AHE – 12310/2
Igazságügyi szakértõk szakmai felelõsségbiztosítása
Általános szerzõdési feltételek
AHE – 12310/2
I. A biztosítás tárgya
1. Az Allianz Hungária Biztosítási Zrt. – a céget nyilván- tartó bíróság: a Fõvárosi Bíróság mint cégbíróság, cég- jegyzékszám Cg. 00-00-000000, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – a biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen általá- nos szerzõdési feltételekben meghatározott biztosítási esemény(ek) bekövetkezése esetén a jelen szerzõdési feltételekben szabályozott körben, módon és mértékben a biztosított helyett megtéríti azokat a vagyoni, valamint az élet, a testi épség és az egészség – mint személyhez fûzõdõ jogok – megsértésével okozott nem vagyoni káro- kat, amelyekért a biztosított a magyar anyagi jog szabá- lyai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik.
II. A biztosítási szerzõdés alanyai, a biztosítottak köre
2. A jelen szerzõdési feltételek alkalmazása során bizto- sító az Allianz Hungária Biztosító Zrt.
3. A jelen feltételek alapján létrejött szerzõdés esetén szerzõdõ fél és biztosított a kötvényben név szerint feltün- tetett természetes személy igazságügyi szakértõ, akit az igazságügyi miniszter felvett az Igazságügyi Minisztérium által vezetett igazságügyi szakértõi névjegyzékbe, tevé- kenységét az ügyészségi, a rendõrségi vagy más hatósági, illetve bírósági kirendelés alapján, vagy természetes sze- méllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ jogalannyal megkötött megbízás alapján végzi, és szerepel az Igazságügyi Minisztérium által vezetett szakértõi névjegyzékben, valamint tagja a lakó- helye szerint illetékes területi igazságügyi szakértõi kamarának.
III. Fogalommeghatározás
4. A jelen szerzõdési feltételek alkalmazásában:
sorozatkár:
a) a több, azonos okból bekövetkezett, idõben össze- függõ és egymással ok-okozati összefüggésben álló kár, vagy
b) egy szakértõi véleménynek több ügyben (több meg- bízás vagy több kirendelés, illetve megbízás és kiren- delés során is) történõ felhasználásával okozott kár.
IV. A biztosítási szerzõdés létrejötte
AHE - 12310/2
5. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásá- val jön létre.
6. Írásbeli megállapodás hiányában is létrejön a szerzõ- dés, ha a biztosító az írásbeli ajánlatra tizenöt napon
belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés napjára visszamenõ hatállyal jön létre attól a naptól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselõje részére átadták.
7. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés (6. pont) eltér a jelen általános szerzõdési fel- tételekben foglalt rendelkezésektõl, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést az általános szerzõdési feltételeknek megfelelõen módosít- sák. Ezt a határidõt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a biztosított a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító a szerzõdést az elutasítástól, illetõleg a módo- sító javaslat kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül harminc napra írásban felmondhatja.
8. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma eltér a biztosított ajánlatától, és az elté- rést a biztosított tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre.
Az elsõ bekezdésben foglalt rendelkezést a lényeges elté- résekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a köt- vény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a biztosított figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzõdés az ajánlat tartalmának megfelelõen jön létre.
V. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
9. A biztosítási szerzõdés a felek által megállapított napon lép hatályba. A felek megállapodásának hiányá- ban a biztosítási szerzõdés az azt követõ napon lép hatályba, amikor a szerzõdõ fél az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetõleg amikor
a díj megfizeté-sére vonatkozóan halasztásban álla- podnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bíró- sági úton érvényesíti.
A biztosító a szerzõdés hatálybalépésének napjától viseli a kockázatot. A biztosítási kötvény tartalmazza hatályba- lépés napját.
10. A szerzõdés hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerzõdés létrejött.
11. Ha a szerzõdõ fél a díjat a biztosító képviselõjének fizette meg, a díjat legkésõbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetõleg pénztá- rába beérkezettnek kell tekintetni. A szerzõdõ fél azon- ban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
VI. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idõszak
12. A biztosítási szerzõdést a felek határozatlan idõre kötik meg. A kötvény tartalmazza a biztosítási szerzõdés tartamát.
