K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződéses dokumentáció

A Biztosító jelen szerződési feltétele a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel készült, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, annak számozásának megtartásával, csak a szerződő felek jogait és kötelezettségeit érintő rendelkezések figyelembevételével.

biztosítási feltételek a Gfbt. alapján

1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű - ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország - tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;

E-20405-SZD8

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:

b) Magyarország területén rendezett gépjármű-versenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Xxxxx Xxxxxxxxxx: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű- felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében - a díjfizetés gyakoriságától függetlenül - az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű- kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként abiztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;

6a e-kárbejelentő: a MABISZ által üzemeltetett, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási káresemények bejelentésére szolgáló online formában működtetett informatikai megoldás;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a KártalanításiSzámlakezelőjétmegillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja.

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott - gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű- felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának

2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdon- jogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idő- tartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti országától eltérő – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyanmegállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű- felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díjmegfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - díjnemfizetéssel megszűnik;

35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű- felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő. 3/B. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon atárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban:

alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

a biztosítási kötelezettség

4. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától - a szünetelés kivételével - a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által - szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján - üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatviselés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő naptól terheli.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre

emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa - ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország

- köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

a szerződés létrejötte és megszűnése

5. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. § (1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.

7. § (1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően

a) a biztosító írásban,

b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alapján – elektronikus úton indokolás nélkül felmondhatja. (1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül - az e törvényben meghatározott eseteken túl - a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – xxxxx, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően

– a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.

(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.

8. § (1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak - ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is - járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről - e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gépjárművek vagy rendszámok vonatkozásában afennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének, továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzéséről a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe vesz.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles - a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének kivételével - a biztosítási szerződés meg- szűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. § (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszer azonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak

képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartó jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. § (1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.

a gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11. § (1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Magyar Nemzeti Bank honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Magyar Nemzeti Bank honlapján meghirdetett tarifa azalkalmazandó.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott – gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és а (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

a helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió- kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű- felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újra- felosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

a biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak

16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.

17. § (1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja - a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével - a kockázat- viselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján - a díjtarifa szerint várható díjról. (4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja aszerződő felet, hogy

a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül, továbbá

b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés - a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján - elektronikus úton is megtehető.

a biztosítási szerződés területi hatálya

18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

a biztosító kockázatviselése

19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - járműnyilvántartásba bejegyzett - időpontjában - de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában - kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Xxxxxx a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nemtárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli akockázatot, ide nem értveazt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé teszi.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének - járműnyilvántartásba bejegyzett időpontjában szűnik meg.

(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételének napja.

díjfizetés

20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. § (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes. (1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat

jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel

– köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon ateljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a

49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát vehetifigyelembe.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedőbiztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a 3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezet- lenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármű kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnöke által meghatározott módon a Magyar Nemzeti Bank honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Magyar Nemzeti Bank honl apján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.

díjtarifa, díjhirdetés

23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó

– díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembe vételével – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosíthatóabiztosítási időszak, illetve tartamkezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Magyar Nemzeti Bank honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Magyar Nemzeti Bank honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24 § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24.

§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésrekerüljenek.

24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

bonus-malus rendszer

25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesekakártörténetiadatokatfelhasználni,akártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

szünetelés

26. § (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés ez egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a szünetelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

kártérítési igények érvényesítése

27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.

28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkezőkárosult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben abaleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges - a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott - adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a MABISZ mint az e-kárbejelentő működtetője részére, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatás a alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat

5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) Abiztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a

kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra - a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

törvényi engedmény

33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat - a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt - illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

visszkereset

34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás- bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

a biztosítási fedezet fennállásának igazolása

45. § (1) A 44. §-ban meghatározott közlekedési igazgatási eljárásokban és a gépjármű időszakos vizsgálata során, továbbá a közúti forgalomban résztvevő jármű ellenőrzésekor a biztosítási fedezet fennállását a gépjármű első forgalomba helyezésére, a forgalmi engedélybe üzembentartóval kapcsolatos bejegyzés tételére, ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló közlekedési hatósági eljárások megindításakor a 49. § (1a) bekezdése szerinti ajánlat (a továbbiakban: hatályosult ajánlat) meglétét az ellenőrzésre jogosult hatóság elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel, a kötvénynyilvántartó szervvel számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével ellenőrzi. E hatósági eljárások során az ügyfél, illetve az ellenőrzés alá vont jogosult a felelősségbiztosítási szerződés fennállását az (1a) bekezdésben meghatározott igazolóeszközzel is bizonyítani.

(1a) A biztosítási fedezet fennállásának az ellenőrzésre jogosult hatóság - a 44. §-ban meghatározott, azonban az (1) bekezdésben nem említett

- eljárása során történő tanúsítására a gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazoló- eszközökre vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazolóeszköz szolgál.

(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás, továbbá az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi összevetésével, vagy az ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre vagy az ideiglenes rendszámra nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése alapján az üzembentartó, vagy az ideiglenes rendszámtábla jogosultjának lakóhelye (székhelye) szerint illetékes járási hivatal jogszabályban meghatározott módon – az 57/A. § (1) bekezdésének megfelelően mentesített gépjárművek kivételével – az ideiglenes rendszámtáblát visszavonja és a gépjárművet kivonja a forgalomból.

(2a) A járási hivatal kötelezi a biztosítót, hogy a gépjármű forgalomba történő visszahelyezésének költségeit az üzemben tartó részére térítse meg, ha a (2) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására azért került sor, mert a biztosító a kötvénynyilvántartó szervet határidőn belül nem, vagy - a biztosító érdekkörében felmerült okból - tévesen értesítette.

a K&H Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató kiegészítő rendelkezései

Jelen szerződési feltétel azokat a kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket a K&H Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseire kell alkalmazni a Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató rendelkezései mellett.

