UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek

Üzemszünet-biztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosí- tó) arra vállal kötelezettséget, hogy díjfizetés ellenében a jelen Különös Feltételekben foglaltak szerint a biztosított részére megtéríti azokat az üzemszüneti károkat, amelyek olyan, a felek között fennálló UNION- Business Class Épület-, illetve Ingóságbiztosítási szerződés (továbbiak- ban: Vagyonbiztosítási Szerződés) szerinti biztosítási események követ- kezményei, amelyek nyomán a biztosító a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján kártérítési szolgáltatást teljesít vagy teljesített.

A jelen kiegészítő feltételek alapján biztosítási szerződés érvényesen csak a biztosító és a biztosított között fennálló vagyonbiztosítás kiegészí- tő biztosításaként köthető, érvényességének, hatályosságának és a bizto- sító kockázatviselésének feltétele a Vagyonbiztosítási Szerződés érvé- nyessége, hatályossága, és annak alapján a biztosító kockázatviselése.

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen Különös Feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének – termelő üze- mek esetében a termelés, szolgáltató üzemek esetében a szolgál- tatói tevékenység, kereskedelmi tevékenység esetén az értékesítés

– teljes vagy részleges kényszerű leállása, illetve szünetelése (to- vábbiakban együttesen: üzemszünet), amely olyan, a felek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződés szerinti

A. (Alap csomag)

a) tűz,

b) robbanás,

c) villámcsapás,

d) légi járművek, azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhaná- sa,

B. (Teljes és Extra csomag)

a) tűz,

b) robbanás,

c) villámcsapás,

d) légi járművek, azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhaná- sa,

e) villámcsapás másodlagos hatása,

f) vihar,

g) felhőszakadás,

h) jégverés,

i) hónyomás,

j) földrengés,

k) vezetékes vízkárok,

l) technológiai csővezeték törése,

m) árvíz,

n) földmozgás

biztosítási esemény következménye, melynek nyomán a biztosító a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján szolgáltatást teljesít vagy tel- jesített.

1.2. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb, a Vagyonbiztosí- tási Szerződésben fedezett biztosítási esemény következtében elő- állott üzemszünet újabb, önálló üzemszünet biztosítási esemény.

2. Az üzemszüneti kár

A jelen Különös Feltételek alkalmazásában üzemszüneti kár a biz- tosított (tervezett) nyereségének és állandó költségeinek együttes összege, amennyiben az biztosítási esemény következménye.

Állandó költségek azok a – jellemzően az üzemszerű gazdasági te- vékenység mértékétől nem függő – költségek, amelyek a biztosítot- tat az üzemszerű gazdasági tevékenysége folytatásától függetlenül terhelik.

A (tervezett) nyereség az állandó és a változó költséggel csökken- tett, alaptevékenységből származó bevétel (tervezett) összege.

3. Kizárások

Függetlenül attól, hogy az a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján biztosítási eseménynek minősül-e, a jelen kiegészítő feltételek alapján a biztosító nem téríti meg az üzemszüneti kárt, amennyi- ben annak oka:

a) készpénz, értékpapír, értékcikk, továbbá informatikai program (szoftver) megsemmisülése, sérülése vagy fellelhetetlensége,

b) tervek, rajzok, kalkulációk, egyéb (üzleti) számítások, továbbá számviteli bizonylatok, vagy az üzemszerű gazdasági tevékeny- séggel összefüggő iratok, illetve adatok megsemmisülése, sérü- lése vagy fellelhetetlensége, függetlenül attól, hogy azokat pa- pír alapú, mágneses vagy egyéb adathordozón tárolták,

c) üvegtörés,

d) betöréses lopás vagy rablás,

e) az üzemszünet ideje alatt bekövetkező olyan esemény, amely nem az üzemszünetet kiváltó, vagyonbiztosítással fedezett kár következménye,

f) a vagyonbiztosítási esemény során nem károsodott vagyontár- gyak időközi romlása, vagy egyéb okból bekövetkezett felhasz- nálhatatlansága,

g) kedvezmények, támogatások elvesztése,

h) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási, illetve üzemel- tetései tilalom vagy korlátozás,

i) az eredetitől eltérő helyreállítás (bővítés, modernebb technoló- gia alkalmazása stb.),

j) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása tulajdoni, birtok- jogi, bérleti, hagyatéki vagy egyéb jogvita, illetve más hasonló ok, vagy a helyreállításhoz szükséges források hiánya miatt,

k) az üzemszerű gazdasági tevékenység szokásos szünetelése (pl. időközi karbantartás, javítás, átalakítás, szezonális üzemelés stb.),

l) az üzemszünet időtartama alatt biztosítási eseménynek nem minősülő rendkívüli esemény.

