Kötelező gépjármű-

Kötelező gépjármű-

felelősségbiztosítás

Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási feltételek

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató és Biztosítási Feltételek

Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató	3	Biztosítási feltételek	7
A biztosítótársaságra vonatkozó adatok Biztosítási időszak és tartam Kockázatviselés kezdete Biztosítási esemény A helytállási kötelezettség mértéke Kizárások Díjfizetés A biztosítási díj változása A szerződés megszűnésének esetei A biztosító szolgáltatásai A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók Kárbejelentés, panaszügyek intézése Társaságunk fizetőképességéről, pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentés közzététele Hatályos jogszabályok Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól	3 3 3 3 3 3 3 4 4 5 5 5 5 6 6 6	2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kivonat) Általános rendelkezések A törvény hatálya Értelmező rendelkezések A gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai A biztosítási kötelezettség A szerződés létrejötte és megszűnése A helytállási kötelezettség és annak mértéke A biztosítási szerződés területi hatálya A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak A biztosító kockázatviselése Díjfizetés Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok Díjtarifa, díjhirdetés A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és kár adatbázis	7 7 7 7 9 9 9 11 12 12 12 13 13 13 14
		Bonus-malus rendszer	14
		Szünetelés	14
		Kártérítési igények érvényesítése	14
		Törvényi engedmény	16
		Visszkereset	16
		Elévülés	17
		Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezések	17
		Belügyminisztérium által vezetett közúti közlekedési nyilvántartás megkeresésével kapcsolatos rendelkezések	17
		21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól (kivonat)	17
		A bonus-malus rendszer általános szabályai	17
		A besorolásra vonatkozó szabályok	18
		1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez	19

1. A biztosítótársaságra vonatkozó adatok UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: 1082 Budapest, Baross u. 1. Levelezési cím: 1380 Budapest Pf. 1076. Telefon: (00-0) 000-0000

Fax: (00-0) 000-0000

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága E-mail: xxxx@xxxxx.xx Internetoldal: xxx.xxxxx.xx

2. Biztosítási idõszak és tartam

A biztosítás határozott, vagy határozatlan időre köt- hető.

Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármű- vek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú. A biztosítási időszak 1 év.

A biztosítási feltételek 16. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben határozott tartamú szerző- dés köthető. A biztosítási időszak megegyezik a koc- kázatviselés kezdete és vége közé eső időszakkal.

3. Kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjá- ban, illetve az üzemben tartói jogosultság keletkezé- sének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjá- ban –, de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerző- dés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

4. Biztosítási esemény

A biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt gép- jármű üzemeltetése során a biztosított által mások- nak okozott kárt téríti meg.

5. A helytállási kötelezettség mértéke

Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-háromszázezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Ügyfél-tájékoztató

kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több kárese- mény egy biztosítási eseménynek minősül.

6. Kizárások

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely:

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak,

b) a károkozó gépjárműben keletkezett,

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illet- ve elmaradt haszonként keletkezett,

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugár- zás káros hatásainak megszüntetését célzó intéz- kedések folytán keletkezett,

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett,

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett,

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett,

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett,

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be,

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nél- kül keletkezett,

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott,

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

7. Díjfizetés

A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

A biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdeté- nek napján esedékes. A folytatólagos díjrészlet az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

miatti károk esetén káreseményenként hatmillió- négyszázötvenezer eurónak megfelelő forintösszeg- határig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat. Ha a biztosított a kárt más tagállam terül- etén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a bizto- sító helytállási kötelezettségének mértéke a kárese- mény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiz- tosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettsé- gének mértéke magasabb a káresemény helye szeri- nti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási

Ha a szerződő fél közlési vagy együttműködési kötele- zettségének megsértése miatt a szerződés díja a koc- kázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ese- dékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosí- tási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj). Az egyszeri díj a koc- kázatviselés kezdetének napján esedékes.

Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat a felszólí- tás ellenére is csak részben fizeti meg, és a befizetett díjjal arányos időtartam a hatvan napot nem haladja meg, úgy a szerződés az esedékességtől számított

60. napon szűnik meg. Ha viszont a befizetett díjjal arányos időtartam több mint hatvan nap, akkor a szerződés ennek az időtartamnak az utolsó napján szűnik meg.

A biztosítás díja az alábbi módon és gyakorisággal fizethető:

– készpénz átutalási megbízással (csekk);

– átutalással;

– csoportos beszedési megbízással negyedéves, féléves és éves gyakoriság mellett.

A díjfizetés módjára és gyakoriságára vonatkozó egyes speciális rendelkezéseket a biztosító adott évre érvényes díjszabása tartalmazza.

Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tar- tama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzem- ben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – meg- kötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. A szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonat- kozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonat- kozásában a türelmi időre járó díjat.

Ha az üzemben tartó fedezetlenségi díj fizetésére is köteles, a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj tel- jes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat. Amennyiben a szerződő a biztosí- tási díj megfizetésén kívül fedezetlenségi díj fizetésére is köteles, a befizetett díjat a biztosító először a fede- zetlenségi díjra számolja el, és az ezek után fennmara- dó összeget írja jóvá az új szerződésen.

8. A biztosítási díj változása

A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját meg- előző 50. napig elküldött írásos értesítőben tájékoz- tatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpont- jában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

Ha a biztosítási ajánlat a díjtarifától eltér, a biztosító az ajánlat átadásától számított 15 napon belül iga- zolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosu- lásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosí- tott ajánlat szerint létrejön.

A biztosító a díjat az adott biztosítási időszak alatt

– a kockázatviselés kezdetétől számított 60 napon belül – megváltoztathatja, ha a szerződés díja a szerződőnek a szerződés megkötésekor fennálló

közlési vagy együttműködési kötelezettségének meg- sértése következtében tér el a díjtarifa szerint megál- lapítandó díjtól.

Módosulás kártörténeti adatban bekövetkezett vál- tozás miatt

Új szerződés esetében akkor módosul a biztosítási díj, ha az ajánlattétel és a kockázatviselés kezdete közötti időszakban a – 21/2011 NGM rendelet 1.§ 2. pontja szerinti – kártörténeti adatban változás követ- kezett be. Korábbi szerződés esetében akkor módo- sul a biztosítási díj, ha a díjértesítő kiállítása és az új biztosítási időszak közötti időszakban a – 21/2011 NGM rendelet 1.§ 2. pontja szerinti – kártörténeti adatban változás következett be.

9. A szerzõdés megszûnésének esetei

Felmondás

A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosító írásban, a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alapján – elektronikus úton indokolás nélkül fel- mondhatja. A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

Közös megegyezés

A biztosítási időszakon belül a szerződő felek a biz- tosítási szerződést közös megegyezéssel is megszün- tethetik.

Érdekmúlás

A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a jármű- nyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés a xxxxx, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelke- dését vagy hatósági eljárásban hozott döntés végle- gessé válását követő harmincadik napon érdekmúlás- sal megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be. Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.

Díjnemfizetés

Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat, a fede- zetlenségi díjat nem fizeti meg, a biztosító a díj ese- dékességétől számított 30. nap elteltéig – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredmény- telen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől szá- mított 60. napon megszűnik.

Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat a felszólí-

tás ellenére is csak részben fizeti meg, és a befizetett díjjal arányos időtartam a hatvan napot nem haladja meg, úgy a szerződés az esedékességtől számított 60. napon szűnik meg. Ha viszont a befizetett díjjal ará- nyos időtartam több mint hatvan nap, akkor a szerződés ennek az időtartamnak az utolsó napján szűnik meg.

Határozott időtartam eltelte

A határozott időtartamra kötött szerződés a szerző- désben meghatározott biztosítási időtartam elteltével megszűnik.

10. A biztosító szolgáltatásai

A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetet- len dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben fog- lalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

A biztosító egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

A kárösszeg meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a biztosítási feltételek 32/A. és 32/B.

§-ai tartalmazzák.

11. A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonatkozó tudnivalók

A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titoknak minősülő adataira vonatkozó adatkezelési szabályo- kat az Adatkezelési tájékoztató c. dokumentum tar- talmazza.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni mindazon személyek vagy szervezetek, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendelkezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listáját az Adatkezelési tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmazza. A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoz- tató az xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájékoztató tartalma és az adatfeldol- gozó partnerek, viszontbiztosítók listája a jogszabályi változások és a Biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől függően változhat.

12. Kárbejelentés, panaszügyek intézése

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos kérdések, kárbe- jelentés esetén Ügyfélszolgálatunk rendelkezésre áll. Ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Telefon: (x00-0) 000-0000

A biztosító működésével vagy szolgáltatásának telje- sítésével kapcsolatos panaszokat

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. levelezési cím: 1380 Budapest Pf. 1076.

telefonszám: (x00-0) 000-0000

b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Szóbeli panasz:

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító jegyzőköny- vet vesz fel. Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegy- zőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egy másolati példá- nyát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a biztosító a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt a panaszosnak megküldi. Ebben az esetben a biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügyfélnek.

Írásbeli panasz:

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

Amennyiben a fogyasztó a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet

a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi ren- delkezések megsértésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordul- hat az alábbi elérhetőségeken:

levelezési cím: 1534 Budapest BKKP, Pf.: 777. telefonszám: (+36-80) 203-776

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatá- saival és megszűnésével, továbbá a szerződéssze- géssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt az alábbi elérhetőségeken kezdeményezhet eljárást:

levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172 telefon: (+36-80) 203-776

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körén kívül jár el.

Peres eljárás a 2016. évi CXXX. törvény (Polgári Per- rendtartás) szerint illetékes bíróság előtt kezdemé- nyezhető.

Társaságunk felügyeleti szerve Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777.

13. A biztosító fizetőképességéről, pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentés közzététele

A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyze- téről készült éves jelentést a xxx.xxxxx.xx honlapon teszi közzé.

14. Hatályos jogszabályok

Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendel- kezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, így különösen a 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.), a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv), a 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az irányadó jogszabályok (különösen a Gfbt. és az annak felhatalmazása alapján alkotott rendeletek) változása esetén a jelen feltételek rendel- kezéseinek és a hatályos jogszabályok kötelező érvé- nyű előírásainak esetleges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók. A jogszabályok változásá- ról a biztosító nem köteles tájékoztatni a szerződőt. Az eljárás nyelve a magyar.

15. Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől bizto- sítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosító- tól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közremű- ködni.

16. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Károkozó biztosított jogi képviseleti költségeinek viselésére vonatkozó rendelkezés:

A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költ- ségeit nem téríti meg.

Az első díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések: A biztosítás első díjrészlete a kötvény kiállításának napján, amennyiben a kötvény kiállításának napja korábbi, mint a kockázatviselés kezdete, a kockázat- viselés kezdetének napján esedékes.

Belügyminisztérium által vezetett közúti közlekedési nyilvántartás megkeresésével kapcsolatos rendel- kezések Biztosító a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a gépjárműre vonatkozó adatokat a Belügyminisztérium által vezetett közúti közlekedési nyilvántartásból lekéri.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Biztosítási Feltételek

A biztosítótársaságra vonatkozó adatok

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.

Levelezési cím: H-1380 Budapest Pf. 1076. Telefon: (00-0) 000-0000

Cégjegyzékszám: 00-00-000000 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

E-mail: xxxx@xxxxx.xx Internetoldal: xxx.xxxxx.xx

A biztosító jelen szerződési feltétele a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény ren- delkezéseiben foglaltakra figyelemmel készült, a jogsza- bály szövegének módosítása nélkül, annak számozásának megtartásával, csak a szerződő felek jogait és kötelezett- ségeit érintő rendelkezések figyelembevételével.

Jelen biztosítási feltétel nem tartalmazza a gépjárműflot- tára vonatkozó rendelkezéseket és a szerződő felek jogait és kötelezettségeit nem érintő rendelkezéseket.

2009. évi LXII. törvény a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiz- tosításról (kivonat)

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország

– tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítási szerződésre;

b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nem- zeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiak- ban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;

d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiak- ban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és vármegyei kormány- hivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiak- ban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben sza- bályozott tevékenységére.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbizto- sítási szerződésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyaror- szág területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályo- kat állapít meg.

