MÓDOSÍTOTT AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Közbeszerzési dokumentum

MÓDOSÍTOTT AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

Közbeszerzési dokumentum

XXXXXXXXX XXXXXX ORSZÁGOS KARDIOLÓGIAI INTÉZET

Őrzés-védelem és a portaszolgálat szolgáltatások beszerzése

Tender száma:

GOKI-5/2016

1096 Budapest, Haller u. 29.

Telefon: 000-0000 Telefax: 215-7240

I.

SEGÉDLET AZ AJÁNLAT ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ

1. Amennyiben az eljárást megindító felhívásban és az ajánlati dokumentációban leírtak között eltérés található, abban az esetben az eljárást megindító felhívásban szereplő feltételek a mérvadóak.

2. Az ajánlat elkészítésével, az ajánlat benyújtásával kapcsolatos költségeket az Ajánlattevő viseli.

3. Az ajánlat benyújtásának formai kellékei

• Az ajánlatot 1 eredeti papíralapú és 1 elektronikus példányban (CD/DVD), amely az eredeti példányról készült hiánytalan, szkennelt ajánlatot tartalmazza teljes terjedelemben.

Továbbá az Ajánlattevőnek csatolni kell cégszerűen aláírt nyilatkozatát, hogy az ajánlat elektronikus formában benyújtott (jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható .pdf file) példánya a papír alapú eredeti példánnyal megegyezik.

• Az ajánlat eredeti példányát zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás egy része a matricán legyen.

• Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is elfogadja.

• Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak.

• Az ajánlatban lévő, minden - az ajánlattevő vagy alvállalkozó, vagy egyéb szervezet által készített - dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak. A természetes személyek maguk kötelesek aláírni az őket bemutató, illetve a rendelkezésre állásukat bizonyító iratot.

• Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.

• Az ajánlatot roncsolásmentesen megbonthatatlan módon kérjük benyújtani.

• Az ajánlatok eredeti papíralapú és elektronikus adathordozóra mentett példányait 1 közös nagy borítékban, vagy csomagban kell elhelyezni, és azt úgy kell lezárni, hogy bármilyen illetéktelen beavatkozás, vagy annak akár csak a kísérlete is felfedezhető legyen. A csomagoláson fel kell tüntetni: „Őrzés-védelem és a portaszolgálat szolgáltatások beszerzése – ajánlat”.

• Az ajánlat részeként ajánlattevőnek Részletes Árajánlat táblázatot is be kell nyújtania.

• Az ajánlatot az Ajánlatkérő - visszaigazolás mellett - átveszi, de azt részére postai úton is meg lehet küldeni tértivevényes küldeményben.

• Az ajánlatok postai feladás vagy futárszolgálat igénybe vételével történő benyújtása esetén fennálló kockázatokat (az ajánlatot tartalmazó boríték elvesztése, megsérülése, lezártságának megszűnése, a kézbesítés elkésettsége stb.) az Ajánlattevők viselik.

• Az Ajánlatkérő az ajánlat átvételét megtagadja, ha az azt tartalmazó boríték sérült, vagy nyitott.

• A határidő után beérkezett ajánlat benyújtásáról az ajánlatkérő jegyzőkönyvet vesz fel, és azt az összes - beleértve az elkésett - ajánlattevőnek megküldi

• Az ajánlatot magyar nyelven kell benyújtani, az eljárás során mindennemű levelezés és kapcsolattartás csak ezen a nyelven történik. A nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok esetében magyar fordítást kérünk csatolni – ajánlatkérő elfogadja az ajánlattevő általi felelős fordítást is. A helytelen saját fordítás következményeit ajánlattevőnek kell viselnie.

• Érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a Kbt. 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján - tájékoztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről – ez a közbeszerzési eljárás megindításáig nem került közzétételre.

Az ajánlatkérő alább közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni:

xxxx://xxx.xxxx.xxx.xx/

Nemzetgazdasági Minisztérium
Munkafelügyeleti Főosztály
1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.
Telefon: (06 80) 204-292; (00 0) 000-0000
Fax: (00 0) 000-0000

xxxx://xxx.xxx.xxx.xx/

Elérhetőség: NAV SZEF Budapesti Kihelyezett Ügyfélszolgálat Tel.:+36/1/000-0000
Fax:+36/1/000-0000

Címe: 1051 Budapest, Sas u.

xxxx://xxx.xxxxxx.xx

Xxxxxxxxx Xxxxxx Országos Kardiológiai Intézet

0000 Xxxxxxxx Xxxxxx xxxx 00.

Telefon: 000-0000, 000-0000  Fax: 000-0000, 000-0000

xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx

Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Cím: Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 00, 0000

Telefonszám: (0) 000 0000

4. A közös ajánlattételre vonatkozó szabályok

• FIGYELEM! A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését!

• Közös ajánlattétel esetén a felek egymás közötti és külső jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv 6:29-30.§-ában és 6:498-513. §-ában foglaltak az irányadóak.

• Ajánlattevők kötelesek az ajánlatban nyilatkozni, hogy ki jogosult a közös ajánlattevők képviseletében eljárni.

• Ajánlattevők kötelesek az ajánlatban részletezni a beszerzés tárgyának megvalósítása során felmerülő feladatok egymás közötti megosztását.

• Közös ajánlattétel esetén nem követelmény, és nem megengedett a Kbt. 35. § (8)-(9) és 138. § alapján projekttársaság létrehozása. Projekttársaság létrehozása mind a közös ajánlattevők, mind az önálló ajánlattevők esetében kizárt.

5. Az ajánlat tartalma

Ajánlatkérő csak teljes mértékben kitöltött, cégkivonatban feltüntetetten cégjegyzésre jogosult, aláírási címpéldányt csatolni tudó személy(ek) által aláírt nyilatkozatokat, űrlapokat, táblázatokat fogad el. Az ajánlatnak az alábbi nyilatkozatokat, dokumentumokat, mellékleteket kell tartalmaznia az alábbiak figyelembe vételével, az alábbi sorrend betartása mellett:

1. Fedlap (borítólap): tartalmazza az ajánlattevő, közös ajánlattevők megnevezését, a közbeszerzési eljárás tárgyát

2. Felolvasólap: a minta szerinti tartalommal, cégszerűen aláírva, eredeti példányban. A felolvasólapot követően csatolni kell a nettó Ft / év ajánlati ár számítására vonatkozó táblázatot a minta szerint, kitöltve.

3. Tartalomjegyzék: oldalszámozással, amely teljes részletességgel mutatja, hogy az ajánlatban lévő dokumentumok az ajánlat mely oldalán találhatók meg.

4. Aláírási címpéldány: az ajánlattevő, az alvállakozó, a kapacitást nyújtószervezet nevében aláíró és szignáló személy aláírási címpéldányának vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírási-mintájának másolati példánya. Ajánlattevő - amennyiben az ajánlatot a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) írták alá - csatolja - a meghatalmazott aláírását is tartalmazó - írásos meghatalmazást.

5. Közös ajánlattevők megállapodása: kizárólag közös ajánlattétel esetén kell csatolni a minta szerinti tartalommal, valamennyi ajánlattevő által cégszerűen aláírt megállapodás eredeti, vagy hiteles másolati példányát.

6. Az ajánlatban nyilatkozni kell az eljárást megindító felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan (Kbt. 66. § (2) szerint)

Az ajánlat Kbt. 68. § (2) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat eredeti aláírt példányát kell tartalmaznia.

7. Az ajánlatban nyilatkozni kell a Kbt. 66. § (4) szerint.

8. Nyilatkozat a kizáró okokról

9. Nyilatkozat a pénzügyi-gazdasági alkalmasságról (amennyiben az ajánlattevő nem rendelkezik beszámolóval)

10. Nyilatkozat/igazolás a műszaki-szakmai alkalmasságról

11. Információ az alvállalkozókról, kapacitást nyújtó szervezetekről.

12. Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében, az ajánlathoz csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást. Amennyiben nincs folyamatban változásbejegyzési eljárás, erre vonatkozó nyilatkozatot kérünk benyújtani (tehát nemleges nyilatkozatot is csatolni kell).

13. Átláthatósági nyilatkozat

14. Az ajánlat 1 elektronikus példányban is benyújtandó (pl. szkennelve és CD vagy DVD lemezre mentve). Kérjük csatoljon cégszerűen aláírt nyilatkozatot abban a tekintetben, hogy az ajánlat elektronikus formában benyújtott (jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható .pdf file) példánya a papír alapú (eredeti) példánnyal megegyezik.

15. Egyéb

II.

Műszaki leírás

Műszaki leírás a Xxxxxxxxx Xxxxxx Országos Kardiológiai Intézet által kiírt „Őrzés-védelem és portaszolgálat szolgáltatások beszerzése” közbeszerzési eljáráshoz.

A Xxxxxxxxx Xxxxxx Országos Kardiológiai Intézet ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indít és folytat le „Őrzés-védelem és portaszolgálat szolgáltatások beszerzése” tárgyában.

Ajánlatkérő a továbbiakban részletezett mennyiségi és műszaki specifikációt határozza meg a beszerzés tárgyának, mennyiségének és minőségének a pontos meghatározása érdekében. A 2. sz. melléklet tartalmazza a szerződés tervezetet, amelynek pontjai meghatározzák a teljesítés bizonyos minőségi és jogi kereteit.

1. Vagyonvédelemmel kapcsolatos általános szabályok

A vagyonvédelem általános feladatai:

 A biztonsági őrség és a portaszolgálat foglalkoztatása az Intézet és a vele szerződésben lévő védelmi szervezet (Vállalkozó) között létrejött megállapodás szerint történik.

 A vonatkozó jogszabályok, előírások betartásának ellenőrzése, az ezt sértő, vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése, megakadályozása, felderítése.

 Az őrzési feladat az alábbiakra terjed ki:

- az épületek őrzése, az épületek elleni támadás megakadályozása,

- események (rendzavarás, botrányokozás) megelőzése, az események megszüntetésében való közreműködés,

- rendkívüli esemény (fegyveres támadás, bombariadó, tűz, robbanás) felszámolásának elősegítése,

- az épületen belül a helyiségek zártságának ellenőrzése,

- minden, amit a kórház működése során a helyi sajátosságok, illetve a szerződés figyelembevételével az Intézet, illetve a Vállalkozó meghatároz,

 Vagyonvédelmi szempontból őrzött terület:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00., a Vágóhíd utcai teher portától induló és a Haller utca vonaláig húzódó „tűzoltó út” által határolt terület, valamint felépítményei.

Az Intézet területe: 9 800 m²

A bejáratok száma: 3

Épület területe (m²), szintek száma:

Hátsó porta épület: 367 m², Fsz.

Faház: 312 m², Fsz.

Gazdasági épület: 1 015 m², 3 szint

Gyermeképület: 8 366 m², 8 szint

Főépület: 11 449 m², 13 szint

Összesen: 21 509 m²

Betegforgalom: évente/fő

Járóbeteg: 92 000

Fekvőbeteg: 9 400

Fekvőbeteg ágyak száma: 251.
Látogatóforgalom naponta: 150-200 fő

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0-0., xxxxxxx épület és udvar.

 A biztonsági őrség elvi irányítása az Intézet Főigazgató főorvosának feladata, melynek közvetlen irányítását a Főigazgató Gazdasági-műszaki Helyettesének, illetve az általa irányított szervezet hatáskörébe utalta a Főigazgató. A szakmai irányítás és ellenőrzés a védelmi szervezet (Vállalkozó), illetve vezetőjének a feladata. A munka helyszíni ellenőrzése, esetleges észrevételek közlése a fentieken túl az Intézet vezetőjének, valamint az általa kijelölt személyeknek, valamint a szerződés teljesítés igazolására felhatalmazott intézeti munkavállaló jogosultsága. A fenti feladatok végzésére a felek megállapodni kötelesek a szerződésben rögzítettek figyelembevételével.

A biztonsági őr kizárólag a fent nevezetteknek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

 Az őrzést folyamatosan, a nap 24 órájában biztosítani kell, a szolgálati időbeosztásnak és a helyi sajátosságok maximális figyelembevételével.

 A biztonsági szolgálatnak a vagyonvédelmi szempontból őrzött területen belül a vagyonvédelmi és rendészeti feladatait a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: 2005. évi CXXXIII. tv.) rendelkezései alapján végzi.

 Az őrzés-védelem biztosításában a biztonsági szolgálat az Intézet tulajdonát képező videó-kamera rendszert is működtet.

2. Az Intézetben szolgálatot teljesítő biztonsági őrök feladatainak meghatározása

A napi szolgálatot ellátó személyzet a Vállalkozó által előre megírt vezénylés alapján lép szolgálatba.

Az egyedi megrendelés alapján igénybe vett plusz személyzet szolgálatba állítását megelőzi egy egyeztetési időszak.

A biztonsági őr általános feladata

 A szolgálati idő kezdetekor a felállítási helyén köteles megjelenni a meghatározott öltözékben és felszereléssel. Győződjön meg a szolgálati okmányok meglétéről, tájékozódjon az esetlegesen folyamatban lévő intézkedésekről, várható feladatokról és a szolgálat felvételének tényét, illetve a tapasztalt hiányosságokat a szolgálati naplóban rögzítse.

 A biztonsági őr biztosítási-, és rendészeti feladatokat lát el. Elsőrendű feladata a megbízónak a legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtani. Jogsértő cselekmények megelőzése, megakadályozása. A biztonsági őrség tagjai a büntetőeljárásban meghatározott nyomozati tevékenységet nem folytathatnak.

 Az őrzött objektumot ért erőszakos támadás elhárítása során a kényszerítő eszközök alkalmazása - a jogszabályi előírások figyelembe vételével – az őr felelősségére történik. Esetleges fizikális támadás esetén – az élet és testi épség elsődlegességét szem előtt tartva – lehetőség szerint higgadt, nyugodt intézkedést tegyen annak megszüntetésére. Minél jobban és részletesebben figyelje meg az elkövetőket, mozgásukat, jellegzetességeiket, azonosításra alkalmas jeleket.

2005. évi CXXXIII. tv. rendelkezései értelmében a biztonsági őr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával

a) a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;

b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja;

c) a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja;

d) a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja.

 Ismerje meg az objektum dolgozóit. Arra illetéktelen személy Intézetben való tartózkodását igyekezzék kiszűrni. (Folyamatos járőrözéssel és szükség esetén kommunikációval.) A biztonsági őr ne hagyja magát provokálni. A betegekkel, látogatókkal és dolgozókkal szemben udvarias magatartást kell tanúsítani, azonban az Intézet rendjét, biztonságát vagy tulajdonát sértő esetekben mindenkivel szemben határozottan fel kell lépni.

 A szolgálat ellátása során felmerült észrevételekről, hiányosságokról, intézkedésekről készítsen feljegyzést, rögzítse a szolgálati naplóban és haladéktalanul tájékoztassa munkáltatóját, illetve annak megbízott illetékes vezetőjét.

 Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a rendőrség, katasztrófavédelem stb. és a saját munkáltatója és a területi vezető értesítésén túl köteles az Intézet vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek is jelenteni. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén zárja le az esemény területét, akadályozza meg, hogy oda illetéktelen személyek bejussanak. Xxxxxxx, példamutató viselkedésével nyugtassa meg a dolgozókat, betegeket, látogatókat.

3. Az Intézet biztonságát érintő rendkívüli események

Az Intézet rendeltetésszerű tevékenységének ellátását akadályozó vagy megbénító magatartások, illetve más ilyen események összessége, amelyek magukban hordozzák a személyek életének, testi épségének veszélyeztetését, súlyos vagyoni kár bekövetkezésének lehetőségét vagy ezek tényleges bekövetkezését.

Rendkívüli eseménynek kell tekinteni:

- az Intézet tulajdonát képező ingó, ingatlan vagyon- és értéktárgyainak erőszakos rongálását, eltulajdonítását, illetve ezek kísérletét;

- az Intézet területén elkövetett bűncselekményt és szabálysértést (pl.: az Intézet területére való illetéktelen behatolást vagy annak kísérletét);

- az egységeket érintő tüzet, robbanást, természeti katasztrófát, víz-, gázvezeték, elektromos hálózat meghibásodását, az informatikai rendszer teljes leállását – 4 órán túl -, továbbá egyéb, a tevékenységet vagy működést lényegesen veszélyeztető eseményeket;

- a biztonságtechnikai rendszer teljes működésképtelenségét.

