A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

A CIG Pannónia Zrt. (a továbbiakban: biztosító) az Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei rendelkezéseinek valamint az azt kiegészítő feltételeknek és záradékoknak megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít, a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események véletlen, váratlan, balesetszerű bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben meghatározott vagyontárgyakban keletkezett vagyoni (dologi) károk, valamint a biztosított költségek megtérítésére korlátozódik, amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási díjat megfizette.

A jelen feltételek, az ezt kiegészítő feltételek és záradékok alapján létrejött szerződésekre a Biztosító Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételei (ÁVSZF) rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha jelen feltétel valamely kérdésben a ÁVSZF rendelkezéseitől eltér, akkor

– amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a ÁVSZF rendelkezéseivel, akkor a feltételt és a ÁVSZF-et értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;

– amennyiben a ÁVSZF és a feltétel eltérő rendelkezései egymást kizárják, a feltétel rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jelen Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei alkalmazásával megkötött Biztosítási Szerződés nem minősül fogyasztói szerződésnek.

A. GÉPBIZTOSÍTÁS

I. A kockázatviselés helye, a biztosító kockázatviselése

1. A kockázatviselés helye a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződésben megjelölt üzemhelye, önjáró (hordozható) gépek, berendezések, készülékek esetén a megjelölt területi hatályon belüli üzemhelyek.

2. A biztosító kockázatviselése az üzemhelyen üzemkész állapotban felállított (üzemelő vagy munkaszünet miatt leállított) biztosított vagyontárgyakra terjed ki.

Üzemkész állapotban felállított egy vagyontárgy, ha az a kipróbálás és a próbaüzem befejezése után a normál üzemelésre készen áll.

3. A biztosító kockázatviselése a 2. pontban meghatározottakon túlmenően kiterjed a vagyontárgyak:

a) karbantartásának, átvizsgálásának, tisztításának és üzemhelyen belüli áthelyezésének (kivéve szállítás) időtartamára,

b) valamely biztosítási esemény miatt szükséges leállításának, szét- és összeszerelésének, valamint javításának időtartamára, kivéve az esetleges szállítás időtartamára

(szállítás: a rakodás megkezdésétől a rendeltetési helyen történő lerakodás befejezéséig terjedő időtartam).

II. Biztosított vagyontárgyak

1. A különös feltételek alapján biztosítható elektromos berendezések:

a) információs berendezések,

b) kommunikációs berendezések,

c) folyamatirányító berendezések,

d) elektromos fotó és sokszorosító berendezések,

e) elektromechanikus berendezések, mint

- orvosi berendezések,

- röntgenberendezések (sugárgyógyászat berendezései),

- hang- és képtechnikai berendezések,

- elektromechanikus iroda-berendezések,

- mérő és szabályozástechnikai berendezések.

2. A különös feltételek alapján biztosítható számítógépek és tartozékok:

a) elektronikus számítógépek és rendszereik, valamint az ezekhez tartozó periféria egységek,

b) a számítógépek üzemeléséhez elengedhetetlen operációs rendszerek,

c) légkondicionáló berendezések, szünetmentes áramforrások csak az adatfeldolgozó berendezéssel összefüggésben,

d) berendezéseket és gépeket vezérlő számítógép egységek.

3. biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában, adatközlőiben azonosítható módon meghatározott, a biztosított tulajdonában levő, illetve általa üzemeltetett vagyontárgyak (gépek, berendezések, készülékek).

Amennyiben egy szerződéstétel alatt több önálló (vagy összetartozó) vagyontárgy összevontan kerül biztosításra, a biztosító a vagyontárgyakat úgy tekinti, mintha azokat külön tételekként biztosították volna.

III. A vagyontárgyak biztosítási értéke és biztosítási összege

1. A biztosító a vagyontárgyak következő értékeit tekinti biztosítási értéknek:

a) Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légifuvar), a vám és a szerelés költségeit. A beszerzési költségek meghatározásánál engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vehetők figyelembe.

b) Időérték: a vagyontárgy új értéke csökkentve az időközi elhasználódás (műszaki avulás) mértékének megfelelő összeggel.

2. A biztosítási szerződésben a biztosított vagyontárgyak új értékének megfelelő összeget (továbbiakban: biztosítási összeg) kell szerződés tételenként meghatározni. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak időértékének megfelelően csak abban az esetben határozható meg, ha azt a biztosító a szerződéskötéskor elfogadta.

3. Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgyat a szerződéskötés időpontjában már nem gyártják, a biztosítási összeget az utolsó gyártási időpontban érvényes új értékének megfelelően kell meghatározni, figyelembe véve az időközben bekövetkezett árváltozásokat. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy új értékének figyelembe vételével kell a vagyontárgy biztosítási összegét meghatározni.

IV. Biztosítási események

Biztosítási esemény a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkező minden olyan előre nem látható, véletlen és váratlan esemény, amely nem szerepel a kizárások fejezetében és a biztosítási szerződés szerinti kiegészítő feltételekben, valamint záradékokban, és amelyek következtében a biztosított vagyontárgyakban olyan mértékű károsodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását illetve pótlását.

V. Kizárások

1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a ÁVSZF Általános Kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésére, amelyek:

a) a biztosított által okozott olyan károk, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;

b) a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkeztek;

c) a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás elmulasztása miatt keletkeztek;

d) tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korrózió, vízkövesedés, illetve más üledék hatása miatt keletkeztek;

e) a károsodott vagyontárgy további használatát nem befolyásoló értékcsökkenésből származnak;

f) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek formájában jelentkeznek;

g) közvetett károk: a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség);

h) lopás miatt keletkeztek, továbbá olyan veszteségek és károk, melyek csupán leltározáskor derülnek ki;

i) elektromos áram, távhő, víz, illetve gáz szolgáltatásának kimaradása, illetve megváltoztatása miatt keletkeztek;

j) a számítógépek egységein, tárolóin levő adatokban és programokban keletkeztek;

k) külső, a számítógépbe nem fixen beépített adathordozókban, valamint az ezeken levő adatokban és programokban keletkeztek;

l) szerszámokban és a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben (pl. festék kazetták és szalagok, mintázó hengerek, klisék, formák), nem alkatrésznek minősülő anyagokban, (pl. filmek, papírok, textil és műanyag bevonatok, kép és hanghordozók), üzemi- és segédanyagokban (pl. katalizátorok, hűtőanyagok, tisztítószerek, kenőanyagok, tüzelőanyagok) keletkeztek, kivéve azon részegységeket, alkatrészeket, melyekre kiegészítő feltételek alapján a biztosítási szerződés szerinti fedezet kiterjesztésre került, továbbá azt az esetet, ha a biztosított vagyontárgy teljes (totál) kárt szenvedett és annak biztosítási összege az alkatrészek, tartozékok értékének figyelembevételével került meghatározásra.

j) A betöréses lopás károk, amennyiben a telephely védelmi szintje minimális mechanikai védelemi szintnek nem felel meg.

Minimális a mechanikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják:

a. a minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

− 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú

− speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el.

b. az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek

c. az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel- kombinációjú zár, illetve minden egyedi MABISZ Ajánlással rendelkező lamellás zár, vagy elektromos ill. elektronikus működtetésű zár

x.xx ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében min. 6 mm vastagságúak

Fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük.

2. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatása teljesítésére, ha egy biztosítási esemény bekövetkezése miatti kárigény bejelentése után a vagyontárgyat a szükséges javítás (helyreállítás) nélkül üzemben tartják.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek megtérítése jogszabály vagy más szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik. Ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérítési kötelezettségét tagadja, és a kár biztosítási esemény bekövetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a különös feltételek rendelkezéseinek megfelelően megtéríti és ezt követően visszakövetelési jogát a károkozóval szemben érvényesíti.

4. Amennyiben egy kárigény felmerülésekor más – ugyanazon kockázatot fedező – biztosítás is érvényben van, a biztosító kártérítési kötelezettsége csak azon összeg erejéig terjed, amely a két érvényes biztosítás szolgáltatási maximuma közötti különbség, feltéve, hogy jelen biztosítás szolgáltatási maximuma magasabb.

VI. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése

1. A biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegig terjed.

A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét.

Ha egy biztosítási tétel alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen vagyontárgyakat külön tételként biztosították volna.

2. Teljes (totál) kár esetén a kárösszeg megállapításánál a biztosító a károsodott vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában meghatározható időértékét, a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodása mértékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállítási költségeket veszi alapul, azonban nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többletköltségeket.

