ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
Nyilvántartási szám:…………………………
ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS
Amely létrejött egyrészről
Országos Vízügyi Főigazgatóság Székhelye: 1012 Budapest, Márvány u. 1/D. Adószáma: 15796019-2-41
Statisztikai számjel: 15796019-8411-312-01
Bankszámlaszáma: 10032000-00319841-30005101 Képviseli: Xxxxxxxx Xxxxxx főigazgató mint vevő,
a továbbiakban Vevő másrészről
………………………………. Cégjegyzékszáma:…………………. Székhelye: ………………….
Adószáma: ………………….
Statisztikai számjele: ………………….
Bankszámlaszáma: ………………….
Képviseli: mint eladó, a továbbiakban Eladó együttesen a továbbiakban: Felek között az alábbi
feltételekkel. Előzmények
Vevő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 113. § (1) bekezdésében rögzített, a nyílt eljárás szabályai szerinti közbeszerzési eljárást indított „Adásvételi szerződés keretében egyterű kategóriába tartozó személygépjárművek beszerzés az Országos Vízügyi Főigazgatóság részére” tárgyában. (Vevő 2017. napján a Közbeszerzési Hatóságon keresztül, annak honlapján az eljárásról szóló összefoglaló tájékoztatást tett közzé.)
Az eljárás nyertese az Eladó lett, így a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően a Felek az alábbi szerződést kötik.
I. A szerződés tárgya
1. Az Eladó eladja és a II. pontban meghatározott határidőig leszállítja, üzembe és forgalomba helyezi a Vevő részére a tulajdonát képező, a közbeszerzési eljárás műszaki leírásában meghatározott, ………..
darab (termék neve), (a továbbiakban: termék) a hozzá tartozó tartozékokkal, az alábbiak
szerint:
2. A termékek részletes meghatározását a Szerződés 1. sz. melléklete tartalmazza.
3. Eladó a termékeket forgalomba és üzembe helyezett állapotban köteles átadni, hatósági jelzésekkel ellátva, illetve a közúti közlekedéshez és az üzemeltetéshez szükséges valamennyi dokumentum birtokba adása mellett.
4. Eladó szavatolja, hogy a termékek megfelelnek a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott
– a szállítás időpontjában hatályos – követelményeknek, valamint a termék új, még használatba nem vett termék.
5. Eladó vállalja, hogy a termék leszállításával és üzembe helyezésével egyidejűleg az alábbi dokumentumokat átadja Vevő részére:
− a termékek rendeltetését, műszaki paramétereit, megfelelőségét tanúsító okmányok és használati útmutatókat.
− az ajánlattevő köteles termékenként magyar nyelvű üzemeltetési és karbantartási útmutatót átadni, amelynek olyan részletes leírást kell tartalmazni, mely alapján az Ajánlatkérő képes üzemeltetni, karbantartani a szállítandó termékeket.
− egyéb, a közbeszerzési dokumentáció részét képező műszaki leírásban meghatározott dokumentumot.
− Eladó szavatolja, hogy a termékek rendelkeznek a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott érvényes típusbizonyítvánnyal.
6. Eladó szavatolja, hogy a termékek gyártóműve rendelkezik a gyártás helyén honos – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minőségbiztosítási rendszerrel.
7. Eladó köteles mentesíteni a Xxxxx harmadik személy minden olyan igénye alól, amely szabadalmak, védjegyek, szerzői jogok vagy más szellemi alkotáshoz fűződő jog használatából ered.
8. Eladó tudomásul veszi, hogy valamennyi beépítésre, telepítésre kerülő termék, berendezés és bármilyen tartozék beszerelése, a beszereléshez, összeszereléshez szükséges munkák elvégzése az Eladó feladata.
II. A teljesítés ideje, módja, helye, üzembe helyezés, a kárveszély átszállása
1. Eladó a terméket saját fuvareszközzel – saját költségére – szállítja a Vevő részére.
2. A termékek átadásának, átvételének hely: Vevő 1012 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0/x. xx. alatti székhelye.
