Folyamatos díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Feltételek

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Partnerünk!

Kérjük, hogy biztosítási ajánlatának megtétele előtt figyelme- sen olvassa el jelen tájékoztatónkat és a „Raiffeisen Dimenziók” termékünk szerződési feltételeit.

Biztosítónk, az UNIQA Biztosító Zrt. székhelye: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

A biztosításközvetítő a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft., szék- helye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6.

A biztosításközvetítô teljesítési segédje a Raiffeisen Bank Zrt., székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6.

A biztosító és a biztosításközvetítő felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777).

A „Raiffeisen Dimenziók” egy befektetési egységekhez kötött, folyamatos díjfizetésű életbiztosítás.

Melyek a „Raiffeisen Dimenziók” legfőbb előnyei?

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál a szerződő döntheti el, hogy a díja befektethető részét a biztosító mely eszközalap(ok)ban helyezze el (ún. befektetési egységek formá- jában). A szerződő a rendelkezésre álló eszközalapok közül ho- zamelvárásának és árfolyamkockázat-viselési hajlandóságának megfelelően választhat, választását pedig a tartam során a min- denkori igényeinek megfelelően meg is változtathatja. A szer- ződőnek így lehetősége van akár olyan befektetésekben is tartania megtakarítását, amelyekhez egyébként csak nagybefek- tetőként (nagyobb tőkével) juthatna.

A „Raiffeisen Dimenziók” a szerződő választása szerinti lejáratra megcélzott megtakarítás és életbiztosítás is egyben, hiszen a biztosító a biztosított halála esetére pénz-visszafizetési garan- ciát is vállal. A „Raiffeisen Dimenziók” egy olyan, rugalmasan alakítható életbiztosítás, amely különösen alkalmas hosszú távú célok (nyugdíj-előtakarékosság, lakásvásárlás, gyermekek támo- gatása stb.) megvalósítására.

A választható eszközalapok befektetési politikáját a „Raiffeisen Dimenziók” életbiztosítás feltételeinek (továbbiakban: Feltételek)

2. sz. melléklete ismerteti.

Kik a biztosítási szerződés szereplői?

A biztosító a szerződővel áll közvetlenül kapcsolatban, és a biz- tosítás díját is a szerződő fizeti. A biztosítás szolgáltatása a biz- tosított életben lététől vagy halálától függ, a szolgáltatás pedig a kedvezményezett(ek)et illeti. Biztosítási eseményenként (le- járatra vagy a biztosított halálára) kedvezményezettnek akár több személy is megjelölhető. Ha a tartam végén esedékes szol- gáltatással a biztosított maga szeretne rendelkezni, úgy – élet- ben léte esetére – akár ő is lehet a lejárati kedvezményezett.

A biztosítási szerződés szereplőiről további információk a Xxxxxxxxxx

II.1. fejezetében találhatók.

Milyen időtávra köthető a „Raiffeisen Dimenziók”?

A „Raiffeisen Dimenziók” 10-től 40 évig bármilyen meghatáro- zott időtartamra megköthető, feltéve, hogy a biztosított élet-

kora a lejárat időpontjában nem haladja meg a 75 évet. Ha a szerződő az eredeti lejárat után is megtartaná biztosítását, a tar- tamot (a biztosított 75 éves koráig) akár további rendszeres díj- fizetéssel akár díjfizetés nélkül is meghosszabbíthatja.

A biztosítási szerződés értelmezését segítő további fogalmak (így a biztosítási időszak, a kockázatviselés kezdete, a szerződés megszű- nésének esetei) a Feltételek II. fejezetében találhatók.

Mi a „Raiffeisen Dimenziók” szolgáltatása?

A „Raiffeisen Dimenziók” egy olyan – tipikusan hosszabb távra választott – megtakarítás, amely egyben életbiztosítás is, mert a biztosított halála – mint biztosítási esemény – esetére pénz- visszafizetési garanciát vállal a biztosító. A garancia lényege, hogy a biztosító a haláleset időpontjáig esedékessé vált és be is fizetett folyamatos díjak összegét (de legalább 150000 Ft-ot) akkor is kifizeti a kedvezményezett(ek)nek, ha a szerződésen nyilvántartott befektetési egységek aktuális értéke éppen akkor ezt az összeget nem érné el. Ha a biztosított halálát baleset okozta, 1000000 Ft többletszolgáltatás is kifizetésre kerül.

A biztosítási védelem a biztosított halála, xxxxxxxx halála vagy baleseti rokkantsága esetére kiegészítő biztosításokkal növel- hető, illetve kiegészíthető. Ha a biztosított a szerződés lejárata- kor életben van, a biztosító a szerződésen nyilvántartott befek- tetési egységek lejáratkor aktuális értékét fizeti ki.

A biztosítási eseményekről és a szolgáltatásokról a Feltételek III. fe- jezetéből is tájékozódhat.

Mi határozza meg a befektetés értékét?

A befektetés aktuális értékét a választott eszközalap(ok) aktuális árfolyama határozza meg. Ez az árfolyam az eszközalapokat al- kotó mögöttes befektetések piaci értékének növekedésétől vagy csökkenésétől függően változik.

Külön felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befektetések koc- kázatát – így különösen az árfolyamkockázatot és az esz- közalapokat alkotó további alapok likviditási helyzetéből fa- kadó fizetőképességi kockázatokat is – a szerződő viseli. A biztosító a befektetésre sem tőke- sem hozamgaranciát nem vállal.

A befektetéssel összefüggő speciális fogalmakat, a befektetési hozam visszajuttatásának módját a Feltételek I. fejezete, az esz- közalapok befektetési politikájának módosíthatóságára, az eszköz- alapok létrehozására, lezárására, megszüntetésére, felfüggeszté- sére vonatkozó, továbbá a befektetés módosításához szükséges tudnivalókat a feltételek V. fejezete, az eszközalapok befektetési politikáját a 2. számú melléklete tartalmazza.

Miként teljesíti a biztosító szolgáltatását?

A biztosító a szolgáltatást és egyéb kifizetéseket az összes szükséges irat beérkezését és a jogosultság, illetve a kifizetendő összeg végle- ges megállapítását követő 15 napon belül teljesíti. A biztosított ha- lálát a bekövetkezéstől számított 8 napon belül írásban be kell je- lenteni a biztosítónak, a szerződés lejáratakor esedékes szolgálta- táshoz bejelentés nem szükséges. A biztosító a bejelentés, felvilá- gosítások tartalmát ellenőrizheti, így különböző iratokat is bekérhet a szolgáltatás és egyéb kifizetések teljesítése előtt.

A szolgáltatás teljesítésének további feltételeit és módját a Feltéte- lek VIII. fejezete foglalja össze.

A szolgáltatás esetleges korlátozása

A biztosító egyes kiemelt kockázatokat (például ejtőernyős ugrás vagy sziklamászás közben bekövetkezett eseményeket) kizár a biztosítási események köréből. Továbbá ha a szerződő vagy a biztosított nem teljesíti a szerződésben vállalt közlési kötelezett- ségeit és még néhány egyéb speciális esetben a biztosító men- tesül a szolgáltatás teljesítése alól.

A kizárásokról és mentesülésekről, illetve az ezekben az esetekben kifizethető összegekről részletesen a Feltételek IX. fejezete szól.

Mi a biztosítási díj, és hogyan változhat?

A biztosító a szolgáltatás teljesítését a szerzôdô által rendszere- sen fizetendô biztosítási díj ellenében vállalja. A biztosítási díj többféle módon és gyakorisággal is fizethető, és a szolgáltatás növelése érdekében – bizonyos korlátozásokkal – évente ún. ér- tékkövetéssel növelhető. A megtakarítást a szerződő esetileg fi- zetett ún. rendkívüli díjakkal is növelheti.

A díjfizetésről és módosításának lehetőségeiről, továbbá a díjfizetés elmulasztásának következményeiről a Xxxxxxxxxx XX. fejezetéből tá- jékozódhat. A rendkívüli díj fizetéséről a Feltételek IV.2., az érték- követési lehetőség részleteiről a IV.5. fejezete szól.

A szerződést terhelő levonások

A biztosító a szerződéssel összefüggő ráfordításai fedezésére a szerződést különböző levonásokkal terheli, amelyeket vagy a biztosítási díjból vagy a befektetés értékéből von le. A biztosító az első két évben, illetve a későbbiekben fizetett folyamatos dí- jakat, továbbá a rendkívüli befizetéseket is különböző típusú befektetési egységekre váltja át. Ezek a típusok a költséglevo- nások tekintetében térnek el egymástól, befektetési szempont- ból nem különböznek.

Felhívjuk figyelmét, hogy az első két évre befizetett díjból kép- zett kezdeti egységekből – a feltételek szerinti mértékű – kez- deti költség levonására az utolsó, de legfeljebb a 15. biztosítási évfordulóig kerül sor, melyet egy esetleges díjcsökkentés sem befolyásol.

A különböző típusú befektetési egységekről bővebben a Feltételek

I.6. pontja szól, a szerződést terhelő levonások részletezését a

VI. fejezete, továbbá a 3. számú melléklete tartalmazza.

Mik a lehetőségek, ha a szerződő nem tudja teljesíteni a szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettségét?

A szerződő az alábbi lehetőségekkel élhet:

– Ha átmeneti pénzügyi gondokkal küzd, három díjjal fede- zett év elteltével a díjfizetés 1 éves szüneteltetését kérheti.

– Ha a díjakat már várhatóan nem tudná tovább fizetni, két díj- jal fedezett év elteltével díjmentesítést kérhet. Ilyenkor a szerződés további díjfizetés nélkül marad érvényben. Ha a díj- mentesítés a biztosítás 15. évfordulója előtt történik, a bizto- sító a befektetési egységek egy részét elvonja.

– Két díjjal fedezett év elteltével kérheti biztosításának részle- ges vagy teljes visszavásárlását is, utóbbi esetben a szerződés megszűnik. Részleges visszavásárlás esetén a befektetés egy része, teljes visszavásárlás esetén pedig a teljes befektetés kerül visszaváltásra. A visszaváltás alapja a befektetés aktuális értéke, amelyet a biztosító a szerződés első 15 évében a szerződés kez- detétől eltelt időtől függő mértékben csökkenthet. A részleges visszavásárlásnál a biztosító költséget számít fel.

Az a természetes személy szerződő, aki a szerződést önálló fog- lalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül köti, a kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül indoklás nélkül fel- mondhatja a szerződést.

A szüneteltetésről a Feltételek IV.4., a díjmentesítésről a VII.4., a visszavásárlásról a VII.2., a részleges visszavásárlásról a VII.3. fejezete, a 30 napon belüli felmondásról pedig a II.5.28. pontja, illetve a 3. sz. mellékletének 13. pontja tájékoztat részletesebben.

Milyen egyéb tudnivalókat ajánlunk ügyfeleink figyel- mébe?

– A Feltételekben és a szerződésben nem érintett kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

– A szerződés díjához és a szerződésre történő kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adókedvezményről és adókötelezett- ségről a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja. tv.) rendelkezik. Az adómentes szolgáltatások körét, továbbá az esetlegesen fellépő adó-, járulékfizetési kötelezettséget ugyan- csak az Szja tv. és az Eho tv. határozza meg. Nem magánsze- mély szerződő esetén a biztosítási díj, szolgáltatás és egyéb kifizetések elszámolhatóságáról a társasági adóról szóló tör- vény és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok to- vábbi előírásokat is tartalmaznak.

Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tar- tama alatt megváltozhatnak.

Az adózással kapcsolatos további részletes információ a hon- lapon, a xxx.xxxxx.xx oldalon található.

– A biztosító jogosult a tudomására jutott, a biztosítási szerző- déssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával ösz- szefüggő személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körû kezelésére. A biztosító köteles az adatokat biztosítási titokként kezelni. A biztosítási ti- tokkal, a biztosító adatkezelésével és az adatok továbbítható- ságával kapcsolatos tudnivalókat a Feltételek X.1. fejezete tar- talmazza.

– Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a biztosítási tevékenységről szóló, 2014. évi LXXXVIII. törvényben leírt esetekben – a Feltételek X.1. fejezetében meghatározott szervezeteknek továbbíthatja. A szerző- désre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító külföldi biztosító- hoz, külföldi viszontbiztosítóhoz vagy külföldi adatkezelő szervezethez is továbbíthassa.

– A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó esetleges panaszát szóban (személyesen, telefo- non) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjeszt- heti elő a Feltételek X.5. pontjában foglaltak szerint.

Amennyiben ennek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. tv.-ben rögzített feltételei fennállnak, panaszával a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172) vagy a Magyar Nemzeti Bankhoz (1534 Budapest, BKKP Pf.: 777), vagy a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A panaszkezeléssel kapcsolatos további tudnivalókat megismerheti a társaságunk székhelyén (1134 Budapest, Xxxxxx X. xxx. 70–74.) megtalálható Ügyfélszolgá- laton, valamint a xxx.xxxxx.xx honlapon közzétett Panasz- kezelési Szabályzatból.

Az egyéb tudnivalókkal a Feltételek X. fejezete foglalkozik.

Köszönjük, hogy társaságunkat tisztelte meg bizalmával!

Teljes Költség Mutató (TKM)

Tisztelt Leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt életbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét.

Annak érdekében, hogy Xx, a szerződéshez kapcsolódó költsé- gekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmutatót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosí- tási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (továbbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató értékéről Önt, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM összhangban van a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) szabályozott teljes költségmutatóval.

Mi a TKM?

A Teljes Költség Mutató (TKM) egy, az Ön tájékoztatását szol- gáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, amelyek tartalmazzák – többek között – a termékbe beépí- tett biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

Mire szolgál?

A TKM megmutatja, hogy adott paraméterek mentén közelí- tőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költ- ségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a ho- zamot az adott unit linked terméken érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKM segítségével – a típuspéldán keresztül – Ön egyszerűb- ben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kí- nált befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítá- sok költségszintjeit.

A bemutatott típuspélda a következő:

A biztosított kora és a biztosítás időtartama

• A biztosított egy 35 éves személy, aki

– rendszeres díjfizetés esetén 10, 15 vagy 20 éves tartamú,

– egyszeri díjas szerződése esetén pedig 5, 10 vagy 20 éves tartamú biztosítási szerződést köt.

A TKM kalkuláció azért történik különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző idő- tartamok a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tar- tamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.

A biztosítás díja és a díjfizetés módja

• A fenti életkorú biztosított

– 2200000 Ft-ért (vagy annak megfelelő EUR/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy

– 210000 Ft éves díjjal (vagy annak megfelelő EUR/USD/CHF stb.) rendszeres díjas, éves díjfizetésű biztosítást köt, ahol a

díjfizetés csoportos beszedési megbízással, vagy átutalással történik.

A unit-linked biztosításban foglalt élet- és/vagy baleset- biztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások

• A megkötni kívánt biztosítás a befektetési lehetőség mel- lett kockázati biztosítási szolgáltatást is tartalmaz (pl. élet- vagy baleset-, vagy egészségbiztosítás). A TKM a biztosí- tási feltétek szerint kötelezően választandó biztosítási fedeze- tek kockázati díját veszi figyelembe költségként. .

• Jelen Raiffeisen Dimenziók biztosítás esetében a szerződésbe épített biztosítási kockázat jellemzői a követezőek:

– A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezô ha- lála esetén a biztosító az aktuális extra befektetési értéket, to- vábbá az aktuális garantált haláleseti összeg és a szerzôdés aktuális folyamatos díjas befektetési értéke közül a nagyobbat fizeti ki a kedvezményezett(ek)nek. Az aktuális garantált ha- láleseti összeg az alapbiztosításra a haláleset idôpontjáig ese- dékessé vált és be is fizetett folyamatos díjak értéke (részleges visszavásárlás igénylése esetén a kifizetett összegekkel csök- kentve), de legalább 150000 Ft.

– Ha a biztosított halálát baleset okozta, 1000000 Ft többlet- szolgáltatás is kifizetésre kerül.

A TKM számítás figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön az adott befektetést befektetési egységekhez kö- tött terméken keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapok kezelési díjai eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen Raiffeisen Dimenziók folyamatos díjas biztosítás TKM értéke:

10 évre 15 évre 20 évre

4,71%–7,88% 3,69%–6,82% 3,04%–6,15%

Felhívjuk figyelmét, hogy jelen termék 10–26 éves futamidőnél a TKM Szabályzat által javasolt TKM felső limitértéket megha- ladja.

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a szerződés megkötése előtt közölt TKM értékek a típuspéldánkban bemutatott paraméterek esetén ér- tendőek, azt feltételezve, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a meg- állapított díj az adott tartam során maradéktalanul megfi- zetésre kerül. A TKM érték által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés

költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi paramétereinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKM értéktől.

A TKM számítására vonatkozó módszertan a Rendeletben, az alkalmazására vonatkozó, a Magyar Biztosítók Szövetségének TKM Charta-hoz csatlakozó tagbiztosítói által megalkotott szabályzat a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapján (xxx.xxxxxx.xx) olvasható. A biztosítók internetes honlapján a saját termékeire vonatkozó TKM értékek eszközalaponként is el- érhetők, míg az összes, a Rendelet szerinti TKM számítási köte- lezettség alá tartozó TKM érték megtalálható a Magyar Nemzeti Bank honlapján is.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a TKM fontos, de nem az egyet- len lényeges pontja a befektetési egységekhez kötött életbizto- sításokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható

szempont a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jel- lege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosz- szú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bő- víthető a biztosítás), mennyire likvid az adott szerződésben el- helyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pld. befektetések on- line átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM alkalmazása is hozzájárul ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, be- fektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségszintje át- látható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább meg- alapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

2016. július

RAIFFEISEN DIMENZIÓK Termékkód: 483

FOLYAMATOS DÍJAS, BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

I. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK 1

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 2

II.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI 2

II.2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE 2

II.3. A SZERZŐDÉS HATÁLYBA LÉPÉSE 3

II.4. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK KEZDETE 3

II.5. A KOCKÁZATVISELÉS ÉS A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE 3

II.6. TARTAMHOSSZABBÍTÁS 3

II.7. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 3

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 4

III.1. ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS 4

III.2. HALÁLESETI SZOLGÁLTATÁS 4

IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ 4

IV.1. A BIZTOSÍTÁS DÍJA 4

IV.2. RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉS 4

IV.3. A DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI 5

IV.4. A DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE 5

IV.5. ÉRTÉKKÖVETÉS 5

V. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA 6

VI. A SZERZŐDÉST TERHELŐ RENDSZERES LEVONÁSOK 8

VII. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 8

VII.1. A MARADÉKJOGOK FOGALMA 8

VII.2. VISSZAVÁSÁRLÁS 8

VII.3. RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 8

VII.4. DÍJMENTESÍTÉS 9

VIII. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE 9

VIII.1. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI 9

VIII.2. A KIFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK 9

IX. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK 9

IX.1. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI 9

IX.2. MENTESÜLÉSEK 10

IX.3. KIZÁRÁSOK 10

X. VEGYES RENDELKEZÉSEK 10

X.1. AZ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA 10

X.2. ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK 12

X.3. KÖTVÉNYKÖLCSÖN 12

X.4. A BIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNY ELVESZTÉSE 12

X.5. PANASZOK BEJELENTÉSE 12

1. SZ. MELLÉKLET 13

I. VISSZAVÁSÁRLÁSI, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁSI SZÁZALÉKOK 13

II. HALÁLESETI KOCKÁZAT DÍJA 13

2. SZ. MELLÉKLET 14

AZ ESZKÖZALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA 14

3. SZ. MELLÉKLET 29

A FELTÉTELEKBEN ISMERTETETT, VÁLTOZTATHATÓ ADATOK AKTUÁLIS ÉRTÉKEI 29

HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTÔ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 30

XXXXXXXX HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 32

BALESETI EREDETŰ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 34

Jelen feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) – továbbiakban biztosító – azon biztosítási szerződéseire érvényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatko- zással kötöttek.

Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jog- szabályok az irányadók.

I. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

1. Az ESZKÖZALAPOK a biztosítás díjának befektetésére szol- gáló, elkülönítetten kezelt befektetési eszközállományok. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában és a befekte- tések kockázatában térnek el egymástól. (Az eszközalapok befektetési politikáját a jelen feltételek 2. sz. melléklete is- merteti.)

2. Az egyes eszközalapok – a bennük való egységnyi részese- dést kifejező – BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKRE vannak felosztva. A szerződőnek az eszközalapokból való részesedését a szerző- désén nyilvántartott befektetési egységek száma fejezi ki.

3. Az egyes szerződések a hozzájuk tartozó befektetési egy- ségek értékelése révén részesülnek a befektetés eredmé- nyéből.

A kamat- és osztalékbevételek az eszközalapokba kerül- nek visszaforgatásra, a befektetéssel összefüggő közvetlen költségek (így különösen az eszközalapok és az esetleg azo- kat alkotó további befektetések kezelői által felszámított költségek) pedig az eszközalapok értékéből kerülnek levonásra.

Az eszközalapok aktuális értéke alapján történik a befekte- tési egységek vételi és eladási árának megállapítása, ezért az eszközalap értékére gyakorolt hatások is a befektetési egységek árfolyamán keresztül jelentkeznek.

A biztosító az eszközalapokat lehetőség szerint minden tőzs- dei napon, az ún. ÉRTÉKELÉSI NAPOKON újraértékeli. Értéke- lési napnak – amennyiben egy adott eszközalap eseté- ben annak befektetési politikája ettől eltérően nem ren- delkezik – olyan kereskedési nap minősülhet, amelyen az eszközalapok mögöttes befektetési eszközeinek vé- tele és eladása egyaránt lehetséges, mégpedig ugyan- azon az árfolyamon (befektetési alapok esetén egy jegy- re jutó nettó eszközértéken).

A díj, illetve a szolgáltatás fizetésének pénznemétől eltérő pénznemben befektetett, illetve nyilvántartott eszközalapok esetében a szolgáltatás(ok) értékét a pénznemek egymás- hoz viszonyított árfolyama valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolhatják.

A befektetési egységek árfolyamának változásához, vala- mint az eszközalapokat alkotó további alapok likviditási (fizetőképességi) helyzetéhez, továbbá a pénznemek át- váltási arányaihoz és az átváltás költségeihez kapcsolódó kockázatot teljes egészében a szerződő viseli.

4. A befektetési egység valamely értékelési napon számított VÉTELI ÁRA az az eszközalaponként meghatározott aktuális árfolyam, melyet a biztosító a szolgáltatások kifizetésekor, a befektetési egységek készpénzértékének kiszámításakor al-

kalmaz. A vételi árfolyam az eszközalap aktuális értékének és az alapban kezelt összes befektetési egység aktuális számá- nak a hányadosa.

5. A befektetési egység valamely értékelési napon számított ELADÁSI ÁRA az az eszközalaponként és a befektetési egysé- gek típusa (6. pont) szerint meghatározott aktuális árfo- lyam, melyet a biztosító a biztosítási díj befektetési egysé- gekre történő átszámításánál alkalmaz. A vételi és eladási ár viszonyát a 3. sz. melléklet 5. pontja tartalmazza. Az eladási ár a vételi árat legfeljebb az eladási ár 5%-ával haladhatja meg.

6. A biztosító az első és második biztosítási évben esedékes fo- lyamatos díjakat ún. KEZDETI (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEKRE szá- mítja át.

A harmadik évtől esedékes folyamatos díjak ún. MEGTAKARÍ- TÁSI (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEKRE kerülnek átszámításra.

Külön azonosíthatóan tartja nyilván a biztosító az egyes rendkívüli befizetésekből képzett ún. EXTRA (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEKET.

A befektetési egységek ezen típusai befektetési szempont- ból azonosak, de eltérnek a rájuk vonatkozó költségek, jó- váírások és maradékjogok tekintetében.

Lejáratkor, de legalább a 15. biztosítási évfordulón a bizto- sító a kezdeti befektetési egységeket automatikusan – azo- nos számú és azonos eszközalapokban levő – megtakarítási egységekké alakítja át.

7. A valamely eszközalaphoz tartozó egyes befektetési egysé- gek AKTUÁLIS BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE az eszközalap befektetési egységeinek az adott napon, illetve – amennyiben az idő- pont nem értékelési napra esik – az azt követő első értéke- lési napon érvényes vételi árával egyezik meg.

8. A szerződés aktuális FOLYAMATOS DÍJAS BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE a kezdeti és megtakarítási egységek eszközalaponként ösz- szesített aktuális befektetési értéke.

Az aktuális EXTRA BEFEKTETÉSI ÉRTÉK a rendkívüli befizetések- ből származó extra befektetési egységek összesített, aktuá- lis befektetési értéke.

A szerződés aktuális TELJES BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE a szerződé- sen nyilvántartott kezdeti, megtakarítási és extra befekte- tési egységek összesített aktuális befektetési értéke.

9. A biztosító a szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és ér- tékéről évente egyszer írásos tájékoztatót küld, a napi tá- jékozódási lehetőséget pedig a 3. sz. melléklet 14. pontjá- ban megjelölt módon biztosítja.

10. A jelen biztosítási szerződés részét képező 3. sz. melléklet- ben szereplő információk, adatok, mennyiségek – az ugyancsak a jelen szerződésben rögzített korlátozásokkal – változhatnak. A 3. sz. melléklet 4., 8., 9., 10., 12., 13., 14. pontjaiban összegszerűen megadott költségek, költségha- tárok, pénzösszegek legfeljebb a kiadásra kerülő és az azt megelőzően hatályos 3. sz. melléklet érvényességének kez- deti időpontjait fél évvel megelőző időpontok közötti idő-

szakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hiva- talosan közzétett fogyasztói árindexet 5 százalékponttal meghaladó mértékben emelkedhetnek. Ha valamely költ- ség korábban 0 Ft volt, úgy az emelés alapjául legfeljebb 200 Ft-ot lehet figyelembe venni. Az esetleges változások- ról a biztosító a szerződőnek – a módosítás érvényességét megelôzô 60. napig – előzetes írásos értesítést küld.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

II.1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

11. A BIZTOSÍTÓ a biztosítási díj ellenében a szerződés feltétele- iben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötele- zettséget.

12. A SZERZŐDŐ az a személy, aki a biztosítás megkötésére aján- latot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja.

A biztosító a szerződés módosítására, az adatok változására vonatkozó nyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor te- kinti joghatályosnak, ha azokat valamely szervezeti egysé- géhez írásban eljuttatták.

A biztosító nyilatkozatait a szerződőnek juttatja el, melyek tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, illetve változtatási szándékról a szerződő kötelessége a biz- tosítottat tájékoztatni.

13. A BIZTOSÍTOTT az a természetes személy, akire a biztosító kockázatviselése vonatkozik.

A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított

írásbeli hozzájárulása is szükséges.

Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvé- nyességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyi- latkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselek- vőképtelen nagykorú személy.

A biztosított a szerződő beleegyezésével bármikor a szer- ződő helyébe léphet. Erre lehetőség van abban az eset- ben is, ha a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnne. A belépéshez a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozat szükséges.

14. A KEDVEZMÉNYEZETT az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a ki- jelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet ne- vezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mind- ezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ked- vezményezettként több személy is megnevezhető.

A kedvezményezett jelölése és annak megváltoztatása akkor lép hatályba, amikor a szerződő és a biztosított írásbeli nyi- latkozata a biztosítóhoz beérkezik.

Amennyiben a szerződésben más kedvezményezettet nem neveztek meg, illetve a kedvezményezett a biztosítási ese- mény bekövetkezte előtt meghalt, és helyette mást nem je- löltek meg, a kedvezményezett maga a biztosított, illetve a haláleseti szolgáltatásra a biztosított örököse.

A szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatály- ban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet vissza- vonni vagy megváltoztatni azon személyek hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szer- ződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

II.2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

15. A biztosítási szerződés megkötését a szerződő írásbeli

AJÁNLATTAL kezdeményezi.

16. A biztosító az ajánlat elbírálásához egészségi nyilatkoza- tot és orvosi vizsgálatot is kérhet.

17. A szerződés úgy jön létre, hogy a biztosító az ajánlat és a hozzá tartozó nyilatkozatok, szükséges dokumentumok alapján kockázatelbírálást végez, majd az ajánlat elfoga- dásáról fedezetet igazoló dokumentumot, KÖTVÉNYt állít ki.

18. A biztosítónak jogában áll az ajánlatot módosításokkal el- fogadnia. Ha a kötvény tartalma az ajánlattól eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételét követő 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Lényeges eltérés esetén a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény átadásakor írás- ban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

19. A biztosítónak jogában áll az ajánlatot, annak beérkezését követő 15 napon belül, – amennyiben az ajánlat elbírálásá- hoz egészségi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat szükséges, 60 napon belül – indoklás nélkül elutasítani.

20. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül – amennyiben az ajánlat elbírálásához egészségi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat szükséges, hatvan napon belül – nem nyilatkozik.

21. A biztosítás technikai (díjfizetési) KEZDETE illetve LEJÁRATA

a kötvényen ekként megjelölt napok.

A szerződés TARTAMA a kezdet és lejárat közötti időszak.

22. A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ a tartam éveiben a kötvényen a biztosítás kezdeteként megjelölt hónap és nap szerinti év- forduló. A BIZTOSÍTÁSI HÓNAPFORDULÓ minden hónapban a hó első napja. A BIZTOSÍTÁSI HÓNAP két egymást követő biz- tosítási hónapforduló közötti időszak.

A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK a biztosítási évfordulókhoz igazodó egy éves időtartam (biztosítási év).

II.3. A SZERZŐDÉS HATÁLYBA LÉPÉSE

23. A szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

A szerződés hatályba lépésének feltétele, hogy a szerződő az első díjat legkésőbb a szerződés létrejöttéig megfizesse, kivéve ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban ál- lapodtak meg.

II.4. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉNEK KEZDETE

24. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.

25. A biztosító az orvosi vizsgálat nélkül létrejött szerződésekre a kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónap VÁRAKOZÁSI IDŐT köt ki. A várakozási idő alatt a biztosító csak a kocká- zatviselés ideje alatt bekövetkezett balesetből eredő bizto- sítási eseményekre vállalja a kockázatot. Amennyiben a vá- rakozási időn belül bekövetkezett biztosítási esemény nem baleset következménye, a biztosító a szolgáltatást nem tel- jesíti, és a szerződés a befizetett folyamatos díjak visszatérí- tése, valamint az extra befektetési érték (I.8. pont) kifizetése mellett megszűnik.

26. Jelen feltételek szempontjából BALESET a biztosított akara- tától független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek kö- vetkeztében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy ma- radandó egészségkárosodást szenved.

II.5. A KOCKÁZATVISELÉS ÉS A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

27. A biztosítási szerződés (és a biztosító kockázatviselése) az alábbi esetek bármelyikének bekövetkeztével megszűnik:

− a biztosított halálával;

− a szerződés lejáratával;

− díjnemfizetés esetén (IV.3.51. a) pont);

− a szerződés felmondásával, visszavásárlásával (VII.2. fejezet);

− költségfedezet hiánya esetén (VI.68. pont);

− egyéb, a feltételekben (II.5.28. és II.7.36. pont) megha- tározott esetekben.

A szerződő fél – ha az első évi biztosítási díjat befizették – a szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja. Az élet- biztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növe- kedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel. A szerződés megszűnésével az esetleges kiegészítő biztosí- tások is megszüntetésre kerülnek.

28. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személynek jogában áll a szerződést az annak létrejöttéről szóló kötvény kézhez- vételétől számított 30 napon belül indoklás nélkül fel- mondani.

Ez esetben a biztosító a szerződő írásbeli nyilatkozatának beérkezését követő 15 napon belül – a feltételek 3. sz. mel- lékletének 13. pontjában meghatározott módon – elszámol a befizetett díjakkal. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

II.6. TARTAMHOSSZABBÍTÁS

29. A szerződőnek joga van a szerződés tartamának egész évekkel történő meghosszabbítására, akár több alkalom- mal is, ha a biztosított életkora a módosított lejárat időpont- jáig nem haladja meg a 75 évet.

30. A szerződőnek nyilatkoznia kell, hogy a hosszabbítást a fo- lyamatos díjfizetés folytatásával vagy díjfizetés nélkül kéri. A hosszabbításra vonatkozó egyértelmű, azonosításra alkal- mas írásbeli kérelemnek a szerződés érvényes lejárata előtti

8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie.

31. Az esetleges kiegészítő biztosítások tartama nem hosszab- bítható, de újabb kockázatelbírálás után, a biztosító hozzá- járulásával új kiegészítő biztosítások köthetők.

32. A tartamhosszabbítás ideje alatt az aktuális garantált halá- leseti összeg (III.2.41. pont) csak a biztosított baleseti ere- detű halála esetén kerül figyelembe vételre.

II.7. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

33. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségé- nek eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása ön- magában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A szerződő és a biztosított a szerződés tartama alatt 15 na- pon belül köteles írásban bejelenteni a lényeges körül- mények megváltozását, így különösen a biztosított foglalko- zásának, szabadidős tevékenységének a vállalt kockázat (pél- dául balesetveszély) szempontjából történő megváltozását.

34. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e cél- ból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére, élet- körülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, és orvosi vizsgálatot is előírhat.

35. A biztosított az ajánlat aláírásával felhatalmazza a biztosí- tót, hogy az egészségi állapotára vonatkozó, a biztosí- tási szerződés megkötésével, módosításával, állományban tartásával, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésével közvetlenül összefüggő, azokhoz elengedhe- tetlenül szükséges adatokat a biztosító beszerezze és nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illetve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló hatályos törvényben meghatározott egyéb célok körében az arra jo- gosultak számára továbbítsa. Egyúttal a biztosított fel- menti az ezen adatokat jogszabályi felhatalmazás alap- xxx xxxxxxxxxxxx személyeket és szervezeteket (többek között háziorvos, társadalombiztosítási szerv) a titok- tartási kötelezettségük alól.

36. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változá- sáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítá- sára, vagy a szerződést harminc napra írásban felmond- hatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlé- sétől számított harmicadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a körülményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő fél figyelmét felhívta. A biztosító az ebből eredő jo- gokat csak a szerződéskötést, illetve a változás bejelentést követő első öt évben gyakorolhatja.

37. A szerződő és a biztosított köteles 5 munkanapon belül be- jelenteni a szerződésben rögzített adatainak (különös te- kintettel: lakcím, név) megváltozását.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

38. Biztosítási esemény

a) a biztosított életben léte az addig érvényben lévő szer- ződés lejáratakor, vagy

b) a biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező

halála.

III.1. ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS

39. Ha a biztosított az addig érvényben levő szerződés lejárata- kor életben van, a szerződés lejáratkor aktuális teljes be- fektetési értéke kerül az elérésre megjelölt kedvezménye- zett(ek) – illetve amennyiben ilyet nem jelöltek meg, a biz- tosított – részére kifizetésre.

III.2. HALÁLESETI SZOLGÁLTATÁS

40. Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt elha- lálozik,

a) a szerződés folyamatos díjas befektetési értéke, de legalább az aktuális garantált haláleseti összeg és

b) a szerződés extra befektetési értéke

kerül a halálesetre megjelölt kedvezményezett(ek) részére kifizetésre, és a szerződés megszűnik.

41. Az AKTUÁLIS GARANTÁLT HALÁLESETI ÖSSZEG az alapbiztosí- tásra a haláleset időpontjáig esedékessé vált és ténylegesen be is fizetett – díjbeszedési költség nélküli – folyamatos díjak összege, de legalább 150 000 Ft.

Amennyiben a szerződés megtakarítási egységei terhére részleges visszavásárlás történik, az aktuális garantált halál- eseti összeg ezen kifizetett össszeg(ek)kel csökken, de nagy- sága továbbra is legalább 150 000 Ft.

Az esetleges tartamhosszabbítás (II.6. fejezet) ideje alatt az aktuális garantált haláleseti összeg csak a biztosított baleseti eredetű halála esetén kerül figyelembe vételre.

42. Amennyiben a biztosított halálát a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett baleset okozta, a III.2.40. pontban

szereplő szolgáltatás felett 1000000 Ft kerül többletszol- gáltatásként kifizetésre. Ebben a vonatkozásban biztosítási esemény, ha a biztosított – a baleset bekövetkeztétől szá- mított – 1 éven belül halálozik el.

IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

IV.1. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

43. A biztosító a biztosítási szerződésben szereplő kötelezettsé- gek teljesítését a biztosítási díj ellenében vállalja.

44. A biztosítás folyamatos (rendszeres) éves díjfizetésű.

45. A szerződés első díját az ajánlattételkor kell megfizetni. A szerződés későbbi, folytatólagos díjai a további biztosí- tási évfordulókon, előre esedékesek.

46. A biztosító hozzájárulhat az éves díj részletekben történő fizetéséhez. Részletfizetés esetén a díjak a megfelelő rész- letfizetési időszak első napján, előre esedékesek.

A díjfizetés gyakoriságát a szerződő a biztosítási évfordu- lókon megváltoztathatja, amennyiben erre irányuló kérését az évforduló előtti 30. napig írásban jelzi a biztosítónak, és ha a biztosító ahhoz hozzájárul.

A biztosító a teljes biztosítási évre esedékes díjat az esetben is követelheti, ha a szerződés valamely okból a biztosítási éven belül szűnne meg.

47. Az esedékes díjak befizetésekor ún. díjbeszedési költség kerül levonásra, mely a díjfizetés módjától függ és változhat; mértékét az aktuális 3. sz. melléklet 4. pontja tartalmazza.

48. A szerződő a biztosítási ajánlaton határozhatja meg, hogy a biztosító a díj befektetésre kerülő részét mely eszköz- alap(ok)hoz és milyen arányban rendelje.

49. A biztosító a szerződésre azonosítható díjat – a díjbeszedési költség és az esetleges kiegészítő biztosítások díjának levo- nása után – a szerződő rendelkezésének megfelelően be- fektetési egységekre számítja át.

A befektetési egységekre történő átszámítás legkorábban a díj esedékességekor, legkésőbb pedig a teljes (az esetleges kiegészítő biztosítások díját is tartalmazó) esedékes díj bizto- sítóhoz történő beérkezését követő 3. értékelési napra érvé- nyes eladási árakon történik. Amennyiben a befizetés szer- ződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt az azonosítást gátló körülmény megszűnésétől kell számítani. Az átszámítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli. Az első díj befektetési egységekre történő átszámításának feltétele még az ajánlat elfogadása. Az ajánlat elutasítása esetén a biztosító a díjat kamatmentesen visszautalja a szer- ződőnek.