A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyontárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak biztosítási értékét elérik vagy meghaladják.

A biztosító a káridőponti idő érték meghatározásánál a vagyontárgy első (új állapotban történő) üzembe helyezésétől eltelt időt, az üzemeltetési körülményeket, illetve az időközi javításokat, felújításokat veszi figyelembe.

Amennyiben a biztosítási esemény a biztosított vagyontárgy első (új állapotban) üzembe helyezésétől számított 6 hónapon belül következik be, a biztosító értékcsökkenést nem vesz figyelembe.

3. Számítógépek és tartozékaik esetében a minimális értékcsökkenés 10% évente, ettől függetlenül a biztosító minimális szolgáltatási kötelezettsége a 70 %-os értékcsökkenéssel számított káridőponti értékig terjed.

4. A biztosító teljes (totál) kár esetén az időérték meghatározásánál figyelembe veszi a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a szerelés költségeit abban az esetben, ha ezeket a költségeket a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vették, és a pótlás során ezek a költségek ténylegesen felmerültek.

5. A biztosító a javítható károk esetén a javítási, illetve helyreállítási költségek meghatározásánál figyelembe veszi a szükséges szétszerelés és összeszerelés költségeit, a javító műhelybe szállítás és visszaszállítás fuvarköltségeit, valamint a vámköltségeket addig a mértékig, ameddig ezek a költségek benne vannak a biztosítási összegben.

6. A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy idő- értéke emelkedik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző időértékhez képest, kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási értéke az új érték.

7. Részkárok esetén a biztosító a vagyontárgyak következő alkatrészeiben, illetve tartozékaiban keletkezett károkat azok káridőponti értékének megfelelően téríti meg:

a) elektron-, röntgen-, ventil- és rádiócsövek, televíziós képcsövek, lézer fényforrások;

b) világítótestek (izzók, fénycsövek);

c) besugárzó és fűtőtestek, fűtőelemek;

A biztosítási esemény során sérült részek értékcsökkenésének megállapításánál a károsodott egység azon értékét kell alapul venni, amelyet az egység teljesen beépített állapotban képvisel.

A biztosító minimális szolgáltatási kötelezettsége az alkatrészek és/vagy tartozékok 75%-os értékcsökkenéssel számított káridőponti értékéig terjed.

8. A biztosító megtéríti azokat a romeltakarítási és takarítási költségeket, amelyek egy térítésköteles kár miatti helyreállítás során merültek fel. Ezen költségek térítésének felső határa a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegének 2%-a, és a biztosító a biztosítási összegtől és az önrészesedéstől függetlenül fizeti meg.

9. A biztosítási esemény utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben azok a végleges helyreállítás részét képezik, és nem növelik annak költségeit.

10.Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban maradandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biztosítási értéknek.

11.Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.

A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a biztosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

12.A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

13.A biztosító – külön megállapodás hiányában – nem téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:

a) éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

b) expressz és speciális szállítások fuvardíjait;

c) légi szállítások többletköltségeit.

14.A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított kártérítési összeget minden esetben csökkenti:

a) a szerződés szerinti önrészesedés összegével;

b) az értéket képviselő maradványok értékével;

c) azon összegekkel, amelyek a biztosított részére harmadik személy, bármilyen jogcímen eszközölt kifizetései alapján megtérülnek.

Amennyiben egy biztosítási esemény miatt több vagyontárgy (szerződés tétel) károsodott, a biztosítottnak a károsodott vagyontárgyakra vonatkozó önrészesedések közül a legmagasabb egyszeri önrészesedésnél nagyobb összeget nem kell viselnie.

VII. A biztosítási összeg változása kártérítés esetén

1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése napjától a tárgyévre érvényes biztosítási összeget a kártérítés összegével csökkenti, kivéve, ha a biztosított (szerződő) az eredeti biztosítási összegre történő emelés díját egy újabb kár bekövetkezése előtt megfizeti. A fizetendő díjat a biztosító a csökkentés összegének megfelelően – a szerződés szerinti díjtételekkel – határozza meg.

2. Az eredeti biztosítási összegre történő emelés díja a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szerződés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat napjáig – terjedő időszakra érvényes.

A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és az ennek megfelelő díj az érvényes.

