GB637 JELŰ AUTÓFINANSZÍROZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

GB637 JELŰ AUTÓFINANSZÍROZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

Jelen feltételek – ellenkező szerződéses kikötések hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (székhelye: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C) a Fő- városi Törvényszék Cégbíróságán Cg. 00-00-000000 cégjegyzékszámon bejegyezve (továbbiakban: biztosító) és a Merkantil Bank Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx xxxx 0.) a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán Cg. 00-00-000000 cégjegyzékszámon bejegyezve (továbbiakban: szerző- dő) között létrejött GB637 jelű csoportos biztosítási szerződésre (további- akban: csoportos biztosítási szerződés) érvényesek, feltéve, hogy a csopor- tos biztosítási szerződést erre hivatkozva kötötték, és a jelen feltételhez kapcsolódó különös feltételek másképp nem rendelkeznek.

Jelen törlesztési biztosítás alapján a biztosító a természetes személy bizto- sított halála, balesetből vagy betegségből eredő egészségi állapot csökke- nése, munkanélkülisége, keresőképtelensége esetén a szerződésben meg- határozott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.

1.§ Fogalom meghatározások

1.1. Autófinanszírozási szerződés: A szerződő és a biztosított között létrejött, a jelen törlesztési biztosítás alapjául szolgáló gépjármű kölcsön- szerződés vagy gépjármű pénzügyi lízingszerződés.

1.2. Álláskereső (munkanélküli): Az, akit a munkaügyi központ/ki- rendeltség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélkü- liként) nyilvántart.

1.3. Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás – az Általános Biztosítási Feltételek 21.4. pontjában felsoroltak kivételével –, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezéstől számított egy éven belül meghal vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:

a. vízbefúlás;

b. égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13661/B1 – Hatályos 2018. február 26-ától visszavonásig.

c. károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet nem baleset.

1.4. Baleseti halál: A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt be-

következő, balesetből eredő halála.

1.5. Balesetből eredő egészségkárosodás (rokkantság): a bizto- sítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező, baleset okozta sérü- lés következtében kialakuló olyan testi-, érzékszervi és/vagy szellemi műkö- dőképesség-csökkenése, mely a szokásos életvitelt korlátozza.

1.6. Bármely okú halál: A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező halála.

1.7. Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott állás- pontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tü- neteket mutat.

1.8. Egészségi kockázatelbírálás: A biztosító a csatlakozási jogviszony létrejöttét kockázatelbírálástól teszi függővé. Ennek keretében a biztosító jogosult a csatlakozáskor közölt adatok ellenőrzésére, továbbá a kockázat elbírálása céljából kérdéseket feltenni a biztosított foglalkozásával, életkö- rülményeivel, szabadidős és sporttevékenységével kapcsolatban, valamint

kérdéseket tehet fel a biztosított egészségi állapotával kapcsolatban az egészségi nyilatkozaton. A biztosító az egészségi nyilatkozatot írásban, papír alapú nyomtatványon kéri a biztosítottól, amennyiben a fennálló nem-hát- ralékos tartozás összege vagy Aktív Emelt, illetve Nyugdíjas Emelt csomag választása esetén a fennálló nem-hátralékos tartozás és a kezdeti finanszí- rozott összegének 50%-a együttesen meghaladja az 5 000 000 Ft-ot.

1.9. Fennálló tartozás: A kockázatviseléssel fedezett autófinanszírozá-

si szerződés(ek) keretében a biztosított által felvett kölcsön- vagy pénzügyi lízing tartozás(ok) egy adott időpontban (a biztosítási esemény bekövetke- zésének időpontjában) fennálló nem-hátralékos tartozás forintban kifeje- zett összege, ide értve a vonatkozó autófinanszírozási szerződésben meg- határozott mértékű módosítási díjat és kamatokat is – beleértve a nem-hát- ralékos kamatkülönbözetet is.

1.10. Gépjármű: Olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, kivéve a

mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet, a segédmotoros kerékpárt és a villamost.

1.11. Havi törlesztőrészlet: A kockázatviseléssel fedezett autófinanszí- rozási szerződés(ek) keretében a biztosított által felvett kölcsön- vagy pénz- ügyi lízing tartozás(ok) visszafizetésére irányuló, havonta esedékes induló törlesztőrészlet, illetve induló lízingdíjrészlet összege, továbbá amennyiben a kölcsön- vagy pénzügyi lízing szerződéshez integrált casco is tartozik, úgy a casco biztosítási díj, valamint a szerződő által elszámolt és kimutatott, az adott induló törlesztőrészletre, illetve induló lízingdíjrészletre jutó kamatkü- lönbözet összege.

1.12. Hozzátartozó: A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe

fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, a féltestvér, az élettárs, az egyeneság- beli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére és a test- vér házastársa.

1.13. Keresőképtelen: Az a személy,

x. xxx a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van, vagy

b. akit közegészségügyi okokból foglalkozásától eltiltanak, és más beosz- tást nem kap, vagy

x. xxxx közegészségügyi okokból hatóságilag elkülönítenek, vagy

x. xxx járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

1.14. Kezdeti finanszírozott összeg: A szerződő és a biztosított kö-

zött, a jelen törlesztési biztosítás alapjául szolgáló autófinanszírozási szer- ződés alapján folyósított kölcsönösszeg, illetve finanszírozott összeg.

1.15. Közúti jármű: Közúti szállító- vagy vontató eszköz, amelyet nem beépített erőgép hajt, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Közúti járműnek minősül a villamos, a kerékpár és a segédmotoros kerék- pár is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továb- bá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül közúti járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

1.16. Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg

ilyenként nyilvántartott

a. kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak;

b. az üzemi kórházak;

c. a fegyveres testületek kórházai;

d. minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert, egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Jelen feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősül- nek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóriumok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóin- tézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

1.17. Krónikus betegség: Lassú lefolyású, sokszor akut megbetegedés következményeként jelentkezik, tünetei enyhébbek, jellemző a nyugalmi időszakok és a fellángolások váltakozása. 3 hónapnál tovább, évekig vagy a beteg élete végéig tarthat.

1.18. Munkaviszony: Legalább heti 30 órás, határozatlan tartamú, a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) hatálya alá tar- tozó munkaviszony, továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó közszolgála- ti jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, illetőleg ügyészségi szolgálati viszony, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonya.

1.19. Nyugdíjas: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló mindenkor

hatályos jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyugellátásra jogosult személy.

1.20. Ügyfél: A szerződőnél autófinanszírozási szerződéssel rendelkező természetes személy.

2.§ A szerződés alanyai

2.1. A csoportos biztosítási szerződés alanyai a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a biztosító.

2.2. A szerződő a Merkantil Bank Zrt., amely a biztosítóval a csoportos biz- tosítási szerződést megköti és a csoportos biztosítási szerződéssel kapcso- latos jognyilatkozatokat megteszi, valamint a csoportos biztosítás díját a biztosítónak megfizeti (ld. még 7.1. pont). A szerződő a csoportos biztosí- tási szerződés tartama alatt a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerző- désben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

2.3. Egy adott autófinanszírozási szerződéshez kapcsolódóan biztosított az adott autófinanszírozási szerződést kötő természetes személy, akire a biz- tosító kockázatot vállal, és akinek a halálával, balesetével, betegségével és/vagy munkanélkülivé válásával összefüggő kockázatokra a csoportos biztosítási szerződés létrejött, és aki

− megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követelményeknek (ld. 6.§);

− az adott autófinanszírozási szerződésre vonatkozóan a csoportos bizto- sítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik (ld. 4.§);

− reá a biztosító kockázatviselése a jelen feltételek szerint ténylegesen ki- terjed (a kockázatviselés megszűnésére vonatkozóan ld. még a 10.§- ban szereplő rendelkezéseket).

2.4. A kedvezményezett az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely jogosult arra, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a csoportos biztosítási szerződés szerinti szolgáltatásokat számára teljesítsék. A csopor- tos biztosítási szerződés kedvezményezettje a biztosított által tett csatlako- zási nyilatkozatban adott írásbeli hozzájárulása alapján a Merkantil Bank Zrt., emellett Aktív Emelt vagy Nyugdíjas Emelt biztosítási csomag választá- sa és a biztosított egészségkárosodása esetén a fennálló tartozás kifizeté- sén felüli szolgáltatási összeg vonatkozásában a biztosított, illetve a bizto- sított halála esetén a biztosított törvényes örököse(i) is. Más kedvezmé- nyezett jelölésére nincs lehetőség.

2.5. A biztosító a Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében

a biztosítási kockázatot vállalja és a vonatkozó biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

3.§ A csoportos biztosítási szerződés létrejötte

A csoportos biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között írásban jött létre.

