Tartalom

Belföldi Szállítmánybiztosítás feltétele 2014

Új Ptk. 2014.03.15.

Tartalom

I. A Belföldi Szállítmánybiztosítás Általános Feltétele (2014) 3

1. Biztosított, szerződő 3

2. A biztosítási szerződés létrejötte 3

3. A biztosítási szerződés tartama 3

4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés 3

5. A szerződés megszűnése, a díjfizetés elmulasztásánakkövetkezménye, a szerződés

újra érvénybe helyezése 4

6. A biztosítási összeg 4

7. Önrészesedés 5

8. A biztosító szolgáltatásának szabályai 5

9. A biztosítással nem fedezett károk 6

10. A felek együttműködése 7

11. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga 8

12. Titoktartási kötelezettség 9

13. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 12

14. Egyéb rendelkezések 14

II. A Belföldi Szállítmánybiztosítás Különös Feltétele 16

1. Biztosítási események 16

2. Biztosítható vagyontárgyak 17

3. Biztosítási összeg 18

4. A kockázatviselés időbeni és területihatálya 18

5. Biztosítási szerződéstípusok/a szerződés tartama 18

6. Kizárások 19

I. A Belföldi Szállítmánybiztosítás Általános Feltétele (2014)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, ame- lyek – ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító szállítmánybiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonat- kozó feltételek, illetőleg a Polgári Törvénykönyvről szó- ló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezé- sei az irányadóak.

Jelen feltétel a biztosítókról és biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. törvény – továbbiakban: Bit. – alapján ügyféltájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más fel- tételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak. Az ügyféltájékoztató elemei dőlt betűkkel olvashatóak.

Jelen feltétel alapján kötött szállítmánybiztosítási szer- ződés (ek) ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti – a szerződésben rögzített és annak mellék- letein feltüntetett, a feltételekben megállapított mérték- ben és feltételek szerint – a biztosítási esemény meg- valósulása esetén a biztosított vagyontárgy (ak) ban közvetlenül keletkezett károkat.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, valamint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1. Biztosított, szerződő

A vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy meg- óvásában érdekelt személy kötheti meg (a továbbiak- ban: biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen sze- mély javára köti (továbbiakban: szerződő).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megál- lapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését írásbeli ajánlatával a Szerződő kezdeményezi. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 30 napon be- lül elbírálni. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

2.2. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a koc- kázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.3. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott napos határidőn belül kockázatvállalási irányel- veinek megfelelően visszautasítja, az ezen idő- szak alatt bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.

3. A biztosítási szerződés tartama

3.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú.

3.2. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatvi- selés

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. A fizetendő biztosítási díj: a díj alapját képező adatokból a biztosítási díjtétellel számított egy biztosítási időszakra eső díj.

4.3. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak rész- letfizetésben is. Minden későbbi díj vagy díj- részlet pedig annak az időszaknak az első nap- ján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fize- tése a szerződő fél választása szerint történhet készpénzátutalási megbízással (postai csekk), banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

A biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A Szerződő rendelkezésére a kockázat- viselés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg Biztosítóhoz, akkor a biztosítási szerződés megszűnik a kockázatviselési kezdetre vissza- menőleges hatállyal.

4.4. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4.5. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

4.6. A biztosító kockázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjrészlet a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napon a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott, kivéve, ha az ajánlatban eltérő megállapodás születik.

4.7. Ha a szerződő az első biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor a biztosítási szerződés a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal megszűnik.

Ha a szerződő a a minden későbbi biztosítási díjat annak esedékességétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor a biztosító kockázatviselése az esedékességtől számított 30. napig tart.

4.8. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felhatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jogosult a biztosítótól a Szer- ződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifize- tésében közreműködni.

5. A szerződés megszűnése, a díjfizetés el- mulasztásának következménye, a szer- ződés újra érvénybe helyezése

5.1. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal a kezdetre visszamenőleges hatállyal megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvé- nyesített, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitű- zésével a díjfizetésre az esedékességet követő

30. napig írásban fel nem szólította szerződőt. Ebben az esetben a póthatáridő eredményte- len elteltével a szerződés az esedékesség nap- jára visszamenő hatállyal megszűnik.

5.2. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés miatti

– megszűnésétől számított 6 hónapon belül a szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, és a szerződő a díj megfizetésével egyidejűleg kár- mentességi nyilatkozatát megküldi a bizto- sítónak ,a szerződés újból hatályba lép.

5.3. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával akkor is megszűnik, illetve nem lép hatályba, amikor a szerződőnek/

biztosítottnak a vagyontárgy (ak) megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszűnik (érdekmúlás), valamint ha a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövet- kezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a biztosítót a megszűnés hónapjának utolsó napjáig járó díj illeti meg.

6. A biztosítási összeg

6.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy az adott biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

6.2. A biztosítási összeg meghatározásának mód- szerei:

• áruk esetében kereskedelmi számla alapján (forgalmi érték)

• egyéb esetekben

• új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték),

• avult értéken (valóságos műszaki érték, pótlási érték),

6.3. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biz- tosított vagyontárgy választott módszer szerinti értékét.

