TARTALOMJEGYZÉK

Feltétel

Perfekt Vagyon-

és üzemszünet biztosítás

Érvényes: 2015. január 1-tôl

TARTALOMJEGYZÉK

1.	ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK	3
	1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA	3
	1.2 TERÜLETI HATÁLY ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE	3
	1.3 KIZÁRÁSOK	3
	1.4 SZERZÔDÔ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI	4
	1.4.1 Közlési és változás-bejelentési kötelezettség	5
	1.4.2 A Szerzôdô (Biztosított) kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén	5
	1.5 MENTESÜLÉSEK	6
	1.6 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	7
	1.7 KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT	7
	1.8 ÖNRÉSZESEDÉS	8
	1.9 BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS	8
	1.10 KÁRRENDEZÉSI SZABÁLYOK	8
	1.10.1 A kártérítési összeg megállapítása	8
	1.10.2 Kárkifizetés	10
	1.11 SZAKÉRTÔI ELJÁRÁS	10
	1.12 TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS	10
	1.13 EGYÉB RENDELKEZÉSEK	10
	1.13.1 Visszkereseti jog	10
	1.13.2 Zálogjog	11
	1.13.3 Alkalmazandó jogszabályok	11
	1.13.4 Elévülés	11
	1.13.5 Biztosítási titok és adatvédelmi szabályok	11
	1.13.6 Panasz ügyintézés és jogvita esetén alkalmazandó eljárás	12
2.	ELEMI KÁROK ÉS EGYÉB KIEGÉSZÍTÔ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI	14
	2.1 BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK)	14
	2.2 NEM BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK)	14
	2.3 JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK	14
	2.4 ELÔGONDOSKODÁS	15
	2.5 KIZÁRÁSOK	15
	2.6 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK	16
	2.6.1 Alapfedezet (FLEXA)	16
	2.6.1.1 Tûz	16
	2.6.1.2 Villámcsapás	17
	2.6.1.3 Robbanás, összeroppanás	17
	2.6.1.4 Légi jármû lezuhanása	17
	2.6.2 Kibôvített fedezet (EC)	17
	2.6.2.1 Vihar	18
	2.6.2.2 Földrengés	18
	2.6.2.3 Árvíz	18
	2.6.2.4 Felhôszakadás	18
	2.6.2.5 Jégverés	19
	2.6.2.6 Hónyomás	19
	2.6.2.7 Elektromos áram okozta tûz	19
	2.6.2.8 Füst és hô kiáramlása	20
	2.6.2.9 Xxxxxxxxxxx, kôomlás, földcsuszamlás, lavina	20
	2.6.2.10 Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása	20
	2.6.2.11 Vezetékes vízkárok	20
	2.6.2.12 Tûzoltó berendezés kilyukadása	21
	2.6.2.13 Technológiai csôvezeték törése	21
	2.6.2.14 Közlekedési eszköz beleütközése	22
	2.6.3 Összkockázatú fedezet (All Risks)	22
	2.7 XXXXX, FÖLDRENGÉS, VIHAR ESEMÉNY IDŐBENI DEFINÍCIÓ	23
	2.8 ZÁRÓ RENDELKEZÉS	23

3. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 24

3.1 ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK 24

3.2 KIZÁRÁSOK 25

3.3 BIZTOSÍTOTT ÜZEMSZÜNETI VESZTESÉGEK 25

3.4 FEDEZETI TARTAM 25

3.5 KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 26

3.6 ZÁRÓ RENDELKEZÉS 27

4. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 27

4.1 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK 27

4.1.1 Betöréses lopás 28

4.1.2 Rablás 28

4.2 KIZÁRÁSOK 28

4.3 BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK 28

4.4 KÁROK MEGTÉRÜLÉSE 28

4.5 BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK 28

4.6 VÉDELMI ELÔÍRÁSOK 29

4.7 ZÁRÓ RENDELKEZÉS 30

5. PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 31

5.1 BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK 31

5.2 BIZTOSÍTÁSI FEDEZET 31

5.3 BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI 31

5.4 VÉDELMI ELÔÍRÁSOK 31

5.5 ZÁRÓ RENDELKEZÉS 33

6. KÜLDÖTTRABLÁS FELTÉTELEI 34

6.1 BIZTOSÍTÁSI FEDEZET 34

6.2 ZÁRÓ RENDELKEZÉS 34

7. ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI 35

7.1 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY 35

7.2 BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK 35

7.3 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG 35

7.4 ZÁRÓ RENDELKEZÉS 35

MELLÉKLET 36

A BETÖRÉSES LOPÁS –ÉS RABLÁS-, PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK- ÉS KÜLDÖTTRABLÁS

BIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELÔÍRÁSAI 37

1. MECHANIKAI- FIZIKAI VÉDELEM 37

1.1 Teljeskörû mechanikai védelem 37

1.2 Részleges mechanikai védelem 40

1.3 Minimális mechanikai védelem 41

1.4 Értéktárolóval szemben támasztott követelmények 41

2. ELEKTRONIKAI VÉDELEM 41

2.1 Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer 41

2.1.1 Felületvédelem 43

2.1.2 Térvédelem 43

2.1.3 Tárgyvédelem 44

2.2 Részleges elektronikai jelzôrendszer 46

2.3 Minimális elektronikai jelzôrendszer 48

1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

Jelen biztosítási szabályzat a biztosítási kötvénnyel, a kötvényben hivatkozott egyéb szabályzatokkal és záradékokkal együtt egy biztosítási szerződést képez.

Jelen szabályzatban, a „szerződés" fogalmába mindig bele kell érteni a kötvényt, annak esetleges kiegészítéseit és a kötvényben hivatkozott egyéb szabályzatokat, záradékokat is.

1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Jelen biztosítási szerződés, egyéb kikötés hiányában határozatlan tartamú. A szerződés évfordulója, egyéb kikötés hiányában a kockázatviselés kezdetének dátuma.

A szerződést mind a Biztosító, mind a szerződő évfordulóra felmondhatja. A felmondást évforduló előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban tehetik meg a felek.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nél- kül bírósági úton érvényesíti.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító ez esetben köteles a befizetett díj visszautalására.

1.2 TERÜLETI HATÁLY ÉS A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

A biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország.

A kockázatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei.

1.3 KIZÁRÁSOK

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra,

a) amelyeket háborús események, megszállás, harci cselekmények (függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet vagy sem) bármely fajtája okozott, illetve fenti események következményeiképp kelet- keztek;

b) amelyeket harci eszközök okoztak;

c) amelyeket katonai/polgári hatóságok rendelkezései okoztak, vagy azok miatt keletkeztek;;

d) amelyek felkelés, lázadás, zavargás, tüntetés, fosztogatás, sztrájk miatt, vagy velük bármilyen módon összefüggésben keletkeztek (SRCC);

e) amelyek elbocsátott munkások vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevők, valamint bármilyen politikai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt, vagy velük (fel- lépésükkel) összefüggésben keletkeztek;

f) amelyek a nukleáris energia károsító hatása, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásá- val összefüggésben/miatt keletkeztek, még abban az esetben sem, ha ezek a károk a szabályzat- ban definiált biztosítási események képében jelentkeztek;

g) amelyek terrorizmus által közvetlenül vagy közvetve okozott, annak révén vagy következménye- ként károk, vagy következményi kárként keletkeztek;

– Terrorizmus alatt jelen szerződésben a következő értendő: Terrorista cselekmény alatt az olyan cselekedetet értjük, amelynek során többek között (de nem kizárólagosan) kényszert, erőszakot, nukleáris/biológiai/vegyi fegyvereket, tömegpusztító fegyvereket használnak, megsemmisítik, megzavarják vagy szétzilálják a kommunikációs és informatikai rendszereket és/vagy az általuk közvetített/hordozott információkat, szabotálnak vagy akármilyen más módon bármiféle kárt okoznak vagy erre kísérletet tesznek, és/vagy a fenti cselekményekkel fenyegetnek bármely sze- mélyt vagy személyek csoportját/csoportjait, függetlenül attól, hogy egyedül, avagy valamely szervezet nevében vagy azzal kapcsolatban, politikai, vallási, ideológiai vagy más hasonló indí- tékból cselekszenek, beleértve azt a szándékot, hogy nyomást gyakoroljanak valamely kor- mányra és/vagy félelmet keltsenek a társadalomban, vagy annak bármely rétegében.

– A fedezetből kizárásra kerülnek továbbá azok a károk, veszteségek vagy költségek, amelyeket közvetlenül vagy közvetve bármilyen fentebb meghatározott terrorista cselekmény korlátozásá- ra, elhárítására, elfojtására, hatásának csökkentésére vagy azzal bármiféle összefüggésben tett intézkedés okozott, eredményezett vagy azzal kapcsolatosan keletkeztek.

Amennyiben nem állapítható meg, hogy a g) pont 2. bekezdésben meghatározottaknak megfelelő terrorista cselekményről van-e szó, akkor a valószínűség mérlegelésére kerül sor (ti. a legnagyobb valószínűség elve kerül alkalmazásra).

Abban az esetben, ha jelen záradék bármely része érvénytelennek vagy végrehajthatatlannak bizonyulna, a fennmaradó rész(ek) továbbra is teljes mértékben érvényesek és hatályosak marad- nak.

h) amelyek vulkánkitörés miatt, vagy azzal összefüggésben keletkeztek;

i) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek;

j) amelyek információvesztés miatt, vagy azzal összefüggésben keletkeztek az alábbiak szerint;

– Adatok vagy szoftver károsodása vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben és számítógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek. Ettől a kizárástól függetlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása vagy sérülése, amely valamely biztosított, és a vagyontárgy lényegét érintő fizikai károsodás közvetlen következménye.

– Azok a károk és veszteségek, amelyek a működés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mér- téke vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek.

1.4 SZERZÔDÔ (BIZTOSÍTOTT) KÖTELEZETTSÉGEI

A Biztosítottnak tőle telhetően gondoskodnia kell a károk megelőzéséről. A Biztosított köteles saját költségére elvégezni minden olyan ésszerű átalakítást, bevezetni minden olyan biztonsági intézkedést, amely a károk bekövetkezésének valószínűségét, illetve az azok által bekövetkező rombolást csökkenti.

1.4.1 Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

A Szerződő (Biztosított) köteles a szerződéskötéskor, valamint a biztosítás tartama alatt 30 napon belül a biztosítás vállalásával kapcsolatos minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

A felek lényeges körülménynek tekintik különösen az alábbiakat:

a) ha a biztosított vagyonértékben változás állt be (vagyonnövekedés, csökkenés);

b) ha a biztosítási szerződésben foglalt kockázatviselési hely(ek) megváltoztak;

c) ha a biztosított vagyontárgyak valamelyikét bérbe adta;

d) ha a szerződésben megállapodottól eltérő alap-, illetve melléktevékenység folytatásába kezdett;

e) a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás indult;

f) ha a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerében lényeges módosulás történt.

Ha a Szerződő (Biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 30 na- pon belül írásban nem jelenti be, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biz- tosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosí- tóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlés- re vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy sze- mély esetén nem hivatkozhat.