4.§ A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez

4.1. A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonat-

kozik, amelyhez a biztosítottak hozzájárulásukkal, azaz az általuk tett csat- lakozási nyilatkozat megtételével egyénileg csatlakoznak.

4.2. A biztosítottnak minden egyes autófinanszírozási szerződésre vonat- kozóan külön csatlakozási nyilatkozatot kell tennie. A biztosító jogo- sult az ügyfél csatlakozási nyilatkozatát annak megtételét követő 15 napon belül elbírálni és ennek eredményéről a biztosítottat írásban tájékoztatni. A biztosított jogviszonya létrejön, amennyiben a biztosító a csatlakozási nyilatkozat- ra annak megtételétől számított 15 napon belül nem nyilat- kozik.

4.3. A biztosított a csoportos biztosítási szerződéshez kizárólag biztosítot- ti minőségben csatlakozhat, a biztosítottat nem illeti meg a szerződői mi- nőségben történő belépés joga.

4.4. A szerződő ügyfele a szerződő ügyfélszolgálata által rögzítésre került telefonhívás során távbeszélő útján tett szóbeli csatlakozási nyilatkozattal csatlakozhat a csoportos biztosítási szerződéshez a kölcsönösszeg folyósí- tását követően.

4.5. A biztosított a csatlakozási nyilatkozat megtételekor:

− kijelenti, hogy megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követel- ményeknek (ld. 6.§);

− elfogadja a csoportos biztosítási szerződés feltételeit, hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése rá kiterjedjen;

− a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik;

− hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosított személyes adatait, vala- mint a biztosított egészségi állapotával, autófinanszírozási szerződé- sével kapcsolatos – a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggő – adatait beszerezze, nyilvántartsa, valamint kezelje;

− felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelő és vizsgáló orvoso- kat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igaz- gatási és munkaügyi szerveket azon – az egészségi állapotával, fennál- ló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, illetve munkanélküliségével összefüggő – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekinteté- ben, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek;

− elfogadja, hogy a csoportos biztosítási szerződés havi díját a szerződő fizeti meg a biztosító részére, azonban a biztosító részére megfizetett havi biztosítási díjnak a biztosítottra jutó arányos részét a szerződő – a biztosított által a szóbeli csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalma- zás alapján – áthárítja a biztosítottra.

4.6. A biztosító a biztosítottnak a csatlakozási nyilatkozatban tett nyilatko- zatait a közlési kötelezettség teljesítésének tekinti, melyre így a közlési kö- telezettségre vonatkozó szabályok alkalmazandók (ld. 7.§).

4.7. Az adott autófinanszírozási szerződésre vonatkozó csatlakozási nyilat- kozat megtétele esetén a szerződő írásbeli visszaigazolást küld a biztosított részére arról, hogy a biztosított nyilatkozata alapján a biztosító kockázatvi- selése a biztosítottra kiterjed (a továbbiakban: írásbeli visszaigazolás).

4.8. A biztosító jogosult az ügyfél csoportos biztosításhoz

való csatlakozási szándékát elutasítani.

5.§ Egészségi kockázatelbírálás

5.1. Amennyiben a csatlakozási nyilatkozat megtételekor a biztosított fennálló tartozása és/vagy Aktív Emelt, illetve Nyugdíjas Emelt csomag vá- lasztása esetén a fennálló tartozása és a kezdeti finanszírozott összegének 50%-a együttesen meghaladja az 5 000 000 Ft-ot, a csoportos biztosítás- hoz csatlakozni kívánó ügyfél egészségi nyilatkozat kitöltésére köteles. Egészségi nyilatkozatot csak írásban lehet tenni.

5.2. Egészségi nyilatkozat kitöltésére köteles biztosított a csatlakozási nyi- latkozat megtételét követően postai úton kapja meg az egészségi nyilatko- zat formanyomtatványt, melyet kitöltve mielőbb, de kézhezvételtől számí- tott 5 munkanapon belül a 24.2. pont szerinti címre kell megküldenie vagy személyesen a szerződő ügyfélszolgálaton kell benyújtani.

5.3. Amennyiben a biztosított egészségi nyilatkozat megtételére köteles, a biztosító kockázatviselése az írásbeli egészségi nyilatkozat szerződőhöz való beérkezését követő 5. munkanapon kezdődik.

5.4. A biztosító a biztosított egészségi nyilatkozatban tett nyilatkozatait a biztosító kérdéseire adott írásbeli válasznak tekinti, melyekre a biztosított közlési kötelezettségére vo- natkozó szabályok alkalmazandók (ld. 7.§).

5.5. Az egészségi nyilatkozaton tett válaszai alapján a bizto- sító jogosult az ügyfél csoportos biztosításhoz való csatlako- zási szándékát elutasítani.

6.§ A biztosítottra vonatkozó előírások

6.1. A biztosított az általa tett csatlakozási nyilatkozat alapján valamennyi biztosítási csomag esetén az lehet, aki

− elmúlt 18, de legfeljebb 69 éves a csatlakozás időpontjában;

− egészséges (azaz: megállapított krónikus betegség következtében nem áll tartós gyógyszeres kezelést igénylő rendszeres orvosi kezelés alatt).

6.2. Aktív vagy Aktív Emelt biztosítási csomag esetén (ld. 16.4. pont), a biz- tosítottra vonatkozó további követelmények az alábbiak:

− az elmúlt 12 hónap során nem volt több mint 30 egymást követő napon át keresőképtelen állományban;

− a csatlakozási nyilatkozat megtételének időpontjáig sem ő, sem a mun- káltatója nem kezdeményezett felmondást vagy azonnali hatályú fel- mondást, közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést;

− tudomása szerint nem tartozik az alkalmazottak azon körébe, akiknek az elkövetkező 12 (tizenkettő) hónapban a munkáltatónál végrehajtott átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés, vagy a munkáltató esetle- ges csődje vagy felszámolása miatt megszüntetnék a munkaviszonyát.

7.§ A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

7.1. A csoportos biztosítási szerződés díjának megfizetésére a szerződő kö- teles, valamint szintén a szerződő köteles a csoportos biztosítási szerződés- sel kapcsolatos megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

7.2. A csoportos biztosítási szerződés havi díját a szerződő fizeti meg a biz- tosító részére. A biztosító részére megfizetett havi biztosítási díjnak a biz- tosítottra jutó arányos részét a szerződő – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra.

7.3. A biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint

a biztosító által feltett, a biztosítás szempontjából szükséges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni.

7.4. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a biztosított köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító által feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz.

7.5. A biztosított köteles a lényeges körülmények változását (pl. a

biztosított nyugdíjba vonulása) a szerződőnek írásban bejelenteni a válto- zás bekövetkezésétől számított 15 napon belül.

7.6. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezett- ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:

− bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a csatlakozás időpontjában ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében;

− a csoportos biztosítási szerződés megkötésétől, az egyes biztosítottak esetén a csatlakozás időpontjától a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

7.7. Amennyiben a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsér- tése csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

7.8. A közlésre és változásbejelentésére irányuló kötelezettség megsértése

esetén a biztosított nem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet elmulasz- tott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy be- jelentésre köteles lett volna.

7.9. Amennyiben a biztosító a csatlakozás időpontját követően szerez tu- domást a szerződéskötéskor (a csatlakozási nyilatkozat megtételekor) már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a biztosítottra vo- natkozó biztosítási jogviszony fennállásának első öt évében gyakorolhatja.

7.10. A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötele-

zettsége, ha a csatlakozás időpontjától a biztosítási esemény bekövetkez- téig öt év már eltelt.

7.11. Az előző két pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lé-

nyeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség meg- sértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a válto- zásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

7.12. A biztosító a szolgáltatás jogalapjának megállapítása céljából jogosult a vele közölt adatok ellenőrzésére, és ezért a biztosított egészségi állapotával kapcsolatban kérdéseket tehet fel és/vagy orvosi vizsgálatot kérhet. A bizto- sított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

7.13. A biztosított köteles haladéktalanul írásban jelezni a szerződőnek, ha

nyugdíjba vonul.

7.14. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és bizto- sítási titokként kezelni.

7.15. A biztosítottat kizárólag a rá vonatkozó biztosítási jogviszony fel- mondásának a joga illeti meg. A biztosítottat nem illeti meg a cso- portos biztosítási szerződés módosításának és/vagy a rá vo- natkozó biztosítási jogviszonyra vonatkozó szerződési felté- telek módosításának a joga.