13. A biztosítási idõszak egy év. A biztosítási évforduló min- den év július 1. napja. A kötvény tartalmazza a biztosítási évforduló napját.
VII. A biztosítási szerzõdés hatálya, a területi és idõbeli hatály
14. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott és a biztosítási szerzõdés hatálya alatt bekövetkezett és a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a bizto- sított által a biztosítónak bejelentett károkra terjed ki.
15. Ha a felelõsségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerzõdõ több egymást követõ idõszakra úgy köt biztosítási szerzõdést, hogy a késõbbi szerzõdés a korábbi megszûnését követõ napon lép hatályba, a biz- tosító a kockázatviselést folyamatosnak tekinti, így a koc- kázatviselés a szerzõdések bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésõbb az utolsó szerzõ- dés megszûnéséig bejelentett károkra terjed ki.
16. A jelen általános szerzõdési feltételek szerint megkö- tött szerzõdés alapján a biztosító a Magyarország terüle- tén végzett tevékenység során Magyarországon okozott és Magyarországon – vagy olyan államban, amely a kár bekö- vetkezésekor az Európai Unió tagja – bekövetkezett károkat téríti meg.
VIII. A biztosítási esemény
17. A biztosítási esemény olyan jövõbeni esemény, amely- nek bekövetkezése bizonytalan. Bekövetkezése esetén
a biztosító a jelen szerzõdési feltételek szerinti szolgálta- tásra köteles.
18. A jelen szerzõdési feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minõsül, ha:
· a biztosított – vagy egy olyan személy, akinek a maga- tartásért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik –
AHE - 12310/2
· az igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére irá- nyuló megbízási szerzõdésben vagy az igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére irányuló kirendelõ határozatban foglalt kötelezettségét
· felróható módon,
· az igazságügyi szakértõi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok megsértésével megszegi,
· és ezzel megbízójának, a kirendelõ ügyészségnek, rendõrségnek vagy más hatóságnak, illetve bíróság- nak, a hatósági (bírósági) eljárás feleinek, illetve bün- tetõeljárásban a gyanúsítottnak/vádlottnak/elítéltnek vagy a sértettnek a vagyonában, életében, testi épsé- gében vagy egészségében kárt okoz.
A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor következik be, ha a fenti bekezdésben felsorolt valamennyi feltétel fennáll.
19. Egy biztosítási eseménynek minõsül a sorozatkár, valamint az, ha a károkozó magatartás több személynek okoz kárt.
20. A biztosítási esemény bekövetkezésének idõpontja az a nap, amikor a kár a károsultnál bekövetkezett, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy a károsult elõször észlelte.
21. A kárbejelentés idõpontja az a nap, amikor a bizto- sított a kárt írásban a biztosítónak bejelentette.
IX. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
22. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
22. 1. A jogszabályban meghatározott felelõsségnél szigorúbb, szerzõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló károkra.
22. 2. A megbízási szerzõdésben, illetve a kirendelésben foglalt feladatok körét meghaladó és/vagy megbízás, illetve kirendelõ határozat nélkül végzett tevékenységgel okozott károkra.
22. 3. A biztosított által engedély nélkül végzett tevékeny- ségbõl eredõ károkra.
22. 4. Arra a kárra, amelyet a biztosított bûncselekmény elkövetésével okozott.
22. 5. Más felelõsségbiztosítással korábban már fede- zetbe vont károkra.
22. 6. A felszámolás, az ingatlan-értékbecslés, a követe- lésbehajtás, a mûalkotások értékbecslése, valamint a vagyonértékelés tárgyában megkötött szerzõdések, illet- ve e tárgykörökben hozott kirendelõ határozatok alapján végzett szakértõi munka során okozott károkra. (Fedezetbe vonására lásd az I. számú záradékot!)