Értelmezõ rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiz- tosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nem- zeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában enge- délyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben fog- laltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatá- sára jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzem- ben tartója és a gépjárművet vezető személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjár- mű-kategóriánként, és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként, a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekci- ós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meg- határozott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biz- tosítási szerződés;

6. a) e-kárbejelentő: a MABISZ által üzemeltetett, a köte- lező gépjármű felelősségbiztosítási káresemények bejelen- tésére szolgáló online formában működtetett informatikai megoldás;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában kockázat- viselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatáro- zott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, vala- mint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerék- pár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fenn- maradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás idő- pontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja;

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzem-

ben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltéte- leként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótko- csi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmoto- ros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek szá- mára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatáro- xxxx xxxxxxx;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbizto- sítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának nap- jáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kárté- rítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e tör- vényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdeké- ben létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azo- nosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendel- kezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismer- hetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk ren- dezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosí- tási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagál- lamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kap- csolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhe- lye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosí- tónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szer- ződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjár- művével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szem- ben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény sze- rinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszí- rozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötele- zettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott

korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosí- tási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük sze- rinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek felada- ta a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkár- tyarendszer valamely országában elszenvedett kára kap- csán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési meg- bízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatáro- zott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amen- nyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes ható- sági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem ren- delhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, vala- mint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatá- rozott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrende- zési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbí- zott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásá- val a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjár- mű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szerve- zete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási meg- állapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koor- dinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulaj- donjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idő- tartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti orszá- gától eltérő – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű- felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfo- gadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó mara- dandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészség- romlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a köte- lezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló meg- állapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideigle- nes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi sze- mély, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvanna- pos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amenynyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;

35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfoga- dott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjár- mű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfe- lelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelős- ségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megálla- podások alapján az ezen megállapodásokban részes orszá- gok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatósá- gai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazo- lásául elfogadják.

3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsé- relem és a sérelemdíj is értendő.

3/B. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelő- ző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazá- sával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

A GÉPJÁRMÛ-FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI

A GÉPJÁRMÛ-FELELÕSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A biztosítási kötelezettség

4. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzem- ben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesí- tett gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti bizto- sítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fede- zetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpont- jától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból

történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatá- rozott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulaj- donosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdé- sében meghatározottak szerint változik, a biztosítási köte- lezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatvise- lés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekez- désében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő naptól terheli.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási köte- lezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés leg- később a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emel- kedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyi- ben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország

– köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e tör- vény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerzõdés létrejötte és megszûnése

5. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosá- nak, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köte- les elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama

alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerző- dés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakö-

tött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerző- dése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő bizto- sítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. § (1) A szerződés a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl úgy is létrejön, ha a szerződő üzem- ben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek meg- felelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosí- tó által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalom- mal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdé- sében meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal

– az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre törté- nő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében megha- tározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a bizto- sítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának idő- pontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot,

köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javas- latnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának meg- felelően jön létre.

(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köte- les az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.

7. § (1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utol- só napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nap- pal megelőzően a) a biztosító írásban,

b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megál- lapodása alapján – elektronikus úton indokolás nélkül felmondhatja.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben megha- tározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös meg- egyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű for- galomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság meg- szűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott dön- tést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés

– a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárás- ban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az idő- pontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.

(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutód- lással történő megszűnése miatt következik be, a szerző- dés érdekmúlással nem szűnik meg.

8. § (1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosí- tót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gép- jármű tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezett- sége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a jár- műnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről

– e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyi-

dejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában sze- replő gépjárművek vagy rendszámok vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rend- számtáblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének, továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzéséről a kötvénynyilvántartó szerv elektro- nikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe vesz.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzem- ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdon- jog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazo- ló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges meg- szüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő meg- szűnés esetének kivételével – a biztosítási szerződés meg- szűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rende- letben meghatározott bonus-malus besorolásáról a meg- szűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. § (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó

napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző bizto- sítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát továb- bá, – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele

– a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fede- zetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biz- tosítóval vagy annak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gép- jármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – idő- pontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. § (1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye vissza- vonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló dön- tést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer- ződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevé- kenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szer- ződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg

– az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját meg- előző napon megszűnik.

(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgá- latára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szem- ben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üze- meltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a káro- sultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-háromszázezer eurónak meg- felelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-négyszázötvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt idő- szakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy

a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást

kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosí- tási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke maga- sabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződés- ben vállaltösszeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13.

§ (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igény- nek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeér- tékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összeg- nél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményen- kénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási öszszeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosí- tónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egész- ségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifi- zetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési ös- szeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítá- si összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosz- tásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az eset- ben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletke- zett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi haszná- latára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szem- beni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásai- nak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás követ- keztében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlás- ból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

A biztosítási szerzõdés idõbeli hatálya, és a biztosítási idõszak

16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjár- művek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forga- lomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továb- bá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négy- kerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erő- gép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerző- dés köthető.

17. § (1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meg- határozottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig ter- jedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtar- tama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a koc- kázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biz- tosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezés- re álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról. (4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy

a) a díjtarifája – a 23.§ (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szer- ződésnek minősül, továbbá

b) a 24.§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szer- ződő javára a 23.§ (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerző- dő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

A biztosítási szerzõdés területi hatálya

18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártya rendszer azon országai- nak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fede- zet) a felek által a szerződésben meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjá- ban, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogo- sultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett

– időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződés- ben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerző- dés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a bizto- sítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfo- gadó nyilatkozata szükséges.

(3) Xxxxxx a biztosító által egyoldalúan, a másik fél köz- reműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrész- let) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetet- len részévé teszi.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzem- ben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyilvántar- tásba bejegyzett – időpontjában szűnik meg.

(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a nemperes eljárásban hozott döntés jogerő- re emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös meg- egyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási idő- szak végére történő felmondása esetén a biztosítási idő- szak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer- ződés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kocká- zatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésé- nek kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi enge- dély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzété- telének napja.

Díjfizetés

20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtar- tamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biz- tosítót (egyszeri díj).

21. § (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatóla- gos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díj- részlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedé- kes.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülön- bözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biz- tosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szer- ződésben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesí- tésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredmény- telen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatva- nadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon érte- sítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítá- si időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szer- ződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudo- másszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó

meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezet- lenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatá- rozottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedé- kes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj egyösszegű teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezet- lenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, rész- letfizetési lehetőséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatáro- zott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekez- désében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak

– a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tari- fáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fede- zetlenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tari- fájának a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdés- ben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alap- xxx xxxxxxxx ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtat- hatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következté- ben tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötése- kor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségé- nek megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a koc- kázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskö- téskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatvi- selés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalma- zandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatko- zásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvanna- pos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalma- zandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének ren- deletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyide- jűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalma- zandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel

rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szem- pontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24.

§ (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkal- mazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzá- férhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalma- zandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módo- suló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különb- ségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerző- désnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett infor- mációk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén bete- kintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnap- xxx xxxxxxxxxxxx díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és kár- adatbázis

24/A. § (1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. §

(9) bekezdésében meghatározott céljai elérésének előmoz- dítása és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcsolódó, a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbázist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.

(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes ada- tot nem tartalmaz.

(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a követke- ző adatköröket tartalmazza:

a) a szerződések és a részkárok azonosítói,

b) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,

d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.

(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díj hirdetés- hez szükséges biztosításmatematikai számítások elvégzé- séhez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgálta- tást teljesítő biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesített szerződés- és káradatokat igényelhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített formában teljesíti, hogy az adatok kellő- en részletezettek maradjanak a biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy

üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosí- tása ne váljon lehetővé.

(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető ada- tok köre a következőkre terjed ki:

a) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,

d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.

(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekérdező-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.

(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

Bonus-malus rendszer

25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazo- dó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörté- neti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. § (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántar- tásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivo- násra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideigle- nes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpont- járól a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idő- pontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától szá- mított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egy éves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessé- ge – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szü- netelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésé- nek tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötele- zettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nem- zeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalaní- tási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt

az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződés- szegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alap- ján érvényesíthető további kártérítési igényét.

28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kárta- lanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíte- ni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) ren- delkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhe- lyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a sze- mély, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontja- iban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lénye- ges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátá- sa céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a a Kártalanítási Szervezethez, a MABISZ mint az e-kárbejelentő működte- tője részére, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyug- díjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől,

illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztá- sa esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhi- báján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkez- ményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelő- jével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biz- tosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figye- lembevételével.

30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrende- zéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körül- mények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével

– 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatáro- zottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a baleset- ben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes bizto-

sítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézke- dés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelő- jének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoz- tatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljá- rásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjé- nek bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla keze- lője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredmé- nyéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolat- ban a konkrét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények ren- dezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levele- zője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártéríté- si igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékozta- tást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglal- tak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős íté- let hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meg- határozott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közöt- ti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős meg- ítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előze- tes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költ- ségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve

– amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összeg- ről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállítá- sához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a káro- sult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű hely- reállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyag- költségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjár- mű megjavíttatása helyett, az (1) bekezdés szerinti mérté- kű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fenn- áll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítá- sa műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjár- mű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

Törvényi engedmény

33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kár- talanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérí- tett összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Visszkereset

34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. §

(6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a Kár- talanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezeté- sét ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedél- lyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető eseté- ben a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyo- san elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyez- tetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbe- jelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a meg- térítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemze- ti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfel- jebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha a a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, vala- mint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meg- határozott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kár- talanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvé- nyesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettsé- gét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelé- sét az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfel- jebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

A Gfbt. szabályai a biztosítási tevékenységrõl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 121.§ és 4. számú melléklete alapján az alábbiakkal egészülnek ki.

Fedezetlenségi díj megfizetésével kapcsolatos tudnivalók

Amennyiben a szerződő a biztosítási díj megfizetésén kívül fedezetlenségi díj fizetésére is köteles, a befizetett díjat a biztosító a fedezetlenségi díjra számolja el, és az ezek után fennmaradó összeget írja jóvá az új szerződésen.

Biztosítási díj megfizetésének módja, gyakorisága, az elsõ díjrészlet esedékessége

A biztosítás díja az alábbi módon és gyakorisággal fizethető:

– a biztosító által küldött készpénzátutalási megbízással (csekk);

– átutalással;

– csoportos beszedési megbízással

havi, negyedéves, féléves és éves gyakoriság mellett.

A díjfizetés módjára és gyakoriságára vonatkozó egyes spe- ciális rendelkezéseket a biztosító adott évre érvényes díj- szabása tartalmazza.

A biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetének napján esedékes. A folytatólagos díjrészlet az adott díjfi- zetési időszaknak az első napján esedékes. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj). Az egyszeri díj a kockázatviselés kezdetének napján esedékes.

Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat a felszólítás ellenére is csak részben fizeti meg, és a befizetett díjjal arányos időtartam a hatvan napot nem haladja meg, úgy a szerződés az esedékességtől számított 60. napon szűnik meg. Ha viszont a befizetett díjjal arányos időtartam több mint hatvan nap, akkor a szerződés ennek az időtartamnak az utolsó napján szűnik meg.

Elévülés

Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezések

Értelmező rendelkezések

Fogyasztó: Fogyasztónak az a természetes személy minő- sül, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújt- ják, továbbá aki a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.

Távközlő eszköz: Távközlő eszköznek minősül bármely esz- köz, amely alkalmas a felek távollétében – a szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére.

A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezések hatálya A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezéseket azon biztosítási szerződésre kell alkalmazni, amelyet a biztosító és a fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés kere- tében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag távközlő eszközt alkalmaz.

Felmondási jog

A fogyasztó jogosult a távértékesítés keretében kötött biz- tosítási szerződést a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül felmondani. A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (H-1380 Budapest Pf. 1076.), vagy a (00-0) 000-0000 fax számra kell küldeni. A bizto- sítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írás- beli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik.

Amennyiben a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylege- sen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetett összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – ará- nyosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilat- kozat kézhezvételét követően, de legkésőbb 30 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Belügyminisztérium által vezetett közúti közlekedési nyil- vántartás megkeresésével kapcsolatos rendelkezések

Biztosító a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosítá- sához, állományban tartásához, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a gépjárműre vonatkozó adatokat a Belügyminisztérium által vezetett közúti közlekedési nyilvántartásból lekéri.

Károkozó biztosított jogi képviseleti költségeinek viselésé- re vonatkozó rendelkezés

A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költsége- it nem téríti meg.

Ezen kiegészítések az egyes biztosítók esetén eltérhetnek. 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet

a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a

kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól (kivonat)

1. A bonus-malus rendszer általános szabályai

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kár- mentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;

2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződé- ses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítés alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elis- mert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (az első kárkifi- zetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzemben tartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szerző- déses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

2. § (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gép- jármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. mellék- let szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus- malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás). (3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figye- lembe veheti.

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer sze- rint nyilvántartani.

3. § (1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus- malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osz- tályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem hasz- nálható fel.

(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel oko- zott kár a szerződés besorolását nem érinti.

2. A besorolásra vonatkozó szabályok

4. § (1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szer- ződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés beso- rolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)–(5) bekez- désben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.

(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osz- tályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási idő- szak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti idő- tartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartó- nak az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jog- erős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés meg- szűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyan- azon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendel- kezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a ked- vezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolá- sú gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási idő- szak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötele- zettségek számának figyelembevételével.

5. § (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiá- nyában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét köve- tő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tör- vényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosí- tó a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biz- tosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (koc- kázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján álla- pítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyi- dejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus beso- rolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzem- ben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkoza- ta szerinti besorolástól eltér.