A rendkívüli eseményt elszenvedőknek a bűncselekmény, illetve annak kísérlete esetén a rendőrség; tűz, robbanás és természeti katasztrófa bekövetkezéséről a katasztrófavédelem elsődleges értesítését követően haladéktalanul értesítenie kell, a saját munkáltatóját (biztonsági szervezet vezetőjét), az illetékes területi vezetőt, illetve az Intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt személyt.

Az Intézet területén a munka zavartalansága érdekében alkohol, vagy bódultságot okozó szer fogyasztása, illetve használata tilos. Az Intézet területére közösségi tartózkodásra alkalmatlan mértékben ittas, bódult személy nem léphet be.

Abban az esetben, ha az Intézet területére belépni szándékozó személyeken – beleértve az intézeti munkavállalókat, az ellátottakat, a látogatókat - a biztonsági őr alkoholos befolyásoltság vagy kábítószer használatát észleli, főszabályként meg kell kísérelnie a közösségi tartózkodásra alkalmatlan mértékben ittas, bódult személy eltávolítását az Intézet területéről, ha ez nem lehetséges haladéktalanul értesíteni köteles az illetékes hatóságokat, illetőleg az érintett intézeti szervezeti egység vezetőket.

A rendkívüli eseményről az érintett terület szervezeti – kijelölt – vezetőjének közreműködésével jegyzőkönyvet kell felvennie és annak egy példányát a munkáltatójának meg kell küldenie.

A jelentésnek tartalmaznia kell legalább:

- a jelentést adó nevét és beosztását,

- a rendkívüli esemény megnevezését, helyét és időpontját,

- a feltételezett keletkezési okot,

- a keletkezett kár becsült értékét,

- a javasolt illetve megtett intézkedéseket.

Bombariadó

1. Bombariadó elrendelésére akkor kerül sor, amikor ismeretlen fenyegető az épületben, vagy közvetlen környékén elhelyezett robbanószerkezet felrobbantását helyezi kilátásba.

Fenyegető tartamú értesítés érkezhet:

- telefonon

- elektronikusan, vagy

- levélben.

2. A robbantással való fenyegetés esetén alapvető szabály, hogy minden fenyegetést valódinak kell tekinteni.

3. Telefonos fenyegetés esetén az elkövetőt lehetőség szerint minél hosszabb beszélgetésre kell késztetni annak érdekében, hogy a tervezett cselekményről kellő információ álljon rendelkezésre.

4. A fenyegetést követő teendők:

- a fenyegetésről értesült biztonsági őr az eseményt azonnal jelentse az Intézet illetékes vezetőjének, annak jóváhagyásával és pánikkeltés nélkül – műszaki-technikai okokra való hivatkozással – az épület kiürítését haladéktalanul kezdje, ill. kezdjék meg,

- értesítse az illetékes hatóságokat (pl.: rendőrség, katasztrófavédelem)

- lehetőség szerint gondoskodjon az értékek elzárásáról és a kulcsok elviteléről,

- az épület kiürítése után gazdátlanul hátrahagyott csomagokat, tárgyakat érintetlenül kell hagyni, és erre a helyszínre érkező tűzszerészek, rendőrök figyelmét fel kell hívni,

- az elsődleges, halaszthatatlan, promt intézkedések megtételét követően tájékoztassa munkáltatóját,

- a kiürített épületbe való visszatérést csak a tűzszerészeti átvizsgálást követően, annak eredményétől függően tegye lehetővé.

Minden védelmi területet el kell látni olyan névsorral, amely tartalmazza azon személyek nevét, beosztását és telefonszámát, akiket rendkívüli esetben (tűz, katasztrófa stb.) haladéktalanul értesíteni kell (a névjegyzék fontossági sorrendben jelölje meg a kiértesítendőket).

4. Egyéb rendelkezések

Az Intézet által működtetett számzár kombinációs értékőrző szekrények kinyitását indokolt esetben lehetővé kell tenni a gyártó által rendelkezésre bocsátott biztonsági kóddal.

A biztonsági kód kezelésével az Intézet egy személyben a Vállalkozó helyi vezetőjét bízza meg.

A biztonsági kódot szigorúan TILOS más személy részére kiadni, érte a kezelő személy büntetőjogi felelősséggel tartozik.

Indokolt esetek:

- a beteg elfelejtette a kódját,

- a hozzátartozó kérésére, ha a beteg elhunyt,

- műszaki hiba miatt, ha a beteg nem tudja kinyitni,

- a beteg távolmaradása esetén, meghatalmazottja,

- a beteg jóváhagyása nélkül az illetékes nyomozó hatóság is elrendelheti a kinyitást.

Kinyitás feltételei:

Az értékmegőrző szekrény kinyitását két tanú jelenlétében lehet elvégezni. Abban az esetben, ha az érdekelt fél (beteg) a kinyitásnál nem tud jelen lenni (áthelyezés, rosszullét stb.) csak az általa írásban meghatalmazott személy jelenlétében lehet a kinyitást végrehajtani. A beteg által megjelölt személy adatait (ha más hozzátartozó nincs) a betegfelvételi nyilvántartó lapon a betegfelvételi iroda minden esetben feltünteti. A kinyitásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az értékmegőrző szekrényben elhelyezett tárgyak és értékek felsorolását, valamint azok jellemző sajátosságait (pl. 1 db női sárga fém gyűrű piros kővel). Abban az esetben, ha az elhunytnak nincs hozzátartozója, vagy ha van is, de bármely okból megjelenni nem tud, úgy a felleltározott értéktárgyakat értékzacskóban kell elhelyezni, a jelenlévők előtt hitelesen lezárni, és a továbbiakban a letétkezelési szabályzat szerint kell eljárni. A tárgyban a mindenkor hatályos Pénz- és értékkezelési szabályzat kapcsolódó rendelkezéseit is kötelesek figyelembe venni az érintettek.

A biztonsági őr szolgálata ellátása során tartózkodni köteles minden olyan viselkedéstől, amely személyére és munkáltatójára, valamint a védett Intézet tekintélyére, megítélésére negatív hatással lehet és a szolgálat komolyságát veszélyezteti.

5. A biztonsági őröktől és a portaszolgálattól elvárt magatartási, viselkedési normák

 Az őrség és a portaszolgálat indokolatlanul ne lépjen kapcsolatba a dolgozókkal, betegekkel, látogatókkal, elterelve figyelmét a szolgálat ellátásáról.

 A szolgálatba csak a szolgálat ellátására alkalmas, kipihent állapotban, meghatározott öltözetben és felszereléssel léphet.

 Amennyiben a biztonsági őr vagy a portaszolgálat szolgálata alatt több ízben megszegi a reá vonatkozó szabályokat, a szolgálati helyén elalszik, figyelmetlen, nem az objektum őrzésével foglalkozik, az Intézet által megbízott felelős személy javasolhatja az őr eltávolítását.

 A szolgálat ellátása alatt alkohol és más kábító hatású szer befolyásoltsága alatt nem állhat.

 A szolgálatát köteles a legjobb tudásához mérten ellátni. Magánéleti kapcsolatot az Intézetben nem létesíthet. Az Intézeti telefont csak szolgálati célból használhatja, a vonatkozó Intézeti szabályzatban foglaltak figyelembe vétele mellett.

 Az őrzési, portaszolgálati feladat teljesítése a kijelölt szolgálati helyen való megjelenésekor, a feladat átvételekor kezdődik és a szerződésben rögzített ideig tart. Az Intézetbe való megérkezése után a biztonsági őr, a portaszolgálat köteles bejelentkezni a védelmi szervezet ügyeleti szolgálatánál (főporta).

6. A portaszolgálattal megbízott személyek feladatai

Feladatok a személy- és teherforgalommal kapcsolatban:

Betegek irányítása:

- Vizsgálatra berendelt felnőtt betegeket, kórházi felvételre jelentkezőket a Főépület betegfelvételi irodára, a beteg gyermekeket a Xxxxxxxxxxx Központ betegfelvételi irodára kell irányítani. Elsősegély jellegű ellátást igénylő személyeket az ambulanciára, munkaidő után 18 óráig a Főépület I. emeleten lévő TEK-re (Területi Ellátási Központ), 18 óra után a meghatározott ápolási osztályra kell irányítani.

- Mentővel szállított betegeket munkaidőben a betegfelvételi irodához, munkaidő után 18 óráig a Főépület I. emeleten lévő TEK-re (Területi Ellátási Központ), 18 óra után a meghatározott ápolási osztályra kell irányítani.

Beteglátogatók irányítása:

- Beteglátogatókat mindig az érvényben lévő látogatási rendnek megfelelően szabad az Intézetbe beengedni.

- 10 éven aluli gyermek beteget nem látogathat, ez alól a kezelőorvos vagy az ügyeletes orvos adhat felmentést.

- Az Intézet ősztől tavaszig ingyenes ruhatári szolgáltatást nyújt. A portaszolgálat feladata a látogatók felvilágosítása és a ruhatárhoz való irányítása.

- Az Intézetben fekvőbetegek elhelyezéséről felvilágosítást munkaidőn kívül portaszolgálat ad.

Vendégek ügyfelek irányítása:

- Intézeti vezetők és orvosok név szerinti keresése esetén a portaszolgálatot teljesítő személy telefonon kér utasítást a keresett személytől, hogy hol kívánja fogadni a látogatóját.

- Azokat a személyeket, akik az érkezését előre bejelentik, a megadott helyre kell irányítani.

- Munkafelvételre jelentkezőket szakdolgozó esetében a főigazgató ápolási helyetteséhez, egyéb területre jelentkezőt az illetékes vezetőhöz kell irányítani.

- Az egészségügyi szakdolgozókat, tanfolyami, szakiskolai tanulókat gyakorlatra jelentkezéskor a főigazgató ápolási helyetteséhez kell irányítani.

Az intézeti kulcsok és a riasztó rendszerek kezelése:

A kulcsok kezelése:

- A portákra leadott bejárati ajtókulcsokat a portaszolgálat kezeli.

- A kulcsokat csak az arra kijelölt személyek vehetik fel.

- A kulcsok felvételéről, leadásáról a portaszolgálat naplót vezet.

- A felvett, de le nem adott kulcsokról a portaszolgálat külön jelentést készít.

- A felvett kulcsok elvesztését a portaszolgálat azonnal jelenti az Intézet Logisztikai csoportvezetőjének, vagy a Műszaki és Logisztikai osztály vezetőjének. A pénztár kulcsok elvesztésére vonatkozóan a Pénz- és Értékkezelési Szabályzat rendelkezései az irányadók.

- A pénztárhelyiség és a földszinti páncélszekrény kulcsait a pénztáros, vagy helyettese a munkaidő befejezésekor köteles zárható kazettában elhelyezni és azt a portán leadni. A kazettát a portán biztonsági zárral felszerelt íróasztalban vagy szekrényben kell elhelyezni. A következő munkanapon a zárható kazettát a portán kell felvenni az arra (lentiekben részletezett) jogosultaknak. Fenti tevékenységről átadási – átvételi jegyzéket kell vezetni. A leadás, illetve felvétel tényét a leadó, ill. felvevő személy aláírásával naponta igazolja. A jegyzék idősorosan kell, hogy készüljön naponkénti bontásban. A havonta elkülönítetten kezelt jegyzéket a portán kell tartani. A pénztáros, vagy helyettesének együttes akadályoztatása esetén - ha nem tudnak megjelenni a munkahelyükön – a zárható kazetta felvételére a Pénzgazdálkodási Osztályvezető, vagy – távollétében – a pénzügyi csoportvezető jogosult, akik részére a pénztáros vagy helyettese a zárható kazetta kulcsát zárt borítékban, legkésőbb a pénztárnyitás időpontjáig köteles eljuttatni.

7. A riasztók kezelése:

- Az Intézet egyes területeit riasztó rendszer védi.

- A biztonsági szolgálat kezeli a riasztó rendszereket. A biztonsági szolgálat a munkaidő kezdetén az adott terület első dolgozójának beérkezésekor kiiktatja, munkaidő végén az utolsó dolgozó távozásakor beélesíti a rendszert. Kivételt képez a pénztár, a trezor helyiség és a raktárak, ahol a riasztók kezelését a területen dolgozó munkatársak végzik.

- Riasztás esetén a biztonsági szolgálat azonnal ellenőrzi azt a területet, ahonnan a riasztás érkezett.

- Behatolás, betörés esetén a biztonsági szolgálat azonnal értesíti a rendőrséget, a saját munkáltatóját (biztonsági szervezet vezetőjét), a terület illetékes vezetőjét, a Logisztikai csoportvezetőt vagy a Műszaki és Logisztikai osztályvezetőt. A tetten ért betörőt, a törvények által biztosított a szabályzatban már részletezett keretek között, a rendőrség kiérkezéséig, a biztonsági szolgálat próbálja meg a helyszínen tartani.

- A pénztár riasztása esetén, ha behatolás nem történt, de szükséges a pénztár helyiségeibe bemenni (pl. nyitva maradt egy ablak) elsősorban a pénztáros, illetve a pénztárhelyettes az értesítendő személy, ha ez nem lehetséges a Pénzgazdálkodási Osztályvezetőt kell értesíteni.

- A borítékban leadott kulcsokat csak rendkívüli esetben, jegyzőkönyv felvétele mellett szabad felbontani. A felbontást az ügyeletes orvos rendelheti el. A pénztár kulcsok vonatkozásában a Pénz- és Értékkezelési szabályzat rendelkezései az irányadók.

- A munkahelyek kulcsait a portán erre a célra rendszeresített szekrényben kell őrizni.

- A kulcsok leadását és kiadását a kulcsnyilvántartó füzetben rögzíteni kell.

- Műszaki munkahelyek kulcsait a műszaki ügyeleti szobában, a műszaki ügyeletes őrzi.

- A biztonsági rendszerek meghibásodása esetén a Logisztikai Csoportvezetőt vagy a Műszaki és Logisztikai Osztályvezetőt értesíti a biztonsági szolgálat.

8. A biztonsági szolgálat az Intézetben elhunytak elszállításával kapcsolatos intézkedései:

1. Az Intézetben elhunytak elszállítását a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. végzi.

2. A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. gépjárművének érkezésekor a külső járőr, vagy a gépjárművet beengedő őr egyeztet a Temetkezési Intézet munkatársával az elhunyt elszállításának az útvonaláról. A biztonsági szolgálat a jelenlétével folyamatosan biztosítja a szállítás zavartalanságát és az alábbiakban meghatározott rendjét.

3. Az egyeztetés alapján a biztonsági szolgálat kijelöli a szállítás épületen belüli útvonalát.

4. Az elhunytak szállítási útvonala a GOKI épületein belül:

4.1 A szállító gépjármű a „B” porta udvar felőli bejáratánál, lehetőleg a rámpa mellett parkol.

4.2. A szállítás a Felnőtt házból történik:

Az udvarról a szállító rámpán le a Felnőtt ház alagsorába, majd a teher vagy személy lifttel a megfelelő emeletre. A lift kiválasztása a cél emelettől függ (a VIII. emeletről csak a személy lifttel lehet megoldani a szállítást). A biztonsági szolgálat kíséri a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. munkatársait és megakadályozza, hogy a liftbe mások is beszálljanak. A lift kézi irányításával az alagsorból közvetlenül arra az emeletre érkeznek, ahonnan a szállítás történik. A biztonsági szolgálat megvárja az elhunyt elhelyezését a kézi szállítóeszközön és ugyanezen az útvonalon elhagyják az épületet. A szállítás végeztével a biztonsági szolgálat értesíti a takarító szolgálatot és kéri a lift fertőtlenítő takarítását.

4.3. A szállítás a Gyermek házból történik:

Az udvarról a szállító rámpán le a Felnőtt ház alagsorába, majd a teherszállító lifttel a megfelelő emeletre. A biztonsági szolgálat kíséri a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. munkatársait és megakadályozza, hogy a liftbe mások is beszálljanak. A lift kézi irányításával az alagsorból közvetlenül arra az emeletre érkeznek, ahonnan a szállítás történik. A biztonsági szolgálat megvárja az elhunyt elhelyezést a kézi szállítóeszközön és ugyanezen az útvonalon elhagyják az épületet. A szállítás végeztével a biztonsági szolgálat értesíti a takarító szolgálatot és kéri a lift fertőtlenítő takarítását.

5. Az elhunytak elszállításával kapcsolatban felmerülő problémák esetén a biztonsági szolgálat által értesítendő személy a Logisztikai Csoportvezető vagy a Műszaki és Logisztikai osztályvezető.

