EGYSZERÛ

MPB_2011_10_aoroor_UTBF_beliv_3_MPB_2011_10_aoroor_UTBF 12/12/11 2:47 PM Page 1

PostaAutóÔr (1 3021)

Ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek

EGYSZERÛ

•

KÖZELI

•

BIZTOS

•

KEDVEZÔ

Elérhetôségeink:

1535 Budapest, Pf. 952

06 40 200 480

(H 8:00-20:00, K-P 8:00-18:00)

xxxx@xxx.xx xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx Személyesen bármely postán

Kárbejelentés:

1535 Budapest, Pf. 952

06 40 200 480

(H 8:00-20:00, K-P 8:00-18:00)

00 0 000 0000 (fax)

xxxxxxx@xxx.xx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Személyesen bármely postán

Tartalom

A PostaAutóÔr (13021 kódszámú) kötelezô gépjármû-

felelôsségbiztosítás Ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek

Bevezetô 3

1. A kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás általánosan alkalmazandó szabályai a Gfbt.-ben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, annak számozá- sának megtartása mellett: 5

2. Járadék tôkésítésre vonatkozó szabályok 28

3. Felelôsségbiztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok 28

4. Elévülési szabályok (felelôsségbiztosítás) 29

5. Személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 29

6. 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól 35

1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez 39

7. Okozói kiegészítô biztosítás feltételei 40

8. Kiegészítô balesetbiztosítási feltételek 53

9. Tájékoztatás a szokásos szerzôdési gyakorlattól eltérô megállapodásokról 61

10. Egyéb rendelkezések 62

Bevezetô

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük a Magyar Posta Biztosító Zrt. (továbbiakban: Posta Biztosító) iránti megtisztelô bizalmát! Kérjük, hogy mielôtt ajánlatot tesz a PostaAutóÔr kötelezô gépjármû-felelôsség- biztosítás megkötésére, figyelmesen olvassa el jelen Ügyfél- tájékoztató és biztosítási szerzôdési feltételek címû kiadványunkat. Ez mindenben irányadó az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerzôdésre, a szerzôdô felek jogaira és kötelezettségeire. Törekedtünk a közérthetô fogalmazásra, amennyiben mégis maradna tisztázatlan kérdése, akkor forduljon bizalommal biztosításközvetítôjéhez, a Magyar Posta Zrt. munkatársához (továbbiakban: Magyar Posta), aki megadja Önnek a szükséges tájékoztatást. Az Ügyfél- tájékoztató és biztosítási szerzôdési feltételek részletes meg- ismerése és írásban történô átvétele után Ön a biztosítási ajánlat aláírásával kifejezi szándékát a biztosítási szerzôdés megkötésére. A bevezetôben tájékoztatjuk Önt a Posta Biztosító és a Magyar Posta legfontosabb adatairól, a felü- gyeleti szervünkrôl, a fogyasztói panaszügyintézésrôl, valamint a biztosítási szerzôdés alapjául szolgáló jogszabá- lyokról. Az Ügyféltájékoztatónkban részletesen ismertetjük Önnel azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szer- zôdésre vonatkoznak. A Személyes adatok kezelése és titoktartás részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, amelyek- nek az Ön biztosítási titkot képezô adatait a Posta Biztosító továbbíthatja.

Legfontosabb adatok

A Magyar Posta Biztosító Zrt.

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0–0.

Levélcíme: 1535 Budapest, Pf. 952

Jogi formája: Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság Cégjegyzékszám: Fôvárosi Bíróság, mint cégbíróság,

Cg. 00-00-000000

Székhely állama: Magyar Köztársaság (Magyarország) Ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 40 200 480

(hétfônként 8:00-20:00 óráig, keddtôl péntekig 8:00-18:00 óráig kedvezményes helyi díjjal hívható).

Magyar Posta Zrt. székhelye:

1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6.

A Magyar Posta (illetve az alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy) függô biztosításközvetítôként a Magyar Posta Biztosító Zrt. nevében jár el, a biztosításközvetítôi tevé- kenység során okozott szakmai károkért a Magyar Posta Biztosító Zrt. áll helyt. A Magyar Posta közvetlen részesedéssel rendelkezik a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben. Más biztosítóban, biztosításközvetítôben, biztosítási szaktanácsadóban sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel nem rendelkezik.

Panaszügyintézés

Társaságunk számára fontos, hogy Ön, mint a Posta Biztosító Ügyfele elégedett legyen szolgáltatásunkkal. Amennyiben Önnek a biztosítási szerzôdésével, ill. a Magyar Posta (illetve az alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy) biz- tosításközvetítôi tevékenységével kapcsolatos panasza van, azt szóban (személyesen a biztosító székhelyén található ügyfélszol- gálaton vagy telefonon), vagy írásban (személyesen, vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levél- ben) teheti meg. Kérjük, hogy írásban forduljon közvetlenül a Minôségbiztosítási osztályunkhoz, ahol kivizsgáljuk bejelentését, és 15 napon belül válaszolunk Önnek:

Posta Biztosító Minôségbiztosítási osztály,1535 Budapest, Pf. 952

(levélben) vagy xxxxxx@xxx.xx (e-mailben); Fax: 00 0 000-0000. Amennyiben panaszára nem kapott kielégítô választ a Posta Biztosító Minôségbiztosítási osztályától, panaszával a következô intézményekhez fordulhat: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleté- hez (továbbiakban: PSZÁF), a fogyasztói jogokkal, azok érvénye- sítésével, a biztosítási szerzôdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kí- vüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltetô Testülethez. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérôl szóló 2010. évi CLVI-

II. törvény a 83.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító- társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, Önnek jogában áll bírósági utat igénybe venni.

Felügyeleti szerv

A Posta Biztosító és biztosításközvetítôje, a Magyar Posta fel- ügyeleti szerve a PSZÁF, melynek címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levélcíme: 1535 Budapest 114. Pf. 777; ügyfélszolgálati

telefonszáma: 06 40 203 776. A PSZÁF a biztosításközvetítôkrôl nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megtekinthetô a xxx.xxxxx.xx honlapon.

Jognyilatkozatok, szerzôdésre alkalmazandó jog

Minden jognyilatkozat csak írásban érvényes, a felmondást pedig – ha nem személyesen nyújtja be – javasoljuk, hogy aján- lott levélben juttassa el társaságunk részére. Az Ön jognyilatko- zata csak akkor hatályos, ha az a Posta Biztosító valamely szerve- zeti egységének a tudomására jut. Minden iratban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság elôtt zajlik a magyar jogszabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak.

Jogszabályok

A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerzôdés alapjául szolgá- ló három legfontosabb jogszabály a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: „Ptk.”), a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban „Bit”). A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításra általánosan alkalmazandó szabályokat a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban „Gfbt.”) és az annak felhatalmazá- sa alapján alkotott miniszteri rendeletek határozzák meg. Jogszabályi változás esetén a megváltozott jogszabályokban foglal- tak az irányadóak, melyekrôl társaságunk külön értesítést nem küld.

1. A kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás általánosan alkalmazandó szabályai a Gfbt.-ben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, annak számozásának meg- tartása mellett:

A törvény hatálya

1. § Ha nemzetközi szerzôdés eltérôen nem rendelkezik, e tör- vény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyû gépjármû - ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar

Köztársaság - tulajdonosára, és az általuk kötött kötele- zô gépjármû-felelôsségbiztosítási szerzôdésre;

b) a külföldi telephelyû gépjármû a Magyar Köztársaság területére történô belépésének, valamint a Magyar Köztársaság területén a forgalomban történô részvé- telének feltételeire;

c) A biztosítók, kárrendezési megbízott, kárképviselő, a leve-

lezô, a Kártalanítási Számla, Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az információs Központ, valamint a Magyar Biztosítok Szövetségének (továbbiak- ban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;

d) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a további- akban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötele- zô gépjármû-felelôsségbiztosítást igazoló okirat (a köt- vényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvény- nyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos fel- adatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a külön jogsza- bályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóság- nak (a továbbiakban: jegyzô) és a vámhatóságnak e tör- vényben szabályozott tevékenységére.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármû-biztosítási - a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti - megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredô - e tör- vényben nem szabályozott - feladatok ellátására;

b) a Magyar Köztársaság területén rendezett gép- jármûversenyen (edzésen) részt vevô gépjármûvekre kötött felelôsségbiztosítási szerzôdésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthala- dó külföldi katonai gépjármûvek vonatkozásában jog- szabály eltérô szabályokat állapít meg.

Értelmezô rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Belsô Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármû-felelôsségbiztosítás ellenôr- zésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK hatá- rozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendezô szabályzat;

2. biztosítási idôszak: a határozatlan tartamú szerzôdések ese-

tében - a díjfizetés gyakoriságától függetlenül - az az idôtar- tam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meg- határozott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevé- kenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e törvényben foglaltaknak megfelelôen a kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékeny- ség folytatására jogosult;

4. Biztosított: a gépjármû biztosítással rendelkezô üzemben tar- tója és a gépjármûvet vezetô személy;

5. díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármû-kategó- riánként, és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazha- tó valamennyi korrekciós tényezô összessége;

6. egyedi szerzôdés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjármûre kötött, e törvénynek megfelelô biztosítási szerzôdés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármû vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés idôtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül esô, hitelt érdemlôen igazolt okból bekövetkezô díjnemfizetés idôtartamának kivételével - díjfizetés hiányában kockázat- viselés nélküli idôtartamára (fedezetlenség idôtartama) a Kártalanítási Számla kezelôjét megilletô, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi enge- dély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármû és a négykerekû segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

9. gépjármûflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - egyéni vál- lalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társa- ság - Szerzôdô üzemben tartó által Biztosított gépjármûvek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjármûvek darabszá- ma eléri az ötöt;

10. gépjármû: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott

- gépjármû, pótkocsi, félpótkocsi, mezôgazdasági vontató, négykerekû segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármû és

munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;

11. gépjármûverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elôl elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjármûvek számára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelôzményi igazolás: más tagállam által elôírt kötele- zettség alapján megkötött gépjármû-felelôsségbiztosítási szer- zôdésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott bizto- sítónál nyilvántartott idôszakot, valamint a szerzôdés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami bizto- sító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerôsen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, idôpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármû üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredô kárigények érvé- nyesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meg- határozott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármû: az a gépjármû, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset hely- színét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetôk;