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés beso- rolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosítha-

tók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kez- detét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántar- tásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére vis- szamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozó- an valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kár- nyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

5/A. § Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolá- sát, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazo- nosításához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilván- tartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére vissza- menő hatállyal megállapítani.

6. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást

a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe ven- ni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosító- nál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerő- sen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolá- sokat veheti figyelembe.

7. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosító- nak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesíté- sét követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosító- nak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak meg- fizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfize- tett kárösszeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.

8. § (1) A biztosító – az igénylő erre irányuló meghatal- mazása esetén – megkeresi a kárnyilvántartó szervet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51. § (10) bekezdésében meghatározott iga- zolás kiadása érdekében.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges adatok a biztosító rendelkezésére állnak, az igazolást a kárnyilvántartó szerv megkeresése nélkül a biztosító is kiadhatja.

1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorke- rékpár esetén

Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezõgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály	A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

A személyes adatok kezelésére és a titokvédelemre vonat- kozó tudnivalók

A biztosító ügyfelei személyes és biztosítási titoknak minő- sülő adataira vonatkozó adatkezelési szabályokat az Adatkezelési tájékoztató c. dokumentum tartalmazza.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megis- merni mindazon személyek vagy szervezetek, akikkel szemben a Biztosítónak a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit. rendelkezései szerint nem áll fenn. Ezen szervezetek listáját az Adatkezelési tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmazza.

A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illet- ve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája, valamint a legfrissebb Adatkezelési tájékoztató az xxxxx.xx/ adatvedelem weboldalon érhető el. Az Adatkezelési tájé- koztató tartalma és az adatfeldolgozó partnerek, viszont-

biztosítók listája a jogszabályi változások és a Biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől függően változhat.

Kárbejelentés, panaszügyek intézése

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos kérdések, kárbeje- lentés esetén Ügyfélszolgálatunk rendelkezésre áll.

Ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Tel.: (x00-0) 000-0000

A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésé- vel kapcsolatos panaszokat

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. levelezési cím: 1380 Budapest Pf. 1076.

telefonszám: (x00-0) 000-0000

b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

Szóbeli panasz:

A biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz azonnali kivizsgálá- sa nem lehetséges, a biztosító jegyzőkönyvet vesz fel. Ha a szerződő illetve a biztosított a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a biztosító a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt a panaszosnak megküldi. Ebben az esetben a biztosító a panaszra adott, indoklással ellátott választ a szóbeli panasz közlését követő 30 napon belül küldi meg az ügy- félnek.

Írásbeli panasz:

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

Amennyiben a fogyasztó a biztosítóhoz benyújtott pana- szára adott válasszal nem ért egyet

a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat az alábbi elérhetősé- geken:

levelezési cím: 1534 Budapest BKKP, Pf.: 777. telefonszám: (+36-80) 203-776

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt az alábbi elérhetősége- ken kezdeményezhet eljárást:

levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172 telefon: (+36-80) 203-776

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

Peres eljárás a 2016. évi CXXX. törvény (Polgári Perrendtartás) szerint illetékes bíróság előtt kezdeményez- hető.

Társaságunk felügyeleti szerve Magyar Nemzeti Bank

székhely: 1122 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 0.

levélcím: 1850 Budapest

központi telefonszám: x00-00-000-000 e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

honlap: xxx.xxx.xx

A biztosító fizetőképességéről, pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentés közzététele

A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről készült éves jelentést a xxx.xxxxx.xx honlapon teszi közzé.

Hatályos jogszabályok

Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben a vonatkozó hatályos jogszabályok, így külö- nösen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.), a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az irányadó jogszabályok (különösen a Gfbt. és az annak felhatalmazása alapján alkotott rendeletek) változása esetén a jelen feltételek rendelkezéseinek és a hatályos jogszabályok kötelező érvényű előírásainak eset- leges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók. A jogszabályok változásáról a biztosító nem köteles tájékoz- tatni a szerződőt. Az eljárás nyelve a magyar.

Biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezések

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyféltől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügy- félnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Károkozó biztosított jogi képviseleti költségeinek viselésé- re vonatkozó rendelkezés:

A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költsége- it nem téríti meg.

Az első díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések:

A biztosítás első díjrészlete a kötvény kiállításának napján, amennyiben a kötvény kiállításának napja korábbi, mint a kockázatviselés kezdete, a kockázatviselés kezdetének napján esedékes.

Belügyminisztérium által vezetett közúti közlekedési nyil- vántartás megkeresésével kapcsolatos rendelkezések: Biztosító a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosítá- sához, állományban tartásához, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a gépjárműre vonatkozó adatokat a Belügyminisztérium által vezetett közúti közlekedési nyilvántartásból lekéri.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Hatályos: 2023. március 1-től 20 Xx.xx.: U41100/30

Adatkezelési tájékoztató

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továb- biakban „Biztosító”), mint adatkezelő az érintetteket az adatkezelés megkezdése előtt a jelen adatkezelési tájékoz- tató útján tájékoztatja a személyes adatok kezelésével kapcsolatban az adatkezelési célokról, jogalapokról, az adatkezelések időtartamáról és a kezelt adatok köréről, az adatkezelésekkel kapcsolatos érintetti jogokról, valamint a jogorvoslati lehetőségekről.

A Biztosító magára nézve kötelezőnek ismeri el a jelen adatkezelési tájékoztató tartalmát, és kötelezettséget vál- lal arra, hogy a tevékenységével kapcsolatban minden adatkezelés megfelel a jelen tájékoztatóban és a hatályos jogszabályokban meghatározott elvárásoknak, így különö- sen az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: „Adatvédelmi rendelet” vagy „GDPR”), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: „Infotv.”) és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: „Bit.”) rendelkezéseinek.

A Biztosító fenntartja magának a jogot a jelen tájékoztató módosítására, amelyről honlapján (xxx.xxxxx.xx) keresz- tül kellő időben értesíti az érintetteket. Tájékoztatjuk, hogy Ön a honlapot személyes adat megadása nélkül láto- gathatja, megismerkedhet a Biztosító termékeivel, szolgál- tatásaival.

Az adatkezelő: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Társaság székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1. Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 10491984-4-44.

Nyilvántartja: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1076

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. adatvé- delmi tisztviselőjének elérhetősége:

1082 Budapest, Baross u. 1.

Email cím: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

Postacím: 1380 Budapest, Pf. 1076

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A személyes adatok tárolása és feldolgozása a Biztosító székhelyén, telephelyein, az adatfeldolgozást végző szol- gáltatók, viszontbiztosítók telephelyein, valamint a Biztosítóval esetlegesen közös adatkezelést folytató part- nerek telephelyein történhet az Európai Gazdasági Térség területén belül.

A Biztosító személyes adatkezelési tevékenységeit oly módon alakítja ki, hogy mindenkor teljesüljenek az Adatvédelmi Rendelet 5. cikkében foglalt adatkezelési alapelvek, azaz biztosítja a személyes adatok kezelésének jogszerűségét, tisztességességét, átláthatóságát, az adatok kezelésének célhoz kötöttségét, az adattakarékosságot (adatminimalizálás), azok pontosságát, tárolásuk időtarta- mának korlátozottságát, valamint bizalmasságukat. Ezen

alapelvek megvalósulásáért a Biztosító felel, és ezekért elszámoltatható.

A Biztosító, a biztosításközvetítő jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartá- sával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megköté- séhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosí- tási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásá- val végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfe- let nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére előny nem nyújtható.

A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatko- zó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szer- ződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Társaságunk az Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1) bekez- dés f) pontja szerinti jogos érdek alapján is kezel szemé- lyes adatokat. Ezen jogalap alkalmazásához Társaságunk elvégezte az ún. érdekmérlegelési tesztet. Az érdekmérle- gelési teszt egy három lépcsős folyamat, melynek során azonosítani kell a Biztosító jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját képező érintetti érdekeket, alapvető jogokat és szabadságokat, végül a súlyozás elvégzése alap- ján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e a személyes adat. A jelen tájékoztatóban az egyes, jogos érdeken alapuló adatkezelések esetében elvégzett érdekmérlegelési teszte- ket Társaságunk honlapján, az Adatvédelem oldalon ismerheti meg az érintett, melyekből megállapítható annak eredménye, és kitűnik, hogy a személyes adatok kezelése miért korlátozza arányosan az érintettek alapvető jogait és szabadságait.

Az érintetti jogok gyakorlásáról teljes körű tájékoztatást a

III. Érintett jogai, jogorvoslati lehetőségek c. fejezetben talál, az egyes adatkezeléseknél az arra jellemző érintetti jogokat kiemeljük.

Általános fogalmak

1. „Személyes adat”: azonosított vagy azonosítható termé- szetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely informá- ció; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosí- tó vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

2. „Személyes adatok különleges kategóriái”: A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexu- ális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó szemé- lyes adatok, melyek kezelése tilos. Különleges adatkategó- riának minősül továbbá a büntetőjogi felelősség megálla-

pítására, bűncselekményekre vonatkozó személyes adat, valamint fokozott védelem alatt állnak a gyermekek sze- mélyes adatai.

3. „Adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt szemé- lyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

4. „Adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállomá- nyokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, köz- lés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hoz- záférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcso- lás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.

5. „Az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából.

6. „Profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelé- sének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizo- nyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a mun- kahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.

7. „Álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtéte- lével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható termé- szetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni.

8. „Nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.

9. „Adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, köz- hatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önál- lóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkeze- lés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog hatá- rozza meg, a Biztosítót vagy a Biztosító kijelölésére vonat- kozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

10. „Adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a Biztosító nevében személyes adatokat kezel.

11. „Címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közha- talmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közha- talmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adat- védelmi szabályoknak.

12. „Harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, a Biztosítóval, az adatfel- dolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik a Biztosító

vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

13. „Az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

14. „Genetikai adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájá- ra vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes sze- mélyből vett biológiai minta elemzéséből ered.

15. „Biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes sze- mély egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat.

16. „Egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról.

17. „Vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató termé- szetes vagy jogi személy, függetlenül a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is.

18. „Vállalkozáscsoport”: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások.

19. „Felügyeleti hatóság”: egy tagállam által az 51. cikk- nek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv.

20. „Biztosítási titok”: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a Biztosító, a biztosításközvetítő rendel- kezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a viszontbiztosító a Biztosított által bármilyen formában megadott személyes adatot – értve ezalatt az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatot is – biztosítási titok- ként kezeli és dolgozza fel. Ezen adatok mind a fennálló, mind a már megszűnt biztosítási szerződések esetén biz- tosítási titoknak minősülnek.

21. „Közvetlen üzletszerzés” (direkt marketing): azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett, tájékoztató tevékenységeknek és kiegészítő szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja termékek vagy szolgáltatá- sok értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzé- sével közvetlen kapcsolatban álló, a gazdasági reklámtevé- kenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 3. §-ának

d) pontja szerinti reklám továbbítása a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek (a továbbiakban együtt: ügyfelek) részére.

22. „Eütv.” Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény.

23. „Számviteli törvény” A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.

24. „Pmt.” A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény.

25. „Eker tv.” Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatá- sok, valamint az információs társadalommal összefüggő

szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Eker tv.).

26. „Grt.” A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltét- eleiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény.

27. „Távért tv.” A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. Évi XXV. törvény.

28. „Szvmt.” A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény.

29. „Ptk.” A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

30. „Kit”.: 2017. évi LII. törvény az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról.

31. „Kgfb”: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény

32. „Kknytv”: A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

33. „Nytv”: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény.

34. „Eüak” Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény

35. „Bit” A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

36. „Hpt.” A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozások- ról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény

II. EGYES ADATKEZELÉSEK

1. Biztosítási szerződéssel kapcsolatos adatkezelések Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása Adatkezelés célja: A Biztosítási szerződés megkötése, meglévő biztosítási szerződések nyilvántartása, módosítá- sa és állományban tartása, valamint a biztosítási szerződé- sekhez kapcsolódó díjak, követelések megállapítása. Adatkezelés jogalapja: a biztosítási szerződés teljesítése, valamint szakrendszeri azonosító jelek esetében az érintett hozzájárulása.

Kezelt adatkategóriák köre: név, születési név, anyja neve,

telefonszám, e-mail cím, állandó lakcím, ideiglenes lak- cím, a biztosító kockázat elbírálásához szükséges egyéb adatok, születési dátum, születési hely, szerződésszám, szerződésre vonatkozó adatok, díjfizetéssel kapcsolatos és díjjal rendezettségre vonatkozó adatok, díjhátralék, a biz- tosítás tárgyára (gépjármű, ingatlan, egyéb vagyontárgy) vonatkozó azonosító adatok (biztosítás típusától függően szakrendszeri azonosítók, mint adóazonosító jel vagy TAJ szám), műszaki tulajdonságok és adottságok.

