TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS

(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Alulírott tagok – a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) és a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek megfelelően – a következők szerint állapítjuk meg az alábbi nonprofit korlátolt felelősségű társaság társasági szerződését:

1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

1.1. A társaság cégneve: xxxxxxxx.xx Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság rövidített cégneve: xxxxxxxx.xx Közhasznú Nonprofit Kft.

1.2. A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 00. 4. em. 9. ajtó A társaság székhelye egyben a központi ügyintézés helye is.

1.3. A cég e-mail elérhetősége: xxxx@xxxxxxxx.xx

2. A társaság tagjai

2. 1. Név: xx. Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx Anyja neve:

Lakcím:

2.2. Név: Xxxxx Xxxx Xxxxx neve:

Lakcím:

3. A társaság tevékenységi körei

3.1. A társaság cél szerinti közhasznú tevékenységei:

a) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés [Kszt. 26. § c) pont 4. alpont],

b) környezetvédelem [Kszt. 26. § c) pont 9. alpont]

b) emberi és állampolgári jogok védelme [Kszt. 26. § c) pont 12. alpont],

c) euroatlanti integráció elősegítése [Kszt. 26. § c) pont 19. alpont].

3.2. A társaság közhasznú tevékenysége körében

a) saját munkavállalói, illetve önkéntesek útján, megbízási szerződéssel, továbbá ösztöndíj folyósításával a közhatalom gyakorlásával, a közpénzek felhasználásával, az alapvető jogok és más jogosultságok védelmével, valamint a környezet állapotával összefüggő ügyekben oknyomozó újságírói tevékenységet folytat,

b) saját nevében, a saját munkavállalói, valamint önkéntesen együttműködő, valamint megbízási szerződéssel rendelkező ügyvédek útján – állampolgári kezdeményezésre vagy saját elhatározásból, különösen a környezetvédelem területén – közérdekű adatok, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igényeket terjeszt elő, a közérdekű adatok kiadására vonatkozó igények teljesítése érdekében eljárásokat kezdeményez, a hozzáférhetővé tett közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatokat közzéteszi,

c) elősegíti közérdekű, közérdekből nyilvános vagy egyéb okból bárki számára

megismerhető adatok hozzáférhetővé tételét,

d) közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok hozzáférhetővé tételével elősegíti az igazságszolgáltatás működésének tényleges nyilvánosságát,

e) tevékenységének eredményeit a nyomtatott és az elektornikus sajtó, az internet, továbbá egyéb kiadványok útján nyilvánosságra hozza, arról konferenciákat, ismeretterjesztő előadásokat, illetve tanfolyamokat szervez,

f) az a)-e) pontban meghatározott tevékenységével elősegíti Magyarországnak az közérdekű adatok nyilvánosságával, a korrupció elleni küzdelemmel, valamint az átláthatósággal összefüggő európai uniós és más, különösen európa tanácsi nemzetközi kötelezettségeinek teljesítsét,

g) együttműködik az átláthatósággal és a korrupció elleni küzdelemmel összefüggő tevékenységet folytató nemzetközi civil és más szervezetekkel.

3.3. A társaság cél szerinti közhasznú tevékenységi körei

3.3.1. A társaság főtevékenysége: m.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

3.3.2.1

3.4. Üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenysége elősegítése és megvalósítása érdekében kiegészítő jelleggel folytat, e tevékenység a közhasznú célokat nem veszélyeztetheti.

3.4a.2 A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységei: a) könyvkiadás,

b) napilapkiadás,

c) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, d) egyéb kiadói tevékenység,

e) fordítás, tolmácsolás, f) m.n.s. egyéb oktatás,

g) hírügynökségi tevékenység,

h) m.n.s. egyéb információs szolgáltatás, i) könyvtári, levéltári tevékenység,

j) társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés, k) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése.

3.5. A társaság közhasznú szolgáltatásaiból mindenki egyenlő feltételek szerint részesülhet. A társaság a Kszt. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személyeket – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

3.6. A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3.7. A társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a Kszt. szerinti tartalommal közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés nyilvános, azt az ügyvezető – nem érintve a nyilvános iratok megismerésére vonatkozó, jelen társasági szerződésben meghatározott szabályok alkalmazását – a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig a társaság honlapján köteles közzétenni.

1 A 3.3.2. pont a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000/4. számú végzésében előírt hiánypótlás teljesítése érdekében törlésre került.

2 A 3.4a. pont a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000/4. számú végzésében előírt hiánypótlás teljesítése érdekében került beiktatásra.

3.8. A társaság ügyvezetése jogosult a tevékenységi körök módosítására.

4. A társaság működésének időtartama

A társaság határozatlan időtartamra jön létre.