18. kárképviselô: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biz- tosító által a gépjármû-felelôsségbiztosítási károk rendezé- sével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbí- zott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjármûvel okozott kár esetén kártérítésre jogo- sult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenységet végzô biztosító székhely szerinti tagállamától eltérô tagállamban mûködô megbízottja, aki a biztosító által Biztosított gépjármû üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tag- államban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által lét- rehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás idôpontjában biztosítási fedezettel rendelkezô üzemben

tartó gépjármûvével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a Bit. szerinti felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biz- tosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénz- alap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkezô üzemben tartó gépjármûve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjármûve által, valamint az ismeretlen gépjármûvel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa a Magyar Köztársaság;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevé- kenységet végzô biztosítók által a székhelyük szerinti tagál- lamban mûködtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkezô gép- jármû üzemeltetésébôl eredôen a zöldkártyarendszer vala- mely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biz- tosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésé- nek elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármû bizto- sítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármû baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévô hatósá- gi jelzés nem rendelhetô, vagy már nem rendelhetô hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérôl, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelezô: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végzô szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a mûködé- se szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöld- kártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a bizto- sítottjai által a levelezô országában okozott gépjármû-fele- lôsségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármû-biztosítási megállapo-

dásból és a kapcsolódó egyezményekbôl eredô koordináci- ós, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármû tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követôen a rendelke- zésre bocsátástól számított harmincnapos idôtartam folyamán az - a gépjármû telephely szerinti országától eltérô - tagállam,

a) ahol a tulajdont szerzô természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szer- vezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye találha- tó, illetve

b) amelyben a tulajdont szerzô szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a Szerzôdô jogi személy, jogi sze- mélyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzônek a szerzôdéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülô igazolás helyett az illetô országban megkövetelt gépjármû-fele- lôsségbiztosítási fedezet igazolásául a jármû hatósági jelzé- sét (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetbôl eredôen legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogya- tékosságot okozó, vagy a balesetbôl eredô, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállama- ként meghatározott fogalom;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megálla- podásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjármûvet állandó vagy ideig- lenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármûvek esetében a tulajdonos vagy a gépjármû felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) állan- dó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idô: a díj esedékességétôl számított hatvannapos idôszak, melynek a díj megfizetése nélkül történô leteltével a szerzôdés - amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg - díjnemfizetéssel megszûnik;

35. üzemben tartó: a gépjármû telephelye szerinti ország hatósá- gai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (enge- délyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelô nemzetközi gépjármû-fele- lôsségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerzôdésnek megfelelôen a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármû-felelôsségbiztosítási fede- zet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendsze- re, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyá- ban megtestesülô igazolást az országban megkövetelt gép- jármû-felelôsségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

A gépjármû-felelôsségbiztosítás általános szabályai A biztosítási kötelezettség

4. § (1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tar-

tója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármû üzemelte- tése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatáro- zott feltételek szerinti biztosítási szerzôdést kötni, és azt díjfizetés- sel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendel- kezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármû hatósági enge- déllyel és jelzéssel való ellátásának idôpontjától - a szünetelés kivé- telével - a gépjármû forgalomból történô kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötele- zett gépjármû esetében a forgalomban történô részvétel kezdeté- tôl a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerzôdés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekinteté- ben üzemben tartónak minôsül a gépjármû tulajdonosa által - szerzôdés vagy más hitelt érdemlôen igazolt jogcím alapján - üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerzôdéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszál- lását követôen a biztosítási szerzôdést haladéktalanul megkötni.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes for- galmi engedély érvényességének idôtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerzôdés legkésôbb a ha- gyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emelkedésétôl számí- tott 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármû birto- kosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerzôdést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyû gépjármû tulajdonosa - ha a gép- jármû rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság

- köteles a tulajdonszerzést követôen a rendelkezésre bocsátás- tól számított harmincnapos idôtartamra az e törvény szerinti biz- tosítással rendelkezni.

A szerzôdés létrejötte és megszûnése

5. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyû gépjármû üzem- ben tartójának, valamint azon gépjármû tulajdonosának, mely- nek rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szer- zôdés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjtarifájának megfe- lelô - ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeg- határok szerint köteles elfogadni.

(2) Ha a biztosítási szerzôdés a biztosítási idôszak tartama alatt a

21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szûnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási idôszak hátralévô részére fedezetet nyújtó szerzôdés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerzôdés az adott biztosítási idôszakban díjnemfizetéssel szûnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerzôdést megkötni, ahol a szer- zôdése díjnemfizetés miatt szûnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerzôdést a biztosítási idôszak végé- re felmondta vagy a szerzôdés a biztosítási idôszak alatt díjnem- fizetés miatt szûnt meg, az üzemben tartónak a szerzôdés meg- szûnését közvetlenül követô biztosítási idôszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. § (1) A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

(2) A szerzôdés úgy is létrejön, ha a Szerzôdô üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelô ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselôje részére átadja.

(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától

számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatáro- zott indokok alapján utasíthatja el.

(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdés- ben meghatározott feltételeknek, a szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerzôdés az ajánlat átadá- sának idôpontjában - az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre.

(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítá- si feltételektôl való eltérésre történô hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelô módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a Szerzôdô a kézhezvételtôl számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés az (5) bekezdésben meghatározott idôpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.

(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiá- nyában a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létre- jött szerzôdés tartalmával egyezô tartalommal bocsáthat ki.

7. § (1) A Szerzôdô felek bármelyike a biztosítási idôszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelô- zôen a biztosítási szerzôdést írásban, indoklás nélkül felmond- hatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidô- ben megérkezik.

(2) A biztosítási idôszakon belül - az e törvényben meghatározott eseteken túl - a szerzôdés csak a felek közös megegyezésével szüntethetô meg.

(3) A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a gépjármû forgalom- ból történô kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illet- ve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.

(4) A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerzôdéskötésre kötelezett üzemben tartó sze- mélyében változás áll be.

8. § (1) A jármûnyilvántartásban szereplô gépjármûvek vonatkozá- sában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben elôírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármû forgalomból törté- nô kivonásának, a gépjármû elsô és ismételt forgalomba helye- zésének, valamint a gépjármû tulajdonjogát érintô változásnak -

ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban megha- tározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötele- zettsége teljesítésének idôpontját is - jármûnyilvántartásba történô bejegyzésérôl, továbbá az üzemben tartó és a jármûnyilvántartás- ba bejegyzett üzemben tartó személyét érintô változás jármûnyil- vántartásba történô bejegyzésérôl - e tény jármûnyilvántartásba történô bejegyzésével egyidejûleg - a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(2) A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármû üzemben tar- tója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történô részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles - a díjnemfizetéssel történô megszûnés esetének kivételével - a biztosítási szerzôdés megszûnésének tényérôl és a megszûnt szerzôdés külön rendeletben meghatá- rozott bonus-malus besorolásáról a megszûnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követô 30 napon belül az üzemben tar- tót írásban tájékoztatni.

(4) A szerzôdésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerzôdésre a Polgári Törvénykönyvrôl szóló törvény ren- delkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérô rendelkezést nem tartalmaz.

9. § (1) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen - fennálló szerzôdés esetén a biztosítási idôszak vagy a tartam utolsó napját követô - az új biztosítási idôszak vagy a határozott tartam kezdô napját, biztosítóváltás esetén az elôzô biztosítási idôszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles a fedezetlen- ségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselôjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármû tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerzôdés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - jármûnyilvántartásba bejegyzett - idôpontjában - de legkorábban a biztosítási szerzôdésben megállapított idôpontban, ennek hiá- nyában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában - lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerzôdéskötést köve- tô 30 napon belül nem történik meg, a szerzôdés megszûnik.

10. § A biztosítási szerzôdés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási idôszakra kötött további biztosítási szerzôdés érvénytelen.

A gépjármûflottára kötött szerzôdésre alkalmazandó szabályok

11. § (1) Gépjármûflottára kötött szerzôdés esetén a Szerzôdô felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerzô- dés létrejöttét, megszûnését, a biztosítási idôszakot, a díjfizetést illetôen.

(2) A biztosító köteles a flottára kötött szerzôdés vonatkozásában

- az egyedi szerzôdéseket illetô díjtarifa meghirdetésével egyi- dejûleg - a következô naptári évre vonatkozó díjtarifáját leg- alább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni, amelyet nem változtathat meg.

(3) A biztosító a díjat a flottára kötött szerzôdés vonatkozásában a meghirdetett - idôszak, illetve tartam kezdônapján érvényben lévô - díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási idôszak alatt nem változtatja meg.

(4) Gépjármûflottára a flottához tartozó gépjármûvek kategóriá- itól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerzôdés is köt- hetô.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. § A biztosítás kiterjed a felelôsség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégíté- sére, amelyeket a Biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerzôdésben megjelölt gépjármû üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén kárese- ményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a kár- esemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthetô követelé- seket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés idô- pontjáig eltelt idôszakra járó kamatokat.

(2) Ha a Biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemze- ti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármû-felelôsségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerzôdésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény

helye szerinti országban elôírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerzôdésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati össze- függésben lévô, idôben összefüggô több káresemény egy bizto- sítási eseménynek minôsül.

14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogo- sult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igé- nyek megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra kár- eseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányá- ban történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biz- tosítási összeg felosztásakor a járadék tôkeértékét kell figyelem- be venni. Ha a jövôben várható járadékkifizetések tôkeértéke magasabb a szerzôdésben rögzített biztosítási összegbôl ren- delkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tôke- értékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illet- ve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kime- rül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatáro- zott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arány- ban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhe- tett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követôen jelent- kezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésbôl az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követô 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetôségérôl köteles a károsultat a kárrendezés során, az elsô kárkifizetéssel egyidejûleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi

károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredô új kártéríté- si aránynak megfelelô kártérítésre jogosult.

15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjármûben keletkezett;

c) a károkozó gépjármû Biztosítottjainak egymással szembeni igényébôl származó dologi kárként, illet- ve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérôl a sugár- zás káros hatásainak megszüntetését célzó intéz- kedések folytán keletkezett;

e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármû - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármû javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgy- ban folyamatos állagrongálással okozott, illetôleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

A biztosítási szerzôdés idôbeli hatálya, és a biztosítási idôszak

16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek esetében a biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalom- ban tartási engedéllyel rendelkezô gépjármûvek, továbbá az igazolólappal rendelkezô lassú jármûvek és a négykerekû segéd- motoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gép-

jármûvek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerzôdésben megjelölt határozott tartamú szerzôdés köthetô.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közleke- dési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezôgazdasági erôgép (lassú jármû) esetében határozatlan tartamú szerzôdés köthetô.

17. § (1) A határozatlan tartamú szerzôdések esetében a biztosítá- si idôszak egy év, valamint az 5. § (2) bekezdésében, továbbá a 21.

§ (6) bekezdésében meghatározott esetekben a megszûnt szerzô- dés szerinti biztosítási idôszak végéig terjedô idôszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási idôszak elsô napja - a szünetelés idôtartama alatt hatályba lépô szerzôdések kivételével - a kockázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási idôszak utolsó napját megelôzô ötve- nedik napig elküldött írásos értesítôben tájékoztatja a Szerzôdô felet a biztosítási évfordulóról és a következô biztosítási idôszak- ra - az értesítés idôpontjában rendelkezésre álló adatok alapján

- a díjtarifa szerint várható díjról.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés - a Szerzôdô hoz- zájáruló nyilatkozata alapján - elektronikus úton is megtehetô.

A biztosítási szerzôdés területi hatálya

18. § A biztosítási szerzôdés területi hatálya a tagállamok terüle- tére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belsô Szabályzatnak megfelelô kétoldalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerzôdés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének - jármûnyilvántartásba bejegyzett - idôpontjában - de legkorábban a biztosítási szerzô- désben megállapított idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában - kezdôdik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerzôdés létrejöttét megelôzôen megkezdôdjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkoza- ta szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél köz- remûködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tár- gyalt szerzôdési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (elsô díjrészlet) befizetését követôen viseli a kockázatot.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében megha- tározott türelmi idôben fennáll.

(5) A szerzôdés érdekmúlással történô megszûnése esetén a biz- tosító kockázatviselése a forgalomból történô kivonás, a forga- lomban történô részvétel végleges megszüntetése, a szerzôdés- kötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszûnésének - jármûnyilvántartásba bejegyzett - idôpont- jában szûnik meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerzôdés közös megegyezéssel történô megszüntetése esetén a szerzôdés megszûnésének idô- pontjában, a szerzôdés biztosítási idôszak végére történô fel- mondása esetén a biztosítási idôszak zárónapján szûnik meg.

