Hatályos: 2016. október 07-től

Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 8.

Hatályos: 2016. október 07-től

Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett

Biztosítási Csoportok Nyilvántartásában a 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz

tartozik.

I. Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek (GCKF)

1. Általános rendelkezések 3

2. Biztosítási összeg és biztosítási szolgáltatás 5

3. Területi hatály 8

4. A szerződés létrejötte, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló 8

5. Kiegészítő feltételek külföldi utazás esetére 8

6. Xxxxxxxxxxxx 0

7. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 9

8. Kockázatkizárás 11

9. A szerződő/biztosított kötelezettségei 12

10. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 15

11. A biztosító mentesülése 15

12. Kármentességi díjmódosítás (bonus-malus) 17

13. A szerződésben érintett felek jogállása 19

14. A biztosítási díj módosítása 19

15. A szerződés módosítása 19

16. A szerződés megszűnése totálkár esetén 19

17. Egyebek 20

18. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 20

19. Záradékok 20

II. Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások feltételei

A) Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó 23

közös szabályok

B) Poggyászlopás kiegészítő biztosítás 26

C) Kölcsöngépjármű költségtérítés kiegészítő biztosítás 27

D) Avulásmentes térítés kiegészítő biztosítás 27

E) Mentés/szállítás/tárolás kiegészítő biztosítás 28

F) Casco Assistance szolgáltatás kiegészítő biztosítás 28

G) Háztól-házig kiegészítő szolgáltatás 34

H) Smart poggyász kiegészítő biztosítás 35

I) Hibás tankolás kiegészítő biztosítás 39

J) Maradvány plusz kiegészítő biztosítás 41

K) AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás 42

L) Bennülők balesetbiztosítása 51

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítás tárgya

Jelen biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban és a lezárt gépjárműben elhelyezett egyéb vagyontárgyakban keletkezett kárt, valamint egyéb szolgáltatást nyújt a következő biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött szerződés kiterjed.

1.2. A biztosított

A biztosított személy minden esetben a gépjármű tulajdonosa.

1.3. Biztosítási események

1.3.1. Töréskár

Baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző – esemény által (ideértve az ember és az állat által is) okozott sérülés, valamint idegen harmadik személy, vagy állat által okozott rongálás. Nem baleseti jellegű töréskárokra, mint pl. anyagfáradás, a biztosítás nem terjed ki (ide nem értve a harmadik személy általi rongálást).

1.3.2. Elemi kár

A gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármű berendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz átterjedése folytán – keletkezett tűz, illetve robbanás által okozott kár, továbbá az alábbi természeti erők közrehatása folytán keletkező káresemények:

– villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás;

– a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés;

– kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal következnek be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.

Amennyiben egy elemi káresemény időpontjában a biztosító casco biztosítottjainak az összesített kártalanítási összege az 1000 millió forintot meghaladja, akkor az egyes kártalanítási összegek olyan mértékben – arányosan – kerülnek térítésre, hogy azok együttes összege az 1000 millió forintot nem haladhatja meg. Időben és térben különböző hatásból keletkező károk egy eseménynek számítanak akkor, ha azok ugyanarra az atmoszférikus, illetve tektonikus okra vezethetők vissza.

1.3.3. Lopáskár

Amennyiben a megfelelően (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és az előírtaknak megfelelően működtetett biztonságtechnikai berendezések mellett a gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és a gépjármű nem kerül meg. Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet használja jogtalanul vagy a gépjárművet elsikkasztja.

1.3.4. Részlopás kár

Amennyiben a megfelelően lezárt gépjárműből vagy a gépjárműről annak alkatrészeit,

tartozékait ellopják és azok nem kerülnek meg.

1.3.5. Rablás

Amennyiben a gépjárművet a gépjármű biztosítottjától vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel elrabolják és az nem kerül meg.

1.3.6. Üvegkár

A biztosított gépjárműben kizárólag az ablaküvegre (ide értve a tetőelemet is, amennyiben annak anyaga részben vagy egészben üveg vagy bármilyen más üveg jellegű átlátszó vagy áttetsző anyag) közvetlenül ható, hirtelen fellépő mechanikai behatás(ok) által előidézett sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás.

1.4. A biztosított vagyontárgyak

1.4.1. A biztosított gépjármű

A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és a gépjármű alvázszáma alapján meghatározható kivitelnek megfelelően van biztosítva.

1.4.2. A biztosított tartozékok

1.4.2.1. A nem gyárilag beépített könnyűfém keréktárcsák és az elektroakusztikai berendezések esetében pedig extra tartozék típusonként összesen legfeljebb 100 000 - 100 000 Ft besorolási (új) értékig nyújt fedezetet a casco biztosítás. Elektroakusztikai berendezés esetén annak gyártmányát és típusát kell a biztosítási ajánlaton feltüntetni.