IV.2. RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉS

50. A szerződő a szerződésre RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉSEKET is telje- síthet, ha ezen befizetések nagysága esetenként a 3. sz. mel- léklet 3. pontjában meghatározott összeget eléri.

Rendkívüli díjfizetés esetén a szerződőnek a díj beérkezésé- nek időpontjáig írásban rendelkeznie kell arról, hogy a be- fizetés rendkívüli díjfizetésnek tekintendő, és hogy az összeg az átszámítás után mely eszközalapokban és milyen arány- ban kerüljön extra befektetési egységként elhelyezésre. Ha eszközalapok nem kerülnek megadásra, úgy a biztosító a folyamatos díjak eszközalapok közötti megosztását alkal- mazza a rendkívüli befizetésekre is.

A befektetési egységekre történő átszámítás a díj beérkezé- sét követően, legkésőbb a rendkívüli díj biztosítóhoz tör- ténő beérkezését követő 3. értékelési napra érvényes eladási árakon történik. Amennyiben a rendkívüli díjfizetés rendel- tetése nem egyértelmű, vagy a befizetés szerződésre tör- ténő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem vé- gezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani. Az átszámítás napjáig a biz- tosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli.

IV.3. A DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

51. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a szerződő felet a díjfizetés teljesítésére 30 napos póthatáridő megadásával írásban felszólítja. A határidő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség nap- jára visszamenő hatállyal megszűnik illetve díjmentesítésre kerül, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

a) Ha a szerződés tartamából kevesebb, mint 2 év telt el, vagy kevesebb, mint 2 évi esedékes díj került befize- tésre, a biztosítási szerződés az extra befektetési egysé- gek befektetési értékének kifizetésével megszűnik. Amennyiben a szerződő korábban nem értesíti a biztosí- tót a szerződés megszüntetésének szándékáról, a bizto- sító az extra befektetési egységek kifizetését az elmaradt esedékességet követő 7. hónapfordulón számított aktu- ális befektetési értékükön, a 7. hónapfordulót követő 15 napon belül teljesíti.

A szerződés felmondása esetén az elszámolás a VII.2.70. pontban írottak szerint történik.

b) Ha a szerződés tartamából legalább 2, díjjal fedezett év már eltelt, a szerződés díjmentesítésre (VII.4. fejezet) kerül, ha a szerződő ehelyett nem kéri a szerződés meg- szüntetését és a visszavásárlási összeg (VII.2.70. pont) ki- fizetését.

52. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő – a biz- tosított életbenléte esetén – a megszűnés napjától számí- tott 6 hónapon belül kérheti a biztosítót a kockázatvi- selés helyreállítására, amennyiben pótolja az elmaradt dí- jakat. A biztosító a hozzájárulását újabb kockázatelbírálás eredményétől is függővé teheti.

A biztosító kockázatviselése (az eredeti tartalommal és ösz- szeggel) a teljes hátralék befizetését követő nap 0. órájától kezdődik újra (reaktiválás).

A pótlólagos díjak befektetési egységekre történő átszámí- tása legkésőbb a pótlólagos díj biztosítóhoz történő beér- kezését követő 3. értékelési napra érvényes eladási árakon történik. Amennyiben a befizetés szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető

el, akkor a fenti határidőt az azonosítást gátló körülmény megszűnésétől kell számítani. Az átszámítás napjáig a biz- tosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli. A szerző- désre könyvelés feltétele, hogy a biztosító a reaktiváláshoz hozzájáruljon.

IV.4. A DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE

53. Amennyiben a szerződés tartamából már legalább három, díjjal fedezett év eltelt, a szerződő (az elmaradt díj esedé- kességétől számított 90 napon belül) kérheti a díjfizetésnek az elmaradt díj esedékességétől számított, legfeljebb 1 éves szüneteltetését.

54. A szüneteltetés alatt a biztosító kockázatviselése – az eset- leges kiegészítő biztosítások kivételével – folyamatos. A biztosító a VI.66. pontban szereplő költségeket a szüne- teltetés alatt is felszámítja, de nem kéri az elmaradt díjak pótlását.

55. A szüneteltetési időszak leteltét követően a díjfizetési köte- lezettség a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő esedékességi időponthoz igazodóan indul újra. A díjfizetés elmaradása esetén a szerződés – e díj esedékessége hónapjának utolsó napján – automatikusan díjmentesítésre kerül.

56. A díjfizetés szüneteltetése legfeljebb kétszer – egymást nem követő biztosítási években – igényelhető.

IV.5. ÉRTÉKKÖVETÉS

57. Jelen biztosítási szerződés esetében az értékkövetés a biz- tosítás folyamatos díjának biztosítási évfordulóval történő emelése a várható szolgáltatás növelésének érdekében.

58. Amennyiben a biztosító kezdeményezi a díj emelését (in- dexálását), arról a biztosító a biztosítási évfordulót meg- előző 45. napig írásban értesíti a szerződőt.

A szerződőnek jogában áll az emelést a biztosítási idősza- kot megelőző 30. napig írásban visszautasítania. Ameny- nyiben a szerződő a megadott határidőig nem utasítja visz- sza az emelést, a szerződés az értesítésnek megfelelően mó- dosításra kerül.

59. A biztosító az értékkövetésre vonatkozó javaslatánál a Köz- ponti Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexe- ket és a várható inflációt is figyelembe veszi.

60. A szerződő által kezdeményezett értékkövetést (ide értve azt is, ha a szerződő a biztosító által kezdeményezettnél na- gyobb mértékű emelést kér) a biztosítónak jogában áll el- utasítania, vagy annak elfogadásáról – illetve esetleges kor- látozásokkal történő elfogadásáról – újabb egészségi nyilatkozat, illetve orvosi vizsgálat alapján dönteni. Az ér- tékkövetés legkorábban a biztosítási évfordulóval válik ha- tályossá, további feltétele, hogy azt a biztosító írásban visz- szaigazolja, és az elsô emelt díj beérkezzen a biztosítóhoz.

V. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA

61. A szerződő bármikor rendelkezhet a jövőben esedékes díjak más eszközalapokhoz történő ÁTIRÁNYÍTÁSÁRÓL. Az erre vo- natkozó egyértelmű írásbeli kérelemnek a díj esedékessége előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie. Az átirányítás költségét a 3. sz. melléklet 9. pontja tartalmazza.

62. A meglévő befektetési egységek a termékhez rendelkezésre álló más eszközalapokba, a szerződő kérésére ÁTHELYEZHETŐK. Az áthelyezés az áthelyezés napján érvényes vételi áron tör- ténik: az áthelyezésre kerülő befektetési egységek értéke vé- teli áron kerül megállapításra, mely érték – kedvezménye- sen – ugyancsak vételi áron kerül az új alapban befektetési egységek formájában jóváírásra. Az áthelyezésre az egyér- telmű írásbeli kérelem biztosítóhoz történő beérkezését, szerződésre történő azonosítását majd elfogadását követő értékelési napon kerül sor.

Áthelyezés első ízben a biztosítási kötvény kézhezvételét követően kérhető.

Az áthelyezés végrehajtásáért a biztosító a 3. sz. melléklet

10. pontjában szereplő költséget számítja fel.

63. A biztosítónak jogában áll

− az eszközalapok befektetési politikáját módosítania, mely- ről lényeges eltérés esetén a biztosító külön írásos tájé- koztatót is küld,

− új eszközalapokat létrehoznia,

− eszközalapokat lezárnia (amikor az adott eszközalapba további befektetés már nem lehetséges), illetve meg- szüntetnie;

− illetve eszközalapokat felfüggesztenie.

A biztosító a megszüntetés, illetve lezárás előtt legalább 2 hónappal írásos tájékoztatót küld, hogy a szerződő ren- delkezhessen befektetésének más eszközalapba történő át- helyezéséről, illetve beérkező díjainak más eszközalapba irá- nyításáról.

Amennyiben a szerződő a megszüntetés, illetve lezárás idő- pontja előtti 30. napig írásban nem rendelkezik, a biztosító a díjakat az általa meghatározott eszközalapba irányítja át, illetve – megszüntetés esetén – a befektetési egységeket az általa meghatározott eszközalapba helyezi, melyről a szer- ződőt az átirányítást, illetve áthelyezést követő 15 napon belül tájékoztatja.

Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.

64. A biztosító az eszközalapokat felfüggesztheti az eszköz- alapok hátterét képező befektetési alapokkal, értékpa- pírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos ha- tósági intézkedésre, döntésre vagy ezen alapokkal, ér- tékpapírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsola- tos kibocsátó, forgalmazó, letétkezelő, alapkezelő in- tézkedésére, döntésére, helyzetére figyelemmel. A biz- tosító a felfüggesztésről legkésőbb a döntését követő 8 munkanapon belül tájékoztatja a szerződőt. A felfüg- gesztés időtartama alatt a felfüggesztett eszközalap be-

fektetési egységeinek a vételére, áthelyezésére, illetve eladására nincs lehetőség, és a biztosító az alábbiak sze- rint jár el: az eszközalap felfüggesztése alatt beérkező, befektetési egységek vételére, áthelyezésére, eladására vonatkozó igényeknek a biztosító a felfüggesztést kö- vető első, általa megjelölt értékelési napon, az ezen a napon érvényes árfolyamon tesz eleget. Az árfolyam- változásból és a kifizetések felfüggesztés miatti elha- lasztásából eredő kockázatot – mint befektetési koc- kázatot – teljes egészében a szerződő viseli.

Az eszközalapok felfüggesztésére vonatkozó szabályozás (Bit. 127.§):

(1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap be- fektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továb- biakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységek- nek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszköz- alap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szol- gáló körülményről való tudomásszerzését követően haladékta- lanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatály- lyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a bizto- sítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivéte- lével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezé- sek – így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részle- ges visszavásárlás – nem teljesíthetőek. Amennyiben az esz- közalap felfüggesztésének tartama a harminc napot megha- ladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kö- vető harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írás- beli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-fel- függesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonat- kozóan szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszünte- tését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tar- tama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfél- rendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladék- talanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél

rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszköz- alapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy az szer- ződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülöní- tetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüg- gesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az esz- közalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyil- vántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beér- kező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszköz- alap-felfüggesztés kezdő időpontját követő negyvenötödik naptól.

(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződés- ben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási ese- mény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása ese- tében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének

értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek fi- gyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti ese- tekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő ti- zenöt napon belül – amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését kö- vető első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szer- ződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a fel- függesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap- felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján ha- tározza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési köte- lezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tar- tama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben telje- síti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekinteté- ben teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb harminc millió forint összegha- tárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő ti- zenöt napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszünteté- sét követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő ha- láleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett össze- get, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.

(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az

eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett esz- közalap áll.

(7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további egy évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának le- jártát legalább tizenöt nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést ha- ladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát köve- tően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény meg- szűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés sze- rinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, il- letve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama to- vábbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszkö- zei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszün- tetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.

(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő harminc napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti

egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalap- pal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása ér- dekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszköz- alap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartal- mazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüg- gesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik to- vább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid esz- közök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket el-

különítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántar- tani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az (1)–

(8) bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti esz- közalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétvá- lasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amely- nek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelen- ként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó is- mert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás ese- tén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezett- ség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

(11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségét – e § rendelkezésit figyelembe véve – nem szünteti meg.

(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi meg- alapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a fel- függesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különö- sen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak in- dokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerző- dést és annak teljesítését érintő következményeiről.

(13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az esz- közalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, vala- mint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékozta- tást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékozta- tást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.

65. A biztosítónak joga van a befektetési egységek felosztá- sára vagy összevonására, ami a befektetési egységek szá- mát és – ezzel összhangban – az értékét változtatja meg. E módosítás kizárólag technikai jellegű: ennek következté- ben az eszközalapok összértéke és az egyes szerződések ak- tuális befektetési értékei és szolgáltatásai nem változnak.

VI. A SZERZŐDÉST TERHELŐ RENDSZERES LEVONÁSOK

66. A biztosító a díjbeszedési költségen (IV.1.47. pont) túlme- nően a szerződéssel összefüggő ráfordítások fedezésére az alábbi rendszeres terheléseket mutatja ki:

a) Kezdeti költség, mely csak a kezdeti befektetési egy- ségekre vonatkozik, és a biztosító szerződéskötéssel kap- csolatos költségeit fedezi (3. sz. melléklet 6. pont). Mér- téke a szerződés tartamán belül nem változhat.

b) Kezelési díj, mely elsősorban a biztosító folyamatos költségeinek a fedezésére szolgál (3. sz. melléklet 7. pont), továbbá tartalmazza a baleseti többletszolgáltatás (III.2.42. pont) díját. Mértéke nem haladhatja meg ha- vonta a befektetési egységek számának 2 ezrelékét.

c) Nyilvántartási költség, mely a szerződések nyilván- tartásával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgál (3. sz. melléklet 8. pont).

d) Haláleseti kockázat díja, mely a kockázat mértékétől, a biztosított aktuális életkorától függ. (1. sz. melléklet II. fejezet).

67. A terheléseket a biztosító minden megkezdett biztosítási hónapra végrehajtja. A levonásokra a biztosítási hónapfor- dulókon, illetve – amennyiben az utolsó megkezdett hó- napra a levonás még nem történt meg – a szerződés meg- szűnésekor, utólagosan kerül sor, a szerződéshez tartozó be- fektetési egységek számának csökkentése formájában. A kockázati díj levonására csak a vonatkozó kockázatviselési időtartam alatt kerül sor.

A szerződés első két évében az összes terhelés levonása a kezdeti egységekből, ha azokból nem lehetséges, az extra egységekből történik. Elsőként a kezdeti költség és kezelési díj összegének levonására kerül sor, ezt követi a nyilvántar- tási költség, majd a kockázati díj levonása.

A szerződés későbbi éveiben először a kezdeti egységekből a kezdeti költség és a kezdeti egységekre jutó kezelési díj összege kerül levonásra.

Ezt követi a megtakarítási és extra befektetési egységekre eső kezelési díj levonása.

Ezután történik a nyilvántartási költség, majd a haláleseti kockázat díjának levonása, mely a megtakarítási egysé- gekből – ha azokból nem lehetséges, az extra befektetési egységekből, illetve szükség esetén a kezdeti befektetési egységekből – történik.

A terhelések a különböző eszközalapokból – összegszerűen meghatározott terhelések esetén a levonást megelőző utolsó ismert vételi árfolyamokat figyelembe véve – arányo- san történnek.

68. Ha a biztosítás fennállása alatt bármikor, a VI.66. pontban megnevezett bármelyik ráfordítás levonására nem áll rendelkezésre kellő számú befektetési egység, úgy a biz- tosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés – a levonás esedékességekor – kifizetés nélkül megszűnik.

VII. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

VII.1. A MARADÉKJOGOK FOGALMA

69. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződés- nek a szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A jelen szerződés esetében a maradékjogok a visszavásárlás és a díjmentesítés.

A maradékjogok érvényesítését a szerződő írásban, a bizto- sított hozzájárulásával kérheti, a VIII. fejezetben szereplő elő- írásokat is figyelembe véve.

VII.2. VISSZAVÁSÁRLÁS

70. A szerződő a biztosítási tartamon belül írásban felmond- hatja a szerződést.

− Amennyiben a szerződés tartamából legalább két, díj- jal fedezett év már eltelt, a biztosító az – igény hiány- talan és egyértelmű írásbeli bejelentésének a biztosítóhoz történő beérkezését és a szükséges azonosítások elvégzé- sét követő értékelési napon számított – aktuális VISSZA- VÁSÁRLÁSI ÖSSZEGET fizeti ki a szerződőnek.

Az aktuális visszavásárlási összeg megegyezik a szerző- déshez tartozó kezdeti, megtakarítási és extra befektetési egységek – az 1. sz. melléklet I. fejezetében megadott – megfelelő visszavásárlási százalékokkal szorzott aktu- ális befektetési értékének összegével.

− Egyéb esetekben – kivéve a II.5.28. pontban szereplő ese- tet – a szerződő a befizetett folyamatos díjakból semmi- lyen visszatérítésre nem tarthat igényt, az aktuális vissza- vásárlási összeg meghatározása kizárólag az esetleges extra befektetési egységek figyelembe vételével történik.

71. A visszavásárlással a szerződés megszűnik, és nem léptet- hető újból hatályba.

VII.3. RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

72. A szerződő bármikor kérheti egyes extra befektetési egysé- gei, illetve – amennyiben a szerződésből már legalább két, díjjal fedezett év eltelt – megtakarítási befektetési egysé- gei RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁSÁT is.

73. A részleges visszavásárlás igénylésénél a szerződőnek jelöl- nie kell, hogy mely típusú befektetési egységei terhére és mely eszközalapokból kéri a kifizetést, továbbá, hogy hány egységnek, illetve az alapban található egységei hány szá- zalékának a visszavásárlását kéri.

Extra befektetési egységek részleges visszavásárlása esetén azt a rendkívüli befizetést is meg kell nevezni, amelyhez az igényelt extra befektetési egységek tartoznak.

Részleges visszavásárlás igénylése esetén a biztosító a rész- leges visszavásárlásra kijelölt befektetési egységeknek az

– igény hiánytalan és egyértelmű írásbeli bejelentésének biztosítóhoz történő beérkezését és a szükséges azonosítá- sok elvégzését követő értékelési napon számított – aktuális befektetési értékét fizeti ki.

74. Részleges visszavásárlás esetén a szerződés nem szűnik meg, de a befektetési egységek száma a részlegesen visszavásárolt egységek számával csökken.

75. A megtakarítási egységek részleges visszavásárlása csak akkor lehetséges, ha a részleges visszavásárlás után meg- maradó, illetve a részleges visszavásárlásra kijelölt befekte- tési egységekre a 3. sz. melléklet 11. pontjában meghatáro- zott minimumfeltételek teljesülnek.

76. A részleges visszavásárlási összegből a biztosító a 3. sz. mel- léklet 12. pontjában szereplő költséget levonja.

VII.4. DÍJMENTESÍTÉS

77. Legalább két, díjjal fedezett év eltelte után a szerződés a szerződő írásbeli kérésére vagy díjnemfizetés esetén (IV.3.51.b) pont) díjmentesítésre kerülhet. A díjmentesített szerződés további folyamatos díjfizetés nélkül marad érvény- ben, de rendkívüli befizetések továbbra is teljesíthetők.

A díjmentesítéskor a biztosító a kezdeti befektetési egy- ségeket megtakarítási befektetési egységekké váltja át oly módon, hogy – eszközalaponként – a kezdeti egységek számának az 1. sz. melléklet I. fejezetében megadott vissza- vásárlási táblázat szerinti százalékával azonos számú meg- takarítási egységet ír jóvá a szerződésen.

78. A díjmentesítés nem módosítja az aktuális garantált halál- eseti összeget, de az esetleges kiegészítő biztosítások meg- szüntetésre kerülnek.

79. A díjmentesített szerződésekből a VI.66. b), c) és d) pontok- ban felsorolt költségek továbbra is levonásra kerülnek.