Adatok megőrzésének időtartama: A Biztosító, biztosítás- közvetítő az Ügyfélre vonatkozó biztosítási titoknak minő- sülő adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosítási szerződés megkötésével, nyil- vántartásával, valamint a biztosítási szolgáltatással össze- függésben keletkezett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat a Biztosító a Számviteli törvény 169. § alapján 8 évig őrzi meg. Emellett a Biztosító a jelen tájé- koztató II. 3. pontjában leírtak szerinti adatmegőrzési kötelezettséget is teljesít.

A Biztosító az Ügyfél által biztosítási szerződés megköté- sére tett ajánlatot követően, létre nem jött biztosítási

szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeli, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kap- csolatban igény érvényesíthető. Ebben a tekintetben az adatok megőrzésére a Ptk. elévülési szabályai az irány- adók.

A Biztosító, a biztosításközvetítő köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezés- re, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkeze- léssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési jogával, helyesbí- tési jogával, valamint kérheti az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes ada- tainak másolatát (adathordozhatóság).

Biztosítási szerződésekkel kapcsolatos egészségügyi és szakrendszeri azonosító adatok kezelése

A Biztosító a biztosítási szerződések megkötésével, állo- mányban tartásával, valamint biztosítási és káresemények- kel kapcsolatban az Adatvédelmi Rendelet 9. cikke szerin- ti, különleges kategóriába eső személyes adatokat (egész- ségügyi adatok) is kezel. Ezen adatokat a Biztosító az Eütv. 4. § (3.) bekezdésének rendelkezése szerint, az érintett kifejezett hozzájárulásával kezeli.

Ilyen típusú adatok kezelése elsősorban az egyes – életbiz- tosítási típusú – biztosítási szerződések megkötését meg- előző egészségügyi kockázat-elbírálási célból (lásd: II. 2. A szerződéskötést megelőző adatkezelések, Egészségügyi kockázatelemzés és elbírálás c. fejezet), vagy biztosítási szerződés alapján a biztosítási esemény (baleset, egész- ségkárosodás, haláleset, egészségbiztosítási szolgáltatás igénybevétele) bekövetkezésekor (lásd: II. 5. kárügyinté- zéssel, biztosítási eseményekkel és kárbejelentési űrlapok- kal kapcsolatos adatkezelés c. fejezet) a szolgáltatási igény/kárigény elbírálásához szükséges.

A Biztosító az egészségügyi adatok kezelése során is kiemelten ügyel arra, hogy kizárólag olyan adatok közlését kérje az érintettől, melyek elengedhetetlenül szükségesek a biztosítási szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez. Az érintett által közölt egészségügyi adato- kat a Biztosító kiemelten bizalmasan kezeli.

TAJ szám esetében az adatkezelés célja az érintett egész- ségügyi szolgáltatási igényének fedezetvizsgálata, teljesí- tése, finanszírozása, illetve az ügyfél ezzel kapcsolatos azonosítása.

Tájékoztatjuk, hogy az egészségügyi adatok kezeléséhez szükséges hozzájárulásának megtagadása, vagy visszavo- nása esetén a Biztosítónak nem áll módjában olyan bizto- sítási terméket értékesítenie vagy biztosítási szerződést fenntartania az Ön számára, melynek megkötését megelő- zően, vagy fenntartása és esetleges kárrendezése során egészségügyi adat kezelése szükséges arra tekintettel, hogy a biztosítás megkötése vagy fenntartása ellehetetlenül.

Viszontbiztosítók részére történő adatátadás

A viszontbiztosító a Bit. alapján jogosult az Ön biztosítási titkát megismerni és azt kezelni. A Biztosító ezért bizonyos biztosítási terméktípusok esetén átadja a viszontbiztosító számára az Ön biztosítási titkait képező személyes adatait. Mi az a viszontbiztosítás? A viszontbiztosítás a biztosító által vállalt kockázatok biztonságos kezelésének egyik módszere. A biztosító által másik biztosítóval kötött szer- ződés, amelyben a viszontbiztosító azt vállalja, hogy a

befolyt díj egy részének átengedése fejében a károkból is részesedni fog. Különösen a nagy összegű vagy tömeges (katasztrófakárok) kezelésére alkalmas módszer.

Viszontbiztosítónak átadott személyes adatok: név, szüle- tési idő, szerződésszám, biztosítási szerződés díja, biztosí- tási összeg, biztosítási szerződéssel összefüggő káresemé- nyek, illetve ezen káreseményeket alátámasztó dokumen- tumok.

Az adatátadásban érintett viszontbiztosítók listája a xxxxx://xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkeze- léssel kapcsolatban Xxxxx joga és lehetősége van bővebb tájékoztatást kérni arra vonatkozóan, hogy az Ön biztosítá- si szerződésével kapcsolatban pontosan mely személyes adatai kerülnek továbbításra melyik viszontbiztosító társa- ság számára.

Biztosításközvetítők szerepe a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos adatkezelésben

A biztosításközvetítő a Bit. alapján jogosult az Ön biztosí- tási titkát megismerni és azt kezelni. A Biztosító ezen fel- hatalmazás birtokában annak a biztosításközvetítőnek, akin keresztül Ön a biztosítási szerződését kötötte (vagy amely biztosításközvetítőre az Ön szerződése annak megkö- tését követően átruházásra került), személyes adatokat is átad abból a célból, hogy a biztosításközvetítő az állomány- ápolással kapcsolatos feladatait elláthassa, valamint a Biztosító és a biztosításközvetítő közötti pénzügyi (jutalék) elszámolással kapcsolatos feladatait teljesíthesse.

A Biztosító megbízásából eljáró függő ügynökök a Biztosító adatfeldolgozóinak minősülnek, amelyek mindenkor aktu- ális nyilvántartását a Magyar Nemzeti Bank által vezetett biztosításközvetítői regiszter tartalmazza.

A Biztosító termékét közvetítő többes ügynökök és alku- szok önálló adatkezelők.

Biztosításközvetítőnek átadott személyes adatkategóriák köre: név, azonosító adatok, születési idő, szerződésszám, biztosítási szerződés díja, díjfizetésre vonatkozó adatok, díjhátralék.

Az adatok Biztosításközvetítők általi megőrzése: A biztosí- tásközvetítők a Biztosítóval megegyezően, tehát a biztosí- tási szerződés fennállásának idején, valamint azon időtar- tam alatt kezelik a személyes adatait és biztosítási titkait, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, vagy a biztosításközvetítő és a Biztosító között fennálló jogviszony megszűnéséig.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Fő szabály szerint a Biztosító annak a biztosításközvetítőnek küldi el az Ön személyes adatait, akin keresztül biztosítását is kötötte. Ezen adatkezeléssel kapcsolatban Ön élhet hozzá- férési és helyesbítési jogával.

Pénzügyi kockázatelemzés és elbírálás

A Biztosító a biztosítási szerződés megkötését megelőzően ellenőrzi ügyfeleinek esetleges korábbi díjhátralékait, vala- mint nagyobb összegű biztosítások esetén az ügyfél arra való képességét, hogy díjait a jövőben is fizetni tudja, valamint azonosítsa a tartam alatti azon nagyobb összegű befizetéseket és szolgáltatási igényeket, melyek csalásra utaló jeleket hordoznak.

Adatkezelés célja: Az ügyfél díjfizetési képességének meg- ítélése, szolgáltatási igény elbírálása és csalásfelderítés. Adatkezelés jogalapja: a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító elvégezte a jogos érdekét alátámasztó érdekmérlegelési tesztet, amely alapján megállapítható, hogy az érintettek

jogai és szabadságai nem szenvednek aránytalan korláto- zást, az adatkezelés szükséges és arányos.

Kezelt adatkategóriák köre: természetes személy azonosító adatai, korábbi szerződések díjfizetési adatai, állandó jövedelemre vonatkozó adatok

Adatok megőrzésének időtartama: A pénzügyi kockázat- elemzéshez felhasznált adatok a biztosítási szerződés megkötésével és állományban-tartásával kapcsolatos ada- tokkal megegyező ideig kerülnek eltárolásra (lásd: II. 1. fejezet: Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása).

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkeze- léssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési és helyesbítési jogával, valamint jogosult a leírt adatkezelés ellen tiltakoz- ni (tiltakozáshoz való jog).

2. A szerződéskötést megelőző adatkezelések

Megfelelési és alkalmassági teszt biztosítási célú befekte- tési termékeknél

A Bit. 166/E § (1) bekezdése alapján a Biztosító köteles beszerezni a szükséges információkat az ügyfélnek vagy a leendő ügyfélnek az adott biztosítási termék típusának megfelelő befektetési területtel összefüggő ismereteiről, pénzügyi helyzetéről, veszteségviselési képességéről, befektetési céljairól és kockázattűréséről, annak érdeké- ben, hogy számára alkalmas biztosítási alapú befektetési termékeket ajánlhasson. Ezen jogszabályi kötelezettség- nek a Biztosító a megfelelési és alkalmassági teszt kereté- ben tesz eleget, melyben a leendő ügyfelek befektetési ismeretei, befektetési céljai, és az aktuális pénzügyi hely- zete kerül felmérésre, így személyes adatok jutnak biztosí- tó és a megbízott biztosításközvetítő tudomására.

A biztosítási alapú befektetési termékek értékesítése a Bit. rendelkezései alapján kizárólag tanácsadással történhet, melyhez szükséges a teszt eredményének felhasználása. Adatkezelés jogalapja: Bit. 166/E § (1) bekezdése szerinti jogi kötelezettség teljesítése.

Kezelt adatkategóriák köre: ügyfél neve, anyja neve, szüle- tési hely, születési idő, pénzügyi ismeretekre, kockázatvál- lalási hajlandóságra és korábbi befektetésekre vonatkozó adatok.

Adatok megőrzésének időtartama: A Biztosító a teszt kitöl- tését követően 60 napig jogosult az abban megadott infor- mációkat a kitöltés céljául szolgáló életbiztosítási ajánlat elkészítéséhez felhasználni.

Amennyiben a teszt eredménye alapján 60 napon belül nem tesz a leendő ügyfél biztosítási szerződés megkötésé- re ajánlatot, vagy ha a leendő ügyfélnek a teszt alapján biztosítási alapú befektetés nem ajánlható, a Biztosító a papíralapú tesztet megsemmisíti.

Amennyiben a teszt eredménye alapján a leendő ügyfél biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz, és a biz- tosítási szerződés létrejön, akkor a megfelelési és alkal- massági teszt megőrzésre kerül annak részeként.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkeze- léssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési és helyesbítési jogával.

Igényfelmérő

A Bit. 153. § (1) bekezdése szerint az életbiztosítási szer- ződés megkötése előtt – az olyan megtakarítási elemet nem tartalmazó, tisztán kockázati életbiztosítások kivételével, amelyeket pénzügyi intézmény az általa nyújtott, pénzügyi szolgáltatással összefüggésben javasolt, vagy amelyeknek a biztosítási összege nem haladja meg az egymillió forintot –

a Biztosító, illetve a biztosításközvetítő köteles felmérni, illetve legalább az ügyfél által megadott információk alap- ján pontosítani az ügyfél igényeit. A nem életbiztosítási termékek esetén a Biztosító a Bit. 158/B (1) bekezdése alapján köteles előzetesen felmérni az adott ügyfél konkrét igényeit és szükségleteit. A Biztosító az igényfelmérőben megadott adatokat biztosítási titokként kezeli.

Az adatkezelés célja: az ügyfelek igényeinek pontosítása, a számára megfelelő biztosítási termék ajánlása.

Xxxxxxxxxxx jogalapja: a Bit. 153. § (1) bekezdése, vala- mint a Bit 158/B (1) bekezdése szerinti jogi kötelezettség teljesítése.

Kezelt adatkategóriák köre: ügyfél neve, anyja neve, szüle- tési hely, születési idő, biztosítás kötésének okai és célja, megtakarítási és pénzügyi célok, kockázatvállalási hajlan- dóságra vonatkozó adatok, díjfizetés mértékére és módjára vonatkozó adatok a biztosítás tárgyára vonatkozó egyéb adatok (pl. ingatlan adatai).

Adatok megőrzésének időtartama: A Biztosító az igényfel- mérő kitöltését követően 60 napig jogosult az igényfelmé- rés során megadott információkat a kitöltés céljául szolgá- ló életbiztosítási ajánlat elkészítéséhez felhasználni.

Amennyiben az igényfelmérés alapján 60 napon belül nem tesz az ügyfél biztosítási szerződés megkötésére aján- latot, a Biztosító a papíralapú igényfelmérőt megsemmisí- ti, az elektronikusan rögzített igényfelmérőt törli a rend- szeréből.

Amennyiben az igényfelmérő eredménye alapján a leendő ügyfél biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási szerződés létrejön, akkor az igényfelmérő megőrzésre kerül annak részeként.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkeze- léssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési és helyesbítési jogával.