1.4.2 A Szerzôdô (Biztosított) kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosított kötelezettségei a következôk:

a) a káresemény bekövetkezése (a kárról történt értesülése) után azt haladéktalanul, de legkésőbb 2 na- pon belül be kell jelentenie a Biztosítónak; a tűzbiztosítási eseményt (ide értve bármely olyan ese- ményt is, amely tüzet okozott) haladéktalanul jelentenie kell az illetékes tűzrendészeti hatóságnak is;

b) betöréses lopás, rablás kárnál, és minden más olyan kárnál, mely valószínűsíthetően bűncselek- mény következménye, értesítenie kell a rendőrséget;

c) tőle telhetően gondoskodnia kell a kár elhárításáról és enyhítéséről, mely intézkedések során követnie kell a Biztosító útmutatásait, előírásait;

d) a káresemény után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a Biztosított a kárfelvétel napjáig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig változtathat. Ha a Biztosító, vagy képviselője a kárbeje- lentéstől számított 5 napon belül nem szemlézi meg a károsodott vagyontárgya(ka)t, a Biztosított intézkedhet a helyreállítás megkezdéséről, de a kiselejtezett, alkatrészeket, berendezéseket továb- bi 30 napig változatlan állapotban meg kell őriznie;

e) a Biztosító, annak megbízottja és szakértője számára lehetővé kell tennie minden olyan vizsgála- tot, amely a kár okának, nagyságának, valamint a biztosítási eseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás mértékének meghatározására vonatkozik;

f) A Biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a Biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosí- tást megfelelően és teljeskörűen kell megadnia.

g) Üzemszünet-biztosítási esemény esetén Biztosítottnak rendelkezésre kell bocsátania a folyó évre vonatkozó megrendeléseket, visszaigazolásokat, vállalkozási és szállítási szerződéseket, továbbá a folyó évről, valamint az előző három évről az üzleti könyveket, leltárakat, mérlegeket, segédköny- veket, számlákat és egyéb bizonylatokat, amennyiben ezeknek az éveknek az üzletmenete alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül.

Amennyiben a Biztosított a c) alpontban foglalt kötelezettségeit megszegi, a Biztosító mentesül a kár megfizetése alól.

Amennyiben a Biztosított az a)–f) pontokban foglalt kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tesz eleget, a Biztosító annyiban köteles kártérítési kötelezettségének eleget tenni, amennyiben az a kár- eset megállapítását, illetve a Biztosító kártérítési kötelezettségét nem befolyásolta.

Tűzkár esetén a Biztosítottnak a kárügy végleges lezárásához a tűzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítványt a Biztosító rendelkezésére kell bocsátania. Betöréses lopás-, rabláskárnál a Biztosítottnak a végleges kártérítési összeg kifizetéséhez a nyomozó hatóság nyomozást megszünte- tő határozatát, illetve a bíróság határozatát a Biztosító rendelkezésére kell bocsátania. E kötelezett- ség megszegése esetén a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okiratok bemutatását kérheti, amelyek alkalma- sak a káresemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezését a Biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, károsultnak bizonyítania szükséges. A káresemény bekövetkezése esetén a károk, költségek bizonyítására alkalmasak okiratok, számlák, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosí- tottnak, illetve a károsultnak joga van a biztosítási esemény, a károk és költségek igazolására – a bizo- nyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot vissza állításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítá- si költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltűn- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

1.5 MENTESÜLÉSEK

A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt

– a Biztosított, illetôleg a Szerzôdô fél;

– a Biztosított vezetője, vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő tagja(i), vagy szerve(i) )

jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta(ák).

A Biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól,

– ha bizonyítja, hogy a fent felsorolt személyek, szervek bármelyike a biztosítási szabályzatban illetve a hatályos jogszabályokban, óvórendszabályokban, hatósági határozatokban valamint a Biztosított

felügyeleti szervének utasításaiban rögzített kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségét meg- szegte.

– ha a Biztosított megkísérli a Biztosítót csalárd módon azon tények tekintetében megtéveszteni, melyek a kártérítés okát, vagy mértékét illetően jelentőséggel bírnak.

1.6 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

A biztosítási szerződésben a vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összegeknek meg kell felel- niük a vagyontárgyak utánpótlási új értékének.

Az egyes vagyoncsoportok biztosítási összegét a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak utánpótlá- si új értékének megfelelően, a teljes biztosítható vagyonérték figyelembevételével kell meghatározni, valamint évente legalább a statisztikai hivatal által megállapított évenkénti infláció mértékével növel- ni kell az alulbiztosítottság elkerülése érdekében.

A felek megállapodhatnak úgy, hogy, fentiektől eltérően, a biztosítási összeg a biztosított vagyontár- gyak bruttó könyv szerinti értéke. Ezt a tényt a biztosítási kötvényben rögzíteni szükséges.

Jelen biztosítási szabályzatban felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak:

– a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekin- tik biztosítottnak olyan módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a kártérítés felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg;

– a vagyoncsoportot a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felső határa is. Az egyes vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakat a kárrende- zés során a Biztosító úgy tekinti, mintha azokat külön biztosították volna.

A szerződésben külön megjelölhető biztosított az egyes vagyontárgyakra vagy vagyoncsoportokra vonatkozóan is.

1.7 KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT

A káreseményekre kifizetett kártérítési összeg felső határa egy biztosítási időszakon belül a szerző- désben vagyoncsoportonként feltüntetett biztosítási összeg.

A biztosítási szerződésben a felek bizonyos tételeknél (biztosítási esemény, vagyontárgy, vagyoncso- port, biztosított költség, üzemszüneti veszteség stb.), a biztosítási összeg(ek)től független kártérítési limit alkalmazásában is megállapodhatnak. Ez esetben a kártérítési limite(ke)t a kötvényen fel kell tüntetni.

A kártérítési limit ezeknél a tételeknél a biztosítási időszakon belül a Biztosító kártérítésének felső határa, akkor is, ha a kár tényleges összegét, illetve a káreseménnyel kapcsolatban ténylegesen fel- merült költségek ezt meghaladják.

Ezeknél a tételeknél a káridőponttól a biztosítási időszak további részére érvényes kártérítési limit a kártérítés összegével, valamint az önrész levonásával csökken.

1.8 ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító a kártérítési összeget a biztosítási módozat szerinti önrész levonásával határozza meg.

1.9 BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS

A biztosítás éves díja a biztosítási szerződés szerinti – az egyes vagyoncsoportokra megállapított – biztosítási összegek és a szerződésben rögzített vonatkozó díjtétel(ek) szorzata. A biztosítási idő- szakra esedékes díj a szerződésben meghatározott időpontban, egy összegben fizetendő.

A biztosítási díj megállapodás szerinti részletekben történő fizetése esetén a Biztosító a biztosítási időszakra esedékes díj egy összegben történő megfizetését követelheti:

– ha a Biztosított (Szerződő) egy részlettel egészben vagy részben hátralékba kerül, vagy

– ha szolgáltatásra kerül sor.

Egy évnél rövidebb, határozott időtartamra kötött biztosítás esetén a Biztosító az éves díjnak megfe- lelő forint összeget időarányosan kalkulálja.

1. 10 KÁRRENDEZÉSI SZABÁLYOK

1.10.1 A kártérítési összeg megállapítása

A kártérítés megállapításánál a Biztosító a vagyontárgy teljes (totál) kára esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában meghatározható (a szerződés megkötése szerinti módszerrel számí- tott) utánpótlási új értékét, javítással helyreállítható vagyontárgy esetében a helyreállítás értékét veszi alapul, amely nem haladhatja meg az utánpótlási új értéket.

Amennyiben a sérült, illetve megsemmisült vagyontárgy egy éven belül nem kerül helyreállításra, illetve pótlásra, újraelőállításra, a Biztosító a vagyontárgy korának, elhasználódásának, rongálódásá- nak, vagy tartós üzemszünet következtében már korábban beállt értékcsökkenés figyelembevételé- vel megállapított káridőponti (avult) értéket (részkárnál az annak megfelelő részértéket) tekinti a kár- térítési összeg maximumának.

A Biztosító utánpótlási új értéknek a következő értékeket tekinti:

a) épületek (építmények) esetében, azok – a helyi viszonyoknak megfelelő – újjáépítési költsége;

b) használati tárgyak, munkaeszközök, gépek és egyéb műszaki berendezések esetében, azok újra- beszerzési költségeit (új értékét);

c) a Biztosított által előállított félkész és késztermékek esetében azok újraelőállítási költségét;

d) áruk, anyagok, alap-, nyersanyagok esetében, a káridőponti újrabeszerzési költségét. A biztosító az utánpótlási új értéket a kár időpontjára vonatkoztatja.

Káridőponti avult érték: a vagyontárgy új értéke, csökkentve a használtsági fokának (műszaki avulás) megfelelő összeggel, a kár időpontjára vonatkoztatva.

Amennyiben a biztosítási összegek a biztosított vagyontárgyak bruttó könyv szerinti értékei alapján lettek megállapítva, akkor a biztosító a biztosított vagyontárgyak részleges károsodása esetén – ha a károsodott vagyontárgyak teljes pótlásra vagy teljes helyreállításra kerülnek – a károkat utánpótlási értéken – de maximum a biztosított vagyontárgy bruttó könyv szerinti értékén – téríti meg. Totálkár esetén a kártérítés felső határa a biztosított vagyontárgy bruttó könyv szerinti értéke.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint közvetlenül a biztosítási esemény előtti, a biztosítás mód- szerével meghatározott érték (alulbiztosítás), a Biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a biztosítási érték arányában téríti meg.

Ha a biztosítási összeg magasabb, mint közvetlenül a biztosítási esemény előtti a biztosítás módsze- rével meghatározott érték (túlbiztosítás), a Biztosító a keletkezett kárt az utánpótlási érték erejéig téríti meg, az utánpótlási érték és a biztosítási összeg különbözetére az adott biztosítási időszakra járó biztosítási díjat Biztosított kérésére neki visszafizeti.

Idegen tulajdonú vagyontárgyak, áruk esetében a Biztosító – e vagyontárgyak biztosítási összegén belül – a keletkezett kárt káridőponti avult értéken téríti meg.

A Biztosító nem téríti meg a javítással (helyreállítással) valamint pótlással kapcsolatban felmerült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:

a) éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felmerült túlóra költségeit;

b) expressz- és speciális szállítások fuvardíjait;

c) légi szállítások többletköltségeit.

Ha a helyreállítás illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a Biztosító csak az eredeti álla- pot helyreállításának számított költségeit téríti meg.

A Biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak esetén (ide értve a gépek, gépi berende- zések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyon- tárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése miatt elszenvedtek.

A Biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben téríti meg, ha a Biztosítottnak a helyreállítás- sal, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van, és a Biztosított az álta- lános forgalmi adót nem igényelheti vissza.

A Biztosító a hasznosítható maradvány értékét a kártérítési összegből levonja.

Üzemszüneti károk esetén, amennyiben azok a szerződés alapján biztosítottak, a kártérítési összeg meghatározásánál a Biztosító figyelembe veszi azokat az objektív körülményeket (különösen: a piaci helyzet, az értékesítési lehetőségek, szezonális ingadozások, üzemi körülmények változása), amelyek az üzemmenetre hatással lettek volna, ha nem következik be a kár.

A Biztosító nem téríti meg:

a) azt az elmaradt üzemi nyereséget, amelyet a biztosított üzem a fedezeti tartam alatt a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem ért volna el,

b) azokat a folyamatos üzemi költségeket, amelyeket a biztosított üzem a fedezeti tartam alatt a biz- tosítási esemény bekövetkezése nélkül sem gazdálkodott volna ki,

c) azokat a ráfordításokat (költségeket), amelyekből a Biztosítottnak a fedezeti tartamon túl is hasz- na származik, illetve amelyekkel a nem biztosított költségeket fedezi,

d) az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek összege a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedést nem érik el.

e) azon késztermékek eladásából remélt profitot, amelyek eladása akkor is lehetetlen lenne, ha a biz- tosítási esemény nem következik be

A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegek nem szolgálnak bizonyítékul az elma- radt üzemi nyereség, illetve a folyamatos üzemi költségek tényleges mértékére.

Alulbiztosítás esetén, amennyiben a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg/kárté- rítési limit alacsonyabb, mint a tényleges üzemszüneti veszteségek alapján a szerződés szerinti fede- zeti tartamra számított teljes biztosítási összeg / kártérítési limit, a Biztosító ennek az aránynak meg- felelő mértékben téríti meg a tényleges üzemszüneti veszteségeket, kivéve, ha a különbözet nem haladja meg a 10%-ot.

1.10.2 Kárkifizetés

A Biztosító a kár kifizetését tűzkárnál, robbanásnál a tűzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, betöréses lopás és rablásnál a nyomozó hatóság nyomozást megszüntető határozatá- nak megküldéséhez köti.