A Biztosító jelen kiegészítő rendelkezései a 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.), és a 2014. LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel készült, a Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató rendelkezéseinek kiegészítésére.

A Biztosító jelen feltételei kiegészülnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályaival, valamint a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokkal.

A biztosítási szerződés részét képezik: az ajánlat, annak mellékletei: a nyilatkozatok, az adatlapok, az igazolóeszközök, valamint a hivatkozott szerződési feltétel; a kötvény.

A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.

A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül sor.

A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” elnevezésű dokumentum tartalmazza.

1. díjfizetésre vonatkozó szabályok, és a részleges díjfizetés következményei

A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, bankkártyával, folyószámláról vagy készpénzátutalási megbízással (postai csekken). Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén a díjfizetés gyakorisága lehet éves, féléves, negyedéves, havi.

Új szerződés megkötésére havi díjfizetési gyakorisággal nincs lehetőség.

A biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetének napján esedékes. A folytatólagos díjrészletekre vonatkozóan az esedékesség a biztosítási időszak kezdetéhez képest a díjfizetés gyakorisága szerint meghatározott hónapnak azon napja, amely számánál fogva a biztosítási időszak kezdőnapjának megfelel. Amennyiben a díjfizetés gyakoriságaszerintmeghatározott hónapbannincs abiztosítási időszak kezdetének napjával azonos számú nap, úgy az esedékesség a hónap utolsó napja.

A biztosító kockázatviselésének – jogszabályban meghatározott – szünetelése esetén a biztosítási szerződésben biztosított gépjármű ismételt forgalomba helyezése valamint a szünetelés lejárta esetén a szünetelést követő díjrészlet esedékessége az ismételt forgalomba helyezés valamint a szünetelés lejáratának a napja.

Ha a díjfizetés gyakoriságát a szerződő az ajánlaton nem jelöli be, akkor a Biztosító jogosult a határozatlan időtartamra kötött szerződést negyedéves díjfizetési gyakorisággal kötvényesíteni.

A díjfizetés gyakorisága a biztosítási évfordulóval módosítható.

Abban az esetben, ha a Szerződő a biztosítási díj kiegyenlítése érdekében felhatalmazást adott a Biztosítónak csoportos beszedés indítására, valamint a számlavezető pénzintézetének a csoportos beszedés teljesítésére, de ettől eltérően a Biztosító készpénzátutalási megbízást küld a Szerződő részére, úgya Szerződő postai befizetéssel, avagy átutalás indításával köteles kiegyenlíteni a részére megküldött értesítőn szereplő összeget.

Amennyiben nem áll a Szerződő rendelkezésre az esedékessé vált biztosítási díjrészlet megfizetésére szolgáló, a Biztosító által kiállított díjesedékességi értesítő, vagy más dokumentum, amelynek felhasználásával díjfizetést teljesíthetne, úgy a jogszabályban kötelezően előírt fedezet folyamatos fennállása, a szerződés díjfizetéssel történő hatályban tartása érdekében a Szerződő kötelezettsége a türelmi időn belül postai befizetéssel, avagy átutalás indításával díjfizetést teljesíteni az adott kötvényszámra való hivatkozással.

Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási megbízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn – és a biztosító kockázatviselése is eddig a napig tart – amennyiben ezen időpont előtti hatállyal egyéb okból még nem szűnt meg. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor a befizetett díjjal arányos időtartam utolsó napja a jelen szerződési feltételekben meghatározott türelmi időszakon belülre esik, mert ilyen esetben a szerződés a Gfbt. 21. § (4) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg.

A jelen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató 19. § (3) bekezdése alapján a Biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé tette a K&H honlapon és a K&H Mobilbankban történő ajánlattétel során.

E felületeken a szerződés csak abban az esetben köthető meg, ha az első díjrészlet azonnal megfizetésre kerül.

A K&H bankfiókokban, a függő biztosításközvetítőknél, továbbá a Biztosító ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben a Biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését szintén az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé tette azokban az esetekben amikor a Biztosító meghirdetett díjtarifája alapján a biztosítási díj kiszámítása során 2,0000-nál magasabb korrekciós szorzót kell alkalmazni.

Ilyen esetben az azonnali díjfizetés megtörténhet átutalással (pl. web-en, vagy Mobilbank alkalmazásból indított azonnali tranzakcióval), vagy POS terminállal rendelkező K&H bankfiókban, biztosításközvetítőnél POS terminálon.

A 2,0000-nál magasabb korrekciós szorzókat gépjármű-kategóriánként a meghirdetett díjtarifa és a jelen kötelező gépjármű-

felelősségbiztosítási feltétel és ügyfél-tájékoztató 3. számú melléklete tartalmazza.

Azonnali díjfizetés nélkül a szerződés bármelyik K&H bankfiókban, vagy biztosításközvetítőnél, továbbá a Biztosító ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben megköthető a fentiekbe nem tartozó esetekben.

2. területi csoport meghatározása

A díjtarifában meghirdetett területi csoport kiválasztásának alapja természetes személy esetén a lakóhely, nem természetes személy esetén pedig a telephely. (Az egyéni vállalkozó a díj meghatározása szempontjából természetes személynek minősül.)

Természetes személyek esetén a lakóhely meghatározása személyi okmányok alapján, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, és személyazonosító igazolvány, vagy személy igazolvány alapján történik. Nem természetes személy esetében telephelynek a forgalmi engedélybe bejegyzett telephely minősül.

Amennyiben a szerződő lakóhelye/telephelye a díjtarifában közölt területi besorolás alapján nem beazonosítható, a területi csoport meghatározásakor a Biztosító jogosult az "1"-es jelű területi csoportot alkalmazni.

3. M forgalmi rendszám alá tartozó járművek

A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépekre kiváltásra kerülő "M" forgalmi rendszám alá tartozó gépjárműveket a biztosító egyedileg azonosítva, külön-külön biztosítja.