7.16. A biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerző- dő félként nem léphet be.

8.§ A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

8.1. A biztosítottra vonatkozóan egy adott autófinanszírozási szerződéshez kötődően a biztosítás tartama a kockázatviselés kezdetétől a kockázatvise- lés megszűnéséig terjedő határozott időtartam. E tartam biztosítási idő- szakokra oszlik.

8.2. A biztosítási időszak egy adott havi törlesztőrészlet esedékességét kö-

vető naptól a következő havi törlesztőrészlet esedékességének napján 24 óráig tart, kivéve az alábbi eseteket:

– Az első biztosítási időszak a biztosító kockázatviselésének kezdetétől a következő törlesztőrészlet esedékességének napján 24 óráig tart.

– Az utolsó biztosítási időszak a kockázatviselés megszűnésének napján 24 óráig tart.

8.3. Amennyiben a kockázatviselés kezdetének és megszűnésének hónap- ja megegyezik, akkor az utolsó biztosítási időszak megegyezik az első biz- tosítási időszakkal.

9.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete

9.1. A biztosító kockázatviselése a biztosított autófinanszírozási szerződé- sének tartamán belül arra az időszakra terjed ki, amely alatt a biztosított- nak az autófinanszírozási szerződésből származó fennálló tartozása van. Ezzel összhangban a biztosító kockázatviselése kiterjed arra az időszakra is, amíg a biztosított csak a kamatokat törleszti és a tőkét nem.

9.2. Azon biztosítottakra, akik nem kötelesek írásbeli egészségi nyilatko-

zatot tenni, a biztosító a vonatkozó kockázatokat az adott autófinanszíro- zási szerződésre a szerződő telefonos ügyfélszolgálata részére tett – és a te- lefonos ügyfélszolgálat által rögzített – szóbeli csatlakozási nyilatkozat megtételének napját követő napon 0 órától viseli.

9.3. Amennyiben a biztosított egészségi nyilatkozat megtételére köteles (ld. 5.§) a biztosító kockázatviselése az írásbeli egészségi nyilatkozat szer- ződőhöz való beérkezését követő 5. munkanapon kezdődik.

9.4. A biztosító nem baleseti eredetű halál biztosítási ese- mény tekintetében a kockázatviselés kezdetétől számítandó

6 hónapos, munkanélküliségre vonatkozó biztosítási ese- mény tekintetében 90 napos várakozási időt köt ki. Ha a biz- tosított biztosítási eseménye e két kockázat esetében a vára- kozási idő alatt következett be, akkor a biztosító e biztosítá- si eseménnyel kapcsolatban sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

10.§ A biztosító kockázatviselésének megszűnése A biztosító kockázatviselése az adott biztosítottra vonatkozóan egy adott autófinanszírozási szerződés kapcsán az összes kockázatra megszűnik

abban az időpontban, amelyik az alább felsoroltak közül leghamarabb be-

következik:

− a biztosított autófinanszírozási szerződésének (esetlegesen a futamidő során módosított) lejárati napján 24 órakor;

− azon a napon, amikor a biztosított adott autófinanszírozási szerződés- sel kapcsolatos aktuális tartozását a biztosító valamely biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén kiegyenlíti;

− ha a biztosított autófinanszírozási szerződése bármely okból megszűnik, az autófinanszírozási szerződés megszűnésének napján 24 órakor;

− annak a naptári xxxxx az utolsó napján 24 órakor, amelyben a biztosí- tott a 70. életévét betölti;

− a biztosított halálának napján 24 órakor;

− a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony azonnali vagy rendes fel- mondása esetén a felmondás hatályba lépésének napján 24 órakor;

− biztosító általi felmondás esetén a felmondás hatályba lépésének nap- ján 24 órakor;

− a biztosított által kezdeményezett adósságrendezési eljárás napján 24 órakor;

− a csoportos biztosítási szerződés megszűnése napján 24 órakor.

11.§ A kockázat jelentős növekedése

11.1. Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerző- dés jelen paragrafusban foglaltak szerinti módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

11.2. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül a statisztikai

halandóság, a munkanélküliség, illetve az egészségbiztosítási ellátásban (táppénzben) részesülők olyan jelentős (legalább 5%-os) mértékű növeke- dése, mely miatt a biztosító a biztosítási díjat a megváltozott körülmények- kel arányos mértékben módosíthatja. A biztosító a szerződés módosításá- nak jogát a biztosítóra vonatkozó költségek, ezen belül az adóterhek, a szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos költségek (például postai, illetve banki költségek változása), illetve a jogszabályoknak való megfelelés miatt fellépő költségek legalább 5%-os változása, illetve kedvezőtlen vagy ked- vező kártapasztalat esetében alkalmazhatja a biztosítási díj módosításával a változás mértékével arányos mértékben, több tényező együttes változása esetén halmozottan is, de legfeljebb a biztosítási díj 50%-os emelésével vagy csökkentésével. Kedvezőtlen kártapasztalatnak számít az adott naptá- ri évet megelőző és a naptári évben tapasztalt kárgyakoriság minimum 10%-os növekedése, kedvezőnek a minimum 10%-os csökkenése. Jelen feltételekben a biztosító kárgyakoriságnak az adott naptári évben a bizto- sító által végrehajtott kárkifizetések és az adott naptári évben biztosított ügyfelek átlagos számának hányadosát tekinti. A biztosító a biztosítási díj emelésének jogát legfeljebb évente egy alkalommal gyakorolhatja.

11.3. A szerződésmódosítás elfogadása esetén a biztosítási kockázatválla- lás mértékének változásáról, illetve a díjmódosításról a szerződő a változás hatályba lépése előtt legalább 60 nappal, a jelen biztosítási feltételek aktu- alizálásán keresztül tájékoztatja a biztosítottakat. A mindenkor aktuális biz- tosítási feltételek a szerződő honlapján, illetve bankfiókjaiban elérhető.

11.4. Amennyiben a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése csak

egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, akkor a biztosító csak a megnövekedett kockázatúvá vált biztosítottak vonatkozásában gyakorolhat- ja a szerződésmódosítás vagy szerződés felmondásának jelen paragrafus

11.1. pontjában meghatározott jogát, a többi biztosított vonatkozásában vi- szont nem. Ebben az esetben a biztosító a jelen paragrafus 11.3. pontjában meghatározottak szerint és az ott meghatározott határidőkkel gyakorolja a módosításra, illetve a jogviszony felmondására vonatkozó jogát.

11.5. Amennyiben a biztosított a megváltozott feltételekkel a biztosítást nem kívánja fenntartani, bármikor jogosult a rá vonatkozó biztosítási jogvi- szonyt 12.2. pont szerinti rendes felmondással megszüntetni.

12.§ Felmondás

12.1. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony azon- nali felmondása

A biztosított a rá vonatkozóan létrejött biztosítási jogviszonyt a szerződő által küldött írásbeli visszaigazolás kézhezvételétől számított 30 (harminc) napos határidőn belül a szerződőhöz (a 24.2. pont szerint szerződő ügyfél- szolgálatán személyesen vagy postai úton a 24.2. pontban közölt címre) el- juttatott írásbeli nyilatkozattal azonnali hatállyal felmondhatja.

Az azonnali hatályú felmondás a megtétel napján 24 órakor lép hatályba. Azonnali hatályú felmondás esetén a kockázatviselés kezdetétől annak megszűnéséig terjedő időszakra az adott autófinanszírozási szerződés kap- csán nem áll fenn biztosítási díjfizetési kötelezettség.

Az azonnali hatályú felmondás jogát akkor kell határidőben érvényesített- nek tekinteni, ha a biztosított a 30 (harminc) napos határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon elküldi a felmondást tartalma- zó írásbeli nyilatkozatát.

12.2. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása

A biztosított jogosult a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyt rendes felmon- dással megszüntetni a biztosítóhoz intézett, de a szerződőhöz (a 24.2. pont szerint szerződő ügyfélszolgálatán személyesen vagy postai úton a 24.2. pontban közölt címre) eljuttatott írásbeli nyilatkozattal.

A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása esetén a biztosító kockázatviselése a rendes felmondást tartalmazó nyilatkozat be- érkezési időpontjától függően – a biztosított adott autófinanszírozási szer- ződésére vonatkozóan – az alábbi időpontok valamelyikével szűnik meg:

− ha a felmondó nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját megelőzően érkezik be a szer- ződőhöz, akkor a felmondó nyilatkozat beérkezésének időpontjában folyamatban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor;

− ha a felmondó nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját követően érkezik be a szerződő- höz, akkor a felmondó nyilatkozat beérkezésének időpontjában folya- matban lévő biztosítási időszakot követő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor.

12.3. A biztosító jogosult az egyes biztosítottak jogviszonyát megszüntetni naptári év végével, a naptári év vége előtt leg- alább 30 nappal a biztosítottnak küldött írásbeli nyilatkozattal.