Amennyiben a felek szakértő(ke)t bíztak meg a kártérítési összeg megállapítására, a mindkét fél által elfogadott szakértői vélemény beérkezéséhez, peres eljárás esetén a bíróság határozatának megkül- déséhez köti.

A Biztosító a megállapított végleges kártérítési összeget a kár kifizetéséhez szükséges irat (több irat esetén, az utolsó irat) beérkezését követő 15 napon belül, a Biztosított részére fizeti meg.

A Biztosító nem kötelezhető kártérítési előleg fizetésére.

A Biztosító elhalasztja a kifizetést, ha a kárral kapcsolatban a Biztosított (Szerződő) ellen rendőrségi vagy büntetőbírósági vizsgálat indul, a vizsgálat lezárásáig.

1.11 SZAKÉRTÔI ELJÁRÁS

Biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított és a Biztosító közösen és egymás írásbeli értesíté- se mellett külön-külön is szakértőt illetve szakértői szervezetet kérhet fel szakvélemény elkészítésére.

A szakvélemény költségeit az a fél viseli, aki a szakértőnek illetve a szakértői szervezetnek annak elké- szítésére a megbízást adta. Közös felkérés esetén a felmerülő költségeket a megbízók fele-fele arány- ban viselik.

Mind a szakértők, mind a Biztosító azonos módon kötelezettek a tudomásukra jutott adatok (körül- mények) titokban tartására.

1.12 TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS

Ha a Biztosított/Szerződő valamely más Biztosítónál valamely, a biztosítási szerződésben foglalt biz- tosított vagyontárgyra, költségre, veszteségre ugyanazon, vagy részben megegyező kockázatokat fedező biztosítást kötött, tartozik azt a Biztosítónak haladéktalanul bejelenteni.

1.13 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1.13.1 Visszkereseti jog

Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, úgy őt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a károkozó személyekkel szemben, és a biztosított köteles minden adatot a Biztosító ren- delkezésére bocsátani a visszkereset érdekében.

A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

1.13.2 Zálogjog

Amennyiben valamely biztosított vagyontárgyra zálogjog kerül bejegyzésre, a Biztosított (Szerződő) köteles azt a Biztosítónak haladéktalanul bejelenteni, a jogosult megjelölésével.

A zálogjog tárgyának károsodása, megsemmisülése, elveszése esetén a kártérítés kifizetésekor a Biztosító először a zálogjogosult kártérítési igényét elégíti ki. A Biztosítottnak fizetendő kártérítési összegből a zálogjogosultnak kifizetett összeget levonja.

A Biztosító nem téríti meg a zálogjogosult kárát abban az esetben, ha

– a zálogjogosult maga a Biztosított vagy

– ha a kárt a zálogjogosult szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

1.13.3 Alkalmazandó jogszabályok

A biztosítási szerződésre, valamint a feltételekben / szerződésben nem taglalt kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

1.13.4 Elévülés

A szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elé- vülnek.

1.13.5. Biztosítási titok és adatvédelmi szabályok

1. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatokat a Biztosító az ügyfél hozzájárulása és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 154.§-a és 155.§-a alapján kezeli. A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szol- gáltatásával összefüggően tudomására jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi elő- írásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biz- tosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

2. A Biztosító részéről adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (X-0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx 00.), a DRESCHER Magyarországi Direct Mailing Kft., a DEKRA-EXPERT Kft., továb- bá a Biztosító által felkért szakértő és a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkor kiszerve- zett tevékenységet végző személyek, megbízottak járhatnak el. Az adatokat e személyek ismerhe- tik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint. Az ügyfél személyes adatai kezeléséről az adat- kezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével ada- tai törlését, zárolását, törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.

3. BIZTOSÍTÁSI TITOK minden olyan – minősítetett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbizto- sító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosító- val, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

4. A Biztosító az általa kezelt adatokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében

az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren- delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

5. A biztosítási titok tekintetében a Biztosító a Bit. szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító, biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvé- nyes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

6. Az ügyfelek adatait a Biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelethez, nyomozó- hatósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a nyomozóhatóság, az ügyészség és bíróság által kiren- delt szakértőhöz, bírósági végrehajtóhoz, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kirendelt szakértőhöz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szolgálat- hoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervhez, viszontbiztosító- hoz, együttbiztosításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-átruházáskor az átvevő biztosítóhoz, fióktelep esetében a harmadik országbeli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, szaktanácsadóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, alapvető jogok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályo- zásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörével összefüggésben eljáró magyar bűnüldöző szervhez vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szervhez. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A Bit. 165.§-ában meghatározott esetben és időtartamot követően az üzleti titkot tartalmazó irat

levéltári kutatások céljára felhasználható. Üzleti- és biztosítási titok megtartására vonatkozó köte- lezettség alól kivételt képez továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvá- nos adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség is.

7. A szerződés megkötésével a szerződő és a biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a Biztosító harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelőhöz) továbbítsa.

8. A biztosítási szerződés megkötésével a szerződő kijelenti, hogy rendelkezik az ajánlatban esetle- gesen megnevezett harmadik személyek felhatalmazásával azok adatainak megadására, továbbá, hogy az ajánlatban megnevezett harmadik személyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ajánlattal kapcsolatban megadott adataikat – továbbá ezen adatok megváltozása esetén a megváltozott adatokat – a biztosító a jelen tájékoztatóban részletezett módon teljes körűen kezelje, továbbá harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) továbbítsa.

9. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz, továbbá más biztosító jogszabá- lyoknak megfelelő megkeresésére a kért adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köte- les átadni a megkereső biztosítónak. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási

titok megsértésének. A megkeresés illetve az adatátadás a Bit. 161/A.§-ban rögzített adatokra vonatkozhat. A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a jogszabály- ban meghatározott időpontig kezelheti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban sze- replő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az informá- ciószabadságról szóló 2011.évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

1.13.6 Panasz ügyintézés és jogvita esetén alkalmazandó eljárás

Az UNIQA Biztosító Zrt. tevékenységével összefüggő panasz szóban (személyesen, vagy telefonon) és írásban (e-mailben) terjeszthető elő az alábbiak szerint:

A szóbeli panasz – a biztosító székhelyén, valamint a cégnyilvántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszolgálati irodákban – ügyfélfogadási időben személyesen (vagy meghatalmazott útján); vagy telefonon, az alábbi telefonszámokon [+36 (1/20/30/70) 544 5555].

Írásbeli panasz eljuttatható:

– a biztosító központi ügyfélszolgálatára [1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70-74.],

– a cégnyilvántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszolgálati irodákhoz;

– a fenti levelezési címünkre postai úton, vagy telefaxon a x00 (0) 0000 000 fax számra, valamint elektronikus levélben xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címre.

A panaszbeadványokon kérjük címzettként feltüntetni a Panaszmenedzsment Osztály megnevezést is! A panaszkezelési eljárás részletes szabályai [Panaszkezelési Szabályzat] az xxx.xxxxx.xx honla- pon, valamint a biztosító cégnyilvántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszolgálati irodái- ban ismerhető meg.

Amennyiben a panaszban megfogalmazott igény a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességé- vel, joghatásaival (pl.: kártérítés összege, vagy annak elutasítása) és megszűnésével kapcsolatosan került elutasításra, úgy:

– Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) [H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefon: 00 (0) 0000 000, e-mail:mailto: xxx@xxx.xx], vagy

– az ügy eldöntésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság eljárása kezdeményezhető.

Amennyiben az elutasított panaszban a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseinek megsértését sérelmezik, úgy az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 00 (0) 0000 000,

e-mail cím: mailto:xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx] fogyasztóvédelmi eljárása kezdeményezhető.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele, hogy az ügyfél a – 2013. évi CXXXIX. törvényben leírtak szerint – biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését és az is, hogy a hatályos jogszabályok szerint fogyasztónak minősüljön. A 40/2013. (XII.29.) számú MNB rendelet szerint fogyasztó a az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Ennek alapján tehát, a panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak pl.: a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet és a Bit. hatálya alá tartozó tevé- kenységet végző személy, vagy szervezet sem!

A biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. · Központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Központi telefon: (00-0) 0000-000 · Központi fax: (00-0) 0000-000

Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

2. ELEMI KÁROK ÉS EGYÉB KIEGÉSZÍTÔ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

A Biztosító jelen szerződés alapján – a szerződésben foglalt kártérítési korlátozások és a kártérítési szabályok figyelembevételével – megtéríti a biztosítási események által a biztosított vagyontárgyak- ban keletkező károkat. Jelen szerződés alapján biztosítási eseménynek minősülnek, a következőkben felsorolt és definiált károsító események, ha azok bekövetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak megsérülnek, megsemmisülnek.

Az elemi károk és egyéb kiegészítő biztosítás különböző, a későbbiekben felsorolt fedezeti körökre köthető meg. A szerződésre érvényes fedezeti kör(öke)t a kötvényben szükséges feltüntetni.

2.1 BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK)

Biztosított vagyontárgy(ak)nak (vagyoncsoport(ok)nak) kell tekinteni minden, a biztosítási szerző- désben megnevezett, a Biztosított tulajdonában lévő ingatlant és ingóságot; valamint minden olyan, idegen tulajdonban lévő vagyontárgyat (vagyoncsoportot), melyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak).

2.2 NEM BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK (VAGYONCSOPORTOK)

Nem biztosított vagyontárgynak különösen a következôk:

a) építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan;

b) föld, vizek, levegő, alagutak, hidak, gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gázkutak, bányák, feltárások;

c) légi-, vízi járművek, űrhajó, illetve ezek részegységei, rakománya;

d) forgalmi engedélyhez kötött közúti gépjárművek, gépjármű utánfutók és vontatók, vasúti jármű- vek, mozdonyok, gördülő állomány;

e) éépítés, össze- vagy szétszerelés (bontás), felújítás, beüzemelés, tesztelés alatt álló vagyontárgy;

f) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak;

g) iratok, tervek, üzleti könyvek, vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás;

h) lábon álló növényi kultúrák, flóra és fauna, élő állatok, mikroorganizmusok;

i) pénzbedobó – pénzkiadó – pénzváltó automaták tartalmukkal együtt;

j) készpénz, csekk, postautalvány, takarékkönyv, értékpapír, bélyeg, átruházható természetű okmá- nyok és egyéb értékpapírok;

k) ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina-, valamint egyéb színesfém tárgyak, aranyrudak, érmék, műtárgy, művészeti alkotások, szőrme, antikvitások.

2.3 JÁRULÉKOS KÖLTSÉGEK

A Biztosító megtéríti a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése során - illet- ve azzal kapcsolatban - felmerülő és igazolható, a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések költségeit, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával,

az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer-kitelepítési vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedéssel kapcso- latban merültek fel. Az ilyen kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A Biztosító a járulékos költséget a kötvényben feltüntetett limitig téríti meg. Járulékos költségnek tekintjük különösen az alábbiakat:

a) az oltás és mentés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötele- zett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket;

b) a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek - hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra - a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;

c) a bontási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításá- val kapcsolatban merültek fel;

d) a takarítási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvása, illetve a kárhelyszín hely- reállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel;

e) a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása (helyreállítás) során berendezések le-, vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.

2.4 ELÔGONDOSKODÁS

A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgondoskodási összeg meghatározására külön kár- térítési limitet határoznak meg, amelyet a kötvényben külön fel kell tüntetni. Ebben az esetben az előgondoskodási kártérítési limit erejéig a biztosító nem mentesül a kártérítés alól azon a jogcímen, hogy a szerződő a biztosított vagyontárgy értékében bekövetkezett változására vonatkozó bejelen- tési kötelezettségének nem tett eleget. Amennyiben kártérítési limit külön előgondoskodásra nem került meghatározásra, ezek a többletkárok nem biztosítottak.

Az előgondoskodásra vonatkozó bejelentési kötelezettség körébe tartozó események:

– Eszközök vásárlása

– Eszközök átcsoportosítása

A Biztosító az előgondoskodást a kötvényben feltüntetett limitig téríti meg..

