtermelőkre nemzeti szinten kivetett promóciós illetékből finanszírozzák.

(93) A szárított-takarmány-előállítás lehetséges fejlődésének figyelem­ bevétele érdekében a Bizottság – a szárított takarmány közös piacszervezésének értékelése alapján – 2008. szeptember 30. előtt jelentést nyújt be a Tanácshoz erről az ágazatról. A jelen­ téshez szükség esetén megfelelő javaslatokat kell csatolni. Ezen­ kívül a Bizottságnak rendszeres időközönként jelentést kell tennie az Európai Parlament és a Tanács számára a méhészeti ágazat tekintetében alkalmazott támogatási rendszerről.

(94) Megfelelő információra van szükség a közösségi komlópiac hely­ zetéről és fejlődési tendenciáiról. Ezért rendelkezni kell a Közösség területén termelt komló szállítására vonatkozó vala­ mennyi szerződés nyilvántartásba vételéről.

(95) Bizonyos körülmények között és bizonyos termékek esetében helyénvaló rendelkezni az olyan esetekben meghozandó intézke­ désekről, amikor a belső piaci árak vagy a világpiaci árfolyamok vagy árak jelentős változása miatt piaci zavarok következnek be vagy azok bekövetkezése valószínű.

(96) Szükség van a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozó egyedi intézkedések kereteinek megállapítására abból a célból, hogy a piac figyelemmel kísérése érdekében lehetővé váljon a gazdasági adatok gyűjtése és a statisztikai adatok elemzése. A nem mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozó informáci­ ókat is hozzáférhetővé kell tenni oly mértékben, amennyire álta­ lánosságban a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piaca kapcso­ lódik az etil-alkohol piacához.

(97) Az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek következ­ tében a tagállamok részéről felmerülő kiadásokat a Közösség az 1290/2005/EK rendelettel összhangban finanszírozza.

(98) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja a szükséges intézkedéseket a szükséghelyzetben felmerülő egyedi gyakorlati problémák megoldására.

(99) Mivel a mezőgazdasági termékek közös piacai folyamatosan fejlődnek, a tagállamoknak és a Bizottságnak folyamatosan tájé­ koztatniuk kell egymást a vonatkozó fejleményekről.

(100) Az e rendeletben megállapított előnyökkel való visszaélés elke­ rülése érdekében az előnyök nem adhatók meg, vagy adott esetben azokat vissza kell vonni, ha bebizonyosodik, hogy vala­ mely előny megszerzésének feltételeit – e rendelet céljaival ellen­ tétesen – mesterségesen teremtették meg.

(101) Az ebben a rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesíté­ sének garantálása érdekében ellenőrzésekre és a kötelezettségek nem teljesítése esetén igazgatási intézkedések és igazgatási szank­ ciók alkalmazására van szükség. Ezért a Bizottságra kell ruházni a megfelelő szabályok – beleértve a jogosulatlan kifizetések visszatérítésére és a tagállamok e rendelet alkalmazásából eredő jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó szabályok – meghatá­ rozásának hatáskörét.

(102) Az ezen rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket álta­ lános szabályként a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (1) összhangban kell elfogadni. Egyes, e rendelet szerinti intézkedések tekinte­ tében azonban, amelyek bizottsági hatáskörökhöz kapcsolódnak és gyors intézkedést tesznek szükségessé vagy tisztán adminiszt­ ratív jellegűek, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy maga járjon el.

(103) A gyümölcs- és zöldségfélékre, a feldolgozott gyümölcs- és zöld­ ségtermékekre, valamint a borra vonatkozó KPSZ-ek egyes elemeinek e rendeletbe való beillesztése miatt e KPSZ-ek bizo­ nyos módosítására van szükség.

(104) Ez a rendelet rendelkezéseket tartalmaz a Szerződés szerinti versenyszabályok alkalmazhatóságára vonatkozóan. Az ilyen rendelkezésekkel eddig az 1184/2006/EK rendelet foglalkozott. Az említett rendeletet hatályát ezért módosítani kell, egyértel­ művé téve, hogy rendelkezései kizárólag a Szerződés I. mellék­ letében felsorolt azon termékekre alkalmazandók, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

(105) Ez a rendelet átveszi a (2) és (3) preambulumbekezdésben felso­ rolt alaprendeletekben foglalt rendelkezéseket, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1493/1999/EK rendeletben foglaltak kivételé­ vel. Ezenkívül ez a rendelet magában foglalja a következő rende­ letek rendelkezéseit:

— A Tanács 1975. október 29-i 2729/75/EGK rendelete a gabo­ nafélék, rizs és tört rizs keverékére vonatkozó importlefölö­ zésekről,

— A Tanács 1975. október 29-i 2763/75/EGK rendelete a sertéshús magánraktározási támogatására vonatkozó általános szabályok megállapításáról (2),

— A Tanács 1975. október 29-i 2782/75/EGK rendelete a kelte­ tőtojások és a naposcsibék termeléséről és forgalmazásáról,

— A Tanács 1976. március 25-i 707/76/EGK rendelete a selyem­ hernyó-tenyésztők termelői csoportjainak elismeréséről (3),

— A Tanács 1977. május 17-i 1055/77/EGK rendelete az inter­ venciós hivatalok által felvásárolt termékek raktározásáról és szállításáról (4),

— A Tanács 1979. december 20-i 2931/79/EGK rendelete a harmadik országokban megkülönböztetett behozatali elbá­ násban részesíthető mezőgazdasági termékek exportjának előmozdításáról (5),

— A Tanács 1984. november 13-i 3220/84/EGK rendelete a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének meghatározásáról,

(1) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200.,

2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(2) HL L 282., 1975.11.1., 19. o.

(3) HL L 84., 1976.3.31., 1. o.

(4) HL L 128., 1977.5.24., 1. o.

(5) HL L 334., 1979.12.28., 8. o.

— A Tanács 1987. július 2-i 1898/87/EGK rendelete a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védel­ méről,

— A Tanács 1987. december 10-i 3730/87/EGK rendelete a kijelölt szervezeteknek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel a Közösség leginkább rászoruló személyei számára történő szétosztás céljából való ellátására vonatkozó általános szabályok megállapításáról,

— A Tanács 1990. február 12-i 386/90/EGK rendelete a vissza­ térítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről (1),

— A Tanács 1990. május 7-i 1186/90/EGK rendelete a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere alkalmazási körének kiterjesztéséről,

— A Tanács 1990. június 26-i 1906/90/EGK rendelete a barom­ fira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról,

— A Tanács 1990. július 24-i 2204/90/EGK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a sajtra vonatkozó kiegé­ szítő általános szabályairól,

— A Tanács 1992. június 30-i 2077/92/EGK rendelete a dohány­ ágazaton belüli ágazati szervezetekről és megállapodások­ ról (2),

— A Tanács 1992. július 23-i 2137/92/EGK rendelete a hasított juhok közösségi osztályozási rendszeréről és a nyers vagy fagyasztott hasított juh közösségi szabványminőségének meghatározásáról,

— A Tanács 1994. december 5-i 2991/94/EK rendelete a kenhető zsírokra vonatkozó előírások megállapításáról,

— A Tanács 1997. december 18-i 2597/97/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonat­ kozó kiegészítő szabályairól,

— A Tanács 1999. október 22-i 2250/1999/EK rendelete az Új- Zélandról származó vajra vonatkozó vámkontingensről (3),

— A Tanács 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK rendelete a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról,

— A Tanács 2006. június 19-i 1028/2006/EK rendelete a tojásra vonatkozó forgalmazási előírásokról,

— A Tanács 2006. július 24-i 1183/2006/EK rendelete a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszeréről.

(1) HL L 42., 1990.2.16., 6. o. A 163/94/EK rendelettel (HL L 24., 1994.1.29.,

2. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 215., 1992.7.30., 80. o.

(3) HL L 275., 1999.10.26., 4. o.

(106) Ezek a rendeletek ezért hatályukat vesztik. A jogbiztonság érde­ kében, valamint az e rendelet által hatályon kívül helyezendő jogi aktusok nagy számát és ezen jogi aktusok értelmében vagy ezek által elfogadandó jogi aktusok nagy számát tekintve indokolt kiemelni, hogy ez a hatályon kívül helyezés nem érinti a hatályon kívül helyezett jogi aktus alapján elfogadott bármely egyéb jogi aktus vagy egyéb jogi aktusokon ezáltal végrehajtott bármilyen módosítás érvényességét.

(107) Ez a rendelet általánosságban 2008. január 1-jétől alkalmazandó. Az e rendelet új rendelkezései által az akkor folyamatban lévő 2007/2008-as gazdasági évben okozott zavar elkerülése érde­ kében azon ágazatok vonatkozásában, amelyek tekintetében gazdasági év van meghatározva, későbbi alkalmazási időpontról kell rendelkezni. Az érintett ágazatok tekintetében ezért e rendelet csak a 2008/2009-es gazdasági évtől alkalmazandó. Ebből követ­ kezően, az ezen ágazatokra vonatkozó rendeletek a megfelelő 2007–2008-as gazdasági év végéig hatályban maradnak.

(108) Ezenfelül néhány olyan további ágazat tekintetében, amelyekre vonatkozóan nincs meghatározva gazdasági év, a jelenlegi KPSZ-ekről az erre a rendeltre való zökkenőmentes átállás szintén későbbi alkalmazási időpontot tesz szükségessé. Ebből következően, az ezen ágazatokra vonatkozó jelenlegi KPSZ-ekre irányadó rendeleteket a rendeletben meghatározott későbbi alkal­ mazási időpontig alkalmazni kell.

(109) A 386/90/EGK rendelet tekintetében az ennek a hatálya alá tartozó kérdésekben az elfogadás hatáskörét ez a rendelet a Bizottságra ruházza át. Ezenfelül a 3220/84/EGK, az 1186/90/EGK, a 2137/92/EGK és az 1183/2006/EK rendeleteket ez a rendelet hatályon kívül helyezi, ugyanakkor az említett rendeleteknek csak bizonyos részei kerülnek át ebbe a rendeletbe. Ezért az egyéb, az előbbi rendeletekben található részletekkel a Bizottság által a későbbiekben elfogadandó végrehajtási szabá­ lyoknak kell foglalkozniuk. A Bizottság számára több időt kell biztosítani a vonatkozó szabályok megállapítására. Ezért az emlí­ tett rendeletek 2008. december 31-ig hatályban maradnak.

(110) A következő tanácsi jogi aktusok feleslegessé váltak és ezért hatályukat vesztik:

— A Tanács 1968. március 12-i 315/68/EGK rendelete a virág­ hagymák, sarjhagymák és gumók minőségi előírásainak rögzí­ téséről (1),

— A Tanács 1968. március 12-i 316/68/EGK rendelete a friss vágott virágok és friss lombdíszek minőségi szabványainak rögzítéséről (2),

— a Tanács 1969. december 9-i 2517/69/EGK rendelete a Közösség gyümölcstermelésének átszervezésére vonatkozó bizonyos intézkedések megállapításáról (3),

(1) HL L 71., 1968.3.21., 1. o. A legutóbb a 4112/88/EGK rendelettel (HL L 361., 1988.12.29., 7. o.) módosított rendelet

(2) HL L 71., 1968.3.21., 8. o. A legutóbb a 309/79/EGK rendelettel (HL L 42., 1979.2.17., 21. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 318., 1969.12.18., 15. o. A legutóbb az 1153/78/EGK rendelettel (HL L 144., 1978.5.31., 4. o.) módosított rendelet.

— a Tanács 1975. október 29-i 2728/75/EGK rendelete a burgo­ nyakeményítő gyártására és kereskedelmére, valamint a kemé­ nyítő gyártására szolgáló burgonyára vonatkozó támogatások­ ról (1),

— a Tanács 1980. június 5-i 1358/80/EGK rendelete az 1980/81- es gazdasági évre a kifejlett szarvasmarhák irányárának és intervenciós árának meghatározásáról, valamint a kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszerének bevezetéséről (2),

— a Tanács 1987. december 21-i 4088/87/EGK rendelete a Ciprusról, Izraelből és Jordániából származó egyes virágok behozatalára vonatkozó kedvezményes vámok alkalmazására vonatkozó feltételek meghatározásáról (3),

— a Tanács 1974. november 20-i 74/583/EGK határozata a cukor mozgásának figyelemmel kíséréséről (4).

(111) Az e rendelet által felváltott rendelkezésekben és rendeletekben foglalt szabályozásról való átállás során felmerülhetnek olyan nehézségek, amelyekkel e rendelet nem foglalkozik. Az ilyen jellegű nehézségek kezelése érdekében a Bizottság számára lehe­ tővé kell tenni átmeneti intézkedések elfogadását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

(1) HL L 281., 1975.11.1., 17. o.

(2) HL L 140., 1980.6.5., 4. o.

(3) HL L 382., 1987.12.31., 22. o. A legutóbb az 1300/97/EK rendelettel (HL L 177., 1997.7.5., 1. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 317., 1974.11.27., 21. o.

TARTALOMJEGYZÉK

I. RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. RÉSZ BELSŐ PIAC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. CÍM PIACI INTERVENCIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. FEJEZET Állami intervenció és magántárolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I . s z a k a s z Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . s z a k a s z Á l l a m i i n t e r v e n c i ó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I . a l s z a k a s z Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . a l s z a k a s z F e l v á s á r l á s m e g n y i t á s a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I . a l s z a k a s z I n t e r v e n c i ó s á r a k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V . a l s z a k a s z I n t e r v e n c i ó b ó l t ö r t é n ő é r t é k e s í t é s . . . . . . . .

I I I . s z a k a s z M a g á n t á r o l á s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I . a l s z a k a s z K ö t e l e z ő t á m o g a t á s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . a l s z a k a s z N e m k ö t e l e z ő t á m o g a t á s . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V . s z a k a s z K ö z ö s r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. FEJEZET Különleges intervenciós intézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I . s z a k a s z R e n d k í v ü l i p i a c t á m o g a t á s i i n t é z k e d é s e k . . . . . . .

I I . s z a k a s z I n t é z k e d é s e k a g a b o n a - é s r i z s á g a z a t b a n . . . . . .

I I I . s z a k a s z I n t é z k e d é s e k a c u k o r á g a z a t b a n . . . . . . . . . . . . . . . .

I V . s z a k a s z A k í n á l a t k i i g a z í t á s a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. FEJEZET Termeléskorlátozási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I . s z a k a s z Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . s z a k a s z C u k o r . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I . a l s z a k a s z A k v ó t á k k i o s z t á s a é s k e z e l é s e . . . . . . . . . . . .

I I . a l s z a k a s z A k v ó t á k t ú l l é p é s e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I . s z a k a s z T e j . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I . a l s z a k a s z Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . a l s z a k a s z A k v ó t á k k i o s z t á s a é s k e z e l é s e . . . . . . . . . . . .

I I I . a l s z a k a s z A k v ó t á k t ú l l é p é s e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I a . s z a k a s z b i s B u r g o n y a k e m é n y í t ő - k v ó t á k . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V . s z a k a s z A C u k o r - , t e j - é s b u r g o n y a k e m é n y í t ő - k v ó t á k k a l k a p c s o l a t o s e l j á r á s i s z a b á l y o k . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V a . s z a k a s z T e r m e l é s i p o t e n c i á l a b o r á g a z a t b a n . . . . . . . . . . . .

I . a l s z a k a s z J o g s z e r ű t l e n t e l e p í t é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . a l s z a k a s z A T e l e p í t é s i j o g r a v o n a t k o z ó á t m e n e t i

s z a b á l y o z á s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I . a l s z a k a s z K i v á g á s i p r o g r a m . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. FEJEZET Támogatási rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I . s z a k a s z A f e l d o l g o z á s h o z n y ú j t o t t t á m o g a t á s . . . . . . . . . . .

I . a l s z a k a s z S z á r í t o t t t a k a r m á n y . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . a l s z a k a s z R o s t l e n é s r o s t k e n d e r . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I . a l s z a k a s z B u r g o n y a k e m é n y í t ő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . s z a k a s z T e r m e l é s i v i s s z a t é r í t é s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I . s z a k a s z A t e j - é s t e j t e r m é k á g a z a t b a n n y ú j t o t t t á m o g a ­

t á s o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I a . s z a k a s z A k o m l ó á g a z a t b a n n y ú j t o t t t á m o g a t á s o k . . . . . . .

I V . s z a k a s z A z o l í v a o l a j é s é t k e z é s i o l a j b o g y ó á g a z a t á b a n n y ú j t o t t t á m o g a t á s o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V a . s z a k a s z T á m o g a t á s o k a g y ü m ö l c s - é s z ö l d s é g á g a z a t b a n

I . a l s z a k a s z T e r m e l ő i c s o p o r t o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . a l s z a k a s z M ű k ö d é s i a l a p o k é s o p e r a t í v p r o g r a m o k . . I I a . a l s z a k a s z I s k o l a g y ü m ö l c s - p r o g r a m . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I . a l s z a k a s z E l j á r á s i R e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V b . s z a k a s z T á m o g a t á s i p r o g r a m o k a b o r á g a z a t b a n . . . . . . . .

I . a l s z a k a s z B e v e z e t ő r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . a l s z a k a s z A T á m o g a t á s i p r o g r a m o k b e n y ú j t á s a é s

t a r t a l m a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I . a l s z a k a s z K ü l ö n ö s t á m o g a t á s i i n t é z k e d é s e k . . . . . . . . .

I V . a l s z a k a s z E l j á r á s i r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V . s z a k a s z K ö z ö s s é g i d o h á n y a l a p . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V I . s z a k a s z A m é h é s z e t i á g a z a t r a v o n a t k o z ó k ü l ö n ö s r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V I I . s z a k a s z A s e l y e m h e r n y ó - á g a z a t b a n n y ú j t o t t t á m o g a ­

t á s o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. CÍM A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK . . .

I. FEJEZET A Forgalmazással és az előállítással kapcsolatos szabályok . . . . . . . . . .

I . s z a k a s z F o r g a l m a z á s i s z a b á l y o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I a . s z a k a s z E r e d e t m e g j e l ö l é s , f ö l d r a j z i j e l z é s é s h a g y o m á ­

n y o s k i f e j e z é s e k a b o r á g a z a t b a n . . . . . . . . . . . . . . .

I . a l s z a k a s z E r e d e t m e g j e l ö l é s é s f ö l d r a j z i j e l z é s . . . . . . .

I I . a l s z a k a s z H a g y o m á n y o s k i f e j e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . .

I b . s z a k a s z C í m k é z é s é s k i s z e r e l é s a b o r á g a z a t b a n . . . . . . . . .

I I . s z a k a s z A t e r m e l é s r e v o n a t k o z ó f e l t é t e l e k . . . . . . . . . . . . . .

I I a . s z a k a s z T e r m e l é s i s z a b á l y o k a b o r á g a z a t b a n . . . . . . . . . . .

I . a l s z a k a s z B o r s z ő l ő f a j t á k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . a l s z a k a s z B o r á s z a t i e l j á r á s o k é s k o r l á t o z á s o k . . . . . .

I I I . s z a k a s z E l j á r á s i s z a b á l y o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. FEJEZET Termelői szervezetek, szakmaközi szervezetek, a piaci szereplők szervezetei

I . s z a k a s z Á l t a l á n o s e l v e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I a . s z a k a s z A t e r m e l ő i é s s z a k m a k ö z i s z e r v e z e t e k k e l , v a l a ­ m i n t t e r m e l ő i c s o p o r t o k k a l k a p c s o l a t o s s z a b á ­ l y o k a g y ü m ö l c s - é s z ö l d s é g á g a z a t b a n . . . . . . . . . .

I . a l s z a k a s z A t e r m e l ő i s z e r v e z e t e k a l a p s z a b á l y a é s

e l i s m e r é s e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . a l s z a k a s z T e r m e l ő i s z e r v e z e t e k é s t e r m e l ő i c s o p o r t o k

t á r s u l á s a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I . a l s z a k a s z A s z a b á l y o k k i t e r j e s z t é s e e g y a d o t t g a z d a ­

s á g i t é r s é g t e r m e l ő i r e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V . a l s z a k a s z S z a k m a k ö z i s z e r v e z e t e k a g y ü m ö l c s - é s

z ö l d s é g á g a z a t b a n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I b . s z a k a s z A t e r m e l ő i é s s z a k m a k ö z i s z e r v e z e t e k k e l , v a l a ­ m i n t t e r m e l ő i c s o p o r t o k k a l k a p c s o l a t o s s z a b á ­ l y o k a g y ü m ö l c s - é s z ö l d s é g á g a z a t b a n . . . . . . . . . .

I I . s z a k a s z A d o h á n y á g a z a t b a n m ű k ö d ő s z a k m a k ö z i s z e r v e ­

z e t e k r e v o n a t k o z ó s z a b á l y o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I a . s z a k a s z A t e j - é s t e j t e r m é k á g a z a t b a n m ű k ö d ő t e r m e l ő i é s s z a k m a k ö z i s z e r v e z e t e k r e v o n a t k o z ó s z a b á ­ l y o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I . s z a k a s z E l j á r á s i s z a b á l y o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. RÉSZ HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM . . . . . . . . . .

I. FEJEZET Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. FEJEZET Behozatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I . s z a k a s z B e h o z a t a l i e n g e d é l y e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . s z a k a s z B e h o z a t a l i v á m o k é s i l l e t é k e k . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I . s z a k a s z A b e h o z a t a l i k o n t i n g e n s e k k e z e l é s e . . . . . . . . . . . .

I V . s z a k a s z M e g h a t á r o z o t t t e r m é k e k r e v o n a t k o z ó k ü l ö n ö s r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I . a l s z a k a s z A g a b o n a f é l é k é s a r i z s b e h o z a t a l á r a v o n a t ­

k o z ó k ü l ö n ö s r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . .

I I . a l s z a k a s z A c u k o r r a v o n a t k o z ó p r e f e r e n c i á l i s b e h o ­

z a t a l i r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I . a l s z a k a s z A k e n d e r b e h o z a t a l á r a v o n a t k o z ó k ü l ö n ö s

r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V . a l s z a k a s z A k o m l ó b e h o z a t a l á r a v o n a t k o z ó k ü l ö n ö s

r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V . a l s z a k a s z A B o r b e h o z a t a l á r a v o n a t k o z ó k ü l ö n ö s

r e n d e l k e z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V . s z a k a s z V é d i n t é z k e d é s e k é s a k t í v f e l d o l g o z á s . . . . . . . . . .

III. FEJEZET Kivitel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I . s z a k a s z K i v i t e l i e n g e d é l y e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I . s z a k a s z E x p o r t - v i s s z a t é r í t é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I I I . s z a k a s z A k i v i t e l i k o n t i n g e n s e k k e z e l é s e a t e j - é s t e j t e r ­

m é k á g a z a t b a n . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I V . s z a k a s z H a r m a d i k o r s z á g o k á l t a l a l k a l m a z o t t k ü l ö n ­

l e g e s b e h o z a t a l i e l b á n á s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V . s z a k a s z A z é l ő n ö v é n y e k r e v o n a t k o z ó k ü l ö n ö s r e n d e l k e ­

z é s e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V I . s z a k a s z P a s s z í v f e l d o l g o z á s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. RÉSZ VERSENYSZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. FEJEZET A vállalkozásokra vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. FEJEZET Az állami támogatásra vonatkozó szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. RÉSZ EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK . . . . .

VI. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. RÉSZ VÉGREHAJTÁSI, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . .

I. FEJEZET Végrehajtási rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. FEJEZET Átmeneti és záró rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. MELLÉKLET AZ 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGY- ZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. rész: Gabonafélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. rész: Rizs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. rész: Cukor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. rész: Szárított takarmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. rész: Vetőmagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. rész: Komló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. rész: Olívaolaj és étkezési olajbogyó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. rész: Rostlen és rostkender . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IX. rész: Gyümölcs- és zöldségfélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

X. rész: Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XI. rész: Banán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XII. rész: Bor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIII. rész: Élő fák és egyéb növények, hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIV. rész: Nyersdohány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XV. rész: Marha- és xxxxxxxx . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVI. rész: Tej és tejtermékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVII. rész: Sertéshús . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVIII. rész: Birka- és kecskehús . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIX. rész: Tojás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XX. rész: Baromfihús . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXI. rész: Egyéb termékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. MELLÉKLET AZ 1. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGY- ZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. rész: Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. rész: Méhészeti termékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. rész: Selyemhernyó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. MELLÉKLET A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FOGALOMMEGHATÁ- ROZÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. rész: A rizságazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. rész: A cukorágazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. rész: A komlóágazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IIIa. rész: Rész a borágazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. rész: A marha- és borjúhúságazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . .

V. rész: A tej- és tejtermékágazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. rész: A tojáságazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. rész: A baromfihús-ágazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. rész: A méhészeti ágazatra vonatkozó meghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. MELLÉKLET SZABVÁNYOS MINŐSÉGŰ RIZS ÉS CUKOR . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A. Szabványos minőségű hántolatlan rizs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B. Szabványos minőségű cukor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. MELLÉKLET A 42. CIKKBEN EMLÍTETT, HASÍTOTT TESTEKRE VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZEREK . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A. A hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B. A hasított sertések közösségi osztályozási rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C. A hasított juh közösségi osztályozási rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. MELLÉKLET NEMZETI ÉS REGIONÁLIS KVÓTÁK

a 2010/2011-es gazdasági évtől kezdődően . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. MELLÉKLET AZ 58. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KIEGÉSZÍTŐ IZOG- LÜKÓZKVÓTÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIIa. MELLÉKLET AZ 59. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN MEGÁLLAPÍTANDÓ SZÁZALÉK KISZÁMÍTÁSA

VIIb. MELLÉKLET AZ 59. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN A VÁLLALKOZÁSOKRA ALKALMAZANDÓ SZÁZALÉK KISZÁMÍTÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIIc. MELLÉKLET AZ 52A. CIKK (1) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN MEGÁLLA- PÍTANDÓ EGYÜTTHATÓ KISZÁMÍTÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. MELLÉKLET A CUKORKVÓTÁK VAGY IZOGLÜKÓZKVÓTÁK ÁTRUHÁZÁ- SÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI A 60. CIKKNEK MEGFELELŐEN

IX. MELLÉKLET A 66. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETI KVÓTÁK ÉS A SZERKEZE- TÁTALAKÍTÁSI TARTALÉK MENNYISÉGEI . . . . . . . . . . . . . . . . . .

X. MELLÉKLET A 70. CIKKBEN EMLÍTETT REFERENCIA-ZSÍRTARTALOM . . . . .

Xa. MELLÉKLET A 84A. CIKKBEN EMLÍTETT BURGONYAKEMÉNYÍTŐ-KVÓTÁK GAZDASÁGI ÉVENKÉNT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Xb. MELLÉKLET A TÁMOGATÁSI PROGRAMOK KÖLTSÉGVETÉSE (A 103N. CIKK

(1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT) . . . . . . . . . . . . . . . . .

Xc. MELLÉKLET A VIDÉKFEJLESZTÉS KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATA (A 190A. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT) . . . . . . . . . . . .

Xd. MELLÉKLET A KIVÁGÁSI PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Xe. MELLÉKLET A TAGÁLLAMOK ÁLTAL A KIVÁGÁSI PROGRAMRA JOGOSU- LATLANNAK MINŐSÍTHETŐ TERÜLETEK (A 85U. CIKK (1), (2) ÉS (5) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT) . . . . . . . . . . . . . .

XI. MELLÉKLET . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A.I. A 94. cikk (1) bekezdésében említett maximális garantált hosszúlenrost-mennyiség felosz- tása a tagállamok között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A.II. A 94. cikk (1a) bekezdésében említett, a 2008/2009-es gazdasági évre vonatkozó, maximális garantált rövidlenrost- és kenderrostmennyiség felosztása a tagállamok között . . . . . . .

A.III. A 94a. cikkben említett támogatásra jogosult területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B. A 89. cikkben említett maximális garantált mennyiség felosztása a tagállamok között

XIa. MELLÉKLET A LEGFELJEBB TIZENKÉT HÓNAPOS SZARVASMARHÁK HÚSÁNAK A 113B. CIKKEL ÖSSZHANGBAN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍ- TÉSÉRŐL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. Fogalommeghatározás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. A legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák kategóriákba sorolása a vágóhídon . . . . .

III. Kereskedelmi megnevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. A címkén kötelezően feltüntetendő információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. A címkén feltüntethető információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. Nyilvántartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. Hatósági ellenőrzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. Harmadik országokból származó hús . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IX. Szankciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIb. MELLÉKLET A SZŐLŐBŐL KÉSZÜLT TERMÉKEK KATEGÓRIÁI . . . . . . . . . . . .

1. Bor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Még erjedésben lévő újbor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Likőrbor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Pezsgő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Minőségi pezsgő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6. Illatos minőségi pezsgő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. Szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

8. Gyöngyözőbor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9. Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10. Szőlőmust . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11. Részben erjedt szőlőmust . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

12. Szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13. Sűrített szőlőmust . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14. Finomított szőlőmustsűrítmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15. Szárított szőlőből készült bor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

16. Túlérett szőlőből készült bor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17. Borecet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A XIb. Melléklet Függeléke Szolotermo övezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XII. MELLÉKLET FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS MEGNEVEZÉSEK A 114. CIKK

(1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TEJ- ÉS TEJTERMÉKEK TEKIN- TETÉBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIII. MELLÉKLET A 114. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT EMBERI FOGYASZ- TÁSRA SZÁNT TEJ FORGALMAZÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XIV. MELLÉKLET A 116. CIKKBEN EMLÍTETT TOJÁS- ÉS A BAROMFIHÚS-ÁGAZAT TERMÉKEIRE VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK . . . . .

A. A Gallus gallus fajhoz tartozó tyúktól származó tojásokra vonatkozó forgalmazási előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B. A baromfihúsra vonatkozó forgalmazási előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C. A keltetőtojások és naposcsibék termelésére és forgalmazására vonatkozó forgalmazási előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XV. MELLÉKLET A 115. CIKKBEN EMLÍTETT KENHETŐ ZSÍROKRA VONATKOZÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A XV. melléklet függeléke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVa. MELLÉKLET ALKOHOLTARTALOM-NÖVELÉS, SAVTARTALOM-NÖVELÉS ÉS SAVTOMPÍTÁS BIZONYOS SZŐLŐTERMŐ ÖVEZETEKBEN . . . . . .

A. Az alkoholtartalom-növelés korlátai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B. Az alkoholtartalom-növelés eljárásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C. Savtartalom-növelés és savtompítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

D. Eljárások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVb. MELLÉKLET KORLÁTOZÁSOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A. Általános fogalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B. Friss szőlő, szőlőmust és szőlőlé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C. Borok házasítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

D. Melléktermékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVI. MELLÉKLET A 118. CIKKBEN EMLÍTETT OLÍVAOLAJOK ÉS OLÍVAPOGÁCSA- OLAJOK LEÍRÁSA ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSA . . . . . . . . . .

XVIa. MELLÉKLET AZON SZABÁLYOK KIMERÍTŐ FELSOROLÁSA, AMELYEK A 125F. ÉS A 125L. CIKKNEK MEGFELELŐEN KITERJESZTHETŐK A TAGSÁGI VISZONNYAL NEM RENDELKEZŐ TERMELŐKRE IS

XVII. MELLÉKLET A 137. ÉS A 139. CIKKBEN EMLÍTETT RIZSRE VONATKOZÓ BEHOZATALI VÁMOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XVIII. MELLÉKLET A 138. CIKKBEN EMLÍTETT BASMATI RIZS FAJTÁI . . . . . . . . . . .

XIX. MELLÉKLET A 153. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN, A 154. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK

b) PONTJÁBAN ÉS A III. MELLÉKLET II. RÉSZÉNEK 12. PONT- JÁBAN EMLÍTETT ÁLLAMOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XX. MELLÉKLET A GABONA-, RIZS-, CUKOR-, TEJ- ÉS TOJÁSÁGAZATBA TARTOZÓ ÁRUK JEGYZÉKE A 26. CIKK a) PONTJA ii. ALPONTJÁNAK ALKALMAZÁSA, VALAMINT A III. RÉSZ III. FEJEZETÉNEK II. SZAKASZÁBAN EMLÍTETT EXPORT-VISSZATÉRÍTÉS ALKALMA- ZÁSA CÉLJÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. rész: Gabonafélék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. rész: Rizs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. rész: Cukor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. rész: Tej . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. rész: Tojás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXI. MELLÉKLET BIZONYOS, CUKROT TARTALMAZÓ ÁRUK JEGYZÉKE A III. RÉSZ III. FEJEZETÉNEK II. SZAKASZÁBAN EMLÍTETT EXPORT- VISSZATÉRÍTÉS ALKALMAZÁSA CÉLJÁBÓL . . . . . . . . . . . . . . . . .

XXII. MELLÉKLET A 202. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK . . . . .

I. RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

▼M10

(1) Ez a rendelet létrehozza az I. mellékletben részletezett alábbi ágazatok termékei piacának közös szervezését:

a) gabonafélék, az I. melléklet I. része;

b) rizs, az I. melléklet II. része;

c) cukor, az I. melléklet III. része;

d) szárított takarmány, az I. melléklet IV. része;

e) vetőmagok, az I. melléklet V. része;

f) komló, az I. melléklet VI. része;

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó, az I. melléklet VII. része;

h) len és kender, az I. melléklet VIII. része;

i) gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet IX. része;

j) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet X. része;

k) banán, az I. melléklet XI. része;

l) bor, az I. melléklet XII. része;

m) élő növények és virágkertészeti termékek, az I. melléklet XIII. része (a továbbiakban: élőnövény-ágazat);

n) nyersdohány, az I. melléklet XIV. része;

o) marha- és borjúhús, az I. melléklet XV. része;

p) tej és tejtermékek, az I. melléklet XVI. része;

q) sertéshús, az I. melléklet XVII. része;

r) juh- és kecskehús, az I. melléklet XVIII. része;

s) tojás, az I. melléklet XIX. része;

t) baromfihús, az I. melléklet XX. része;

u) egyéb termékek, az I. melléklet XXI. része.

▼B

(3) Ez a rendelet egyedi intézkedéseket határoz meg az alábbiakban felsorolt és – adott esetben – a II. mellékletben tovább részletezett ágazatok vonatkozásában:

a) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, a II. melléklet I. része (a továb­ biakban: a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol ágazata);

b) méhészeti termékek, a II. melléklet II. része (a továbbiakban: a méhészeti termékek ágazata);

c) selyemhernyók, a II. melléklet III. része.

▼M3

(4) A 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonya esetében a

IV. rész II. fejezete alkalmazandó.

▼B

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában a III. mellékletben meghatározott, bizonyos ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások alkalmazandók.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) „mezőgazdasági termelő”: az 1782/2003/EK irányelvben meghatá­ rozott mezőgazdasági termelő;

b) „kifizető ügynökség”: az 1290/2005/EK rendelettel összhangban a tagállamok által kijelölt szerv vagy szervek.

c) „intervenciós ár”: az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek.

3. cikk

Gazdasági évek

A gazdasági évek a következők:

a) egy adott év január 1-jétől december 31-ig a banánágazat esetében;

b) április 1-jétől a következő év március 31-ig az alábbi ágazatok esetében:

i. szárított takarmány-ágazat,

ii. selyemhernyó-ágazat;

c) július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok eseté­ ben:

i. gabonaágazat,

ii. vetőmag-ágazat,

iii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata,

iv. len- és kenderágazat,

v. tej- és tejtermékágazat;

▼M10

ca) augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

▼B

d) szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;

e) október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.

▼M3

A gyümölcs- és zöldségágazati, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati termékek vonatkozásában szükség esetén a Bizottság határozza meg a gazdasági éveket.

▼B

4. cikk

Bizottsági hatáskörök

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Bizottság hatás­ körrel történő felruházása esetén az a 195. cikk (2) bekezdésében emlí­ tett eljárással összhangban jár el.

5. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadhatja a 2. cikk alkalmazásának részletes szabályait.

A Bizottság módosíthatja a III. melléklet I. részében a rizsre vonatko­ zóan megállapított fogalommeghatározásokat, és az „AKCS/indiai cukor” fogalommeghatározását, mely az említett melléklet II. részének

12. pontjában szerepel.

A Bizottság rögzítheti továbbá a rizs átváltási arányait a feldolgozás különböző szakaszaira, valamint a feldolgozási költségeket és a mellék­ termékek értékét.

II. RÉSZ

BELSŐ PIAC

I. CÍM

PIACI INTERVENCIÓ

I. FEJEZET

Állami intervenció és magántárolás

I . s z a k a s z

Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s e k

6. cikk

Hatály

(1) Ez a fejezet megállapítja az adott esetben az állami intervenció keretében történő felvásárlás szabályait és rendelkezik magántárolási támogatás nyújtásáról a következő ágazatok tekintetében:

a) gabona;

b) rizs;

c) cukor;

d) olívaolaj és étkezési olajbogyó;

e) marha- és borjúhús;

f) tej és tejtermékek;

g) sertéshús;

h) juh- és kecskehús.

(2) E fejezet alkalmazásában:

a) „gabonafélék”: a Közösségben betakarított gabonafélék,

▼B

▼M3

b) „tej”: a Közösségben termelt tehéntej,

▼B

d) „tejszín”: a közvetlenül és kizárólag tejből nyert tejszín.

7. cikk

Közösségi eredet

Az 6. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül kizárólag a közösségi eredetű termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántárolásukhoz nyújtott támogatásra.

8. cikk

Referenciaárak

(1) Az 6. cikk (1) bekezdésében említett intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek referenciaárai a következők:

▼M7

a) a gabonaágazat tekintetében: 101,31 EUR/tonna;

▼B

b) a hántolatlan rizs tekintetében 150 EUR/tonna a IV. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőségért;

c) a cukor tekintetében:

i. fehér cukor:

— 541,5 EUR/tonna a 2008–2009-es gazdasági évre,

— 404,4 EUR/tonna a 2009–2010-es gazdasági évtől;

ii. nyerscukor:

— 448,8 EUR/tonna a 2008–2009-es gazdasági évre,

— 335,2 EUR/tonna a 2009–2010-es gazdasági évtől.

Az i. és ii. pontban meghatározott referenciaárakat kell alkalmazni a

IV. melléklet B. pontja szerinti szabványos minőségű, csomagolat­ lan, gyártelepi árú cukorra;

d) a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2 224 EUR/tonna a hími­ varú szarvasmarhaféléknek a hasított kifejlett marhákra vonatkozó, a

42. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közösségi osztályo­ zási rendszer szerinti R3-osztályozású hasított testére;

e) a tej- és tejtermékágazat tekintetében:

i. 246,39 EUR/100 kg a vaj esetében;

▼M3

ii. 169,80 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében;

▼B

f) a sertéshúságazat tekintetében 1 509,39 EUR/tonna a súly és a szín­ hústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított sertésre, a 42. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően a

▼B

hasított sertésre vonatkozó közösségi osztályozási rendszerrel össz­ hangban, az alábbiak szerint:

i. 60–120 kg súlyú hasított testek: az V. melléklet B. II. pontjában megállapított E-osztály;

ii. 120–180 kg súlyú hasított testek: az V. melléklet B. II. pontjában megállapított R-osztály.

(2) A gabona és a rizs tekintetében az (1) bekezdés a) és b) pont­ jában meghatározott referenciaárak a raktárba szállított áruk nagykeres­ kedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkoznak. A referenciaárak a

41. cikkel összhangban kijelölt valamennyi közösségi intervenciós központra érvényesek.

(3) A Tanács – a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében meghatá­ rozott eljárással összhangban – a termelés és a piacok alakulására figye­ lemmel megváltoztathatja az e cikk (1) bekezdésében rögzített referen­ ciaárakat.

9. cikk

Árak bejelentése a cukorpiacon

A Bizottság létrehoz egy, a cukorpiaci árakra vonatkozó információs rendszert, beleértve a cukorpiaci árszintek közzétételére szolgáló rend­ szert is.

A rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások vagy a cukorke­ reskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a közzétett információk ne tegyék lehetővé az egyes vállalkozások vagy gazdasági szereplők árainak azonosítását.

I I . s z a k a s z

Á l l a m i i n t e r v e n c i ó

I. a l s z a k a s z

Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s e k

10. cikk

Az állami intervencióra jogosult termékek

(1) Az állami intervenció a következő termékek tekintetében az ebben szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 43. cikkel összhangban meghatározott további követelményekre és feltételekre figyelemmel alkalmazandó:

a) közönséges búza, durumbúza, árpa, kukorica és cirok;

b) hántolatlan rizs;

c) fehér- vagy nyerscukor, feltéve, hogy az érintett cukrot a kvótán belül termelték, a Közösségben betakarított cukorrépából vagy cukornádból;

d) vagy a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kódok alá tartozó, a marha- és borjúhúságazatba tartozó friss vagy hűtött hús;

▼B

▼M3

▼M7

e) jóváhagyott közösségi vállalkozás által közvetlenül és kizárólag pasztőrözött tejszínből vagy tejből előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék és maximális víztartalma 16 tömeg­ százalék;

f) jóváhagyott közösségi vállalkozás által tejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehér­ jetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.

I I . a l s z a k a s z

F e l v á s á r l á s m e g n y i t á s a

11. cikk

Állami intervenciós időszakok

Az állami intervencióra az alábbi időszakokban van lehetőség:

a) gabonafélékre november 1-jétől május 31-ig;

b) hántolatlan rizsre április 1-jétől július 31-ig;

c) cukorra a teljes 2008/09-es és 2009/10-es gazdasági évben;

d) marha- és borjúhúsra bármely gazdasági év során végig;

e) vajra és sovány tejporra március 1-jétől augusztus 31-ig.

12. cikk

Az állami intervenció megnyitása

(1) A 11. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót

a) meg kell nyitni a közönséges búza esetében;

b) durumbúza, árpa, kukorica, cirok, hántolatlan rizs, cukor, vaj és sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésében említett inter­ venciós korlátokon belül lehet megnyitni;

c) a marha- és borjúhús esetében a Bizottság – a 195. cikk (1) bekez­ désében említett bizottság közreműködése nélkül – nyitja meg, amennyiben egy reprezentatív időszakban, egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában – a 42. cikk (1) bekezdésében meghatározott – a hasított testek közösségi osztályozási rendszere alapján a marha- és borjúhús piaci átlagára nem éri el a tonnánkénti 1 560 eurót.

(2) A Bizottság – a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – lezárja az (1) bekezdés c) pontjában említett, marha- és borjúhúsra vonatkozó állami intervenciót, amennyiben egy reprezentatív időszak során az említett pontban meghatározott feltételek többé nem teljesülnek.

13. cikk

Intervenciós korlátok

(1) Az állami intervenció keretében felvásárlásra az alábbi mennyi­ ségi határokon belül kerülhet sor:

a) durumbúza, árpa, kukorica, cirok és hántolatlan rizs esetében 0 tonna a 11. cikk a), illetve b) pontjában meghatározott időszakokban;

▼M7

b) cukor esetében 600 000 tonna (fehér cukorban kifejezve) minden egyes gazdasági évben;

c) vaj esetében 30 000 tonna a 11. cikk e) pontjában említett minden egyes időszakban;

d) sovány tejpor esetében 109 000 tonna a 11. cikk e) pontjában emlí­ tett minden egyes időszakban.

(2) Az adott gazdasági év során az e cikk (1) bekezdésének b) pont­ jával összhangban tárolt cukorra nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 32., az 52. vagy a 63. cikk szerinti tárolási intézkedés.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, az annak a), c) és d) pontjában emlí­ tett termékek esetében a Bizottság az említett bekezdésben meghatá­ rozott mennyiségek túllépése esetén is dönthet az állami intervenció folytatásáról, amennyiben a piaci helyzet és különösen a piaci árak alakulása azt szükségessé teszi.

I I I . a l s z a k a s z

I n t e r v e n c i ó s á r a k

18. cikk

Intervenciós árak

(1) Az intervenciós ár:

a) közönséges búza esetében a 11. cikk a) pontjában meghatározott intervenciós időszakonként 3 millió tonna maximális felkínált mennyiségre a referenciaárral egyezik meg;

b) vaj esetében a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt kere­ teken belül felkínált mennyiségre a referenciaár 90 %-a;

c) sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt korláton belül felkínált mennyiségre a referenciaárral egyezik meg.

(2) A következő termékek intervenciós árát és az intervenciós mennyiségeket a Bizottság pályázati eljárásokkal határozza meg:

a) közönséges búza esetében a 11. cikk a) pontjában meghatározott intervenciós időszakonként a 3 millió tonna maximális felkínált mennyiséget túllépő összegekre;

b) durumbúza, árpa, kukorica, cirok és hántolatlan rizs esetében a

13. cikk (3) bekezdése alkalmazásában;

c) marha- és borjúhús;

d) vaj esetében a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt korlátot túllépő felkínált mennyiségekre, a 13. cikk (3) bekezdése alkalma­ zásában, és

e) sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt korlátot túllépő felkínált mennyiségekre a 13. cikk (3) bekez­ dése alkalmazásában.

Különleges körülmények esetén: a pályázati eljárásokat korlátozni lehet, vagy az intervenciós árat és az intervencióra elfogadott mennyiségeket tagállamonként vagy egy tagállamon belül régiónként a regisztrált piaci átlagárak alapján lehet megállapítani.

▼M7

(3) A (2) bekezdés szerinti pályázati eljárásokkal összhangban meghatározott maximális felvásárlási ár nem haladhatja meg:

a) gabonafélék és hántolatlan rizs esetében a vonatkozó referenciaárat;

b) marha- és borjúhús esetén a Bizottság által objektív kritériumok alapján meghatározott összeggel megnövelt, valamely tagállamban vagy valamely tagállam egy régiójában regisztrált piaci átlagárat;

c) vaj esetében a vonatkozó referenciaár 90 %-át;

d) sovány tejpor esetében a vonatkozó referenciaárat.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett intervenciós árak:

a) gabonafélék esetében nem befolyásolják az árak minőségi okokból bekövetkező növekedését vagy csökkenését, és

b) hántolatlan rizs esetében – ha a kifizető ügynökségnek felkínált termékek minősége eltér a IV. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőségtől – az intervenciós árakat annak megfelelően növelni vagy csökkenteni kell. A Bizottság ezenfelül emelheti vagy csökkentheti az intervenciós árat annak biztosítása érdekében, hogy a termelés bizonyos fajták felé tolódjon el.

