Általános üzleti feltételei Értékesítési és szállítási feltételei
Az EJOT-csoporthoz tartozó társaságok – továbbiakban csak „EJOT“ –
Általános üzleti feltételei Értékesítési és szállítási feltételei
1. Érvényességi terület
1.1. Ezek az Általános Üzleti Feltételek a vállalkozókra, köz- és magánjogi személyekre, valamint a közjogi különvagyont képviselő jogi személyekre vonatkoznak.
1.2. Valamennyi szállítás és teljesítés kizárólag az alábbi feltételek, és esetleges egyéb megállapodások irányadása szerint történik. Ezen Általános Üzleti Feltételek mellett, adott esetben, az EJOT és a szerződéses partnere közötti specifikációk is érvényesek lehetnek, valamint rajzok, leírások, normák és egyéb adatok, különösképpen a titoktartásra és a Compliance-megállapodásokra vonatkozóan, a mindenkor aktuális formában. Nem érvényesek a szerződő fél olyan üzleti feltételei, amelyek az EJOT-tól eltérnek, vagy pótlólagosan keletkeztek, és amelyeket az EJOT írásos úton nem ismert el. Az EJOT ezen Általános Üzleti Feltételei akkor is érvényesek, ha az EJOT, annak tudatában, hogy a szerződő fél feltételei az EJOT Általános Üzleti Feltételeitől eltérnek, azokkal ellenkeznek vagy pótlólagosak, a partner számára így is fenntartás nélkül szállít.
1.3 Ezek az Általános Üzleti Feltételek az EJOT és a szerződő fél közötti minden jövőbeni rendelésre és szerződéses kapcsolatra érvényesek, amennyiben egyéb megállapodás nem születik.
2. Általános rendelkezések
2.1. A szerződéskötés alapvetően a szerződő fél egy rendeléséből keletkezik, valamint annak visszaigazolásából (elfogadás) az EJOT részéről, mindenkor írásos formában (fax, e-mail, web-portál elegendő).
2.2. Amennyiben a rendelés a Ptk. [magyar polgári törvénykönyv] szerint minősíthető, akkor azt az EJOT kettő héten belül elfogadhatja.
2.3 Szóbeli megállapodásokat a szerződő felek vagy együttesen dokumentálnak, például egy megállapodási jegyzőkönyv formájában, vagy haladéktalanul, részletekbe menően írásban visszaigazolják.
3. Hosszútávú és készenléti szerződések, árkiigazítás
3.1. A határozatlan idejű szerződéseket és a 6 hónapot meghaladó futamidejű szerződéseket (hosszútávú szerződések) bármelyik fél felmondhatja, 3 hónapos felmondási idővel.
3.2 Amennyiben egy hosszútávú szerződésnél lényeges változás történne a bér-, anyag- vagy energiaköltségeket illetően, akkor a szerződő felek bármelyike jogosult, ezen tényezők figyelembe vételével, az ár méltányos kiigazítását kérni.
3.3 Ha nincs kikötve kötelező rendelési mennyiség, akkor az EJOT a kalkuláció során azt a mennyiséget veszi alapul, amelyet a szerződő féltől bizonyos időtartamon belül, kötelezően elvár (célmennyiség).
3.4. Ha a szerződő fél a célmennyiségnél kevesebbet vesz át, akkor az EJOT jogosult arra, hogy a darabárakat a megfelelő mértékben emelje.
3.5 Készenléti szállítási szerződések esetén, egyéb megegyezés hiányában, az EJOT köteles a kötelező mennyiségeket legalább 1 hónappal a szállítási határidő előtt, lehívás útján közölni.
3.6 Az EJOT szerződött partnerének késedelmes lehívása, vagy a lehívás utólagos megváltoztatása folytán keletkezett, időbeli vagy mennyiségi változások miatti többletköltségeket a partner viseli, ennek során egy kalkuláció a mértékadó.