2.5 KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem – az Általános Feltételekben, valamint a különböző fedezetekben felsorolt kizá- rásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) tartós időjárási hatások miatt keletkeztek (lassan és folyamatosan végbemenő állag romlás);

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származnak, amelyek a további rendelte- tésszerű használatot nem befolyásolják;

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasz- nálásának meghiúsulása miatt keletkeztek;

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, melyekről a Biztosított (Szerződő) tudott vagy tudnia kellett;

e) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásá- val vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkez- tek, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüg- gésben;

f) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termelés- kiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség).

g) megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a biztosított – sérült, vagy megsemmisült – vagyontárgy gyártóját és/vagy forgalmazóját terhelik.

2.6 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

2.6.1 Alapfedezet (FLEXA)

Az alapfedezet keretében az alábbi biztosítási események által okozott károk biztosítottak:

2.6.1.1 Tûz

Jelen szerződésben tűz alatt olyan anyagi változásokkal együtt járó, hő és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletke- zik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A Biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek:

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszave- zethető a tűz biztosítási eseményre;

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak a miatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. égető-, vagy olvasztóke- mencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek;

d) a tűzkár nélküli koromszennyeződésből származnak;

e) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkeztek (pl. túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása);

f) földrengés és/vagy vulkánkitörés által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tűz károkozása miatt keletkeztek.

Abban az esetben, ha a b) c) és az e) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a Biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

2.6.1.2 Villámcsapás

Jelen szerződésben villámcsapásnak kell tekinteni az olyan hirtelen, fény-, hang-, és hőhatással kísért töltéskiegyenlítődést, mely a felhő és a földfelszín, illetve a földfelszíni tárgy között játszódik le.

Villámcsapáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erő- és hőhatása, illetve a villámcsapás miatt az elektromos, illetve informatikai hálózatban létrejövő túlfeszültség vagy indukció okoz a biztosított objektumban, vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve az épü- letbe behatoló villám az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okoz, amennyiben a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló objektum(ok) az érvényben lévő villám védelemmel ellátottak (a mindenkor érvényben lévő szabványok szerint).

A Biztosító megtéríti a fenti esemény miatt a biztosított elektromos (elektronikus) gépekben, készü- lékekben és berendezésekben keletkezett károkat is, amennyiben ezek tranziens védelemmel ellátot- tak (a mindenkor érvényben lévő szabványok szerint).

A biztosító nem téríti meg magában a túlfeszültség-védelmi rendszerben keletkezett kárt, ha az csak arra korlátozódott.

2.6.1.3 Robbanás, összeroppanás

Jelen szerződésben robbanásnak illetve összeroppanásnak kell tekinteni a gázok, gőzök és porok ter- jeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó gyors erőhatást.

Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A Biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanáskárként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;

b) a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) következtében keletkeztek;

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt keletkeznek;

d) hatósági engedélyhez kötött, tervszerű robbantás eredményeként keletkeztek;

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

2.6.1.4 Légi jármû lezuhanása

Jelen szerződésben biztosítási eseménynek kell tekinteni a személyzet által irányított légi járművek, illetve azok részeinek vagy rakományának ütközését vagy lezuhanását.

2.6.2 Kibôvített fedezet (EC)

Kibővített fedezet kizárólag az Alapfedezet mellé választható. A kibővített fedezet keretében az aláb- bi biztosítási események által okozott károk biztosítottak:

2.6.2.1 Vihar

Jelen szerződés szempontjából viharnak minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllö- kés eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó-, és szívóhatása, illetve az álta- la sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak, valamint a vihar által megbontott tetőn történő egyidejű beázást is.

A Biztosító nem téríti meg viharkárként azokat a károkat:

a) amelyek a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek;

b) amelyeket a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) az épületek külső vakolatában, burko- latában, festésében okozott; valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

c) amelyek az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (pl. cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkeztek;

d) amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) kelet- keztek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.

2.6.2.2 Földrengés

Jelen szerződésben földrengésnek kell tekinteni a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makro- szeizmikus Skála) VII. fokozatát elérő földmozgást.

Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüggésben állónak nyilvánított 168 órán belüli rengések sorozata egy biztosítási eseménynek minősül.

A Biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, stb.) által okozott károkat.

2.6.2.3 Árvíz

Jelen szerződésben árvíznek kell tekinteni amikor élővizek és ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükből és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a hullámtérben, illetve a belvízvédelmi töltés és az élő, vagy mesterséges vizek közötti területen, vagy a nem mentett árterületen lévő biztosítási vagyontárgyakban keletkeztek.

Nem terjed ki továbbá a biztosítási védelem a belvíz és a talajvíz által okozott, illetve azokra vissza- vezethető károkra.

2.6.2.4 Felhôszakadás

A felhőszakadás olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt rendkívüli intenzitással (legalább 5 mm/10 perc) lezúdult nagy mennyiségű (legalább 30 mm/24 óra) csapadékvíz a talajfelszínen

összegyülemlik/áramlik, illetve felgyülemlése/lefolyása miatt a megfelelően méretezett és karbantar- tott vízelvezető rendszer elégtelenné válik.

A felhőszakadáskár a fentiek szerint bekövetkező felhőszakadás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás. A Biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkező kárt csak abban az esetben téríti meg, ha azokat legalább 15 cm magas állványon (euro raklap) helyezték el.

A Biztosító nem téríti meg felhőszakadáskárként:

a) az áramló víz által a talajban keletkezô károkat (erózió);

b) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat;

c) a felhőszakadás miatti árvíz, belvíz, talajvíz által okozott károkat.

2.6.2.5 Jégverés

Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncso- lás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn történő egyidejű beázás.

A Biztosító nem téríti meg jégesôkárként

a) a szabadban elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károkat;

b) az esővíz-elvezető csatornákban keletkezett károkat;

c) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt következtek be;

d) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek.

2.6.2.6 Xxxxxxxx

Jelen szerződésben hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek (építmények) tetőze- tén nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása miatt bekövetkező törést vagy deformáci- ós sérüléseket.

Hónyomás kárnak kell tekinteni az épületek (építmények) tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

A Biztosító nem téríti meg hónyomás kárként azokat a károkat:

a) amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek.

b) amelyeket a lecsúszó hó dinamikus hatással a biztosított vagyontárgyakban okozott.

2.6.2.7 Elektromos áram okozta tûz

Jelen szerződésben elektromos áram okozta tűznek kell tekinteni az elektromos áram hőhatása (túl- áram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása) miatt a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tüzet.

2.6.2.8 Füst és hô kiáramlása

Jelen szerződésben füst és hő kiáramlásának minősül a Biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító-berendezésekből hirtelen, előre nem látható módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/vagy hő.

A Biztosító nem téríti meg füst és hő kárként azokat a károkat, amelyek:

a) magában a füstöt illetve hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek;

b) a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károk;

c) a füstnek illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

2.6.2.9 Xxxxxxxxxxx, kôomlás, földcsuszamlás, lavina

Jelen szerződésben sziklaomlás-, kőomlás- illetve földcsuszamlásnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab illetve föld-, vagy hótömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről lejtő irányban elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás-, kőomlás- illetve földcsuszamlás-, lavina- kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelye- ket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok illetve föld-, vagy hótömeg lejtő irányban elmozdulva a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

A Biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás- illetve földcsuszamlás-, lavina-kárként:

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat;

b) az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése illetve az alapok alatti talajsüllyedés, vala- mint a gyenge alapozás miatt keletkezett károkat.

2.6.2.10 Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Ismeretlen üreg az, amely az építési illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatósá- gok által nincs feltárva.

Ismeretlen üreg beomlása kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetke- ző beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A Biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, felhagyott bányákban történt.

A Biztosító nem téríti meg a beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit.

2.6.2.11 Vezetékes vízkárok

Jelen szerződésben vízvezeték törésének kell tekinteni, amikor a kockázatviselés helyén (telephelyen) belüli víz-, szennyvíz és csapadékvíz vezetéknek, a csatlakozó melegvíz szolgáltató- és központi fűtés rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratla- nul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, valamint dugulása folytán a bennük levő víz illetve gőz kiáramlik.

Vezetékes vízkárként a Biztosító megtéríti legfeljebb 6 m új cső és annak feltárási és beépítési költsé- geit; amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A Biztosító nem téríti meg vezetékes vízkárként:

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség, elmaradt haszon;

b) a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 15 cm-nél alacsonyabban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károkat;

c) sprinkler berendezések és önálló tűzivíz hálózatok csőtörése, illetve szabályszerű működése miatt keletkezett károkat;

d) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víz- tartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek) keletkezett károkat;

e) az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárokat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat;

f) emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezetékekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerel- vényekből, stb. kilépő víz által okozott károkra;

g) az átmenetileg nem használt épületek, berendezések, gépek vezetékeinek víztelenítésének elmu- lasztása miatt keletkezett fagykárait, és azok következményi kárait.

2.6.2.12 Tûzoltó berendezés kilyukadása

Jelen szerződésben tűzoltó berendezés kilyukadása biztosítási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tűzivíz hálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetve egyéb anyag kiáramlik.

A Biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadása kárként:

a) a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint a rendszeren, ill. az épületen végzett javí- tási vagy építési (szerelési) munkák során keletkezett károkat.

2.6.2.13 Technológiai csôvezeték törése

Jelen szerződésben technológiai csővezeték törésének minősül a folyadékok, porok és/vagy gázok rendeltetésszerűen használt tartályainak véletlen, váratlan, előre nem látható törése vagy repedése.

A Biztosító megtéríti a folyadékoknak, illetve poroknak a csővezetékekből, ill. tartályokból való kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

Technológiai csővezeték töréskárként a Biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely:

a) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, ill. nem megfe- lelő elvégzése miatt keletkezett;

b) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyitva hagyása folytán állt elő, esetleg nyitott csővégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered;

c) magukban az elfolyt anyagokban keletkeztek;

d) magában a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben és/vagy berendezé- sekben keletkezett.

2.6.2.14 Közlekedési eszköz beleütközése

Jelen szerződésben közlekedési eszköz beleütközésének minősül az idegen, ismeretlen – vonalas, vagy közúti jármű – nekiütközése a biztosított ingatlannak és/vagy a hozzá tartozó épített kerítésnek.

A Biztosító nem téríti meg:

a) a kötelezô felelôsségbiztosítás alapján rendezhetô károkat,

b) a jármûvekben keletkezett károkat.

2.6.3 Összkockázatú fedezet (All Risks)

Az alap-, és a kiegészítő fedezetben meghatározott biztosítási események okozta károkon túl a Biztosító jelen fedezet alapján – a szerződésben foglalt kártérítési korlátozások és kártérítési szabályok (az ott kizártak fenntartásával) figyelembe vételével – megtéríti azon károkat, amelyek a biztosítási időszak alatt, a kockázatviselés helyén bármely hirtelen, véletlen és előre nem látható fizikai behatás vagy esemény következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek.