13.§ Területi hatály

A biztosítás valamennyi országban bekövetkezett biztosítási eseményre ki- terjed, kivéve a munkanélkülivé válás kockázatát, amelyre vo- natkozóan a területi hatály a magyar Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló munkaviszonyára korláto- zódik.

14.§ A díjfizetésre vonatkozó rendelkezések

14.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének, illetve szolgáltatási kötelezettségének ellenértéke.

14.2. A biztosítás havi díjfizetésű.

14.3. Az egyes biztosítottak után a szerződő minden biztosítási időszakra, függetlenül az adott biztosítottra vonatkozó biztosítási időszak tényleges tartamától, egységesen havi díjat fizet.

14.4. A biztosítási díj alapja a szerződő által előírt autófinanszírozási szer- ződés törlesztőrészletének és kamatkülönbözetének forintban meghatá- rozott összege.

14.5. A szerződő által fizetendő havi biztosítási díj a biztosítási díj alapjá- nak és a vonatkozó díjtételnek a szorzata. A biztosítási díj összege a bizto- sítási díj alapjának változásával változhat.

14.6. A szerződő az általa megfizetett havi biztosítási díjnak a biztosított- ra jutó arányos részét – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra. Az áthárításra kerülő díjrészt a szerződő számítja ki és a havi törlesztőrészletek, illetve kamatkü- lönbözetek esedékességekor szedi be azonos módon, mint ahogyan a kap- csolódó autófinanszírozási szerződés törlesztőrészleteit, illetve kamatkülön- bözeteit.

14.7. Amennyiben biztosítási esemény bekövetkezik és a biztosítottra vo- natkozó kockázatviselés megszűnik, a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért (kivéve az azonnali hatályú felmondás esetét). Ha az időarányos díjnál több díjat fi- zettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

14.8. A biztosító jogosult arra, hogy a jelen biztosítási felté-

telek 11.2. pontja szerinti változások esetén a biztosítottra vonatkozó biztosítási díjtétel százalékban kifejezett mérté- két a 11.2. pontja szerinti mértékben megváltoztassa. A díj-

módosítás szabályainak részleteit a 11.§ tartalmazza. Ameny- nyiben a biztosított a megváltozott feltételekkel a biztosítást nem kívánja fenntartani, bármikor jogosult a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyt 12.2. pont szerinti rendes felmondással megszüntetni.

15.§ Értékkövetés

A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.

16.§ Biztosítási csomagok és biztosítási események

16.1. Jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősülnek az alábbi események:

− haláleset;

− balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkáro- sodás;

− 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi álla- pot;

− keresőképtelenség;

− munkanélküliség.

16.2. A fenti biztosítási események meghatározását a vonatkozó különös feltételek tartalmazzák.

16.3. A biztosítottra az alábbi szolgáltatáscsomagok és a hozzájuk tartozó biztosítási események vonatkozhatnak.

Aktív és Aktív Emelt csomag	Nyugdíjas és Nyugdíjas Emelt csomag
– Haláleset – Balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodás – 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi állapot – Keresőképtelenség – Munkanélküliség	– Haláleset – Balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodás

16.4. Az Aktív és Aktív Emelt csomag igénybevételének további feltételei a biztosítottra vonatkozóan:

− olyan természetes személy, aki elmúlt 18, de még nem töltötte be 65. életévét az igénylés napján, és

− semmilyen jogcímen nem részesül nyugdíjban (kivéve özvegyi, szülői és baleseti hozzátartozói nyugdíj).

16.5. Kizárólag Nyugdíjas vagy Nyugdíjas Emelt biztosítási csomagot vehet igénybe azon ügyfél, aki a csatlakozási nyilatkozat megtétele napján:

− legalább 65, de legfeljebb 69 éves, vagy

− nyugdíjban részesül (ide nem értve özvegyi, szülői és baleseti hozzátar- tozói nyugdíjat), vagy

− 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi álla- potú.

17.§ A biztosító szolgáltatása

17.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító az alábbi biztosí- tási szolgáltatást nyújtja:

a. A biztosított halála, balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodása vagy 1-30% kö- zötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi állapota esetén a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltéte- lekben megállapított feltételek szerint megtéríti a szerződő részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában az alábbiak szerint ki- számított fennálló tartozását.

Fennálló tartozás = OC + I + M +/- K, ahol

− OC a biztosítási esemény bekövetkezésének napján fennálló nem- hátralékos tőketartozás;

− I a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja és az azt meg-

előző utolsó törlesztőrészlet esedékessége közötti időszakra (K nap- tári nap) a következőképpen számított kamat:

I = Im/30 * K naptári nap,

ahol Im a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja utáni első esedékes törlesztőrészlet kamatrésze;

− M az autófinanszírozási szerződés módosítási díja;

− K a biztosítási esemény bekövetkezésének napján fennálló nem-hát- ralékos kamatkülönbözetből eredő tartozás.

Aktív Emelt és Nyugdíjas Emelt biztosítási csomagok ese-

tén a biztosító az előző pontban részletezett módon kiszámított tarto- zás összegén felül megfizeti az autófinanszírozási szerződés kezdeti fi- nanszírozott összegének 50%-át a biztosított részére, a biztosított ha- lála esetén a biztosított törvényes örökösének/örököseinek.

b. A biztosított keresőképtelensége vagy munkanélkülivé vá- lása esetén a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltételekben meghatározott feltételek szerint és időtartamra megfizeti a szerződő ré- szére a biztosított adott autófinanszírozási szerződése alapján esedékes havi törlesztőrészlete(ke)t, továbbá amennyiben a kölcsön- vagy pénz- ügyi lízing szerződéshez integrált casco is tartozik, úgy a casco biztosí- tási díjat és ugyanezen időszak alatt esedékes kamatkülönbözetet.

A biztosító egy biztosítási eseményből kifolyólag a kere- sőképtelenséggel, illetve a munkanélkülivé válással kap- csolatos szolgáltatását Aktív biztosítási csomag esetén legfeljebb 6, Aktív Emelt biztosítási csomag esetén legfel- jebb 12 hónapig nyújtja.

17.2. 17.1.b. pont szerinti havi törlesztést nyújtó szolgáltatás esetén a biz- tosító kizárólag a biztosítási eseményt kiváltó állapot fennállásának időtar- tama alatt esedékessé vált törlesztések megfizetését vállalja.

17.3. Amennyiben a keresőképtelenség kezdetekor a biztosított vállalkozó vagy munkavégzésre irányuló olyan egyéb jogviszonyban áll, amely az álta- lános biztosítási feltételek 1.18. pontja alapján nem minősül munkaviszony- nak, akkor a biztosító keresőképtelenség esetén – szolgáltatási kedvezmény- ként – kétszeres szolgáltatást nyújt (azaz a vonatkozó különös biztosítási fel- tételekben meghatározott feltételek szerint és időtartamra esedékessé vált törlesztések, illetve kamatkülönbözetek kétszeresét téríti havonta).

17.4. A biztosító a havi törlesztést nyújtó biztosítási szolgálta-

tást egyidejűleg csak egy jogcímen (vagy csak keresőképte- lenség, vagy csak munkanélküliség jogcímén) teljesíti. Ameny- nyiben havi törlesztést nyújtó szolgáltatás teljesítésének tar- tama alatt a biztosítottnak másik jogcímen is szolgáltatási igé- nye keletkezik, melynek alapján a biztosító szintén a havi tör- lesztés megfizetésére köteles, akkor a biztosító az elsőként bejelentett biztosítási esemény alapján teljesít mindaddig, amíg ezen a jogcímen a biztosított szolgáltatásra jogosult.

17.5. Amennyiben a havi törlesztést nyújtó szolgáltatás időtartama alatt olyan biztosítási esemény következik be, amelynek alapján a biztosító a fenn- álló nem-hátralékos tartozást téríti meg (halál, balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodás, 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi állapot) és ezen újonnan bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán a biztosító térítési kötelezettsége a vonatkozó biztosítási feltételek alapján egyébként fennáll, akkor a biztosító a havi tör- lesztések fizetését befejezi és az újonnan bekövetkezett biztosítási esemény bekövetkezésének napján (lásd a vonatkozó különös biztosítási feltételekben) a 17.1.a. pont szerinti fennálló nem-hátralékos tartozást fizeti meg.

17.6. A biztosító egy biztosítottra vonatkozó kockázatvállalá-

sának felső határa a biztosítottnak a szerződővel szemben – autófinanszírozási szerződése(i) alapján – fennálló összes tar- tozása(i) vonatkozásában 20 000 000 Ft, azaz húszmillió fo- rint. Ezen határösszeg alkalmazása során figyelembe kell venni minden olyan kifizetést, amely az adott biztosítottra vonatkozóan a GB637 jelű csoportos biztosítási szerződés alapján történt.