3. A teljes (totál) kárt szenvedett vagyontárgyakra (ide értve azon vagyontárgyakat is, melyek kárát a totálkár szabályai szerint rendezte a biztosító) vonatkozó biztosítás a rájuk eső biztosítási összeggel együtt, arányos díj-visszatérítési igény nélkül megszűnik.

VIII. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén

1. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítási szerződést kezelő biztosító egységhez, a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ha ezek elmulasztása miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

Lényeges körülmények: a kártérítés jogalapja, a káresemény bekövetkezésének időpontja, a kár helyszíne, a kár összege.

2. A biztosítottnak (szerződőnek) tőle telhetően gondoskodnia kell a további kár elhárításáról és enyhítéséről, mely intézkedések során követnie kell a biztosító útmutatásait, előírásait, kivéve ha a biztosító mulasztása miatt ezek nem voltak beszerezhetők.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotán a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a bejelentéstől számított 5 napig a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatások következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

4. Ha a biztosító részéről a bejelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlézése, akkor a biztosított (szerződő) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy helyreállításáról. A javításnál fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket stb. azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A tárolás többletköltségei a biztosítót terhelik.

5. A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülményeire, a bizonyítási teherre, és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeire is figyelemmel különösen az alábbi iratok bemutatását kérheti:

x. xxxxxxxx határozat,

b. ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap,

c. költségvetés és számla,

d. minden olyan egyéb lényeges irat, amely a jogalap elbírálásához és a szolgáltatás mértékének megállapításához szükséges lehet.

IX. Záró rendelkezés

A Gépbiztosítás (alapbiztosítás) bármelyik fél általi felmondása, vagy egyéb okból történő megszűnése esetében valamennyi kiegészítő biztosítás (Külső adathordozók biztosítása és Többletköltségek biztosítása) és záradék az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A kiegészítő biztosítás vagy záradék önállóan is felmondható, annak (azoknak) felmondása vagy bármely okból történő megszűnése az alapbiztosítás, illetőleg az egyéb kiegészítő biztosítások és záradékok hatályát nem érinti.

B. KÜLSŐ ADATHORDOZÓK BIZTOSÍTÁSA

I. Kockázatviselés helye

1. A kockázatviselés helye a GÉPBIZTOSÍTÁS alapján biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződésben megjelölt üzemhelye.

2. Az adathordozókat tűzbiztos szekrényben, az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kell tárolni a megnevezett telephelyen (üzemhelyen) vagy a biztonsági másolatok megnevezett telephelyén.

II. Biztosított vagyontárgyak

1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azonosítható módon feltüntetett elektronikus adathordozókra (kivétel a beépített adathordozók), programokra terjed ki.

Beépített az adathordozó, ha az a számítógép integrált része, a felhasználó által nem cserélhető.

Az adatok, programok csak abban az esetben biztosítottak, ha géppel olvasható formában az elektronikus adathordozókon (kivétel az adatok ideiglenes tároló memóriája) – az általános adatvédelmi szabályok betartásával – vannak tárolva.

2. Az adatok, programok csak abban az esetben biztosíthatók, ha azok újra előállíthatók, illetve beszerezhetők, és a biztosított részére szükséges azok pótlása.

III. A vagyontárgyak biztosítási értéke és biztosítási összege

1. A biztosító biztosítási értéknek tekinti azt, az alábbiakban részletezett összköltséget, amely a biztosított adathordozók teljes (totál) kára esetén a biztosítottat terhelnék:

a) a biztosított adathordozók újrabeszerzésének költsége,

b) a programok újratelepítési, beszerzési (előállítási) költsége; egyedi programok esetén a forrásprogramoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költsége, ide nem értve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét;

c) az adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költsége, ide nem értve az adatok újra-előállítási költségét (pl.: megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).

2. A biztosítási szerződésben az 1. pont szerinti költségeknek megfelelő összeget (továbbiakban: biztosítási összeget) kell meghatározni.

IV. Biztosítási események

1. Biztosítási esemény a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkező olyan gépkár, amely következtében a biztosított külső adathordozókban olyan mértékű károsodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását, illetve pótlását.