4. A kártérítési időszak és a limit

4.1. A kártérítési időszak a biztosítási szerződésben meghatározott, a szerződő által választott kockázati csomag szerinti időtartam, amely időtartamra eső üzemszüneti károk megtérítésére egy bizto- sítási időszakon belül a biztosító köteles.

A kártérítési időszak a dologi kár bekövetkeztétől az üzemszünet megszűnéséig, de – eltérő megállapodás hiányában – legfeljebb 12 hónapig tart.

A biztosító szolgáltatása szempontjából az üzemszünet megszűné- sének időpontja a vagyontárgy(ak) helyreállításának, a termelés, ill. a szolgáltatói vagy értékesítési tevékenység újraindításának – műszaki szempontból történő lehetséges legkorábbi – időpontja.

4.2. A limit a biztosítási szerződésben meghatározott, a szerződő által választott kockázati csomag szerinti összeg, amelynek mértékéig az üzemszüneti károk és költségek megtérítésére egy biztosítási eseménnyel összefüggésben és egy biztosítási időszak alatt a biz- tosító köteles.

5. A biztosítási díj alapja és az alulbiztosítás

5.1. A biztosítási díj alapja a felek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződés biztosítási összege.

5.2. A biztosító a kárrendezés során – az előző pontban írtakra figye- lemmel – a biztosítottság tekintetében a felek között fennálló Va- gyonbiztosítási Szerződés szerinti biztosítottság mértékét tekinti irányadónak, ideértve az alulbiztosítás jogkövetkezményének alkal- mazásáról történő lemondás Vagyonbiztosítási Szerződés szerinti mértékét is. Amennyiben a felek között az ingóság és az épület te- kintetében is fennáll Vagyonbiztosítási Szerződés, a biztosítottság vizsgálata tekintetében az ingóságbiztosítási szerződés az irány- adó. Alulbiztosítás esetén a biztosító jelen feltételek alapján meg- állapított szolgáltatást az alulbiztosítottság mértékével megegyező mértékben csökkenti.

6. Önrészesedés

6.1. A bekövetkezett kárból a biztosítási szerződésben a választott kocká- zati csomagban meghatározott önrészesedést a biztosított maga vise- li. Eltérő megállapodás hiányában az önrészesedés mértéke 3 nap.

6.2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrészt meghaladó időtartamú üzemszüneti károk esetében áll fenn. Amennyiben az üzemszünet időtartama az önrész időtartamát meghaladja, a biz- tosító az önrész időtartamára eső üzemszüneti kárt a megállapított szolgáltatás összegéből levonja. Az önrész összegének meghatáro- zásakor az egy napra eső átlagos üzemszüneti kár összegét kell megszorozni az önrész napjainak számával.

7. A biztosító szolgáltatása

7.1. A biztosító az üzemszüneti biztosítási összeg keretén belül a kárté- rítési időszak alatt bekövetkezett, jelen feltételek szerinti üzemszü- neti kárt és – a biztosítási Szerződésben fedezett költségek kivéte- lével – a kárenyhítés jelen feltételek szerinti költségeit téríti meg.

7.2. A biztosított a biztosító szolgáltatása folytán nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mintha az üzemszüneti kár nem következett volna be.

7.3. Az üzemszüneti kár megállapítása során minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amelyek a biztosított üzemszerű gazdasági

tevékenységére a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is hatás- sal lettek volna. Ilyen körülmények különösen:

a) a biztosított műszaki és gazdasági viszonyai, valamint az üzem- szerű gazdasági tevékenységben tervezett változtatások,

b) a gazdasági, illetve piaci helyzet,

c) az esetleges különleges üzleti, illetve műszaki viszonyok,

d) az értékesítési kilátások,

e) a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének szezonális vagy egyéb okból történő jellemző, illetve tendenciózus ingado- zásai,

f) a vis maior hatások,

g) az esetleges sztrájk, a munkáskizárás, a bojkott,

h) az esetleges csőd,

i) a biztosítottnak adott kárpótlás.

