FJ19ZF01 elnevezésű

FHB Jelzálogbank Nyrt.

Az FHB Nyrt. 1.262.500 db. egyenként 10.000 forint névértékű 00.000.000.000,- forint össznévértékű

FJ19ZF01 elnevezésű

fix kamatozású végtörlesztéses jelzáloglevél

(a továbbiakban: Jelzáloglevél) szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített Összevont Tájékoztatójának

1. sz. Kiegészítése

Jelen dokumentum alapjául szolgáló Összevont Tájékoztató (továbbiakban: Tájékoztató) egy dokumentumban tartalmazza a tartalomjegyzéket, a 809/2004/EK Rendelet szerinti összefoglalót, a regisztrációs okmányt, az értékpapírjegyzéket. amelyek alapján a Kibocsátó az Összevont Tájékoztatóban megjelölt jelzáloglevelet szabályozott piacra kívánja bevezetni.

A kiegészítés dátuma: 2016. június 07.

A Tájékoztató 1. számú kiegészítését a Magyar Nemzeti Bank a 2016. július 19-én kelt H-KE-III-520/2016. számú határozatával engedélyezte.

Az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00. xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszám: 00-00-000000, a továbbiakban: „Kibocsátó”,

„FHB Nyrt.” vagy „Bank”), mint Kibocsátó 1.262.500 db. egyenként 10.000 forint névértékű 00.000.000.000,- forint össznévértékű FJ19ZF01 elnevezésű fix kamatozású végtörlesztéses jelzáloglevél (a továbbiakban: Jelzáloglevél) szabályozott piacra történő bevezetéséhez részletes ismertetését tartalmazó Összevont Tájékoztatót, amelynek közzétételét a Magyar Nemzeti Bank a 2016. május 30. napján kelt H-KE-III-494/2016 számú határozatával engedélyezte, a mai napon az alábbiak szerint egészíti ki.

1. Tekintettel arra, hogy az Összevont Tájékoztatóban megjelölt jelzáloglevél össznévértéke és darabszáma elírásra került az alábbi fejezetek és szövegrészek az alábbiak alapján kiegészítésre kerültek:

i) Összevont Tájékoztató címlap

az alábbiról:

• Összevont Tájékoztató 1.265.500 db. egyenként 10.000 millió forint névértékű 00.000.000.000, forint össznévértékű FJ19ZF01 elnevezésű fix kamatozású végtörlesztéses jelzáloglevél (a továbbiakban: Jelzáloglevél) szabályozott piacra történő bevezetéséhez

az alábbira változik:

• Összevont Tájékoztató 1.262.500 db. egyenként 10.000 forint névértékű 00.000.000.000, forint össznévértékű FJ19ZF01 elnevezésű fix kamatozású végtörlesztéses jelzáloglevél (a továbbiakban: Jelzáloglevél) szabályozott piacra történő bevezetéséhez

ii) IV. A Jelzáloglevélre vonatkozó információk bevezető szövegrésze

az alábbiról:

A FHB Jelzálogbank Nyrt. (cégjegyzékszám: 00-00-000000, cégbejegyzés: 1998.03.18., székhely: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.) (továbbiakban: „Kibocsátó”, „FHB Nyrt.” vagy „Bank”) Eszköz-Forrás Bizottsága (GALCO) 51/2016. (03.22.) számú határozatával döntött az 1.265.500 db. egyenként 10,000 forint névértékű 12.625.500.00,.- forint össznévértékű FJ19ZF01 elnevezésű, fix kamatozású végtörlesztéses jelzáloglevél szabályozott piacra történő bevezetésére irányuló Összevont Tájékoztató („Tájékoztató”) összeállításáról, amelyhez a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely:1122 Budapest, Pethényi köz 10., a továbbiakban Takarékbank) Igazgatósága IG-W-25/2016. számú határozatával az FHB Nyrt. által benyújtott kérelemre indult eljárásban hozzájárult. Mivel a Kibocsátó és a Forgalmazó között nem áll fenn egyetemleges felelősség, továbbá hogy a Kibocsátó hitelintézeti tevékenységének jellegéből adódóan hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, azaz a Kibocsátó 2016-2017. évi Jelzáloglevél és Kötvény Kibocsátási Programjának keretösszege, a Kibocsátó utolsó auditált pénzügyi beszámolója (2015. december 31.) szerint a hitelintézetekkel, az ügyfelekkel szemben, valamint a kibocsátott értékpapírok – beleértve a jelen tájékoztató keretében szabályozott piacra bevezetendő jelzáloglevél állományát–miatt fennálló és hátrasorolt kötelezettségeinek összege együttesen a Kibocsátó utolsó auditált pénzügyi beszámolója szerint fennálló saját tőkéje 740,7 százalékának felel meg, valamint a jelen Tájékoztató alapján szabályozott piacra bevezetendő jelzáloglevél sorozat összvolumene (amely része az értékpapír állománynak), a Kibocsátó 2016- 2017. évi Jelzáloglevél és Kötvény Kibocsátási Programjának keretösszege és a Kibocsátó legutolsó auditált pénzügyi beszámolójában (2015.december 31.) szereplő mérlegfőösszeg összegének saját tőkén felüli összege együttesen meghaladja a Kibocsátó saját tőkéjének összegét, mégpedig együttesen a Kibocsátó saját tőkéje 770,5 százalékának felel meg, ezért az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság jelen Összevont Tájékoztató alapján forgalomba hozandó értékpapír-sorozat a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján a szokásostól eltérő kockázatúnak számít. Az FHB Nyrt. az Összevont Tájékoztatót a BÉT és a Kibocsátó honlapján teszi közzé, nyomtatott formában a Kibocsátó székhelyén és az Értékesítési helyeken lehet igényelni.

az alábbira változott:

A FHB Jelzálogbank Nyrt. (cégjegyzékszám: 00-00-000000, cégbejegyzés: 1998.03.18., székhely: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.) (továbbiakban: „Kibocsátó”, „FHB Nyrt.” vagy „Bank”) Eszköz-Forrás Bizottsága (GALCO) 51/2016. (03.22.) számú határozatával döntött az 1.262.500 db. egyenként 10.000 forint névértékű 00.000.000.000,- forint össznévértékű FJ19ZF01 elnevezésű, fix kamatozású végtörlesztéses jelzáloglevél szabályozott piacra történő bevezetésére irányuló Összevont Tájékoztató („Tájékoztató”) összeállításáról, amelyhez a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely:1122 Budapest, Pethényi köz 10., a továbbiakban Takarékbank) Igazgatósága IG-W-25/2016. számú határozatával az FHB Nyrt. által benyújtott kérelemre indult eljárásban hozzájárult. Mivel a Kibocsátó és a Forgalmazó között nem áll fenn egyetemleges felelősség, továbbá hogy a Kibocsátó hitelintézeti tevékenységének jellegéből adódóan hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, azaz a Kibocsátó 2016-2017. évi Jelzáloglevél és Kötvény Kibocsátási Programjának keretösszege, a Kibocsátó utolsó auditált pénzügyi beszámolója (2015. december 31.) szerint a hitelintézetekkel, az ügyfelekkel szemben, valamint a kibocsátott értékpapírok – beleértve a jelen tájékoztató keretében szabályozott piacra bevezetendő jelzáloglevél állományát–miatt fennálló és hátrasorolt kötelezettségeinek összege együttesen a Kibocsátó utolsó auditált pénzügyi beszámolója szerint fennálló saját tőkéje 740,7 százalékának felel meg, valamint a jelen Tájékoztató alapján szabályozott piacra bevezetendő jelzáloglevél sorozat összvolumene (amely része az értékpapír állománynak), a Kibocsátó 2016- 2017. évi Jelzáloglevél és Kötvény Kibocsátási Programjának keretösszege és a Kibocsátó legutolsó auditált pénzügyi beszámolójában (2015.december 31.) szereplő mérlegfőösszeg összegének saját tőkén felüli összege együttesen meghaladja a Kibocsátó saját tőkéjének összegét, mégpedig együttesen a Kibocsátó saját tőkéje 770,5 százalékának felel meg, ezért az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság jelen Összevont Tájékoztató alapján forgalomba hozandó értékpapír-sorozat a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján a szokásostól eltérő kockázatúnak számít. Az FHB Nyrt. az Összevont Tájékoztatót a BÉT és a Kibocsátó honlapján teszi közzé, nyomtatott formában a Kibocsátó székhelyén és az Értékesítési helyeken lehet igényelni.

iii) Mellékletek

az alábbiról:

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

DEFINICIÓK

„Bevezetés szabályozott piacra”:	A Kibocsátó kezdeményezheti a Program keretében forgalomba hozott Jelzáloglevelek és Kötvények bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére, vagy egyéb szabályozott piacra. A Kibocsátó szempontjából azonban a Jelzáloglevelek és a Kötvények tőzsdei, vagy egyéb szabályozott piacra történő bevezetése opcionális.
„BÉT”:	Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
„Bankcsoport”:	Jelen Tájékoztató Összefoglaló rész B.5 pontjában szereplő kapcsolt vállalkozások.
„Bázispont”:	A százalék századrésze (1%=100 bázispont)
„Befektető”:	Xxxx Xxxxxxxxxxxxx tulajdonos, aki a forgalomba hozatal során Jelzáloglevelet, vásárol akinek a vételi igénye/jegyzése az allokáció során elfogadásra került, vagy akinek később Jelzáloglevél kerül a tulajdonába.
„CRDIV/CRR” „Credit Risk Derivatives”:	A mindenkor hatályos EU banki szabályozási rendszerének iránymutatásai hitelkockázat kezelés, a tőkekövetelmény tekintetében. A Basel III ajánlásokat az Európai Unió jogrendjébe beépítő szabályozás, az Európai

	Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (CRD IV) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 68/2012/EU rendelet módosításáról (CRR).
„Dematerializált Értékpapír”:	A Tpt. 7.§ (2) bekezdésében, valamint a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendeletben („Demat. rendelet”) szabályozott tartalommal előállított, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.
„Devizabelföldi jogi személy”:	Minden olyan devizabelföldinek minősülő személy, akit a magyar jogszabályok jogi személynek minősítenek, továbbá annak minősül még a Tpt. 5.§.(1) bekezdésének 30. b) -e) pontja szerint: b) a vállalkozás és a szervezet, ha székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és önfoglalkoztatót) is, c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi, d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot, e) a külföldön lévő külképviselet.
„Devizabelföldi természetes személy”:	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII törvény értelmében belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély, továbbá a Tpt. 5.§.(1) bekezdésének 30. a) szerint: az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet.
„Devizakülföldi jogi személy”:	A Tpt. 5.§.(1) bekezdésének 30 b) – e) pontok szerint: b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete, d) a vámszabadterületi társaság, e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik,
„Devizakülföldi természetes személy”:	A Tpt. 5.§.(1) bekezdésének 30 a) pontja szerint: Devizakülföldi a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
„EHM”	A 82/2010. (III. 25.) Korm. Rendelet szerint meghatározott egységesített értékpapír hozammutató.