2. A biztosított gépekkel nem azonos üzemhelyen tárolt biztonsági másolatok esetében biztosítási eseménynek minősülnek a következőkben felsorolt események, ha azok következtében a

biztosított adathordozókban olyan mértékű károsodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását, illetve pótlását:

a) tűz, robbanás, villámcsapás, ideértve a tűz miatti oltás és mentés során keletkezett károkat is;

b) víz vagy nedvesség károsító hatása, a keletkezés okától függetlenül;

c) betöréses lopás, rablás és ezen eseményekkel kapcsolatos rongálás, kivéve az ellenőrzés és/vagy leltározás során feltárt elveszés (eltűnés) vagy veszteség miatti károkat.

A betöréses lopás esetén abban az esetben térít a biztosító, amennyiben a telephely védelmi szintje minimális mechanikai védelemi szintnek megfelel.

e. a minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

− 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú

f. az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek

g. az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel- kombinációjú zár, illetve minden egyedi MABISZ Ajánlással rendelkező lamellás zár, vagy elektromos ill. elektronikus működtetésű zár

h. az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében min. 6 mm vastagságúak

Fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük.

V. Kizárások

1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF Általános Kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésére, amelyek:

a) olyan gépkárokkal összefüggésben keletkeztek, amelyekkel kapcsolatban a GÉPBIZTOSÍTÁS alapján a biztosító kártérítés kifizetésére nem kötelezhető;

b) a természetes elhasználódás, a karbantartás elmulasztása, illetve az indokolt adatvédelmi intézkedések hiánya, tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások, öregedés, illetve anyagfáradás miatt keletkeztek;

c) tartós időjárási hatások miatt keletkeztek;

d) szállítás során keletkeztek, kivéve, ha erre vonatkozóan a biztosítási szerződésben eltérő megállapodás történt;

e) csak esztétikai hibát jelentő felületi sérülések;

f) a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkeztek;

g) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség) miatt keletkeztek.

2. A biztosító nem téríti meg az adatvesztés miatt keletkező károkat, ha annak oka:

a) hibás programozás és/vagy hibás rögzítés;

b) az adathordozók téves eldobása, illetve az adatok téves törlése;

c) ártó programok vagy programrészek (programvírusok) rendszerbe kerülése;

d) a biztosított adatokkal kapcsolatos bármilyen visszaélés.

3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek megtérítése jogszabály vagy más szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik. Ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérítési kötelezettségét tagadja, és a kár biztosítási esemény bekövetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a különös feltételek rendelkezéseinek megfelelően megtéríti és ezt követően visszakövetelési jogát a károkozóval szemben érvényesíti.

4. Amennyiben egy kárigény felmerülésekor más – ugyanazon kockázatot fedező – biztosítás is érvényben van, a biztosító kártérítési kötelezettsége csak azon összeg erejéig terjed, amely a két érvényes biztosítás szolgáltatási maximuma közötti különbség, feltéve, hogy jelen biztosítás szolgáltatási maximuma magasabb.

VI. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító

1. A biztosított adathordozók teljes (totál) kára vagy elveszése esetén a biztosító azon költségeket téríti meg, amelyek közvetlenül a káresemény bekövetkezése előtt jellemezték a károsodott adathordozókat (káridőponti érték). A kártérítési összeg nem haladhatja meg a szerződés szerinti

– a károsodott adathordozókra vonatkozó – biztosítási összeget. Teljes (totál) kár az, amikor a javítási költségek a még értékesíthető maradványok értékének beszámításával a káridőponti értéket elérik, vagy meghaladják, illetve a korábbi üzemi állapot nem állítható helyre.

2. A biztosított adathordozók javítható kárai esetén a biztosító a ténylegesen felmerült, az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költséget téríti meg, levonva belőle a szerződés szerinti önrészesedés összegét.

A biztosító a helyreállítható károkat csak az 1. pontban meghatározott kártérítési felső határig téríti meg.

3. A biztosított adathordozók kárával összefüggésben keletkező adatvesztés esetén a biztosító a következő költségeket téríti meg:

a) a programok újratelepítésével és/vagy újrabeszerzésével kapcsolatban felmerült költségeket,

kivéve az egyedi programok újraprogramozási költségeit;

b) az adatok újrabevitelével és/vagy újrabeszerzésével kapcsolatban felmerült költségeket, kivéve azokat a költségeket, amelyek az adatok előállítása (pl.: adatgyűjtés, mérések megismétlése) során azért merültek fel, mert ezen adatok semmilyen dokumentációban sem találhatók meg.