(5) A cukor intervenciós ára az ajánlattétel gazdasági évét követő gazdasági évre megállapított referenciaár 80 %-a. Ha azonban a kifizető ügynökségnek felkínált cukor minősége eltér a IV. melléklet B. pont­ jában meghatározott szabványos minőségtől, amelyre a referenciaárat rögzítették, az intervenciós árat ennek megfelelően növelni vagy csök­ kenteni kell.

▼B

I V . a l s z a k a s z

I n t e r v e n c i ó b ó l t ö r t é n ő é r t é k e s í t é s

25. cikk

Általános elvek

Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítésének a piac bármiféle zavarának elkerülésével, a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és az azonos bánásmód biztosításával, valamint a Szerződés 300. cikke értelmében kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban kell történnie.

26. cikk

Cukorértékesítés

Az állami intervenció keretében felvásárolt cukor tekintetében a kifizető ügynökségek azt kizárólag az azon gazdasági évre megállapított referen­ ciaárnál magasabb áron értékesíthetik, amelyben az értékesítésre sor kerül.

A Bizottság azonban határozhat úgy, hogy a kifizető ügynökségek:

a) a cukrot az első bekezdésben említett referenciaárral egyenlő vagy annál alacsonyabb áron is értékesíthetik, amennyiben a cukrot:

▼B

i. állati takarmányként való felhasználásra; vagy

▼M3

ii. exportra szánják, akár további feldolgozás nélkül, akár a Szer­ ződés I. mellékletében felsorolt termékekké vagy e rendelet XX. mellékletének III. részében felsorolt árukká való feldolgozást követően, vagy;

iii. a 62. cikkben említett ipari felhasználásra szánják;

▼B

b) a birtokukban lévő, a Közösség belső piacán található, emberi fogyasztásra alkalmas feldolgozatlan cukrot bocsássák az érintett tagállam vagy – amennyiben valamely tagállam egyetlen ilyen szer­ vezetet sem ismert el – a Bizottság által elismert jótékonysági szer­ vezetek rendelkezésére az érvényes referenciaárnál alacsonyabb áron vagy költségmentesen az egyedi sürgősségi segítségnyújtási műve­ letek keretében való szétosztás céljából.

▼M15

27. cikk

Az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztás rendszere

(1) A 2012. és 2013. évre létrehozásra kerül az Unió leginkább rászoruló személyei számára a tagállamok által kijelölt szervezeteken

– amelyek nem kereskedelmi vállalkozások – keresztül történő élelmi­ szerosztást lehetővé tevő rendszer. Az élelmiszer-osztási rendszer számára az intervenciós készletekből termékeket kell rendelkezésre bocsátani, vagy ha nem állnak rendelkezésre élelmiszer-osztási rendszer céljaira alkalmas intervenciós készletek, élelmiszereket kell beszerezni a piacról.

Az első bekezdésben említett élelmiszer-osztási rendszer alkalmazásában

„leginkább rászoruló személyek” az olyan természetes személyek, bele­ értve az ilyen személyekből álló családokat és csoportokat, akiknek az illetékes nemzeti hatóságok által elfogadott támogathatósági kritériumok alapján megállapították, illetve elismerték szociális és pénzügyi rászo­ rultságát, vagy a kijelölt szervezetek által alkalmazott és az illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott kritériumok szerint ilyennek ítélték.

(2) Az (1) bekezdés szerinti élelmiszer-osztási rendszerben részt venni kívánó tagállamok élelmiszer-osztási programot nyújtanak be a Bizottsághoz, mely a következőket tartalmazza:

a) a program fő jellemzőinek és célkitűzéseinek részletes ismertetése;

b) a kijelölt szervezetek;

c) az évente szétosztandó élelmiszer-mennyiség iránti kérelem és más releváns információk.

A tagállamok az élelmiszereket objektív kritériumok alapján, a tápérték és a szétosztásra való alkalmasság figyelembevételével választják ki. Ebből a célból a tagállamok előnyben részesíthetik az uniós eredetű élelmiszereket.

(3) A tagállamoknak a (2) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett, az élelmiszer-osztási programjuk részeként benyújtott kérelmei és más relevánsnak ítélt információk alapján a Bizottság éves terveket fogad el.

▼M15

Valamennyi éves terv megállapítja az Unió által az adott évre előirány­ zott források tagállamok közötti elosztását.

Ha az éves tervben szereplő termékek nem állnak rendelkezésre inter­ venciós készlet részeként abban a tagállamban, amelyben azokra szükség van, akkor a Bizottság az éves tervben rendelkezik azok átadá­ sáról olyan tagállamból, amelyben azok intervenciós készlet részeként rendelkezésre állnak.

A Bizottság a végrehajtását érintő fejlemények fényében felülvizsgál­ hatja az éves tervet.

(4) Az élelmiszereket ingyenesen kell az említett szervezetek rendel­ kezésére bocsátani.

A leginkább rászoruló személyek részére történő élelmiszer-osztás:

a) ingyenes; vagy

b) olyan áron történik, amely semmi esetben sem haladja meg az elosz­ tást végző kijelölt szervezetnél felmerült, a (7) bekezdés második albekezdésének a) és b) pontja alapján fedezhető költségeken kívüli költségek által indokolt szintet.

(5) Az (1) bekezdésben említett élelmiszer-osztási rendszerben részt vevő tagállamok:

a) éves jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz az élelmiszer-osztási program végrehajtásáról;

b) megfelelő időben tájékoztatják a Bizottságot az élelmiszer-osztási programok végrehajtását érintő fejleményekről.

(6) A program keretében támogatható költségeket az Unió finanszí­ rozza. Ez a finanszírozás költségvetési évente nem haladhatja meg az 500 millió EUR-t.

(7) A program keretében támogatható költségek:

a) az intervenciós készletekből rendelkezésre bocsátott élelmiszerek költségei;

b) a piacról beszerzett élelmiszerek költségei; valamint

c) az intervenciós készletekből származó élelmiszerek tagállamok közötti szállításának költségei.

Az egyes tagállamok számára az éves tervek végrehajtására rendelke­ zésre álló pénzügyi források keretében a nemzeti illetékes hatóságok a következő költségeket tekinthetik támogathatónak:

a) az élelmiszereknek a kijelölt szervezetek raktáraiba történő szállítá­ sának költségei;

b) a kijelölt szervezeteknél felmerülő következő költségek azon része, amely közvetlenül az éves tervek végrehajtásához kapcsolódik:

i. adminisztratív költségek;

ii. a kijelölt szervezetek raktárai és a végső elosztóhelyek közötti szállítási költségek; valamint

iii. tárolási költségek.

(8) A tagállamok elvégzik az adminisztratív és fizikai ellenőrzéseket annak biztosítására, hogy az éves tervek végrehajtása az alkalmazandó szabályoknak megfelelően történjen, és meghatározzák a szabálytalan­ ságok esetén alkalmazandó szankciókat.

▼M15

(9) Az „európai uniós támogatás” kifejezést az Európai Unió jelké­ pével együtt egyértelműen fel kell tüntetni az éves terv keretében szét­ osztott élelmiszerek csomagolásán és az elosztópontokon is.

(10) Az első albekezdésben említett élelmiszer-osztási rendszer nem érinti az uniós jognak megfelelő olyan egyéb nemzeti rendszereket, amelyek alapján a leginkább rászoruló személyek részére élelmiszerosz­ tásra kerül sor.

▼B

I I I . s z a k a s z

M a g á n t á r o l á s

I. a l s z a k a s z

K ö t e l e z ő t á m o g a t á s

28. cikk

Támogatásra jogosult termékek

Magántárolási támogatás – az ebben szakaszban meghatározott feltéte­ lekre és a Bizottság által a 43. cikkel összhangban meghatározandó további követelményekre és feltételekre figyelemmel – a következő termékekre nyújtható:

▼M3

▼M7

a) a következők tekintetében:

i. sózatlan vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállalkozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek mini­ mális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék;

ii. sózott vaj, amely a Közösség területén lévő, jóváhagyott vállal­ kozásban tejszínből vagy tejből készült, és amelynek minimális vajzsírtartalma 80 tömegszázalék, maximális zsírmentes tejszá­ razanyag-tartalma 2 tömegszázalék, maximális víztartalma 16 tömegszázalék, maximális sótartalma pedig 2 tömegszázalék.

▼M3

▼M7

29. cikk

A vajra vonatkozó feltételek és támogatási szint

A vaj esetében nyújtott támogatás összegét a Bizottság a tárolási költ­ ségekre, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának valószínű változására figyelemmel határozza meg.

A támogatást növelni lehet, amennyiben a kitárolás idején a betároláskor előre nem látható kedvezőtlen változás következett be a piacon.

▼B

I I . a l s z a k a s z

N e m k ö t e l e z ő t á m o g a t á s

31. cikk

Támogatásra jogosult termékek

(1) Magántárolási támogatás – az ebben szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 43. cikkel összhangban meghatározandó további követelményekre és feltételekre figyelemmel

– a következő termékek tekintetében nyújtható:

a) fehércukor;

b) olívaolaj;

c) kifejlett szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa, hasított test, hasí­ tott féltest, kompenzált testnegyed, elülső vagy hátulsó negyed formájában, a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított kifejlett marhákra vonatkozó közösségi osztályozási rendszerrel összhangban osztályozva;

▼M3

▼M7

▼B

f) sertéshús;

g) juh- és kecskehús.

A Bizottság módosíthatja az első albekezdés c) pontjában meghatározott termékek jegyzékét, ha a piaci helyzet azt szükségessé teszi.

▼M3

(2) A Bizottság előre vagy pályázati eljárások útján határozza meg az

(1) bekezdésben meghatározott magántárolási támogatást.

▼M7

▼B

32. cikk

A támogatás feltételei a fehér cukor esetében

(1) Ha a fehér cukor regisztrált közösségi átlagára egy reprezentatív időtartam alatt nem éri el a referenciaárat és – a piaci helyzetet figye­ lembe véve – várható, hogy ezen a szinten marad, a Bizottság dönthet úgy, hogy a fehércukor magántárolására támogatást ad azoknak a vállal­ kozásoknak, amelyek részére cukorkvótát osztottak ki.

(2) Az adott gazdasági év során az (1) bekezdéssel összhangban tárolt cukorra nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 13., a 52. vagy a

63. cikkben meghatározott tárolási intézkedés.

▼B

▼M3

33. cikk

A támogatás feltételei az olívaolaj esetében

A Bizottság dönthet úgy, hogy engedélyezi az elegendő garanciát kínáló és a tagállamok által jóváhagyott szervek számára, hogy szerződést kössenek az általuk forgalmazott olívaolaj tárolására a piacnak a Közösség bizonyos régióiban fellépő súlyos zavarai esetén, többek között, ha a piacon regisztrált átlagár egy reprezentatív időtartam alatt kevesebb, mint:

a) 1 779 EUR/tonna extraszűz olívaolaj esetében; vagy

b) 1 710 EUR/tonna szűz olívaolaj esetében; vagy

c) 1 524 EUR/tonna a 2 fok szabadsavtartalmú, lampant olívaolaj eseté­ ben, amely összeg a szabadsav-tartalom növekedésével fokonként 36,70 EUR/tonna értékkel csökken.

34. cikk

A támogatás feltételei a marha- és borjúhúságazat esetében

Ha a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított kifejlett marhákra vonat­ kozó közösségi osztályozási rendszer alapján regisztrált közösségi piaci átlagár a referenciaár 103 %-ánál alacsonyabb, és valószínűleg alacso­ nyabb is marad, a Bizottság magántárolási támogatás nyújtása mellett dönthet.

▼M7

▼B

37. cikk

A támogatás feltételei sertéshús esetében

Ha a hasított sertések közösségi – a Közösség reprezentatív piacain az egyes tagállamokban regisztrált és az egyes tagállamok sertésállo­ mányának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott árak alapján megállapított – piaci átlagára alacsonyabb, mint a referenciaár 103 %-a, és várhatóan alacsonyabb is marad, a Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról.

38. cikk

A támogatás feltételei birkahús és kecskehús esetében

A Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról, ha a követ­ kezők közül egy vagy több árjegyzési területen a birkahús és a kecs­ kehús esetében különösen súlyos piaci helyzet áll elő:

a) Nagy-Britannia;

b) Észak-Írország;

c) bármely tagállam külön-külön, az Egyesült Királyság kivételével.

▼B

I V . s z a k a s z

K ö z ö s r e n d e l k e z é s e k

39. cikk

A tárolásra vonatkozó szabályok

(1) A kifizető ügynökségek kizárólag a Bizottság előzetes engedé­ lyével tárolhatnak felvásárolt termékeket azon tagállam területén kívül, amelynek joghatósága alá tartoznak.

Belgium és Luxemburg területét e cikk alkalmazásában egyetlen tagállamnak kell tekinteni.

(2) Ha a raktározás feltétlenül szükséges, akkor az engedélyt meg kell adni, a következő tényezők figyelembevételével:

a) a raktározási lehetőségek és a raktározási követelmények abban a tagállamban, amelynek a fennhatósága alá a kifizető ügynökség tartozik, valamint más tagállamokban;

b) bármely járulékos költség, amely az abban a tagállamban történő raktározásból származik, amelynek joghatósága alá a kifizető ügynökség tartozik, valamint a szállításból származó bármely járu­ lékos költség.

(3) Harmadik országban való raktározásra szóló engedély kizárólag akkor adható, ha – a (2) bekezdésben felsorolt feltételek alapján – egy másik tagállamban történő raktározás jelentős nehézségeket okozna.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett információkat a tagállamok mindegyikével folytatott konzultációt követően kell összeállítani.

(5) Vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek nem alkalmazhatók olyan termékekre, amelyeket

a) az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében adott engedélyt követően szállítanak, vagy

b) egyik kifizető ügynökségtől a másikhoz szállítanak át.

(6) Az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében eljáró kifizető ügynök­ ségek felelősek maradnak az azon tagállam területén kívül tárolt termé­ kekért, amelynek a joghatósága alá tartoznak.

(7) Ha a termékeket, amelyeket a kifizető ügynökség annak a tagállamnak a területén kívül birtokol, amelynek joghatósága alá tarto­ zik, nem viszik vissza az adott tagállamba, akkor azokat a raktározás helyére vonatkozóan megállapított vagy megállapítandó áron és felté­ telek szerint kell értékesíteni.

40. cikk

A pályázati eljárásokra vonatkozó szabályok

A pályázati eljárásoknak valamennyi érintett személy részére egyenlő esélyt kell biztosítaniuk.

Az ajánlatok kiválasztásánál azok részesülnek előnyben, amelyek a Közösség számára a legelőnyösebbek. Szerződés odaítélésére minden­ esetre nem feltétlenül kerül sor.

▼B

41. cikk

Intervenciós központok

(1) A Bizottság kijelöli a gabona- és a rizságazat intervenciós központjait, és meghatározza az azokra vonatkozó feltételeket.

A gabonaágazat termékei tekintetében a Bizottság minden egyes gabo­ naféléhez intervenciós központot jelölhet ki.

(2) Az intervenciós központok jegyzékének összeállításakor a Bizottság figyelembe veszi különösen a következő tényezőket:

a) a központok elhelyezkedése az érintett termékek túltermelő terüle­ tein;

b) elegendő ingatlan és műszaki felszerelés rendelkezésre állása;

c) szállítási eszközök tekintetében kedvező helyzet.

42. cikk

Hasított testek osztályozása

(1) A hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszereket

– az V. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően – a követ­ kező ágazatokban kell alkalmazni:

a) marha- és borjúhús a hasított kifejlett marhák vonatkozásában;

b) sertéshús a nem tenyészállatként tartott sertés hasított teste vonatko­ zásában.

A juh- és kecskehús-ágazatban a tagállamok a hasított juh vonatkozá­ sában az V. melléklet C. pontjában meghatározott szabályoknak megfelelően alkalmazhatnak a hasított testek osztályozására vonatkozó közösségi osztályozási rendszert.

(2) A hasított kifejlett marha és juh vonatkozásában a Közösség nevében a Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló közösségi ellen­ őrző bizottság helyszíni ellenőrzéseket végez. Ez a bizottság jelentésben számol be a Bizottságnak és a tagállamoknak az elvégzett ellenőrzések­ ről.

Az elvégzett ellenőrzések költségét a Közösség fedezi.

43. cikk

Végrehajtási szabályok

Az e fejezet rendelkezéseiben a Bizottságra ruházott különleges hatás­ körök sérelme nélkül, a Bizottság elfogadja e fejezet részletes végrehaj­ tási szabályait, melyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

▼M7

a) a 10. cikkben említett, állami intervenció keretében felvásárlandó, vagy a 28. és 31. cikkben említett magántárolási támogatásra jogo­ sult termékek által teljesítendő követelmények és feltételek, különös tekintettel a minőségre, a minőségi csoportokra, a minő­ ségi osztályokra, a kategóriákra, a mennyiségekre, a csomagolásra

▼M7

a címkézéssel együtt, a korhatárokra, a tartósításra, a termékek azon állapotára, amelyre az intervenciós ár vonatkozik, és a magántárolás időtartamára;

aa) a 13. cikk (1) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt maximális mennyiségek és mennyiségi korlátok tiszteletben tartása; e tekintetben a végrehajtási szabályok felhatal­ mazhatják a Bizottságot arra, hogy a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül felfüggessze a rögzített áron történő felvásárlást, elosztási együtthatókat fogadjon el, és – a közönséges búza esetében – áttérjen a 18. cikk (2) bekezdésében említett pályázati eljárásra;

▼B

b) a IV. melléklet B. részében végrehajtott módosítások;

c) adott esetben az alkalmazandó áremelések és árcsökkentések mértéke;

d) a kifizető ügynökségek általi állami intervencióba való átvételre vonatkozó eljárások és feltételek, valamint magántárolási támo­ gatás nyújtása, különös tekintettel az alábbiakra:

i. a szerződések megkötése és tartalma;

ii. a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésének vagy meghosszabbításának feltéte­ lei;

iii. azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újraértékesítéséről vagy értékesí­ téséről határozni lehet;

iv. arra a tagállamra, amelyben magántárolási kérelmet be lehet nyújtani;

e) a 17. cikkben és a 37. cikkben említett reprezentatív piacok jegy­ zékének elfogadása;

f) az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítési feltételeire vonatkozó szabályok, különös tekintettel az értékesítési árakra, a tárolásból való kibocsátás feltételeire, adott esetben az így kibocsátott termékek felhasználására vagy rendeltetésére, az elvég­ zendő ellenőrzésekre és megfelelő esetben az alkalmazandó bizto­ sítéki rendszerre;

g) a 27. cikk (1) bekezdésében említett éves terv kidolgozása;

h) a 27. cikk (2) bekezdésében említett, a közösségi piacon való mobilizáció feltétele;

i) a 39. cikkben említett engedélyekre vonatkozó szabályok, beleértve

– amennyiben feltétlenül szükséges – a kereskedelmi szabályoktól való eltéréseket;

j) a pályázati eljárások alkalmazása esetében követendő eljárásokra vonatkozó szabályok;

k) a 41. cikkben említett intervenciós központok kijelölésére vonat­ kozó szabályok;

l) azon raktárak által teljesítendő feltételek, amelyekben termékeket lehet tárolni;

▼B

m) a 42. cikk (1) bekezdése szerinti, a hasított testekre vonatkozó közösségi osztályozási rendszer, különösen az alábbiak tekinteté­ ben:

i. fogalommeghatározások;

ii. hasított test kiszerelés a hasított kifejlett marha osztályozásának tekintetében történő árbejelentés céljából;

iii. a vágóhidak által az V. melléklet X. xxxxxx értelmében meghozandó intézkedések tekintetében:

— a 88/409/EGK rendelet 5. cikkében említett eltérések olyan vágóhidak esetében, melyek termelésüket a helyi piacra kívánják korlátozni,

— a kérelmező tagállamok számára biztosítható eltérések olyan vágóhidakra, amelyeken csak kevés szarvasmarhát vágnak;

iv. a tagállamok számára a hasított sertésre vonatkozó osztályozási rendszer alkalmazásától való eltekintés, valamint a súlyon és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumok alkalmazásának az engedélyezése;

v. az egyes termékek árának a tagállamok által történő bejelen­ tésére vonatkozó szabályok.

II. FEJEZET

Különleges intervenciós intézkedések

I . s z a k a s z

R e n d k í v ü l i p i a c t á m o g a t á s i i n t é z k e d é s e k

44. cikk

Állatbetegségek

(1) A Bizottság kivételes támogató intézkedéseket hozhat az érintett piac esetében a Közösségen belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásainak figyelembevétele érdekében, amelyek az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intéz­ kedések alkalmazásából erednek.

Az első albekezdésben meghatározott intézkedések a következő ágazatokra alkalmazandók:

a) marha- és borjúhús;

b) tej és tejtermékek;

c) sertéshús;

d) juh- és kecskehús;

e) tojás;

f) baromfihús.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott intézkedé­ seket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

▼B

Az intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam vagy tagállamok megtették a betegség gyors felszámolásához szükséges egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedéseket, továbbá csak abban a mértékben és arra az időtartamra, amely az érintett piac támo­ gatásához feltétlenül szükséges.

45. cikk

Fogyasztói bizalomvesztés

A baromfihús- és a tojáságazat tekintetében a Bizottság rendkívüli piac­ támogatási intézkedéseket hozhat a közvetlenül a közegészségügyi vagy állat-egészségügyi kockázatokból eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó súlyos piaci zavarok figyelembevétele érdekében.

Ezeket az intézkedéseket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

46. cikk

Finanszírozás

(1) A 44. és 45. cikkben említett rendkívüli intézkedésekhez a Közösség a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

A marha- és borjúhúságazat, a tej és a tejtermékágazat, a sertéshúsága­ zat, valamint a juh- és kecskehúságazat tekintetében azonban a Közösség a ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a termelők hozzájá­ rulnak a tagállamok által viselt kiadásokhoz, az nem vezet a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.

▼M7

▼B

I I . s z a k a s z

I n t é z k e d é s e k a g a b o n a - é s r i z s á g a z a t b a n

47. cikk

Különleges piaci intézkedések a gabonaágazatban

(1) Ha a piaci helyzet úgy kívánja, a Bizottság különleges interven­ ciós intézkedéseket hozhat a gabonaágazat tekintetében. Ilyen interven­ ciós intézkedések hozhatók különösen, ha a Közösség egy vagy több régiójában a piaci árak az intervenciós árhoz képest csökkennek, vagy fennáll a veszélye az ilyen csökkenésnek.

(2) A különleges intervenciós intézkedések jellegét és alkalmazását, továbbá az ilyen intézkedések tárgyát képező termékek értékesítésének vagy bármilyen más módon történő elhelyezésének feltételeit és eljárá­ sait a Bizottság fogadja el.

▼B

48. cikk

Különleges piaci intézkedések a rizságazatban

(1) A Bizottság különleges intézkedéseket hozhat az alábbiak érde­ kében:

a) az ezen rész I. fejezetének II. szakasza szerinti állami intervenció nagyarányú rizságazatbeli alkalmazásának megakadályozása a Közösség egyes régióiban;

b) a hántolatlan rizs természeti katasztrófák következtében fellépő hiányának pótlása.

