Allianz vállalkozásbiztosítás
Szerzõdési feltételek
Tartalomjegyzék
Fogalommeghatározások 7
I. Általános biztosítási feltételek 9
II. A tûz- és elemikár-biztosítás (alapbiztosítás) különös feltételei 17
III. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás különös feltételei 29
IV. A kiegészítõ biztosítások különös feltételei 35
V. Felelõsségbiztosítás 51
VI. Élet- és egészségbiztosítás 55
VII. Az Allianz vállalkozásbiztosítás záradékai 65
Függelékek 67
Az Allianz vállalkozásbiztosítás általános szerzõdési feltételei
Az Allianz vállalkozásbiztosítás (a továbbiakban: vállal- kozásbiztosítás) általános szerzõdési feltételei azokat
a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – más szer- zõdéses kikötés hiányában – az Allianz Hungária Bizto- sító Rt. (a továbbiakban: biztosító) Allianz vállalkozás- biztosítási szerzõdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.
A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzõdési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzõdési feltételekben meghatározott biztosí- tási szolgáltatást teljesíti magyar forintban, a biztosítási szerzõdés szerint.
A biztosítási fedezet a kötvényen meghatározott és
a biztosítási feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki.
Fogalommeghatározások
Élõerõs védelem
A kockázatviselés helyének (területének) védelme vagyon- védelmi vállalkozás által. A vállalkozó a szerzõdésben vagyonõrrel való õrzést vállal, amelynek teljesítését igazolni kell.
Épület(ek)
Épületnek minõsülnek a talajhoz szilárdan kötõdõ léte- sítmények, amelyek lehetõséget biztosítanak a belépésre, hosszabb benntartózkodásra, és térbeli elhatárolással védelmet nyújtanak a külsõ behatások ellen.
Épülettartozékok
Az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített ele- mek és berendezések, térelválasztók, zászlótartók, hirde- tést hordozó szerkezetek, elõtetõk; padló- és falcsatornák (szerelõjáratok), rögzített padló-, fal-, födém-, és szegély- burkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; villámhárító-rendszerek és tar- tozékaik/berendezéseik; lépcsõk, létrák, hágcsók (külsõ használatúak is); az épületbe szerkezetileg beépített
ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések.
Építmény(ek)
Azok a talajhoz szilárdan kötõdõ, az ingatlan-nyilvántar- tás szerint a biztosított telephelyhez tartozó földterüle- ten levõ létesítmények, amelyek a biztosított épület(ek) rendeltetésszerû használatához szükségesek (pl. kerítés, vízóraakna, út stb.).
Épületberendezések
Építészeti berendezési tárgyak: Az épületek fõ funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések: redõny, reluxa, spa- letta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószer- kezeteikkel együtt; beépített szekrények – rendeltetésük- tõl és a beépítés idejétõl függetlenül –, amelyeket az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükrõl nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkció- jukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, konyhabútor, gardróbszekrény stb.).
Épületvillamossági berendezések: Az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés és elektromos berendezé- sek a hozzájuk tartozó mérõmûszerekkel együtt (pl. vilá- gítóberendezések; gépészetileg a kémény- vagy a szellõ- zõrendszerbe bekötött szagelszívó, szellõzõ-, légtechni- kai és klímaberendezések; beépített porszívó és tartozé- kai, elektromos tûzhely, bojler, vízmelegítõ, szauna); mechanikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi eszkö-
zök, illetve berendezések; riasztó- és megfigyelõrendsze- rek/központok, kamerák.
Épületgépészeti berendezések: Az épület(ek)
· gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérõmûszerekkel, nyomáscsökkentõkkel, beépí- tett fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. gáztûzhelyek,
-kazánok, -bojlerek, -vízmelegítõk, -konvektorok);
· ivóvízellátását, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetését, fûtését, valamint a tûzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérõ- és szabályozóberendezések- kel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; kerti öntözõrend- szerekkel; szûrõ- és aprítóberendezésekkel („konyha- malac”) és ezek tartozékaival; egészségügyi berendezé- sekkel, WC-, fürdõ-, zuhany- és mosdóberendezésekkel;
· falba épített értéktárolói.
Gépjármû
Gépjármûnek minõsül a forgalmi engedéllyel rendel- kezõ, rendszámmal ellátott:
· személygépkocsi, autóbusz, vontató, nyerges vontató, tehergépkocsi, motorkerékpár,
· pótkocsi és félpótkocsi (beleértve a lakókocsit és az utánfutót),
· munkagép és lassú jármû.
A szállítmány csúcsértéke
Azon II. és III. kockázati osztályba tartozó biztosított vagyontárgyak maximális összértéke, amelyeket egy szállítás során egy gépjármûvel szállítanak.
Lezárt csomagterû vagy rakodóterû a gépjármû,
ha csomag- vagy rakodótere
· a betekintés ellen kívülrõl minden irányból védett, és
· az utastér felõl fémlemezzel le van zárva, valamint
· az oda való behatolás a külvilág felõl rongálás nélkül nem valósítható meg.
Nem tekinthetõ lezárt csomag- vagy rakodóterûnek az egyterû személygépjármû „kalaptartóval” lefedett csomagtere.
Munkagépek
· a gépek – a gépalapzatokkal, a meghajtóelemekkel és tartozékokkal együtt,
· a kézi és gépi használatú szerszámok, kisgépek, egyéb segédeszközök és alkatrészeik,
· az üzemi állapot és a munkafolyamat mérésére, vizs- gálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szolgáló berendezések, készülékek és szerelvények,
· az anyagok mozgatását, a munkálatok végzését
szolgáló, gépjármûnek nem minõsülõ, rendszám nélküli jármûvek.
Partner
Partnernek minõsül az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társa- ság, aki/amely az alapbiztosítás biztosítottja, és a vállal- kozás tulajdonában lévõ gépjármû(vek)re társaságunk- nál érvényes, folyamatos díjfizetésû gépjármû (casco vagy GFB) biztosítással rendelkezik.
Teljes (totál)kár
Ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérül meg, hogy a helyreállítás mûsza- kilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátá- masztva nem indokolt.
Új érték
A károsulttal azonos gyártmányú, típusú vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének az általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége.
Valóságos (avult) érték
A valóságos (avult) értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az új értékbõl levonja a használati idõ alatt bekö- vetkezett értékcsökkenést.
Zárt terûnek minõsül
· a dobozos felépítményû vagy
· a ponyvával szabályosan fedett tehergépjármû.
I. Általános biztosítási feltételek
1. A szerzõdõ
1.1. Szerzõdõ az, aki szerzõdõi minõségében a biztosítási ajánlatot teszi.
1.2. Szerzõdõ lehet az a természetes személy (egyéni vál- lalkozó), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gaz- dasági társaság, aki vagy amely a vagyontárgy megóvásá- ban érdekelt, vagy a szerzõdést az érdekelt javára köti.
1.3. A biztosítási díj megfizetésére a szerzõdõ köteles.
1.4. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tok megtételére a szerzõdõ jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.
2. A biztosított
2.1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult. A kiegészítõ biztosítások feltételei, azonban ettõl elté- rõen is rendelkezhetnek.
2.1.1. A felelõsségbiztosítások alapján nyújtott szolgál- tatásra (általános, épülethasználói felelõsségbiztosítás) a károsult jogosult a felelõsségbiztosítási feltételek szerint.
2.2. Biztosítottnak az a kötvényen pontos névvel és cím- mel megnevezett
· természetes személy,
· jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
minõsül, aki/amely a vagyontárgyak megóvásában érdekelt.
2.3. A biztosított és a szerzõdõ azonos is lehet. A biztosí- tott, ha nem azonos a szerzõdõvel, a biztosítóhoz inté- zett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerzõdõ helyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biztosítási idõszakban ese- dékes biztosítási díj megfizetéséért a szerzõdõ és a biz- tosított egyetemlegesen felelõs.
3. A biztosítási szerzõdés létrejötte
3.1. A biztosítási szerzõdés – a szerzõdõ írásbeli ajánla- tára – a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szer- zõdés – az ajánlatnak a biztosító képviselõje (megbí-
zottja) részére történt átadásától számított 15. nap elteltével, az átadás idõpontjára visszamenõ hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidõn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.
3.1.1. Ha a kötvény tartalma eltér a szerzõdõ fél ajánla- tától, és az eltérést a szerzõdõ fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatá- sakor írásban felhívta a szerzõdõ fél figyelmét az elté- résre. Ha a felhívás elmarad, a szerzõdés az ajánlat szerint jön létre.
3.2. Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a bizto- sító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor
a biztosítási alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta.
3.3. Nem jön létre a szerzõdés, ha az ajánlatot a biztosító az átadásától számított 15 napon belül elutasítja.
4. A biztosítási szerzõdés hatálybalé- pése, a kockázatviselés kezdete
4.1. A biztosító kockázatviselése – ettõl eltérõ megállapo- dás hiányában – az azt követõ napon 0 órakor veszi kez- detét, amikor a szerzõdõ a biztosítás teljes elsõ díját (részletfizetés esetén a teljes elsõ díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító képviselõjének, illetve a bizto- sító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elis- mervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerzõdés létrejött.
4.2. Ha a biztosító és a szerzõdõ az elsõ díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés a díjha- lasztásban való megállapodást követõ napon kezdõdik.
4.3. A felek a kockázatviselés kezdõ idõpontjában ettõl eltérõen is megállapodhatnak.
4.4. Az ajánlattevõ által a biztosítási szerzõdés létrejötte elõtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerzõdés létrejötte után tekinti a biztosítás elsõ díjának vagy díjrészletének. Ha a szerzõdés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget a beérke-
zésétõl számított 15 napon belül visszautalja az ajánlat- tevõnek.
5. A biztosítási szerzõdés tartama és a biztosítási idõszak
5.1. A biztosítási szerzõdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott idõtartamra jön létre. A hatá- rozott tartam egy évnél rövidebb is lehet.
5.2. A biztosítási évforduló minden naptári év elsõ napja (január 1-je).
5.3. A határozatlan és az egy évnél hosszabb határozott idõtartamra létrejött szerzõdések esetén a biztosítási idõ- szak egy év, amely megegyezik a naptári évvel. Ha a biztosí- tási szerzõdés nem január 1-jei kezdettel jön létre, akkor az elsõ biztosítási idõszak töredék év, amely a szerzõdés létrejöttének idõpontjától a tárgyév utolsó napjának a végéig tart.
6. A biztosítási szerzõdés hatálya
6.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)
A jelen szerzõdés alapján a biztosító a Magyar Köztársa- ság területén bekövetkezett biztosítási események kap- csán nyújt szolgáltatást a tûz- és elemikár-biztosítás (a továbbiakban: alapbiztosítás) és a kiegészítõ biztosítások feltételeiben foglalt korlátozások figyelembevételével.
6.2. Idõbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatá- lya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a kiegészítõ biztosítások feltételeiben foglalt korlátozá- sok figyelembevételével.
7. Biztosítási esemény
7.1. A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket az Allianz vállalkozás- biztosítás különös feltételei meghatároznak, és amelyek bekövetkezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.
8. Általános kizárások
8.1. Az alap- és kiegészítõ biztosítások esetén a biztosító nem téríti meg:
· a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,
· a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek- ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetés-
sel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel
összefüggésben keletkezett károkat.
8.2. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minõsül:
· a Magyar Köztársaság területén,
· a Magyar Köztársaság területén kívül
folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erõk összecsapása.
9. A biztosítási összeg, a vagyontárgyak értékelésének módja, az értékkövetés
9.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsõ határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja.
9.2. A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új értékét (lásd: Fogalommeghatározások).
9.3. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzõdõ a tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételeinek 4. pontjában foglaltak szerint a vagyoncsoportokra vonatkozó elõírá- sok alapján új és/vagy valóságos (avult) értéken határoz- hatja meg (lásd: Fogalommeghatározások).
9.4. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás, valamint a kiegé- szítõ biztosítások biztosítási összegének meghatározását a megfelelõ különös feltételek tartalmazzák.
9.5. Értékkövetés
A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás köve- tése érdekében a biztosító az új értéken biztosított vagyon- tárgyak, valamint a kiegészítõ biztosítások esetében
a vízkár-, a szállítmány-, a küldöttrablás-, a munkahelyi- baleset-biztosítás, a felelõsségbiztosítások (általános és épülethasználói felelõsségbiztosítás), valamint az élet- és az egészségbiztosítás biztosítási összegét és biztosítási díját – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalom- mal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Az indexált biztosítási összeg és díj az elõzõ biztosítási összeg- nek és díjnak, valamint az inflációs indexnek a szorzata.
9.6. A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelõzõen közzétett, az elõzõ év azonos hónapjára vonatkoztatott, az alábbiak- ban részletezett árindex.
9.6.1. A tûz- és elemikár-biztosításban, illetve a kiegészítõ vízkárbiztosításban és a betöréseslopás- és rablásbizto- sításban:
· az I. kockázati osztály új értéken biztosított vagyontár- gyai, a IV. kockázati osztály biztosított vagyontárgyai, továbbá a vízkár-biztosításban új értéken biztosított
vagyontárgyak, valamint a vízkár-, a küldöttrablás-, a mun- kahelyibaleset-biztosítás, az általános felelõsségbiztosí- tás, az épülethasználói felelõsségbiztosítás, továbbá az élet- és az egészségbiztosítás esetében a júniusi fogyasz- tói árindex (a kockázati osztályok és a vagyoncsoportok részletezését a tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételeinek 2. pontja tartalmazza),
· a II. és a III. kockázati osztály új értéken biztosított vagyontárgyai, valamint a kiegészítõ szállítmánybiz- tosítás esetében az ipar belföldi értékesítési árindexe.
9.7. Nem indexálódik a kiegészítõ
· üvegbiztosítás,
· üvegbiztosítás bõvítése,
· épületrongálás-biztosítás,
· géptörés-biztosítás,
· üzemszüneti veszteség-biztosítás,
· technológiaivízkár-biztosítás,
· a külön díjas záradék(ok) biztosítási összege és díja.
9.7.1. A biztosító a valóságos (avult) értéken biztosított vagyontárgyak és az idegen tulajdonban lévõ biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét (és díját) nem indexál- ja. Ezek esetlegesen változó értékét a szerzõdõ szerzõdés- módosítás útján érvényesítheti az Allianz vállalkozásbiz- tosítási szerzõdésben.
9.8. A biztosítási összeg és díj indexálására elsõ alkalom- mal – a biztosítási idõszaktól függetlenül – a szerzõdés létrejöttét követõ 120 nap eltelte utáni év január elsején kerül sor, majd legfeljebb évente, a naptári évfordulón.
A biztosítási összeg(ek) értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a naptári évforduló elõtt 60 nap- pal írásban értesíti a szerzõdõt.
9.9. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, a biztosítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki.
9.10. Ha a szerzõdõ az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal nem kívánja fenntartani a szerzõdést, akkor azt a biztosítási idõszak végére (a 17.2.3. pont szerint) – 30 napos felmondási idõvel – írásban bármikor felmondhatja.
10. Alulbiztosítás
10.1. Ha a szerzõdõ által valamely vagyoncsoportra meg- határozott biztosítási összeg a kár idõpontjában alacso- nyabb, mint a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyaknak
· új értéken történõ biztosítás esetén az új értéke,
· valóságos (avult) értéken történõ biztosítás esetén a valóságos értéke,
a biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban keletkezett
kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridõponti biz- tosítási összeg a biztosított vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak
· új értéken történõ biztosítása esetén azok új értékéhez,
· valóságos (avult) értéken történõ biztosítása esetén azok valóságos értékéhez,
aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).
10.2. Ha a kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosításban megjelölt alkalmazotti létszám kevesebb, mint a káridõ- ponti alkalmazotti létszám, a biztosító a baleseti kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridõponti teljes létszám a biztosított alkalmazotti létszámhoz aránylik.
11. A biztosítási díj és a díj esedékessége
11.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétõl annak tel- jes tartamára megilleti a díj.
11.2. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási idõszakra állapítja meg (biztosítási alapdíj).
11.3. Ha az elsõ biztosítási idõszak töredék év, a biztosító az elsõ biztosítási idõszak díját a kockázatkezdet napja és az azt követõ naptári év elsõ napja közötti idõszakra állapítja meg (töredék díj).
11.4. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
11.5. A felek az elsõ díj halasztott fizetésében is megálla- podhatnak. A halasztott elsõ díj a megállapodás szerint esedékes.
11.6. A szerzõdõ és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerzõdõ – vagy megbízása alapján a díjfizetõ –
a határozatlan vagy az egy évnél hosszabb határozott tartamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).
11.7. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerzõdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egy- szeri díj).
11.7.1. Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem álla- podnak meg – a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.
11.8. A díj meg nem fizetésének következményei
11.8.1. Megszûnik a biztosítási szerzõdés a biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerzõdõ nem kapott halasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
11.8.2. A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzõdést. E díjat a biz- tosító 15 napon belül visszautalja, levonva belõle azt
a díjrészt, amely a díjnemfizetés miatti megszûnés elõtti
– díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos.
12. Díjengedmények
12.1. Éves díjfizetés választása esetén a szerzõdõ a biz- tosítási alapdíjból 10%, féléves díjfizetés esetén 5% díj- engedményre jogosult.
12.2. Ha a szerzõdõ megbízza a biztosítót, hogy a bizto- sítás díját lakossági folyószámlájáról vagy vállalkozói számlájáról hívja le (banki díjlehívás), akkor a biztosítási alapdíjból 5% díjengedményre jogosult.
12.3. Ha a szerzõdõ felek a felmondási jogot 3 évre kizár- ják, a szerzõdõ a biztosítási alapdíjból 10% engedményre jogosult (tartamengedmény).
12.4. Partnerengedmény
Ha a szerzõdõ a biztosító partnere (lásd: Fogalommegha- tározások) a biztosítási alapdíjból 3% díjengedményre jogosult. A kedvezményre jogosító gépjármû-biztosítás megszûnése a díjkedvezmény elvesztésével jár.
13. A közlési és változásbejelentési kötelezettség
13.1. A szerzõdõ a szerzõdés megkötésekor köteles a biz- tosítóval a valóságnak megfelelõen közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert, vagy ismernie kellett.
13.2. A szerzõdõ 15 napon belül köteles bejelenteni min- den olyan körülményben bekövetkezett változást, amely- rõl a szerzõdéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen:
· ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerzõdést kötött, s erre a feltételek alapján a biztosító kockázat- viselése is kiterjed;
· ha a biztosított objektum területe megváltozott (pl. a biz- tosított telephelyen az egyik épülethez hozzáépítenek, vagy újabb épületet emelnek);
· a szerzõdéskötést, illetve a megelõzõ adatközlést köve- tõen a biztosítási összeg alapjául szolgáló érték válto- zását, ha a változás mértéke eléri az eredeti (elõzõ) biztosítási összeg 10%-át;
· a biztosított által folytatott és a telephelyi adatközlõn megjelölt tevékenység változását.
13.3. A szerzõdõ köteles az észlelést követõen haladékta- lanul jelezni
· a káresemény lehetséges, várható bekövetkezésére utaló jelek észlelését;
· a kármegelõzési, kárelhárítási felkészültség módosulását;
· a biztosított vagyontárgyakon zálogjog keletkezését, vagy a jelen szerzõdés megkötésekor meglévõ zálogjog változását, megszûnését – a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével;
· a biztosított elleni csõdeljárás, csõdön kívüli kényszer- egyezségi eljárás, felszámolási eljárás megindítását vagy ennek veszélyét, valamint a biztosított jogutód nélküli megszûnését célzó végelszámolási eljárás megindítását.
13.4. A szerzõdõ a változás bejelentésével egyidejûleg a szerzõdés módosítását is kérheti, aminek szabályait a 16. pont tartalmazza.
13.5. Ha a változásbejelentés alapján szükségesnek mutat- kozik a szerzõdés módosítása, a biztosító erre a bejelen- téstõl számított 15 napon belül írásban javaslatot tesz, illetve – ha a kockázatot a jelen feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.
13.6. Ha a szerzõdõ a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módo- sító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik, ha erre a következményre a biztosító a szer- zõdõt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztette.
13.7. Ha a biztosító a változás bejelentését követõen nem él a módosításra vonatkozó jogaival, a szerzõdés az ere- deti tartalommal marad hatályban.
13.8. Ha a tevékenység változása megnöveli a biztosítási kockázatot, az új tevékenységre a biztosítási fedezet csak akkor terjed ki, ha a fedezetkiterjesztést a biztosító írás- ban megerõsíti.
13.9. A közlésre, illetõleg a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyít- ja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
14. A kárbejelentés, a biztosító szolgáltatásának általános szabályai
14.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától szá- mított két (halál és baleseti kár bekövetkezte esetén nyolc) munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biz-
tosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetõvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának elle- nõrzését.
14.1.1. Ha a szerzõdõ (biztosított) e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.
14.2. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétõl számított öt munkanapon belül megkezdeni a kárren- dezést.
14.3. A szerzõdõ (biztosított) a kárrendezés megkezdé- séig, de legfeljebb a kár bejelentésétõl számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kár- enyhítéshez szükséges mértékben változtathat.
14.4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása vált lehetetlenné, kötelezettsége nem áll be.
14.5. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétõl számí- tott ötödik munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy hely- reállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megõrizni.
14.6. A károk felmérése, megállapítása a biztosító hely- színi vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzõkönyvben foglaltak alapján történik.
14.7. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biz- tosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az ira- tokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megálla- pításához szükségesek, így különösen:
· a kárrendezésben közremûködõ és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és tele- faxszámát,
· a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját,
· a tulajdoni lapot, a bérleti szerzõdést,
· a beszerzési számlát, az adásvételi szerzõdést, a leltár- ívet, a költségszámításokat,
· tûz- és robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tûzoltóság igazolását,
· a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,
· betöréses lopás, rablás esetén a rendõrségi feljelentést és a nyomozást felfüggesztõ határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot,
· az üzemszüneti károk becsült vagy várható jellegét, tartamát, elemeit és összegét, a nettó nyereségkiesés miatti veszteséget,
· halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt,
· baleseti egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumokat,
- a kórházi zárójelentést,
- a táppénzes (keresõképtelenségi) igazolás másolatát (az eredeti bemutatása mellett),
- a haláleseti baleset-biztosítás kedvezményezettjének személyét hitelt érdemlõen igazoló okiratot (öröklési bizonyítványt, hagyatékátadó végzést),
· szállítmánykár esetén a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy menetlevelet a következõ adatok feltüntetésével:
- a szállítás idõpontja,
- az áru megnevezése,
- az áru darabszáma, ill. tömege,
- a rendeltetési hely.
14.8. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a biztosítottat (szer- zõdõt) terheli.
14.9. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelen- tést követõ 15 (üzemszüneti veszteség-biztosítás eseté- ben 30) napon belül esedékes.
Ha a biztosító szolgáltatására jogosult személy igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidõt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezik.
14.10. Bûncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetõk kilétérõl, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról – annak fénymásolatban való megküldésével – a biztosított a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles a biztosítót írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha
a biztosító a szerzõdésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
15. Az önrészesedés
A szerzõdésben meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk térítésénél a biztosító önrészesedést von le, kivéve
· a kiegészítõ általános felelõsségbiztosítást,
· a kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítást,
· a kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítást,
· a kiegészítõ élet- és a kiegészítõ egészségbiztosítás, továbbá
· a tûz- és elemikár-biztosítás biztosítási eseményei közül
- az üvegtörést,
- a beázást és
- az épületrongálást,
amelyek alapján nyújtott szolgáltatásából a biztosító ön- részesedést nem von le.
Az önrészesedés mértékét a különös feltételek tartal- mazzák.
16. A szerzõdés módosítása
16.1. A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szer- zõdés tartalmát.
16.2. A szerzõdõ új ajánlati nyomtatvány kitöltésével kez- deményezheti a szerzõdés módosítását. Ha a biztosító elfogadja a módosító javaslatot, a szerzõdés módosul.
16.2.1. Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerzõdés az eredeti tartalommal marad hatályban.
16.3. A szerzõdésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.
17. A biztosítási szerzõdés megszûnése és a kockázatviselés vége
17.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés megszûnéséig áll fenn.
17.2. A biztosítási szerzõdés az alábbi okok miatt szûnhet meg:
17.2.1. Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik.
17.2.2. Díjnemfizetés miatt (lásd a 11.8. pontot).
17.2.3. A határozatlan tartamú biztosítási szerzõdést
a felek – 30 nap felmondási idõvel – a biztosítási idõszak végére írásban bármikor felmondhatják.
17.2.4. Ha a szerzõdés a biztosítási esemény bekövetke- zése miatt szûnik meg, a biztosítót megilleti annak a biz- tosítási idõszaknak a teljes díja, amelyben kockázatvise- lése véget ért.
A szerzõdés megszûnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó idõarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.
17.2.5. A határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt idõpontban szûnik meg.
18. Eltérés a szokásos vagy a korábbi szerzõdési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az Allianz vállalkozásbiztosítás
18.1. a biztosítási piacon szokásos szerzõdési gyakor- lattól nem tér el lényegesen.
18.2. az Allianz Hungária Biztosító Rt. által korábban kínált Allianz Hungária vállalkozásbiztosítási terméktõl lényegesen az alábbiakban tér el:
· az alapbiztosítás All risk kockázattal is felvehetõ,
· nem köthetõ meg a kiegészítõ épületrongálás-biztosí- tás, ha az épület(ek) nincsen(ek) a tûz- és elemikár- biztosításban biztosítva,
· változtak a vagyonvédelmi elvárások és a betöréses lopás alapján nyújtott szolgáltatás mértéke.
19. Egyéb rendelkezések
19.1. Elévülés
A jelen feltételek alapján létrejött
· vagyonbiztosítási szerzõdésbõl eredõ igények a köve- telés esedékessé válásától számított két év,
· felelõsségbiztosítási szerzõdésbõl és az üzemszüneti veszteség-biztosításból eredõ igények a követelés ese- dékessé válásától számított egy év,
elteltével évülnek el.
19.2. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos bejelenté- seket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
19.3. A biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Az ügynök a szerzõdéskötésre nem jogosult, és a szerzõdõ (biztosított) nem intézhet hozzá érvényes jognyilatkozatot.
19.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és
a szerzõdõ (biztosított) által szolgáltatott adatok helyes- ségét a helyszínen – a szerzõdés tartama alatt – bár- mikor ellenõrizni vagy ellenõriztetni.
19.5. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
19.6. Az általános kizárások körében (8. pont) szereplõ büntetõjogi fogalmak a Büntetõ törvénykönyv rendel- kezései alapján értelmezendõk.
19.7. A személyes adatok kezelése
Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meg- határozott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). A személyes adat biztosítási titoknak minõsül.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgál- tatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüg- gésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biz- tosító – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) értelmében – az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatal- mazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minõsülnek különleges adatnak.