Stratégiai pénzügyi kérdőív

A Biztosító és a megbízott közvetítői jogosultak az érintett személyére szóló életbiztosítási és egyéb, a Biztosító által közvetített termékekkel kapcsolatos ajánlatok kidolgozása és az érintett részére történő felajánlása céljából stratégiai pénzügyi kérdőív keretében felmérni a leendő ügyfelei pénzügyi helyzetét annak érdekében, hogy számukra a legmegfelelőbb biztosítási terméket tudják ajánlani.

Az adatkezelés célja: az ügyfél igényeinek leginkább meg- felelő biztosítási termék kiválasztásának elősegítse.

Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása. A hoz- zájárulás megtagadása esetén is köthető biztosítási szerző- dés, ilyenkor a Biztosítóval kapcsolatban álló biztosítás- közvetítők a kérdőív kitöltése nélkül ajánlanak az Ön igé- nyeinek megfelelő biztosítási terméket.

Kezelt adatkategóriák köre: ügyfél neve, állandó lakcím és levelezési cím, születési idő, telefonszám, e-mail cím, családi állapot, végzettségre vonatkozó adatok, pénzügyi helyzetre és megtakarításokra vonatkozó adatok és egyéni célok, biztosítandó vagyonelemre vonatkozó adatok és műszaki paraméterek.

Adatok megőrzésének időtartama: A Biztosító és a biztosí- tásközvetítő a kérdőívet az adatkezelés céljának elérése érdekében, az ahhoz szükséges mértékben és időtartamig vagy a hozzájáruló nyilatkozat visszavonásáig kezelheti. Az érintett bármikor, indoklás nélkül visszavonhatja hozzájá- rulását a xx@xxxxx.xx e-mail címre küldött üzenetével vagy a Biztosító postacímére küldött levelével.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkeze- léssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési jogával, helyesbí-

tési jogával, valamint kérheti az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes ada- tainak másolatát (adathordozhatóság).

Joga van továbbá a kérdőív kitöltéséhez szükséges hozzá- járulását bármikor visszavonni, a kérdőív és a kérdőívben szereplő adatok törlését kezdeményezni (törlési jog), mely esetben a kérdőív megsemmisítésre kerül a Biztosító és a biztosításközvetítő által.

Egészségügyi kockázatelemzés és elbírálás

A Biztosító az életbiztosítási és egészségbiztosítási típusú biztosítási szerződések megkötését megelőzően kér infor- mációkat ügyfeleinek egészségi állapotával kapcsolatban annak érdekében, hogy az ügyfél számára a felmért kocká- zattal arányos díjat állapíthasson meg, valamint a szolgál- tatás igénybevételével kapcsolatos igényét elbírálja.

Az ilyen jellegű egészségügyi vizsgálatok mélysége az érintetti válaszokon alapuló egészségügyi kérdőív kitöltésé- től az szakorvosi vizsgálatokig terjedhetnek a biztosítási összeg és módozatok függvényében. Ezen egészségügyi adatok kezelése során a Biztosító kiemelten ügyel arra, hogy kizárólag olyan egészségügyi adatok közlését kérje az érin- tettől, mely a kérdéses biztosítási termékkel kapcsolatos kockázat megállapításához és a szolgáltatási igény elbírálá- sához feltétlenül szükségesek. Az érintett által közölt, vagy orvosi vizsgálatok alapján előállt egészségügyi adatokat, valamint az ezeket alátámasztó diagnózisokat és orvosi fel- jegyzéseket a Biztosító kiemelten bizalmasan kezeli.

Adatkezelés célja: Az ügyfél egészségi állapotából fakadó kockázatainak felmérése és értékelése, a kockázatokkal arányos biztosítási díj megállapítása. TAJ szám esetében az adatkezelés célja az érintett egészségügyi szolgáltatási igényének fedezetvizsgálata, teljesítése, finanszírozása, illetve az ügyfél ezzel kapcsolatos azonosítása.

Adatkezelés jogalapja: az érintett kifejezett hozzájárulása. Kezelt adatkategóriák köre: természetes személy azonosító adatai, TAJ-szám, egészségügyi kérdőívre adott válaszok, egészségügyi adatok, egészségügyi adatokat alátámasztó leletek, orvosi diagnózisok és feljegyzések

Adatok megőrzésének időtartama: A létrejött szerződések esetén az egészségügyi adatok a biztosítási szerződés megkötésével és állományban-tartásával kapcsolatos ada- tokkal megegyező ideig kerülnek eltárolásra (lásd: II. 1. fejezet: Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása).

A létre nem jött szerződéshez kapcsolódó egészségügyi adatokat az Adatvédelmi Rendelet 9. cikk (2) f) szerinti jogérvényesítés céljából annyi ideig kezeli, míg az adattal kapcsolatban jogi igény érvényesíthető.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Xxxxx joga van az egészségügyi adatokhoz hozzáférni (hozzáférési jog), helyesbíteni vagy pontosítani az Ön által megadott egészségügyi adatokat (helyesbítéshez való jog), másolatot kérni az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelke- zésére bocsátott egészségügyi adatokról (adathordozható- sághoz való jog).

Tájékoztatjuk, hogy az egészségügyi adatok kezeléséhez szükséges hozzájárulásának megtagadása vagy visszavoná- sa esetén a Biztosítónak nem áll módjában olyan biztosí- tási terméket értékesítenie vagy biztosítási szerződést fenntartania az Ön számára, melynek megkötését megelő- zően, vagy fenntartása és esetleges kárrendezése során egészségügyi adat kezelése szükséges tekintettel arra, hogy a biztosítás megkötése vagy a szerződés fenntartása ellehetetlenül.

3. Pénzmosási törvény szerinti ügyfél-azonosítás

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésé- ről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 6. §-ban foglalt Ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítése érdekében a Biztosító köte- les az életbiztosítási tevékenységekkel kapcsolatban beazonosítani ügyfelét (szerződő fél, kedvezményezett vagy biztosító szolgáltatására jogosult), vagy annak meg- hatalmazottját, képviselőjét, tényleges tulajdonosát, és elvégezni, valamint rögzíteni az ügyfél kockázati szintbe történő besorolását A Biztosító a Pmt-ben foglalt kötele- zettségnek való megfelelés érdekében továbbá az azonosí- tás tárgyát képező személyes adatokat tartalmazó okiratok- ról másolatot készít, rögzíti a tényleges tulajdonos és az ügyfél kiemelt közszereplői minőségét, az ügyfél kockázati besorolási szintjét, szükség esetén tárolja a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó adatokat.

Adatkezelés célja: Pénzmosás és terrorizmus finanszírozá- sának megelőzése és megakadályozása.

Adatkezelés jogalapja: A Pmt. 7. § szerinti jogi kötelezett- ség teljesítése.

Kezelt adatkategóriák köre: természetes személy neve, születési neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, anyja születési neve, lakcím vagy tartózkodási cím, azonosító okmány típusa, és száma, érvényessége, azono- sító okmány másolata, kiemelt közszereplői minőségre vonatkozó adatok, nyilatkozat, szerződés típusa, tárgya, időtartama, ügyfélkockázati besorolás szintje, teljesítés körülményei, információ az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegéről, pénzeszköz és a forrására vonatkozó nyilatkozatban foglalt egyéb adat, vagyon forrására vonat- kozó nyilatkozatban foglalt adatok.

Adatok megőrzésének időtartama: Az azonosítás során kezelt személyes adatokat, valamint ezen személyes ada- tokat tartalmazó okiratok másolatait a Biztosító a Pmt. 56.

§ (2) bekezdése alapján a biztosítási szerződés megszűné- sétől, vagy az ügyleti megbízás teljesítésétől számított 8 évig őrzi meg.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Pmt. alapján történő adatkezelés során Önnek jogában áll az azonosítás során keletkezett adatokhoz hozzáférni (hozzáférési jog).

4. Általános ügyfél-azonosítás

Abban az esetben, amikor Ön bármilyen, szerződéssel kapcsolatos kérdésével, kérésével, vagy érintetti jogainak érvényesítése céljából a Biztosítóhoz fordul bármilyen csa- tornán (honlapon lévő űrlap kitöltésével, írásban, telefo- non vagy személyes ügyfélszolgálaton keresztül), a Biztosító Önt azonosítja annak érdekében, hogy kizárólag olyan biztosítási titkot közöljön, melyre az azonosított fél jogosult. Az azonosítás során fontosabb személyazonosító adatait kérjük el Öntől annak érdekében, hogy azt össze- hasonlítsuk saját adatbázisunkban meglévő (az Ön által korábban megadott) adatokkal.

Adatkezelés célja: Személyes adatok és biztosítási titok védelme, valamint annak biztosítása, hogy ezen adatok kizárólag az arra jogosultak számára legyenek hozzáférhe- tőek.

Adatkezelés jogalapja: a szerződés teljesítése.

Kezelt személyes adatkategóriák köre: név, születési név, anyja neve, születési idő, azonosító okmány száma, e-mail cím, elektronikus felületen keresztüli ügyintézés esetén az azonosításhoz szükség felhasználónév és jelszó.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkeze- léssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési jogával, helyesbí-

tési jogával, valamint kérheti az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes ada- tainak másolatát (adathordozhatóság).

5. Kárügyintézéssel, biztosítási eseményekkel és kárbeje- lentési űrlapokkal kapcsolatos adatkezelés

Ügyfeleink (szerződő fél, biztosított vagy kedvezménye- zett, károsult) személyesen, telefonon, biztosításközvetí- tőn keresztül, postai úton, e-mailben vagy a honlapon keresztül jelenthetik be kárigényüket, szolgáltatás iránti igényüket. Biztosítónk honlapján lehetőség van arra, hogy a kárbejelentési űrlapon a kötelező gépjárműbiztosítás, a CASCO és a vagyonbiztosítással kapcsolatban az ügyfele- ink, illetve a károsultak, egyéb érdekeltek is bejelentsék a kárigényüket. Amennyiben életbiztosításra vagy utasbizto- sításra vonatkozó szolgáltatási igényt jelentenek be ezen a felületen, akkor ott a személybiztosításra vagy az utasbiz- tosításra rendszeresített nyomtatványt tudja az érintett letölteni, kinyomtatni, papíron kitölteni, majd egyéb úton eljuttatni a Biztosítónak.

Adatkezelés célja: A technikai adminisztráció megkönnyí- tése és a kárigények gyorsabb ügyintézése, kifizetése, továbbá az elírások kiküszöbölése, és az igénybejelentővel történő, a kárügyintézést megkönnyítő kapcsolatfelvétel postai úton vagy telefonon, ezen keresztül azon informáci- ók és adatok begyűjtése, melyek által a Biztosító meg tudja ítélni a kárigény, szolgáltatás iránti igény jogosságát, valamint a kárkifizetés vagy a szolgáltatási igény finanszí- rozásának szerződés szerint szükséges mértékét.

Adatkezelés jogalapja: Amennyiben a szolgáltatásra igényt tartó személy a biztosítóval szerződéses kapcsolatban áll (szerződő fél, biztosított vagy kedvezményezett), úgy az adatkezelés jogalapja a biztosítási szerződés teljesítése. Amennyiben az adatkezelésben érintett nem áll szerződé- ses kapcsolatban a Biztosítóval (például felelősségbiztosí- tások esetén a károsult), úgy az adatkezelés jogalapja az adatkezelő (Biztosító) jogos érdeke. A Biztosító elvégezte a jogos érdekét alátámasztó érdekmérlegelési tesztet, amely alapján megállapítható, hogy az érintettek jogai és szabadságai nem szenvednek aránytalan korlátozást, az adatkezelés szükséges és arányos. Amennyiben a kárügy- intézéshez, szolgáltatási igény elbírálásához (azon belül a kárigény elbírálása során) az Adatvédelmi rendelet 9. cikke szerinti személyes adatok különleges kategóriáinak (egészségügyi adatok) kezelése szükséges, úgy az adatke- zelés jogalapja az érintett kifejezett hozzájárulása.

Személyes adatok köre vagyonbiztosítás esetén: biztosított neve, károsult neve, cím, kapcsolattartó telefonszáma kapcsolattartó e-mail címe, kötvényszám, káresemény dátuma, károsult vagyontárgyról készült fényképek, videó felvételek, kárszemle során rögzített adatok, kár oka, becsült kárösszeg, kárkifizetés összege, károsult bank- számlaszáma.

Személyes adatok köre kötelező gépjármű felelősség bizto- sítás esetén: károkozó gépjármű rendszáma és egyéb azo- nosító adatai, károsult gépjárműről készült fényképek, videó felvételek kárszemle során rögzített adatok, károsult gépjármű rendszáma, és egyéb azonosító adatai, károkozó gépjármű tulajdonosának neve, lakcíme, kapcsolattartó telefonszáma, kapcsolattartó e-mail címe, kár oka, becsült kárösszeg, kárkifizetés összege, károsult bankszámlaszá- ma, egészségügyi adatok, vezetői engedély, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges egyéb azonosító információ, adat.