(7) A szerzôdés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszû- nése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idô zárónap- xxx xxxxxx meg.

Díjfizetés

20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének idôtartamára elôre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszûnése napjáig járó bizto- sítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerzôdések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. § (1) A biztosítás elsô díjrészlete, valamint folytatólagos díj- részletei a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpontok- ban esedékesek. Ennek hiányában az elsô díjrészlet a szerzôdés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési idôszaknak az elsô napján esedékes.

(2) Az egyszeri díjat - a felek eltérô megállapodásának hiányában

- a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés idôszakára a szerzôdés- ben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétôl számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történô figyelmeztetés mellett - a Szerzôdô félnek a díj esedékességétôl számított hatvannapos póthatár-

idôvel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idô eredménytelen leteltével a szerzôdés - amennyiben egyéb okból még nem szûnt meg - az ese- dékességtôl számított hatvanadik napon megszûnik.

(5) A biztosító köteles a szerzôdés megszûnésérôl 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerzôdés megszûnése díjnemfizetés miatt követ- kezett be.

(6) Ha a szerzôdés díjnemfizetés miatti megszûnése az üzemben tartó önhibáján kívül esô okból következik be, az üzemben tartó a megszûnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésôbb a megszûnést követô 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlô igazolásával kezdeményezheti a jövôre nézve - egy adott biztosítási idôszakon belül - az eredetivel egyezô szerzôdéses állapot helyreállítását.

(7) Az üzemben tartó a szerzôdéses állapot (6) bekezdés szerinti helyreállítására akkor jogosult, ha a szerzôdés megszûnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerzôdés díj- nemfizetéssel történô megszûnését követôen a szerzôdéses álla- pot helyreállításáig a gépjármû nem vett részt a közúti forgalom- ban, illetve azzal kárt nem okoztak.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámíta- ni és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség idô- tartamát követôen szerzôdést köt.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomás- szerzést követôen haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghir- detett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség idôtar- tama esik, a díjat beszedô biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt - a biztosítási idôszakra járó díj teljes megfi- zetése esetén 30 napos határidôvel - köteles megfizetni.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott köte- lezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében megha- tározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A fedezetlenségi díjnak - a díjhirdetést követô naptári évre vonatkozó - egy naptári évre számított tarifáját gépjármû-kate-

góriánként minden év október 30-ig a Kártalanítási Számla keze- lôje hirdeti meg két országos napilapban és honlapján.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerzôdés vonatkozásá- ban a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott bizto- sítási idôszak alatt - a bonus-malus rendszerre vonatkozó külön ren- deletben meghatározottak kivételével - nem változtatja meg.

(2) A biztosítási idôszakra, valamint a határozott tartamú szerzô- désre az idôszak, illetve a tartam kezdônapján érvényben lévô díjtarifát kell alkalmazni.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szer- zôdésben, valamint e törvényben a kárigények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

(4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg.

(5) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkalmazandó, valamint október 30-át követôen a követ- kezô évben alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendel- kezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzá- férhetôvé tenni.

(6) Ha a biztosító a gépjármû-felelôsségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és a Magyar Köztársaság területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy az (5) bekezdésben említett informáci- ók a kárképviselô székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljá- ból kifüggesztésre kerüljenek.

24. § (1) A határozatlan tartamú szerzôdés fennállása alatt a biz- tosítás díja a következô biztosítási idôszak elsô napjától kezdôdô hatállyal a 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottak szerint módosul.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetôvé teszi.

Bonus-malus rendszer

25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes idôszakhoz igazodó díj- kedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához iga- zodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint köte- lesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adato-

kon alapuló bonus-malus rendszert mûködtetni, továbbá a kár- történeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. § (1) A biztosító kockázatviselése a jármûnyilvántartás- ban szereplô gépjármûvek esetében szünetel, ha az üzem- ben tartó kérelmére vagy hivatalból történô eljárás követ- keztében a gépjármû a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényérôl, valamint annak kezdô és záró idôpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idôpontoknak megfelelôen a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármû ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerzôdés a hat hónapos idôszak utolsó napját követô napon megszûnik.

(5) A szünetelést követô díjrészlet fizetésének esedékessége - a felek eltérô megállapodásának hiányában - a szünetelés meg- szûnésének a napja.

(6) A hivatalból történô ideiglenes kivonás következtében fenn- álló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatáro- zott értesüléstôl számított 15 napon belül tájékoztatja az üzem- ben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényérôl és az eset- legesen bekövetkezô károkozás következményeirôl.

(7) A szünetelés idôtartama alatt az üzemben tartó kötele- zettsége a szerzôdés folyamatos díjfizetéssel történô hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvek eseté- ben a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szer- vezet a gépjármû üzemeltetése során okozott kárt az e törvény- ben foglaltak szerint megtéríti.

28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a bizto- sítási szerzôdés keretei között a károkozó gépjármû üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e tör- vényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla keze-

lôjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkezô károsult keresetet indíthat a károkozó Magyar Köztársaság terü- letén székhellyel rendelkezô biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekö- vetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétôl (szék- helyétôl) eltérô országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselôvel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedô joghatállyal.

29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármû és a biztosítási szerzôdés azonosításához szükséges - a 46. § (2) bekezdé- sének a), b) és d) pontjaiban meghatározott - adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelôjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezôhöz, a kár- rendezési megbízotthoz, a kárképviselôhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosí- tási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendôk.

(2) A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétôl, illetve a tudomásszerzéstôl számított - 30 napon belül köteles bejelente- ni a biztosítónak. A határidô elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a kése- delmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekö- vetkezése és a káresemény bejelentése közötti idôszakra a biz- tosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezôvel, a Kár- talanítási Számla kezelôjével, a kárképviselôvel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

30. § (1) A Biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírá- sával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendôrsé- gi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzem- ben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelôjének bejelenteni.

(3) Köteles a Biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a Biztosí-

xxxx képviseletérôl gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzem- ben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelôjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelôje jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô üzemben tartó képviseletérôl gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határ- idejét a hazaérkezés idôpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelôje, a kárképviselô és a levelezô kérelmére, a kárrendezési eljárás lefoly- tatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a kárese- ménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményérôl, a károsult és a károkozó - 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott - személyes adatairól, a gépjármû hatósági jelzésérôl, a biztosító megnevezésérôl, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kár- igények rendezéséhez szükséges alapvetô adatokról.

31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezôje, a kárképviselô, a Kártalanítási Számla kezelôje és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétôl számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésôbb a kártérítési igény benyújtásától számí- tott három hónapon belül a károsultnak:

a) kellôen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelôsség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelôen, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerûen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelôsséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmû, vagy a teljes kárt összeg- szerûen nem állapította meg.

32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a Biztosított felelôsségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a Biztosított kártérítési felelôsségéhez mérten köteles megállapí- tani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerôs ítélet hatá- lya a Biztosítottra - a 35. § (1) bekezdésében meghatározott ese- tekben az üzemben tartóra és a vezetôre - is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselô, a Nemzeti Iroda vagy a

Kártalanítási Számla kezelôje közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje egyösszegû pénz- beli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérí- tési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerôs megítélését követô 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. § (1) Gépjármû károsodása esetén a biztosító elôzetes kal- kulációt készít az általa téríthetô helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegérôl, illetve - amennyiben az értékcsök- kenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés mértékének megfelelô összegrôl, és errôl tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemuta- tott számla tartalmazza a gépjármû helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, vala- mint az a számvitelrôl szóló törvény elôírásainak megfelel. Ellenkezô esetben a biztosító a gépjármûben keletkezett kárként az (1) bekezdés szerinti nettó összeget, illetve - amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll - az értékcsökkenés összegét téríti meg.

32/B. § (1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármû kormánymûve, futómûve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiz- tonsági szempontból alkalmatlannak tekinthetô és a helyreállí- tás - a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján - nem történik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétôl számított 10 napon belül - az alkalmatlanság okának feltüntetésével - értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulla- dékká vált gépjármûvekrôl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármû esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosító- nak bemutatja.

(2) A gépjármûben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szol- gáltatása keretében csak akkor térítheti meg a károsultnak, ha a közlekedési hatóság a gépjármû mûszaki vizsgálata eredmé- nyeként

a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gépjármû a köz- úti forgalomban való részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy

b) a gépjármûvet közlekedésbiztonsági szempontból a

(3) bekezdésben meghatározott kivétellel mûszakilag

alkalmatlannak minôsíti, és ennek alapján a gép- jármûvet a jegyzô - a külön jogszabályban meghatáro- zottak szerint - ideiglenesen kivonta a forgalomból.

(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármû mûszaki vizsgálata ered- ményeként a hulladékká vált gépjármûvekrôl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármûvet közlekedésbiztonsági szem- pontból véglegesen alkalmatlannak minôsítette.

(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak abban az eset- ben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gépjármûvekrôl szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármû esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutat- ta vagy a gépjármûvet a jegyzô - a külön jogszabályban megha- tározottak szerint - végleg kivonta a forgalomból.

(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az érték- csökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alap- xxx xxxxxxxxx mûszaki vizsgálatra a gépjármûvet nem mutatta be, és a mûszaki vizsgálatára más módon sem került sor.

(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)-(5) bekezdésben foglal- tak nem érintik azt a lehetôséget, hogy a biztosító a 32/A. § (1) bekez- dés szerint elôzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelô összegû szolgáltatási elôleget nyújtson.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkal- mazni, ha a kárt szenvedett gépjármû telephely szerinti országa nem a Magyar Köztársaság.

Törvényi engedmény

33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelôje a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat - a 35. § (1) bekez- désében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetôt

- illették meg a kárért felelôs személlyel szemben.

Visszkereset

34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésé- ben meghatározott esetben a Kártalanítási Számla kezelôje az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetôtôl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a Biztosítottól, több Biztosított közös károkozása ese-

tén bármelyiküktôl, ha a kárt jogellenesen és szándé- kosan okozták;

c) a vezetôtôl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapot- ban vezette, illetve bármely Biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezetô alkoholos vagy a vezetési képességre hát- rányosan ható szertôl befolyásolt állapotát nem ismer- hette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthetô a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetôtôl, ha a gépjármû vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely Biztosítottól, ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetô esetében a gépjármûvezetôi engedély meglé- tét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyo- san elhanyagolt mûszaki állapota okozta;

f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetôtôl, ha a szerzô- dés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövet- kezésekor, vagy egyébként terhelô közlési, változás- bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem telje- sítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötele- zettséget befolyásolta.

(2) Ha a Biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezetô az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvénye- sítheti követelését.

(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meg- határozott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgálta- tások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla keze- lôje legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezetô bizonyítja, hogy az

(1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a

Kártalanítási Számla kezelôje követelését az általa teljesített szolgál- tatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt Xxxxxxxxxxx örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje nem érvényesíthet megtérítési igényt.

2. Járadék tôkésítésre vonatkozó szabályok

Járadék tôkésítésére a hatályos jogszabályok alapján társasá- gunk nem köteles, arra kizárólag a járadék jogosultja és társasá- gunk közötti egyedi megállapodás alapján kerülhet sor.