Amennyiben a személyes adat egészségi állapotra. kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minõsül, a különleges adat kizárólag az Ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezel- hetõ. A különleges adatok kezelésére vonatkozó, írásbeli hozzájárulását az Ügyfél a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény (Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerzõdés keretei között is megteheti, mely rendelkezés alapján szükséges hozzájárulást a szerzõdés részét képezõ ajánlati nyilatkozat tartalmazza.
Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthetõ.
A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, az Allianz Hungária Biztosító Számítás- technikai Kft.-t (Cg. 00-00-000000, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja.
A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett,
– posta útján történõ utalás vagy banki átutalás esetén – a Magyar Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minõsül.
A biztosító, az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minõsülõ adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerzõdéses adatokat) – a jogszabályban meghatározott eseteket
kivéve – csak akkor hozhatja harmadik személy tudomá- sára, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügy- féltõl vagy annak törvényes képviselõjétõl a kiszolgáltat- ható titokkört megjelölve, írásban felmentést kapott.
Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biz- tosító, amennyiben jogszabály alapján történõ megke- resés vagy kötelezõ adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minõsülõ adatokat bocsát a jog- szabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek/akiknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához a megbízott speci- ális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végzõ megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény titoktartásra kötelezi.
A biztosító ügyfele a saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól – a hivatkozott törvényekben rögzített korlátozásokkal – jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosít- hatja.
A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosí- tási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biz- tosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító és ügynöke köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdé- seivel kapcsolatos minden személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt.
Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelõ köteles a bejelentést a törvény elõírása szerint kivizsgálni, és az ügyfelet írásban tájékoztatni.
19.8. A biztosító fõbb adatai
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00. Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság mint cégbíróság Cg. 00-00-000000
II. A tûz- és elemikár-biztosítás (alapbiztosítás) különös feltételei
1. A kockázatviselés helye
1.1. A kockázatviselés helye az ajánlaton és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt telephely.
1.2. Több telephely biztosítása esetén a kockázatviselési hely a telephelyenként kitöltött és az ajánlat mellékletét képezõ „A .. számú telephely adatközlõje” címû nyomtat- ványokon megjelölt telephelyek az egyes nyomtatványo- kon feltüntetett épületekre, építményekre és egyéb vagyontárgyakra vonatkozóan.
1.3. A biztosító kockázatviselése a tételesen megnevezett, valamint a finanszírozott vagyontárgyakra vonatkozóan [II.b) és II.c) vagyoncsoport] a Magyar Köztársaság terü- letére terjed ki.
2. Biztosított vagyontárgyak
2.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek a kötvényen kockázati osztályonként, ezen belül vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megje- lölt, a biztosított vállalkozói tevékenységének végzésével kapcsolatos vagyontárgyak, amelyek a tulajdonjog szem- pontjából lehetnek:
a) a biztosított tulajdonát képezõ vagyontárgyak,
b) idegen tulajdonban lévõ vagyontárgyak, mégpedig:
· bérlemények,
· haszonbérletbe vagy lízingbe vett vagyontárgyak,
· megõrzésre, javításra, továbbfeldolgozásra átvett vagyontárgyak.
A biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosított vagyontárgyak négy kockázati osztályra különülnek el, amelyek vagyoncsoportokból állnak.
2.2. I. kockázati osztály: épületek, építmények
2.2.1. Saját tulajdonban lévõ épületek, építmények (lásd: Fogalommeghatározások)
2.2.1.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgy- nak minõsülnek a biztosított saját tulajdonát képezõ, biztosítási összeggel fedezetbe vont és a kötvényen (több telephely esetében az ajánlat mellékletét képezõ telep-
helyi adatközlõkön) pontos címmel feltüntetett telep- helyen lévõ
· épület(ek),
· építmények és
· az épület rendeltetéséhez, üzemeltetéséhez és fenntar- tásához szükséges épülettartozékok és épületberende- zések.
2.2.1.2. Korlátozások
Társasházban (lakás-, üdülõ- stb. szövetkezetben) mûkö- dõ, egy vagy több helyiségbõl álló telephely esetében nem minõsülnek biztosított vagyontárgyaknak
· a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilván- tartott,
· a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló
épületrészek, épületberendezések, épülettartozékok, lakás vagy nem lakás célját szolgáló helyiségek.
2.2.2. Bérelt épületek, építmények
2.2.2.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgy- nak minõsülnek a kötvényen pontos címmel feltüntetett és a biztosított által bérelt, telephelyen lévõ és biztosítási összeggel fedezetbe vont
· épület(ek),
· építmények és
· az épület rendeltetéséhez, üzemeltetéséhez és fenntar- tásához szükséges épülettartozékok, épületberendezé- sek (lásd: Fogalommeghatározások).
2.2.2.2. Korlátozások
Társasházban (lakás-, üdülõ- stb. szövetkezetben) mûködõ, egy vagy több helyiségbõl álló telephely esetében a bizto- sító kockázatviselése kizárólag a biztosítási összeggel fede- zetbe vont és a kötvényen pontos címmel feltüntetett,
· a társasházi alapító okirat szerint külön tulajdonban levõ, illetve
· a szövetkezeti alapszabály szerint külön tulajdonnak minõsülõ,
és a tulajdoni külön lapon a bérbeadó tulajdonaként feltüntetett lakás vagy nem lakás célját szolgáló helyiség(csoport) alábbi részeire terjed ki:
· ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter, reluxa,
redõny, vászonroló, napvédõ függöny és a hozzájuk tartozó szerelvények,
· a csengõ és a kaputelefon, valamint a riasztó- és a tûz- jelzõ berendezés,
· a beépített bútor és a beépített térelválasztó,
· a beépített fõzõ-, fûtõ-, vízellátó, egészségügyi és szel- lõztetõberendezések, valamint azok szerelvényei,
· az elektromos hálózat és szerelvényei a bérlemény fogyasztásmérõjétõl, illetve kapcsolótáblájától kezdõdõ szakaszon,
· a víznyomócsõ-vezetékek a felszálló vezetéktõl a kifo- lyószelepig,
· a szennyvízlefolyócsövek a berendezési tárgytól az ejtõvezetékig,
· a belsõ válaszfal, a falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás,
· a padlóburkolatok,
· a mûholdas és földi szórású tévéadás vételére szolgáló antennarendszer (a beltéri egység kivételével).
2.2.3. A bérelt épületben biztosított xxxxx által végzett beruházások saját tulajdonú vagyontárgynak minõsül- nek a jelen feltételek szerint.
2.2.4. A biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is.
2.2.5 Nem biztosítható épületek, építmények:
· a felvonulási épületek - a szilárd falazatú konténerek kivételével,
· a sátrak, a ponyvacsarnokok, a fóliával fedett építmények,
· a lakókocsiban vagy jármû különös felépítményeként üzemeltetett telephelyek.
2.3. II. kockázati osztály: gépek, berendezések, felszerelések
2.3.1. Vagyoncsoportok
a) vagyoncsoport: gépek, berendezések, felszerelések A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak
minõsülnek a szerzõdõ által biztosítási összeggel fede- zetbe vont és a kötvényen (több telephely biztosítása esetén az ajánlat mellékleteként külön-külön kitöltött Telephelyi adatközlõ c. nyomtatványon) pontos címmel feltüntetett telephelyen lévõ, az üzemeltetést és a tevé- kenység végzéséhez szükséges technológiát szolgáló
– a biztosított tulajdonában álló vagy idegen tulajdonú – eszközök, amelyek lehetnek:
· energia termelésére, átalakítására, tárolására és fel- használására szolgáló gépek, berendezések, létesít- mények és szerelvények,
· gépek a gépalapzatokkal, meghajtóelemekkel és tarto- zékokkal együtt,
· kézi és gépi használatú szerszámok, kisgépek, egyéb segédeszközök és alkatrészeik,
· az üzemi állapot és a munkafolyamat mérésére, vizs- gálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szol- gáló berendezések, készülékek és szerelvények,
· anyag és áru mozgatását szolgáló eszközök,
· mezõgazdasági és egyéb munkagépek,
· anyag és áru tárolására szolgáló berendezések, tartá- lyok, edények és egyéb eszközök,
· bútorok – a beépített bútorok kivételével – és egyéb, az alkalmazottak szociális körülményeit segítõ felszere- lések,
· mindenfajta adat, információ és hír létrehozásához, feldolgozásához, átviteléhez, továbbításához és táro- lásához szükséges eszközök,
· vásárolt, jogtiszta szoftverek.
b) vagyoncsoport: tételesen megnevezett vagyontárgyak Biztosított vagyontárgynak ebben a körben kizárólag azok a biztosított tulajdonát képezõ gépek, berendezések minõsülnek, amelyeket a biztosított a telephelyen kívül
a Magyar Köztársaság területén üzemeltet vagy lízingbe ad, és amelyekrõl a szerzõdõ az ajánlathoz tételes és alá- írásával ellátott listát mellékel a vagyontárgy pontos meg- jelölésével, a beszerzési évnek, az értéknek és a gyártási számnak a feltüntetésével.
c) vagyoncsoport: finanszírozott vagyontárgyak Biztosított vagyontárgynak ebben a körben kizárólag azok a biztosított által
· lízingelt,
· pályázati hozzájárulás vagy banki hitel igénybevé- telével vásárolt
gépek, berendezések, felszerelések minõsülnek, ame- lyekre a finanszírozó vagyonbiztosítási szerzõdés megkötését írja elõ.
2.3.2. A jelen feltételek alapján nem biztosíthatók:
· a saját fejlesztésû adatfeldolgozó programok, nem jogtiszta szoftverek,
· az adatfeldolgozókon tárolt adatok,
· öntõminták, fröccsöntõ és présformák,
· sablonok, matricák, szabásminták stb.,
· a tervdokumentációk, üzleti könyvek, bélyegzõk, bérleti, szabadalmi és egyéb jogokkal kapcsolatos szerzõdések, iratok,
· pénzváltó, nyerõ- és játékautomaták,
· vízi és légi jármûvek,
· gépjármûvek (lásd: Fogalommeghatározások).
2.4. III. kockázati osztály: készletek
2.4.1. Vagyoncsoportok
a)vagyoncsoport: saját és idegen tulajdonú készletek A biztosított tevékenységének végzéséhez szükséges
· anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fûtõanyagok, tartalék alkatrészek),
· áruk (kereskedelmi készlet),
· göngyölegek és egyszer használatos csomagoló- anyagok.
A jelen feltételek szerint árunak minõsülnek a biztosított által forgalmazott új, hatósági engedéllyel nem rendelkezõ személygépjármûvek, kis haszongépjármûvek és motor- kerékpárok is, amelyeket még nem helyeztek forgalomba.
b) vagyoncsoport: saját termelésû készletek
A biztosított tevékenysége során létrehozott, többlet- értéket tartalmazó
· befejezetlen és félkész termék,
· késztermék és a
· hozzá tartozó betétdíjas göngyölegek.
c) vagyoncsoport: javításra átvett idegen tulajdonú vagyontárgyak.
2.5. IV. kockázati osztály: értékcikkek
2.5.1. Vagyoncsoportok
a) vagyoncsoport: pénzkészletek, értékpapírok és egyéb értékcikkek,
b) vagyoncsoport: értékkészletek.
E feltételek értelmezésében értékkészletek a jogszabály szerint nemesfémnek minõsülõ anyagok, a drágakõ vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak, ékszerek, érmék.
2.6. A tûz- és elemikár-biztosítás alapján biztosított vagyontárgynak minõsülnek továbbá a kötvényen külön- külön biztosítási összeggel fel nem tüntetett és a káridõ- pontban a kockázatviselés helyén lévõ ruházati tárgyak, amelyek a biztosított munkavállalóinak tulajdonát képezik.
3. A biztosítási események, a kizárások és az egyes biztosítási eseményekhez kapcsolódó speciális szolgáltatások
3.1. Tûz
Az az égés, amelyet füst- és lángképzõdés mellett hõfel- szabadulás jellemez, és rendeltetésszerû gócpont nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, bal- esetszerûen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
3.1.1. A rendeltetésüknél fogva láng, hõ és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezõ tûzkárt
a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.
3.1.2. Megtéríti a biztosító az öngyulladásból keletkezett és továbbterjedõ tûz által okozott károkat.
3.1.3. Nem minõsül biztosítási eseménynek az a tûzkár, amelyik
· erjedés, befülledés, felületi pörkölõdés, szín- és alak- változás, biológiai égés, vegyi folyamat,
· az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felsze- relésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvé- delem kiiktatása
következtében keletkezett.
3.1.4. Nem téríti meg a biztosító
· a telephelyen tárolt gépjármûvek tûzkárait, ha azok a gépjármûvek elektronikus rendszerének meghibá- sodása miatt keletkeztek,
· az elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkezõ, továbbterjedéssel nem járó zárlatot.
3.2. Villámcsapás
A vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható ron- csolási nyomot hagyó villám által okozott kár.
3.2.1. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás- károkat, amelyek:
· az elõírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,
· magában a villámvédelmi rendszerben,
· a villámcsapás indukciós hatásaként keletkeztek.
3.3. A villámcsapás indukciós hatása
A biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén, a villám becsapódásának 1 kilométeres körzetében a mágneses térerõsség változásával összefüggésben keletkezõ indukciós túlfeszültség által
· a II. kockázati osztályban biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, az ott meghatározott biztosítási összeg erejéig, valamint
· a tûz- és elemikár-biztosításban biztosított épületberendezésekben keletkezett túlfeszültségi károkat.
3.4. Robbanás, robbantás és összeroppanás Robbanás, robbantás a gázok vagy gõzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerû
erõmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hõtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
Összeroppanás a gázok vagy gõzök összehúzódásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerû nyomáscsök- kenés, amely a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
3.4.1. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppanáskárt, ha az
· magában a nyomástartó edényben keletkezett, viszont megtéríti azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyontárgyak- ban keletkeztek,
· a folyadékkal töltött tárolók, csõvezetékek befagyása következtében álltak elõ,
· légi jármû hangrobbanásából származtak.
3.5. Vihar
Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri az órán- kénti 54 kilométert, és toló vagy szívó hatása a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált
tetõn, ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejûleg beömlõ csapadékvíz áztatással kárt okoz.
3.5.1. Nem minõsülnek biztosítási eseménynek
· a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban,
· az idõjárás elleni védelem céljából alkalmazott ideig- lenes fedésben (fólia, ponyva stb.),
· az épületek, építmények külsõ vakolatában, festésében, külsõ burkolatában,
· az épületek, építmények üvegezésében (kivéve az elõ- tetõkét), üvegházak üvegezésében, fóliával fedett épít- ményekben,
· az ajtó és az ablak nyitva hagyása miatt, valamint
· a helyiségen belül keletkezett léghuzat következtében keletkezett károk.
3.6. Felhõszakadás
A felhõszakadásból származó és a szabályszerûen kiala- kított, illetve karbantartott vízelvezetõ rendszer elégte- lensége miatt összegyûlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okozott kár.
3.6.1. Nem minõsül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkezõ kár.
3.6.2. Nem téríti meg a biztosító a felhõszakadáskárt, ha az
· az épületek, építmények külsõ vakolatában, külsõ fes- tésében, külsõ burkolatában keletkezett,
· a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt xxxx XX., III. és
IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett,
· a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett, a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontár- gyakban keletkezett, amelyek nem voltak felhelyezve a padozat szintjétõl legalább 15 cm magasan lévõ áll-
ványzatra, ide nem értve a szabványok, elõírások alap- ján rendeltetésszerûen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett felhõszakadáskárt.
3.7. Jégverés
A jégszemcsék dinamikus erõhatása miatt a biztosított épület(ek)ben, építmény(ek)ben keletkezett kár, továbbá a jégverés miatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül a károsító eseménnyel egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kár.
3.7.1. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg
· az épületek, építmények külsõ festésében, külsõ vakola- tában, külsõ burkolatában, valamint üvegezésében (kivéve az elõtetõk üvegezésében),
· a zárt helyiségeken kívül, a szabad ég alatt a II., III. és IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban,
· az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésében,
· a fólia- és sátorfedésben keletkezett kár.
3.8. Árvíz
3.8.1. A felszíni élõvizek, az azokba nyílt torkolattal csat- lakozó mesterséges csatornák és tavak áradása, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Árvíz biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltés tengelyétõl számított 100 méteren belül jelentkezõ fakadó víz és átszivárgás miatti károkat is.
3.8.2. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a hullámtéren és a nyílt ártéren keletkezett károkat.
3.8.3. A jelen feltételek szempontjából
· hullámtérnek minõsül a felszíni élõvizeknél a meder széle és az árvízvédelmi töltés víz felõli éle vagy a ter- mészetes magaspart közötti terület, illetõleg
· nyílt ártérnek minõsül az árvízvédelmi mûvekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élõvíz a kár idõpontjáig mért legmagasabb vízállás esetén elöntött.
3.9. Hónyomás
A hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg-, ill. lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá a hónyomás miatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül a károsító eseménnyel egyidejûleg beömlõ csapadék által okozott kár.
3.9.1. Megtéríti a biztosító a hónyomás következtében a hófogó szerkezetekben, valamint az esõvíz-elvezetõ csatornákban keletkezett kárt.
3.9.2. Nem téríti meg a biztosító
· a melegágyak üvegezésében,
· a zárt helyiségen kívül, a szabad ég alatt xxxx XX., III. és
IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett károkat.
3.10. Földcsuszamlás
A földfelszíni talajrétegek (kõ- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtõirányú elcsúszása által okozott kár.
3.10.1. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha
· az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.), vagy ha
· a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai a megépítését indokolták volna.
3.11. Kõ- és földomlás
A véletlenül, váratlanul, balesetszerûen lehulló kõ- és földdarabok által okozott kár.
3.11.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha
· az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászati tevékenység, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesz- tés stb.),
· az a támfal hiánya, illetve tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkezett.
3.12. Idegen tárgyak rádõlése
Ha valamilyen idegen, a jelen szerzõdésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy (pl. idegen oszlop, fa) bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és a biztosított vagyontárgyakban rádõléssel kárt okoz.
3.13. Ismeretlen építmény, üreg beomlása
A szerzõdõ vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplõ, illetõleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.
3.13.1. Nem biztosítási esemény
· a bányák föld alatti részének beomlásából,
· a csapadékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta kiüregelõdésbõl,
· az alapok alatti talajsüllyedésbõl,
· a padozat alatti feltöltések ülepedésébõl eredõ kár.
3.14. Idegen jármû ütközése
Ha az idegen jármû, annak alkatrésze vagy rakománya a biztosított telephelyen a biztosított vagyontárgyban ütközéssel kárt okoz.
3.14.1. Nem minõsül idegennek az a jármû, amely a szer- zõdõ vagy a biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított telephelyet.
3.15. Földrengés
Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
3.16. Csõtörés
3.16.1. A kockázatviselés helyén belüli víznyomó-, szenny- vízlefolyó-, belsõ csapadékvíz-elvezetõ, tüzelési és gõz- vezetékek, a tûzivíz- és egyéb oltóvízvezetékek, oltó- berendezés (pl. Sprinkler), továbbá tartozékaik, szerel- vényeik törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatla- kozásainak elmozdulása miatt kiáramló folyadék vagy gõz által
· a biztosított épületben, építményben, illetve
· az épületben lévõ biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
3.16.2. Csõtörés biztosítási esemény alapján megtéríti a biztosító a biztosított telephelyen belül
· a csõtöréssel, repedéssel, dugulással kapcsolatos bontási-helyreállítási munkálatok költségeit indokolt mértékig, de maximum 6 folyóméterig,
· a dugulás helyének felkutatásával kapcsolatban fel- merült költségeket (pl. csõgörénnyel végzett munka),
· a biztosított épületen belül lévõ és kárt okozó víznyomó-, szennyvízlefolyó- és fûtési csövek cseréjének költségét
a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig, de legfeljebb 6 méter hosszúságig.
3.16.3. Csõtörés biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító
· a függõ és fekvõ ereszcsatorna, illetve tartozékaik töré- sébõl eredõ károkat,
· a technológiai célú és felhasználású vezetékek törésé- bõl, repedésébõl származó károkat,
· a kockázatviselés helyén, de a biztosított épületen kívül lévõ és kárt okozó víznyomó-, szennyvízlefolyó-, belsõ csapadékvíz-elvezetõ, tüzelési és gõzvezetékek, üzemi- víz-vezetékek, a tûzivíz- és egyéb oltóvízvezetékek, csövek cseréjének költségét,
· a hideg- és melegágyakban, üvegházakban, hûtõházak- ban, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségek- ben a csõvezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett károkat,
· a gombásodás, penészesedés formájában jelentkezõ kárt,
· a csõvezeték, tartályok vagy egyéb berendezések nyitva hagyott tolózárai, szelepei, csapjai vagy egyéb elzáró- szerkezetei miatt keletkezett károkat, valamint
· a kiömlõ folyadék vagy gõz értékét.
3.17. Beázás
3.17.1. A kockázatviselés helyén kívülrõl jövõ víz által a biztosított épületekben keletkezett beázáskárok.
3.17.2. Nem téríti meg a biztosító
· a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,
· az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetõzetének elégtelensége miatt keletkezett károkat,
· az ajtó és az ablak nyitva hagyása miatt keletkezett károkat,
· az épületek külsõ
- vakolatában,
- festésében,
- burkolatában keletkezett károkat,
· az épületszerkezetek, valamint a szigetelések, tetõfedé- sek, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karban- tartásának elmulasztása miatt keletkezett károkat,
· a gombásodás, penészesedés formájában jelentkezõ károkat.
3.17.3. A biztosító naptári évenként egy alkalommal, leg- feljebb 50 000 Ft-ig nyújt szolgáltatást.
3.17.4. A biztosító a beázáskárokat
· kizárólag avult értéken,
· önrészesedés levonása nélkül téríti meg.
3.18. Üvegtörés
3.18.1. A biztosított telephelyen lévõ, és saját tulajdonú vagy bérelt, biztosított épület(ek), helyiség(ek), helyiség- csoportok szerkezetileg beépített, fix és nyitható ajtajai- nak és ablakainak bármilyen típusú üvegezésében bár- mely okból keletkezett törés- vagy repedéskárok.
3.18.2. A biztosító a keletkezett károkat naptári évenként legfeljebb 50 000 Ft-ig téríti meg.
3.18.3. A biztosító az üvegkárokra önrészesedés levonása nélkül nyújt szolgáltatást.
3.19. Épületrongálás
3.19.1. A kockázatviselés helyén a biztosított épület(ek)- ben, építmény(ek)ben bekövetkezett épületrongálási károk, amelyek az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben keletkeztek.
3.19.2. A biztosító megtéríti a betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezésekben, épülettartozékokban keletkezett rongálási és lopáskárokat is, ha
· e tárgyakat legalább lezárt helyiségbõl (lásd a 2. sz. függeléket) tulajdonították el, vagy
· az épület falához kívülrõl, a járószinttõl 3 méternél magasabban voltak rögzítve.
3.19.3. A biztosító nem téríti meg
· a kizárólag vandalizmusból eredõ károkat,
· a kaputelefon vagy a térfigyelõ rendszer kültéri egy- ségét ért rongálás-, illetve lopáskárokat.
3.19.4. A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendõrségi feljelentés.
3.19.5. A biztosító épületrongálás biztosítási esemény alapján naptári évenként egy alkalommal, legfeljebb 50 000 Ft-ig nyújt szolgáltatást.
A biztosító szolgáltatását önrészesedés levonása nélkül teljesíti.
4. A biztosítási összegek meghatározása
Az egyes vagyoncsoportok (lásd a 2. pontot) biztosítási összegeinek megállapítása telephelyenként történik.
A szerzõdõ köteles a biztosítási összegek meghatározá- sánál a vagyoncsoportok teljes telephelyi értékét figye- lembe venni.
Ha a szerzõdõ valamely kockázati osztályt vagy vagyon- csoportot teljesen kizár a biztosításból, azt egyértelmûen jelölni kell a telephely adatközlõjén.
Ha a biztosított az ajánlat aláírásakor áfa-visszatérítésre jogosult, akkor a biztosítási összeget az áfával csökken- tett értéken kell meghatározni.
4.1. I. kockázati osztály
4.1.1. A saját tulajdonú épületek és építmények biztosí- tási összegét a szerzõdõ épületenként határozhatja meg új és valóságos értéken, ha a telephelyrõl méretarányos helyszínrajzot készít, és azon egyértelmûen feltünteti az egyes épületek biztosítási összegét és az értékelés módját.
4.2. II. kockázati osztály
a) vagyoncsoportjának (gépek, berendezések, felszere- lések) biztosítási összegét saját tulajdon esetén új vagy valóságos értéken kell meghatározni,
b) vagyoncsoportjának (tételesen megnevezett vagyon- tárgyak) biztosítási összegét minden esetben valóságos értéken kell meghatározni,
c) vagyoncsoportjának (finanszírozott vagyontárgyak) biztosítási összegét minden esetben valóságos értéken kell meghatározni.
4.3. A III. kockázati osztály a) és b) vagyoncsoportja, vala- mint a IV. kockázati osztály vagyoncsoportjai – a tulajdoni viszonyoktól függetlenül – kizárólag új értéken (beszer- zési, elõállítási vagy névértéken) biztosíthatók.
4.4. Kizárólag valóságos értéken biztosíthatók
a) az idegen tulajdonú épületek, építmények,
b) az idegen tulajdonú gépek, berendezések, felszerelések,
c) a javításra átvett vagyontárgyak,
d) a saját tulajdonú
· 50%-nál nagyobb mértékben elhasználódott épületek,
· 30%-nál nagyobb mértékben elhasználódott gépek, berendezések és felszerelések,
e) a nullára leírt tárgyi eszközök.
4.5. A biztosító irányelveit, amelyek a vagyontárgyak valóságos értékének meghatározására vonatkoznak, az 1. számú függelék tartalmazza.
5. Önrészesedés
A biztosító káreseményenként a szerzõdõ által választott és a kötvényen feltüntetett önrészesedés levonásával nyújt szolgáltatást.
5.1. Ha a felek ettõl eltérõ módon nem állapodnak meg, a biztosító a tûz- és elemikár-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként 10%-ot, de
minimum 10 E Ft-ot (tízezer forintot) levon önrészesedés címén (minimális önrész).
5.2. A szerzõdõ jogosult a minimális önrésznél nagyob- bat választani.
5.2.1. A 10%, de minimum 10 E Ft/kár-nál magasabb önrészesedés választása esetén a szerzõdõ az önrésze- sedés mértékétõl függõ díjkedvezményben részesül.
5.3. Ha a szerzõdõ önrészesedés nélkül veszi igénybe
a biztosító szolgáltatását, akkor a biztosítás díja pótdíjjal növekszik.