„Elszámolási nap”:	A Jelzáloglevél forgalomba hozatalból származó bevételek az azzal kapcsolatos díjak és költségek elszámolására kijelölt nap.
„Elszámolási Rendszer /Elszámolóház”:	A KELER Központi Értéktár Zrt. („KELER”), (1074 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.) vagy jogutódja.
„Elkülönített letéti számlák”:	A Forgalmazók a forgalomba hozatal során befizetett összeget az Összevont Tájékoztatóban megjelölt pénzforgalmi számlákon tartják, az esetleges meghatározott visszafizetési kötelezettségek teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának a megállapításáig nem használható fel.
„Értékpapírszámla”:	A dematerializált értékpapírról és a hozzá tartozó jogokról és az értékpapír-tulajdonos javára a KELER Központi Értéktár Zrt. (1074 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.) által vezetett nyilvántartás.
„Euró” vagy „EUR”:	Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) tagországainak hivatalos fizetőeszköze.
„Engedély”:	A Magyar Nemzeti Bank az Összevont Tájékoztatónak és hirdetményének közzétételét a 2016. május 30. napján kelt H-KE-III-494/2016. számú határozatával engedélyezte.
„Értéknap”:	Kijelölt nap, amelyen a Jelzáloglevelek a befektető értékpapírszámláján megjelennek.
„Értékpapír-számla”:	A dematerializált értékpapírokról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
„Értékpapírokhoz kapcsolódó jogok”:	A forgalomba került értékpapírok tulajdonosai jogosultak a kamatfizetések időpontjában az értékpapírok kamatára, illetve a tőketörlesztési időpont(ok)ban az értékpapírok névértékének megfelelő összegére. A jelzáloglevelekre vonatkozó követelés nem évül el. A jelzáloglevél- tulajdonos jogosult a jogszabályban és a Tájékoztatóban meghatározott egyéb jogok gyakorlására.
„A Jelzáloglevelek megjelenési formája”:	A Jelzáloglevelek dematerializált értékpapírok. A névre szóló dematerializált Jelzálogleveleket tartalmazó, a Tpt 7. §-a szerint kiállított Okiratot a Tpt. 9. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a Központi Értékpapírszámla Vezetőjénél helyezik letétbe, és az mindaddig letétben marad, amíg az adott Jelzáloglevelek tulajdonosainak a Jelzálogleveleken alapuló fizetési igényei kielégítésre nem kerülnek.
„A Jelzáloglevelek típusa”:	A Jelzáloglevelek névre szólóak
„Értékpapírokkal kapcsolatos közzétételek”:	A Kibocsátó a Hirdetményeket, amelyekre a rendszeres tájékoztatási kötelezettségek és azokat, amelyekre a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak a BÉT honlapján (xxx.xxx.xx ), a Kibocsátó honlapján (xxx.xxx.xx ), valamint az MNB által üzemeltetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé. A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak. Az Összevont Tájékoztató nyomtatott formában a Kibocsátó székhelyén és az értékesítési helyen igényelhető. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008 (VIII.15) PM rendeletnek megfelelően a Portfoliónak, mint honalappal rendelkező médiának is megküldi.
„Értékpapír-tulajdonosok képviseletére vonatkozó rendelkezések”:	Az Értékpapír tulajdonosok képviseletére vonatkozó rendelkezések nem kerülnek meghatározásra.
„Felhatalmazás”:	Az FHB Nyrt. Eszköz-Forrás bizottsága a 51/2016. (03.22.) számú határozatával az FHB Nyrt. 1.265.500 db. egyenként 10,000 forint névértékű 00.000.000.000,- forint össznévértékű FJ19ZF01 elnevezésű fix

	kamatozású végtörlesztéses jelzáloglevél (a továbbiakban: Jelzáloglevél) szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódó Tájékoztató dokumentációinak a jogszabályi követelményeknek megfelelő összeállításával, aktualizálásával és engedélyeztetésével kapcsolatos teendők elvégzéséről, továbbá a kapcsolódó szerződések aláírásáról döntött, amelyhez a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely:1122 Budapest, Pethényi köz 10., a továbbiakban Takarékbank) Igazgatósága IG-W-25/2016. számú (2016.03.31.) határozatával az FHB Nyrt. által benyújtott kérelemre indult eljárásban hozzájárult.
„Fedezet”:	A Jelzálogtörvény előírásai alapján (a Jht 14.§-a rendelkezik a jelzáloglevelek fedezetéről) a jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. A fedezet lehet rendes és pótfedezet. A jelzáloglevél fedezetén belül a rendes fedezet aránya az összes fedezetben a jelzálog hitelintézet működésének első évében nem lehet kevesebb 60%-nál, a második évben 70%-nál, a harmadik évtől 80%-nál.
„Fedezet nyilvántartás”:	A fedezet nyilvántartás az FHB Nyrt. analitikus nyilvántartási rendszerében rögzített adatokból készített azon nyilvántartás, amely az általa kibocsátott jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, a rendes és pótfedezeti értékek adatait a Fedezet-nyilvántartási szabályzatában található előírások szerint egyedileg, illetve összevontan tartalmazza, megteremtve ezzel a Vagyonellenőr számára az arányossági követelmények betartása ellenőrzésének feltételeit. A Fedezet- nyilvántartás a jelzáloglevelek és a fedezetek összegzett értékeit jelenértéken is kimutatja. A Fedezet-nyilvántartási szabályzat módosításait az FHB Nyrt. Igazgatósága a 39/2014 (04.18.) számú, valamint a 43/2014 (05.27.) számú határozatával jóváhagyta. Az MNB az H-EN-I-413/2014 (06.21.) számú határozatában hagyta jóvá.
„Felhalmozott kamat”:	A Jelzáloglevél kamatozásának első napjától, illetve amennyiben már történt kamatkifizetés, úgy a kamatkifizetés időpontjától a Sorozat pénzügyi elszámolásának időpontjáig (azt a napot nem beleszámítva) terjedő időtartamra számított időarányos kamat, továbbá az a kamat, amely akkor jár, ha jogellenesen késleltetik vagy megtagadják a tőkekifizetést.
„FHB Nyrt./Kibocsátó/Bank/Társaság”:	FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 1082 Xxxxxxxx Xxxxx xx 00.
„FHB Bank”:	FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1082 Xxxxxxxx Xxxxx xx 00. A Bankcsoport tagja.
„Fizető Ügynök”:	FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00)
„Fizető Ügynöki Megállapodás”	A Kibocsátó és FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság közötti megállapodás, melyben a Kibocsátó megbízást ad a jelen Tájékoztatóval kapcsolatos fizető ügynöki tevékenységre.
„Fix Kamatozású Jelzáloglevelek”:	A Fix Kamatozású Jelzáloglevelek kamatlába vagy az összegszerűen megadott kamatösszeg. Az éves szinten értendő kamatláb alapján számított, vagy az előre összegszerűen megadott kamatösszeg utólag, a meghatározott időpontban vagy időpontokban fizetendő.
„Forgalmazó”:	FHB Bank Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx.00.)
„Forgalomba Hozatali Dokumentumok”:	A Tájékoztató feltételeit, a Kibocsátó bemutatását, valamint mindazt az információt, amelynek közlése a forgalomba hozott értékpapír befektetői számára a magyar jogszabályok szerint kötelező, és amely a Felügyelet

	számára benyújtásra kerül, a jelen Összevont Tájékoztató tartalmazza. A Kibocsátó köteles a Tpt. szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni. Amennyiben lényeges tény vagy körülmény felmerül, a Felügyelet elrendelheti az Összevont Tájékoztató kiegészítését, a Kibocsátó pedig köteles haladéktalanul kezdeményezni azt.
„Forint” vagy „Ft” vagy „HUF”:	A Magyarország Köztársaság hivatalos fizetőeszköze.
„Hitelbiztosítéki érték”:	Az ingatlan piaci értéke, csökkentve a felmért kockázatok pénzben kifejezett értékével. Megállapításának elveit és módszereit jogszabályok határozzák meg, a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értéke meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM rendelet, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendelet.
„Hitelintézeti törvény” vagy „Hpt.”:	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. Törvény
„IFRS”:	Nemzetközi Pénzügyi Beszámoló-készítési Szabályok
„Irányadó Jog és Illetékesség”:	A Jelzáloglevelekre és a Kötvényekre a magyar jog az irányadó. A Tájékoztatóval Kibocsátási Programmal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely jogvita eldöntésében a Tpt. 376. §-ban meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság az illetékes.
„Jelzálogbank”:	Szakosított hitelintézet, tevékenységét a „Jelzálogtörvény” „Jht” alapján folytathatja.
„Jelzáloglevél”:	A jelen Összevont Tájékoztató alapján szabályozott piacra bevezetendő értékpapír, amely a Jelzálogtörvény szerint olyan dematerializált névre szóló átruházható értékpapír, amelyet kizárólag jelzálog-hitelintézet bocsáthat ki. A Jelzáloglevél forgalomba hozatalának speciális feltétele, hogy a mögötte lévő rendes és pótfedezet meglétét hivatalos Vagyonellenőr igazolja.

„Jelzáloglevelek rangsora”:	A Jelzáloglevelekből származó kötelezettségek a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel szemben a Kibocsátó felszámolása, vagy az ellene indított végrehajtási eljárás során a Jht. 20. § és 21. §-ai alapján különleges státuszt élveznek, tekintettel arra, hogy ezen követelések nem képezik a felszámolási vagyon részét..(ld. A jelzáloglevél fedezeti rendszere és biztonsága).
„Jelzálogtörvény”, „Jht”:	Az 1997. évi többször módosított XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a Jelzáloglevélről.
„JMM”	Az MNB által 2017. április 1-től bevezetésre kerülő Jelzáloghitel- finanszírozás Megfelelési Mutató.
„Kamatozás”:	A Jelzáloglevelek, illetve Kötvények lehetnek Fix Kamatozású Jelzáloglevelek.
„Kamatbázis Megállapítási Időszak”:	„Kamatbázis Megállapítási Időszak” minden egyes, a Kamatbázis Megállapítási Naptól (azt is beleértve) kezdődő, a következő Kamatbázis Megállapítási Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak. Amennyiben akár a Kamatszámítás Kezdőnapja, akár az utolsó Kamatfizetési Nap nem Kamatbázis Megállapítási Nap, akkor az azt a napot megelőző első Kamatbázis Megállapítási Napon kezdődő és az azt a napot követő első Kamatbázis Megállapítási Napon végződő időszak lesz.