3. Felelôsségbiztosítási szolgáltatás teljesítésé- hez szükséges dokumentumok

A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô félnek (Szerzôdô, Biztosított, károsult) kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt feltételei fennállnak. A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél a biztosító szolgálta- tásának teljesítése érdekében a felmerült károk és költségek igazo- lása céljából az alábbi dokumentumok benyújtására köteles:

A Biztosított kártérítési felelôsségének megállapításához szükséges dokumentumok (Biztosított felelôsséget elis- merô, kizáró vagy vitató nyilatkozat, rendôrségi igazolás a balesetrôl, hatósági eljárás indulása esetén errôl való nyi- latkozat, felelôsségre vonatkozó hatósági határozatok).

A biztosítási esemény bekövetkezését és az ennek következtében elszenvedett károk mértékét (összeg- szerûségét) igazoló dokumentumok (számlák, áraján- latok, szerzôdések, egyéb igazolások, személyi sérülés esetén az azt alátámasztó orvosi iratok, szakvéle- mények, jövedelemveszteség esetén jövedelemigazo- lás, halál esetén anyakönyvi kivonatok).

A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt meg- elôzô állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, álta- lános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az álta- lános forgalmi adó összegének megfelelô összeg meg- térítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezett- séget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, ame-

lyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható.

A szolgáltatás teljesítésének esedékessége a bejelen- tett káresemény tekintetében indult szabálysértési vagy büntetô eljárás jogerôs befejezéséhez (jogerôs határozathoz) nem köthetô.

A jelen pontban felsorolt dokumentumok benyújtásá- nak kötelezettsége nem érinti a biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár mér- tékét a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokumentumokkal is igazolja.

4. Elévülési szabályok (felelôsségbiztosítás)

A felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján keletkezett igények, a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

5. Személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

A jelen szerzôdési feltételek alapján létrejövô szerzôdés végre- hajtása érdekében a biztosító kezeli a szerzôdônek (biztosított- nak) az ajánlaton rögzített személyes adatait (a továbbiakban

„személyes adatok”). A biztosító a szerzôdô (biztosított) szemé- lyes adatait azon idôtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A biztosító a személyes adatokat csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdés- bôl származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a szerzô- dô (biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153-161.§-aiban nevesí- tett szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A szerzôdô (biztosított) a személyes adatainak a jelen szerzôdési feltételekben meghatá- rozottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerzôdés (ajánlat) alá- írásával kifejezetten hozzájárul.

A személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltak szerint, a jogszabály szöve- gének módosítása nélkül, annak számozásának megtartása mellett:

153. § Biztosítási titok minden olyan - minôsített adatot nem tar- talmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô, a biz- tosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illet- ve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

154. § Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok keze- lésérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizá- rólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szak- tanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állo- mányban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó köve- telések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meg- határozott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szak- tanácsadó csak az Ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség ter- heli a biztosító, a független biztosításközvetítô, a biztosítási szak- tanácsadó tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bár- milyen módon hozzájutottak.

156. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szakta- nácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan meg- jelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdel- járás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szaktanács- adóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyaror- szági képviseletével, ezek érdek-képviseleti szerve- zeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos ver- senyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §

(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biz- tosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelô szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti köz- lekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvé- teli jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés fel- tételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, vala- mint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerin- ti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biz- tosításközvetítôvel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyûlési biztossal,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illet- ve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)- j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írás- beli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p), q) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismeré- sére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásá-

nak kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerzô- désbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanács- adó az (1) és (5) bekezdésekben, a 156. §-ban, a 158. §-ban és a

159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanács- adó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az

ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktala- nul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntetô Törvénykönyvrôl szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellá- tott, külön jogszabályban elôírt ügyészi jóváhagyást nélkülözô megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggô, biztosítási titoknak minôsülô adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítô és a biztosítá- si szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyo- ni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meg- határozott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

157/A. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bûnüldözô szerv, illetôleg az Országos Rendôr-fôkapitányság - a pénzmosás megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzet- közi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv, illetôleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titok- nak minôsülô adatot a biztosítótól, amennyiben a meg- keresés tartalmazza a külföldi adatkérô által aláírt titoktartási záradékot.

158. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a

harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelô) történô adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adata- lany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkeze- lônél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli adatkezelô székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal.

(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

159. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a kül- földi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

160. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a

154. § alá esô adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint külön- leges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén 20 év eltelté- vel törölni kell.

(2) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 157. §

(1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 157. § (5) bekezdése alap- ján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanács- adó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezel- heti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

161. § (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesít- hetô.

(2) A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanács- adó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendel- kezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinteté- ben az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szer- zôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

6. 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetô államtitkár feladat- és hatáskörérôl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkö- römben eljárva a következôket rendelem el:

1. A bonus-malus rendszer általános szabályai

1. § E rendelet alkalmazásában; 1. igénylô: a biztosított gépjármû kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylô üzemben tartója; 2. kártörténeti adat: a gépjármû üzem- ben tartója által a biztosított gépjármû vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási szer- zôdéses jogviszonya alatt bekövetkezett - a kártérítés alapjául szol- gáló - káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerôsen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (az elsô kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerôs ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidôn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentes- ség igazolt ténye; 3. újonnan belépô üzemben tartó: az a szerzô- dést kötô üzembentartó, aki a szerzôdéskötést megelôzô 2 évben magyarországi telephelyû gépjármû vonatkozásában az adott gép- jármû-kategóriában felelôsségbiztosítási szerzôdéses jogviszony- ban üzemben tartóként nem állt.

2. § (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motor-

kerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezôgaz- dasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármû-kategó- riák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerzôdéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási idôszakot közvetlenül megelôzô biztosítási idô-

szak és az új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(4) A biztosító köteles a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási egyedi szerzôdéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántarta- ni.

3. § (1) Az érintett szerzôdés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó elônyök és hátrányok a szerzôdô üzemben tartó személyéhez fûzôdnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjármûvét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerzôdéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerzôdés hatálya alatt az üzemben tartó párhu- zamosan üzemeltetett további jármûveire nem használható fel.

(3) Ha az adott gépjármûvet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntetô feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjármûvel okozott kár a szerzô- dés besorolását nem érinti.

2. A besorolásra vonatkozó szabályok

4. § (1) A rendszerbe újonnan belépô üzemben tartó szerzôdése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelôzményi igazolás figye- lembevételével létrejött szerzôdést.

(2) Egy adott biztosítási idôszakon belül a szerzôdés besorolása - a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)-(5) bekezdésben, továbbá a 7.

§ (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével - nem változik.

(3) A besorolás a következô biztosítási idôszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerzôdéssel érintett gépjármû az új biztosítási idôszakot közvetlenül megelôzô biztosítási idôszak és az új bizto- sítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az idôtartam- ban az üzemben tartónak az érintett gépjármû vonatkozásában - a károkozás idôpontjától függetlenül - kártérítési kötelezettsége (az elsô kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerôs ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerzôdés vonatko- zásában megszerzett besorolást a szerzôdés megszûnését követô 2 éven belül figyelembe veszi - ugyanazon gépjármû-kategóriába tartozó gépjármûre - az új szerzôdés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerzôdés megszûnés esetén a besorolás másik gépjármûre kötött szerzôdésre nem vihetô át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjármûre már rendelkezik szerzôdéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármû-kate- góriába tartozó gépjármûre is szerzôdést köt, az új szerzôdést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezôbb besorolású gépjármû szer- zôdése érdekmúlás miatt megszûnik, akkor a megszûnt szerzôdé- sen megszerzett besorolás a megszûnést követô naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerzôdésére - a bizto- sítási idôszakon belül is - érvényesíthetô a kedvezôbb besorolású gépjármû elôzô besorolása által érintett biztosítási idôszak kezdô napja és az érvényesítés idôpontja közötti idôtartam során ismert- té vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.

5. § (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja

meg a szerzôdés elôzetes besorolását, ennek hiányában a szerzô- dést elôzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási idôszak kezdetét követô 15. és

30. nap közötti idôtartamon belül a Kötelezô gépjármû-felelôsség- biztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártör- téneti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdez- ni a szerzôdés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt ható- sági jelzés és az elôzô biztosítást igazoló okirat száma alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelôzô biztosítási idôszak kárnyilvántartásban meglévô adatai (kockázatviselés idô- tartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási idôszak kezdetét követô 45 napon belül megállapítja a szerzôdés végleges besorolását a biztosítási idôszak kezdetére visszamenô hatállyal, egyidejûleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerzôdés besorolásához szükséges adatok a biztosítási idôszak kezdetét követô 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, errôl a tényrôl a biztosí- tó az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a bizto- sítási idôszak kezdetét követô 60. nap elteltével az adatok a kárnyil- vántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerzôdés végleges besorolását a biztosítási idôszak kezdetére visszamenô hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezôbb besorolás érdekében akár a gépjármû beazo-

nosítására, akár a szerzôdés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban tör- ténô beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerzôdést M04 osztályba sorolja.

6. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelôzményi igazolást a beso- rolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idôsza- kot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerzôdés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerôsen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, idôben egybefüggô idôtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.

7. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegérôl szóló írásbeli értesítését követô 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetôen úgy kell figyelembe venni, mintha a bizto- sító részérôl kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a késôbbiekben megfizetett kár- összeg alapját képezô kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfe- lelô besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerzôdés alapján tör- tént kárkifizetést kell figyelembe venni.

8. § A biztosító köteles - az igénylés beérkezését követô 15 napon belül - az igénylô kérésére az igénylést megelôzô szerzôdéses idôszak vonatkozá- sában - amennyiben ezen idôszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy leg- alább ötéves idôszakra visszamenôleg a kárnyilvántartásban meglévô kártörténeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által elôírt fele- lôsségbiztosítási kötelezettség alapján kötendô szerzôdéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.

3. Záró rendelkezések

9. § E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.

10. § A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerzôdések besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelôzôen beérkezett.

11. § E rendelet 8. §-a a gépjármû-felelôsségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenôrzésérôl szóló 2009. szeptember

16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

16. cikkének való megfelelést szolgálja.

12. § Hatályát veszti a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet.

1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén
	A megelôzô biztosítási idôszak és az új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam kártörténeti adata alapján
kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezôgazdasági vontató esetén
	A megelôzô biztosítási idôszak és az új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam kártörténeti adata alapján
kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezôgazdasági vontató esetén
	A megelôzô biztosítási idôszak és az új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti idôtartam kártörténeti adata alapján
kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

7. Okozói kiegészítô biztosítás feltételei

Jelen szerzôdési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Magyar Posta Biztosító Zrt. (a továbbiakban: bizto- sító) és a Szerzôdô között létrejött a kötelezô gépjármû-felelôs- ségbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiz- tosítás) kötött „Okozói kiegészítô biztosítás” elnevezésû gép- jármû-biztosítási szerzôdésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerzôdést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatá- lyos Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

Az Okozói kiegészítô biztosítás jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a bizto- sítási szerzôdésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen biztosítási feltételekben megha- tározott összeghatárig

a kockázatviselés helyén,

a kockázatviselés idôtartama alatt bekövetkezett, a biztosítási események által okozott,

a biztosított jármûben

keletkezett károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak szerint és módon.

7.1. A biztosítás tárgyi hatálya

7.1.1. A biztosított jármû és az egyéb biztosított vagyon- tárgyak Biztosított jármû: biztosított az alapbiztosítási szerzôdésben ilyenként megnevezett személygépkocsi.