22. 7. A biztosított részére átadott iratokban, tárgyakban, mintákban okozott, illetve keletkezett károkra (pl. meg- rongálódás, vegyülés, más dolgokkal való egyesítés), valamint az ezek elveszésébõl, eltulajdonításából, meg- semmisülésébõl eredõ károkra. (Fedezetbe vonására lásd a II. számú záradékot!)
22. 8. A biztosított, – vagy olyan személy, akinek a maga- tartásért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállásra köteles – kezéhez kifizetett pénz vagy letét
(ingóság/értékpapír) elszámolásával vagy kiadásának elmulasztásával kapcsolatos károkra.
22. 9. Az adatvédelemi szabályok, a szellemi alkotásokhoz fûzõdõ jogok, továbbá a titokvédelmi szabályok (pl. állam- titok, üzleti vagy szolgálati titok) megsértésébõl eredõ károkra.
22. 10. A jogszabály alapján megtérülõ, az állam ellen is érvényesíthetõ károkra.
22. 11. A biztosított, – vagy olyan személy, akinek magatar- tásáért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytál- lásra köteles – által végzett tevékenység során az RU 486 elnevezésû készítmény alkalmazásával okozott károkra.
22. 12. A biztosított – vagy olyan személy, akinek maga- tartásáért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállásra köteles – által végzett génmanipuláció kapcsán keletkezett károkra.
22. 13. A biztosított – vagy olyan személy, akinek tevé- kenységéért a biztosított a magyar jog szabályai szerint helytállásra köteles – által vérátömlesztéssel, vérkészít- mény alkalmazásával okozott károkra.
22. 14. A biztosított- vagy olyan személy, akinek tevékeny- ségéért a biztosított a magyar jog szabályai szerint hely- tállásra köteles – által okozott, HIV-fertõzéssel, illetve AIDS betegséggel kapcsolatos károkra.
22. 15. A kizárólag lelki sérülés alapján elõterjesztett károkra.
22. 16. Az elmaradt vagyoni elõny (kivéve a magánsze- mély rendszeres jövedelmét) jogcímén érvényesített, valamint a szolgáltatás nem megfelelõ teljesítésébõl eredõ következményi károkra.
22. 17. Azokra a károkra, amelyeknek oka:
a) háború, ellenséges invázió, ellenséges országok hábo- rús cselekményei vagy egyéb ellenséges cselekmények (függetlenül attól, hogy a hadüzenetet vagy a hadban állást bejelentették-e), polgárháború, lázadás, forra- dalom, felkelés, statárium, erõszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;
b) sztrájk, felkelés, polgári engedetlenség, illetve munka- helyi zavargás, szabotázs;
c) politikai célzatú erõszakos cselekmény, különös tekintettel a terrorcselekményre;
d) légi jármû és/vagy légi jármû személyzetének elrablása, eltérítése, légi jármû jogellenes hatalomba kerítése, légi jármû személyzetének és/vagy utasainak túszul ejtése;
e) polgári vagy katonai hatóságok által alkalmazott állandó vagy ideiglenes birtokfosztás (elkobzás, lefoglalás, feltartóztatás, államosítás, rekvirálás stb.).
X. A biztosítási összegek. A biztosítási eseményenkénti és az éves biztosítási összeg
AHE - 12310/2
23. Egy adott biztosítási esemény kapcsán a biztosító telje- sítési kötelezettsége legfeljebb a kötvényben meghatározott
· biztosítási eseményenkénti és
· éves
biztosítási összegig terjed.
24. A biztosítónak a biztosítási idõszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számá- tól függetlenül – nem haladhatja meg az adott szerzõdés- ben az adott biztosítási idõszakra meghatározott bizto- sítási összeget.
Ha valamely biztosítási esemény által okozott kár nem haladja meg a biztosítási eseményenként kifizethetõ biztosítási összeget, de a korábbi káresemény(ek) miatt az éves biztosítási összegbõl már kevesebb áll rendelke- zésre, mint az egy eseményre kifizethetõ biztosítási összeg, akkor a biztosító az éves biztosítási összegbõl még rendel- kezésre álló összeg erejéig köteles a teljesítésre.