9. Kapuk nyitása és zárása

Haller utcai kapu

A Haller utcai kapu az Intézet területi ellátási kötelezettsége miatt folyamatosan nyitva tartandó. A gépjármű forgalmat a karos sorompó segítségével kell szabályozni.

Vágóhíd utcai kapu

A gépkocsi forgalom számára 4.45-kor kell a kaput kinyitni és 18.00 órakor kell bezárni. Ezt követő időben a forgalom a Haller utcai kapun történhet.

Szombat, vasárnap és ünnepnap a Vágóhíd utcai kapu zárva tart.

Magán gépkocsit csak érvényes parkolási engedéllyel szabad az Intézet területére beengedni. Parkolási engedélyt a gondnoksági feladatokat ellátó szervezeti egységnél lehet igényelni.

 Áruszállítás

A a szolgálatot teljesítő biztonsági őr szükség esetén köteles a 2005. évi CXXXIII. tv. rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett a be- és kimenő gépkocsik rakterét megtekintéssel ellenőrizni, és a szállítólevélen szereplő anyagokkal azonosítani.

Akár Intézeti dolgozó, akár külső cég, anyagot vagy más tárgyat csak engedély birtokában megfelelő bizonylat (szállítólevél) alapján vihet ki az Intézetből.

Amennyiben a a szolgálatot teljesítő biztonsági őr szabálytalanságot észlel, köteles a felettesét értesíteni, és a szükséges intézkedéseket dokumentáltan megtenni.

 Forgalomirányítás

Az Intézet területére személygépkocsit beengedni csak Intézeti behajtási engedéllyel szabad.

Árut szállító gépkocsit a szállítólevél ellenőrzése után – ha a szállítmány az Intézet részére érkezett – lehet beengedni és a raktárba irányítani.

A a szolgálatot teljesítő biztonsági őr köteles az idegen cég gépkocsijáról nyilvántartást vezetni (érkezés, távozás, rendszám, cég neve).

10. Külső járőrözésre beosztott biztonsági őr feladata:

- A külső járőrözésre beosztott biztonsági őr munkanapokon 07-15 óra között az Intézet külső területeit felügyeli.

- A járőrözése során ellenőrzi az Intézet területére behajtó gépjárműveket és azok parkolási engedélyét.

- Megakadályozza a tiltott területeken való parkolást, biztosítja a mentők közlekedését, parkolását.

- Figyelemmel kíséri a külső területek személy forgalmát, az Intézet területén illetéktelenül tartózkodókat távozásra szólítja fel.

- Ha rendellenességet észlel, azt jelenteni köteles a portaszolgálatot teljesítő biztonsági őrség vezetőjének, illetve az Eseménynaplóban rögzíteni.

A portaszolgálat átadása-átvétele

- A portaszolgálatot átadó portás köteles a szolgálati ideje alatt történteket az őr naplóba bejegyezni.

- A szolgálatot felvevő személyzet köteles a biztonsági szolgálatra bízott, az Intézet tulajdonát képező eszközök, bútorok hiánytalan meglétéről meggyőződni, az esetleges hiányokat a szolgálatvezetőnek jelenteni.

- Az átadás során az átadó szolgálat köteles a szolgálat teljesítése közben kapott mindennemű információt a váltásnak átadni, különös tekintettel a betegellátást és az Intézet működését befolyásoló adatokat.

- A szolgálatba lépő váltás a munkát, csak az előírt ruházatban, felszerelésben kezdheti meg.

11. A biztonsági és a portaszolgálat felszerelése:

- Ruházat: egységes formaruha (fekete vagy sötétkék nadrág, fekete cipő, fehér vagy világoskék egyen ing (nem póló).

- Személyi okmányok: tevékenység személyes végzésére jogosító, a rendőrség által kiadott hatósági igazolvány (személy- és vagyonőri igazolvány), személyi azonosságot igazoló okmány

- Szolgálati okmányok: szolgálati utasítás, őrutasítás, szolgálatvezénylés, őrszolgálati napló

- Rádió kapcsolat: 4 db rádió használata a jobb kommunikáció érdekében („A”, „B”, „C” porta és a mozgó járőr). A rádiók megfelelő HIF engedéllyel rendelkezzenek.

12. Szolgálat létszáma, elhelyezése, tartózkodási helye

hétköznap: 7 fő

munkaszüneti és ünnepnapokon: 4 fő.

- Szolgálatvezető, biztonsági őr 1 fő 8 órás, munkanapokon

- Főépület recepció (porta ), portaszolgálat 1 fő 24 órás

- Gyermekszív Központ recepció, portaszolgálat 1 fő 24 órás

- Teherporta, portaszolgálat 1 fő 12 órás, munkanapokon

- Épületen belüli járőr (06-15 óra között az egyik járőr udvari járőr szolgálatot teljesít), biztonsági őr 2 fő 24 órás

- Telefonközpontos 1 fő 8 órás, munkanapokon

Munkaszüneti napokon a Teherporta nem üzemel, portaszolgálat nincs!

 Szolgálati idő

Minden nap – munkaszüneti és ünnepnapokon is – 0.00-24.00 óráig a szolgálati vezénylés szerint.

Szolgálati vezénylésüket egyeztetés után, a Vállalkozó határozza meg, a havi munkaidő beosztásával együtt, a vonatkozó Szerződésben meghatározottak figyelembevételével.

13. Biztonsági őrök konkrét feladatainak meghatározása

A szolgálat átadás-átvételének, valamint a jelentkezések rendje:

- kötelesek a főporta 24 órás szolgálatosánál személyesen a szolgálatba lépést megelőzően jelentkezni,

- szolgálatos biztonsági őrök kötelesek a szolgálat átadás-átvételekor a szolgálati okmányok meglétét ellenőrizni, azt értelemszerűen vezetni, a rendellenességeket jelezni, valamint az őrszolgálati naplóba bejegyezni.

A járőr kötelmei

- A járőr naponta folyamatosan köteles elvégezni a főépület és a gyermek kardiológiai épület szintenként történő belső ellenőrzését, a rejtőzködésre alkalmas búvóhelyek és egyéb helyiségek fokozott, részletes átvizsgálását.

A végrehajtás metodikája:

A belső körlet ellenőrzése:

A belső járőr a biztonsági szempontokat figyelembe véve a legelső szinttől indulva az alagsorig átvizsgálja a főépületet és a gyermek kardiológia épületét.

Az általános és alapvető kötelezettsége szintenként az irodák, műhelyek stb. nyílászárói zártságának és a megbúvásra alkalmas helyeknek (pl. mellékhelyiségek) az ellenőrzése.

Alagsor (pinceszint):

Az alagsori szinten az Intézet kiszolgáló egységei, raktárak, valamint öltözők kerültek elhelyezésre. A területen kizárólag az Intézet dolgozói tartózkodhatnak. Ha a járőr illetéktelen személy ott tartózkodását észleli, köteles a portához kísérni.

Földszint I., II. em.:

Általános ellenőrzési feladatokat lát el, valamint a gyermek kardiológia épületében lévő látogatóforgalmat is ellenőrzi.

III., IV., V., VI., VII. em.:

A betegek nyugalmát szem előtt tartva a közös használatú helyiségeket átvizsgálja, a területen tartózkodó illetékteleneket felkéri a távozásra, illetve eltávolítja.

Köteles minden esetben az adott részleg (osztály) megkülönböztetett egészségügyi előírásait munkavégzése során maradéktalanul betartani (pl. sebészet).

Az átjárhatóság szempontjából nyitott (I-VII.) szintek ellenőrzésekor köteles meggyőződni az irodák, raktárak és egyéb helyiségek nyílászáróinak sértetlenségéről, valamint zártságáról.

VIII., IX. em.:

Az átjárhatóság szempontjából zárt szintek ellenőrzésekor nem köteles az objektumrész átvizsgálására kivéve, ha konkrét kérés vagy esemény ezt indokolttá teszi.

A járőr a zárt területeken ellenőrzést nem folytathat.

X. em. (ellátó szint, gépház):

Ellenőrzi, hogy a szinten az összes ellátó helyiség ajtaja zárva legyen, illetve illetéktelen személyek ne tartózkodjanak a területen..

A járőr rendellenességek észlelése esetén, a közvetlen részleg, osztály vezetőjét, megbízottját haladéktalanul tájékoztatja és megteszi a kompetenciájába tartozó elsődleges intézkedéseket.

Egyéb kötelezettségek:

Elhagyott, gazdátlan csomagok, tárgyak stb. észlelésekor a járőr kísérletet tesz a tulajdonos felkutatására. Sikertelenség esetén (kivéve bombariadó) az osztály/részleg vezetőjének értesítése mellett biztonságba helyezi a betegirányító portaszolgálatnál.

Az átadott tárgyakról köteles tételes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni az őrszolgálat vezetőjével.

A külső körlet ellenőrzése:

A járőr kötelezettsége a védett Intézet területén fellelhető egyéb épületek, felépítmények:

- az Intézet háromszintes irodaépülete,

- a faház épülete,

- a „C“. jelzésű teherportánál lévő épületegyüttes (raktárak, műhelyek),

- a szeparált gáztároló (cseppfolyós oxigén) külső ellenőrzése.

- Óbester utcai irattár épület és udvar..

Köteles járőrözés során a nyílászárók (ablakok, ajtók) zártságának, a telepített műtárgyak sértetlenségének, épségének ellenőrzése.

Feladata, hogy amennyiben a „tűzoltó úton” – szabálytalanul – parkoló gépjárműveket észlel – azt a további intézkedések foganatosítása végett – a portaszolgálatnak haladéktalanul jelentse.

A járőr útvonala:

A Bp. IX. ker. Haller u. - Fehérholló u. - Vágóhíd u., valamint a Vágóhíd utcai teherportától induló és Haller u. vonaláig húzódó „tűzoltó út” által bezárt terület határoló, valamint az összekötő egyéb útvonalai.

Az ellenőrzést végző biztonsági őr a fenti útvonal bejárását követően visszatér a porta pulthoz, jelentést tesz, majd távozik a felállítási helyére.

A járőr – a fentieken túl – 8.00 és 16.00 óra között köteles legalább kétóránként a járőrútvonalat bejárni, a területeken megjelenni, az Óbester utcai épületet 23, 02 és 04.30-kor ellenőrizni.

A járőr rendszeres megjelenése a környezet hatására demonstratív célzatú, visszatartó hatást válthat ki a potenciális rendbontókban, bűnelkövetőkben, s ez által figyelemkeltő tevékenység.

14. A portaszolgálatot és a biztonsági őrszolgálatot ellátó személy(ek) feladata:

- Figyelemmel kíséri a kórházi felvételre jelentkezők mozgását a betegirányítótól a betegfelvételt bonyolító kórházi dolgozóig.

- Sürgősségi esetekben (mentőszolgálat érkezése) a belépésre való jogosultság ellenőrzésével nem akadályozhatja a bejutást az Intézetbe. Köteles haladéktalanul szabad utat engedni a rászorult mielőbbi szakszerű orvosi ellátásának elősegítése érdekében.

- Bonyolítja az Intézet taxi és vérszállítási igényét, a vizsgálatra leadott anyagokat megfelelően kezeli és adja át a szállító szolgálatoknak.

- Anyagok, állóeszközök és egyéb vagyontárgyak épségének, sértetlenségének érdekében kötelesek minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni.

- Az Intézet területén jogtalanul tartózkodókat kötelesek távozásra felszólítani, szükség esetén eltávolítani. Ennek eredménytelensége esetén feletteseitől intézkedést kérni, azok távollétében – szükség esetén – a rendőrség segítségét kérni.

- Kötelesek mindazon nyilvántartásokat szakszerűen vezetni, amelyek a szolgálat ellátásához szükségesek.

- Amennyiben a szolgálati idejük alatt az Intézet biztonságát sértő cselekményt tapasztalnak, arról kötelesek azonnal jelentést tenni, illetve a szükséges intézkedéseket megtenni a jelen szabályzatban részletezettek szerint. Tűzeset, robbanás észlelését követően a hatáskörükbe tartozóan intézkedni.

- A katasztrófavédelem szervei (tűz esetén vagy egyéb rendkívüli eseményt kivéve), valamint a hírszolgálati szervek – sajtó, rádió, televízió stb. – közérdekű ügyekben az Intézet vezetőjének vagy megbízottjának előzetes értesítése után léphetnek be az Intézet területére.

- Az ellenőrzésre jogosult illetékes szervek, azok vezetői vagy az általuk megbízott személyek ellenőrzési feladatok ellátása céljából az Intézet területére beléphetnek – minden külön engedély nélkül. Az említett személyek ez esetben is kötelesek igazolni látogatásuk jogosságát.

- Az őrzés-védelmet ellátó személynek olyan tevékenységet folytatni, amely a szolgálat ellátásától elvonja – olvasás, tv-nézés stb. – TILOS!

- Ismernie kell a szolgálati helyen elhelyezett TŰZRIADÓ TERVET és annak végrehajtási utasítását.

- Az Intézet őrzés-védelmét ellátó személy tevékenysége során a szolgáltatást nyújtó Vállalkozás nevét tartalmazó kitűzőt köteles – jól látható helyen – a ruházatán viselni.

- Az őrzés-védelmet ellátó személy ellenőrzését és az Ellenőrzési Napló vezetését a Vállalkozás biztonsági vezetője, illetve megbízottja végzi.

- Feladata az Őrutasítás megismerése és a benne foglaltak maradéktalan végrehajtása.

- Az „A” és „B” portán elhelyezett monitorok segítségével a videó-kamera rendszer figyelése, az észlelt szabálytalanságok, bűncselekmények megakadályozása.

15. VIDEO-kamera és riasztó rendszerek működtetése

Az Intézet vagyonvédelme érdekében kamerás megfigyelő rendszer és riasztó rendszerek kerültek felszerelésre, melyekre üzemeltetésére vonatkozóan az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, illetve a 2005. évi CXXXIII. tv. rendelkezései az irányadók.

A fentieknek megfelelően

A vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve 2005. évi CXXXIII. törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül. (30. § (1))

A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén a 2005. évi CXXXIII. törvény 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekből egyértelműen más következik. (30. § (2))

Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében. (30. § (3))

A vagyonőr a távfelügyeleti rendszer, adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében adatot a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve 2005. évi CXXXIII. törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával rögzíthet, illetve használhat fel. Ezen adatok kezelésére egyebekben a 2005. évi CXXXIII. törvény 31. §-ban foglaltak irányadók. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül. (30. § (4))

Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár. (31. § (1))

A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. (31. § (2))

A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítésre

a) nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,

b) nyilvános rendezvényen, közforgalmú közlekedési eszköz állomásán, megállóhelyén (pl. vasútállomáson, repülőtéren, metrómegállóban) terrorcselekmény és közveszély okozás megelőzése,

c) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint legalább jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém, drágakő biztonságos tárolása, kezelése, szállítása,

d) a veszélyes anyagok őrzése

érdekében kerül sor. (31. § (3))

Általános rendelkezések

Az Intézet területén kialakított videó kamera rendszer rendeltetésszerű működtetéséért a Vállalkozó részéről a „B” portán szolgálatot teljesítő portaszolgálat a felelős.

1. Az Intézet „A”, ill. „B” portáján a biztonsági szolgálat munkatársain kívül más személy nem tartózkodhat, az ott telepített monitorokat illetéktelen nem tekintheti meg.

2. A videó kamera rendszer által rögzített képanyagokról információt - a biztonsági szolgálat – illetéktelen személy részére nem adhat.

A videó kamera rendszer képeinek rögzítése, képek mentése és tárolása

1. A digitális képrögzítő a kamerák képeit a jogszabályban meghatározott idő elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

2. A rögzített képanyagok megtekintése csak az Intézet főigazgató főorvosa vagy Főigazgató Gazdasági-műszaki Helyettesének írásbeli engedélyével történhet, illetve az Intézet adatvédelmi felelős személyének a jóváhagyása szükséges a felvételek megtekintéséhez.

3. A biztonsági kód az „A” portán zárt borítékban található, melynek felnyitását – előzetes egyeztetés alapján – a Főigazgató Gazdasági-műszaki Helyettese engedélyezi.

4. Külső tárolóra való mentés csak indokolt esetben végezhető (bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség gyanúja esetén).

5. A külső tárolóra mentett anyagot zárt lemezszekrényben kell tárolni, úgy, hogy illetéktelen személy ahhoz ne tudjon hozzáférni, felhasználni.