7.1.1.2. Biztosított lehet az az állandó magyar forgalmi rendszám- mal ellátott személygépkocsi (a továbbiakban: jármû), amely forgalmi rendszámtáblájának alapszíne fehér, az

írásjelek feketék, és a rendszám legalább 3 betût tartalmaz.

7.1.1.3. A jelen feltételek szerinti biztosítási szerzôdés kizárólag ALFA ROMEO, CITROEN, CHEVROLET, DACIA, DAEWOO, DAIHATSU, FIAT, FORD, HYUNDAI, ISUZU, KIA, LADA, MARUTI, MAZDA, MITSUBISHI, NISSAN, OPEL, PEUGEOT, RENAULT, SEAT, SKODA, SUZUKI, TATA, TOYOTA, VOLKSWAGEN, VOLVO gyártmányú gépkocsik európai forgalmazású modelljeire köthetô.

Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezetô ülését is beleértve – leg- feljebb 9 állandó ülôhely van [lásd a 1/1975. (II. 5.) KPM- BM együttes rendeletet (a továbbiakban: KRESZ)

1. sz. függelék II. d) pont].

Biztosított vagyontárgyak továbbá:

a biztosított jármû gyári kivitel szerinti tartozékai, valamint a biztosított jármû KRESZ szerinti kötelezô tartozékai.

Nem lehet biztosított az olyan jármû, amelyet okta- tásra, bérjármûként és foglalkozásszerûen személy- fuvarozásra használnak (taxi), valamint a nem Magyarországon nyilvántartott jármûvek, a nemzet- közi fuvarozásra használt jármûvek, a tûz- és robba- násveszélyes anyagok szállítására használt jármûvek, az ADR bárcával közlekedô jármûvek, az olyan jármûvek, amelyek repülôtéren is közlekednek, a pénz és értékszállításra használt jármûvek, a nem csak szárazföldön használható jármûvek, a négyke- rekû segédmotor-kerékpár (quad és mopedautó), valamint a négykerekû motorkerékpár (quad), továb- bá a lakókocsi, lakóautó, valamint az olyan személy- gépjármû, amelyik alvázszámának elsô és/vagy utol- só karaktere „AF”.

Nem biztosítottak a fentieken túl:

a jármû olyan tartozékai, alkatrészei, amelyek a jármûben a káresemény idôpontjában le- vagy kiszerelt állapotban, illetve tartalékként voltak,

a jármûbe a gyártása után beépített extra tartozé- kok.

7.1.2. Kockázatviselési hely

A biztosító kockázatviselése az Európában, valamint Törökország európai területén bekövetkezett biztosítási

eseményekre terjed ki, de Észtország, Lettország és Litvánia kivételével nem terjed ki a volt Szovjetunió terü- letére.

7.1.3. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minôsül a biztosított gép- jármûben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékai- ban balesetszerûen – hirtelen, váratlanul, véletlen- szerûen, elôre nem látható idôben bekövetkezô és a gépjármûre kívülrôl ható erô miatt – keletkezett fizikai károsodás, amely olyan közlekedési baleset folytán következett be, mely balesettel összefüggésben a bizto- sított jármû – más, a közlekedésben résztvevô gép- jármûvel való ütközésébôl eredô - károkozása folytán a Magyar Posta Biztosító Zrt.-nek, a kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény alap- xxx xxxxxxxxxxx kötelezettsége merült fel. Nem minôsül biztosítási eseménynek a balesettel összefüggô következményi lopáskár, illetve részlopáskár.

7.2. Szerzôdô, Biztosított, a kárkifizetés jogosultja

A Szerzôdô - aki a biztosítási ajánlatot teszi és a díj meg- fizetésére köteles - megegyezik az alapbiztosítás Szerzôdôjével. A jelen feltételek alapján létrejött kiegé- szítô biztosítás Biztosítottja megegyezik a Szerzôdôvel. A kárkifizetést a biztosító a Biztosított részére teljesíti.

7.3. A biztosítás kezdete, vége, a szerzôdés módosítása

7.3.1. A biztosítási szerzôdés létrejötte

7.3.1.1. A biztosítási szerzôdés létrejöttét a Szerzôdô kezdemé- nyezi azzal, hogy a biztosítónak írásban biztosítási ajánla- tot tesz. A biztosítási szerzôdés megkötéséhez nem szükséges a biztosítani kívánt jármû szemléje. A biztosí- tónak 15 napos határideje van arra, hogy elbírálja a Szerzôdô ajánlatát. A 15 napos ajánlat-elbírálási határidô az ajánlatnak a biztosító szervezeti egységéhez való beérkezését követô napon veszi kezdetét. Ha a biztosító az ajánlatra a 15 napos ajánlat-elbírálási határidôn belül nem nyilatkozik, a biztosítási szerzôdés a Szerzôdô aján- lata tartalmának megfelelôen, az ajánlatnak a biztosító szervezeti egységéhez való beérkezése idôpontjára visz- szamenô hatállyal jön létre. Ebben az esetben az ajánlat egyben kötvénynek minôsül.

7.3.1.2. A biztosító az ajánlatot a szervezeti egységéhez való beérkezésétôl számított 15 napon belül írásban eluta- síthatja, vagy módosító javaslatot tehet. Amennyiben az ajánlat eltér a díjtarifától vagy a biztosítási feltételektôl, úgy a biztosító az ajánlatnak a biztosító szervezeti egysé- géhez való beérkezéstôl számított 15 napon belül javas- latot tehet az ajánlat díjtarifának és biztosítási feltételek- nek megfelelô módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a Szerzôdô 15 napon belül nem kifogásol- ja, a szerzôdés az eredetileg meghatározott idôpontban, de a módosított ajánlat szerint jön létre. Ezen esetben a Szerzôdô ajánlati nyilatkozata és a módosító javaslat együttesen képezik a szerzôdésrôl kiállított kötvényt.

7.3.1.3. A biztosítási szerzôdés elválaszthatatlan részei a jelen

Ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek – melyek átvé- telét a Szerzôdô külön nyilatkozatban az aláírásával erô- síti meg –, továbbá a Szerzôdô ajánlata.

7.3.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével. Amennyiben az Okozói kiegészítô biztosítás már meglévô alapbiztosí- táshoz kapcsolódóan jön létre, úgy az Okozói kiegészítô biztosítás kockázatviselésének kezdô idôpontja az aján- laton megjelölt idôpont, de legkorábban az azt követô nap 0. órája, amikor az Okozói kiegészítô biztosítási aján- lat a biztosítóhoz beérkezett, vagy azt a biztosító képvi- selôje részére átadták.

7.3.3. A biztosítás tartama, a biztosítási idôszak

A biztosítás határozatlan tartamú.

A biztosítási idôszak igazodik az alapbiztosítás biztosí- tási idôszakához.

A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

Az alapbiztosítás szünetelésének ideje alatt az Okozói kiegészítô biztosítás kockázatviselése is szünetel.

7.3.4. A biztosítási szerzôdés módosítása

Az alapbiztosítási díjának a szerzôdés bonus-malus besorolása miatti módosulása egyben a jelen feltételek szerint létrejött kiegészítô biztosítás díjának módosulá- sát is jelenti. Már korábban megkötött alapbiztosításhoz kapcsolódó, a jelen feltételek szerinti kiegészítô biztosí-

tásra a Szerzôdô által tett szerzôdésmódosítási ajánlat esetén a szerzôdésmódosítás úgy is létrejön, ha a biztosí- tó a szerzôdés módosítására vonatkozó ajánlatra, annak a biztosítóhoz történt megérkezését követô 15 napon belül nem nyilatkozik.

7.3.5. A biztosítási szerzôdés megszûnése

Ha az alapbiztosítás megszûnik, azzal egy idôben meg- szûnik a jelen feltételek alapján létrejött kiegészítô bizto- sítás is. A jelen feltételek alapján létrejött kiegészítô biz- tosítás 30 napos felmondási határidôvel a biztosítási évfordulóra az alapbiztosítástól függetlenül, önállóan is felmondható írásban, azonban díj-nemfizetéssel történô megszüntetésére az alapbiztosítástól függetlenül nincs lehetôség. Ha a kockázatviselés ideje alatt a jármû olyan mértékben károsodott, hogy a javítása nem gazdaságos vagy mûszakilag nem indokolt, a biztosítási szerzôdés, illetôleg annak megfelelô része a hónap utolsó napjával megszûnik. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biz- tosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti. Ha a kockázatviselés kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzôdés, illetô- leg annak megfelelô része nem válik hatályossá. Megszûnik a biztosítási szerzôdés a jármû külföldi nyilvántartásba vételével. A biztosítási szerzôdés meg- szûnésével a biztosító kockázatviselése is megszûnik.

7.4. Biztosítási díj esedékessége, díjfizetés módja

7.4.1. A díj esedékessége

A biztosítási díj az alapbiztosítás díjának esedékessége napján esedékes. A díjfizetés gyakorisága, üteme (éves, féléves, negyedéves, havi), valamint a díjfizetés módja (csekk, banki átutalás, csoportos beszedési megbízás) megegyezik az alapbiztosításéval.

7.4.2. Amennyiben a szerzôdésben csoportos beszedési meg-

bízással történô díjfizetés szerepel, és ennek ellenére a díjfizetés csoportos beszedési megbízás útján a Szerzôdô érdekkörébe esô okból nem valósul meg, és ezt a Szerzôdô a biztosító felszólítása ellenére sem orvo- solja, úgy a biztosító jogosult a díjfizetés módját egyol- dalúan készpénz-átutalási megbízásra módosítani. Amennyiben ezt követôen Szerzôdô a csoportos besze-

dési megbízással történô díjfizetés lehetôségét bankjá- nál megteremti és errôl a biztosító értesül, úgy az erede- ti díjfizetési módot a biztosító további külön értesítés nélkül visszaállítja.

7.5. Kötelezettségek és megsértésük következményei

7.5.1. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

A biztosítási ajánlat megtételekor a Szerzôdônek közöl- nie kell a biztosítóval a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyek- re a biztosító írásban kérdést tett fel. A biztosítási ajánla- ti nyomtatványon vagy egyéb nyomtatvány(ok)on talál- ható bármelyik adat megváltozását a Szerzôdônek a vál- tozástól számított 8 napon belül írásban be kell jelente- nie a biztosítónak. Így különösen be kell jelenteni a biz- tosítónak:

a Szerzôdô nevének megváltozását; címének megváltozását;

a jármû forgalmi rendszámának, alvázszámának meg- változását;

a jármû Üzembentartójának és/vagy a Tulajdonosának a megváltozását;

ha a Szerzôdô/Biztosított nem természetes személy, akkor az egyesülését, beolvadását, szétválását, átala- kulását, megszûnését, valamint azt, ha ellene csôd-, fel- számolási-vagy végrehajtási eljárást kezdeményeztek;

a jármû forgalomból történô kivonását.

A változásnak a biztosító nyilvántartásában történô átvezetéséhez be kell mutatni a változást bizonyító dokumentumot (pl. a jármû forgalmi engedélyét, törzs- könyvét).

A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányu- ló kötelezettség megsértése esetében a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A közlésre, illetôleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terhe- li a Szerzôdôt és a Biztosítottat; egyikük sem véde- kezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásá-

val, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre, illetôleg bejelentésre köteles lett volna.