6.4. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege a vá- lasztott módszer szerinti értéket meghaladja, akkor a módszer szerinti értéket meghaladó ré- szében a biztosítási összegre vonatkozó meg- állapodás semmis (túlbiztosítás).

6.5. Egyedi vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.

6.6. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal bármikor kezdeményezheti.

6.7. A biztosítási összeg változása maga után von- hatja a biztosítási díj változását is.

6.8. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kezdeményezheti a szerződés módosítását, így a biztosítási díjtételek, így a biztosítási díjtételek megváltoztatását is, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

I. A Belföldi Szállítmánybiztosítás Általános Feltétele (2014)

7. Önrészesedés

A biztosító kár esetén a szolgáltatási összeget a bizto- sítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerző- dés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes kárese- ménynél figyelembe veszi.

8. A biztosító szolgáltatásának szabályai

8.1. A biztosító a károkat eseményenként és éven- ként a szerződésben megjelölt felső összegha- tárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelem- be véve, hogy az egyes vagyoncsoportok mi- lyen értéken vannak biztosítva.

8.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő- szak biztosítási összegét csökkentik , kivéve, ha a szerződő a szolgáltatás teljesítéséig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a fedezet feltöltését kéri és a díjat megfelelően kiegészíti. Biztosító a fedezetfeltöltésről egyedi elbírálás alapján jogosult dönteni és a feldezetfeltöltés lehetőségére nem köteles Szerződőt külön tájékoztatni. Amennyi- ben a biztosító szolgáltatott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

8.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt a felek kö- zös megegyezéssel megállapodhatnak a 8.2. pontban foglaltak megfelelő alkalmazásával a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hi- ányában a biztosító kockázatviselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik.

8.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kö- telezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgal- miadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az álta- lános forgalmi adó összegének megfelelő ösz- szeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az ál- talános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

8.5. Biztosítási események okozta károk térítése

A biztosítási események bekövetkeztekor a bizto- sító – a biztosítási összeg meghatározási módjá- nak, illetve a vagyontárgyak biztosításba vonása- kor megállapított biztosítási összegnek megfelelő- en – a következők szerint nyújt szolgáltatást:

8.5.1. Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az arra a vagyoncso-

portra választott értékmeghatározással számí- tott káridőponti tényleges összeg, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban szolgáltat, ahogyan a biztosítási ösz- szeg aránylik a biztosítási összeg meghatározá- sának módszere szerint megállapított értékhez.

8.5.2. Tárgyi eszközök teljes kára esetén (teljes meg- semmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a biztosítási összeg meghatározásá- nak módszerétől függően új értéken vagy avult értéken térít.

8.5.3. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradvá- nyok értékét a biztosító levonja.

8.5.4. Tárgyi eszközök részleges kára esetén a bizto- sító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy helyreállítási költségeit fedezi.

8.5.5. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térí- tés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyre- állítási költsége.

8.5.6. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedés- sel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés ará- nyában csökkenti a szolgáltatás összegét.

8.5.7. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyölegek térítése – a biztosítási összegen belül – betétdíjon történik.

8.5.8. A biztosított tulajdonát képező egyéb vagyon- tárgyak, prototípusok, minták, modellek és hasonló vagyontárgyak térítése külön listán fel- adott biztosítási összeg alapján történik.

8.6. A szolgáltatás összege nem haladhatja meg az

• egy útra szóló biztosítás esetén a szállít- mány biztosítási összegét

• keretbiztosítás esetén a szállítójárműre megállapított maximális limitet.

8.7. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a következő költségeket téríti meg:

a) Azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosí- tott/szerződő a szállítmány mentése, az azt közvetlenül fenyegető kár elhárítása és a kár enyhítése érdekében indokoltnak tartott. A rá- fordítások és a szolgáltatás együttes összege nem haladhatja meg a szállítmányra megálla- pított biztosítási összeget, kivéve, ha a ráfor- dítások a biztosító utasítására történtek.

b) A kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben a biztosító szolgáltatni köteles.

c) A javítással, pótlással kapcsolatban szük- ségessé vált igazolt többlet fuvarozási költ- ségeket, amennyiben – előzetes bejelentés alapján – ezen költségek indokoltságát biz- tosító elismeri.

8.8. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költség- térítések

8.8.1. A biztosító egyéb megállapodás hiányában a biztosítási összegen belül téríti meg a kifejezet- ten oltásra, mentésre, újrarakodásra vonatkozó ténylegesen felmerült, indokolt és igazolha- tó költségeket, a következők szerint abban az esetben, ha azok a biztosítottat terhelik. (pl. sa- ját szállítású áruk önhibás balesete miatt kelet- keztek)

• A kár megállapítására és rendezésére vo- natkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájá- rulásával történt.