„Kamatbázis Megállapítási Nap”:	Az a nap amikor a kamatbázist a Kibocsátó megállapítja.
”Kamatfizetési időszak”	A Kamatfizetési időszak a Kamatszámítási kezdőnapon (ezt a napot is beleértve) kezdődő időszak, amely az első Kamatfizetési napon (ezt a napot nem beleértve) ér véget és minden következő időszak, amely a Kamatfizetési napon (ezt a napot is beleértve) kezdődik és az azt követő Kamatfizetési napon (ezt a napot nem beleértve) ér véget, azzal a kikötéssel, hogy az utolsó Kamatfizetési nap a Lejárat Napja.
„Kamatfizetés napja”:	Az a nap, amelyen a Jelzáloglevelekkel kapcsolatos kamattörlesztés megtörténik.
„Kamatperiódusok és Kamatok”:	A Jelzáloglevelekre vonatkozó kamatperiódusok és az alkalmazandó kamatok, illetve kamatlábak Sorozatonként változhatnak, de adott Sorozatra vonatkozóan a kamatmegállapítás módja állandó.
„Kamatszámítás kezdő napja”:	Az a nap, amikor a Jelzáloglevél értékesítésével kapcsolatos pénzügyi teljesítés megtörténik.
„KELER Központi Értéktár Zrt.”:	KELER Központi Értéktár Zrt. 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.
„Kétoldalú árjegyzés”:	A Forgalmazó a legjobb szándék szerinti vagy kötelező érvényű árjegyzést a tőzsdei bevezetéstől számított egy évig végeznek a BÉT MMTS rendszerén vagy a Bloomberg-en az nyilvános értékesítésre felajánlott Jelzáloglevél tekintetében.
„Kibocsátó”, vagy „FHB”, vagy „FHB Nyrt.” vagy „a Bank”, Társaság:	FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1082 Buxxxxxx, Xxxxx xx 00.)
„Összevont Tájékoztató hatálya”:	Az Összevont Tájékoztató az MNB által kiadott engedély keltétől számított 12 hónapig érvényes.
„Kötvényrendelet”:	A kötvényről szóló 285/2001 (XII.26.) Korm. rendelet
„Közzétételek”:	Ld.: Az értékpapírokkal kapcsolatos közzétételek:
„Nyilvánosság részére történő tájékoztatás”:	A Kibocsátó a nyilvánosság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségeit a BÉT honlapján (xxx.xxx.xx ), a Kibocsátó honlapján (xxx.xxx.xx ), valamint az MNB által üzemeltetetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé. A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008 (VIII.15) PM rendeletnek megfelelően a Portfoliónak, mint honalappal rendelkező médiának is megküldi.
„Okirat”:	Az egy sorozatban, dematerializált formában kibocsátott értékpapírokról egy példányban kiállított, értékpapírnak nem minősülő dokumentum a Tpt. 7.§. (2) szerint.
„Pótfedezet”:	A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a jelzálogtörvény 14.§.-a (11.) bekezdése szerint a következő eszközökből állhat: a) az MNB-nél elkülönített, zárolt pénzforgalmi számlán tartott pénz; b) az Európai Unió, az EGT és az OECD tagállamainak nemzeti bankjai, valamint az Európai Központi Bank által kibocsátott értékpapír; c) az Európai Unió, az EGT és az OECD tagállamai, illetve a teljes jogú tagjai által kibocsátott értékpapír; d) az EIB, IBRD, CEB és az EBRD által kibocsátott értékpapír, melyek kötelezettje a kibocsátó; e) állami készfizető kezesség vállalással kibocsátott értékpapír; f) azon értékpapírok, amelyek tőke- és kamattörlesztéséért a c) és d) pontban felsorolt kibocsátók valamelyike kezességet vállalt; g) állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott bizonyos hitelek; h) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikke szerint fedezett

	kötvénynek minősülő azon értékpapír, amelyet valamely tagállam nemzeti bankja, vagy az Európai Központi Bank elfogadható fedezetnek minősített, ide nem értve a jelzálog-hitelintézet saját kibocsátású jelzálogleveleit, valamint a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott,a jelzálog hitelintézettel szoros kapcsolatban álló hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott fedezett kötvényt. A c), d), f) és h) pontokban felsorolt egyazon kötelezettel szembeni összes követelés pótfedezetként legfeljebb a jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott, forgalomban lévő jelzáloglevelek névértékének 2 százalékig vehető figyelembe. A h) pontban felsorolt eszközök együttesen legfeljebb a pótfedezetek összegének 25 százalékáig vehetők figyelembe pótfedezetként, illetve összegük nem haladhatja meg a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, forgalomban lévő jelzáloglevelek névértékének 5 százalékát. Ezek meglétét és a fedezet nyilvántartásba történő bejegyzés szabályszerűségét is a Vagyonellenőr igazolja.
„Rendes fedezet”:	A hatályos Jelzálogtörvény szerint „Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből, illetve finanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött, jelzálogjog a jelzálog-hitelintézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel, továbbá a származtatott (derivatív) ügylet Jht. 14.§ (6) bekezdés szerinti értéke is figyelembe vehető”. „Ha a jelzáloghitelből, a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként a tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege legfeljebb hatvan százalék mértékéig vehető figyelembe. Amennyiben a fedezetül lekötött ingatlan lakóingatlan, akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-ig vehető rendes fedezetként figyelembe.” (Jelzálogtörvény 14.§. (3) és (7) bekezdés szerint.)
„Sorozat”:	Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő Jelzáloglevelek egy meghatározott időpontban (egy Részletben) kibocsátott teljes mennyisége,.
„Számlavezető” vagy „Kifizető”:	Bármely befektetési szolgáltató, amely értékpapírszámla vezetésre jogosult és amely a Központi Értékpapír-számlavezetőnél vezetett összevont értékpapírszámláján keresztül a Befektetők megbízása alapján a Jelzálogleveleket, Kötvényeket értékpapír számlán nyilvántartja (saját vagy az adott Jelzáloglevél-, vagy Kötvénytulajdonos(ok) nevében), és Kifizető, akit az SZJA tv. 65.§ (2/a) bekezdése alapján a kamat kifizetések tekintetében adómegállapítási és levonási kötelezettség terhel.
„Számviteli törvény”:	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az azt módosító, illetve helyébe lépő jogszabály(ok).
„Tpt.” vagy „Tőkepiaci törvény”:	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
„Tőzsdei bevezetés”:	A Kibocsátó kezdeményezi az FJ19NF01 jelzáloglevél sorozatnak a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetését.
„Vagyonellenőr”:	A Jht. 16-17.§. értelmében a Vagyonellenőr az FHB Nyrt. által az MNB jóváhagyásával megválasztott olyan könyvvizsgáló szervezet, amely a hitelintézeti könyvvizsgálat fokozott követelményeinek megfelel és a

	vagyonellenőrzésen kívül más könyvvizsgálói feladatot az FHB Nyrt. részére nem végez. A Vagyonellenőr jogosult és köteles folyamatosan ellenőrizni és igazolni (ellenjegyezni) a fedezet-nyilvántartással összefüggő analitikus nyilvántartásokban Rendes, illetve Pótfedezetként bejegyzett, illetve törölt eszközökre vonatkozó adatok valóságnak való megfelelését, valamint a Jelzálogtörvényben rögzített, a fedezetekre vonatkozó arányossági követelmények betartását. (Jelzálogtörvény 16. § 1-11. bekezdés.) Az FHB Nyrt. Vagyonellenőre a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00. (Nyilvántartásba vételi sz.: 001464) A vagyonellenőri feladatok elvégzését Xxxx Xxxxxx koordinálja, az értékeléssel összefüggő feladatokat Xx Xxxxxxx Xxxxxx, a vizsgálattal kapcsolatos feladatokat Xxxxx Xxx látja el.
„Választott Bíróság”, „VB”:	A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott Bíróság 1062 Buxxxxxx, Xxxxxxxx xx. 93.
„Vásárlás”:	A Kibocsátó a tőkepiacon jogosult bármilyen árfolyamon Jelzálogleveleket vásárolni. Az ilyen vásárlások nyílt piacon történnek, oly módon, hogy a Kibocsátó nyilvános tájékoztatást tesz közzé, melyben értesíti a befektetőket a vásárlás feltételeiről. A visszavásárolt Jelzálogleveleket a Kibocsátó a Jht. 13.§ (3) bekezdése szerint nem hozhatja újra forgalomba. Az ilyen Jelzáloglevelek forgalomból kivontnak minősülnek és azok fedezetét a Kibocsátó nem köteles biztosítani.
„Visszaváltás”:	A Jelzáloglevelek lejáratkor egy összegben, vagy a futamidő alatt részletekben, névértéken, vagy a felett válthatók vissza a Kibocsátó döntése alapján. A visszaváltott Jelzáloglevelek érvénytelenítésre kerülnek, a Jht. 13.§ (3) bekezdése szerint nem hozhatók újra forgalomba.

az alábbira változott:

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

DEFINICIÓK

„Bevezetés szabályozott piacra”:	A Kibocsátó kezdeményezheti a Program keretében forgalomba hozott Jelzáloglevelek és Kötvények bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére, vagy egyéb szabályozott piacra. A Kibocsátó szempontjából azonban a Jelzáloglevelek és a Kötvények tőzsdei, vagy egyéb szabályozott piacra történő bevezetése opcionális.
„BÉT”:	Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1054 Buxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
„Bankcsoport”:	Jelen Tájékoztató Összefoglaló rész B.5 pontjában szereplő kapcsolt vállalkozások.
„Bázispont”:	A százalék századrésze (1%=100 bázispont)
„Befektető”:	Xxxx Xxxxxxxxxxxxx tulajdonos, aki a forgalomba hozatal során Jelzáloglevelet, vásárol akinek a vételi igénye/jegyzése az allokáció során elfogadásra került, vagy akinek később Jelzáloglevél kerül a tulajdonába.
„CRDIV/CRR” „Credit Risk Derivatives”:	A mindenkor hatályos EU banki szabályozási rendszerének iránymutatásai hitelkockázat kezelés, a tőkekövetelmény tekintetében. A Basel III ajánlásokat az Európai Unió jogrendjébe beépítő szabályozás, az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és

	befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (CRD IV) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 68/2012/EU rendelet módosításáról (CRR).
„Dematerializált Értékpapír”:	A Tpt. 7.§ (2) bekezdésében, valamint a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendeletben („Demat. rendelet”) szabályozott tartalommal előállított, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.
„Devizabelföldi jogi személy”:	Minden olyan devizabelföldinek minősülő személy, akit a magyar jogszabályok jogi személynek minősítenek, továbbá annak minősül még a Tpt. 5.§.(1) bekezdésének 30. b) -e) pontja szerint: b) a vállalkozás és a szervezet, ha székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és önfoglalkoztatót) is, c) a b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségében a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot, illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi, d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot, e) a külföldön lévő külképviselet.
„Devizabelföldi természetes személy”:	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII törvény értelmében belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély, továbbá a Tpt. 5.§.(1) bekezdésének 30. a) szerint: az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet.
„Devizakülföldi jogi személy”:	A Tpt. 5.§.(1) bekezdésének 30 b) – e) pontok szerint: b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete, d) a vámszabadterületi társaság, e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik,
„Devizakülföldi természetes személy”:	A Tpt. 5.§.(1) bekezdésének 30 a) pontja szerint: Devizakülföldi a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
„EHM”	A 82/2010. (III. 25.) Korm. Rendelet szerint meghatározott egységesített értékpapír hozammutató.

„Elszámolási nap”:	A Jelzáloglevél forgalomba hozatalból származó bevételek az azzal kapcsolatos díjak és költségek elszámolására kijelölt nap.

„Elszámolási Rendszer /Elszámolóház”:	A KELER Központi Értéktár Zrt. („KELER”), (1074 Buxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.) vagy jogutódja.
„Elkülönített letéti számlák”:	A Forgalmazók a forgalomba hozatal során befizetett összeget az Összevont Tájékoztatóban megjelölt pénzforgalmi számlákon tartják, az esetleges meghatározott visszafizetési kötelezettségek teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának a megállapításáig nem használható fel.
„Értékpapírszámla”:	A dematerializált értékpapírról és a hozzá tartozó jogokról és az értékpapír-tulajdonos javára a KELER Központi Értéktár Zrt. (1074 Buxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.) által vezetett nyilvántartás.
„Euró” vagy „EUR”:	Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) tagországainak hivatalos fizetőeszköze.
„Engedély”:	A Magyar Nemzeti Bank az Összevont Tájékoztatónak és hirdetményének közzétételét a 2016. május 30. napján kelt H-KE-III-494/2016. számú határozatával engedélyezte.
„Értéknap”:	Kijelölt nap, amelyen a Jelzáloglevelek a befektető értékpapírszámláján megjelennek.
„Értékpapír-számla”:	A dematerializált értékpapírokról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
„Értékpapírokhoz kapcsolódó jogok”:	A forgalomba került értékpapírok tulajdonosai jogosultak a kamatfizetések időpontjában az értékpapírok kamatára, illetve a tőketörlesztési időpont(ok)ban az értékpapírok névértékének megfelelő összegére. A jelzáloglevelekre vonatkozó követelés nem évül el. A jelzáloglevél- tulajdonos jogosult a jogszabályban és a Tájékoztatóban meghatározott egyéb jogok gyakorlására.
„A Jelzáloglevelek megjelenési formája”:	A Jelzáloglevelek dematerializált értékpapírok. A névre szóló dematerializált Jelzálogleveleket tartalmazó, a Tpt 7. §-a szerint kiállított Okiratot a Tpt. 9. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban a Központi Értékpapírszámla Vezetőjénél helyezik letétbe, és az mindaddig letétben marad, amíg az adott Jelzáloglevelek tulajdonosainak a Jelzálogleveleken alapuló fizetési igényei kielégítésre nem kerülnek.
„A Jelzáloglevelek típusa”:	A Jelzáloglevelek névre szólóak
„Értékpapírokkal kapcsolatos közzétételek”:	A Kibocsátó a Hirdetményeket, amelyekre a rendszeres tájékoztatási kötelezettségek és azokat, amelyekre a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak a BÉT honlapján (xxx.xxx.xx ), a Kibocsátó honlapján (xxx.xxx.xx ), valamint az MNB által üzemeltetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé. A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak. Az Összevont Tájékoztató nyomtatott formában a Kibocsátó székhelyén és az értékesítési helyen igényelhető. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008 (VIII.15) PM rendeletnek megfelelően a Portfoliónak, mint honalappal rendelkező médiának is megküldi.
„Értékpapír-tulajdonosok képviseletére vonatkozó rendelkezések”:	Az Értékpapír tulajdonosok képviseletére vonatkozó rendelkezések nem kerülnek meghatározásra.
„Felhatalmazás”:	Az FHB Nyrt. Eszköz-Forrás bizottsága a 51/2016. (03.22.) számú határozatával az FHB Nyrt. 1.262.500 db. egyenként 10.000 forint névértékű 00.000.000.000,- forint össznévértékű FJ19ZF01 elnevezésű fix kamatozású végtörlesztéses jelzáloglevél (a továbbiakban: Jelzáloglevél) szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódó Tájékoztató dokumentációinak a jogszabályi követelményeknek megfelelő

	összeállításával, aktualizálásával és engedélyeztetésével kapcsolatos teendők elvégzéséről, továbbá a kapcsolódó szerződések aláírásáról döntött, amelyhez a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely:1122 Budapest, Pethényi köz 10., a továbbiakban Takarékbank) Igazgatósága IG-W-25/2016. számú (2016.03.31.) határozatával az FHB Nyrt. által benyújtott kérelemre indult eljárásban hozzájárult.
„Fedezet”:	A Jelzálogtörvény előírásai alapján (a Jht 14.§-a rendelkezik a jelzáloglevelek fedezetéről) a jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. A fedezet lehet rendes és pótfedezet. A jelzáloglevél fedezetén belül a rendes fedezet aránya az összes fedezetben a jelzálog hitelintézet működésének első évében nem lehet kevesebb 60%-nál, a második évben 70%-nál, a harmadik évtől 80%-nál.
„Fedezet nyilvántartás”:	A fedezet nyilvántartás az FHB Nyrt. analitikus nyilvántartási rendszerében rögzített adatokból készített azon nyilvántartás, amely az általa kibocsátott jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, a rendes és pótfedezeti értékek adatait a Fedezet-nyilvántartási szabályzatában található előírások szerint egyedileg, illetve összevontan tartalmazza, megteremtve ezzel a Vagyonellenőr számára az arányossági követelmények betartása ellenőrzésének feltételeit. A Fedezet- nyilvántartás a jelzáloglevelek és a fedezetek összegzett értékeit jelenértéken is kimutatja. A Fedezet-nyilvántartási szabályzat módosításait az FHB Nyrt. Igazgatósága a 39/2014 (04.18.) számú, valamint a 43/2014 (05.27.) számú határozatával jóváhagyta. Az MNB az H-EN-I-413/2014 (06.21.) számú határozatában hagyta jóvá.
„Felhalmozott kamat”:	A Jelzáloglevél kamatozásának első napjától, illetve amennyiben már történt kamatkifizetés, úgy a kamatkifizetés időpontjától a Sorozat pénzügyi elszámolásának időpontjáig (azt a napot nem beleszámítva) terjedő időtartamra számított időarányos kamat, továbbá az a kamat, amely akkor jár, ha jogellenesen késleltetik vagy megtagadják a tőkekifizetést.
„FHB Nyrt./Kibocsátó/Bank/Társaság”:	FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 1082 Buxxxxxx Xxxxx xx 00.
„FHB Bank”:	FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1082 Buxxxxxx Xxxxx xx 00. A Bankcsoport tagja.
„Fizető Ügynök”:	FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1082 Buxxxxxx, Xxxxx xx 00)
„Fizető Ügynöki Megállapodás”	A Kibocsátó és FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság közötti megállapodás, melyben a Kibocsátó megbízást ad a jelen Tájékoztatóval kapcsolatos fizető ügynöki tevékenységre.
„Fix Kamatozású Jelzáloglevelek”:	A Fix Kamatozású Jelzáloglevelek kamatlába vagy az összegszerűen megadott kamatösszeg. Az éves szinten értendő kamatláb alapján számított, vagy az előre összegszerűen megadott kamatösszeg utólag, a meghatározott időpontban vagy időpontokban fizetendő.
„Forgalmazó”:	FHB Bank Zrt. (1000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx.00.)
„Forgalomba Hozatali Dokumentumok”:	A Tájékoztató feltételeit, a Kibocsátó bemutatását, valamint mindazt az információt, amelynek közlése a forgalomba hozott értékpapír befektetői számára a magyar jogszabályok szerint kötelező, és amely a Felügyelet számára benyújtásra kerül, a jelen Összevont Tájékoztató tartalmazza. A Kibocsátó köteles a Tpt. szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatást közzétenni. Amennyiben lényeges tény vagy körülmény felmerül, a

	Felügyelet elrendelheti az Összevont Tájékoztató kiegészítését, a Kibocsátó pedig köteles haladéktalanul kezdeményezni azt.
„Forint” vagy „Ft” vagy „HUF”:	A Magyarország Köztársaság hivatalos fizetőeszköze.
„Hitelbiztosítéki érték”:	Az ingatlan piaci értéke, csökkentve a felmért kockázatok pénzben kifejezett értékével. Megállapításának elveit és módszereit jogszabályok határozzák meg, a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értéke meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM rendelet, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendelet.
„Hitelintézeti törvény” vagy „Hpt.”:	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. Törvény
„IFRS”:	Nemzetközi Pénzügyi Beszámoló-készítési Szabályok
„Irányadó Jog és Illetékesség”:	A Jelzáloglevelekre és a Kötvényekre a magyar jog az irányadó. A Tájékoztatóval Kibocsátási Programmal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely jogvita eldöntésében a Tpt. 376. §-ban meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság az illetékes.
„Jelzálogbank”:	Szakosított hitelintézet, tevékenységét a „Jelzálogtörvény” „Jht” alapján folytathatja.
„Jelzáloglevél”:	A jelen Összevont Tájékoztató alapján szabályozott piacra bevezetendő értékpapír, amely a Jelzálogtörvény szerint olyan dematerializált névre szóló átruházható értékpapír, amelyet kizárólag jelzálog-hitelintézet bocsáthat ki. A Jelzáloglevél forgalomba hozatalának speciális feltétele, hogy a mögötte lévő rendes és pótfedezet meglétét hivatalos Vagyonellenőr igazolja.