6. A külső tárolóra mentett anyagok kiadását – hivatalos megkeresés alapján – az Intézet adatvédelmi felelőse engedélyezi.

7. Az Intézet dolgozóinak tevékenységét visszanézni TILOS, ahhoz az érintett személy írásos hozzájárulása szükséges.

8. Ha a felvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, akkor azt a jogszabályban meghatározott idő elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

9. A lementett anyagot jegyzékbe kell venni, annak megsemmisítését a jegyzéken rögzíteni kell.

Egyéb rendelkezések

A video kamerás és a riasztó rendszerek szervizelését, javítását csak a szervizelést végző szakág alkalmazottja végezheti.

III.

Szerződéstervezet

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

Mely létrejött egyrészről a Xxxxxxxxx Xxxxxx Országos Kardiológiai Intézet
1096 Budapest, Haller u. 29. mint megrendelő (továbbiakban Megrendelő),

képviseli: Xx. Xxxxx Xxxxx főigazgató főorvos,

másrészről………………………….. mint vállalkozó (továbbiakban Vállalkozó), képviseli: ………………………….., között az alábbiak szerint:

1. A szerződés tárgya

1. A Vállalkozó közbeszerzési eljárás alapján, a szerződés feltételei szerint vállalja Megrendelő Fehér Holló utca, Haller utca, a Xxxxx Xxxxxx kórháztól az Intézet felé nyúló telekhatár, és a Vágóhíd utca által határolt (9.800, m2 ) területének őrzését, őrzés védelmi, rendészeti, vagyonvédelmi és portaszolgálati, valamint a telefonközpont kezelői feladatok ellátását, valamint az Óbester utcai épület ellenőrzését.

2. A Vállalkozó vállalja, hogy a Megrendelő által készített és jóváhagyott részletes biztonsági szabályzatban foglaltaknak eleget tesz, azt magára nézve kötelezőnek tartja. A Vállalkozó tevékenységének mindenkori alapja a biztonsági szabályzat, mely jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezi (1. számú melléklet).

2. A Vállalkozó kötelezettségei

1. A Vállalkozó kötelezi magát, hogy a jelen szerződésben megjelölt szolgáltatást a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint a kialakult szakmai gyakorlatnak, illetve a jelen szerződés előírásainak megfelelően végzi, azért teljes körű felelősséget vállal. A Vállalkozó a szolgáltatás nyújtása során a megfelelő szintű ellátáshoz szükséges hatóságilag engedélyezett eszközöket használja.

2. A tevékenység ellátásához szükséges hatósági engedélyek folyamatos megújítása Vállalkozó kötelezettsége.

A Vállalkozó kötelezi magát, hogy a jogszabályi előírásoknak, és a szakmai gyakorlatnak megfelelő szolgáltatás érdekében, kiképzett személyzettel, megfelelő berendezésekkel és eszközökkel végzi a tevékenységét. A tevékenység ellátásához csak erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező személyeket alkalmaz. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő által az Intézetből fegyelmi okból elbocsátott dolgozót nem alkalmazhat.

Szolgálati helyek és idők

- Szolgálatvezető, biztonsági őr 1 fő 8 órás, munkanapokon

- Főépület recepció (porta ), portaszolgálat 1 fő 24 órás

- Gyermekszív Központ recepció, portaszolgálat 1 fő 24 órás

- Teherporta, portaszolgálat 1 fő 12 órás, munkanapokon

- Épületen belüli járőr (06-15 óra között az egyik járőr udvari járőr szolgálatot teljesít), biztonsági őr 2 fő 24 órás

- Telefonközpontos 1 fő 8 órás, munkanapokon

A napi szolgálatot ellátó személyzet a Vállalkozó által előre megírt vezénylés alapján lép szolgálatba.

Az egyedi megrendelés alapján igénybe vett plusz személyzet szolgálatba állítását megelőzi egy egyeztetési időszak

3. A Vállalkozó köteles alkalmazottaival az alábbi szabályokat betartatni:

1. Titoktartási szabályok:

• A betegekről, ápolószemélyzetről szerzett információkat mindenki köteles hivatali titokként kezelni, továbbítani tilos.

2.3.2. Kapcsolat a betegellátással:

• A szolgáltatás az osztályok gyógyítási tevékenységét nem zavarhatja.

2.3.3. Viselkedési szabályok:

• Az őrszemélyzet személyes ügyeit a gyógyító osztály területén nem intézheti csak a számukra kijelölt helyen.

• Személyes vendégeket az Intézet területén szolgálati idő alatt nem lehet fogadni.

• A feladatokat a Vállalakozó által rendszeresített és előírt öltözetben lehet végezni, annak megfelelően jó megjelenéssel és ápolt külsővel. A megfelelő öltözék: sötét nadrág, fekete nem sportcipő, fehér vagy világoskék emblémázott ing. Dohányozni az Intézet területén tilos. A Vállalkozó köteles betartani és betartatni a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól¹ szóló, mindenkor hatályos 1999. évi XLII. törvény vonatkozó rendelkezéseit.

4. Általános szabályok:

• A szolgálatban lévő személyzet az Intézet vezetőinek (Főigazgató, Főigazgató helyettesek, Műszaki és Logisztikai osztályvezető, Logisztikai csoportvezető ügyeleti idő alatt az Intézeti ügyeletvezető), a szolgáltatásra vonatkozó írásos utasításait köteles végrehajtani, vitatott kérdés eldöntésében a Vállalkozó területi vezetője köteles döntést hozni.

• Az Intézet területén talált tárgyat az osztályvezető főnővérnek vagy a területvezetőnek köteles leadni.

2.4. Felelősség

1. A Vállalkozó köteles a munkavállalóit a törvényi előírásoknak megfelelő munka-baleset és tűzvédelmi oktatásban részesíteni és folyamatosan ellenőrizni azok betartását. A Vállalkozó vállalja, hogy a Megrendelő által kifogásolt szolgálatot teljesítő személyt szükség esetén más személlyel helyettesíti.

2. A Vállalkozó a Megrendelő által jelen szerződés alapján biztosított közüzemi szolgáltatásokat a takarékossági szempontok figyelembevételével veheti igénybe.

3. A Vállalkozó a Megrendelő egyidejű értesítése mellett jogosult alvállalkozót alkalmazni. Az alvállalkozó tevékenységért a Vállalkozó oly módon felel, mintha a szolgáltatást maga nyújtotta volna.

3. A Megrendelő kötelezettségei

1. Megrendelő köteles a szolgálati helyeket a szolgáltatás nyújtásához alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésre bocsátani, a Vállalkozó a feladat teljesítését mindaddig mellőzheti, míg a Megrendelő a kötelezettségét nem teljesíti.

2. Szolgálati helyek

• Főépület porta

• Gyermek Szívcentrum porta

• Teherporta

• Épületek

• Udvar és parkolók

• Telefonközpont

3. A Megrendelő köteles a szolgálat ellátásához szükséges információkat a Vállalkozó területi vezetőjének a rendelkezésére bocsátani.

3. A vállalkozói díj és díjfizetés

1. A Vállalkozót a jelen szerződés 1.2-es pontjában megjelöltek ellátásáért az alábbi díjazások illetik meg :
   óradíj ………,- Ft + ÁFA / fő, azaz

30 napos hónap esetén 8 munkaszüneti nappal és 22 munkanappal számolva:

…………. (nettó óradíj) x 3.496 (óra)= ……………… Ft (nettó havi szolgáltatási díj)

Beosztás	Napi óraszám	Havi munkanapok száma	Havi óraszám	Óradíj (nettó)	Óradíj összesen (nettó)
Szolgálatvezető, biztonsági őr	8	22	176	x	x
"A" porta, portaszolgálat	00	00	000	x	x
"B" porta, portaszolgálat	00	00	000	x	x
"C" porta, portaszolgálat	00	00	000	x	x
Telefonközpontos	8	22	176	x	x
Biztonsági őr	00	00	000	x	x
Biztonsági őr	00	00	000	x	x
Összesen:			3496		xx*

* nettó havi szolgáltatási díj

Az egyedi megrendelés alapján:

Vagyonőr többletszemélyzet igény esetén a többletszemélyzet díja (nettó Ft / óra / fő): ……..,- Ft/ óra /fő + ÁFA

Kisegítő többletszemélyzet igény esetén a többletszemélyzet díja (nettó Ft / óra / fő) : ……..,- Ft/ óra /fő + ÁFA

2. A Vállalkozó rendezvények esetén a Megrendelővel történt egyeztetés alapján, többlet szolgáltatás nyújtását vállalja díjazás ellenében. A fentiekben meghatározott vállalkozási díjon túlmenően, a Vállalkozó további költségtérítésre nem jogosult.

3. A 4.1. pont szerinti havi díjat, valamint a rendezvények esetén fizetendő díjat a Vállalkozó által havonta kiállított számla alapján Megrendelő utólagosan, a számla kézhezvételét követő 60 naptári napon belül (figyelemmel a Kbt. 135. § (1) , (3) és (5)-(6) bekezdéseire az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Tv. 36/A. §-ra és a 1997. évi LXXXIII. törvény 9/A. §-ra) köteles átutalni a Vállalkozó ……….Banknál vezetett …………………………………… számú számlájára.

4. Szerződésmódosítás esetén, amennyiben a módosítás a szolgálati óraszámokat érinti, a díjszámítás alapja a megajánlott óradíj.

5. A Megrendelő késedelmes fizetése esetén, a Vállalkozó a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő összegű késedelmi kamatot jogosult felszámolni a Ptk. 6:155 §-ában foglaltak szerint

Az elszámolás , illetve a kifizetés pénzneme a forint.

6. Vállalkozó vállalja hibás teljesítése esetén kötbér kifizetését. Hibás teljesítésnek minősül, amennyiben a szolgálat ellátása nem a biztonsági szabályzatban megadottaknak (annak bármely pontjában foglalt előírásnak) megfelelően történik.A hibás teljesítési kötbér havonta kerül elszámolásra, annak mértéke a teljes nettó szerződéses havi díj 0,7 %-a / naptári nap, azon naptári napok után számolva, melyen hibás teljesítés történt. A havi hibás teljesítési kötbér mértéke maximum a teljes nettó havi díj 20 %-a / hó.

7. A Szolgáltató

a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.

A szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt a Szolgáltató a tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi, és a fenti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.

3. Felelősségi szabályok

1. A Vállalkozó a szerződés megkötésekor és a szerződés teljes időtartama alatt rendelkeznie kell - legalább 100.000.000,-Ft / év és legalább 50.000.000,-Ft / káresemény értékű a tárgyi szolgáltatásra vonatkozó felelősségbiztosítással.

2. Vállalkozó köteles a szolgáltatást a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, a kialakult szakmai gyakorlatnak, valamint jelen szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően biztosítani.

3. A szolgáltatás teljesítéséről a Vállalakozó Eseménynaplót vezet, mely a szolgáltatás teljesítésének igazolására, a szolgáltatás mennyiségére, minőségére vonatkozó bejegyzések, valamint a szolgáltatás esetleges hibáinak rögzítésére szolgál.

4. Az Eseménynaplóba a Megrendelő 2.3.4. pontban nevesített vezetői bármikor betekinthetnek.

5. Hiányos teljesítés észlelése esetén, a Megrendelő a hiányosságra vonatkozó észrevételeit az Eseménynaplóban rögzíti. A hibás teljesítés elismeréséhez a Vállalkozó ellenjegyzése szükséges. A kifogásolt hiányosság jogossága esetén, a Vállalkozó haladéktalanul gondoskodik saját költségvetése terhére annak kijavításáról 60 percen belül.

6. A kijavítás tényét, vagy annak elmaradását, a Megrendelő és a Vállalkozó közösen rögzíti az Eseménynaplóban. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a hiányosság kijavításáig, illetve arról folyó egyeztető tárgyalás lezárásáig, a Megrendelő az arányos díjazást visszatartja.

7. Vállalkozó a szolgáltatás nyújtása során, a Megrendelőnél keletkezett károkért abban az esetben tartozik felelősséggel, ha a károkozás a Vállalkozónak felróható.

8. Vállalkozó a munkavállalói által, a Megrendelőnek okozott károkért úgy felel, mintha azt maga okozta volna. Abban az esetben tartozik felelősséggel, ha a munkavállaló a kárt munkaviszonyával összefüggésben, a munka teljesítése során okozta.

9. A szolgáltatás során a Vállalkozó mulasztása következményeként keletkezett és bizonyított kár teljes mértékű megtérítését vállalja abban az esetben is, amennyiben a felelősségbiztosítási kötvénye által nyújtott fedezet nem elegendő nagyságú.

10. A Vállalkozóval szembeni kárigény érvényesítésének feltétele, hogy:

• Megrendelő a károkozás tényének felismerését követő 3 munkanapon belül írásban igénybejelentéssel éljen a Vállalkozónál,

• bűncselekmény gyanúja esetén Megrendelő haladéktalanul jelentse Vállalkozónak,

• Vállalkozó vagy biztosítója által visszautasított kárigényt, a visszautasítástól számított 3 hónapon belül a Megrendelő jogi úton kezdeményezheti a kárigény megtérítését.

11. A jelen szerződés 7.3. pontjában meghatározott, a szerződés rendkívüli felmondására okot szolgáltató szerződésszegés esetén a Vállalkozó vállalja a szolgáltatás nettó évi értékének 20% nagyságú meghiúsulási kötbér megfizetését.

6. Együttműködés

1. Szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szerződés teljesítése érdekében együttműködnek, tájékoztatják egymást a szerződés teljesítését befolyásoló körülményekről, akadályokról, biztosítják a kapcsolattartást munkavállalóik (alkalmazottaik) között.

2. Az együttműködés, valamint a szerződésszerű teljesítés elősegítése érdekében Megrendelő vállalja, hogy az Eseménynaplóban levő bejegyzéseket rendszeresen ellenőrzi, amely bejegyzéseknek tartalmaznia kell, jelen szerződés szempontjából minden lényeges körülményt, így különösen:

- a szerződésszerű teljesítés igazolását,

- az együttműködés, illetve az ellenőrzés során tett észrevételeket,

- hibás teljesítés rögzítését, a kijavításra megállapított határidőt, a kijavításig visszatartható díj részlet összegét,

- Megrendelő utasításait, Vállalkozónak arra tett észrevételeit,

- a bekövetkezett káresetek leírását, rögzítését,

- minden olyan tényt, körülményt, észrevételt, amelyet a szerződő felek a jelen szerződés szempontjából fontosnak ítélnek.

3. Az Eseménynaplóba tett bármilyen bejegyzés megtörténtének tudomásul vételét, a másik szerződő fél bejegyzésével ismeri el.

4. Az együttműködés elősegítése érdekében, a kijelölt kapcsolattartó személyek:

……………………………részéről

………………………..Tel: …………………………., vagy az általa írásban megbízott személy

Xxxxxxxxx Xxxxxx Országos Kardiológiai Intézet részéről

Xxxxxxx Xxxxx logisztikai csoportvezető Tel: 00-00-000-0000

5. A képviseletre kijelölt személyek jogosultsága kizárólag a jelen szerződés teljesítésével összefüggő utasítások kiadására, az ellenőrzésre, az észrevételezésre terjed ki, melyet írásban rögzítenek. A szerződés módosítása írásban, csak jelen szerződés aláírói által, vagy az aláírásra részükről meghatározott személyek útján történhet.

6. A szerződés tartalma és megszűnése

1. Jelen vállalkozási szerződést szerződő felek határozott időre, a szerződés aláírásának napjától 12 hónap időtartamra kötik, azzal, hogy a szerződés meghosszabbítható. Megrendelő a teljesítés idejét 12 hónapban határozta meg, azzal, hogy a Megrendelő a 12. hónap végén a szerződést - piackutatást követően – további 12 hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben a szolgáltató a piacon a legalacsonyabb áron szolgáltat..

2. Szerződő felek a rendkívüli felmondás jogával élhetnek, ha bármelyik szerződő fél olyan szerződésszegésnek minősülő magatartást tanúsít, amely a szerződés további fenntartását lehetetlenné teszi.

1. Rendkívüli felmondásra okot adó szerződésszegésnek minősül:

- Vállalkozó részéről:

-

- ha olyan mértékben hibásan teljesít, hogy a havi hibás teljesítési kötbér mértéke meghaladja a havi nettó díj 20 %-át. - Megrendelő részéről:

- ha háromhavi vállalkozói díjfizetés hátraléka keletkezik és a fizetés ütemezésére egyik fél sem lát lehetőséget,

- jelen szerződésben rögzített kötelezettségeinek megsértésével ismételten, vagy folyamatosan lehetetlenné teszi a Vállalkozó által végzendő szolgáltatás nyújtását;

- Vállalkozó nem a benyújtott megvalósítási terv szerint látja el a tevékenységet.