A biztosító az adatvesztéssel kapcsolatban felmerült költségeket csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot helyreállításának megfelelően téríti meg. Amennyiben a káreset bekövetkezését követő 1 éven belül a programok, adatok helyreállítása nem történik meg, a biztosító nem téríti meg az adatvesztéssel kapcsolatban keletkezett kár összegét.

4. Egy káreseménnyel kapcsolatban az 1. és/vagy a 2. pont szerint számított kártérítési összeg és a 3. pont szerint számított kártérítési összeg együttesen sem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget.

5. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban maradandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biztosítási értéknek.

6. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.

7. A biztosító – külön megállapodás hiányában – nem téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:

a) éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

b) expressz és speciális szállítások fuvardíjait;

c) légi szállítások többletköltségeit.

8. A biztosító az egy káreseménnyel kapcsolatban megállapított kártérítési összeget minden esetben csökkenti:

a) a szerződés szerinti önrészesedés összegével;

b) az értéket képviselő maradványok értékével;

c) azon összegekkel, amelyek a biztosított részére harmadik személy bármilyen jogcímen eszközölt kifizetései alapján megtérülnek.

C. TÖBBLETKÖLTSÉGEK BIZTOSÍTÁSA

I. Biztosított többletköltségek

1. Többletköltségek azok a költségek, amelyek egy, a GÉPBIZTOSÍTÁS alapján biztosított vagyontárgy dologi kára következtében annak érdekében merültek fel, hogy a biztosított üzemmenete – ugyanazon technológiával és ugyanazon technikai szinten – folytatható legyen.

2. A biztosított többletköltségek azok a biztosítási szerződésben részletezett költségek lehetnek, amelyek az alábbi jogcímeken merülnek fel:

a) idegen tulajdonú berendezések használata (bérlete),

b) helyettesítő berendezések bérlete,

c) eltérő munkafolyamatok és termelési módszerek alkalmazása,

d) külső szolgáltatások igénybevétele,

e) pótlólagos személyi ráfordítások.

II. Fedezeti tartam és biztosítási összeg

1. A fedezeti tartam a biztosítási időszakra (egy évre) vonatkozó, a biztosítási szerződésben rögzített időtartam, amelyen belül felmerült többletköltségek megtérítésére a biztosító kötelezettséget vállal. A fedezeti tartam kezdetének legkorábbi időpontja az az időpont, amikor a biztosított a vagyontárgyban bekövetkezett dologi kárt először észlelte, legkésőbbi időpontja – a tartamon belül – a többletköltségek tényleges felmerülésének időpontja.

2. A biztosítási szerződésben az I. 2. pont alatti költségeknek megfelelő összeget (továbbiakban: biztosítási összeg) kell meghatározni oly módon, hogy a biztosítási összeg feleljen meg annak az összköltségnek, amelyet a biztosítottnak ilyen jogcímeken 12 hónap alatt kellene kifizetnie. A biztosítási összegen belül meg kell határozni az egy napra és az egy hónapra eső költségek összegét (továbbiakban: időarányos költségek biztosítása).

3. A biztosítási szerződésben a fedezeti tartamtól független, az egyszeri költségeknek megfelelő biztosítási összeg is meghatározható (továbbiakban: nem időarányos költségek biztosítása).

III. Biztosítási esemény és kizárások

1. Biztosítási esemény a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkező olyan gépkárok miatti üzemleállás, amely miatt a biztosított csak az I. 2. pont szerint biztosított többletköltségek megfizetése esetén képes üzemmenete folytatására.

2. A biztosító nem téríti meg azokat a többletköltségeket, amelyek:

a) olyan gépkárok miatt szükségesek, amelyekkel kapcsolatban a GÉPBIZTOSÍTÁS alapján a biztosító kártérítés kifizetésére nem kötelezhető;

b) az ellátó berendezések (légkondicionáló berendezés, szünetmentes áramforrás, frekvenciaváltó és ezekhez hasonlók) meghibásodása miatti üzemleállások következtében merültek fel;

c) az üzemleállás következő okok miatti meghosszabbodása miatt merülnek fel:

- hatóságok által elrendelt, a helyreállítást vagy működést korlátozó intézkedések,

- anyagi erőforrások hiánya, melyek miatt a károsodott vagyontárgy helyreállítása, pótlása nem vagy késedelmesen végezhető el,

- sérült vagy elveszett adatok és programok pótlása, helyreállítása,

- a károsodott berendezés nem eredeti állapotra történő helyreállítása, a berendezés fejlesztése, revíziója vagy javítása.