(2) A Bizottság elfogadja e cikk végrehajtásának részletes szabályait.

I I I . s z a k a s z

I n t é z k e d é s e k a c u k o r á g a z a t b a n

49. cikk

A cukorrépa minimálára

(1) A kvóta-cukorrépa minimálára a következő:

a) a 2008–2009-es gazdasági évre tonnánként 27,83 EUR;

b) a 2009–2010-es gazdasági évtől tonnánként 26,29 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett minimálárat a IV. melléklet B. részében meghatározott szabványos minőségű cukorrépára kell alkal­ mazni.

(3) A cukorrá történő feldolgozásra alkalmas és kvótacukorrá történő feldolgozásra szánt kvóta-cukorrépát vásárló cukorgyártó vállalkozások kötelesek legalább a – szabványos minőségtől való eltérés függvényében áremeléssel vagy árcsökkentéssel kiigazított – minimálárat megfizetni.

Az első albekezdésben említett áremeléseket és árcsökkentéseket a Bizottság által meghatározandó végrehajtási szabályokkal összhangban kell alkalmazni.

(4) A 64. cikkben meghatározott többletilletékkel terhelt ipari cukor vagy többletcukor mennyiségeknek megfelelő cukorrépa-mennyiségek tekintetében az érintett cukorgyártó vállalkozás úgy igazítja ki a beszer­ zési árat, hogy az legalább a kvóta-cukorrépa minimálárával egyenlő legyen.

50. cikk

Szakmaközi megállapodások

(1) A szakmán belüli megállapodásoknak és a szállítási szerződé­ seknek meg kell felelniük a (3) bekezdésnek, valamint a Bizottság által meghatározandó vásárlási feltételeknek, különösen a cukorrépa vásárlását, szállítását, átvételét és árának kifizetését szabályozó feltételek tekintetében.

(2) A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit az e nyers­ anyagok közösségi termelői és a közösségi cukorgyártó vállalkozások közötti, szakmán belüli megállapodások szabályozzák.

▼B

(3) A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni aszerint, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek:

a) kvótacukornak;

b) kvótán kívüli cukornak minősülnek-e.

(4) Minden cukorgyártó vállalkozás ellátja azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő, a következő információkkal:

a) a (3) bekezdés a) pontjában említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alapul­ nak;

b) az ennek megfelelő becsült hozam.

A tagállamok további információkat kérhetnek.

▼M3

(5) Azok a cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépa minimálárán olyan cukorrépa-mennyiségre vonatkozóan, amely megegyezik a birtokukban lévő cukorkvótával, és amelyet adott esetben az 52. cikk (2) bekezdé­ sének első albekezdésével összhangban a megelőző kivonásra megálla­ pított együtthatóval kiigazítottak, az általuk cukorrá feldolgozott cukor­ répa teljes mennyiségéért legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát köte­ lesek fizetni.

(6) A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam általi jóváhagyás mellett – eltérhetnek a (3), (4) és (5) bekezdéstől.

▼B

(7) Ha nem született szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelme érdekében megteszi az e rendelettel összeegyeztethető, szükséges lépéseket.

51. cikk

Termelési díj

(1) A cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő – az 56. cikk (2) bekezdésében említett – cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirupkvótára termelési díjat kell kivetni.

(2) A termelési díj mértéke a kvótacukor és a kvóta-inulinszirup tekintetében 12,00 EUR tonnánként. Az izoglükóz esetében a termelési díj mértéke a cukorra alkalmazandó díj 50 %-a.

(3) A (1) bekezdésnek megfelelően fizetett teljes termelési díjat a tagállam a területén található vállalkozásokra az adott gazdasági év folyamán rendelkezésükre álló kvóta szerint rója ki.

A díj megfizetését a vállalkozások legkésőbb az adott gazdasági év februárjának végéig teljesítik.

(4) A közösségi cukor- és inulinszirup-gyártó vállalkozások megkövetelhetik, hogy a cukorrépa-, a cukornád- vagy a cikóriatermelők az adott termelési díj 50 %-át viseljék.

▼M3

52. cikk

A cukor kivonása

(1) A piac szerkezeti egyensúlyának a referenciaárhoz közeli árszinten történő megőrzése érdekében, figyelembe véve a Közösségnek a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a Bizottság dönthet úgy, hogy egy adott gazdasági évben kivonja a piacról azokat a kvótacukor- vagy kvótaizoglükóz- mennyiségeket, amelyek meghaladják az e cikk (2) bekezdésével össz­ hangban kiszámított küszöbértéket.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett kivonási küszöbértéket a kvótával rendelkező valamennyi vállalkozás esetében úgy kell kiszámí­ tani, hogy annak kvótáját megszorozzák a Bizottság által, a várható piaci tendenciák alapján az előző gazdasági év március 16-ig megálla­ pítandó együtthatóval. A 2008–2009-es gazdasági évre vonatkozóan az említett együtthatót a 320/2006/EK rendelettel összhangban legkésőbb 2008. március 15-ig engedélyezett lemondásokat követően meglévő kvótára kell alkalmazni.

A Bizottság az aktualizált piaci tendenciák alapján az adott gazdasági év október 31-ig úgy határozhat, hogy vagy kiigazítja, vagy – amennyiben az e bekezdés első albekezdésének megfelelően korábban nem hoztak ilyen döntést – megállapítja az együtthatót.

(3) Valamennyi kvótával rendelkező vállalkozás a következő gazda­ sági év kezdetéig a saját költségén tárolja a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított küszöbértéket meghaladóan a kvótán belül termelt cukrot. A valamely gazdasági év folyamán kivont cukor- vagy izoglükóz-mennyi­ ségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, a várható cukorpiaci tendenci­ ákat figyelembe véve a Bizottság dönthet úgy, hogy a folyó és/vagy a következő gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor vagy izoglükóz teljes egészét vagy egy részét:

a) olyan többlet cukornak vagy többlet izoglükóznak tekinti, amely ipari cukorrá vagy ipari izoglükózzá való feldolgozásra rendelkezésre áll; vagy

b) ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekinti, amelynek egy részét fenn lehet tartani exportra, tiszteletben tartva a Közösségnek a Szer­ ződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalásait.

(4) Ha a Közösségben a cukorellátás nem megfelelő, a Bizottság úgy határozhat, hogy a kivont cukor egy bizonyos mennyisége a közösségi piacon a kivonás időtartamának vége előtt eladható.

(5) Abban az esetben, ha a kivont cukrot a következő gazdasági év első termeléseként kezelik, a cukorrépa-termelők részére az abban a gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

Abban az esetben, ha a kivont cukorból ipari cukor lesz vagy az e cikk

(3) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően kivitelre kerül, a 49. cikk minimálárra vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni.

Abban az esetben, ha a kivont cukrot a (4) bekezdés szerint a kivonás időtartamának vége előtt értékesítik a közösségi piacon, a cukorrépa- termelőknek a folyó gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

▼M3

52a. cikk

Cukorkivonás a 2008–2009-es és a 2009–2010-es gazdasági évben

(1) Az e rendelet 52. cikke (2) bekezdésétől eltérve, azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti kvótáját a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének megfelelő kvótalemondás eredményeként csökkentették, a 2008–2009-es és a 2009–2010-es gazdasági évre vonat­ kozó együtthatót a Bizottság e rendelet VIIc. mellékletének alkalmazá­ sával állapítja meg.

(2) Az e rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében említett együtt­ hatókat a vállalkozás kérelmére nem kell alkalmazni arra a vállalko­ zásra, amely a 320/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjával összhangban a következő gazdasági évtől kezdődően lemond a neki juttatott teljes kvótáról. Az erre vonatkozó kérelmet a kivonás által érintett gazdasági év vége előtt kell benyújtani.

▼B

53. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadhatja e szakasz végrehajtásának részletes szabályait, különösen az alábbiakat:

a) az 50. cikk (4) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerző­ dések tárgyát képező répamennyiségeknek a répaértékesítők közötti elosztása során a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó krité­ riumok;

b) az 52. cikk (1) bekezdésében említett kivont kvótacukor százalék­ aránya;

c) a minimálár megfizetésének feltételei, amennyiben az 52. cikk (4) bekezdése alapján a kivont cukrot a közösségi piacon értékesítik.

I V . s z a k a s z

A k í n á l a t k i i g a z í t á s a

54. cikk

A kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő intézkedések

A kereskedelmi szervezetek és a közös kereskedelmi szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivo­ nással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság a következő intéz­ kedéseket hozhatja az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfihús ágazata tekintetében:

a) a minőség javítására irányuló intézkedések;

b) a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének előse­ gítésére irányuló intézkedések;

c) a piaci ártendenciák regisztrálásának megkönnyítésére irányuló intéz­ kedések;

▼B

d) az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítését lehetővé tévő intézkedések.

III. FEJEZET

Termeléskorlátozási rendszerek

I . s z a k a s z

Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s e k

▼M10

55. cikk

Kvótarendszerek és termelési potenciál

▼M7

(1) Kvótarendszerek és termelési potenciál:

a) tej és egyéb tejtermékek a 65. cikk a) és b) pontja értelmében;

b) cukor, izoglükóz és inulinszirup;

c) burgonyakeményítő, mely közösségi támogatásban részesülhet.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kvótarendszerek esetében, ha egy termelő túllépi a vonatkozó kvótát, és a cukor tekintetében a 61. cikkben meghatározott többletmennyi­ ségeket nem használja fel, az ilyen mennyiségekre – a II. és

III. szakaszban meghatározott feltételek mellett – többletilletéket kell fizetni.

▼M10

(2a) A borágazat vonatkozásában a termelési potenciállal kapcsolatos szabályokat a jogszerűtlen telepítések, az átmeneti telepítési jogok, vala­ mint a kivágási program tekintetében a IVa. szakaszban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni.

▼B

I I . s z a k a s z

C u k o r

I. a l s z a k a s z

A k v ó t á k k i o s z t á s a é s k e z e l é s e

56. cikk

Kvótakiosztás

(1) A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti vagy regionális szintű kvótáit a VI. melléklet határozza meg.

(2) A tagállamok kvótát osztanak ki a területükön letelepedett és az

57. cikkel összhangban jóváhagyott minden egyes cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozásnak.

▼B

A kiosztott kvóta minden egyes vállalkozás esetében egyenlő a 318/2006/EK rendelet szerinti azon kvótával, amelyet a 2007–2008-as gazdasági évre osztottak ki a vállalkozás részére.

(3) Kvótának egynél több termelési egységgel rendelkező cukor­ gyártó vállalkozás részére történő kiosztása esetén a tagállamok elfo­ gadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében.

57. cikk

Jóváhagyott vállalkozások

(1) A tagállamok kérelemre jóváhagyják a cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozást, vagy azt a vállalkozást, amely ezeket a termékeket a 62. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, amennyiben a vállalkozás

a) igazolja professzionális termelési kapacitását;

b) hozzájárul ahhoz, hogy az e rendelethez kapcsolódó bármely tájé­ koztatást megadjon, és az e rendelethez kapcsolódó ellenőrzéseknek alávesse magát;

c) elismerését nem függesztették fel vagy nem vonták vissza.

(2) A jóváhagyott vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítására, vagy a finomításra sor kerül, tájékoz­ tatja a következőkről:

a) azon répa- vagy nádmennyiségek, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződést kötöttek, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáron­ kénti becsült hozama;

b) a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szál­ lításokra vonatkozó adatok, a cukorgyártásra vonatkozó adatok, vala­ mint a cukorkészlet-nyilatkozatok;

c) az értékesített fehércukor-mennyiségek, és az azokra vonatkozó árak és feltételek.

58. cikk

Kiegészítő és pótlólagos izoglükózkvóta

(1) A 2008–2009-es gazdasági évben 100 000 tonna kiegészítő izog­ lükózkvótával kell megnövelni az előző gazdasági év kvótáját. Ez a növelés Bulgáriát és Romániát nem érinti.

A 2008–2009-es gazdasági évben Bulgária tekintetében 11 045 tonna, Románia tekintetében pedig 1966 tonna kiegészítő izoglükózkvótával kell megnövelni az előző gazdasági év kvótáját.

A tagállamok a kiegészítő kvótát a vállalkozások részére az 56. cikk (2) bekezdésével összhangban kiosztott izoglükózkvóták arányában osztják ki.

(2) Olaszország, Litvánia és Svédország a 2008–2009-es és a 2009–2010-es gazdasági évre kérelemre a területén letelepedett bármely vállalkozás részére kioszthat pótlólagos izoglükózkvótát. A tagállamon­ ként meghatározott maximális kiegészítő kvótákat a VII. melléklet tartalmazza.

▼B

(3) A vállalkozások részére a (2) bekezdéssel összhangban kiosztott kvóták után egyszeri 730 EUR összeget kell kivetni. Ezen összeg besze­ dése a kiosztott kiegészítő kvóta tonnája alapján történik.

▼M3

59. cikk

Kvótakezelés

(1) A Bizottság a VI. mellékletben meghatározott kvótákat a 2008–2009-es gazdasági évre vonatkozóan 2008. április 30-ig, a 2009/2010. és a 2010–2011-es gazdasági évre vonatkozóan pedig 2009., illetve 2010. február 28-ig igazítja ki. A kiigazítások e cikk (2) bekez­ désének és e rendelet 58. cikkének, valamint a 320/2006/EK rendelet

3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének alkalmazásából következnek.

(2) Figyelembe véve a 320/2006/EK rendeletben előírt szerkezetát­ alakítási rendszer eredményeit, a Bizottság 2010. február 28-ig határoz arról, hogy milyen közös százalékérték szükséges a tagállamonként vagy régiónként fennálló cukor- és izoglükóz-kvóták csökkentéséhez annak érdekében, hogy a 2010–2011-es gazdasági évtől kezdődően a piaci egyensúlyhiányt el lehessen kerülni. A tagállamok az egyes vállal­ kozások kvótáját ennek megfelelően kiigazítják.

Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve, azon tagállamok esetében, amelyek nemzeti kvótáját a 320/2006/EK rendelet 3. cikkének és 4a. cikke (4) bekezdésének megfelelő kvótalemondás eredményeként csök­ kentették, a Bizottság a százalékértéket e rendelet VIIa. mellékletének alkalmazásával állapítja meg. Az említett tagállamok a területükön lévő, kvótával rendelkező valamennyi vállalkozás tekintetében e rendelet VIIb. mellékletének megfelelően kiigazítják a százalékértéket.

E bekezdés első és a második albekezdését nem kell alkalmazni a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókra.

60. cikk

A nemzeti kvóta újrakiosztása és kvótacsökkentés

(1) A tagállamok – a vállalkozásoknak a 320/2006/EK rendelettel létrehozott mechanizmusokban történő részvételre vonatkozó szabadsá­ gának tiszteletben tartásával – a 2008–2009-as gazdasági évre és azt követően legfeljebb 10 %-kal csökkenthetik a területükön letelepedett vállalkozásoknak kiosztott cukor- vagy izoglükóz-kvótát. Ennek során a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat alkalmaz­ nak.

▼B

(2) A tagállamok a vállalkozások között a VIII. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően és minden érintett fél – külö­ nösen a cukorrépa- és cukornád-termelők – érdekeit figyelembe véve kvótákat csoportosíthatnak át.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint csökkentett mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem.

▼M3

(4) E cikk (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben a 320/2006/EK rendelet 4a. cikkét alkalmazzák, a tagállamok az említett cikk

▼M3

▼B

(4) bekezdésében meghatározott csökkentés alkalmazásával, az e cikk

(1) bekezdésében rögzített százalékon belül kiigazítják az érintett vállal­ kozásoknak kiosztott cukorkvótát.

I I . a l s z a k a s z

A k v ó t á k t ú l l é p é s e

61. cikk

Hatály

Azt a cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot, amelyet valamely gazda­ sági év folyamán az 56. cikkben említett kvótán felül állítottak elő,

a) fel lehet használni egyes, a 62. cikkben említett termékek feldolgo­ zásához;

b) a 63. cikkel összhangban a következő gazdasági év kvótatermelésébe át lehet vinni;

c) a 247/2006/EK tanácsi rendelet (1) II. címével összhangban fel lehet használni a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében; vagy

d) a Bizottság által meghatározott mennyiségi korlátozásokon belül, a Szerződés 300. cikke értelmében megkötött megállapodásokból szár­ mazó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával exportálni lehet.

Az ettől eltérő mennyiségek a 64. cikkben említett többletilleték hatálya alá tartoznak.

62. cikk

Ipari cukor

(1) Az ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenn­ tartani, ha:

a) az a gazdasági év vége előtt az 57. cikkel összhangban elismert gyártó és az ugyancsak az 57. cikkel összhangban elismert felhasz­ náló között létrejött szállítási szerződés tárgyát képezi; valamint

b) azt a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították.

(2) A Bizottság összeállítja azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyek előállításához ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulin­ szirupot használnak fel.

A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a) bioetanol, alkohol, rum, aktív élesztő, valamint a kenhető szirupok és a „Rinse appelstroop”-pá történő feldolgozásra szánt szirupok mennyiségei;

b) egyes olyan ipari termékek, amelyek nem tartalmaznak cukrot, de feldolgozásuk során cukor, izoglükóz vagy inulinszirup felhasználá­ sára kerül sor;

c) egyes olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot tartalmaznak.

(1) HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

▼B

▼M3

▼B

63. cikk

A többlet cukor átvitele

(1) Bármely vállalkozás dönthet úgy, hogy a cukorkvótáját, izoglü­ kózkvótáját vagy inulinszirup-kvótáját meghaladó termelésének egészét vagy egy részét átviszi oly módon, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül, az ilyen döntés visszavonhatatlan.

(2) Az (1) bekezdésben említett döntést meghozó vállalkozás

a) tájékoztatja az érintett tagállamot az ezen tagállam által meghatá­ rozandó időpont előtt:

— az adott gazdasági év február 1-je és június 30-a között az átvi­ telre kerülő nádcukor-mennyiségről,

— az adott gazdasági év február 1-je és április 15-e között az átvi­ telre kerülő egyéb cukor- vagy inulinszirup-mennyiségről;

b) vállalja, hogy ezeket a mennyiségeket az adott gazdasági év végéig saját költségén raktározza.

(3) Ha egy vállalkozás végleges termelése az adott gazdasági évben az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala idején becsült mennyiségnél kevesebb lett, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

(4) Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája kere­ tében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

(5) Az egy adott gazdasági év során az e cikkel összhangban tárolt cukor nem képezheti semmilyen egyéb, a 13., 32. vagy 52. cikkben meghatározott tárolási intézkedések tárgyát.

64. cikk

Többletilleték

(1) Többletilletéket kell kivetni a következőkre:

a) a bármely gazdasági év folyamán termelt többletcukor, többletizog­ lükóz és többletinulinszirup mennyiségei, kivéve a következő gazda­ sági évre kvóta szerinti termelésébe átvitt és a 63. cikknek megfele­ lően raktározott mennyiségeket, vagy az 51. cikk c) és d) pontjában említett mennyiségeket;

b) azok az ipari cukor, ipari izoglükóz és ipari inulinszirup mennyi­ ségek, amelyek tekintetében a Bizottság által meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy azokat a 62. cikk

(2) bekezdésében említett termékek egyikében feldolgozták;

c) azok a cukor- és izoglükóz-mennyiségek, amelyeket a piacról az

52. és az 52a. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében az 52. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.

(2) A Bizottság a többletilletéket kellően magas szinten állapítja meg az (1) bekezdésben említett mennyiségek felhalmozódásának elkerülése érdekében.

(3) Az (1) bekezdésben említett többletilletéket a tagállam veti ki a területén lévő vállalkozásokra azoknak az (1) bekezdésben említett megtermelt mennyiségeknek a függvényében, amelyek az említett vállalkozások esetében az adott gazdasági évre megállapításra kerültek.

▼B

I I I . s z a k a s z

T e j

I. a l s z a k a s z

Á l t a l á n o s r e n d e l k e z é s e k

65. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a) „tej”: egy vagy több tehén fejésével nyert termék;

b) „egyéb tejtermékek”: a tejen kívül valamennyi tejtermék, különösen a ►C1 sovány (fölözött) tej ◄, a tejszín, a vaj, a joghurt és a sajt; ezeket adott esetben a Bizottság által meghatározandó együttható alkalmazásával „tejegyenértékre” számítják át;

c) „termelő”: valamely tagállam földrajzi területén mezőgazdasági üzemmel rendelkező mezőgazdasági termelő, aki vagy amely tejet állít elő és értékesít, vagy a közeljövőben ezzel a tevékenységgel készül foglalkozni;

d) „mezőgazdasági üzem”: az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott mezőgazdasági üzem;

e) „felvásárló”: olyan vállalkozás vagy csoport, amely termelőktől tejet vásárol

— begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás céljából, többek között szerződés alapján,

— tej vagy más tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó egy vagy több vállalkozás részére történő értékesítés céljára.

Felvásárlónak tekintendő azonban minden olyan, egyazon földrajzi területhez tartozó felvásárlókból álló csoport is, amely tagjainak megbízásából elvégzi a többletilleték fizetéséhez szükséges igazga­ tási vagy számviteli műveleteket. Ezen albekezdés első mondatának alkalmazásában Görögország egyetlen földrajzi területnek tekintendő, és felvásárlói csoportnak minősíthet valamely hivatalos szervet;

f) „szállítás”: a termelő által a felvásárló részére végzett tejszállítás – ide nem értve az egyéb tejtermékek szállítását –, függetlenül attól, hogy a szállítást a termelő, a felvásárló, az ilyen termékeket feldol­ gozó vagy kezelő vállalkozás vagy harmadik fél végzi-e;

g) „közvetlen értékesítés”: tejnek a termelő által közvetlenül a fogyasztók részére történő értékesítése vagy átadása, valamint egyéb tejtermékeknek a termelő által végzett értékesítése vagy átadása. A Bizottság a „szállítás” fogalmának az f) pontban található meghatározása tiszteletben tartása mellett kiigazíthatja a „közvetlen értékesítés” fogalommeghatározását különösen annak elkerülése érdekében, hogy az értékesített tej vagy egyéb tejtermék bármekkora mennyiségben is kikerüljön a kvótára vonatkozó előírások hatálya alól;

h) „értékesítés”: tej szállítása, vagy tej vagy egyéb tejtermékek közvetlen értékesítése;

i) „egyéni kvóta”: a termelő számára egy adott tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan meghatározott kvóta április 1-jén;

▼B

j) „nemzeti kvóta”: a 66. cikkben említett, az egyes tagállamok számára meghatározott kvóta;

k) „rendelkezésre álló kvóta”: az a kvóta, amely a termelők rendelke­ zésére áll az abba a tizenkét hónapos időszakba eső március 31-én, amelyre a többletilletéket kiszámították, figyelembe véve az e rendelet szerinti valamennyi olyan átadást, értékesítést, átcsoportosí­ tást és ideiglenes újrafelosztást, amelyre az adott tizenkét hónapos időszak folyamán sor került.

I I . a l s z a k a s z

A k v ó t á k k i o s z t á s a é s k e z e l é s e

66. cikk

Nemzeti kvóták

(1) A 2008. április 1-jétől számított hét egymást követő tizenkét hónapos időszak (a továbbiakban: tizenkét hónapos időszakok) során értékesített tej és egyéb tejtermékek termelésére vonatkozó nemzeti kvótákat a IX. melléklet 1. pontja rögzíti.