- Vállalkozó átlátható szervezeti minősége megszűnik.

A rendkívüli felmondás írásban, az indokok feltüntetésével történik, kezdőnapja a kézbesítést követő első nap.

3. Rendkívüli felmondás esetén Megrendelő – kárenyhítési kötelezettségéből eredően – haladéktalanul köteles intézkedni új, másik szolgáltatás beszerzésére (új vállalkozói szerződés megkötésére).

4. Megrendelő szerződéses kötelezettséget a Ptk 6:116 § szerint azzal a bontó feltétellel vagy arra az esetre rögzített felmondási joggal vállal, hogy amennyiben a beszerzés tárgyára vonatkozóan a központosított közbeszerzési rendszerben vagy a fenntartó által térségi szinten összevont közbeszerzés keretében keretében keretmegállapodás vagy -szerződés kerül megkötésre, a központosított közbeszerzés vagy a fenntartó által térségi szinten összevont közbeszerzés keretében rendszerében valósítja meg a beszerzését, Megrendelőnek semmilyen hátrányos következménye nem származhat a szerződés felmondásából.

5. A Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha

a) az Szolgáltatóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b) a Szolgáltató közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

A fentiek szerinti felmondás esetén a Szolgáltató a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.

Irányadók a Kbt. 142. § rendelkezései.

A Vevő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha:

a) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. §-ban foglalt feltételek fenn nem állása miatt új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;

b) az ajánlattevő nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az ajánlattevőként szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a 139. §-ban foglaltaknak; vagy

c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.

A Vevő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésben a Ptk. és a Kbt. ide vonatkozó szabályai az irányadóak. A szerződés a Kbt. 141. § szerint módosítható.

A Vevő a Kbt. 35. § (8)-(9) és 138. § alapján a közbeszerzési eljárásban történő ajánlattételt nem köti gazdálkodó szervezet alapításához, továbbá nem teszi kötelezővé, sem lehetővé, hogy a nyertes ajánlattevő(k) a szerződés teljesítése érdekében gazdálkodó szervezetet hozzanak létre.

8. Egyéb rendelkezések

1. Vállalkozónak a szerződés megkötésekor és a szerződés teljes időtartama alatt rendelkeznie kell ISO 9001:2009 szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszer tanúsítvánnyal vagy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (3) szerint azzal egyenértékű egyéb tanúsítvánnyal vagy ezzel egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékával

2. Jelen szerződés alapján Vállalkozó a szolgáltatást …………………………. napjától kezdődően köteles a szerződésben foglaltaknak megfelelően megkezdeni.

2. Vállalkozó vállalja, hogy az Intézet belső szabályzatait, tűzvédelmi, munkavédelmi stb. a dolgozóival megismerteti és betartatja.

2. A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy egymásnak a szerződés teljesítése során tudomásukra jutott üzleti titkait nyilvánosságra nem hozzák, harmadik személlyel nem közlik, és azokat a szerződés megszűnését követően is megőrzik.

2. Jelen szerződés és melléklete 6, azaz hat egyező példányban készültek, amelyből 4 eredeti példány a Megrendelőt, 2 eredeti példány a Vállalkozót illeti meg.

2. Ha a szerződő felek a szerződésből eredő bármely jogvita rendezését közvetlen tárgyalásos úton nem tudják megoldani, úgy e jogvitájuk eldöntésére a Megrendelő székhelye szerinti illetékes Bíróságot kötik ki.

2. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv előírásait kell alkalmazni.

2. Felek kijelentik, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdésének 1. pontja szerinti átlátható szervezetnek minősülnek. Vállalkozó vállalja, hogy a jelen szerződés hatálya alatt e minőségében beálló változást a Megrendelőnek haladéktalanul bejelenti.

Budapest, …………………………………

Xx. Xxxxx Xxxxx

főigazgató főorvos

mint Megrendelő mint Vállalkozó

1. számú melléklet

Biztonsági Szabályzat

BEVEZETÉS

A 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13. § (2) bekezdésének értelmében a Főigazgató belső szabályzatban rendezi a Xxxxxxxxx Xxxxxx Országos Kardiológiai Intézet (továbbiakban: Intézet) működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket.

Az Intézeti szintű vagyonvédelmi tevékenység célja:

a./ az Intézet rendeltetésszerű működésének biztosítása vagyonvédelmi szempontból,

b./ az Intézet vagyonelemek megóvása, az anyagi javak jogellenes eltulajdonításának megakadályozása, a bekövetkezett események okainak feltárása, a munkatársak, az ellátott betegek személyi tulajdona védelmének elősegítése.

c./ az Intézetben szolgálatot teljesítő biztonsági őrök feladatainak meghatározása

A fentiekre tekintettel a jelen szabályzatban a személy- és vagyonvédelemmel, a biztonság megőrzésével az Intézet közbeszerzési eljárásának nyertes ajánlattevőjét (továbbiakban: Vállalkozó) bízta meg.

Az őrzés-védelem biztosításában a biztonsági szolgálat video-kamera rendszert is működtet.

SZABÁLYZAT ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLETE

Személyi hatály: A szabályzat személyi hatálya kiterjed az Intézet valamennyi szervezeti egységére, közalkalmazottaira, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, a szerződéses jogviszonyban vagyonvédelmi feladatokat ellátó gazdasági társaságra, valamint annak az Intézet területén szolgálatot teljesítő alkalmazottaira.

Területi hatály: A szabályzat területi hatálya kiterjed az Intézet teljes területére.

Időbeli hatály: jelen szabályzat a kiadás napjától, visszavonásig érvényes.

SZABÁLYZAT LEÍRÁSA

1. Vagyonvédelemmel kapcsolatos általános szabályok

A vagyonvédelem általános feladatai:

 A biztonsági őrség és a portaszolgálat foglalkoztatása az Intézet és a vele szerződésben lévő védelmi szervezet (Vállalkozó) között létrejött megállapodás szerint történik.

 A vonatkozó jogszabályok, előírások betartásának ellenőrzése, az ezt sértő, vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése, megakadályozása, felderítése.

 Az őrzési feladat az alábbiakra terjed ki:

- az épületek őrzése, az épületek elleni támadás megakadályozása,

- események (rendzavarás, botrányokozás) megelőzése, az események megszüntetésében való közreműködés,

- rendkívüli esemény (fegyveres támadás, bombariadó, tűz, robbanás) felszámolásának elősegítése,

- az épületen belül a helyiségek zártságának ellenőrzése,

- minden, amit a kórház működése során a helyi sajátosságok, illetve a szerződés figyelembevételével az Intézet, illetve a Vállalkozó meghatároz,

 Vagyonvédelmi szempontból őrzött terület:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00., a Vágóhíd utcai teher portától induló és a Haller utca vonaláig húzódó „tűzoltó út” által határolt terület, valamint felépítményei.

Az Intézet területe: 9 800 m²

A bejáratok száma: 3

Épület területe (m²), szintek száma:

Hátsó porta épület: 367 m², Fsz.

Faház: 312 m², Fsz.

Gazdasági épület: 1 015 m², 3 szint

Gyermeképület: 8 366 m², 8 szint

Főépület: 11 449 m², 13 szint

Összesen: 21 509 m²

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0-0., xxxxxxx épület és udvar.

 A biztonsági őrség elvi irányítása az Intézet Főigazgató főorvosának feladata, melynek közvetlen irányítását a Főigazgató Gazdasági-műszaki Helyettesének, illetve az általa irányított szervezet hatáskörébe utalta a Főigazgató. A szakmai irányítás és ellenőrzés a védelmi szervezet (Vállalkozó), illetve vezetőjének a feladata. A munka helyszíni ellenőrzése, esetleges észrevételek közlése a fentieken túl az Intézet vezetőjének, valamint az általa kijelölt személyeknek, valamint a szerződés teljesítés igazolására felhatalmazott intézeti munkavállaló jogosultsága. A fenti feladatok végzésére a felek megállapodni kötelesek a szerződésben rögzítettek figyelembevételével.

A biztonsági őr kizárólag a fent nevezetteknek tartozik beszámolási kötelezettséggel.

 Az őrzést folyamatosan, a nap 24 órájában biztosítani kell, a szolgálati időbeosztásnak és a helyi sajátosságok maximális figyelembevételével.

 A biztonsági szolgálatnak a vagyonvédelmi szempontból őrzött területen belül a vagyonvédelmi és rendészeti feladatait a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: 2005. évi CXXXIII. tv.) rendelkezései alapján végzi.

 Az őrzés-védelem biztosításában a biztonsági szolgálat az Intézet tulajdonát képező videó-kamera rendszert is működtet.

2. Az Intézet szervezeti egység vezetőinek, dolgozóinak, az intézeti ellátottak vagyonvédelemmel kapcsolatos általános feladatai

A szervezeti egységvezetők rendészeti és vagyonvédelmi feladatai

• A szervezeti egységvezetők az általuk irányított szervezeti egységek vonatkozásában kötelesek:

- a vagyonvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, a belső szabályzatok előírásait, a magasabb vezetők e tárgykörbe tartozó utasításait megtartani és megtartatni, a hivatkozott rendelkezések betartását ellenőrizni,

- közreműködni az Intézet rendjének és biztonságának megteremtésében, a munkafegyelem megszilárdításában,

- az Intézeti vagyonelemeket szándékosan vagy gondatlanul károsítókkal szemben – a cselekmény jellegétől és súlyától függően – eljárást kezdeményezni a vonatkozó Intézeti szabályzatok figyelembevételével,

- a személyi tulajdon védelmét elősegíteni,

- felhívni a szervezeti egység dolgozóinak figyelmét a nyílászáró szerkezetek, zárszerkezetek, a betörésvédelmi célokat szolgáló mechanikus vagy elektromos eszközök megfelelő működtetésére,

- a minősített adatok védelmére, a számítógépes adatvédelemre, a személyes adatok védelmére vonatkozó belső Intézeti előírásokat megtartani és megtartatni, illetve az előírások megtartását ellenőrizni,

- az irányításuk alatt dolgozók munkaköri leírásában vagyonvédelemmel kapcsolatos konkrét munkaköri feladatokat is meghatározni,

- az Intézeti vagyonelemeket fenyegető veszélyt, kárt elhárítani, enyhíteni, illetve hatáskörüket meghaladó esetben közvetlen felettesüket haladéktalanul értesíteni,

- rendkívüli esemény észlelésekor kárenyhítő, a személyi biztonságot megóvó intézkedéseket tenni, az eseményről hivatali felettesét haladéktalanul tájékoztatni.

- alkoholos befolyásoltságra, illetve kábítószer fogyasztására utaló gyanú esetén a szervezeti egységvezető köteles a vonatkozó belső szabályzatok rendelkezései szerint eljárni.

A dolgozók rendészeti és vagyonvédelmi kötelezettségei

• Az Intézet valamennyi dolgozója köteles:

- a Biztonsági Szabályzatban foglaltakat megismerni és betartani,

- az anyagi és szellemi erőforrások hatékony felhasználását tevékenységével elősegíteni,

- a munka szervezettségét javítani, a munka és gazdálkodási fegyelmet betartani, valamint a biztonságos és egészséges munkakörülmények megteremtésében részt venni, és annak szabályait megtartani,

- a dolgozó köteles közvetlen felettesét tájékoztatni, ha hitelt érdemlően tudomására jut, hogy az állami, vagy személyi tulajdont veszély fenyegeti, illetve azt bűn-, vagy más egyéb cselekmény következtében kár érte.

Az Intézetben ellátottak rendészeti és vagyonvédelmi kötelezettségei

Az Intézetben ellátottak rendészeti és vagyonvédelmi kötelezettségei vonatkozásában az Intézeti házirend, illetve az Intézet honlapján közzétett rendelkezések az irányadóak.

3. Az Intézetben szolgálatot teljesítő biztonsági őrök feladatainak meghatározása

A biztonsági őr általános feladata

 A szolgálati idő kezdetekor a felállítási helyén köteles megjelenni a meghatározott öltözékben és felszereléssel. Győződjön meg a szolgálati okmányok meglétéről, tájékozódjon az esetlegesen folyamatban lévő intézkedésekről, várható feladatokról és a szolgálat felvételének tényét, illetve a tapasztalt hiányosságokat a szolgálati naplóban rögzítse.

 A biztonsági őr biztosítási-, és rendészeti feladatokat lát el. Elsőrendű feladata a megbízónak a legmagasabb szintű szolgáltatást nyújtani. Jogsértő cselekmények megelőzése, megakadályozása. A biztonsági őrség tagjai a büntetőeljárásban meghatározott nyomozati tevékenységet nem folytathatnak.

 Az őrzött objektumot ért erőszakos támadás elhárítása során a kényszerítő eszközök alkalmazása - a jogszabályi előírások figyelembe vételével – az őr felelősségére történik. Esetleges fizikális támadás esetén – az élet és testi épség elsődlegességét szem előtt tartva – lehetőség szerint higgadt, nyugodt intézkedést tegyen annak megszüntetésére. Minél jobban és részletesebben figyelje meg az elkövetőket, mozgásukat, jellegzetességeiket, azonosításra alkalmas jeleket.

2005. évi CXXXIII. tv. rendelkezései értelmében a biztonsági őr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával

a) a védett személy biztonságát fenyegető támadást elháríthatja;

b) a védett létesítménybe, területre való jogosulatlan belépést megakadályozhatja, a jogosulatlanul bent tartózkodót onnan eltávolíthatja;

c) a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja;

d) a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja.

 Ismerje meg az objektum dolgozóit. Arra illetéktelen személy Intézetben való tartózkodását igyekezzék kiszűrni. (Folyamatos járőrözéssel és szükség esetén kommunikációval.) A biztonsági őr ne hagyja magát provokálni. A betegekkel, látogatókkal és dolgozókkal szemben udvarias magatartást kell tanúsítani, azonban az Intézet rendjét, biztonságát vagy tulajdonát sértő esetekben mindenkivel szemben határozottan fel kell lépni.

 A szolgálat ellátása során felmerült észrevételekről, hiányosságokról, intézkedésekről készítsen feljegyzést, rögzítse a szolgálati naplóban és haladéktalanul tájékoztassa munkáltatóját, illetve annak megbízott illetékes vezetőjét.

 Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a rendőrség, katasztrófavédelem stb. és a saját munkáltatója és a területi vezető értesítésén túl köteles az Intézet vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek is jelenteni. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén zárja le az esemény területét, akadályozza meg, hogy oda illetéktelen személyek bejussanak. Xxxxxxx, példamutató viselkedésével nyugtassa meg a dolgozókat, betegeket, látogatókat.

4. Az Intézet biztonságát érintő rendkívüli események

Az Intézet rendeltetésszerű tevékenységének ellátását akadályozó vagy megbénító magatartások, illetve más ilyen események összessége, amelyek magukban hordozzák a személyek életének, testi épségének veszélyeztetését, súlyos vagyoni kár bekövetkezésének lehetőségét vagy ezek tényleges bekövetkezését.

Rendkívüli eseménynek kell tekinteni:

- az Intézet tulajdonát képező ingó, ingatlan vagyon- és értéktárgyainak erőszakos rongálását, eltulajdonítását, illetve ezek kísérletét;

- az Intézet területén elkövetett bűncselekményt és szabálysértést (pl.: az Intézet területére való illetéktelen behatolást vagy annak kísérletét);

- az egységeket érintő tüzet, robbanást, természeti katasztrófát, víz-, gázvezeték, elektromos hálózat meghibásodását, az informatikai rendszer teljes leállását – 4 órán túl -, továbbá egyéb, a tevékenységet vagy működést lényegesen veszélyeztető eseményeket;

- a biztonságtechnikai rendszer teljes működésképtelenségét.

A rendkívüli eseményt elszenvedőknek a bűncselekmény, illetve annak kísérlete esetén a rendőrség; tűz, robbanás és természeti katasztrófa bekövetkezéséről a katasztrófavédelem elsődleges értesítését követően haladéktalanul értesítenie kell, a saját munkáltatóját (biztonsági szervezet vezetőjét), az illetékes területi vezetőt, illetve az Intézet vezetőjét vagy az általa kijelölt személyt.