80. A szerződő – a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulásával, va- lamely jövőbeli esedékességi időponttól kezdődően – a már korábban díjmentesített szerződésre újraindíthatja a folya- matos díjak fizetését. A kiegészítő biztosítások újraindítására nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írá- sos beleegyezése esetén új kiegészítő biztosítások köthetők. A biztosítás díja nem lehet alacsonyabb, mint a díjfizetés új- raindításakor érvényes minimális éves díj (3. sz. melléklet

1. pont).

VIII. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE

VIII.1. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

81. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a be- jelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

82. A biztosító a bejelentett igények jogosságát az összes szük- séges irat beérkezését és egyértelmű azonosítását követő 8 napon belül elbírálja, a kifizetések összegét pedig az igény elbírálását követő – eszközalaponként esetleg eltérő – értékelési napon érvényes árfolyam alapján állapítja meg, figyelembe véve az eszközalapok esetleges felfüggesztését is (64. pont).

83. A szolgáltatásokat és egyéb kifizetéseket a biztosító a jogo- sultság és az összeg végleges megállapítását követő 15 napon belül teljesíti.

Amennyiben a biztosítónak, mint kifizetőnek, adó, illetve adóelőleg levonási kötelezettsége van, a kifizetést a levoná- sok elvégzése után teljesíti.

84. A biztosítási esemény bekövetkezésének napjától számított 2 év elteltével a biztosításból eredő igények elévülnek. Az elévülési időn belül a fel nem vett szolgáltatást a biztosító kamatmentes letétként kezeli.

VIII.2. A KIFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

85. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgálta- tásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve átadnia:

– elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt;

– baleset esetén a baleset helyének, idejének, körülménye- inek, következményeinek leírását és az azt dokumentáló iratokat;

– az elérési szolgáltatás igényléséhez a biztosított életben létének igazolását (a biztosított személyi igazolványát vagy egyéb okiratot);

– a jogosultság (kedvezményezettség), továbbá a biztosí- tási esemény és a biztosítási szolgáltatás megállapításá- hoz szükséges egyéb okiratokat;

– a biztosítási kötvényt és – a biztosító kérésére – a díjfize- tés igazolását.

A biztosító a biztosítási szolgáltatáshoz azon okiratok bemu- tatását kérheti, amelyek alkalmasak a biztosítási esemény bi- zonyítására. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének esedékes- ségét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szük- séges. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, kedvezményezettnek bizonyí- tania szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén annak bizonyítására alkalmasak azon okiratok, hatósági, bíró- sági határozatok, jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerű- ségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosí- tottnak, kedvezményezettnek joga van a biztosítási esemény igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

86. A biztosító köteles a pénzmosás és terrorizmus finanszíro- zása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló és egyéb, nemzetközi adatszolgáltatásra vonatkozó hatályos törvé- nyekben előírtak betartására, és ezzel összefüggésben egyéb iratok bemutatását, továbbá az adóügyi illetékes- séggel kapcsolatos nyilatkozatok megtételét is kérheti.

87. A biztosítási esemény igazolásával kapcsolatos költségeket annak kell viselnie, aki az igényt érvényesíteni kívánja.

IX. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK

IX.1. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI

88 .A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha

– a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében; vagy

– a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövet- keztéig 5 év már eltelt;.

– a lényeges körülmények változásának bejelentésére vo- natkozó határidő leteltétől 5 év már eltelt.

89. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biz- tosítási esemény bekövetkezését a szerződésben meg- adott határidőn belül (VIII.1.81. pont) nem jelentik be, a szükséges felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosí- tások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emi- att a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges kö- rülmények kideríthetetlenné válnak.

90. Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító a visszavásárlási összeget fi- zeti ki.

IX.2. MENTESÜLÉSEK

91. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos ma- gatartása következtében vesztette életét. A vissza- vásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.

92. A szerződés a biztosítási szolgáltatás kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget fi- zeti ki, ha a biztosított

– szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye foly- tán vagy azzal összefüggésben, vagy

– a szerződéskötéstől számított két éven belül elköve- tett öngyilkossága következtében

halt meg.

93. Mentesül a biztosító a baleseti eseményekre meghatá- rozott szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosítási ese- ményt okozó balesetet a biztosított szándékos vagy sú- lyosan gondatlan magatartása idézte elő.

Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minő- sül különösen az a baleset, amely a biztosított

− súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) állapotával, vagy

− bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával vagy toxikus anyagok szedése miatti függőségével, vagy

− érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véral- kohol szintet elérő ittasság melletti és egyéb közleke- dési szabályt is megsértő gépjárművezetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

IX.3. KIZÁRÁSOK

94. A biztosító kizárja kockázatviselési köréből azon esemé- nyeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben állnak:

– HIV fertőzéssel;

– radioaktív magenergia vagy ionizáló sugárzás hatásá- val (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést);

– különösen kockázatos hobbi, sporttevékenység, ext- rém sport (többek között barlangászat, búvárkodás, szikla-, fal- és hegymászás, bungee jumping), vala- mint a motoros meghajtású szárazföldi-, vízi-, illetve motoros vagy motor nélküli légi járművek használa- tával járó sportágak űzése közben bekövetkezett ese- ményekkel;

– repülés (többek között ejtőernyős ugrás, sárkányre- pülés) közben bekövetkezett eseményekkel, kivéve, ha a repülés utasként, pilótaként, személyzetként való részvétel formájában történt a szervezett légi utas- forgalomban;

– háborús, polgárháborús eseményekkel, terrorcselek- ményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tünte- téssel;

– a biztosított fegyveres szolgálat teljesítése közben, il- letve a biztosított fegyverviselésének vagy -használa- tának során, azzal összefüggésben bekövetkezett ese- ményekkel.

A biztosító a baleseti eseményekre vállalt kockázatvise- lés köréből a fentieken túl azon eseményeket is kizárja, amelyek

– közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a biztosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyil- kosságával vagy annak kísérletével.

– továbbá azon eseményeket, amelyek a biztosított sú- lyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) ál- lapota miatt következtek be.

95. A biztosító a haláleseti szolgáltatás helyett a visszavá- sárlási összeget fizeti ki, ha a biztosított halálát közvet- lenül vagy közvetve valamely kizárt kockázat okozta.

X. VEGYES RENDELKEZÉSEK

X.1. AZ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA

96. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatkezelés az ügyfél hoz- zájárulásán és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 135.§-án és 136. §- án, valamint a 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) I. számú mellékletében és a 2014. évi XIX. törvény (FATCA-törvény)

I. számú mellékletében foglaltakon alapul. Az adatokat az UNIQA Biztosító Zrt. kezeli, adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (A-0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxxxxxxxx 00.), az adatkezelő által felkért orvosszakértő, továbbá az

adatkezelő számára a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkori kiszervezett tevékenységet végző személyek, megbízottak járnak el. Az adatokat e személyek ismerhe- tik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint. Az ügy- fél adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kér- het, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés ki- vételével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatá- rozott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bíróság- hoz fordulhat. A pert törvényszék előtt kell megindítani, azonban azt az érintett – választása szerint – lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is meg- indíthatja.

A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggően tudomá- sára jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tar- talmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközve- títő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a káro- sultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosí- tóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosító az általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, továbbá – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító kö- teles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren- delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jog- alap.

97. A biztosítási titok tekintetében a biztosító a Bit.-ben foglal- tak szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki har- madik személynek, ha

− a biztosító, biztosításközvetítő ügyfele vagy annak törvé- nyes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést ad,

− a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

98. Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsér- tése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelethez, nyomozóhatósághoz és ügyészséghez, bí- rósághoz, a bíróság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehajtóhoz, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezőhöz, Családi Csődvédelmi Szolgálathoz, családi vagyonfelügyelőhöz, hagyatéki ügy- ben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró köz- jegyző által kirendelt szakértőhöz, adóhatósághoz, nem- zetbiztonsági szolgálathoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgá- lati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére

felhatalmazott szervhez, viszontbiztosítóhoz, együttbizto- sításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-átruházáskor az átvevő biztosítóhoz, fióktelep esetében a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, könyv- vizsgálóhoz, alapvető jogok biztosához, a Hpt.-ben meg- határozott pénzügyi intézményhez a pénzügyi szolgálta- tásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerző- dés vonatkozásában, Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósághoz, a pénzmosás és terrorizmus fi- nanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörével összefüggésben eljáró pénzügyi információs egységként működő ható- sághoz vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján el- járó magyar bűnüldöző szervhez. A biztosítási titok meg- tartásának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intéz- kedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati je- lentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A Bit. 147.§-ában meghatározott esetben és időtartamot

követően az üzleti titkot tartalmazó irat levéltári kutatások céljára felhasználható. Üzleti- és biztosítási titok megtartá- sára vonatkozó kötelezettség alól kivételt képez továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvá- nos adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség is.

99. A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító har- madik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik or- szágbeli adatfeldolgozó szervezethez továbbíthassa.

A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása ér- dekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából megkereséssel fordulhat más bizto- sítóhoz, továbbá a fentieknek megfelelő megkeresésre a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosító- nak. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biz- tosítási titok megsértésének. A megkeresés illetve az adatá- tadás a Bit. 149.§-ban rögzített adatokra vonatkozhat. A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezel- heti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban sze- replő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

X.2. ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK

100. A szerződés díjához és a szerződésre történő kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adókedvezményről és adókötelezett- ségről a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja. tv.) rendelkezik. Az adómentes szolgáltatások körét, továbbá az esetlegesen fellépő adó- és járulékfizetési kötelezettséget az Szja tv. és az Eho. tv. határozza meg. Nem magánszemély szerződő esetén a biztosítási díj, szolgáltatás és egyéb kifi- zetések elszámolhatóságáról a társasági adóról szóló tör- vény és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok további előírásokat is tartalmaznak.

Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tar- tama alatt megváltozhatnak.

Az adózással kapcsolatos további részletes információ a honlapon, a xxx.xxxxx.xx oldalon található.

X.3.KÖTVÉNYKÖLCSÖN

101. A szerződésre kötvénykölcsön nem igényelhető.

X.4. A BIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNY ELVESZTÉSE

102. A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése ese- tén a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére a szerződés aktuális állapotának megfelelő új kötvényt állít ki, vagy az ere- deti kötvény másolatát megküldi a szerződőnek. A biztosító kérheti az új kötvény kiállítási költségeinek megtérítését.

X.5. PANASZOK BEJELENTÉSE

103. Az Ügyfél az UNIQA Biztosító Zrt. magatartására, tevé- kenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektro- nikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

a) személyesen írásban vagy szóban a biztosító Ügyfél-

szolgálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) ügyfélfogadási időben,

b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen),

c) telefonon (a biztosító Call Centerén keresztül az alábbi telefonszámokon: x00-0-000-0000, 000-0000, 1418-as rövidszám),

d) telefax útján (az alábbi telefax számon: x00-0-000-0000),

e) levélben (az alábbi címen: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.).

A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, va- lamint a szabályzat szövege megtalálható a biztosító szék- helyén működő Ügyfélszolgálaton is.

A panasz biztosító általi elutasítása esetén amennyiben a pa- nasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos az Ügyfél:

a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: PBT, levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172, telefon:

x00-00-000-000, telefax: x00-0-000-0000, e-mail:

xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) vagy

b) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz for- dulhat.

Amennyiben a biztosító által elutasított panasz a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) fogyasztóvédelmi rendelkezése megsértésének kivizsgálására irányul, úgy az Ügyfél az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 00-00-000-000, tele- fax: x00-0-000-0000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx] fogyasztóvédelmi eljárását kezdeményezheti.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt fel- tétele az, hogy az Ügyfél a(z) MNB tv. rendelkezései ér- telmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvos- lat kezdeményezését megelőzően a biztosítónál közvetle- nül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalko- zásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdeké- ben eljáró természetes személy. A panaszkezelés szem- pontjából nem minősül fogyasztónak pl. a gazdasági tár- saság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, to- vábbá a biztosításközvetítő, illetve a biztosító vagy biztosí- tásközvetítő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró sze- mély.

Amennyiben az Ügyfél az MNB tv. rendelkezései értel- mében nem minősül fogyasztónak, a biztosító panaszt el- utasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kez- deményezhet polgári peres eljárást.

104. A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.

telephelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (1534 Budapest, BKKP Pf.:777)

1. sz. melléklet

I. VISSZAVÁSÁRLÁSI, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁSI SZÁZALÉKOK

A visszavásárlási, illetve részleges visszavásárlási összeg a különböző típusú befektetési egységek befektetési értékének az alábbiak- ban megadott százaléka:

A) Kezdeti befektetési egységek visszavásárlási százalékai:

Eltelt és díjjal fedezett biztosítási év	Tartam (év)
Eltelt és díjjal fedezett biztosítási év	10	11	12	13	14	15–
0	0%	0%	0%	0%	0%	0%
1	0%	0%	0%	0%	0%	0%
2	51%	46%	41%	35%	30%	25%
3	53%	48%	42%	36%	30%	25%
4	57%	51%	45%	38%	32%	25%
5	62%	55%	48%	41%	34%	27%
6	69%	62%	54%	46%	38%	30%
7	79%	71%	62%	54%	45%	36%
8	86%	80%	74%	64%	54%	44%
9	93%	86%	80%	74%	67%	56%
10		93%	86%	80%	74%	69%
11			93%	86%	80%	74%
12				93%	86%	80%
13					93%	86%
14						93%
15–						100%

Amennyiben a szerződés tartamából kevesebb, mint két év telt el, vagy kevesebb, mint két évi esedékes díj került befize- tésre, a szerződő a kezdeti egységekre átszámított folyamatos díjakból a fenti táblázat szerint semmilyen visszatérítésre nem tarthat igényt.

B) Megtakarítási egységek

A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%

C) Extra befektetési egységek

A visszavásárlási és részleges visszavásárlási százalék az eltelt időtől függetlenül: 100%

II. HALÁLESETI KOCKÁZAT DÍJA

A havi haláleseti kockázati díjat 1000 Ft kockázati összegre vetítve az alábbi táblázat tartalmazza.

Kockázati összeg: az aktuális garantált haláleseti összegnek és a szerződés – haláleseti kockázati díj levonása előtti – folyama- tos díjas befektetési értékének a különbsége. (Ha ezen befektetési érték meghaladja a garantált haláleseti összeget, kockázati díj nem kerül levonásra.)

Az életkor az aktuális naptári év és a születés éve közötti különbségként kerül meghatározásra. A kockázatelbírálás során a biz- tosító a díjat – a biztosított egészségi állapotától, foglalkozásától, szabadidős tevékenységétől függően – a biztosított tényle- ges életkoránál magasabb életkor alapján állapíthatja meg.

Életkor	Kockázati díj	Életkor	Kockázati díj	Életkor	Kockázati díj	Életkor	Kockázati díj	Életkor	Kockázati díj
18	0,0538501	30	0,1056636	42	0,5347562	54	1,3527146	66	3,0340644
19	0,0631080	31	0,1141294	43	0,5979517	55	1,4394676	67	3,2538879
20	0,0684987	32	0,1243454	44	0,6605669	56	1,5339464	68	3,4924246
21	0,0724433	33	0,1360802	45	0,7255626	57	1,6344514	69	3,7577054
22	0,0737224	34	0,1545220	46	0,7907723	58	1,7418541	70	4,0539087
23	0,0754904	35	0,1802208	47	0,8563152	59	1,8608107	71	4,3780016
24	0,0770203	36	0,2159797	48	0,9241683	60	1,9910239	72	4,7193073
25	0,0790397	37	0,2606678	49	0,9927084	61	2,1338200	73	5,0954696
26	0,0832632	38	0,3107245	50	1,0626614	62	2,2856560	74	5,5149351
27	0,0867648	39	0,3642815	51	1,1323107	63	2,4498803	75	5,9923572
28	0,0907623	40	0,4184645	52	1,2028796	64	2,6283623
29	0,0969772	41	0,4756674	53	1,2742082	65	2,8242834

Termékkód: 483

2. sz. melléklet

AZ ESZKÖZALAPOK BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA Érvényes: 2016. július 1-tôl

Az eszközalapok vagyonkezelését – beleértve azok adminisztrációját és nettó eszközértékelését – a biztosító végzi. A rendelkezésre álló esz- közalapok jellemzően befektetési alapokba fektetnek, amelyek kivá- lasztásánál elsődleges szempont, hogy jól teljesítő és hatékonyan mű- ködő befektetési alapok kerüljenek bevonásra.

Amennyiben az egyes eszközalapok leírásánál ezzel ellentétes infor- máció nem szerepel, a felsorolt eszközalapokra általánosan a kö- vetkezők vonatkoznak:

• Az eszközalapok nyílt végűek, és tőke- vagy hozamgaranci- ára vonatkozó ígéretet nem tartalmaznak.

• Az eszközalapok hátterét képező befektetési alapok befekte- tési jegyeinek árfolyama nőhet vagy csökkenhet, ami az esz- közalap befektetési egységeinek az árfolyamát is befolyásolja.

• Az eszközalapok befektetési egységei csak és kizárólag az esz- közalap értékelési napján vásárolhatók meg, illetve válthatók vissza. Egy adott eszközalap értékelési napja minden olyan ma- gyarországi munkanap, amelyen a Magyar Nemzeti Bank azon devizák mindegyikére, amelyekben az eszközalap mögöttes be- fektetései kereskedhetők, hivatalos devizaárfolyamot tesz közzé, továbbá amelyen a mögöttes befektetések megvásárol- hatók és vissza is válthatók, mégpedig ugyanazon az árfolya- mon (befektetési alapok esetén egy jegyre jutó nettó eszközér- téken.) A biztosítónak jogában áll bármely eszközalap értékelé- sét határozatlan időre felfüggeszteni, ha a mögöttes befekte- tések visszaváltása illetve jegyzése nem valósítható meg, külö- nös tekintettel a következő esetekre: munkaszüneti nap a mö- göttes befektetés forgalmazási, illetve kereskedési helyén; a mö- göttes befektetés forgalmazásának vagy visszaváltásának bár- milyen okból történő felfüggesztése; elszámolási korlátok; az érintett államok közötti deviza forgalmak korlátozásai. A fel- függesztés időtartama alatt a felfüggesztett eszközalap befek- tetési egységeinek a vételére, áthelyezésére, eladására vonat- kozó igényeknek a biztosító a felfüggesztést követő első, általa megjelölt értékelési napon, az ezen a napon érvényes árfolya- mon tesz eleget.

• Az eszközalap befektetési egységeire, illetve az eszközalap mö-

götti értékpapírokra vonatkozó vételi és eladási megbízások teljesítése a piaci elszámolási technikáknak, illetve a kollektív befektetési formákra vonatkozó mindenkori befektetési sza- bályozásoknak megfelelő idő alatt történik. A végrehajtás ideje alatt – amennyiben a megbízások az eszközalap jelentős ré- szét érintik – az eszközalapok készpénzhányada akár jelentő- sen meg is változhat, és az eszközalapban meglévő készpénz-

, illetve folyószámlahányad eltérhet a befektetési stratégiában kitűzött aránytól. A fenti körülmények az eszközalap árfolya- mára is – a mögöttes eszközök piaci árfolyamának változásától eltérő – hatással lehetnek.

A mellékletben felsorolt eszközalapok közül a szerződő megtakarí- tása tervezett futamidejének valamint a kockázatviselési hajlandó- ságnak megfelelően választhat.

Az eszközalapoknál – a múltbéli tapasztalatok alapján – feltüntetésre került az ajánlott minimális befektetési időtartam. Ennél rövidebb megtakarítási idő esetén aktív befektetői magatartás és fokozott fi- gyelem szükséges a szerződő részéről.