8.9. A kárigény érvényesítéséhez az alábbiakban felsorolt okmányok bemutatása szükséges:

a) a szállított árura vonatkozó eredeti szállító- levél, és eredeti áruszámla vagy a szállítást tanúsító egyéb eredeti okmányok,

b) kár jellegétől függően kiállított hatósági (tűzoltósági, rendőrségi, állategészségügyi stb.) jegyzőkönyvek

c) az elszenvedett kár miatti veszteség ösz- szegének igazolására szemlejegyzőkönyv, szakértői jelentések, a tényleges kár össze- gét tételes részletezésben feltüntető kár- számlák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, amennyiben a kárfel- mérést – a biztosító hozzájárulásával – har- madik személy végezte,

d) a fuvarozóval szembeni írásos felszólamlás másolata

e) a kárral kapcsolatos levelezés másolata

f) a fuvarozó kiszolgáltatás előtti jegyzőköny- ve (pl. vasúti fuvarozásnál)

g) a Belföldi Szállítmánybiztosítás Különös feltételének 1.2. pontja szerint bekövetke- zett károk esetén valamint közlekedési bal- eset és a 2. sz. záradékban megnevezett veszélynemekből eredő biztosítási esemé- nyek vonatkozásában rendőrhatósági fel- jelentés, jegyzőkönyv, határozat stb. má- solata

9. A biztosítással nem fedezett károk

9.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból ki- zárt vagyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosí- tási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: büntetés, kötbér, bírság, kamat) jelent- kezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan érték- csökkenéséből származik, ami a további ren- deltetésszerű használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyon- tárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt állt elő,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszámol- ható,

9.2. Nem szolgáltat a biztosító a következőkre:

Bárminemű kár, veszteség, költség, amelynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből eredő károk,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben bekövetkezett károk, a kö- vetkezményi károk,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ioni- záló és lézersugárzásból eredő károk,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállításával, tárolásával, kezelésével kap- csolatos károk,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett károk

f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentá- ciók, tervek, szellemi termékek újraelőállítá- si és rögzítési költsége,

g) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), pol-

I. A Belföldi Szállítmánybiztosítás Általános Feltétele (2014)

gárháború, bármilyen jellegű háborús cse- lekedet, invázió, fegyveres felkelés,

• belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk,

• elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

• hadijog, rendkívüli állapot,

h) az adatokban vagy szoftverekben keletke- zett károk, különös tekintettel az adatoknak, szoftvereknek vagy számítógépes progra- moknak az eredeti felépítés törlése, elromlá- sa vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hát- rányos megváltozására, valamint az ebből származó üzemszünetből eredő károkra,

• Az adatok, szoftverek vagy számítógé- pes programok funkciójának, rendel- kezésre állásának, használhatóságának vagy hozzáférhetőségének korlátozásá- ból eredő károk és az ezek által eredmé- nyezett üzemszünetből származó károk,

i) a terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károk az alábbiak- ban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve terrorcselekmény- nyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények köz- rehatásával idéznek elő, illetve az alábbiak- ban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erősza- kos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízá- sából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja (i),

• Amelyet minden jel szerint azért hajta- nak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét meg- félemlítse, vagy befolyásolja vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy

• Amelyek módja és körülményei arra en- gednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek to- vábbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési fel- tételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, ame- lyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

10. A felek együttműködése

10.1. A szerződő/biztosított kötelezettségei

10.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító ké- résére – a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (kereskedelmi szerződés, társa- sági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

10.1.2. Változás bejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmé- nyek változását a szerződő/biztosított haladék- talanul köteles a biztosítónak írásban bejelente- ni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások többek között:

• a szerződésben rögzített adatok megvál- tozása,

• vagyonérték-változás,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• a kármegelőzés vagy kárelhárítás rend- szerének módosulása,

• a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,

• a jelen szerződés alapján biztosított va- gyontárgyakra további biztosítás megkö- tése, stb.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére kö- teles a változásra vonatkozó módosított, illető- leg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

10.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

• A szerződő/biztosított vagy meghatalma- zottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudo- mására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Te- lefonos bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

• A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

– a károsodott vagyontárgyak/vagyon- tárgycsoportok megnevezését, helyét, becsült értékét,

– a károsult személyét és a keletkezett kár- térítési igényt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatást,

– a biztosító által kért egyéb – a kárrende- zés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat,

a Szállítmánybiztosítás feltétele (2014) 1.számú melléklete szerint.

– a biztosított ügyintézőjének nevét és tele- fonszámát,

– valamint valamennyi egyéb, a biztosítási esemény jogalapjának és összegszerű- ségének tisztázása szempontjából lé- nyeges információt

• Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biz- tosítási esemény bekövetkezésének, a szol- gáltatási összeg megállapításának elbírá- lásához szükségesek.

• Amennyiben a káresemény jellege igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rend- őrség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.

10.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk meg- előzése, elhárítása és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézke- dést megtenni, a vonatkozó előírásokat min- denkor és maradéktalanul betartani.

10.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

• A szerződő/biztosított a kár bekövetkezte- kor köteles a kárt az adott helyzetben álta- lában elvárható magatartás követelménye szerint enyhíteni.

• A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét a káreseményt követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kárszemle megkez- déséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.

A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biztosított javaslatot dolgozhat ki a kár enyhíté- sére, és a tervet a biztosítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdasá- gosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többlet- költségeket a biztosító nem téríti.

10.2. A biztosító kötelezettségei

10.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint szolgáltat. A biztosító késedelmes szol- gáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizeté- sére kötelezhető.

10.2.2. A biztosító szolgáltatása az alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon be- lül esedékes.

10.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

11. A biztosító mentesülése és visszaköve- telési joga

11.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése ese- tén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a

I. A Belföldi Szállítmánybiztosítás Általános Feltétele (2014)

biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében.