5. A társaság törzstőkéje

5.1. A társaság törzstőkéje 500,000 Ft, azaz ötszázezer forint, amely 500,000 Ft, azaz ötszázezer forint készpénzből áll, amely a törzstőke 100 százaléka.

5.2. A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulás 100 %-át be kell fizetni a társaság pénztárába.

5.3. A törzstőke teljesítésének megtörténtét az ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni.

5.4. A taggyűlés a veszteségek fedezésére a tagok számára pótbefizetést nem írhat elő.

6. Az egyes tagok törzsbetétje

6. 1. Név (Cégnév): xx. Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx A törzsbetét összege: 370,000 Ft

A törzsbetét összetétele: 370,000 Ft készpénz

6. 2. Név (Cégnév): Xxxxx Xxxx A törzsbetét összege: 130,000 Ft

A törzsbetét összetétele: 130,000 Ft készpénz

7. Üzletrész

7.1. A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Egy üzletrésznek több tulajdonosa is lehet, ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak; jogaikat – ideértve a társasági szerződés megkötését is – csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

7.2. Az üzletrész a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Ennek megfelelően az üzletrészek megoszlása:

1. üzletrész 74 %

Név (Cégnév): xx. Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxx:

2. üzletrész 26 %

Név (Cégnév): Xxxxx Xxxx Xxxxxxxx:

7.3. Az üzletrész a társaság tagjaira – a társaság saját üzletrészét (Gt. 135. §) kivéve –

szabadon átruházható.

7.4. Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben befizette, kivéve a Gt. 138. §-ban foglalt esetet. A tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg a fenti sorrendben. Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a taggyűlés (a társaság) beleegyezése szükséges. A beleegyezés akkor tagadható meg, ha az üzletrész átruházása a társaság jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

7.5. Adásvételi szerződésen kívüli jogcímen az üzletrész átruházható.

7.6. A társaság a saját üzletrészét nem köteles elidegeníteni.

7.7. Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása, öröklés, valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel.

8. A társaság gazdálkodásának szabályai

A társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a társasági szerződésben meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

9. A társaság működésével összefüggésben keletkezett iratokba való betekintés rendje

9.1. A társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést az ügyvezetőnél bárki kezdeményezheti. A betekintésre a társaság székhelyén minden naptári hét első munkanapján 10 óra és 12 óra között, továbbá a betekintést kezdeményező és az ügyvezető által egyeztetett más időpontban lehetőséget kell biztosítani. Az iratokról az ügyvezető erre irányuló igény esetén – a kezdeményező költségére – köteles másolatot készíteni.

9.2. A társaság éves beszámolóját az érintettek a cégbíróságon is megtekinthetik.

10. A társaság taggyűlése

10.1. A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, amelyről a taggyűlés a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének megismerése nélkül nem határozhat, a közhasznúsági jelentés elfogadása, a befektetési szabályzat elfogadása, továbbá mindazok a kérdések, amelyeket a törvény a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

10.2. Az egyes tagokat megillető szavazatok száma: Név (Cégnév): xx. Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx szavazatszám: 74, arány: 74 %

Név (Cégnév): Xxxxx Xxxx xxxxxxxxxxxx: 26, arány: 26%

10.3. A taggyűlés határozatképes, ha azon valamennyi tag jelen van. A taggyűlés a határozatait, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a szavazati joggal rendelkező jelenlévők egyszerű többségével hozza meg. A taggyűlés határozathozatalában a Kszt. 8. § (1) bekezdésében meghatározott személy az ott megjelölt feltételek teljesülése esetén nem vehet részt.

10.4. A taggyűlést legalább évi egy alkalommal össze kell hívni. A taggyűlést az ügyvezető hívja össze. A taggyűlésre a felügyelő bizottság tagjait is meg kell hívni, akik azon tanácskozási joggal részt vehetnek. A taggyűlés összehívását – az ok és cél megjelölésével – bármely tag, továbbá a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az ügyvezetőtől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a taggyűlés tizenöt napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az ügyvezető a kérelemnek nem tesz eleget, a tag vagy a felügyelő bizottság tagja e pont megfelelő alkalmazásával maga jogosult az ülés összehívására. A taggyűlés összehívása úgy történik, hogy az összehívásra jogosult személy a napirend megküldésével együttesen az ülés helyét és időpontját írásban vagy elektornikus úton közli a tagokkal, a felügyelő bizottság tagjaival, továbbá ha a taggyűlést nem az ügyvezető hívta össze, az ügyvezetővel.

10.5. A taggyűlés, valamint az ott hozott határozatok nyilvánosak. Az ügyvezető a taggyűlés döntéseiről folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A döntéseket meghozatalukat követően haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe. A nyilvántartásból a döntés tartalmának, időpontjának és hatályának, valamint az azt támogatók, illetve ellenzők személyének világosan ki kell derülnie. Amennyiben a taggyűlés más személyeket is érintő döntést hoz, a döntést az ügyvezető írásban közli az érintettekkel.