„Jelzáloglevelek rangsora”:	A Jelzáloglevelekből származó kötelezettségek a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel szemben a Kibocsátó felszámolása, vagy az ellene indított végrehajtási eljárás során a Jht. 20. § és 21. §-ai alapján különleges státuszt élveznek, tekintettel arra, hogy ezen követelések nem képezik a felszámolási vagyon részét..(ld. A jelzáloglevél fedezeti rendszere és biztonsága).
„Jelzálogtörvény”, „Jht”:	Az 1997. évi többször módosított XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a Jelzáloglevélről.
„JMM”	Az MNB által 2017. április 1-től bevezetésre kerülő Jelzáloghitel- finanszírozás Megfelelési Mutató.
„Kamatozás”:	A Jelzáloglevelek, illetve Kötvények lehetnek Fix Kamatozású Jelzáloglevelek.
„Kamatbázis Megállapítási Időszak”:	„Kamatbázis Megállapítási Időszak” minden egyes, a Kamatbázis Megállapítási Naptól (azt is beleértve) kezdődő, a következő Kamatbázis Megállapítási Napig (de azt nem beleértve) terjedő időszak. Amennyiben akár a Kamatszámítás Kezdőnapja, akár az utolsó Kamatfizetési Nap nem Kamatbázis Megállapítási Nap, akkor az azt a napot megelőző első Kamatbázis Megállapítási Napon kezdődő és az azt a napot követő első Kamatbázis Megállapítási Napon végződő időszak lesz.
„Kamatbázis Megállapítási Nap”:	Az a nap amikor a kamatbázist a Kibocsátó megállapítja.
”Kamatfizetési időszak”	A Kamatfizetési időszak a Kamatszámítási kezdőnapon (ezt a napot is beleértve) kezdődő időszak, amely az első Kamatfizetési napon (ezt a

	napot nem beleértve) ér véget és minden következő időszak, amely a Kamatfizetési napon (ezt a napot is beleértve) kezdődik és az azt követő Kamatfizetési napon (ezt a napot nem beleértve) ér véget, azzal a kikötéssel, hogy az utolsó Kamatfizetési nap a Lejárat Napja.
„Kamatfizetés napja”:	Az a nap, amelyen a Jelzáloglevelekkel kapcsolatos kamattörlesztés megtörténik.
„Kamatperiódusok és Kamatok”:	A Jelzáloglevelekre vonatkozó kamatperiódusok és az alkalmazandó kamatok, illetve kamatlábak Sorozatonként változhatnak, de adott Sorozatra vonatkozóan a kamatmegállapítás módja állandó.
„Kamatszámítás kezdő napja”:	Az a nap, amikor a Jelzáloglevél értékesítésével kapcsolatos pénzügyi teljesítés megtörténik.
„KELER Központi Értéktár Zrt.”:	KELER Központi Értéktár Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00.
„Kétoldalú árjegyzés”:	A Forgalmazó a legjobb szándék szerinti vagy kötelező érvényű árjegyzést a tőzsdei bevezetéstől számított egy évig végeznek a BÉT MMTS rendszerén vagy a Bloomberg-en az nyilvános értékesítésre felajánlott Jelzáloglevél tekintetében.
„Kibocsátó”, vagy „FHB”, vagy „FHB Nyrt.” vagy „a Bank”, Társaság:	FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.)
„Összevont Tájékoztató hatálya”:	Az Összevont Tájékoztató az MNB által kiadott engedély keltétől számított 12 hónapig érvényes.
„Kötvényrendelet”:	A kötvényről szóló 285/2001 (XII.26.) Korm. rendelet
„Közzétételek”:	Ld.: Az értékpapírokkal kapcsolatos közzétételek:
„Nyilvánosság részére történő tájékoztatás”:	A Kibocsátó a nyilvánosság felé fennálló tájékoztatási kötelezettségeit a BÉT honlapján (xxx.xxx.xx ), a Kibocsátó honlapján (xxx.xxx.xx ), valamint az MNB által üzemeltetetett honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé. A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008 (VIII.15) PM rendeletnek megfelelően a Portfoliónak, mint honalappal rendelkező médiának is megküldi.
„Okirat”:	Az egy sorozatban, dematerializált formában kibocsátott értékpapírokról egy példányban kiállított, értékpapírnak nem minősülő dokumentum a Tpt. 7.§. (2) szerint.
„Pótfedezet”:	A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a jelzálogtörvény 14.§.-a (11.) bekezdése szerint a következő eszközökből állhat: a) az MNB-nél elkülönített, zárolt pénzforgalmi számlán tartott pénz; b) az Európai Unió, az EGT és az OECD tagállamainak nemzeti bankjai, valamint az Európai Központi Bank által kibocsátott értékpapír; c) az Európai Unió, az EGT és az OECD tagállamai, illetve a teljes jogú tagjai által kibocsátott értékpapír; d) az EIB, IBRD, CEB és az EBRD által kibocsátott értékpapír, melyek kötelezettje a kibocsátó; e) állami készfizető kezesség vállalással kibocsátott értékpapír; f) azon értékpapírok, amelyek tőke- és kamattörlesztéséért a c) és d) pontban felsorolt kibocsátók valamelyike kezességet vállalt; g) állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott bizonyos hitelek; h) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikke szerint fedezett kötvénynek minősülő azon értékpapír, amelyet valamely tagállam nemzeti bankja, vagy az Európai Központi Bank elfogadható fedezetnek minősített, ide nem értve a jelzálog-hitelintézet saját kibocsátású jelzálogleveleit, valamint a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott,a jelzálog

	hitelintézettel szoros kapcsolatban álló hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott fedezett kötvényt. A c), d), f) és h) pontokban felsorolt egyazon kötelezettel szembeni összes követelés pótfedezetként legfeljebb a jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott, forgalomban lévő jelzáloglevelek névértékének 2 százalékig vehető figyelembe. A h) pontban felsorolt eszközök együttesen legfeljebb a pótfedezetek összegének 25 százalékáig vehetők figyelembe pótfedezetként, illetve összegük nem haladhatja meg a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, forgalomban lévő jelzáloglevelek névértékének 5 százalékát. Ezek meglétét és a fedezet nyilvántartásba történő bejegyzés szabályszerűségét is a Vagyonellenőr igazolja.
„Rendes fedezet”:	A hatályos Jelzálogtörvény szerint „Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből, illetve finanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött, jelzálogjog a jelzálog-hitelintézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel, továbbá a származtatott (derivatív) ügylet Jht. 14.§ (6) bekezdés szerinti értéke is figyelembe vehető”. „Ha a jelzáloghitelből, a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként a tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege legfeljebb hatvan százalék mértékéig vehető figyelembe. Amennyiben a fedezetül lekötött ingatlan lakóingatlan, akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-ig vehető rendes fedezetként figyelembe.” (Jelzálogtörvény 14.§. (3) és (7) bekezdés szerint.)
„Sorozat”:	Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő Jelzáloglevelek egy meghatározott időpontban (egy Részletben) kibocsátott teljes mennyisége,.
„Számlavezető” vagy „Kifizető”:	Bármely befektetési szolgáltató, amely értékpapírszámla vezetésre jogosult és amely a Központi Értékpapír-számlavezetőnél vezetett összevont értékpapírszámláján keresztül a Befektetők megbízása alapján a Jelzálogleveleket, Kötvényeket értékpapír számlán nyilvántartja (saját vagy az adott Jelzáloglevél-, vagy Kötvénytulajdonos(ok) nevében), és Kifizető, akit az SZJA tv. 65.§ (2/a) bekezdése alapján a kamat kifizetések tekintetében adómegállapítási és levonási kötelezettség terhel.
„Számviteli törvény”:	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az azt módosító, illetve helyébe lépő jogszabály(ok).
„Tpt.” vagy „Tőkepiaci törvény”:	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
„Tőzsdei bevezetés”:	A Kibocsátó kezdeményezi az FJ19NF01 jelzáloglevél sorozatnak a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetését.
„Vagyonellenőr”:	A Jht. 16-17.§. értelmében a Vagyonellenőr az FHB Nyrt. által az MNB jóváhagyásával megválasztott olyan könyvvizsgáló szervezet, amely a hitelintézeti könyvvizsgálat fokozott követelményeinek megfelel és a vagyonellenőrzésen kívül más könyvvizsgálói feladatot az FHB Nyrt. részére nem végez. A Vagyonellenőr jogosult és köteles folyamatosan ellenőrizni és igazolni (ellenjegyezni) a fedezet-nyilvántartással összefüggő analitikus nyilvántartásokban Rendes, illetve Pótfedezetként bejegyzett,

	illetve törölt eszközökre vonatkozó adatok valóságnak való megfelelését, valamint a Jelzálogtörvényben rögzített, a fedezetekre vonatkozó arányossági követelmények betartását. (Jelzálogtörvény 16. § 1-11. bekezdés.) Az FHB Nyrt. Vagyonellenőre a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00. (Nyilvántartásba vételi sz.: 001464) A vagyonellenőri feladatok elvégzését Xxxx Xxxxxx koordinálja, az értékeléssel összefüggő feladatokat Xx Xxxxxxx Xxxxxx, a vizsgálattal kapcsolatos feladatokat Xxxxx Xxx látja el.
„Választott Bíróság”, „VB”:	A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott Bíróság 1062 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx. 93.
„Vásárlás”:	A Kibocsátó a tőkepiacon jogosult bármilyen árfolyamon Jelzálogleveleket vásárolni. Az ilyen vásárlások nyílt piacon történnek, oly módon, hogy a Kibocsátó nyilvános tájékoztatást tesz közzé, melyben értesíti a befektetőket a vásárlás feltételeiről. A visszavásárolt Jelzálogleveleket a Kibocsátó a Jht. 13.§ (3) bekezdése szerint nem hozhatja újra forgalomba. Az ilyen Jelzáloglevelek forgalomból kivontnak minősülnek és azok fedezetét a Kibocsátó nem köteles biztosítani.
„Visszaváltás”:	A Jelzáloglevelek lejáratkor egy összegben, vagy a futamidő alatt részletekben, névértéken, vagy a felett válthatók vissza a Kibocsátó döntése alapján. A visszaváltott Jelzáloglevelek érvénytelenítésre kerülnek, a Jht. 13.§ (3) bekezdése szerint nem hozhatók újra forgalomba.

2. Tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a 2016. június 7. napján kiadott H-P-J-III-B-8/2016. számú határozatában az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel szemben piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi megsértések okán piacfelügyeleti bírság kiszabásáról döntött, az Összevont Tájékoztató alábbi fejezetei kiegészítésre kerülnek:

i) D. Szakasz – Kockázatok/D.2 pontjának Xxxxx és hatósági eljárásokból eredő kockázatok című bekezdése

az alábbiról:

Perek és hatósági eljárásokból eredő kockázatok

A Kibocsátó, valamint az FHB Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amely már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhat.

A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálatot, valamint a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi

XXX. törvény 22. §-a alapján hivatalból indított ellenőrzési eljárás keretében kockázatalapú célvizsgálatot folytatott le az FHB Jelzálogbank Nyrt.-nél (Jelzálogbank) és az összevont felügyelete alá tartozó társaságok közül három leányvállalatánál (Bankcsoport) – az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél (Kereskedelmi Bank), az FHB Lízing Zrt.-nél (a vizsgálat idején FHB Lízing Zrt.) és a Díjbeszedő Faktorház Zrt.-nél (Faktorház) – a Jelzálogbank székhelyén. A Vizsgálat helyszíni szakasza 2015. február 2. és március 6. közötti időszakban, valamint 2015. március 19. napján került lebonyolításra.

A vizsgálatot lezáró Csoportszintű Vizsgálati jelentést, Megállapítás mátrixot, Vezetői levelet, valamint az érintett társaságokra megfogalmazott, a Pénzügyi Stabilitási Tanács által 2015. október 6.-án hozott Határozatokat a Bankcsoport 2015. október 13.-án vette kézhez.

A vizsgálatot az MNB a Jelzálogbank vonatkozásában a H-JÉ-I-B-209/2015. számú intézkedéssel és 70 millió Ft bírságot tartalmazó határozattal zárta le. A bírság az informatikai rendszer teljes körű biztonságának és kockázatokkal arányos védelmének megteremtésével összefüggésben került megállapításra. A Kereskedelmi Bank esetében a H-JÉ-I-200/2015., a Faktorház esetében a H-JÉ-I-202/2015. számú intézkedést tartalmazó

határozatokkal zárta le az MNB a vizsgálatot. Az FHB Lízing Zrt. tekintetében intézkedés alkalmazása nélkül záródott le a vizsgálat, a H-JÉ-I-201/2015. számú határozattal.

A Társaság 2015. november 9.-én megtartott közgyűlésen a 88%-os szavazattöbbséget meghaladó aránnyal elfogadott, Alapszabály módosítására vonatkozó határozatot egy kisrészvényes bíróság előtt támadott meg. A 2015 december 28.-i Közgyűlésen az Igazgatóság tőkeemelési felhatalmazását módosító, 89 %-os szavazattöbbséggel elfogadott határozatát ugyan ezen kisrészvényes és egy másik kisrészvényes mellett az MNV Zrt. is bíróság előtt támadott meg, kérve e határozat hatályos kívül helyezését.

A tőkeemelést a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2016. február 24. napján kelt végzésével bejegyezte.

Az MNB 2016. március 10-én kelt határozatával engedélyezte, hogy a Bank a decemberi tőkeemelés során kibocsátott „B” és „C” sorozatú részvényeket elsődleges alapvető tőkeelemnek minősítse.

2016. január 12-én a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Bankszövetséget a BankAdat adatbázis működtetéséért 4,015 milliárd forintra bírságolta. Az FHB Jelzálog és Kereskedelmi Bank teljesítés-átvállalási szerződést köt a Magyar Bankszövetséggel a bírságra vonatkozóan, ez a két Bank esetében 151,9 millió forintos céltartalékképzésként jelenik meg még a 2015-ös évben.

A Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz komolyabb hatással a működési eredményeire vagy a pénzügyi helyzetére.

az alábbira változik:

Perek és hatósági eljárásokból eredő kockázatok

A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálatot, valamint a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi

A tőkeemelést a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2016. február 24. napján kelt végzésével bejegyezte.

szerződést köt a Magyar Bankszövetséggel a bírságra vonatkozóan, ez a két Bank esetében 151,9 millió forintos céltartalékképzésként jelenik meg még a 2015-ös évben.

A Magyar Nemzeti Bank a 2016. június 7. napján kiadott H-P-J-III-B-8/2016. számú határozatában az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel szemben piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi megsértések okán 105 millió forint piacfelügyeleti bírság kiszabásáról döntött.

ii) I.7 A Kibocsátóra jellemző kockázatok című fejezet Xxxxx és hatósági eljárásokból eredő kockázatok alpontja

az alábbiról:

Perek és hatósági eljárásokból eredő kockázatok: A Kibocsátó, valamint az FHB Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amelyek már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhatnak.

A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálatot, valamint a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi

XXX. törvény 22. §-a alapján hivatalból indított ellenőrzési eljárás keretében kockázatalapú célvizsgálatot folytatott le az FHB Jelzálogbank Nyrt.-nél (Jelzálogbank) és az összevont felügyelete alá tartozó társaságok közül három leányvállalatánál (Bankcsoport) – az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél (Kereskedelmi Bank), az FHB Lízing Zrt.-nél (a vizsgálat idején FHB Ingatlanlízing Zrt.) és a Díjbeszedő Faktorház Zrt.-nél (Faktorház) – a Jelzálogbank székhelyén. A Vizsgálat helyszíni szakasza 2015. február 2. és március 6. közötti időszakban, valamint 2015. március 19. napján került lebonyolításra.

A Kibocsátó, illetve az FHB Csoport jelenleg nem számít arra, hogy az említetteket meghaladóan, bármely olyan peres, vagy hatósági eljárás, amelyben félként szerepel, lényeges hátrányos hatással lesz pénzügyi helyzetére és működési eredményeire. Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz ilyen hatással működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére. A legfontosabb peres eljárásokról szóló további tájékoztatás megtalálható a Regisztrációs Okmány II.12.5 „Bírósági, választottbírósági és hatósági eljárások” pontja alatt.

az alábbira változik:

A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálatot, valamint a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi

XXX. törvény 22. §-a alapján hivatalból indított ellenőrzési eljárás keretében kockázatalapú célvizsgálatot folytatott le az FHB Jelzálogbank Nyrt.-nél (Jelzálogbank) és az összevont felügyelete alá tartozó társaságok közül három leányvállalatánál (Bankcsoport) – az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél (Kereskedelmi Bank), az FHB Lízing Zrt.-nél (a vizsgálat idején FHB Ingatlanlízing Zrt.) és a Díjbeszedő Faktorház Zrt.-nél (Faktorház) – a Jelzálogbank székhelyén. A Vizsgálat helyszíni szakasza 2015. február 2. és március 6. közötti időszakban, valamint 2015. március 19. napján került lebonyolításra.

iii) II.12.4 Bírósági, választottbírósági és hatósági eljárások

az alábbiról:

A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálatot, valamint a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi

XXX. törvény 22. §-a alapján hivatalból indított ellenőrzési eljárás keretében kockázatalapú célvizsgálatot folytatott le az FHB Jelzálogbank Nyrt.-nél (Jelzálogbank) és az összevont felügyelete alá tartozó társaságok közül három leányvállalatánál (Bankcsoport) – az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél (Kereskedelmi Bank), az FHB Lízing Zrt.-nél (a vizsgálat idején FHB Ingatlanlízing Zrt.) és a Díjbeszedő Faktorház Zrt.-nél (Faktorház) – a Jelzálogbank székhelyén. A Vizsgálat helyszíni szakasza 2015. február 2. és március 6. közötti időszakban, valamint 2015. március 19. napján került lebonyolításra.

A Bank Igazgatóságának 2015. december 28-i határozata alapján zártkörű tőkeemelést hajtott végre, amely során 14.163.430 darab „B” sorozatú elsőbbségi részvényt és 2.832.686 darab „C” sorozatú törzsrészvényt bocsátott ki, mindösszesen 30,5 milliárd forint kibocsátási értéken. A tőkeemelést a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2016. február 24. napján kelt végzésével bejegyezte.

A Kibocsátó, valamint az FHB Csoport jelenleg nem számít arra, hogy az említetteket meghaladóan olyan peres vagy hatósági eljárás, amelyben félként szerepel, lényeges hátrányos hatással lesz pénzügyi helyzetére és működési eredményeire. A Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz ilyen hatással a működési eredményeire vagy a pénzügyi helyzetére.

az alábbira változik:

A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálatot, valamint a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi

XXX. törvény 22. §-a alapján hivatalból indított ellenőrzési eljárás keretében kockázatalapú célvizsgálatot folytatott le az FHB Jelzálogbank Nyrt.-nél (Jelzálogbank) és az összevont felügyelete alá tartozó társaságok közül három leányvállalatánál (Bankcsoport) – az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél (Kereskedelmi Bank), az FHB Lízing Zrt.-nél (a vizsgálat idején FHB Ingatlanlízing Zrt.) és a Díjbeszedő Faktorház Zrt.-nél (Faktorház) – a Jelzálogbank székhelyén. A Vizsgálat helyszíni szakasza 2015. február 2. és március 6. közötti időszakban, valamint 2015. március 19. napján került lebonyolításra.

3. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés 2016. június 7-én elfogadta az Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló 2016. évi LV. törvényt, A szövetkezet hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Szhitv.) 2016. július 1-jével több ponton módosul, valamint a Ptk. 2016. október 1-jétől bevezeti az átalakításos önálló zálogjog fogalmát, ezért az Összevont Tájékoztató i) II.4.1.4. A Kibocsátó működését és eredményességét befolyásoló legfontosabb jogszabályok, rendeletek és módosulásaik fejezetének Főbb és új törvények alpontja, valamint ii) II.12.6. A szabályozási környezet változásai című fejezete

i) II. 4.1.4 A Kibocsátó működését és eredményességét befolyásoló legfontosabb jogszabályok, rendeletek és módosulásaik pontja alatt található „Főbb gazdasági és adótörvények és módosulásaik” című felsorolás:

az alábbiról:

Főbb gazdasági és adótörvények és módosulásaik

Főbb és új törvények:

2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről

2014. évi XVI. törvény, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási, nyilvántartásba vételi és törlési eljárások, valamint bejelentések tekintetében alkalmazandó elektronikus űrlap tartalmára, formájára vonatkozó részletes szabályokról

2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről

2014. évi XXXVIII. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről

2014. évi XL. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről

2014. évi LXXVII. törvény az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről

Módosított törvények:

2015. évi II. törvény a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról

2015. évi CI. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

2015. évi CVIII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról

2015. évi CXXXVII. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2011. évi CXXII. törvény a központi hitelinformációs rendszerről 2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról

2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 2000. évi C. törvény a számvitelről

2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről

2013. évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról

az alábbira változik:

Főbb gazdasági és adótörvények és módosulásaik

Főbb és új törvények:

2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről

2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről

2014. évi XXXVIII. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről

2014. évi LXXVII. törvény az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről

Módosított törvények:

2015. évi II. törvény a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról

2015. évi CI. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

2015. évi CVIII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról

2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

2011. évi CXXII. törvény a központi hitelinformációs rendszerről 2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról

2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 2000. évi C. törvény a számvitelről

2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről

2013. évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról

2016. évi LV. törvény egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról 2016. évi LIII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról

ii) II.12.5 A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban bekövetkezett lényeges változások fejezetének „A szabályozási környezet változásai’ című pontja

az alábbiról:

A szabályozási környezet változásai

Az MNB 2015. október 15-én kiadott 43/2015. (X. 15.) számú rendeletével egy évvel annak kibocsátása után módosította „a tőkekövetelményről, a valós értéken értékelt nem realizált nyereségről és veszteségről, az ezekhez kapcsolódó levonásokról és a tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogokról” szóló 10/2014. (IV.3.) MNB rendeletet és ezzel 2016. január 1-jétől a tőkekövetelmények kalkulációjára vonatkozó szigorúbb számítási módok bevezetését írta elő. (A vonatkozó 575/2013/EU rendelet (CRR) ezen szabályok bevezetésére 3-8 éves, egyes rendelkezések esetében 2021-ig tartó átmeneti időszakot tesz lehetővé, amelynek konkrét meghatározását a nemzeti hatóságokra bízza.)

A MNB 2015. október 16.-án kelt, H-EN-I-654/2015. számú határozatában a CRR-ben meglévő joga alapján az FHB Jelzálogbank Nyrt. által vezetett csoportra szubkonszolidációs alapon történő tőkemegfelelést is előírt. Ez azt jelenti, hogy a két, integrációhoz csatlakozott FHB társaságot a többi szövetkezeti hitelintézettől eltérően, egyedi módon, saját tőkemegfelelés terheli, amit az MNB előírása miatt, szubkonszolidáltan kell teljesíteni.

Az MNB 2015. október 19-én kezdte meg az FHB Jelzálogbanknál a felügyeleti tőkekövetelményre (SREP) vonatkozó felülvizsgálatát, amely során a 2015. szeptember végén hatályosnál magasabb SREP rátát is megállapíthat. Az alkalmazandó SREP ráta értékét az MNB évenként felülvizsgálja, jövőbeni mértéke a jelenleg folyamatban lévő, 2015. évi, valamint a további évek soron következő felülvizsgálatai miatt bizonytalan, a törvény által előírt keretben, 100-250% között változhat.

A CRR rendelkezéseivel összhangban, a Hpt. 86. §-a szerint a hitelintézeteknek tőkefenntartási puffert kell képezni, melynek mértéke a Hpt. 298. §. alapján a 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésben meghatározott teljes kockázati kitettség-érték 0,625%-a.

A 2017. április 1-jétől hatályos MNB rendelet értelmében a hitelintézetek lakossági jelzáloghitelek fedezet mellett bevont forint forrásainak és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitel-állományuk arányának mindenkor el kell érnie a 15%-ot.

az alábbira:

A szabályozási környezet változásai

2016. évi LV. törvény egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról. 2016. évi LIII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról.

4. Tekintettel arra, az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (FHB Nyrt.) 2016. június 17. napján közzétette, hogy azon a napon megállapodásokat kötött a Kötvénytulajdonosokkal az az XS0867086042 ISIN kódú, mindösszesen 112 millió EUR névértékű, lejárat nélküli alapvető kölcsöntőke kötvények visszavásárlására vonatkozóan, az Összevont Tájékoztató Összefoglalójának i) B13 ii) D2 pontja, iii) az I.7 fejezet A kibocsátóra jellemző kockázatok című fejezetének A Kibocsátó tőkemegfelelésével kapcsolatos kockázati tényezők, valamint iv) a II.4.1.6 A Kibocsátót érintő közelmúltbeli események, amelyek jelentő mértékben befolyásolhatják a Kibocsátó fizetőképességét alfejezetek az alábbiak szerint kiegészítésre kerülnek.

i) Összefoglaló az Összevont Tájékoztatóhoz, B. Szakasz B13. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak óta bekövetkezett lényeges változások a következők

az alábbiról:

A Kibocsátó pénzügyi helyzetében a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak óta bekövetkezett lényeges változások a következők:

2016 januárjában indult el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, hitelezéssel kapcsolatos programja, a Növekedéstámogató Program (NTP). A program a kkv-szektor fenntartható hitelezését támogatja, azaz ösztönzi a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését. Az NTP két részből tevődik össze: a Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik, kivezető szakaszából, valamint a Piaci Hitelprogramból (PHP). Utóbbi egy új intézkedéscsomag, mely a bankok piaci hitelezésre való átállását pozitív ösztönzőkkel támogatja. Az MNB 2016-

ra vonatkozó célja az, hogy a vállalati, illetve kkv-hitelállomány 250-400 milliárd forinttal emelkedjen az év során, mely 5-10%-os növekedést jelent a jelenlegi állományhoz képest.

A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII.6.) Korm. rendelet 2016.01.01-jei hatálybalépésével számos módosítás jelent meg a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (CSOK) vonatkozóan. Módosultak bizonyos fogalmak, az igénylési feltételek, valamint az igénybe vehető összeg is. Míg korábban a maximális támogatási összeg 3,25 millió forint volt, addig az új CSOK-nál ez 10 millió forint. A támogatás összege továbbra is függ a gyermekek számától és a lakás hasznos alapterületétől is, azonban a módosítást követően független a lakás energetikai fokozatától.

A Kúria 2016. január 26-án hirdetett ítéletet az FHB Kereskedelmi Bank MNB-vel szemben tranzakciós illeték ügyben indított perében. A kihirdetett ítélet szerint az FHB teljesen pernyertes maradt, így az üggyel kapcsolatban 2014-ben képzett 143 millió forintos céltartalék 2016 első negyedévében feloldásra kerül.

az alábbira változik:

A Kibocsátó pénzügyi helyzetében a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak óta bekövetkezett lényeges változások a következők:

A Társaság 2016. június 17. napján megállapodásokat kötött a Kötvénytulajdonosokkal az XS0867086042 ISIN kódú, mindösszesen 112 millió EUR névértékű, lejárat nélküli alapvető kölcsöntőke kötvények visszavásárlására vonatkozóan.

A kötvényeket a Bank alapvető tőkeelemként tartja nyilván, erre tekintettel a visszavásárlásra vonatkozó megállapodások megkötését megelőzően a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete (továbbiakban: CRR) 78. cikk (1) b) pontja szerint kérelemmel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz (továbbiakban: MNB), mint illetékes hatósághoz a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentum visszavásárlásának engedélyezése iránt.

A CRR 78. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint „az illetékes hatóság engedélyezi az intézmény számára az elsődleges alapvető, kiegészítő alapvető vagy járulékos tőkeinstrumentumok csökkentését, visszavásárlását, lehívását vagy visszaváltását, ha

b) az intézmény az illetékes hatóság számára kielégítően bizonyítja, hogy az intézmény szavatolótőkéje a szóban forgó intézkedés nyomán az e rendelet 92. cikke (1) bekezdésében meghatározott követelményeket és a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelményt meghaladja azzal a többlettel, amelyet az illetékes hatóság a 2013/36/EU irányelv 104. cikkének (3) bekezdése alapján adott esetben szükségesnek ítél.”

Az engedélyezési eljárás során az MNB a CRR és annak az Intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről szóló 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletében (továbbiakban: RTS) foglalat előírások alapján megvizsgálta a Társaság kérelmét és megállapította, hogy a Társaság eleget tesz a CRR-ben és az RTS-ben foglalt követelményeknek. A lefolytatott eljárásban az MNB megállapította, hogy a Társaság a kölcsöntőke kötvények kibocsátást követő öt évnél hamarabb történő visszavásárlása engedélyezési feltételeivel rendelkezik, így az MNB a kötvények öt évnél hamarabb történő visszavásárlására vonatkozó engedélyt megadta.

Az FHB Csoport tőkemegfelelési mutatója 2016. március 31-én a második pilléres kiigazítások (SREP tőkekövetelmény) figyelembevételével 16,04% volt. Az alapvető kölcsöntőke kötvények visszavásárlását követően a mutató értéke – a március végi adatok alapján – 10,81%-ra változik, amely továbbra is jelentősen meghaladja a jogszabályban foglalt minimum szintet (8%).

ii) Összefoglaló az Összevont Tájékoztatóhoz, D. Szakasz, D2-es pont A Kibocsátó tőkemegfelelésével kapcsolatos kockázati tényezők alpontja

az alábbiról:

A Kibocsátó tőkemegfelelésével kapcsolatos kockázati tényezők:

Az FHB Jelzálogbank Nyrt.-nek illetve a Bankcsoportnak a tőkemegfelelésre, a szavatoló tőke nagyságára és összetételére vonatkozóan a szabályozási környezet előírásai miatt az elkövetkező években növekvő követelményeknek kell megfelelni. A tőkemegfelelést és egyéb prudenciális követelményeket – eltérően a szövetkezeti hitelintézeti integrációba tartozó többi hitelintézettől - az MNB 2015. októberi határozata szerint az FHB Jelzálogbank Nyrt. által vezetett csoportnak szubkonszolidált alapon kell teljesítenie, az FHB Jelzálogbank és az FHB Bank egyedi megfelelése mellett. A növekvő követelmények a következők: a szavatolótőke

kalkulációjára vonatkozó átmeneti rendelkezések eltörlése 2016. január 1-jétől, a felügyeleti felülvizsgálat keretében meghatározott többlettőke követelmény, valamint tőkepufferek képzése.