Az Intézet területén a munka zavartalansága érdekében alkohol, vagy bódultságot okozó szer fogyasztása, illetve használata tilos. Az Intézet területére közösségi tartózkodásra alkalmatlan mértékben ittas, bódult személy nem léphet be.

Abban az esetben, ha az Intézet területére belépni szándékozó személyeken – beleértve az intézeti munkavállalókat, az ellátottakat, a látogatókat - a biztonsági őr alkoholos befolyásoltság vagy kábítószer használatát észleli, főszabályként meg kell kísérelnie a közösségi tartózkodásra alkalmatlan mértékben ittas, bódult személy eltávolítását az Intézet területéről, ha ez nem lehetséges haladéktalanul értesíteni köteles az illetékes hatóságokat, illetőleg az érintett intézeti szervezeti egység vezetőket.

A rendkívüli eseményről az érintett terület szervezeti – kijelölt – vezetőjének közreműködésével jegyzőkönyvet kell felvennie és annak egy példányát a munkáltatójának meg kell küldenie.

A jelentésnek tartalmaznia kell legalább:

- a jelentést adó nevét és beosztását,

- a rendkívüli esemény megnevezését, helyét és időpontját,

- a feltételezett keletkezési okot,

- a keletkezett kár becsült értékét,

- a javasolt illetve megtett intézkedéseket.

Bombariadó

1. Bombariadó elrendelésére akkor kerül sor, amikor ismeretlen fenyegető az épületben, vagy közvetlen környékén elhelyezett robbanószerkezet felrobbantását helyezi kilátásba.

Fenyegető tartamú értesítés érkezhet:

- telefonon

- elektronikusan, vagy

- levélben.

2. A robbantással való fenyegetés esetén alapvető szabály, hogy minden fenyegetést valódinak kell tekinteni.

3. Telefonos fenyegetés esetén az elkövetőt lehetőség szerint minél hosszabb beszélgetésre kell késztetni annak érdekében, hogy a tervezett cselekményről kellő információ álljon rendelkezésre.

4. A fenyegetést követő teendők:

- a fenyegetésről értesült biztonsági őr az eseményt azonnal jelentse az Intézet illetékes vezetőjének, annak jóváhagyásával és pánikkeltés nélkül – műszaki-technikai okokra való hivatkozással – az épület kiürítését haladéktalanul kezdje, ill. kezdjék meg,

- értesítse az illetékes hatóságokat (pl.: rendőrség, katasztrófavédelem)

- lehetőség szerint gondoskodjon az értékek elzárásáról és a kulcsok elviteléről,

- az épület kiürítése után gazdátlanul hátrahagyott csomagokat, tárgyakat érintetlenül kell hagyni, és erre a helyszínre érkező tűzszerészek, rendőrök figyelmét fel kell hívni,

- az elsődleges, halaszthatatlan, promt intézkedések megtételét követően tájékoztassa munkáltatóját,

- a kiürített épületbe való visszatérést csak a tűzszerészeti átvizsgálást követően, annak eredményétől függően tegye lehetővé.

Minden védelmi területet el kell látni olyan névsorral, amely tartalmazza azon személyek nevét, beosztását és telefonszámát, akiket rendkívüli esetben (tűz, katasztrófa stb.) haladéktalanul értesíteni kell (a névjegyzék fontossági sorrendben jelölje meg a kiértesítendőket).

5. Egyéb rendelkezések

Az Intézet által működtetett számzár kombinációs értékőrző szekrények kinyitását indokolt esetben lehetővé kell tenni a gyártó által rendelkezésre bocsátott biztonsági kóddal.

A biztonsági kód kezelésével az Intézet egy személyben a Vállalkozó helyi vezetőjét bízza meg.

A biztonsági kódot szigorúan TILOS más személy részére kiadni, érte a kezelő személy büntetőjogi felelősséggel tartozik.

Indokolt esetek:

- a beteg elfelejtette a kódját,

- a hozzátartozó kérésére, ha a beteg elhunyt,

- műszaki hiba miatt, ha a beteg nem tudja kinyitni,

- a beteg távolmaradása esetén, meghatalmazottja,

- a beteg jóváhagyása nélkül az illetékes nyomozó hatóság is elrendelheti a kinyitást.

Kinyitás feltételei:

Az értékmegőrző szekrény kinyitását két tanú jelenlétében lehet elvégezni. Abban az esetben, ha az érdekelt fél (beteg) a kinyitásnál nem tud jelen lenni (áthelyezés, rosszullét stb.) csak az általa írásban meghatalmazott személy jelenlétében lehet a kinyitást végrehajtani. A beteg által megjelölt személy adatait (ha más hozzátartozó nincs) a betegfelvételi nyilvántartó lapon a betegfelvételi iroda minden esetben feltünteti. A kinyitásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az értékmegőrző szekrényben elhelyezett tárgyak és értékek felsorolását, valamint azok jellemző sajátosságait (pl. 1 db női sárga fém gyűrű piros kővel). Abban az esetben, ha az elhunytnak nincs hozzátartozója, vagy ha van is, de bármely okból megjelenni nem tud, úgy a felleltározott értéktárgyakat értékzacskóban kell elhelyezni, a jelenlévők előtt hitelesen lezárni, és a továbbiakban a letétkezelési szabályzat szerint kell eljárni. A tárgyban a mindenkor hatályos Pénz- és értékkezelési szabályzat kapcsolódó rendelkezéseit is kötelesek figyelembe venni az érintettek.

A biztonsági őr szolgálata ellátása során tartózkodni köteles minden olyan viselkedéstől, amely személyére és munkáltatójára, valamint a védett Intézet tekintélyére, megítélésére negatív hatással lehet és a szolgálat komolyságát veszélyezteti.

6. A biztonsági őröktől és a portaszolgálattól elvárt magatartási, viselkedési normák

 Az őrség és a portaszolgálat indokolatlanul ne lépjen kapcsolatba a dolgozókkal, betegekkel, látogatókkal, elterelve figyelmét a szolgálat ellátásáról.

 A szolgálatba csak a szolgálat ellátására alkalmas, kipihent állapotban, meghatározott öltözetben és felszereléssel léphet.

 Amennyiben a biztonsági őr vagy a portaszolgálat szolgálata alatt több ízben megszegi a reá vonatkozó szabályokat, a szolgálati helyén elalszik, figyelmetlen, nem az objektum őrzésével foglalkozik, az Intézet által megbízott felelős személy javasolhatja az őr eltávolítását.

 A szolgálat ellátása alatt alkohol és más kábító hatású szer befolyásoltsága alatt nem állhat.

 A szolgálatát köteles a legjobb tudásához mérten ellátni. Magánéleti kapcsolatot az Intézetben nem létesíthet. Az Intézeti telefont csak szolgálati célból használhatja, a vonatkozó Intézeti szabályzatban foglaltak figyelembe vétele mellett.

 Az őrzési, portaszolgálati feladat teljesítése a kijelölt szolgálati helyen való megjelenésekor, a feladat átvételekor kezdődik és a szerződésben rögzített ideig tart. Az Intézetbe való megérkezése után a biztonsági őr, a portaszolgálat köteles bejelentkezni a védelmi szervezet ügyeleti szolgálatánál (főporta).

7. A portaszolgálattal megbízott személyek feladatai

A portaszolgálat átadása-átvétele

- A portaszolgálatot átadó portás köteles a szolgálati ideje alatt történteket az őr naplóba bejegyezni.

- A szolgálatot felvevő személyzet köteles a biztonsági szolgálatra bízott, az Intézet tulajdonát képező eszközök, bútorok hiánytalan meglétéről meggyőződni, az esetleges hiányokat a szolgálatvezetőnek jelenteni.

- Az átadás során az átadó szolgálat köteles a szolgálat teljesítése közben kapott mindennemű információt a váltásnak átadni, különös tekintettel a betegellátást és az Intézet működését befolyásoló adatokat.

- A szolgálatba lépő váltás a munkát, csak az előírt ruházatban, felszerelésben kezdheti meg.

Feladatok a személy- és teherforgalommal kapcsolatban:

Betegek irányítása:

- Vizsgálatra berendelt felnőtt betegeket, kórházi felvételre jelentkezőket a Főépület betegfelvételi irodára, a beteg gyermekeket a Xxxxxxxxxxx Központ betegfelvételi irodára kell irányítani. Elsősegély jellegű ellátást igénylő személyeket az ambulanciára, munkaidő után 18 óráig a Főépület I. emeleten lévő TEK-re (Területi Ellátási Központ), 18 óra után a meghatározott ápolási osztályra kell irányítani.

- Mentővel szállított betegeket munkaidőben a betegfelvételi irodához, munkaidő után 18 óráig a Főépület I. emeleten lévő TEK-re (Területi Ellátási Központ), 18 óra után a meghatározott ápolási osztályra kell irányítani.

Beteglátogatók irányítása:

- Beteglátogatókat mindig az érvényben lévő látogatási rendnek megfelelően szabad az Intézetbe beengedni.

- 10 éven aluli gyermek beteget nem látogathat, ez alól a kezelőorvos vagy az ügyeletes orvos adhat felmentést.

- Az Intézet ősztől tavaszig ingyenes ruhatári szolgáltatást nyújt. A portaszolgálat feladata a látogatók felvilágosítása és a ruhatárhoz való irányítása.

- Az Intézetben fekvőbetegek elhelyezéséről felvilágosítást munkaidőn kívül a portaszolgálat ad.

Vendégek ügyfelek irányítása:

- Intézeti vezetők és orvosok név szerinti keresése esetén a portaszolgálatot teljesítő személy telefonon kér utasítást a keresett személytől, hogy hol kívánja fogadni a látogatóját.

- Azokat a személyeket, akik az érkezését előre bejelentik, a megadott helyre kell irányítani.

- Munkafelvételre jelentkezőket szakdolgozó esetében a főigazgató ápolási helyetteséhez, egyéb területre jelentkezőt az illetékes vezetőhöz kell irányítani.

- Az egészségügyi szakdolgozókat, tanfolyami, szakiskolai tanulókat gyakorlatra jelentkezéskor a főigazgató ápolási helyetteséhez kell irányítani.

Az intézeti kulcsok és a riasztó rendszerek kezelése:

A kulcsok kezelése:

- A portákra leadott bejárati ajtókulcsokat a portaszolgálat kezeli.

- A kulcsokat csak az arra kijelölt személyek vehetik fel.

- A kulcsok felvételéről, leadásáról a portaszolgálat naplót vezet.

- A felvett, de le nem adott kulcsokról a portaszolgálat külön jelentést készít.

- A felvett kulcsok elvesztését a portaszolgálat azonnal jelenti az Intézet Logisztikai csoportvezetőjének, vagy a Műszaki és Logisztikai osztály vezetőjének. A pénztár kulcsok elvesztésére vonatkozóan a Pénz- és Értékkezelési szabályzat rendelkezései az irányadók.

- A pénztárhelyiség és a földszinti páncélszekrény kulcsait a pénztáros, vagy helyettese a munkaidő befejezésekor köteles zárható kazettában elhelyezni és azt a portán leadni. A kazettát a portán biztonsági zárral felszerelt íróasztalban vagy szekrényben kell elhelyezni. A következő munkanapon a zárható kazettát a portán kell felvenni az arra (lentiekben részletezett) jogosultaknak. Fenti tevékenységről átadási – átvételi jegyzéket kell vezetni. A leadás, illetve felvétel tényét a leadó, ill. felvevő személy aláírásával naponta igazolja. A jegyzék idősorosan kell, hogy készüljön naponkénti bontásban. A havonta elkülönítetten kezelt jegyzéket a portán kell tartani. A pénztáros, vagy helyettesének együttes akadályoztatása esetén - ha nem tudnak megjelenni a munkahelyükön – a zárható kazetta felvételére a Pénzgazdálkodási Osztályvezető, vagy – távollétében – a pénzügyi csoportvezető jogosult, akik részére a pénztáros vagy helyettese a zárható kazetta kulcsát zárt borítékban, legkésőbb a pénztárnyitás időpontjáig köteles eljuttatni.

8. A riasztók kezelése:

- Az Intézet egyes területeit riasztó rendszer védi.

- A biztonsági szolgálat kezeli a riasztó rendszereket. A biztonsági szolgálat a munkaidő kezdetén az adott terület első dolgozójának beérkezésekor kiiktatja, munkaidő végén az utolsó dolgozó távozásakor beélesíti a rendszert. Kivételt képez a pénztár, a trezor helyiség és a raktárak, ahol a riasztók kezelését a területen dolgozó munkatársak végzik.

- Riasztás esetén a biztonsági szolgálat azonnal ellenőrzi azt a területet, ahonnan a riasztás érkezett.

- Behatolás, betörés esetén a biztonsági szolgálat azonnal értesíti a rendőrséget, a saját munkáltatóját (biztonsági szervezet vezetőjét), a terület illetékes vezetőjét, a Logisztikai csoportvezetőt vagy a Műszaki és Logisztikai osztályvezetőt. A tetten ért betörőt, a törvények által biztosított a szabályzatban már részletezett keretek között, a rendőrség kiérkezéséig, a biztonsági szolgálat próbálja meg a helyszínen tartani.

- A pénztár riasztása esetén, ha behatolás nem történt, de szükséges a pénztár helyiségeibe bemenni (pl. nyitva maradt egy ablak) elsősorban a pénztáros, illetve a pénztárhelyettes az értesítendő személy, ha ez nem lehetséges a Pénzgazdálkodási Osztályvezetőt kell értesíteni.

- A borítékban leadott kulcsokat csak rendkívüli esetben, jegyzőkönyv felvétele mellett szabad felbontani. A felbontást az ügyeletes orvos rendelheti el. A pénztár kulcsok vonatkozásában a Pénz- és Értékkezelési szabályzat rendelkezései az irányadók.

- A munkahelyek kulcsait a portán erre a célra rendszeresített szekrényben kell őrizni.

- A kulcsok leadását és kiadását a kulcsnyilvántartó füzetben rögzíteni kell.

- Műszaki munkahelyek kulcsait a műszaki ügyeleti szobában, a műszaki ügyeletes őrzi.

- A biztonsági rendszerek meghibásodása esetén a Logisztikai Csoportvezetőt vagy a Műszaki és Logisztikai Osztályvezetőt értesíti a biztonsági szolgálat.

9. A biztonsági szolgálat az Intézetben elhunytak elszállításával kapcsolatos intézkedései:

1. Az Intézetben elhunytak elszállítását a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. végzi.

2. A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. gépjárművének érkezésekor a külső járőr, vagy a gépjárművet beengedő őr egyeztet a Temetkezési Intézet munkatársával az elhunyt elszállításának az útvonaláról. A biztonsági szolgálat a jelenlétével folyamatosan biztosítja a szállítás zavartalanságát és az alábbiakban meghatározott rendjét.

3. Az egyeztetés alapján a biztonsági szolgálat kijelöli a szállítás épületen belüli útvonalát.

4. Az elhunytak szállítási útvonala a GOKI épületein belül:

4.1 A szállító gépjármű a „B” porta udvar felőli bejáratánál, lehetőleg a rámpa mellett parkol.

4.2. A szállítás a Felnőtt házból történik:

Az udvarról a szállító rámpán le a Felnőtt ház alagsorába, majd a teher vagy személy lifttel a megfelelő emeletre. A lift kiválasztása a cél emelettől függ (a VIII. emeletről csak a személy lifttel lehet megoldani a szállítást). A biztonsági szolgálat kíséri a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. munkatársait és megakadályozza, hogy a liftbe mások is beszálljanak. A lift kézi irányításával az alagsorból közvetlenül arra az emeletre érkeznek, ahonnan a szállítás történik. A biztonsági szolgálat megvárja az elhunyt elhelyezését a kézi szállítóeszközön és ugyanezen az útvonalon elhagyják az épületet. A szállítás végeztével a biztonsági szolgálat értesíti a takarító szolgálatot és kéri a lift fertőtlenítő takarítását.

4.3. A szállítás a Gyermek házból történik:

Az udvarról a szállító rámpán le a Felnőtt ház alagsorába, majd a teherszállító lifttel a megfelelő emeletre. A biztonsági szolgálat kíséri a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. munkatársait és megakadályozza, hogy a liftbe mások is beszálljanak. A lift kézi irányításával az alagsorból közvetlenül arra az emeletre érkeznek, ahonnan a szállítás történik. A biztonsági szolgálat megvárja az elhunyt elhelyezést a kézi szállítóeszközön és ugyanezen az útvonalon elhagyják az épületet. A szállítás végeztével a biztonsági szolgálat értesíti a takarító szolgálatot és kéri a lift fertőtlenítő takarítását.