Személyes adatok köre Casco esetén: károsult és károkozó

gépjármű rendszáma és egyéb azonosító adatai, károsult gépjárműről készült fényképek, kárszemle során rögzített adatok, tulajdonos neve, lakcíme, kapcsolattartó telefon- száma, kapcsolattartó e-mail címe, kárkifizetés összege, károsult bankszámlaszáma, a biztosítási szolgáltatás telje- sítéséhez szükséges egyéb azonosító információ, adat.

Személyes adatok köre élet- és balesetbiztosítási típusú biztosítások esetén: szerződő, biztosított és kedvezménye- zett neve és azonosító adatai, elérhetőségei, biztosítási esemény típusa (baleset, egészségkárosodás, halálese- mény ténye, körülményei), szolgáltatás összege, biztosítá- si eseményt alátámasztó orvosi vizsgálatok diagnózisai és kapcsolódó orvosi feljegyzések, egészségügyi dokumentá- ció, kedvezményezett bankszámlaszáma, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges egyéb azonosító információ, adat, adóazonosító jel.

Személyes adatok köre egészségbiztosítási típusú biztosí-

tások esetén: szerződő/biztosított neve és azonosító ada- tai, adóazonosító jel vagy társadalombiztosítási azonosító jel, személyazonosítói igazolvány száma, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges egyéb azonosító információ, adat, egészségbiztosítás keretein belül elvég- zett beavatkozások és diagnosztikai eljárások típusa, biz- tosítási eseményt alátámasztó orvosi vizsgálatok diagnózi- sai és kapcsolódó egészségügyi dokumentációk.

Adatok megőrzésének időtartama: A káreseményekkel és kárügyintézéssel kapcsolatos személyes adatok a biztosí- tási szerződés megkötésével és állományban-tartásával kapcsolatos adatokkal megegyező ideig kerülnek eltárolás- ra (lásd: II. 1. fejezet: Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása).

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Xxxxx joga van a kárügyintézéssel, káreseményekkel kapcsolatos sze- mélyes adataihoz hozzáférni, (hozzáférési jog), helyesbíte- ni vagy pontosítani az Ön által megadott adatokat (helyes- bítéshez való jog). Ezen jogok Önt egyformán megilletik attól függetlenül, hogy Ön a Biztosítóval szerződéses jog- viszonyban áll-e vagy sem.

Amennyiben az Ön adatait a Biztosító szerződés teljesíté- se, vagy az Ön kifejezett hozzájárulása jogalappal kezeli, akkor fentieken túl jogosult másolatot kérni az Önre vonat- kozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatairól (adathordozhatósághoz való jog). Amennyiben az Ön adatait a Biztosító jogos érdeke alapján kezeli, Ön jogosult személyes adataihoz hozzáférni, (hoz- záférési jog), helyesbíteni vagy pontosítani az Ön által megadott adatokat (helyesbítéshez való jog) továbbá jogo- sult tiltakozni a személyes adatok kezelése ellen. Ezen tiltakozást a Biztosító érdemben kivizsgálja, és írásbeli választ ad.

Tájékoztatjuk, hogy az egészségügyi adatok kezeléséhez szükséges hozzájárulásának megtagadása vagy visszavoná- sa esetén a Biztosítónak nem áll módjában olyan kárese- ményekkel kapcsolatban kárkifizetést kezdeményezni, mely kárigény elbírálásához egészségügyi adatok közlése szükséges.

6. Ügyfélszolgálat

Biztosítónk ügyfélszolgálata a biztosítási szerződéssel kap- csolatos ügyféligények kiszolgálása érdekében személyes, telefonos, e-mailes és online adatkezeléseket is megvaló- sít az ügyfélszolgálati tevékenysége során.

Biztosítónk honlapján lehetőség van arra, hogy az ügyfél- szolgálati űrlapon ügyfeleink bejelentsék a kéréseiket, igényeiket, különösen csekket igényeljenek, fedezetigazo-

lásokat, kártörténeti igazolásokat, zöldkártya igényléseket, a szerződés aktuális értékéről (Egyenleg-, tőkeértesítő igénylése) szóló tájékoztatást kérjenek a befektetési egysé- gekhez kötött életbiztosítások esetén, valamint biztosítási kötvény igénylése a vagyonbiztosítások esetén. Ezen adat- igénylések és az ezek alapján történő adatszolgáltatások a biztosítási szerződés fenntartásának érdekében szüksége- sek. Ezen adat- és dokumentumigénylések során a Biztosító minden esetben azonosítja az adatot igénylő személyt a jelen tájékoztató II. 4. (Általános Ügyfél- azonosítás c. fejezet) szabályai szerint.

A Biztosító a biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések betartása érdekében közönséges (nem titkosított, elektro- nikus aláírást nem tartalmazó) elektronikus levélben (e-mail) csak és kizárólag általános tájékoztatást tud nyúj- tani, biztosítási titoknak minősülő információkat nem áll módjában kiszolgáltatni. Az Ügyfél ilyen információkat tartalmazó vagy kérő közönséges e-mailen küldött levelére a Biztosító rendelkezésére álló regisztrált e-mail címére titkosított levélben, regisztrált e-mail cím hiányában az Ügyfél bejelentett levelezési címére postai úton megkül- dött levélben válaszol.

Adatkezelés célja: A technikai adminisztráció megkönnyí- tése, és a gyorsabb ügyfélkiszolgálás megvalósítása, a személyes adatok és biztosítási szerződéssel kapcsolatos információk megosztása az arra jogosult érintettekkel.

Adatkezelés jogalapja: a Biztosítási szerződés teljesítése. Személyes adatok köre: név, irányítószám, telefonszám, valamint a beazonosításhoz szükséges egyéb személyes adatok.

Adatok megőrzésének időtartama: A kitöltött űrlapok, vala- mint az azokra adott válaszokban foglalt adatok a biztosí- tási szerződés megkötésével és állományban-tartásával kapcsolatos adatokkal megegyező ideig kerülnek eltárolás- ra (lásd: II. 1. fejezet: Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása c. fejezet).

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Xxxxx joga van a korábban kitöltött űrlapjaihoz hozzáférni, (hozzáfé- rési jog), a bennük szereplő adatokat bármikor helyesbíte- ni vagy pontosítani (helyesbítéshez való jog), másolatot kérni az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelke- zésére bocsátott személyes adatairól (adathordozhatóság- hoz való jog).

7. Csoportos biztosítás

A Biztosító csoportos biztosításokat is értékesít elsősorban vállalati ügyfeleinek, ahol a biztosítottak jellemzően ezen partnereik munkavállalói vagy ügyfelei. Ezen biztosított személyek személyes adatainak kezelése tekintetében a Biztosító az adatkezelő.

A csoportos biztosítások esetén az érintettről kezelt adat- kategóriák körében, az adatok megőrzésének időtartamá- ban, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogok tekintetében, a csoportos biztosításokra is a II. 1. pontban foglalt Biztosítási szerződések megkötése és állományban tartása c. fejezetben leírtak az iránymutatóak. Tájékoztatjuk, hogy csoportos biztosítás biztosítottjaként Xxx személyes adatainak kezelésével kapcsolatos érintetti jogainak gya- korlása tekintetében az egyéni ügyfeleinkkel megegyező jogok illetik meg.

8. Hangfelvételek rögzítés

A Biztosító az ügyfélszolgálattal folytatott telefonos beszél- getéseket (kimenő és bejövő hívásokat), valamint a Direkt csatornával folytatott telefonbeszélgetéseket (kimenő

hívások) is rögzíti. A hangfelvételek rögzítése a CISCO mint adatfeldolgozó segítségével több célból történik.

Adatkezelés célja (1.): Az ügyfél szerződésével kapcsolatos igényeinek, kéréseinek, kifogásainak, a szerződéssel kap- csolatos kérdéseinek, észrevételeinek, bejelentéseinek, lehetőség szerint az ügyfél számára megnyugtató módon, mindkét fél megelégedésére történő teljesítése, rendezése, a szerződésből eredő kárbejelentések, szolgáltatási igénybe- jelentések fogadása, illetve a telefonbeszélgetést követően, a később benyújtott panaszok és jogviták esetén a korábbi

– releváns – a szerződésre vonatkozó telefonos beszélgeté- sek hangfelvételek alapján történő rekonstruálása.

A Direkt csatorna által kezdeményezett kimenő hívások célja a tartam alatti nagyobb összegű befizetések, szolgál- tatási igények azonosítása.

A fenti adatkezelés jogalapja: a biztosítási jogos érdeke. Adatkezelés célja (2.): Egyes biztosítási termékek a Távért. törvény szabályainak megfelelően, a Biztosítóval telefonon keresztül is megköthetők. Ebben az esetben a szerződés létrejötte és annak tartalma kizárólag hangfelvé- tellel bizonyítható, illetve a szerződés teljesítése hangrög- zítés hiányában nem lehetséges. A telefonos kommuniká- ciót így hangfelvétellel rögzítjük az ezen törvény által előírt fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó szolgáltatói kötelezett- ség teljesítésének bizonyítása, valamint a biztosítási szer- ződés megkötése, teljesítésének a bizonyítása, illetve a szerződés teljesíthetősége céljából. Ezen adatkezelési célból telefonos értékesítési tevékenységet a Direkt csator- na munkatársai végeznek.

A Direkt csatorna által kezdeményezett kimenő hívások célja továbbá az ügyfél biztosítási szerződés megkötését követő tájékozottságának, ismereteinek ellenőrzése (welcome call).

A fenti adatkezelés jogalapja: a biztosítási szerződés telje- sítése.

Adatkezelés célja (3): A Biztosító a Bit. 159. § (2) bekez- dése értelmében a panasznak minősülő telefonbeszélgeté- seket is köteles rögzíteni és öt évig megőrizni.

A fenti adatkezelés jogalapja: A Bit. 159. § (2) bekezdése szerinti jogi kötelezettség teljesítése.

Adatkezelés célja (4): Előfordul, hogy a Biztosítónál ügy- félnek nem minősülő személyek bejelentést, panaszt tesz- nek vagy a Biztosító szolgáltatásai iránt érdeklődnek. Ügyfélnek nem minősülő harmadik személlyel történő, panasznak nem tekinthető beszélgetéseket a Biztosító a szolgáltatása megfelelő minőségének ellenőrzése, fenntar- tása és növelése céljából rögzíti. A cél magában foglalja a beszélgetés pontos tartalmának rekonstruálását a beszél- getéssel összefüggő esetleges jogi igények elbírálása érde- kében, a bejelentett ügy vizsgálatát, az érintett azonosítá- sát, továbbá a telefonon történő tájékoztatások minőségi követelményeknek, jogszabályoknak és a szerződési felté- teleknek való megfelelőségének ellenőrzését, valamint, hogy a szolgáltatásra, ügyintézésre vonatkozó észrevétele- ket és visszajelzéseket a Biztosító az ügyfélkiszolgálás minőségének ellenőrzése, fenntartása, növelése érdeké- ben folyamataiba beépíthesse.

A fenti adatkezelés jogalapja: a Biztosító jogos érdeke. Adatok megőrzési időtartama: A Biztosító a telefonbeszél- getésekhez kapcsolódó hangfelvételeket 2 évig őrzi meg az Adatkezelési cél (1) esetén, az Adatkezelési cél (2) eseté- ben a II. 1. pontban, a biztosítási szerződésekkel kapcso- latos adatkezelésnél meghatározott ideig, az Adatkezelési cél (3) esetén 5 évig őrzi meg, az Adatkezelési cél (4) esetében 2 évig őrzi meg.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Amennyiben az Ön adatai a Biztosító szerződés teljesítése jogalappal kezeli, akkor jogosult másolatot kérni az Önre vonatkozó, az Ön által a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatairól. Önnek joga van az Ön és a Biztosító közötti beszélgetéseket tartalmazó hangfelvételeket visszahallgat- ni, valamint azokról másolatot kérni (hozzáférési jog). Joga van továbbá a leírt adatkezelés ellen tiltakozni/kifogásolni (tiltakozáshoz való jog) a beszélgetés megkezdésekor. Ilyenkor munkatársainkkal folytatott beszélgetését a Biztosító nem rögzíti, ugyanakkor ebben az esetben mun- katársunk kizárólag általános tájékoztatást tud adni, ügy- intézésre, megbízás rögzítésére, adatok helyesbítésére, vagy biztosítási szerződésével kapcsolatos konkrét kérdé- seire vonatkozó tájékoztatást a Biztosító nem tud adni. Amennyiben Ön mégis a fentebbi célokból kíván a Biztosítóval kapcsolatba lépni, de tiltakozik/kifogással él a hangfelvétel-készítés ellen, úgy személyes ügyfélszolgála- tunk, e-mailes elérhetőségünk, valamint értékesítési háló- zatunk az Ön rendelkezésére áll, továbbá postai úton levélben is felveheti Társaságunkkal a kapcsolatot.