Jelen fedezet alapján a Biztosító nem téríti meg azon károkat, amelyek

a) a szerződésben tűz, villámcsapás, robbanás, implózió, légi jármű rázuhanása, vihar, felhőszaka- dás, jégeső, hónyomás, szikla-, kő-, földomlás, lavina, ismeretlen üreg beomlása, vezetékes vízkár, tűzoltó berendezés kilyukadása, technológiai csővezeték törése, közlekedési eszköz beleütközése, füst és hő, földrengés, árvíz alatt meghatározott események okoztak, illetve azokkal kapcsolatban keletkeztek;

b) nem a szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen – belül – keletkeztek;

c) fokozatos romlás ill. elhasználódás következményei, úgymint az elhasználódásból eredő kopás, törés vagy szakadás illetve attól függetlenül, rozsdásodás, korrózió, por illetve korom lerakódás, bepiszkolódás; szennyeződés, moly, féreg, rovar, illetve egyéb kártevők okozta károsodás;

d) különösen természetes romlás illetve zsugorodás folyamán keletkezett rohadás, anyagveszteség, romlás, értékcsökkenés, párolgás, súlyveszteség, íz veszteség, felszínben keletkezett festék és szer- kezeti elváltozás miatt keletkeztek;

e) keletkezése nem vezethető vissza valamely tényleges fizikai behatásra, eseményre. Ilyenek például az elkobzás, államosítás, megmagyarázatlan eltűnés, hiány, szivárgás, pénzügyi veszteség vagy ezekhez hasonló esemény következtében történt károk;

f) bekövetkezése a Biztosított vagy képviselője számára előre látható volt, illetve a kárveszély felis- merése tőlük elvárható lett volna. A szerződésben képviselőnek kell tekinteni Biztosított vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottait, megbízottait, tagjait illetve testületeit;

g) Biztosított illetve képviselője jogellenes és vagy szándékos vagy súlyosan gondatlan cselekedete(i) okozták. Ez esetben a Biztosító részben vagy egészben mentesül a kártérítés alól, az Általános fel- tételekben leírtaknak megfelelően;

h) géptörés és/vagy kazán, gép, számítógép, illetve elektromos berendezések meghibásodása miatt keletkeztek;

i) alul- vagy túlnyomás által keletkezett robbanás és/vagy kazánok, csővezetékek törése és szakadá- sa miatt keletkeztek;

j) az elektromos berendezések, és készülékek elektromos áram hatására történő meghibásodása miatt keletkeztek;

k) bármilyen leltár folyamán felmerült megmagyarázhatatlan eltűnés vagy hiány következtében keletkeztek;

l) irodai vagy könyvelési tévedésből eredő hiány formájában keletkeztek;

m) eltulajdonítás, csalás, betöréses lopás, rablás, betörési kísérlet vagy egyszerű lopás miatt keletkez- tek;

n) a tevékenység kényszerű lassítása vagy leállása miatt keletkezett, illetve fellépő károk, pl. piac- vesztés, késedelem, elmaradt haszon, termelés kiesés, kifizetett bér;

o) z üzleti tevékenységen belül, a gyártás és/vagy a tervezés során fellépő tervezési, gyártási, szerke- zeti, anyaghiba miatt keletkezett károk, ideértve egy esetleges káreseményt követő helyreállítás folyamán hibás anyag, rossz munkavégzés miatt keletkezett károkat is;

p) nem nyilvánvaló hiba, hibás nyersanyag használata, rossz tervezés, nyersanyag vagy munkavég- zés miatt keletkeztek;

q) vámhivatal, kormány vagy más hatóság által elrendelt elkobzás, lefoglalás miatt keletkeztek;

r) gyenge építési alap, hibás építés, rossz épületfenntartás, az ésszerű biztonsági és megelőzési intézkedések elmulasztása miatt keletkeztek;

s) gyártási, építési, nyersanyagbeli, tervezési és/vagy kivitelezési hiba miatt keletkeztek;

t) épületek, járdák, építési alapozások vagy ezek részeinek beomlása, süllyedése, törése, hőtágulása (különös tekintettel falak, padlók, mennyezetek, tetők esetében), illetve az ésszerű megelőzési intézkedések vagy a megfelelő épületfenntartás elmulasztásából származó összeomlás miatt keletkeztek;

u) számítógépes vírus miatt keletkeztek;

v) következményi károk.

2.7 XXXXX, FÖLDRENGÉS, VIHAR ESEMÉNY IDŐBENI DEFINÍCIÓ

Azonos káridőpontban egymást követő 168 órán belül bekövetkező árvíz és egymást követő 168 órán belül földrengéskár és egymást követő 96 órán belül vihar egy biztosítás eseménynek minősül.

2.8 ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. UNIQA Perfekt vagyon- és üzemszünet biztosításának az Általános feltételeiben rögzítettek az irányadók.

3. ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

3.1 ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Üzemszüneti biztosítási eseménynek minősül a Biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kényszerű szüneteltetése, ha annak oka a Kötvényben megnevezett fedezetek szerinti biztosítási ese- mények bármelyikének bekövetkezése.

A Biztosító üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az eset- ben következik be, ha az üzemszünetet kiváltó biztosítási esemény miatt a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett vagyoni kárt a vagyonbiztosítás alapján megtéríteni köteles, és a keletkezett vagyoni kár olyan jellegű vagy mértékű, hogy a Biztosított az üzemmenet szüneteltetésére kénysze- rül, és a tevékenységét a helyreállítási munkák után folytatja.

3.2 KIZÁRÁSOK

A Biztosító nem téríti meg az üzemszüneti veszteségeket, amennyiben az üzemszünet közvetve vagy közvetlenül a következő okok miatt következik be:

a) az általános kizárások szerinti események,

b) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek és üzleti feljegyzések, illetve az üzletmenettel kapcsolatos okiratok, számlák és hasonlók megsemmisülése, elvesztése, eltulajdonítása, vagy megrongálódá- sa,

c) tervek, rajzok, mikrofilmek, mágnesszalagok és egyéb adathordozók megsemmisülése, elveszté- se, eltulajdonítása vagy megrongálódása,

d) a normál üzemi körülményektől szándékos – tesztelés, szándékos túlterhelés illetve egyéb kísérle- tek miatti – eltérés.

A Biztosító nem téríti meg az olyan – biztosítási események miatti – üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemszünet egyéb okból történő tényleges szüneteltetése alatt következtek be (pl. átala- kítás, felújítás, karbantartás alatt). A Biztosító ebben az esetben is kártérítést nyújt arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel – az egyébként szükséges üzemszünet – a biztosítás esemény bekövetkezése miatt meghosszabbodott.

A Biztosító nem téríti meg a megnövekedett olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek a következő okok miatti üzemszüneti tartam meghosszabbodása folytán keletkeztek:

a) rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett események vagy tartós körülmények következté- ben,

b) az üzem bővítése, vagy olyan újítások miatt, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállítás során vezettek be,

c) hatósági újraépítési vagy üzemeltetési korlátozások miatt,

d) a helyreállítás szokatlan mértékű elhúzódása tulajdoni, birtoklási, bérleti jogviszony tisztázása, hagyatéki, illetve peres ügyek lebonyolítása, vagy egyéb hasonló események miatt,

e) mert a Biztosított a megsérült, megsemmisült vagyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gondoskodik, vagy ehhez nem áll elegendő tőke rendelkezésére,

f) mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen vagyontárgyak a biztosított üzemben nem használhatók fel.

3.3 BIZTOSÍTOTT ÜZEMSZÜNETI VESZTESÉGEK

A felek megállapodnak abban, hogy a Biztosító üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén az üzemszüneti veszteségeken belül az alább meghatározott elmaradt üzemi nyereséget és a folyamatos üzemi költségeket téríti meg, a kizárások, korlátozások figyelembevételével a Biztosí- tottnak.

Elmaradt üzemi nyereség: mindaz a nyereség, amelyet a Biztosított zavartalan üzemmenet esetén elért volna az üzemszünet ideje alatt a kiesésnek megfelelő üzemi teljesítménnyel.

Folyamatos üzemi költségek: azok a szükséges ráfordítások (pl. munkabérek, illetmények, bérleti díjak, közüzemi költségek, stb.), amelyekre a számviteli törvény költség-elszámolási szabályai vonat- koznak és amelyeket a Biztosítottnak az üzemszünet tartama alatt okvetlenül ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a helyreállítás után az üzemeltetés újraindítását – a káresetet megelőző állapotnak megfelelő keretek között – mihamarabb lehetővé tegye, vagy amelyek megfizetésére az üzemszünet tartama alatt köteles.

A fenti üzemszüneti veszteségek közül a Biztosított csak azok megfizetését követelheti, amelyek a biz- tosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelöltek.

Jelen szerződésben nem minősül üzemszüneti veszteségnek:

a) bármilyen fajtájú adó, vagyon után fizetendő rendkívüli adó és illeték,

b) az áruk, a nyersanyagok, a segédanyagok, az üzemanyagok megvételére történő kiadások, ha azok nem az üzemfenntartást szolgálják;

c) az olyan nyereségek és költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünettel, pl. a tőkebefektetés, a spekulációs és az ingatlanügyletek.

3.4 FEDEZETI TARTAM

A Biztosító üzemszünettel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában kezdődik és a biztosítási szerződésben megjelölt fedezeti tartamig tart.

Amennyiben a fedezeti tartam 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, az éves szinten megadott üzem- szüneti veszteségek biztosítási összegének a fedezeti tartamra eső arányos része képezi az egyes üzem- szüneti veszteségek kártérítési limitjét.

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem – a káreset bekövetkezését megelőző állapotának meg- felelő – újraindításának időpontjában, de legkésőbb a fedezeti tartam lejáratakor szűnik meg.

3.5 KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

A Biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatokban számára előírt könyvvezetési és bizony- lati kötelezettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint az előző három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve – biztonságos helyen – köteles megőrizni.

A fentiek megsértése esetén a Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, kivéve, ha a Biztosított kötelességszegése sem a káreset megállapítását, sem a Biztosító szolgáltatásának megálla- pítását és mértékét nem befolyásolta.

3.6 ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. UNIQA Perfekt vagyon- és üzemszünet biztosításának az Általános feltételeiben, az Elemi károk és egyéb kiegészítő biztosítások feltételeiben rögzítettek az irányadók.

4. BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A Biztosító jelen feltételek alapján – a szerződésben foglalt kártérítési korlátozások és a kártérítési sza- bályok figyelembevételével – megtéríti az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontár- gyakban keletkező károkat.

4.1 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

4.1.1 Betöréses lopás

Ha az elkövető a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt objektumba (épület), a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával erőszakos módon hatolt be;

b) zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a.) xxxxxxx foglaltak szerint távozott;

c) bizonyítottan álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be;

d) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be, úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–c) pontok szerinti

– egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

Betöréses lopás továbbá, ha az elkövető a kockázatviselés helyére olyan időpontban jut be, amikor a biztosítási szerződésben vagy annak külön feltételeiben meghatározott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyitvatartási idő), azaz az elkövető nem az a)–d) pontokban leírtak szerint hatolt be, de ott

a) az ajtókat vagy tárolókat (pl. széf, páncélszekrény) feltörte;

b) illetve az ajtók vagy tárlók felnyitásához álkulcsot vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközt használt.

Ha a vagyontárgyak a biztosítási szerződés előírásai szerint csak zárt tárlókban (pl. pénzszekrény, fali- szekrény, páncélszekrény) vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak olyan időpontban történő eltu- lajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzem- ben kell lenniük, csak akkor minősül betöréses lopásnak, ha az elkövető a kockázatviselés helyére az a)–d) pontokban meghatározottak szerint hatolt be és ott az értéktárlókat

a) feltörte;

b) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt helyen (bútor, pénzkazetta, széf, pénzszekrény, páncélszekrény) tárolták, és az elkövető a kulcsok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta.

Betöréses lopás fedezete kiterjed a betörés megvalósítása, illetve annak kísérlete következtében oko- zott károkra is. A biztosítási védelem előfeltétele, mind a betöréses lopás, mind a kísérlet esetén, hogy az objektum (épület) betörésvédelme legalább a VII. védelmi osztálynak megfeleljen.

4.1.2 Rablás

Aki biztosított vagyontárgyat a kockázatviselés helyén jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el más- tól, hogy valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez.

4.2 KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem az Általános kizárások, valamint a Biztosítási események pontok kizárásain túl- menően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyeknél biztosítási esemény megtörténte nem állapítható meg (pl.: lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány);

b) automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelő érme vagy egyéb – érmét helyettesítő – tárgy segítségével eltulajdonított áru és/vagy készpénzkárok.

4.3 BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

Jelen szerződés szerint biztosított vagyontárgynak (vagyoncsoportnak) kell tekinteni minden, a biz- tosítási szerződésben megnevezett, a Biztosított tulajdonában lévő ingóságot; valamint minden olyan, idegen tulajdonban lévő vagyontárgyat, (vagyoncsoportot), kivéve épület, melyet a tulajdon- jog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak).

