Feltételek

Feltételek

Házõrzõ Családi Otthon

Biztosítás Feltételei

Érvényesség kezdete: 2000. május 1.

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF)

Házõrzõ Családi Otthon Biztosítás Különös Feltételei (HKF) Kiegészítõ Családi Balesetbiztosítás Feltételei

Kiegészítõ Magánemberi Felelõsségbiztosítás Feltételei Kiegészítõ Jogvédelem-biztosítás Általános Feltételei Családi Jogvédelem-biztosítás Különös Feltételei Záradékok

A védelmi szintek technikai követelményei (1. sz. melléklet) Védelmi szinthez rendelt kárfizetési limitek (2. sz. melléklet) A biztosítási szerzõdés tartalma (3. sz. melléklet)

NY. SZ.: 1-06101/1

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös felté- telei szerint – meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben ki- kötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerzõdõ / Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyon- tárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerzõdõ).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosí- tási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II A biztosítási szerzõdés létrejötte

1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. fejezet 1. pontjában meghatározott kockázat- viselési idõpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér, és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifo- gásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfe- lelõen jön létre.

A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni.

Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- zõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy kép- viselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III. fejezet 1. pontjában meghatározott kockázat- viselési idõpontban lép hatályba.

A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére ki- szolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (bizto- sítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 32. §-ának (1) be- kezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makler) közvetíti, akkor a biztosító szá- mára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt kö- vetõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõdõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módo- sító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhez- vételétõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írás- ban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosí- tási ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (hatályba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, ille- tõleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetõleg a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995.évi XCVI. törvény 32. §. (3) bekezdés) elismervény elle- nében átadja, és a biztosítási szerzõdés a II. fejezetében meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõ- pont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szer- zõdõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap „0” órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kocká- zatviselés legkorábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap „0” órája jelölhetõ meg.

A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is megállapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerzõdés ellenkezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztár- saság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerzõdés tartama

1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – ellenkezõ megállapodás hiányában – a biztosítási szerzõdés létrejöttének napja.

V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõ- dõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túl- biztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részé- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltéte- lek elõírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást.

Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni bizto- sítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és több- szörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg- nek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekin- tik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyon- tárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biz- tosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg ere- jéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsopor- tokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biz- tosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szer- zõdés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával,

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával kor- látozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ bizto- sítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási ese- mény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy bizto- sítási eseménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezet- hetõ események, amennyiben azok között okozati összefüg- gés áll fenn.

A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerzõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbb díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létre- jöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti (I. fejezet), a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõ felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban ese- dékes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.

VII. A szerzõdõ / biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége

1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a bizto- sítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kér- déseket tett fel.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetetett körülmény módosulását, de különösen:

a) A biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja.

A vagyonérték-változást a biztosítási szerzõdésben megje- lölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni,

b) Ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött,

c) A biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével,

d) A biztosított vagyontárgyak más számára történõ használat- ba adását,

e) Ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosu- lás történt,

f) A biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását

g) Új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezé- sét, új gyártási ág vagy technológia bevezetését,

h) Üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket,

i) A biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló té- nyezõk módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezett- séget is elõírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármeg- elõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendé- szeti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bármikor ellenõrizni.

5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- zõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szer-

zõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a mó- dosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekö- vetkezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl szá- mított 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ biztosító egységnek írásban bejelenteni.

A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biztosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni.

Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) köteles rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) A káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) A károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) A károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) A kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt(biztosítottat) képviselõ – személy vagy szervezet nevét,

e) Köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni.

A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.

Köteles továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vád- emelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzren- dészeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.

2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt köte- lezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befo- lyásoló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított va- gyontárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számí- tott 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számított

5. napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontár- gyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, további 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni.

6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyító dokumentumokat – a biztosító eljáró szakemberé- nek vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatá- sa a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követõ 15. napon esedékes.

7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és össze- gének független szakértõ által történõ megállapítását. A füg- getlen szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.

8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát ille- tõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig,

b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biz- tosított) ellen büntetõ eljárás indult, az eljárás befejezéséig.

9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biz- tosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél,

b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk, (hozzátartozó- nak minõsül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe- fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyenes- ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa)

c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelé- sével együttjáró munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i),

d) a biztosított vállalkozás vezetõje(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együttjáró tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondossá- gán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételei- ben rögzített elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ, vagy biztosított a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelõ, vagy megtévesztõ adatokat kö- zölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogo-

sult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, ille- tõleg a szerzõdést felmondani.

XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése

1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfel- jebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõ- dést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés tör- tént. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folyta- tólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedé- kességétõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülmény- nek a közlésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a bizto- sítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére (Lásd: 10.pont).

8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek

megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak meg- fizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztar- tásban élõ hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl szá- mított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységé- nek jut a tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kér- désekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogsza- bályok rendelkezései az irányadók.

Házõrzõ Családi Otthon Biztosítás Különös Feltételei (HKF)

A biztosításra jelen különös feltételeken kívül a Generali- Providen- cia Biztosító Rt. Általános Vagyonbiztosítási Feltételeinek rendelke- zései, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók.

I. Biztosítottak köre

1. A biztosítási szerzõdést az a személy kötheti meg (továbbiak- ban: szerzõdõ), aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy javára köti (továbbiakban: biztosított).

2. E feltétel alapján biztosított:

a) a kötvényben név szerint megnevezett személy;

b) tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányá- ban;

c) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpont- jában az a), b) pontok szerinti biztosítottal a kockázatviselési helyen állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak;

d) a lakásszövetkezet vagy társasház a Generali-Providencia Biztosító Rt.-nél biztosított lakásainak és az összes lakásá- nak arányában, illetve a biztosított tulajdoni hányadának arányában.

3. A biztosító szolgáltatására – ellenkezõ kikötés hiányában – a biztosított jogosult.

II. Biztosított veszélynemek és károk

A) Biztosított veszélynemek

1. A fogalommeghatározások (lásd D.1–6. pontok) közül a biztosítási ajánlaton és a kötvényen megjelölt fedezettípus (tartalma a 3. sz. mellékletben található) szerinti biztosítási ve- szélynemekkel kapcsolatban felmerült károkra terjed ki a koc- kázatviselés, ha bekövetkezésük a biztosított szempontjából véletlen, váratlan és elõre nem látható.

2. Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár:

a) bármilyen háborús eseménnyel, tüntetéssel, felvonulással, terrorakcióval vagy belsõ zavargással, valamint bármilyen katonai vagy rendõri akcióval,

b) nukleáris energia károsító hatásának betudható esemé- nyekkel

összefüggésben következik be.

Ha a kár az eset körülményeibõl adódóan fentiekben felsorolt bármely ok következtében keletkezhetett, úgy az ellenkezõk bizonyításáig a kárt fenti okból keletkezõnek kell tekinteni. A bizonyítás a szerzõdõ/biztosítottat terheli.

B) Biztosított károk és következményi károk

1. Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak megron- gálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítá- sa minõsül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszély- nemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a kárese- mény a szerzõdés hatálya alatt következett be.

2. Biztosított következményi kárnak minõsül, ha a biztosított va- gyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmi-

sülése valamely biztosított veszélynemmel ok-okozati össze- függésben van és amelynek elhárítása a biztosítottól ésszerû határidõn belül nem volt elvárható.

C) Biztosított költségk és kiadások

A fogalommeghatározások alapján a biztosítottat terhelõ azon költségek és kiadások (lásd D.7.1.–7.5. pontok) minõsülnek biztosítottnak, melyek valamely biztosított kárral közvetlen összefüggésben állnak, vagy azoknak elkerülhetetlen követ- kezménye.

D) Fogalom meghatározások

1. Tûzkockázatok

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése tûzkockázatok ese- tén arra az esetre, ha a kockázatviselési helyen „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztály szerinti tûzveszélyes, illetve robba- násveszélyes anyagoknak – a háztartási célú alkalmazás mé- reteit meghaladó mennyiségben való – tárolása és/vagy fel- használása, valamint ilyen anyagokkal bármely tevékenység végzése történik.

1.1 Tûz

Tûznek minõsül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erõbõl továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti a kárt, ha a biztosított vagyontárgy azért sérül vagy semmisül meg, mert

a) tûz, füst vagy hõ hatásának van kitéve (pl. vasalás, szárítás, sütés, fõzés közben szín- és alakváltozás következik be, stb.);

b) tûztérbe (pl. kályha, tûzhely stb.) esik vagy dobják;

c) olyan tûz következtében károsodik, amely önerejébõl nem képes tovaterjedni (pl. cigarettaparázs, izzó széndarab vagy világító-, fûtõtest közelében elhelyezett vagyontárgy perzse- lõdése stb.);

d) elektromos berendezésekben, vezetékekben, készülékek- ben az elektromos áram hatására tûz keletkezik, még akkor sem, ha fényjelenség kíséri (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérõ-, irá- nyító- és biztonsági berendezések meghibásodása);

e) öngyulladás következik be (pl. szén, széna, gabona stb.);

f) tûzkár nélküli füst- és koromszennyezõdés következik be. Ha azonban a fenti okokból keletkezett tûz tovaterjed, a tovaterjedõ tûz következtében sérült más vagyontárgyak kárát a biztosító megtéríti.

1.2 Villámcsapás

Villámcsapás az a kár, amely:

a) a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hõhatása következté- ben keletkezik, valamint

b) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és be- rendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy in- dukció által keletkezik.

1.3 Robbanás

Robbanáskárnak valamely gázok, porok vagy gõzök terjesz-

kedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erõmegnyilvánulási folyamata által okozott roncsolási kár tekinthetõ. Valamely tartály (kazán, csõvezeték stb.) robbanásáról csak akkor be- szélhetünk, ha annak falában olyan méretû folytonossági hi- ány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönb- ség hirtelen kiegyenlítõdésére kerül sor.

A biztosító nem téríti:

a) a tartály/készülék cseréjének, ill. helyreállításának költségeit, ha a robbanás a tartály/készülék xxxxxxx hibájára vagy kar- bantartási hiányosságára vezethetõ vissza;

b) a centrifugális erõ következtében bekövetkezõ törés;

c) a belsõ égésû motorokban a robbanótérben (motor henge- rében) fellépõ robbanás;

d) az elektromos megszakítókban (pl. olaj-, nyomólég- és nyo- mógáz megszakítókban stb.) a bennük már meglévõ vagy keletkezõ gáznyomás;

e) a repülõgépek hangrobbanása;

f) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály összerop- panása miatt bekövetkezõ károkat.

2. Elemi károk

2.1 Viharkár

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a leg- alább 15 m/s sebességû szél nyomó- és/vagy szívóhatása a biztosított vagyontárgyakban okoz, ideértve a vihar által meg- bontott tetõn történõ egyidejû beázás miatti károkat.

A biztosító nem téríti meg a helyiségen belüli légáramlás (hu- zat) miatt keletkezett károkat.

2.2 Jégverés

Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított va- gyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetõn történõ egyidejû beázás.

2.3 Hónyomás

Nagy mennyiségben felgyülemlõ hó statikus nyomása által a biztosított épületben / építményben okozott kár.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a hónyomás által megrongált tetõn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejûleg beömlõ csapadék a bizto- sított vagyontárgyakban okoz.

Nem térül az a kár, amelyet az olvadáskor lecsúszó hó okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.4 Sziklaomlás, kõomlás, földcsuszamlás

Azok a károk, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kõzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyak- ban okoznak.

Nem téríti meg a biztosító:

a) tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépõ károkat;

b) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat;

c) azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelmül szol- gáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem meg- felelõ, vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, ill. nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

2.5 Ismeretlen építmény és üreg beomlása

Azok a károk, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külsõ erõhatás miatti – megszûnése következtében egy isme- retlen üreg hirtelen bekövetkezõ beomlása a biztosított va- gyontárgyakban okoz.

Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szere- pel vagy a hatóságok által nincs feltárva.

A biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben vagy elhagyott bányákban történt.

2.6 Ismeretlen jármû ütközése

Az a kár, amelyet az ismeretlen jármû, illetve annak rakomá- nya a biztosított vagyontárggyal való ütközéssel okoz.

2.7 Légijármû ütközése

Személyzet által irányított légi jármû részeinek vagy rakomá- nyának ütközése vagy lezuhanása, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

2.8 Idegen tárgyak rádõlése

Megtéríti a biztosító azt a kárt, amelyet a jelen szerzõdésben nem biztosított a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádõléssel okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.

2.9 Felhõszakadás

Azok a károk, amelyeket a felhõszakadásból eredõ, talajszin- ten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezetõ rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletke- zõ károkat;

b) a felhõszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.

2.10 Árvíz

Az állandó vagy idõszakos jellegû természetes vagy mester- séges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el, továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében fellépõ buzgárok és fakadóvizek vízhatása.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:

a) belvíz és talajvíz által keletkeztek;

b) elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkeztek;

c) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken lévõ biz- tosított vagyontárgyakban keletkeztek.

Hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület.

Nem mentett árterület: az árterületnek az a része, amely a fo- lyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa kö- zött fekszik.

Azonos káridõpontban bekövetkezõ árvízkár esetén a jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésekre kifizethetõ kárfizetés maximuma 1 500 000 000 Ft.

Ha az összkár meghaladja az 1 500 000 000 Ft-ot, úgy szer- zõdésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy az 1 500 000 000 Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

2.11 Földrengés

Az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés okoz.

Azonos káridõpontban bekövetkezõ földrengéskár esetén a jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésekre kifizethetõ kárkifizetés maximuma 1 500 000 000 Ft.

Ha az összkár meghaladja az 1 500 000 000 Ft-ot, úgy szer- zõdésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy az 1 500 000 000 Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

3. Vezetékesvíz kockázat

Azon károk , amelyeket az épület külsõ határoló falába beépí- tett vagy azon belül lévõ, valamint a biztosított telken a talaj- szint alatt elhelyezkedõ használati, csapadék, szennyvíz veze- tékek, a csatlakozó melegvízszolgáltató és központi fûtés- rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, sze- relvények és készülékek meghibásodása, törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái valamint a nyitva hagyott vízcsap és egyéb okok miatt kiáramló víz illetve gõz a biztosí- tott vagyontárgyakban okoz.