3. Felek jelen szerződést a jelen szerződésben foglalt kötelezettségek maradéktalan ellátásáig kötik, melynek végső teljesítési határideje jelen szerződés hatálybelépését követő 120. nap.
4. Az Eladó köteles a Vevőt a szállításról legalább a szállítás időpontját megelőző 5 nappal írásban értesíteni. A Vevő az értesítés kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül írásban köteles jóváhagyni az időpontot azzal a kitétellel, hogy lehetősége van egy alkalommal (a szállítási határidőn belül) új szállítási időpontot javasolni, megfelelő indok fennállta esetén. A szállítás bárminemű időbeli elhúzódásával sem tarthat igényt az Eladó a többletköltségének finanszírozására.
5. Az Eladó köteles a szerződés 1. sz. mellékletben meghatározott termékeket a Szerződés II.3. pontjában meghatározott szállítási határidőig forgalomba és üzembe helyezett állapotban, érvényes hatósági jelzésekkel, kötelező KRESZ-tartozékokkal, valamint a szükséges okmányokkal a Vevő részére átadni. Az Eladó köteles a termékeket magyar nyelvű kezelési és karbantartási utasítással, a szükséges műbizonylatokkal, a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott érvényes típusbizonyítvánnyal, a gyártóműre érvényes a gyártás helyén honos – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minőségbiztosítási rendszerrel.
6. Eladó feladata, hogy a termékek üzembe és forgalomba helyezését és a kapcsolódó munkákat elvégezze az ajánlati dokumentációban előírtak alapján. Vevő kijelenti, hogy a termékek az üzembe helyezéséhez megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkeznek, illetőleg a szállítás idejére rendelkezni
fognak. A műszaki paraméterek hiánya folytán fellépő bármely késedelemért az Eladót terheli a felelősség.
7. Felek megállapodnak abban, hogy a termékek Vevő részére történő átadása átadás-átvételi jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, mely tartalmazza az üzembe és forgalomba helyezés időpontját. A felvett átadás-átvételi jegyzőkönyv keltének időpontjától számít a termék Vevő részére történő műszaki átadása, valamint az átadás-átvétel időpontjától kezdődik a termék jótállási ideje.
8. Az üzembe helyezés alatt felmerülő hibákat, illetve hiányosságokat Eladó köteles azonnal kiküszöbölni. Vevő a jegyzőkönyv aláírását nem tagadhatja meg olyan hiba miatt, amely a termék rendeltetésszerű működését nem gátolja, illetve nem akadályozza. Amennyiben Vevő az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírását, illetve a termék átvételét bármilyen okból megtagadja, azonban azt ténylegesen mégis használatba veszi, beállnak az átadás-átvétel joghatásai, így Eladó jogosulttá válik a számla kiállítására és megkezdődik a jótállási idő, illetve átszáll a kárveszély. A jegyzőkönyvet Eladó és Vevő képviselője köteles aláírni.
9. Vevő részéről a jegyzőkönyv aláírására jogosult személy:
………………………………………………………..
10. A Szerződésben foglalt termékek tulajdonjoga a szerződéses ár kiegyenlítésével száll át a Vevőre.
III. A szerződéses ár
1. Felek akként állapodnak meg, hogy az I. pontban meghatározott termékek ellenértékét
………………………………..-Ft+ÁFA, azaz forint+ÁFA összegben határozzák
meg. Az Áfa mértékét a számla kiállításakor hatályos Áfa törvény rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. Amennyiben a szerződés megkötésekor hatályos ÁFA szabályozás a szerződés hatálya alatt változik, a hatályos szabályozás a szerződés ÁFÁ-ra vonatkozó rendelkezéseit a Felek minden külön nyilatkozata, szerződés-módosítás nélkül módosítja.