Nem biztosíthatók e különös feltétel keretei között készpénz, értékpapírok, drágakövek, nemesfé- mek, igazgyöngyök, ékszerek, nemesfém tárgyak, éremgyűjtemények és egyéb értékkészletek.

4.4 KÁROK MEGTÉRÜLÉSE

Biztosított – amennyiben az eltulajdonított tárgyak hollétéről tudomást szerez – köteles a rendőrsé- get és a Biztosítót haladéktalanul értesíteni. A tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében Biztosított köteles mindent megtenni.

Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése előtt előkerülnek, a biztosított köteles azokat visz- szavenni.

Ha az eltulajdonított tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elő, Biztosított vagy visszaveszi azo- kat és a kártérítési összeget visszafizeti, vagy a kártérítési összeget megtartja és a tárgyak tulajdon- joga átszáll a Biztosítóra.

4.5 BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK

A Biztosító a biztosítási események elkövetésével kapcsolatban felmerülő következő többletköltsége- ket téríti meg:

a) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló objektumokban (épületekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

b) a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárlók feltörése illetve fel- nyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

c) zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költségeit, ha az elkövetés során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak;

d) egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár- és nyílásvédelem) költségeit, amennyiben ezen intézkedések megtételéhez a Biztosító előzetesen hozzájárult.

4.6 VÉDELMI ELÔÍRÁSOK

Felek megállapodnak, hogy Biztosító szerződéskötéskor nem vizsgálja a biztosított objektum(ok) (épület(ek)) betörésvédelmét. Biztosító kártérítési kötelezettsége azonban csakis a káresemény bekö- vetkeztekor meglévő és a kárrendezés során rögzített tényleges védelmi osztály(ok)nak megfelelő, a biztosító által a kockázati csoportokra az alábbi táblázatban megállapított kártérítési limitig terjed.

Védelmi osztály Kártérítési limit I.

II. Biztosítási összegig

III. 100000000 Ft-ig

IV. 40000000 Ft-ig

V. 20000000 Ft-ig

VI. 5000000 Ft-ig

VII. 500000 Ft-ig

Védelmi osztályok

I. védelmi osztály – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Fegyveres ôrség;

– Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és átjelzés Rendôrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szolgálathoz.

II. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Állandó 24 órás portaszolgálat;

– Automatikus átjelzés Rendôrségnek vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szolgálatnak.

III. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

IV. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzôrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

V. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Minimális elektronikai jelzôrendszer, vagy

– Részleges mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzôrendszer.

VI. védelmi osztály: – Részleges mechanikai-fizikai védelem.

VII. védelmi osztály: – Minimális mechanikai-fizikai védelem.

4.7 ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. UNIQA Perfekt vagyon- és üzemszünet biztosításának az Általános feltételeiben, az Elemi károk és egyéb kiegészítő biztosítások feltételeiben rögzítettek az irányadók.

5. PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

Biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén, az általános feltételek- ben foglaltaktól eltérően – kiterjed a kötvényben, részletezett értékcikk állományban keletkezett károkra az alábbiak szerint.

5.1 BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

A biztosítási szerződésben megnevezett, a Biztosított tulajdonában lévő, valamint minden olyan ide- gen tulajdonban lévő értékcikket, melyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizományba átvett vagyontárgyak).

Értékcikknek tekintendők jelen szerződés szempontjából a következők:

a) Készpénz, valuta;

b) Értékcikkek;

c) Értékkészletek (drágakövek, ill. nemesfémek felhasználásával készült ékszerek, arany-, ezüst- és platinatárgyak, érem- és bélyeggyűjtemények).

5.2 BIZTOSÍTÁSI FEDEZET

Az értékcikkek a többi biztosított vagyontárgyra vonatkozó, a biztosítási kötvényben megjelölt fede- zeti kör szerinti biztosítási események által okozott károkra biztosítottak, kivéve az Összkockázatú fedezetet és az Üzemszünet-biztosítást. A maximális fedezeti kör tehát a következő lehet:

a) Alapfedezet kockázatai;

b) Kiegészítô kockázatok;

c) Betöréses lopás, rablás.

5.3 BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

Az Általános feltételekben foglalt kötelezettségeken túl, biztosítottnak kimutatást kell vezetnie a biz- tosított értékcikkekről, amelyben fel kell tüntetnie az egyértelmű azonosításhoz, ill. a kerestetéshez szükséges adatokat. E kimutatásokat az értékcikkektől elkülönítetten kell tárolni.

5.4 VÉDELMI ELÔÍRÁSOK

Biztosító szolgáltatási kötelezettsége betöréses lopás és rablás károkra kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény időpontjában az értékcikkek értéktárolóba el voltak zárva, amely értéktároló érvényes biztosítói minősítéssel rendelkezett, telepítése során a biztosítói minősítésben előírtakat maradéktalanul teljesítették, a védelmi berendezések mind az értéktároló, mind a helyiség vonatko- zásában üzembe voltak helyezve és az értéktároló elhelyezésére szolgáló helyiség védelme legalább a VII. védelmi osztály követelményeit kielégítette.

Biztosító kockázatviselése a biztosítási összegig, azon belül az értéktároló MABISZ minősítésében megjelölt értékhatárig, de legfeljebb a tárolás céljára szolgáló helyiség tényleges védelmi osztályára megállapított kártérítési limitig terjed.

A felek megállapodnak, hogy Biztosító a szerződéskötéskor nem vizsgálja a biztosított objektum ill. helyiség(ek) betörés védelmét, valamint az értéktároló minőségét. Biztosító kártérítési kötelezettsége azonban csakis a káresemény bekövetkeztekor meglévő és a kárrendezés során rögzített tényleges védelmi osztály(ok)nak megfelelő, a biztosító által a kockázati csoportokra az alábbi táblázatban megállapított kártérítési limitig terjed.

Védelmi osztályok:

Védelmi osztály Kártérítési limit

I. Biztosítási összegig

II. 100000000 Ft-ig

III. 40000000 Ft-ig

IV. 10000000 Ft-ig

V. 2000000 Ft-ig

VI. 500000 Ft-ig

VII. 100000 Ft-ig

I. védelmi osztály – Teljeskörû mechanikai - fizikai védelem;

– Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Fegyveres ôrség;

– Közvetlen, vezeték nélküli összeköttetés és átjelzés Rendôrségre vagy egyéb fegyveres testülethez, fegyveres vagyonvédelmi szolgálathoz.

II. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer;

– Szakszolgáltató által végzett rendszeres, dokumentált karbantartás;

– Állandó 24 órás portaszolgálat;

– Automatikus átjelzés Rendôrségnek vagy egyéb fegyveres vagyonvédelmi szolgálatnak.

III. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

IV. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzôrendszer;

– Rendszeres és dokumentált karbantartás.

V. védelmi osztály: – Teljeskörû mechanikai-fizikai védelem;

– Minimális elektronikai jelzôrendszer, vagy

– Részleges mechanikai-fizikai védelem;

– Részleges elektronikai jelzôrendszer.

VI. védelmi osztály: – Részleges mechanikai-fizikai védelem.

VII. védelmi osztály: – Minimális mechanikai-fizikai védelem.

5.5 ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. UNIQA Perfekt vagyon- és üzemszünet biztosításának az Általános feltételeiben, az Elemi károk és egyéb kiegészítő biztosítások feltételeiben, és a Betöréses lopás és rablásbiztosítás feltételeiben rögzítettek az irányadók.

6. KÜLDÖTTRABLÁS FELTÉTELEI

6.1 BIZTOSÍTÁSI FEDEZET

A Biztosító e feltétel alapján megtéríti a Biztosított küldöttei (pénzszállítói) ellen – a biztosítás terüle- ti hatályán belül – elkövetett rablás során eltulajdonított, a kötvényben biztosítási összeggel feltün- tetett készpénzt.

Küldött lehet a Biztosított alkalmazottja, illetve, bizonyos szállított érték fölött megbízottja.

A biztosítási védelem a küldeménynek a küldött részére történő átadásával kezdődik és megszűnik a küldeménynek a címzett általi átvételével.

Jelen feltétel alapján a Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a szerződésben kártérítési limit(ek)ként meghatározott összeg(ek)ig terjed. Ez(ek) a kártérítési limit(ek) a küldöttenként szállít- ható csúcsérték(ek).

A Biztosító nem téríti meg jelen záradék alapján azokat a károkat, amelyek:

a) olyan szállítások során következtek be, amelyeknél 18 éven aluli vagy a szállításhoz és/vagy kísé- rethez nem alkalmas (korlátozottan cselekvőképes) személyeket alkalmaznak őrként vagy kísérő- ként;

b) olyan szállítások során következtek be, amelyeknél a szállítás körülményei nem felelnek meg az alábbi szállítási előírásoknak

Szállított / Biztosítási összeg Szállítás módja

–100000 Ft Egy fô tetszôleges módon

100000–500000 Ft Két fő, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt

értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával, gépkocsival

500000–2000000 Ft Három fő (vagy két fő, ha az egyik fegyveres) riasztó

jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával, gép- kocsival

2000000–5000000 Ft Kizárólag erre a célra kiképzett, a Biztosító által elfo-

gadott pénzszállító szervezet végezheti a szállítást

6.2 ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. UNIQA Perfekt vagyon- és üzemszünet biztosításának az Általános feltételeiben, az Elemi károk és egyéb kiegészítő biztosítások feltételeiben, és a Betöréses lopás és rablásbiztosítás feltételeiben rögzítettek az irányadók.

7. ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

7.1 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított objektumaiban (épületeiben) beépített üvegezésében törés vagy repedés következtében álltak elő.

A biztosítás nem fedezi a kárt, ha:

a) az üvegtörés, vagy repedéskár a biztosítás feladásakor már törött, repedt vagy toldott üvegekben következett be;

b) a törés vagy repedéskár neonok, taposó üvegek, üveg dísztárgyak és csillárok üvegezésében, illet- ve magukban a fényforrásokban keletkezett;

c) üvegtéglában keletkezett károk (szerkezeti elemnek minősül).

7.2 BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

Az üvegbiztosítás kiterjed:

a) a biztosított épületeknek és építményeknek szerkezetileg beépített üvegezésére;

b) a biztosított épületek, építmények belső beépített üvegezésére;

c) az üveg cégtáblákra.

7.3 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg:

A szerződésben rögzített biztosítási összeg, amely egyben a kártérítési limit.

A fedezet első kockázatra szól (premier risk), így a biztosító eltekint az alulbiztosítottság vizsgálatától.

7.4 ZÁRÓ RENDELKEZÉS

Egyéb a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. UNIQA Perfekt vagyon- és üzemszünet biztosításának az Általános feltételeiben, az Elemi károk és egyéb kiegészítő biztosítások feltételeiben rögzítettek az irányadók.

M E L L É K L E T

A BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS-, PÉNZ ÉS ÉRTÉKCIKK- ÉS KÜLDÖTTRABLÁS BIZTOSÍTÁS TECHNIKAI VÉDELMI ELÔÍRÁSAI

1. MECHANIKAI-FIZIKAI VÉDELEM

1.1 Teljeskörû mechanikai védelem

Teljeskörű a mechanikai-fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyílászárók határolják.

Falazatok, födémek, padozatok:

A falazatoknak, födémeknek, padozatoknak teljeskörű mechanikai védelem kategóriában meg kell felelniük a 38 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóinak. Ez annyit jelent, hogy nem tömör téglafal esetén számítással kell meghatározni az egyenértékűséget. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

12 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15×15 cm rácskiosz- tású, Ø8–10 mm betonvas háló lehet, a beton minôségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfoga- dott).

Nyílászárók (ajtók, ablakok, stb.)

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó MABISZ minősítésnek.

• Bejárati ajtók

A teljeskörű mechanikai védelem alkotóelemeiként elfogadott bejárati ajtóknak a következőkben fel- sorolt műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

Az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyen- értékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni.

A tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál leg- alább 15 cm mélyen, Ø 12 mm gömbvas tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, Ø 10 mm gömbvas tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biztosí- tani.