5.4. A szerzõdõ által választható önrész összege és az engedmény vagy a pótdíj mértéke az alábbi:
Önrész | Abszolút minimum, fix önrész (Ft) | |||||||
0 | 10 E | 25 E | 50 E | 100 E | 250 E | 500 E | ||
Száza- lékos | 0% | 10% | ||||||
10% | 0% | -5% | -10% | -15% | -20% | -25% | ||
20% | -10% | -15% | -20% | -25% | -30% | |||
6. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai, szolgáltatáskorlátozások
6.1. A biztosító szolgáltatása épületkárok esetén (I. kocká- zati osztály)
6.1.1. Az új értéken biztosított vagyontárgyak
· teljes (totál)kára esetén a káridõponti új értéket,
· részleges kára esetén a helyreállítási költséget, a vagyon- tárgy káridõponti új értékéig
téríti meg a biztosító. Ez alól kivételt képeznek a 6.1.3. pontban felsorolt vagyontárgyak.
6.1.2. A valóságos (avult) értéken biztosított vagyon- tárgyak
· teljes (totál)kára esetén a káridõponti valóságos (avult) értéket,
· részleges kára esetén a helyreállítási költséget – az értékemelkedés levonásával – a vagyontárgy káridõ- ponti valóságos (avult) értékéig
téríti meg a biztosító.
6.1.3. A biztosító káridõponti valóságos (avult) értéken téríti meg a kár idõpontjában 50%-nál nagyobb mérték- ben elhasználódott épületek, építmények kárait.
6.2. A II. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyak
6.2.1. az új értéken biztosított vagyontárgyak
· teljes (totál)kára esetén a káridõponti új értéket,
· részleges kára esetén a helyreállítás költségét, a vagyon- tárgy káridõponti új értékéig
téríti meg a biztosító, kivéve, ha azok a 6.2.3. pontban felsorolt vagyontárgyak.
6.2.2. A valóságos (avult) értéken biztosított vagyon- tárgyak
· teljes (totál)kára esetén a káridõponti valóságos (avult) értéket,
· részleges kára esetén a helyreállítási költséget – az érték- emelkedés levonásával – a vagyontárgy káridõponti valóságos (avult) értékéig
téríti meg a biztosító.
6.2.3. A biztosító káridõponti valóságos (avult) értéken téríti meg a kár idõpontjában
· 30%-nál nagyobb mértékben elhasználódott gépek, berendezések és felszerelések, valamint
· a nullára leírt tárgyi eszközök kárait.
6.3. A III. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyak kárai- nak esetén a biztosító
6.3.1. káridõponti új értéken téríti meg
· a vásárolt készletek (anyagok, áruk) kárait,
· a saját tulajdonú göngyölegekben keletkezett totálkárokat;
6.3.2. káridõponti avult értéken téríti meg az idegen tulajdonú vagyontárgyak kárait;
6.3.3. önköltségi áron téríti meg
· a saját elõállítású befejezetlen termelésben keletkezett károkat,
· a félkész és késztermékek kárait (a készültségi foknak megfelelõ teljes önköltségi áron);
6.3.4. helyreállítási költségen téríti meg a javítással helyreállítható károkat;
6.3.5. egyedileg nyilvántartott, darabonkénti értéken vagy felvásárlási középáron téríti meg az állatokban keletkezett károkat;
6.3.6. betéti áron téríti meg az idegen tulajdonú betét- díjas göngyölegek kárait.
6.4. A IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyak kárai- nak esetén a biztosító
6.4.1. a készpénzben keletkezett
· teljes (totál)kárt névértéken téríti meg,
· részleges kárt a Magyar Nemzeti Bank által fizetett ár és a névérték különbözetéig
téríti meg;
6.4.2. a névre szóló értékpapírokban keletkezett kár esetén
· a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségeket, valamint
· az értékpapírok újra-elõállítási költségét
téríti meg, ha elõállításuk szükséges, és ténylegesen meg is történik.
6.4.2.1. Értékpapírok esetében teljes (totál)kárnak minõ- sül, ha az értékpapír megsemmisül, vagy olyan mérték- ben károsodik, hogy egyértelmûen nem azonosítható.
6.4.3. Az értékkészletek
· teljes (totál)kárát káridõponti új értéken,
· részleges kára esetén a helyreállítási költséget (a vagyon- tárgy káridõponti új értékéig)
téríti meg.
6.5. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezõ is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.
6.6. Ha az eredetivel egyezõ alkatrész vagy elem a hazai kereskedelemben már nem kapható, és emiatt eltérõ alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.
6.7. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a káro- sodottal azonos mûszaki paraméterekkel, egyenértékû módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a kor- szerûbb technológiából eredõ értéknövekedést a szolgál- tatási összegbõl levonja.
6.8. A biztosító a szolgáltatás összegébõl levonja a fel- használható maradványok értékét.
6.9. Nem az eredeti állapotra történõ helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak meg- felelõ pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti a 6.7. pont- ban foglaltaknak megfelelõen.
6.10. A biztosító szolgáltatása a biztosítottal munka- viszonyban álló munkavállalók ruházatában keletkezett károk esetén:
6.10.1. A biztosító a káridõpontban a biztosítottal mun- kaviszonyban álló munkavállalók ruházatában a kocká- zatviselés helyén a biztosítási események által okozott károkat valóságos (avult) értéken téríti meg, személyen- ként és naptári évenként 30 000 forint értékhatárig, önrészesedés levonása nélkül.
6.10.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítottal munka- viszonyban álló munkavállalók tulajdonát képezõ kész- pénz; továbbá nemesfém, drágakõ vagy igazgyöngy és a felhasználásukkal készült tárgyak; értékpapír; kézmû- ipari és képzõmûvészeti alkotások, valamint valódi szõrmebundák kárait.
7. A kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség
7.1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a kárt tõle telhetõen megelõzni és enyhíteni.
7.2. A szerzõdõ (biztosított) a káresemény észlelését követõen haladéktalanul köteles
· értesíteni a tûzoltóságot tûz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében,
· betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni
a rendõrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosít- hatóan megjelölni.
7.3. A biztosító maga, illetve képviselõje, megbízottja útján jogosult ellenõrizni a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását.
8. Költségtérítések
8.1. A biztosító a kártérítési összeg 10%-a erejéig – a biz- tosítási összegen belül – megtéríti a biztosított vagyon- tárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt
· kárelhárítás, kárenyhítés,
· oltás-mentés,
· bontás és ideiglenes tetõépítés,
· a kár megállapításához szükséges szakértõi vélemény,
· helyreállítást követõ egyszeri takarítás, valamint
· a helyreállítással kapcsolatos tervezés és hatósági engedélyezés
költségeit.
8.2. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.
9. A biztosító megtérítési igénye
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelõs személlyel szemben.
10. A mentesülés
10.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
· a szerzõdõ vagy a biztosított,
· a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk,
· a biztosított – vezetõ munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltõ – alkalmazottja, megbízottja, tagja
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
11. Egyéb rendelkezések
A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.
A tûz- és elemikár-biztosítás záradékai
Kockázatcsökkentõ záradékok
TE1
A jelen záradék alkalmazásával nem minõsül biztosítási eseménynek a beázás, az üvegtörés és az épületrongálás (a tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételei 3.17.,
3.18. és 3.19. pontja).
A biztosító nem téríti meg a beázás-, az üvegtörés- és az épületrongálás-károkat.
TE2
A jelen záradék alkalmazásával a tûz- és elemikár-bizto- sítás különös feltételeinek 3. pontjában meghatározottak közül kizárólag
· a tûz (3.1. pont),
· a villámcsapás (3.2. pont),
· a robbanás, a robbantás és az összeroppanás (3.4. pont),
· a csõtörés (3.16. pont)
minõsül biztosítási eseménynek az erre vonatkozó feltéte- lekben foglalt egyéb korlátozásokkal.
TE3
A jelen záradék alkalmazásával tûz biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító káreseményenként és kockázati osztályonként – illetve vagyoncsoportonként, ha a kockázati osztály vagyoncsoportokra tagozódik – legfeljebb a káridõponti biztosítási összeg 50%-áig nyújt szolgáltatást (premier risk).
Kockázatbõvítõ záradékok
TE4
A jelen záradék alkalmazásával a tûz- és elemikár-biztosí- tás all risk kockázattal jött létre.
A biztosításra a tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételei- nek 3. pontja helyett az alábbiak vonatkoznak.
3. Biztosítási esemény
3.1. A jelen feltételek szerint biztosítási esemény a szer- zõdés hatálya alatt a kockázatviselés helyén lévõ bizto- sított vagyontárgyaknak elõre nem látható okból, vélet-
lenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan károsodása, amelyre nézve a biztosító nem zárta ki kártérítési kötelezettségét (a jelen záradék 3.3. pontja).
3.2. Földrengés, vihar vagy árvíz esetén egy káresemény- nek minõsül, ha 72 órán belül következik be több föld- rengés-, vihar- vagy elöntéskár.
3.3. A kizárt kockázatok, illetve a biztosítással nem fedezett károk
3.3.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban meghatározott okok miatt következnek be:
a) a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerû használa- tából eredõ fokozatos elhasználódás, kopás, továbbá a beépített anyagok, alkatrészek hibája, a légköri tényezõk hatására kialakuló korrózió, oxidáció, az alkotóanyagok természetébõl fakadó káros tulajdon- ságok (pl. zsugorodás, elpárolgás, súlyvesztés stb.), az anyagok textúrájának vagy felületének változásai, lég- köri nedvesség vagy szárazság, férgek, szennyezés, légszennyezés, hõmérsékleti változások vagy szél- sõségek,
b) gombásodás, penészesedés,
c) elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkezõ, tovaterjedéssel nem járó zárlat,
d) lopás, betöréses lopás és rablás, rongálás, vandalizmus, leesés vagy eltörés.
3.3.2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
a) a károsodott vagyontárgyak olyan értékcsökkenésébõl származnak, amelyek a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolják,
b) a garancia vagy szavatosság körében térülnek meg,
c) más biztosítás alapján térülnek meg,
d) a kiegészítõ biztosítások szolgáltatási körében térül- hetnek meg,
e) gépjármûvel történõ ütközés következtében kelet- keztek,
f) a kockázatviselés helyén használt munkagépek ütkö- zése miatt keletkeztek,
g) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a lízingbe- adó vagy bérbeadó tulajdonos által igényelhetõk, illetve visszaigényelhetõk.
3.3.3. A biztosító nem téríti meg
a) a hibás tervezés miatt keletkezett károkat,
b) a hibás kivitelezés miatt keletkezett károkat,
c) a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivi- telezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költségeit,
d) a gépek és berendezések azon kárait, amelyek belsõ meghibásodásból – így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodásból, törésbõl vagy üzem- zavarból, hûtõ- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelõ kenésbõl, az olaj vagy hûtõfolyadék hiányából – erednek,
e) a vezetékek elfagyása következtében keletkezett károkat,
f) a végzett tevékenység félbeszakadásából, szünetel- tetésébõl, a késedelembõl, a teljesítés elmaradásából származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti vesz- teségként (pl. túlóra, sürgõsségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidõre kifizetett bér vagy egyéb veszteség formájában) felmerült károkat,
g) a jogszabályban vagy szerzõdésben meghatározott többletköltségbõl eredõ károkat (pl. kötbér, bírság),
h) az éjszakára, munkaszüneti napra, pihenõnapra soron kívül elrendelt munka, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti munka bérköltségeit, illetõleg az expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltsé- geket,
i) a kedvezmények elvesztésébõl vagy piacvesztésbõl adódó károkat,
j) a leltározás vagy idõszakos ellenõrzés alkalmával feltárt hiányt vagy veszteséget,
k) a szabadban tárolt, II., III. vagy IV. kockázati osztály- ban biztosított vagyontárgyakban keletkezett beázás-, vihar-, jégverés- és felhõszakadáskárokat,
l) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett, a II., III. vagy IV. kockázati osztályban biztosított vagyontárgyakban keletkezett felhõszakadás- és egyéb elöntéskárokat, ha azok – a rendeltetésszerû üzemeltetési elõírások, szabványok figyelembevéte- lével – nem voltak felhelyezve a padozat szintjétõl legalább 15 cm magasan lévõ állványzatra,
m) a légi jármûtõl eredõ hangrobbanáskárt,
n) a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,
o) a helyiségen belüli léghuzat által okozott kárt,
p) az ajtó és az ablak nyitva hagyása miatt keletkezett károkat,
q) az épületek külsõ vakolatában, külsõ burkolatában, külsõ festésében keletkezett vihar-, jégverés- és leázáskárt,
r) a dohányzás miatti felületi pörkölõdést, elszínezõ- dést, elváltozást,
s) az erjedésbõl, befülledésbõl eredõ hõhatáskárokat, valamint a tovaterjedés nélküli öngyulladáskárokat,
t) az árvíz- és elöntéskárokat, ha a vízügyi szabályok szerinti hullámtérben vagy nem mentett árterületen, illetve olyan területen elhelyezett vagyontárgyban keletkeztek, ahol a felszíni vizek kiáradása a helyi körülmények következtében elõre látható, azaz statisztikai átlagban tízévenként legalább egyszer ilyen áradás bekövetkezik.
3.3.4. Csõtörés esetén nem téríti meg a biztosító
· a függõ és fekvõ ereszcsatorna, illetve tartozékaik töré- sébõl eredõ károkat,
· az üzemi-vízvezetékek és a technológiaivíz-vezetékek törésébõl, repedésébõl származó károkat,
· a kockázatviselés helyén, de a biztosított épületen kívül lévõ csövek cseréjének költségét,
· a hideg- és melegágyakban, üvegházakban, hûtõházak- ban, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségek- ben a csõvezetékek, szerelvények meghibásodása foly- tán keletkezett károkat,
· a csõvezeték, tartályok vagy egyéb berendezések nyitva hagyott tolózárai, szelepei, csapjai vagy egyéb elzáró- szerkezetei miatt keletkezett károkat, valamint
· a kiömlõ folyadék vagy gõz értékét.
A kizárás nem terjed ki a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt más, egyébként megfelelõ módon kivitelezett vagyontárgyakban keletkezett károkra, valamint a meghibásodás, üzemzavar miatt más dolgokban keletkezett károkra.
TE5
A jelen záradék alkalmazásával a tûz- és elemikár-bizto- sítás különös feltételeinek 3.7.1. pontjában foglaltaktól eltérõen – jégverés biztosítási esemény bekövetkezte ese- tén – a biztosító megtéríti a III. kockázati osztály a) vagyon- csoportjában biztosított, szabadban tárolt új gépjármû- készletekben keletkezett jégveréskárokat az alábbiak szerint.
A biztosító szolgáltatása káreseményenként a biztosított szabadban tárolt egyes gépjármûvek káridõponti új értékének legfeljebb 10%-áig terjed ki.
Az önrészesedés mértéke káreseményenként 10%, de minimum 100 000 Ft (azaz egyszázezer forint).
III. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás különös feltételei
1. A kockázatviselés helye
1.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye az ajánlaton és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt telephely épületei (épít- ményei).
1.2. Több telephely biztosítása esetén a kockázatviselési hely a telephelyenként kitöltött és az ajánlat mellékletét képezõ „A .. számú telephely adatközlõje” címû nyom- tatványokon megjelölt telephelyek az egyes nyomtat- ványokon feltüntetett vagyontárgyakra vonatkozóan.
1.3. A biztosító kockázatviselése a tételesen megneve- zett, valamint a finanszírozott vagyontárgyakra vonat- kozóan [II.b) és II.c) vagyoncsoport] a Magyar Köztár- saság területére terjed ki.
2. Biztosított vagyontárgyak
2.1. Biztosított vagyontárgynak minõsülnek azok a szer- zõdõ által meghatározott és a kötvényen vagyoncsopor- tonként külön-külön biztosítási összeggel megjelölt,
a II., III. és IV. kockázati osztályok vagyoncsoportjaiba tartozó, be nem épített vagyontárgyak, amelyek a bizto- sított vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak, ha a tûz- és elemikár-biztosításban is biztosítva vannak.
2.1.1. A II., III. és IV. kockázati osztály vagyoncsoportjaiba tartozó vagyontárgyak pontos meghatározását a tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételeinek 2. pontja tartalmazza.
2.2. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás alapján bizto- sított vagyontárgynak minõsülnek továbbá a kötvényen külön-külön biztosítási összeggel fel nem tüntetett, de a káridõpontban a kockázatviselés helyén lévõ azon ruházati tárgyak, amelyek a biztosított munkavállaló- inak tulajdonát képezik.
2.3. A betöréseslopás- és rablásbiztosítás különös felté- telei alapján nem biztosíthatók:
· a szabadban tárolt vagyontárgyak,
· az épülettartozékok, az épületberendezések,
· a saját fejlesztésû adatfeldolgozó programok, nem jogtiszta szoftverek,
· az adatfeldolgozókon tárolt adatok,
· öntõminták, fröccsöntõ és présformák,
· sablonok, matricák, szabásminták stb.,
· a tervdokumentációk, üzleti könyvek, bélyegzõk, bérleti, szabadalmi és egyéb jogokkal kapcsolatos szerzõdések, iratok,
· pénzváltó, nyerõ- és játékautomaták,
· vízi és légi jármûvek,
· gépjármûvek, ide nem értve a készletként nyilvántar- tott, forgalomba nem helyezett, hatósági engedéllyel nem rendelkezõ gépjármûveket.
3. Biztosítási események
3.1. Betöréses lopás
3.1.1. A jelen feltételek szempontjából betöréses lopásnak az a lopás minõsül, amikor a tettes a biztosított vagyon- tárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe
a) dolog elleni erõszakkal, vagy
b) hamis kulcs használatával – nem az adott zár rendel- tetésszerû felnyitására készült eszközzel –, kimutat- ható nyomot hagyva, vagy
c) a helyiség rablás útján megszerzett saját kulcsának a felhasználásával (3.2. pont)
jogtalanul hatol be, és eltulajdonítja a biztosított vagyon- tárgyakat.
3.1.2. Biztosítási esemény a betöréses lopással vagy annak kísérletével a betöréseslopás- és rablásbiztosítás- ban biztosított vagyontárgyakban okozott rongálás is.
3.1.3. A jelen feltételek alapján nem minõsül biztosítási eseménynek,
a) ha a lopást a helyiség elveszett, ellopott vagy bárki által hozzáférhetõ helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,
b) ha a lezárt helyiségbõl behatolási nyom nélkül tûntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a 3.1.1. c) pont- ban meghatározott esetet,
c) ha az a helyiség, amelybõl a biztosított vagyontárgya- kat eltulajdonították, a lezárt helyiség elõírásainak nem felel meg (2. számú függelék).
3.2. Rablás
3.2.1. Rablás biztosítási eseménynek minõsül, ha jogta- lan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyon- tárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erõszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erõszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
4. A biztosítási összegek meghatározása
A kockázati osztályok és ezen belül a vagyoncsoportok biztosítási összegeinek megállapítása telephelyenként történik.
4.1. A biztosítási összegek meghatározásánál a – legalább a lezárt helyiség elõírásainak megfelelõ helyiségben tárolt (lásd a 2. sz. függeléket) – vagyoncsoportok teljes telephelyi értékét figyelembe kell venni. Ha a szerzõdõ valamely kockázati osztályt vagy vagyoncsoportot telje- sen kizár a biztosításból, azt egyértelmûen jelölni kell
a telephely adatközlõjén.
4.2. Egyebekben a biztosítási összegek meghatározása megegyezik a tûz- és elemikár-biztosítás különös felté- telei 4. pontjában foglaltakkal.
5. Premier risk (elsõ kockázatra szóló) biztosítás
5.1. A szerzõdõ az 5.2. pontban felsorolt vagyoncsoportok közül legfeljebb kettõre premier risk biztosítást köthet. Premier risk biztosítás esetén a szerzõdõ az ajánlaton premier risk küszöbszintet jelöl meg, amely a kiválasz- tott vagyoncsoport biztosítási összegének 10, 20 vagy 30%-a lehet.
5.2. Elsõ kockázatra szóló betöréseslopás- és rablásbizto- sítás az alábbi vagyoncsoportokra köthetõ:
· gépek, berendezések, felszerelések új értéken történõ biztosítása [II.a)],
· gépek, berendezések, felszerelések valóságos (avult) értéken történõ biztosítása [II.a)],
· saját és idegen tulajdonú készletek [III.a)],
· saját termelésû készletek [III.b)].
5.3. Premier risk (elsõ kockázatra szóló) betöréseslopás- és rablásbiztosítás alapján a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége legfeljebb a károsodott vagyoncsoport(ok)ra meg- határozott és a kötvényen megjelölt premier risk küszöb- szintig terjed, a 6.1. pontban foglaltak figyelembevételével.
5.4. Premier risk biztosítás abban az esetben köthetõ, ha a vagyoncsoport biztosítási összege a szerzõdéskötés idõpontjában meghaladja a 10 millió Ft-ot.
6. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai
6.1. Betöréses lopás esetén a biztosító a II., III. és IV. koc- kázati osztály vagyoncsoportjaiba tartozó biztosított vagyontárgyak betöréseslopás-kárait – ideértve a bizto- sított vagyontárgyaknak a biztosítási eseménnyel kap- csolatban keletkezett rongálási kárait is – a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig téríti meg, de legfeljebb
a) a káridõponti vagyonvédelmi színvonaltól függõ teljes limitösszegig (az 1. számú táblázatban vagyonvédel- mi szintenként és kárveszélyességi osztályonként külön-külön meghatározva), ezen belül
b) a vagyoncsoportonként meghatározott részlimit- összegekig,
c) de legfeljebb a szerzõdõ által a vagyoncsoport biztosí- tási összegének százalékában meghatározott premier risk küszöbszint mértékéig, premier risk biztosítás esetén, ha
d) a biztosított vagyontárgyakat a jelen feltételekben meghatározott tárolási elõírásoknak megfelelõ módon helyezték el (2. sz. függelék), és
e) ha a szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjai- ban foglalt más korlátozás alá.
6.1.1. A vagyonvédelmi színvonal meghatározásánál nem vehetõ figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz vagy elem, amely a kár bekövetkezésének idõpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem mûködött.
6.1.2. A káridõponti védelmi színvonal meghatározása a behatolás helye és módszere alapján történik.
6.1.3. A biztosító által meghatározott mechanikai vagyon- védelmi színvonalak és az elektronikai jelzõrendszer követelményeit a 2. számú függelék tartalmazza.
6.2. A biztosító szolgáltatása a biztosítottal a káridõpont- ban munkaviszonyban álló dolgozók (saját munkaválla- lók) ruházatának kára esetén
6.2.1. A biztosító a saját munkavállalók ruházatában
a kockázatviselés helyén betöréses lopás biztosítási ese- mény által okozott károkat valóságos (avult) értéken téríti meg, személyenként és biztosítási évenként harmincezer forint értékhatárig, önrészesedés levonása nélkül.
6.2.2. Nem téríti meg a biztosító a nemesfém, drágakõ vagy igazgyöngy és a felhasználásukkal készült tárgyak,
a készpénz, az értékpapír, a kézmûipari és képzõmûvé- szeti alkotások, valamint a valódi szõrmebundák kárait.
7. Önrészesedés
A biztosító káreseményenként a szerzõdõ által választott és a kötvényen feltüntetett önrészesedés levonásával nyújt szolgáltatást.
7.1. Ha a felek ettõl eltérõ módon nem állapodnak meg, a biztosító a betöréseslopás- és rablásbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként 10%-ot, de minimum 10 E Ft-ot (tízezer forintot) levon önrészesedés címén (minimális önrész).
7.2. A szerzõdõ jogosult a minimális önrésznél nagyob- bat választani.
7.2.1. A 10%, de minimum 10 E Ft/kár-nál magasabb ön- részesedés választása esetén a szerzõdõ az önrészesedés mértékétõl függõ díjkedvezményben részesül.
7.3. Ha a szerzõdõ önrészesedés nélkül veszi igénybe
a biztosító szolgáltatását, akkor a biztosítás díja pótdíjjal növekszik.
Önrész | Abszolút minimum, fix önrész (Ft) | |||||||
0 | 10 E | 25 E | 50 E | 100 E | 250 E | 500 E | ||
Száza- lékos | 0% | 10% | ||||||
10% | 0% | -5% | -10% | -15% | -20% | -25% | ||
20% | -10% | -15% | -20% | -25% | -30% | |||
7.4. A szerzõdõ által választható önrész összege és az engedmény vagy a pótdíj mértéke az alábbi:
7.5. A választott önrészesedés mértéke eltérhet a tûz- és elemikár-biztosításban választott önrészesedés mértékétõl.
8. Költségtérítések
8.1. Bankkártyaletiltás
8.1.1. A biztosító megtéríti a biztosított vállalkozói szám- lájához kapcsolódó bankkártya vagy hitelkártya elvesz- tése, ellopása következtében szükségessé vált letiltás díját.
8.1.2. A biztosító a kártyaletiltás díját kizárólag banki igazolás ellenében téríti meg.
8.1.3. A biztosító naptári évenként
· legfeljebb 50 000 forintig, és
· kártyánként egy alkalommal nyújt szolgáltatást.
8.1.4. Nem téríti meg a biztosító a
· hitel- vagy bankkártya elvesztése, ellopása miatt bekövetkezett kárt és az egyéb felmerülõ költségeket,
· a terhelési (charge) kártyák letiltási díját.
8.2. Vállalkozói igazolvány pótlása
8.2.1. A biztosító megtéríti a tûz- és elemikár-, valamint a betöréseslopás- és rablásbiztosítás biztosítási esemé- nyei miatt megsemmisült vagy használhatatlanná vált vállalkozói igazolványról kiállított másolat költségeit.
8.2.2. A biztosító az igazolvány pótlásának költségeit – naptári évenként egy alkalommal – az illetékes okmányiroda igazolása ellenében téríti meg.
8.3. Kárenyhítési és egyéb költségek
8.3.1. A biztosító a szolgáltatási összeg 10%-a erejéig
– a biztosítási összegen belül – megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt
· kárelhárítás, kárenyhítés,
· oltás-mentés,
· bontás és ideiglenes tetõépítés,
· a kár megállapításához szükséges szakértõi vélemény,
· helyreállítást követõ egyszeri takarítás, valamint
· a helyreállítással kapcsolatos tervezés és hatósági engedélyezés
költségeit.
8.3.2. Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.
9. Egyéb
9.1. A kockázati osztályok és az egyes kockázati osztályo- kon belüli vagyoncsoportok meghatározását a tûz- és elemikár-biztosítás különös feltételei tartalmazzák.
9.2. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.