IV. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése

1. A biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, melyen belül a kártérítési összeget a következők szerint állapítja meg.

2. A kártérítés felső határa:

a) Időarányos költségek – az üzemszünet időtartamával egyenes arányban növekvő költségek – esetén a biztosítási szerződésben rögzített, egy napra vonatkozó kártérítési limit.

Amennyiben a ténylegesen felmerülő költségek ettől a limittől eltérnek, akkor a tényleges költségek képezik a kártérítési összeg meghatározásának alapját. Az így számított kártérítési összeg azonban nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben rögzített – a fedezeti tartamra vonatkozó – kártérítési limitet.

b) Nem időarányos költségek – az üzemszünet időtartamától független költségek – esetén a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeg.

3. A biztosító a 2. pont alapján meghatározott kártérítési limiten belül a ténylegesen felmerült és elismert többletköltségek továbbá a levonások figyelembevételével határozza meg a kártérítési összeget.

Levonásra kerül:

a) az a költség, amely a károsodott elektronikus berendezés kiesése miatt megtakarítható,

b) a fedezeti tartamot meghaladó üzemszünet miatt felmerült többletköltség,

c) a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés.

4. A biztosítási szerződés tartama (egy év) alatt a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – függetlenül a tartamon belül bekövetkezett biztosítási események számától – a szerződésben meghatározott biztosítási összegig terjed.

Kiegészítő feltételek

E001. Tűz kockázatok kizárásának kiegészítő feltételei

a) tűz, robbanás, villámcsapás és személyzet által irányított légijárművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása miatt,

b) ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károk megtérítésére.

E002. Vezetékes vízkár kockázat kizárásának kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy az Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a vezetékek törése miatti vízelöntés (víz, szennyvíz, csapadékvíz és egyéb folyadékok) által okozott károk megtérítésére.

E003. Vízelöntés kockázat kizárásának kiegészítő feltételei

a) viharral együttjáró csapadék,

b) felhőszakadás,

c) árvíz, belvíz, illetve talajvíz,

d) egyéb meg nem nevezett esemény

miatti vízelöntés (víz, szennyvíz, csapadék és egyéb folyadékok) által okozott károk megtérítésére.

E004. Betöréses lopás és rablás kockázat kizárásának kiegészítő feltételei

a) lopás, betöréses lopás,

b) rablás

miatti károk megtérítésére.

E005. Légifuvar és extra költségek fedezetére vonatkozó kiegészítő feltételek

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy az Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a következő költségek megtérítésére:

a) javítások (helyreállítások) és pótlások többletköltségei, amelyek túlóra, éjszaka, vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt merültek fel,

b) légi szállítások többletköltségei,

c) expressz és speciális szállítások fuvardíjai,

feltéve, hogy a biztosító a többletköltségeket igénylő javítások (helyreállítások), pótlások elvégzésének szükségességét tudomásul vette és azok ellen nem emelt kifogást.

A biztosító kiegészítő feltételek szerinti kártérítési kötelezettsége a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, káreseményenként legfeljebb 25%-a azon kártérítési összegnek, amelyet a biztosító ezen kiegészítő feltételek hiányában fizetne.

E006. Új érték biztosítás kiegészítő feltételei

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy az Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei meghatározásainak, kizárásainak változatlan érvényben hagyásával a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a szerződésben meghatározott vagyontárgyak kárainak új értéken történő megtérítésére.

A kiegészítő feltételek értelmezése szerint új érték a károsodott vagyontárgy – a kár időpontjában – új állapotban történő beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légifuvar), a vám és a szerelés költségeit.

A biztosító ezen vagyontárgyak részkára esetében megtéríti a javítások és cserék költségeit akkor is, ha azok eredményeként nem a károsodott vagyontárggyal azonos színvonalú, hanem annál fejlettebb technológiájú berendezés jön létre, azzal a feltétellel, hogy a

beépítésre kerülő új alkatrészek értéke nem lehet több, mint a helyettesített részek káridőponti új értéke.

A kiegészítő feltételek hatálya alá tartozó vagyontárgyak alulbiztosítottságát a biztosító nem vizsgálja.