3.1 A biztosító megtéríti az alábbi költségeket, amennyiben azok a biztosítottat terhelik:

a) a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költ- ségeket;

b) a kárelhárításra, legfeljebb 6 m csõhossznak megfelelõ helyreállításra fordított költségeket;

c) törés, repedés, dugulás esetén legfeljebb 6 m új csõ és annak behúzási költségeit;

d) fagy miatti csõtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költsé- geit és legfeljebb 6 m csõhosszig helyreállítási költségeit.

3.2 A biztosító nem téríti meg:

a) a fakorhadási, gombásodási, penészesedési, talajvíz, árvíz vagy más idõjárási hatásokból keletkezõ víz vagy az ezek miatti összegyûlt víz által okozott károkat;

b) a kiömlõ folyadék, gõz értékét;

c) a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvé- nyek és készülékek (pl.: csaptelepek, vízmérõk, víztartályok, kazánok, fûtõtestek, bojlerek, háztartási gépek) javításának, pótlásának költségeit.

4. Betöréses lopás kockázatok

A vagyontárgyak (III. 1.–7. pontok szerinti vagyoncsoportok) biztosítását a biztosító az 1. és 2. sz. mellékletben szabályo- zott védelmi elõírások mellett vállalja.

A biztosító a károk megfizetését a káresemény bekövetkezé- sekor meglévõ, a kárrendezés során rögzített tényleges betörés- védelmi rendszernek megfelelõ, a 2. sz. mellékletben megha- tározott és rögzített limitekig vállalja a VI. fejezet 1. és az ÁVF V. fejezet 6. pontja szerinti alulbiztosítottság vizsgálata mellett.

4.1 Betöréses lopás

4.1.1 Biztosítási eseménynek az minõsül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségekbe:

a) erõszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, fö- dém vagy tetõ kibontásával illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt;

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz hasz- nálatával jutott be;

c) amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelmûen megállapítani, az idegen eszköz hasz- nálatát független igazságügyi zárszakértõnek kell igazolnia.

d) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–b) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

Nem biztosítási esemény a nyitva hagyott, nem bezárt nyílás- zárón (bejárati-, teraszajtó, ablakok, stb.) keresztül történõ be- hatolás.

Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szi- lárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterû, meg- határozott rendeltetésû részét tekintjük.

Lezárt helyiség az a helyiség, amely a biztosítási feltétel 1. sz. mellékletében található valamelyik védelmi szint elõírásait teljesíti.

4.1.2 Az értéktárolókban (páncélkazettában, páncélszekrényben, fali széfekben, egyéb a biztosító által elfogadott tárolókban) lévõ vagyontárgyak biztosítása esetében a betöréses lopás biztosítási esemény akkor valósul meg, ha a tárolót tartalmazó helyiségbe a tettes az 4.1.1 a)–c) pontokban foglalt módon jutott be és a szabályosan lezárt és rögzített tárolót:

a) a biztosítási helyrõl eltulajdonította

b) feltörte, illetve álkulccsal vagy más – nem a kinyitás célját szolgáló – eszköz, szerszám segítségével nyitotta fel;

c) betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyi- totta fel, ha a megszerzett kulcsokat máshol, de állandóan lakott épületben tartották, illetve azokat az õrzésére jogosult személytõl rabolták el; és a biztosított vagyontárgy a fentiek következtében tûnt el.

4.1.3 A 4.1.1 pontok szerinti értelemben vett betöréses lopásnak minõsül az is, ha az ingóságot lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból – annak feltörése után – lopták el.

4.2 Rablás

4.2.1 Rablás biztosítási eseménynek minõsül, ha az elkövetõ a biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés helyén jogtalanul úgy szerzi meg, hogy evégbõl a biztosított(ak) ellen erõszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

4.2.2 Ha a biztosított a kockázatviselés helyét elhagyta és az elkö- vetés módja megfelel a 4.2.1. pont meghatározásának, – más megállapodás hiányában – a biztosító felelõssége Ma- gyarország területére terjed ki legfeljebb 200 000 Ft-ig.

4.3 Vandalizmus

Biztosítási események azok a rongálási károk, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban és ingatlanban.

5. Üvegtörés:

Biztosítási eseménynek minõsül a biztosított üvegekben kelet- kezett törés- vagy repedéskár.

5.1 Az épületüveg átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed:

a) az épületbe szerkezetileg beépített 10 mm-nél nem vasta- gabb síküvegeire, hõszigetelõ, drót- illetve katedrálüvegeire max. 3 m2/tábla méretig, továbbá

b) azon akadályok (védõrácsok, belsõ zárak és hasonló, a nyí- lászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást gátolják.

5.2 A biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén terjed ki az alábbiakra:

a) 3 m2 táblaméret és/vagy 10 mm üvegvastagság feletti üvegek;

b) üvegtetõk, növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése, verandaüvegezés;

c) üveg építõelemek, mint pl. üvegtégla, üveg tetõcserép, co- polit üvegek;

d) különleges kivitelezésû üvegek, mint pl. tükrök, fényvissza- verõ, biztonsági, fóliával fedett, plexi- és akril, savval mara- tott, homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, üvegkerámia lapok és tükörcsempék.

5.3 A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fény- védõ bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

d) taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésé- ben, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, bele- értve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során ke- letkezõ károkat.

6. Különleges kockázatok

6.1 Fagyasztott élelmiszerek megromlása

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a fagyasztó- szekrényben, mélyhûtõládában 0 °C hõmérséklet alatt tárolt élelmiszerek áramkimaradás következtében való megromlása miatt keletkezett legfeljebb 10 000 Ft összeghatárig. A bizto- sítás nem vonatkozik arra az esetre, ha az élelmiszerek meg- romlása a készülék mûszaki hibájából, vagy gondatlan hasz- nálatából ered.

6.2 Elveszett bankkártya letiltási és újrabeszerzési költsége Kiterjed a biztosítási fedezet Magyarország területén felügyeleti hatóság engedélyével mûködõ banknál vezetett, a biztosított saját lakossági forint vagy deviza számlájához tartozó bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.) területi hatály korlátozás nélküli elvesztése vagy eltulajdonítása miatti letiltási és újrabe- szerzési igazolt költségeire legfeljebb 10 000 Ft összeghatárig. A biztosítás nem fedezi az elvesztett vagy eltulajdonított kár- tyával való pénzfelvétel vagy vásárlás miatt elõálló veszteséget.

6.3 Bõvített üvegtörés

Kiterjed a biztosítási fedezet az 5.1. a) pont alapján biztosított üvegeken kívül

a) maximum 6 m2 / tábla méretû üvegek,

b) a bútorüvegezés, tükör (kivéve, ha a bútorüveg velencei tü- kör),

c) üveg kerámia fõzõlap

töréskáraira legfeljebb 50 000 Ft összeghatárig.

6.4 Zárcsere költsége

Kiterjed a biztosítási fedezet Magyarország területén a biztosí- tottak által (ajánlaton felvett egy életközösségben élõk) a biz- tosított lakás kulcsainak elvesztése vagy tõlük való eltulajdoní- tása esetén a kulcsokhoz tartozó zár cseréjének igazolt költ- ségére legfeljebb 5 000 Ft mértékig a biztosítási szerzõdés tartama alatt egyszeri alkalommal, kizárólag akkor, ha az új- ként felszerelt zár a Magyar Biztosítók Szövetsége által minõ- sített biztonsági zárnak minõsül.

7. Biztosított költségek és kiadások

7.1 Rom- és törmelékeltakarítási költségek

A rom- és törmelékeltakarítási költségeket, a biztosítási összeg 2%-áig téríti meg a biztosító, melybe beleértendõek e törmelé- keknek a legközelebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kárhely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei.

7.2 Kárenyhítési költségek

A káresemény alkalmával a kár enyhítése érdekében ésszerû- nek vagy a biztosító által is szükségesnek tartott tevékeny- ségek és intézkedések költségei.

7.3 Ideiglenes lakás bérleti díja

Ha a hatóság a biztosítási szerzõdéssel fedezett biztosítási esemény következtében a biztosított épületet (lakást) lakhatat- lanná nyilvánítja, a kiköltözéstõl a lakhatóvá válásig, de legfel- jebb 6 hónapig a biztosítási összegen belül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díját is megtéríti a biztosító.

7.4 Bérleti díj megtérítés

Ha a káresemény következtében a biztosított épületben oly mértékû kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlõje jog- szabály vagy bérleti szerzõdés alapján megtagadhatja a lak- bér egészének vagy egy részének fizetését, a biztosító meg- téríti az emiatt elmaradt lakbért, a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb azonban 6 hónapig.

7.5 Oltás, mentés költségei

A biztosító megtéríti az oltás, mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívott tûzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezetett szerv szolgáltatásaival kapcso- latos költségeket.

III. Biztosított vagyontárgyak

A biztosítási fedezet kiterjed azokra a vagyoncsoportok (lásd: 1.– 7. pont) szerinti vagyontárgyakra, amelyeket a szerzõdõ a biztosítási ajánlaton megjelölt és amelyek a D) pont szerint nem kerültek ki- zárásra.

A) Épületek

Épület az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a kör- nyezõ külsõ tértõl épületszerkezetekkel részben vagy egész- ben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az idõsza- kos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja.

A biztosítás csak rendeltetésszerûen használatba vett épüle- tekre terjed ki. Építés, bõvítés, átépítés alatt álló épületek, épületrészek csak külön megállapodás alapján biztosítottak.

Az épület építési értékéhez tartozik az épület feladatának ellá- tásához szükséges részeinek értéke is. Ide tartoznak az alábbiak:

– az épületen lévõ villámhárító berendezések;

– szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, egyéb szi- lárdan rögzített elemek, de az elmozdítható és beépített bú- torok azonban nem;

– a rögzített padló- és szegélyburkolatok, hidegburkolatok, a rögzített lambéria és egyéb falburkolatok;

– az épülethez hozzáépített lépcsõk és létrák, külsõ használa- túak is;

– épületbe szerkezetileg beépített üvegezések;

– üveg közötti és külsõ redõny, reluxa, elektromos mozgató berendezéseikkel együtt;

– szilárdan rögzített közbensõ födém, födémborítások, ál- mennyezetek, galériák;

– vermek, padlócsatornák, szerelõjáratok és aknák stb., amennyiben ezek az épületen belül találhatók vagy az épü- lettel közvetlen építési kapcsolatban vannak és kivitelezé- sük téglából vagy betonból történt;

– az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérõmûszerek- kel, klímaberendezések, villanytûzhely, villanybojler, átfolyó üzemû elektromos vízmelegítõk, de az egyéb elektromos fogyasztó berendezések, készülékek és világítótestek nem;

– az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérõmûszerek-

kel, gáztûzhelyek, gázkazánok, gázbojlerek és gázkonvek- torok, de egyéb gázfogyasztó készülékek nem;

– az épület vízellátását és szennyvíz- és csapadékvízelveze- tését, valamint a fûtést szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérõmûszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szû- rõberendezésekkel és tartozékokkal, egészségügyi beren- dezések, a WC, fürdõ- és mosdóberendezések;

– felvonók;

– kültéri antenna-berendezések;

– kaputelefon;

– szemétledobó berendezések;

– védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített érték- tároló;

– építmények (kerítés, kapuk, támfal, derítõ, úszómedence);

– építés, átépítés alatt álló épületek esetén a be nem épített építõanyagok, szerelvények, tartozékok.

1. Lakóépület / lakás

A biztosító kockázatviselése kiterjed a lakóépület/lakás va- gyoncsoportra meghatározott biztosítási összegen belül az ajánlaton feltüntetett

– családi, sor- vagy ikerház (rész)re;

– lakástulajdonra és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadra;

– bérleményre.

2. Melléképület / nem lakás célú helyiség

A biztosítási fedezet kiterjed az ajánlaton külön feltüntetett a lakótérbõl közvetlenül meg nem közelíthetõ, a lakástól külön bejárattal rendelkezõ a lakóépülettel megegyezõ vagy más kockázatviselési helyen lévõ

a) melléképületre (garázs, szerszámos kamra, ól, terménytároló b) többlakásos épületben lévõ nem lakás célú magánterületre

(garázs, tároló).

B) Ingóságok

3. Általános háztartási ingóság

Általános háztartási ingóság: mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan elõfordul- nak, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, kivéve az A) pont alá tartozó épület alkotórészek, a 4., 5., 6., 7. pontban megjelölt ingóságok, ill. a biztosításból egyéb módon kizárt vagyontárgyak.

4. Kiemelt értékû ingóságok

a) Képzõmûvészeti és iparmûvészeti tárgyak, katalogizált gyûjtemények:

Minden olyan ingóság, amely nem gyári sokszorosítással készül, a példányszáma korlátozott és színvonalát tekintve mûalkotásnak nevezhetõ, különösen az alábbiak:

– festmény (olaj, akvarell, vegyestechnika)

– számozott grafika, metszet, stb.

– szobor, plakett érem (jelzett kis széria)

– zsûrizett mûvész fotó

– márkajellel ellátott, kézzel festett porcelán

– régiségnek számító népmûvészeti és jelzett kerámia

– festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály

– ezüstbõl készült dísztárgy

– fém-ötvösmunkák

– bútor (stíl, régiség, egyedi, stb.)

– kézi csomózású, vagy szövött szõnyeg

– xxxx xxxx

– könyvritkaság

– faragott fa tárgyak

– egyéb alapanyagú dísztárgy

– katalogizált gyûjtemény:

– bélyeg

– numizmatika

– 20 db-ot meghaladó egynemû értékhordozó tárgy

b) Egyéb kiemelt értékû ingóságok

– 150 000 Ft egyedi értéket meghaladó valódi szõrme

– 150 000 Ft értéket meghaladó, összekapcsolás vagy hozzáillesztés útján rendeltetésszerûen egységben mû- ködõ híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékek, berendezések, hangszerek (pl.: televízió, video lejátszó, kamera, hifi, számítógép konfiguráció)

– 150 000 Ft egyedi érték feletti karóra (nem nemesfémbõl)

– 150 000 Ft értéket meghaladó a) pontba nem tartozó gyûjtemény (pl.: CD, LP, kazetta)

– engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek.