2. A termékek ellenértékének a Vevő által történő kiegyenlítése a jogszabályoknak megfelelően kiállított számla alapján, a Vevő valamennyi termék leszállítását és üzembe és forgalomba helyezését igazoló teljesítésigazolás birtokában, a szerződésszerű és a jogszabályoknak megfelelő számla és mellékletei benyújtását követően, a Kbt. 135.§ (1), (6) bekezdéseiben, valamint a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak figyelembe vételével, átutalással kerülnek kiegyenlítésre a számla kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidővel a Vevő által jelen szerződésben megadott bankszámlára.
3. Megrendelővel szemben a Szerződésből eredő követelését harmadik fél felé Eladó csak a Vevő előzetes írásbeli tájékoztatása esetén jogosult átruházni (a továbbiakban: Engedményezés)
4. Eladó részszámla benyújtására nem jogosult.
5. A számla benyújtása valamennyi termék ajánlatkérő részére történő sikeres átadás –átvételét követően lehetséges.
6. A számla benyújtására és kifizetésére vonatkozó jogszabályok a következők:
- 368/2011 (XII.31) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról;
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
- az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény;
- 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről.
7. Vevő részteljesítést nem fogad el. Vevő és Xxxxx az üzembe és forgalomba helyezett termékek leszállításakor átadás-átvételi jegyzőkönyvet vesznek fel, melyet aláírásukkal látnak el. Az aláírt átvételi jegyzőkönyv teljesítésigazolásnak minősül, így számlázásra jogosítja Eladót.
8. A Ptk. 6:155. §-a szerint késedelmes fizetés esetén a Vevő a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatot fizet az Eladónak.
9. Vevő a Kbt. 138. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben kifizetést nem teljesít.
10. A kifizetés során alkalmazandók az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. § előírásai, továbbá. A Vevő felhívja az Eladó figyelmét arra, hogy ezen szerződés előzményeként lefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen megvalósításához kapcsolódóan megkötött valamennyi szerződés esetében az Eladónak alvállalkozóját (alvállalkozóit) tájékoztatnia kell arról, hogy a közöttük létrejött szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés az Art. 36/A. § rendelkezéseinek hatálya alá esik.
11. Az Eladó szerződésszerűen és a jogszabályoknak megfelelően benyújtott számlájának kiegyenlítése az elfogadott és leigazolt teljesítést követően történik. A teljesítésigazolás aláírására a Vevő részéről a Főigazgató vagy az általa meghatalmazott személy jogosult. A teljesítésigazolási jegyzőkönyvet 6 eredeti példányban kell kiállítani.
12. Az Eladó teljesítésének Vevő általi igazolásához csatolnia kell a Szerződés I.5. pontjában foglalt dokumentumokat, egy eredeti példányban.
13. Eladó kijelenti, hogy az ajánlat megtétele előtt figyelembe vett minden körülményt, amely a Szerződés hiánytalan és megfelelő teljesítéséhez szükséges és beépítette a szerződéses árba a Szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi költséget, így különösen:
a) a termékek előállítási és/vagy beszerzési költségét;
b) a termékekkel kapcsolatos valamennyi adót, vámot és más közterhet, szállítási költséget;
c) a termékekkel kapcsolatos üzembe helyezési, forgalomba helyezési és szerelési költséget;
d) az összeszereléshez szükséges szerszámok biztosítását;
e) a termékekkel kapcsolatos kezelési, csomagolási, rakodási, továbbítási, leszállítási, kicsomagolási, ellenőrzési, biztosítási és egyéb adminisztratív költségeket;
f) a termékekkel kapcsolatos dokumentumok költségét;
g) a helyszínen történő leszállítás és a leszállított termékek üzembe helyezését, forgalomba helyezését;
h) a részletes üzemeltetési és karbantartási útmutatót a szállított termékek minden tételéhez;
i) a szállítandó termékek felügyeletét a Szerződésben feltüntetett időpontig.