1. számú táblázat
A biztosító szolgáltatásának maximális összege betöréses lopás biztosítási esemény alapján
A biztosító szolgáltatásának maximális összege betöréses lopás biztosítási esemény alapján, ha
· az adott telephelyen vagy
· egy telephelyen levõ több, egymástól elkülönített épület esetén az adott épületben
a végzett tevékenység legmagasabb kárveszélyességi besorolása:
a) 1. vagy 2. kárveszélyességi osztály
Káridõponti vagyonvédelmi színvonal | A teljes limitösszegen belüli részlimit- összegek kockázati osztályonként (E Ft) | Teljes limitösszeg (E Ft) | |||
II. Gépek, berendezések, felszerelések | III. Készletek | IV. Pénz, értékcikk, értékkészlet | |||
1. | I. védettségi szint | 800 | 500 | 100 | 1 000 |
2. | I. védettségi szint + elektonikai jelzõrendszer vagy II. védettségi szint | 7 000 | 5 000 | 1 000 | 10 000 |
3. | II. védettségi szint + elektronikai jelzõrendszer vagy III. védettségi szint | 20 000 | 15 000 | 3 000 | 25 000 |
4. | III. védettségi szint + elektronikai jelzõrendszer vagy IV. védettségi szint | 40 000 | 30 000 | 10 000 | 50 000 |
5. | IV. védettségi szint + elektronikai jelzõrendszer | 80 000 | 70 000 | 15 000 | 100 000 |
b) 3. vagy 4. kárveszélyességi osztály
Káridõponti vagyonvédelmi színvonal | A teljes limitösszegen belüli részlimit- összegek kockázati osztályonként (E Ft) | Teljes limitösszeg (E Ft) | |||
II. Gépek, berendezések, felszerelések | III. Készletek | IV. Pénz, értékcikk, értékkészlet | |||
1. | I. védettségi szint | 500 | 500 | 100 | 800 |
2. | I. védettségi szint + elektonikai jelzõrendszer vagy II. védettségi szint | 5 000 | 5 000 | 1 000 | 10 000 |
3. | II. védettségi szint + elektronikai jelzõrendszer vagy III. védettségi szint | 15 000 | 10 000 | 3 000 | 25 000 |
4. | III. védettségi szint + elektronikai jelzõrendszer vagy IV. védettségi szint | 35 000 | 25 000 | 10 000 | 50 000 |
5. | IV. védettségi szint + elektronikai jelzõrendszer | 50 000 | 50 000 | 15 000 | 100 000 |
c) 5. vagy 6.* kárveszélyességi osztály
Káridõponti vagyonvédelmi színvonal | A teljes limitösszegen belüli részlimit- összegek kockázati osztályonként (E Ft) | Teljes limitösszeg (E Ft) | |||
II. Gépek, berendezések, felszerelések | III. Készletek | IV. Pénz, értékcikk, értékkészlet | |||
1. | - | - | - | - | - |
2. | I. védettségi szint + elektonikai jelzõrendszer | 5 000* | 5 000* | 1 000* | 10 000 |
3. | II. védettségi szint + elektronikai jelzõrendszer | 30 000* | 20 000* | 5 000* | 50 000 |
4. | III. védettségi szint + elektronikai jelzõrendszer | 50 000* | 30 000* | 15 000* | 75 000 |
5. | IV. védettségi szint + elektronikai jelzõrendszer | 100 000* | 50 000* | 25 000* | 100 000 |
* A 6. kárveszélyességi osztályba tartozó tevékenységek esetében a biztosító helyszíni szemle alapján egyedi záradékban határozza meg – a meglévõ vagyon- védelem függvényében – betöréses lopás szolgáltatásának mértékét, illetve szükség szerint szolgáltatása feltételeként magasabb szintû vagyonvédelem kiépítésére is javaslatot tesz.
A betöréseslopás-kockázat mértékétõl függõ kárveszélyességi besorolást (1-6 kárveszélyességi osztály) az ajánlat „Díjszámítás I.” elnevezésû része, több telephely esetében a Telephelyek összesítõ adatközlõje tartalmazza.
Egyéb elõírások
1) Az 1. sz. táblázatban meghatározottaktól eltérõ vagyon- védelmi kiépítettség esetén a biztosító egyedileg hatá- rozza meg a vagyoncsoportonkénti kártérítési felsõ határt.
2) A IV. kockázati osztályban biztosított értékkészletek esetén a szolgáltatás maximális mértéke az adott épü- let vagyonvédelmi színvonalával és a tárolási elõírások betartásával (minõsített értéktároló) együttesen értendõ.
3) A tárolási elõírásokat a 2. számú függelék tartalmazza.
IV. A kiegészítõ biztosítások különös feltételei
A kiegészítõ vízkárbiztosítás feltételei
1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítõ vízkárbiztosítás alapján
a szerzõdésben meghatározott díj ellenében a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén kívülrõl jövõ víz által az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett beázáskárokat.
2. Nem téríti meg a biztosító
· a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,
· a szabadban tárolt, II. és III. kockázati osztályba tartozó, illetve nem a tárolási elõírások (2. sz. függelék) szerint tárolt, IV. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyakban keletkezett károkat,
· az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetõzetének elégtelensége miatt keletkezett károkat,
· az ajtó és az ablak nyitva hagyása miatt keletkezett károkat,
· az épületek külsõ
- vakolatában,
- festésében,
- burkolatában keletkezett károkat,
· az épületszerkezetek, valamint a szigetelések, tetõfedé- sek, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karban- tartásának elmulasztása miatt keletkezett károkat,
· a gombásodás, penészesedés formájában jelentkezõ károkat,
· az alapbiztosítás biztosítási eseményei alapján kelet- kezett és megtérített beázáskárokat.
3. Önrészesedés
A biztosító a kiegészítõ vízkárbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként 10%-ot, de minimum a szerzõdõ által az alapbiztosításban válasz- tott összeget (fix önrész) vonja le önrészesedés címén.
4. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.
5. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.
A kiegészítõ épületrongálás-biztosítás feltételei
1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítõ épületrongálás-biztosítás alapján a szerzõdésben meghatározott díj ellenében
a biztosító megtéríti a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események által okozott károkat az alábbiak szerint.
2. Biztosítási események
2.1. Épületrongálás
A kockázatviselés helyén elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben a biztosított épület(ek)ben, építmény(ek)ben bekövetkezett rongá- láskár.
2.1.1. A biztosító megtéríti továbbá a biztosítási összegen belül a betöréses lopással vagy annak kísérletével össze- függésben a felszerelt és üzembe helyezett épületberen- dezésekben, épülettartozékokban keletkezett rongálási és lopáskárokat is, ha
· e tárgyakat legalább lezárt helyiségbõl (2. sz. függelék) tulajdonították el, vagy
· e tárgyak az épület falához kívülrõl, a járószinttõl 3 méternél magasabban voltak rögzítve;
· a biztosított épület tetõzetéhez szilárdan rögzített vagyontárgyakat úgy tulajdonították el (rongálták meg), hogy a biztonsági zárral lezárt tetõtérbe, illetve a tetõre dolog elleni erõszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, jogtalanul hatoltak be, illetve jutottak ki.
2.2. Kültéri elektromos jelzõrendszerek rongálása
A biztosított épülethez tartozó kültéri elektromos jelzõ- rendszerek egységében (pl. kaputelefon, riasztó, mozgás- érzékelõ, megfigyelõkamera stb.) ismeretlen személy által okozott rongálás.
2.2.2. Nem minõsül biztosítási eseménynek az elektro- mos jelzõrendszerek kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erõsítõ-) egységekben keletkezett kár.
2.3. Zárcsere
2.3.1. Az alapbiztosításban biztosított épület bejáratiajtó- kulcsának elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy zárbetét cseréje.
2.3.2. A biztosító a szerzõdés hatálya alatt káreseményen- ként és naptári évenként legfeljebb 25 000 Ft-ig megtéríti a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét cseréjének költségeit.
2.3.3. A biztosító kizárólag a biztosított nevére kiállított és a teljesítés helyét feltüntetõ helyreállítási számla alapján nyújt szolgáltatást.
2.4. Vandalizmus
2.4.1. A biztosító vandalizmus biztosítási esemény alap- ján megtéríti a saját tulajdonú és új értéken biztosított épület(ek) külsõ, sérülésmentes* határolófalai felületének összefestésével ismeretlen elkövetõ által okozott károkat. (*A jelen feltételek értelmezésében sérülésmentesnek minõsül a biztosított épület(ek) külsõ falfelülete, ha nem hiányos a burkolat, illetve a vakolat és annak színezése.)
3. A biztosítási összeg
A rongálásbiztosítás minimális biztosítási összege
100 000 Ft, ami a szerzõdõ választása szerint többszöröz- hetõ (legfeljebb tízszerezhetõ).
4. A biztosító szolgáltatásának különös feltételei
4.1. A biztosító a jelen feltételek alapján keletkezett károkat
· káreseményenként legfeljebb 100 000 Ft-ig, figyelembe- véve a 2.3.2. pontban foglaltakat,
· naptári évenként összesen a kötvényen meghatározott biztosítási összegig
téríti meg.
4.1.1. A biztosító a kiegészítõ épületrongálás-biztosítás alapján kizárólag avult értéken nyújt szolgáltatást.
4.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendõrségi feljelentés, illetve a rendõrség igazolása, hogy a gyanú- sított(ak) ellen büntetõeljárás folyik.
5. Önrészesedés
A biztosító a kiegészítõ épületrongálás-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként
10%-ot von le önrészesedés címén.
6. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.
7. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.
A kiegészítõ üvegbiztosítás feltételei
1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítõ üvegbiztosítás alapján a biz- tosító a szerzõdésben meghatározott díj ellenében meg- téríti a biztosított telephelyen lévõ, saját tulajdonú vagy bérelt
· épület(ek), helyiség(ek), helyiségcsoportok szerkezeti- leg beépített, fix és nyitható ajtajainak és ablakainak üvegezésében,
· az erkélyek, lodzsák, elõtetõk üvegezésében,
· a kirakatok üvegezésében,
· a törésvédõ fóliákban,
· a biztonsági üvegekben,
· a beépített üvegfalakban
bármely okból, balesetszerûen bekövetkezõ törés- vagy repedéskárokat.
2. A biztosítás nem fedezi
· az üvegtáblát rögzítõ tartószerkezet javítási költségeit,
· a törésvédõ fóliákban keletkezett károkat, ha a védendõ üvegfelület nem károsodott,
· az üvegfelület díszítésében keletkezett károkat és a hely- reállítással kapcsolatban felmerülõ többletköltségeket,
· a szerzõdés megkötésekor már törött, repedt vagy tol- dott üvegekben keletkezett károkat,
· a padlózatba épített üvegekben keletkezõ károkat,
· az épületek javítása, karbantartása, építése, állványo- zása következtében keletkezett károkat,
· a berendezések, a reklám- és a cégtáblák üvegezésében, valamint a tükörfelületekben keletkezett károkat.
3. A biztosítási összeg
A kiegészítõ üvegbiztosítás minimális biztosítási összege 100 000 Ft, amely a szerzõdõ választása szerint többszö- rözhetõ (legfeljebb tízszerezhetõ).
4. A biztosító szolgáltatásának különös feltételei
A biztosító a károkat naptári évenként a szerzõdõ által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig téríti meg.
A biztosító kizárólag részletes helyreállítási számla alap- ján teljesít szolgáltatást.
5. Önrészesedés
A biztosító a kiegészítõ üvegbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként 10%-ot von le önrészesedés címén.
6. Az alapbiztosítás megszûntével egy idõben a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.
7. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.
A kiegészítõ üvegbiztosítás bõvítésének feltételei
1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban alap- biztosítás) megkötött kiegészítõ üvegbiztosítás bõvíté- sével a szerzõdésben meghatározott díj ellenében a biz- tosító megtéríti a biztosított telephelyén lévõ vagy a koc- kázatviselés helyén kívül elhelyezett saját tulajdonú vagy bérelt
· kirakatszekrények üvegezésében,
· berendezések, reklám- és cégtáblák üvegezésében, valamint
· az üveget helyettesítõ plexi- vagy polikarbonátfelületek- ben és
· tükörfelületekben
bármely okból, balesetszerûen bekövetkezett törés- vagy repedéskárokat.
1.1. Megtéríti továbbá a biztosító a károsodott üvegfelület díszítésében keletkezett károkat és a helyreállítással kapcsolatban felmerülõ többletköltségeket.
2. A jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító
· a szoláriumgép üvegezésében vagy plexifelületében,
· a reklám- és cégtáblák tartószerkezetében,
· az üvegezést rögzítõ tartószerkezetekben és az elektromos berendezésekben,
· a tükörfelületek keretében és tartószerkezetében,
· a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében keletkezett károkat.
3. A biztosítási összeg
Az üvegbiztosítás bõvítésének minimális biztosítási összege 100 000 Ft, amely a szerzõdõ választása szerint többszörözhetõ (legfeljebb tízszerezhetõ).
3.1. Az üvegbiztosítás bõvítésének biztosítási összege eltérhet a kiegészítõ üvegbiztosításban választott bizto- sítási összegtõl.
4. A biztosító szolgáltatásának különös feltételei
A biztosító a károkat naptári évenként a szerzõdõ által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig téríti meg.
A biztosító kizárólag részletes helyreállítási számla alapján teljesít szolgáltatást.
5. Önrészesedés
A biztosító a kiegészítõ üvegbiztosítás bõvítése alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káreseményenként 10%-ot von le önrészesedés címén.
6. Az alapbiztosítás megszûntével egy idõben a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.
7. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.
A kiegészítõ küldöttrablás-biztosítás feltételei
(a küldött által szállított készpénz és értékkészlet elrab- lására vonatkozó kiegészítõ feltétel)
1. A betöréseslopás- és rablásbiztosításhoz (a továbbiak- ban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ küldöttrablás-biz- tosítás alapján – a szerzõdésben meghatározott díj elle- nében – a biztosító megtéríti a biztosított alkalmazottai vagy megbízottai által – a Magyar Köztársaság területén, a készpénz és értékkészletek szállítási szabályai szerint (2. számú függelék), az elõre meghatározott útvonalon és idõtartamon belül – szállított készpénz és értékkészle- tek elrablásából származó kárt.
2. Biztosított vagyontárgyak
Kiegészítõ küldöttrablás-biztosítás kizárólag az alapbizto- sításban biztosított készpénzre és értékkészletre köthetõ.
3. A biztosítási összeg
3.1. A biztosítási összeg a küldött által szállított legna- gyobb készpénz és értékkészlet együttes értéke (csúcs- érték).
3.2. Alulbiztosítás esetén a biztosító arányos kártérítést alkalmaz.
4. A biztosító szolgáltatása
A biztosító
· káreseményenként az igazolt rabláskár mértékéig, de legfeljebb a szerzõdésben meghatározott csúcsértékig,
· naptári évenként legfeljebb a betöréseslopás- és rablás- biztosításra feladott és a küldöttrablásban érintett pénz- és/vagy értékkészletek biztosítási összege erejéig
nyújt szolgáltatást.
4.1. A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendõrségi fel- jelentés, valamint a nyomozást felfüggesztõ határozat, vádemelés esetén pedig a vádirat.
5. Önrészesedés
A biztosító a kiegészítõ küldöttrablás-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl 10%-ot von le önrésze- sedés címén.
6. Kizárások
A biztosító nem téríti meg a készpénz és az értékkészle- tek elrablásával keletkezett károkat, ha a szállítást
és/vagy a kíséretet 18 éven aluli vagy arra nem alkalmas (korlátozottan cselekvõképes) személy végzi.
7. Az alapbiztosításnak vagy annak a készpénzre és az értékkészletekre vonatkozó részének [a IV. a), és/vagy IV.
b) vagyoncsoport betöréseslopás- és rablásbiztosítása]
a megszûnésével egy idõben jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.
8. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alap- biztosítás szabályai az irányadók.
A kiegészítõ géptörés-biztosítás feltételei
1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítõ géptörés-biztosítás alapján
– a szerzõdésben meghatározott díj ellenében – a bizto- sító az alábbiak szerint megtéríti a biztosított, üzembe helyezett gép(ek) és gépi berendezés(ek), munkagép(ek) véletlen, váratlan formában, balesetszerûen bekövetke- zett törés- vagy repedéskárait, amelyek a vagyontárgy(ak) részleges vagy teljes mûködésképtelenségét okozzák.
2. Biztosított vagyontárgy
A jelen feltételek szerint biztosított vagyontárgynak minõsülnek az alapbiztosítás II. kockázati osztályában
a) az új értéken biztosított, saját tulajdonban lévõ
· gépek,
· a vállalkozói tevékenység végzéséhez szükséges gépi berendezések,
· mûszerek,
· az irodai és adminisztrációs munkát segítõ felsze- relések közül a gépek,
b) a valóságos (avult) értéken biztosított saját vagy ide- gen tulajdonban lévõ bérelt, kölcsönvett vagy lízing- szerzõdéssel bérbe vett gépek, amelyeket a szerzõdõ az ajánlat mellékletét képezõ tételes listán (megne- vezés, azonosító jel, biztosítási összeg) felsorol.
3. Géptörés (gépbaleset) biztosítási eseménynek kizárólag az minõsül, ha a kár oka:
· anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba, és az garan- ciálisan nem javítható,
· rázkódás (rezonancia), alkatrészek kilazulása,
· túlhevülés (ide nem értve a hõnek, lángnak rendeltetés- szerûen kitett berendezésekben keletkezett törés- és repedéskárokat),
· túlpörgés (a centrifugális erõ hatása),
· rövidzárlat,
· a mérõ-, szabályozó-, vezérlõ- és biztonsági berendezé- sek meghibásodása.
3.1. Nem minõsülnek biztosítási eseménynek
· a pótalkatrészekben, tartozékokban keletkezett károk, ha az alapgép semmisült meg,
· a gép lassú, fokozatos állagromlása (korrózió, kopás, a felületek karcolódása, vízkövesedés, szennyezõdés),
· a lassan végbemenõ deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges hasadás, hibás csõcsatlakozás,
a tömítések javítása,
· az üzemszerû elhasználódás miatt sûrûn cserélõdõ alkatrészekben, a nem fémbõl készült alkatrészekben (a porlasztókban, a tûzálló burkolatokban, a védõrácsozatban, fogaskerékben, meghajtószíjakban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederjében és gördülõ elemeiben, gumiabroncsokban, összekötõ kábelekben és tömlõkben, szûrõkben és szitákban, csomagolóanyagokban) keletkezett károk.
4. Kizárások
4.1. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése
· a számítógépekre,
· a szabadban vagy a telephelyen kívül üzemeltetett gépekre,
· a személy- és a teherszállító, a vízi és a légi jármûvekre,
· a termelésbõl mûszaki elhasználódás vagy avultság miatt kivont tárgyi eszközökre,
· a munkagépként is üzemelõ, rendszámmal ellátott és rendszám nélküli jármûvekre, a rendszámmal ellátott mezõgazdasági munkagépek kivételével.
4.2. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a gép
· próbaüzeme,
· szabálytalan üzemeltetése,
· túlterhelése
miatt következtek be, továbbá
· a gép szállítása, leesése, lökése, ütközése során keletkeztek, valamint amelyeket
· a szerzõdõ/biztosított a biztosítási szerzõdés megkötésekor ismert, de nem hozott a biztosító tudomására.
5. A biztosító szolgáltatása
5.1. A biztosító a géptöréskárokat naptári évenként legfeljebb a jelen kiegészítõ biztosításban biztosított gépek és gépi berendezések káridõponti biztosítási összegéig téríti meg.
5.2. A biztosító a keletkezett kárt valóságos (avult) értéken téríti meg.
A káridõponti értéket a biztosító az új árból az értékemelkedést levonva határozza meg.
5.3. Az elektromos forgógép újratekercselésének költségét a biztosító 50%-ban téríti meg, ha a tekercselés
költsége nem haladja meg a gép valóságos (káridõponti avult) értékének a 80%-át.
5.4. Nem téríti meg a biztosító
· a sürgõsségi helyreállításból származó felárat,
· a túlmunka többletköltségeit,
· a következményi károkat,
· a gépbalesetbõl eredõ veszteségeket, a kötbéreket és bírságokat.
6. Önrészesedés
A biztosító a kiegészítõ géptörés-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl 10%-ot von le önrészesedés címén.
7. A II. kockázati osztály megfelelõ vagyoncsoportjai tûz- és elemikár-biztosításának megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.
8. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás feltételei az irányadók.
Záradék a kiegészítõ géptörés-biztosításhoz TGB
A kiegészítõ géptörés-biztosítás feltételei az alábbival egészülnek ki:
· 1.1. A jelen záradék alkalmazásával a kiegészítõ géptörés-biztosításban biztosított munkagépek tekintetében a biztosító kockázatviselése a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
· 6.1. A biztosító a telephelyen kívül a Magyar Köztársa- ság területén bekövetkezett biztosítási esemény(ek) alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káresemé- nyenként 10%-ot, de minimum 100 000 Ft-ot von le önrészesedés címén.
A kiegészítõ szállítmánybiztosítás feltételei
1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítõ szállítmánybiztosítás alapján
– a szerzõdésben meghatározott díj ellenében – a bizto- sító megtéríti a biztosítási események által a biztosított szállítmányban a Magyar Köztársaság területén okozott károkat az alábbiak szerint.
2. A kockázatviselés tartama
A berakodás befejezésétõl a kirakodás megkezdéséig terjedõ idõszak.
3. A biztosított vagyontárgyak
Biztosított vagyontárgynak minõsülnek az alapbiztosí- tásban biztosított, a II. és/vagy a III. kockázati osztályba tartozó vagyontárgyak, amelyeket a biztosított – vagy megbízása alapján az alkalmazottja – a Magyar Köztár- saság területén
· saját tulajdonú, bérelt vagy lízingelt, zárt terû tehergépjármûvével,
· személygépjármû lezárt csomagtartójában szállít (lásd: Fogalommeghatározások).
4. A biztosítási események
4.1. Tûz
Az az égés, amelyet füst- és lángképzõdés mellett hõfel- szabadulás jellemez, és rendeltetésszerû gócpont nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, baleset- szerûen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
4.1.1. Megtéríti a biztosító az öngyulladásból keletkezett és továbbterjedõ tûz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
4.1.2. Nem minõsül biztosítási eseménynek az a tûzkár, amelyik
· erjedés, befülledés, felületi pörkölõdés, szín- és alakvál- tozás, biológiai égés, vegyi folyamat,
· elektromos berendezésekben és vezetékeikben kelet- kezõ, továbbterjedéssel nem járó zárlat
következtében keletkezett.
4.2. Villámcsapás
A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, lát- ható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár.
4.2.1. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás- károkat, amelyek a villámcsapás indukciós hatásaként keletkeztek.
4.3. Robbanás (robbantás)
A gázok vagy gõzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerû erõmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hõtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
4.3.1. A biztosító nem téríti meg a robbanáskárt, ha az légi jármû hangrobbanásából származik.
4.4. Vihar
Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri az órán- kénti 54 kilométert.
4.4.1. Biztosítási esemény a vihar következtében
· a biztosított vagyontárgyban keletkezett kár, továbbá
· a szállító gépjármû ponyváján keletkezett nyíláson keresztül a károsító hatással egyidejûleg beömlõ csapa- dék által okozott kár.
4.5. Jégverés
A jégszemcsék dinamikus erõhatása miatt a biztosított vagyontárgyban keletkezett kár, továbbá az emiatt a szál- lító gépjármû ponyváján keletkezett nyíláson keresztül
a jégverés károsító hatásával egyidejûleg beömlõ csapa- dék által okozott kár.
4.5.1. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg a fólia- és ponyvafedésben keletkezett kár.
4.6. Földcsuszamlás
A földfelszíni talajrétegek (kõ- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtõirányú elcsúszása által okozott kár.
4.6.1. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevé- kenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékeny- ség, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talaj- vízszint-süllyesztés stb.).
4.7. Kõ- és földomlás
A véletlenül, váratlanul, balesetszerûen lehulló kõ- és földdarabok által okozott kár.
4.7.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robban- tás, bányászati tevékenység, alagút vagy földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.).
4.8. Idegen tárgyak rádõlése
Ha valamilyen idegen, a jelen szerzõdésben nem bizto- sított tárgy (pl. idegen oszlop, fa, idegen jármû rakomá- nya) bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyen- súlyát, és a biztosított vagyontárgyakban rádõléssel kárt okoz.
4.9. Ismeretlen üreg beomlása
A szerzõdõ vagy a biztosított tudomásán kívüli, a kárese- ményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, várat- lan beomlása.
4.9.1. Nem biztosítási esemény a bányák föld alatti részé- nek beomlásából eredõ kár.
4.10. Földrengés
Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földrengés által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
4.11. Közlekedési baleset
Biztosítási eseménynek minõsül, ha a szállítóeszközt ért közlekedési baleset következtében a biztosított vagyon- tárgyak megrongálódnak, megsemmisülnek.
4.11.1. Megtéríti a biztosító a szállítóeszközt ért közleke- dési balesettel összefüggésben a biztosított vagyontár- gyakban bekövetkezett, igazolt lopáskárokat is.
4.12. Rablás
Biztosítási esemény a biztosított szállítmánynak vagy csak egy részének az elrablása.
4.12.1. Rablásnak minõsül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy
· a biztosított személlyel vagy megbízottjával szemben erõszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá
· ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erõszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést
alkalmaz.
5. Kizárások
Nem terjed ki a szállítmánybiztosítás
· a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszközön történõ elhelyezése közben keletkezett sérülésekre,
· a jogszabály szerint fokozottan tûz- és robbanásveszélyes anyagokra,
· az öngyulladásra hajlamos anyagokra,
· az élõállat-szállítmányokra,
· a mûértékkel bíró vagyontárgyakra,
· a hangszerekre,
· a dohányárura,
· az égetett szeszesitalokra,
· a szõrmeárura,
· a fegyverekre,
· a telephelyen belüli áru- vagy anyagmozgatásra,
· a nyitott szállítóeszközön szállított vagyontárgyakra, kivéve, ha a szállítási elõírások kizárólag ezt teszik lehetõvé,
· az ömlesztett, csomagolatlan árukra,
· a tartálykocsiban szállított anyagokra,
· a jogszabály vagy más biztosítás alapján megtérülõ károkra.
6. A biztosítási összeg
6.1. A szállítmánybiztosítás biztosítási összege a szer- zõdõ által meghatározott és a kötvényen feltüntetett legnagyobb szállítmányérték, amely nem lehet maga- sabb, mint az alapbiztosítás II. és III. kockázati osztályá- ban biztosított vagyontárgyak együttes biztosítási össze- gének 50%-a.
6.2. A legnagyobb szállítmányérték a szállítmány csúcs- értékének (lásd: Fogalommeghatározások) és az egy szállítás során esetlegesen felmerülõ, a szállításhoz igazoltan hozzátartozó költségeknek az összege.