Az egyes eszközalapok tapasztalati alapokon nyugvó összesített koc- kázata – hetes skálán mérve „+” jelekkel – feltüntetésre került. Az ösz- szesített kockázat meghatározásának módját és az egyes kockázat-tí- pusok bemutatását jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezete tartalmazza.

A magasabb összesített kockázatú eszközalapok a nagyobb kockázatvi- selési hajlandóságú ügyfelek számára ajánlottak, míg az alacsonyabb ösz-

szesített kockázatú eszközalapok a kockázatkerülő ügyfelek számára le- hetnek megfelelőek. A megcélzott ügyfélkör öt típusát határoztuk meg (kockázatviselési hajlandóság szerinti növekvő sorrendben): konzervatív, mérsékelten konzervatív, kiegyensúlyozott, mérsékelten kockázatvállaló és kockázatvállaló.

A múltbéli tapasztalatok alapján az összesített kockázat mértéke álta- lában jellemzi a hosszabb távon elérhető hozamokat is. A hozamok jövőbeli alakulására nézve azonban biztos következtetések nem von- hatók le.

A termékhez kapcsolódó eszközalapok nyilvántartásának pénz- neme eltérhet egymástól, egyes – azonos befektetési politikájú – esz- közalapok több nyilvántartási pénznemben is választhatók. Az esz- közalap(ok) kiválasztásakor a 3. sz. mellékletben szereplő eset- leges korlátozásokat is figyelembe kell venni.

Az eszközalapok hátterét képező értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciók az eszközalapokban a befektetési politikától eltérő likviditási hányadot is okozhatnak. Az egyes eszközalapok befekte- tési politikájának megvalósítása a tőkepiaci változások miatt is vál- tozhat. Amennyiben a befektetési politika megvalósítása az alább rög- zített kereteken túlmenően hosszabb távon változna, a biztosító ér- tesíti a szerződőket.

VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAPOK

ALACSONY KOCKÁZATÚ ESZKÖZALAPOK

Rövid lejáratú pénzpiaci

Likviditás

Raiffeisen Pénzpiaci

Raiffeisen Kötvény

BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK

Növekedési

Menedzselt

Progresszív

Raiffeisen Nemzetközi részvény

SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK

Abszolút hozam

Alternatív energia részvény

Gold nemesfém

Infrastruktúra

REGIONÁLIS RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK

Ázsiai

B-RICH

Latin-amerikai

Fejlődő piaci

Raiffeisen Konvergencia

LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK

DWS II.

Az eszközalapokra vonatkozó további információk a xxxx://xxx.xxxxx.xx internetes oldalon találhatók.

BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK

ÖSSZESÍTETT KOCKÁZAT

A befektetési kockázatok általánosságban azt jelentik, hogy a befektetés

– mely lehet részvény, kötvény, árupiaci termék, ingatlan vagy egyéb befektetés – értéke előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet is. A befektetési értéket befolyásoló tényezők és folyamatok egymással is összetett kapcsolatban vannak, nehezen jelezhetők előre. Egyes be- fektetések értéke rövid idő alatt is nagy mértékben változhat.

Az egyes eszközalapok befektetési egységeinek árfolyamát a befektetési politikának megfelelően kezelt vagyon értéke és a befektetési egységek száma határozza meg. A befektetett eszközök (mögöttes befektetések) értéke a piaci folyamatok következtében változik, ezért az eszközala- pok befektetési egységeinek árfolyama előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet is.

Az összesített kockázat meghatározása nemzetközileg elfogadott mód- szertan figyelembe vételével történt, mely az összesített kockázatot a múltban tapasztalt árfolyamváltozások statisztikai jellemzőiből vezeti le. A végeredményeket egy hétfokú skálán „+” jelek segítségével tettük ösz- szehasonlíthatóvá, ahol kevesebb „+” jel alacsonyabb, több „+” jel pedig magasabb összesített kockázatot jelent.

A kockázati besorolás – változatlan befektetési politika mellett is – idő- vel módosulhat.

A BEFEKTETÉSEKET ÁLTALÁBAN JELLEMZŐ FŐBB KOCKÁZATOK ISMERTETÉSE

Az egyes eszközalapokat különböző típusú kockázatok jellemzik. Egy eszközalapra többféle kockázat-típus is jellemző lehet. Ugyanakkor az egyes kockázat-típusok mértéke a különböző befektetések esetén más és más lehet. Például a kötvények mind ki vannak téve visszafizetési koc- kázatnak, de ennek mértéke nagyon függ attól, hogy milyen államköt- vénybe vagy vállalati kötvénybe történik a befektetés. Ezért az összesí- tett kockázat mértéke nem áll közvetlen összefüggésben az egyes esz- közalapok esetében feltüntetett jellemző kockázatok számával, az ösz- szesített kockázatot ugyanis a jellemző kockázatok mértéke is jelentő- sen befolyásolja.

Árukockázat

Az árupiaci termékek árváltozásának kockázata. Az árupiaci termékek – élelmiszerek, olaj, fémek és különböző nyersanyagok – ára a makrogaz- dasági, tőkepiaci események mellett az inflációs várakozásoktól, időjárási körülményektől, kereslet-kínálati viszonyoktól és a befektetők várakozá- saitól is függ.

Devizaárfolyam-kockázat

A befektetett tőke és a befektetési terület vagy a befektetés elszámolá- sának, nyilvántartásának pénzneme (devizaneme) eltérő lehet. A devi- zaárfolyam-kockázat az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyam- változásának kockázata. A devizaárfolyam-változás önmagában is képes egy befektetés értékét növelni vagy csökkenteni (a nyilvántartás pénz- nemében kifejezve) még akkor is, ha a befektetési terület pénznemé- ben kifejezve nem történt változás. A devizaárfolyamokat a makrogaz- dasági folyamatok mellett a különböző jegybankok árfolyam- és ka- matpolitikája, valamint a devizapiaci kereslet és kínálati viszonyok is be- folyásolják.

Ingatlankockázat

Az ingatlan-, illetve ingatlanalapú befektetések jellemző kockázata az in- gatlanból származó bevételek (bérbeadás, értékesítés) és kiadások jö- vőbeni bizonytalanságát jelenti. Meghatározói az általános gazdasági, szociográfiai helyzet, az ingatlanpiaci keresletet és kínálatot befolyásoló tényezők, így például a kamatszint és a gazdasági növekedés mértéké- nek alakulása.

Kamat- és hozamkockázat

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (például: állampapír, vállalati kötvény) esetében fennáll a hozamok változásának kockázata. A jegy- banki kamatemelés, inflációs várakozások változása, vagy az ország-koc- kázat negatív változása miatt megemelkedő hozamok (kamatok) kö- vetkeztében csökkenhet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfo- lyama. Csökkenő kamatok esetében ugyanakkor felértékelődik az érték- papírok árfolyama. Az alacsonyabb kamatú, illetve a hosszabb futami- dejű befektetések érzékenyebben reagálnak a változásokra.

Koncentrációs kockázat

Azok a befektetések, melyek egy kisebb földrajzi területen vagy egy-egy iparágban (szektorban) vagy eszköztípusban összpontosulnak (koncent- rálódnak), nagyobb kockázatnak vannak kitéve azáltal, hogy az adott te- rületet, iparágat, eszköztípust érintő esetleges negatív hatások nagyobb hatást gyakorolnak a befektetés értékére. A koncentrációs kockázat csök- kenthető a befektetés sokféleségének növelésével (diverzifikáció).

• Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok földrajzilag kon- centrálódnak, a földrajzi kitettség azon országnak, ország-csoport- nak, régiónak vagy kontinensnek a megnevezése ahol a kockázatok összpontosulnak.

• Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok egy iparágban (szektorban) koncentrálódnak, a szektoriális kitettség azon iparág- nak a megnevezése ahol a kockázatok összpontosulnak.

Likviditási kockázat

A befektetések forgalomképességéből, az adásvétel (tranzakció) időbeli elhúzódásából eredő kockázat. Csökkenő árfolyamok esetén a befekte- tett eszközök elhúzódó értékesítése okozhat veszteséget, míg emelkedő árfolyamok esetén a szabad (likvid) pénzeszközök befektetésének elhú- zódása miatt a hozam egy részétől eshetnek el a befektetők.

Ország- és politikai kockázat

A befektetések értékét a nemzeti és nemzetközi gazdasági és politikai kör- nyezet változásai is befolyásolhatják. A nemzeti kormányok által megha- tározott adórendszer és jogszabályi környezet, a jegybankok kamat-, inf- lációs-, és devizaárfolyam-politikája, nemzetközi egyezmények hatással lehetnek az adott országhoz kapcsolódó befektetések teljesítményére.

Partnerkockázat

A befektetések adásvétele, őrzése, kezelése és értékelése során külső szol- gáltatók és partnerek bevonásából adódó kockázatok, különös tekintet- tel az elszámolások nem-, hiányos vagy késedelmes teljesülésére.

Részvénykockázat

A részvény-, illetve az azon alapuló befektetés értéke akár rövidtávon is jelentősen változhat, az ilyen befektetéseknek jellemzően magas az ár- folyam-ingadozása. A kockázat jelentkezhet egyrészt a kibocsátó vállal- kozás (várható) eredményei, működése következtében, és az általános piaci, gazdasági és politikai folyamatok is kockázatot jelentenek a be- fektetés értékelalakulására.

Visszafizetési (hitel) kockázat

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél stb.) esetében előfordulhat, hogy a kibocsátó a futamidő végén nem fizeti vissza a (teljes) tőkét.

Felhívjuk figyelmét, hogy a szerződéssel kapcsolatos összes befek- tetési kockázatot a szerződő viseli.

I. ALACSONY KOCKÁZATÚ ESZKÖZALAPOK

Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% RMAX index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	1 év

Lehetséges befektetési eszközök

Az eszközalap összetétele

Célzott

Minimum

Maximum

Forint folyószámla, bankbetét, pénzpiaci termékek

100%

Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid le- járatra lekötött bankbetétbe, illetve pénzpiaci termékekbe, vagyis magas likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú befektetésekbe helyezi el. A befektetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy az esz- közalap mindenkori árfolyama ne legyen alacsonyabb az előző napra meghirdetett árfolyamnál, de az eszközalap nem minősül a Bit. 126.§ szerinti tőkevédett eszközalapnak. Az eszközalapban a betéti kamatok minden értékelési napon jóváírásra és tőkésítésre kerülnek.

A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye megha- ladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama az előre rögzített befektetési politikának és az eszközalap portfoliójában kezelt befektetési eszközök piacának függvénye.

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Magyarország
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Likviditás eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	ZMAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	1 év

Lehetséges befektetési eszközök

Az eszközalap összetétele

Célzott

Minimum

Maximum

Forint folyószámla, bankbetét, pénzpiaci befektetési alapok, készpénz, bankbetét

100%

80%

100%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Magyarország
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid le- járatra lekötött bankbetétbe, illetve pénzpiaci befektetési alapokba, va- gyis magas likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú befektetésekbe helyezi el.

A befektetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy az esz- közalap mindenkori árfolyama ne legyen alacsonyabb az előző napra meghirdetett árfolyamnál, de az eszközalap nem minősül a Bit. 126.§ szerinti tőkevédett eszközalapnak.

Az eszközalapban a betéti kamatok minden értékelési napon jóváírásra és tőkésítésre kerülnek. A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye meghaladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú la- kossági lekötésekre adott banki kamatokat.

Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama az előre rögzített be- fektetési politikának és az eszközalap portfoliójában kezelt befektetési eszközök piacának függvénye, előre nem határozható meg, nőhet vagy csökkenhet, így az is előfordulhat, hogy az eszközalap aktuális árfolyama alacsonyabb, mint a megelőző értékelési napon volt.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megenge- dett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem ar- bitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

Jellemzők
Összesített kockázat	+
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% RMAX index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Raiffeisen pénzpiaci eszközalap

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Magyarország
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap Raiffeisen Kamat Prémium Rövid Kötvény Alapba (koráb- ban: Raiffeisen Pénzpiaci Alap) – mögöttes befektetési alapba – fektet, mely elsősorban rövid futamidejű állampapírokba, a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényekbe, bankbetétekbe valamint vállalati kötvényekbe fektet.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Raiffeisen Kamat Prémium Rövid Kötvény Alap (korábban: Raiffeisen Pénzpiaci Alap)	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

A mögöttes alap igyekszik kihasználni az intézményi befektetői mivol- tából eredő előnyöket, így többek között olyan eszközökbe fekteti az összegyűjtött tőkét, melyek mások számára nem érhetők el.

A mögöttes alap alacsony kockázatú befektetést kínál ügyfelei részére, és célja, hogy az általa elért megtérülés meghaladja a bankbetétek és a rövid lejáratú állampapírok hozamát. A mögöttes befektetési alapra vo- natkozó további információk a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx oldalon talál- hatók.

Az eszközalap kezelőjének, csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megenge- dett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem ar- bitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalapban a befektetési jegyek célzott aránya 90–95%, a likvi- ditás biztosítása érdekében az eszközalap készpénzt és bankbetétet is tartalmaz, melyek aránya célzottan 5–10%.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	100% MAX Composite index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	3 év

Raiffeisen kötvény eszközalap

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Magyarország
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap Raiffeisen Kötvény Alapba (mögöttes befektetési alap) fek- tet, mely magyar államkötvények, diszkont kincstárjegyek és nyilváno- san forgalomba hozott, alacsony hitelkockázatú, legjobb besorolású vál- lalati kötvények vásárlásával alakítja ki a befektetés összetételét.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Raiffeisen Kötvény Alap	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

A mögöttes alap célja, hogy középtávon a közvetlen állampapír befekte- tésekkel elérhető hozamot meghaladó megtérülést biztosítson a befekte- tőinek, a közvetlen állampapír befektetések kockázatával összemérhető kockázati szint mellett.

A mögöttes befektetési alap kisebb mértékben készpénzt és bankbeté- tet is tartalmazhat. A mögöttes befektetési alapra vonatkozó további in- formációk a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx oldalon találhatók.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

II. BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK

Növekedési eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	30% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon ma- gyar forintra váltva) + 70% RMAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Kötvény és pénzpiaci befektetési alapok	65–70%	50%	100%
Globális részvény befektetési alapok	25–30%	0%	50%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Kötvény befektetések: Magyarország Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap célja, hogy közepes kockázat mellett inflációt meghaladó hozamokat érjen el. Az eszközalap összetételét a vagyonkezelő hatá- rozza meg a gazdasági és értékpapír-piaci viszonyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy célzottan mintegy 65–70%-ban kötvény és pénzpiaci értékpapí- rokba, a fennmaradó 25–30%-ot elsősorban globális, fejlett és fejlődő piaci részvényekbe fektető befektetési alapok alkotják.

A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától is függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra.

Az eszközalapban az értékpapírok célzott aránya 90–95%, a likviditás biztosítása érdekében a készpénz és bankbetét aránya célzottan 5–10%. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

Menedzselt eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	50% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 50% RMAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Kötvény és pénzpiaci befektetési alapok	45–50%	25%	75%
Globális részvény befektetési alapok	45–50%	25%	75%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	25%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Kötvény befektetések: Magyarország Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap célja, hogy a közepesnél valamivel magasabb kockázatot vállalva dinamikusan növekvő teljesítményt nyújtson. Az eszközalap esz- közmegoszlását – befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a va- gyonkezelő befektetési szakemberei határozzák meg az aktuális érték- papír-piaci viszonyokhoz alkalmazkodva.

A befektetési állomány célzottan mintegy 45–50%-a évesnél rövidebb lejáratú értékpapírba (pénzpiaci befektetés), valamint hosszabb futami- dejű kötvényekbe, főleg államkötvénybe kerül befektetésre. A fennma- radó 45–50%-ot elsősorban globális, fejlett és fejlődő piaci részvényekbe fektető befektetési alapok alkotják.

A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a fent meg- adott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az ak- tuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meghatározásra.

Progresszív eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten kockázatvállaló
Referenciaindex	70% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon ma- gyar forintra váltva) + 30% RMAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	7 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Kötvény és pénzpiaci befektetési alapok	25–30%	0%	50%
Globális részvény befektetési alapok	65–70%	30%	85%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: Kötvény befektetések: Magyarország Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap befektetési politikája elsősorban a fejlett nemzetközi pia- cok dinamikus növekedését használja ki.

Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 65–70%-ban részvény befek- tetési alapok alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államok- ban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő telje- sítményt nyújtó értékpapírokba és – kisebb mértékben – a Budapesti Ér- téktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendel- kező részvényekbe, továbbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvé- nyeibe fektető befektetési alapok is megtalálhatók.

A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke fenn- maradó – célzottan mintegy 25–30%-os – részét kötvényekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától is függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra.

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten kockázatvállaló
Referenciaindex	85% MSCI AC World index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva), 15% RMAX Index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Raiffeisen nemzetközi részvény eszközalap

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alapba (mögöttes be- fektetési alap) fektet, mely befektetési alap a biztonságot és az ágazatok és földrészek szerinti sokféleséget (diverzifikációt) tartja alapvető céljá- nak. Hosszabb távon várhatóan a tőke 80–90%-át fekteti nemzetközi, döntően OECD tagországok tőzsdéin jegyzett részvényekbe, míg a fennmaradó összeget főleg likvid eszközökben tartja.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alap	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

A mögöttes alap teljesítményének értékelésekor 85%-ban a MorganS- tanley cég nemzetközi részvény indexét (MSCI World Index), 15%-ban az RMAX indexet tartalmazó összetett indexet tekinti referencia indexnek. A mögöttes befektetési alap kisebb mértékben készpénzt és bankbeté- tet is tartalmazhat. A mögöttes befektetési alapra vonatkozó további in- formációk a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx oldalon találhatók.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapon belüli befektetések ugyanakkor jellemzően más devizában történnek.

III. SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEKET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK

Abszolút hozam – pozitív nominális hozam elérésére törekvő eszközalap

Jellemzők	Nyilvántartás pénzneme forint
Összesített kockázat	+ + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten kockázatvállaló
Referenciaindex	ZMAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	3 év

Az eszközalap abszolút hozamra törekvő befektetési alapokba fekteti va- gyonát. A mögöttes abszolút hozam alapok kezelői aktív befektetési stra- tégiák kihasználásával, kötvények, részvények, készpénz és a fedezeti ügyletek kombinációjával minden piaci árfolyammozgás mellett (le- gyenek akár csökkenő, emelkedő vagy stagnáló részvényárfolyamok) pozitív nominális hozam elérésére törekednek, a befektetési alapokra ál- talában jellemző indexkövető stratégiával szemben.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Abszolút hozam befektetési alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Ezen eszközalap teljesítményét kisebb árfolyam-ingadozás jellemzi, mint a legtöbb részvényalapét.

Az eszközalap célkitűzése: tőkemegtartás és folyamatos pozitív megté- rülés biztosítása, az eszközalap árfolyam ingadozásának alacsonyan tar- tása mellett.