17.7. A biztosító a szolgáltatását minden esetben forintban teljesíti.

Biztosítási csomag	A biztosító szolgáltatása
	Halál	Balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodás	1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi állapot	Kereső- képtelenség	Munka- nélküliség
Aktív csomag	Fennálló nem-hátralékos tartozás			törlesztőrészlet, maximum 6 hónapig
Aktív Emelt csomag	Fennálló nem-hátralékos tartozás + kezdeti finanszírozott összeg 50%-a			törlesztőrészlet, maximum 12 hónapig
Nyugdíjas csomag	Fennálló nem-hátralékos tartozás		–	–
Nyugdíjas Emelt csomag	Fennálló nem-hátralékos tartozás + kezdeti finanszírozott összeg 50%-a		–	–

18.§ A biztosítási csomag módosítása

18.1. A biztosítottnak lehetősége van a csatlakozást követően a szerződő székhelyén személyesen vagy a 24.2. pontban közölt címre eljuttatott írás- beli nyilatkozattal a biztosítottra vonatkozó biztosítási csomagot megvál- toztatni. Csomag módosítása során ugyanazokat a szabályokat kell figye- lembe venni, mint a csoportos biztosítási szerződéshez való csatlakozáskor (lásd 4.§, 5.§, 6.§, 9.§, 16.§).

18.2. Amennyiben a biztosított öregségi vagy előrehozott öregségi nyug- állományba vonul, vagy egészségi állapota 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható állapotúra változik, ezt 15 napon belül köteles a szerződő székhelyén személyesen vagy a 24.2. pontban közölt címre el- juttatott írásbeli nyilatkozattal bejelenteni.

18.3. Figyelem! Amennyiben a biztosított a fenti 18.2. pont- ban szereplő változásbejelentési kötelezettségét elmulasztja, akkor a biztosított a bejelentés időpontjáig az Aktív vagy Aktív Emelt csomag díját köteles megfizetni. Az Aktív és az Aktív Emelt csomag olyan biztosítási fedezetet is tartalmaz, amelyre a biztosított nyugdíjba vonulása, illetve egészségi állapotának megváltozása miatt a biztosító nem tud szolgál- tatást teljesíteni (pl. munkanélküliség).

18.4. A biztosítási csomag módosítása a bejelentés szerződőhöz való be- érkezési időpontjától függően az alábbi időpontok valamelyikével lép ha- tályba a csomagmódosítás időpontjában aktuálisan érvényes biztosítási díjjal:

– ha a csomagmódosítási nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási idő- szak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját megelőzően érke- zik be a szerződőhöz, akkor a csomagmódosítási nyilatkozat beérke- zésének időpontját követő legközelebbi biztosítási időszak első napján 0 órától;

– ha a csomagmódosítási nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási idő- szak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját követően érkezik be a szerződőhöz, akkor a csomagmódosítási nyilatkozat beérkezésének időpontjában folyamatban lévő biztosítási időszakot követő biztosítási időszak első napján 0 órától.

18.5. A biztosított által a fenti 18.1. vagy 18.2. pont szerint tett csomag-

módosítási nyilatkozat esetén a szerződő írásbeli visszaigazolást küld a biz- tosított részére a csomagváltozásról, annak hatálybalépésének időpontjá- ról, illetve a díjváltozásról.

18.6. Amennyiben az Aktív csomaggal rendelkező biztosított betölti a 65.

életévet, az ezt követő biztosítási időszaktól rá a Nyugdíjas csomag vo- natkozik a csomagmódosítás időpontjában aktuálisan érvényes biztosítási díjjal.

18.7. Amennyiben az Aktív Emelt csomaggal rendelkező biztosított betöl-

ti a 65. életévet, az ezt követő biztosítási időszaktól rá a Nyugdíjas Emelt csomag vonatkozik a csomagmódosítás időpontjában aktuálisan érvényes biztosítási díjjal.

18.8. A szerződő az életkorlimit elérése miatti csomagváltozásról, illetve

díjváltozásról a csomagváltozás időpontját megelőzően legalább 60 nappal írásban értesíti a biztosítottat.

19.§ A biztosítási esemény bejelentése,

a biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok

19.1. A biztosított halála esetén a biztosított örököse vagy hozzátartozója, egyébként a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy – és ameny-

nyiben a tudomására jut, a szerződő is – köteles a biztosítási eseményt a bekövetkezését követő – akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított – 15 napon belül a biztosító bármely ügyfélszolgálati irodájánál bejelenteni.

19.2. A biztosítottak tájékoztatására a biztosító a következő telefonszámot

tartja fenn: x00 0 000 0000

19.3. A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ameny- nyiben a bejelentési és a szükséges felvilágosítási kötelezett- ségek megsértése miatt lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak.

19.4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő dokumentumokat kéri, illetve kérheti:

− a szerződőtől a biztosított csatlakozási nyilatkozatát;

− a biztosítási szolgáltatást igénylő személy (a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy) által kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt;

− hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó iratokat;

− baleset esetén a baleseti jegyzőkönyvet, ha ilyen készült;

− ha a biztosítási esemény külföldön történik, az idegen nyelven kiállított dokumentumok hitelesített magyar fordítását.

19.5. Az egyes biztosítási kockázatokra/szolgáltatásokra vonatkozó külö-

nös biztosítási feltételek a fentieken túl további dokumentumok benyújtá- sát írják, illetve írhatják elő.

19.6. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumen-

tumokat nem vagy hiányosan nyújtják be, a biztosító a szol- gáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

19.7. A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges valamennyi doku- mentum beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

20.§ A biztosító mentesülése

20.1. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötele- zettség megszegése esetén a biztosító az 7.6. pontban foglal- tak szerint mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

20.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítási esemény okozati összefüggésben áll a biztosított- nak – a biztosítás hatályba lépését követően – két éven belül bekövetkező öngyilkossági kísérletével vagy öngyilkosságá- val, függetlenül attól, hogy azt tudatzavarában követte el.

20.3. Amennyiben a biztosítási esemény összefüggésben áll a biztosított nem orvosi javallatra vagy nem az előírt adago- lásban történő gyógyszer szedésével, a biztosító jogosult a szolgáltatását csökkenteni. A szolgáltatás csökkentésének mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.

20.4. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás okozta biztosítási eseménynek minősül, ha:

− a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggés- ben következett be;

− a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított kábí- tószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt;

− a biztosítási esemény a biztosított súlyosan ittas állapotá-

val (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben következett be;

− a biztosítási esemény a biztosított jogosítvány vagy ér- vényes forgalmi engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gépjármű veze- tése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárműve- zetést is;

− a biztosítási esemény amiatt következett be, hogy a bizto- sított engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett;

− a biztosítási esemény a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be;

− diagnosztizált betegség esetén a biztosított az orvosi uta- sításokat nem tartotta be és ennek következményeként szövődmény, állapotromlás következett be, ami megelőz- hető lett volna.

21.§ Kizárások

21.1. A biztosító nem viseli a keresőképtelenségi és a mun- kanélküliségi kockázatot, ha a kockázatviselés kezdetekor a biztosított bármilyen jogcímen – kivéve az özvegyi, szülői és baleseti hozzátartozói nyugdíjat – nyugdíjas.

21.2. A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a bekövetkezett biztosítási esemény közvetlenül vagy közvet- ve összefüggésben áll:

− harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel (jelen feltételek szempontjából harci cselekménynek mi- nősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvil- longás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, népi meg- mozdulás, például nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei például csak légi csapás vagy csak tengeri akció, kommandó támadás, ter- rorcselekmény);

− állam elleni bűncselekményekkel, felkelésekkel vagy za- vargásokkal (e feltétel szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Büntető Törvénykönyv annak minősít: különö- sen lázadás, kémkedés, rombolás);

− atomkárokkal (nukleáris hasadás, nukleáris reakció, fúzió, radioaktív, ionizáló, illetve lézersugárzás, valamint ezek szennyezése, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugár- kezelést);

− fegyver, robbanószer, vegyi vagy gyúlékony anyagok hasz- nálatával;

− HIV fertőzéssel (kivéve azokat a speciális eseteket, amikor a fertőzés, olyan körülmények között történt, amit a biz- tosított nem tudott elkerülni: például laboratóriumi fertő- ződés vagy fogorvosi manipuláció);

− nemi érintkezés útján terjedő egyes fertőző betegségekkel (például hepatitis C vírus);

− egyéb kockázatosnak minősülő tevékenységekkel, különö- sen a búvárkodás, barlangászat, hegymászás, egyéni hajó- zás, vitorlázás, vadvízi evezés, tengeri horgászat.