25. Ha ugyanazon biztosítási esemény kapcsán több személy károsodik, és a megalapozott kárigények együttes összege meghaladja az egy biztosítási eseményre meg- határozott biztosítási összeget vagy az éves biztosítási összeget, akkor az adott szerzõdés alapján kifizethetõ összeget a jogos kárigények arányában fel kell osztani
a károsultak között.
26. A biztosító a biztosítási idõszakonkénti, illetõleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüg- gésben a károsult oldalán felmerõ költségekre.
27. Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító a folyó- sítandó kártérítés mértékét a biztosítási szerzõdésben meghatározott biztosítási összeg figyelembevételével határozza meg.
XI. A járadék tõkésítésének és a tõkeérték megállapításának szabályai
28. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti
a járadék egyösszegû megváltását (tõkésítését). Az egyösszegû megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.
29. A biztosító az egyösszegû megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nõk esetén 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg a szerzõdésben rögzí- tett biztosítási összegbõl még rendelkezésre álló összeg erejéig.
XII. Az önrészesedés
30. Az önrész a kár azon része, amelyet a biztosítási szerzõ- dés alapján a biztosított maga visel. Az önrész mértéke kár- eseményenként a kár 10%-a, de legalább 50 000,- Ft.
31. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár teljes összege a biztosítási eseményenkénti biztosítási össze- get nem haladja meg, akkor a biztosított maga viseli a kárt a kötvényben meghatározott mértékû önrészesedés erejéig.
32. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár tel- jes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget vagy az éves biztosítási összegbõl még rendelkezésre álló összeget, akkor a biztosító szol- gáltatása az önrészesedésnek a kárösszegbõl való levo- nása után legfeljebb a szerzõdésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed. Ha azonban az éves biztosítási összegbõl a kár- eseményenkénti biztosítási összegnél kisebb összeg áll rendelkezésre, akkor a biztosító ezen kisebb összegig áll helyt. Ebben az esetben a biztosított a biztosítási össze- get meghaladó kárigényt maga viseli.
XIII. A biztosítási díj képzésének és megfizetésének szabályai
33. A biztosító a biztosítási díjat kockázatarányosan hatá- rozza meg.
34. A biztosító által vállalt kockázat mértékét befolyásoló tényezõk:
a) az igényelt, káreseményenkénti és éves biztosítási összeg;
b) a biztosított által végzett szakértõi tevékenység;
c) azon személyek száma és az általuk végzett tevékeny- ség, akikért a biztosított a magyar anyagi jog szabá- lyai szerint helytállásra köteles, valamint ezek számá- nak várható változása a biztosítási idõszak alatt;
d) 5 évre visszamenõleg a biztosított által okozott károk adatai (kárelõzmény);
e) a biztosított tevékenységre vonatkozó szakmai és fele- lõsségi szabályok;
f) az ügyfél által a biztosító kérésére a kockázat felméré- séhez megadott egyéb adatok.
35. A biztosított a biztosítási idõszakra vonatkozó díj meg- határozásához szükséges adatokat az ajánlat kitöltésével vagy a biztosító által elõírt egyéb módon, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni.
36. Ha a biztosított a biztosítást 1 000 000,- Ft/kár és
AHE - 12310/2
3 000 000,- Ft/év biztosítási összegre úgy köti meg, hogy éves biztosítási díja a biztosítási évre vonatkozó árbevé- telétõl függ, akkor az árbevétel-kategóriához tartozó sáv túllépése esetén a túllépéstõl számított 30 napon belül köteles a biztosítónak a túllépést, valamint annak mérté- két írásban bejelenteni. A sávtúllépés miatt a biztosító
a szerzõdés megkötésekor (megújításakor) hatályos díj- tábla alapján jogosult a díjváltoztatásra.