4. káresemény bejelentése

A biztosított és a károsult a káreseményt a biztosítónál bejelentheti:

- személyesen az ügyfélszolgálati irodában; 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

- írásban a biztosító ügyfélszolgálatának címzett levélben; Budapest 1851

- fax: (x00 0) 000 0000

- telefonon: (+36 1/20/30/70) 335 3355;

- interneten a Biztosító honlapján az erre a célra kialakított felületen; xx.xx

- e-mailben az erre a célra létrehozott e-mail címen; xxxxxxxxx@xx.xx, xxxxxxxxxxx@xxxx.xx

5. kártérítési igények elévülése

Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

6. a biztosítási titoknak minősülő adatokról

A megkötött szerződésére vonatkozóan, a Szerződő által közölt adatok biztosítási titoknak minősülnek, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz a Szerződő vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

7. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

7.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

7.2. A 7.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

7.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

7.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 7.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

7.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c) a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

7.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 7.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármű-nyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

7.7. Az 7.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.

7.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

7.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító a 7.6. és 7.11. pontokban, a 7.5. pontban, a 7.16. pontban és a 7.18. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

7.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 7.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

7.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,

bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

7.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

7.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

7.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 164/B. § szerinti adattovábbítás.

7.15. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából

– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

7.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

7.17. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

7.18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

7.19. A 7.18. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

7.20. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 7.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

7.21. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 7.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 7.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.

7.22. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

7.23. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

7.24. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7.25. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

7.26. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

7.27. A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére – annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja. A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő ezen adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a 7.22 pont szerinti időtartam ezt meghaladja – a 7.22 pontban bekezdésében meghatározott időtartamig kezeli.

A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések

megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e biztosító által kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

Természetes személyek személyes és különleges adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókról szóló tájékoztatást a szerződési feltételek, valamint az adatvédelmi tájékoztatás elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.

8. tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:

káresemény bekövetkezésekor minden esetben	a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány (káridőpont, káresemény helye, a károsodott vagyontárgy megnevezése, a kár leírása)
	rendőrségi igazolás a baleset bekövetkezéséről
	a Károkozó felelősségét igazoló okirat
	részletes okozói nyilatkozat
	a kárbejelentésben jelzett káresemény tanúinak nyilatkozatai
	írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igénylő, vagy jogosult által megjelölt bankszámlaszámról, vagy postai kézbesítési címről a kifizetéshez
	meghatalmazás a Biztosító részére, hogy a rendőrségi, ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másolatokat készíthet,
	a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, hitelt érdemlő igazolás
gépjárműkár esetén	vezetői engedély
	a jármű forgalmi engedélye
	törzskönyv
	lízingcég vagy hitelintézet meghatalmazása a kárigénylői jogok átruházásához
	meghatalmazás a javító részére a kárigénylői jogok átruházásához
	eredeti vásárláskori számla
	eredeti javítási számla, javítási árajánlat
	totálkárt szenvedett jármű esetén a Vám- és Pénzügyőrségnek befizetett illetékről és adóról hitelt érdemlő igazolás, valamint ÁFA igény esetén, annak befizetéséről igazolás
	totálkárt szenvedett jármű esetében a roncs értékesítésnek igazolása (számla vagy adás-vételi szerződés)
	a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával összefüggően felmerült járulékos költségek eredeti számlája, igazolása
	ÁFA-visszatérítésre vonatkozó nyilatkozat a káreseménnyel összefüggő, a kárhelyreállítás kapcsán kiállított számlák vonatkozásában
	tachográf korong, vagy digitális tachográf kiolvasási lehetősége
bérgépjármű igény és elmaradt haszon esetén	bérleti (kölcsönadási) szerződés
	gépjárműbérlésről kiállított eredeti számla
	munkaszerződés
	orvosi dokumentáció (pl. mozgáskorlátozottság esetén)
	útnyilvántartás
	cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
	NAV által érkeztetett adóbevallás vagy NAV által kiállított jövedelemigazolás
	elmaradt vagy más által végzett teljesítések tényének, ellenértékének és költségének igazolása
	adókártya másolata, iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítványok másolata
dologi kárigény esetén	eredeti javítási számla, javítási árajánlat
dologi kárigény esetén	eredeti vásárláskori számla
személyi sérülés esetén	teljes orvosi dokumentáció (diagnózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok)
	szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolás
	tulajdoni lap
	halotti anyakönyvi kivonat, boncjegyzőkönyv
	születési-, házassági anyakönyvi kivonat
	hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány
	a sérült baleset előtti betegségeit, állapotát igazoló orvosi dokumentáció (diagnózis, orvosi leírás, zárójelentés, orvosi iratok), szakvélemények, leletek
szem élyi sérül	a keresőképtelenségi igazolás ("Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről") másolata és a táppénz összegének igazolása
szem élyi sérül	vállalkozói igazolvány, vállalkozói vagy megbízási szerződés

	munkáltatói jövedelemigazolás, NAV által érkeztetett adóbevallás vagy NAV által kiállított jövedelemigazolás,
	rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj igazolás, árvaellátás igazolása, munkaköri leírás
	természetes személyek közötti háztartási munkára létesített jogviszony esetén a foglalkoztatás bejelentését és a regisztrációs díj befizetését igazoló okirat

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

9. fedezet fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályok

Ha a Biztosító rendelkezik a Szerződő által megadott e-mail címmel, úgy a vonatkozó jogszabály szerint kiállítandó és megküldendő igazolóeszközt vagy zöldkártyát elektronikus úton is megküldheti a Szerződő részére. Ügyfélportál szerződés megléte esetén az igazolóeszköz vagy zöldkártya Szerződő részére történő eljuttatása az ügyfélportál felületre feltöltéssel is történhet. Ha a Szerződő postai úton is szeretné az igazolóeszközt vagy zöldkártyát megkapni, akkor ezirányú igényét az interneten, a K&H online ügyintézés oldalon, vagy a 10. pontban felsorolt elérhetőségek bármelyikén jelezheti és ez esetben azt a Biztosító térítésmentesen megküldi a Szerződő részére.

