Contract
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-5797/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Groupama Garancia Biztosító Zrt. számára.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1051 Budapest, Október 6. u. 20., továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben — a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben 250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírságok önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírságok befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.
I n d o k o l á s
Ügyfél 2011. január 10-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. §-a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására
irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
Az Ügyfél a pénzügyi szervezetnél rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, amely díjnemfizetés miatt megszűnt. Az Ügyfél nyilatkozata szerint azért nem fizette be a biztosítási díjat, mert kórházi kezelés alatt állt. Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a pénzügyi szervezet – a benyújtott kórházi igazolások ellenére – elutasította reaktiválási kérelmét.
A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi
a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §- ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint
b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint
ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,
bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá
bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá
c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség
betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
Arra való tekintettel, hogy az Ügyfél ügye kapcsán lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a rendelkezésre bocsátott iratok, nyilatkozatok alapján a Felügyelet tudomására jutott, hogy pénzügyi szervezet az Ügyfelet érintően a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény rendelkezéseinek sérelmét valósította meg, így etekintetben jogsértés megállapítására hivatalból kerül sor.
Jogsértés megvalósulásának megállapítására az alábbi tényállás figyelembevételével került sor:
I.
A pénzügyi szervezet 2011. március 21-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél 2009. január 01-jei kezdettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést. A szerződés negyedéves díjfizetési gyakorisággal, csekkes díjfizetés mellett jött létre. Miután az Ügyfél elmulasztotta a szerződés 2010. július 01-jén esedékes negyedéves díjelőírásának befizetését, a pénzügyi szervezet 2010. július 27-én kelt levelében szólította fel díjhátraléka rendezésére, melyhez befizetési csekket is mellékeltek. Miután ezt követően sem került sor a díjbefizetésre, a pénzügyi szervezet 2010. szeptember 09-én 2010. augusztus 29-i hatállyal törölte az Ügyfél szerződését, mely 2010. június 30-ig volt díjjal rendezett. A pénzügyi szervezet a szerződés törléséről 2010. szeptember 12-én kelt levelében értesítette az Ügyfelet.
A – 2010. január 1-jétől hatályos - kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. § (4) bekezdése szerint „Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a
következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.”
A Gfbt. 21. § (5) bekezdésében szerint továbbá „a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.”
A Gfbt. fent hivatkozott jogszabályhelye értelmében a pénzügyi szervezetnek igazolható módon kell a díjelmaradásról szóló értesítést és a szerződés megszűnéséről szóló törlésértesítőt az Ügyfél részére megküldenie. A Felügyelet álláspontja szerint a küldemény elküldése akkor „igazolható,” ha a küldemény címzetthez való eljuttatásában közreműködő – a biztosítón kívül álló személynek minősülő – szolgáltató (pl.: futárszolgálat, Magyar Posta Zrt., az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy) – a küldemény felvételét/elküldését igazolja, vagy ha az elküldési módból fakadóan a biztosító visszajelzést kap a küldemény címzetthez való megérkezésről (email-visszaigazolás, fax „OK jelzés,” postai könyvelt küldemények). Ez utóbbi esetben – bár a küldemény megérkezésének igazolhatósága nem követelmény – a megérkezés értelemszerűen igazolja az elküldés tényét is.
A pénzügyi szervezetnek tehát az értesítést oly módon kell megküldenie az Ügyfél számára, hogy igazolni legyen képes azt, hogy a küldeményt kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a levél elküldésének tényét is. Mindezért nem felelhet meg a jogszabályi követelménynek az, ha a biztosító csupán olyan feladójegyzékkel rendelkezik, amely a konkrét címzettek feltüntetése nélkül tartalmazza adott esetben több ezer levél kiküldését, hiszen ez minden kétséget kizárólag nem igazolhatja azt, hogy adott ügyfél küldeménye valóban megküldésre is került az ügyfél részére. Éppígy nem elégséges bizonyítása az elküldésnek az, amikor a pénzügyi szervezet azt tudja csak igazolni, hogy a postázást végző szervezeti egységének a küldeményt átadta.
A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet az Ügyfél részére a jogszabályban foglalt határidőn belül küldött díjfelszólító és törlésértesítő levelet, azonban nem tudta igazolni, hogy a leveleket az Ügyfél részére igazolható módon megküldte.
A Felügyelet megjegyzi továbbá, hogy a FK-II-4043/2011. számú végzésével Ügyfél 2011. január 10-én én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást megszüntette, arra tekintettel, hogy a kérelem tartalmából megállapítható volt, hogy az nem a Psztv. 64. §- ban foglalt szabályokba ütköző magatartás észlelésére és megállapítására vonatkozik, hanem a Kérelmező és a pénzügyi szervezet között létrejött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés alapján, a Kérelmező méltányossági kérelme elutasításának felülvizsgálatára irányult, ami nem hatósági ügy, annak eldöntésére közigazgatási úton, fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság jogosult.
A szerződés törlésével összefüggésben az Ügyfél első alkalommal 2010. november 09-én kelt levelében fordult a pénzügyi szervezethez, melyben kérte szerződése ismételt érvénybe helyezését, hivatkozva arra a körülményre, hogy hosszas kórházi kezelése miatt volt akadályozva ügyei intézésében és ez vezetett a szerződés megszüntetéséhez. A pénzügyi szervezet első ízben 2010. november 25-én kelt levelében utasította el az Ügyfél kérelmét. Ezt
követően 2010. december 11-én érkezett meg az Ügyfél újabb levele tárgyi üggyel összefüggésben, melyet a pénzügyi szervezet 2010. december 21-én kelt levelében válaszolt meg, ismét elutasítva az Ügyfél reaktiválási kérelmét.
A Gfbt. 21. §- szerint: „(6) Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése az üzemben tartó önhibáján kívül eső okból következik be, az üzemben tartó a megszűnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszűnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve - egy adott biztosítási időszakon belül - az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.
(7) Az üzemben tartó a szerződéses állapot (6) bekezdés szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerződés megszűnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését követően a szerződéses állapot helyreállításáig a gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.”
A fenti jogszabályhely a pénzügyi szervezetnek megfelelő igazolás esetén lehetőséget ad, nem pedig kötelezi az eredeti szerződés reaktiválására.
A pénzügyi szervezet ugyanakkor egyedi méltányosság alapján úgy döntött, hogy reaktiválja az Ügyfél szerződését, amennyiben egy összegben befizeti a szerződése aktuális díjhátralékát és kármentességi nyilatkozatot tesz.
A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”
A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet a díjfelszólító levél és törlésértesítő kiküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek megfelelően tegyen eleget a továbbiakban.
Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben a díjfelszólító levél és törlésértesítő igazolható módon történő megküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés be nem tartása miatt 250.000,- Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezetnek a díjtartozás fennállásról való igazolható módon tett értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. Tekintettel arra, hogy a kötelező felelősségbiztosítás érvényességének megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, a pénzügyi szervezetnek alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott határidőben és igazolható módon tegyen eleget.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 64. §-ában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés e) pontján, a
100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének
a) pontján alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. május 19.