5. Ékszerek, drágakövek

– fémjellel ellátott nemesfémbõl gépi vagy kézi megmunká- lással készült ékszer és óra

– foglalt és foglalatlan csiszolt drágakövek

– tenyésztett és valódi gyöngy.

6. Készpénz, értékpapír

– belföldi fizetõeszköz, valamint Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta;

– értékpapírok, betétkönyvek.

7. Vállalkozói tevékenység vagyontárgyai

Vállalkozói tevékenység vagyontárgyai a HB.26 záradékban meghatározott feltételek szerint biztosítottak.

8. Idegen vagyontárgyak

Kiterjed a biztosító kockázatviselése az ajánlaton külön fel nem tüntetett idegen tulajdonú általános háztartási ingóság- nak minõsülõ vagyontárgyakra 50 000 Ft összeghatárig, amennyiben ezek kára más biztosítás alapján nem térül meg. Ide tartozó vagyontárgyak: bérelt, kölcsönvett, megõrzésre át- vett ingóságok, biztosított vendégeinek vagyontárgyai, kivéve a bérlõk, albérlõk, fizetõvendégek tulajdona.

C) Lakatlan épület és nyaraló biztosítása

9. Lakatlannak minõsül az az épület (lakás, családi ház), amelyik az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) besorolása alap- xxx xxxxxxxxxxxxx, illetve az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) besorolása alapján lakó- vagy vegyes területen helyezkedik el és amelyben nem laknak élet- vitelszerûen, állandó jelleggel. A kockázatviselés helyérõl való ideiglenes – 30 napnál nem hosszabb idõtartamú – eltávozás (nyaralás, utazás, stb.) miatt nem válik az épület lakatlanná. Lakatlannak minõsülõ épület csak pótdíj ellenében biztosított.

10. Nyaraló az az épület (hétvégi ház, présház vagy társasüdülõben lévõ üdülõegység), amelyik OÉSZ illetve OTÉK alapján üdülõ- területen, mezõgazdasági területen (zártkert) helyezkedik el. Nyaralónak minõsülõ épület csak külön díj ellenében biztosított.

D) Kizárások

Nem terjed ki a biztosítás:

a) lakatlan épületben és nyaralóban, illetve melléképületben (2.a pont) és nem lakás célú helyiségben (2.b pont) tárolt kiemelt értékû ingóságokra (4. pont), ékszerekre, drágakö- vekre (5. pont), készpénzre, értékpapírra (6. pont), vállalko- zói tevékenység vagyontárgyaira (7. pont);

b) a légi-, vízi- és motoros jármûvekre, lakókocsikra, utánfutókra;

c) okmányokra, kéziratokra, tervekre és dokumentációkra, adathordozókon tárolt információkra;

d) a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, ill. nem lezárt

helyiségben (lásd: II. fejezet, 4.1.1 pont), pl. erkély, külsõ folyosó, kert stb. tárolt, ingóságokra;

e) hobbi állatokra, lóra, nem saját fogyasztásra tartott haszon- állatokra;

f) lábon álló növényi kultúrákra.

IV. Kockázatviselési hely

1. A biztosítás helye a kötvényben feltüntetett cím.

2. A kockázatviselési helyrõl átmenetileg (3 hónapnál nem hosszabb ideig) elvitt, a biztosított tulajdonát képezõ általános háztartási ingóságokra káreseményenként ezen vagyoncso- port biztosítási összegének 5%-ig fennáll a biztosító kockázat- viselése Magyarország területén, ha a vagyontárgyat állandó- an lakott épületben megfelelõen elzárva tárolják.

3. A biztosított lakásból lakásváltoztatás nélkül 3 hónapon túl tar- tósan eltávolított vagyontárgyakra megszûnik a biztosítási fedezet.

V. Biztosítási összeg, biztosítási díj

1. A biztosítási összeget – amely a díjfizetés alapját képezi – a szerzõdõ határozza meg. A biztosítási összeget úgy kell meg- állapítani, hogy az fedezze épületek, építmények esetében az újraépítési költséget, ingóságok esetében az új állapotban való beszerzési értéket. Ezen biztosítási összegek képezik az ÁVF V. fejezet szerinti utánpótlási értéket.

A biztosító javaslatot tehet a szerzõdéskötéskor az épület, vala- mint az általános háztartási ingóságok biztosítási összegére.

2. A biztosító – amennyiben a biztosított elõzetesen hozzájárul – az újérték biztosítás fenntartása érdekében automatikus érték- követõ indexet alkalmazhat.

Adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Sta- tisztikai Hivatal által elõzõ év szeptemberében kiadott Statisz- tikai Havi Közlemények szolgálnak az alábbiak szerint: Épületekre vonatkozóan „építési-szerelési árindexek az építõi- parban” január-június idõszakra az elõzõ év azonos idõszaká- hoz viszonyítva.

Ingóságokra vonatkozóan „fogyasztói árindex a javak fõbb csoportjai szerint” január-június idõszakra az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva.

Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelõen módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosí- tott biztosítási összeg az elõzõ biztosítási idõszak biztosítási összegének és a KSH indexszámának szorzata.

A biztosítási összeg módosításáról a biztosító a biztosítási év- fordulót 30 nappal megelõzõen írásban értesíti a szerzõdõt. Az értesítés a vagyoncsoportonként módosított biztosítási össze- geket és biztosítási díjat tartalmazó kötvényt tartalmazza.

Ha a szerzõdõ a módosítást nem kívánja, a módosított bizto- sítási kötvény biztosítóhoz való visszaküldésével írásban kér- heti a biztosításának eredeti összegekre való visszaállítását. Amennyiben a biztosított az automatikus értékkövetéshez elõ- zetesen hozzájárult, de a biztosító nem alkalmazta az értékkö- vetést, akkor kár esetén az ebbõl adódó alulbiztosítottságot a biztosító nem érvényesítheti.

A biztosító az értékkövetõ indexet mindig a biztosítás megkö- tésétõl vagy az utolsó értékkövetéstõl halmozottan számítja.

3. A biztosító minden biztosítási évfordulókor hûségkedvezményt nyújt, mely a következõ biztosítási év díjába kerül beszámítás- ra. A hûségkedvezmény alkalmazásának feltétele a 2. pont

szerinti automatikus értékkövetés elfogadása. A hûségked- vezmény mértékét a biztosítási kötvény értékkövetéses mó- dosítása tartalmazza.

VI. Kárkifizetés

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy kötvényben meg- határozott fedezettípus szerinti veszélynem következtében ke- letkezett biztosított kárait, továbbá a biztosított költségeket.

A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg az egyes va- gyoncsoportokra (lásd: III. fejezet 1.–8. pontokat) a szerzõ- désben megállapított biztosítási összeget illetve a biztosító ál- tal vállalt kárfizetési felsõ határokat.

1. Alulbiztosítottság megállapítása és következményei

1.1 Kár esetén a biztosító vizsgálhatja az alulbiztosítottságot a kö- vetkezõképpen:

Káresemény után megállapításra kerül a maradványok és a ká- rosodott, illetve eltulajdonított vagyontárgyak tételes listája va- gyoncsoportonkénti bontásban (pl. általános háztartási ingósá- gok), újraépítési, illetve új állapotban történõ beszerzési értéken. Ezen értékek összegével kell elosztani a biztosítási szerzõdés- ben az adott vagyoncsoportra feladott biztosítási összeget. Ez a hányados adja meg az alulbiztosítottság mértékét.

1.2 Alulbiztosítottság következményei

Amennyiben megállapításra került az alulbiztosítottság, úgy a biztosító aránylagos kárfizetésre kötelezett, a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az adott vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak káridõponti új érté- kéhez aránylik.

A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot.

2. Épületek, építmények

2.1 A biztosító a teljes károkat újraépítési értéken – kivéve 2.2 pont –, a részleges károkat javítási, helyreállítási költségen té- ríti meg.

Teljes kár esetén, amennyiben az épület újraépítési – helyre- állítási – költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél, a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett az ingatlan for- galmi (piaci) értékét téríti meg, melybõl levonja a maradványok értékét. Az épület újraépítési és forgalmi érték közötti különbö- zet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület helyreállítása, felépítése a kockázatviselés helyén megtörténik. Teljes (totál) kár az, amikor a károsodott vagyontárgy a sérült részek pótlásával és javításával nem állítható helyre, vagy a helyreállítás gazdaságtalan.

Részleges kár javítással, részek pótlásával helyreállítható. Újraépítési érték a kár bekövetkezésének idõpontjában érvé- nyes a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségû és mi- nõségû épület újraépítési költsége, de nem lehet több az aján- latban a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.

Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgy kár idõpont- jában történõ javítási vagy új állapotban történõ beszerzési ára, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak az újraépí- tési értékét.

Forgalmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelõ káridõponti piaci értéke.

2.2 Káridõponti avult értéken kerül kifizetésre:

a) annak az épületnek a kára, amelynek az avultsága a kár idõpontjában elérte vagy meghaladta a 75%-ot;

b) a festés, mázolás, tapétázás, mindennemû fal- és padló- burkolatban bekövetkezett kár, ha az avultság a 50%-ot elérte vagy meghaladta.

Káridõponti avult érték a károsodott vagyontárgynak a kár idõ- pontjában új állapotban történõ érvényes beszerzési ára – vagy újraelõállítási költsége – csökkentve a használtsági fok- nak megfelelõ összeggel.

2.3 Az üvegkároknál a biztosító a biztosított törött üveggel azonos kivitelû, méretû, beépítettségû és minõségû üveg pótlásának költségét téríti meg.

2.4 Bérlõ által kötött biztosítás alapján a bérbeadónak történik a kárkifizetés azoknak a biztosított vagyontárgyaknak a károso- dása esetén, melyeket a mindenkor hatályos jogszabályok a bérbeadó karbantartási kötelezettségébe sorolnak.

2.5 Társasházi közös tulajdon vagy szövetkezeti tulajdonhoz tartozó épületrészek károsodása esetén a biztosító a kárfizetési össze- get a biztosított tulajdoni hányada szerint a társasházi közös- ségnek, illetve a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásainak arányában a lakásszövetkezet részére fizeti meg, ha ez a kár más biztosítás alapján (pl.: társasházi közös vagy szö- vetkezeti tulajdonra kötött más biztosítás) nem térül meg.

2.6 Amennyiben a biztosítási szerzõdésben hitelfedezeti kedvez- ményezett vagy egyéb jelzálogjogosult került megjelölésre, úgy a kárfizetés totálkár esetén a kedvezményezett részére történik a megjelölt összeg, de maximum a biztosítási összeg erejéig.

3. Ingóságok

3.1 A biztosító a teljes károkat káridõponti beszerzési értéken, a részleges károkat javítási, helyreállítási költségen téríti meg.

3.2 Káridõponti avult értéken kerül kifizetésre azokban az ingósá- gokban keletkezett kár, amelyek avultsága a káridõpontban az 75%-ot elérte vagy meghaladta.

3.3 A hazai kereskedelemben beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföl- dön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

3.4 Garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok, bélyeg- és érmegyûjtemények, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy részleges kára esetén a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely emiatt a garnitúra, sorozat stb. – a kártól mentes – darabjainak értékcsökkenésében állt elõ.

3.5 Fenntartásos betétkönyveknél, értékpapíroknál a biztosító a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségeket és az okmány ismételt kiállítási költségeit téríti.

4. Kárkifizetés szabályai

4.1 A biztosító a kárt hivatalos belföldi fizetõeszközben (forintban) téríti, a valutában keletkezett károkat az MNB káridõponti devi- za-középárfolyamával számolva.

4.2 A kárösszegbõl levonásra kerül:

a) a hasznosítható maradvány értéke;

b) az az összeg, amelyet a biztosított az adóhatóságtól vissza- igényelhet;

c) az az összeg, amely a biztosítottnak harmadik személyek bármely jogcímen történõ kifizetései alapján a biztosító szol- gáltatásának esedékességéig megtérül.

4.3 Mentesül a biztosító kárfizetési kötelezettsége alól, ha meg- állapítja, hogy a kár biztosítási eseményen kívüli elhasználó- dásból, vagy a biztosítottnak felróható jogszabály által elõírt karbantartási feladat elmulasztásából ered.

4.4 Semmilyen körülmények között nem fizet a biztosító:

a) elõszereteti érték;

b) elmaradt haszon címén.

VII. A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei

1. Értéknyílvántarási és értékfelmérési kötelezettség

1.1 A szerzõdõ köteles a kiemelt értékû ingóságokról, továbbá az ékszerekrõl, drágakövekrõl tételes jegyzéket készíteni a vagyontárgy mennyiségének, jellemzõinek és értékének meghatározásával, ha ezen vagyontárgyak összértéke meghaladja a 350 000 Ft-ot.

E jegyzéket a szerzõdéskötéskor lezárt borítékban a biztosító- nak át kell adni, vagy azt harmadik helyen letétbe helyezni és a letétkezelõ nevét, címét a biztosítónak megadni. Az értéklis- tát a biztosító szakembere csak a biztosított jelenlétében vagy jóváhagyásával nyithatja fel.

1.2 Amennyiben a kiemelt értékû ingóságok közül a III. 4. a) pont szerinti vagyontárgyak összértéke meghaladja az 1 500 000 Ft-ot vagy az ékszerek, drágakövek összértéke az 700 000 Ft-ot és ezekrõl a szerzõdõ nem rendelkezik számlával illetve a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentu- mokkal, akkor a biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki ezen vagyontárgyakra, ha ezekrõl az értéklistát képe- sítéssel rendelkezõ hivatalos értékbecslõ készítette el.

2. Változásbejelentési kötelezettség (Kiegészítés az ÁVF VII. fejezetéhez)

A szerzõdõ/biztosított köteles az egyes vagyoncsoportok sze- rinti biztosítási összegek 10%-át meghaladó növekedésérõl a biztosítót értesíteni. A kiemelt értékû ingóságok, ékszerek, drágakövek cseréje, eladása vagy új beszerzése függetlenül a biztosítási összeg változásának mértékétõl minden esetben változásbejelentési kötelezettség alá esik.