10. elektronikus kommunikáció

A Biztosító lehetőséget biztosít a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a szerződés alapján nyújtott szolgáltatások igénybevétele kapcsán az elektronikus kommunikációra a K&H Biztosító Ügyfélportálján, az Online Ügyfélszolgálaton, valamint e-mail kommunikáción keresztül. Az elektronikus kommunikáció keretében a Szerződőnek / Biztosítottnak lehetősége van pl. a szükséges nyilatkozatok megtételére, kárbejelentésre, a kárrendezéshez szükséges dokumentumok csatolására, a szerződés módosítására vagy felmondására, személyes és kapcsolattartási adataiban történt változások bejelentésére, valamint a díjfizetésre elektronikus úton.

10.1. K&H Biztosító ügyfélportál

Az Ügyfélportál használata előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációt követően a kommunikáció az Ügyfélportálon létrehozott felhasználói fiókon keresztül valósul meg, és a szerződéshez kapcsolódó dokumentumok is itt érhetők el elektronikus formában. A Szerződő a biztosítási szerződés megkötéskor és a szerződés fennállása alatt bármikor regisztrálhat az Ügyfélportálra. A K&H Biztosító Ügyfélportál szolgáltatásra vonatkozó részletes tájékoztatás a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx.xx oldalon található.

10.2. Online ügyfélszolgálat

Az online ügyfélszolgálaton regisztráció nélkül is lehetőség van a meglévő biztosítási szerződésekkel kapcsolatos ügyintézésre, pl. igazoláskérésre, díjfizetésre, személyes adatok módosítására vagy biztosításkötésére.

A K&H Biztosító online ügyfélszolgálata a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx oldalon érhető el.

10.3. E-mail kommunikáció

E-mailen keresztül is lehetőség van a meglévő biztosítási szerződésekkel kapcsolatos ügyintézésre, pl. kárrendezéshez szükséges dokumentumok csatolása, kárrendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kérése, szerződés ügyfél általi módosításának kezdeményezése, felmondása. E- mailben történő ügyintézés esetén levelének minden esetben tartalmaznia kell az azonosításhoz szükséges alábbi adatokat, információkat, melyek köre természetes és nem természetes személy esetén eltérő.

természetes személyek esetén:

- kötvényszám és / vagy rendszám

- név

- születési hely és idő

- anyja neve

- állandó lakcím

nem természetes személyek esetén:

- kötvényszám és / vagy rendszám

- cégnév

- adószám

- székhely

11. panaszügyintézés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:

- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (x00 0) 000 0000,

- e-mailben: xxxxxxxxx@xx.xx,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy (x00 0) 000 0000 telefonszámokon lehet bejelenteni.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.

Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

A biztosítók felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank

elérhetőségek	Magyar Nemzeti Bank	Pénzügyi Békéltető Testület
székhely	1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
telefon	+ 00 0 000 0000, (+36 80) 203 776
internet	xxx.xxx.xx	xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
levelezési cím	Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest	1525 Budapest, Pf.: 172

További szerv:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

(székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00., xxxxxxx: (x00 0) 000 0000, (x00 00) 000 0000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, internet: xxx.xxxx.xx, levelezési cím: 1363 Budapest, Pf.: 9.)

12. társaságunk adatai

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi csoportjának a KBC csoportnak a tagja, és Magyarországon biztosítási tevékenységet végez.

Társaságunk jogi formája: zártkörű részvénytársaság.Székhelyének állama: Magyarország Székhelye: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Levelezési cím: Budapest 1851

A társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban. Cégjegyzékszám: Cg.00-00-000000

a nemzetgazdasági miniszter 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. a bonus-malus rendszer általános szabályai

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzembentartója;

2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződésesjogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (a kártérítéssel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott ítélet jogerőre emelkedésének dátuma), a kifizetett kártérítési összeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

2. § (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motor- kerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű- kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus- malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

3. § (1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.

(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

2. a besorolásra vonatkozó szabályok

4. § (1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)-(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.

(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjaiközötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szembenhozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnéseseténabesorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.

5. § (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban:kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus- malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a

szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

5/A. § Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kár- nyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.

6. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.

7. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítéskifizetés teljes összegérőlszóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kártérítési összeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kártérítés kifizetést kell figyelembe venni.

8. § (1) A biztosító - az igénylő erre irányuló meghatalmazása esetén - megkeresi a kárnyilvántartó szervet a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51. § (10) bekezdésében meghatározott igazolás kiadása érdekében.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges adatok a biztosító rendelkezésére állnak, az igazolást a kárnyilvántartó szerv megkeresése nélkül a biztosító is kiadhatja.

3. záró rendelkezések

9. § E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.

10. § A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerződések besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés

a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelőzően beérkezett.

11. § E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

12. § E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról szóló 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) által megállapított 5/A. §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelőzően rendelkezésre álló – a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges – adatok alapján besorolandó szerződések esetében is alkalmazni kell.

1. melléklet

a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

kiinduló osztály	a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén

kiinduló osztály	a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

a pénzügyminiszter 34/2009. (XII. 22.) PM rendelete a magyarországi telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § j) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: Gfbt.) meghatározott, a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközök a következők:

a) az 1. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó biztosítást igazoló okirat az azon szereplő kockázatviselés időtartama során, valamint határozatlan tartamú szerződés esetén a kockázatviselés időtartama feltüntetésének hiányában a kockázat- viselés kezdő napjától számított 60 napig, vagy

b) az 1. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó biztosítást igazoló okirat - az okirat szerinti kockázatviselés leteltét követően vagy a kockázatviselés tartamának feltüntetése hiányában - az adott díjfizetési időszakra vonatkozó díjfizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénnyel (a továbbiakban: feladóvevény) vagy a díjfizetési bizonylattal együtt, vagy

c) a 2. számú mellékletben meghatározott igazolás, vagy

d) a Gfbt.-ben meghatározott zöldkártya.