IV. Jótállás, szavatosság, szerződési biztosítékok
1. A Szerződésben keretében értékesített termékeknek meg kell felelniük a hatályos jogszabályokban szereplő szabványoknak és műszaki előírásoknak, az ajánlati dokumentációban és az ajánlatban meghatározott feltételeknek és – amennyiben szükséges – rendelkezniük kell a magyarországi forgalomba hozatalhoz szükséges engedéllyel.
2. Eladó az I. pontban meghatározott termékekre 48 hónap, de legfeljebb 200.000 futott km eléréséig terjedő teljes körű jótállást vállal a Ptk. 6:171. §-ában foglaltak szerint.
3. A jótállás kezdő időpontja megegyezik valamennyi leszállított termék átadás átvételéről készített jegyzőkönyv aláírásának időpontjával.
4. Eladó vállalja, hogy a jótállási időn belül történt meghibásodás esetén a javítást a termék átadásától számított 24 órán belül megkezdi. A termékek jótállási idő alatti teljes körű garanciális javítását és karbantartását auditált szakszervizben kell biztosítani. Jótállás keretében végzett javítás során csak új alkatrész építhető be. A jótállási időszak alatt az Eladó nem számíthat fel kiszállási díjat, javítási óradíjat valamint a beépített alkatrészek költségét.
5. Amennyiben a jótállási idő alatt a termék meghibásodik, és az Eladó az átadást követő 72 órán belül a terméket nem tudja megjavítani, úgy köteles a javítás időtartamára a meghibásodott termékkel egyenértékű csereterméket biztosítani, legkésőbb a meghibásodott termék átadását követő 72 óra elteltével. A cseretermék azonosító adatait az átadás- átvétellel egyidejűleg a Vevő részére át kell adni.
6. Vevő köteles a termék meghibásodását, illetve hiányosságait annak észlelése után haladéktalanul írásban közölni az Eladóval. Ezen kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből eredő
kárért a Vevő felelős. Eladó jótállás, illetve szavatossági kötelezettsége nem terjed ki a termék elhasználódásából, a rendeltetésellenes agy hanyag kezeléséből, üzemeltetéséből, rongálásból vagy bármely olyan egyéb behatásból származó hibára vagy hiányosságra, amely miatt a Szerződés vagy jogszabály alapján az Eladót felelősség nem terhelheti. Mentesül az Eladó jótállási kötelezettségei alól, ha a meghibásodás a Vevőnek vagy az általa megbízott harmadik személyek a terméken végzett átalakítási, átszerelési vagy egyéb, a használati utasításba, gépkönyvbe, a gépkönyv rendelkezéseibe, illetve a műleírásba ütköző tevékenységből ered.
7. Eladót az általa nyújtott teljesítés vonatkozásában felelősség akkor terheli, ha valamely szerződésszegő magatartás vagy szerződésen kívüli károkozás neki felróható. mentesül az Eladó a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az tőle elvárható. Eladó az általa értékesített termékek által okozott, felmerült és jogerősen megítélt károkért vállal felelősséget.
8. Eladó szavatolja a Szerződés tárgyát képező termékek per-, igény- és tehermentességét. Eladó szavatolja, hogy a Szerződés tárgyát képező termékek új termékek.
9. Eladó, ha olyan okból, amelyért felelős, a Szerződésben meghatározott teljesítési határidő vonatkozásában késedelembe esik, a késedelem idejére köteles késedelem kötbér megfizetésére. A kötbér alapja a késedelemmel érintett termék nettó szerződéses ára.. A kötbér mértéke a késedelem minden naptári napja után, a késedelemmel érintett termék nettó szerződéses árának 0,5 %- a kötbéralapra vetítetten, de maximum a késedelemmel érintett termék nettó szerződéses ár 15 %-a. A késedelem maximumának elérését követően Vevő – az Eladó súlyos szerződésszegésére történő hivatkozással - jogosult a szerződést felmondani, továbbá a teljesítés elmaradásából származó kárát Eladótól követelni. A kötbér maximumának elérését követően Ajánlatkérő/Vevő jogosult meghiúsulási kötbért érvényesíteni, amelybe a késedelmi kötbérmaximum értéke beszámít.