E007. Hordozható elektromos berendezések és számítógépek üzemhelyen kívüli biztosításának kiegészítő feltételei

Külön díj megfizetése mellett a biztosító kockázatviselése kiterjed a gépbiztosítás, illetve a külső adathordozók biztosítása fejezetekben biztosított vagyontárgyaknak a szerződésben meghatározott üzemhelyén kívül bekövetkező káraira, ha a külső üzemhely a berendezés üzemeltetéséhez előírt feltételeknek, valamint a biztosítási szerződésben meghatározott üzemhely kockázati viszonyainak megfelel, illetve ha a kár szállítás közben keletkezett.

A kiegészítő feltételekre vonatkozó kiegészítések

a) gépjárműből történő eltulajdonítás és rabláskár esetén a biztosítás önrésze a biztosítási összeg 25%-a, mely minden esetben levonásra kerül;

b) gépjárműből történő eltulajdonítás esetén a biztosítási fedezet csak abban az esetben áll fenn, ha:

- a gépjármű teljes egészében szilárd karosszériával (tetővel, felépítménnyel) rendelkezett,

- a gépjárművet bizonyíthatóan lezárt állapotban parkolták le,

- a biztosított berendezést a gépjármű rakterében kívülről nem látható módon tárolták,

- a feltörés bizonyíthatóan reggel hat és este tíz óra között történt.

E008. Dátum felismeréssel kapcsolatos KIZÁRÁS

A biztosítási szerződés feltételei az alábbiakkal egészül ki:

A. Tekintet nélkül arra, hogy az alábbiak a biztosított tulajdonát képezik-e vagy sem, továbbá arra, hogy a káresemény a 2000. év előtt, alatt vagy után következik-e be, a biztosító nem fizet azokért a közvetlenül bekövetkező vagy következményi károkért, amelyeket közvetve vagy közvetlenül az okoz, hogy bármely számítógép, adatfeldolgozó gépezet vagy berendezés, média mikrochip, operációs rendszer, mikroprocesszor (computer chip), integrált áramkör vagy hasonló feladatot ellátó egység vagy bármilyen számítógépes szoftver képtelenné válik:

1. valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva (rendszerdátumként) helyesen felismerni, és/vagy

2. adatok, információk, parancsok vagy utasítások rögzítésére, mentésére, megőrzésére és/vagy helyes manipulálására, értelmezésére vagy feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, a saját rendszerdátumaként kezelni és/vagy

3. adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére vagy helyes feldolgozására azért, mert egy (bármelyik és bármilyen) számítógépes szoftverbe olyan parancsot programoztak be, amely egy adott időpontban vagy azt követően bármikor adatvesztést idéz elő, illetve lehetetlenné teszi az adatok rögzítését, mentését, megőrzését vagy helyes feldolgozását.

B. A felek tudomásul veszik továbbá, hogy a biztosító nem fizet kártérítést az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységek hiányosságait, jellemzőit (szolgáltatásait), logikai rendszerét vagy működését helyesbítő javítási vagy átalakítási munkákért.

C. A felek tudomásul veszik továbbá, hogy a biztosító nem fizet kártérítést akkor sem, ha a közvetlen vagy következményi károk azért következtek be, mert a biztosított vagy mások által a biztosított vagy mások számára nyújtott tanácsadás, konzultáció, a műszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenőrzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a fenti „A” pontban ismertetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához vagy (üzemi körülmények között történő) teszteléséhez.

A fenti „A”, „B” vagy „C” pontokban leírt közvetlen vagy következményi károk a fedezetből ki vannak zárva, tekintet nélkül arra, hogy bekövetkezésükben esetleg egyéb ok is közrejátszott, és a fedezet szempontjából közömbös a kár előidézésében közreható események sorrendisége is.

A jelen kizárás nem vonatkozik azokra az egyébként fedezetben lévő közvetlen vagy következményi károkra, amelyeket valamely – a biztosítási szerződésben – megnevezett veszélynem (biztosítási esemény) idéz elő. Megnevezett veszélynemek alatt értjük a következőket: tűz, villámcsapás, robbanás, lezuhanó légi járművek vagy gépjárművek ütközésének hatása, zuhanó tárgyak, szélvihar, jégeső, zavargás, sztrájk, polgári megmozdulások, vandalizmus, rosszindulatú károkozás, földrengés, fagykár vagy hónyomás által okozott károk.

Document Metadata

Table of Contents

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Document Metadata