(2) Az (1) bekezdésben említett kvótákat a 67. cikknek megfelelően kell kiosztani a termelőknek, különbséget téve a szállítások és a közvetlen értékesítések között. A nemzeti kvóták esetleges túllépését e szakasznak megfelelően minden egyes tagállamban nemzeti szinten álla­ pítják meg, különbséget téve a szállítások és a közvetlen értékesítések között.

(3) A IX. melléklet 1. pontjában szereplő nemzeti kvótákat az álta­ lános piaci helyzet és az egyes tagállamokban fennálló sajátos körülmé­ nyek figyelembevételével történő esetleges felülvizsgálat sérelme nélkül kell meghatározni.

(4) Bulgária és Románia részére különleges szerkezetátalakítási tarta­ lékot kell létrehozni a IX. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint. Ezt a tartalékot 2009. április 1-jétől olyan mértékben kell felsza­ badítani, amilyen mértékben a tej és tejtermékek mezőgazdasági üzemben történő fogyasztása ezen országok mindegyike esetében 2002 óta csökkent.

A Bizottság a Bulgária és Románia által 2008. december 31-ig benyúj­ tandó jelentés alapján határoz a tartalék felszabadításáról, és annak a szállításhoz és a közvetlen értékesítéshez tartozó kvóták közötti megosz­ tásáról. A jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia az egyes országok tejágazatában végbemenő szerkezetátalakítási folyamat ered­ ményeiről és irányvonalairól, különösen pedig a gazdasági üzemen belüli fogyasztásra való termelésről a piaci termelésre való átállásról.

(5) Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében a nemzeti kvóták magukban foglalják a felvásár­ lóknak szállított vagy közvetlenül értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék teljes mennyiségét, függetlenül attól, hogy ezek termelése vagy forgalmazása a fenti országokban alkalmazott átmeneti intézkedés hatálya alá tartozik-e.

▼B

67. cikk

Egyéni kvóták

(1) A termelők 2008. április 1-jén meglévő egyéni kvótájának vagy kvótáinak – a 2008. április 1-jén érvényes kvóták átadásának, értékesí­ tésének vagy átcsoportosításának sérelme nélkül – meg kell egyezniük a 2008. március 31-én meglévő egyéni referenciamennyiségükkel vagy referenciamennyiségeikkel.

(2) A termelők egy vagy két egyéni kvótával rendelkezhetnek, amelyek közül az egyiket szállítások, a másikat pedig közvetlen értéke­ sítés céljából vehetik igénybe. A termelő rendelkezésére álló mennyi­ ségek kvóták közötti átcsoportosítását kizárólag a tagállam illetékes hatósága hajthatja végre a termelő megfelelően indokolt kérelme alap­ ján.

(3) Amennyiben egy termelő két kvótával rendelkezik, a fizetendő többletilletékhez való hozzájárulását a két kvóta mindegyikére külön- külön ki kell számítani.

(4) A Bizottság a finnországi SLOM-termelők kompenzálása érde­ kében legfeljebb 200 000 tonnára felemelheti a finn nemzeti kvótának a 66. cikkben említett szállításokra kiosztott részét. Ezt a közösségi jognak megfelelően kiosztandó tartalékot kizárólag azon termelők érde­ kében lehet felhasználni, akiknek a termelés újbóli megkezdésére vonat­ kozó jogát a csatlakozás érintette.

(5) Az egyéni kvótákat adott esetben valamennyi érintett tizenkét hónapos időszak vonatkozásában módosítani kell annak érdekében, hogy az egyes tagállamok esetében a szállításokra és a közvetlen érté­ kesítésre vonatkozó egyéni kvóták összege ne haladja meg a 69. cikknek megfelelően kiigazított nemzeti kvóta megfelelő részét, figyelembe véve minden olyan levonást is, amely a 71. cikk rendelkezéseinek megfele­ lően a nemzeti tartalék növelésére szolgál.

68. cikk

Kvóták kiosztása a nemzeti tartalékból

A tagállamok elfogadják azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a Bizottsággal közlendő objektív kritériumok alapján a 71. cikk szerinti nemzeti tartalékból kiosszák a termelők számára a kvóták egészét vagy egy részét.

69. cikk

A kvóták kezelése

(1) A Bizottság minden egyes tagállamra és minden egyes időszakra vonatkozóan az adott időszak vége előtt kiigazítja a nemzeti kvótákon belül a „szállításokhoz” és a „közvetlen értékesítéshez” tartozó mennyi­ ségek közötti felosztást, figyelembe véve a szállításokra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó egyéni kvóták között a termelők kérelmére végrehajtott átcsoportosításokat.

(2) A Bizottság által a 192. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározandó szabályoknak megfelelően és az ugyanezen bekezdés alapján megállapítandó időpontokban a tagállamok minden évben megküldik a Bizottság részére azokat az információkat, amelyek szük­ ségesek:

a) az e cikk (1) bekezdésében említett kiigazítás végrehajtásához;

b) az általuk fizetendő többletilleték kiszámításához.

▼B

70. cikk

Zsírtartalom

(1) Minden termelő tekintetében meg kell határozni azt a referencia- zsírtartalmat, amelyet az adott termelőnek a szállításokra kiosztott egyéni kvótára kell alkalmaznia.

(2) A termelőknek a 67. cikk (1) bekezdésével összhangban 2008. március 31-én kiosztott kvóták tekintetében az (1) bekezdésben említett referencia-zsírtartalom megegyezik az adott kvóta vonatkozásában az adott időpontban alkalmazott referencia-zsírtartalommal.

(3) A 67. cikk (2) bekezdésében említett átcsoportosítások alkalmá­ val, valamint kvótáknak a Bizottság által megállapítandó szabályokkal összhangban történő megszerzése, átruházása vagy ideiglenes átruházása esetén a referencia-zsírtartalmat módosítani kell.

(4) Azon új termelők esetében, akik szállításra vonatkozó, teljes egészében a nemzeti tartalékból származó egyéni kvótával rendelkeznek, a zsírtartalmat a Bizottság által megállapítandó szabályokkal össz­ hangban kell meghatározni.

(5) Az (1) bekezdésben említett egyéni referencia-zsírtartalmat – adott esetben – e rendelet hatálybalépésekor, majd ezt követően a tizenkét hónapos időszakok kezdetén szükség szerint ki kell igazítani annak érdekében, hogy az egyes tagállamok vonatkozásában az egyéni reprezentatív zsírtartalmak súlyozott átlaga ne haladja meg kilogram­ monként 0,1 grammnál nagyobb mértékben a X. mellékletben meghatá­ rozott referencia-zsírtartalmat.

Románia esetében a Bizottság a teljes 2004-es évre vonatkozó szám­ adatok alapján felülvizsgálja és – szükség esetén – kiigazítja a X. mellékletben szereplő referencia-zsírtartalmat.

71. cikk

Nemzeti tartalék

(1) Minden egyes tagállam létrehoz egy, a IX. mellékletben rögzített nemzeti kvóták részét képező nemzeti tartalékot, különösen a

68. cikkben meghatározott kvótakiosztás céljából. A nemzeti tartalékot az adott körülményektől függően vagy bizonyos mennyiségek 72. cikk szerinti visszavonása, vagy az átruházások egy részének a 76. cikk szerinti visszatartása, vagy pedig valamennyi egyéni kvóta egyöntetű csökkentése révén töltik fel. A szóban forgó kvóták megtartják eredeti rendeltetésüket (azaz szállításra vagy közvetlen értékesítésre vonatkozó kvóták).

(2) A tagállamok részére kiosztott bármilyen kiegészítő kvótát auto­ matikusan a nemzeti tartalékba kell helyezni, és a várható szükségletnek megfelelően szállításokra és közvetlen értékesítésekre kell felosztani.

(3) A nemzeti tartalékba helyezett kvótákra nem állapítanak meg referencia-zsírtartalmat.

72. cikk

A termelés szüneteltetésének esetei

(1) Ha valamely egyéni kvótával rendelkező természetes vagy jogi személy egy tizenkét hónapos időszak alatt már nem teljesíti a 65. cikk

c) pontjában említett feltételeket, a megfelelő mennyiségeket legkésőbb a következő naptári év április 1-jéig vissza kell juttatni a nemzeti tarta­ lékba, kivéve ha az adott természetes vagy jogi személy az említett időpontot megelőzően ismét a 65. cikk c) pontja szerinti termelővé válik.

▼B

Ha ezen személy legkésőbb a visszavonást követő második tizenkét hónapos időszak végéig ismét termelővé válik, a tőle visszavont egyéni kvóta egészét vagy egy részét legkésőbb az alkalmazás időpontját követő április 1-jéig újra ki kell osztani e személy részére.

(2) Az olyan esetekben, amikor a termelő legalább egy tizenkét hónapos időszakban egyéni kvótájának ►M7 85 % ◄-ánál kevesebbet értékesít, a tagállamok eldönthetik, hogy a fel nem használt kvóta egészét vagy egy részét visszajuttassák-e a nemzeti tartalékba, és ha igen, akkor milyen feltételekkel.

A tagállamok meghatározhatják, hogy egy adott kvóta milyen feltételek mellett juttatható vissza az érintett termelőnek, amennyiben az újrakezdi értékesítési tevékenységet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó vis maior esetén, vala­ mint kellően indokolt és az illetékes hatóság által elismert, az érintett termelő termelési kapacitását átmenetileg befolyásoló esetekben.

73. cikk

Ideiglenes átruházások

(1) A tagállamok minden egyes tizenkét hónapos időszak végéig engedélyezik az adott időszakra vonatkozóan az egyéni kvóták azon részének ideiglenes átruházását, amelyet a kvóták igénybevételére jogo­ sult termelők nem szándékoznak felhasználni.

A tagállamok a termelői kategóriák vagy az érintett tejtermelési struk­ túrák szerint szabályozhatják az átruházásokat, azokat a felvásárló szint­ jére vagy adott régión belülre korlátozhatják, a 72. cikk (3) bekezdé­ sében említett esetekben engedélyezhetik a teljes körű átruházást, és meghatározhatják, hogy milyen mértékig ismételhetik meg a termelők az átruházásokat.

(2) Bármely tagállam határozhat úgy, hogy a következő egy vagy mindkét kritérium alapján nem hajtja végre az (1) bekezdést:

a) strukturális változtatások és kiigazítások elősegítésének szükséges­ sége;

b) elsőrendű fontosságú igazgatási szükségletek.

74. cikk

A kvóták földterülettel együtt történő átruházása

(1) Amennyiben a mezőgazdasági üzemet eladják, bérbe adják, tény­ leges öröklés vagy a későbbi örökség részét képező adomány útján vagy a termelő tekintetében hasonló joghatással járó egyéb eszközökkel átru­ házzák, az egyéni kvótákat a tagállamok által meghatározandó részletes szabályoknak megfelelően és a tejtermeléshez használt területek vagy más objektív kritériumok, valamint – adott esetben – a felek között létrejött bármely megállapodás figyelembevételével a mezőgazdasági üzemmel együtt átruházzák az azt átvevő termelőkre. A kvóták azon részét, amelyet – adott esetben – nem ruháztak át a mezőgazdasági üzemmel együtt, a nemzeti tartalékba kell helyezni.

(2) Ha a kvótákat az (1) bekezdéssel összhangban földhaszonbérlet útján vagy hasonló joghatással járó egyéb eszközökkel ruházták vagy ruházzák át, a tagállamok – objektív kritériumok alapján és annak bizto­ sítása céljából, hogy kizárólag termelők rendelkezhessenek kvótával – határozhatnak úgy, hogy a kvóta nem ruházható át a mezőgazdasági üzemmel együtt.

▼B

(3) Amennyiben földet hatóságokra és/vagy közérdekű felhasználás céljára ruháznak át, vagy ha az átruházás nem mezőgazdasági céllal történik, a tagállamok biztosítják, hogy meghozzák a szükséges intéz­ kedéseket a felek jogos érdekeinek védelmére, és különösen arra, hogy az ilyen földterületet átadó termelők folytathassák a tejtermelést, ameny­ nyiben ez a szándékuk.

(4) A felek közötti megállapodás hiányában az olyan esetekben, amikor a bérleti időtartam anélkül jár le, hogy azt hasonló feltételek mellett meg lehetne hosszabbítani, vagy hasonló joghatással járó hely­ zetekben, a szóban forgó egyéni kvótákat – a tagállam által elfogadott rendelkezésekkel összhangban és a felek jogos érdekeinek figyelembe­ vételével – részben vagy egészben át kell ruházni a bérletet átvevő termelőkre.

75. cikk

Különleges átruházási intézkedések

(1) A tejtermelés sikeres szerkezetátalakítása vagy a környezet javí­ tása érdekében a tagállamok az általuk az érintett felek jogos érdekeinek figyelembevételével meghatározandó részletes szabályoknak megfele­ lően:

a) egy vagy több éves részletben ellentételezést biztosíthatnak azon termelők részére, akik vagy amelyek vállalják tejtermelésük egészének vagy egy részének tartós megszüntetését, és az így felsza­ badult egyéni kvótákat a nemzeti tartalékba utalhatják;

b) objektív kritériumok alapján meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek mellett egy tizenkét hónapos időszak kezdetén az illetékes hatóság vagy az e hatóság által kijelölt szerv – térítés ellenében – újból kioszthatja a termelők részére azon egyéni kvótákat, amelyeket más termelők az előző tizenkét hónapos időszak végén véglegesen felszabadítottak a fent említett térítéssel megegyező, egy vagy több éves részletben nyújtott ellentételezés fejében;

c) központosíthatják és felügyelhetik a kvóták termőföld nélkül történő átruházásait;

d) a környezet javítása céljából átruházott földterület esetén elrendelhe­ tik, hogy az érintett egyéni kvótát olyan termelőnek juttassák, aki vagy amely megválik a földterülettől, de folytatni kívánja a tejter­ melést;

e) objektív kritériumok alapján meghatározhatják azokat a régiókat vagy begyűjtési területeket, amelyeken belül a tejtermelés struktúrá­ jának javítása érdekében engedélyezhető a kvóták tartós átruházása a megfelelő földterület átruházása nélkül;

f) a termelő által az illetékes hatósághoz vagy az e hatóság által kijelölt szervhez benyújtott kérelem alapján a tejtermelés struktúrájának a mezőgazdasági üzem szintjén történő javítása vagy a termelés külter­ jesítésének lehetővé tétele céljából engedélyezhetik a kvótáknak a megfelelő földterület nélküli végleges átruházását és fordítva.

(2) Az (1) bekezdés nemzeti szinten, megfelelő területi szinten vagy meghatározott begyűjtési területeken belül hajtható végre.

▼B

76. cikk

Kvóták visszatartása

(1) A 74. és a 75. cikkben említett átruházások esetén a tagállamok objektív kritériumok alapján visszatarthatják az egyéni kvóták egy részét nemzeti tartalékuk számára.

(2) Ha a kvótákat a 74. és a 75. cikkel összhangban, a megfelelő földterülettel együtt vagy anélkül ruházták vagy ruházzák át földhaszon­ bérlet vagy hasonló joghatással járó egyéb eszközök révén, a tagállamok

– objektív kritériumok alapján és annak biztosítása céljából, hogy kizá­ rólag termelők rendelkezhessenek kvótával – határozhatnak arról, hogy az átruházott kvóta egésze vagy egy része visszakerüljön-e a nemzeti tartalékba, és ha igen, milyen feltételekkel.

77. cikk

A kvóták megszerzéséhez kapcsolódó támogatás

Egyetlen állami hatóság sem nyújthat a kvóták megszerzéséhez közvet­ lenül kapcsolódó pénzügyi támogatást kvóták e szakasz alapján történő értékesítése, átruházása vagy kiosztása céljából.

I I I . a l s z a k a s z

A k v ó t á k t ú l l é p é s e

78. cikk

Többletilleték

(1) A tejre és az egyéb tejtermékekre vonatkozóan a II. alszakasznak megfelelően megállapított nemzeti kvótán felül értékesített mennyiségek után többletilletéket kell fizetni.

Az illeték összege a tej 100 kilogrammjára 27,83 EUR.

▼M7

►C4 Mindazonáltal a 2009. április 1-jével és a 2010. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakokra ◄ a 2008. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakra alkalmazandó nemzeti kvóta 106 %-át túllépő tejszállításra vonatkozó többletilleték a második albe­ kezdésben említett illeték 150 %-ában kerül meghatározásra.

▼M12

(1a) Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a 2009. április 1- jével kezdődő és a 2010. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakok esetében a szállítások tekintetében a többletilletéket a II. alszakasszal összhangban meghatározott nemzeti kvótának a szállítá­ sokra vonatkozó, a 75. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján 2009. november 30-tól a nemzeti tartalékba áthelyezett és az érintett tizenkét hónapos időszak március 31-éig ott tartott egyéni kvóták levonásával csökkentett mennyiséget meghaladóan értékesített tej után kell fizetni.

▼B

(2) A tagállamoknak a nemzeti kvóta túllépéséből származó, a szál­ lításokra és a közvetlen értékesítésre külön-külön, nemzeti szinten meghatározott többletilletéket kell fizetniük a Közösség részére, és az esedékes összeg 99 %-át az érintett tizenkét hónapos időszakot

▼B

követően, október 16. és november 30. között be kell fizetniük az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapba.

▼M12

(2a) Az (1a) bekezdés alkalmazásának eredményeként befolyó több­ letilleték összege és az (1) bekezdés első albekezdésének alkalmazásából származó többletilleték összege közötti különbséget a tagállamok a tejágazatban végrehajtandó szerkezetátalakítási intézkedések finanszí­ rozására fordítják.

▼B

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott többletilletéket a határidő lejártáig és a mezőgazdasági alapok bizottságával folytatott konzultációt követően nem fizetik be, a Bizottság a meg nem fizetett többletille­ téknek megfelelő összeget levonja az 1290/2005/EK rendelet 14. cikke és 15. cikkének (2) bekezdési szerinti havi kifizetésekből. A határozat meghozatala előtt a Bizottság figyelmezteti az érintett tagállamot, amely egy héten belül közli álláspontját. A 2040/2000/EK tanácsi rendelet (1)

14. cikke nem alkalmazandó.

(4) A Bizottság meghatározza az e cikk végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.

79. cikk

A termelők hozzájárulása a fizetendő többletilletékhez

A többletilletéket a 80. és a 83. cikk rendelkezéseivel összhangban teljes egészében azok között a termelők között osztják fel, akik a 66. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti kvóták túllépéséhez az egyes túllépések esetében hozzájárultak.

A 80. cikk (3) bekezdésének és a 83. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a termelők kötelesek megfizetni a tagállam részére a 69., a 70. és a 80. cikkben foglaltakkal összhangban kiszámított esedékes többletille­ ték-hozzájárulásukat, azon egyszerű tény alapján, hogy túllépték a rendelkezésükre álló kvótákat.

▼M12

A 2009. április 1-jével és a 2010. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakok esetében a szállítások tekintetében a többletilletéket a 80. és a 83. cikkel összhangban teljes egészében azok között a termelők között kell felosztani, akik a 78. cikk (1a) bekezdésének alkal­ mazásával meghatározott nemzeti kvóta túllépéséhez hozzájárultak.

▼B

80. cikk

A szállításokra vonatkozó többletilleték

(1) A többletilleték végleges összegének megállapítása céljából az egyes termelők által szállított mennyiségeket a Bizottság által meghatá­ rozandó együtthatók alkalmazásával és a Bizottság által meghatározandó feltételek mellett növelni vagy csökkenteni kell a tényleges zsírtartalom és a referencia-zsírtartalom közötti eltérés kifejezése érdekében.

(1) HL L 244., 2000.9.29., 27. o.

▼M7

A többletilleték összegét nemzeti szinten a szállításoknak az első albe­ kezdéssel összhangban kiigazított összege alapján kell kiszámítani.

▼B

(3) Az egyes termelők által a többletilleték kifizetéséhez nyújtandó hozzájárulást a tagállam határozattal állapítja meg az alábbiak szerint, miután megtörtént vagy elmaradt a szállításokra juttatott nemzeti kvóta fel nem használt részének az egyes termelők egyéni kvótáinak arány­ ában vagy a tagállam által meghatározandó objektív kritériumok alapján történő kiosztása:

a) nemzeti szinten, azon összeg alapján, amellyel az egyes termelők túllépték a kvótájukat,

b) vagy először a felvásárlói szinten, és azt követően adott esetben nemzeti szinten.

▼M7

A 78. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazása esetén a tagállamok az egyes termelőknek az abban az albekezdésben említett magasabb arányszám alkalmazása miatti többletilletékhez fizetendő hozzájárulásának meghatározásakor biztosítják, hogy ezt az összeget a felelős termelők a tagállamok által meghatározandó objektív kritériumok alapján arányosan fizessék be.

▼B

81. cikk

A felvásárlók szerepe

(1) A felvásárlók felelősek azért, hogy a többletilleték címén fize­ tendő hozzájárulást a termelőktől beszedjék, és ezen – a túllépésért felelős termelők részére kifizetett tejárból levont vagy, ha ez nem lehet­ séges, más megfelelő eszközzel behajtott – összeget a Bizottság által megállapítandó időpontig és eljárásnak megfelelően a tagállam illetékes hatósága részére befizessék.

(2) Ha egy felvásárló részben vagy egészben egy vagy több másik felvásárló helyébe lép, az adott tizenkét hónapos időszak hátralévő részére a termelők rendelkezésére álló egyéni kvótákat a már leszállított mennyiségek levonásával és azok zsírtartalmának figyelembevételével kell figyelembe venni. E bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha egy termelő egy adott felvásárlóról egy másikra vált.

(3) Amennyiben a referencia-időszak alatt valamely termelő által szállított mennyiségek meghaladják a szóban forgó termelő rendelkezé­ sére álló kvótát, az adott tagállam határozhat úgy, hogy a felvásárló a tagállam által megállapított részletes szabályokkal összhangban – a termelő hozzájárulásának előlegeként – levonja a termelőtől az általa szállított, a kvótát meghaladó tejmennyiség árának egy részét. A tagállam olyan különös rendelkezéseket hozhat, amelyek lehetővé teszik a felvásárlók számára ezen előleg levonását, ha a termelők több felvá­ sárlónak szállítanak.

▼B

82. cikk

Jóváhagyás

A felvásárlói tevékenység gyakorlásához a Bizottság által megállapított kritériumoknak megfelelő előzetes tagállami jóváhagyás szükséges.

A közvetlen értékesítés esetén a termelők által teljesítendő feltételeket és az általuk nyújtandó adatokat a Bizottság határozza meg.

83. cikk

A közvetlen értékesítésre vonatkozó többletilleték

(1) A közvetlen értékesítés esetében az egyes termelők többletilleték- fizetési hozzájárulását a tagállamok határozattal állapítják meg a közvetlen értékesítéshez rendelt nemzeti kvóta fel nem használt részének újrakiosztását vagy ennek elmaradását követően, a megfelelő területi szinten vagy nemzeti szinten.

(2) A tagállamok a Bizottság által rögzített kritériumok alapján meghatározzák az értékesített vagy átruházott tej, valamint az értékesí­ tett vagy átruházott tejtermékek előállításához felhasznált tej teljes mennyisége után fizetendő többletilletékből a termelőre eső hozzájárulás kiszámításának alapját.