7. Alulbiztosítás
Ha a szerzõdõ által meghatározott biztosítási összeg ala- csonyabb, mint a károsodott szállítmány és a szállítás során esetlegesen felmerült, a szállításhoz igazoltan hozzátartozó költségek együttes káridõponti értéke,
a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy
a káridõponti biztosítási összeg a szállítmány pótlásá- nak vagy beszerzésének és a szállítás során felmerülõ költségeknek az együttes összegéhez aránylik (arányos kártérítés).
8. A biztosító szolgáltatása
8.1. A biztosító a szállítmányban keletkezett kárt – az önrészesedés levonásával – az igazolt kárértékig, de legfeljebb a biztosítás összeg erejéig téríti meg.
8.1.1. A biztosító a szállítmányokban keletkezett károkat naptári évenként az alapbiztosításban biztosított II. és
III. kockázati osztály:
· gépek, berendezések, felszerelések,
· vásárolt árukészlet,
· saját gyártású termékek, valamint a
· javításra átvett idegen tulajdonú vagyontárgyak vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási össze- gének 50%-áig téríti meg.
9. Mentesülés
A jelen különös feltételek alkalmazásában súlyos gondat- lanságnak minõsül különösen
· a túlterhelt szállítóeszközzel történõ,
· a szakszerûtlen vagy alkalmatlan jármûvel végzett szállítás, valamint a szállítmány nem megfelelõ rögzítése.
10. Önrészesedés
A biztosító a kiegészítõ szállítmánybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl 10%-ot von le önrésze- sedés címén.
11. A II. és III. kockázati osztály alapbiztosításának teljes vagy részleges megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegé- szítõ biztosítás is megszûnik, vagy a megfelelõ vagyon- csoportokra vonatkozóan szûnik meg.
A kiegészítõ szállítmánybiztosítás záradéka SZL
A jelen záradék alkalmazásával – külön díj ellenében – a biztosító megtéríti a szállítmánybiztosításban bizto- sított vagyontárgyakban a szállítás során keletkezett lopáskárokat az alábbiak szerint.
1. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minõsül, ha az elkövetõ a szabá-
lyosan lezárt csomagterû vagy rakodóterû gépjármûbe erõszakosan, beazonosítható nyomot hagyva
· a zár felfeszítésével,
· az üvegfelület kitörésével vagy
· a karosszérialemez megrongálásával
hatol be, és a szállítmányt vagy annak egy részét ellopja.
2. A biztosító szolgáltatásának különös feltételei
2.1. A biztosító kizárólag abban az esetben nyújt szolgál- tatást a bekövetkezett lopáskárra, ha a biztosított vagyon- tárgyakat mûködõképes riasztóval ellátott gépjármû lezárt csomag- vagy rakodóterében szállítják.
2.2. A biztosító nem téríti meg
· a szállítmány berakása és a fuvareszköz elindulása közötti idõszakban, illetve a szállítmány rendeltetési helyre történõ megérkezése és a kirakása közötti idõ- szakban keletkezett lopáskárokat,
· a szállítóeszközben hagyott biztosított vagyontár- gyakban éjszaka (22.00 órától 6.00 óráig) vagy lakott területen kívül bármely napszakban keletkezett lopáskárokat, kivéve ha a lezárt szállítóeszközt élõ- erõs õrzéssel biztosított és kerítéssel elhatárolt parkolóban vagy lezárt helyiségben (pl. garázsban, raktárban) hagyták.
3. Az önrészesedés
A jelen záradék feltételei alapján nyújtott szolgáltatás összegébõl a biztosító káreseményenként 10%-ot, de minimum 50 000 Ft-ot von le önrészesedés címén.
4. A jelen záradékban nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás feltételei az irányadók.
A kiegészítõ üzemszüneti veszteség- biztosítás feltételei
1. A biztosítás hatálya
A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítõ üzemszüneti veszteség- biztosítás alapján – a szerzõdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén, a szerzõdés hatálya alatt bekövetkezett üzemszünetbõl eredõ károkat.
2. Fogalommeghatározások
A kiegészítõ üzemszüneti veszteség-biztosítás szerzõdési feltételeinek alkalmazásában:
Üzemi/üzleti tevékenység éves nettó árbevétele (a további- akban: nettó árbevétel):
egy naptári évben az értékesített – vásárolt és saját ter- melésû – készletek, valamint a teljesített szolgáltatások
árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csök- kentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.
Közvetett (állandó) költségek:
azok a költségek, amelyeknek nagysága független az üzleti forgalom változásától, és a biztosítottat egy eset- leges üzemszünet alatt is terhelik.
Az alkalmazotti bér a jelen biztosítás szempontjából teljes egészében állandó jellegûnek minõsül.
Közvetlen (változó) költségek:
azok a költségek (ráfordítások), amelyek az üzleti for- galommal arányosan változnak – kivéve a tevékenység fenntartásához szükséges költségeket –, pl. áru- és anyag- beszerzési költségek, beszállítások és szolgáltatások, forgalmi adó, áruforgalmi adó, jogdíjak, engedélyezési költségek és egyéb, a forgalomtól függõ költségek.
Bruttó nyereség:
a nettó árbevétel és az éves szinten felmerülõ közvetlen (változó) költségek különbözete, amely megegyezik a nettó nyereség és az egy év alatt felmerülõ közvetett (állandó) költségek összegével.
Nettó nyereség:
a bruttó nyereség és az egy év alatt felmerülõ közvetett (állandó) költségek különbsége.
Nettó árbevétel-csökkenés:
a tervezett és megfelelõen igazolt nettó árbevétel tényle- ges kártalanítási idõszakra vonatkozó idõarányos részé- nek és a tényleges kártalanítási idõszak alatti nettó árbevételnek a különbsége.
Nettó nyereségkiesés:
a tervezett nettó nyereséghez képest a tényleges kártala- nítási idõszak alatt képzõdött veszteség. Összegét úgy kapjuk meg, hogy a tervezett éves nettó nyereség és a ter- vezett nettó árbevétel hányadosát (a nettó nyereségrátát) megszorozzuk a tényleges kártalanítási idõszak alatt az üzemszünet miatt képzõdött nettó árbevétel-csökkenéssel.
Maximális kártalanítási idõszak:
az üzemszüneti veszteség-biztosítási szerzõdésben (az Adatközlõn) meghatározott azon idõtartam, amely az üzemszünet bekövetkeztének idõpontjával kezdõdik.
A maximális kártalanítási idõszak vége a kiegészítõ üzemszüneti veszteség-biztosítás hatályának a meg- szûnését követõ idõpontra is eshet.
A maximális kártalanítási idõszakot a felek a szerzõdés- kötéskor elõzetes becslés alapján határozzák meg, figye- lembe véve egy esetleges nagyobb kár utáni helyreállítás, pótlás várható idõtartamát.
A maximális kártalanítási idõszak legfeljebb 30 munka- nap lehet.
Tényleges kártalanítási idõszak:
azon idõtartam, amely az üzemszünet bekövetkeztének idõpontjával kezdõdik, és az üzemszünet megszûnésé- nek napjával, de legkésõbb a maximális kártalanítási idõszak végével szûnik meg. A tényleges kártalanítási idõszak vége a kiegészítõ üzemszüneti veszteség-bizto- sítás hatályának a megszûnését követõ idõpontra is eshet.
Az üzemszünet megszûnésének idõpontja az, amikor a korábbi teljesítmény ismét elérhetõvé válik.
3. Az üzemszüneti veszteség mint biztosítási esemény, a kizárások
3.1. A jelen üzemszüneti veszteség-biztosítás feltételei szempontjából biztosítási eseménynek minõsül az alapbiztosítás szerinti
· tûz,
· robbanás, robbantás,
· csõtörés
biztosítási esemény (a továbbiakban: alapbiztosítási esemény) miatt bekövetkezett üzemszüneti veszteség (3.2.), feltéve, hogy az alapbiztosítási esemény kapcsán a biztosító szolgáltatási kötelezettsége fennáll, és az üzemszüneti veszteség-biztosítás fedezete kiterjed a károsodott vagyontárgyakra.
3.2. Az üzemszüneti veszteség
A jelen üzemszüneti veszteség-biztosítás szempontjából üzemszüneti veszteség az alapbiztosítási eseménnyel okozati összefüggésben bekövetkezett nettó nyereség- kiesés és a tényleges kártalanítási idõszak alatt felmerülõ közvetett (állandó) költségek együttes értéke
(4.1. pont).
3.3. Újabb üzemszüneti biztosítási esemény
Az üzemszünet tartama alatt bekövetkezõ újabb alapbiztosítási esemény (3.1. pont) miatti üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minõsül.
3.4. Kizárások és a biztosítással nem fedezett károk
3.4.1. Kizárások:
a) a szavatosság vagy jótállás (garancia) alapján meg- térülõ üzemszüneti veszteség;
b) az alapbiztosításon kívüli más biztosítás vagy felelõs- ségbiztosítás alapján megtérülõ vagyonkárok miatti veszteség;
c) az állami kártalanítás alapján megtérülõ veszteség.
3.4.2. Biztosítással nem fedezett károk:
Nem minõsül üzemszüneti veszteségnek az a veszteség, amely:
a) az üzemszünet alatt fellépõ, de nem az üzemszünetet kiváltó események következménye;
b) a termeléshez, a rendeltetésszerû mûködéshez szük-
séges alapanyagok, félkész és késztermékek hiánya, megsemmisülése, romlása, egyéb károsodása követ- keztében lép fel, még akkor sem, ha az a biztosított vagyontárgyat ért alapbiztosítási esemény miatt következik be;
c) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tila- lom, üzemkorlátozás következménye.
A biztosító nem téríti meg az üzemszüneti veszteség azon részét, amely:
a) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, után- pótlásának késedelmessége vagy az azokkal kapcso- latos mulasztás, illetve a helyreállításhoz, beszerzés- hez szükséges pénzeszközök hiánya miatt kelet- kezett;
b) a biztosított késedelme, mulasztása miatt következett be;
c) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkezett;
d) szerzõdésbõl adódó olyan kötelezettségek megszegése miatt állt elõ, mint a gyártási, szállítási határidõ kése- delme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek;
e) kedvezmények, támogatások elvesztésébõl adódott;
f) olyan üzletvesztés, amely szerzõdések, megrendelé- sek felmondása miatt akkor következett be, amikor az üzemszünet megszûnését követõen a tevékenység már folytatható lett volna;
g) az üzemszüneti veszteség-biztosítási szerzõdésben meghatározott maximális kártalanítási idõszakon túl keletkezett.
Ha az üzemszünet bekövetkeztekor a tevékenység vala- mely más okból már szünetel, a biztosító csak az azon idõszakra vonatkozó nyereségkiesést téríti meg, amely idõszak a 3.1. pontban meghatározott alapbiztosítási esemény miatti üzemszünetnek minõsül.
Ha az alapbiztosítással biztosított vagyontárgyak helyre- állítása nem az eredeti állapotnak megfelelõen történt, és/vagy a biztosított a helyreállítást egybekötötte a vállal- kozás felújításával, bõvítésével vagy újabb tárgyi eszkö- zök beszerzésével, a biztosított nem igényelheti az ebbõl eredõ többletveszteség megtérítését, illetve ez nem hosszabbítja meg a tényleges kártalanítási idõszakot.
4. A biztosítható és nem biztosítható üzemszüneti veszteségek
4.1. Biztosítható üzemszüneti veszteségek
A jelen feltételek értelmezésében biztosítható üzemszüneti veszteség a
· nettó nyereségkiesés és
· a közvetett (állandó) költségek az adatközlõn meghatározott veszteségcsoportonként.
Azok a közvetett (állandó) költségek biztosíthatók, amelyek az üzemszünet tartama alatt is terhelik a biz-
tosítottat, és amelyeket az üzemszüneti veszteség bekövetkezése nélkül kigazdálkodott volna.
4.2. Nem biztosítható üzemszüneti veszteségek
4.2.1. a büntetõ jellegû költségek: kötbér, bírság, perkölt- ség, kamat;
4.2.2. bármilyen fajtájú adó és illeték (kivéve azon illeté- keket, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a bizto- sítottat, és amelyek a forgalomtól függetlenek);
4.2.3. a forgalomtól függõ biztosítási díjak, licencdíjak, feltalálói díjak;
4.2.4. az áruk, az alap-, nyers- és segédanyagok beszer- zési költségei, az üzemanyagok és energiadíjak, ha ez utóbbiak nem az üzem fenntartásához szükséges ráfor- dítások, továbbá valamely szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési kötelezettségek;
4.2.5. a fuvardíjak, ha a biztosítottnak nincsen a fuvaro- zásra vonatkozó szerzõdéses kötelezettsége, valamint a küldemények díjmentesítési költségei;
4.2.6.a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függõ egyéb bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, külö- nös tekintettel a tõke-, spekulációs és ingatlanügyletek- bõl származó nyereségekre és költségekre.
5. A biztosítási összeg
5.1. A biztosítási összeget a szerzõdõ határozza meg, és azt a biztosítási szerzõdés (adatközlõ, ajánlat, kötvény) tartalmazza. A biztosítási összeg alapja a tárgyévi vár- ható bruttó nyereség.
5.2. A tárgyévi várható bruttó nyereséget [a tárgyévi vár- ható nettó nyereség és a tárgyévi várható közvetett (állandó) költségek összege]
· a maximális kártalanítási idõszakra, illetve
· a tárgyi biztosítási évre (12 hónapra)
kell az adatközlõn megadni, külön-külön meghatározva a nettó nyereséget, valamint a személyi jellegû költségekre és egyéb költségekre bontott közvetett (állandó) költségeket.
5.3. A tárgyévre meghatározott biztosítási összeget önálló elszámolású gazdasági egységenként – eseten- ként kockázatviselési helyenként – kell meghatározni abban az esetben, ha a nettó nyereség és tervezett nettó árbevétel hányadosa az egyes önálló elszámolású gazda- sági egységekre külön is kimutatható.
5.4. A tárgyévi biztosítási összeget a tárgyi biztosítási évet megelõzõ üzleti év nettó árbevételébõl és nettó nyeresé-
gébõl a várható növekedést figyelembe véve határozza meg a szerzõdõ. A maximális kártalanítási idõszakra vonatkozó biztosítási összeg megállapításánál az elõzõ üzleti évnek a maximális kártalanítási idõszakkal meg- egyezõ tartamú azon idõszakát kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított a legmagasabb nettó árbevételt, illetve nettó nyereséget ért el.
5.5. Minden olyan esetben, amikor a tárgyévet megelõzõ üzleti év nem teljes, vagy az adatok nem állnak rendel- kezésre, a tárgyi biztosítási évet megelõzõ üzleti év nettó nyereségét és nettó árbevételét számítással, becsléssel kell megállapítani.
5.6. A maximális kártalanítási idõszakra meghatározott és a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában hatályos biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsõ határa.
A maximális kártalanítási idõszakra meghatározott biz- tosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgálta- tási összeggel csökken, kivéve, ha a szerzõdõ fél az évi díjat megfelelõen kiegészíti.
5.7. A biztosító bármikor jogosult a biztosítási összeg helyességét saját maga vagy megbízottja útján ellenõ- rizni.
A biztosított a mindenkori számviteli elõírások (a szám- viteli törvény) szerint köteles nyilvántartásait megszer- vezni és vezetni, a költséghely és költségnem szerinti ráfordításokat a terv és a tényállapot szerint ellenõriz- hetõvé tenni.
6. A biztosítási díj
6.1. A biztosítás díját a biztosító a biztosítás díjalapjának függvényében kockázatarányosan határozza meg.
A biztosítási díj megállapításának alapját a biztosítási összegek képezik.
6.2. A biztosítottnak a díj meghatározásához szükséges adatokat a biztosítási ajánlat mellékletét képezõ, cégsze- rûen aláírt adatközlõn kell megadnia a biztosító részére.
6.3. A szerzõdõnek/biztosítottnak a díj meghatározá- sához szükséges adatközlõt biztosítási évenként, az évforduló elõtt 60 nappal meg kell küldenie a biztosító részére.
6.3.1. A biztosító az adatközlõ alapján a biztosítási évfor- dulóval automatikusan módosítja a következõ tárgyévre vonatkozó biztosítási összeget és díjat.
6.4. Amennyiben a szerzõdõ/biztosított nem tesz eleget a 7.1. szerinti változásbejelentési kötelezettségének, a biz- tosítás változatlan tartalommal marad érvényben, és alul- biztosítás esetén a biztosító arányos kártérítést alkalmaz.
7. A biztosított/szerzõdõ változásbejelentési és adatszolgál- tatási kötelezettsége
7.1. A változásbejelentési kötelezettség
7.1.1. A biztosított/szerzõdõ köteles a biztosítónak hala- déktalanul, de legkésõbb öt munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére.
7.1.2. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik különösen:
a) a várható bruttó nyereség 10%-ot meghaladó mértékû növekedése;
b) a kockázatviselés helyén a mûszakszám változása;
c) az üzemszüneti kár megelõzésének és elhárításának rendszerében bekövetkezõ módosulások;
d) az üzemszüneti veszteségre vonatkozóan további biztosítási szerzõdés megkötése.
7.2. Az adatszolgáltatási kötelezettség
7.2.1. A szerzõdõnek a díj meghatározásához szükséges adatokat az üzemszüneti veszteség-biztosítás megköté- sekor a biztosítási ajánlat mellékletét képezõ, cégszerûen aláírt adatközlõn, majd évente a biztosítási évforduló elõtti 60. napig közölnie kell a biztosítóval.
7.2.2. Az adatszolgáltatások költsége a biztosítottat terheli.
8. A biztosító szolgáltatása
8.1. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító a tényleges kártalanítási idõszak alatti nettó nyereség- kiesést és az üzemszünet alatt felmerülõ és a biztosított közvetett (állandó) költségeket téríti meg az önrészese- déssel csökkentve, az üzemszüneti veszteség-biztosítási szerzõdésben (az adatközlõn) a maximális kártalanítási idõszakra meghatározott és az üzemszünetet kiváltó esemény bekövetkeztének idõpontjában hatályos bizto- sítási összeg, vagy abból az 5.6. pont alapján még rendel- kezésre álló biztosítási összeg erejéig.
8.2. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító felülvizsgálja a szerzõdõ által megadott biztosítási összeget.
8.3. Alulbiztosítás
8.3.1. Ha a maximális kártalanítási idõszakra vonatkozó biztosítási összeg a tényleges bruttó nyereségkiesésnél 10%-ot meghaladóan alacsonyabb, a biztosító a vesz- teséget olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges bruttó nyereségkiesés a biztosítási összeghez aránylik.
8.4. Közvetett (állandó) költségek térítése
8.4.1. A közvetett (állandó) költségeket csak olyan mér- tékben téríti meg a biztosító, amilyen mértékben ezeket a biztosított az üzemszünethez vezetõ biztosítási ese- mény bekövetkezése nélkül kigazdálkodta volna.
8.4.2. Az alkalmazotti bér címén járó szolgáltatási összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a személyi jellegû kifizetések, valamint a bérjárulékok számfejtésére szol- gáló bizonylat, illetve a járulék ténylegesen teljesített befizetésére szóló befizetési lap. A biztosító csak a kár- esemény bekövetkezte elõtt már alkalmazásban lévõ munkavállalók részére kifizetett munkabért téríti meg.
8.4.3. A biztosítottat terhelõ kamatfizetési kötelezettség mértékét a biztosító a hitelezõnek – a hitelösszeget és a kamatot tartalmazó – igazolása alapján állapítja meg.
8.4.4. A biztosítottnak a jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szerzõdéseken alapuló fizetési kötele- zettségei esetén a biztosító a költségeket a bemutatott
– a kifizetést tanúsító – nyugták és befizetési lapok alap- xxx xxxxxx meg.
8.5. A szolgáltatás összegének megállapítása
8.5.1. Az üzemszüneti veszteség megállapításánál figye- lembe kell venni az üzleti tervhez képest az üzletmenet változásait, a trendeket, az üzletmenetet befolyásoló különleges tényezõket; valamint mindazokat a körülmé- nyeket, amelyek az üzem menetét és nyereségét a tény- leges kártalanítási idõszak alatt kedvezõen vagy kedve- zõtlenül befolyásolták volna, ha a biztosítási esemény nem következett volna be.
8.5.2. A biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás révén a biztosított nem kerülhet kedvezõbb helyzetbe, mint ha a káresemény be sem következett volna.
8.6. A tényleges kártalanítási idõszak alatt felmerült nettó árbevétel-csökkenést és a tényleges nettó nyereségkie- sést, illetve ezek összegét, továbbá az üzemszünet alatt felmerülõ közvetett (állandó) költségek mértékét a biz- tosítottnak kell bizonyítania.
8.7. Önrészesedés
8.7.1. Az önrészesedési idõszak
8.7.1.1. Az önrészesedési idõszak biztosítási eseményen- ként a tényleges kártalanítási idõszakon belül munka- napokban meghatározott azon idõtartam, amely alatt
a keletkezõ nettó nyereségkiesést és a felmerülõ köz- vetett (állandó) költségeket a biztosított maga viseli.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrésze- sedési idõszakot meghaladó üzemszünet esetén áll fenn, de ez esetben sem tartozik szolgáltatási kötelezettséggel az önrészesedési idõszak alatti üzemszüneti vesztesé- gekért.
8.7.1.2. Az önrészesedési idõszak kezdete megegyezik a tényleges kártalanítási idõszak kezdetével. A jelen
feltételek alapján az önrészesedési idõszak 5 munkanap.
8.7.2. Az önrészesedés összege
8.7.2.1. A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az egy napra jutó átlagos
· nettó nyereségkiesést és
· a közvetett (állandó) költséget
megszorozza az önrészesedési idõszak napjainak számával.
9. A biztosított kármegelõzési, kárenyhítési kötelezettsége
9.1. A biztosított köteles a biztosító elõzetes hozzájáru- lása alapján minden ésszerû intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a biztosítási esemény bekövet- kezését, illetve a nyereségkiesést elkerülje, elhárítsa, vagy a minimálisra csökkentse.
A nettó nyereségkiesés csökkenésével – az üzemszüneti tartam rövidítésével – összefüggésben felmerülõ kár- enyhítési költség akkor is a biztosítót terheli, ha az nem vezetett eredményre, feltéve, ha az intézkedésrõl a bizto- sítót elõzetesen írásban értesítették, és az írásban vissza- igazolta egyetértését.
Nem számolható el azonban olyan költség, amely a káro- sodott vagyontárgyak helyreállítási költségeként merül fel.
9.2. A biztosított köteles a kár enyhítése érdekében a biz- tosítóval együttmûködni, a biztosító jogosult az intézke- dések végrehajtását ellenõrizni.
9.3. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait legalább három évig megõrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy ne semmisülhes- senek meg.
10. A biztosító mentesülése
10.1. A biztosító az alapbiztosítás közlési és változásbeje- lentési kötelezettségre vonatkozó szabályainak megszegé- sén túl akkor is mentesül helytállási kötelezettsége alól, ha a biztosított megsérti a 7. pontban foglalt kötelezettségét.
10.2. Amilyen mértékben mentesül a biztosító az alapbiz- tosítási szolgáltatási kötelezettsége alól, ugyanolyan mér- tékben mentesül a jelen üzemszüneti veszteség-biztosítási szerzõdés alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól is.
10.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a bizto- sított a 9. pontban meghatározott kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körül- mények válnak kideríthetetlenekké.
10.4. Ha a biztosított az idejében való helyreállítással kap- csolatos intézkedést elmulasztja, a biztosító mentesül
a mulasztásból eredõ többletveszteség megtérítése alól.
11. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor
11.1. A kárbejelentés speciális szabályai
A biztosított köteles az alapbiztosítási esemény bejelen- tésével egy idõben, de legkésõbb a kár felmérésének megkezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy az üzemszüneti veszteség-biztosítás alapján a nettó nye- reségkiesés, illetve a költségek megtérítésére is igényt tart.
11.2. A kárigény érvényesítésének szabályai
11.2.1. A biztosított legkésõbb a tényleges kártalanítási idõszak lejártát követõ harminc napon belül köteles regisztrált mérlegképes könyvelõ vagy könyvvizsgáló által
– a mindenkori számviteli törvényben meghatározottak- nak megfelelõen – hitelesítetten részletezni a nettó nyereségkiesés miatti veszteségét az alábbiak szerint:
a) nyereség- és veszteségszámítás a folyó üzleti évre az üzemszünet kezdetéig és a biztosítási eseményt megelõzõ üzleti évre;
b) nyereség- és veszteségszámítás a biztosított azon nyere- ségeirõl és költségeirõl, amelyeket a tényleges kárta- lanítási idõszak alatt az üzemszünet nélkül könyvelt volna el [nyereség és közvetett (állandó) költségek];
c) nyereség- és veszteségszámítás a biztosított azon ráfordításairól, amelyek a tényleges kártalanítási idõszak alatt az üzemszünethez vezetõ biztosítási esemény következtében merültek fel [nyereség és közvetlen (változó) költségek].
11.2.2. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifi- zetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumen- tumot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek az igény elbírálásához, a veszteség mértékének megállapításához szükségesek.
11.3. A szolgáltatási összeg esedékessége
A biztosító a szolgáltatási összeget a biztosítási esemény jogalapját és mértékét bizonyító utolsó irat beérkezésétõl számított harminc napon belül fizeti ki.
12. Egyéb rendelkezések
12.1. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.
12.2. A jelen szerzõdési feltételek alapján nem szabályo- zott kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irány- adók.
A kiegészítõ üzemszüneti veszteség-biztosítás záradéka
TUE
A jelen záradék alkalmazásával – külön díj ellenében –
a kiegészítõ üzemszüneti veszteség-biztosítás 3.1. pontja helyébe az alábbi lép:
3.1. A jelen záradékkal létrejött üzemszüneti veszteség- biztosítás feltételei szempontjából biztosítási esemény- nek minõsül az alapbiztosítás szerinti
· tûz,
· robbanás, robbantás,
· csõtörés,
· villámcsapás,
· vihar,
· jégverés,
· árvíz,
· hónyomás,
· felhõszakadás
biztosítási esemény miatt bekövetkezett üzemszüneti veszteség (3.2. pont), feltéve, hogy az alapbiztosítási esemény kapcsán a biztosító szolgáltatási kötelezettsége fennáll, és az üzemszüneti veszteség-biztosítás kiterjed a károsodott vagyontárgyakra.
A kiegészítõ technológiaivízkár- biztosítás feltételei
1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítõ technológiaivízkár-biztosítás alapján a szerzõdésben meghatározott díj megfizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy megtéríti a biztosított telephelyen az épületeken belüli technológiai csõvezetékek törése következtében az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, az alábbiak szerint.
2. Biztosítási esemény
2.1. Biztosítási eseménynek minõsül a folyékony halmaz- állapotú technológiai anyagoknak (pl. savak, lúgok, különbözõ oldatok, italok, valamint szénhidrogének vagy szénhidrogén-származékok) a biztosított telephelyen az épületen belüli szállítását rendeltetésszerûen biztosító csõvezetékek, valamint a csõvezetékek szerelvényeinek törése, repedése miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.