37. A biztosított a következõ biztosítási idõszak díjának meghatározásához szükséges adatokra, valamint az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatát adat- közlõ kitöltésével vagy a biztosító által elõírt egyéb módon, írásban, legkésõbb a következõ biztosítási idõszakot megelõzõ 45. napig köteles megküldeni a biztosítónak.
38. A biztosító a biztosított adatközlése (nyilatkozata) alapján határozza meg a biztosítási díjat. A díjat, annak fizetési módját és esedékességét írásban közli a bizto- sítottal.
39. A biztosítottnak a biztosítási idõszak lejártát követõ 90 napon belül közölnie kell a biztosítási idõszak meg- bízásainak, illetve kirendeléseinek számát, az ezekért kapott ellenszolgáltatás értékét, valamint – ha megha- tározható – a polgári peres eljárás esetén a biztosítási idõszak megbízásainak, illetve kirendeléseinek össze- sített pertárgyértékét, szabálysértési vagy büntetõeljárás esetén a szabálysértés(ek), illetve bûncselekmény(ek) minõsítését meghatározó értéket.
40. A biztosítási díj – eltérõ megállapodás hiányában – minden biztosítási idõszakra egy összegben, elõre fize- tendõ. A biztosítási díj a biztosítási idõszak elsõ napján esedékes.
Ha az elsõ biztosítási év törtév, annak díja – eltérõ meg- állapodás hiányában – a szerzõdés létrejöttekor esedékes.
41. A biztosítási díj esedékességétõl számított harmin- cadik nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig
a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított nem kapott halasztást, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
42. A biztosító a szerzõdés megszûnésének és a bírósági út igénybevételének határidejét legfeljebb további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtõl szá- mított harminc nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével írásban felszólítja a fizetésre a biztosítottat.
XIV. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
43. A biztosított a szerzõdéskötéskor köteles a biztosító- val közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges tényt, információt, adatot, körül- ményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, továbbá köteles átadni minden lényeges dokumentumot.
44. A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges az a tény, információ, adat, illetve körülmény, amely a biz-
tosított által végzett szakértõi tevékenységre vonatkozik. Lényeges adatnak minõsül árbevételfüggõ díjszabás
esetén az árbevétel-kategóriához tartozó sáv túllépése. Ebben az esetben a biztosított köteles a 36. pont szerint eljárni.
45. A biztosított a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását, valamint a 43. pont szerinti lénye- ges dokumentumokban, tényekben, információkban, adatokban, körülményekben bekövetkezett változást
– ha e szerzõdési feltételek külön határidõt nem állapí- tanak meg – a változás bekövetkezésétõl számított tizenöt napon belül írásban köteles bejelenteni a biztosítónak.
46. Ha a biztosított olyan dokumentum, tény, információ, adat birtokába kerül, vagy olyan új körülmény lép fel, amely a biztosító kockázatviselése szempontjából lénye- ges, akkor azt – eltérõ rendelkezés hiányában – a tudo- másszerzéstõl számított tizenöt napon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni.
47. A biztosított
a) a mûködési formájában bekövetkezett változást (pl. alkalmazottá válás),
b) a szakértõi tevékenység végzéséhez szükséges enge- délyek, jóváhagyások felfüggesztését, továbbá meg- szûnését,
c) az igazságügyi szakértõi kamarában fennálló tagsá- gának szünetelését, felfüggesztését, megszûnését,
d) az Igazságügyi Minisztérium által vezetett szakértõi névjegyzékbõl való törlését
a változástól, illetve a tudomásszerzéstõl számított
három napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.
48. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötést követõen szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körül- mények változását közlik vele, tizenöt napon belül írás- ban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg
– ha a biztosító a kockázatot nem vállalhatja – a szerzõ- dést harminc napra írásban felmondhatja.
49. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül írásban nem válaszol, a szer- zõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harminca- dik napon megszûnik. Erre a következményre a biztosító köteles figyelmeztetni a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor. Ha a biztosító e jogával nem él, akkor a szerzõdés az eredeti tartalommal marad hatályban.