3. Kármegelõzési, kárenyhítési kötelezettség

3.1 A biztosított köteles mindent megtenni a káresemények meg- elõzése és elhárítása érdekében.

3.2 A biztosított helyiségeket bármilyen rövid idejû eltávozás ese- tén köteles a biztosított bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi- és riasztó berendezést üzembe helyezni, illetve köteles ezen rendelkezést harmadik szemé- lyekkel betartatni.

3.3 A biztosított köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemké- pes állapotban történõ tartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti elõírásokat betartani.

3.4 Fûtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést víz- teleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelõzése érdekében a szükséges intézkedése- ket meg kell tenni.

VIII. Károk megtérülése

1. Ha a betöréses lopással vagy rablással eltulajdonított va- gyontárgyak megkerülnek a biztosító szolgáltatása elõtt, akkor a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várha- tó el tõle, mert abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. Ebben az esetben a biztosító a VI. fejezet, ill. alulbiztosítás esetén az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek

V. fejezete szerint fizeti a kárt és a biztosított vagyontárgy tulaj- donjoga a biztosítóra száll át.

2. Ha a vagyontárgyak a kár kifizetése után kerülnek elõ, akkor a tulajdonos vagy átveszi azokat és a biztosító által kifizetett összeget visszafizeti, vagy ha a tulajdonos a tárgyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tõle, úgy a biztosítótól kapott kárfizetést megtartja, és a tulajdonjog átszáll a biztosítóra.

3. Ha a vagyontárgyak a biztosítási esemény következtében megrongálódtak és a biztosított a megkerült vagyontárgyakat átveszi, a biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, ill. a javítási költségek térítésére korlátozódik.

Kiegészítõ Családi Balesetbiztosítás Feltételei

egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy teljes
mûködésképtelensége	20%
egyik mutatóujj teljes elvesztése,
vagy mûködésképtelensége	10%
bármely más ujj teljes elvesztése,
vagy mûködésképtelensége	5%
egyik láb comb csípõizületben történõ elvesztése,
vagy a csípõízület teljes mûködésképtelensége	70%
egyik comb részleges csonkolása,
vagy a térdizület teljes mûködésképtelensége	60%
egyik lábszár részleges csonkolása	50%
egyik bokaizület elvesztése
vagy teljes mûködésképtelensége	30%
egyik nagylábujj teljes elvesztése,
vagy mûködésképtelensége	5%
bármely más lábujj teljes elvesztése,
vagy teljes mûködésképtelensége	2%
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése
amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét
már a biztosítási esemény bekövetkezte elõtt elvesztette	65%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	15%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése
amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét
már a biztosítási esemény bekövetkezte elõtt elvesztette	45%
a szaglóérzék teljes elvesztése	10%
az ízlelõképesség teljes elvesztése	5%

I. Biztosított személyek

1. a biztosítási szerzõdésben biztosítottként név szerint megne- vezett személy és

2. azok, akik a kockázatviselés helyén a biztosítási esemény be- következtének idõpontjában vele állandó jelleggel, életközös- ségben együtt laktak.

II. Biztosítási esemény

1. Balesetbiztosítási eseménynek minõsül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépõ olyan külsõ hatás, amelynek következté- ben a biztosított a baleset megtörténtétõl számított egy éven belül meghal, állandó egészségkárosodást vagy a szerzõdés- ben meghatározott múlékony sérülést szenved.

2. Balesetnek minõsülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívüli események is:

– vízbefúlás,

– gázok, vagy gõzök belégzése, mérgezõ vagy maró anyagok szervezetébe kerülése, kivéve, ha e behatások hosszabb idõn át fokozatosan érik és károsítják a szervezetet,

– testrészek kificamodása, valamint a végtagokon és a ge- rincoszlopon lévõ izmoknak, inaknak, szalagoknak és to- koknak a normál, tervszerû mozgástól való hirtelen eltérése folytán bekövetkezõ húzódása és szakadása.

3. Jelen szerzõdés szempontjából balesetnek minõsülnek az alábbi betegségek is:

– gyermekbénulás

– kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelõgyulladás,

– veszettség, valamint tetanuszfertõzés.

4. A biztosítás az egész világon bekövetkezõ balesetekre érvényes.

III. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a szerzõdõ által a biz- tosítási ajánlaton megjelölt fedezettípus (tartalma a 3. sz. melléklet- ben található) szerinti biztosítási összegek erejéig.

1. Baleseti halál esetére a biztosítási szerzõdésben meghatáro- zott összeget téríti a biztosító.

2. Baleseti eredetû, tartós rokkantság esetére a biztosító a bizto- sítási szerzõdésben erre elõirányzott összegbõl a rokkantság fokának megfelelõ összeget fizeti.

2.1 A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani:

2.2 A maradandó egészségkárosodás (rokkantság) mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi mûködõképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent, azaz nem a munkaképesség csökkenésének a mértéke a mérvadó.

2.3 Az 2.1 és 2.2 pontból adódó különbözõ százalékok összeg- zésre kerülnek. A biztosítási szolgáltatás felsõ határa azonban nem lehet több, mint a biztosítási összeg.

2.4 A baleset utáni elsõ évben rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a biztosítási esemény körülményei és a rok- kantság foka egyértelmûen megállapítható.

Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított elõlegként igényelheti a biztosítótól a tényállás alap- ján neki az ebben az idõpontban megállapítható károsodási fok szerint járó összeg kifizetését.

Testrészek egészségkárosodása	Térítés %
Egy kar vállizülettõl való teljes elvesztése,
vagy teljes mûködésképtelensége	70%
egy kar könyökizület fölött való teljes elvesztése
vagy teljes mûködésképtelensége	65%
egyik kar könyökizület alattig való, vagy egyik kéz
teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége	60%

2.5 Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyér- telmûen, úgy a biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított négy évig évenként a rokkantság fokának újbóli orvosi megállapítását kérni. A biztosított ismételt kárbejelentéssel és megfelelõ kezelés ellenére kialakuló álla- potrosszabbodását igazoló orvosi iratainak benyújtásával kez- deményezheti a rokkantsági fok újbóli megállapítását.

3. A biztosító a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett csont- törés és csontrepedés esetén – balesetenként a bekövetkezett törések számától függetlenül egyszeri kifizetésként – 2 000 Ft- ot fizet. A fogtörés nem minõsül biztosítási eseménynek.

IV. Mentesülés, melyek esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn

Ha bizonyítást nyer, hogy a balesetet, illetve egészségromlást a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása jog- ellenesen idézte elõ, illetve szándékosan elkövetett súlyos bûn- cselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben keletkezett.

A balesetet súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak akkor kell tekinteni, ha a baleset a biztosított ittas állapotával (véralkohol- szintje a 2,5‰-et – jármûvezetés esetén a 0,8‰-et – meghaladja) kapcsolatban következett be.

V. Kizárások

1 Háborús események, belsõ zavargások következményei.

2. A biztosítottat ért szívinfarktus vagy szélhûdés folytán követ- keznek be. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthetõ baleseti következménynek.

3. Ha a baleset a biztosítottat tudatzavar vagy belátási képessé- gének, alkohol, kábítószer vagy gyógyszerek miatti korláto- zottsága következtében érik.

4. Autóvezetés közben, ha a biztosított nem rendelkezik érvényes jogosítvánnyal, kivéve az oktató felügyelete alatti tanulóvezetést.

5. Ionizáló (pl. röntgen) sugárzás vagy nukleáris energia követ- kezményei.

VI. A kockázatviselés tárgyi korlátozásai

1 Amennyiben a baleset elõtt már meglévõ betegségek, vagy fo- gyatékosságok közrehatottak a baleset következményeiben és ez a közrehatás legalább 25%-os a biztosító a fizetendõ össze- get ennek mértékével csökkenti. Ezt a közrehatást a biztosító orvosa állapítja meg a károsodás mértékének megítélésekor.

2 Porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifize- tést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mechanikai beha-

tás, nem pedig egy korábbi, már a baleset elõtt is meglévõ betegség súlyosbodásának következménye.

3 Hasfali és altesti sérvek esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ezek kívülrõl jövõ mechanikai behatások követ- kezményeként jelentkeztek.

VII.

A haláleseti kifizetésbe a biztosító az ugyanazon eseménybõl ere- dõ tartós rokkantsági szolgáltatásként általa kifizetett összeget beszámítja. A tartós rokkantsági szolgáltatással kapcsolatos több- letkifizetést a biztosító nem követelheti vissza.

VIII. A biztosító teljesítése

1. A balesetbiztosítási összeg kifizetéséhez a biztosító a követ- kezõ okiratokat kérheti:

– halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát iga- zoló orvosi bizonyítványt;

– hatósági eljárás esetén a rendõrségi határozatot;

– azokat az okiratokat, amelyek a jogosultság, továbbá a biz- tosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek.

2. A balesetbiztosítási kárigényt a baleset bekövetkeztétõl szá- mított 2 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni, a szüksé- ges felvilágosításokat meg kell adni és lehetõvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenõrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított ezen kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körül- mények kideríthetetlenné válnak.

Elévülési idõ 2 év.

IX.

Egyebekben a Házõrzõ Családi Otthon Biztosítás különös feltételei alkalmazandók.

Kiegészítõ Magánemberi Felelõsségbiztosítás Feltételei

I. Biztosítottak köre

Jelen szerzõdés szempontjából biztosított a kötvényben név szerint megnevezett személy és azok, akik a biztosítási esemény bekövetkezésének idõpontjában vele állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak.

II. Biztosítási esemény

Jelen szerzõdés szempontjából biztosítási eseménynek mi- nõsül az a káresemény amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelõs személy a magyar jog szerint az (1) pontban meghatározott minõségében kártérítési kötele- zettséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott

– személysérülésekért,

– szerzõdésen kívül okozott dologi károkért,

– és az ezekre visszavezethetõ vagyoni károkért.

1. A kockázatviselés a biztosítottnak az alábbi magánemberi minõségeire terjed ki:

a) a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdonosa, bérlõje, hasz- nálója vagy építtetõje;

b) korlátozott belátási képességû személyek gondozója;

c) elektroakusztikai vagy elektromos háztartási berendezések üzembentartója;

d) kerékpár, jármûnek nem minõsülõ közlekedési és szállítási eszközök használója;

e) nem hivatásszerû sporttevékenység (kizárva verseny-spor- toló és vadászati tevékenységet folytató személy);

f) engedélyezett önvédelmi eszköz, lõfegyver használója;

g) kisállattartó (kivéve kutyatartó, amely külön díjért biztosítható); A jelen biztosítási szerzõdés szempontjából kisállatnak mi- nõsül a macska, a baromfi-félék, továbbá a hobbi-állatok, mint pl. az aranyhörcsög, tengeri malac, fehér egér, fehér patkány, papagáj és egyéb madarak, teknõsök, akváriumi halak.

A jelen biztosítási szerzõdés szempontjából nem minõsülnek kisállatnak és így nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi állatok tartójára: egzotikus állatok, mint pl. a kígyófélék, krokodilok és alligátorok, mérges pókok, skorpiók, majmok.

h) nem motoros vízi jármûvek üzembentartója;

i) közúti balesetet elõidézõ gyalogos;

j) háztartási alkalmazottak munkáltatója, kivéve az alkalmazot- tak által házi munka végzése közben elszenvedett baleseti jellegû személyi káraira, illetve az ilyen személyi sérülésekkel összefüggõ dologi káraira;

k) idegen személyek nem jövedelemszerzési céllal történõ be- fogadása esetén kiterjed a szerzõdõnek, mint megõrzõnek a lakásába befogadott vendégek által behozott vagyontár- gyak sérülésébõl vagy megsemmisülésébõl származó fele- lõsségére;

l) fûtõolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója, kivéve a talaj vagy vizek szennyezõdésébõl eredõ károkat;

2. Nem terjed ki a biztosítás:

a) azokra a felelõsségi károkra, amelyekért a biztosított nem a jelen szerzõdésben meghatározott magánemberi minõség- ben felel;

b) szerzõdésszegés miatt támasztott kártérítési igényekre;

c) légi jármûvek, gépjármûvek, utánfutók, üzembentartója mi- nõségben okozott károkra.

Légi jármûvek, valamint gépjármûvek és utánfutók körének meghatározása tekintetében a mindenkori hatályos jogsza- bályokban foglaltak az irányadók.

d) arra a kárra, melyet a biztosított maga szenved el, illetve amit a biztosítottak vagyonközösségben élõ hozzátartozó- juknak okoztak;

Hozzátartozó: lásd PTK 685 § (b) bekezdés.

e) az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek

– a biztosított vagy annak megbízásából eljáró személyek által kölcsönzött, bérelt, haszonbérbe vett vagy megõr- zésre átvett vagyontárgyakban (dolgokban) következtek be, még akkor sem, ha ez mellékkötelezettségkénti meg- õrzés során történt;

– ingó dolgokban azok szállítása, feldolgozása vagy azokon végzett keresõ tevékenység következtében álltak elõ;

– nem ingó dolgok olyan részeiben következnek be, ame- lyek közvetlenül megmunkálás vagy egyéb tevékenység tárgyát képezik.

– azokra a kártérítési kötelezettségekre, amely a Biztosított jogszabályban meghatározott felelõsségénél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helyt- állási kötelezettségen alapul;

f) azokra a kártérítési kötelezettségekre, amelyek lassú emisszió vagy hõmérséklet, gázok, gõzök, folyadékok, nedvesség vagy nem atmoszférikus csapadékok (mint füst, korom, por, stb.) hatására lassú folyamat során lépnek fel.

g) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem szá- mítógép jellegû berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben felmerülõ közvetlen vagy közvetett kártérítési igényekre;

h) elmaradt vagyoni elõnyre;

III. A biztosítási fedezet idõbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésõbb a szerzõdés megszûnését követõ 2 éven belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

IV. Kártérítés

1. A biztosító a jelen szerzõdés szerinti biztosítotti kötelezettsé- geket összegszerûség szempontjából az alábbi korlátozások- kal vállalja a feltétel 3. sz. mellékletében található fedezettípu- sok szerint

Biztosítási összeg:

– Magyarországi területi hatály esetén 2 000 000 Ft

– Európa és a Földközi-tenger menti országok területére is hatályosan 10 000 000 Ft.

A biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a bizto- sító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kártérítés és a káreseménnyel összefüggésben felmerülõ egyéb költségek címén kifizet.

A biztosító az egy biztosítási éven belül bekövetkezett biztosí- tási eseményekre legfeljebb a biztosítási összeg tízszeresére nyújt fedezetet. A biztosítási évet a biztosítás hatályba lépésé- nek naptári évfordulójától kell számítani.

2. A biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti:

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni és nem vagyoni kárt, melyért a Biztosított kártérítési felelõsséggel tartozik;

b) a kockázatba vont felelõsségi károk járulékait, ill. a kamatot, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a Biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételrõl lemondott, továbbá azon költségeket, melyek a károsult által támasz- tott kártérítési igény körülményeinek megállapítása a kártérí- tési igény jogosságának tisztázása érdekében merültek fel.

3. Nem téríti a biztosítás az olyan igényeket, amelyek meghalad- ják a jelen szabályzat és a külön feltételekben foglaltak szerinti biztosítási fedezet körébe tartozó törvényes kártérítési kötele- zettségeket.

V. A biztosító megtérítési igénye

1. A biztosító a felelõsségbiztosítás alapján kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha azt a bizto- sított jogellenesen,

a) szándékosan vagy

b) súlyosan gondatlanul okozta.

2. Ezen felelõsségbiztosítás alkalmazása szempontjából súlyo- san gondatlan károkozásnak minõsül, ha

a) a kárért felelõs személy a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotában, és ezen állapotával összefüggésben okozta;

b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;

c) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérõ- en okozott kárt, s a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethetõ lett volna;

d) a fegyverhasználat hatósági elõírásait megszegi;

e) ha a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövet- kezésének lehetõségére figyelmeztette, s a káresemény ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.

3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosítottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mulasztotta el.

VI. Kárigény elévülése

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl szá- mított két éven belül elévülnek.

VII.

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Va- gyonbiztosítási Feltételek és a Házõrzõ Családi Otthon Biztosítás Különös Feltételei rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kiegészítõ Jogvédelem-biztosítás Általános Feltételei

I. A biztosítás tárgya

A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító a biztosítási díj ellenében viseli a jogi eljárások költségeit és egyéb, a biztosított jogi érdekeinek védelméhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt, különösképpen:

– a biztosított vesztesége, kára vagy sérelme megtérülésének elõsegítése során peren kívül vagy peres eljárás során,

– a biztosított védelme és képviselete polgári, büntetõ, közi- gazgatási vagy más eljárás során, vagy vele szemben tá- masztott igények esetén.

A biztosító a biztosítási védelmet az Általános és Különös Felté- telek szerint nyújtja, és a biztosítási szerzõdésben meghatározott kockázatokra vonatkozik.

II. A biztosítási esemény

1. Biztosítási eseménynek tekintendõ, ha

– más személyek érdekei a biztosított magatartása következ- tében sérelmet szenvednek, vagy

– a biztosított érdekei más személy magatartása következ- tében sérelmet szenvednek.

2. Több biztosítási eseménynél, melyek okozatilag összefüggõ egységes folyamatot alkotnak, a biztosítási összeg csak egy- szer áll rendelkezésre. Összege az elsõ biztosítási esemény- nek minõsülõ jogsértés vagy érdeksérelem idõpontja szerint állapítandó meg.

III. Idõbeli hatály

A biztosítás azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek a biztosítási szerzõdés hatálya alatt következnek be. Ezt a biztosítási védelmet a Különös Feltételekben meghatározott várakozási határ- idõk korlátozzák.

IV. Területi hatály

Amennyiben a Különös Feltételek eltérõen nem rendelkeznek, a biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

V. Személyi hatály

1. Biztosítottnak tekintendõ a biztosítási kötvényben biztosított- ként feltüntetett személy és a Különös Feltételekben minden- kor megnevezett más biztosított személyek. A biztosítottra ér- vényes rendelkezések a Különös Feltételekben megjelölt más biztosított személyekre is vonatkoznak, e személyek azonban csak a biztosított hozzájárulásával érvényesíthetnek a bizto- sítási szerzõdésbõl eredõ igényt a biztosítóval szemben.

2. A biztosított jogosult fenti hozzájárulását visszavonni. A bizto- sítási védelem azon idõponttól megszûnik, amikor a biztosított visszavonó nyilatkozatát a biztosító megkapja. Az ezen idõ- pontig felmerült költségeket a biztosító viseli.

3. Biztosítottnak a biztosítási védelemre vonatkozó igénye akkor száll át a biztosított örökösére, ha a biztosítási esemény an- nak elhunyta elõtt következett be.

VI. A biztosító szolgáltatásai

1. A biztosító vállalja teljesítési kötelezettsége esetén a biztosítási esemény megtörténte bejelentésének idõpontjától felmerülõ indokolt költségeket az 5. pont szerint, ha azok a biztosított jogi érdekének megóvásához szükségesek.

2. A biztosítási esemény megtörténtének bejelentése elõtt kelet- kezett költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási véde- lem, ha azok a biztosítási esemény bejelentése elõtt 30 nap- nál nem korábban az ellenfél, bíróság intézkedései vagy a biz- tosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által me- rültek fel.

3. Közigazgatási hatóság eljárása kapcsán a biztosítási védelem csak a Különös Feltételekben meghatározott esetekben áll fenn.

4. Amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx másként nem rendelkez- nek, a biztosítási védelem kiterjed a jogi érdekek ügyvéd általi megóvására, valamint bíróság és közigazgatási hatóság elõtt minden fórumon történõ képviseletre.

5. A biztosító az alábbiakat téríti:

5.1 a biztosítottat képviselõ ügyvéd költségeit legfeljebb a bíróság által megállapítható ügyvédi költség összegéig a vonatkozó jogszabályok szerint, függetlenül az ügyfél és ügyvédje meg- állapodásától. A Különös Feltételek fentiektõl eltérõen is ren- delkezhetnek.

5.2 biztosított által fizetendõ, illetve megelõlegezendõ illeték összegét, bíróság vagy hatóság által igénybevett szakértõk, tolmácsok tevékenységéért járó díjat, bírói vagy hatósági eljá- rás elõlegét vagy díját, a tanúnak járó költségtérítést.

5.3 polgári perben az ellenfél költségeit, büntetõ eljárás során a magánfél és a magánvádló költségeit is, ha a biztosított azok fizetésére kötelezett, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

6. Biztosító teljesítési kötelezettsége az alábbiak szerint áll fenn:

6.1 A biztosító által a biztosítottak részére egy biztosítási esemény kapcsán nyújtandó teljesítések felsõ határát a biztosítási ese- mény idõpontjában a szerzõdés szerint érvényes biztosítási ösz- szeg képezi, függetlenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés milyen hosszú idõn keresztül folyik.

6.2 Amennyiben azonban egy biztosítási évben a teljesítések elé- rik a biztosítási összeget, a biztosítási védelem tovább nem áll fenn, és a folyamatban levõ eljárások a biztosított költségére folynak tovább, kivéve, ha a biztosított az adott évre vonatko- zóan a biztosítási díjat a biztosítónak újra megfizeti (a további- akban: díjfeltöltés).

Ha az adott biztosítási évben a felmerülõ teljesítések elõrelát- hatólag elérik a biztosítási összeget, a biztosító köteles erre a

tényre – a tényrõl való tudomásszerzéstõl számított 5 munka- napon belül – a biztosított figyelmét írásban felhívni a díjfeltöl- tés lehetõségére való utalással.

Ha a biztosított a díjfeltöltés lehetõségével nem kíván élni, köte- les írásban a biztosítónak az elõzõ pont szerinti felhívás kézhez- vételétõl számított 5 munkanapon belül bejelenteni, hogy az adott biztosítási évben még teljesíthetõ biztosítási szolgáltatást melyik biztosítási esemény kapcsán kívánja igénybe venni. Ha a biztosított e kérdésben fenti határidõn belül nem nyilatkozik, az elõbbi választási jog a biztosítót illeti meg.

6.3 Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyer- tességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, az ügyvédi munkadíj számításának alapja azonban az egyez- ségben szereplõ összeg.

6.4 A biztosítottat megilletõ végrehajtási jogcím meglétét követõen (pl. ítélet) a biztosító viseli a jogi érvényesítés költségeit legfel- jebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig, beleértve a csõd-, felszá- molási és végelszámolási eljárás esetén az igény (felszólítás) bejelentését. Csõd-, felszámolási és végelszámolási eljárás esetén az ellenfél vagyonára vonatkozó jogerõs végrehajtási jogcím megléte elõtt a biztosító a felszólítás bejelentésének költségei mellett kizárólag az adósnak a tartozását el nem ismerõ nyilatkozatát követõ bírósági eljárás költségeit viseli. A Különös Feltételek ettõl eltérõen rendelkezhetnek.

6.5 Ha egy polgári eljárás során olyan igények merülnek fel, me- lyekre vonatkozólag részben biztosítási védelem áll fenn, rész- ben nem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, ame- lyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelem- bevétele nélkül is õ fizetne. Ha egy büntetõeljárás tárgyát több jogsértés képezi, melyekre részben fennáll a biztosítási véde- lem, részben nem, a biztosító a költségeket csak a biztosítási védelem alatt álló jogsértés tekintetében viseli. Ha a biztosítási védelem alatt álló jogsértéssel kapcsolatos költségek ponto- san nem állapíthatók meg, akkor vélelmezni kell, hogy a fel- merült összes költség a büntetõeljárás tárgyát képezõ jogsér- tések között egyenlõ arányban oszlik meg.

6.6 A biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévõ bírósági, ható- sági eljárásokban azok jogerõs befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerzõdés idõközben megszûnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a szerzõdés hatálya alatt következett be.

VII. Kizárások

1. A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét:

1.1 háborús eseményekkel, belsõ zavargásokkal, tüntetésekkel, nyilvános összejöveteleken és köztéri megmozdulások alkal- mával elõforduló erõszakos cselekményekkel közvetett és közvetlen kapcsolatban;

1.2 a talaj vagy a vizek szennyezésével összefüggõ káresemé- nyek esetén. Jelen pont alkalmazásában szennyezõdésnek tekintendõ minden olyan anyag bejutása, behatolása, beszi- várgása a talajba (föld, homok, kõ, szikla, láp, stb...), amely hátrányos biológiai, kémiai vagy fizikai változást okoz azok ter- mészetes tulajdonságaiban.

1.3 olyan következményekkel kapcsolatban, amelyek sugárzó anyagok és termékek hatására vagy az egészségügyi hatósá- gok részérõl a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések kapcsán keletkeztek;

1.4 közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban; kivéve a Különös Feltételekben meghatározott eseteket;

1.5 szerzõi és szabadalmi jog területén és a szellemi tulajdonból eredõ egyéb jogokkal kapcsolatban;

1.6 gazdálkodó szervezetekre vonatkozó, társasági, szövetkezeti, valamint az egyházi és vallás-közösségi jogok területén;

1.7 jogi személyek törvényes képviselõinek alkalmazási szerzõdé- seivel és gazdasági társaságok képviseletével kapcsolatban;

1.8 adó, vám és egyéb illetékjogból adódóan.

2. A biztosítási védelembõl ki vannak zárva továbbá a következõk:

2.1 a biztosított személyek érdekeinek védelme egymással szemben;

2.2 olyan követelések érvényesítése, melyeket a biztosítottra en- gedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jogérvényesítés, amit a biztosított mástól átvállalt;

2.3 jogi érdekek védelme a biztosított vagyonával kapcsolatban indított csõd, felszámolási, végelszámolási eljárással össze- függésben;

2.4 olyan káresemények, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

2.5 a biztosítottal vagy jogi képviselõjével szemben a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemû pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve fenti magatartás miatti többletköltség.

3. Ezen általános kizárások mellett a Különös Feltételek eltérõen is rendelkezhetnek.

VIII. A biztosított kötelezettségei

1. Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, a követ- kezõkre kötelezett:

1.1 a biztosítási esemény bekövetkeztét az arról való tudomás- szerzéstõl számított 2 munkanapon belül a biztosítónak írás- ban bejelenteni;

1.2 egészében és igazsághûen felvilágosítani a biztosítót a min- denkori tényállásról és kívánságára valamennyi okmányt át- adni, illetve a képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartás alól fel- menteni a biztosító irányában;

1.3 a képviseletét ellátó ügyvédnek teljeskörû képviseleti jogot ad- ni, õt teljes egészében és igazsághûen a mindenkori tény- állásról tájékoztatni és kívánságára minden okmányt rendelke- zésére bocsátani;

1.4 a felmerülõ költségeket kiegyenlítés elõtt min. 3 munkanappal korábban a biztosító ellenõrzésére átadni;

1.5 mindent elkerülni, ami a költségeket szükségtelenül növeli vagy harmadik fél általi teljesítést részben vagy egészben akadályozza;

1.6 polgári jogi igények érvényesítése vagy elhárítása esetén ezen kívül

1.6.1 a biztosítónak lehetõvé tenni, hogy az igényeket lehetõség szerint peren kívül rendezze;

1.6.2 az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, illetve bírói döntés megtámadása elõtt a biztosító állásfoglalását – külö- nösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a bizto- sítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

1.6.3 ha érdekeit ez méltánytalanul nem sérti, (pl.: elévülés által), az igények bírói érvényesítése elõtt az ugyanazon biztosítási eseményre vonatkozó büntetõ eljárás jogerõs befejezését megvárni – vagy elõször az igényeknek csak egy részét érvényesíteni – és a további igények érvényesítését a jogerõs döntésig elhalasztani.

2. Ezen általános kötelezettségek mellett a Különös Feltételek eltérõen is rendelkezhetnek.

IX. Siker kilátásának megítélése, igényérvényesítõ eljárás

1. A biztosítási védelmet a biztosítási esemény megtörténtének bejelentésétõl, ill. a biztosítottal szembeni igény vizsgálatához szükséges okmányok átvételétõl számított 5 munkanapon be- lül a biztosítónak írásban igazolnia vagy indokolva elutasítania kell. E határidõ elmulasztása esetén a biztosítási védelem megadottnak tekintendõ.