7.5.2. Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség

A legfontosabb az, hogy a Szerzôdô minden esetben a jó gazda gondosságával járjon el, a jármûvet tartsa min- dig olyan mûszaki állapotban, hogy az biztonságosan vehessen részt a forgalomban. Az elhasználódott, kopott alkatrészeket, berendezéseket meg kell javítani vagy – ha ez nem lehetséges – ki kell cserélni.

Kármegelôzési kötelezettség körébe tartoznak a

következôk:

a jármû üzemanyag-ellátó és/vagy elektromos rendszerét szakszerûtlenül, a gyártó által jóvá nem hagyott módon és szervizben ne alakítsák át;

a tûzvédelmi (tûzrendészeti) szabályokat tartsák be;

a jármû érvényes forgalmi engedély nélkül ne ve- gyen részt a forgalomban;

a jármûvet olyan személy vezesse, aki rendelkezik érvényes vezetôi engedéllyel, és biztonságos vezetésre képes állapotban van.

A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelôzési és kárenyhítési köte- lezettség megszegése esetén is.

7.5.3. Kötelezettségek egy káresemény során

Tûz, robbanás esetén mindenképpen (még az eloltott tûzrôl is) értesíteni kell a tûzoltóságot. A sérült jármûvön a személy- és vagyonvédelem, valamint a kár további súlyosbodása és az újabb károk elkerülése érdekében tett intézkedéseken kívül mást nem lehet megváltoztat- hatni a biztosító által lefolytatott szemléig, de legfeljebb a kár bejelentését követô 5. munkanap végéig. A Szerzôdônek (Biztosítottnak) lehetôvé kell tennie, hogy a biztosító a kár okára, mértékére, a jogalap megálla- pítására és a kártérítési kötelezettség kiterjedésére vonatkozóan vizsgálatot végezhessen, különösen bizto- sítani köteles a biztosított gépjármû biztosító általi szem- lézésének lehetôségét, valamint minden erre szolgáló felvilágosítást – kérésre írásban is – bizonylatokkal együtt meg kell adnia.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Szerzôdô (Biztosított) ezeket a kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A kárért felelôs személlyel szemben a kár megtérítésére irányuló jogot biztosítania kell. Errôl az igényérôl a Szerzôdô (Biztosított) nem mondhat le, érvényesen azt nem korlátozhatja. Ha a kár megtérítése vagy annak lehetôsége a Szerzôdô (Biztosított) hibájából meghi- úsul, akkor a kár megtérítésére irányuló összeg ere- jéig nem fizeti ki a biztosító a kártérítési összeget, és ha a kártérítést már folyósította, a Szerzôdô (Biztosított) köteles a meghiúsult összeget az átvétel napjától számított törvényes kamataival együtt a biztosítónak visszafizetni.

7.6. Kizárások, mentesülések

7.6.1. Általános kizárások

A közreható okokra való tekintet nélkül a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra és költségekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbi események által vagy azokkal kapcsolatban keletkeztek:

atomenergia, ionizáló sugárzás;

bármilyen jellegû háborús esemény, invázió, fegy- veres összeütközés, polgárháború;

xxxxx xxxxxxxx, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk, terrorizmus;

hadijog, rendkívüli állapot;

versenyre történô felkészülés, részvétel versenyen; nem baleseti jellegû kár (pl. mûszaki hiba, alkat- részkopás és leválás, elhasználódás, hûtôvíz meg- fagyása, stb.);

a jármûnek vagy bármely részének átépítése, fel- újítása, festése/fényezése, javítása, karbantartása miatt keletkezett kár;

a jármûnek vagy bármely részének hatósági enge- délyhez kötött – de engedély nélkül végzett – átalakításával összefüggésben keletkezett kár;

ha a jármûvet munkagépként használták;

a gépjármûnek a Biztosított (Szerzôdô) által vagy hozzájárulásával szándékos bûncselekményhez tör-

ténô felhasználása során, vagy hatósági intézkedés elôli menekülés közben keletkezett sérülése; ismeretlen gépjármûvel történô ütközés miatti károsodás.

7.6.2. A biztosító mentesülése

Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben a kárt az alább felsoroltak közül valaki jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatla- nul okozta:

Biztosított, illetôleg a Biztosítottal közös háztar- tásban élô hozzátartozója;

ha a Biztosított vagy a Szerzôdô nem természetes személy, akkor vezetôje, illetve a jármû kezelésé- vel megbízott alkalmazottja;

ha a Biztosított vagy a Szerzôdô jogi személy, akkor annak tagja, vezetôje, a jármû kezelésével megbízott alkalmazottja vagy igazgatósági tagja.

Súlyosan gondatlanul járt el, ha a kár bekövetkezése idején:

alkoholos állapotban volt, és ez a tény közrehatott a kár bekövetkezésében. Alkoholos állapotnak tekintendô a 0,8‰-et meghaladó véralkohol-kon- centráció;

kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt, kivéve, ha a gyógyszert kezelôor- vos elôírására, az elôírás szerint alkalmazták.

7.7. Kárbejelentés

7.7.1. Kárbejelentés módja

A káreseményt haladéktalanul, de legkésôbb 2 mun- kanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelen- tés megtehetô személyesen, telefonon, ajánlott levél- ben és faxon is. A kárbejelentés bármely postán szemé- lyesen is megtehetô. A bejelentésnek legalább az aláb- biakat kell tartalmaznia:

a kötvény száma;

személyi adatok (Szerzôdô, Biztosított, Károsult neve, címe, telefonszáma);

a káresemény helye, ideje, leírása; a becsült kárösszeg;

írásos bejelentésnél a levélírás helye, kelte. Írásos bejelentés esetén sajátkezû aláírás.

7.7.2. A kárrendezéshez szükséges iratok

A biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylô személynek kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerzô- désben valamint jogszabályban elôírt feltételei fennáll- nak. Neki kell bizonyítania a kár bekövetkeztét, összeg- szerûségét, valamint a kár és a károkozó tényezô közti összefüggést. A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô személy a biztosító szolgáltatásának teljesítése érde- kében a felmerült károk és költségek igazolása céljából az alábbi dokumentumok, tárgyak benyújtására köteles:

a) Szabálysértési vagy büntetôeljárás megindítása esetén az eljárás megindítását igazoló okirat.

b) Totálkár esetén a törzskönyv, ennek hiányában a Xxxxxxxxxx meghatalmazása.

c) Töréskár esetén: baleseti bejelentô;

a káresemény részletes leírása;

amennyiben a káresemény közúti baleset kapcsán történt, úgy a további résztvevôk megnevezése (vezetô neve, gépjármûvek típusa, rendszáma); rendôri intézkedés esetén az errôl kiállított igazolás; gépjármû gazdaságos javíthatósága esetén javítási kalkuláció;

tûzkárnál: tûzeseti igazolás;

d) a biztosítási esemény bekövetkezését és az ennek következtében elszenvedett károk mértékét (összeg- szerûségét) igazoló dokumentumok (számlák, árajánla- tok, szerzôdések, egyéb igazolások).

A biztosító a szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult szabálysér- tési vagy büntetô eljárás jogerôs befejezéséhez (jogerôs határozathoz) nem köti. A jelen pontban felsorolt doku- mentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylô személy azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár mértékét a bizonyítás általános szabá- lyai szerint egyéb dokumentumokkal is igazolja.

7.8. Kártérítés és a szolgáltatás korlátozása

7.8.1. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a jelen biztosítási feltételekben foglaltaknak megfelelôen megtéríti az önrészen felüli és a kártérítés

felsô határán belüli károkat káridôponti értéken, feltéve, hogy a biztosítás a bejelentett káreseményre (biztosítási eseményre), illetôleg a kárt szenvedett jármûre, illetôleg alkatrészekre, valamint tartozékokra kiterjedt.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a gépjármûben bekövetkezett károsodás a Biztosított (Szerzôdô) kárbejelentésében közölt ada- tokkal, eseményleírással azonosítható.

A biztosító a gépjármûben keletkezett kárt az alábbiak szerint állapítja meg, illetôleg téríti meg:

7.8.2. A kártérítés meghatározása

Kártérítés csak a biztosított és károsodott jármûre, annak biztosított alkatrészeire, tartozékaira és kizárólag akkor fizethetô, ha ezek valamelyike egy biztosítási esemény miatt károsodott.

A kártérítés mértékébôl minden esetben le kell vonni a maradványok káridôponti értékét. A biztosí- tó nem kötelezhetô a maradványok [lecserélt alkat- részek, gépjármû maradvány (roncs)] átvételére.

A biztosító a roncs káridôponti értékének meghatá- rozásához ajánlatokat szerez be internetes roncsportálról (Audatex, Autoonline). Az így beszerezett legmagasabb összegû ajánlat tekintendô maradványértéknek.

Amennyiben a Biztosított ezen árnál alacsonyabb áron értékesíti a roncsot, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni.

Amennyiben az ajánlatot adó kereskedô az ajánlatról szóló értesítésének a Biztosítotthoz való megérkezésétôl számított 15 napon belül az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron vásárolja meg a roncsot, a biztosító a különbözetet megtéríti.

7.8.3. Az Eurotax katalógus használata

A kárrendezés során az Eurotax katalógus alapján törté- nô számítás alatt az értendô, hogy a biztosító a biztosí- tott jármûnek, alkatrészeinek és tartozékainak az értéke- lését az Eurotax „H” jelû katalógusa alapján végzi el. A biztosító a „H” jelû katalógus hiányossága esetében a

„D” jelû katalógust alkalmazza. A fenti katalógusokban nem szereplô jármû megítélése pedig az adott jármû gyári gépkönyve alapján történik.

7.8.4. A jármû káridôponti értékének megtérítése (totálkár)

A jármû káridôponti értéke a jármûnek a káresemény

idôpontjában érvényes magyarországi piaci értéke, de maximum az Eurotax katalógus alapján számított értéke. A biztosító megtéríti a jármû káridôponti értéke és a maradvány értékének különbözetét, ha a jármû egy biztosítási esemény következtében olyan mértékben károsodott, hogy a javítása nem gazdaságos vagy mûszakilag nem indokolt (totálkár).

Nem gazdaságos a javítás, ha a jármû javítási költsé- gei meghaladják a jármû magyarországi piaci értéké- nek, de maximum az Eurotax katalógus alapján szá- mított káridôponti értékének a 60%-át.

7.8.5. A jármû javítási költségének megtérítése

A biztosító a jármû sérült, károsodott alkatrészeit azok káridôponti értékén téríti meg.

A biztosító a beépített gyári új alkatrészeket a Magyarországon érvényes átlagos áron téríti meg, de ez az érték nem haladhatja meg a mindenkori vezérképviselet ajánlott kiskereskedelmi árat.

7.8.6. Térítési határok

7.8.6.1. Önrész

Az önrész a Szerzôdô választásától függôen a bizto- sítási szerzôdésben meghatározott összeg, melynek mértéke a következô lehet:

a.) 0,- Ft.

b.) 10%, de minimum 100 000 Ft, azaz százezer forint. A biztosító a kártérítési összegbôl a 10%, de minimum 100 000 Ft, azaz százezer forint ön- részt levonja.

7.8.6.2. A kártérítés felsô határa

Az önrésszel csökkentett kártérítési összeg felsô ha- tára, a Szerzôdô választásától függôen, a biztosítási szerzôdésben (ajánlaton) a kártérítési összeg felsô határaként meghatározott összeg. Ezen összeg kár- eseményenként (biztosítási eseményenként) érten- dô, és magában foglalja az általános forgalmi adót is.