21.3. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított bal- esete vagy betegsége

− gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben hazai vagy nemzetközi sportversenyen való részvétel kö- vetkeztében vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be, vagy

− nem a szervezett légi forgalom keretében végrehatott légi úton való részvétel, hanem egyéb (akár motoros, akár motor nélküli) repülés vagy repülősportolás következmé- nye, vagy

− hivatásos sportolóként végzett, a saját megélhetését biz- tosító sporttevékenysége során következett be.

21.4. Jelen feltétel alapján nem minősül balesetnek továbbá:

− megemelés;

− fagyás;

− napszúrás;

− foglalkozási megbetegedés;

− öncsonkítás;

− öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet;

− ejtőernyőzés, sziklamászás, barlangkutatás tevékenysé- gek során bekövetkező balesetek;

− szívinfarktus, agyvérzés, epilepszia, tudatzavar vagy belá- tási képesség csökkenése miatt bekövetkezett balesetek.

21.5. A baleseti esemény előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosítás- ból ki vannak zárva.

21.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatvi- selés kezdete előtt meglévő betegséggel, kóros állapottal vagy a veleszületett rendellenességekkel (együttesen: meg- lévő betegség) és azok következményeivel okozati összefüg- gésben álló eseményekre abban az esetben, ha a kockázatvi- selés kezdetekor a meglévő betegségről a biztosított tudo- mással bírt.

21.7. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatvi- selés kezdete előtt bármely okból már károsodott, beteg, sé- rült vagy csonkolt testrészekkel és szervekkel, illetve e sérü- lések későbbi következményeivel okozati összefüggésben álló eseményekre.

21.8. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésekor köteles indokolatlan késedelem nélkül orvosi ellátást igény- be venni, valamint a kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni. A biztosító jogosult a szolgáltatást részben vagy egészben megtagadni, amennyiben a biztosított e kötele- zettségének nem tett eleget.

21.9. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan szub- jektív panaszokra épülő betegségekre, amelyek objektív or- vosi módszerekkel nem igazolhatók (például migrén vagy a gerinc egyes degeneratív betegségei – polidiszkopátia – és azok közvetett vagy közvetlen következményei, stb.). A biz- tosító szubjektív panasznak tekinti az olyan tünetekre ala- puló panaszt, ami kizárólag a beteg beszámolójára, érzéseire alapul. Objektív orvosi módszerek azok a módszerek, melyek alkalmazásával az orvosi fizikális, eszközös vagy laboratóriu- mi vizsgálat által a betegség észlelhető, kimutatható.

21.10. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kárté- rítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete ha- tározata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szank- ció vonatkozik.

22.§ A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)

22.1. Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológi- ai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó kö- vetkeztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvá- nítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetet- len beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett

bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhaszná- lása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jel- lemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó techni- kai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkal- mazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, felté- ve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.

h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.

i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül

összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve, európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000;

n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó sze-

mélyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körül- ményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, kör- nyezet, foglalkozás).

p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.

r. Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy fel- dolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.

22.2. Az adatkezelés célja, jogalapja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől elté- rő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hoz- zájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meg- határozottak szerinti kezeléséhez.

22.3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§

(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az

alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklám küldeményre vonat- kozó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.

22.4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok keze- lésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító

22.4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a bizto- sító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzáju- tottak.

22.4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;

c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

22.4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során (2018. január 1-jétől ehelyett közigazgatási perben) eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárás- ban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer-

vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;

u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

22.4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak

szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

22.4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Infotv. 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

22.4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékeny- séghez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 22.4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 22.4.3. pont b., f. és

x. xxxxxxx, illetve a 22.4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattováb- bításokról.

A biztosító a 22.4.2.–22.4.6. pontokban meghatározott ese- tekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.

22.4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

22.4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes

adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

22.4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli meg- szűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzle- ti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári ku- tatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási ti- tokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvá- nosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkal- mazni.

22.4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabályok

A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá-

sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

22.4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 22.4.1.-22.4.9., valamint az 22.5. pont- ban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők eseté- ben is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biz- tosításközvetítőt kell érteni.

22.5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

22.6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

22.6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számítógépes úton is kezeli.

22.6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

22.6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántar- tásokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügy- fél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügy- fél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az ál- tala vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldol- gozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idő- tartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel össze- függő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzett- jéről.

22.6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogai- val (pl. tiltakozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.

Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint

c. törvényben meghatározott egyéb esetben.

Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.

22.6.5. Kártérítés, sérelemdíj

Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott

kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

22.6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

22.6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthe- tők a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.

22.6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabad- ság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015., NAIH – 100950/2016., NAIH – 123122/2017. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.

22.7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák, posta	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek	programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honla- pon is.

A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó

jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

22.8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhetőségei: cím: 1013 Buxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, a személyes ügyfélszolgálat

nyitvatartási idejében hívható, ingyenes telefonszám: x00 00 000 000, köz-

ponti fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békélte- tő Testület (személyes ügyfélszolgálati iroda címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., meghallgatások helyszíne: 1100 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház), levélcím: 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám:

x00 0 000 0000, a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható,

ingyenes telefonszám: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) el- járását kezdeményezheti. 2016. október 15-től bármelyik kormányablakban is lehetősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű bejelentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem leadására.

Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai online vitarendezési plat- formról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.

A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. A bíróság eljárására a 2018. ja- nuár 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthető a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

22.9. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötele- zettségekről

Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát

(életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

22.10. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettsé- gekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszer- zett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év jú- nius 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automatikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más állami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben megha- tározott adatokat.

Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.

22.11. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzet- ről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

23.§ Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésről

23.1. Távértékesítés

Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés- nek az a szerződés minősül, amelyet a szolgáltató és fogyasztó köt egy- mással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Szolgáltató: aki meghatározott szolgáltatást gazdasági vagy szakmai te- vékenysége keretében nyújtja.

Fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalko- zása és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy aján- lat (ajánlati felhívás) címzettje.

Távközlő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szer- ződési nyilatkozatok megtételére. Távközlő eszköznek minősül többek kö-

zött a DM levél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a te- lefon, internetes honlap, e-mail, telefax.

Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan szerződéskötési módot és eljárást, amelyre a felek, vagyis a szolgálta- tó és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte (face to face kapcsolat) nélkül kerül sor. Amennyiben a szerződéskötés folyamata során, annak bármely szaka- szában a felek egyidejű jelenlétében történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a szerződés megkötésére irányuló magatartás, akkor az adott értékesítés nem minősül távértékesítésnek.

A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződé- sekről szóló 2005. évi XXV. törvény alapján a biztosító és a fogyasztó táv- közlő eszköz alkalmazásával is köthet biztosítási szerződést. A jogszabály a fogyasztó érdekeit szem előtt tartva útmutatást ad a szolgáltató (továbbiak- ban: biztosító) szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségére, va- lamint a fogyasztó szerződéstől való elállási (felmondási) jogának gyakorlá- sára, amelyekről az alábbiakban tájékoztatjuk. Tájékoztatjuk, hogy a biztosí- tó a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatást a biztosítási feltételek formájában teljesítette, így a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgálta- tásokról rendelkező törvényben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatá- si kötelezettségének is eleget tesz, ezért a biztosító által nyújtandó szol- gáltatás, ellenszolgáltatás, a fizetés és a biztosító teljesítésének feltételeit, a biztosító adatait, valamint a biztosító felett felügyeletet gyakorló szerv ada- tait a biztosítási feltételek tartalmazzák. Kérjük, feltétlenül olvassa el a bizto- sítási feltételeket is! Tájékoztatjuk továbbá, hogy a fogyasztó tájékoztatását kizárólag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni abban az esetben, ha ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra egymást követő ügyletek, illetve azonos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolatban áll- nak egymással. Amennyiben egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegű művelet teljesítésére, az ezt követő ügyletet vagy műve- letet új ügyletnek, illetve egy újabb műveletsor első műveletének kell tekin- teni, és a tájékoztatást teljesíteni kell. A távértékesítés keretében kötött biz- tosítási szerződés a fogyasztó terhére többletköltséget nem okoz.

23.2. További információk

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridő lejárta előtt a szerződés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hoz- zájárulását követően kezdhető meg. Amennyiben a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét követelheti (a koc- kázatviselés kezdete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vonatkozó biztosítási díjat). A szerződés fentiek szerinti felmon- dása esetén a biztosító köteles a fogyasztó által megfizetett biztosítási díj- nak a szerződés megszűnéséig a biztosító által teljesített kockázatviseléssel arányos ellenértékét (a kockázatviselés kezdete és az azonnali hatályú fel- mondás időpontja közötti időszakra vonatkozó biztosítási díj) meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladékta- lanul, de legkésőbb 30 napon belül a fogyasztónak visszatéríteni.