11. Az ügyvezető

11.1. A társaság ügyvezetője:

Név: xx. Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx Anyja neve:

Lakcím:

Az ügyvezetői megbízatás határozatlan időre szól.

11.2. Az ügyvezető fizetőképességi nyilatkozat tételére köteles.

11.3. Az ügyvezető nem lehet olyan személy, akivel szemben a Kszt. 9. § (1) bekezdésében, továbbá a Gt. 23. §-ában, valamint 25. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség áll fenn. Az ügyvezetőre a Gt. 25. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozások nem vonatkoznak.

11.4. Az ügyvezetőre alkalmazni kell a Kszt. 8. § (1) és 14. § (4) bekezdésében meghatározott korlátozásokat.

12. Cégvezető

A társaságnál cégvezető kinevezésére nem kerülhet sor.

13. Cégjegyzés

A társaság önálló cégjegyzésére xx. Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx ügyvezető jogosult.

14. Felügyelőbizottság

14.1. A társaság felügyelőbizottságának elnöke:

Név: Xx. Xxxxxxx Xxxxxx Anyja neve:

Lakcím:

A megbízatás határozatlan időre szól.

14.2. A felügyelőbizottság további tagja:

Név: Xx. Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxx Anyja neve:

Lakcím:

A megbízatás határozatlan időre szól.

14.3. A felügyelőbizottság további tagja:

Név: Xx. Xxxxxx Xxxxx Xxxxxx Anyja neve:

Lakcím:

A megbízatás határozatlan időre szól.

14.4. A felügyelő bizottság elnöke és többi tagja nem lehet olyan személy, akivel szemben a Kszt. 8. § (2) bekezdésében és 9. § (1) bekezdésében, továbbá – a Gt. 36. § (3) bekezdésére tekintettel – a Gt. 23. §-ában és 25. § (4) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség áll fenn. A felügyelő bizottság elnökére és további tagjaira a Gt. 25. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott korlátozások nem vonatkoznak. A felügyelő bizottság elnökére és további tagjaira alkalmazni kell a Kszt. 14. § (4) bekezdésében meghatározott korlátozásokat.

14.5. A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottságot legalább évi egy alkalommal össze kell hívni. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen mindhárom tagja jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság a 10.1. pont szerinti hatáskörében eljárva az írásbeli véleményt ülésen kívül is megadhatja, feltéve, hogy az elnök felhívására és a megkeresés ismeretében mindegyik további tag írásos véleményt bocsát az elnök rendelkezésére, aki azokat változtatás nélkül, a saját véleményével együtt küldi meg az ügyvezetőnek, aki azt a taggyűlés elé terjeszti.

A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének tizenöt napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. Az ülés összehívása úgy történik, hogy az összehívásra jogosult személy a napirend megküldésével együttesen az ülés helyét és időpontját írásban vagy elektornikus úton közli a felügyelő bizottság tagjaival.

A felügyelő bizottság ülése, valamint az ott hozott határozatok nyilvánosak. A felügyelő bizottság elnöke a felügyelő-bizottság határozatairól folyamatos nyilvántartást vezet,

amelyből a határozat tartalmának, időpontjának és hatályának, valamint az azt támogatók, illetve ellenzők személyének világosan ki kell derülnie.

A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a taggyűlés hagy jóvá.

14.6. A felügyelő bizottság, továbbá annak bármely tagja az ügyvezetőtől bármely, a társaság működésével összefüggő kérdésben jelentést, a társaság munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A jelentést az ügyvezetőhöz, a tájékoztatás vagy felvilágosítás kérését a munkavállalóhoz írásban kell eljuttatni, aki arra haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított nyolc napon belül írásban köteles válaszolni. A betekintést, illetve megvizsgálást az ügyvezetőtől írásban kell kérni, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül köteles biztosítani.

14.7. A felügyelő bizottság ellátja a Gt. 35. § (3)-(4) bekezdésében, továbbá a Kszt. 11.

§-ában meghatározott hatásköröket, továbbá a felügyelő bizottság és annak tagjai gyakorolják az ott megjelölt jogosultságokat.

15. A társaság megszűnése

15.1. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett Tilos Kulturális Alapítvány részére adja át.

15.2. A társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, kizárólag nonprofit gazdasági társaságokkal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.

16. Egyéb rendelkezések

16.1. Azokban az esetekben, amikor a Kszt. vagy a Gt. a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének a társaság honlapján tesz eleget.

16.2. A jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Kszt., a Gt., a társaságnak és tagjainak az ott nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kelt Budapesten, 2011. június 23-án.

...............................................

xx. Xxxxxx Xxxxx ügyvéd