(3) A zsírtartalommal kapcsolatos korrekciók nem vehetők figye­ lembe a többletilleték végleges összegének megállapítása céljából.

(4) A Bizottság megállapítja a többletilletéknek a tagállam illetékes hatósága számára történő kifizetése módját és idejét.

84. cikk

Túlfizetések és be nem fizetett összegek

(1) Amennyiben a szállítások vagy közvetlen értékesítések esetében megállapítást nyer, hogy többletilletéket kell fizetni, és a termelőktől beszedett hozzájárulás meghaladja annak összegét, a tagállam:

a) a többlet egy részét vagy egészét a 75. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott intézkedések finanszírozására használhatja, és/vagy

b) a többletet részben vagy egészben visszajuttathatja azoknak a terme­ lőknek:

— akik vagy amelyek a tagállam által objektív kritériumok alapján és a Bizottság által meghatározandó időszakon belül megálla­ pított kiemelt kategóriák valamelyikébe tartoznak, vagy

— akiket vagy amelyeket az e fejezet által létrehozott, tejre és egyéb tejtermékekre vonatkozó kvótarendszerhez nem kapcsolódó nemzeti szabályokból következő rendkívüli helyzet érint.

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy nem kell többletilletéket fizetni, a felvásárlók vagy a tagállam által beszedett valamennyi előleget legkésőbb a következő tizenkét hónapos időszak végéig vissza kell téríteni.

▼B

(3) Ha egy felvásárló nem teljesíti azon kötelezettségét, hogy a több­ letilletékből a termelőre eső hozzájárulást a 81. cikkben foglaltaknak megfelelően beszedje, a tagállam – a mulasztást elkövető felvásárlóra kiszabható szankció sérelme nélkül – közvetlenül a termelőtől is beszed­ heti a be nem fizetett összeget.

(4) Ha valamely termelő vagy felvásárló nem tartja be a fizetési határidőt, akkor a hátralék után a Bizottság által meghatározandó mértékű kamatot kell fizetnie a tagállam részére.

▼M7

I I I a . s z a k a s z

B u r g o n y a k e m é n y í t ő - k v ó t á k

84a. cikk

Burgonyakeményítő-kvóták

(1) A burgonyakeményítőt termelő tagállamok számára kvótákat kell odaítélni arra a gazdasági évre, amely során a kvótarendszer a 204. cikk

(5) cikkével és a Xa. melléklettel összhangban alkalmazandó.

(2) A Xa. mellékletben említett minden egyes termelő tagállam köteles a neki odaítélt kvótát a burgonyakeményítő-gyártók között – az egyes gyártók számára a 2007/08-as gazdasági év során kiosztott alkvóták alapján – kiosztani az adott gazdasági év során történő felhasz­ nálás céljából.

(3) Burgonyakeményítőt gyártó vállalkozás nem köthet termeltetési szerződést a burgonyatermelőkkel olyan burgonyamennyiségre, amelynek a feldolgozása a (2) bekezdésben említett kvótán felüli kemé­ nyítőmennyiséget eredményezne.

(4) A (2) bekezdésben említett kvótán felül gyártott burgonyakemé­ nyítőt az adott gazdasági év végét követő január 1-jét megelőzően, feldolgozatlan formában exportálni kell a Közösségből. Az ilyen exportra export-visszatérítés nem fizethető.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a burgonyakeményítőt termelő vállalkozás valamely gazdasági évben az adott évi kvótán felül a következő évi kvótájának legfeljebb 5 %-át felhasználhatja. Ebben az esetben a következő gazdasági évre rendelkezésre álló kvótát ennek megfelelően csökkenteni kell.

(6) E szakasz rendelkezései nem alkalmazandók az azon vállalko­ zások által gyártott burgonyakeményítőre, amelyek nem tartoznak e cikk (2) bekezdésének hatálya alá, és olyan burgonyát vásárolnak, amelynek tekintetében a termelők nem részesülnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (1) 77. cikkében előírt támogatásban.

(1) Lásd e Hivatalos Lap 16. oldalát.

▼M10

▼B

I V . s z a k a s z

A C u k o r - , t e j - é s b u r g o n y a k e m é n y í t ő - k v ó t á k k a l k a p c s o l a t o s e l j á r á s i s z a b á l y o k

85. cikk

Végrehajtási szabályok

►M10 A Bizottság elfogadja az I–IIIa. szakasz részletes végrehajtási szabályait, amelyek különösen a következőkre vonatkozhatnak: ◄

a) az 57. cikkben említett jóváhagyott vállalkozások által benyújtandó kiegészítő információk, továbbá az adminisztratív szankciókra, vala­ mint a vállalkozások elismerésének felfüggesztésére és visszavoná­ sára vonatkozó kritériumok;

b) az 58. cikkben említett összegek, valamint a 64. cikkben említett többletilleték megállapítása és közzététele;

c) a 63. cikkben meghatározott időpontoktól való eltérések;

▼M7

d) a IIIa. szakasz vonatkozásában az egyesülések, a tulajdonosváltások és a burgonyakeményítő-gyártók gazdasági tevékenységének megkezdése és megszüntetése.

▼M10

I V a . s z a k a s z

T e r m e l é s i p o t e n c i á l a b o r á g a z a t b a n

I. a l s z a k a s z

J o g s z e r ű t l e n t e l e p í t é s e k

85a. cikk

Az 1998. augusztus 31. után végzett jogszerűtlen telepítések

(1) A termelők saját költségükre kivágják azokat a szőlőültetvénye­ ket, amelyeket 1998. augusztus 31-ét követően – adott esetben – megfelelő telepítési jog nélkül telepítettek.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelő kivágásig az abban a bekezdésben említett területekről származó szőlő, valamint az abból előállított termékek kizárólag lepárlás céljából kerülhetnek forgalomba a termelő kizárólagos költségén. A lepárlásból származó termékek nem használ­ hatók fel olyan szesz készítésére, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 80 térfogatszázalék.

(3) A tagállamok által korábban – adott esetben – kiszabott bünte­ tések sérelme nélkül, a tagállamok a meg nem felelés súlyossága, mértéke és időtartama szerint szintezett büntetéseket szabnak ki a kivá­ gási kötelezettségnek eleget nem tevő termelőkre.

(4) Az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i lejárta nem érinti az e cikkben előírt kötelezettségeket.

▼M10

85b. cikk

Az 1998. szeptember 1-je előtti jogszerűtlen telepítések rendezési kötelezettsége

(1) A termelőknek illetékfizetés ellenében, legkésőbb 2009. december 31-ig rendezni kell az – adott esetben – 1998. szeptember 1-jét megelő­ zően, megfelelő telepítési jog nélkül telepített szőlőültetvények hely­ zetét.

A számlaelszámolás alapján végzett bármely eljárás sérelme nélkül az első albekezdést nem kell alkalmazni az 1493/1999/EK rendelet

2. cikkének (3) bekezdése alapján rendezett területekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett illeték összegét a tagállamok hatá­ rozzák meg. Az illeték mértéke az adott régióban a vonatkozó telepítési jogra alkalmazott átlagérték legalább kétszerese.

(3) Az (1) bekezdésnek megfelelő rendezésig az abban a bekez­ désben említett területekről származó szőlő, valamint az abból előállított termékek kizárólag lepárlás céljából kerülhetnek forgalomba, a termelő kizárólagos költségén. A termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 80 térfogat­ százalék.

(4) Az (1) bekezdésben említett jogszerűtlen szőlőültetvényeket, ha helyzetüket az említett bekezdéssel összhangban 2009. december 31-ig nem rendezik, az érintett termelőknek saját költségükre ki kell vágniuk.

A tagállamok a meg nem felelés súlyossága, mértéke és időtartama szerint szintezett büntetéseket szabnak ki a kivágási kötelezettségnek eleget nem tevő termelőkre.

Az első albekezdésben említett kivágásig a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(5) Az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i lejárta nem érinti a (3) és (4) bekezdésben előírt kötelezettségeket.

85c. cikk

A forgalmon kívül tartás és a lepárlás igazolása

(1) A 85a. cikk (2) bekezdésével, valamint a 85b. cikk (3) és (4) bekezdésével összefüggésben a tagállamok az érintett termékek forgalmon kívül tartására vonatkozó bizonyíték, illetve – az érintett termékek lepárlása esetén – lepárlási szerződések benyújtását írják elő.

(2) A tagállamok ellenőrzik az (1) bekezdésben említett forgalmon kívül tartást és lepárlást. Meg nem felelés esetén büntetést szabnak ki.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot a lepárlás hatálya alá tartozó területekről és a kapcsolódó alkoholmennyiségekről.

85d. cikk

Kísérő intézkedések

A 85b. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett területek – helyzetük rendezéséig, valamint a 85a. cikk (1) bekezdésében említett területek – nem részesülhetnek nemzeti vagy közösségi támogatási intézkedésekben.

▼M10

85e. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) a tagállamok tájékoztatási követelményeire vonatkozó részletek, beleértve a Xb. mellékletben említett költségvetési előirányzatok meg nem felelés esetén történő esetleges csökkentéseit;

b) a tagállamok által a 85a., 85b. és 85c. cikkben meghatározott köte­ lességeknek való meg nem felelés esetén kiszabott büntetések rész­ letei.

I I . a l s z a k a s z

A T e l e p í t é s i j o g r a v o n a t k o z ó á t m e n e t i s z a b á l y o z á s

85f. cikk

Időtartam

Ez az alszakasz 2015. december 31-ig alkalmazandó.

85g. cikk

A szőlőültetvény-telepítés átmeneti tilalma

(1) A 120a. cikk (1)–(6) bekezdése és különösen annak (4) bekez­ dése sérelme nélkül, a 120a. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajták telepítése tilos.

(2) A 120a. cikk (2) bekezdésének megfelelően osztályozható borszőlőfajtáknak az ugyanabban a cikkben említettektől eltérő szőlő­ fajtákra történő átoltása szintén tilos.

(3) Az (1) és (2) bekezdés ellenére az ugyanazokban a bekezdé­ sekben említett telepítések és átoltások engedélyezettek, ha rendelkez­ nek:

a) a 85h. cikkben említett új telepítési joggal;

b) a 85i. cikkben említett újratelepítési joggal;

c) a 85j. és 85k. cikkben említett jogtartalékból nyújtott telepítési joggal.

(4) A (3) bekezdésben említett telepítési jogot hektárban nyújtják.

(5) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdésben emlí­ tett tilalmat területükön vagy területük egyes részein legkésőbb 2018. december 31-ig fenntartják. Ilyen esetekben az ebben az alszakaszban – beleértve e cikket is – megállapított, a telepítési jogra vonatkozó átme­ neti szabályozás működésére irányadó szabályokat ennek megfelelően kell alkalmazni az adott tagállamban.

▼M10

85h. cikk

Új telepítési jogok

(1) A tagállamok új telepítési jogokat adhatnak a termelőknek olyan területek tekintetében:

a) amelyeket új telepítésre szántak, területrendezési és a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében;

b) amelyeket kísérleti célra szánnak;

c) amelyeket oltványiskoláknak szántak; vagy

d) amelyek bor- és szőlőtermékeit kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szánják.

(2) Az új telepítési jogot:

a) az a termelő gyakorolhatja, akinek odaítélték;

b) az odaítélést követő második borászati év vége előtt fel kell hasz­ nálni;

c) az odaítélés tárgyának megfelelő célra kell felhasználni.

85i. cikk

Újratelepítési jogok

(1) A tagállamok újratelepítési jogot adnak azoknak a termelőknek, akik szőlőültetvényt vágtak ki.

Ugyanakkor nem jár újratelepítési jog a kivágással érintett olyan terü­ letek tekintetében, amelyekre a III. alszakasznak megfelelően kivágási támogatást nyújtottak.

(2) A tagállamok újratelepítési jogot adhatnak azoknak a termelők­ nek, akik vállalják, hogy kivágnak egy szőlőültetvényt. Ilyen esetben a kijelölt terület kivágását legkésőbb az azon új szőlőültetvények telepí­ tését követő harmadik év végéig kell elvégezni, amelyekre az újratelepí­ tési jogot adták.

(3) Az odaítélt újratelepítési jogoknak a tiszta szőlőültetvényre vonat­ koztatva meg kell felelniük a kivágott területeknek.

(4) Az újratelepítési jogokat abban a gazdaságban kell felhasználni, amelynek a jogokat odaítélték. A tagállamok ezenkívül azt is előírhat­ ják, hogy ezeket a jogokat kizárólag azon a területen lehet felhasználni, ahol a szőlőt kivágták.

(5) A (4) bekezdéstől eltérve a tagállamok úgy dönthetnek, hogy az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon belüli másik gazdaságra a következő esetekben:

a) ha az adott gazdaság egy részét átruházzák az előbb említett másik gazdaságra;

b) ha a másik gazdaság területeit a következőkre szánják:

i. oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló föld­ rajzi jelzéssel ellátott bor előállítása; vagy

ii. oltványiskolák művelése.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben előírt eltérés alkal­ mazása ne eredményezze területükön a termelési potenciál általános

▼M10

megnövekedését, különösen, ha nem öntözött területekről öntözött terü­ letekre történik átruházás.

(6) Az (1)–(5) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az újratelepí­ tési joghoz hasonló, korábbi, közösségi vagy nemzeti jogszabályok alapján nyert jogokra.

(7) Az 1493/1999/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján odaítélt újratelepítési jogokat az ott előírt időszakon belül kell felhasz­ nálni.

85j. cikk

Telepítési jogok nemzeti és regionális jogtartaléka

(1) A termelési potenciál megfelelőbb alakítása érdekében a tagállamok létrehozzák a telepítési jogok nemzeti jogtartalékát vagy regionális jogtartalékait.

(2) Azon tagállamok, amelyek az 1493/1999/EK rendelet alapján nemzeti vagy regionális jogtartalékot hoztak létre, fenntarthatják azokat egészen addig, ameddig a telepítési jogra vonatkozó, ezen alszakasz szerinti átmeneti szabályozást alkalmazzák.

(3) A következő, az előírt időszak során fel nem használt telepítési jogok utalandók a nemzeti vagy a regionális jogtartalékba:

a) új telepítési jogok;

b) újratelepítési jogok;

c) a jogtartalékból odaítélt telepítési jogok.

(4) A termelők újratelepítési jogukat átruházhatják a nemzeti vagy a regionális jogtartalékra. Ezen – adott esetben a nemzeti alapokból való kifizetés ellentételezéseként történő – átruházás feltételeit a tagállamok határozzák meg, figyelembe véve a felek jogos érdekeit.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok úgy dönthetnek, hogy nem hoznak létre jogtartalékrendszert, amennyiben bizonyítani tudják, hogy területük egészén létezik a telepítési jogokat kezelő, hatékonyan működő alternatív rendszer. Az alternatív rendszer szükség esetén eltérhet ezen alszakasz vonatkozó rendelkezéseitől.

Az első albekezdés alkalmazandó azon tagállamokra is, amelyek megszüntetik az 1493/1999/EK rendelet szerinti nemzeti vagy regionális jogtartalék működtetését.

85k. cikk

Telepítési jogok jogtartalékból történő odaítélése

(1) A tagállamok jogot ítélhetnek oda a jogtartalékból:

a) pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül olyan, negyvenedik életévüket be nem töltött termelőknek, akik megfelelő szakmai képzettséggel és hozzáértéssel rendelkeznek, először hoznak létre gazdaságot és ők a gazdaság vezetői;

b) nemzeti vagy adott esetben a regionális pénzalapokba való befizetés fejében azoknak a termelőknek, akik olyan szőlőültetvények létreho­ zására szándékoznak felhasználni e jogokat, amelyek termése biztos felvevő piaccal rendelkezik.

A tagállamok meghatározzák az első albekezdés b) pontjában említett ellenszolgáltatás összegének megállapítására szolgáló kritériumokat, amely összeg az érintett szőlőültetvények terméséből előállítandó végtermék és az új telepítésekre vonatkozóan a 85 g. cikk

▼M10

(1) és (2) bekezdésében előírt tilalommal érintett átmeneti időszak hátra­ lévő részének függvényében változhat.

(2) Amennyiben a jogtartalékból odaítélt telepítési jogokat felhasz­ nálják, a tagállamok biztosítják, hogy:

a) a hely, a szőlőfajták és a termesztéstechnológia biztosítékot nyújt­ sanak arra nézve, hogy a majdani termelés a piaci kereslethez igazo­ dik;

b) a terméshozamok megfeleljenek a régió átlagos terméshozamának, különösen abban az esetben, ha öntözött területeken használnak fel nem öntözött területekről származó telepítési jogokat.

(3) A jogtartalékból odaítélt azon telepítési jogok, amelyeket legké­ sőbb az odaítélés borászati évét követő második borászati év vége előtt nem használnak fel, elvesznek és visszakerülnek a jogtartalékba.

(4) Törlik a jogtartalékban lévő azon telepítési jogokat, amelyek odaítélésére a jogtartalékba való utalásukat követő ötödik év végéig nem kerül sor.

(5) Ha egy tagállamban regionális jogtartalékok léteznek, az adott tagállam megállapíthat olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a telepítési jogoknak a regionális jogtartalékok közötti átruházását. Ha mind regionális, mind nemzeti tartalékok léteznek egy tagállamban, a tagállam az azok közötti átruházást is megengedheti.

Az átruházásokra csökkentési együttható alkalmazható.

85l. cikk

De minimis

Ezt az alszakaszt nem kell alkalmazni azokban a tagállamokban, amelyekben a közösségi telepítési jogra vonatkozó szabályozást 2007. december 31-ig nem kellett alkalmazni.

85m. cikk

Szigorúbb nemzeti szabályozás

A tagállamok szigorúbb nemzeti szabályokat fogadhatnak el az új telepí­ tési jogok és az újratelepítési jogok odaítélése tekintetében. A termelési potenciál alakulásának nyomon követéséhez előírhatják, hogy a vonat­ kozó kérelmeket és az azokban nyújtott megfelelő információkat az érintetteknek további információkkal kell kiegészíteniük.

85n. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) az ezen alszakasz rendelkezéseinek alkalmazásakor felmerülő túlságosan nagy adminisztratív terhek elkerülésére szolgáló rendelke­ zések;

b) a szőlőültetvények egymás mellett létezése a 85i. cikk (2) bekezdé­ sének értelmében;

▼M10

c) az 85k. cikk (5) bekezdésében említett csökkentési együttható alkal­ mazása.

I I I . a l s z a k a s z

K i v á g á s i p r o g r a m

85o. cikk

Időtartam

Ezen alszakasz rendelkezései a 2010–2011-es borászati év végéig alkal­ mazandók.

85p. cikk

Hatály és fogalommeghatározás

Ezen alszakasz azokat a feltételeket határozza meg, amelyek alapján a szőlőtermesztők a szőlőültetvények kivágásának ellentételezéseként támogatást (a továbbiakban: kivágási támogatás) kapnak.

85q. cikk

A jogosultság feltételei

A kivágási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha az érintett terület megfelel a következő feltételeknek:

a) a kivágásra irányuló kérelmet megelőző tíz borászati évben nem részesült közösségi vagy nemzeti, szerkezetátalakítási és átállítási jellegű intézkedésekkel kapcsolatos támogatásban;

b) a kivágásra irányuló kérelmet megelőző öt borászati évben egyetlen más közös piacszervezési rendszer keretében sem részesült közösségi támogatásban;

c) gondozzák;

d) legalább 0,1 hektár. Mindazonáltal, ha a tagállam úgy dönt, e mini­ mális nagyság az adott tagállam egyes közigazgatási régióiban 0,3 hektár is lehet, amennyiben az adott régiókban a gazdaságok szőlő­ ültetvényeinek átlagos nagysága meghaladja az egy hektárt;

e) nem az alkalmazandó közösségi vagy nemzeti előírások megsérté­ sével ültették be;

f) a 120a. cikk (2) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajtával ültették be.

Az első bekezdés e) pontjának ellenére az 1493/1999/EK rendelet

2. cikkének (3) bekezdésével és az e rendelet 85b. cikkének (1) bekez­ désével összhangban rendezett területek jogosultak a kivágási támoga­ tásra.

85r. cikk

A kivágási támogatás összege

(1) Az odaítélendő kivágási támogatások sávjait a Bizottság hatá­ rozza meg.

(2) A kivágási támogatás pontos összegét a tagállamok az (1) bekez­ désben említett sávokon belül, az érintett gazdaság múltbeli termésho­ zama alapján állapítják meg.

▼M10

85s. cikk

Eljárás és költségvetés

(1) Az érdekelt termelők a kivágási támogatásra vonatkozó kérel­ meket minden évben legkésőbb szeptember 15-ig nyújtják be a tagállam illetékes hatóságainak. A tagállamok szeptember 15-nél korábbi időpontot is meghatározhatnak, feltéve, hogy az június 30-nál későbbre esik, valamint hogy a tagállamok – adott esetben – megfelelően figye­ lembe veszik az általuk alkalmazott, a 85u. cikk szerinti mentességeket.

(2) A tagállamok a beérkezett kérelmekre vonatkozóan adminisztratív ellenőrzéseket végeznek, feldolgozzák a támogatható kérelmeket, és minden év október 15-ig értesítik a Bizottságot a kérelmekben szereplő teljes területről és támogatási összegről régiónkénti és terméshozam- tartományonkénti bontásban.

(3) A kivágási program legnagyobb éves költségvetése a Xd. mellék­ letben található.

(4) A Bizottság minden év november 15-ig egységes százalékos értéket állapít meg a bejelentett összegek elfogadásának mértékére vonatkozóan, amennyiben a tagállamok által a Bizottságnak bejelentett teljes összeg meghaladja a rendelkezésre álló költségvetési forrást, figyelembe véve – adott esetben – a 85u. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazását.

(5) A tagállamok a kérelmeket minden évben február 1-jéig, a követ­ kezők szerint fogadják el:

a) a kérelmekben megjelölt területek egészére vonatkozóan, ameny­ nyiben a Bizottság nem határozott meg a (4) bekezdésben említett százalékos értéket; vagy

b) a (4) bekezdésben említett, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló százalékos érték alkalmazásával kiszámított területekre vonatkozóan, valamint a következő prioritásoknak megfelelően:

i. a tagállamok azoknak a kérelmezőknek biztosítanak elsőbbséget, akiknek a kivágási támogatásra irányuló kérelme az egész szőlő­ ültetvényükre kiterjed;

ii. a tagállamok második prioritást azoknak a kérelmezőknek bizto­ sítanak, akik legalább 55 évesek, amennyiben a tagállamok így rendelkeznek.

85t. cikk

Kölcsönös megfeleltetés

Azon gazdálkodók esetében, akiknél úgy találják, hogy gazdaságuk a kivágási támogatás kifizetésétől számított három éven belül bármikor nem felelt meg az 1782/2003/EK rendelet 3–7. cikkében említett, jogszabályba foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgaz­ dasági és környezeti állapot követelményének – amennyiben a meg nem felelés a gazdálkodónak közvetlenül felróható magatartásból vagy mulasztásból fakadt –, a támogatást részben vagy egészben, a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, állandóságától és ismétlődésétől függően csökkenteni vagy törölni kell, és a gazdálkodót adott esetben kötelezni kell a támogatásnak az említett rendelkezésekben megállapított feltételeknek megfelelő visszafizetésére.