Az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkeze- tű erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább Ø 12 mm, vaslemez borítás- nál legalább Ø 8 mm legyen.

Az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 2 mm vastagságú vaslemezzel kell borí- tani.

Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biz- tonságát nem befolyásolhatja.

Az ajtólapokat min. 3 db diópánttal – vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgó- pánttal – kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

A zárszerkezetnek több ponton (legalább négy) kell biztosítani a zárást. A reteszelési mélységnek minimum 18 mm-t el kell érnie. A zártestet és a zárbetétet fúrás és letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el.

A fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel szemben támasztott, későbbiekben ismertetett követelményeknek.

Üvegezett nyílászárók csak áttörésbiztos rétegelt (legalább B1) üveggel szerelten – vagy azzal egyen- értékű védettséget nyújtó anyagból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üvegszerkezet, stb.) szerkezet – fogadható el. A normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek.

• Biztonsági ablakok

A biztonsági ablakoknak ugyanolyan áttörés-biztonsági feltételeknek kell megfelelni, mint a bizton- sági ajtóknál leírtak. A zárszerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az a 700 KN statikus nyomóerőnek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerkezeteknek olyan mélységben kell reteszelniük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés egy irányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást megszüntetni. A kilincsszerkezetet belülről zárható kivitelben kell telepíteni. Az üvegszerkezeteknek legalább B1-B3 fokozatú ragasztott, többrétegű üvegnek – vagy azzal egyen- értékű ellenállási fokozattal rendelkező szerkezetnek – kell lenni. Az üvegeket csak a védett tér irá- nyából lehet telepíteni. Az üvegszorító léceket kívülről ne lehessen eredményesen támadni. (Rögzítés szempontjából előnyös a csavarozott kivitel, az üvegszerkezet tokozatba történő ragasztásával pár- huzamos rögzítése, valamint a kettő kombinációja.)

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló képességével.

Zárszerkezetek

• A zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a vonatkozó MABISZ követelményeknek.

• Bevésőzárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédő lap szerelése esetén min. 60 HRC keménységűre edzett, vagy ennek megfelelő ellenál- lásértéket biztosító anyagok kell alkalmazni.

• A zárszerkezet lehet lamellás rendszerű egy oldalon fogazott kulccsal, két oldalon fogazott kulccsal. Biztonságértéke akkor fogadható csak el, ha legalább hat lamella biztosítja a zárreteszvas mozga- tását, a variációszám pedig min. 10000. A biztonság növelése érdekében célszerű a lamellákat ún.

„farkasfogazással” ellátni. A kéttollú kulccsal működtetett záraknak nagyobb a biztonságértékük.

• A hengerzár betéttel működtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az előbbiek figyelembevételével.

• A zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni. A zárásirányra merő- legesen ható 350 kN nagyságú erő hatására a zárreteszvas nem lehet visszatolható.

• A hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban kétpontos kiegészítő zárást biztosítanak. A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

– A reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek, vagy minimum egyenszilárdságúnak kell lenni a biztonsági záraknál elfogadottnak.

– A reteszvasaknak a fogadó elemekbe min. 25 mm mélységben kell reteszelni.

– A reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 db M 6x80 csavarral fém dűbelbe, vagy ezzel egyenszilárdságú más felerősítéssel, bevéséssel.

– A reteszvas fogadó elemeknek zártaknak, vagy oldalirányban merevítettnek kell lenni, hogy ellen- álljanak az ajtólapot ért támadás esetén 700 kN dinamikus erőnek.

– A működtető zárbetétet min. 3 perc időtartamnak ellenálló módon fúrás ellen védeni kell. Ez tör- ténhet fúrásvédett zárbetét szerelésével, vagy fúrásvédő pajzs alkalmazásával.

– A hengerzár betétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni.

– A zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni.

– A zárreteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni min. 350 kN merőleges nyo- móerővel szemben.

– A hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mértékűnek kell lenni, hogy a tengelyére merőlegesen, az ajtólapra kifejtett 700 kN erőhatás ne okozzon olyan mértékű defor- mációt, amely a zárás megszüntetését eredményezi.

Hengerzár-betétek

• A hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó MABISZ követelményeknek.

• A teljeskörű mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzár-betét, ill. rotoros vagy mágneszárbetét fogadható el, amelynek variációszáma a 10000 meghaladja, legalább 3 per- cig ellenáll a HSS fúróheggyel történő támadásnak, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendel- kezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható.

• A biztonsági ajtók I–III. kategóriájának megfelelően a zárakat, hengerzár-betéteket olyan védelem- mel kell ellátni, hogy vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítő véde- lemmel ellátva teljesítsék támadás esetén az előírt időnormákat.

Fix és mobil rácsok

• A nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) – abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabban helyezkedik el – teljes felü- letét minimum 100x300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezek- kel egyenszilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni.

A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:

– minősített behatolás késleltető (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak esetében min. A3 minősítésű dobásálló üveg; ajtók, erkélyajtók esetében min. B’ minősítésű áttörésbiztos üveg)

– minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

• A falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást.

• Pénzintézetek esetében a rácsok min. 16 mm Ø gömbvasból, vagy azzal egyenértékû szilárdságot biztosító anyagból készüljenek.

• Mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellát- ni. A rácsok sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő „detektívrácsok" feltolás elleni védelmét áttételes mozga- tószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.

• A rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 db), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem sze- relhető műszaki megoldású).

MEGJEGYZÉS:

Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező lakatok nem biztonsági zárak. A biztonsági üveg-fóliák rács kiváltására nem alkalmasak.

1.2 Részleges mechanikai védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű legyen;

• a 2m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, stb.) maximum 100x300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű egyéb mechanikai szerkezettel, vagy MABISZ-minősített biztonsági üveggel) védettek. Ajtók esetében rácsot csak akkor kell felsze- relni, ha az ajtó valamely alkotóelemére előírt egyéb védelmi feltételek nem teljesülnek;

• a rácsot a falazathoz minimum 4 db falazó körömmel kell felerősíteni, 12 cm-es hagyományos tég- lafal esetén a minimális beépítési mélység 100 mm;

• az ajtószerkezetnek megerősített kivitelűnek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettnek kell lennie;

• az ajtók tokszerkezeteit falazó körmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazathoz kell erősíteni;

• az ajtólap és az ajtótok zárási pontossága 5 mm-en belül kell, hogy legyen;

• a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk;

• nem fémből készült ajtótok esetén megerősített zárlemez felszerelése szükséges;

• az ajtólap minimum 3 db diópánttal legyen az ajtótokhoz rögzítve;

• a zárást minimum 2 db biztonsági zár végezze, vagy minimum három ponton záródó biztonsági zár legyen felszerelve, amelynél a záródási pontok közötti távolság minimum 30 cm kell, hogy legyen;

• biztonsági zárnak minősül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a két- tollú kulcsos zár, a szám- vagy betűkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a tízezret, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.

Figyelem!

A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biztonsági lakatokat és lakatzárakat.

1.3 Minimális mechanikai védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű legyen;

• az ajtószerkezetek védettek legyenek reteszhúzás ellen;

• a bejárati ajtók zárását 1 db biztonsági zár végezze.

Biztonsági zárnak minősül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttol- lú kulcsos zár, a szám- vagy betűkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meg- haladja a tízezret, valamint minden olyan egyedileg minősített lamellás zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

Figyelem!

A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a minősített biztonsági lakatokat és lakatzárakat.

1.4 Értéktárolóval szemben támasztott követelmények

A biztosítási fedezet kiterjed a feltételben megfogalmazott elzárva tartandó vagyontárgyakra, vala- mint a készpénz és értékpapírokra, amennyiben azok a MABISZ-által minősített, vagy a biztosító által ajánlott értéktárolóban kerülnek elzárásra, és ha az értéktároló teljesíti az alábbi elvárásokat:

• beépítésre került falba, vagy padozatba, vagy rögzítették épületszerkezeti elemhez oly módon, hogy a rögzítés az értéktároló belső terén keresztül (nem hozzáférhető módon) történt, és leg- alább 1000 kg lefeszítő erő elleni védelmet nyújt, vagy az értéktároló összsúlya eléri illetve megha- ladja a 800 kg-ot.

Amennyiben az értéktárolóra vonatkozó fenti feltételek nem, vagy hiányosan teljesülnek, illetve megfelelőség esetén a biztosított nem gondoskodott azok üzembe helyezéséről, a biztosító mente- sül kártérítési kötelezettsége alól.

2. ELEKTRONIKAI VÉDELEM

2.1 Teljeskörû elektronikai jelzôrendszer

Az elektronikai jelzőrendszer elektronikus eszközökkel érzékeli és értékeli a felügyelt védelmi rendszer állapotát, kijelzi annak változásait.

A védelmi rendszer alkotóelemei:

• felületvédelem

• térvédelem

• tárgyvédelem

• személyvédelem

• riasztásjelzés

Teljeskörû a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílá- száró szerkezetet, portált és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat jelzi át- és behatolási kísér- leteket.

Teljeskörû a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban a felügyelt terekben, tár- gyak környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez, valamint a megközelítési útvo- nala/ka/t legalább csapdaszerűen figyeli.

Teljeskörû a tárgyvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban az összes védendő tár- gyat felügyeli, páncélszekrények és páncéltermek stb. esetében a felügyelet nyitásra/zárásra és áttö- résre is kiterjed.

Teljeskörû a személyvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer folyamatos üzemmódban az összes védendő, támadásnak kitett személyt „figyeli”.

Az elektronikai jelzôrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények:

A telepített rendszer rendelkezzen a következő okmányokkal:

• tervezői nyilatkozat

• kivitelezői nyilatkozat

• szabványossági nyilatkozat

• rendszerleírás, telepítési- és nyomvonalrajz

Az elektronikai jelzőrendszer részei:

• központi egység

• érzékelő(k)

• riasztásjelző(k)

• jelzésátviteli rendszer

• tápellátás

Az elektronikai jelzőrendszer minden részegysége rendelkezzen szabotázsvédelemmel, melynek jel- zései az érzékelők riasztásjelzésétől elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelem- nek – az elektronikai jelzőrendszer élesítésétől függetlenül – 24 órás, folyamatos üzemmódban kell működnie.

Az elektronikai jelzőrendszer csak az érzékelők nyugalmi állapotában élesíthető. Ezt az állapotot a központi egység jelezze ki.

Központ

A központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító akkumu- látorral lehetőleg közös egységet képezve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a másodlagos táplá- lást biztosító akkumulátor a védett téren belül szabotázsvédett, 1, 2 mm vastagságú lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készült, amely különálló házban is elhelyezhető. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötő kábel szabotázsvédelméről is!

A központi egység burkolata min. 1, 2 mm-es lágyacélból, vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készüljön.

A kezelőegység fény és hang jelzés formájában jelezze az elektronikai jelzőrendszer élesíté- sének/hatástalanításának megtörténtét.

A központi egység hatástalanított üzemmódban is felügyelje és jelezze ki a jelzőrendszer érzékelői- nek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelőkről érkező jelzések alapján adjon ki riasztásjelzést.

A központi egység jelezze saját belső rendszere, valamint a jelzésátviteli rendszer meghibásodását.

A központi egység működése olyan legyen, hogy a rendszer kezelése az arra jogosult felhasználón kívül más személy részére ne legyen hozzáférhető.

Az elsődleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történjen. Az elektronikai jelzőrendszer energia- ellátását a központi egységen keresztül kell biztosítani.

Az elsődleges tápellátás kiesése esetén biztosítani kell az elektronikai jelzőrendszer autonóm másod- lagos táplálását védelmi fokozatának megfelelő időtartamban.

2.1.1 Felületvédelem

Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközök süllyesztettek legye- nek és már 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek..

Üvegfelületek védelme

A ragasztott érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. A kettős elven működő akusztikus érzékelőknek (üveghang + lökéshullám) az üvegtörést követő 1 másodpercen belül riasz- tásjelzést kell kiváltaniuk a központban. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusá- nak figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelő eszközt, hogy az érzékenységi karakterisz- tikája alapján az egész védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.