2.2. Nem minõsül biztosítási eseménynek a különbözõ gázok, gõzök szállítását biztosító technológiai csõveze- tékek törése, repedése.
3. Kizárások
A biztosító nem téríti meg
· a károsodott technológiai csõvezetékekben, azok szerel- vényeiben keletkezett kárt,
· azt a kárt, amely a csõvezetékek szelepeinek, csapjai- nak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nyitva maradása miatt keletkezett,
· a kiömlõ, elfolyt anyagok értékét,
· a hideg- és melegágyakban, stabil üvegházakban, hûtõ- házakban, valamint az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben lévõ technológiai csõvezetékek és szerel- vényeik meghibásodása következtében keletkezett kárt,
· az olyan kárt, amely nem befolyásolja az üzemszerû mûködést,
· a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerûtlen javítá- sával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett kárt,
· az elöntés nélküli átnedvesedésbõl keletkezett kárt.
4. A biztosítási összeg
A kiegészítõ technológiaivízkár-biztosítás minimális biztosítási összege 100 000 Ft, amely a szerzõdõ válasz- tása szerint többszörözhetõ (legfeljebb tízszerezhetõ).
5. A biztosító szolgáltatása
A biztosító a károkat naptári évenként a szerzõdõ által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig téríti meg.
A kiegészítõ technológiaivízkár-biztosítás alapján a biz- tosító káreseményenként legfeljebb a szerzõdõ által választott biztosítási összeg 50%-áig nyújt szolgáltatást.
6. Önrészesedés
A biztosító a kiegészítõ technológiaivízkár-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl káresemé- nyenként 10%-ot von le önrészesedés címén.
7. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.
8. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.
A kiegészítõ munkahelyibaleset- biztosítás feltételei
1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ munkahelyibaleset-biz- tosítás alapján a szerzõdésben meghatározott díj meg- fizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget,
hogy a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az alábbiak szerinti mértékû baleset-biztosítási összeget fizet.
2. A biztosítási esemény, a baleset-biztosítási összegre jogosultak köre
2.1. A jelen kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás alapján biztosított az alapbiztosítás szabályai szerint biztosítottnak minõsülõ
a) természetes személy, illetve vele a kár idõpontjában munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló személyek, valamint – ilyen minõ- ségben – a segítõ családtagjaik (a továbbiakban együttesen: biztosított),
b) jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasággal a káridõpontban munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló személyek (a továbbiakban együttesen: biztosított).
2.2. A baleset-biztosítási szolgáltatásra – a haláleseti szolgáltatás kivételével – a biztosított jogosult. A halál- eseti szolgáltatást a biztosító – a biztosított által megne- vezett kedvezményezett hiányában – a biztosított örökö- se(i) számára nyújtja.
3. A kockázatviselés helye
A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a Magyar Köztársaság területe.
4. Biztosítási események
4.1. Biztosítási eseménynek minõsül, ha szervezett mun- kavégzés során vagy azzal összefüggésben a biztosítottat
· a telephelyen, illetve azon kívül hivatalos munkavégzés közben,
· a telephelyen kívül, saját gépjármûve* vagy a munkál- tató tulajdonában lévõ vagy általa lízingelt, és munka- végzés céljára átadott (szolgálati) gépjármû – foglal- kozás körében végzett munkához kapcsolódó – igazolt használata (kiküldetés) közben,
· a lakás és a munkahely közötti, megszakítás nélküli útvonalon való közlekedése során,
akaratán kívül hirtelen fellépõ olyan külsõ behatás (baleset) éri, amelynek következtében
a) a balesettõl számított egy éven belül meghal,
b) a balesetbõl eredõen maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodást szenved,
c) a balesetbõl eredõen maradandó 10%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodást szenved,
d) a balesetbõl eredõen múlékony munkaképtelenséggel járó sérülést szenved (csonttörés, csontrepedés vagy olyan sérülés, amely 10%-on aluli maradandó egész- ségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresõképtelenséggel jár),
e) a balesetbõl eredõ nyolcnapos vagy azt meghaladó kórházi fekvõbeteg-kezelésre szorul.
(* saját gépjármû esetén a tulajdonjogot a biztosítottnak szerzõdéssel kell igazolnia.)
4.2. Nem biztosítási esemény
· a megemelés, a rándulás, a fagyás, a napszúrás és a hõguta;
· az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete.
5. Nem terjed ki a biztosítás
a) a baleset elõtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetõleg funkciójukban korlátozott test- részekre, szervekre,
b) az olyan balesetekre, amelyek háborús, polgárhábo- rús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, terror- cselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben következtek be,
c) az él- és minõsített sportolóknak sporttevékenységük során elszenvedett balesetére (sportbaleset),
d) a sugárzó anyagok hatására bekövetkezett egészségkáro- sodásra vagy ilyen okból bekövetkezõ baleseti halálra.
5.1. Nem téríti meg a biztosító
· a foglalkozási, munkaköri ártalomból eredõ megbete- gedést,
· a biztosítottak számára szervezett csoportos kulturális és sportrendezvényen, kiránduláson bekövetkezett közlekedési balesetbõl eredõ kárt,
· a biztosítottal munkaviszonyban nem álló személy kárát,
· a kötbért, bírságot és egyéb büntetést.
6. A biztosítási összeg
A kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás minimális biztosítási összege 200 000 forint, melyet
a szerzõdõ választása szerint – 2 millió forint összeghatárig – többszörözhet (tízszerezhet).
7. A biztosító szolgáltatása
7.1. A jelen kiegészítõ munkahelyibaleset-biztosítás alapján a biztosító biztosítási eseményenként a szerzõdõ által választott biztosítási összeg százalékban meghatározott részét fizeti ki a biztosított(ak)nak.
7.2. A biztosítási esemény bekövetkeztekor fizetendõ kártérítési limitösszegeket (a biztosítási összeg %-ában megadva) az alábbi táblázat tartalmazza.
A biztosítási esemény bekövetkeztekor fizetendõ kártérítési limitösszegek | |
Biztosítási esemény | A biztosító szolgáltatása |
a) baleseti halál esetén: | a biztosítási összeg 50%-a |
b) baleset miatt bekövetkezõ maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodás esetén: | a biztosítási összeg 100%-a |
c) baleseti maradandó, 10%-os vagy azt meghaladó részleges egészségkárosodás esetén: | a biztosítási összegnek a baleseti egészségkárosodás mértéke szerinti arányos részét (7.4. vagy/és 7.5. pont). |
d) balesetbõl eredõ csonttörés, csontrepedés illetõleg olyan sérülés, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresõképtelenséggel jár: | a biztosítási összeg 3%-a E térítés a biztosítottat egy balesetbõl eredõen egyszer illeti meg. |
e) balesetbõl eredõ nyolcnapos vagy azt meghaladó kórházi fekvõbeteg-kezelés esetén: | a biztosítási összeg 3%-a |
7.3. A maradandó egészségkárosodás [7.2. b) és 7.2. c) pont] miatt kifizetésre kerülõ biztosítási összegbõl
a múlékony munkaképtelenség [7.2. d) és 7.2. e) pont] címén kifizetett biztosítási összeget a biztosító levonja.
Az egy balesetbõl eredõ maradandó egészségkárosodás esetén teljesített összes kifizetések a maradandó teljes egészségkárosodás [7.2. b) pont] esetére megállapított biztosítási összeget nem haladhatják meg.
Maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása | |
A testrészek egészségkárosodása | Térítés a biztosítási összeg %-ában |
mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz, valamint comb vagy lábszár elvesztése (felsõ végtag + alsó végtag csonkolása) | 100 |
mindkét lábszár elvesztése | 90 |
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése | 80 |
egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélõképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 70 |
egyik kéz elvesztése (csuklón alul) | 65 |
egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) | 40 |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35 |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 25 |
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke az e pontban szereplõ térítési százalékok megfelelõ hányada. | |
7.4. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egész- ségkárosodás mértékét szervek, végtagok elvesztése, bénulása, illetõleg funkciókiesése esetén az alábbi táblázat szerint kell megállapítani.
7.5. Baleseti kár esetén a maradandó – teljes vagy rész- leges – egészségkárosodás mértékét a biztosító saját orvos szakértõje a végleges állapot kialakulásakor, leg- késõbb a biztosítási esemény bekövetkezésétõl számított két év elteltével állapítja meg. A biztosító a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelõ biztosítási összeget a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül teljesíti.
Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbeje- lentéstõl számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérelmére a biztosító a saját orvos szakértõje által vélelmezett, várható egészségkárosodás mértékének megfelelõ biztosítási összeg 50%-át elõlegként kifizeti.
Elõleg folyósítása esetén a biztosító a véglegesen meg- állapított biztosítási összegbõl az elõleget levonja.
7.6. A maradandó egészségkárosodás mértékét a fenti táblázatban felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése esetén a szükséges iratok bemutatásától számított
15 napon belül, egyébként legkésõbb a balesetet követõ két éven belül meg kell állapítani. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás mér- tékét a biztosító orvosa állapítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével.
Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggõ munkaképesség- csökkenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehetõ általános funkciókiesést kell értékelni.
7.7. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosító által megjelölt független orvosszakértõi tes- tülethez (orvosi bizottsághoz) fordulhat. A vizsgálat díját a biztosító viseli. A biztosítottnak az orvosi bizottság elõtt való megjelenésével járó kiadásait (utazási költségét II. o. vasúti jegyét) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha a bizottság magasabb egészségkárosodási mértéket állapított meg, vagy a bizottság felülvizsgálatát a biztosító kérte.
8. A biztosító a biztosítási összegen felül 50 ezer Ft-ig megtéríti a biztosítási esemény kapcsán a biztosított saját ruházatában igazoltan keletkezett kárt.
9. A biztosító a kiegészítõ munkahelyi baleset-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl nem von le önrészesedést.
10. A biztosító mentesülése
Mentesül a biztosító a baleset-biztosítási összeg kifizetése alól, ha
· a biztosítási eseményt jogellenesen a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása,
· a biztosított 4.1. a) pont szerinti halálát jogellenesen a kedvezményezett szándékos magatartása
okozta.
10.1. A balesetet akkor kell súlyosan gondatlan magatar- tás által okozottnak tekinteni, ha a baleset a biztosított
· szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
· 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben
következett be,
· érvényes jogosítvány (vezetõi engedély) nélküli gép- kocsivezetése közben következett be, és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett.
11. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítõ biztosítás is megszûnik.
12. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.
Az Allianz vállalkozásbiztosítás egyéb külön díjas záradékai
AV1
A jelen záradék alkalmazásával a 4. pontban meghatá- rozott díj megfizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a károsodott vagyontárgyak helyreállításával (pótlásával) kapcsolatos költségekre az alábbi szolgál- tatást nyújtja.
1. A biztosítási esemény
1.1. Áramkimaradás
1.1.1. Megtéríti a biztosító az áramszolgáltató által igazolt, 8 órát meghaladó folyamatos áramkimaradás miatt a tûz- és elemikár-biztosításban (a továbbiakban: alapbiztosítás) biztosított fagyasztószekrény(ek)ben, fagyasztóládá(k)ban (II. kockázati osztály) tárolt, és biztosított mélyhûtött árukészletek (III. kockázati osz- tály) olvadáskárát, amennyiben a károsodott árukész- letek az érvényben lévõ hatósági szabályozások értelmé- ben tovább nem forgalmazhatók.
1.1.2. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az a fagyasz- tókészülék vagy a kockázatviselési hely elektromos hálózatának hibájából ered.
2. A biztosító szolgáltatása
2.1. A biztosító naptári évenként kizárólag a károsodott készletek káridõponti új értékét téríti meg a szerzõdés- ben meghatározott biztosítási összegig.
3. A biztosítási összeg
3.1. A jelen záradék minimális biztosítási összege 100 000 Ft, amely a szerzõdõ választása szerint több- szörözhetõ (legfeljebb tízszerezhetõ).
3.2. Választott biztosítási összeg: uuu uuu E Ft
4. Az éves biztosítási alapdíj: uuu uuu Ft
5. Az önrészesedés
Az önrészesedés mértéke káreseményenként a szolgál- tatási összeg 10%-a, de minimum 50 000 Ft.
6. Az alapbiztosításban biztosított II. és/vagy III. kocká- zati osztály biztosításának vagy az alapbiztosításnak
a megszûnésével egy idõben a jelen záradékkal létrejött biztosítás is megszûnik.
7. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.
A jelen záradékban foglaltakat tudomásul veszem és elfogadom.
Kelt: , uuuu év uu hó uu nap
a szerzõdõ aláírása
V. Felelõsségbiztosítás
V. a) A felelõsségbiztosítások közös feltételei
A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött felelõsségbiztosítások (kiegészítõ álta- lános felelõsségbiztosítás és épülethasználói felelõs- ségbiztosítás) alapján – a szerzõdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzõdési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.
1. A biztosítottak köre
A jelen feltételek alapján biztosított az alapbiztosítás alapján biztosítottnak minõsülõ
· természetes személy,
· jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.
2. A kockázatviselés helye: a Magyar Köztársaság területe.
3. A biztosítás idõbeli hatálya
A biztosító kockázatviselése a biztosítás hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.
4. A kár okozásának és bekövetkezésének idõpontja
4.1. A kár okozásának idõpontja az a nap, amikor a biz- tosított – illetve az a személy, akinek magatartásáért
a biztosított a polgári jog szabályai szerint felelõsséggel tartozik – károkozó magatartást tanúsított. Ha a bizto- sított az eljárása során egyes kötelezettségeinek elmu- lasztásával okoz kárt, akkor a károkozás napja az a nap, amikor e kötelezettségének a biztosított még utoljára kártérítési kötelezettség keletkezése nélkül eleget tehetett volna.
4.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének idõpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a károsultnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor
a kárt a biztosított vagy a károsult elõször észlelte, vagy kellõ gondossággal észlelhette volna.
5. Kizárások
5.1. A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki:
· a fuvarozói felelõsségbiztosítás körében okozott károkra;
· a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás körébe tartozó károkra;
· a szakmai, a termék- vagy a szolgáltatás-felelõsségbiz- tosítás körébe tartozó károkra;
· a munkabalesetbõl eredõ kárigényekre;
· a jogszabályban meghatározott felelõsségnél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre;
· a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra;
· a kötbérre, bírságra és egyéb büntetõ jellegû költségekre;
· valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy a megépítésük elmulasztása miatt bekövetkezõ károkra;
· a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, értékcikkeket) elvesztésébõl eredõ károkra.
5.2. Nem téríti meg a biztosító
· a folyamatos környezetszennyezéssel (a levegõ, a talaj, a víz stb. szennyezésével) okozott, nem baleseti eredetû károkat;
· a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelezõ elõírás- ban meghatározott személyi, tárgyi, mûszaki, technikai, informatikai feltételek nélkül végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett;
· azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak egymással, alkalmazottaikkal, megbízottjaikkal vagy hozzátarto- zóikkal szemben érvényesítenek.
6. A biztosítási összeg
6.1. Az általános felelõsségbiztosítás és az épülethaszná- lói felelõsségbiztosítás induló biztosítási összege külön- külön 2 millió forint, melyet a szerzõdõ választása sze- rint – legfeljebb tízszeres értékre – többszörözhet.
6.2. A biztosító a károkat
· naptári évenként a szerzõdõ által választott és a kötvé- nyen meghatározott biztosítási összegig (éves kártérí- tési limit),
· káreseményenként legfeljebb az éves kártérítési limit 50%-áig
téríti meg.
6.3. Több, azonos okból bekövetkezett, idõben összefüggõ káresemény egy biztosítási eseménynek minõsül.
6.3.1. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító arányosan téríti meg a kárt.
7. A kárbejelentés és a biztosító szolgáltatásának különös szabályai
7.1. A biztosítási esemény bejelentése a biztosított köte- lessége.
7.2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor köve- telheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, ha a káro- sult követelését õ egyenlítette ki.
7.3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudo- másul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott, vagy ezekrõl lemondott.
A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel felmerülõ költségek is a biztosítót terhelik.
7.4. A biztosító nem téríti meg a károsult
· elmaradt hasznait – kivéve a károsult személyi sérü- lésével összefüggésben bekövetkezett rendszeres jövedelemkiesést –,
· gazdasági veszteségeit és az egyéb olyan következmé- nyi károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon ala- puló kötelezettségeinek.
7.5. A biztosító a kiegészítõ általános és az épülethasz- nálói felelõsségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegébõl nem von le önrészesedést.
7.6. A járadék tõkésítésére vonatkozó szabályok
7.6.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a bizto- sító, mind a szerzõdõ fél, mind a károsult kezdeményez- heti a járadék egyösszegû megváltását (tõkésítését).
Az egyösszegû megváltásra csak abban az esetben kerül- het sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerzõdõ fél, mind pedig a károsult elfogadja.
7.6.2. A biztosító az egyösszegû megváltás összegét
a járadékokra vonatkozó saját tapasztalatai alapján készí- tett halandósági táblázat figyelembevételével állapítja meg a szerzõdésben rögzített biztosítási összegbõl még rendelkezésre álló összeg erejéig.
8. A biztosító megtérítési igénye
A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartása sem mentesíti a biztosítót szolgáltatási kötele- zettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítot- tól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan
gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes.
8.1. Súlyos gondatlanságnak minõsül, ha
a) a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertõl befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggés- ben keletkezett,
b) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggés- ben történt,
c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelezõ elõ- írásban meghatározott biztonsági felszereltség nélkül végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,
d) a biztosított a kárt a tevékenységre vonatkozó elõírá- sok kirívóan súlyos, folyamatos, illetõleg ismételt megsértésével okozta,
e) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta a biztosított, és a kár bekövetkezte elõtt a szükséges intéz- kedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a bizto- sító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetke- zésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.
9. Egyéb rendelkezések
9.1. Az alapbiztosítás megszûnésével egy idõben a kiegé- szítõ felelõsségbiztosítások is megszûnnek.
9.2. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.
V. b) A kiegészítõ általános felelõsségbiztosítás különös feltételei
1. A biztosítási esemény, a biztosító szolgáltatása
A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) megkötött kiegészítõ általános felelõsségbiz- tosítás alapján – a szerzõdésben meghatározott díj elle- nében – a biztosító az alábbiak szerint megtéríti a bizto- sított, annak alkalmazottja vagy megbízottja által a vál- lalkozási tevékenység végzésével összefüggésben, szer- zõdésen kívül harmadik személynek okozott személysé- rüléses vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a magyar jog szabályai szerint a biztosított kártérítési kötelezettséggel tartozik.
1.1. Szerzõdésen kívül okozottnak minõsül
· a biztosítottal szerzõdéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek, illetõleg
· a biztosítottal szerzõdéses kapcsolatban állóknak szerzõdésen kívül
okozott kár.
2. Kizárások
2.1. Nem terjed ki a biztosítás
· a szerzõdésszegéssel a másik félnek okozott károkra,
· a biztosított vezetõ tisztségviselõi által, ilyen minõsé- gükben okozott károkra,
· a tanulók és hallgatók által a gyakorlati képzés alatt okozott károkra,
· a munkáltató által kezdeményezett és jóváhagyott tár- sadalmi munka során keletkezett károkra,
· a házi- és a vadállatok által okozott károkra,
· a vízi és a légi jármûvek, a mezõgazdasági vontatók és a lassú jármûvek üzemeltetésével, használatával oko- zott károkra,
· a gépjármûvek által okozott nem baleseti jellegû útron- gálási és a mesterséges tereptárgyakban (töltés, támfal stb.) okozott károkra,
· gépjármû munkagépként való használata során oko- zott károkra,
· a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából, lelegelé- sébõl származó károkra.
V. c) A kiegészítõ épülethasználói felelõsségbiztosítás különös feltételei
1. Biztosítási esemény, a biztosító szolgáltatása
A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) megkötött kiegészítõ épülethasználói felelõs-
ségbiztosítás alapján – a szerzõdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító megtéríti az alábbiak szerint az e szerzõdés hatálya alatt, szerzõdésen kívül harmadik személynek okozott személysérüléses vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a biztosított, mint a köt- vényen megjelölt telephely
· tulajdonosa,
· építtetõje,
· felújítója,
· bérlõje
e minõségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
1.1. Megtéríti a biztosító
· a társasházi vagy a szövetkezeti formában mûködõ több lakó- és/vagy telephelyegységet magában foglaló épületben (irodaházban, üzletházban, szolgáltatóház- ban) biztosított telephely (helyiség, helyiségcsoport) esetén azokat a károkat is, amelyeket tûz, robbanás, összeroppanás, valamint vezetékekbõl, azok szerel- vényeibõl kiömlõ víz vagy gõz idézett elõ, és amelyek miatt
- a közösség,
- a tulajdonostárs(ak),
- a szövetkezet tagja(i), kártérítési igényt érvényesítenek,
· bérlemény telephely esetén azokat a károkat is, ame- lyeket tûz, robbanás, összeroppanás, valamint vezeté- kekbõl, azok szerelvényeibõl kiömlõ víz vagy gõz idézett elõ, és amelyek miatt a biztosított – mint a kötvényen megjelölt telephely (épület, helyiség vagy helyiségcso- port) bérlõje – a bérbeadóval szemben a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
VI. Élet- és egészségbiztosítás
Kiegészítõ életbiztosítás
1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítõ életbiztosítás alapján, a szer- zõdésben meghatározott díj megfizetése ellenében, a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltéte- lekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az e feltételek szerinti mértékû biztosítási össze- get fizeti ki az alábbiak szerint.
Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok és az általános biztosítási feltételek erre vonatkozó rendelkezései is irányadók.
2. A biztosított
A jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésben biztosí- tottnak minõsül az alapbiztosításban biztosított
· egyéni vállalkozó,
· egyéni vagy társas vállalkozás valamennyi alkalma- zottja.
3. A biztosító szolgáltatására jogosultak köre
A 8.1. a) és a 8.1. b) pontban meghatározott haláleseti szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).
4. A kockázatviselés kezdete és vége, a várakozási idõ
4.1. A biztosító a biztosítási esemény vonatkozásában
a kockázatviselés kezdetétõl számítva várakozási idõt köt ki, amelynek tartama 6 hónap. Ha a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdetét követõ 6 hónapon belül (a várakozási idõn belül) következik be, a biztosító nem teljesíti a biztosítási szolgáltatást, kivéve, ha a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdete után bekövetkezett baleset következménye. Ez utóbbi esetben, ha nem áll- nak fenn a jelen feltételekben foglalt kizáró körülmények, a biztosító teljesíti a biztosítási szolgáltatást.
4.2. Új biztosított esetében a biztosító kockázatviselése
a munkaszerzõdés aláírását követõ napon kezdõdik meg. Az új belépõ biztosított esetében a várakozási idõ a rá vonatkozó kockázatviselés kezdetével kezdõdik meg.
4.3. A biztosító kockázatviselése a biztosított 65. szüle- tésnapján az érintett biztosítottra vonatkozóan megszûnik.
4.4. A biztosító kockázatviselése a biztosított munka- viszonyának a megszûnésével az érintett biztosítottra vonatkozóan megszûnik.
5. A biztosítás területi és idõbeli hatálya
A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítás hatálya alatt a világon bárhol bekövetkezõ biztosítási esemé- nyekre.
6. A biztosítási esemény
A jelen szerzõdési feltételek szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési idõszakban bármely okból bekövetkezett halála. A biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetétõl számított 2 éven belül bekö- vetkezett halál akkor biztosítási esemény, ha
a) a biztosítottnak a kockázatviselés kezdetekor nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvetlen következménye, vagy ha
b) a halál a kockázatviselés kezdetekor már diagnosz- tizált betegségbõl eredt, és a biztosított a halál napját megelõzõ 2 évben folyamatosan biztosítottnak minõ- sült az Allianz vállalkozásbiztosításhoz kötött és díjjal fedezett kiegészítõ életbiztosítás alapján. Több, egy- mást követõ kiegészítõ életbiztosítás esetén is folya- matosnak tekintendõ a 2 éves idõszak, ha az egyes kiegészítõ életbiztosítások között legfeljebb 60 nap telt el.
7. A biztosítási összeg
7.1. A kiegészítõ életbiztosítás egy egységnyi biztosítási összege 200 000 Ft, amely a szerzõdõ választása szerint többszörözhetõ (legfeljebb ötszörözhetõ).
7.2. A biztosítási összeg értékkövetésére vonatkozó ren- delkezéseket az általános biztosítási feltételek 9. pontja tartalmazza.
8. A biztosító szolgáltatása, a biztosítási esemény bejelentése
8.1. A biztosító a szerzõdésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kocká- zatviselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítot- tanként az alábbi egyösszegû szolgáltatást nyújtja a szol- gáltatásra jogosultnak, tekintettel a 8.2. és 8.3. pontban foglalt rendelkezésekre is:
a) a biztosítási eseménynek minõsülõ, bármely okból bekövetkezõ halál esetén az aktuális (a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes) biztosítási összeget fizeti ki a biztosító.
b) a 6. a) pont alapján nem, de a 6. b) pont alapján
biztosítási eseménynek minõsülõ, bármely okból bekövetkezõ halál esetén a biztosítási esemény bekö- vetkezésének napját 2 évvel megelõzõ idõpontban érvényben volt vállalkozásbiztosítás kiegészítõ életbiztosításának akkori biztosítási összegét fizeti ki a biztosító.
8.2. A biztosító szolgáltatása iránti igény bizonyításához és elbírálásához az alábbi iratok bemutatása szükséges:
a) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes kárbejelentés,
b) munkáltató által kiállított igazolás a foglalkoztatásról,
c) a halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,
d) a szerzõdéskötéstõl számított 2 éven belül bekövet- kezett biztosítási esemény esetén a haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelõorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségrõl és az ahhoz vezetõ kórelõz- ményekrõl),
e) ha a biztosított halálával kapcsolatban rendõrható- sági vagy bírósági eljárást is folytattak, a nyomozást megszüntetõ vagy megtagadó jogerõs határozat, illetve a jogerõs bírósági határozat,
f) egyéb hatósági eljárás esetén a hatósági értesítés, igazolás vagy határozat,
g) az öröklésrõl szóló jogerõs közjegyzõi vagy bírósági határozat, illetõleg öröklési bizonyítvány,
h) a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy azo- nosságát igazoló okirat,
i) minden olyan más, a biztosító által kért dokumen- tum, amely a tényállás további tisztázásához, illetve az igény megalapozottságának igazolásához és a jog- alap tisztázásához szükséges.
8.3. A biztosító az aktuális biztosítási összeget a szolgál- tatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kézhezvételét követõ 15 napon belül fizeti ki az arra jogosultnak. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének (az aktuális biztosítási összeg kifizetésének) minõsül
a postára történõ feladás és a banki átutalás is.