7.8.6.3. A biztosító egy biztosítási idôszakon belül csak egy, a biztosítási idôszakon belül bekövetkezô kárese- mény vonatkozásában teljesít csak szolgáltatást.

7.8.6.4. Különbözô idôpontokban keletkezett káresemé- nyek (biztosítási események) esetén a kár számítása káreseményenként történik, az egyes káresemé- nyekbôl eredô károk összege nem vonható össze.

7.8.7. A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaállításához vagy a bekövet- kezett kár következményeinek megszüntetéséhez szük- séges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költ- ség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelô összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybôl annak összege kiszámítható. Amennyiben a Biztosított az általános forgalmi adó visszatérítésé- re jogosult a biztosított jármû vonatkozásában, úgy a javítási költség csak az áfa mértékével csök- kentett értékben képezi a biztosított szolgáltatá- sának alapját.

7.8.8. A kártérítés esedékessége

A kártérítés forintban, kifizetése pedig postai úton történô kifizetéssel vagy banki átutalással, legkésôbb 15 nappal azon idôpont után esedékes, amelyen a biztosító a fizeté- si kötelezettsége megállapításához szükséges összes iratot megkapta.

7.8.9. A szolgáltatás korlátozása

7.8.9.1. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

a jármûben keletkezett értékcsökkenésre;

csere gépkocsi (bérgépkocsi) költségének megtérí- tésére;

a gépkocsi tárolási költségének megtérítésére;

a jármû helyreállításával kapcsolatos forgalomba helyezési eljárás költségeire;

a jármûhasználat kiesése miatti járulékos károkra, elmaradt haszonra, nem vagyoni károkra;

a sérült jármû ideiglenes vagy végleges pótlását szolgáló jármû bármilyen költségére;

kenô-, üzem-, segéd- és adalékanyagokra;

a javítható alkatrész kicserélése miatti többletkölt- ségre;

a biztosítási esemény miatt sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségeire;

a külföldrôl egyedileg vagy sürgôsséggel beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és egyéb költsé- geire.

7.8.9.2. A biztosító az akkumulátor, a gumiabroncs és a ko- pó alkatrészek kárát a használtság fokának megfele- lô értéken téríti meg.

7.8.10. Biztosított kármegelôzési költségek

7.8.10.1. A biztosító megtéríti a biztosítási esemény követ- keztében sérült jármûnek a legközelebbi alkalmas javí- tómûhelyig a baleset helyén és idejében átlagos mér- tékûnek minôsülô tarifa szerint történô szállításához vagy az ideiglenes helyreállításához szükséges egyszeri indo- kolt költségét maximum 25 ezer Ft-ig, ha a jármû a sérülés miatt olyan károsodást szenvedett, hogy a továb- biakban a sérülés kijavítása nélkül még ideiglenesen sem vehet részt a forgalomban.

7.8.11. Törvényi engedmény

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek Önt illették meg a kárért felelôs személlyel szemben, kivéve, ha ez a személy az Önnel közös háztartásban élô hozzátartozója.

7.9. Egyéb rendelkezések

7.9.1. Személyes adatok kezelése és titoktartás (elvi és gyakorlati tudnivalók)

A vonatkozó szabályok az alapbiztosítás feltételeiben találhatók meg.

7.9.2. Elévülés

A biztosítási szerzôdésbôl eredô követelések megál- lapodás szerinti elévülési határideje kettô év.

7.9.3. Jogviták

A felek a jogviták rendezésére a pertárgy értékétôl függôen kikötik a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét.

8. Kiegészítô balesetbiztosítási feltételek

8.1. A biztosítási szerzôdés létrejötte, alanyai

8.1.1. Jelen szerzôdési feltételek azokat a rendelkezéseket tartal- mazzák, amelyeket a Magyar Posta Biztosító Zrt. (a további- akban: biztosító) és a Szerzôdô között létrejött jármûbizto- sításhoz, mint alapbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosí- tás) kötött kiegészítô balesetbiztosítási szerzôdésre alkal- mazni kell, feltéve, hogy a szerzôdést erre hivatkozással kötötték meg.

8.1.2. A balesetbiztosítási szerzôdés megkötésének elô- feltétele, hogy a Szerzôdô írásban ajánlatot tesz a bizto- sítónak. Az ajánlatot a biztosító elutasíthatja. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.

8.1.3. A biztosítási szerzôdés a Szerzôdô és a biztosító kölcsönös írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzôdés akkor is lét- rejön, ha a biztosító az ajánlatra a szervezeti egységéhez tör- ténô beérkezésétôl számított 15 napon belül nem nyilat- kozik. Ilyen esetben a szerzôdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselôje részére történô átadása idôpontjára vissza- menôleges hatállyal jön létre és a Szerzôdô, valamint a bizto- sító vagy megbízottja által kitöltött és aláírt ajánlat tekinthe- tô az ajánlatról kiállított kötvénynek.

8.1.4. A biztosító a neki befizetett díj ellenében vállalja a bal- esetbiztosítási kockázatot.

8.1.5. A Szerzôdô az a személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja.

8.1.6. Biztosított(ak) a személygépkocsi vezetôje és utasai a forgalmi engedélyben meghatározott szállítható személyek számáig, de legfeljebb 9 fôig, amennyiben ezek a személyek az Üzem- bentartónak, vagy a személygépkocsi jogszerû használójának akaratából a személygépkocsiban tartózkodnak.

8.1.7. A biztosítás Kedvezményezettje(i) baleseti halál esetén a Biztosított örököse(i), minden egyéb szolgáltatásra a Biztosított jogosult.

8.2. A biztosítással összefüggô fogalmak

8.2.1. Jelen feltételek vonatkozásában baleseten az alapbizto- sításban biztosított személygépkocsi üzemeletetése köz- ben, a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépô, külsô behatás értendô. Az üzemeletetés a személygép- kocsiban történô utazást jelenti, beleértve a be- és ki- szállást is.

8.2.2. Betegség a mindenkori orvostudomány által rendelle- nesnek tartott biológiai, testi állapot.

8.2.3. Nem minûsül balesetnek az öngyilkosság, annak kísérlete, továbbá az öncsonkítás.

8.3. A biztosítási szerzôdés hatálybalépése, a kockázat- viselés kezdete

8.3.1. A biztosítási szerzôdés leghamarabb az azt követô nap 0 órájától lép hatályba, amikor a Szerzôdô a biztosítás

elsô, vagy egyszeri díját a biztosító számlájára befizette, vagy átutalta, illetve a pénztárába befizette, feltéve, hogy a balesetbiztosítási szerzôdés már létrejött vagy utóbb létrejön.

8.3.2. Ha a Szerzôdô az elsô díjat a szerzôdés létrejötte elôtt fize- ti meg, ezt az összeget a szerzôdés létrejöttéig a biztosító kamatmentes díjelôlegként kezeli, melyet a biztosítási köt- vény kibocsátása után a biztosítási díjba beleszámít. Ha a szerzôdés nem jön létre, a biztosító az elsô befizetett díjat a Szerzôdônek 15 napon belül visszafizeti.

8.3.3. A biztosító kockázatviselésének feltétele a szerzôdés hatálybalépése.

8.3.4. A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete a biztosítási ajánlaton megjelölt idôpont lehet.

8.3.5. A biztosítási idôszak és évforduló megegyezik az alap- biztosításéval.

8.4. A kockázatviselés korlátozása

8.4.1. Amennyiben a baleseti esemény olyan testrészt érint, mely a szóban forgó baleseti eseményt megelôzôen, vagy az után már másik, nem a jelen biztosítás hatálya alá esô baleset, ortopéd jellegû, vagy egyéb termé- szetû megbetegedés miatt károsodott, a biztosító arra a testrészre nem teljesít kárkifizetést, és nem veszi figyelembe a rokkantság fokának megállapításánál.

8.4.2. Ha a kár idôpontjában a személygépkocsiban több személy tartózkodik, mint a forgalmi engedélyben megengedett szállítható személyek száma, akkor a személyenkénti szolgáltatás olyan arányban csök- ken, ahogy a szállítható személyek száma aránylik a személygépkocsiban tartózkodók számához.

8.5. A biztosítási szerzôdés megszûnése

8.5.1. A biztosítási szerzôdés megszûnik:

az alapbiztosítás megszûnésével együtt, felmondással; felmondani évfordulóra kell, a felmon- dási idô 30 nap,

díjfizetés elmulasztása miatt, ha az esedékes díjat az esedékességet követô 30. napig sem fizetik meg.

8.6. A biztosítás területi hatálya

8.6.1. A biztosítás területi hatálya megegyezik az alapbiztosítás területi hatályával.

8.7. Kizárások, mentesülések

8.7.1. A biztosító az alábbi kockázatokat kizárja a kockázat- viselés körébôl:

háborús, polgárháborús események, felkelés, za- vargás, lázadás,

ionizáló sugárzás (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést),

terrorcselekmények,

az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balese- tek, ha azok a Biztosított alkohol, kábítószer vagy gyógyszerek miatti lényeges korlátozottsága miatt következtek be,

verseny vagy versenyre történô felkészülés,

az alapbiztosításban biztosított személygépkocsi fölött rendelkezésre jogosult személy engedélye nélküli hasz- nálat,

a károkozás szándékosan elkövetett bûncselek- ménnyel áll összefüggésben.

8.7.2. A biztosító mentesül a balesetbiztosítási összeg kifize- tése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a személygépkocsi vezetôje jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okoz- ta. Súlyosan gondatlan magatartás alatt a következô- ket kell érteni:

ittas (0,8 ezrelék véralkohol szint vagy a feletti) állapot,

kábítószer, vagy kábító hatású anyag által elôidé- zett állapot,

kábító hatású gyógyszer szedése, kivéve, ha ezt a kezelôorvos elôírására, az elôírásnak megfelelôen szedte, és a gyógyszer hatása nem hatott közre a baleset bekövetkezésében,

olyan jármû vezetése, amelyiknek nem volt érvé- nyes forgalmi engedélye, vagy volt ugyan, de a jármû egyéb okból nem volt alkalmas a forgalom- ban történô részvételre,

olyan jármûvet vezetett, amelynek vezetéséhez nem volt érvényes engedélye,

jármûvezetôi engedély nélküli jármûvezetés köz- ben következett be.

8.8. A biztosítás díja, díjfizetés

8.8.1. A biztosítási díj a személygépkocsiban szállítható szemé- lyek számától függ.

8.8.2. Az elsô díj a szerzôdés létrejöttekor esedékes.

8.8.3. A balesetbiztosítás folytatólagos díja az alapbiztosítás díjfizetési gyakorisága szerint esedékes.

8.9. Értékkövetés

8.9.1. A biztosító az árszínvonal változásától függôen a követ- kezô biztosítási évfordulótól automatikus értékkövetést alkalmazhat. Az értékkövetés mértékével változik a bizto- sítási díj is. Az értékkövetést mindig az utolsó érvényes biztosítási összegre és díjra kell elvégezni.

8.9.2. A Központi Statisztikai Hivatal által szeptemberben kiadott Statisztikai Havi Közlemények szolgálnak a következô nap- tári évben az értékkövetés megállapítására. Az érték- követés számítása a fogyasztói árindex alapján történik.

8.9.3. A biztosítási összeg és díj megváltozásáról a biztosító értesítést küld a biztosítási évforduló elôtt.

8.10. A szolgáltatásra jogosult személy

8.10.1. A balesetbiztosítási szerzôdésben meghatározott bizto- sítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási szolgálta- tásra, ha a szerzôdés másként nem rendelkezik a Biztosított, vagy halála esetén az örököse jogosult.