24.§ Egyéb rendelkezések

24.1. A biztosító a hozzá eljuttatott adatokat, bejelentéseket és jognyilatko- zatokat csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat a jelen feltételek részét képező Tudnivalókban (ld. 22.§-ban) feltüntetett elérhetőségeken sze- mélyesen, írásban vagy elektronikus úton, illetve telefonszámon közölték.

24.2. A csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos, a szerződőhöz kül- dendő jognyilatkozatokat (pl. nyugdíjba vonulás bejelentése, felmondás) az alábbi címre kell küldeni vagy személyesen a szerződő ügyfélszolgálatán nyitvatartási időben benyújtani:

Postai cím: Merkantil Bank Zrt. 1365 Budapest, Pf. 676 Ügyfélszolgálat: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 0.

24.3. A biztosításból eredő igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 2 év elteltével elévülnek.

24.4. A Merkantil Bank Zrt. a biztosítottak biztosítási szerződéshez törté- nő csatlakozásával összefüggésben a Groupama Biztosító Zrt.-től közvetlen díjazásban részesül.

24.5. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

ÉLETBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja. Jelen különös felté- telekben foglaltak az Általános Biztosítási Feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartamán belül bármely – ki nem zárt – okból bekövetkezett halála.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett(ek) részére a biztosítottnak a biztosítási ese- mény időpontjában (a halál bekövetkeztének napján) a kockázatviseléssel fedezett autófinanszírozási szerződés(ek) alapján fennálló, az Általános Biz- tosítási Feltételek 17.§-ban foglaltak szerint kiszámított nem-hátralékos tartozását, illetve Aktív Emelt vagy Nyugdíjas Emelt biztosítási csomag vá- lasztása esetén a kezdeti finanszírozott összeg 50%-át.

3.§ Várakozási idő

A biztosító az életbiztosítási kockázat tekintetében – kivéve a balesetből eredő haláleseteket – a kockázatviselés kezdetétől számítandó 6 hónapos várakozási időt határoz meg. Ameny- nyiben a biztosított – nem balesetből eredő – halála a vára- kozási idő alatt következett be, akkor a biztosító sem a vára- kozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biz- tosítási szolgáltatást.

4.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az Általános Biztosítási Feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri, illetve kérheti:

− halotti anyakönyvi kivonat és a halottvizsgálati bizonyítvány másolata;

− boncolási jegyzőkönyv (ha készült) másolata.

5.§ Maradékjogok, kötvénykölcsön

Az életbiztosításhoz maradékjogok nem tartoznak, tehát az nem visszavásárolható és a díjmentes leszállítás sem alkal- mazható. Az életbiztosításra kötvénykölcsön nem nyújtható.

BALESETBŐL EREDŐ 50%-OS VAGY AZT MEGHALADÓ MÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött cso- portos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötele- zettséget, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövet- kezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja. Jelen külö- nös feltételekben foglaltak az Általános Biztosítási Feltételekkel együtt ér- vényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből eredő legalább 50%-os egészségkárosodása. A biztosító saját hatáskörében állapítja meg az egészségkárosodás mértékét.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset bekövet- kezésének napja.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tar- tama alatt bekövetkezett balesetnek a baleset bekövetkezéséhez képest előzmény nélküli következménye(i) miatt megállapított egészségkárosodás minősül biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett(ek) részére a biztosítottnak a biztosítási ese- mény időpontjában (ld. a fenti 1.2. pontban) az aktív kockázatviseléssel fe- dezett autófinanszírozási szerződés(ek) alapján fennálló, az Általános Biz- tosítási Feltételek 17.§-ában foglaltak szerint kiszámított nem-hátralékos tartozását, illetve Aktív Emelt vagy Nyugdíjas Emelt biztosítási csomag vá- lasztása esetén a kezdeti finanszírozott összeg 50%-át.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

3.1. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általá- nos feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri, il- letve kérheti:

− az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi szakvizsgálatának eredmé- nyét igazoló, az egészségkárosodás mértékét megállapító jogerős ha- tározatot (ha született ilyen határozat);

− az egészségkárosodás megállapítására jogosult szerv által rendszeresí- tett nyomtatványok, jogerős határozatok (ha vannak) és egyéb orvosi dokumentáció hiteles másolatait.

3.2. A balesetből eredő egészségkárosodás mértékét a biztosító saját ha-

táskörében állapítja meg. Ilyen esetben a biztosító orvosa a balesetből eredő egészségkárosodás mértékét az alábbiak alapulvételével határozza meg:

Testrészek Rokkantság

károsodása foka

egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20%

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10%

bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag lábszár közepéig vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2%

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése,

amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben

a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette

a beszélôképesség teljes elvesztése 60%

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

3.3. Amennyiben a balesetből eredő egészségkárosodás mértéke a 3.2. pontban szereplő táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosí- tó orvosa aszerint állapítja meg, hogy a testi és/vagy szellemi működőképes- ség a baleset következtében orvosi szempontból milyen mértékben csökkent.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási ese- mény bekövetkezését követően kötött autófinanszírozási szerződésekre.

1-30% KÖZÖTTI VAGY 31-50% KÖZÖTTI NEM REHABILITÁLHATÓ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, az ugyanott meghatározott díj ellené- ben, arra vállal kötelezettséget, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja. Jelen különös feltételekben foglaltak az Általános Biztosítási Felté- telekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a kockázatviselés idő- szakán belül az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv azon döntésének meghozatala, amely a biztosított egészségi állapotát baleseti vagy betegsé- gi okból 30% vagy kisebb mértékűnek minősíti, vagy 31-50% közöttinek és nem rehabilitálhatónak minősíti, és ezért a biztosított rokkantsági ellá- tásban részesül.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amelyen

az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv az 1.1. pontban leírtak szerin- ti döntést meghozta.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tar- tama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövet- kezett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási ese- ménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett(ek) részére a biztosítottnak a biztosítási ese- mény időpontjában (ld. a fenti 1.2. pontban) a kockázatviseléssel fedezett autófinanszírozási szerződés(ek) alapján fennálló, az Általános Biztosítási Feltételek 17.§-ában foglaltak szerint kiszámított nem-hátralékos tartozá- sát, illetve Aktív Emelt vagy Nyugdíjas Emelt biztosítási csomag választása esetén a kezdeti finanszírozott összeg 50%-át.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az Általános Biztosítási Feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri, illetve kérheti:

− a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítését igazo- ló, az egészségi állapot mértékét megállapító jogerős határozatot;

− az össz-szervezeti egészségkárosodás megállapítására jogosult szerv által rendszeresített nyomtatványok, jogerős határozatok és egyéb or- vosi indokolások dokumentációinak hiteles másolatait.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására vo- natkozó kérelem szakértői szervhez történő benyújtása után kötött autófinanszírozási szerződésekre.

KERESŐKÉPTELENSÉGI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja. Jelen különös felté- telekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. Biztosítási eseménynek a biztosított 30 (harminc) napot meghaladó, kizárólag a biztosított balesetéből vagy betegségéből eredő folyamatos be-

tegállománya (keresőképtelenség) minősül. A terhességből eredő ke- resőképtelenség nem minősül biztosítási eseménynek, mert a terhesség nem baleset vagy betegség.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelen- ség 31. napja.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tarta- ma alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosított keresőképtelenségének 31. napját követően – minden hónapban megfize- ti a kedvezményezett részére a biztosított adott autófinanszírozási szerző- dése alapján esedékes havi törlesztőrészlete(ke)t, továbbá amennyiben a kölcsön- vagy pénzügyi lízing szerződéshez integrált casco is tartozik, úgy a casco biztosítási díjat is, és ugyanezen időszak alatt esedékes kamatkü- lönbözete(ke)t (ha a keresőképtelenség kezdetekor a biztosított vállalkozó vagy munkavégzésre irányuló olyan egyéb jogviszonyban áll, amely az álta- lános biztosítási feltételek 1.18. pontja alapján nem minősül munkavi- szonynak, akkor szolgáltatási kedvezményként a törlesztőrészlet és ugyan- ezen időszak alatt esedékes kamatkülönbözet kétszeresét).

2.2. A biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik:

– a keresőképtelenség megszűnéséig, vagy

– a keresőképtelenség első napján az adott autófinanszírozási szerződés alapján fennálló nem-hátralékos tartozás – a biztosító általi – teljes visszafizetéséig, vagy

– a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig,

– de – egy biztosítási esemény kapcsán – Aktív csomag ese- tén legfeljebb 6 (hat), míg Aktív Emelt csomag esetén leg- feljebb 12 (tizenkettő) egymást követő hónapig.