11.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írás- ban adott, a kármegelőzéssel, illetve káreny- hítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggés- ben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

11.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a szerződő/biztosított a biztosítónak a bizto- sítási esemény bekövetkezését a 10.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülmé- nyei ez által kideríthetetlenné válnak.

11.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsé- ge alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

• a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

• velük közös háztartásban élő hozzátartozó- juk,

• üzletvezetésre jogosult tagjai, a biztosított vagyontárgy megőrzésével, megóvásával megbízott alkalmazottai, tagjai, illetőleg megbízottai,

• A biztosított jogi személynek vezető be- osztású tisztségviselőjük, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagjuk, munkavállalójuk, vagy megbízottjuk szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

11.5. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző be- kezdésben meghatározott személy

• xxxxxxxx engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb elő- írásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

• a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például ká- bítószer) fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírá- sok, foglalkozási szabályok súlyos vagy is- métlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta.

11.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írás- ban bejelenteni, és azt a már kifizetett szolgál- tatás erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

11.7. Amennyiben a biztosító a kárt megfizette, meg- illetik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

11.8. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi enged- mény alapján megnyíló visszkeresetének érvé- nyesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E köte- lezettségének elmulasztásából származó követ- kezmények a biztosítottat terhelik.

12. Titoktartási kötelezettség

12.1. A biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a Biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács- adó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

12.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a következő bekezdés- ben meghatározott célokból, az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érin- tett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

12.3. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biz- tosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összef- üggnek. Az adatkezelés célja csak a bizto- sítási szerződés megkötéséhez, módosítá- sához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megíté- léséhez szükséges, vagy a Bit.-ben megha- tározott egyéb cél lehet.

12.4. Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szakta- nácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulá- sával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és an- nak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

12.5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korláto- zás nélkül – ha törvény másként nem rendelke- zik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosí- tó, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

12.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító, a biztosításközvetí- tő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

12.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészség- gel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli Biztosí- tó, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a bizto- sítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhi- vatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt egész- ségügyi hatósággal

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenység- ről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályo- zott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekinteté- ben, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Informá- ciós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közle- kedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszerve- zett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik or- szágbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédel- mi és Információszabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának rész- letes szabályairól szóló rendeletben megha- tározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályo- zott esetekben a biztosítóval szemben, ha az

I. A Belföldi Szállítmánybiztosítás Általános Feltétele (2014)

a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, az- zal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját kö- teles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásá- nak minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az el- járás keretén kívül az előzőekben meghatá- rozott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

12.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő, és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kö- telezettségének tesz eleget.

12.9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visz- szatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

12.10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűn- üldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatá- rozott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

12.11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti te- vékenységhez szükséges adattovábbítás,

ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a miniszternek részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A fe- jezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás.

12.12. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószer- rel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szen- vedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé- nek elősegítésével, új pszichoaktív anyag- gal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

12.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a cso- port vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

12.14. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács- adói vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosí- tási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől szá- mított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. A biztosítási titokra egyebek- ben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

12.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biz- tosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkeze- lő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a szemé- lyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meg- határozott bármely módon biztosított.

12.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak má- sik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

12.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok to- vábbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

12.18. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat kezel- het, ameddig a szerződés létrejöttének meghi- úsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

12.19. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

12.20. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók.

12.21. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt örököse, illetve a biztosítási szerződés- ben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

13. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható kö- vetkeztetés, amely kapcsolatba hozható egy megha- tározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzá- járulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hoz- zájárulását az érintett ügyfél az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerző- dés létrejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető.

A Bit. 78§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékeny- séget végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékeny- séget végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) ada- tait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizá- rólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja har- madik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a je- len szerződési feltételek 11.3. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség

I. A Belföldi Szállítmánybiztosítás Általános Feltétele (2014)

van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszerve- zett tevékenységet végző) megbízott személyes adato- kat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásá- ban kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illet- ve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet megta- gadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megta- gadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továb- bá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott szemé- lyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes,

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhe- tetlenül szükség,

• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok táro- lásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

Zárolás

Xxxxxx helyett a személyes adat zárolandó, ha az érin- tett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érin- tettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasí- tását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az eset- ben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

Nyilvánosságra hozatal:

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény ren- deli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai adatok közölhető- ek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alap- ján nem lehetséges természetes személyek azonosí- tása.

13.1. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, amely kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi alap. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács- adói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szak- tanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára fel- használható.

13.2. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81.

§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

14. Egyéb rendelkezések

14.1. A biztosítási szerződésből eredő igények el- évülési ideje a biztosítási esemény bekövetke- zésétől illetve az igény esedékességétől szá- mított egy év.

14.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilat- kozatait írásban köteles megtenni.

14.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyásoló körülményeket és a szerződő/ biztosított által szolgáltatott adatok helyes- ségét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen mű- ködés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás következett be, úgy 15 napon belül kezdemé- nyezheti a díjtétel módosítását.

14.4. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltér- nek, akkor az eltérést záradékban kell rögzí- teni.