10. Eladó, amennyiben a Szerződés teljesedésbe menése - olyan okból, amelyért felelős – meghiúsul, a meghiúsulással érintett termék(ek) nettó szerződéses ára 30%-nak megfelelő meghiúsulási kötbért köteles megfizetni, mely esetben Vevő – az Eladó súlyos szerződésszegésére történő hivatkozással - jogosult a szerződést felmondani, továbbá a teljesítés elmaradásából származó kárát Eladótól követelni.
11. A kötbér összegét írásbeli felszólítással – 5 napos teljesítési határidő megjelölésével – jogosult Vevő érvényesíteni. Amennyiben a felszólítás kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül érdemi – indokolt és bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott – kimentést nem közöl az Eladó, akkor a követelés az Eladó által elismertnek tekintendő. A kötbér összege ebben az esetben a Kbt. 135.§ (6) bek-ben foglalt feltételek teljesülése estén beszámítható az esedékes szerződéses árba.
12. Felek rögzítik, hogy a kötbér megfizetése (biztosíték felhasználása) nem érinti Megrendelőnek azt a jogát, hogy a kötbéren felüli kárát érvényesítse Eladóval szemben.
13. Eladó a Szerződés hatályba lépését követő 2 banki napon1 belül köteles a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összegű teljesítési biztosítékot nyújtani Vevő részére és javára. A teljesítési biztosítéknak a teljesítés napjáig érvényben kell lennie, ezt megelőzően az Eladó általi teljesítés (sikeres átadás-átvétel) napján felszabadítható. A biztosíték az Eladó választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bank vagy biztosító által vállalt garancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. A biztosíték átadása előtt semmilyen kifizetés nem teljesíthető Eladó részére. Ha Eladó a biztosítékot nem a Vevő bankszámlájára történő befizetéssel, óvadékként nyújtja, akkor a biztosítéki jogviszony fennállását igazoló okirat eredeti példányát a Vevőnek át kell adnia. Vevő (Jogosult) kizárólag olyan okiratot köteles elfogadni, amelyben Xxxxx (Kötelezett) vállalja, hogy amennyiben a Vevő (Jogosult) arról tájékoztatja, miszerint az Eladó bármely okból nem tett eleget szerződésben foglalt teljesítési kötelezettségeinek, úgy Eladó helyett a
1 Banki nap alatt Ajánlatkérő azt a munkanapot érti, amikor a pénzforgalmi szolgáltatás szempontjából az adott fizetési művelet jellegétől függően az adott fizetési művelet teljesítése céljából a Bank nyitva tart.
Vevő (Jogosult) első felszólítására átutalja a biztosítékból a Vevő (Jogosult) által megjelölt összeget a Vevő (Jogosult) bankszámlájára. Az okiratban rögzíteni kell, hogy az Eladó a szolgáltatást nem vitatja, lemond a szolgáltatás visszautasítására, visszatartására, annak vitatására vagy beszámítására vonatkozó valamennyi jogáról továbbá arról is, hogy Xxxxxxxx a Szerződésből vagy azzal kapcsolatban, illetve más jogviszonyból eredő, a Vevővel, mint Jogosulttal szembeni követeléseit érvényesítse.
14. A Vevő kötbérigényét jogosult érvényesíteni a teljesítési biztosítékból, továbbá jogosult a teljesítési biztosíték lehívására az Eladó szerződésszegő magatartásának tanúsításakor – különösen, de nem kizárólagosan - a Szerződés V. pontjában foglalt esetekben.