AHE - 12310/2
50. A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ha a bizto- sított nem teljesíti a jelen fejezetben meghatározott közlési, változásbejelentési kötelezettségét, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, kivéve ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító a szerzõdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
XV. A biztosítási szolgáltatás
51. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben biztosítási eseményenként és biztosítási idõszakonként meghatározott összeghatárig megtéríti a károsult kárait, az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével.
52. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerûségének elbírálásához, valamint az összeg kifizetéséhez szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentumnak a biztosító kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétõl számított harminc napon belül forintban nyújtja a károsult részére.
53. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak
a károsultnak fizetheti, a károsult azonban nem érvénye- sítheti igényét a biztosító ellen.
54. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, ha a károsult követelését õ egyen- lítette ki. A biztosított részérõl vagy nevében történt tel- jesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejûleg az irat másolatát is átadni.
55. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírói, a választottbírósági egyezséget és a peren kívüli egyez- séget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósá- gi/választottbírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben/eljárásban részt vett, vagy a bizto- sított képviseletérõl gondoskodott, vagy a perbeli/eljá- rásbeli részvételrõl elõzetesen írásban lemondott.
XVI. A biztosított kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettsége
56. A biztosított köteles minden tõle elvárható intézke- dést haladéktalanul megtenni a károk megelõzése, elhárítása és enyhítése érdekében, valamint mara- déktalanul betartani a rá vonatkozó jogszabályi, hatósági és egyéb elõírásokat.
57. A biztosító jogosult ellenõrizni vagy ellenõriztetni a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehaj- tását.
XVII. A biztosítási szerzõdés módosítása
58. A biztosítási szerzõdés kizárólag a felek közös meg- egyezésével és csak írásban módosítható.
XVIII. A biztosító teljesítése
59. A biztosított a biztosítási esemény megtörténtét a tudomására jutásától számított öt napon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak. A kárrendezési eljárás során a biztosított köteles megadni a szükséges felvilágo- sításokat a biztosítónak, továbbá köteles lehetõvé tenni azt, hogy a kárbejelentést, illetve a felvilágosítások tar- talmát a biztosító ellenõrizhesse.
60. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
· a kötvényszámot;
· a káresemény leírását (az eljáró ügyészség, rendõrség vagy más hatóság, illetve bíróság megjelölésével);
· a károkozás helyét és idõpontját;
· a kár bekövetkezésének helyét és idõpontját;
· a kárhoz vezetõ cselekményekben résztvevõket, külön megjelölve azon személyeket, akiknek magatartásáért a biztosított helytállásra köteles;
· a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket);
· a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megnevezését;
· a károsult(ak) kárigényének összegét;
· a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült kárigényét;
· a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyeknek átadásához – vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse – a sérült hozzájárulása szüksé- ges (adatvédelem);
· a biztosítottat képviselõ személy nevét, címét, telefon- számát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát;
· a biztosított és a károsult közötti jogviszony fennállá- sát és az annak tartalmát igazoló okiratokat (pl. meg- bízási szerzõdés, hatósági /bírósági/ határozat, jegy- zõkönyv);
· ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje;
· ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belsõ utasításokat;
· minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot és információt, amely az igény jogalapjának, összegszerûségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy megnevezése).
AHE - 12310/2
61. Ha a biztosított csak a kárbejelentést követõen jut a birtokába a biztosító által a kárbejelentéskor vagy azt köve- tõen kért valamely dokumentumnak, ténynek, körül- ménynek, adatnak vagy információnak, akkor azt a
tudomására jutását követõ öt napon belül köteles a biz- tosítónak bejelenteni.
62. A kár bekövetkezését, összegét, továbbá a biztosító helytállási kötelezettségének fennállását és annak össze- gét hitelt érdemlõen igazoló bizonylatokat, jegyzõköny- veket, okiratokat, szakértõi véleményeket és egyéb doku- mentációt a biztosított köteles a neki történt átadástól számított öt napon belül a biztosító rendelkezésére bocsátani.
63. Ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, a biztosított az eljárás során hozott határozatot a kézbesítéstõl számított öt napon belül köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani. Ha a biz- tosított a kézbesített határozattal szemben jogorvoslattal kíván élni, errõl a szándékáról köteles a biztosítót a hatá- rozat átadásával egyidejûleg írásban tájékoztatni, majd a jogorvoslati kérelem benyújtásától számított öt napon belül a jogorvoslatot is köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani.
64. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem teljesíti a jelen fejezetben meghatározott bejelen- tési, tájékoztatási, továbbá adatszolgáltatási kötelezett- ségét, valamint nem teszi lehetõvé a bejelentés és a fel- világosítások tartalmának ellenõrzését, és emiatt lénye- ges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
XIX. A biztosító visszakövetelési joga
65. A biztosító a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított
– vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított felelõsséggel tartozik – a kárt szándékosan
vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
66. A jelen szerzõdés szerint súlyosan gondatlan káro- kozásnak minõsül, ha a biztosított – vagy az, akinek
a magatartásáért a biztosított kártérítési felelõsséggel tartozik –
66. 1. a jogszabályban vagy egyéb kötelezõ elõírásban meghatározott személyi, tárgyi, mûszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel össze- függésben keletkezett.
66. 2. a kárt az igazságügyi szakértõi tevékenységre vonat- kozó szakmai, etikai elõírások kirívóan súlyos megsérté- sével okozta. A kirívó súlyosság megállapítására az az igazságügyi szakértõi kamara jogosult, amelynek a biz- tosított tagja.
66. 3. a károkozó magatartás észlelése után kármegelõ- zési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó
szabályok gondatlan megsértésével megszegte, és a kár, illetve annak egy része megelõzhetõ lett volna a kármege- lõzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabályszerû telje- sítésével. Ebben az esetben a biztosított köteles a mulasz- tással, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére.
66. 4. a kárt az igazságügyi szakértõi tevékenységre vonat- kozó szakmai szabályokban elõírt intézkedések elmulasz- tásával okozta, és a szükséges intézkedéseket a kár bekö- vetkezte elõtt annak ellenére sem tette meg, hogy a biz- tosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövet- kezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levél- ben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvár- ható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.
66.5. a kárt alkohol, illetve kábító- vagy bódulatot keltõ szer hatása, illetve befolyása alatt okozta.
XX. A biztosítási szerzõdés megszûnése, a szerzõdésbõl eredõ igények elévülése
67. A biztosítási szerzõdést bármelyik fél jogosult harminc- napos felmondási idõvel a biztosítási idõszak utolsó napjára felmondani.
68. Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerzõdés hatá- lyának kezdete elõtt bekövetkezett, illetve a bekövetke- zése lehetetlenné vált, vagy megszûnt a biztosítási érdek, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része nem válik hatályossá.
69. Ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt lehetetlenné vált, vagy megszûnt a biztosítási érdek, a szerzõdés, illetve annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik.
70. A biztosító kockázatviselése – a 87. pontban foglaltak kivételével – megszûnik azon a napon, amikor:
a) az igazságügyi szakértõ bejelenti a szakértõi tevékeny- ségének szünetelését az arra illetékes szervnél, vagy
b) az arra illetékes szerv felfüggeszti az igazságügyi szakértõ tevékenységét, vagy
c) megszûnik az igazságügyi szakértõ szakértõi kamarai tagsága, vagy
d) az igazságügyi szakértõt törlik az Igazságügyi Minisz- térium által vezetett szakértõi névjegyzékbõl.
Az érdekmúlás folytán a biztosítási szerzõdés a hónap utolsó napján szûnik meg (l. a 69. pontot).
AHE - 12310/2
71. A biztosítási díj esedékességétõl számított harmin- cadik nap elteltével megszûnik a szerzõdés, ha addig nem fizetik meg a hátralékos díjat, és nem kerül sor a
41. pontban rögzített halasztásra vagy a díj bírósági úton történõ érvényesítésére.