5. Az elhunytak elszállításával kapcsolatban felmerülő problémák esetén a biztonsági szolgálat által értesítendő személy a Logisztikai Csoportvezető vagy a Műszaki és Logisztikai osztályvezető.

10. Kapuk nyitása és zárása

Haller utcai kapu

A Haller utcai kapu az Intézet területi ellátási kötelezettsége miatt folyamatosan nyitva tartandó. A gépjármű forgalmat a karos sorompó segítségével kell szabályozni.

Vágóhíd utcai kapu

A gépkocsi forgalom számára 4.45-kor kell a kaput kinyitni és 18.00 órakor kell bezárni. Ezt követő időben a forgalom a Haller utcai kapun történhet.

Szombat, vasárnap és ünnepnap a Vágóhíd utcai kapu zárva tart.

Magán gépkocsit csak érvényes parkolási engedéllyel szabad az Intézet területére beengedni. Parkolási engedélyt a gondnoksági feladatokat ellátó szervezeti egységnél lehet igényelni.

 Áruszállítás

A szolgálatot teljesítő biztonsági őr szükség esetén köteles a 2005. évi CXXXIII. tv. rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett a be- és kimenő gépkocsik rakterét megtekintéssel ellenőrizni, és a szállítólevélen szereplő anyagokkal azonosítani.

Akár Intézeti dolgozó, akár külső cég, anyagot vagy más tárgyat csak engedély birtokában megfelelő bizonylat (szállítólevél) alapján vihet ki az Intézetből.

Amennyiben a szolgálatot teljesítő biztonsági őr szabálytalanságot észlel, köteles a felettesét értesíteni, és a szükséges intézkedéseket dokumentáltan megtenni.

 Forgalomirányítás

Az Intézet területére személygépkocsit beengedni csak Intézeti behajtási engedéllyel szabad.

Árut szállító gépkocsit a szállítólevél ellenőrzése után – ha a szállítmány az Intézet részére érkezett – lehet beengedni és a raktárba irányítani.

A szolgálatot teljesítő biztonsági őr köteles az idegen cég gépkocsijáról nyilvántartást vezetni (érkezés, távozás, rendszám, cég neve).

11. Külső járőrözésre beosztott biztonsági őr feladata:

- A külső járőrözésre beosztott biztonsági őr munkanapokon 07-15 óra között az Intézet külső területeit felügyeli.

- A járőrözése során ellenőrzi az Intézet területére behajtó gépjárműveket és azok parkolási engedélyét.

- Megakadályozza a tiltott területeken való parkolást, biztosítja a mentők közlekedését, parkolását.

- Figyelemmel kíséri a külső területek személy forgalmát, az Intézet területén illetéktelenül tartózkodókat távozásra szólítja fel.

- Ha rendellenességet észlel, azt jelenteni köteles a portaszolgálatot teljesítő biztonsági őrség vezetőjének, illetve az Eseménynaplóban rögzíteni.

A portaszolgálat átadása-átvétele

- A portaszolgálatot átadó portás köteles a szolgálati ideje alatt történteket az őr naplóba bejegyezni.

- A szolgálatot felvevő személyzet köteles a biztonsági szolgálatra bízott, az Intézet tulajdonát képező eszközök, bútorok hiánytalan meglétéről meggyőződni, az esetleges hiányokat a szolgálatvezetőnek jelenteni.

- Az átadás során az átadó szolgálat köteles a szolgálat teljesítése közben kapott mindennemű információt a váltásnak átadni, különös tekintettel a betegellátást és az Intézet működését befolyásoló adatokat.

- A szolgálatba lépő váltás a munkát, csak az előírt ruházatban, felszerelésben kezdheti meg.

12. A biztonsági és a portaszolgálat felszerelése:

- Ruházat: egységes formaruha (fekete vagy sötétkék nadrág, fekete cipő, fehér vagy világoskék egyen ing (nem póló).

- Személyi okmányok: tevékenység személyes végzésére jogosító, a rendőrség által kiadott hatósági igazolvány (személy- és vagyonőri igazolvány), személyi azonosságot igazoló okmány

- Szolgálati okmányok: szolgálati utasítás, őrutasítás, szolgálatvezénylés, őrszolgálati napló

- Rádió kapcsolat: 4 db rádió használata a jobb kommunikáció érdekében („A”, „B”, „C” porta és a mozgó járőr). A rádiók megfelelő HIF engedéllyel rendelkezzenek.

13. Szolgálat létszáma, elhelyezése, tartózkodási helye

hétköznap: 7 fő

munkaszüneti és ünnepnapokon: 4 fő.

- Szolgálatvezető, biztonsági őr 1 fő 8 órás, munkanapokon

- Főépület recepció (porta ), portaszolgálat 1 fő 24 órás

- Gyermekszív Központ recepció, portaszolgálat 1 fő 24 órás

- Teherporta, portaszolgálat 1 fő 12 órás, munkanapokon

- Épületen belüli járőr (06-15 óra között az egyik járőr udvari járőr szolgálatot teljesít), biztonsági őr 2 fő 24 órás

- Telefonközpontos 1 fő 8 órás, munkanapokon

Munkaszüneti napokon a Teherporta nem üzemel, portaszolgálat nincs!

 Szolgálati idő

Minden nap – munkaszüneti és ünnepnapokon is – 0.00-24.00 óráig a szolgálati vezénylés szerint.

Szolgálati vezénylésüket egyeztetés után, a Vállalkozó határozza meg, a havi munkaidő beosztásával együtt, a vonatkozó Szerződésben meghatározottak figyelembevételével.

14. Biztonsági őrök konkrét feladatainak meghatározása

A szolgálat átadás-átvételének, valamint a jelentkezések rendje:

- kötelesek a főporta 24 órás szolgálatosánál személyesen a szolgálatba lépést megelőzően jelentkezni,

- szolgálatos biztonsági őrök kötelesek a szolgálat átadás-átvételekor a szolgálati okmányok meglétét ellenőrizni, azt értelemszerűen vezetni, a rendellenességeket jelezni, valamint az őrszolgálati naplóba bejegyezni.

A járőr kötelmei

- A járőr naponta folyamatosan köteles elvégezni a főépület és a gyermek kardiológiai épület szintenként történő belső ellenőrzését, a rejtőzködésre alkalmas búvóhelyek és egyéb helyiségek fokozott, részletes átvizsgálását.

A végrehajtás metodikája:

A belső körlet ellenőrzése:

A belső járőr a biztonsági szempontokat figyelembe véve a legelső szinttől indulva az alagsorig átvizsgálja a főépületet és a gyermek kardiológia épületét.

Az általános és alapvető kötelezettsége szintenként az irodák, műhelyek stb. nyílászárói zártságának és a megbúvásra alkalmas helyeknek (pl. mellékhelyiségek) az ellenőrzése.

Alagsor (pinceszint):

Az alagsori szinten az Intézet kiszolgáló egységei, raktárak, valamint öltözők kerültek elhelyezésre. A területen kizárólag az Intézet dolgozói tartózkodhatnak. Ha a járőr illetéktelen személy ott tartózkodását észleli, köteles a portához kísérni.

Földszint I., II. em.:

Általános ellenőrzési feladatokat lát el, valamint a gyermek kardiológia épületében lévő látogatóforgalmat is ellenőrzi.

III., IV., V., VI., VII. em.:

A betegek nyugalmát szem előtt tartva a közös használatú helyiségeket átvizsgálja, a területen tartózkodó illetékteleneket felkéri a távozásra, illetve eltávolítja.

Köteles minden esetben az adott részleg (osztály) megkülönböztetett egészségügyi előírásait munkavégzése során maradéktalanul betartani (pl. sebészet).

Az átjárhatóság szempontjából nyitott (I-VII.) szintek ellenőrzésekor köteles meggyőződni az irodák, raktárak és egyéb helyiségek nyílászáróinak sértetlenségéről, valamint zártságáról.

VIII., IX. em.:

Az átjárhatóság szempontjából zárt szintek ellenőrzésekor nem köteles az objektumrész átvizsgálására kivéve, ha konkrét kérés vagy esemény ezt indokolttá teszi.

A járőr a zárt területeken ellenőrzést nem folytathat.

X. em. (ellátó szint, gépház):

Ellenőrzi, hogy a szinten az összes ellátó helyiség ajtaja zárva legyen, illetve illetéktelen személyek ne tartózkodjanak a területen..

A járőr rendellenességek észlelése esetén, a közvetlen részleg, osztály vezetőjét, megbízottját haladéktalanul tájékoztatja és megteszi a kompetenciájába tartozó elsődleges intézkedéseket.

Egyéb kötelezettségek:

Elhagyott, gazdátlan csomagok, tárgyak stb. észlelésekor a járőr kísérletet tesz a tulajdonos felkutatására. Sikertelenség esetén (kivéve bombariadó) az osztály/részleg vezetőjének értesítése mellett biztonságba helyezi a betegirányító portaszolgálatnál.

Az átadott tárgyakról köteles tételes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni az őrszolgálat vezetőjével.

A külső körlet ellenőrzése:

A járőr kötelezettsége a védett Intézet területén fellelhető egyéb épületek, felépítmények:

- az Intézet háromszintes irodaépülete,

- a faház épülete,

- a „C“. jelzésű teherportánál lévő épületegyüttes (raktárak, műhelyek),

- a szeparált gáztároló (cseppfolyós oxigén) külső ellenőrzése.

- Óbester utcai irattár épület és udvar.

Kötelessége a járőrözés során a nyílászárók (ablakok, ajtók) zártságának, a telepített műtárgyak sértetlenségének, épségének ellenőrzése.

Feladata, hogy amennyiben a „tűzoltó úton” – szabálytalanul – parkoló gépjárműveket észlel – azt a további intézkedések foganatosítása végett – a portaszolgálatnak haladéktalanul jelentse.

A járőr útvonala:

A Bp. IX. ker. Haller u. - Fehérholló u. - Vágóhíd u., valamint a Vágóhíd utcai teherportától induló és Haller u. vonaláig húzódó „tűzoltó út” által bezárt terület határoló, valamint az összekötő egyéb útvonalai.

Az ellenőrzést végző biztonsági őr a fenti útvonal bejárását követően visszatér a porta pulthoz, jelentést tesz, majd távozik a felállítási helyére.

A járőr – a fentieken túl – 8.00 és 16.00 óra között köteles legalább kétóránként a járőrútvonalat bejárni, a területeken megjelenni, az Óbester utcai épületet 23, 02 és 04.30-kor ellenőrizni.

A járőr rendszeres megjelenése a környezet hatására demonstratív célzatú, visszatartó hatást válthat ki a potenciális rendbontókban, bűnelkövetőkben, s ez által figyelemkeltő tevékenység.

15. A portaszolgálatot és a biztonsági őrszolgálatot ellátó személy(ek) feladata:

- Figyelemmel kíséri a kórházi felvételre jelentkezők mozgását a betegirányítótól a betegfelvételt bonyolító kórházi dolgozóig.

- Sürgősségi esetekben (mentőszolgálat érkezése) a belépésre való jogosultság ellenőrzésével nem akadályozhatja a bejutást az Intézetbe. Köteles haladéktalanul szabad utat engedni a rászorult mielőbbi szakszerű orvosi ellátásának elősegítése érdekében.

- Bonyolítja az Intézet taxi és vérszállítási igényét, a vizsgálatra leadott anyagokat megfelelően kezeli és adja át a szállító szolgálatoknak.

- Anyagok, állóeszközök és egyéb vagyontárgyak épségének, sértetlenségének érdekében kötelesek minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni.

- Az Intézet területén jogtalanul tartózkodókat kötelesek távozásra felszólítani, szükség esetén eltávolítani. Ennek eredménytelensége esetén feletteseitől intézkedést kérni, azok távollétében – szükség esetén – a rendőrség segítségét kérni.

- Kötelesek mindazon nyilvántartásokat szakszerűen vezetni, amelyek a szolgálat ellátásához szükségesek.

- Amennyiben a szolgálati idejük alatt az Intézet biztonságát sértő cselekményt tapasztalnak, arról kötelesek azonnal jelentést tenni, illetve a szükséges intézkedéseket megtenni a jelen szabályzatban részletezettek szerint. Tűzeset, robbanás észlelését követően a hatáskörükbe tartozóan intézkedni.

- A katasztrófavédelem szervei (tűz esetén vagy egyéb rendkívüli eseményt kivéve), valamint a hírszolgálati szervek – sajtó, rádió, televízió stb. – közérdekű ügyekben az Intézet vezetőjének vagy megbízottjának előzetes értesítése után léphetnek be az Intézet területére.

- Az ellenőrzésre jogosult illetékes szervek, azok vezetői vagy az általuk megbízott személyek ellenőrzési feladatok ellátása céljából az Intézet területére beléphetnek – minden külön engedély nélkül. Az említett személyek ez esetben is kötelesek igazolni látogatásuk jogosságát.

- Az őrzés-védelmet ellátó személynek olyan tevékenységet folytatni, amely a szolgálat ellátásától elvonja – olvasás, tv-nézés stb. – TILOS!

- Ismernie kell a szolgálati helyen elhelyezett Tűzriadó Tervet és annak végrehajtási utasítását.

- Az Intézet őrzés-védelmét ellátó személy tevékenysége során a szolgáltatást nyújtó Vállalkozás nevét tartalmazó kitűzőt köteles – jól látható helyen – a ruházatán viselni.

- Az őrzés-védelmet ellátó személy ellenőrzését és az Ellenőrzési Napló vezetését a Vállalkozás biztonsági vezetője, illetve megbízottja végzi.

- Feladata az Őrutasítás megismerése és a benne foglaltak maradéktalan végrehajtása.

- Az „A” és „B” portán elhelyezett monitorok segítségével a videó-kamera rendszer figyelése, az észlelt szabálytalanságok, bűncselekmények megakadályozása.

16. VIDEO-kamera és riasztó rendszerek működtetése

Az Intézet vagyonvédelme érdekében kamerás megfigyelő rendszer és riasztó rendszerek kerültek felszerelésre, melyekre üzemeltetésére vonatkozóan az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, illetve a 2005. évi CXXXIII. tv. rendelkezései az irányadók.

A fentieknek megfelelően

A vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve 2005. évi CXXXIII. törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül. (30. § (1))

A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén a 2005. évi CXXXIII. törvény 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekből egyértelműen más következik. (30. § (2))

Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében. (30. § (3))

A vagyonőr a távfelügyeleti rendszer, adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében adatot a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve 2005. évi CXXXIII. törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával rögzíthet, illetve használhat fel. Ezen adatok kezelésére egyebekben a 2005. évi CXXXIII. törvény 31. §-ban foglaltak irányadók. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül. (30. § (4))

Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár. (31. § (1))

A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. (31. § (2))

A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől számított harminc nap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, ha a rögzítésre

a) nyilvános rendezvényen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,

b) nyilvános rendezvényen, közforgalmú közlekedési eszköz állomásán, megállóhelyén (pl. vasútállomáson, repülőtéren, metrómegállóban) terrorcselekmény és közveszély okozás megelőzése,

c) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint legalább jelentős értékű pénz, értékpapír, nemesfém, drágakő biztonságos tárolása, kezelése, szállítása,

d) a veszélyes anyagok őrzése

érdekében kerül sor. (31. § (3))

Általános rendelkezések

Az Intézet területén kialakított videó kamera rendszer rendeltetésszerű működtetéséért a Vállalkozó részéről a „B” portán szolgálatot teljesítő portaszolgálat a felelős.

1. Az Intézet „A”, ill. „B” portáján a biztonsági szolgálat munkatársain kívül más személy nem tartózkodhat, az ott telepített monitorokat illetéktelen nem tekintheti meg.

2. A videó kamera rendszer által rögzített képanyagokról információt - a biztonsági szolgálat – illetéktelen személy részére nem adhat.

A videó kamera rendszer képeinek rögzítése, képek mentése és tárolása

1. A digitális képrögzítő a kamerák képeit a jogszabályban meghatározott idő elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

2. A rögzített képanyagok megtekintése csak az Intézet főigazgató főorvosa vagy Főigazgató Gazdasági-műszaki Helyettesének írásbeli engedélyével történhet, illetve az Intézet adatvédelmi felelős személyének a jóváhagyása szükséges a felvételek megtekintéséhez.