15. Eladónak a teljesítéssel egyidejűleg a Szerződés I. pontjában foglalt kötelezettségei jótállási igényeinek biztosítása érdekében 48 hónap + 30 munkanap időtartamra szóló, a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontjában rögzített formában jólteljesítési biztosítékot kell nyújtani a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő értékben. A jólteljesítési biztosíték nyújtása a számla benyújtásának feltétele.
V. A szerződés megszűnésének feltételei
1. Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződést a Xxxxx a másik fél súlyos szerződésszegése esetén írásos értesítéssel, azonnali hatállyal felmondhatják.
2. Az Eladó részéről súlyos szerződésszegésnek minősül:
a) amennyiben a késedelmi kötbér eléri a maximumát;
b) amennyiben a magatartásával a Vevőnek vagyoni, illetve nem vagyoni kárt okoz;
c) amennyiben a titoktartási kötelezettségét megsérti;
d) amennyiben a bíróság által elrendelt felszámolási-, vagy törlési eljárás van folyamatban ellene, amennyiben a Szerződést, vagy abból adódó bármely jogát a Vevő előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személyre átruházza;
3. A Vevő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül:
a) amennyiben a titoktartási kötelezettségét megszegi;
b) amennyiben a Szerződést vagy abból adódó bármely jogát a Vevő az Eladó előzetes hozzájárulása nélkül más személy, vagy szervezet részére átruházza;
c) amennyiben fizetési kötelezettségének a jelen szerződés III.2. pontjában megjelölt fizetési határidőt 30 nappal meghaladóan nem tesz eleget.
4. A Szerződés egyik fél által kezdeményezett bármilyen okból történő felmondása nem mentesíti a feleket az egymás által kölcsönösen elismert vállalások teljesítésétől és ezek ellenértékének kiegyenlítésétől.
5. A Szerződés – vagy annak egy vagy több termékre eső része – érdekmúlással, azonnali hatállyal megszűnik, ha a termék megsemmisül, használhatatlanná válik és javítása lehetetlen.
6. Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni és ennek keretében Eladó köteles a Vevő részére mindazon termékeket visszaadni, amelyeket a Szerződés teljesítése céljából Vevőtől átvett.
7. Felmondás esetén Vevő köteles az Eladó ténylegesen indokoltan felmerült és bizonylatokkal igazolt költségeit megtéríteni, de az elmaradt haszonért Vevő semmilyen formában nem felel.
8. A Vevőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha
a) az Eladóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
b) az Eladó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
9. Jelen pont alkalmazásában a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt Xxxxx tulajdonosi szerkezetét a Vevő számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.
10. A fentiek szerinti felmondás esetén az Eladó a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.
11. Bármely fél köteles az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlása előtt a másik, szerződésszegő fél figyelmét felhívni a szerződésszegő állapot megszűntetésére, megfelelő, legalább 5 munkanapos határidő mellett, amennyiben a szerződésszegő állapot megszüntetésére mód van.
12. Egyik Fél sem követ el szerződésszegést, ha a szerződésszerű teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik Fél sem felelős. Ilyen esetben a Felek között fennálló szerződés megszűnik. Ha a lehetetlenné válást okozó körülmény bekövetkezik, erről a tudomást szerző Fél haladéktalanul köteles értesíteni a másik Felet. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó Fél felelősséggel tartozik.
13. Az előző pontban foglaltakkal összhangban egyik Fél sem követ el szerződésszegést, ha kötelezettségei teljesítését olyan vis maior körülmény teszi lehetetlenné, amely a szerződés aláírásának időpontja után következett be.
14. Az ilyen körülmény felmerülésekor az arra hivatkozni kívánó Fél a másik Felet haladéktalanul értesíteni köteles. A vis maior helyzet bekövetkeztét a teljesítésben emiatt akadályozott Fél az illetékes hatóságokkal igazoltatni köteles.