2.1.2 Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő érzékelő eszközök az ille- téktelen behatolást a lehető legrövidebb idő alatt érzékeljék és jelezzék a központ felé.

Passzívinfra mozgásérzékelô

A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a jellemző érzékenységi karakterisztikájuk figye- lembevételével a legoptimálisabb helyre történjen.

Az alkalmazott passzívinfra mozgásérzékelők rendelkezzenek szabotázsvédelemmel, a visszajelző LED letiltásának lehetőségével, dual piroelemmel, hőkompenzációval, minimum 10 V/m nagyságú RF védelemmel 1 MHz-en, valamint üzembiztosan működjenek 10,5–13,8 V tápfeszültség tarto- mányban.

Mikrohullámú mozgásérzékelô

A felszerelésük a várható behatolási irányt ismerve a jellemző érzékenységi karakterisztikájuk figye- lembevételével a legoptimálisabb helyre történjen.

Ultrahangos mozgásérzékelô

Úgy kell telepíteni, hogy a védett helyiségen kívüli mozgást ne érzékelje. Kombinált (passzaívinfra + mikrohullámú) mozgásérzékelô

Az érzékelők ÉS logikai kapcsolatban alkalmazhatók.

2.1.3 Tárgyvédelem

Trezor-védelem

A trezorba történő illetéktelen behatolási kísérlet jelzése céljából a következő védelem kialakítása szükséges:

• a határoló felületeken (falak, padló, mennyezet) testhangérzékelők

• az ajtón nyitás és zártság érzékelő, valamint testhangérzékelő

• a belső térben mozgásérzékelő

Testhang érzékelőként csak olyan aktív érzékelő használható, amely többféle tényező és azok együt- tes jelenlétének detektálására is képes.

Páncélszekrények védelem

• nyitásérzékelés

• az oldalfalak védelmére mechanikus rezgésérzékelôk, ill. testhang érzékelôk

Személyvédelem

A védett objektumban dolgozók biztonsága érdekében lehetővé kell tenni a támadások rejtett jelzé- sét. A támadásjelző eszközök rögzített változatai csak védett helyen, szabotázsvédett kivitelben tele- píthetők, és 24 órás üzemmódban működnek. A telepítés úgy történjen, hogy használatuk esetén egyenként is hasznosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzőhurok azonosítás).

Riasztásjelzés

Riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédelmet dobozban felszerelt hang-, fényjelző, ill. hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerű esz- közökkel ne lehessen elérni őket.

Teljeskörû az elektronikai jelzôrendszer, ha az összes alkotóeleme teljeskörû.

Teljeskörû az elektronikai védelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum határoló felületén található összes nyílászáró szerkezetet, portált, valamint a teljes- körû mechanikai – fizikai védelem követelményeit ki nem elégítô falazatokat, födémeket, padozato- kat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

Teljeskörû az elektronikai védelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum belsô terét, jelez mindennemû illetéktelen emberi mozgást, valamit legalább csap- daszerûen figyeli a megközelítési útvonalakat.

Teljeskörû a tárgyvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer – éles üzemmódban – felügyeli az összes veszélyeztetett tárgyat. Páncélszekrény, páncéltermek stb. védelme esetében a felügyelet nyitás- ra/zárásra és áttörésre is kiterjed.

Teljeskörû a személyvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer folyamatosan biztosítja az összes veszé- lyeztetett személy számára a támadásjelzés lehetôségét.

Teljeskörû a riasztásjelzés, ha az elektronikai jelzôrendszer által kiadott riasztásjelzés a helyszíni riasz- tás mellett közvetlenül értesíti az objektum ôrzés/védelmét biztosító állományt.

A teljeskörû elektronikai jelzôrendszer:

A rendszer telepítésekor csak olyan központi egység alkalmazható, amelyik megfelel a 2.1–2.7 pont- ban meghatározott feltételeknek.

A jelzővonalakon az érzékelő(k) telepítése úgy történik, hogy jelzés esetén bármelyik egyenként azo- nosítható legyen.

Támadásjelző rendszer telepítésénél a személyvédelem kialakítása rögzített és mobil, rádiófrekvenci- ás eszközök felszerelésével együttesen történik. A támadásjelző működtetése esetén az elektronikai jelzőrendszernek csendes jelzésként kell a távfelügyeleti központ felé elküldeni a jelzését.

Vezetéktoldás csak szabotázsvédett kötődobozban történhet. A központhoz eseményrögzítő printert lehessen csatlakoztatni.

A központi egység memóriája minimum az 50 utolsó esemény tárolására képes legyen. A memória tartalma utólag kinyomtatható legyen.

A rendszer rendelkezzen partíciónálási lehetőséggel, valamint minimum 16 önállóan programozha- tó felhasználói kóddal.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum

4 számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezked- nie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendelkezésre. Amennyiben a kezelő az őrzést végző szolgálatnál kerül telepítésre, a 20 másodperces időkorláttól el lehet tekinteni.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is engedélyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett kezelő esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelőt, és adjon riasztó jelzést. A tiltást a legmagasabb jogokkal rendelkező felhasználó szüntetheti meg.

A kezelőről kényszerkód leadására is legyen lehetőség.

A központ rendelkezzen minimum 4 db szabadon programozható kimenettel. (Pl. összetett betörés, támadás, meghibásodás, hálózati feszültség-kimaradás jelzésére.)

A jelzővonalakon ellenállásos lezárást kell alkalmazni. A hurokellenállás 40%-os megváltozása gene- ráljon jelzést.

A helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzőeszközről történjen. Ezek közül legalább az egyik esz- köz saját akkumulátorral rendelkező, feszültségelvétellel indított, hang- és fényjelző legyen. Mindkét hangjelző hangereje haladja meg a 120 dB-t 1 méternél és – az épület adottságaihoz igazodva – különböző irányokba, a lehető legnagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektronikai jelzőrendszer minimum 72 órán keresz- tül működőképes legyen.

A rendszerben csak MABISZ által teljeskörűnek minősített eszközök alkalmazhatók.

A központi, vagy kezelő egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db azonnali – riasztási) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók.

A központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók.

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 esemény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl. zóna; kiikta-

tás; üzembe helyezés ideje; kezelő(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, leg- alább 8 napig tárolni.

A központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható, szabotázsvé- dett kivitelű legyen.

Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek marad- janak működőképesek.

A rendszer összes elemének folyamatos őrzésére a szerviz és az üzemeltető által csak közösen kikap- csolható jelzővonalakat (szabotázsvonalakat) kell kiépíteni.

A rendszer csak akkor legyen élesíthető, ha minden érzékelője alaphelyzetben van és minden rész- egysége üzemképes.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jela- dó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A távjelzéses rendszer riasztás esetén ellenőrizze az átjelzés megtörténtét, annak zavara esetén vált- son ki helyi hang-, fényjelzést, rablás esetén kizárólag csak fényjelzést adjon.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által a kezelőről lekapcsolható- nak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállítását követően ismételten kapcsoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelzők váltakozó kéthangú jelzéssel riasszanak és rendelkezzenek szabotázsvédett, ket- tős burkolatú, hab bejuttatása ellen védő vagy késleltetésére alkalmas dobozolással.

Az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 2001x fényerejű legyen.

A jelzőeszközök energiaellátását két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.

2.2 Részleges elektronikai jelzôrendszer

Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljeskörű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvé- delem van kialakítva, riasztásjelzés a helyszínen – a környezet riasztva – történik.

Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objek- tumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait felügyeli.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

Egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető oly módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azonosítható legyen.

Támadásjelző rendszer telepítésénél rögzített eszközök felszerelése szükséges. Az alkalmazott eszkö- zök működtetése esetén a rendszernek nem éles állapotban, amennyiben felügyeleti központba nincs bekötve, hangos jelzést kell adnia. Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzőhurok azonosítás).

A vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy rejtett szerelés esetén forrasztott kivitelben zsu- gorcsővel védve is történhet.

Riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-, fényjelző és hangjelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy ne lehessen egyszerű eszközökkel elérni őket, és egymástól az épület adottságához igazodva a lehető legtávo- labb kerüljenek.

A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történhet. A személyi kódoknak minimum

4 számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezked- nie és a kezelésre maximum 30 másodperc idő állhat rendelkezésre.

Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is engedélyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre.

A központ rendelkezzen minimum 4 önállóan programozható felhasználói kóddal, valamint leg- alább két olyan kimenettel, amelyekről a felügyeleti központba történő bekapcsolás esetén megkü- lönböztetett jelzés továbbítható. (pl.: összetett betörés, támadás)

A telepítéskor mindegyik jelzővonalon EOL-os lezárást kell alkalmazni. Az ellenállásérték 40%-os megváltozásakor a központnak jelzést kell generálnia.

Riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező, hang-, fényjelző és egy nem akkumu- látoros hangjelző készülékkel történjen. A hangjelző hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén a központ minimum 48 órán keresztül működőképes legyen.

A rendszerben csak MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók.

A betörésjelző központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre és rendelkezzen (egybeé- pítetten) 12 üzemórát biztosító tápegységgel.

A központi egység, vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 db azonnali – riasztási) és a szabotázs vonalon.

Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktelenek által ne legyenek változtathatók).

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 esemény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl. zóna; kiikta- tás; üzembe helyezés ideje; kezelő(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, leg- alább 8 napig tárolni.

A központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható kivitelű, sza- botázsvédett, min. 1, 2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – legyen.

A kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni.

Az egyes részegységek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek marad- janak működőképesek.

A rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkapcsolók stb.) központjának, tápegységének, útvonalkövető egységeinek állandó őrzésére, ellenőrzésére jelzővonalakat (szabo- tázsvonalakat) kell kiépíteni.

A rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelőegységen jelezze.

Élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell.

A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell.

A jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásá- nak 40%-os változását a rendszer jelezze.

Minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítendő.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba.

A kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős burkolatú, min. 1, 2 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) burkolattal rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel.

Az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 2001x fényerejű legyen.

Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos háló- zat és akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehaj- tását biztosítsa (felügyelet nélkül).

Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell. A nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők.

A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.

2.3 Minimális elektronikai jelzôrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felügyelet védelem csak a 3 m-nél alacsonyabban lévő nyí- lászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók. A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése, hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet. A vezetéket kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelméről.

Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azonosító- kóddal rendelkezzenek.

A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két másodpercen belül riasszon.

A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legye- nek.

A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antennája is) a védett téren belül kerüljön sze- relésre.

A nyitásérzékelők lehetnek befúrható és felületszerelt kivitelűek is. A jelzővonalakon lezáró ellenállás alkalmazása nem szükséges.

A vezeték toldása forrasztott kötésekkel kábelcsatornában is történhet.

A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töltött akkumulátorral, valamint a burkolat nyi- tását és a töltés kimaradását érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készülékkel történ- jen. A hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén úgy kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell lennie.

Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automatikusan és megszakítás nélkül bizto- sítsa a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra letelte után legalább egy riasz- tási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre.

Amennyiben a központ nem rendelkezik legalább 300 esemény tárolására alkalmas memóriával, akkor biztosítani kell, hogy a rendszer képes legyen a kiiktatott zóna bypass adatait (pl. zóna; kiikta- tás; üzembe helyezés ideje; kezelő(k) kiléte) külön, erre a célra fenntartott memóriaterületen, leg- alább 8 napig tárolni.

Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemké- pes. A rádiós érzékelő a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

Az elektronikai védelem kialakításának az előzőekben ismertetett fokozatai nem alkalmazhatók a táv- felügyeleti rendszereknél, a beléptető rendszereknél és a videó-figyelő rendszereknél. Két utóbbi rendszer önállóan működő rendszerként is működtethető, de szorosan integrálható az elektronikai jelzőrendszerbe. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert.

Esetleges panaszaival forduljon Vezérigazgatóságunkhoz:

UNIQA Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

Telefon: x00 0 0000-000 • Fax: x00 0 0000-000 H 5000/2014. 11./332