(2) A biztosító a kockázatviselést tanúsító, az (1) bekezdésben meghatározott valamely igazolóeszközt gépjárművenként egyedileg előállítja, és a kockázatviselés teljes időtartamára - késedelmes díjfizetés esetén a késedelemre való tekintettel -, akár a biztosításközvetítői tevékenysége keretében eljáró függő vagy független biztosításközvetítő közreműködésével az üzemben tartó rendelkezésére bocsátja. A rendelkezésre bocsátás történhet papír alapon vagy - erre vonatkozó megállapodás alapján - az igazolóeszköz elektronikus képi formájának elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátásával.

(2a) A zöldkártya mint igazolóeszköz elektronikus képi formájának az üzemben tartó részére elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátása a zöldkártyarendszer keretében meghatározott formában történhet.

Elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátás esetén a rendelkezésre bocsátó felhívja a figyelmet a zöldkártya kinyomtatására vonatkozó követelményekre. Az üzemben tartó kérése alapján a biztosító a zöldkártyát az elektronikus út mellett papír alapon is díjmentesen rendelkezésére bocsátja.

(3) Késedelmes díjfizetés esetén, ha az üzemben tartó a díjfizetést megfelelő módon igazolja, a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének - az igazolást követően - haladéktalanul köteles eleget tenni.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában szereplő feladóvevény vagy díjfizetési bizonylat abban az esetben fogadható el - a biztosítást igazoló okirattal együtt - igazolóeszközként, ha az azokon feltüntetett adatokból egyértelműen megállapítható a díjfizetéssel rendezett díjfizetési időszak.

(5) Határozatlan tartamú szerződés esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítást igazoló okirat, az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladóvevény, díjfizetési bizonylat az azokon feltüntetett, díjfizetéssel rendezett időszak végét követő 60 napig, de az időszak végére történő felmondás esetén legfeljebb a biztosítási időszak (évforduló) végéig tanúsítja a kockázatviselés fennállását.

(6) Határozott tartamú szerződés esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítást igazoló okirat a kockázatviselést a tartam során, annak záró napjáig tanúsítja.

2. § E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

2. melléklet adatvédelmi tájékoztatás (kivonat)

A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jogszerű, tisztességes és átlátható módon történik. Egyes adatkezeléseiben a Biztosító csak olyan személyes adatot kezel, amely az adott adatkezelés céljának szempontjából megfelelő, releváns és szükséges. A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az általa kezelt adatok pontosak és naprakészek legyenek, illetve a pontatlan személyes adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek. A Biztosító személyes adatot olyan formában kezeli, hogy az érintettek azonosítása csak a személyes adatok kezelésének adott céljai eléréséhez szükséges ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés teljes tartama alatt biztosítja a személyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elveszítésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet. A Biztosító felelős az adatkezelés elveinek való folyamatos megfelelésért.

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy az adatkezelés a szerződés teljesítéséhez, jogi kötelezettség teljesítéséhez, létfontosságú érdek védelme miatt, közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.

Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatkezelések jogszerűségét. Amennyiben szerződéskötéskor az érintett nem nyilatkozik, és korábban már tett azonos adatvédelmi célra nyilatkozatot, akkor a korábbi nyilatkozat hatályban marad.

A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére álló minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó – adat tekintetében, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A Biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által kezelt adatok vonatkozásában.

Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog), ideértve azt is, hogy az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatai folyamatban lévő kezelésével kapcsolatos információkhoz hozzáférést kapjon (hozzáférési jog). Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, valamint törlését (helyesbítéshez, elfeledtetéshez való jog). Az érintett kérheti az adatkezelés korlátozását (adatkorlátozáshoz való jog). Az érintett – meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogosult arra, hogy az adatait tagolt, ismert és géppel olvasható formátumban megkapja a Biztosítótól (adathordozhatósághoz való jog). Az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon azon adatkezelések ellen, amelyek közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükségesek; az érintett jogosult továbbá a közvetlen üzletszerzés céljából végzett adatkezelésekkel szembeni tiltakozásra (tiltakozáshoz való jog).

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 164/B. § alapján a K&H Bank Zrt. mint ellenőrző befolyással bíró hitelintézet és a K&H Biztosító Zrt. között a banktitok, biztosítási titok és személyes adat megtartási kötelezettsége nem áll fenn egymás közti viszonyukban, az általuk az ügyfélről kezelt személyes adatokat, banktitoknak, biztosítási titoknak, valamint az üzleti titoknak minősülő adatokat tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönösen megismerhetik, és a közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják és az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik, és jogosultak ezen adatok felhasználásával az érintettel való kapcsolatfelvételre. A célhoz kötöttség elvének megfelelően – a kölcsönös adatátadáson alapuló közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is - jogosultak egymás ügyfeleivel való kapcsolatfelvételre a megismert adatok felhasználásával.

Ezen adattovábbítás lehetőségét az érintett kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja (személyesen a K&H Biztosító ügyfélszolgálatán: 1095 Budapest, Lechner Xxxx xxxxx 0., írásban - levelezési cím: Budapest 1851, telefonon: 06 (1/20/30/70) 000 0000 (call center), e-mailben: xxxxxxxxx@xx.xx).

Jelen tájékoztató szövegét a K&H Bank Zrt. valamint a K&H Biztosító Zrt. honlapjukon (a xxx.xx.xx oldalon) a figyelem felkeltésére alkalmas módon is közzéteszik.

Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00., xxxxxxx: (x00 0) 000 0000, (+36

30) 683 5969; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, internet: xxx.xxxx.xx, levelezési cím: 1363 Budapest, Pf.: 9.) valamint bírósághoz fordulhat. Adatkezeléssel kapcsolatos jogvitákban az illetékes törvényszék jár el.

Jelen adatvédelmi tájékoztatás a xxx.xx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata. Részletes tájékoztatás az egyes konkrét adatkezelésekkel kapcsolatosan a honlapon található.