4. Bizalmasság
4.1 A szerződő fél a nem köztudomású kereskedelmi és műszaki dokumentációkat (beleértve a mintákat, modelleket, rajzokat, sablonokat, hasonló tárgyakat és adatokat is), és azokat az ismereteket, amelyekre az EJOT-tal való üzleti kapcsolat során tett szert, csak a közös célok elérésének céljával használhatja fel, és a saját dokumentációk és ismeretek titkosságához hasonlóan köteles harmadik fél előtt titokban tartani, ha az EJOT ezeket bizalmasként jelölte meg, vagy ha a titoktartás nyilvánvaló érdek.
4.2 Az ilyen tárgyak sokszorosítása csak az üzemi követelmények, és a szerzői jogi meghatározások keretében engedélyezett.
4.3 Ez a kötelezettség a dokumentáció vagy az ismeretek átvételét követően kezdődik, és az üzleti kapcsolat befejezését követő 5 évvel végződik.
4.4 A kötelezettség nem terjed ki az általánosan ismert dokumentációra vagy ismeretekre, amelyek már az átvételkor ismertek voltak a szerződő fél számára anélkül, hogy titoktartásra kötelezett lett volna, vagy amelyek egy, a továbbításra feljogosított harmadik fél
előtt ismertek voltak, vagy amelyeket az átvevő szerződő fél az EJOT által titoktartás alatt álló, kifejlesztett dokumentáció vagy ismeretek felhasználása nélkül fejlesztett ki.
4.5 Az alszállítókat is ennek megfelelően kötelezni kell.
4.6 A szerződő fél az üzleti kapcsolatot csak az EJOT előzetes, írásbeli engedélyével reklámozhatja.
5. Rajzok és leírások
Az EJOT az ábrák, rajzok, kalkulációk és egyéb okmányok tekintetében fenntartja a tulajdoni és szerzői jogokat. Ez kiterjed az olyan írásos dokumentációra is, amelyeket „bizalmas” jelzéssel láttak el. A szerződő fél által való, harmadik fél számára történő továbbadáshoz az EJOT kifejezett, írásos hozzájárulása szükséges.
6. Xxxxxx és gyártási eszközök
6.1 A minták és gyártási eszközök előállításának költségeit (szerszámok, formák, sablonok stb.), amennyiben egyéb megállapodás nem történt, a szállítandó árutól, elkülönítve számlázzák. Ez azokra a gyártási eszközökre is vonatkozik, amelyeket kopás miatt pótolni kell.
6.2 Ha a szerződő fél a minták vagy gyártási eszközök előállításának ideje alatt szünetelteti az együttműködést, vagy ha azokat anélkül fejezi be, hogy az EJOT erre okot adott volna, az összes addig keletkezett előállítási költség őt terheli.
6.3 A gyártási eszközök, akkor is, ha azokat a szerződő fél kifizette, legalább a szállítási szerződés lebonyolításáig az EJOT tulajdonában maradnak. Ezt követően a szerződő félnek joga van a gyártási eszközöket kikérni, ha a kiadás szabályozásának idejéről egyetértő szabályozás született, és a szerződő fél a szerződési kötelezettségeinek teljes mértékben eleget tett.
7. Árak
Az EJOT árai euróban, forgalmi adó, csomagolás, szállítás, portó, vám és biztosítás nélkül értendők. Az érvényes forgalmi adót a számla kiállításának napján, a törvényes mértékben, a számlában elkülönítve tüntetik fel.
8. Fizetési feltételek
8.1 Minden számla a keltezésétől számított 14 napon belül esedékes, amennyiben nem történt külön megállapodás.
8.2 Amennyiben az EJOT, vitán felül, részben hibás árut szállított, a szerződő fél ennek ellenére köteles a hibás részt is kifizetni. Felszámítást a szerződő fél csak akkor követelhet, ha az ellenigényt jogerősen megállapították, az vitán kívül áll, vagy ha az EJOT azt elismerte.
8.3 Céltúllépés esetén az EJOT jogosult késedelmi kamat felszámítására olyan mértékben, amilyen mértékűt a saját bankja folyószámlahitelekre elszámol, de legalább 9 százalékponttal az Európai Központi Bank mindenkori alapkamatját meghaladóan.
8.4 Fizetési késedelem esetében, a kifizetések beérkezéséig, a szerződő fél részére küldött írásos tájékoztatást követően, az EJOT jogosult felfüggeszteni a kötelezettségeit.