9. Panaszok adatkezelése

A Biztosító a panaszügyintézése során tudomására jutott személyes adatokat a Bit.159. §. panaszkezelésre vonat- kozó rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezeli, és az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. Telefonon történő panaszkezelés esetén a Biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti. A hangfelvétel rögzítését a Bit. fent hivatkozott szakasza rendeli el kötelezően.

Adatkezelés célja: A Biztosító szolgáltatásaival kapcsola- tos panaszok dokumentálása, rendezése, panaszok kivizs- gálása és megválaszolása.

Adatkezelés jogalapja: A Bit.159. §. rendelkezései szerint jogi kötelezettség teljesítése.

Kezelt személyes adatok köre: név, azonosító adatok, panasz tárgya, és a panaszközlés során megadott szemé- lyes adatok.

Adatok megőrzési időtartama: A rögzített hangfelvételeket a Biztosító öt évig megőrzi. A Biztosító a hozzá beérkezett panaszt és az arra adott választ öt évig megőrzi.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Xxxxx joga van a panaszkezeléssel kapcsolatos személyes adataihoz hozzáférni (hozzáférési jog), helyesbíteni vagy pontosítani az Ön által megadott adatokat (helyesbítéshez való jog). Ezen jogok Önt egyformán megilletik attól függetlenül, hogy Ön a Biztosítóval szerződéses jogviszonyban áll-e vagy sem.

Biztosítónk a közönséges, nem regisztrált elektronikus levélben (e-mail), valamint telefonon tett panaszok eseté- ben a biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések betartása érdekében a panaszban megjelölt, illetve az ügyfelünk által bejelentett levelezési címére postai úton küldi meg a panaszválaszt.

A panaszkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a Biztosító Panaszkezelési szabályzata tartalmazza.

10. Biztosítotti veszélyközösség védelme céljából történő adatkezelés (adatkérés és adatszolgáltatás)

10.1. Adatkérés

Az adatkezelés célja: A biztosítotti veszélyközösség érde- keinek a megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályok- ban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének

teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szer- ződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződések- kel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz a biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit.149.§ (3)-(6) bekezdéseiben meghatározott adatok vonatkozásában.

A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. Biztosítónk ennek keretében,

– baleset és betegség, továbbá az életbiztosítási ágazatok- hoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkö- tésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nél- kül), sínpályához kötött járművek, légjárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi vesztesé- gek, jogvédelem, segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó biz- tosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a káro- sult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követelé- seket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett bizto- sítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkö- tésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (bele- értve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást), a légi járművekkel kap- csolatos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősségbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosí- tó adatait, továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsére- lem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatáro- zott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – bizto- sítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sére- lemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi– az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat

– a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nél- kül)és a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű jár- műazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – a Biztosító jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a kár- esemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatko- zó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megje- lölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó informá- ciókat.

A Biztosító által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni Biztosítónknak.

Adatkezelés jogalapja: a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító elvégezte a jogos érdekét alátámasztó érdekmérlegelési tesztet, amely alapján megállapítható, hogy az érintettek jogai és szabadságai nem szenvednek aránytalan korláto- zást, az adatkezelés szükséges és arányos.

Adatok megőrzési időtartama: A Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés ered- ményeként a Biztosító tudomására jutott adat Társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adat- kezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbo- dik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként a Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítésé- hez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogai: A Biztosító az e cél- ból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a meg- kereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt leg-

alább egyszer értesíti. Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a Biztosító – a fentiekben megha- tározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt.

A Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyes- ségéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

10.2. Adatszolgáltatás

Amennyiben a Bit. fenti rendelkezéseinek megfelelően más biztosító fordul Társaságunkhoz adatszolgáltatási kéréssel, abban az esetben Társaságunk köteles a kérést a fenti határidőn belül teljesíteni.

Adatkezelés (adatszolgáltatás) jogalapja: a Bit 149. § (2) bekezdésében foglalt jogi kötelezettség teljesítése.

11. A KGFB. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével és adatkérésekkel kapcsola- tos adatkezelések

A Kgfb. törvény meghatározza a Biztosítók részére, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási termékkel össze- függésben működtessen olyan nyilvántartási, adatfeldol- gozási és adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszert, amely lehetővé teszi a kötvény és kárnyilvántartó szerv felé fenn- álló adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését és adatké- rési jogosultság gyakorlását.

A kötvénynyilvántartó szerv a biztosítási fedezet meglété- nek ellenőrzése, a káresettel kapcsolatos igények, megté- rítési követelések érvényesítéséhez szükséges adatok szolgáltatása, a gépjárművekkel kapcsolatban e törvény- ben előírt feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművekre, valamint az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gépjárművekre vagy rendszámokra megkötött biztosítás igazoló okirataiban szereplő adatokról és a kockázatvise- lésnek a Kgfb. törvényben meghatározott adatairól (köt- vénynyilvántartás).

A Kgfb. törvény alapján a kötvénynyilvántartásból törvény- ben meghatározott adatot igényelhet a biztosító, az adat- igénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan.

A Kgfb. törvény szerinti biztosítók a szerződéskötésre köte- lezettek veszélyközössége terheinek megfelelő elosztása érdekében, a szerződések díjának kockázatarányos megál- lapítása érdekében a kártörténeti adatok felhasználása, a kárrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, a kártörté- neti igazolások kiadása, továbbá annak ellenőrizhetősége céljából, hogy az ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen, kártörténeti nyilvántar- tást (a továbbiakban: kárnyilvántartás) hoznak létre.

A hivatkozott jogszabály megteremti a biztosító általi bekérdezés és adathozzáférés jogalapját a kárrendezés és szerződéskezelés során.

Adatkezelés célja: A Kgfb. törvényben meghatározott köte- lezettségek teljesítése (kötvény és kárnyilvántartó szerv részére adatszolgáltatás és adatkérés)

Adatkezelés (adatszolgáltatás/adatkérés) jogalapja: A Kgfb. törvény 46.§ (2) és 47.§ (1) bekezdés, valamint az 51.§ (1) bekezdés szerinti jogi kötelezettség,

Kezelt személyes adatok köre: a hatályos Kgfb. törvényben meghatározott jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatok (üzembentartó, gépjármű, szerződés és az esetle- ges káresemények adatai).

Adatok megőrzési időtartama: A Biztosító az adatszolgál- tatási kötelezettségéhez kapcsolódó személyes adatokat a biztosítási szerződés megkötésével és állományban-tartá- sával kapcsolatos adatokkal megegyező ideig tárolja (lásd:

II. 1. fejezet: Biztosítási szerződések megkötése és állo- mányban tartása).

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkeze- léssel kapcsolatban Ön jogosult hozzáférni az adatszolgálta- tással kapcsolatos személyes adataihoz (hozzáférési jog).

12. A Belügyminisztérium (Belügyminisztérium nyilván- tartások vezetéséért felelős helyettes államtitkárság) által vezetett közúti közlekedési nyilvántartásokból történő adatigényléssel kapcsolatos adatkezelések

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Kknyt), megteremti a biz- tosító általi bekérdezés és adathozzáférés jogalapját a kárrendezés és szerződéskezelés során a közúti közlekedé- si nyilvántartásba.

Adatkezelés célja: a szerződéskezeléssel kapcsolatos (kötés, nyilvántartás, módosítás, megszüntetés) feladatok, valamint a kárrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása Adatkezelés (adatigénylés) jogalapja: A Kknyt. 19.§ (1) bekezdés l) pont, (2) bekezdés e) és f) pont, 21.§ a) pont, valamint 20.§ (1) b) pont,

Kezelt személyes adatok köre: A hatályos KKnyt törvények- ben meghatározott adatok

Adatok megőrzési időtartama: A Biztosító az adatszolgál- tatási kötelezettségéhez kapcsolódó személyes adatokat a biztosítási szerződés megkötésével és állományban-tartá- sával kapcsolatos adatokkal megegyező ideig tárolja (lásd:

II. 1. fejezet: Biztosítási szerződések megkötése és állo- mányban tartása).

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkeze- léssel kapcsolatban Ön jogosult hozzáférni az adatszolgálta- tással kapcsolatos személyes adataihoz (hozzáférési jog).

13. 1. Lakásbiztosítások nyilvántartásával és a hitelbizto- sítéki fedezetnyújtással összefüggő adatkezelés

A Bit. 138. § (2a) bekezdése alapján a biztosító a finan- szírozott vagyontárgyakra kötött vagyonbiztosításokkal (casco, lakásbiztosítás, egyéb vagyonbiztosítások) kapcso- latosan adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás irán- ti kérelem tartalmazza a hitelszerződés azonosítóját, kez- detét, lejáratát, hitelösszeget, zálogtárgy adatait, a szerző- dő nevét, azonosító adatait, amely adatok vonatkozásában a Biztosító adatkezelővé válik. A banktitkot képező adato- kat a Biztosító a 2013. évi CCXXXVII. törvény 164.§ d) bekezdése alapján jogosult megismerni és kezelni.

A Bit. 138.§ (2a) bekezdésében foglalt felhatalmazás alap- ján, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, a Biztosító az alábbi adatokat adja át a finanszírozó jogosult részére eseti jelleggel: a biztosítási szerződés díjrendezettségének állapota, szerződés megszű- nése és annak időpontja, kárigény, kárszolgáltatás adatai. Az érintett személyes adatai, valamint a biztosítási szerző- déssel összefüggő biztosítási titok a finanszírozó pénzinté- zet részére kerülnek továbbításra, harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére nem történik adattovábbítás.

Adatkezelés célja: Fedezetigazolás kiadása a finanszíro- zott vagyontárgyra kiterjedő biztosítási szerződés fennállá- sáról.

Adatkezelés jogalapja: A pénzintézet vagy egyéb finanszí- rozó szervezet (zálogjogi jogosult, engedményes, társbizto- sított) jogos érdeke.

Kezelt személyes adatok köre: Hitelszerződés azonosítója, kezdete, lejárata, hitel összege, zálogtárgy adatai.

Adatok megőrzési időtartama: A Biztosító az adatszolgál- tatási kötelezettségéhez kapcsolódó személyes adatokat a biztosítási szerződés megkötésével és állományban-tartá- sával kapcsolatos adatokkal megegyező ideig tárolja (lásd:

II. 1. fejezet: Biztosítási szerződések megkötése és állo- mányban tartása).

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: az adatkeze- léssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési és helyesbítési jogával, valamint jogosult a leírt adatkezelés ellen tiltakoz- ni (tiltakozáshoz való jog).

14. Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések

A Biztosító közvetlen üzletszerzési tevékenységet (direkt mar- keting) végez meglévő ügyfeleinek körében, és azon érintet- tek körében, akiknek személyes adatait a Biztosító ingyene- sen vagy ellenérték fejében, szerződések alapján vett át más szolgáltatóktól annak érdekében, hogy körükben közvetlen üzletszerzési tevékenységet végezzen. A közvetlen üzletszer- zési tevékenységet a Biztosító elektronikus (e-DM) vagy pos- tai hírlevelekkel, biztosításközvetítői hálózatán keresztül, valamint közvetlen telefonos megkereséssel végzi. A Biztosító az adatkezelés céljának elérése érdekében, az ahhoz szüksé- ges mértékben és időtartamig vagy a hozzájáruló nyilatkozat visszavonásáig kezelheti az érintett adatait.

Adatkezelés célja: Az ügyfelek igényeire szabott egyedi, vagy új és meglévő termékeinek ismertetése, gazdasági reklámok, hírlevelek küldése.

Adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása az erre a célra rendszeresített nyilatkozatokon.

Kezelt személyes adatok köre: név, cím, telefonszám, e-mail cím.

Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogai: Az adatkeze- léssel kapcsolatban Ön élhet hozzáférési jogával, helyesbí- tési jogával, valamint bármikor, indoklás nélkül visszavon- hatja hozzájárulását adatainak közvetlen üzletszerzési célú kezeléséhez a xx@xxxxx.xx e-mail címre küldött üzenetével vagy a postacímünkre küldött levelével, mely esetben az ilyen célú adatkezelést a Biztosító megszűnte- ti. Amennyiben személyes adatainak más célból (például biztosítási szerződéssel kapcsolatban) történő kezelése nem szükséges, úgy kérheti adatainak végleges törlését (törléshez való jog) is.

15. Kiemelt közszereplői minőség ellenőrzése és szankci- ós listákon való szűrés

Az ügyfelek kiemelt közszereplői adatbázisban és szankci- ós listákon való ellenőrzése szűrőrendszeren keresztül, és azok kiértékelése.

Adatkezelés célja: meggyőződni a Biztosító ügyfeleinek a kiemelt közszereplői minőségéről, valamint arról, hogy a szankciós listákon szerepelnek-e.