3. melléklet

2,0000-nál magasabb korrekciós szorzók

A meghirdetett díjtarifában szereplő, 2,0000-nál magasabb korrekciós szorzók gépjármű-kategóriánként:

- ha a személygépkocsi(t)

o vonatkozásában taxi engedély került kiadásra

o vonatkozásában személygépkocsis személyszállítási engedély került kiadásra

o a Szerződő bármilyen nem engedélyköteles tevékenység keretében ellenszolgáltatás fejében személyszállításra használja

o bérelhető (egy biztosítási időszakban egynél több személy számára kerül bérbeadásra)

o kormánya a jobb oldalon helyezkedik el

o a biztosítási időszakban összesen 60 napot meghaladóan (tartósan) külföldön használják

o üzembentartója rendelkezik személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelemre, vagy egyéb gépjármű vagy motorkerékpár kereskedelemre, avagy személy- gépjármű, vagy gépjármű kölcsönzésre vonatkozó tevékenységi engedéllyel

- ha a tehergépkocsi(t)

o a biztosítási időszakban összesen 60 napot meghaladóan (tartósan) külföldön használják

o nemzetközi árutovábbításra (árufuvarozásra) is használják és a biztosítási szerződés Szerződője rendelkezik olyan érvényes engedéllyel, amely alapján nemzetközi közúti árutovábbítást (árufuvarozást) végezhet

o ADR áruosztály szerinti veszélyes áru szállítására használják

o megengedett legnagyobb össztömege 8 tonna feletti és motorteljesítménye nagyobb mint 250 kW

o közúti áruszállításra használják és annak üzembentartója 20-nál több járműnek a Gfbt. szerinti üzembentartója

o üzembentartója rendelkezik személygépjármű-, könnyűgépjármű kereskedelemre, vagy egyéb gépjármű vagy motorkerékpár kereskedelemre, avagy személygépjármű, vagy gépjármű kölcsönzésre vonatkozó tevékenységi engedéllyel

o bérelhető (egy biztosítási időszakban egynél több személy számára kerül bérbeadásra)

- ha a motorkerékpár

o bérelhető (egy biztosítási időszakban egynél több személy számára kerül bérbeadásra)

o üzembentartója 20-nál több járműnek a Gfbt. szerinti üzembentartója

- ha az autóbusz és a mezőgazdasági vontató

o bérelhető (egy biztosítási időszakban egynél több személy számára kerül bérbeadásra)

o üzembentartójának a jelen díjtarifa szerinti díjszámítással érintett gépjárművére a biztosítási időszak kezdő napját közvetlenül megelőző biztosítási időszakra vonatkozó korábbi szerződése közös megegyezéssel szűnt meg bármelyik biztosítónál

- ha a vontató(ra)

o bérelhető (egy biztosítási időszakban egynél több személy számára kerül bérbeadásra)

o vonatkozó szerződés Szerződője rendelkezik olyan érvényes engedéllyel, amely alapján nemzetközi közúti árutovábbítást (árufuvarozást) végezhet

o járművet közúti áruszállításra használják és annak üzembentartója 20-nál több járműnek a Gfbt. szerinti üzembentartója

- ha a trolibusz, a lassújármű, a munkagép, a segédmotoros kerékpár és a négykerekű segédmotoros kerékpár

o bérelhető (egy biztosítási időszakban egynél több személy számára kerül bérbeadásra)

o gépjármű-kategóriákba tartozó, közúti áruszállításra használt (gép)jármű üzembentartója 20-nál több járműnek a Gfbt. szerinti üzembentartója

o üzembentartójának a jelen díjtarifa szerinti díjszámítással érintett (gép)járművére a biztosítási időszak kezdő napját közvetlenül megelőző biztosítási időszakra vonatkozó korábbi szerződése közös megegyezéssel szűnt meg bármelyik biztosítónál

- ha a pótkocsi(ra), félpótkocsi(ra)

o bérelhető (egy biztosítási időszakban egynél több személy számára kerül bérbeadásra)

o vonatkozó szerződés Szerződője rendelkezik olyan érvényes engedéllyel, amely alapján nemzetközi közúti árutovábbítást (árufuvarozást) végezhet

o gépjármű-kategóriába tartozó járművet közúti áruszállításra használják és annak üzembentartója 10-nél több járműnek a Gfbt. szerinti üzembentartója

o gépjármű-kategóriába tartozó járművet ADR áruosztály szerinti veszélyes áru szállítására használják

tájékoztató távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésről a szolgáltatóra vonatkozó tájékoztatás

A Szolgáltató

neve: K&H Biztosító Zrt.

székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

levelezési címe: Budapest 1851

központi telefonszáma: (00 0) 000 0000

központi faxszáma: (00 0) 000 0000 elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxx@xx.xx fő tevékenységi köre: Nem életbiztosítás

cégjegyzékszáma: 00-00-000000

nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Felügyeleti hatóság neve: Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.levelezési címe: 1850 Budapest

telefonszáma: + 36 1 428 2600, x00 00 000 000

a szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás

A szerződés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgáltatást nyújt a fogyasztó részére. A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, valamint a távértékesítés tekintetében a 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről.

A biztosítási szerződésre a 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (Gfbt.), valamint a K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéses dokumentáció vonatkozik. A szerződéses dokumentáció Társaságunk honlapján – xxx.xx.xx – bármikor elérhetők. A szerződési feltételeket, így – többek között – a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és teljesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerződéses dokumentáció tartalmazzák.

a szerződésre vonatkozó tájékoztatás

Az elektronikus úton létrejött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül. A szerződéskötési folyamat végén előállított ajánlat elektronikus úton az Ön által megadott e-mail címre elküldésre kerül és azt rendszerünkben eltároljuk, így az utóbb hozzáférhető. Tájékoztatjuk arról, hogy mivel az Internet nyílt, biztonságosnak nem tekinthető hálózat, annak működésére a Biztosítónak nincs ráhatása. Működése, illetve az ezzel kapcsolatos károk tekintetében a Biztosító felelősséget nem vállal.