▼M10

85u. cikk

Mentességek

(1) A tagállam úgy dönthet, hogy a továbbiakban elutasítja a 85s. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket, ha a területén a kivágott területek összessége elérte a Xe. mellékletben említett, szőlővel betele­ pített területének 8 %-át.

A tagállam úgy dönthet, hogy valamely régió vonatkozásában a továb­ biakban elutasítja a 85s. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket, ha az adott régió területén a kivágott területek összessége elérte a régió szőlővel betelepített területének 10 %-át.

(2) A Bizottság dönthet a kivágási program valamely tagállamban történő alkalmazásának megszüntetéséről, amennyiben a függőben lévő kérelmekre figyelemmel megállapítható, hogy a további kivágások az adott tagállam Xe. mellékletben említett, szőlővel betelepített területe több mint 15 %-ának megfelelő összes kivágott területet eredményez­ nének.

(3) A Bizottság egy adott év vonatkozásában dönthet a kivágási program valamely tagállamban történő alkalmazásának megszüntetésé­ ről, amennyiben a függőben lévő kérelmekre figyelemmel megállapít­ ható, hogy a további kivágások az adott tagállam Xe. mellékletben említett, szőlővel betelepített területe több mint 6 %-ának megfelelő kivágott területet eredményeznének a program működésének abban az adott évében.

(4) A tagállamok a hegyvidéki területeken és a meredek lejtőkön található szőlőültetvényeket a kivágási programra jogosulatlannak minő­ síthetik a Bizottság által meghatározandó feltételeknek megfelelően.

(5) A tagállamok a kivágási programra jogosulatlannak minősíthetik azokat a területeket, amelyek esetében a program végrehajtása nem lenne összeegyeztethető a környezetvédelem szempontjaival. Az ekképpen jogosulatlannak minősített területek nem léphetik túl a Xe. mellékletben említett, szőlőültetvényekkel betelepített teljes terület 3 %-át.

(6) Görögország a kivágási program tekintetében – Kréta és Evia szigete kivételével – jogosulatlannak nyilváníthatja az égei-tengeri szigetek és a jón-tengeri szigetek szőlővel betelepített területeit.

(7) Az ezen alszakaszban meghatározott kivágási program nem alkal­ mazandó az Azori-szigeteken, Madeirán és a Kanári-szigeteken.

(8) A tagállamok a (4)–(7) bekezdés alapján jogosulatlan vagy jogo­ sulatlannak minősített területek termelőit előnyben részesítik az e rende­ letben a borágazat vonatkozásában meghatározott egyéb támogatási intézkedések, különösen – ahol alkalmazható – a támogatási programok és a vidékfejlesztési intézkedések szerinti szerkezetátalakítási és átállítási intézkedés vonatkozásában.

85v. cikk

De minimis

Ez az alszakasz nem vonatkozik azokra a tagállamokra, ahol a borter­ melés borászati évenként nem haladja meg az 50 000 hektolitert. Ezt a mennyiséget az előző öt borászati év alatt termelt mennyiség átlaga alapján kell kiszámítani.

▼M10

85w. cikk

Nemzeti kiegészítő támogatás

Az odaítélt kivágási támogatás mellett a tagállamok az alkalmazandó kivágási támogatás 75 %-át meg nem haladó nemzeti kiegészítő támo­ gatást nyújthatnak.

85x. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a Bizottság fogadja el.

Ezek a szabályok különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) a 85q. cikkben említett jogosultsági feltételekkel kapcsolatos részle­ tek, különösen az arra vonatkozó bizonyíték tekintetében, hogy az említett területeket 2006-ban és 2007-ben megfelelően gondozták;

b) a 85r. cikkben említett támogatási sávok és összegek;

c) a 85u. cikkben említett mentességek kritériumai;

d) a tagállamoknak a kivágási program végrehajtását illető jelentéstételi kötelezettségei, beleértve azokat a büntetéseket, amelyek a jelentés­ tétellel kapcsolatos késedelmek esetére alkalmazandók, valamint azokat az információkat, amelyeket a tagállamok a termelőknek a program elérhetőségére vonatkozóan szolgáltatnak;

e) a nemzeti kiegészítő támogatásra vonatkozó jelentéstételi kötelezett­ ségek;

f) a kifizetések határideje.

▼B

IV. FEJEZET

Támogatási rendszerek

▼M7

I . s z a k a s z

A f e l d o l g o z á s h o z n y ú j t o t t t á m o g a t á s

▼M1

▼B

I I . a l s z a k a s z

R o s t l e n é s r o s t k e n d e r

91. cikk

Támogatási jogosultság

(1) ►M7 A hosszú rostlen szalmájának és a rövid lenrost és kender­ rost szalmájának feldolgozásához támogatás a 2009/10-es gazdasági évtől a 2011/12-es gazdasági évig az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére nyújtható a valamely mezőgazdasági termelővel kötött adásvételi szerződés tárgyát képező szalmából ténylegesen előál­ lított rost mennyisége alapján. ◄

▼B

Abban az esetben azonban, ha a mezőgazdasági termelő tulajdonában marad a szalma, amelyet szerződéses alapon dolgoztat fel engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozóval, és a termelő igazolja, hogy forga­ lomba hozta az így kapott rostot, a támogatást a mezőgazdasági termelő kapja.

Abban az esetben, ha az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó és a mezőgazdasági termelő ugyanaz a személy, az adásvételi szerződés helyébe az érintett fél arra vonatkozó kötelezettségvállalása lép, hogy a feldolgozást saját maga végzi el.

▼M1

(2) Ezen alszakasz alkalmazásában „engedéllyel rendelkező elsőd­ leges feldolgozó” alatt olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja értendő – függetlenül saját, illetve tagjai nemzeti jog szerinti jogállásától – aki vagy amely len- vagy kenderrost gyártására engedélyt kapott a létesítmények helye szerinti tagállam illetékes hatóságától.

▼B

92. cikk

A támogatás mértéke

▼M1

(1) A 91. cikkben meghatározott feldolgozási támogatás összege a következők szerint alakul:

a) a hosszú lenrost esetében:

— a 2008/2009-es gazdasági évre tonnánként 160 EUR,

▼M7

— tonnánként 200 EUR a 2009/10-es gazdasági évre, valamint

— tonnánként 160 EUR a 2010/11-es és a 2011/12-es gazdasági évre.

b) tonnánként 90 EUR a 2009/10-es, a 2010/11-es és a 2011/12-es gazdasági évre a 7,5 %-nál több szennyeződést és szilánkot tartal­ mazó rövid lenrost és kenderrost esetében.

▼M1

A tagállamok azonban – a hagyományos felvevőpiacokra tekintettel – a következő esetekben is határozhatnak támogatás nyújtásáról:

a) 7,5–15 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost;

b) 7,5–25 % szennyeződést és szilánkot tartalmazó kenderrost.

A második albekezdésben említett esetekben a tagállamok a támogatást az előállított mennyiséget meg nem haladó mennyiség után adják, 7,5 % szennyeződéssel és szilánkkal számolva.

▼B

(2) Azokat a rostmennyiségeket, amelyekre támogatás fizethető, korlátozni kell a 91. cikkben említett szerződés vagy kötelezettségvál­ lalás tárgyát képező területek alapján.

▼B

Az első albekezdésben említett korlátokat a tagállamok határozzák meg úgy, hogy eleget tegyenek a 94. cikkben említett garantált nemzeti mennyiségeknek.

93. cikk

Előlegfizetés

Az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók kérelmére az előállí­ tott rost mennyisége alapján előleget kell fizetni a 91. cikkben említett támogatásból.

94. cikk

Garantált mennyiség

▼M7

(1) A támogatható hosszú lenrost maximális garantált mennyisége a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2011/2012-es gazdasági évig gazdasági évenként 80 878 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet A.I. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában bizonyos tagállamok között szét kell osztani.

(1a) A támogatható rövid lenrost és kenderrost maximális garantált mennyisége a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2011/2012-as gazdasági évig gazdasági évenként 147 265 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet X.XX. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában szét kell osztani egyes tagállamok között.

▼B

(2) Abban az esetben, ha a valamely tagállamban előállított rost egy másik tagállamban megtermelt szalmából készül, a rost vonatkozó mennyiségeit azon tagállam garantált nemzeti mennyiségébe kell beszá­ mítani, amelyben a szalmát betakarították. A támogatást az a tagállam fizeti, amelynek garantált nemzeti mennyiségéből ezt a mennyiséget levonták.

▼M1

(3) Valamennyi tagállam jogosult az (1) bekezdésben említett garan­ tált országos mennyisége egy részét átcsoportosítani az (1a) bekez­ désben megadott garantált országos mennyiségébe és viszont.

Az első albekezdésben említett átcsoportosításokat az 1 tonna hosszú lenrost = 2,2 tonna rövid lenrost, illetve kenderrost egyenlet alapján kell végrehajtani.

Feldolgozási támogatás csak az (1) és az (1a) bekezdésben említett, e bekezdés első két albekezdésével összhangban kiigazított mennyiségek után nyújtható.

94a. cikk

Kiegészítő támogatás

A 2008/2009-es gazdasági év során kiegészítő támogatást nyújtanak az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére a XI. melléklet

X.XXX. pontjában ismertetett I. és II. területen található, lennel bevetett területek, illetve az után a szalmatermelés után, amely:

a) a 91. cikk (1) bekezdésében említett adásvételi szerződés vagy köte­ lezettségvállalás tárgyát képezte; és

▼M1

b) hosszú rosttá történő feldolgozási támogatásban részesült.

A kiegészítő támogatás összege az I. területen 120 EUR/hektár, a II. területen pedig 50 EUR/hektár.

▼B

95. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság elfogadja az ezen alszakasz végrehajtására vonatkozó rész­ letes szabályokat, amelyek különösen a következőket érintő szabályokat foglalhatnak magukban:

a) a 91. cikkben említett elsődleges feldolgozók működésének engedé­ lyezésére vonatkozó feltételek;

b) a jóváhagyott elsődleges feldolgozók által a 91. cikk (1) bekezdé­ sében említett adásvételi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban teljesítendő feltételek;

c) a mezőgazdasági termelők által a 91. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett esetben teljesítendő követelmények;

d) a hosszú lenrostra vonatkozó kritériumok;

e) a támogatásnyújtás és az előlegfizetés feltételei, és különösen a szalma feldolgozásának igazolása;

f) a 92. cikk (2) bekezdésében említett korlátok meghatározására vonat­ kozó feltételek.

▼M7

I I I . a l s z a k a s z

B u r g o n y a k e m é n y í t ő

95a. cikk

Burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás

(1) A gyártott keményítő után tonnánként 22,25 EUR árkiegészítést kell fizetni a 2009/2010-es, a 2010/2011-es és a 2011/2012-es gazdasági évre a burgonyakeményítő-gyártók részére a 84a. cikk (2) bekezdésében említett kvótahatáron belül gyártott burgonyakeményítő-mennyiség után, amennyiben a gyártók a kvótában meghatározott keményítőmennyiség gyártásához szükséges összes burgonya esetében megfizették a minimá­ lárat a burgonyatermelők részére.

(2) Az érintett gazdasági évek vonatkozásában burgonyakeményítő- gyártásra szánt burgonya minimálára tonnánként 178,31 EUR.

Ezt az árat az egy tonna keményítő gyártásához szükséges, gyárba szállított burgonyamennyiségre kell alkalmazni.

A minimálárat a burgonya keményítőtartalma szerint ki kell igazítani.

(3) A Bizottság elfogadja ezen alszakasz végrehajtásának részletes szabályait.

▼B

▼M7

I I . s z a k a s z

T e r m e l é s i v i s s z a t é r í t é s

▼B

97. cikk

A cukorágazatban nyújtott termelési visszatérítés

(1) Termelési visszatérítés nyújtható a cukorágazatnak az I. melléklet

III. részének b)–e) pontjában felsorolt termékeire, ha az 62. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többletcukor vagy beho­ zott cukor, többlet-izoglükóz vagy többlet-inulinszirup.

(2) Az (1) bekezdésben említett termelési visszatérítés megállapítá­ sakor figyelembe kell venni különösen a behozott cukor felhasználá­ sából eredő azon költségeket, amelyeket az iparnak a világpiaci beszerzés esetében viselnie kellene, valamint a közösségi piacon rendel­ kezésre álló többletcukor árát, vagy – ha nem áll rendelkezésre több­ letcukor – a referenciaárat.

98. cikk

A termelési visszatérítés nyújtására vonatkozó feltételek

A Bizottság elfogadja az e szakaszban említett termelési visszatérítések nyújtására vonatkozó feltételeket, és meghatározza ezen visszatérítések összegét, valamint azokat a mennyiségeket, amelyekre a 97. cikkben említett, cukorágazatbeli termelési visszatérítés nyújtható.

▼M7

I I I . s z a k a s z

A t e j - é s t e j t e r m é k á g a z a t b a n n y ú j t o t t t á m o g a -

t á s o k

99. cikk

A takarmányként való hasznosításra szánt ►C1 sovány (fölözött) tejre ◄ és sovány tejporra nyújtott támogatás

(1) Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmo­ zódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a Bizottság úgy dönthet, hogy a Közösségben termelt, takarmányként való hasznosításra szánt ►C1 sovány (fölözött) tejre ◄ és sovány tejporra a Bizottság által meghatározandó feltételek és termékszabvá­ nyok alapján támogatás nyújtható. A támogatást előzetesen vagy pályá­ zati eljárás útján kell meghatározni.

▼M7

E cikk alkalmazásában az írót és íróport ►C1 sovány (fölözött) tejnek ◄ és sovány tejpornak kell tekinteni.

(2) A támogatási összegeket a Bizottság a sovány tejpor tekintetében a 8. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott refe­ renciaár figyelembevételével, valamint a ►C1 sovány (fölözött) tej ◄ és sovány tejpor piaci helyzetének alakulására tekintettel határozza meg.

100. cikk

A kazeinná és kazeinátokká feldolgozott sovány tejre nyújtott támogatás

(1) Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmo­ zódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a Bizottság úgy dönthet, hogy a Közösségben előállított, és kazeinná, illetve kazeinátokká feldolgozott ►C1 sovány (fölözött) tejre ◄ a Bizottság által az ilyen tej és az abból előállított kazein, illetve kazei­ nátok vonatkozásában meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján támogatás nyújtható. A támogatást előzetesen vagy pályázati eljárás útján kell meghatározni.

(2) A támogatási összegeket a Bizottság a sovány tejpor piaci hely­ zetének alakulására tekintettel, valamint a sovány tejpor tekintetében a

8. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott refe­ renciaár figyelembevételével határozza meg.

A támogatás aszerint, hogy a ►C1 sovány (fölözött) tejet ◄ kazeinné vagy kazeinátokká dolgozzák-e fel, valamint e termékek minősége szerint változhat.

▼B

102. cikk

Az iskolai tanulók tejtermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

▼M7

▼M3

▼B

(1) A Bizottság által megállapítandó feltételek mellett közösségi támogatás nyújtanak az oktatási intézmények tanulóinak a 0401, a 0403, a 0404 90 és a 0406 KN-kód alá vagy a 2202 90 KN-kód alá tartozó, a Bizottság által meghatározandó bizonyos feldolgozott tejter­ mékekkel történő ellátásához.

(2) A tagállamok a közösségi támogatást kiegészítve nemzeti támo­ gatást is nyújthatnak az oktatási intézmények tanulóinak az (1) bekez­ désben említett termékekkel történő ellátásához. A tagállamok nemzeti támogatásukat a tejágazatban kivetett illetékekből vagy a tejágazatból származó bármely egyéb hozzájárulás formájában finanszírozhatják.

(3) A közösségi támogatás összege 100 kilogrammonként 18,15 EUR minden tejkategória esetében.

Egyéb támogatásra jogosult tejtermékek esetében a támogatások összegét az érintett termék tejalkotórészeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(4) Az (1) bekezdésben említett támogatást tanulónként és naponta legfeljebb 0,25 liter tejjel egyenértékű terméknek megfelelő mennyi­ ségre lehet nyújtani.

▼M7

I I I a . s z a k a s z

A k o m l ó á g a z a t b a n n y ú j t o t t t á m o g a t á s o k

102a. cikk

A termelői szervezeteknek nyújtott támogatások

(1) A 122. cikkben említett célok finanszírozása érdekében a Közösség finanszírozza a komlóágazatban a 122. cikkel összhangban elismert termelői szervezetek számára biztosított kifizetéseket.

(2) Németország tekintetében a termelői szervezetek vonatkozásában a Közösség által finanszírozott kifizetések éves összege 2 277 000 EUR.

(3) A Bizottság elfogadja e szakasz végrehajtásának részletes szabá­ lyait.

▼B

I V . s z a k a s z

A z o l í v a o l a j é s é t k e z é s i o l a j b o g y ó á g a z a t á b a n n y ú j t o t t t á m o g a t á s o k

103. cikk

A piaci szereplők szervezeteinek nyújtott támogatások

▼M7

▼B

(1) A Közösség finanszírozza azokat a hároméves munkaprogramo­ kat, amelyeket a piaci szereplőknek a 125. cikkben említett szervezetei dolgoznak ki a következő területek közül egyre vagy többre vonatko­ zóan.

(1a) A munkaprogramokkal kapcsolatos éves közösségi finanszírozás összegei a következők:

a) 11 098 000 EUR Görögország esetében,

b) 576 000 EUR Franciaország esetében, valamint

c) 35 991 000 EUR Olaszország esetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokra nyújtható közös­ ségi finanszírozás maximális összege megegyezik a tagállamok által visszatartott összegekkel. A finanszírozás a támogatható költségekre vonatkozik, a következő felső határokkal:

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett területen végzett tevé­ kenységek esetében 100 %;

b) az állóeszköz-beruházások esetében 100 %, az (1) bekezdés c) pont­ jában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 75 %;

c) az (1) bekezdés d) és e) pontjában említett területeken legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó piaci szereplők jóváhagyott szer­ vezetei által végrehajtott munkaprogramok esetében 75 %, az e terü­ leteken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %.

Az érintett tagállamok a közösségi finanszírozás által nem fedezett költ­ ségek legfeljebb 50 %-áig terjedő kiegészítő finanszírozást biztosítanak.

A Bizottság meghatározza az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különös tekintettel a munkaprogramok tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó eljárásokra, valamint az ilyen programok kere­ tében támogatható tevékenységtípusokra.

▼B

(3) A Bizottság által a 194. cikkben foglaltakkal összhangban esetleg elfogadott bármely különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok meggyőződnek arról, hogy a közösségi finanszírozás nyújtására vonat­ kozó feltételek teljesülnek. Ebből a célból elvégzik a munkaprogramok pénzügyi ellenőrzését, és végrehajtanak egy kockázatelemzéssel megállapított mintán alapuló ellenőrzési tervet, amely az e cikk értel­ mében közösségi támogatásban részesülő termelői szervezeteknek évente legalább 30 %-át, valamint a piaci szereplők minden egyéb szervezetét magában foglalja.

▼M3

I V a . s z a k a s z

T á m o g a t á s o k a g y ü m ö l c s - é s z ö l d s é g á g a z a t b a n

I. a l s z a k a s z

T e r m e l ő i c s o p o r t o k

103a. cikk

Termelői csoportok támogatása

(1) A 125e. cikk értelmében engedélyezett átmeneti időszak alatt a tagállamok a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetként való elismerés céljából létrejött termelői csoportok részére biztosíthat­ nak:

a) támogatást létrejöttük ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére;

b) támogatást, közvetlenül vagy hitelintézeteken keresztül egyaránt, azon beruházások részleges fedezésére, amelyek az elismerés megszerzéséhez szükségesek, és a 125e. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett elismerési tervben bemutatásra kerültek.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatást a Közösség visszatéríti a Bizottság által az ilyen intézkedések finanszírozását – beleértve a küszöbértékeket, a felső határokat és a közösségi finanszírozás mértékét

– illetően elfogadandó szabályokkal összhangban.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás minden egyes termelői csoport tekintetében annak értékesített termelése alapján kerül meghatározásra, és az összege az első, második, harmadik, negyedik és ötödik évben:

a) az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban az értékesített termelés értéke 10 %, 10 %, 8 %, 6 % és 4 %-ának felel meg; és

b) a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régi­ ókban, illetve az egyedi mezőgazdasági intézkedések kisebb égei- tengeri szigetek javára történő meghatározásáról szóló, 2006. szep­ tember 18-i 1405/2006/EK rendelet (1) 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken az értékesített termelés értéke 5 %, 5 %, 4 %, 3 % és 2 %-ának felel meg.

A küszöbértékeket meghaladó értékű forgalmazott termelés tekintetében csökkenteni lehet ezeket az értékeket. A termelői csoportok számára egy adott évben fizethető támogatásra felső határ alkalmazható.

(1) HL L 265., 2006.9.26., 1. o.

▼M3

I I . a l s z a k a s z

M ű k ö d é s i a l a p o k é s o p e r a t í v p r o g r a m o k

103b. cikk

Működési alapok

(1) A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák:

a) a tagoknak vagy magának a termelői szervezetnek a pénzügyi hozzá­ járulása;

b) a termelői szervezeteknek nyújtható közösségi pénzügyi támogatás.

(2) A működési alapokat kizárólag a tagállamok által a 103g. cikkel összhangban jóváhagyott operatív programok finanszírozására szabad felhasználni.

103c. cikk

Operatív programok

(1) A gyümölcs- és zöldségágazatban az operatív programok a

122. cikk c) pontjában említett, vagy az alábbiakban felsorolt célkitű­ zések közül kettőnek vagy többnek a megvalósítására irányulnak:

a) a termelés megtervezése;

b) a termékek minőségének javítása;

c) a termékek kereskedelmi értékének növelése;

d) a friss vagy a feldolgozott termékek promóciója;

e) környezetvédelmi intézkedések és a környezetet kímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;

f) válságmegelőzés és -kezelés.

(2) A válságmegelőzésnek és -kezelésnek a gyümölcs- és zöldségpi­ acok válságainak elkerülésével és kezelésével kell kapcsolatosnak lennie, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki:

a) piacról történő árukivonás;

b) zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;

c) promóció és kommunikáció;

d) képzési intézkedések;

e) betakarítási biztosítás;

f) a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költ­ ségek támogatása.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések – beleértve bárminemű tőke- és kamat-visszafizetést a harmadik albekezdésben említetteknek megfelelően – az operatív program keretében felmerülő kiadások legfel­ jebb egyharmadát tehetik ki.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozása érdekében a termelői szervezetek piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és így jogosult lehet a 103d. cikk

▼M3

szerinti közösségi pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és -kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés vagy ilyen kölcsönökből vagy közvetlenül finanszírozható, de egyszerre mindkét módon nem.

(3) A tagállamok előírják, hogy:

a) az operatív programoknak tartalmazniuk kell két vagy több környe­ zetvédelmi intézkedést; vagy

b) az operatív programok kiadásainak legalább 10 %-át környezetvé­ delmi intézkedésekre kell fordítani.

A környezetvédelmi intézkedések tiszteletben tartják az Európai Mező­ gazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rende­ let (1) 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, az agrár- környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket.