A Kibocsátó szavatoló tőkéjének nagyságára és tőkemegfelelésére kedvezőtlenül hat a Magyar Nemzeti Bank 2015. október 15-én kiadott 43/2015. (X. 15.) számú rendelete, amely eltörölte a szavatolótőkekalkulációjára a CRR által nemzeti hatósági hatáskörben meghatározható átmeneti rendelkezések alkalmazását. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkeösszetételéből adódóan 2015. december 31-ig tudott élni az elsődleges alapvető tőke csökkentésének mérséklésére az átmeneti rendelkezésekben foglalt lehetőségekkel, amelyek megszüntetése 2016. január 1-jétől – ceteris paribus – csökkenti az elsődleges alapvető tőkéjének nagyságát és a tőkemegfelelési mutatókat.

A felügyeleti felülvizsgálat (SREP) eredményeként alkalmazandó SREP ráta értékét az MNB évenként felülvizsgálja, jövőbeni mértéke bizonytalan, a törvény által előírt keretben, 100-250% között változhat. A hitelintézeteknek a pénzügyi stabilitási célok elérése érdekében elsődleges alapvető tőkéjükből tőkepuffereket kell megképezni a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke követelményen felül.

az alábbira változik:

A Kibocsátó tőkemegfelelésével kapcsolatos kockázati tényezők:

iii) I.7 fejezet A kibocsátóra jellemző kockázatok című fejezetének A Kibocsátó tőkemegfelelésével kapcsolatos kockázati tényezők pontja

az alábbiról:

A Kibocsátó tőkemegfelelésével kapcsolatos kockázati tényezők:

A Kibocsátó szavatoló tőkéjének nagyságára és tőkemegfelelésére kedvezőtlenül hat a Magyar Nemzeti Bank 2015. október 15-én kiadott 43/2015. (X. 15.) számú rendelete, amely eltörölte a szavatolótőke kalkulációjára a CRR által nemzeti hatósági hatáskörben meghatározható átmeneti rendelkezések alkalmazását. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkeösszetételéből adódóan 2015. december 31-ig tudott élni az elsődleges alapvető tőke csökkentésének mérséklésére az átmeneti rendelkezésekben foglalt lehetőségekkel, amelyek megszüntetése 2016. január 1-jétől – ceteris paribus – csökkenti az elsődleges alapvető tőkéjének nagyságát és a tőkemegfelelési mutatókat.

az alábbira változik:

A Kibocsátó tőkemegfelelésével kapcsolatos kockázati tényezők:

szövetkezeti hitelintézeti integrációba tartozó többi hitelintézettől - az MNB 2015. októberi határozata szerint az FHB Jelzálogbank Nyrt. által vezetett csoportnak szubkonszolidált alapon kell teljesítenie, az FHB Jelzálogbank és az FHB Bank egyedi megfelelése mellett. A növekvő követelmények a következők: a szavatolótőke kalkulációjára vonatkozó átmeneti rendelkezések eltörlése 2016. január 1-jétől, a felügyeleti felülvizsgálat keretében meghatározott többlettőke követelmény, valamint tőkepufferek képzése.

A Kibocsátó szavatoló tőkéjének nagyságára és tőkemegfelelésére kedvezőtlenül hat a Magyar Nemzeti Bank 2015. október 15-én kiadott 43/2015. (X. 15.) számú rendelete, amely eltörölte a szavatolótőke kalkulációjára a CRR által nemzeti hatósági hatáskörben meghatározható átmeneti rendelkezések alkalmazását. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkeösszetételéből adódóan 2015. december 31-ig tudott élni az elsődleges alapvető tőke csökkentésének mérséklésére az átmeneti rendelkezésekben foglalt lehetőségekkel, amelyek megszüntetése 2016. január 1-jétől – ceteris paribus – csökkenti az elsődleges alapvető tőkéjének nagyságát és a tőkemegfelelési mutatókat.

iv) II.4.1.6 A Kibocsátót érintő közelmúltbéli események, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a Kibocsátó fizetőképességének értékelését című fejezet

az alábbiról:

Az FHB Jelzálogbank fizetőképességének értékelését az elmúlt időszakban a szabályozási környezet változásai, valamint bankcsoport szerkezetében az akvizíciók és az SZHISZ-hez való fent részletezett csatlakozás révén bekövetkezett változások befolyásolták.

A részletek megtalálhatók a fenti II.4.1.5. pontban, továbbá a II.12.6 A Kibocsátó pénzügyi helyzetében vagy kereskedelmi pozícióiban bekövetkezett lényeges változások című, továbbá a II.12.5 Bírósági, választottbírósági és hatósági eljárások című fejezetben.

az alábbira változik:

követően a mutató értéke – a március végi adatok alapján – 10,81%-ra változik, amely továbbra is jelentősen meghaladja a jogszabályban foglalt minimum szintet (8%).

5. Tekintettel arra, hogy a Moody’s Investor Service 2016. június 21. napján közzétette, hogy leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá helyezte az FHB Nyrt. hitelminősítésének alapjául szolgáló úgynevezett baseline credit assessment (BCA)/ kiigazított BCA jelenleg caa2, a hosszú lejáratú betéteinek jelenleg Caa1 és a hosszú lejáratú partnerkockázatának (Counterparty Risk vagy CR) jelenleg B2 (cr) hitelbesorolását, valamint 2016. június

23. napján közzétette, hogy leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá helyezte az FHB Nyrt. által forgalomba hozott jelzáloglevelek Ba1 hitelbesorolását ezért az Összevont Tájékoztató Összefoglalójának i) B17 ii) a I.7 fejezet A kibocsátóra jellemző kockázatok című fejezetének Rating kockázat, valamint iv) a III.7 Kiegészítő információk fejezet

az alábbiról:

FHB Jelzálogbank Nyrt.Moody’s minősítés	Aktuális	Az új rating Időpontja	Értelmezés
Hosszú és rövid lejáratú külföldi és hazai valutában denominált bank betét	Caa1/Not Prime, stabil kilátással	2015. szeptember 15.	Befektetésre nem ajánlott kategória. A befektetésre nem ajánlott minősítéseken belül a Moody’s „B” és „C” fő kategóriákat különböztet meg, a Caa1-es besorolás a legmagasabb a „C” kategórián belül, amely hét kategóriával marad el a legalacsonyabb befektetésre ajánlott kategóriától.
Hazai és külföldi valutában denominált Jelzáloglevél	Ba1	2015. szeptember 17.	Befektetésre nem ajánlott kategória, amely egy kategóriával marad el a legalacsonyabb befektetésre ajánlott kategóriától.
Partner-kockázat (Counterparty Risk az ügylet elszámolása során a Kibocsátó nemteljesítésének kockázata)	B2 (cr)	2015. szeptember 15.	Befektetésre nem ajánlott kategória, amely öt kategóriával marad el a legalacsonyabb befektetésre ajánlott kategóriától.

az alábbira változott:

FHB Jelzálogbank Nyrt.Moody’s minősítés	Aktuális	Az új rating Időpontja	Értelmezés
Hosszú és rövid lejáratú külföldi és hazai valutában denominált bank betét	Caa1/Not Prime, stabil kilátással	2015. szeptember 15.	Befektetésre nem ajánlott kategória. A befektetésre nem ajánlott minősítéseken belül a Moody’s „B” és „C” fő kategóriákat különböztet meg, a Caa1-es besorolás a legmagasabb a „C” kategórián belül, amely hét kategóriával marad el a legalacsonyabb befektetésre ajánlott kategóriától.
Hazai és külföldi valutában denominált Jelzáloglevél	Ba1	2015. szeptember 17.	Befektetésre nem ajánlott kategória, amely egy kategóriával marad el a legalacsonyabb befektetésre ajánlott kategóriától.
Partner-kockázat (Counterparty Risk az ügylet elszámolása során a Kibocsátó nemteljesítésének kockázata)	B2 (cr)	2015. szeptember 15.	Befektetésre nem ajánlott kategória, amely öt kategóriával marad el a legalacsonyabb befektetésre ajánlott kategóriától.

A Moody’s Investor Service 2016. június 21. napján közzétette, hogy leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá helyezte az FHB Nyrt. hitelminősítésének alapjául szolgáló úgynevezett baseline credit assessment (BCA)/ kiigazított BCA jelenleg caa2, a hosszú lejáratú betéteinek jelenleg Caa1 és a hosszú lejáratú partnerkockázatának (Counterparty Risk vagy CR) jelenleg B2 (cr) hitelbesorolását. A bejelentett felülvizsgálat az FHB Nyrt. nem elsődleges (Not-Prime) rövid lejáratú betéteinek és a Not-Prime (cr) partnerkockázatának besorolását nem érintette.

A Moody’s Investor Service 2016. június 23-án leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá helyezte az FHB Nyrt. által forgalomba hozott jelzáloglevelek Ba1 hitelbesorolását.

A fenti bejelentés hátterében az áll, hogy a Moody’s 2016. június 21-én leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá helyezte az FHB Nyrt. hosszú lejáratú betéteinek és a hosszú lejáratú Counterparty Risk- jének (CR) besorolását.

Az Összevont Tájékoztató egyéb fejezeteiben nem változott.

Az 1. sz. Kiegészítés az FHB Nyrt., a BÉT Zrt. és a MNB által üzemeltetett honlapon tekinthető meg.

FELELŐS SZEMÉLYEK – FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT

Az FHB Nyrt. 1.262.500 db. egyenként 10.000 forint névértékű 00.000.000.000,- forint össznévértékű FJ19ZF01 elnevezésű fix kamatozású végtörlesztéses jelzáloglevél (a továbbiakban: Jelzáloglevél) szabályozott piacra történő bevezetéséhez Összevont Tájékoztatójának 1. sz. kiegészítéséhez

Alulírott, mint az Összevont Tájékoztató Kiegészítésében szereplő információkért felelős személy kijelentem, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásom szerint a jelen Xxxxxxxxx Tájékoztató Kiegészítésében szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Összevont Tájékoztató Kiegészítése a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az Összevont Tájékoztatóban megjelölt Jelzáloglevelek helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzik azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket.

Budapest, 2016. július 08. A Kibocsátó:

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.

Document Metadata

Table of Contents

FJ19ZF01 elnevezésű

Document Metadata