9. Szállítás
9.1 Amennyiben a felek nem állapodtak meg másként, az EJOT „gyártól / EXW” paritással szállít. A szállítási határidő, vagy a szállítási idő betartására az EJOT feladási, illetve elhozatali készségének bejelentése a mérvadó.
9.2 A szállítási idő az EJOT megbízási visszaigazolásának elküldésével kezdődik, és a 17. pont feltételeinek teljesülése esetén a megfelelő mértékben hosszabbodik.
9.3 Rész-szállítások az elvárható terjedelemben engedélyezettek. A számlán elkülönítve jelennek meg.
9.4 A teljes megrendelt mennyiség 10 százalékos tűrésén belül elfogadottak a gyártási feltételek miatti többlet- vagy hiányos szállítások. Ezáltal, ezek terjedelmének megfelelően, változik a teljes ár.
10. A kiszállítás és a kárveszély átruházása
10.1 A szerződő partner haladéktalanul köteles átvenni a kiszállításra készre jelentett árut. Egyéb esetben az EJOT jogosult azt saját választása szerint kiszállítani, vagy azt a szerződő fél költségére és kockázatára raktározni.
10.2 Különleges megállapodás hiányában a szállítóeszközt és a szállítási utat az EJOT választja meg.
10.3 Amennyiben azt a szerződő partner úgy kívánja, a szállítmányt az EJOT szállítmánybiztosítással fedezi, az ebből eredő költségeket a szerződő fél viseli.
10.4 A vasútnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarvezetőnek stb. való átadással, illetve a raktározás kezdetével, azonban legkésőbb a
gyártó üzem vagy a raktár elhagyásával, a kárveszély a szerződő félre száll át, mégpedig akkor is, ha a kézbesítést az EJOT vállalta.
10.5 A csomagolás visszavételére különös megállapodás érvényes.
11. Késedelmes szállítás
11.1 Amennyiben az EJOT megítélése szerint az áru határidőn belüli szállítása nem lehetséges, akkor az EJOT erről haladéktalanul és írásban értesíteni köteles a szerződött felet, az okokról tájékoztatást adni, és az előre látható szállítási időpontot a lehetőségek szerint megnevezni.
11.2 Ha a szállítás valamely, a 17. pontban vázolt körülmény miatt, vagy a szerződő fél cselekedete vagy mulasztása miatt késik, akkor a szállítási határidő arányos hosszabbítása engedélyezett.
11.3 A szerződő fél csak akkor jogosult a szerződéstől visszalépni, ha a szállítási határidő be nem tartása az EJOT hibájából ered, és az EJOT számára az utólagos határidő biztosítása sikertelen volt.
12. A tulajdonjog fenntartása
12.1 Az EJOT a szállított áru tulajdonjogát fenntartja mindaddig, míg a szerződött féllel szemben az üzleti kapcsolatból eredő követelések mindegyike teljesült. A szerződő fél szerződésellenes magatartása esetén, különösképpen, ha fizetési késedelem áll fenn, az EJOT jogosult az adásvétel tárgyának visszavételére. Az adásvételnek az EJOT által visszavett tárgya a szerződéstől való visszalépést jelenti. Az EJOT a visszavételt követően jogosult az adásvétel tárgyának értékesítése érdekében a megtérülést a szerződő fél kötelezettségeire – méltányos értékesítési költségek levonása mellett – jóváírni.
12.2 A szerződő fél köteles az adásvétel tárgyát gondosan kezelni, különösen köteles azt a saját költségére, tűz-, víz- és lopási károk ellen az új értékére kielégítően biztosítani. Amennyiben karbantartási és felügyeleti munkák válnának szükségessé, úgy a szerződő fél ezeknek a végrehajtásáról saját költségén, idejében köteles gondoskodni.
12.3 A szerződő fél jogosult ezeket az árukat a rendes üzletmenet során értékesíteni, ameddig az EJOT-tal való üzleti kapcsolatban vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. A fenntartott árut azonban nem zálogosíthatja el, sem biztosítékképpen át nem ruházhatja. Köteles az EJOT jogait biztosítani, ha a fenntartott áru hitelezett tovább-értékesítésére kerülne sor.