9. A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül a haláleseti szolgáltatási kötelezett- sége alól, ha a biztosított halála
a) a biztosított örököse szándékos magatartásának
a következménye,
b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncse- lekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
c) a rá vonatkozó kockázatviselési kezdetet követõ 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.
10. A szerzõdés módosulásának esete
10.1. A biztosítási évfordulótól kezdõdõen a biztosító
a korábban fizetett díjhoz képest új díjat állapíthat meg a 10.3. pontban meghatározott esetben.
10.2. A biztosító évente felülvizsgálja az általa kalkulált (várt) és a ténylegesen nyújtott biztosítási szolgáltatásokat.
10.3. Ha a biztosító által a kiegészítõ életbiztosítások alapján teljesített szolgáltatások összege tartósan (két egymást követõ naptári évben) meghaladja azt az össze- get, amellyel a biztosító a biztosítás díjának megállapítá- sakor a termék díjkalkulációjában elõre számolt, a biz- tosító – a következõ biztosítási évforduló elsõ napjától – módosíthatja a szerzõdõ által fizetendõ díj mértékét anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mértéke változna.
10.4. A biztosító a díjmódosításról a biztosítási évforduló elõtt legalább 60 nappal írásban értesíti a szerzõdõt. Ha a szerzõdõ az értesítésben foglalt díjat nem fogadja el,
a biztosítási évfordulóra – 30 napos felmondási idõvel – írásban felmondhatja a szerzõdést.
11. A szerzõdés megszûnése
11.1. A kiegészítõ életbiztosítást a szerzõdõ a szerzõdés létrejöttérõl szóló tájékoztatás kézhezvételétõl számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal felmondhatja a jelen szerzõdési feltételek 12. pontjában foglaltak szerint.
11.2. A biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a szer- zõdésnek nincs visszavásárlási értéke, és díjmentesítésre sincs lehetõség.
11.3. Az alapbiztosítás megszûnésével jelen kiegészítõ életbiztosítás is megszûnik.
12. Eltérés a korábbi életbiztosítási szerzõdési gyakorlattól Az életbiztosítási szerzõdést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötõ természetes személy szerzõdõ a szerzõdés létrejöttérõl és a szerzõdõ felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétõl számított 30 napon belül az életbiztosítási szerzõdést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerzõdõ felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követõen a biztosító köteles 15 napon belül a szerzõdõ által a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.
A szerzõdõ érvényesen nem mondhat le az õt megilletõ
felmondási jogról.
Kiegészítõ egészségbiztosítás
1. A tûz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítõ egészségbiztosítás alapján, a szerzõdésben meghatározott díj megfizetése ellenében, a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az e feltételek szerinti mértékû biztosítási összeget fizeti ki az alábbiak szerint.
A jelen biztosítás kizárólag a kiegészítõ életbiztosítással együtt köthetõ meg.
Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok és a kiegészítõ életbiztosítás feltételei az irányadók.
2. A biztosított
A jelen feltételek alapján biztosítottnak az a természetes személy minõsül, aki a kiegészítõ életbiztosítás alapján biztosított személy.
3. A biztosító szolgáltatására jogosultak köre
A 8.1. pontban meghatározott szolgáltatásra a biztosított jogosult.
4. A kockázatviselés kezdete és vége, a várakozási idõ
4.1. A biztosító a biztosítási esemény vonatkozásában
a kockázatviselés kezdetétõl számítva várakozási idõt köt ki, amelynek tartama 6 hónap. Ha a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdetét követõ 6 hónapon belül (a vára- kozási idõn belül) következik be, a biztosító nem teljesíti a biztosítási szolgáltatást, kivéve, ha a biztosítási ese- mény a kockázatviselési kezdete után bekövetkezett baleset következménye. Ez utóbbi esetben, ha nem áll- nak fenn a jelen feltételekben foglalt kizáró körülmények, a biztosító teljesíti a biztosítási szolgáltatást.
4.2. Új biztosított esetében a biztosító kockázatviselése a munkaszerzõdés aláírását követõ napon kezdõdik meg. Az új biztosított esetében a várakozási idõ a rá vonatkozó kockázatviselés kezdetével kezdõdik meg.
4.3. A biztosító kockázatviselése a biztosított 65. születésnapján az érintett biztosítottra vonatkozóan megszûnik.
4.4. A biztosító kockázatviselése a biztosított munkaviszonyának a megszûnésével az érintett biztosítottra vonatkozóan megszûnik.
5. A biztosítás területi és idõbeli hatálya
A jelen kiegészítõ egészségbiztosítás területi és idõbeli hatálya megegyezik a kiegészítõ életbiztosításéval.
6. A biztosítási összeg
6.1. A kiegészítõ egészségbiztosítás egy egységnyi biztosí- tási összege 40 000 Ft, amely a szerzõdõ választása sze- rint többszörözhetõ (legfeljebb ötszörözhetõ), amely azonban nem lehet több a kiegészítõ életbiztosításban választott egységszámnál.
6.2. A biztosítási összeg értékkövetésére vonatkozó ren- delkezéseket az általános biztosítási feltételek 9. pontja tartalmazza.
7. A biztosítási esemény
7.1. A jelen szerzõdési feltételek szerint biztosítási ese- mény a 2. pontban szereplõ biztosítottaknak a kockázat- viselési idõszakban bekövetkezett – baleset vagy beteg- ség miatti orvosilag indokolt és szükséges, a jelen felté- telek szerinti – mûtéte azzal a kikötéssel, hogy a bizto- sítási eseményhez vezetõ balesetnek vagy betegségnek is a kockázatviselési idõszakban kell bekövetkeznie.
7.2. Mûtét az orvosszakmai szabályok betartásával elvég- zett sebészeti (sebészeti jellegû) orvosi beavatkozás.
8. A biztosító szolgáltatása, a biztosítási esemény bejelentése
8.1. A biztosító a szerzõdésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kocká- zatviselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottan- ként az alábbi egyösszegû szolgáltatást nyújtja a szolgál- tatásra jogosultnak, tekintettel a 8.3. és 8.4. pontban fog- lalt rendelkezésekre is:
A biztosítási eseménynek minõsülõ, bármely okból bekö- vetkezõ mûtét esetén az aktuális (a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes) biztosítási összeget vagy annak egy részét fizeti ki a biztosító a következõk szerint:
· nagymûtét esetén az aktuális biztosítási összeget,
· közepes mûtét esetén a nagymûtétre járó szolgáltatás 50%-át,
· kismûtét esetén a nagymûtétre járó szolgáltatás 20%-át.
8.2. A biztosítási eseménynek minõsülõ mûtéteket, vala- mint azok kis-, közepes, illetve nagymûtétek szerinti besorolását a jelen feltételek 1. számú mellékletét képezõ mûtéti lista tartalmazza.
8.3. A biztosító szolgáltatása biztosítottanként és bizto- sítási évenként legfeljebb a biztosítási összeg három- szorosa, két egymást követõ biztosítási évben pedig
a biztosítási összeg ötszöröse lehet.
8.4. Ha ugyanazon baleset vagy betegség miatt több mûtéti beavatkozás is szükségessé válik, ez a biztosító szolgáltatása szempontjából egy biztosítási eseménynek minõsül. Ilyen esetben a biztosító a mûtéti beavatkozá- sok közül a legmagasabb besorolású alapján teljesít szol- gáltatást. Ha a szolgáltatást követõen a biztosítotton olyan újabb mûtétet kell elvégezni ugyanazon balesetbõl vagy betegségbõl eredõen, amely a mûtéti lista alapján maga- sabb besorolású, a biztosító a korábbi és az újabb mûtét- re megállapított szolgáltatások különbözetét fizeti ki.
8.5. A biztosított köteles a biztosítási eseményt a szolgál- tatáshoz szükséges iratokkal együtt a biztosítónak hala- déktalanul bejelenteni. Fekvõbeteg-gyógyintézetben
elvégzett mûtét esetén az iratokat legkésõbb a gyógy- intézetbõl való elbocsátását követõ 10 napon belül be kell nyújtania.
8.6. A biztosító szolgáltatásához az alábbi iratok bemu- tatása szükséges:
· a biztosítási eseményt igazoló dokumentumok (pl. orvosi bizonyítvány stb.),
· a munkáltató által kiállított igazolás a foglalkoztatásról,
· a fekvõbetegként végzett gyógykezelésrõl kiadott ere- deti fekvõbeteg-gyógyintézeti zárójelentés,
· a szolgáltatás igénybevételére jogosult személyazonos- ságát igazoló okirat,
· minden olyan más, a biztosító által kért dokumentum, amely a biztosítási szolgáltatás iránti igény jogszerûsé- gének igazolásához szükséges.
8.7. A biztosító jogosult a biztosítási esemény bekövet- kezte kapcsán a benyújtott orvosi dokumentumok tartalmát ellenõrizni, valamint felülvizsgálni a biztosított egészségi állapotát és az orvosi eljárás szükségességét.
A biztosított vállalja, hogy aláveti magát a biztosító orvosa által végzett vizsgálatnak.
8.8. Egyedi esetekben a biztosító független orvos szakér- tõt is felkérhet véleményadásra.
8.9. A biztosító az aktuális biztosítási összeget a szolgál- tatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kézhezvételét követõ 15 napon belül fizeti ki az arra jogosultnak. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének (az aktuális biztosítási összeg kifizetésének) minõsül a postára történõ feladás és a banki átutalás is.
9. A biztosító mentesülése, kizárások
9.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény a biztosított olyan sérülésével, betegségével, illetõleg balesetével függ össze, amelyet szándékosan vagy súlyosan gondatlanul a biztosított önmagának, vagy a vele közös háztartásban élõ
hozzátartozója okozott, ideértve a tudatzavarban való elkövetést is.
Súlyos gondatlanságnak minõsül különösen az, ha a biz- tosítási esemény a biztosított
· súlyosan ittas (0,8 ezrelék véralkoholszintet megha- ladó) vagy kábító, illetve bódító szerek hatása alatti állapota miatt,
· jogosítvány nélküli gépjármûvezetéssel összefüggésben következett be.
9.2. Nem minõsül biztosítási eseménynek, és a biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény a biz- tosított
· orvosi javaslat nélküli vagy nem az elõírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt, vagy
· hivatásosan gyakorolt sporttevékenysége kapcsán, következett be.
9.3. Hivatásosan gyakorolt sporttevékenységnek minõsül, ha a biztosított sportszervezettel létesített munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá egyéni vállalkozás keretében jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hivatásos sportolói engedéllyel.
10. A szerzõdés módosulásának esete
A biztosítási évfordulótól kezdõdõen a biztosító a koráb- ban fizetett díjhoz képest új díjat állapíthat meg a kiegé- szítõ életbiztosítás feltételeiben részletezett szabályok- nak megfelelõen.
11. A szerzõdés megszûnése
Az alapbiztosítás vagy a kiegészítõ életbiztosítás meg- szûnésével a jelen kiegészítõ egészségbiztosítás is megszûnik.
13. Egyéb rendelkezések
A biztosító jogosult megõrizni a kiegészítõ egészség- biztosítással összefüggõ iratokat, valamint a biztosító által elvégeztetett orvosi vizsgálatok leleteit.
1. számú melléklet
Mûtéti lista
A biztosító fenntartja a jogot arra, hogy az orvosi eljárá- sokban bekövetkezõ változások következtében módosítsa a mellékleten szereplõ mûtétek térítési kategóriáit
(pl. valamely mûtét kevésbé minõsül majd súlyosnak, mert elvégzése az orvosi technika fejlõdése miatt kevésbé veszélyes).
I. Kismûtétek
A. Az általános sebészet körében
· Tályogfeltárás testüregen kívül
· Panaritium feltárása
· Körömlevétel
· Jóindulatú daganat vagy tumoros képlet (cysta, atheroma) eltávolítása bõrbõl, bõr alatti kõtõszövetbõl és emlõbõl
· Fissura ani mûtéte
· Orvosi indikáció alapján kisebb bõrhegek, tetoválások, idegen testek eltávolítása
B. Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
1. A baleseti sebészet körében:
· Dislocalt törések konzervatív helyretétele és rögzítése (extensio, gipszkötés)
· Elmozdult törésvégû törések konzervatív helyretétele és rögzítése (húzás, gipszkötés)
· Ficamok helyretétele
· Fedett tûzések
· Osteosynthesises anyag eltávolítása (csontrögzítõ anyag eltávolítása)
· Mellkasi szívás behelyezése
· Sebexcisio (elsõdleges, halasztott vagy másodlagos varrattal) (sebkimetszés)
· Dialyzáló hasûri mosás
· Perifériás sérülések ellátása
2. Az ortopédiai sebészet körében:
· Ínhüvelyen, inakon végzett beavatkozások (tenotómia, incisio)
· Lábujjak csonkolása
3. Az urológiai sebészet körében:
· Katheterezés (szondázás)
· Hólyagszurcsapolás
· Paraphymosis repositio
· Praeputiumszakadás ellátása – sutura
· Torquatio testis – detorquatio
· Verruca eltávolítása penisrõl
· Hydrocele (vízsérv) punkctio
· Vese functionalis vizsgálata ureterkatheterezés útján
· Idegen test eltávolítása hólyagból húgycsövön át
· Herebiopsia (szövettani mintavétel)
· Prostatabiopsia
· Húgycsõpolyp exstirpatiója
· Vesebiopsia
· Vasectomia
· Hólyagbiopsia
4. A szemészet körében:
· Chalazion mûtéte (jégárpa mûtéte)
· Kis szemhéji tumorok eltávolítása
· Kis szemhéji sebzés ellátása
· Kis kötõhártyasebzés ellátása
· Blepharorraphia (szemhéj mûtéti varrata)
5. A fül-orr-gégészet körében:
· Tonsillectomia (mandulamûtét)
· Endonasalis mûtétek
· Microlaryngochirurgia (kis gégemûtétek)
6. A szájsebészet körében:
· Cystamûtét
· Gyökércsúcsresectio
7. Az idegsebészet körében:
· Excisio, sutura (kimetszés, varrat)
· Arteriectomia
8. Az érsebészet körében:
· Egyszerû varicotomia (visszeres csomó kimetszése)
· Scalenotomia
· Necrectomia
· Peripheriás ér exploratiója (környéki ér felszabadítása)
· Arteriectomia
9. A kézsebészet körében:
· Z-plastica bõrön
· Ínhüvelyincisio
· Szabad bõrtransplantatio
· Extensor ín varrata
· Csonttörés fedett tûzése
· Szalagvarrat
· Különbözõ eredetû kisebb daganatok, idegen test eltávolítása
· Osteosynthesisbõl fémanyag eltávolítása
· Ujjamputatio
10. A nõgyógyászat-szülészet körében:
· Nem terhességgel összefüggõ nõgyógyászati méhkaparás
· Excisioa portióból vagy a vulvából
· Polypus eltávolítása
· Bartholin-cysta vagy abscessus megnyitása, vagy eltávolítása
II. Közepes mûtétek
A. Az általános sebészet körében:
· Nyaki sipoly, cysta, daganat eltávolítása
· Mûtét a nyelõcsõ nyaki szakaszán
· Resectio glandulae thyreoideae (pajzsmirigymûtét)
· Mellékpajzsmirigy eltávolítása
· Perforált fekély elvarrása
· Gastrotomia
· Gastrostomia
· GEA (gyomor-bél anastomosis)
· Cardimyotomia (laparotomiából)
· Distalis gyomorresectio (a gyomor alsó részének eltávolítása)
· Enterostomia
· Vékonybél anastomosisa
· Vagotomia
· Colostomia
· Fistula ani mûtéte
· Májvarrat
· Cholecystectomia (epehólyag eltávolítása)
· Sérvmûtétek
· Ileusmûtét (bélresectio nélkül) (bélelzáródás mûtéte)
· Végtagcsonkolások
· Embolectomia
· Varicositas mûtéte
· Aranyér mûtéte
· Bõrpótlás szabad átültetéssel vagy helyi eljárással
· Lumbalis sympathectomia
· Nyaki borda mûtéte
B. Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
1. A baleseti sebészet körében:
· Velõûrsínezés (fedetten vagy nyíltan bezárva)
· Boka-, olecranon-, patellasynthesis (boka, könyökcsúcs, térdkalács mûtéte)
· Carotis angiographia, liquorterek kontrasztanyaggal történõ vizsgálata
· Osteotomia
· Arthrotomia
· Sequestrotomia
· Inveterált és habituális ficam mûtéte (állandósult és szokványos ficam mûtéte)
· Ízületi szalagok varrata, pótlása
· Tracheotomia (légcsõmetszés)
· Laparatomia explorativa
· Idegen test eltávolítása (mélyen fekvõ vagy testüregbe hatoló)
2. Az ortopédiai sebészet körében:
· Hallux valgus, digitus V. varus (lábujjak javító mûtéte)
· Alkar, lábszár alagútsyndroma-mûtéte
3. Az urológiai sebészet körében:
· Epididymektomia
· Orchydektomia
· Prostatatályog megnyitása
· Endovesicalis elektrocoagulatio
· Penisamputatio
· Hydrocele mûtét (vízsérv mûtéte)
· Spermatocele-resectio
· Varicotomia
· Ureterocele elektroincisiója
· Sectio alta
· Transurethralis lythotripsia (kõzúzás húgycsövön keresztül)
4. A szemészet körében:
· Enucleatio bulbi (szemgolyó eltávolítása)
· Epibulbaris tumorok eltávolítása (szemgolyó körüli daganatok eltávolítása)
· Perforáló sérülések ellátása (mángesmûtét kivételével)
· Punctio corneae (szaruhártya-punctió)
5. A fül-orr-gégészet körében:
· Külsõ orrmelléküreg-mûtétek
· Szövõdménymentes mastoidectomia
· Részleges külsõ gégemûtétek
6. Az idegsebészet körében:
· Decompressiós laminectomia
· Impressiós fractura
· Fúrt lyuk felhelyezése
· Subduralis haematoma (agyhártya alatti vérömleny)
· N. facialis decompressio (arcideg mûtéte)
· Facialis tick
· Perifériás idegmûtétek (környéki idegmûtétek)
· Lumbalis porckorogsérv
· Koponyacsonttumorok
· Koponyacsont-plasztika
7. A szívsebészet körében:
· Pacemaker implantatiója (ritmusszabályozó beültetése)
8. Az érsebészet körében:
· Femoralis recanalisatio (combütõéri keringés helyreállítása)
· Femoro-poplitealis bypass
· Felsõ végtagi reconstructiós érmûtét
9. A kézsebészet körében:
· Neurolysis (ideg körüli összenövések oldása)
· Invarrat
· Tendolysis (ín körüli összenövések oldása)
· Csonttörésfeltárás drótstabilizálása
· Arthodesis (ízületi merevítés)
· Luxatio feltárásos repositiója (ficamot helyreállító mûtét)
· Capsulectomia (kötõszöveti tok mûtéti eltávolítása)
· Szalagplastica
· Feltárás fertõzés miatt
10. A nõgyógyászat-szülészet körében:
· Méhnyak-amputatio, -plastica
· Hüvelyi plasticai mûtétek
· Hüvelyi cysta eltávolítása
III. Nagymûtétek
A. Az általtános sebészet körében:
· Tracheo-bronchoplastica (légcsõmûtét)
· Pneumonectomia (tüdõmûtét)
· Gastrectomia (gyomormûtét)
· Pancreato-duodenectomia
· Nyelõcsõ eltávolítása és pótlása
· Szabad lebeny átültetése mikrovascularis anastomosisszal
· Pajzsmirigymûtét
· Nyaki blockdissectio
· Gátori daganat eltávolítása
· Nem esztétikai célú emlõplasztika, emlõeltávolítás
· Nyelõcsõsérülés mûtéte a mellkasi szakaszon
· Segmentectomia, lobectomia pulmonis (részleges tüdõmûtétek)
· Decorticatio
· Thoracoplastica (mellkasplasztika)
· Resectio ventriculi (gyomormûtét)
· Proximális gyomorresectio
· Vastagbél-resectio
· Végbélkiirtás
· Rectorvaginalis sipoly mûtéte
· Splenectomia (lépeltávolítás)
· Icterus mechanicus mûtétei (elzáródásos sárgaság mûtétei)
· Thoracalis sympathectomia
· Pancreas mûtéte (hasnyálmirigy mûtéte)
· Végtag-exarticulatiók (végtag kiízesítése)
· Bõrpótlás távoli lebennyel
· Üregek falának rekonstukciója
· Komplex szövetpótlás
B. Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy általános sebészeti osztályon vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
1. A baleseti sebészet körében:
· Végtag-replantatio (végtagvisszavarrás)
· Súlyos végtagsérülés ellátása (ér-, idegvarrattal, osteosyntesisszel)
· Neurorraphia, idegtransplantatio (mikroszkóppal) (idegvarrat, idegátültetés)
· Polytraumatizált beteg többszörös mellkasi vagy hasi szervsérülésének mûtéte
· Nagyérsérülések varrata
· Velõûrszegezés
· Combnyaktáji szegezés
· Lemezes csontegyenesítés
· Áthatoló mellkasi sérülés mûtéte
· Áthatoló hasi sérülés mûtéte
· Mellkasi szervek fedett sérülésének mûtéte
· Hasi szervek fedett sérülésének mûtéte
· (Fertõzött és nem fertõzött) álízületek belsõ csontegyesítése
· Arthorodesis (ízületi merevítés)
· Arthoroplastica
2. Az ortopédiai sebészet körében:
· Csípõ-, térdízület, váll, könyök arthroplasticája
· Osteotomiák
· Spasticus bénulás mûtéti kezelése
· Csípõközeli femur-osteotomia (combcsont vésése)
· Tibia-osteotomia
· Medence osteotomiája
· Habitualis patellaficam (rendszeres térdficam) mûtéte
· Habitualis vállficam (rendszeres, szokványos vállficam) mûtéte
3. Az urológiai sebészet körében:
· Radicalis vesemûtét (vese, tumor block-dissectiója)
· Heredaganat miatti bilateralis retroperitonalis lymphadenectomia (heredaganat miatti nyirokcsomó- eltávolítás)
· Hypotermiás vesemûtét (lehûtéses vesemûtét)
· Ureteroureteralis anastomosisok
· Uretero-sigmoideostomia
· Ileocystoplastica
· Totalis prostatectomia
· Vesetransplantatio (veseátültetés)
· Adrenalectomia (mellékvese-eltávolítás)
· Mûveseellátás (dialysis)
· Mellékvese-daganatok mûtéte
· Ureterotomia
· Nephropexia (vesefelvarrás)
· Nephrectomia (veseeltávolítás)
· Polusresectio
· Cavernotomia
· Transrenalis drain
· Aberrans veseér resectiója (a normálistól eltérõ veseér eltávolítása)
· Vesecysta resectiója
· Decapsulatio (vesetok-leválasztás)
· Prostatectomia
· Hólyagnyaki Y-V plasztika
· Diverticulectomia
· Hólyagfal resectiója
· Transurethralis hólyagtumor resectiója
· Transurethralis prostatatumor resectiója
· Transurethralis hólyagnyak-adenoma resectiója
· Nem veleszületett állapot miatti húgycsõplasztikák
· Emasculatio (herék eltávolítása)
4. A szemészet körében:
· Mikrosebészeti mûtétek
· Fotocoagulatio
· Glaucoma elleni mûtétek (zöldhályog elleni mûtétek)
· Szaruhártya-átültetés
· Nem esztétikai célú nagy szemészeti plasztikák
· Intraocularis idegen test eltávolítása (szemen belüli idegen test eltávolítása)
· Könnycsatorna helyreállító mûtéte
· Orbitamûtétek (szemüregi mûtétek)
5. A fül-orr-gégészet körében:
· Stapedectomia (kengyel mûtéti eltávolítása)
· Acusticus neurinoma eltávolítása (hallóideg-daganat eltávolítása)
· Teljes gégekiirtás
· Hangréstágító mûtétek
· Radikális fülmûtét
· Egy ülésben végzett nyaki dissectio és teljes gégekiirtás
· Fülmûtét endocranialis szövõdménnyel (fülmûtét koponyán belüli szövõdménnyel)
· Meniére-mûtétek
6. A szájsebészet körében:
· Partialis mandibularesectio (részleges állkapocs- eltávolítás)
· Partialis maxillaresectio (részleges felsõállcsont- eltávolítás)
· Totalis mandibularesectio (féloldali)
· Totalis maxillaresectio (féloldali)
· Ankylosis mûtéte (ízületi merevség mûtéte)
· Nem esztétikai célú nagyobb plasztikai mûtét
7. Az idegsebészet körében:
· Aneurysma (koponyaûri) (verõértágulat)
· Axialis tumorok (agydaganatok)
· Intramedullaris gerincdaganatok (gerincvelõ- daganatok)
· Spinalis, cerebralis angiomák
· Vertebralis decompressio
· Balloncatheteres beavatkozások
· Lebenyresectiók, temporalis epilepsia
· Gerincsérültek mûtétei
· Lebenygliomák (lebenydaganatok)
· Intracerebralis haematoma (agyállományon belüli vérömleny)
· Epiduralis vérzések (agyhártya feletti vérzések)
· Nasalis liquorhaea
· Shuntmûtétek
· Cerebellaris tumorok (kisagyi daganatok)
· Syringomyelia, basalis impressio
· Spinalis extramedullaris és epiduralis tumorok (gerincvelõi daganatok)
· Csigolyatumorok (csigolyadaganatok)
· Cervicalis porckorongsérv laminectomiából és elülsõ behatolásból
· Cervicalis spondylosis (nyaki csigolyaízületi meszesedés)
· Carotis externa-interna anastomosis mûtétei
· Hypophysismûtétek (agyalapi-mirigy mûtétei)
· Koponyaûri sérülés ellátása
· Sympathectomia
· Laminectomia
· Nyaki gerincsérülés mûtéte
8. A szívsebészet körében:
· Mitralis mûbillentyû implantatiója (kéthegyû mûbillentyû beültetése)
· Aorta-mûbillentyû implantatiója (fõütõér-mûbillentyû behelyezése)
· Kettõs-hármas mûbillentyû rekonstrukciója
· Szívbillentyû plasticai rekonstrukciója
· Coronariamûtétek (szívkoszorúér-mûtétek)
· Myocardialis pacemakerelektróda implantatiója (szívritmus-szabályozó elektródájának behelyezése)
· Pericardiectomia (szívburok egy részének eltávolítása)
· Shuntmûtét
· Zárt mitrális comissurotomia (kéthegyû billentyû mûtéte)
· Pericardialis cysta, lipoma-exstirpatio
· Traumás szívsérülések ellátása (baleseti szívsérülések ellátása)
· Mellkasi nagyér-rendelleneségek korrekciója
· Zárt szívmûtétek
· Cardiomyotomia (thoracotomiából)
9. Az érsebészet körében:
· Mûtétek a mellkasi, illetve a hasi nagyereken
· Art. carotis reconstructiója (fejverõér rekonstrukciója)
· Art. subclavia reconstructiója (lapocka alatti ütõér rekonstrukciója)
· Aorta bifurcatio desobliteratio
· Aorta-ilio-femoralis reconstructio
· Bypassmûtétek
· Cruralis rekonstruktív érmûtét
· Végtaganeurysmák (végtagverõér-tágulatok)
· Ilio-femoralis vénareconstructio
· Érpótlások
10. A kézsebészet körében:
· Idegtransplantatio
· Szigetlebeny
· Érvarrat a kéz és ujjak területén
· Értransplantatio
· Policisatio (hüvelykujj képzése)
· Replantatio (visszahelyezés)
· Idegvarrat
· Intransplantatió
· Többszörös ínvarrat
· Stabil osteosynthesis (stabil csontegyesítés)
· Correctiós csontmûtés
· Prothesis beültetése