7.4. Az üzemszüneti kár megállapítása során nem vehetőek figyelembe a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységével nem közvetlen összefüggésben álló bevételek és költségek (pl. pénzügyi művele- tek eredménye; rendkívüli bevételek és ráfordítások; ingatlan vagy értékpapír értékesítéséből, egyéb tőkepiaci, illetve spekulációs ügyletekből származó bevételek, illetve az ezekkel összefüggésben felmerült ráfordítások; egyéb bevételek és ráfordítások, amelyek nem közvetlenül az üzemszerű működéssel összefüggésben merül- tek fel, pl.: kötbér, késedelmi kamat vagy kártérítés fizetési köte- lezettség, amely valamely szerződés nem, illetve késedelmesen történő teljesítésének – szerződésen, illetve jogszabályon alapuló – jogkövetkezménye, bírságok, egyéb büntető jellegű költségek, per- költség, forgalomtól függő biztosítási, licensz- és feltalálói díjak, adók, illetékek).

7.5. Az üzemszüneti kár megállapítása során a kár folytán megtakarí-

tott költségeket levonásba kell helyezni.

7.6. A biztosító az üzemszüneti biztosítási összeg keretén belül, annak 10%-a erejéig megtéríti az üzemszüneti kár enyhítésének ésszerű és indokolt költségeit, amennyiben a kárenyhítési intézkedések

a) az üzemszüneti kárt és így a biztosító e címen nyújtandó szol- gáltatását csökkentik, amennyiben a kárenyhítési költségek nem haladják meg az üzemszüneti kár csökkenésének mértékét,

b) a biztosító utasítása nyomán történtek.

7.7. Az előzőekben írtaktól függetlenül nem tekinthetőek kárenyhítési költségnek azon intézkedések költségei, amelyek eredményekép- pen a biztosított

a) nem biztosított nyereséget termel, vagy

b) az üzemszünet megszűnését követően is nyereséget termel.

7.8. Az üzemszüneti kár enyhítésére irányuló költségek között nem ve- hető figyelembe olyan költség, amely a károsodott vagyontárgyak, illetve a vagyonbiztosítási kár helyreállítási költségeként merült fel, függetlenül attól, hogy e költségek a Vagyonbiztosítási Szerző- dés alapján fedezettek-e.

7.9. A biztosító maximum a kártérítési időszakon belül felmerült, illet- ve – amennyiben e költségek a kártérítési időszakon túl is felme- rülnek – a kártérítési időszakra jutó, arányos kárenyhítési költsé- gekre nyújt fedezetet.

8. A biztosított kötelezettségei

8.1. Könyvvezetési kötelezettség A biztosított köteles

a) a mindenkor hatályos jogszabályok, illetve egyéb kötelező elő- írások szerint könyvvezetési és bizonylatolási kötelezettségének eleget tenni,

b) az adathordozókat, üzleti könyveket, iratokat, illetve a számvi- teli alapbizonylatokat a telephelytől elkülönítetten tárolni, azok károsodástól, megsemmisüléstől történő megóvásáról gondos- kodni,

c) az informatikai adathordozókról ésszerű időközönként biztonsá- gi másolatokat készíteni és azokat a telephelytől elkülönítetten tárolni.

8.2. Kárbejelentési kötelezettség

A Vagyonbiztosítási Szerződéstől függetlenül a biztosított az üzem- szüneti kár bejelentésére a jelen kiegészítő feltételek alapján – a vagyonbiztosításra vonatkozó biztosítási feltételek értelemszerű al- kalmazása mellett – külön is köteles.

8.3. Kárenyhítési kötelezettség

A jelen feltételek kárenyhítésre vonatkozó rendelkezéseit a Va- gyonbiztosítási Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni és teljesíteni, a vagyonbiztosítási és az üzemszüne- ti kár együttes enyhítése érdekében.

A biztosított a vagyonbiztosítási károk helyreállítása során is köte- les figyelembe venni az üzemszüneti károk kiküszöbölésére, illet- ve mérséklésére irányuló kötelezettségeit.