15. Vis maior alatt értendők különösen tartós áramszünet, járványok, elemi csapások, valamint egyéb hasonló, előre nem látható események, amelyek mindkét Fél érdekkörén kívül merülnek fel, és amelyeket a Felek kellő gondossággal sem tudnak kiküszöbölni.
16. Ha az egyik Fél vis maior miatt akadályoztatva van, mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az akadályoztatás hatásait elhárítva minimális késedelemmel teljesíteni tudja szerződéses kötelezettségeit.
17. Amennyiben a szerződés teljesítése – a fentiek szerint – olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a lehetetlenülés jogkövetkezményei attól függnek, hogy a meghiúsulás oka, illetve az azt előidéző körülmények melyik Fél érdekkörében merültek fel.
18. A szerződés teljesítésének lehetetlenné válására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kárveszély megoszlására is a Felek között abban az esetben, ha a megkezdett, valamint a befejezett, de még át nem adott tervdokumentációkat Vis maior okból károsodás éri, vagy ha azok elpusztulnak.
19. Eladó tudomásul veszi és kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az Eladó a Szerződésben szabályozott kötelezettségeit elmulasztja illetőleg megszegi, és ennek következtében a szerződéstől a Támogató eláll, az Eladó köteles a kártérítésként megtéríteni Vevőnek a Támogatási Szerződés megszegése miatt esetlegesen visszatérítendő támogatást és kamatainak összegét. Továbbá amennyiben az Eladónak felróható bármilyen okból Vevőnek a támogatást illetően visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor Eladó teljes kártérítési-, illetve visszafizetési kötelezettség terheli.
VI. Egyéb megállapodások
1. Felek kijelentik, hogy a tevékenységük során a tudomásukra jutott üzleti és egyéb titkot megőrzik.
2. Ptk. 2:47.§ üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végzõ személyek számára nem könnyen hozzáférhetõ olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történõ megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos
pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megõrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
3. Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez
a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá.
4. Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.
5. A titoktartási kötelezettség megszegéséből eredő kárért az ezért felelő fél kártérítési kötelezettséggel tartozik.
6. Felek titoktartási kötelezettsége kiterjed a munkavállalóikra, valamely polgári jogi szerződés alapján munkavégzésre irányuló jogviszony, vagy más jogviszony alapján a féllel kapcsolatban lévő egyéb személyekre is. Ezen személyek magatartásáért a titoktartási kötelezettség viszonylatában az érintett fél, mint saját magatartásáért felel.
7. Felek tudomásul veszik, és magukra nézve kötelezőnek fogadják el, hogy a Kbt. és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti illetékes ellenőrző szervezetek feladat- és hatáskörüknek megfelelően a közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések – így jelen szerződés – teljesítését ellenőrizhetik, és hogy részükre a jogszabály szerinti információ megadása üzleti titokra való hivatkozással nem tagadható meg.
8. Felek jognyilatkozataikat kizárólag írásban, az átvétel helyét és idejét igazoló módon tehetik meg érvényesen. A felek a fentieken értik az elektronikus levelezés (e-mail) formáját is.
9. Felek képviseletére (jognyilatkozat tételére) az ott megjelölt esetleges korlátozásokkal az alábbi személyek jogosultak kizárólagosan:
Vevő részéről:
Név, beosztás:
Elérhetőségei: 1012 Budapest, Márvány u. 1/D , ill. a Vevő székhelye Jognyilatkozat tétel esetleges korlátozása, a korlátozás köre: ---
Eladó részéről:
Név, beosztás ügyvezető
Elérhetőségei , illetőleg az Eladó székhelye
Jognyilatkozat tétel esetleges korlátozása, a korlátozás köre: ---
10. Felek haladéktalanul kötelesek egymás felé jelezni, ha valamely kapcsolattartó személy vagy bármely elérhetőség megváltozott. Ennek elmaradásából származó negatív jogkövetkezményekét a mulasztó fél felelős.