· Érvarrat az alkaron
· Dupuytren-contractura mûtéte (tenyéri zsugorodás mûtéte)
· Idegbénulás palliatív mûtéte íntransplantatióval
· Nyeles vagy hengerlebeny plasztikája
11. A nõgyógyászat-szülészet körében:
· Bármely okból végzett laparotomia (bármely okból végzett hasmûtét)
· Vaginális méheltávolítás (hüvelyi méheltávolítás)
· Vulvectomia
VII. Az Allianz vállalkozásbiztosítás záradékai
1. Általános záradékok:
V00 | A szerzõdés az általános feltételek alapján jött létre. |
VFE | Az elsõ díj az ajánlaton feltüntetett idõpontban esedékes. |
VMB | A kockázatviselés helyén lévõ épület(ek)re az Allianz Hungária Biztosító Rt.-nél megkötött más vagyonbiztosítási szerzõdés nyújt fedezetet. |
TBE | A biztosított a tevékenységet bérelt épületben végzi, és a bérleményre a jelen biztosítás nem terjed ki. |
VTM | A szerzõdõ felek közös megegyezéssel a felmondási jogot három évre kizárják. |
2. A vezérigazgatóság által adható záradékok:
VEG | A jelen szerzõdés az ajánlat mellékletét képezõ egyedi záradékkal jött létre. |
VBE | A jelen szerzõdés az ajánlat mellékletét képezõ egyedi záradékkal jött létre, mely a betöréses lopás kockáza- tára a szerzõdési feltételekben meghatározottól eltérõ szolgáltatási limiteket tartalmaz. |
AV1 | Külön díjas záradék: áramkimaradás. |
3. A tûz- és elemikár-biztosítás záradékai:
Kockázatcsökkentõ záradékok
TE1 | A beázás, az üvegtörés és az épületrongálás biztosítási események kizárása. |
TE2 | Biztosítási eseménynek minõsülnek: a tûz, a robbanás, robbantás és összeroppanás, a villámcsapás, a csõtörés. |
TE3 | A tûz biztosítási eseményre vonatkozó premier risk 50%. |
Kockázatbõvítõ záradékok
TE4 | A tûz- és elemikár-biztosítás all risk kockázattal jött létre. |
TE5 | A jégveréskockázat kiterjesztése a szabadban tárolt új gépjármûkészletekre. |
4. A kiegészítõ biztosítások záradékai:
SZL | A kiegészítõ szállítmánybiztosítás záradéka a lopáskockázat kiterjesztésére. |
TGB | A kiegészítõ géptörés-biztosítás kockázatviselési helyének kiterjesztése a Magyar Köztársaság területére. |
TUE | A kiegészítõ üzemszüneti veszteség-biztosítás záradéka. |
5. Az engedményezéssel és jelzáloggal kapcsolatos záradékok:
VJZ | A biztosított ingatlant jelzálogjog terheli. |
VJE | Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal mint engedményezõvel kötött szerzõdésben (illetve az engedményezõ csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgáltatására. |
1. számú függelék
Általános irányelvek az épületek és gépek valóságos (avult) értékének meghatározásához
I. Az építmények becsült élettartama az építési anyagok és technológiák szerint
Építmények | Élettartam |
vert falú építmények | 50-70 év |
vályogtégla falazatú építmények | 60-80 év |
tömör tégla szerkezetû építmények | 150-200 év |
mészhomok tégla szerkezetû építmények | 100 év |
mésztufa fal szerkezetû építmények | 80-100 év |
terméskõ fal szerkezetû építmények | 100-200 év |
monolit beton szerkezetû építmények | 200 év |
beton-kõ (vegyes) fal szerkezetû építmények | 200 év |
falazóblokkos építmények | 150 év |
házgyári panel szerkezetû építmények | 80-100 év |
acélvázas építmények | 100-150 év |
vasbeton váz szerkezetû építmények | 150 év |
öntött salakbeton szerkezetû építmények | 80-100 év |
RRRFA szerkezetû építmények | 120-150 év |
könnyûszerkezetes építmények (pl. Clasp) | 70-90 év |
fa, mûfa szendvicsszerkezetek | 70-80 év |
II. Tájékoztató az épületek, építmények avulásának meghatározásához
Épülettípus | Átlagos élettartam (év) | Évi avulás %-ban | |
I. | Földszintes, szilárd falazatú épület Alápincézés nélkül vagy 50 cm-t el nem érõ feltöltéssel Részben alápincézett épület vagy 50 cm-nél magasabb feltöltéssel Teljesen alápincézett épület mûhellyel, garázzsal | 00-000 000-000 130-150 | 0,8-1,1 0,8-0,9 0,6-0,7 |
II. | Földszintes, könnyûszerkezetû épületek | 70-90 | 0,8-0,9 |
III. | Többszintes, hagyományos módszerrel épített épületek 2-4 emeletes épület 5 és annál több emeletes épületek | 130-150 150-170 | 0,6-0,8 0,6-0,7 |
IV. | Többszintes épületek blokkos-panelos építési technológiával | 100-120 | 0,8-1,0 |
V. | Új technológiával épített üzlet- vagy irodaházak | - | - |
VI. | Szilárd falazatú melléképületek | 40-50 | 2,0-3,0 |
VII. | Mezõgazdasági épületek | 50-70 | 1,2-1,7 |
VIII. | Téli gyümölcstároló épületek | 40-50 | 2,0-2,5 |
IX. | Mezõgazdasági termékek feldolgozását biztosító épületek | 40-50 | 2,0-2,5 |
X. | Egyéb szilárd alapozású építmények (kerítések) | 50-60 | 1,7-2,0 |
XI. | Ipari épületek Felmenõ teherhordó szerkezet: beton, vasbeton, égetett tégla, kõ, kohósalak és acél. Vízszintes teherhordó szerkezetek: közbensõ födém, tetõfödés, ill. egyesített teherhordó-térelhatároló tetõszerkezet. Elõre gyártott és monolit vasbeton, acéltartók közötti kitöltõ elemek, valamint boltozott födémek. Felmenõ teherhordó szerkezet: könnyûacél és egyéb fémszerkezetek. Vízszintes teherhordó szerkezetek: könnyû acélfödém, ill. egyesített acél tetõszerkezetek, könnyû kitöltõelemekkel. Felmenõ teherhordó szerkezet: gázszilikát, bauxitbeton, tufa- és salakblokk, fûrészelt fa. Vízszintes teherhordó szerkezet: fagerendás (borított szerkezetû sûrûgerendás), Mátrai-födém, könnyû acélfödém. | 60-70 40-50 30-40 | 1,43-1,66 2,5-2,0 3,0-2,5 |
III. A gépek, gépi berendezések és mûszerek avulási kulcsának közelítõ meghatározása
1. A gépek, gépi berendezések, mûszerek sokfélesége és eltérõ üzemeltetése miatt egységes avulási kulcsok nincsenek. A mûszaki érték – ennek keretein belül az avulás – meghatározásához figyelembe kell venni:
a) a számszerûsíthetõ tényezõket, amelyeknek alapja
· az újrabeszerzési ár,
· a gép (kár bekövetkezte nélküli) várható élettartama,
· a felújítási ciklus ideje és
· a gépkihasználás, valamint
b) a nem számszerûsíthetõ tényezõket, melyek a követ- kezõk:
· a gép mûködésének körülményei,
· a terhelési normáktól való eltérés, illetve
· a tervszerû karbantartás szintje és technikai színvonala.
2. A beszerzési ár meghatározásához a káridõponti árjegy- zéki árak használhatók fel. Régi és már nem gyártott típusú gépek esetében a gép új értékét az azonos rendel- tetésû gépek értékének valószínûsítésével határozzuk meg, figyelembe véve az új típus eltérõ kiviteli, teljesítõ- képességi és technikai megoldásait.
3. A gépek várható élettartama rendkívül eltérõ, amelyet a mûszaki elhasználódás és az erkölcsi kopás (típusavu- lás) határoz meg.
3.1. A gépek várható élettartamát a gépkönyv tartalmazza.
4. Ha a várható élettartamra, illetve az avulási kulcsra vonatkozóan semmilyen tájékoztató adat nem áll rendel- kezésre, akkor a kárszakértõ – a hasonló jellegû szerkeze- tekhez viszonyítva – állapítja meg a várható élettartamot, és számítja ki az avulási kulcsot.
Avulási kulcs = 100
várható élettartam
5. A rendszeres felújítási ciklus – ha az ténylegesen és igazoltan meg is történik – a várható élettartamot és az avulási kulcsokat jelentõsen befolyásolja.
6. A gépek mûszaki értéke a várható élettartamuk alatt fokozatosan csökken, azonban a felújítással, illetve egyes fõdarabok cseréjével ez a folyamatos – lineáris – érték- csökkenés megtörik.
6.1. A felújított vagy felújításra váró gépek esetében – ha a cserére szoruló alkatrész vagy szerkezeti rész a gép érté- kének jelentõsebb hányadát képviseli – a várható élettar- tamot és ezen keresztül az avulást szerkezeti elemenként kell vizsgálni és kiszámítani.
7. A munkagépek átlagos avulási százalékát napi 8 órai igénybevétellel kell meghatározni.
7.1. Ha a gépet több mûszakban használják, az avulási százalékot növelni kell, azonban a növelés mértéke
· két mûszak esetén az avulási kulcs 40%-át,
· három mûszak esetén az avulási kulcs további 20%-át nem haladhatja meg.
8. Az avulási kulcs meghatározásakor figyelembe kell venni még
· a fokozott korrózióveszélyt a szabadban tárolt gépeknél, valamint
· a kémiai vagy fizikai hatásokat a gyártási, technológiai folyamatoknál.
2. számú függelék
Függelék a vagyonvédelmi rendszerekrõl, fogalmakról, valamint a tárolási szabályokról
Vagyonvédelmi szintek
I. mechanikai védelem
1. védettségi szint (lezárt helyiség):
Lezárt helyiségnek a tér azon elkülönített része minõsül, amelyet határolószerkezetei az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdítástól és a behatolás- tól egyaránt megóvnak, és a bejárati ajtó zárását lega- lább egy darab biztonsági zár biztosítja (lásd: Vagyonvé- delmi fogalmak).
Lezárt helyiségnek minõsülnek a különbözõ rendeltetésû konténerek is, ha a fenti feltételeknek maradéktalanul megfelelnek.
Nem tekinthetõ lezártnak az a helyiség, amelynek hatá- roló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete, nyílászárója stb.) 40 mm-nél vékonyabb puhafa deszka, drótfonat, 5 mm-nél vékonyabb könnyûfém lemez, 2 mm- nél vékonyabb vaslemez vagy egyszeres 3 mm-es, illetve ennél vékonyabb üveg.
2. védettségi szint
· Falazatok, födémek: a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékû a 6 cm-es, tömör kisméretû téglából készült falazatéval.
· Ablakok, erkélyajtók, kitekintõk, felül- és oldalvilágítók, kirakatok, portálok, kirakatszekrények: az üvegezett felü- letek (az egymás mögötti rétegek) nyílászárónként legalább 5 mm vastagok, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üvegfelületek vagyonvédelmi fóliával vannak ellátva a belsõ oldalon.
· Bejárati ajtók, garázsajtók: a zárást két darab biztonsági zár vagy egy darab törésvédetten szerelt biztonsági zár végzi (lásd: Vagyonvédelmi fogalmak).
A kétszárnyú bejárati ajtók, garázsajtók és erkélyajtók perselyes, áthajtós vagy körforgós reteszeit reteszhúzás elleni védelemmel látták el (lásd: Vagyonvédelmi fogalmak).
Megfelel a 2. védettségi szint elõírásainak
- a legalább 6 cm vastagságú, két vagy többrétegû szendvicsszerkezet, továbbá a szolgáltató- vagy irodaházon belüli – önállóan biztosított – üzlet, iroda stb. gipszkarton, betonyp vagy szendvicsszerkezetû falazata,
- az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított hatá- rolófelület,
- az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésû ajtó, garázsajtó, ha más mechanikai vagyonvédelemmel nem rendelkezik, továbbá
- az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésû
(A0-s) biztonsági üvegek (lásd: Vagyonvédelmi fogal- mak).
3. védettségi szint
· Falazatok, födémek: a biztosított vagyontárgyak elhe- lyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékû a 12 cm vastag tömör, kismé- retû vagy a 25 cm-es porotherm téglából készült falazatéval.
· Ablakok, erkélyajtók, kitekintõk, felül- és oldalvilágítók, kirakatok, portálok, kirakatszekrények (a továbbiakban nyílászárók): az üvegezett felületek (az egymás mögötti rétegek) nyílászárónként legalább 5 mm vastagok.
Ha valamely nyílászáró alsó éle a járdaszinttõl
- 3 méternél alacsonyabban van, vagy
- 3 méternél magasabban van, de valamely melléképület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tûzlétra) megkönnyíti a bejutást,
akkor az üvegfelületet vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belsõ oldalon.
A 3. védettségi szint elõírásainak megfelelnek a Mabisz által ajánlott (minõsített) MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P2A (A1-es) és P3A (A2-es) biztonsági üvegek is.
· Bejárati ajtók, garázsajtók: az ajtólap kiemelés, illetve befeszítés ellen védett, valamint
- fémszerkezetû, és fémlemezzel van burkolva mindkét oldalán, vagy
- faszerkezet esetén legalább 25 mm vastag tömör keményfa szilárdságával megegyezõ szilárdságú.
- az ajtók zárását
- két darab, egymástól min. 30 cm-re lévõ, törésvédetten szerelt biztonsági zár vagy
- egy darab hevederzár és legalább egy darab, tõle min. 30 cm-re, törésvédetten szerelt biztonsági zár végzi,
- a törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélységének legalább 14 mm-nek kell lennie,
- bevésõzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külsõ oldala a zárszekrény méretének hosszanti tengelyében (legalább annak kétszeres méretéig) fémlemezzel olyan módon van megerõsítve, hogy kívülrõl roncsolás nélkül nem szerelhetõ le,
- az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 4 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 6 mm. Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,
- az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékû szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – rögzítették a tokhoz,
- a kétszárnyú bejárati ajtók, garázsajtók és erkélyajtók perselyes, áthajtós vagy körforgós reteszei reteszhúzás elleni védelemmel vannak ellátva (lásd: Vagyonvédelmi fogalmak).
Megfelel a 3. védettségi szint elõírásainak a legalább 12 cm vastagságú, három vagy több rétegû szendvicsszerkezet is. A 3. védettségi szint elemeként elfogadhatók a Mabisztól
„a részleges mechanikai védelem alkotó eleme” ajánlást (minõsítést) kapott nyílászárók is.
4. védettségi szint
· Falazatok, födémek: a biztosított vagyontárgyak elhelye- zésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékû a 38 cm vastag tömör, kisméretû vagy porotherm téglából készült falazatéval.
· Ablakok, erkélyajtók, kitekintõk, felül- és oldalvilágítók, kirakatok, portálok, kirakatszekrények (a továbbiakban nyílászárók): az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 6 mm vastag.
Ha a nyílászáró alsó éle
- a járdaszinttõl 3 méternél alacsonyabban van, vagy
- 3 méternél magasabban van, de valamely mellék- épület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tûzlétra) megkönnyíti a bejutást,
akkor a következõ mûszaki-technikai feltételeknek kell megfelelnie:
- a nyílászáró teljes felületét minimum 12 mm átmé- rõjû köracélból készült, legfeljebb 100x300 mm-es osztású – vagy más mûszaki megoldású, de az elõb- bivel megegyezõ szilárdságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülrõl nem szerelhetõ le roncsolás nélkül,
- a rácsot a sarkainál – és 300 mm-nél nagyobb oldal- hosszúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távolságra – átmenõcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílászáró keretéhez oly módon, hogy kívülrõl csak roncsolással legyen eltávolítható,
- falba való rögzítés esetén a falazókörmök kereszt- metszetének legalább azonosnak kell lennie a rács keresztmetszetével. A minimális beépítési (rögzítési) mélység téglafalban 150 mm, betonban 100 mm.
Ha a rács megfelel a fenti feltételeknek, a nyílászáró üvegét nem szükséges bevonni vagyonvédelmi fóliával.
A rács helyettesítésére megfelel az áttörésbiztos, rétegelt
– minimum P6B fokozatú (B1-es) – biztonsági üveg vagy a vele azonos védettséget nyújtó, a Mabisz által bevizs- gált, teljes körû mechanikai védelemre ajánlott (minõ- sített) üvegszerkezet.
A rács helyettesítésére alkalmas üvegeket csak olyan keretbe szabad helyezni, amely a Mabisztól „a teljes körû mechanikai védelem” alkotóelemét megilletõ ajánlást (minõsítést) kapott.
· Bejárati ajtók, garázsajtók: a Mabisz által „teljes körû mechanikai védelemre” ajánlott (minõsített) szer- kezetek.
Minõsítés nélkül a bejárati ajtónak a következõ mûszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelnie:
- az ajtólap fém- vagy legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyezõ faszer- kezetû. A fémszerkezetû ajtó lapja mindkét oldalán legalább 2 mm vastag vaslemezzel van borítva,
- az ajtólap kiemelés, befeszítés ellen védve van,
- az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalan- ként maximum 2 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm,
- a zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást (lásd: Vagyonvédelmi fogalmak), és a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t.
A zártest és a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés ellen védve van,
- bevésõzár alkalmazása esetén az ajtólap külsõ oldala a zárszekrény méretének hosszanti tengelyében (legalább annak kétszeres méretéig) fémlemezzel olyan módon van megerõsítve, hogy kívülrõl roncso- lás nélkül nem szerelhetõ le.
A kétszárnyú bejárati ajtók, garázsajtók és erkélyajtók perselyes, áthajtós vagy körforgós reteszei reteszhúzás elleni védelemmel vannak ellátva (lásd: Vagyonvédelmi fogalmak).
A 4. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan szer- kezetek is, amelyekre a Mabisz „a teljes körû mechanikai védelem alkotó eleme” ajánlást (minõsítést) adott.
II. Az elektronikai jelzõrendszer
Minden olyan helyiségbe, amely határos a külvilággal, behatolást jelzõ elemeket, illetve ezek kombinációit kell telepíteni.
A biztosító által elfogadott minimális kombinációk a következõk:
· mozgásérzékelõ (PIR) és nyitásérzékelõ (reed) vagy
· mozgásérzékelõ és akusztikus üvegtörés-érzékelõ.
A rablásnak fokozottan kitett vagyoncsoportok (érték- készlet, pénzkészlet) esetében – ha a biztosító elõírja –
a biztosított objektumban dolgozó valamennyi személy- nek mobil támadásjelzõvel kell rendelkeznie. Ebben az esetben helyi riasztó nem szólalhat meg riasztáskor.
A behatolást jelzõ elemeken túl az elektronikai jelzõ- rendszer az alábbiaknak is meg kell, hogy feleljen:
· Tartalmazzon 1 db akkumulátoros hang-fény jelzõt is, amelyet kívülrõl szembetûnõ helyen úgy kell elhelyezni az objektumon, hogy külön mászóeszköz nélkül ne lehessen leszerelni, valamint
· telefonos, illetve rádiós kezelõegység(ek)et vagy GSM- kommunikátorral ellátott riasztó központot.
· A központot csatlakoztatni kell olyan távfelügyelethez, amelyik szerzõdésben vállalja az átjelzéstõl számított max. 15 percen belüli kivonulást.
· Ha a területen nincs saját kivonulószolgálattal rendel- kezõ távfelügyelet, akkor a rendõrséget közvetlenül (telefonon) értesítõ távfelügyelet is megfelelõ.
· Ha a védendõ objektum zárt ipartelepen, ipari parkban, üzletházban stb. található, és az egész telep rendelke- zik saját vagy szerzõdött külsõ, kifejezetten õrzési célokra létrehozott, rendszeresen járõrözõ, beavatko- zásra képes rendészettel (õrszolgálattal), akkor kivo- nulószolgálatként ez is elfogadható, feltéve, ha olyan számítógépes központi ügyelet is van, amely alkalmas a riasztási jelzések címezhetõ, beazonosítható foga- dására, és szerzõdésben vállalják a szükség szerinti azonnali beavatkozást.
Az elektronikai jelzõrendszer nem vehetõ figyelembe, ha csak természetes személyt értesítõ telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatlakozás nélkül (csak helyi hang-fény jelzõs riasztásként) mûködik.
A fenti követelményeket meghaladó elektronikai jelzõ- rendszer kiépítését – szerzõdéskötéskor, egyedi elbírálás alapján – szolgáltatásnöveléssel veheti figyelembe a biztosító.
III. Az értékõrzõ vagyontárgyak tárolási szabályai
A IV. kockázati osztályba sorolt vagyontárgyakat (készpénzt, értékpapírokat, értékcikkeket, értékkészleteket) a válasz- tott biztosítási összegre meghatározott védelmi színvo- nalú helyiségben (1. számú táblázat) a következõk sze- rint kell tárolni:
· mobil vagy rögzített lemezkazettában,
pénztárgépben 100 E Ft-ig,
· tûzgátló lemezszekrényben 300 E Ft-ig. A fentieket meghaladó összeg csak a Mabisz által a meg- felelõ értékhatárra* bevizsgált és ajánlott (minõsített), elõírásszerûen rögzített (telepített) lemez-, illetve páncélszekrényben tárolható.
Páncélszekrényekre, értéktárolókra vonatkozó elõírások: A lemez- vagy páncélszekrényt, páncéltermet a Mabisz elõírásai szerint kell telepíteni.
(* Az értékhatárok A és G fokozat között megduplázód- nak, ha az értéktárolókat ellátják fúrás- és nyitásérzéke- lõvel, és bekötik azokat az elektronikai jelzõrendszerbe.
A IV. kockázati osztályba sorolt vagyontárgyakat tartal- mazó értéktárolókat csak az elektronikai jelzõrend- szerbe bekötve lehet elfogadni!)
IV. Az értékcikkek szállítási szabályai
A IV. kockázati osztályba sorolt vagyontárgyakat a követke- zõk szerint kell szállítani
Biztosítási összeg | Szállítási elõírások |
500 000 Ft-ig | 1 fõ által, tetszõleges módon |
500 001 - 2 000 000 Ft | 1 fõ által, riasztójelzést adó, illetve füst- vagy festékpat- ronos – tehát a pénzt táma- dás esetén letörölhetetlenül megjelölõ – pénzszállító táskával, konténerrel |
2 000 001 - 5 000 000 Ft | 2 fõ által, füst- vagy festék- patronos pénzszállító táská- val, konténerrel |
5 000 000 Ft felett | Csak hatósági engedéllyel rendelkezõ pénzszállító szer- vezet erre a célra kiképzett megbízottja/alkalmazottja végezheti a pénzszállítást. |
V. Vagyonvédelmi fogalmak
1. Helyiség
A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.
2. Törés elleni védelem
Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külsõ oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belsõ oldala is hozzáférhetõ lehet – a belsõ oldalon is) az ajtólap síkjából – vagy a kívülrõl csak roncsolással eltá- volítható zárcímer, szintezõfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.
3. Reteszhúzás elleni védelem
A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó-, vagy elfordítós rigli) ellenállnak a kívülrõl történt feszí- tést követõ elmozdításnak. (Ilyen pl. a facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülrõl beszorított és lecsavarozott ék alkalmazása a nem nyíló szárny alá stb.)
4. Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minõsül a tartószerkezetével együtt
a Mabisz által bevizsgált és ajánlott (minõsített) bizton-
sági lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz biztonsági kategóriájú- ként ajánlott (minõsített). Mindegyiknek minimum
10 000 variációs lehetõséggel kell rendelkeznie.
5. Aktív zárási pont
Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet köz- vetlenül vagy áttételesen, de nyitó-záró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.
6. Passzív zárási pont
Ide tartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók mûködésbe. A forgópántok és
a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendõk.
7. Kiemelés elleni védelem
Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan mûszaki megoldás, amely külsõ oldali támadás esetén megaka- dályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.
8. Be- és kifeszítés elleni védelem
Olyan mûszaki megoldás, amely hatásosan késlelteti, illetve megakadályozza, hogy a nyílászárót kívülrõl be- vagy kifeszítsék. Alapvetõ feltétel a minél jobb záráspon- tosság, de megfelelõ pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.
9. Záráspontosság
Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai között mm-ben mért távolság.
10. Fúrás elleni védelem
Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet
a beépített vagy utólag felszerelt védelmi elemek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet megfúrva sem lesz nyitható.
11. A finomnyitás (letapogatásos nyitás, zárfésülés) elleni védelem
Finomnyitás (letapogatásos nyitás, zárfésülés) ellen védett a zár, ha a nyitást csak a rendeltetésszerû hasz- nálatára szolgáló eszközzel lehet mûködtetni. Ilyen a két vagy több csapsoros, illetve az egyszerre több különbözõ fizikai elven mûködõ zárbetét.
12. Önálló zárási pont
Önálló zárási pontnak csak az egymástól legalább 30 cm- re elhelyezkedõ reteszvasak tekinthetõk.
13. Reteszelési mélység
A zárnyelvnek a fogadó elembe (vasalatba) való hasznos benyúlása.
14. Vagyonvédelmi fóliák
Mindazok a – szakcég által az üvegfelületek belsõ olda- lára telepített – biztonsági fóliák, amelyek az összetörõ üveget egyben tartják.
15. Biztonsági üvegek
A gyártás során több üvegréteg közé helyezett, vagyon- védelmi fóliával ellátott üvegszerkezetek vagy egyéb olyan fényáteresztõ anyagok, amelyeket a rétegössze- tételbõl adódó tulajdonságaik miatt „átdobást gátló” (a régebbi, DIN 52290 szabvány szerinti elnevezéssel A0, A1, A2, A3, az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti elnevezéssel P1A, P2A, P3A, P4A, P5A) vagy „betörést késleltetõ” (B1, B2, B3, illetve P6B, P7B, P8B) minõsítés- sel láttak el.
AHB-12100
Allianz Hungária Biztosító Rt.
00-00-000-000