2. A biztosító jogosult mindenkor vizsgálatot indítani a jogérvé- nyesítés vagy a jogi védekezés feltehetõ sikerére vonat- kozólag. Ha a tényállás vizsgálata után a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével arra a következtetésre jut, hogy

2.1 megfelelõ kilátás van az igényérvényesítés sikerére, írásban vállalja a VI. Fejezetben megjelölt költségeket;

2.2 kevés a kilátás a sikerre, vagyis a per elvesztése valószínûbb, mint megnyerése (csekély sikerkilátás), akkor jogában áll elhá- rítani a biztosítottat marasztaló határozat szerint az ellenfélnek fizetendõ költségek viselését;

2.3 a biztosító megítélése szerint nincs kilátás sikerre (sikerkilátás hiánya), akkor jogában áll megtagadni a biztosítási szolgálta- tás teljesítését.

3. Csekély sikerkilátás (2.2. pont) vagy a sikerkilátás hiánya (2.3. pont) esetén a költségviselés korlátozását vagy elutasítását a biztosított részére írásban közölni kell az okok megadásával és a 4. pont szerinti lehetõségre utalással. Az addig felmerült költségeket a biztosítónak kell viselnie, ha a biztosítási véde- lem egyéb feltételei fennállnak.

4. Ha a biztosított nem ért egyet a biztosítónak a költségviselés korlátozását vagy elutasítását tartalmazó döntésével, a döntés kézhezvételétõl számított 15 napon belül érdekegyeztetõ bi- zottság felállítását kérheti, az õt képviselõ ügyvéd egyidejû megnevezésével.

4.1 Az érdekegyeztetõ bizottság tagjai: a biztosított által megne- vezett ügyvéd, a biztosító jogi képviselõje, valamint az elõzõ két tag által választott elnök.

4.2 Az érdekegyeztetõ bizottság az érdekegyeztetés iránti kére-

lemnek a biztosítóhoz érkezésétõl számított 5 munkanapon belül köteles írásbeli döntést hozni a sikerkilátás kérdésében és a költségek viselését a 2.1, 2.2, 2.3, pontokban foglaltak szerint meghatározni.

4.3 Az érdekegyeztetõ bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.

4.4 Az érdekegyeztetõ bizottság döntése mind a biztosítóra, mind a biztosítottra kötelezõ, a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

4.5 Az érdekegyeztetõ bizottság mûködéséért legfeljebb a bíróság által megállapítható ügyvédi költség felét számíthatja fel.

4.6 Az érdekegyeztetõ bizottság mûködésének költségeit a bizto- sító és a biztosított az alábbiak szerint viselik:

– ha az érdekegyeztetõ bizottság a biztosító 2.2 vagy 2.3 pont szerinti, a biztosítási szolgáltatás teljesítését megtaga- dó vagy korlátozó döntésétõl eltérõ döntést hoz a sikerkilá- tás kérdésében, az érdekegyeztetõ bizottság mûködésével kapcsolatosan felmerült költségeket a biztosító viseli.

– ha az érdekegyeztetõ bizottság megítélése szerint – a bizto- sított kérelmével ellentétben – a biztosító a sikerkilátás kér- désében helyes döntést hozott, az érdekegyeztetõ bizott- ság mûködésével kapcsolatban felmerült költségeket a biz- tosított viseli.

5. Büntetõ és szabálysértési eljárásban a sikerkilátás vizsgálata nélkül ad fedezetet a biztosító.

6. A sikerkilátás vizsgálata nélkül ad fedezetet a biztosító a X.3 pontjában megjelölt esetben.

X. A biztosított képviselete

1. Biztosítottnak jogában áll ügyvédet választani.

1.1 Fenti választási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az elsõ fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben egyáltalán nincs vagy csak egy ügyvéd mûködik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi terüle- tén mûködõ ügyvéd is.

1.2 Ha biztosított nem nevez meg ügyvédet, akkor azt a biztosító választja ki.

1.3 A biztosított visszautasíthatja a biztosító által kiválasztott elsõ ügyvédet. Az ügyvéd visszautasítását írásban azonnal közölni kell. A biztosító által kiválasztott további ügyvédeket a bizto- sított nem utasíthatja vissza.

1.4 Külön megállapodással megadható biztosítottnak a jog, hogy az 1.3. pontban foglalt esetben is õ válasszon ügyvédet.

2. Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg. A biztosított köteles az ügyvéd megbízásától számított 3 munkanapon be- lül a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni.

3. Ha a jelen feltételek szerinti biztosítási esemény kapcsán ugyanabban az eljárásban fellépõ ellenérdekû félnek a biztosí- tó más biztosítási szerzõdés vagy kártérítési jogviszony alap- xxx xxxxxxxxxxx védelmet nyújt, a biztosító köteles a biztosítottat errõl a tényrõl haladéktalanul írásban értesíteni.

Fenti esetben:

– a biztosítottat a biztosítási eseménnyel kapcsolatos felvilá- gosítás adási kötelezettség (VIII. fejezet 1.2. pont) kizárólag megbízott ügyvédje irányában terheli,

– a sikerkilátás vizsgálata elmarad.

4. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelõs megbí- zása teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékeny- ségéért.

XI. A biztosítási igény átruházása

A biztosítottnak olyan összegek megfizetésére vonatkozó igényei, melyeket a biztosító neki megfizetett, felmerülésükkor a biztosí- tottat megilletõ jogokkal együtt átszállnak a biztosítóra. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a bizto- sító javára engedményezési okiratot kiállítani.

XII. Értékkövetés

A biztosító – amennyiben a biztosított hozzájárul – automatikus ér- tékkövetõ indexet alkalmazhat a HKF V.2 pontja alapján.

XIII. A biztosító titoktartási kötelezettsége

A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azt követõ eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

XIV. Egyéb rendelkezések

Jelen feltételekben, valamint a Különös Feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadók.

Családi Jogvédelem-biztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx

Jelen szabályzatot a Generali-Providencia Biztosító Rt. Jogvéde- lem Biztosítás Általános Feltételei kiegészítéseként kell alkalmazni. Jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Általános Feltételek rendelkezéseit kell értelemszerûen alkalmazni.

I. Személyi hatály

A biztosítási védelem kiterjed a biztosítottra, és a biztosítási szer- zõdésben feltüntetett más biztosítottakra a magán életszférában (lásd 2. fejezet) bekövetkezett biztosítási eseményekre. Biztosí- tottak lehetnek a biztosítottal közös háztartásban élõ házastárs, élettárs, kiskorú gyermekek (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek). Ez utóbbi személyekre az Általános Feltételek V. fejezet

2. pontjában foglalt rendelkezések irányadók.

II. Magán életszféra fogalma

Jelen biztosítási feltételek tekintetében magán életszférának tekinten- dõk a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékeny- ségén vagy üzletszerû gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyok (kivéve az III.1.3 pontban megjelölt munkaügyi jogvédelem esetét).

III. A biztosítási védelem terjedelme

A biztosítási védelem magában foglalja:

1. Kártérítési jogvédelmet:

1.1 a polgári jogi felelõsség alapján jogszabályon alapuló kártérítési igények érvényesítését az elszenvedett és okozott vagyoni és nem vagyoni kár miatt, feltéve, ha ezek az igények nem kizáró- lag szerzõdéses kötelezettség megsértésén alapulnak.

1.2. Kizárt a kártérítési jogvédelembõl:

a) gépjármû üzemeltetésével vagy vezetésével kapcsolatban bekövetkezett biztosítási események;

b) vadászattal kapcsolatban bekövetkezett biztosítási események;

c) hivatásos sportolói tevékenységgel kapcsolatban bekövet- kezett biztosítási események.

Hivatásos sportolói tevékenységnek tekintendõ bármely egye- sület, szervezet igazolt sportolójaként végzett sporttevékenység.

2. Büntetõjogi és szabálysértési jogvédelmet:

2.1 Bíróság vagy szabálysértési hatóság elõtti eljárásban védelem a gondatlanul elkövetett bûncselekmények és szabálysértések miatt. Szabálysértési eljárásban a biztosítási védelem csak akkor áll fenn, ha a határozatban olyan mértékû pénzbírságot állapítanak meg, melynek összege több, mint a biztosítási összeg 1%-a, vagy az eljárást a büntetés kiszabása nélkül megszüntetik.

Ha a biztosítási esemény megtörténtének bejelentésekor a szabálysértési eljárásban esetleg kiszabásra kerülõ pénzbír- ság összege nem állapítható meg, a biztosító teljesítési köte- lezettsége fennáll mindaddig, amíg fenti, a biztosító teljesítését kizáró körülmény nem tisztázódik. A biztosító által fenti, a biz- tosítási szolgáltatás teljesítését kizáró körülményrõl való tudo- másszerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni.

2.2 Kizárt a biztosítási védelembõl:

a) önkormányzati rendeletben megállapított szabálysértés mi- atti biztosítási események;

b) gépjármû üzemeltetésével vagy vezetésével kapcsolatban bekövetkezett biztosítási események;

c) az élet elleni bûncselekmények közül a gondatlanságból el- követett emberölés (Büntetõ Törvénykönyv 166. §. (4) bek.). Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetõk, szándékosság miatti vád esetén visszamenõleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik, jogerõs fel- mentés vagy gondatlanság miatti jogerõs ítélet születik. Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetõk, és a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szán- dékos elkövetést állapítják meg, a biztosító által nyújtott szolgáltatást a biztosított köteles visszatéríteni.

3. Munkaügyi jogvédelmet

3.1 Magyar munkaügyi bíróság elõtti eljárásokban és a pert meg- elõzõ szakaszban is, munkavállalóként, közalkalmazottként, köztisztviselõként a munkáltatóval szembeni igények érvénye- sítése során az alábbi esetekben:

a) munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselõi jogviszony alapján a munkáltató által a munkavállalóval, közalkalmazottal, köztisztviselõvel szemben érvényesített kártérítési igények;

b) a munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselõi jogviszony megszüntetésével kapcsolatos igények tekintetében.

3.2 Kizárások:

Kizárt a biztosítási védelembõl a munkáltató elleni csõd-, fel- számolási és végelszámolási eljárásban a biztosított követelé- seinek érvényesítése.

3.3 Várakozási idõ

A munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselõi jogviszony meg- szüntetésével kapcsolatos olyan biztosítási eseményekre, ame- lyek a biztosítási szerzõdés hatálybalépésétõl számított 3 hónap letelte elõtt következnek be, nem áll fenn biztosítási védelem.

4. Általános szerzõdéses jogvédelmet

4.1 A biztosított polgári jogi szerzõdéseibõl eredõ jogi érdekeinek védelmét az alábbi esetekben:

a) hibás teljesítésbõl származó igények esetén, kivéve a gépi meghajtású jármûvekre és ingatlanra vonatkozó szerzõdéseket;

b) biztosítási szerzõdésekbõl eredõ igények esetén;

c) ingókra vonatkozó tulajdonátruházással kapcsolatos jogvita esetén, kivéve a gépi meghajtású jármûvekre vonatkozó szerzõdéseket.

A biztosítási védelem az elõzõ pontokban megjelölt esetek- ben csak akkor áll fenn, ha a jogvita tárgyát képezõ köve- telés összege a biztosítási összeg 5% -át eléri.

4.2 Kizárások:

Kizárt a biztosítási védelembõl a korábban biztosítási védelem alatt nem álló igényekkel kapcsolatos engedményezés és tar- tozásátvállalás.

4.3 Várakozási idõ

Az olyan biztosítási eseményekre, amelyek a biztosítási szer- zõdés hatályba lépésétõl számított harminc nap eltelte elõtt következnek be, nem áll fenn a biztosítási védelem.

IV. A biztosító teljesítési kötelezettsége

A Jogvédelem-biztosítás Általános Feltételei VI. 6.1. pontja szerinti biztosítási összeget a 3. számú melléklet tartalmazza.

Záradékok

A szerzõdésre érvényes záradékok számát a biztosítási ajánlat és kötvény tartalmazza!

HB.02 Értéktároló alkalmazása

Kiterjed a biztosítási fedezet az HKF III.5 pont szerinti ékszerek, drágakövek vagyoncsoportra, valamint a készpénz, értékpapírokra (HKF III.6) a MABISZ által minõsített vagy a biztosító által ajánlott értéktárolóban elzárva, ha az értéktároló

– falba vagy padozatba épített, vagy

– épületszerkezeti elemhez rögzített, úgy, hogy a rögzítés az értéktárolón belül történik, és legalább 1000 kg lefeszítõerõ ellen nyújt védelmet, vagy

– az értéktároló összsúlya legalább 800 kg.

Mentesül a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha a fenti kö- vetelmények hiányosan teljesülnek.

HB.26 Vállalkozói tevékenység vagyontárgyainak biztosítása

1. E külön feltétel keretében kiterjed a biztosító kockázatviselése az ajánlaton biztosítottként megjelölt vállalkozás tulajdonában álló vagyontárgyakban keletkezett károkra az alábbi korlátozásokkal:

– lakóépületben/lakásban mûködõ vállalkozásra igénybe vett terület nem haladja meg a lakóépület/lakás összterületének 1/3 részét;

– melléképületben, nem lakás célú magánterületen végzett tevékenység vagyontárgyai nem biztosítottak,

– a lakóépület/lakás állandóan lakott.

2. A biztosított által elõállított áruk esetében a kárfizetési összeg (félkész és késztermékek) az újonnan való elõállítás költsége, levonva belõle a fel nem merült költségeket. Ha azonban az elõállítás, ill. az újrabeszerzési ár alacsonyabb, mint az eladási ár, a biztosító legfeljebb az eladási árat téríti.

3. A programok, adatok csak abban az esetben biztosítottak, ha azok újra elõállíthatók, illetve beszerezhetõk, és a biztosított részére szükséges azok pótlása.

A biztosító megtéríti:

– a programok újratelepítési, beszerzési (elõállítási) költségét; egyedi programok esetén a forrásprogramoknak tetszõleges dokumentációból történõ beviteli költségét, ide nem értve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét;

– az adatok tetszõleges adathordozóról (dokumentációból) tör- ténõ újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ide nem értve az adatok újraelõállítási költségét (pl.: megismételt adat- gyûjtés, újból elvégzett kísérletek).