Adatkezelés jogalapja: A Pmt. 8.§ (3), 9.§ (2), valamint a 9/A.§ és 9/B.§ szakaszokban foglalt jogi kötelezettség tel- jesítése, valamint jogos érdek

Kezelt adatok köre: kiemelt közszereplői státusz, kiemelt közszereplővel való kapcsolat megjelölése (rokoni fok, érdekeltségi kör), bűnügyi adatok

Adatok megőrzésének időtartama: A szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a jogszabályi előírásokkal össz- hangban a Biztosító a szűrés végrehajtásától számított 8 évig őrzi meg.

16. Egyéb adatkezelések

Az egyes nyereményjátékokon, promóciókon történő rész- vétel esetén a játékszabályzatban külön tájékoztató kerül elhelyezésre az ott megvalósuló személyes adatok kezelé- sével kapcsolatban.

Az álláspályázatra jelentkezőkre vonatkozó adatkezeléssel kapcsolatban a honlapon elhelyezett, álláspályázatokra vonatkozó adatkezelési tájékoztató ad részletes tájékozta- tást.

A xxx.xxxxx.xx weboldalra, a weboldalon elérhető alkal- mazásokra, elektronikus űrlapokra és a sütikezelésre vonat- kozó bővebb információkat a honlapon elhelyezett, Honlapra és sütikezelésre vonatkozó tájékoztatóban találja.

Az elhunyt szerződő, illetve biztosított örököseinek adatke- zelésével kapcsolatban a jelen adatkezelési tájékoztatóban foglaltak az irányadók, azzal, hogy az örökösök részére tájékoztatás az örökösi minőség igazolását (például: hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány) követően nyújtható.

A biztosító az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosí- tási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biz- tosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdeké- ben a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételek- ről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birto- kosa részére annak írásbeli kérelmére adatot szolgáltat- hat a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudo- másszerzése napjáig, feltéve, hogy e minőségét a kérelme- ző okirattal igazolja. A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő ezen adatszolgálta- tás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően addig kezeli, ameddig a biztosítási szerződés alapján igény érvényesíthető, de legalább öt évig.

III. ÉRINTETTEK JOGAI, JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK

Az érintett bármikor tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint az alábbi jogokkal élhet a Biztosítóval szemben:

Hozzáférési jog

Az érintett kérelmére a Biztosító visszajelzést ad arra vonatkozóan, hogy az érintett személyes adatainak kezelé- se folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, az érintett jogosult arra, hogy a személyes adataihoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

– az adatkezelés céljai;

– személyes adatok kategóriái;

– azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli cím- zetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;

– adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

– az érintett azon joga, hogy kérelmezheti a Biztosítótól a

rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;

– a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;

– ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;

– automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalko- tást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkal- mazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzet- közi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, úgy Ön jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan az Adatvédelmi Rendelet 46. cikke szerinti megfelelő garanciákról.

A Biztosító az érintett kérésére az adatkezelés tárgyát képező személyes adatainak másolatát a rendelkezésére bocsátja. A kért további másolatokért a Biztosító az admi- nisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat szá- míthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat a Biztosító széles körben hasz- nált elektronikus formátumban bocsátja az érintett rendel- kezésére, kivéve, ha ezt másként kéri.

Az előző bekezdésben említett, másolat igénylésére vonat- kozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és sza- badságait.

Helyesbítéshez való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító indoko- latlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontat- lan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos sze- mélyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.

Törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító indoko- latlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, a Biztosító pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll: a) személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja az adatkezeléshez adott hozzájáru- lását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatke- zelésre, vagy az érintett a közvetlen üzletszerzés érdeké- ben történő adatkezelés ellen tiltakozik; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat a Biztosítóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban elő- írt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a szemé- lyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében emlí- tett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

A fenti rendelkezések nem alkalmazandóak többek között abban az esetben, amennyiben az adatkezelés szükséges:

– a személyes adatok kezelését előíró, a Biztosítóra xxxxx- xxxxxxx uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy a Biztosítóra ruhá- zott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;

– jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

A Biztosító a fentiekből kifolyólag, bizonyos esetekben az érintett adatait annak kérése ellenére sem törölheti. A létre nem jött szerződés adatait a Biztosító a Bit. rendel- kezése alapján addig tárolja, amíg a szerződés meghiúsu- lásával kapcsolatban igény érvényesíthető (törvény egyéb rendelkezése hiányában a Ptk. szerinti általános elévülési idő az irányadó).

A Biztosító az ügyfelek adatait a biztosítási szerződés megszűnte után sem törli, tekintettel a jogszabályokban (Pmt., Számviteli tv.) meghatározott adatmegőrzési kötele- zettségére. E kötelezettség megszűntével az adatok törlés- re kerülnek.

Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító korlá- tozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy a Biztosító ellenőrizze a személyes adatok pontosságát; b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását; c) a Biztosítónak már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvé- nyesítéséhez vagy védelméhez; vagy d) az érintett tiltako- zott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy a Biztosító jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés az érintett kérése alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával vagy jogi igények előterjeszté- séhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más ter- mészetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdeké- ből lehet kezelni.

A Biztosító az érintettet, akinek a kérésére korlátozták az adatkezelést, az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illet- ve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség

A Biztosító minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivé- ve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére a Biztosító tájé- koztatja e címzettekről.

Az adathordozhatósághoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa a Biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formá- tumban megkapja, továbbá jogosult arra is, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná a Biztosító, ha a) az adatkezelés az érintett hozzájárulásán vagy szerződés teljesítésén alapul;

b) és az adatkezelés automatizált módon történik.

Az említett jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait.

A tiltakozáshoz való jog

Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcso- latos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak

jogos érdeken alapuló kezelése ellen, ideértve az ezen jogalapon alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben a Biztosító a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivé- ve, ha a Biztosító bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbsé- get élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadsága- ival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármi- kor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, ameny- nyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.

Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzlet- szerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. A kérdéses jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más infor- mációtól elkülönítve kell megjeleníteni.

Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást

Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilal- kotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve jogha- tással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

A fenti bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés: a) az érintett és a Biztosító közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges; b) meg- hozatalát a Biztosítóra alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szol- gáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy c) az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.

A fenti bekezdés a) és c) pontjában említett esetekben a Biztosító köteles megfelelő intézkedéseket tenni az érin- tett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védel- me érdekében, ideértve az érintettnek legalább azt a jogát, hogy a Biztosító részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.

Az automatizált döntéshozatal és profilalkotás nem alapul- hat az Adatvédelmi Rendelet 9. cikkében említett, szemé- lyes adatok különleges kategóriáin, kivéve, ha az érintett erre kifejezett hozzájárulását adja, vagy jelentős közérdek miatt ez szükséges és az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében megfelelő intézke- dések megtételére került sor.

Eljárási szabályok:

Az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdeké- ben, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésé- re és érintetti jogaira vonatkozó valamennyi információt és tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzá- férhető formában, világosan és közérthetően megfogal- mazva nyújtsa.

Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.

Adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseivel, észrevételeivel, panaszával kérjük, forduljon a Biztosító adatvédelmi tiszt- viselőjéhez.

Az adatkezelő elősegíti az érintetti jogok gyakorlását. Az érintett megfelelő azonosítása esetén a Biztosító az érintetti jogok gyakorlására irányuló kérelmeket teljesíti. A Biztosító legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az érintetti jogaival kapcsolatos kérelmének nyomán hozott intézkedé- sekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem össze- tettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbítá- sáról a Biztosító a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájé- koztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.

Ha a Biztosító nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beér- kezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely fel- ügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával. Az adatkezelés körülményeire vonatkozó információkat, az érintetti jogok gyakorlását és az adatvédelmi incidensekről történő tájékoztatást és intézkedést a Biztosító díjmentesen biztosítja. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozat- lan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, a Biztosító, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó admi- nisztratív költségekre, ésszerű összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést. A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jelle- gének bizonyítása a Biztosítót terheli. Ha a Biztosítónak megalapozott kétségei vannak az érintetti jogok gyakorlá- sára irányuló kérelmet benyújtó természetes személy kilé- tével kapcsolatban, további, az érintett személyazonossá- gának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.

Bírósághoz fordulás joga:

Minden olyan személy, aki az Adatvédelmi Rendelet meg- sértésének eredményeképpen vagyoni, vagy nem vagyoni hátrányt szenvedett, a Biztosítótól (vagy az adatfeldolgozó- tól) kártérítésre jogosult. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per az érintett választása szerint a lakóhelye vagy tartóz- kodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.

Adatvédelmi hatósági eljárás:

Az érintett panasszal a Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósághoz

(0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00.,

telefon: x00 (0) 000-0000,

fax: x00 (0) 000-0000,

email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, honlap: xxx.xxxx.xx) fordulhat.

IV. A BIZTOSÍTÁSI XXXXX MEGTARTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül

– ha a törvény másként nem rendelkezik - titoktartási köte- lezettség terheli a Biztosító, a biztosításközvetítő tulajdo- nosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha

a) a Biztosító, a biztosításközvetítő ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c) a) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

V. ADATOK BIZTONSÁGA

A Biztosító mindazon természetes személyek személyes adatait bizalmasan, a hatályos jogszabályi előírásokkal összhangban kezeli, akik a fentiek értelmében személyes adatot adtak meg a Biztosító részére, és gondoskodik az adatok biztonságáról, valamint kialakítja azokat a techni- kai és szervezési szabályokat, amelyek a vonatkozó jogsza- bályi rendelkezések érvényre juttatásához, így különösen az Adatvédelmi Rendelet 32. cikkében foglalt adatbizton- sági követelmények teljesítése érdekében szükségesek. A Biztosító a tudomására jutott személyes adatok feldolgo- zása és kezelése során maradéktalanul betartja az Infotv. és az Adatvédelmi Rendelet adatbiztonsági rendelkezése- it, és az interneten keresztül megadott valamennyi szemé- lyes adatot ugyanolyan biztonsági fokú védelemmel kezeli, mint az egyéb úton rendelkezésére bocsátott adatokat. A Biztosító a tudomására jutott személyes adatokat védi,

különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmi- sítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

VI. ADATVÉDELMI INCIDENSEK

A Biztosító tájékoztatja Xxx, hogy a Biztosító által alkalma- zott korszerű technikai és szervezési intézkedések mellett sem zárható ki, hogy az Ön személyes adatait és biztosítá- si titkait érintő adatvédelmi incidens történik.

A Biztosító az adatvédelmi incidensről – amennyiben a jogszabályi rendelkezések értelmében köteles arról az érin- tetteket tájékoztatni – az érintetteket a xxx.xxxxx.xx oldalon történő értesítéssel és/vagy levélben tájékoztatja. Amennyiben Ön a saját, vagy más személynek a Biztosító által kezelt adatait érintő incidensről értesül, kérjük ezen információt indokolt késedelem nélkül jelezze az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx címen.

VII. ADATOK MEGISMERÉSÉRE JOGOSULTAK KÖRE

A személyes adatokat és a biztosítási titoknak minősülő információkat a Biztosító a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező mun- kavállalói, megbízott biztosításközvetítői, illetve Társaságunk részére szolgáltatási szerződések alapján adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, Társaságunk által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzésé- hez szükséges mértékben.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megis-

merni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben Biztosítónknak a biztosítási titok megtar- tásának a kötelezettsége a Bit. X. fejezete értelmében nem áll fenn, mely szervezetek listáját jelen tájékoztató 1. sz. Függeléke tartalmazza.

A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illet- ve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók és a viszontbiztosítók listája a https:// xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el.

Az adatkezelési tájékoztató tartalma a jogszabályi változá- sok és a Biztosító által kötött vagy a jövőben kötendő partneri szerződésektől függően változhat. A legfrissebb adatkezelési tájékozató a xxxxx://xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx weboldalon érhető el.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

1. sz. Függelék:

A Bit. által a biztosítási titok megismerésére feljogosított szervezetek listája

A Bit 138. § (1) bekezdése alapján a biztosítási titok meg- tartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel a nyomozó ható- sággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárás- ban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárás- ban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes sze- mélyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §

(2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biz- tosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilván- tartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő bizto- sítási szerződési állomány tekintetében – az erre irá- nyuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szüksé- ges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés fel- tételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, vala- mint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabály- lyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításköz- vetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazga- tási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisz- térium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott ada- toknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biz- tosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges informáci- ók begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljá- ból történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szer- ződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötele- zettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötele- zettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a bizto-

sítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosí- tási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. tör- vény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA- törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekez- désekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkal- mazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság írásbeli megke- resésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoz- tatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény felje- lentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszont- biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfel- ügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénz- ügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B.

§ szerinti adattovábbítás.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettség- vállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkere-

sésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesíté- se céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő ada- tot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport- szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszí- rozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötele- zettségét teljesí.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a bizto- sító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli bizto- sítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adat- továbbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdeké- ben történő adatátadás.

142. § (1) * Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év eltel- tével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Hatályos: 2021. október 15-től Xx.xx.: U20210/x/5