2.3. Amennyiben a biztosított a biztosítási szolgáltatás megszűnését köve- tő 30 napon belül a korábbi biztosítási eseményt kiváltó ok vagy annak kö- vetkezménye miatt újból keresőképtelenné válik, akkor az ilyen keresőkép- telenséget a biztosító az előző biztosítási esemény folytatásaként tekinti és az újbóli keresőképtelenség bekövetkezése után azonnal szolgáltat. 30 napon belül más okból keletkező vagy a biztosítási szolgáltatás megszűné- se után több mint 30 nappal bekövetkező keresőképtelenséget a biztosító új biztosítási eseménynek tekint.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

3.1. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumot kéri, illetve kérheti:

– az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű nyomtatvány hiteles másolatát;

– a keresőképtelenséget okozó betegség vagy baleseti sérülés diagnózi- sának megnevezését és kódját tartalmazó orvosi igazolást;

– kórházi zárójelentés, illetve minden egyéb kórházi dokumentum máso- lata (amennyiben kórházi ápolás történt);

– baleseti jegyzőkönyv (ha készült).

3.2. Az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű igazolást a biztosítottnak havonta kell megküldeni a biztosító részére. Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 15-ig kell eljuttatni, amelyben a biztosított keresőképtelen volt.

3.3. Amennyiben a biztosított az előző, 3.2. pont szerintieket nem igazol- ja, a biztosító kötelezettségét teljesítettnek és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltéte- lekben foglaltakon túl – nem terjed ki:

– aszténiával, depresszióval és más mentális rendellenessé- gekkel kapcsolatos keresőképtelenségre;

– pszichiátriai vagy pszichológiai kezeléssel kapcsolatos ke- resőképtelenségre;

– detoxikálóval, alvásterápiával kapcsolatos keresőképte- lenségre;

– geriátriai vagy gerontológiai kezeléssel kapcsolatos kere- sőképtelenségre;

– rehabilitációval, utógondozással kapcsolatos keresőképte- lenségre;

– gyógypedagógiával, logopédiával kapcsolatos keresőkép- telenségre;

– gyógytornával, fizio- és fizikoterápiával, masszázzsal, für- dőkúrával, fogyókúrával kapcsolatos keresőképtelen- ségre;

– orvosilag nem indokolt, a biztosított által kezdeményezett beavatkozásokkal (például kozmetikai, plasztikai beavat- kozások) kapcsolatos keresőképtelenségre;

– gyermekápolási táppénzre;

– hadkötelesként fegyveres katonai, illetve polgári szolgála- tot teljesítő biztosított keresőképtelenségére;

– olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jö- vedelemszerző tevékenységet folytat;

– olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egész- ségi állapota miatt következett be;

– az autófinanszírozási szerződés felmondása után bekövet- kező keresőképtelenségre.

MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja. Jelen különös felté- telekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a biz- tosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett 30 (harminc) egy- mást követő napot meghaladó álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása.

1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosított állás- keresőként (munkanélkülikénti) nyilvántartott állapotának a 31. napja.

1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli álláskeresővé (munkanél- külivé) válása minősül biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosított álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartásának 31. napját követően – minden hónapban megfizeti a kedvezményezett részére az adott autófinanszírozási szerződés alapján esedékes havi törlesztőrészle- te(ke)t, továbbá amennyiben a kölcsön- vagy pénzügyi lízing szerződéshez integrált casco is tartozik, úgy a casco biztosítási díjat is, és ugyanezen idő- szak alatt esedékes kamatkülönbözete(ke)t. A biztosító térítési kötelezett- sége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik:

– a biztosított álláskeresőkénti (munkanélkülikénti) nyilvántartása meg- szűnésének időpontjáig, vagy

– a felmondó levél kézhezvételének napján vagy a biztosított álláskereső- ként (munkanélküliként) történő nyilvántartásba vételének napján az adott autófinanszírozási szerződés alapján fennálló nem-hátralékos tar- tozás (attól függően, hogy e kettő közül melyik az alacsonyabb) – a biz- tosító általi – teljes visszafizetéséig, vagy

– a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig;

– de – egy biztosítási esemény kapcsán – Aktív csomag ese- tén legfeljebb 6 (hat), míg Aktív Emelt csomag esetén leg- feljebb 12 (tizenkettő) egymást követő hónapig.

2.2. Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében az újbóli

szolgáltatásra való jogosultság – amennyiben Aktív csomag esetén 6 (hat), míg Aktív Emelt csomag esetén 12 (tizenket- tő) havi szolgáltatás kifizetésével szűnt meg a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a megszűnést követő 12 (tizen- kettő) havi – díjfizetéssel lefedett – időszak után nyílik újra.

3.§ Várakozási idő

Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a kockázatviselés kezdetétől számított 90 (kilencven) napos vá- rakozási időt határoz meg. Ha a biztosított munkaviszonyát megszüntető írásbeli jognyilatkozat a várakozási idő alatt kelt, vagy a munkaviszony a várakozási idő alatt szűnt meg, szüntették meg, a biztosító az emiatt bekövetkezett álláske- resővé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

4.§ A munkanélküliségi szolgáltatásra való jogosultság speciális feltételei

Olyan biztosítottak esetében, akik a csatlakozási nyilatkozat megtételekor nem rendelkeztek legalább 6 hónapos folyamatos, a Munka Törvényköny- ve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé vá- lását megelőzően legalább 6 hónapig folyamatosan a Munka Törvény- könyve szerinti legalább heti 30 órás, határozatlan időtartamú munkavi- szonnyal rendelkezett.

5.§ A biztosító teljesítése, teljesítéshez szükséges iratok

5.1. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általá- nos biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentu- mokat kéri, illetve kérheti:

– a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megál- lapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

– az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kiállított, a biztosítási jog- viszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványának má- solatát;

– a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszű- néséről, megszüntetéséről;

– amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg, a megszűnést iga- zoló nyilatkozat másolatát;

– a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás vagy közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;

– a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított az adott hónapra vonatkozóan mely időponttól, mely időpontig regisztrált álláskereső;

– az álláskeresési járadék iránti kérelem vagy – ha van – annak megállapí- tó esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapított já- radék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát;

– a megszűnt, megszüntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszerző- dés másolatát.

5.2. A munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását a biztosítottnak havonta kell megküldeni a biztosító részére. Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 15-ig kell eljuttatni, amelyben a biztosított munkanélküli volt.

5.3. Amennyiben a biztosított az előző, 5.2. pont szerintieket nem igazol- ja, a biztosító kötelezettségét teljesítettnek, és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

6.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltéte- lekben foglaltakon túl – nem terjed ki:

– határozott tartamú munkaviszonyra, valamint a munka- erő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra;

– olyan biztosítottra, aki az álláskeresővé válását megelőzően nem állt az általános biztosítási feltételek 1.18. pontja sze- rinti munkaviszonyban, vagy az általános biztosítási felté- telek 1.18. pontja szerinti munkaviszonyban állt ugyan, de a munkaviszony megszűnését, megszüntetését megelőző 6 hónap során a munkavégzése – a táppénz, illetve a munkál- tató érdekkörében felmerült ok kivételével – szünetelt;

– a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére, ha a munkáltatói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biztosí- tott hozzátartozója, vagy a biztosított az adott munkálta- tónál többségi tulajdonnal vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagy a biztosított a munkáltató üzletvitelét befolyásoló döntések meghozatalára jogosult vagy egyéb vállalati vezetési befolyással rendelkezik;

– a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszünte- tésére, kivéve, ha az erről szóló megállapodásban kifeje- zetten megemlítésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:

– a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti lét- számcsökkentés;

– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;

– a munkavállaló tartós keresőképtelensége.

– a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett fel- mondás miatti megszüntetésére;

– a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére;

– a munkaviszonynak a munkáltató által rendkívüli felmon- dással történő megszüntetésére, illetve ha a munkáltató a biztosított magatartása miatt felmondással élt;

– a munkáltató általi felmondásra öregségi nyugdíjazás, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság megállapítása miatt;

– a biztosított munkaviszonyának megszüntetésére, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette;

– a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkaviszonyra, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette;

– a felmondó levél kézhezvételének napját követően kötött autófinanszírozási szerződésekre;

– arra a munkanélküliségre, amely a kockázatviselés kezde- tekor már fennállt.

A biztosító a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetés fent felsoroltak szerinti körülményre vonatko- zó, de utólag kiállított igazolást nem fogad el.