11. Eladó a jelen szerződés szerinti kötelezettség teljesítésére alvállalkozót, közreműködőt a Kbt. 138. § rendelkezései szerint vehet igénybe.
12. Eladó a következő alvállalkozókkal köt szerződést, az alábbi feladatrészre (amennyiben Eladó alvállalkozót von be a teljesítésbe):
Cégnév:
Székhely:
Cégjegyzékszám:
Elvégzendő feladat:
13. Eladó az igénybe vett alvállalkozóért, közreműködőért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Alvállalkozó, közreműködő jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely a nélkül nem következett volna be.
14. A teljesítés során a munkanyelv a magyar nyelv. Abban az esetben, ha valamelyik Fél olyan személyt von be, aki a magyar nyelvet nem ismeri (szakmai) tárgyalási szinten, köteles minden – akár informális – megbeszélés, jogcselekmény, esemény, stb., során tolmácsot biztosítani a saját költségén.
15. Felek jelen szerződésből eredő jogvitáikat elsősorban békés úton kívánják rendezni, ennek sikertelensége esetén az eljáró bíróságok illetékességét a Pp. szabályai szerint állapítják meg.
16. A külföldi adóilletőségű Xxxxx köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet az Eladóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
17. Felek megállapodnak abban, hogy Xxxxx nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.
18. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a szerződés bármely pontja kógens jogszabályba ütközne, vagy a közbeszerzési eljárás kötelező érvényű dokumentumának tartalmával ellentétes lenne, akkor a szerződés fentieket sértő rendelkezése helyébe – minden további jogcselekmény, így különösen a szerződés módosítása nélkül – a megsértett kötelező érvényű jogszabályi rendelkezés vagy közbeszerzési dokumentumi rendelkezés kerül. Fentieket kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha valamely kógens jogszabály akként rendelkezik, hogy valamely rendelkezése a szerződés része (vagy a szerződésben szövegszerűen szerepelnie kell) és azt szövegszerűen a szerződés nem tartalmazza (az adott rendelkezés a szerződés részét képezi).
19. Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződésben nem szabályozott kérdésekben különösen, de nem kizárólagosan a Kbt. továbbá a Ptk. rendelkezései, valamint a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
20. A jelen szerződés bármilyen tartalmú módosítása és kiegészítése csak írásban, a Felek egyező akaratnyilvánításával, a Kbt.141. §-a és a Ptk. alapján lehetséges.
21. Jelen szerződés 6 eredeti példányban készült, melyből 4 példány Vevőt, 2 példány Eladót illeti meg.
22. Jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezi (Vevő példányához csatolva) a közbeszerzési eljárás iratanyaga, azzal, hogy fizikailag nem kerülnek csatolásra a szerződés dokumentumához.
23. Jelen szerződés annak felek általi aláírásával lép hatályba.
24. Felek jelen szerződést közös átolvasás és értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták.
Mellékletek:
1. Közbeszerzési eljárás alábbi dokumentumai: ajánlati felhívás, dokumentáció, korrigendum, módosított dokumentáció – amennyiben releváns, kiegészítő tájékoztatások – amennyiben releváns, nyertes ajánlat,
2. Jelen szerződés I.5. pontja szerinti dokumentumok
3. Jólteljesítési biztosíték rendelkezésre bocsátásának igazolása
Budapest, ….
.................................... | .................................... |
Xxxxxxxx Xxxxxx | Xxxxxxx Ajánlattevő Képviselője |
főigazgató | beosztása |
Országos Vízügyi Főigazgatóság | Nyertes Ajánlattevő neve/megnevezése |
Vevő | Eladó |
Pénzügyi ellenjegyző: | |
.................................... Xx. Xxxx Xxxxxx gazdasági főigazgató-helyettes | |
Jogi ellenjegyző: | |
................................... Xx. Xxxxxxx Xxxxx osztályvezető |