Amennyiben egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80 %-a az említett rendelkezés szerinti egy vagy több azonos agrár-környezet­ védelmi kötelezettségvállalást tett, e kötelezettségvállalások mindegyike az első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.

Az első albekezdésben említett környezetvédelmi intézkedések támoga­ tása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkie­ sést.

(4) A (3) bekezdést Bulgáriában és Romániában csak 2011. január 1- jétől kell alkalmazni.

(5) A környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben.

103d. cikk

Közösségi pénzügyi támogatás

(1) A közösségi pénzügyi támogatás megegyezik a 103b. cikk

(1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások tényle­ gesen befizetett összegével, de legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2) A közösségi pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés értékének 4,1 %-a.

Ez a százalékarány mindazonáltal az értékesített termelés értékének 4,6 %-ára növelhető, amennyiben az értékesített termelés értékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intéz­ kedések céljaira használják fel.

(3) A termelői szervezet kérésére – egy operatív program vagy az operatív program egy része tekintetében – az (1) bekezdésben előírt százalékarány elérheti a 60 %-ot, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:

a) azt különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerekben együttműködő, több közösségi termelői szervezet nyújtja be;

(1) HL L 277., 2005.10.21., 1. o. A legutóbb a 146/2008/EK rendelettel

(HL L 46., 2008.2.21., 1. o.) módosított rendelet.

▼M3

b) azt akár egy vagy több, szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott termelői szervezet nyújtja be;

c) az kizárólag a 2008. december 31-ig a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet (1) hatálya alá tartozó, 2009. január 1-jétől pedig az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rende­ let (2) hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d) azt az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csat­ lakozott valamely tagállam termelői szervezete nyújtja be a legké­ sőbb 2013 végéig futó intézkedésekre;

e) az egy olyan elismert termelői szervezet első benyújtandó operatív programja, amely egy másik elismert termelői szervezettel egyesült;

f) az a termelői szervezetek egy elismert társulásának első benyújtandó operatív programja;

g) olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák;

h) azt a Közösség egyik legkülső régiójának termelői szervezete nyújtja be;

i) az kizárólag az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának előmozdítását célzó intézke­ dések egyedi támogatását érinti.

(4) Az (1) bekezdésben előírt százalékarány 100 % a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében, amely nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés mennyi­ ségének 5 %-át, és amellyel az alábbiak szerint rendelkeznek:

a) ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékony­ sági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek;

b) ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt olyan büntetés-végre­ hajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermek­ üdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

103e. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás

(1) A tagállamok olyan régióiban, ahol a termelők szervezettségének foka a gyümölcs- és zöldségágazatban különösen alacsony, a Bizottság

– kellően indokolt kérésre – engedélyezheti a tagállamoknak, hogy a termelői szervezetek számára a 103b. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át kitevő nemzeti pénz­ ügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki. A tagállamok olyan régiói számára, amelyekben a termelői szerve­ zetek a gyümölcs- és zöldségtermelés mennyiségének kevesebb mint

(1) HL L 198., 1991.7.22., 1. o. A legutóbb a 123/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 38., 2008.2.13., 3. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

▼M3

▼M7

15 %-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15 %, az első albekezdésben említett támogatást a Közösség az érintett tagállam kéré­ sére megtérítheti.

▼M3

103f. cikk

Az operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia

(1) A tagállamok nemzeti keretet állítanak fel a 103c. cikk (3) bekez­ désében említett intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek meghatározása érdekében. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell az 1698/2005/EK rendelet megfelelő követelményeit, beleértve az annak 5. cikkében foglalt, a kiegészítő jelleggel, az összhanggal és a megfeleléssel kapcsolatos köve­ telményeket is.

A tagállamok benyújtják a Bizottságnak az általuk javasolt keretet, és a Bizottság három hónapon belül módosításokat írhat elő, amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem teszi lehetővé a Szerződés 174. cikkében, valamint a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program­ ban (1) rögzített célkitűzések elérését. Az egyéni gazdaságokat érintő, operatív programok által támogatott beruházásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a szóban forgó célkitűzéseket.

(2) A tagállamok létrehozzák a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcso­ lódó fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiáju­ kat. Egy ilyen stratégia a következőkről rendelkezik:

a) helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzése;

b) a választott prioritások indoklása;

c) az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a telje­ sítménymutatók;

d) az operatív programok értékelése;

e) a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra.

103g. cikk

Az operatív programok jóváhagyása

(1) Az operatív programok tervezetét az illetékes nemzeti hatósá­ gokhoz kell benyújtani, amelyek ezen alszakasz rendelkezéseivel össz­ hangban vagy jóváhagyják, vagy elutasítják azt, vagy kérik annak módosítását.

(1) A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.).

▼M3

(2) A termelői szervezetek minden egyes évre vonatkozóan közlik a tagállammal a működési alap becsült összegét, és arra vonatkozóan megfelelő indoklást nyújtanak be az operatívprogram-becslések, a tárgyév és – lehetőség szerint – a korábbi évek kiadásai, valamint – amennyiben szükséges – a következő év termelésének becsült mennyi­ ségei alapján.

(3) A tagállam értesíti a termelői szervezetet vagy a termelői szerve­ zetek társulását a közösségi pénzügyi támogatásnak a 103d. cikkben meghatározott korlátokkal összhangban megbecsült összegéről.

(4) A közösségi pénzügyi támogatások kifizetése az operatív program terveihez kapcsolódó kiadások alapján történik. Ugyanezen tervekre – garancia vagy biztosíték letétbe helyezése esetén – előleg fizethető.

(5) A termelői szervezet – a szükséges igazoló dokumentumok kísé­ retében – értesíti a tagállamot az előző évi kiadásainak végleges összeg­ éről, hogy megkaphassa a közösségi pénzügyi támogatás fennmaradó összegét.

(6) Az operatív programok végrehajtása, valamint azoknak egyrészről a termelők és termelői szervezetek, másrészről a közösségi alapok általi finanszírozása legalább hároméves és legfeljebb ötéves időtartamra terjed ki.

▼M6

I I a . a l s z a k a s z

I s k o l a g y ü m ö l c s - p r o g r a m

103ga. cikk

A gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1) A Bizottság által meghatározandó feltételek mellett a Közösség a 2009–10-es tanévtől kezdődően támogatást nyújt az alábbiakhoz:

a) az oktatási intézményekben – beleértve a bölcsődéket és más iskola- előkészítő intézményeket, általános és középiskolákat – tanuló gyer­ mekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történő ellátása; és

b) a logisztikához és elosztáshoz, a berendezésekhez, kommunikáció­ hoz, nyomon követéshez, valamint értékeléshez kapcsolódó költ­ ségek.

(2) A programban részt venni kívánó tagállamoknak előzetes nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk – nemzeti vagy regionális szinten – a program végrehajtására, amely tartalmazza a programjuk költségvetését a közösségi és nemzeti hozzájárulásokkal együtt, a program időtartamát, célcsoportját, az engedélyezett termékeket és az érdekeltek szerepválla­ lását. A tagállamoknak rendelkezniük kell a program eredményessé tételéhez szükséges kísérő intézkedésekről is.

(3) A tagállamok a stratégiáik kidolgozásakor összeállítják a gyümölcs- és zöldségágazatnak, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgo­ zottzöldség-ágazatnak, valamint a banánágazatnak a program keretében engedélyezett termékeit tartalmazó listát. A lista azonban nem tartal­ mazza a Bizottság által a 103h. cikk f) pontja alapján elfogadott intéz­ kedéssel kizárt termékeket. A tagállamok a termékeket objektív

▼M6

kritériumok alapján választják ki, amelyek magukban foglalhatják többek között a szezonális jelleget, a termények elérhetőségét vagy a környezetvédelmi szempontokat. E tekintetben a tagállamok előnyben részesíthetik a közösségi eredetű termékeket.

(4) Az (1) bekezdésben említett közösségi támogatás:

a) tanévenként nem haladhatja meg a 90 millió EUR összeget;

b) nem haladhatja meg a termékellátási költségek és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségek 50 %-át, illetőleg az Európai Regio­ nális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (1) 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően a konvergencia-célkitűzés alapján támo­ gatható régiókban és a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban e költségek 75 %-át; valamint

c) nem terjed ki a termékellátási költségeken és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségeken kívüli költségekre.

(5) Az (1) bekezdésben említett közösségi támogatásban a tagállamok a hat és tíz év közötti életkorú gyermekek arányán alapuló objektív szempontok szerint részesülnek. Mindazonáltal a programban részt vevő minden egyes tagállamnak legalább 175 000 EUR közösségi támo­ gatásban kell részesülnie. A programban részt vevő tagállamoknak a stratégiájuk alapján évente kell kérelmezniük a közösségi támogatást. A tagállamok kérelmei szerint a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok alapján a Bizottság dönt a végleges juttatásokról.

(6) Az (1) bekezdésben említett közösségi támogatás nem használ­ ható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz vagy gyümölcsre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyúj­ tott finanszírozás felváltására. Ha egy tagállamban azonban már működik egy program, amely e cikk értelmében részesülhetne közösségi támogatásban, és az adott tagállamnak szándékában áll többek között a program célcsoportját, időtartamát vagy az engedélyezett termékeket illetően kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni azt, e tagállam részesülhet közösségi támogatásban, feltéve hogy a teljes nemzeti hozzájárulás és a közösségi támogatás arányát illetően betartják a (4) bekezdés b) pont­ jában említett korlátokat. Ebben az esetben az adott tagállam stratégiá­ jában kifejti, hogy milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy haté­ konyabbá tenni programját.

(7) A tagállamok a közösségi támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a termékekkel történő ellátáshoz és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségekhez. E költségek a magánszféra hozzájá­ rulásaiból is fedezhetők. A tagállamok a (2) bekezdésben említett kísérő intézkedések finanszírozásához is nyújthatnak állami támogatást.

(8) A közösségi iskolagyümölcs-program nem érinti azokat a külön­ álló nemzeti iskolagyümölcs-programokat, amelyek megfelelnek a közösségi jognak.

(9) A Közösség ezenkívül – az 1290/2005/EK rendelet 5. cikke alapján – finanszírozhat az iskolagyümölcs-programhoz kapcsolódó tájé­ koztatási, nyomon követési és értékelési intézkedéseket, beleértve a program iránti tudatosság növelését és a kapcsolódó hálózatba szerve­ zési intézkedéseket is.

(1) HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

▼M6

▼M3

I I I . a l s z a k a s z

E l j á r á s i R e n d e l k e z é s e k

103h. cikk

Végrehajtási szabályok

A Bizottság megállapítja az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat, különösen a következőket:

a) a 103a. cikkben említett intézkedések finanszírozására vonatkozó szabályokat, beleértve a támogatások küszöb- és felső értékeit, vala­ mint a támogatás közösségi társfinanszírozásának mértékét;

b) a 103e. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések visszatérítésének mértékét és szabályait;

c) az egyéni gazdaságokat érintő beruházásokra vonatkozó szabályokat;

d) a 103g. cikkben említett közlések és értesítések időpontjainak meghatározását;

e) a 103g. cikkben említett közösségi pénzügyi támogatás részleges fizetésekre vonatkozó szabályait;

▼M6

f) a 103ga. cikkben említett iskolagyümölcs-programra vonatkozó rendelkezéseket, beleértve azon termékek és összetevők listáját, amelyek nem szerepelhetnek az iskolagyümölcs-programban, a támo­ gatásnak a tagállamok közötti végleges elosztását, a pénzügyi és költségvetési gazdálkodást, valamint a kapcsolódó költségeket, tagállami stratégiákat, kísérő intézkedéseket, továbbá a tájékoztatási, nyomon követési, értékelési és hálózatba szervezési intézkedéseket is.

▼M10

I V B . s z a k a s z

T á m o g a t á s i p r o g r a m o k a b o r á g a z a t b a n

I. a l s z a k a s z

B e v e z e t ő r e n d e l k e z é s e k

103i. cikk

Hatály

Ez a szakasz azon szabályokat állapítja meg, amelyek a közösségi pénzeszközök tagállamoknak való odaítélését, illetve e pénzeszközöknek a tagállamok által a nemzeti támogatási programokon (a továbbiakban: támogatási programok) keresztül, a borágazat megsegítését célzó különös támogatási intézkedések finanszírozására történő felhasználására vonatkoznak.

103j. cikk

Összeegyeztethetőség és egységesség

(1) A támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a közösségi joggal, és összhangban kell állniuk a Közösség tevékenysé­ geivel, szakpolitikáival és prioritásaival.

▼M10

(2) A tagállamok felelnek a támogatási programokért, biztosítják belső egységességüket, továbbá biztosítják, hogy azokat objektív módon, az érintett termelők gazdasági helyzetét és a termelők közötti indokolatlan megkülönböztetés elkerülésének igényét figyelembe véve állítsák össze és hajtsák végre.

A tagállamok feladata, hogy elrendeljék és végrehajtsák a szükséges ellenőrzéseket, valamint a támogatási programok be nem tartása esetén a szankciókat.

(3) Nem nyújtható támogatás:

a) kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedések­ hez;

b) az 1698/2005/EK rendelet alapján a tagállamok vidékfejlesztési prog­ ramjaiban szereplő intézkedésekhez.

I I . a l s z a k a s z

A T á m o g a t á s i p r o g r a m o k b e n y ú j t á s a é s t a r t a l m a

103k. cikk

A támogatási programok benyújtása

(1) A Xb. mellékletben említett valamennyi termelő tagállam benyújtja a Bizottságnak az ötéves támogatási program tervezetét, amely e szakasszal összhangban levő intézkedéseket tartalmaz.

A 479/2008/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban alkalmazandó támogatási programokat e rendelet értel­ mében is alkalmazni kell.

A támogatási programokban foglalt támogatási intézkedéseket a tagállamok által legmegfelelőbbnek tartott földrajzi szinten kell összeál­ lítani. A támogatási programról – a Bizottságnak történő benyújtását megelőzően – az illetékes hatóságokkal és a megfelelő területi szerve­ zetekkel konzultálni kell.

Minden tagállam egyetlen támogatási programtervezetet nyújt be, amely tartalmazhat regionális sajátosságokat.

(2) A támogatási program három hónappal a Bizottságnak való benyújtását követően válik alkalmazandóvá.

Ugyanakkor, ha a benyújtott támogatási program nem felel meg az e szakaszban meghatározott feltételeknek, a Bizottság arról értesíti a tagállamot. Ilyen esetben a tagállam felülvizsgált támogatási programot nyújt be a Bizottságnak. A felülvizsgált támogatási program két hónappal a benyújtását követően válik alkalmazandóvá, kivéve, ha az összeegyeztethetetlenség továbbra is fennáll, amely esetben ez az albe­ kezdés alkalmazandó.

(3) A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által benyújtott programok változtatásaira is.

(4) A 103 l. cikk nem alkalmazandó, amennyiben a támogatási program keretében a tagállam egyetlen intézkedése a 103o. cikkben említett egységes támogatási rendszerre való átállás. Ilyen esetben a

▼M10

188a. cikk (5) bekezdése csak kizárólag az átállás évének vonatkozá­ sában alkalmazandó, és a 188a. cikk (6) bekezdését nem kell alkal­ mazni.

103l. cikk

A támogatási programok tartalma

A támogatási program a következő elemeket tartalmazza:

a) a javasolt intézkedések részletes bemutatása és számszerűsített célki­ tűzéseik;

b) a konzultációk eredményei;

c) a várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése;

d) az intézkedések végrehajtási üteme;

e) általános finanszírozási táblázat, amely bemutatja a felhasználandó forrásokat és a források intézkedések közötti várható indikatív felosz­ tását a Xb. mellékletben előírt felső határoknak megfelelően;

f) a nyomon követés és az értékelés során használt kritériumok és számszerűsített mutatók, valamint a támogatási program megfelelő és tényleges végrehajtásának biztosítására hozott intézkedések; és

g) a támogatási program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése.

103m. cikk

Támogatásra jogosult intézkedések

(1) A támogatási programok az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet foglalnak magukban:

a) a 103o. cikknek megfelelően az egységes támogatási rendszerből nyújtott támogatás;

b) reklámozás a 103p. cikknek megfelelően;

c) a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 103q. cikknek megfelelően;

d) zöldszüret a 103r. cikknek megfelelően;

e) kockázati alapok a 103s. cikknek megfelelően;

f) szüreti biztosítás a 103t. cikknek megfelelően;

g) beruházások a 103u. cikknek megfelelően;

h) melléktermék-lepárlás a 103v. cikknek megfelelően;

i) szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás a 103w. cikknek megfele­ lően;

j) krízislepárlás a 103x. cikknek megfelelően;

k) sűrített szőlőmust használata a 103y. cikknek megfelelően.

▼M10

▼M17

▼M10

▼M17

(2) A támogatási programok kizárólag a 103o–103y. cikkben felso­ rolt intézkedéseket tartalmazzák.

103n. cikk

A támogatási programokra vonatkozó általános szabályok

(1) A rendelkezésre álló közösségi pénzeszközök szétosztását és a költségvetési határokat a Xb. melléklet tartalmazza.

(1a) A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig dönthetnek arról, hogy 2015-től csökkentik a támogatási programok céljára rendelkezésre álló, az Xb. mellékletben szereplő összeget annak érdekében, hogy növeljék a közvetlen kifizetésekre vonatkozó, a 73/2009/EK rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határaikat.

Az első albekezdésben említett csökkentésből származó összeg végle­ gesen a közvetlen kifizetésekre vonatkozó, a 73/2009/EK rendelet

40. cikkében említett nemzeti felső határokban marad, és a továbbiakban nem áll rendelkezésre a 103p–103y. cikkben felsorolt intézkedések céljára.

(2) A közösségi támogatás a 103k. cikk (1) bekezdésében említettek szerint csak a megfelelő támogatási program benyújtása után felmerülő támogatható költségekre vonatkozik.

(3) A tagállamok nem járulnak hozzá a Közösség által a támogatási programok alapján finanszírozott intézkedések költségéhez.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, a tagállamok a 103p., 103t. és a 103u. cikkben említett intézkedések vonatkozásában az állami támogatásokról szóló vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően állami támogatást nyújthatnak.

Az állami támogatásokról szóló vonatkozó közösségi szabályokban meghatározott legmagasabb támogatási arány a teljes állami finanszí­ rozásra alkalmazandó a közösségi és a nemzeti támogatást is beleszá­ mítva.

I I I . a l s z a k a s z

K ü l ö n ö s t á m o g a t á s i i n t é z k e d é s e k

103o. cikk

Az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása

(1) A tagállamok 2012. december 1-jéig dönthetnek arról, hogy 2014-re vonatkozóan támogatásban részesítik-e a szőlőtermesztőket a 73/2009/EK rendelet III. címének 1. fejezetében meghatározott támoga­ tási jogosultság biztosításával.

Ha az első albekezdésben említett támogatás összege meghaladja a 2013-ra vonatkozóan rendelkezésre bocsátott támogatás összegét, az érintett tagállam a különbséget a 73/2009/EK rendelet III. címének 1. fejezetében meghatározott támogatási jogosultságként szőlőtermesztők részére biztosítja az említett rendelet IX. mellékletének C. pontjának megfelelően.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatás nyújtását tervező tagállamok támogatási programjaikban előirányozzák a szóban forgó támogatást a 103k. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

▼M17

▼M10

(3) Az (1) bekezdésben említett, 2014-re vonatkozó támogatás:

a) az egységes támogatási rendszer keretein belül marad, és a további­ akban nem áll rendelkezésre a 103k. cikk (3) bekezdése alapján a 103p–103y. cikkben felsorolt intézkedések céljára;

b) a támogatási programokban arányosan csökkenti a 103p–103y. cikkben felsorolt intézkedések céljára rendelkezésre álló pénzeszkö­ zöket.

103p. cikk

Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán

(1) Az e cikk szerinti támogatás kiterjed a közösségi borokat érintő, harmadik országbeli tájékoztató és promóciós intézkedésekre, ezzel javítva versenyképességüket az adott országokban.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra vonatkoznak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések kizárólag az alábbiak lehet­ nek:

a) PR-tevékenységek, promóciós és reklámtevékenységek különösen a közösségi termékek előnyeinek kiemelésével, főként a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezetbarát jelleg tekintetében;

b) nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon, kiállításokon való részvétel;

c) tájékoztató kampányok különösen az eredetmegjelölésekre, a föld­ rajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó közösségi rendszerekre vonatkozóan;

d) új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;

e) a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanul­ mányok.

(4) A promóciós tevékenységekhez nyújtott közösségi hozzájárulás nem lépheti túl a támogatható kiadások 50 %-át.

103q. cikk

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

(1) A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó intézkedések célja a bortermelők versenyképességének javí­ tása.

(2) A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása e cikkel össz­ hangban kizárólag akkor támogatható, ha a tagállamok a 185a. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtják a termelési potenciálról szóló jegyzéket.

(3) A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása kizárólag a következő tevékenységek közül egyre vagy többre nyújt­ ható:

a) a fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is;

b) a szőlőültetvények áttelepítése;

c) a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása.

Nem támogatható a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvé­ nyek rendes megújítása.

(4) A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatásának formái kizárólag a következők lehetnek:

a) a termelőknek az intézkedés végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott ellentételezés;

b) hozzájárulás a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez.

▼M10

(5) A termelők számára a (4) bekezdés a) pontjában említett bevé­ telkiesésért nyújtott ellentételezés a vonatkozó veszteségek akár 100 %- át is fedezheti, és formái a következők lehetnek:

a) a II. rész I. címe III. fejezete IVa. szakasza II. alszakaszának a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozást meghatározó rendel­ kezéseitől eltérve, egy meghatározott, három évet meg nem haladó időtartamra szólóan a régi és az új szőlőültetvények együttes fenn­ tartásának engedélyezése a telepítési jogokra vonatkozó átmeneti szabályozás végéig;

b) pénzbeli ellentételezés.

(6) A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tény­ leges költségeihez való közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet­ tel (1) összhangban a konvergenciarégiónak minősített régiókban a közösségi hozzájárulás a szerkezetátalakításhoz és átállításhoz nem haladhatja meg a 75 %-ot.

103r. cikk

Zöld szüret

(1) E cikk alkalmazásában a zöld szüret a szőlőfürtök még éretlen állapotban való teljes megsemmisítése vagy eltávolítása, ezáltal nullára csökkentve az adott terület terméshozamát.

(2) A zöldszüreti támogatás a piaci válság elkerülése érdekében hozzájárul a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához a közös­ ségi borpiacon.

(3) A zöldszüreti támogatás ellentételezésként az adott tagállam által meghatározott hektáronkénti átalányösszeg formájában lehetséges.

A támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen elpusztítási vagy eltávolítási költségének és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolítá­ sából adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4) Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszüreti intézkedés egyes bortermelők esetében ne vezessen a (3) bekezdés második albekezdé­ sében említett felső határt meghaladó ellentételezéshez.

103s. cikk

Kockázati alap

(1) A kockázati alapok felállításához biztosított támogatás segítséget nyújt azon termelőknek, akik a piaci ingadozások ellen kívánják bizto­ sítani magukat.

(2) A kockázati alapok felállításához biztosított támogatás az alap adminisztratív költségeit fedező átmeneti és csökkenő mértékű támo­ gatás formájában nyújtható.

(1) HL L 210., 2006.7.31., 25. o.