8.11. A biztosítási esemény bejelentése

8.11.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 8 munkanapon belül kell írásban a biztosítónak bejelenteni.

8.11.2. A bejelentési határidô elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifize- tését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak.

8.12. A szolgáltatás teljesítéséhez szükséges iratok

8.12.1. A balesetbiztosítási szerzôdésben meghatározott bizto- sítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a követ- kezô okmányok bemutatását kéri:

biztosítási kötvény,

az utolsó díjfizetést igazoló nyugta, kárbejelentô,

hivatalos bizonyítvány a Biztosított születésének napjáról (személyi igazolványa vagy születési anyakönyvi kivonata),

továbbá minden olyan dokumentum, mely a biztosítási esemény tisztázásához elengedhetetlenül szükséges.

8.12.2. Baleseti halál esetén a biztosító a következô okmányok bemutatását kéri még:

halotti anyakönyvi kivonat,

az elhunytat utolsóként kezelt orvostól származó rész- letes orvosi bizonyítvány, vagy – ha ilyen kezelésre nem került sor – más olyan orvosi vagy hatósági bizonyít- vány, mely tartalmazza a halál okát, valamint a Biztosított halálát okozó baleset idôpontját és lefolyá- sát, illetôleg a halál körülményeit,

külföldön bekövetkezett halál esetén a külföldi hatóság által kiállított hiteles irat hitelesített magyar fordítása, haláleseti Kedvezményezett jogosultságának és személy- azonosságának igazolására alkalmas iratok (jogerôs hagya- tékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány vagy gyámható- sági határozat; személyazonosító igazolvány és lakcímkártya), hatósági eljárás indulása esetén az eljárást lezáró hatá- rozat, ezen határozat rendelkezésre állásának hiánya azonban a biztosító szolgáltatásának esedékessé válá- sát nem érinti.

8.12.3. A biztosító szolgáltatásának feltétele lehet, hogy a Biztosított illetve a törvényes örökös, amennyiben a min- denkori hatályos jogszabályok lehetôvé teszik:

mentse fel az érintett orvosokat, egészségügyi intéz- ményeket és hatóságokat titoktartási kötelezettségük alól a biztosítóval szemben, annak érdekében, hogy a biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggô in- formációkat az orvosoktól, egészségügyi intézmé- nyektôl, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a Biz- tosítottat kezelték, vizsgálták, a kért felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat beszerezze, illetve járuljon hozzá, hogy a Biztosított tisztázatlan halála esetén a holttestet a biztosító megvizsgáltassa, szükség szerint a boncolását és exhumálását elvégeztesse.

8.12.4. A biztosítási esemény bekövetkeztekor, a Biztosított életben léte esetén a biztosító megkövetelheti, hogy a Biztosított a biztosító által elôírt orvosszakértôi vizsgála- tokon részt vegyen.

8.12.5. A hiteles orvosi dokumentumokat a biztosító orvosszak- értôje bírálja el. Vitás esetekben a Biztosítottnak joga van orvosszakértôi bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik

tagját a biztosító, a másik tagját a Biztosított vagy annak képviselôje, harmadik tagját pedig a biztosító és a Biztosított, vagy képviselôje közösen jelölhetik meg.

8.12.6. A biztosító beszerezhet továbbá egyéb okiratokat, melyek a biztosítási esemény és a jogosultság tisztázásá- hoz szükségesek. Minden olyan adatszerzés költsége, amely a biztosítási esemény tisztázásához elenged- hetetlenül szükséges, azt a felet terheli, aki érdekeit érvényesíteni kívánja, és ezt igazolja.

8.13. A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezése után

8.13.1. A baleset után mindent meg kell tenni a kár enyhítése érde- kében, az akut történésre tekintettel haladéktalanul szak- orvosi segítséget kell igénybe venni és a szükséges teendôk elvégzésében a gyógyító eljárás befejezéséig késedelem nélkül az ellátó intézménnyel együtt kell mûködni.

8.13.2. A balesettel foglalkozó hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkat megadják, és a káresemény tisztázásban a biztosítóval együttmûködjenek.

8.14. A szolgáltatás kifizetése

8.14.1. A biztosító teljesítése valamennyi, a káreset elbírálásá- hoz szükséges okmánynak a biztosítóhoz való beérkezé- se után 15 napon belül történik.

8.14.2. Késedelmes kifizetés esetén az esedékes biztosítási összeg után a biztosító a törvényben elôírt késedelmi kamatot fizeti.

8.14.3. A biztosító a szolgáltatást a szolgáltatásra jogosult bankszámlájára átutalással, vagy lakcímére utalással teljesíti.

8.15. Elévülés

8.15.1. A biztosításból eredô igények az esedékességtôl számított két év alatt elévülnek.

8.16. A biztosítási összeg

8.16.1. A biztosítási összeg szállítható személyenként: baleseti halál esetén 500 000 Ft,

100 %-os baleseti rokkantság esetén 500 000 Ft.

8.17. A biztosítási esemény baleseti halál esetén

8.17.1. A Biztosítottnak a kockázatviselés idôszaka alatt bekö- vetkezô balesetbôl eredô, a baleset napjától számított egy éven belüli halála.

8.18. A biztosító szolgáltatása baleseti halál esetén

8.18.1. Ha a halál igazolt módon a baleset napjától számított egy éven belül, a baleset következményeként következik be, a biztosító kifizeti a baleseti halál biztosítási összegét.

8.19. A biztosítási esemény baleseti rokkantság esetén

8.19.1. A Biztosítottnak a kockázatviselés idôszaka alatt bekö- vetkezô balesetbôl eredô végleges rokkantsága.

8.19.2. Baleseti eredetû végleges rokkantságnak kell tekinteni azokat az eseteket, ahol a balesettel közvetlen okozati összefüggésben anatómiai károsodás következett be, és a gyógyítását követôen, állandósult funkcionális károso- dás marad vissza, mely orvosszakmai módszerekkel ob- jektív módon igazolható.

8.20. A biztosító szolgáltatása baleseti rokkantság esetén A biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor a következô szolgáltatást nyújtja:

8.20.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül a baleset következményeként, bizonyítható módon a Biztosított egészsége, az említett eseménnyel összefüggésben vég- legesen 51%-ot elérô vagy azt meghaladó mértékben károsodott (rokkant), akkor a biztosító a biztosítási összeg- nek a rokkantság mértékével arányos részét fizeti ki.

8.20.2. A biztosító csak az 51%-os, vagy azt meghaladó rokkant- ság esetén nyújt szolgáltatást.

8.20.3. Az állandósult baleseti kár mértékének megállapításakor a MABISZ Baleseti Sebészeti Orvosszakértôi Útmutató- ban foglalt alapelveket és mértékeket kell irányadónak tekinteni.

8.20.4. A rokkantság fokát az alábbi táblázat iránymutató jelleg- gel tartalmazza:

Testrészek egészségkárosodása	Térítés mértéke
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egy szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Egyoldali felkar csonkolása	65%
Egyoldali comb csonkolása	60%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%

Agyzúzódás utáni állapot, súlyos maradvány tünetekkel és folyamatos ápolási igénnyel	100%
A nyaki, háti ágyéki gerincvelô sérülése állandósult bénulással	70-100%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Hüvelykujj elvesztése	15%
Mutatóujjak elvesztése	10%
Többi ujj elvesztése, egyenként	5%

8.20.5. A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvosszakértôje állapítja meg, hogy a Biztosított nor- mál testi teljesítôképessége milyen mértékben csök- kent. Vitás esetekben a Biztosítottnak joga van orvos- szakértôi bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik tagját a biztosító, a másik tagját a Biztosított vagy annak képviselôje, harmadik tagját pedig a bizottság közösen jelöli ki.

8.20.6. Az elôzôekben megadott egészségkárosodási százalé- kos szolgáltatások összegzôdhetnek, a biztosítási szol- gáltatás felsô határa a biztosítási összeg.

8.20.7. A baleset utáni elsô évben a rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelmûen tisztázottak. Ha a biztosító fizetési kötelezettsége egyértelmûen megállapítást nyert, de a várható károsodási fok nem állapítható meg pontosan, a Biztosított elôlegként kérheti az abban az idôpontban elôrelátható károsodási fok szerinti összeg 20 százalékának kifizetését.

8.20.8. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelmûen, mind a Biztosítottnak, mind a biztosító- nak joga van a baleset napjától számított 2 évig, éven- ként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha az új felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot álla- pít meg, a biztosító ennek megfelelôen térít.

9. Tájékoztatás a szokásos szerzôdési gyakor- lattól eltérô megállapodásokról

9.1. Elszámolási sorrend

A biztosító, a szerzôdés teljes tartama alatt, a befi- zetésekbôl elsôdlegesen a fedezetlenségi díj jog- címen fennálló hátralékot elégíti ki, majd a fennmara- dó összeget az esedékessé vált díjrészletekre szá- molja el, azok esedékessé válásának sorrendjében.

9.2. Elévülés

A külön díj ellenében választható kiegészítô biztosí- tások esetében az elévülési idô 2 év.

10. Egyéb rendelkezések

10.1. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosítót a késedelem- mel érintett idôszakra a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerin- ti mértékû késedelmi kamat illeti meg.

10.2. A jelen biztosítási feltételek 7.4.2. pontjában foglalt ren- delkezések a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításra, valamint az ahhoz köthetô kiegészítô biztosításokra is vonatkoznak.

10.3. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szol- gáltatási szerzôdésekrôl szóló 2005. évi XXV. törvény 3.§

(2) bekezdésének c) pontja és a törvény 6.§-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minôsülô Szerzôdô azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerzô- dést annak megkötésétôl számított 14 napon belül, amennyiben a szerzôdést a biztosító és a fogyasztónak minôsülô Szerzôdô kötötte meg egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerzô- dés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a tör- vény 2.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlô eszközt alkalmazott.

Nyomtatványszám: F 130210 24 1201

Nem illeti meg a Szerzôdôt a felmondási jog, olyan biztosítások esetén, amelyek idôtartama nem haladja meg az egy hónapot. A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (1022 Budapest, Bég u. 3-5.) vagy a 06-1-423-4210-es fax számra kell megküldeni. A felmondási jogot határidôben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a Szerzôdô az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6.§ (1)-(8) bekezdésekben meghatározott határidô lejár- ta elôtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosító- nak elküldi. A biztosítási szerzôdés azon a napon szûnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidô lejárta elôtt a biztosító a szer- zôdés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a Szerzôdô kifejezett hozzájárulását követôen kezdheti meg. A törvény 8.§-a értelmé- ben amennyiben a Szerzôdô a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerzôdésnek megfelelôen ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerzôdés megszûné-

sének idôpontjáig történt kockázatviselés idôarányos ellenérté- két jogosult követelni. A Szerzôdô által fizetendô összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerzôdés- ben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – ará- nyosan járó összeg. A szerzôdés megkötésével kapcsolatos szol- gáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerzôdés tárgyát képezô szolgáltatással ará- nyos mértékben van helye. A szerzôdés fentiek szerinti felmon- dása esetén a biztosító köteles a Szerzôdô által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerzôdés megszûnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a fel- mondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követôen haladékta- lanul, de legkésôbb 30 napon belül a Szerzôdô részére visszaté- ríteni. A Szerzôdô köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követôen hala- déktalanul, de legkésôbb 30 napon belül a biztosító részére visz- szatéríteni.