12.4 A szerződő fél már most, biztosítékképpen, átruház az EJOT-ra minden, az EJOT tulajdonában álló áru eladásából, illetve a szerződő fél által jóváhagyott bérletbe adásából származó követelést és jogot.
12.5 Megalapozott okból az EJOT követelésére a szerződő fél köteles egy harmadik fél tudomására hozni a lemondást az EJOT jogainak biztosítására, az EJOT által kért felvilágosításokat megadni, és a dokumentációkat kiadni.
12.6 A fenntartott áru esetleges megmunkálási vagy feldolgozási felhasználási tevékenységeit a szerződő fél mindig az EJOT számára végzi. Ha a fenntartott árut egyéb, nem az EJOT tulajdonában álló tárgyakkal együtt munkálják meg, vagy ilyenekkel szétválaszthatatlanul összekeveredett összeszerelik, akkor az EJOT társtulajdont szerez az új dolog felett, a fenntartott és az egyéb megmunkált vagy összekeveredett összeszerelt dolgoknak a megmunkálás vagy a keveredés időpontja szerinti számlaértékének arányában.
12.7 Ha az EJOT áruit más, mozdítható tárgyakkal együtt egy egységes tárggyá kapcsolnák össze, vagy ilyennel szétválaszthatatlanul keveredik, és ha a másik tárgy tekinthető a fő tárgynak, akkor a szerződő fél az EJOT részére az arányos tulajdonrészt átruházza, amennyiben a fő tárgy az ő tulajdonát képezi. A szerződő fél az EJOT tulajdonát és társtulajdonát megőrzi. A csak megmunkálás vagy összekötés, illetve keveredés révén létrejött tárgyakra egyebekben ugyanazok érvényesek, mint a fenntartott árura.
12.8 Harmadik félnek a fenntartott árura, az EJOT-ra átruházott követelésekre vagy egyéb biztosítékokra kiterjedő végrehajtási intézkedéseiről a szerződő fél az EJOT-ot haladéktalanul tájékoztatni köteles, a közbelépéshez elengedhetetlen dokumentáció átadása mellett. Ugyanez érvényes az egyéb, hasonló jellegű hátrányokra is.
12.9 Az EJOT kiadja azon biztosítékokat, amelyek a jelen rendelkezések alapján az EJOT-ot megilletik, a szerződő fél kérésére, olyan mértékben, amennyivel a szállított áruk tulajdonjogi fenntartásával realizálható értéke meghaladja a biztosítandó követelések 10 százalékát. A kiadandó biztosítékok kiválasztása az EJOT feladata.
13. A szerződő fél kötelezettségszegése
A szerződő fél kötelességszegése, különösképpen fizetési késedelem esetén, az EJOT a szerződő fél számára a teljesítésre megajánlott méltányos határidő lejárta után jogosult a visszalépésre és a visszavételre; a határidő kiszabásának nélkülözhetetlenségéről szóló rendelkezéseket ez nem érinti. A szerződő fél köteles a dolgokat kiadni. Az EJOT jogosult a szerződéstől visszalépni, ha a szerződő fél vagyonára csődnyitás iránti kérelem, vagy bíróságon kívüli kényszeregyezség iránti kérelem érkezett.
14. Dologi hiányosságok
14.1 A szerződő fél szavatossági igényének feltétele, hogy ő maga a vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályoknak megfelelően a vizsgálati és kifogásolási ügyeinek a rendnek eleget tett.
14.2 Az áru jellegét kizárólag a megállapodott műszaki szállítási előírások határozzák meg. Amennyiben az EJOT-nak a szerződő fél számára rajzokat, specifikációkat, mintákat stb. is küldenie kell, akkor a szerződő fél vállalja a felhasználás céljaira való alkalmasság kockázatát. Az áru szerződés szerinti állapotában döntő a kárveszély átszállásának időpontja.