4. Egyebekben az ÁVF és a HKF szabályozása a mérvadó.

HB.30 Önrész a betöréses lopás kockázatokra

Jelen megállapodás értelmében a betöréses lopás, rablás – bele- értve a kockázatviselés helyén kívül bekövetkezõeket is – és van- dalizmus kockázatok következtében keletkezett károkat 50 000 Ft összeghatárig a szerzõdõ/biztosított viseli.

HB.33 Felelõsségbiztosítás kiterjesztése ebtartói minõségre

Kiterjed a biztosítási fedezet a magánszemélyi minõségbõl eredõ- en az ebtartással harmadik személyeknek okozott károkra, Ma-

gyarország területén évente maximum 2 000 000 Ft felsõ kártérí- tési összeghatár mértékéig.

Jelen kiterjesztés nem alkalmazható ebtenyésztõk és állatpanziók vállalkozói felelõsségének biztosítására.

HB.37 A biztosító ajánlásánál alacsonyabb épületérték megállapítása

A szerzõdõ/biztosított tudomásul veszi, hogy az általa meghatáro- zott biztosítási összeg valószínûleg nem fedezi a ház/lakás újraépí- tési költségét és amennyiben ez bebizonyosodik, kár esetén a biz- tosító az épületre vonatkozóan alulbiztosítottságot érvényesít.

HB.40 Üvegtörés kizárása

Jelen biztosítási szerzõdés a kötvényben jelölt fedezettípus ve- szélynemei közül nem fedezi az üvegtörés (HKF II.5.1) károkat.

HB.42 Tûz-, elemi kár- és üvegtörés kockázatok kizárása

A szerzõdõ felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a kötvényben megjelölt fedezettípus veszélynemei közül a tûz-, elemi kár- és üvegtörés kockázatokat, valamint az azokkal közvetlen okozati összefüggésben álló, vagy azoknak elkerülhetetlen következmé- nyeként a biztosított épületben bekövetkezõ károkat, továbbá az ehhez kapcsolódó biztosított költségeket és kiadásokat a biztosí- tási fedezetbõl kizárják.

HB.57 Javasolt ingóság biztosítási összeg

A biztosító az általános háztartási ingóság vagyoncsoportra kár- esemény során nem alkalmazza a HKF VI.1 pontja és az ÁVF V. fe- jezete szerinti alulbiztosítottság következményeit, amennyiben a szerzõdõ/biztosított a HKF V.2. pontja szerinti automatikus érték- követést elfogadta.

HB.58 Építés , bõvítés, átépítés alatt álló épületek biztosítása

A biztosító kockázatviselése a HKF III. A) pontjától eltérõen pótdíj megfizetése mellett terjed ki az építés, valamint az építési enge- délyhez kötött bõvítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes állagára, beleértve azok beépített és be nem épített alkotóré- szeit és tartozékait is.

HB.61 Külön tulajdon biztosítása

A Házõrzõ Családi Xxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxxx XXX. fejezeté- tõl eltérõen a biztosított vagyontárgyak kizárólag az alapító okirat, illetõleg az alapszabály szerint a biztosított külön tulajdonát képezõ épületrészek, épületberendezések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Például:

– ajtó és ablak szerkezete, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redõny, vászonroló, napvédõ függöny, a hozzájuk tartozó szerelvények;

– ajtók és ablakok üvegezése a feltétel II.D.4 pontjának meg- felelõen

– padlóburkolat (parketta, padlószõnyeg, járólap, stb.)

– csengõ, kaputelefon, riasztó és tûzjelzõ berendezés;

– beépített fõzõ-, fûtõ-, vízellátó, egészségügyi, szellõztetõ be- rendezések és szerelvények;

– elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérõ-

jétõl, illetve a kapcsolójától kezdõdõ szakaszon (mért szakasz);

– belsõ válaszfal, falburkolat, (tapéta, csempe, stb.).

HB.62 Mestervonal ’24 szolgáltatás

1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy lakásbiztosítással rendelkezõ ügyfelei részére az év minden napján 0-24 óráig fogadja a biztosított telefonhívá- sát és a lehetõségek szerint minél hamarabb információt nyújt, iparosmunkát szervez és átvállalja ennek költségeit a 2. pontban leírtak szerint.

2. Biztosítási esemény

2.1 Szakiparosok küldése

– víz-, gáz-, fûtésszerelõ

– zárjavító

– duguláselhárító

– villanyszerelõ

– tetõfedõ

– üveges

Amennyiben a biztosított épület gépészeti, mûszaki berendezései- nek meghibásodása vagy egy váratlan külsõ mechanikai behatás következtében vészhelyzet alakul ki (pl.: csõtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakás- ba bejutni) a biztosító átvállalja az általa küldött szakiparos költsé- geit, az elsõ óra munkadíját és ezen összegek feléig a felhasznált anyagok árát is.

Vészhelyzeten kívüli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó iparost, de a munka elvégzé- sének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) a bizto- sítottat terheli.

2.2 Információ

A biztosító telefonon keresztül információt nyújt az alábbi esetekben:

Utazási információs csomag

Szállodacímek

Magyar külképviseletek címei, telefonszámai Orvosi ügyeletek, kórházak

Oltási elõírással kapcsolatos információk Beutazási információk

Hungary Direct számok Taxirendelés

Szabadidõ információs csomag

Színház, mozi Múzeumok, kiállítások Koncertek

Jegyrendelési információ Áruházak nyitva tartása Virágküldés info

Háztartási információs csomag

Hitelkártya zárolás info Rovar- és rágcsálóirtás Költöztetés Gyermekmegõrzés Állatmegõrzés Biztonságtechnikai cégek

Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)

3. Biztosított személyek

A Mestervonal ’24 szolgáltatás biztosítottja megegyezik a la- kásbiztosítás biztosítottjával.

4. Kockázatviselési hely

A biztosító a 2. pontban részletezett szolgáltatást a Budapest közigazgatási határán belül lévõ, a lakásbiztosítási szerzõdé- sen megjelölt kockázatviselési helyen vállalja.

5. Kockázatviselés kezdete és vége

A Mestervonal ’24 szolgáltatásai 2000.04.01-tõl vehetõk igénybe. A szolgáltatást a biztosító addig vállalja, ameddig a biztosított személy lakásbiztosítási szerzõdése annak feltételei szerint érvényben van és a biztosított vállalja a 6. pontban leírtakat.

6. A biztosítás díja

A Mestervonal ’24 szolgáltatás a lakásbiztosítás kockázatvise- lésének kezdetétõl számított egy évig ingyenes.

7. Kizárások

Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár:

a) bármilyen háborús eseménnyel, tüntetéssel, felvonulással, terrorakcióval vagy belsõ zavargással, valamint bármilyen katonai vagy rendõri akcióval,

b) nukleáris energia károsító hatásának betudható esemé- nyekkel összefüggésben következik be.

1. sz. melléklet

Védelmi szintek technikai követelményei

I. Mechanikai védelem követelményei

0. védelmi kategória

Falazatok:

Tetszõleges kialakítású, azonban hat oldalról a nyílászárókkal együtt zárt egységet képez. Szilárd alappal rendelkezik, nem ideiglenes célt szolgál. Anyaga lehet tégla, falazóelem, beton, könnyûszerkezet, drótháló, stb.

Ajtók:

Ajtó(k) zárását kulcsos zár vagy lakat végzi.

1. védelmi kategória

Falazatok:

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpontok:

– 6–10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegû lemezbõl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló anyag és a mechanikai ellenállóképességet biztosító egyéb anyag található;

– gyári elemekbõl összeállított faház.

Ajtók:

Az ajtó(k) zárása biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók) biztosított. Kétszárnyú ajtók reteszhú- zás ellen védettek.

2. védelmi kategória

Falazatok:

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpontok:

– 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegû lemezbõl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöttük hõszigetelõ, tûzálló anyag és a mechanikai ellenállóképességet biztosító egyéb anyag található;

– gyári elemekbõl összeállított faház.

Ajtók:

Az ajtók zárása legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók) történik. A zárbetétek letörés elleni védelemmel rendelkeznek. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen vé- dettek. A fából készült ajtólapokat min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és kiemelés elleni védelemmel ellátni. A zárnyelvek reteszelé- si mélységének 14 mm-t el kell érnie. Az ajtólap és a tok közötti rés (záráspontosság) legfeljebb. 5 mm lehet.

3. védelmi kategória

Falazatok:

A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat, és födémszerkezet (pl. panelházak);

Ajtók:

Az ajtók zárása legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral történik. A zárbetétek letörés elleni védelemmel rendelkeznek. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. A fából készült ajtólapokat min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és kiemelés elleni védelemmel ellátni. A zárnyelvek reteszelési mélységének 20 mm-t el kell érnie. A reteszvasak fogadására legalább két ponton a falszerkezethez rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtólap és a tok közötti rés (záráspontosság) legfeljebb. 5 mm lehet.

Bevésõzár esetén a könnyített oldalon min. 150×300 mm-es, legalább 1 mm vastagságú acéllemez megerõsítés szükséges. Üvegezett ajtók üvegfelületeire lásd még az ablakokra meghatározott követelményeket is.

Ablakok:

Az alábbi követelmények csak a járó – illetve megközelítési szinttõl legfeljebb 3 m alsó párkánymagassággal rendelkezõ, 30×30 cm-nél

nagyobb felületû ablakokra vonatkoznak.

– Az ablakok kulccsal zárható redõnnyel, spalettával szereltek vagy

– min. 0,1 mm vastagságú, illetve a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által minõsített biztonsági üvegfóliával ellátottak. A fólia telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:

µ az üvegtábla keretbe való beépítéséhez - kívülrõl nem eltávoltható - rögzítõlécet kell alkalmazni; µ a fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülrõl, buborékmentesen kell elhelyezni;

µ a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több, mint 1mm.

4. védelmi kategória

Falazatok:

A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat, és födémszerkezet (pl. panelházak)

Ajtók:

Az ajtó és ajtótokok tömör fából vagy fémbõl készültek. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására legalább 2 ponton a falszerkezet- hez rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. A tokszerkezetet a falhoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen rögzíteni kell. Az ajtólap és a tok közötti rés (záráspontosság) legfeljebb. 4 mm lehet oldalanként. A fából készült ajtólapokat min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és biztosítani kell a kiemelés elleni védelmet.

A zárást legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral kell biztosítani. A zárbetétek letörés elle- ni védelemmel rendelkeznek. A zárnyelvek reteszelési mélységének 20 mm-t el kell érnie. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek.

Üvegezett ajtók üvegfelületeire lásd még az ablakokra meghatározott követelményeket is.

Ablakok:

A járó-, illetve megközelítési szinttõl legfeljebb 3 m alsó párkánymagassággal rendelkezõ, 30×30 cm-nél nagyobb területû ablakok felüle- tét legfeljebb 100×300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülrõl nem szerelhetõ rácsozat- tal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsíteni. Mobil rácsok esetében a zárást vagy 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral, vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani. A fent definiált rácsszerkezet helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként minõsített rács, redõny, vagy minimum B1 fokozatú biztonsági üvegezés. A 3 m feletti ablakokra nem szükséges védelem.

5. védelmi kategória

Falazatok:

A falazat, a födém és a padozat a legalább 30 cm vastagságú téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

– 12 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerkezet;

Ajtók:

MABISZ által minõsített, vagy az alábbi követelményeknek megfelelõ ajtószerkezet:

Az ajtó és ajtótok tömör fából vagy fémbõl készült. Fa okozat esetén a zár reteszvasak fogadására a falszerkezethez legalább 2 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. A tokszerkezetet a falhoz legalább 4 ponton min. 10 cm mélyen rögzíteni kell. Az ajtólap és a tok közötti rés (záráspontosság) legfeljebb. 4 mm lehet oldalanként. A fából készült ajtólapokat min. 3 db diópánttal kell a tokhoz rögzíteni és biztosítani kell a kiemelés elleni védelmet.

A zárást legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedõ zárási ponton, biztonsági zárral kell biztosítani. A zárbetétek letörés és fúrás elleni védelemmel rendelkeznek.

A zárnyelvek reteszelési mélységének 20 mm-t el kell érnie.

Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 1 mm vastagságú, edzett acéllappal kell biztosítani.

Üvegezett ajtók üvegfelületeire lásd még a 3 m párkánymagasság alatti ablakokra meghatározott követelményeket is.

Ablakok:

A járó, – illetve megközelítési szinttõl legfeljebb 3 m alsó párkánymagassággal rendelkezõ, 30×30 cm-nél nagyobb területû ablakok felü- letét legfeljebb 100×300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülrõl nem szerelhetõ rácso- zattal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsíteni. Mobil rácsok esetében a zárást vagy 2 ponton záródó, letörés és fúrás ellen védett biztonsági zárral kell biztosítani. A fent definiált rácsszerkezet helyett alkalmaz- ható bármilyen, a XXXXXX által a teljeskörû mechanikai védelem elemeként minõsített rács, redõny, vagy minimum B1 fokozatú biztonsági üvegezés. A 3 és 6 m közötti vagy a 30×30 cm-nél kisebb ablakokra az alábbi követelmények érvényesek:

– Az ablakok kulccsal zárható redõnnyel, spalettával szereltek vagy

– min. 0,1 mm vastagságú, illetve MABISZ által minõsített biztonsági üvegfóliával ellátottak. A fólia telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:

µ az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülrõl nem eltávolítható – rögzítõlécet kell alkalmazni; µ a fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülrõl, buborékmentesen kell elhelyezni;

µ a keret és a fólia széle közt a távolság nem lehet több, mint 1mm.

6 m feletti ablakokra nem szükséges védelem.

6. védelmi kategória

Falazatok:

A falazat, a födém és a padozat a legalább 30 cm vastagságú téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

– 12 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerkezet.

Ajtók:

XXXXXX által minõsített legalább III. kategóriájú biztonsági ajtó legalább 3 ponton záródó, XXXXXX által minõsített fúrás, letörés és finomnyitás ellen védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve.