3. A biztonsági kód az „A” portán zárt borítékban található, melynek felnyitását – előzetes egyeztetés alapján – a Főigazgató Gazdasági-műszaki Helyettese engedélyezi.

4. Külső tárolóra való mentés csak indokolt esetben végezhető (bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség gyanúja esetén).

5. A külső tárolóra mentett anyagot zárt lemezszekrényben kell tárolni, úgy, hogy illetéktelen személy ahhoz ne tudjon hozzáférni, felhasználni.

6. A külső tárolóra mentett anyagok kiadását – hivatalos megkeresés alapján – az Intézet adatvédelmi felelőse engedélyezi.

7. Az Intézet dolgozóinak tevékenységét visszanézni TILOS, ahhoz az érintett személy írásos hozzájárulása szükséges.

8. Ha a felvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, akkor azt a jogszabályban meghatározott idő elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

9. A lementett anyagot jegyzékbe kell venni, annak megsemmisítését a jegyzéken rögzíteni kell.

Egyéb rendelkezések

A video kamerás és a riasztó rendszerek szervizelését, javítását csak a szervizelést végző szakág alkalmazottja végezheti.

IV Nyilatkozatminták

FEDLAP

Ajánlatkérő neve: Xxxxxxxxx Xxxxxx Országos Kardiológiai Intézet

Közbeszerzési eljárás tárgya: Őrzés-védelem és a portaszolgálat szolgáltatások beszerzése

Ajánlattevő neve¹:

₁ Közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevőt meg kell nevezni, kiemelve a képviseletre feljogosított közös ajánlattevőt.

FELOLVASÓ LAP

Őrzés-védelem és a portaszolgálat szolgáltatások beszerzése

Az ajánlattevő/ajánlattevők₁ neve:

………….………..…………………………………….……..

Xxxxxxxxxxx(k) székhelye:…..…………………………………….………..…………..

………………………………………………………………

Cégjegyzék száma: …

Kapcsolattartó neve: ……………………………………………………………...

Tel. száma:……………………………………………….………….

Fax:…………………………………………………………………..

E-mail címe:…………………………………………………………

Bankszámlaszám:………………………………………………………………………

Ajánlati ár: nettó … Ft / év

…………………., 2016. ……………..…..

................................................................

(cégszerű aláírás a kötelezettségvállalásra

jogosult/jogosultak részéről)

₁ Közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevőt meg kell nevezni, kiemelve a képviseletre feljogosított közös ajánlattevőt.

(Részletes Árajánlat tábla)

Beosztás	Napi óraszám	Havi munkanapok száma	Havi óraszám	Éves óraszám	Óradíj	Óradíj összesen/hó	Éves díj összesen
Szolgálatvezető biztonsági őr	8	22	176			0	0
"A" porta	24	30	720			0	0
"B" porta	24	30	720			0	0
"C" porta	12	22	264			0	0
Telefonközpontos	8	22	176			0	0
Biztonsági őr	24	30	720			0	0
Biztonsági őr	24	30	720			0	0
Vagyonőr többletszemélyzet (évente igénybe vett plusz biztonsági őr 3*8 óra)				24			0
Kisegítő többletszemélyzet (évente igénybe vett plusz porta szolgálat 2*8 óra)				16			0
							0

Az alábbi táblázat Excelben megnyitható:

*Ajánlati ár

Tartalomjegyzék: oldalszámozással, amely teljes részletességgel mutatja, hogy az ajánlatban lévő dokumentumok az ajánlat mely oldalán találhatók meg.

AJÁNLATTEVŐI NYILATKOZAT

a Kbt. 66. § (2) szerint

Őrzés-védelem és a portaszolgálat szolgáltatások beszerzése

1) ....................................... [név és cím] mint Ajánlattevő kijelentjük, hogy miután átvizsgáltuk, megismertük és megértettük a fent megjelölt közbeszerzési eljárás eljárást megindító felhívását és az ajánlatkérési dokumentáció minden dokumentumát, beleértve az esetlegesen kibocsátott kiegészítéseket és módosításokat, valamint az ajánlattevők kérdéseire adott válaszokat, továbbá a szerződéstervezetet, elfogadjuk az azokban megfogalmazott feltételeket. Kijelentjük továbbá, hogy minden, a szerződéses kötelezettségek teljesítésében közreműködő partnerrel, szállítóval, alvállalkozóval, szervezettel és személlyel megfelelő megállapodásokra jutottunk.

2) Amennyiben ajánlatunkat elfogadják, kötelezettséget vállalunk az Ajánlatkérővel, mint Megrendelővel a szerződés megkötésére és az előírt teljesítési határidőre történő maradéktalanul teljesítésére, a megkötendő szerződésnek megfelelően a szolgáltatás ellátására a felolvasólapon szereplő ellenszolgáltatásért.

……………………….., 2016. …………………….

................................................................

(cégszerű aláírás a kötelezettségvállalásra

jogosult/jogosultak részéről

AJÁNLATTEVŐI NYILATKOZAT

a Kbt. 66. § (4) szerint

Őrzés-védelem és a portaszolgálat szolgáltatások beszerzése

Ajánlattevő amennyiben a 2004. évi XXXIV. tv. hatálya alá tartozik*,

• mikrovállalkozásnak

• kisvállalkozásnak

• középvállalkozásnak

minősül

vagy Ajánlattevő nem tartozik a 2004. évi XXXIV. tv. hatálya alá.

……………………….., 2016. …………………….

................................................................

(cégszerű aláírás a kötelezettségvállalásra

jogosult/jogosultak részéről

*Kérjük aláhúzni vagy a nem megfelelőt törölni.

Nyilatkozat

a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján¹

Alulírott [név] mint a(z) [cégnév, székhely] ajánlattevő cégjegyzésre/kötelezettségvállalásra jogosult képviselője a Kbt. 67. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ezennel felelősségem tudatában

n y i l a t k o z o m

az „Őrzés-védelem és a portaszolgálat szolgáltatások beszerzése” tárgyú eljárásban, hogy

a szerződés teljesítéséhez nem veszünk igénybe a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. §-ában meghatározott kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

Kelt:

……………………………….

cégszerű aláírás

Aláírási címpéldány: az ajánlattevő, alvállalkozó, erőforrást biztosító szervezet nevében aláíró és szignáló személy aláírási címpéldányának vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírási-mintájának másolati példánya. Ajánlattevő - amennyiben az ajánlatot a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) írták alá - csatolja - a meghatalmazott aláírását is tartalmazó - írásos meghatalmazást.

Közös ajánlattevők megállapodása: kizárólag közös ajánlattétel esetén kell csatolni a minta szerinti tartalommal, valamennyi ajánlattevő által cégszerűen aláírt megállapodás eredeti, vagy hiteles másolati példányát.

MEGÁLLAPODÁS

közös ajánlattételről

Őrzés-védelem és a portaszolgálat szolgáltatások beszerzése

a(z)……………………………………... (cégnév, székhely)…………………………………..

valamint

a(z)……………………………………... (cégnév, székhely)……………………………..…. a

Kbt. 35. §-a alapján közösen teszünk ajánlatot.

Ezennel kijelentjük, hogy az eljárást megindító felhívásban és a dokumentációban foglalt valamennyi feltételt megismertük, megértettük és azokat jelen nyilatkozatunkkal elfogadjuk.

Ennek megfelelően a szerződést – amennyiben, mint nyertes ajánlattevő kiválasztásra kerülünk –

nettó ………………………………… Ft, azaz ……………………………………………. Ft

ellenszolgáltatási összeg(ek)ért teljesítjük.

Egymás közötti és külső jogviszonyunkra a Polgári Törvénykönyv 6:29-30.§-ában és 6:498-513. §-ában foglaltak az irányadóak

Közös akarattal ezennel úgy nyilatkozunk, hogy a nevünkben történő kötelezettségvállalásra a(z) …………………………………………. (cégnév, székhely) ………………….……… (név) ………………………………………….. teljes jogkörrel jogosult.

Tudomásul vesszük, hogy a közbeszerzés tárgya megvalósításával összefüggő szerződéses feladataink teljesítésekor, mint közös ajánlattevőket, egyetemleges felelősség terhel.

A teljesítés igazolás alapján kiállított számla(k) ellenértékét kérjük a (pénzintézet megnevezése) ……………………………… által vezetett …………………………… számú számlára utalni szíveskedjenek.

A beszerzés tárgyának megvalósítása során felmerülő feladatokat egymás között az alábbiak szerint osztjuk fel:

„A. cég” feladatkörében „B. cég” feladatkörében

1. .……………………………………….. 1. …………………………………………

2. ………………………………………... 2. …………………………………………

3. ………………………………………... 3. …………………………………………

4. ………………………………………... 4. …………………………………………

5. ………………………………………… 5. …………………………………………

stb. ……………………………………… stb. ………………………………………..

…………………………2016. ………………

„A. cég”

….………………………………………

(cégjegyzésre jogosult/jogosultak, vagy

meghatalmazott/meghatalmazottak aláírása)

„B. cég”

….………………………………………

(cégjegyzésre jogosult/jogosultak, vagy

meghatalmazott/meghatalmazottak aláírása)

₁ Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a közös ajánlattevőket képviselő egyik ajánlattevő megnevezése nem mentesíti a többi ajánlattevőt a nyilatkozatok, igazolások, dokumentumok külön-külön történő benyújtása alól, amelyeket jogszabály vagy Ajánlatkérő így kér benyújtani.

Nyilatkozat kizáró okokról

Őrzés-védelem és a portaszolgálat szolgáltatások beszerzése

Alulírott … (név) mint a … (név) ajánlattevő képviselője, ezúton nyilatkozom, hogy az ajánlattevő nem tartozik a felhívásban előírt Kbt. 62. § (1)-(2) szerinti kizáró okok hatálya alá.

Nyilatkozom továbbá, hogy az ajánlattevő olyan társaságnak minősül, melyet

• nem jegyeznek szabályozott tőzsdén;

Mivel az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos neve és állandó lakóhelye: ...

vagy

Ezúton nyilatkozom, hogy az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén és nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa.

vagy

• amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek.

Nyilatkozom, hogy van olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely az ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik. Ez a szervezet: ... ... (cégnév, székhely). Nyilatkozom továbbá, hogy ezen szervezet vonatkozásában a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában hivatkozott kizáró feltétel nem áll fenn.

vagy

Nyilatkozom, hogy nincs olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely az ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik.

Az alvállalkozó és adott esetben az alkalmasság igazolásában résztvevő más szervezet vonatkozásában ezúton nyilatkozom arról, hogy az érintett gazdasági szereplők vonatkozásában nem állnak fenn az eljárásban előírt kizáró okok.

…………………, 2016....….

................................................................

(cégszerű aláírás a kötelezettségvállalásra

jogosult/jogosultak részéről

A nyilatkozatot az ajánlattevő közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatként köteles benyújtani!

*Irányadó a Közbeszerzési Döntőbizottság 1/2014. (VI. 27.) összkollégiumi állásfoglalása.

** Szabályozott tőzsde alatt a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott szabályozott piacot kell érteni.

***2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) tényleges tulajdonos:

r)  tényleges tulajdonos:

ra)  az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

rb)  az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,

rd) alapítványok esetében az a természetes személy,

1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá

re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

Nyilatkozat alvállalkozókról és kapacitást nyújtó szervezetekről

Őrzés-védelem és a portaszolgálat szolgáltatások beszerzése

Alulírott a tárgyi eljárásban nyilatkozom, hogy a közbeszerzésnek az a része, amelynek teljesítéséhez ALVÁLLALKOZÓT veszünk igénybe:

a) a közbeszerzésnek az a része (részei), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (alvállalkozót kíván igénybe venni (a nyilatkozatot nemleges tartalommal is be kell nyújtani!): ...

b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozók: ...

Alulírott a tárgyi eljárásban nyilatkozom, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek NEM más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva kívánunk megfelelni.

vagy

Alulírott a tárgyi eljárásban nyilatkozom, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek MÁS SZERVEZET (VAGY SZEMÉLY) KAPACITÁSÁRA TÁMASZKODVA kívánunk megfelelni.

Ebben az esetben meg kell jelölni ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik: ...

Csatoljuk az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

…………………, 2016....….

................................................................

(cégszerű aláírás a kötelezettségvállalásra

jogosult/jogosultak részéről

Átláthatósági nyilatkozat

(a nyilatkozatot a szervezetnek, valamint a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek is ki kell töltenie)

Alulírott ……………………………………………………………………..….(név, beosztás), a

Név:

Székhely:

Cégjegyzékszám:

Adószám:

képviseletében kijelentem, hogy szervezetünk

a) olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik²,

b) olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) civil szervezet, vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van.

A b) pont alá tartozó gazdálkodó szervezetként tulajdonosi szerkezetünket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerint meghatározott tényleges tulajdonosok megismerhetősége érdekében az alábbiakban bemutatjuk.

Tulajdonosi szerkezetünk:

(jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén cégnév, székhely és cégjegyzékszám, magányszemély esetén név, lakcím, állampolgárság megjelölése szükséges)

……………………………………….…………………………………………………….…..

……………………………………….…………………………………………………….…..

Tényleges tulajdonosaink³:

……………………………………….…………………………………………………….…..

……………………………………….…………………………………………………….…..

c) pont alá eső szervezetként vezető tisztségviselőinket az alábbiakban bemutatjuk.

Vezető tisztségviselőink:

név, lakcím, állampolgárság: ………………………………………….………………………

név, lakcím, állampolgárság: …………………………………….……………………………

A fenti adatok alapján nyilatkozunk, hogy átlátható szervezetnek minősülünk.

Kötelezettséget vállalunk arra, hogy a szervezetünkben bekövetkező, az átláthatóságot befolyásoló változás esetén a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül újabb átláthatósági nyilatkozatot teszünk.

……………………….., 2016. ………………………….

……………………………….

cégszerű aláírás

(név, beosztás)

Nyilatkozat

változásbejegyzési eljárás vonatkozásában⁴

Az „Őrzés-védelem és a portaszolgálat szolgáltatások beszerzése

tárgyú közbeszerzési eljárás keretében

Alulírott [név] mint a(z) [cégnév, székhely] ajánlattevő cégjegyzésre/kötelezettségvállalásra jogosult képviselője ezennel felelősségem tudatában

n y i l a t k o z o m

hogy Társaságunk vonatkozásában nincs folyamatban változásbejegyzési eljárás.⁵

……………………….., 2016. ………………………….

……………………………….

cégszerű aláírás

(név, beosztás)

2. A CD vagy DVD mellékletre vonatkozó nyilatkozat

Az Őrzés-védelem és a portaszolgálat szolgáltatások beszerzése

tárgyú közbeszerzési eljárás keretében

Alulírott …………………….., mint a ………………… xxxxxxxxxxx (székhely: ………………) ……………. (képviseleti jogkör/titulus megnevezése) az eljárást megindító ajánlati felhívásban és a kapcsolódó dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás, kikötés és műszaki leírás gondos áttekintése után

az alábbi nyilatkozatot tesszük:

Az ajánlatunkban becsatolt elektronikus adathordozón található írásvédett (nem szerkeszthető) formátumú fájl tartalma teljes mértékben megegyezik az általunk becsatolt papír alapú, eredeti megjelölésű ajánlat tartalmával.

……………………….., 2016. ………………………….

……………………………….

cégszerű aláírás

(név, beosztás)

Az ajánlat 1 elektronikus példányban is benyújtandó

(pl. szkennelve és CD vagy DVD lemezre mentve).

1 Közös ajánlattétel esetén ezt a nyilatkozatot valamennyi ajánlattevő saját maga tekintetében köteles aláírni.

2 Nem kell nyilatkoztatni a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságokat (bv. kft.-ket) valamint nem kell alkalmazni a nyilatkozatot, a szerződéskötő fél költségvetési szerv, köztestület, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, egyházi jogi személy, olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, nemzetközi szervezet, külföldi állam, külföldi helyhatóság, külföldi állami vagy helyhatósági szerv, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság

3 r) tényleges tulajdonos:

ra)  az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

rb)  az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,

rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,

rd) alapítványok esetében az a természetes személy,

1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá

re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

4 Közös ajánlattétel esetén valamennyi ajánlattevő csatolja nyilatkozatát.

5 Amennyiben ajánlattevővel szemben vagy közös ajánlattétel esetén bármely ajánlattevővel szemben változásbejegyzési eljárás van folyamatban a jelen nyilatkozat helyett csatolandót az ajánlattevő(k) vonatkozásában a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolás.

64