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

Az eszközalapban a befektetési jegyek célzott aránya 90–95%, a likvidi- tás biztosítása érdekében az eszközalap készpénzt és bankbetétet is tar- talmaz, melyek aránya célzottan 5–10%.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befekte- tésre.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Alternatív energia részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Alternatív energiaszektorban érdekelt részvényekbe fektető befektetési alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: Alternatív energia

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap – befektetési alapokon keresztül – olyan vállalatok rész- vényeibe fektet, amelyek fő tevékenységüket az alternatív energia és energia technológia szektorban végzik. A vállalatok tevékenysége tehát a következő területekre terjedhet ki: megújuló energiaforrások (nap-, szél-, hő- és víz energia) kiaknázása, bio-üzemanyagok termelése, ener- giatárolási és energiatermelési megoldások.

A befektetési alapok pozitív hozamok elérésére törekszenek globális rész- vénybefektetéseikkel. A szektor hosszú távon magasabb hozampoten- ciálja jelentősebb árfolyam-mozgásokkal párosulhat.

Az eszközalap olyan – részvényeket tartalmazó – befektetési alapokba fektet, amelyek kezelői kiváló piac- és befektetési ismeretekkel rendel- keznek az érintett gazdaságokban, valamint múltbeli teljesítményük, költségstruktúrájuk és kockázati mutatóik következetesen a meghirdetett stratégiának megfelelően alakulnak.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befekte- tésre.

Gold nemesfém eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% LBMA Gold Price PM EUR (az érvényes MNB árfolyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Fizikai nemesfémekbe vagy nemesfém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF)	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat •	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: Arany (nemesfém)

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap a – főleg euró elszámolású – mögöttes befektetési alapo- kon keresztül elsősorban az arany világpiaci árfolyamának változásából kíván profitálni. A mögöttes befektetési alapok azáltal biztosítják az arany világpiaci árfolyamának minél pontosabb leképezését, hogy port- folióikban fizikai arany- illetve egyéb nemesfémtartalékokkal vagy aranyra, illetve egyéb nemesfémre szóló határidős szerződésekkel ren- delkeznek.

Az eszközalap likviditását az aktuális készpénz hányadának megemelé- sével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biz- tosítja, így a befektetési jegyek célzottan 90–95%.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik. Az esz- közalapon belüli befektetések azonban más devizában kerülnek befek- tetésre.

Jellemzők	Nyilvántartás pénzneme forint
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MSCI EM index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Infrastruktúra részvény befektetési alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Infrastruktúra részvény eszközalap

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: infrastruktúrához kapcsolódó szektorok (elsősorban építőipar, energiaipar, logisztika)

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap befektetési célja tőkenövekedés elérése befektetési alapokba való befektetéseken keresztül. Az eszközalap stratégiája az infrastruktúrához kapcsolódó szektorokban rejlő növekedési potenciál kiaknázása. Az esz- közalap célja az urbanizáció terjedése miatt rohamosan fejlődő infrastruk- turális beruházásokban rejlő lehetőségek kihasználása.

Az eszközalap befektetéseit alkotó befektetési alapok olyan vállalatokba fek- tetnek világszerte, melyek az infrastruktúrához kapcsolódó szektorban te- vékenykednek. Ez elsősorban a következő szektorokban tevékenykedő vál- lalatokat foglalja magában: energia, kőolaj- és földgázvezeték, építőipar, elektromos berendezések, környezetvédelmi szolgáltatások, alapanyagok, erőforrások, útépítés, szállítás, szállítmányozás és logisztika. Ezen kívül a befektetési alapok olyan vállalatokba is fektethetnek, amelyek ezen szekto- rok finanszírozásával foglalkoznak, hiszen a szektorok fejlődése ezekre a vál- lalatokra is jelentős húzóerőt fejt ki. A befektetési alapok eszközeik többsé- gét olyan társaságokba fektetik, melyeknek székhelye a piaci átlagnál gyor- sabban fejlődő, feltörekvő piacokon található, vagy jövedelmük nagy részét ott termelik.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megál- lapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.

Az eszközalap kezelése során a részvény befektetési alapok súlya a lehető legmagasabb (célzottan 90–95%-os), de – szükség szerint – készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik. Az eszköz- alapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek befekte- tésre.

IV. REGIONÁLIS RÉSZVÉNY ESZKÖZALAPOK

Ázsiai részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MSCI AC Asia ex-Japan (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Ázsiai részvény alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: Ázsia
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap befektetési politikája elsősorban az ázsiai tőzsdék részvé- nyeiben rejlő növekedési potenciál kihasználására törekszik. Az eszköz- alap befektetési célkitűzése a hagyományos részvénypiacok hozamait meghaladó teljesítmény elérése Délkelet-Ázsia, India, Kína fejlődő rész- vénypiacaira esetenként Japán részvénypiacaira történő befektetések- kel.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befekte- tésre.

B-RICH részvény eszközalap (Brazília, Oroszország [Russia], India, Kína [CHina])

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	MSCI EM BRIC (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Az eszközalap – nemzetközi befektetési alapokon keresztül - Brazília, Oroszország (Russia), India és Kína (CHina) tőzsdei részvényeiben rejlő növekedési potenciál kihasználására törekszik. Ez a négy ország jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, nemcsak rövid, hanem hosszú távon is. Ugyanakkor az ezen piacoktól elvárható magasabb hozam na- gyobb árfolyammozgásokkal párosulhat.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Brazil, orosz, indiai, és kínai részvényekbe fektető befektetési alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: Brazília, Oroszország, India, Kína
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelő törekszik a 100%-os részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik. Az esz- közalapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek be- fektetésre.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Latin-amerikai részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MSCI EM LATIN AMERICA (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Latin-amerikai régióba fektető részvény befektetési alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: Latin-Amerika
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap – nemzetközi befektetési alapokon keresztül – olyan magas növekedési potenciállal rendelkező vállalatok részvényeibe fektet, amelyek tevékenységüket Latin-Amerika területén végzik. Az ettől a pi- actól elvárható magasabb hozam nagyobb árfolyammozgásokkal páro- sulhat.

Az eszközalap kezelése során a vagyonkezelő törekszik a lehető legma- gasabb (célzottan 90–95%-os) részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek be- fektetésre.

Fejlődő piaci részvény eszközalap

Jellemzők	Nyilvántartás pénzneme forint
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MSCI EM (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Fejlődő piaci részvényekbe fektető befektetési alapok	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap – nemzetközi befektetési alapokon keresztül – olyan ked- vező gazdasági mutatókkal rendelkező vállalatok részvényeibe fektet, amelyek a fejlődő piacokon végzik fő működésüket. Az eszközalap je- lentős kitettséggel rendelkezik többek között az orosz, kínai, indiai, bra- zil, dél-koreai, dél-afrikai, török, mexikói piacokon. Az ezen piacoktól el- várható magasabb hozam nagyobb árfolyammozgásokkal párosulhat. Az eszközalap olyan – részvényeket tartalmazó – befektetési alapokba fektet, amelyek kezelői kiváló piac- és befektetési ismeretekkel rendel- keznek az érintett gazdaságokban, valamint múltbeli teljesítményük, költségstruktúrájuk és kockázati mutatóik következetesen a meghirdetett stratégiának megfelelően alakulnak.

Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelő törekszik a a lehető leg- magasabb (célzottan 90–95%-os) részvényalap-hányad megtartására, de az kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapon belüli részvényalapok azonban más devizában kerülnek be- fektetésre.

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten kockázatvállaló
Referenciaindex	50% MAX Composite index, 50% MSCI EM Eastern Europe index (az érvényes MNB árfolya- mokon magyar forintra váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Raiffeisen konvergencia eszözalap

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: Kelet-Európa
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

Az eszközalap a Raiffeisen Alapok Alapja Konvergencia alapba (mögöt- tes befektetési alap) fektet, mely tőkéjét a likvid eszközökön felül kizá- rólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti.

A mögöttes alap döntően kelet- és közép-európai – azon belül is első- sorban lengyelországi, csehországi, orosz országi és hazai – államkötvé- nyeket és részvényeket vásároló befektetési alapok jegyeibe fektet.

A befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges likviditás fenn tartása érdekében a mögöttes alap a tőkéjének egy részét likvid eszkö- zökben és/vagy hazai pénzpiaci alapok befektetési jegyeiben tartja.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
Lehetséges befektetési eszközök	Célzott	Minimum	Maximum
Raiffeisen Alapok Alapja Konvergencia	90–95%	80%	100%
Készpénz, bankbetét	5–10%	0%	20%

A mögöttes befektetési alap törekszik arra, hogy egyidejűleg több kü- lönböző eszközcsoportba, iparágba, országba és különböző befektetési stratégiák szerint fektessen be. A mögöttes befektetési alapra vonatkozó további információk a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx oldalon találhatók.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapon belüli befektetések ugyanakkor más devizában is történhet- nek.

V. LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK

DWS II. nemzetközi vegyes eszközalap-csoport

I. RÖVID ÁTTEKINTÉS1

I.1. Főbb jellemzők

• A befektetések hátterét a németországi Deutsche Bank Csoporthoz tartozó DWS Csoport biztosítja.

• A biztosítási eszközalapok mögöttes befektetési alapjai lejáratuk- kor ún. „all-time-high” garanciát nyújtanak, vagyis befektetési jegy- eiket ekkor a – havonta rögzített időpontokban megfigyelt (euróban számított) – legmagasabb árfolyamon váltják vissza (továbbiakban:

„árfolyammaximum-garancia”).

• Az egyes biztosítási szerződések esetében a biztosító dinamikus befektetés-kezeléssel gondoskodik a mögöttes befektetési alapok ár- folyammaximum-garanciájának és a biztosítás lejáratának összehan- golásáról.

• Az eszközalapokba történő befektetések, illetve kifizetések végre- hajtása – összhangban a mögöttes befektetési alapok működésével – havonta, előre rögzített időpontokban történik.

I.2. A főbb jellemzőkről részletesebben

I.2.1. Alapkezelő

A DWS II. 2019–2030 (továbbiakban: DWS II.) eszközalapokhoz rendelt megtakarításokat a biztosító 100%-ban a DWS FlexPension II. 2019– 2030 (továbbiakban: DWS FlexPension II.) befektetési alapokba fekteti. A befektetési alapok kezelője a DWS FinanzService GmbH, Frankfurt, amely a németországi Deutsche Bank Csoporthoz tartozó DWS Cso- port tagja.

I.2.2. A befektetési alap árfolyammaximum-garanciája

A DWS FlexPension II. mögöttes befektetési alapok legfontosabb tulaj- donsága az árfolyammaximum-garancia, ami azt jelenti, hogy lejáratuk- kor e befektetési alapok (euróban jegyzett) jegyei az előre rögzített havi megfigyelési napokon elért legmagasabb árfolyamukon kerülnek kifize- tésre.

• A lejáratkori garantált árfolyam a megfigyelési napokon mért értékek közül a legnagyobb lesz,

• így soha nem süllyedhet egy korábbi – valamely megfigyelési napon elért – maximum alá.

A DWS FlexPension II. befektetési alapokra a garanciát a DWS Investments

S.A. Luxemburg nyújtja. Az UNIQA Biztosító Zrt. sem e mögöttes befek- tetési jegyekre, sem pedig az ezekbe fektető a DWS II. eszközalapok be- fektetési egységeire árfolyam-, tőke-, vagy hozamgaranciát nem vállal. A mögöttes DWS FlexPension II. befektetési alapokra nyújtott árfo- lyammaximum-garancia miatt a 2019.12.31. előtti lejáratú biztosítási szerződések esetén a DWS II. eszközalap-csoport nem választható!

I.2.3. Az árfolyammaximum-garancia

és az egyes biztosítási szerződések összehangolása dinamikus befektetés-kezeléssel

A mögöttes befektetési alapok kezelője évente új, a megelőző befekte- tési alapok árfolyammaximum-garanciáját is öröklő DWS FlexPension II. befektetési alapot tervez kibocsátani.

A biztosító ezekre építve évente további DWS II. eszközalapokat vezet- het be, és ilyenkor automatikus áthelyezéssel és a díjak automatikus át- irányításával gondoskodik arról, hogy a megtakarítás mindig a biztosí- tás tartamának végéhez legközelebbi (de nem későbbi) lejáratú eszköz- alapba kerüljön.

Határozott tartamra kötött biztosítás esetén a céldátum a biztosí- tás lejáratának dátuma, nyugdíjbiztosítás esetén az utolsó biztosí- tási évfordulót megelőző nap. Élethosszig szóló biztosításnál – DWS

II. eszközalap-csoport választása esetén – a szerződéshez külön kell megjelölni céldátumot, amely a biztosítás valamely – 2019. decem- ber 31-nél nem korábbi – évfordulója lehet. Amennyiben az élet- hosszig szóló szerződéshez rendkívüli befizetések is tartoznak, azok mindegyikéhez külön céldátum adható meg. Amennyiben az adott élet- hosszig szóló biztosításhoz vagy az esetleges rendkívüli befizetéséhez tartozó befektetési egységek vagy azok egy része DWS II. eszközalapban van elhelyezve, a céldátum nem módosítható.

I.2.4. Az eszközalapokba történő befektetések, illetve azok visszaváltása

A biztosítási szerződésre díjfizetés bármikor lehetséges, ugyanakkor az eszközalapok befektetési egységei, összhangban a mögöttes befektetési alapok jegyeivel

• évente 13 alkalommal (az ún. jegyzési napokon) vásárolhatók meg, és

• évente 24 alkalommal (az ún. visszaváltási napokon) válthatók vissza.

II. TOVÁBBI FONTOS TUDNIVALÓK

II.1. Fogalmak

Megfigyelési napok: azok a napok, amelyeken a befektetési jegyek ár- folyama megfigyelésre kerül. Ezen árfolyamok közül a legmagasabb ha- tározza meg a DWS FlexPension II. befektetési alapokra vonatkozó ár- folyammaximum-garanciát. A megfigyelési napok a következők:

• minden hónap első tőzsdei kereskedési napja, továbbá

• a december vége előtti 6. kereskedési nap,

a frankfurti tőzsde (Frankfurt am Main) kereskedési naptárának megfe- lelően.

Jegyzési napok: azok a napok, amelyeken a DWS FlexPension II. be- fektetési alapok jegyei megvásárolhatók. A jegyzési napok megegyeznek a megfigyelési napokkal.

Visszaváltási napok: azok a napok, amelyeken a DWS FlexPension II. befektetési alapok jegyei visszaválthatók. A visszaváltási napok:

• minden hónap első tőzsdei kereskedési napja, valamint

• a minden hónap vége előtti hatodik tőzsdei kereskedési nap, a frankfurti tőzsde kereskedési naptárának megfelelően.

A konkrét megfigyelési, jegyzési és visszaváltási napok megtekinthetők a xxx.xxxxx.xx honlapon.

1 Az I. fejezetben leírt tájékoztatás önmagában nem teljes körű, kérjük, olvassa el a további részleteket tartalmazó II. és III. fejezetet is!

II.2. Általános tudnivalók az eszközalapokról és a mögöttes befektetésekről

Eszközalap	Lehetséges befektetési eszközök	A vagyonkezelő mozgástere		Összesített kockázat*	A befektetési alap és az eszközalap
Eszközalap	Lehetséges befektetési eszközök	Minimum	Maximum	Összesített kockázat*	Indítása	Lejárata
DWS II. 2019 eszközalap	DWS FlexPension II 2019 befektetési alap	100%	100%	+	2009. VII. 1.	2019. XII. 31.
DWS II. 2020 eszközalap	DWS FlexPension II 2020 befektetési alap	100%	100%	+	2009. VII. 1.	2020. XII. 31.
DWS II. 2021 eszközalap	DWS FlexPension II 2021 befektetési alap	100%	100%	+	2009. VII. 1.	2021. XII. 31.
DWS II. 2022 eszközalap	DWS FlexPension II 2022 befektetési alap	100%	100%	+	2009. VII. 1.	2022. XII. 31.
DWS II. 2023 eszközalap	DWS FlexPension II 2023 befektetési alap	100%	100%	+	2009. VII. 1.	2023. XII. 31.
DWS II. 2024 eszközalap	DWS FlexPension II 2024 befektetési alap	100%	100%	+	2009. VII. 1.	2024. XII. 31.
DWS II. 2025 eszközalap	DWS FlexPension II 2025 befektetési alap	100%	100%	+	2010. VII. 1.	2025. XII. 31.
DWS II. 2026 eszközalap	DWS FlexPension II 2026 befektetési alap	100%	100%	+	2011. VII. 1.	2026. XII. 31.
DWS II. 2027 eszközalap	DWS FlexPension II 2027 befektetési alap	100%	100%	+	2012. VII. 1.	2027. XII. 31.
DWS II. 2028 eszközalap	DWS FlexPension II 2028 befektetési alap	100%	100%	+	2013. VII. 1.	2028. XII. 31.
DWS II. 2029 eszközalap	DWS FlexPension II 2029 befektetési alap	100%	100%	+	2014. VII. 1.	2029. XII. 31.
DWS II. 2030 eszközalap	DWS FlexPension II 2030 befektetési alap	100%	100%	+	2015. VII. 1.	2030. XII. 31.
DWS II. 2031 eszközalap	DWS FlexPension II 2031 befektetési alap	100%	100%	+	2016. VII. 1.	2031. XII. 31.
Nyilvántartási pénznem	Euró
Referenciaindex	EONIA Total Return Index (az Egynapos Euró Index Átlagból képzett referenciaindex)
Megcélzott ügyfélkör	mérsékelten konzervatív
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

* Az összesített kockázat értéke „+”, amennyiben a befektetést a szerződő az adott eszközalap lejáratáig megtartja. Összesített kockázat a befektetési időszak alatt: „+ + +”

A 2019. december 31. előtti lejáratú biztosítási szerződések esetén a DWS II. eszközalap-csoport nem választható!

II.2.1. A DWS II. eszközalapok vagyonkezelése

A biztosító által kezelt DWS II. eszközalapok és a mögöttes DWS Flex- Pension II. befektetési alapok – bár előbbi 100%-ban az utóbbira épül

– nem azonosak.

A DWS II. eszközalapok vagyonkezelését, valamint az eszközalapok ad- minisztrációját és nettó eszközértékelését a biztosító végzi. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek engedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az érték- papír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapo- dások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére. A DWS II. eszközalapokra vonatkozó értékelési napok megegyeznek a visszaváltási napokkal (II.1. fejezet). Az ezektől ettől eltérő napokra a biztosító kizárólag tájékoztató jellegű árfolyamo- kat közöl.

Az eszközalapokban lévő megtakarításokat a biztosító 100%-ban a DWS FlexPension II. mögöttes befektetési alapokban helyezi el, a befektetési alapokat pedig a DWS FinanzService GmbH, Frankfurt kezeli. Az eszközalapokban egyéb pénzügyi eszköz (így készpénz, bankbetét) nem tartható. A biztosító az eszközalapokat euróban tartja nyilván. Ezeknek megfelelően az eszközalapok befektetési egységeinek vételi árfolyama minden értékelési napon meg fog egyezni a hozzá tartozó mögöttes befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéké- vel.

A DWS II. eszközalapok határozott lejáratúak: a mögöttes befektetési alapok lejáratához igazodva a nevükben jelzett év december 31-én meg- szüntetésre kerülnek.

II.2.2. A DWS II. eszközalapok mögött álló DWS FlexPension II. befektetési alapok felépítése

Az árfolyammaximum-garancia biztosíthatósága érdekében az eszköz- alapok mögött álló DWS FlexPension II. befektetési alapok a lejáratukig hátralévő időtől függő arányban tartalmaznak kötvény- és részvénybe- fektetéseket.