Ön, mint fogyasztó, a biztosítási szerződést a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indoklás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.

A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a fenti határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon – az írásbeliség figyelembe vételével – a szolgáltatónak elküldi.

A felmondási jog érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot a szolgáltatóra vonatkozó tájékoztató részben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektronikus levelezési címre szükséges eljuttatni.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a szerződés alapján szolgáltatás nyújtását csak az Ön kifejezett hozzájárulását követően kezdhetjük meg.

Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a szolgáltató a kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét követelheti (ez gyakorlatilag a kockázatviselés kezdete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vonatkozó megszolgált biztosítási díjrész).

A biztosítási szerződés tartama az ajánlaton kerül feltüntetésre. Határozatlan biztosítási szerződés esetén a biztosítási időszak egy év. Határozott tartamú szerződés esetén a biztosító kockázatviselése a tartam utolsó napjával megszűnik. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. A szerződés vonatkozásában annak létrejöttét követően a felek a bejelentéseket, tájékoztatásokat – a Ptk. rendelkezéseit szem előtt tartva – írásban kötelesek egymás felé intézni.

A felek egymás közötti kapcsolattartás során a magyar nyelvet használják. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:

• írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),

• személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

• faxon: (00 0) 000 0000,

• e-mailben: xxxxxxxxx@xx.xx,

• telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355 -ös telefonszámon lehet bejelenteni.

elérhetőségek
	Magyar Nemzeti Bank	Pénzügyi Békéltető Testület
székhely	1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
telefon	+ 00 0 000 0000, x00 00 000 000
internet	xxx.xxx.xx	xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
levelezési cím	Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest	1525 Budapest, Pf.: 172

A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.

egyéb lényeges és kötelező jellegű információk

A jelen tájékoztatóban nem említett lényeges információkat a jelen tájékoztatóval együtt a fogyasztóhoz eljuttatott K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltételek és ügyfél-tájékoztató, valamint az adatkezelési tájékoztató elnevezésű dokumentum tartalmazza.

Amennyiben a szerződéskötés során a K&H márkacsoporti tagok szolgáltatásokkal kapcsolatos megkereséseihez adott adatkezelési hozzájárulását vissza kívánja vonni, azt bármikor jelezheti az alábbi weboldalon jelzett elérhetőségeinken: xxxxx://xxx.xx.xx/xxxxxxxxx

Tudomásul veszem a Biztosító tájékoztatását, miszerint külön, erre vonatkozó kérésem esetén a K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéses dokumentációt papír alapon is rendelkezésemre bocsátja.

K&H gépjármű biztosítás

Biztosítási termékismertető

A társaság: K&H Biztosító Zrt.

H-0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

A termék: K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen tájékoztatás nem teljes körű. Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó teljes körű, a szerződéskötés előtti és szerződéses tájékoztatást tartalmazó dokumentumot (K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató).

Milyen típusú biztosításról van szó?

A K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egy felelősség típusú biztosítás, amely a károsultvédelem szem előtt tartásával a jármű üzemeltetése során a Biztosított felelősségi körébe tartozó károkozás esetén megtéríti a Biztosított helyett az okozott kárt a károsult felé. Ezt a típusú biztosítást minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartójának kötelező megkötnie és hatályban tartania.

Mire terjed ki a biztosítás?

✓ a biztosítás a jármű üzemeltetése során okozott dologi és személyi sérüléses károkra nyújt fedezetet,

✓ a fedezet mértéke dologi károk esetén 1 220 000, személyi sérüléses károk esetén 6 070 000 eurónak megfelelő forint összeghatárig terjed.

Mire nem terjed ki a biztosítás?

A biztosítás nem terjed ki arra a kára, amely

🗶 a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak,

🗶 a károkozó gépjárműben keletkezett,

🗶 a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett,

🗶 sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett,

🗶 a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett,

🗶 a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett,

🗶 álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett,

🗶 üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett,

🗶 gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be,

🗶 környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett,

🗶 a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott,

🗶 háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben?

! A biztosító egy biztosítási esemény vonatkozásában káreseményenként dologi károk esetén 1 220 000 eurónak, személyi

sérülés miatti károk esetén 6 070 000 eurónak megfelelő forintig köteles helytállni.

A Biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti, ha:

! a vezető, a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette,

! a Biztosított a kárt jogellenesen és szándékosan okozta,

! a vezető a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át,

! a vezető a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át,

! a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta,

! a vezető a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta,

! az üzembentartó, illetve a vezető közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette.

Hol érvényes a biztosításom?

✓ A biztosítási fedezet kiterjed az Európai Gazdasági Térség államaira, vagyis Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia területére, valamint azon további államok területére, amelyek a nemzetközi zöldkártya rendszer részesei, nevezetesen Albánia, Andorra, Azerbajdzsán, Belarusz, Bosznia- Hercegovina, Irán, Izrael, Macedónia (hivatalos rövidítéssel F.Y.R.O.M.), Marokkó, Moldávia, Montenegró, Oroszország, Svájc, Szerbia (kivéve Koszovó területe, amely ENSZ felügyelet alatt áll), Tunézia, Törökország, Ukrajna.

vagy

✓ a biztosítási fedezet kiterjed az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a Zöldkártya Rendszerbe tartozó területekre

✓ a Zöldkártya Rendszerbe tartozó területekről a MABISZ oldalán tájékozódhat (xxxxx://xxxxxx.xx/xxxxxxx- iroda)

Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban?

• szerződéskötési kötelezettség az üzembentartói jog keletkezésétől

• közlési és változás-bejelentési a szerződés megkötésekor, valamint annak fennállása miatt

• díjfizetési

• együttműködési és kárenyhítési

Xxxxx és hogyan kell fizetnem?