14.3 Olyan dologi hiányosságokért, amelyek a kezelési, a karbantartási és beépítési előírások megszegéséből, alkalmatlan vagy szakszerűtlen használatból, hibás szerelésből, illetve a szerződő vagy harmadik fél általi üzembe helyezésből, a szokásosnak megfelelő elhasználódásból, hibás vagy hanyag kezelésből keletkeztek, az EJOT épp olyan kevéssé felel, mint a szakszerűtlenül, vagy az EJOT jóváhagyása nélkül végrehajtott beavatkozások, változtatások vagy beüzemelési munkálatok okozta károkért a szerződő vagy harmadik fél által.
14.4 A dologi hiányosságok miatti igények 12 hónappal a kárveszélykockázat átadása után elévülnek. Ez nem érvényesül akkor, ha a törvény kényszerítően hosszabb időt ír elő, különösen az olyan épületek és áruk hiányosságai esetében, melyek a szokásos használati rendeltetésük szerint lettek használva, és amelyek hiányosságai a meghibásodást okozták.
14.5 Nyílt hiányosságokat a szerződő fél köteles az árunak a rendeltetési helyére való beérkezését követően, rejtett hibákat pedig annak észlelését követően haladéktalanul, írásban kifogásolni.
14.6 Ha az áru átvételében, vagy mintavételi vizsgálatban állapodtak meg, akkor kizárt az olyan hiányosságok kifogásolása, amelyeket a szerződő fél gondos átvétellel, vagy mintavizsgálattal megállapíthatott volna.
14.7 Az EJOT-nak lehetőséget kell kapnia arra, hogy a kifogásolt hiányt, eltérést megállapítsa. A kifogásolt árut haladéktalanul vissza kell küldeni az EJOT részére; a szállítási költségeket az EJOT vállalja, ha a kifogásolás jogosnak bizonyul. Ha a szerződő fél az EJOT hozzájárulása nélkül végzett változtatásokat a már kifogásolt árun, akkor elveszíti az esetleges kártérítést.
14.8 Jogos, időben jelzett kifogásolás esetén az EJOT, választás szerint, vagy javítja a kifogásolt árut, vagy kifogástalan pótlást szállít. A szerződő fél hibás szállítás esetén rövid időt biztosít az EJOT-nak arra, hogy a hibás árut kiválogassa.
14.9 Ha az EJOT ezen kötelezettségeinek méltányos időn belül nem, vagy nem a szerződésnek megfelelően tesz eleget, akkor a szerződő fél írásban végső határidőt adhat az EJOT-nak, mely időn belül az EJOT a kötelezettségeinek eleget tehet. Ezen idő lejártával a szerződő fél követelheti az ár csökkentését, vagy elállhat a szerződéstől.
14.10 A minőségi és eltarthatósági garanciákat kifejezetten írásban, részletezve, ilyenekként jelölve kell megadni.
15. Egyéb igények, szavatosság
15.1 Amennyiben az alábbiakból másképp nem következik, a szerződő fél minden egyéb és további igénye az EJOT-tal szemben kizárt. Ez különösen érvényes a késedelemből eredő, a teljesítés lehetetlensége, a szerződéses mellék-kötelezettségek megsértése, a szerződéskötéskor felmerülő hiányosságok, és nem engedélyezett cselekvés miatti kárigényekre. Az EJOT ezért nem felel az olyan károkért, amelyek nem magában a szállított áruban keletkeztek. Mindenekelőtt az EJOT nem felelős a szerződő felet ért, elmaradt nyereségből, az üzemelés szüneteltetéséből adódott vagy egyéb vagyoni károkért.
15.2 A kártérítési kötelezettség alapvetően akkor adott, ha az EJOT-ot felelősség terheli egy általa okozott kárért.
15.3 Kizárt a kártérítési felelősség abban az esetben, ha a szerződő fél a maga részéről hatályosan korlátozta az átvevője iránti szavatosságot. Ennek során a szerződő fél igyekezni fog, hogy a szavatossági korlátozásokról, a jogilag megengedhető mértékben, szállítóként az EJOT javára is megállapodjon.
15.4 A szerződő fél igényei annyiban kizártak, amennyire a kár keletkezése visszavezethető a szerződő félnek felróható hibákra, úgymint a kezelési, a karbantartási és a beépítési előírások megsértése, alkalmatlan vagy szakszerűtlen beépítés, hibás vagy hanyag kezelés, természetes kopás vagy hibás javítás.