Általánosságban elmondható, hogy a DWS FlexPension II. befektetési alapok indulásukkor főleg részvényeket, a lejáratukhoz közeledve egyre nagyobb arányban kötvényeket tartalmaznak. A befektetési alapok részvényeket tartalmazó része akár tőkeáttételt is alkalmaz- hat, negatív tőkepiaci folyamatok esetén viszont az is előfordulhat, hogy a befektetési alapok egyáltalán nem fektetnek részvényekbe.

II.2.3. Új befektetési alapok és ezekre épülő új eszközalapok

A befektetési alapok kezelője évente új, 1-1 évvel későbbi lejáratú, 15 és fél éves tartamú DWS FlexPension II. befektetési alapokat tervez kibo- csátani. Ebben az esetben:

• az új befektetési alapok kezdeti árfolyama megegyezik majd a meg- előző lejáratú befektetési alapnak az aznapi árfolyamával, és

• az új befektetési alapnak a megelőző lejáratú befektetési alap addig elért garancia-szintje (azaz addigi megfigyelési napok legmagasabb ár- folyama) is átadásra kerül (az árfolyammaximum-garancia „öröklődik”).

Példa az árfolyammaximum-garancia „öröklôdésére”

A biztosító az újonnan bevezetett befektetési alapokra építve új DWS II. eszközalapokat indíthat.

II.2.4. A befektetési tranzakciók időzítése és végrehajtása

A DWS II. eszközalapok esetében a befektetési tranzakciók időzítése

− összefüggésben a mögöttes DWS FlexPension II. befektetési alapok előre rögzített jegyzési és visszaváltási napjaival − eltér a biztosítási fel- tételekben leírt, az értékelési napokhoz kapcsolódó általános szabá- lyozástól. A költségek, terhelések, valamint a vételi és eladási árfolya- mok alkalmazása az általános szabályozás szerint történik.

A befektetési tranzakciók időzítésének és végrehajtásának részletes tech- nikai leírása a III. fejezetben található.

II.2.5. Korlátozások

Két különböző DWS II. eszközalap közötti áthelyezést a szerződő nem igényelhet, arra kizárólag a biztosító részéről, a dinamikus be- fektetés-kezelés részeként kerülhet sor (II.3.1. fejezet).

A DWS II. eszközalapokban lévő extra befektetési egységekből nem lehetséges a folytatólagos díj kiegyenlítése.

II.3. A DWS befektetések személyre szabása

II.3.1. Dinamikus befektetés-kezelés

Az egyes befektetési alapok az árfolyammaximum-garanciát a lejáratuk időpontjára nyújtják.

Annak érdekében, hogy a mögöttes befektetési alap árfolyammaximum- garanciája minél jobban igazodjék a biztosítási szerződéshez, a bizto- sító egy adott szerződés folyamatos díjakból származó befektetéseit au- tomatikusan és költségmentesen mindig abban a DWS II. eszközalapban helyezi el, amelynek lejárata a legközelebb esik a biztosítás lejáratához (de nem későbbi annál).

Az automatikus áthelyezés a rendkívüli befizetésekhez tartozó befekte- tésekre is vonatkozik.

Ezért, ha egy olyan új DWS II. eszközalap kerül bevezetésre, melynek le- járata a korábbiaknál jobban megközelíti a biztosítás lejáratát (de nem későbbi annál), a biztosító

• a DWS II. eszközalapokban tartott befektetési egységeket költség- mentesen áthelyezi az új eszközalapba,

• és a DWS eszközalapokba irányuló, később befizetett folyamatos dí- jakat is az új eszközalapba irányítja át, illetve – rendkívüli befizetés esetén – oda helyezi.

2009. július 1.

2027. május 31. (a biztosítás lejárata)

Példa:

• Az illusztráción a biztosítási szerződés lejárata 2027. május 31. Mivel a 2009. július 1-jén induló eszközalapok közül a 2024-ben lejáró közelíti meg legjobban a biztosítás lejáratát, ezért a megtakarítások kezdetben ebbe az eszközalapba kerülnek.

• 2010. július 1-én az egy év alatt összegyűlt befektetési egységeket a biz- tosító az akkor – várhatóan – bevezetésre kerülő DWS II. 2025 eszköz- alapba helyezi át, és a következő évtől a díjakat is ide irányítja.

• Ez a folyamat – évente – addig ismétlődik, amíg a szerződés befekteté- sei a biztosítás lejáratát közvetlenül megelőző DWS II. 2026 eszköz- alapba nem kerülnek.

A lejáratot megelőző időpontokra a befektetési alapok árfolyammaxi- mum-garanciája nem vonatkozik.

II.3.2. Áthelyezés a szerződéshez rendelt utolsó DWS II. eszközalap lejárata után

Ha a biztosítási szerződés fennállása alatt a szerződéshez rendelt DWS II. eszközalap lejár (megszűnik), akkor az abban elhelyezett befektetési egy- ségek értéke a biztosítási szerződés akkor érvényes 2. sz. mellékletében szereplő eszközalapokba helyezhető át. Amennyiben a szerződő nem jelöl meg a megszűnést megelőző 15. napig új eszközalapot, annak ki- választását a biztosító végzi el.

II.4. A befektetési politika esetleges módosulásai; kockázatok

II.4.1. A jogszabályi környezet esetleges megváltozásának következményei

Ha a DWS II. eszközalapok mögötti DWS FlexPension II. befektetési ala- pok működésére vonatkozó esetleges jogszabály változások a befek- tetési jegyek árfolyam-alakulását negatívan befolyásolnák, úgy ennek következtében a befektetési alap árfolyammaximum-garanciája is csorbulhat.

II.4.2. Új befektetési alapok bevezetésének esetleges korlátai

Szélsőséges piaci körülmények között előfordulhat, hogy az újonnan in- dítandó garantált árfolyamú DWS FlexPension befektetési alap szem- pontjából kedvezőtlen volna, ha az azt megelőző leghosszabb hátra- lévő futamidejű, garantált-árfolyamú alap árfolyammaximum-garanciá- ját vinné tovább.

Ilyen esetekben a DWS Investments S.A. fenntartja a jogot, hogy olyan módon indít új garantált árfolyamú befektetési alapot, hogy ennek ár- folyammaximum-garanciája csak a jövőbeni befektetésekre érvényes, és nem viszi tovább a korábbi befektetési alap árfolyammaximum-garan- ciáját.

Ebben az esetben – szemben a II.3. fejezetben írottakkal – a Bizto- sító csak a jövőbeni díjakat fekteti az új DWS FlexPension befekte- tési alapra épülő új DWS eszközalapjába, de a már felhalmozott be- fektetések nem kerülnek át ebbe az eszközalapba (tehát csak díját- irányítást végez, áthelyezést nem).

A korábban felhalmozott befektetések továbbra is a korábbi DWS II. esz- közalapban maradnak annak lejáratáig, vagy amíg olyan megfelelő, ga- rantált árfolyamú befektetési alap nem indul, amelyre a korábbi árfo- lyammaximum-garancia szintje örökíthető.

Ilyen eseményre (tehát arra, hogy az újonnan indított DWS FlexPension befektetési alap nem örökli a korábbi árfolyammaximum-garanciáját) akkor kerülhet sor, ha például a megelőző lejáratú DWS FlexPension II. befektetési alap befektetéseinek csak kis hányada van nagyobb hozam- kilátással rendelkező eszközökben. Ebben az esetben a leírt eljárásrend biztosítja, hogy az újonnan beérkező befektetések nagyobb eséllyel ré- szesülhessenek a részvénypiaci lehetőségekből.

A módosuló eljárásrend nem érinti sem a korábban, sem az újonnan in- dított DWS FlexPension befektetési alapok saját árfolyammaximum-ga- ranciáját.

A DWS Investments S.A. utoljára 2028-ban (2043-as lejárattal) tervez új DWS FlexPension befektetési alapot indítani, de fenntartja a jogot, hogy egy vagy több éven keresztül, illetve egyáltalán ne indítson új alapot.

II.4.3. Befektetési kockázatok

Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapok mögött álló befektetési alapok azonban más devizában is be- fektethetnek. Az eszközalapok árfolyamkockázatát ezért a devizák közti árfolyam-ingadozások, valamint a pénznemek közötti átváltási költségek is befolyásolhatják.

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő.

(Részletes információ jelen 2. sz. melléklet Befektetési kockázatok című fejezetében található.)

A Biztosító az eszközalapok, valamint az azok hátterét képező be- fektetési alapok tekintetében – függetlenül az utóbbiakra vonatko- zóan mások által nyújtott garanciáktól – semmilyen tőke-, hozam- vagy árfolyamgaranciát nem vállal.

II.5. További befektetési, illetve árfolyam információ

A DWS II. eszközalapok aktuális árfolyama, aktuális befektetési összeté- tele és befektetési politikája a xxxx://xxx.xxxxx.xx internetes oldalon található. A mögöttes befektetési alapokról további információ az ugyanott feltüntetett – a DWS FlexPension II. alapok kezelője által köz- zétett jelentésekre mutató – hivatkozáson keresztül érhető el.

III. A BEFEKTETÉSI TRANZAKCIÓK IDŐZÍTÉSÉVEL

ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TECHNIKAI TUDNIVALÓK

III.1. A DWS II. eszközalapok befektetési egységeinek eladása, illetve visszaváltása

• A Biztosító a DWS II. eszközalapokba irányuló befizetéseket a be- fizetés egyértelmű azonosításának és elfogadásának napját követő munkanapon átmenetileg az E-Kamat technikai alap befektetési egy- ségeire számítja át. A nem euróban előírt díjú szerződések esetén az ehhez szükséges deviza-átváltást is az ugyanezen a napon érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivata- los devizaárfolyamon (keresztárfolyamon) hajtja végre.

A befektetési egységek ezután ebből az alapból kerülnek át a megfe- lelő DWS II. eszközalapba, úgy, hogy

– az E-Kamat technikai alapban tartott befizetést a biztosító a kö- vetkező lehetséges (az E-Kamat technikai alapba helyezést leg- alább 3 munkanappal követő) jegyzési nap előtti 2. munkanapon, az E-Kamat technikai alap aznapi árfolyamán átváltja euró-kész- pénzre;

– ez az euró érték a jegyzési napon, a DWS II. eszközalap aznapi árfo- lyamán kerül befektetési egységekre átszámításra.

• A DWS II. eszközalapokból történő – (részleges) visszavásárlási vagy egyéb – kifizetési kérelmeket a biztosító azok egyértelmű azonosí- tását és elfogadását legalább 2 munkanappal követő első visszavál- tási napon, az eszközalap aznapi árfolyamán számítja át euró-kész- pénzre. Amennyiben a biztosítási szerződés alapján a kifizetést fo- rintban kell teljesíteni, a befektetési egységek így számított euró ér- téke a visszaváltási napot követő második napi MNB devizaárfolya- mon kerül forintra átváltásra.

III.2. A DWS II. eszközalapokba, illetve az azokból történő áthelyezés

A DWS II. eszközalapokba, illetve az azokból történő áthelyezés két- két lépésben történik.

• A DWS II. eszközalapokba történő áthelyezés során:

1. A biztosító az áthelyezendő befektetési egységek értékét – hacsak az adott forrás eszközalap befektetési szabályaiból más nem kö- vetkezik – a kérelem beérkezését, egyértelmű azonosítását és elfo- gadását követő első értékelési napon átmenetileg az E-Kamat technikai alap befektetési egységeire számítja át, az ehhez esetle- gesen szükséges deviza-átváltást is az ugyanezen a napon érvényes MNB devizaárfolyamon (keresztárfolyamon) hajtja végre.

2. A befektetési egységek ebből a technikai alapból kerülnek át a meg- felelő DWS II. eszközalapba, úgy, hogy

– az E-Kamat technikai alapban tartott befektetést a biztosító a le- hetséges legkorábbi (az ezen eszközalapba helyezést legalább 3 munkanappal követő) jegyzési nap előtti 2. munkanapon, az E-Kamat technikai alap aznapi árfolyamán váltja át euró-kész- pénzre;

– ezt az euró értéket a jegyzési napon – a DWS II. eszközalap aznapi árfolyamán – számítja át a DWS II. eszközalap befektetési egysé- geire.

• A DWS II. eszközalapokból történő áthelyezés során:

1. A biztosító az áthelyezésre kerülő befektetési egységeket a kérelem egyértelmű azonosítását és elfogadását legalább 2 munkanappal követő első visszaváltási napon, az eszközalap aznapi árfolyamán számítja át euró-készpénzre.

2. a) Euróban nyilvántartott eszközalapba történő áthelyezés esetén az ezt legalább 2 munkanappal követő első lehetséges értékelési napon, az átváltás napján érvényes árfolyamon történik meg ezen összeg átszámítása a választott új eszközalap befektetési egysé- geire (hacsak annak befektetési szabályaiból más nem követke- zik).

b) Nem euróban nyilvántartott eszközalapba történő áthelyezés ese- tén az ezt követő második napi MNB devizaárfolyamon (kereszt- árfolyamon) az euró-készpénzt a biztosító átváltja a megfelelô de- vizára, majd az ezt követő első lehetséges értékelési napon, az át- váltás napján érvényes árfolyamon történik meg az átváltott ösz- szeg átszámítása a választott új eszközalap befektetési egységeire (hacsak annak befektetési szabályaiból más nem következik).

A DWS II. eszközalapokhoz kapcsolódó – nem választható – technikai jellegű alap:

E-Kamat technikai alap

Az E-Kamat technikai alap vagyonkezelését – beleértve annak admi- nisztrációját és nettó eszközértékelését – a biztosító végzi. Ennek a tech- nikai alapnak a vagyona kizárólag hitelintézeti látra szóló, illetve rövid le- járatra lekötött euró bankbetétben, vagyis magas likviditású, ugyanak- kor alacsony kockázatú befektetésekben kerül elhelyezésre. A befekte- tések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy ezen technikai alap- nak az árfolyama rövid távon is növekvő tendenciát mutasson, alacsony árfolyam-ingadozás mellett. A kamatok naponta jóváírásra és tőkésítésre kerülnek, és a be- és kifizetések is folyamatosan teljesíthetők.

Az E-Kamat technikai alap nyílt végű, tőke- vagy hozamgaranciára vo- natkozó ígéretet nem tartalmaz. Ennek a technikai alapnak a befekteté- sei mindenekelőtt partner-fizetőképességi és likviditási, valamint devi- zaárfolyam-kockázattal rendelkeznek.

A FELTÉTELEKBEN ISMERTETETT, VÁLTOZTATHATÓ ADATOK AKTUÁLIS ÉRTÉKEI

3. sz. melléklet Érvényes: 2014. március 15-től

Termékkód: 483

1. Minimális éves díj: 120000 Ft

2. Az eszközalapok közötti választási lehetőségek: a folya- matos díj, illetve a rendkívüli befizetések a befizetéskor ér- vényes 2. sz. mellékletben szereplő eszközalapokba helyez- hetők el.

3. Minimális rendkívüli befizetés: 50000 Ft.

4. Díjbeszedési költség: 0 Ft.

5. Vételi-eladási árrés: az eladási ár a vételi árat az eladási ár alábbi táblázatban megadott százalékával haladja meg.

Befektetési egység típusa	Vételi-eladási árrés
Kezdeti befektetési egység	3,95%
Megtakarítási befektetési egység	3,95%
Extra befektetési egység	3,95%

6. Kezdeti költség: a kezdeti egységekből kerül elszámolásra, havi mértéke a kezdeti befektetési egységek darabszámára vetített 5,45%-os éves érték 1/12-ed része.

7. Kezelési díj: a befektetési egységekből, havonta kerül el- számolásra, havi mértéke a különböző típusú befektetési egységek darabszámára vetített, az alábbi táblázatba foglalt éves értékek 1/12-ed része.

Befektetési egység típusa	Éves kezelési díj a befektetési egységek arányában
Kezdeti befektetési egység	1,75%
Megtakarítási befektetési egység	1,75%
Extra befektetési egység	0,99%

8. Nyilvántartási költség: havonta 390 Ft, mely a befektetési egységek csökkentésével kerül levonásra.

9. A díjak más eszközalapokba történő átirányítása költség- mentes.

10. Áthelyezési költség: biztosítási évente az első két áthelye- zés költségmentes, ezt követően az áthelyezésre kerülő egy- ségek vételi árának 2,5‰-e, de legalább 250 Ft, legfeljebb 2500 Ft kerül levonásra.

A költség megállapítására az áthelyezés esedékességét meg- előző értékelési napon érvényes vételi árfolyamon kerül sor. Az áthelyezés költségét – ugyanezen az árfolyamon – a biz- tosító az áthelyezendő befektetési egységekből egyenlíti ki. Amennyiben az áthelyezés költsége meghaladná az áthe- lyezendő befektetési egységek értékét, nem kerül sor áthe- lyezésre.

Az azonos eszközalapban található folyamatos díjakból szár- mazó egységek áthelyezési igénye esetén a kezdeti és meg- takarítási egységek együttesen, azonos arányban kerülnek áthelyezésre.

Külön-külön áthelyezésnek minősülnek a folyamatos díjak- ból származó, továbbá az egyes rendkívüli befizetésekből származó extra befektetési egységeknek az áthelyezései, va- lamint a különböző eszközalapokból, illetve a különböző eszközalapokba történő – akár egyidejű – áthelyezések.

Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.

11. A részleges visszavásárlás feltételei:

a) a szerződésen maradó megtakarítási befektetési egysé- gek összesített befektetési értéke legalább 120000 Ft legyen,

b) a részlegesen visszavásárlásra kijelölt megtakarítási be- fektetési egységek összesített befektetési értéke leg- alább 50000 Ft legyen.

E feltételek ellenőrzéséhez a biztosító az utolsó ismert vé- teli árfolyamokat veszi alapul.

12. A részleges visszavásárlás költsége: részleges visszavá- sárlás esetén a kifizetendő összeg 2,5‰-e, de legalább 250 Ft, legfeljebb 2500 Ft kerül levonásra.

Külön-külön részleges visszavásárlásnak minősülnek a meg- takarítási, illetve a különböző rendkívüli befizetésekből szár- mazó extra befektetési egységek – akár egyidejű – részle- ges visszavásárlásai.

Az egyes rendkívüli befizetésekből származó befektetési egységek 100%-ban történő visszavásárlása is a szerződés részleges visszavásárlásának minősül.

13. A szerződőnek a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztató kézhezvételétől számított 30 napon belül bejelentett fel- mondása esetén a biztosító által érvényesített költségek a következők:

− a szerződés kockázatelbírálási, nyilvántartási és kötvé- nyesítési költsége 10000 Ft, továbbá

− az esetlegesen elvégzett orvosi vizsgálatok számlával igazolható költsége.

Az árfolyamok változásából adódó kockázatot a biztosító nem vállalja át, azaz a díj befektetése és a befektetési egy- ségek visszaváltási napja közötti esetleges árfolyamválto- zásból adódó veszteséget, illetve nyereséget a biztosító az elszámolásban a szerződőre hárítja, illetve javára jóváírja.

14. Tájékozódási lehetőségek: az eszközalapokról, az aktuális ár- folyamokról, illetve az egyes szerződésekről a napi tájékozó- dás lehetőségei az alábbiak:

• az UNIQA Biztosító Zrt. alábbi telefonszámán:

x00 0 000-0000

• az UNIQA Biztosító Zrt. internetes honlapján: xxx.xxxxx.xx

A fentieken kívül a biztosító a szerződésről évente egyszer részletes írásos elszámolást küld a szerződőnek.