Ablakok:

A helyiségek összes ablakát legfeljebb. 100×300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérõjû köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülrõl nem szerelhetõ rácsozattal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erõsíteni. Mobil rácsok esetében a zárást vagy 2 ponton záródó, letörés, fúrás és finomnyitás ellen védett biztonsági zárral kell biztosítani. A fent definiált rácsszerkezet helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a teljeskörû mechanikai védelem elemeként minõsített rács, redõny, vagy minimum B1 fokozatú biztonsági üvegezés.

Fogalom meghatározások:

1. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét a zárvédõ lemezbõl (rozetta) legfeljebb. 1 mm-t állhat ki. A zárvédõ lemezt kívülrõl nem szerelhetõ módon kell az aj- tólaphoz rögzíteni.

2. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésõ gyûszûs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának vagy a gyûszû mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyûszûk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyûszûk csavarral történõ rögzítésével.

Billenõkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

3. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében történõ – leemelhetõségének megakadályozása.

Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedõ csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

4. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza.

5. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy be- tûjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetõségek száma meghaladja a 10.000-et, az egyedi minõsített lamellás zár, a MABISZ által minõsített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt)

6. Bevésõzár

Az ajtó lapjába besüllyesztett és csavarokkal rögzített zárszerkezet.

7. Többpontos zárás

Többpontos zárásnak minõsül, ha a zár reteszvasak egymástól min. 30 cm-re helyezkednek el.

8. A 30×30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkezõ ajtókra, amelyeken kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtók), az ablakokra vonatkozó követelmények érvényesek.

II. Az elektronikai jelzõrendszer követelményei

„A” típusú elektronikai jelzõrendszer:

Az elektronikai jelzõrendszernek helyi riasztást kell megvalósítania az alábbi feltételekkel. Alapvetõ követelmény a megfelelõ felületvédelem és a csapdaszerû térvédelem együttes biztosítása vagy a teljeskörû térvédelem megvalósulása.

Megfelelõ a felületvédelem,

ha az elektronikai jelzõrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

Nyíló ajtó- és ablakszárnyak védelme:

A nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt eszközök (nyitásérzékelõk) 1–2 cm-es elmozdulást érzékeljenek.

Üvegfelületek védelme:

Az érzékelõknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelõ kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembe- vételével történjen. Az érzékelõnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

Csapdaszerû a térvédelem,

ha az elektronikai jelzõrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.

Teljeskörû a térvédelem,

ha az elektronikai jelzõrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belsõ terét és mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez.

Az elektronikai jelzõrendszer központja, érzékelõi, kezelõ berendezései és jelzésadói a Magyar Biztosítók Szövetsége által kiadott és telepítéskor érvényes minõsítéssel rendelkezzenek.

A rendszer telepítésével és üzemeltetésével szemben támasztott követelmények:

– a rendszer szabotázsvédett legyen, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történõ megbontása, manipulálása, rongálása riasztást váltson ki. A szabotázst a riasztóközpont külön – úgynevezett szabotázsvonal(ak)on – jelezze;

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelõ számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illetékes személy végezheti;

– a rendszer rendelkezzen két egymástól független energiaforrással, melyek közül az egyik hálózati tápegység, a másik pedig 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrás legyen. A szükség áramforrás a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– a szükség áramforrás automatikus töltésérõl gondoskodni kell;

– egy jelzõvonalon több érzékelõ is telepíthetõ olyan módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen;

– a riasztásjelzés olyan kültéri hang- és fényjelzõ készülékekkel történjen, amely a rendszer energiaforrásai mellett saját akkumulátor- ral is rendelkezik;

– a hang- és fényjelzõ készüléket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelõ, vagy karbantartó által kikapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követõen automatikusan kapcsoljon éles állapotba;

– a rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kód- ill. blokkzár esetén a kezelõnek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre legfeljebb. 30 másodperc idõ állhat rendelkezésre;

– hat számjegyes kódok esetén a kezelõ védett téren kívül is elhelyezhetõ, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók), vagy a ki- és bekapcsolások ellenõrizhetõek legyenek, legalább 200 eseményt tárolni képes memória segítségével;

– a kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetõleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védõcsõben kell vezetni;

– a vezetékek toldása falban lévõ védõcsõben vagy kötõdobozban történhet.

„B” típusú elektronikai jelzõrendszer:

A helyi elektronikai jelzõrendszer biztonsági távfelügyeleti rendszerbe van kapcsolva, mely az alábbi követelményeket kell, hogy kielégítse:

A biztonsági távfelügyeleti rendszerek gyûjtik, feldolgozzák, kijelzik és dokumentálják az egymástól távol esõ objektumokban telepített elektronikai jelzõrendszerek által kiadott riasztás, állapot és egyéb jelzéseket.

Távfelügyeleti rendszer jellemzõi:

– megvalósul a védett objektumokban lévõ elektronikai jelzõrendszerek által kiadott riasztásjelzések centralizált gyûjtése és feldolgozása

– az elektronikai jelzõrendszert, az átviteli rendszert, valamint a rendszerközpontot szervezetten és rendszeresen karbantartják.

A biztonsági távfelügyeleti rendszer alkotó részei:

– a védett objektumban lévõ elektronikai jelzõrendszer;

– átviteli rendszer;

– távfelügyeleti rendszerközpont.

A távfelügyeleti rendszer az alábbi követelményeket kell, hogy kielégítse:

– az átviteli rendszer biztosítsa legalább a következõ jelzések átvitelét: riasztásjelzések:

µ összetett riasztásjelzés állapotjelzések:

µ helyi elektronikai jelzõközpont élesítve;

µ helyi elektronikai jelzõközpont hatástalanítva; µ helyi másodlagos táplálás megszûnt.

– a helyi elektronikai jelzõrendszer rendelkezzen egyedi azonosítási lehetõséggel;

– a riasztásjelzések továbbítását ne késleltessék az állapotjelzések (riasztás prioritás);

– a vételi oldal bizonyosodjon meg a kapott közlemény hibátlanságáról;

– egyutas átvitel esetén a közlemények automatikusan kerüljenek ismétlésre;

– helyi riasztást váltsanak ki az alábbi események:

µ behatolás a védett objektumba; µ szabotázs

– ha az átviteli rendszer helyi átjelzõ egysége önálló szerkezeti elemet képez, az elektronikai jelzõrendszer központja számára elõírt ki- vitelû burkolattal, szabotázsvédelemmel és autonóm táplálással kell rendelkeznie;

– a riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren keresztül (az esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt): 3 perc;

– az átviteli rendszer elemei a fizikai megvalósítástól függõen rendelkezzenek a Hírközlési Fõfelügyelet megfelelõ engedélyeivel;

– a rendszerközpont minden részegysége védett helyiségben kerüljön telepítésre;

– a rendszerközpont legyen képes a helyi elektronikai jelzõrendszerek 5%-ától egyidejûleg érkezõ riasztásjelzések fogadására és 10 percen belüli lekezelésére;

– a rendszerközpontban történjen meg a felügyelt elektronikai jelzõrendszerek állapotellenõrzése legalább naponta kétszer;

– a rendszerközpont vezérlõ egysége – egyidejû hangjelzéssel – vizuálisan jelenítse meg a riasztás- és hibajelzéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával szûnjön meg;

– a rendszerközpont vezérlõ egysége rendelkezzen olyan intézkedéstámogató alrendszerrel, amely – adatbázisát felhasználva – megjeleníti a veszélyeztetett objektum szükséges adatait, dokumentálja a végrehajtást;

– a rendszerközpont vezérlõ egysége idõponttal ellátva naplózza:

µ a beérkezõ riasztás-, állapot- és hibajelentéseket, µ a vezérlõ egység be- és kikapcsolását,

µ a vezérlõ egységbe való be- és kilépéseket,

µ az adatbázis megváltoztatását, az eseménytár adataihoz való hozzáférést.

– a naplózórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, idõszakonkénti archiválást és kívánság szerinti nyomtatást;

– a rendszerközpont minden részegysége rendelkezzen átkapcsolható készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetén képes maximum 5 perc alatt átvenni a meghibásodott részegység funkcióit;

– a rendszerközpont összes berendezése rendelkezzen 24 órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással.

III. Mechanikai védelmi kategóriák és elektronikai jelzõrendszerek kombinációjából kialakított védelmi szintek:

0. védelmi szint: 0. mechanikai védelmi kategória

1. védelmi szint: 1. mechanikai védelmi kategória

2. védelmi szint: 2. mechanikai védelmi kategória vagy

1. mechnikai védelmi kategória + „A” típusú elektronikai jelzõrendszer

3. védelmi szint: 3. mechanikai védelmi kategória vagy

2. mechnikai védelmi kategória + „A” típusú elektronikai jelzõrendszer vagy

1. mechnikai védelmi kategória + „B” típusú elektronikai jelzõrendszer

4. védelmi szint: 4. mechanikai védelmi kategória vagy

3. mechnikai védelmi kategória + „A” típusú elektronikai jelzõrendszer vagy

2. mechnikai védelmi kategória + „B” típusú elektronikai jelzõrendszer

5. védelmi szint: 5. mechanikai védelmi kategória vagy

4. mechnikai védelmi kategória + „A” típusú elektronikai jelzõrendszer vagy

3. mechnikai védelmi kategória + „B” típusú elektronikai jelzõrendszer

6. védelmi szint: 6. mechanikai védelmi kategória vagy

5. mechnikai védelmi kategória + „A” típusú elektronikai jelzõrendszer vagy

4. mechnikai védelmi kategória + „B” típusú elektronikai jelzõrendszer

2. sz. melléklet

Védelmi szinthez rendelt kárfizetési limitek

A biztosító kárfizetési kötelezettsége a betöréses lopás és rablás, valamint vandalizmus káresemény bekövetkezésekor meglévõ, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfelelõ, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatban rögzített limitekig terjed:

Védelem minõsítése (1. sz. melléklet alapján)	Védelmi szinthez rendelt kárfizetési limitek (eft) vagyoncsoportonként betöréses lopás, rablás és vandalizmus kockázatnál
	Állandóan lakott lakóépület/lakás				Melléképület és nem lakás célú helyiség (III.2)		Nyaraló és lakatlan épület (III.C)***
Vagyoncsoportok	Épületrész (III.A) és ingóság (III.B)				Épületrész (III.A) és általános háztartási ingóság (III.3)		Épületrész (III.A) és általános háztartási ingóság(III.3)
	Összesen	Ezen belül:
		Kiemelt értékû ingóság (III.4)	Ékszerek, drágakövek (III.4)
			Értéktároló nélkül	Értéktárolóban (HB.02 záradék)	Saját használatban*	Közös használatban**
0. védelmi szint	1 000	–	–	–	50	50	–
1. védelmi szint	2 500	500	100	500	100	50	150
2. védelmi szint	3 500	1 000	000	000	200	50	300
3. védelmi szint	6 000	2 000	300	1 000	400	50	500
4. védelmi szint	10 000	4 000	400	1 000	500	50	1 000
5. védelmi szint	20 000	10 000	500	2 000	500	50	2 000
6. védelmi szint	40 000	15 000	500	2 000	500	50	2 000

– 31 –

Kár esetén a biztosító a HKF VI. 1. pontja értelmében vizsgálhatja az alulbiztosítottságot! Zárójeles hivatkozások a HKF-ben találhatók.

*Saját használatban: a nem lakás célú helyiség a biztosított kizárólagos használatában van.

**Közös használatban: a nem lakás célú helyiséget (pl.: közös kerékpártároló, folyosók leválasztott rekeszei, stb.) a biztosítotton kívül a lakóközösség több tagja is használja, illetve a biztosítotton kívül más személyeknek is rendelkezésére állnak a helyiségekbe való bejutáshoz szükséges kulcsok.

***Nyaraló mechanikai védelmét kiegészítõ elektronikai jelzõrendszer csak „B” típusú, azaz távfelügyeleti riasztást megvalósító jelzõrendszer lehet.

3. sz. melléklet

A biztosítási szerzõdés tartalma

A biztosítás a szerzõdõ által választott, a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt fedezettípus szerinti kockázatokra terjed ki. A kockázatok tartalma a HKF II. fejezetében, valamint a kiegészítõ baleset- felelõsség- és jogvédelem-biztosítási feltételekben található.

Bázis fedezet

tûz kockázatok (tûz, robbanás, villámcsapás közvetlen és közvetett hatása);

xxxxx xxx (vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg beomlása, ismeretlen jármû, légijármû ütközése, idegen tárgyak rádõlése, felhõszakadás, árvíz, földrengés);

vezetékes vízkár; üvegtörés;

felelõsségbiztosítás (területi hatály Magyarország, kártérítési limit: 2 000 000 Ft/kár és 20 000 000 Ft/év).

Ideál fedezet

tûz kockázatok (tûz, robbanás, villámcsapás közvetlen és közvetett hatása);

xxxxx xxx (vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg beomlása, ismeretlen jármû, légijármû ütközése, idegen tárgyak rádõlése, felhõszakadás, árvíz, földrengés);

vezetékes vízkár; üvegtörés;

betörés (betöréses lopás, rablás, vandalizmus);

balesetbiztosítás (100 000 Ft baleseti halál, 100 000 Ft baleseti rokkantság 2 000 Ft csonttörés térítés);

felelõsségbiztosítás (területi hatály Magyarország, kártérítési limit: 2 000 000 Ft/kár és 20 000 000 Ft/év).

Optimál fedezet

tûz kockázatok (tûz, robbanás, villámcsapás közvetlen és közvetett hatása);

xxxxx xxx (vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg beomlása, ismeretlen jármû, légijármû ütközése, idegen tárgyak rádõlése, felhõszakadás, árvíz, földrengés);

vezetékes vízkár; üvegtörés;

betörés (betöréses lopás, rablás, vandalizmus); fagyasztott élelmiszerek megromlása;

elveszett bankkártya letiltási és újrabeszerzési költsége; bõvített üvegtörés;

zárcsere költsége;

balesetbiztosítás (300 000 Ft baleseti halál, 300 000 Ft baleseti rokkantság 2 000 Ft csonttörés térítés);

felelõsségbiztosítás (területi hatály Európa és Földközi tenger menti országok, kártérítési limit: 10 000 000 Ft/kár és 100 000 000 Ft/év); családi jogvédelem-biztosítás (300 000 Ft/év).

– 32 –