14.5. A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panaszaival foglalkozó szerv: SIGNAL Bizto- sító Zrt. Vezérigazgatósága (1123 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.) A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fi- zetési meghagyásos eljárás) eljárás keretében lehetséges.

14.6. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoz- tató alapján létrejövő biztosítási szerződések- ben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló többször mó- dosított 2003. évi LX. törvény rendelkezései az irányadók.

14.7. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoz- tató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesí- tésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogvi- ták elbírálására, az eljárás szabályait is ideért- ve, a magyar jog az irányadó.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szo- kás, amelynek alkalmazásában a felek koráb- ban megegyeztek, és minden gyakorlat, ame- lyet egymás között kialakítottak.

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással el- látott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF.

formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás- sal ellátott elektronikus dokumentumba fogla- lás) és az SMS.

Biztosító a biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezményeket alkalmazza ak- kor is, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosí- tott vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos bir- tokában volt.

14.8. A biztosító cégneve:

SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 10828704-2-44

14.9. Panaszbejelentés módja, csatornái

A biztosító a panaszkezelés során a minden- kori hatályos jogszabályoknak és rendeletek- nek megfelelően jár el, azaz biztosítja, hogy a tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az ügyfél szóban vagy írásban az alábbi csatornák bármelyikén közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodá- ban lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Irodánk: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Nyitva tartás: H 8:00–18:00; K–P 8:00 –16:00

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről a 00-00-000-000 kékszámon vagy a külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Nyitva tartás: Hétfő 8:00–20:00; Kedd–Csütörtök 8:00–17:00; Péntek 8:00 –14:00

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető:

SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkeze- lési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@ xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 00-0-000-0000 fax- számra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító ré- szére.

I. A Belföldi Szállítmánybiztosítás Általános Feltétele (2014)

14.10. Panaszkezelés gyakorlata

A biztosító a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű várakozási időn be- lüli hívásfogadást és ügyintézést, továbbá a be- szélgetést hangfelvétellel rögzíti, mely egy évig megőrzésre kerül. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatja. Az ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel visszahallga- tását, továbbá térítésmentesen rendelkezésére bocsátja a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal meg- vizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz kezelésével az ügyfél nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem le- hetséges, a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen tett pa- nasz esetén átadja, telefonon bejelentett pa- nasz esetén pedig megküldi az ügyfél részére, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

Az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolás- sal ellátott álláspontját a panasz közlését kö- vetően, legkésőbb a jogszabályban meghatá- rozott harminc napon belül megküldi.

II. A Belföldi Szállítmánybiztosítás Különös Feltétele

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kö- telezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfi- zetése ellenében, a jelen feltételben meghatározottak szerint megtéríti a Biztosítottnak azokat a károkat, amelyeket a biztosított szállítmányokban (áruk, egyéb vagyontárgyak), a szállítás tartama alatt a továbbiak- ban felsorolt biztosítási események a kockázatviselési időszakban okoznak. A biztosító a biztosítási esemé- nyek által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkra (pl. elmaradt haszon, kötbér stb.) a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Jelen – ügyféltájékoztatónak is minősülő – feltételben nem rögzített kérdésekben a biztosítási szerződésben és annak mellékleteiben, a Belföldi Szállítmánybiztosítás Ál- talános feltétele (2014), elnevezésű biztosítási feltételben rögzítettek az irányadóak.

1. Biztosítási események

A biztosító kockázatviselése az ajánlat szerint az 1.1 vagy 1.2 fedezettípusra érvényes.

1.1. All Risks fedezet

Minden veszély biztosított – (a 6. pontban rész- letezett kizárások kivételével) – amely a biztosí- tás tartama alatt, a szállítás rendes folyamatával összefüggésben jelentkezik és a szállított áru károsodását eredményezi.

Ellenkező megállapodás hiányában a biztosító kockázatviselése olyan új árura terjed ki, amely- nek csomagolása az áru jellegének illetve ke- reskedelmi és szállítási előírásoknak megfelelő.

1.2. Alapfedezet, kibővített fedezet

A biztosító a szállítási tevékenység során – a kockázatviselés időtartama alatt – az előre nem látható és hirtelen bekövetkező sérülések és megsemmisülés által előállt azon károkra szol- gáltat, amelyek a következők miatt keletkeztek:

1.2.1. Tűz:

Jelen feltétel szerint tűzbiztosítási esemény alatt olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért, oxidációs folya- matot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem fizeti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befül- ledés, pörkölődés, izzás, szín- és alakvál- tozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivé- ve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűzbiztosítási eseményre,

b) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés- ből származnak,

1.2.2. Villámcsapás:

A villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítő- dés, illetve nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Xxxxx feltétel szerint villámcsapás biztosítá- si eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, égető, hő-, vala- mint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyon- tárgyak károsodását okozza.

A biztosító nem fizeti meg a kárt villámcsapás- kárként, ha

a) az a villámcsapás indukciós hatása, túlfe- szültség, illetve feszültségingadozás miatt,

b) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illet- ve feszültségingadozás miatt következett be

1.2.3. Robbanás

Jelen feltétel szerint robbanás, hangrobbanás illetve összeroppanás biztosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjesz- kedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat.

Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A biztosító nem fizeti meg robbanás-, össze- roppanáskárként azokat a károkat, amelyek

a) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt kelet- keznek,

b) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett tervszerű, szándékos robbantás eredményeként keletkeztek.

1.2.4. Szállítóeszközt ért baleset

A szállítóeszköz dologi sérülése egy közvetlen, külső, hirtelen mechanikus erő hatására. (pl.

közlekedési baleset, amely a szállítmány káro- sodását vonja maga után.)

1.2.5. Vihar

Jelen feltétel szerint vihar biztosítási esemény- nek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó és szívó hatása, illet- ve az általa sodort tárgyak a biztosított vagyon- tárgyakban okoznak.

1.2.6. Felhőszakadás

Jelen feltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csapadékhatás, amikor nagymennyisé- gű (min 0,5 mm/perc) csapadékvíz zúdul le.

Felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a ká- rokat, amelyeket a felhőszakadás ból eredő, talajszinten áramló, nagymennyiségű víz a sza- bályszerűen kialakított és rendszeresen karban- tartott vízelvezető rendszer elégtelensége folytán elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz.

1.2.7. Jégverés

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megfizeti a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított szállítmányokban okozott törés-, roncsolás-, sérüléskárokat, kivéve, ha a szállítás nyitott szállítóeszközzel történt.

1.2.8. Földrengés

Xxxxx feltétel szerint földrengés biztosítási ese- ménynek minősül és megfizeti a biztosító azo- kat a károkat, amelyeket a kockázatviselés he- lyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontár- gyakban okoz.

A biztosító nem fizeti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre vissza- vezethető károkat

1.2.9. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina Jelen feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlás- nak, földcsuszamlásnak illetve lavinának kell te- kinteni azt az eseményt, amikor valamely szik- la-, kőzetdarab, illetve föld- vagy hótömeg vala- milyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás, kőomlás-, illetve földcsuszamlás, lavinabiztosítási eseménynek kell tekinteni, és a biztosító megfizeti azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdara-

bok, illetve föld- vagy hótömeg a biztosított va- gyontárgyakban okoznak

A biztosító nem fizeti meg sziklaomlás-, kőom- lás-, illetve földcsuszamlás-, lavinakárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett ká- rokat,

b) a lecsúszott föld, kőzet vagy hó elszállításá- nak költségeit,

1.2.10. Hidak vagy más építmények beomlása

1.3 Záradékok

Külön írásos megállapodás alapján és külön díj ellenében a biztosítási fedezet kiterjeszthető az áru alábbi káraira:

1.3.1. 1. sz. záradék: Biztosítási esemény a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszközön való elhelyezés során a szállítmányban keletkezett sérülés, törés.

Ezen záradék csak All Risks fedezet (1.1 pont) mellé köthető.

1.3.2. 2. sz. záradék: Biztosítási esemény a szállít- mány elrablása, feltörés, a lezárt gépjárműből való lopás, részlopás valamint a teljes szállít- mánynak a szállítóeszközzel együtt történő el- tulajdonítása.

A lezárt gépjárműből való lopás, valamint a tel- jes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt való eltulajdonítása miatti szállítmánykárokat csak ab- ban az esetben téríti meg a biztosító, ha

a) a szállító gépjármű szilárd tetővel, felépít- ménnyel rendelkezett,

b) a gépjárművet lezárt állapotban őrzött par- kolóban parkolták le,

c) a gépjármű rendelkezett MABISZ által ajánlott/ az ajánlat szerinti működőképes riasztó és/ vagy indításgátló berendezéssel, amelyet a jár- mű leállítása után aktív állapotba helyeztek.

Ezen záradék All Risks fedezet (1.1 pont) vagy Alap- és kibővített fedezet (1.2 pont) mellé is köthető.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Minden olyan vagyontárgy, amely a fuvarozásból jog- szabály alapján nincsenek kizárva, és nem sorolhatók a következő termékcsoportok valamelyikébe:

a) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok,

b) öngyulladásra hajlamos anyagok,

c) műértékkel bíró vagyontárgyak,

d) hangszerek,

e) dohányáruk,

f) szőrmeáru,

g) fegyverek

h) pénz, értékpapír, nemesfém

A fentiektől való eltérés csak a felek írásos külön meg- állapodása alapján lehetséges.

3. Biztosítási összeg

3.1 A biztosítási összeg meghatározásának mód- szerei:

• áruk esetében kereskedelmi számla alap- ján (forgalmi érték)

• egyéb esetekben

• új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlá- si új érték),

• avult értéken (valóságos műszaki érték, pótlási érték),

3.2. Biztosítási összeg

A szállítmány a biztosított által megjelölt összeg (biz- tosítási összeg) erejéig tekinthető biztosítottnak, amely azonban nem haladhatja meg a szállítmány feladásko- ri, számlával igazolt értékét, hacsak a szerződés más- ként nem rendelkezik.

Számla hiányában a biztosítási összeget a szállított készletek káridőponti értékének figyelembevételével kell meghatározni.

3.3. Nyilvántartási kötelezettség

A szerződőnek/biztosítottnak minden egyes szállít- mányt a biztosított gépjárműhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy fuvarlevéltömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltüntetésével: dátum, áru megneve- zése, darabszám, illetve tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító-, illetve fuvarlevéltömb bemutatandó.