A szerződő kérésére készített további írásos elszámolásokért alkalmanként 500 Ft költség kerül felszámításra.

Halál esetére szóló kiegészítô biztosítás feltételei

Termékkód: 817

Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosí- tás csak valamely életbiztosítási szerződéshez (alapbiztosítás- hoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen felté- telekben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alap- biztosítás feltételei tartalmazzák.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos.

A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – ki- egészítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat jelöltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hoz- zájárulása is szükséges.

A szolgáltatásra – ellenkező kikötés hiányában – az alapbiz- tosítás haláleseti kedvezményezettje jogosult. Az alapbiz- tosítás biztosítottjától eltérő személyre kötött kiegészítő biz- tosítás kedvezményezettje a kiegészítő ajánlaton jelölhető meg.

2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető.

Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő biz- tosítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Élethosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskö- téskor kell meghatározni.

A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával

A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik bizto- sítási évfordulóval – utólag is megköthető, de – határozott tartamú alapbiztosítás esetén – lejáratának meg kell egyez- nie az alapbiztosítás lejáratával.

A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.

3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyi- ben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkötésre, az a kockázatviselés kezdete és a várakozási idő szempontjából önálló megítélés alá esik.

A biztosító az orvosi vizsgálat nélkül létrejövő kiegészítő biz- tosításokra 6 havi várakozási időt köt ki, azaz a biztosí- tottnak a kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónapon belüli elhalálozása esetén a biztosító jelen haláleseti kiegészítő biztosításra szolgálta- tást nem teljesít, csak a kiegészítő biztosításra befizetett dí- jakat téríti vissza.

Kivételt képez, ha a halál oka a kockázatviselés kezdete után

elszenvedett baleset volt.

Baleset a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, melynek következtébe a biztosított elhalálo- zik.

A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.

4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése)

megszűnik

− a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;

− a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén;

− a kiegészítő biztosítás lejáratakor;

− az alapbiztosítás megszűnése,

− az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben;

− az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is).

5. A jelen kiegészítő biztosítást a szerződő a biztosítási évfor- dulóval felmondhatja. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS

6. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított a jelen ki- egészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül elhalálozik.

7. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kedvezmé- nyezett a jelen kiegészítő biztosításra érvényes aktuális biz- tosítási összegre jogosult. Amennyiben a biztosított a ki- egészítő biztosítás lejáratakor életben van, a kiegészítő biz- tosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

8. A jelen kiegészítő biztosításra a szerződéskötéskor külön biz- tosítási összeget kell megjelölni. Az egyes biztosítási évekre érvényes aktuális biztosítási összeg a vállalt értékkövetés (IV. fejezet) eredményeként növelt biztosítási összeg.

III. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

9. A biztosítás díját a választott biztosítási összeg mellett a ki- egészítő biztosítás tartama és a biztosított kora határozza meg. A díjat befolyásolhatja továbbá egyebek mellett a biz- tosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékeny- sége, egészségi állapota is

10. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.

Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.

11. Amennyiben az alapbiztosítás a folytatólagos díj nem fize- tése miatt megszûnik, a kiegészítő biztosítás megszünte- tésre kerül.

12. Amennyiben a díjnemfizetés miatt megszüntetett alapbiz- tosítás reaktiválásra kerül, a kiegészítő biztosítás kockázat-

viselése – esetlegesen új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezésével – az alap - és kiegészítő biztosítás(ok) elmaradt teljes díjának beérkezését követő nappal újra kez- dődik.

13. Amennyiben a díjmentesített alapbiztosításra újraindul a díjak fizetése, a kiegészítő biztosítás érvénybe helyezésére nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írá- sos beleegyezése új kiegészítő biztosítás köthető.

IV. ÉRTÉKKÖVETÉS

14. A biztosító évente – az alapbiztosításra vonatkozó feltéte- leknek megfelelően – indexálhatja a kiegészítő biztosítás díját, mely emelés módosítja a kiegészítő biztosítás biztosí- tási összegét is.

15. Ha a szerződő a biztosító által megajánlott indexnél na- gyobb mértékű díjemelést kér, a biztosító újabb egészségi nyilatkozatot, esetleg orvosi vizsgálatot kérhet és jogosult a díjemelés mértékét korlátozni, illetve az emelést – a ki- egészítő biztosításra vonatkozóan – elutasítani.

V. A BEFEKTETÉSI HOZAMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS

16. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.

VI. MARADÉKJOGOK

17. A jelen kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz vissza- vásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.

VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

18. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

19. A szolgáltatás teljesítésének feltételei, a biztosító mente- sülésének, kockázata szűkítésének feltételei megegyez- nek az alapbiztosítás feltételeiben foglaltakkal. Amennyiben a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

20. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja (amennyiben nem azonos az alapbiztosítás biztosítottjával) csak az alapbizto- sítás biztosítottjának belegyezésével léphet a szerződő he- lyébe.

Xxxxxxxx halál esetére szóló kiegészítő biztosítás feltételei

Termékkód: 831

Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70-74) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosí- tás csak valamely életbiztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosí- tás feltételei tartalmazzák.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos.

A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges.

A kiegészítő biztosításnak nem lehet biztosítottja az a sze- mély, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat, ellátást állapítottak meg, akinek baleseti járadé- kot vagy rehabilitációs járadékot, ellátást folyósítanak, illetve aki ezekre irányuló kérelmet nyújtott be.

A szolgáltatásra – ellenkező kikötés hiányában – az alapbiz- tosítás haláleseti kedvezményezettje jogosult. Az alapbizto- sítás biztosítottjától eltérő személyre kötött kiegészítő bizto- sítás kedvezményezettje a kiegészítő ajánlaton jelölhető meg.

2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető.

Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Ha a biztosított életkora az alapbiztosítás lejáratakor magasabb 65 évnél, a kiegészítő biztosítás a biztosított 65. születés- napját követő biztosítási évfordulót megelőző nap vé- gével megszűnik.

Élethosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskö- téskor kell meghatározni.

A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető.

A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.

3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kezdetére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Ameny- nyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkötésre, az a kockázatviselés kezdete szempontjából önálló megítélés alá esik.

A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.

4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése)

megszűnik

– a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;

– a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén;

– a kiegészítő biztosítás lejáratakor;

– az alapbiztosítás megszűnése,

– az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben;

– az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is)

– a biztosított 65. születésnapját követő biztosítási évfor- dulót megelőző nap végével.

5. A jelen kiegészítő biztosítás a biztosítási évfordulóval fel- mondható. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS

6. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított a jelen ki- egészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül bekövetkezett balesetből eredően, a baleset bekö- vetkeztétől számított 1 éven belül elhalálozik.

Baleset a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, melynek következtébe a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy maradandó egészségkárosodást szenved.

7. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kedvezmé- nyezett a jelen kiegészítő biztosításra érvényes aktuális biz- tosítási összegre jogosult. Amennyiben a biztosított a ki- egészítő biztosítás lejáratakor életben van, a kiegészítő biz- tosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

III. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

9. A biztosítás díját a választott biztosítási összeg határozza meg. A díjat befolyásolhatja egyebek mellett a biztosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékenysége, egészségi állapota is.

10. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyi- dejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfi- zetni.

Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.

11. Amennyiben az alapbiztosítás a folytatólagos díj nem fize- tése miatt megszûnik, a kiegészítő biztosítás megszünte- tésre kerül.

12. Amennyiben a díjnemfizetés miatt megszüntetett alapbiz- tosítás reaktiválásra kerül, a kiegészítő biztosítás kockázat-

Amennyiben a díjmentesített alapbiztosításra újraindul a díjak fizetése, a kiegészítő biztosítás érvénybe helyezésére nincs lehetőség, de új kockázatelbírálás után, a biztosító írá- sos beleegyezése új kiegészítő biztosítás köthető.

IV. ÉRTÉKKÖVETÉS

13. A biztosító évente – az alapbiztosításra vonatkozó feltéte- leknek megfelelően – indexálhatja a kiegészítő biztosítás díját, mely emelés módosítja a kiegészítő biztosítás biztosí- tási összegét is.

14. Ha a szerződő a biztosító által megajánlott indexnél na- gyobb mértékű díjemelést kér, a biztosító újabb egészségi nyilatkozatot, esetleg orvosi vizsgálatot kérhet és jogosult a díjemelés mértékét korlátozni, illetve az emelést – a ki- egészítő biztosításra vonatkozóan – elutasítani.

V. A BEFEKTETÉSI HOZAMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS

15. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.

VI. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE

16. A szolgáltatás teljesítéséhez a baleset helyének, idejének, körülményeinek, következményeinek leírása és az azt do- kumentáló iratok benyújtása minden esetben szükséges.

VII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK

17. A biztosító mentesülésére, kockázata szűkítésére az alap- biztosítás feltételeiben foglaltak vonatkoznak.

18. A szolgáltatás teljesítése alól akkor is mentesül a biztosító, ha a biztosítási eseményt okozó balesetet a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.

Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül különösen az a baleset, amely a biztosított

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) álla- potával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fo- gyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok sze- dése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő ittasság melletti, és egyéb közlekedési sza- bályt is megsértő gépjárművezetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

Amennyiben a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

19. A biztosító kockázatviselés köréből – az alapbiztosítás felté- teleiben foglaltak mellett – az alábbi eseményeket is ki- zárja:

– foglalkozási ártalom és annak következményei;

– szilárd, légnemű, folyékony anyagok szándékos bevétele, belégzése miatti sérülés;

– gyógyszeres kezeléssel, drogfogyasztással, kábító hatású szerek fogyasztásával, 0,8 ezreléket meghaladó alkoho- los befolyásoltsági állapottal okozati összefüggésbe hoz- ható esemény;

– gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás következményei (kivéve, ha a beavatkozás biztosítási esemény hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt vált szükségessé);

– napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, továbbá fagyás következménye, ha a balesettel nincs okozati összefüg- gésben;

– hasi-, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sérve- sedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés következ- ménye, ha a balesettel nincsenek okozati összefüggés- ben.

Amennyiben a biztosított halálát valamely kizárt kockázat okozta, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

20. A jelen kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz vissza- vásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.

21. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

22. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja (amennyiben nem azonos az alapbiztosítás biztosítottjával) csak az alapbizto- sítás biztosítottjának belegyezésével léphet a szerződő he- lyébe.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő biztosítás feltételei

Termékkód: 872

Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosí- tás csak valamely életbiztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosí- tás feltételei tartalmazzák.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos.

A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges.

A kiegészítő biztosításnak nem lehet biztosítottja az a sze- mély, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági ellátást állapítottak meg, akinek baleseti járadékot vagy re- habilitációs ellátást folyósítanak, illetve aki ezekre irányuló kérelmet nyújtott be.

A szolgáltatásra - ellenkező kikötés hiányában – a kiegé- szítő biztosítás biztosítottja jogosult.

2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető.

Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Ha a biztosított életkora az alapbiztosítás lejáratakor magasabb 65 évnél, a kiegészítő biztosítás a biztosított 65. születés- napját követő biztosítási évfordulót megelőző nap vé- gével megszűnik.

Élethosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskö- téskor kell meghatározni.

A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető.

A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható.

3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkö- tésre, az a kockázatviselés kezdete szempontjából önálló megítélés alá esik.

A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani.

4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése) megszűnik

– a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;

– a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén;

– a kiegészítő biztosítás lejáratakor;

– az alapbiztosítás megszűnése,

– az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben;

– az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is)

– a biztosított 65. születésnapját követő biztosítási évfor- dulót megelőző nap végével;

– ha a jelen kiegészítő biztosításra teljesített szolgáltatások összesített százalékos értéke eléri a 100%-ot.

5. A jelen kiegészítő biztosítás a biztosítási évfordulóval fel- mondható. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS

6. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított – a jelen kiegé- szítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül bekövetkezett – balesete miatti, a baleset bekövetkeztétől számított 2 éven belül megállapított maradandó egész- ségkárosodása.

7. Jelen feltételek szempontjából baleset a biztosított akara- tától független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek kö- vetkeztében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy ma- radandó egészségkárosodást szenved.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rok- kantság) a biztosított közvetlenül baleseti eredetű anató- miai elváltozással járó funkciókárosodása, végleges egész- ségkárosodása, testi vagy szellemi teljesítőképességének végleges csökkenése.

8. A jelen kiegészítő biztosításra a szerződéskötéskor külön biz- tosítási összeget kell megjelölni. Az egyes biztosítási évekre érvényes aktuális biztosítási összeg a vállalt értékkövetés (IV. fejezet) eredményeként növelt biztosítási összeg.

9. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a ki- egészítő biztosítás baleset időpontjában érvényes aktuális biztosítási összegének a megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát téríti.

10. A bekövetkezett maradandó egészségkárosodás százalé- kos mértéke a felsorolt testrészek és érzékszervek elvesz- tése vagy funkcióképtelensége esetén, az összes körülményt figyelembe vevő orvosi vizsgálat során, az alábbi táblázat iránymutató mértékei alapján kerül megállapításra:

Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése Egyik szem látóképességének teljes elvesztése Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése Szaglóérzék teljes elvesztése

Ízlelõképesség teljes elvesztése

Egy kar vállízülettõl való teljes elvesztése vagy teljes mûködõképtelensége

Egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése

100%

50%

60%

30%

10%

70%

15. Amennyiben az alapbiztosítás a folytatólagos díj nem fize- tése miatt megszûnik, a kiegészítő biztosítás megszünte- tésre kerül.

vagy teljes mûködõképtelensége Egy kar könyökízület alattig való teljes elvesztése	65%
vagy teljes mûködõképtelensége	60%
Egyik kéz teljes elvesztése	55%
Hüvelykujj elvesztése	20%
Mutatóujjak elvesztése	10%
Többi ujj elvesztése, egyenként	5%
Egy láb combközép fölöttig való teljes elvesztése
vagy teljes mûködõképtelensége Egy láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes mûködõképtelensége	70% 60%
Egyik láb térdig elvesztése	50%
Egyik lábszár térd alattig történõ elvesztése	45%
Lábfej elvesztése	40%
Nagyujj elvesztése	5%
Más lábujj elvesztése, egyenként	2%

16. Amennyiben a díjnemfizetés miatt megszüntetett alapbiz- tosítás reaktiválásra kerül, a kiegészítő biztosítás kockázat- viselése – esetlegesen új kockázatelbírálás után, a biztosító írásos beleegyezésével – az alap - és kiegészítő biztosítás(ok) elmaradt teljes díjának beérkezését követő nappal újra kez- dődik.

IV. ÉRTÉKKÖVETÉS

Testrészek vagy érzékszervek részleges elvesztése vagy funk- ciócsökkenése esetén a biztosító a táblázat megfelelően csökkentett értékeit veszi figyelembe.

A táblázatban nem szereplő esetekben a biztosító orvos szakértője állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben károsodott. A biztosító orvos szakértőjének megállapítása független min- den más orvosi és társadalombiztosítási szerv vagy testület, valamint más orvos szakértők, intézmények megállapításá- tól.

11. Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek ká- rosodnak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor a szolgáltatás meghatározásánál az elő- zetes rokkantság százalékos mértéke levonásra kerül.

12. Ha a kiegészítő biztosítás tartamán belül több biztosítási esemény következett be, vagy ugyanazon balesetből ere- dően, több szervet, testrészt érintő többszörös károsodás vagy funkciócsökkenés következett be, a megállapított egészségkárosodások (rokkantságok) százalékos mértékei összeadódnak, de a biztosító szolgáltatása – a kiegészítő biztosítás teljes tartamán belül összességében – nem ha- ladhatja meg a 100%-os egészségkárosodási mértéknek megfelelő szolgáltatási összeget.

III. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

13. A biztosítás díját a választott biztosítási összeg határozza meg. A díjat befolyásolhatja egyebek mellett a biztosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékenysége, egészségi állapota is

14. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyi- dejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfi- zetni.

Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.

17. A biztosító évente – az alapbiztosításra vonatkozó feltéte- leknek megfelelően – indexálhatja a kiegészítő biztosítás díját, mely emelés módosítja a kiegészítő biztosítás biztosí- tási összegét is.

18. Ha a szerződő a biztosító által megajánlott indexnél na- gyobb mértékű díjemelést kér, a biztosító újabb egészségi nyilatkozatot, esetleg orvosi vizsgálatot kérhet és jogosult a díjemelés mértékét korlátozni, illetve az emelést – a ki- egészítő biztosításra vonatkozóan – elutasítani.

V. A BEFEKTETÉSI HOZAMBÓL VALÓ RÉSZESEDÉS

19. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.

VI. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE

20. A szolgáltatás teljesítéséhez a baleset helyének, idejének, körülményeinek, következményeinek leírása és az azt do- kumentáló iratok benyújtása minden esetben szükséges. A biztosító kérheti a biztosított személyes vizsgálatát is.

21. A biztosító a maradandó egészségkárosodás (rokkantság) mértékét legkorábban a balesetet követő 30 nap elteltével, legkésőbb, illetve véglegesen a balesetet követő két év elteltével állapítja meg.

Ha a baleset következtében a biztosított 30 napon belül meghal, a szolgáltatás nem igényelhető. Ha a biztosított 30 nap után, de még azelőtt meghal, hogy a biztosító a ma- radandó egészségkárosodás mértékét megállapította volna, a szolgáltatást a rendelkezésre álló orvosi dokumentumok alapján határozza meg.

VII. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE, KIZÁRÁSOK

22. A biztosító mentesülésére, kockázata szűkítésére az alap- biztosítás feltételeiben foglaltak vonatkoznak.

23. A szolgáltatás teljesítése alól akkor is mentesül a biztosító, ha a biztosítási eseményt okozó balesetet a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül különösen az a baleset, amely a biztosított

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) álla- potával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fo- gyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok sze- dése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérő ittasság melletti, és egyéb közlekedési sza- bályt is megsértő gépjárművezetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

24. A biztosító kockázatviselés köréből – az alapbiztosítás felté- teleiben foglaltak mellett – az alábbi eseményeket is ki- zárja:

– foglalkozási ártalom és annak következményei;

– szilárd, légnemű, folyékony anyagok szándékos bevétele, belégzése miatti sérülés;

– gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás következményei (kivéve, ha a beavatkozás biztosítási esemény hatálya alá tartozó baleseti esemény miatt vált szükségessé);

– napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, továbbá fagyás következménye, ha a balesettel nincs okozati összefüg- gésben;

– hasi-, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sérve- sedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés következ- ménye, ha a balesettel nincsenek okozati összefüggés- ben.

Amennyiben a biztosított egészségkárosodását valamely ki- zárt kockázat okozta, a kiegészítő biztosításra szolgáltatás nem kerül kifizetésre.

VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

25. A jelen kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz vissza- vásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.

26. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

27. Jelen kiegészítő biztosítás biztosítottja (amennyiben nem azonos az alapbiztosítás biztosítottjával) csak az alapbizto- sítás biztosítottjának belegyezésével léphet a szerződő he- lyébe.

UNIQA Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000

Levelezési cím: 1390 Budapest, 62. Pf. 197

E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx

H 1977/ 2016. 07./ 183

Document Metadata

Table of Contents

Folyamatos díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Document Metadata