72. A biztosítási szerzõdés megszûnik, ha a biztosított nem fogadja el a biztosító módosító javaslatát (l. a 48. és a 49. pontot).
73. A jelen biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények elévü- lési ideje – a 74. és 75. pontban foglaltakat kivéve – öt év.
74. Ha jogszabály a 73. pontban foglaltakhoz képest rövi- debb elévülési határidõt állapít meg, úgy a jogszabály által meghatározott elévülési idõn belül van lehetõség
a jelen szerzõdésbõl eredõ igények érvényesítésére.
75. Ha jogszabály a jelen szerzõdésbõl eredõ igények érvényesítésére jogvesztõ határidõt állapít meg, és ez öt évnél rövidebb, akkor a jelen szerzõdésbõl eredõ igények érvényesítésére nem az elévülési határidõkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztõ határidõt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.
XXI. A személyes adatok kezelése
76. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgál- tatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adato- kat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmé- ben az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes ada- tokra vonatkozik, amelyek nem minõsülnek különle- ges adatnak.
77. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minõsül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhetõ.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az ügyfél a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerzõdés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Aján- lat/módosítási javaslat/adatközlõ tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplõ személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez.
78. Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthetõ.
79. A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai
Kft.-t (Cg. 00-00-000-000, 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A bizto- sítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átu- talás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a bizto- sítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minõsül. A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység kere- tében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végzõ szemé- lyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végzõ a biz- tosító adatfeldolgozójának minõsül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külsõ cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minõség- ben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezõbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végzõ) megbí- zott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
80. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minõsülõ adatait kizárólag az érintettõl vagy annak törvényes képviselõ- jétõl kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelezõ adatszol- gáltatás teljesítése során történik.
Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását
a jelen általános szerzõdési feltételekhez tartozó ügyfél- tájékoztató tartalmazza.
81. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerzõdésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerzõdési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendel- kezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módo- sítási javaslat/adatközlõ tartalmazza.
AHE - 12310/2
Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbí- tási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében.
A biztosítási szerzõdések megkötésében biztosítási ügy- nökök (a Bit. értelmében függõ biztosításközvetítõk)
mûködnek közre. E személyekkel a biztosítási szerzõ- dés megkötését követõen megszûnhet társaságunk kapcsolata. Annak érdekében, hogy társaságunk ügy- feleit minél teljesebb körben kiszolgálja az ügyfél- adatokat – az ügyfél hozzájárulása esetén – a biztosí- tási szerzõdés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
82. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérõl, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adat- kezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelõ adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés idõtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevérõl,
· címérõl (székhelyérõl),
· adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy
g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
83. Az adatvédelmi kérdésekben történõ tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelõséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1054. Budapest, Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00., Vezérigazgató- ság, Xxxx Xxxxxxx) kérjük eljuttatni.
84. A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoz- tatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
85. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthetõ.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig
a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
XXII. Egyéb rendelkezések
86. A biztosítási szerzõdés megszûnése esetén, legalább 30 nappal a szerzõdés megszûnése elõtt, a biztosított külön díj ellenében, legfeljebb 5 biztosítási évre a bizto- sítási fedezetet kiterjesztheti a szerzõdés megszûnése elõtt végzett tevékenységével a biztosítás hatálya alatt okozott és bekövetkezett károkra. A kötvény tartalmazza a fedezetbe vont idõszakot, valamint az ezen idõszakra vonatkozó és a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, továbbá a biztosítási díjat.
AHE - 12310/2
87. A felek kötelesek együttmûködni annak érdekében, hogy a jogszabály rendelkezése alapján rájuk háruló bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket a beje-
lentésre és/vagy adatszolgáltatásra köteles fél határidõn belül teljesíthesse az eljáró szerv felé.
88. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha írásban tették, és az a bizto- sítóhoz megérkezett. Írásos nyilatkozatnak kell tekintetni a telexen és telefax útján megtett nyilatkozatokat is.
89. A jelen általános szerzõdési feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Allianz Hungária Biztosító Zrt.