4. A kockázatviselés időbeni és területi hatálya

4.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatá- lya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

4.2. A jelen feltétel szerint biztosított szállítási te- vékenységre a biztosító kockázatviselése ab- ban az időpontban kezdődik, amikor az árut a szállítás haladéktalan megkezdése céljából a

járműbe berakják, tart a szállítás rendes ideje alatt, és abban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen, az árunak a járműből való haladéktalan kirakodása befejeződik, kivéve, ha a szerződő felek ettől eltérően állapodnak meg.

4.3. A biztosítás szünetel a szállítás ideje alatt, ha a szállító gépjármű nem a szállítással közvetlenül összefüggő tevékenység végzése céljából őrizet- lenül marad. Az őrizetlen gépjárműben való táro- lás e feltételek alapján raktározásnak minősül, így ideje alatt a biztosítási védelem szünetel.

4.4. A kockázatviselés területi hatálya Magyaror- szágra terjed ki.

5. Biztosítási szerződéstípusok/ a szerződés tartama

A biztosító és szerződő közötti megegyezés alapján a biztosítási szerződés megköthető mint:

5.1. Egyutas szerződés

A szerződés határozott tartamú és egy bizonyos szál- lítmány feladási és rendeltetési helye közötti, egyszeri szállításának kockázatvállalására érvényes.

5.2. Keretszerződés

A keretszerződés biztosítási fedezetet nyújt a bizto- sított e szerződésben megjelölt biztosítási időszakon belüli összes megnevezett szállítmányára. Ellenkező megállapodás hiányában a szerződés határozatlan tartamú, a biztosítási időszak egy év, a biztosítási év- forduló pedig a szerződésben a kockázatviselés kez- deteként megjelölt nap.

A biztosító a szerződő/biztosított által megadott be- csült éves forgalmi adatok (=biztosítási összeg) figye- lembevételével előzetes díjat határoz meg. Az előzetes díj – eltérő megállapodás hiányában – negyedévente azonos díjrészletekben fizetendő.

A szerződő/biztosított az előzetes díj csökkentését csak a következő biztosítási évre vonatkozóan kérheti.

A tényleges biztosítási díj a szerződő/biztosított által jelentett tényleges forgalom (megvalósult szállítások biztosítási összege) alapján számított díj és a befizetett előzetes díj különbözeteként, a szerződésben rögzített ütem szerint kerül elszámolásra.

Ha a teljes évi befizetett előzetes díj a tényleges forga- lom alapján számított éves díjat meghaladja, a biztosító a túlfizetés összegét a biztosítási év elszámolását kö- vetően egy összegben utalja vissza.

II. A Belföldi Szállítmánybiztosítás Különös Feltétele

A biztosító az előzetes díj alapján éves minimumdíjat állapít meg, amely 80%-a az előzetes díjnak. A mini- mumdíjból visszatérítés nincs.

5.3. Forgalomjelentés

A szerződő / biztosított a tényleges forgalmat/biztosí- tási összeget biztosítási időszakot követő 20 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. A biztosító ezt követő 30 napon belül elszámol a díjjal.

5.4. Előzetes bejelentés

A biztosító indokolt esetekben (pl. nagy értékű szál- lítmányok, sajátos tulajdonságú áruk (vagyontárgyak stb.) keretszerződés megléte esetén is kérheti a szál- lítmányok előzetes bejelentését. Az előzetes bejelentés írásban (fax, email) történik a biztosító részére, leg- később a szállítmány indulását megelőző munkanap

15.00 órájáig. Az előzetes bejelentést követően a biz- tosító a kockázat-elbírálás függvényében a szállítmány védelmére vonatkozó pótlólagos előírást tehet.

6. Kizárások

A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a következő okokból erednek:

6.1. telephelyen belül történő árumozgatásból

6.2. sértetlen külső csomagoláson belüli tartalomhi- ányból

6.3. a szállítmány címzettje által átvétel után megál- lapított káreseményre, kivéve, ha azt nem lehe- tett korábban észlelni

6.4. azokra a károkra, amelyekkel kapcsolatban a biztosított a kárért felelőssé tehető harmadik személyt – a biztosító hozzájárulása nélkül – kártérítési felelőssége alól mentette fel

6.5. szállítási késedelem miatt bekövetkezett kár- eseményből

6.6. szállítással összefüggő következményi kárból

6.7. konténeres szállítás esetén a konténerek sérü- lésének és elveszésének káraiból

6.8. a fuvarozó cég nem rendelkezik szükséges ha- tósági engedélyekkel, szállítási /fuvarozási ok- mányokkal

6.9. súlyos gondatlanságból

6.10. a szállítmány fuvarozására alkalmatlan volt a szállítóeszköz, vagy túlterhelték,

6.11. a szállítmány penészesedéséből, erjedéséből, belső romlásából, természetes kopásból, el- használódásból, illetve amelyeket rovarok, azok lárvái és rágcsálók okoztak, kivéve, ha az ilyen kár valamely a jelen feltétel 1.1. pontja szerinti biztosítási esemény következménye,

6.12. öngyulladás miatt, tűz vagy robbanás következ- tében keletkeztek amiatt, hogy a szállítmány – a biztosítható vagyontárgyakon kívül – öngyulla- dás-, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat is tartalmazott,

6.13. a szállítmány sajátos természete miatt keletkez- tek (különösen: kiszáradás, apadás, súlyvesz- teség), kivéve, ha az ilyen kár valamely, a jelen feltétel szerinti 1.2. pont szerinti biztosítási ese- mény következménye,

6.14. az áru természetének nem megfelelő csoma- golásából vagy nem a csomagolás hiányá- ból ,ideértve a tartalomhiányból származót is, amely akkor is kizárt, ha nincs csomagolás il- letve az nem megfelelő.