15.5 Előbbi szavatossági korlátozások nem érvényesek szándékosság, az EJOT törvényes képviselőinek vagy vezető alkalmazottainak durva hanyagsága, valamint lényeges szerződésbeli kötelezettségek vétkes megszegése esetén. Lényeges szerződésbeli kötelezettségek vétkes megszegésének fennállásakor az EJOT – saját törvényes képviselőinek vagy vezető alkalmazottainak durva hanyagságát vagy szándékosságát kivéve – csak azokért a károkért felel, amelyek a szerződésben tipikusan előfordulhatnak, józanésszel előre láthatóak voltak.
15.6 A szavatossági korlátozások nem érvényesek továbbá az olyan esetekben, amikor a termékszavatossági törvény szerint a szállított áru hibái esetén a szavatosság a magánhasználatú tárgyakat ért személyi vagy dologi kárral kapcsolatos. Nem érvényes az életet, a testi épséget vagy egészséget való veszélyeztetés esetén, és biztosított tulajdonságok hiánya esetén sem, ha és amennyiben a biztosítás épp azt célozta, hogy a szerződő fél biztosítva legyen az olyan károk ellen, amelyek nem magán a szállított árun keletkeztek.
15.7 A szerződő fél az EJOT-ot haladéktalanul és átfogóan tájékoztatni fogja, valamint konzultációra kéri abban az esetben, ha az előzőekben ismertetett szabályozások után az EJOT-ot kívánja igénybe venni. A káreset vizsgálatára alkalmat kell adnia az EJOT számára. A lefolytatandó intézkedésekről, különösen egyezségi tárgyalások esetében, a szerződő feleknek kell megállapodniuk.
15.8 Amennyiben az EJOT felelőssége kizárt vagy korlátozott, ez az alkalmazottak, a munkavállalók, a munkatársak, a törvényes képviselők és a közvetítők személyes felelősségére is kiterjed.
15.9 Mindez nem érinti a bizonyítási teher törvényi szabályozásait.
16. Oltalmi jogok
A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy az oltalmi jogok sérülésének kockázatáról, az oltalmi jogok, vagy az oltalmi jogok bejelentésének ismertté vált megsértéséről és állítólagos megsértéséről haladéktalanul tájékozódnak, és egymásnak alkalmat adnak arra, hogy a megfelelő igényeknek egyetértésben xxxxx xxxxxxxx.
17. Erőhatalom, vis major
Vis major, bérharcok, lázongások, hatósági intézkedések, az EJOT szállítóinak kimaradt szállítmányai vagy egyéb előre nem
látható, elháríthatatlan és nyomós okok a zavar időtartamára és kihatásuk mértékében mentesítik az EJOT-ot teljesítési kötelezettségei alól. Ez akkor is érvényes, ha az események olyan időpontban lépnek fel, amikor az EJOT épp késedelemben van. A szerződő felek kötelesek a tőlük elvárható kereteken belül a szükséges információkat megadni, és a kötelezettségeiket a kölcsönös bizalom jegyében alkalmazni a megváltozott körülményekhez.
18. Teljesítés helye, bírósági illetékesség és alkalmazható jog
18.1 Amennyiben a megbízás visszaigazolásából másképpen nem adódik, a teljesítés helye az EJOT üzleti székhelye.
18.2 Mindennemű jogvita esetében, váltó- és csekk-per esetében is, az EJOT székhelye a bírósági illetékesség helye, ha a szerződő fél egy kereskedő, egy közjogi jogi személy vagy egy közjogi különvagyon. Az EJOT arra is jogosult, hogy a szerződő fél székhelyén is panasszal éljen.
18.3 A szerződéses viszonyra kizárólag a Magyar Köztársaság jogrendszere alkalmazható, a kollúziós jog kizárása mellett. Az Egyesült Nemzetek 1980.04.11.-i, az áruvásárlásról (CISG-„Bécsi Egyezmény”) szóló megállapodásának alkalmazása kizárt.
18.4 Ha ezen feltételek, és a további megállapodások egyik feltétele hatálytalanná válik, az nem érinti a szerződés többi részének az érvényességét.