A biztosított köteles minden indokolt, gazdaságos és lehetséges in- tézkedést megtenni az üzemszüneti kár kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében.

2010. február

A biztosított köteles a kárenyhítés körében tett intézkedéseiről a biztosítót előzetesen tájékoztatni, illetve a biztosító ilyen irányú utasításait követni. A biztosító utasítási joga e körben kiterjed a vagyonbiztosítási károk helyreállítására is.

8.4. Bizonyítási kötelezettség

A biztosított köteles a jogalap és a kár összegszerű mértékének a megállapításához szükséges valamennyi felvilágosítást a biztosító részére megadni, a szükséges iratokat – különösen a tárgyév, illet- ve a megelőző évek üzemszerű gazdasági tevékenységére vonatko- zó, a jelen kiegészítő feltételek szerinti kár, illetve költség(ek) jog- alapjának és összegszerűségének bizonyításához szükséges adato- kat, iratokat, bizonylatokat stb. – átadni, és a biztosító (képviselő- je) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve lehe- tővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

Amennyiben a biztosított az üzemszüneti kár bizonyítására irányu- ló kötelezettségének teljesítéséhez szakértőt vesz igénybe, a szak- értő eljárására és a szakvéleményre a jelen feltételek rendelkezé- sei irányadóak. A szakértő által készített szakvélemény a kárt ön- magában nem bizonyítja, a szakértő részére átadott adatokat, ira- tokat, dokumentumokat a biztosító részére is meg kell küldeni és lehetővé kell tenni a szakvélemény, illetve annak alapadatai bizto- sító, illetve megbízottja által történő ellenőrzését.

9. A szakértői eljárás

Amennyiben a felek bármelyikének megbízásából vagy közös fel- kérésükre az üzemszüneti kár megállapítása érdekében szakértő jár el, a felek a szakértő eljárása és szakvéleménye tekintetében az alábbiakban állapodnak meg:

a) nem lehet szakértő olyan személy vagy szervezet, aki/amely a felek bármelyikével vagy a biztosított versenytársaival, illetve a vele üzleti kapcsolatban állókkal üzleti kapcsolatban áll,

b) amennyiben a szakértőt a biztosító kéri fel, köteles a szakértő számára az eljárása során tudomására jutott információk tekin- tetében titoktartási kötelezettséget előírni,

c) az előzőek betartása mellett a biztosító által felkért szakértő el- len a biztosított nem tiltakozhat, és a kárüggyel összefüggés- ben köteles számára minden szükséges segítséget megadni, in- formációt, illetve iratot átadni a jelen feltételek rendelkezései és a szakértő igényei szerint,

d) a szakértői vélemény részletes indokolással ellátott, valameny- nyi, a szakértői megállapítások alátámasztására szolgáló iratot, valamint a számításokat csatoltan tartalmazza, és legalább a biztosítási összeg megfelelőségének vizsgálatára, az üzemszü- net tényleges, illetve várható időtartamának, illetve a kártéríté- si időszakra eső üzemszüneti kár és a kárenyhítési költség meg- állapítására kiterjed.

10. A biztosító mentesülése

10.1. A biztosító az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezéseiben írtakon túl mentesül fizetési köte- lezettsége alól, amennyiben a biztosított a jelen Különös Feltéte- lek 7. pontjában írt kötelezettségeit nem, vagy késedelmesen tel- jesíti, és emiatt lényeges körülmények – akár a jogalap, akár az összegszerűség körében – kideríthetetlenekké válnak.

10.2. Amennyiben a biztosított a 7. pontban írt kötelezettségeit késedel- mesen teljesíti, az ezzel összefüggésben felmerült többletigények- re a biztosítási fedezet nem terjed ki.

10.3. Amennyiben a biztosító a Vagyonbiztosítási Szerződés alapján mentesül a szolgáltatás nyújtása alól, annyiban a jelen kiegészítő feltételek alapján is mentesül a szolgáltatás nyújtása alól.

11. Egyéb rendelkezések

A jelen Különös Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a fe- lek között fennálló Vagyonbiztosítási Szerződés, valamint az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek rendelkezései irányadóak.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U52206/1