• a biztosítási díj a Biztosítót a kockázatviselés időtartamára előre illeti meg

• a biztosítási díj fizetésének módját és gyakoriságát a szerződés tartalmazza a Szerződő és a Biztosító megállapodása szerint

• a díjfizetés történhet egy, kettő vagy négy részletben a termékre vonatkozó teljes körű tájékoztatókban foglaltak figyelembevételével; postai csekken, banki és egyéb szolgáltatókon keresztül történő átutalással, csoportos beszedéssel, avagy bankkártyás teljesítéssel

• a biztosítási díjat annak esedékességétől számított 60. napig meg kell fizetni, különben a szerződés megszűnik

• a K&H honlapon és a K&H Mobilbankban az ajánlattétel megkerülhetetlen része az első díjrészlet megfizetése

• a K&H bankfiókokban, a függő biztosításközvetítőknél, továbbá a Biztosító ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben az első díjrészlet azonnali fizetése szintén megkerülhetetlen azokban az esetekben, amikor a Biztosító meghirdetett díjtarifája alapján 2,0000-nál magasabb korrekciós szorzót kell alkalmazni

Mikortól meddig tart a kockázatviselés?

• a biztosítási fedezet a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik

• a biztosítási fedezet megszűnik különösen

- a jármű eladása, avagy az üzembentartói jog megszűnésének napján

- évfordulóra történő felmondás esetén az évforduló napján

- határozott időtartamú szerződés esetén a lejárat napján

- díjnemfizetés esetén a türelmi idő (60 nap) leteltével

Hogyan szűntethetem meg a szerződést?

• évfordulóra indoklás nélkül – költségmentesen – felmondható legalább 30 nappal az évfordulót megelőzően

• de a szerződés megszűnik érdekmúlás (ide értve a forgalomból való végleges kivonást) és díjnemfizetés esetén is

biztosításközvetítői tájékoztató Kedves Ügyfelünk!

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 378. §. alapján a biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és a 378. §-ban meghatározott egyes adatok változása esetén jogszabályban meghatározott időpontban köteles írásban tájékoztatást adni a Biztosított vagy a Biztosítóval szerződő fél részére a rá vonatkozó főbb adatokról.

Az alábbiakban az Ön biztosításközvetítőjéről talál tájékoztatást.

A Magyar Nemzeti Bank honlapján (xxx.xxx.xx) található kereső szolgáltatás segítségével elérhető és ellenőrizhető a részletes nyilvántartás valamennyi magyarországi biztosítás-közvetítőről.

Az Ön biztosításközvetítőjének nyilvántartási száma: 205030962850

A K&H Bank Zrt. függő biztosításközvetítő

biztosításközvetítői tevékenységet végez, tevékenysége során a K&H Biztosító Zrt. nevében jár el,

biztosításközvetítői szakmai tevékenysége során esetlegesen okozott kárért, vagy a felmerült sérelemdíj megfizetéséért a K&H Biztosító Zrt. áll helyt,

nem rendelkezik minősített befolyással a K&H Biztosító Zrt-ben,

a K&H Bank Zrt. ellenőrző befolyással rendelkezik a K&H Biztosító Zrt. felett, amelyről részletes információt a szerződési feltételben rögzített adatvédelmi tájékoztatásban talál,

sem a K&H Biztosító Zrt., sem az anyavállalata, a KBC Insurance NV nem rendelkezik minősített befolyássala biztosításközvetítőben,

a K&H Biztosító Zrt. biztosításközvetítőjeként a biztosítási szerződés megkötésére, az ajánlat átvételére, illetve csoportos biztosítási termékek esetén a biztosítottak csatlakoztatására jogosult,

a K&H Biztosító Zrt. biztosításközvetítőjeként a megtakarítási életbiztosítások értékesítése esetén tanácsadást nyújt, míg a kockázati életbiztosítások és a nem-életbiztosítások értékesítése esetén tanácsadást nem nyújt,

a K&H Biztosító Zrt. biztosításközvetítőjeként a biztosítás díjának, vagy díjelőlegének átvételére jogosult, a K&H Biztosító Zrt-től az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem veheti át,

a biztosítási szerződéssel összefüggésben a biztosításközvetítő díjazását a biztosítótól kapja, így a biztosítás díja magába foglalja a jutalékot, valamint az eredménytől függő vagy egyéb juttatást.

A biztosításközvetítő által értékesíthető termékek: K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás K&H lakásbiztosítás

K&H casco biztosítás

K&H biztostárs utazási segítségnyújtás és biztosítás

K&H választható utasbiztosítás bankkártyához K&H bankkártyákhoz kapcsolódó segítségnyújtás és biztosítás

K&H hitelfedezeti és törlesztési biztosítások K&H csoportos kockázati életbiztosítások K&H kockázati életbiztosítás

K&H rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

K&H egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

K&H nyugdíjbiztosítás

biztosításközvetítő neve:

biztosításközvetítő képviselője az ajánlaton megnevezett K&H Bank alkalmazottja, aki a szerződés megkötésére, valamint az ajánlat átvételére jogosult: jogi forma:

állandó székhely: székhely állama:

székhely felügyeleti hatósága: biztosításközvetítő típusa:

K&H Bank Zrt.

zártkörűen működő részvénytársaság 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Magyarország

Magyar Nemzeti Bank

függő biztosításközvetítő, biztosítási ügynök

Kérjük, hogy panasz esetén észrevételét a következő címek egyikére juttassa el:

írásban a K&H Biztosító Zrt, Budapest 1851 postacímre küldött levélben,

személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Xxxxxxx Xxxx fasor

9. címen,

faxon a (x00 0) 000 0000 számon, e-mailben a xxxxxxxxx@xx.xx címen,

telefonos ügyfélszolgálatunknál a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy a (+36 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet bejelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (székhely: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776, internet: xxx.xxx.xx, levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776, internet: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx, levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.: 172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

A Pénzügyi Békéltető Testületi előtti eljárás abban az esetben indítható meg, ha a kérelem benyújtását megelőzően a közvetítővel a vitás ügy rendezését közvetlenül megkísérelte vagy eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

Document Metadata

Table of Contents

K&H kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződéses dokumentáció

Document Metadata