6.15. szállítmány ki- és berakodása, illetve a szállító- eszközön való elhelyezés során a szállítmány- ban keletkezett törés, sérüléskárok, amennyi- ben az 1. sz. záradék alapján külön díj ellené- ben nem állapodnak meg a szerződő felek.

6.16. mindennemű lopásból és rablásból (pl. szállít- mány elrablása, feltörés, a lezárt gépjárműből való lopás, részlopás valamint a teljes szál- lítmánynak a szállítóeszközzel együtt történő eltulajdonítása) , amennyiben a 2. sz. záradék alapján külön díj ellenében nem állapodnak meg a szerződő felek ezen kockázatok fede- zetbevételéről.

6.17. szállítóeszközben keletkezett károkra és annak mentésével kapcsolatos költségekre.

VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS ÉS MÓDOSÍTÁS

Jelen feltétel módosítás a biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét képezi

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) 2010.04.01-én hatályba lépő módosítása alapján, a szerződési feltételekből (bármely pontjában is szerepel az) törlésre kerülnek azok a szabályok, miszerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekinte- tében indult büntető-, vagy szabálysértési eljárás jogerős itéletéhez köti. Ezek alapján, eltérően a biztosítási szerződésben foglaltaktól, a kársesemény bekövetkeztekor a kö- vetkező bekezdés érvényes: „Biztosítási esemény esetén a jogalap elbírálásának és/ vagy a kártérítés nagyságának megállapítása érdekében a biztosító kérheti a hatóság vonatkozó határozatának az eredeti és/vagy hiteles másolatát.”

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvény 101.

§-a alapján a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) 96. §-a (8) bekezdéssel alapján a biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató az alábbiakkal egészül ki: „A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése érdekében.

felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése érdekében.”

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, árajánlatokat, jegyzőkönyveket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat, dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben foglalt biztosítási események bekövetkeztekor:

Biztosítható veszélynemek

Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

kötvény/szerződés

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

bankszámlaszám

ÁFA nyilatkozat

tulajdoni lap

bérleti szerződés

bányatérkép

építési engedély

talajvizsgálat

alaprajz

ingatlan építési tervdokumentáció

kivitelező neve

Biztosítható veszélynemek

Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

használatbavételi/működési engedély

statikusi szakvélemény

építési napló

alapító okirat

ingatlan értékbecslés

nyílvántartási térképmásolat

tulajdoni hányad igazolás

öröklési bizonyítvány

jogerős hagyatékátadó végzés

nyugta

beszerzési számla

használati utasítás

műbizonylat

árajánlat

műszaki leírás

műszaki rajz

jótállás

helyreállítási számla

szakvélemény

gazdaságossági számítás

számlarészletező

adásvételi szerződés

közüzemi számlák

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

önkormányzati hatósági bizonyítvány

tűzhatósági bizonyítvány

feljelentés

hatósági határozat

riasztási napló

vádirat

fénykép

elektronikus adathordozó

tranziens védelem dokumentációja

tanúnyilatkozat

lízingszerződés

használatba adási megállapodás

Biztosítható veszélynemek

Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kölcsönadási szerződés

bérbeadási szerződés

felelős örzésbe adási megállapodás

őrnapló, őrutasítás

karbantartási szerződés

munkaszerződések

bizományosi szerződés

MABISZ ajánlás

szállító levél

hajólevél

szállítási számla

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

könyvelési bizonylat

utazási ktg. igazolás

vámáru nyilatkozat

leltár

önköltségkimutatás, -számítás

adószám

mérleg

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

használatbavételi igazolás

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

jármű törzskönyv

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

lovasfogat hajtói engedély

illetékbefizetési bizonylat

nyilatkozat hozzátartozóról

gyámhatósági okirat

halotti anyakönyvi kivonat

orvosi ambuláns lap

orvosi vizsgálati iratok

kórházi zárójelentés

boncjegyzőkönyv

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

Biztosítható veszélynemek

Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

röntgenfelvétel

táppénzes igazolás

keresetveszteség igazolás

felelősségvállaló nyilatkozat

biztosított és károsult közötti szerződés

fegyvertartási engedély

állatorvosi igazolás

hatósági állatorvosi igazolás

állatorvosi kényszervágási javaslat

mérlegelési jegy

értékesülési elszámolás

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

állatoltási igazolvány

lótenyésztési napló

marhalevél

törzskönyv

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

rokkantsági nyugdíj igazolás

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

hitelezőtől kifizetési engedély

engedményezési nyilatkozat

SIG 2729

Document Metadata

Table of Contents

Tartalom

Document Metadata