Amennyiben az elektroakusztikai berendezés gyártmányát és típusát a szerződő nem tünteti fel a casco biztosítási ajánlaton, úgy az elektroakusztikai berendezést ért biztosítási esemény esetén a biztosító a biztosított gépjármű gyártmányának és típusának megfelelő széria elektroakusztikai berendezés káridőponti értékét téríti a fenti limit figyelembevételével. Káridőponti forgalmi érték: káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú elektroakusztikai berendezés átlagos piaci értéke.

1.4.2.2. Az előbbiektől eltérően a biztosítás az automata sebességváltóra, a könnyűfém keréktárcsákra, a xenon vagy LED fényszórókra, a tehergépjármű dobozos felépítményére csak akkor terjed ki, amennyiben az(oka)t a biztosítási ajánlaton feltüntették.

A nem gyárilag beépített könnyűfém keréktárcsák és az elektroakusztikai berendezések esetében pedig extra tartozék típusonként összesen legfeljebb 100 000 - 100 000 Ft besorolási (új) értékig biztosítottak.

1.4.2.3. A gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített egyéb gyári, az 1.4.2. pontban nem szereplő tartozékok biztosítási fedezet alatt állnak a biztosítási ajánlaton történt feltüntetésük nélkül.

1.4.2.4. A nem gyárilag beépített navigációs rendszerre, a tetőcsomagtartóra és a rá rögzített tárgyakra például kerékpártartóra, kerékpárra, síboxra, stb. a biztosítás nem nyújt fedezetet.

1.4.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről

leszerelt alkatrészekre és tartozékokra.

1.4.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a tartozékokra és alkatrészekre, melyeket a szerződő a biztosítási ajánlaton nem tüntetett fel az 1.4.2. pontban foglaltaknak megfelelően, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is.

2. Biztosítási összeg és biztosítási szolgáltatás

2.1. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg az 1. fejezet 1.3.1., 1.3.2., 1.3.3., 1.3.4., 1.3.5. pontban foglalt káreseményekre - totálkárnak minősülő kár esetén - a 2. fejezet 2.2.1. pontban foglaltak alapján meghatározott összeg. A GÁVF 5.4. pontjában foglaltakkal egyezően az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztónak minősülő (GÁVF 1.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra. A fedezetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll az éves biztosítási díjjal, mint a biztosítási szolgáltatás(ok) a gépjármű káridőponti értékével.

2.2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekövetkezésekor a szerződés szerinti önrészesedés levonásával a 2.2.1. pont szerint megállapított összeget fizeti meg a biztosított részére. A biztosított rendelkezhet úgy is, hogy a kifizetés az általa megjelölt más jogosult (pl. finanszírozó) részére történjen. A biztosító szolgáltatásának mértéke a biztosított gépkocsi eredeti, vásárláskori vételárát nem haladhatja meg.

2.2.1. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén

Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében

a) a gépjármű megsemmisült vagy

b) ellopták, és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7. fejezet) nem került meg, vagy

c) elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7.fejezet) nem került meg, vagy

d) a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értéke maradványértékkel csökkentett összegét valamint a javítási költség a káridőponti érték 60%-át meghaladja. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény cserére szorul. Úgy a gazdaságtalan helyreállítás, mint a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító állapítja meg. ÁFA levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték ÁFA tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembe vételével.

2.2.1.1. A biztosítási szolgáltatás számításának alapja a káridőponti forgalmi érték figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés), de legfeljebb a

vételkori számlaérték. Káridőponti forgalmi érték: amely egy, a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével – megállapított áránál. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történő állapotkorrekció.

2.2.1.2. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül - ÁFA, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a gépjármű jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az ÁFA és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bármely módon megtérült – közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült - ÁFA és egyéb közterhek összegét szorozza a gépjármű káridőponti értékének, valamint a fel nem merült - vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült - áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával. Totálkár esetén a jelen fejezet 2.2.2.8. pontjában meghatározott rendelkezések szintén irányadóak.

2.2.1.3. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállása alatt bekövetkezett totálkár- és lopás káreseményekre a biztosító csak a gépjármű közterhekkel csökkentett nettó (vám és ÁFA nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is

– ezek megfizetésére kötelezi, és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

2.2.1.4. A tulajdonosnál/szerződőnél maradt alkatrészek és maradványérték a biztosítási szolgáltatás összegéből levonásra kerülnek.

2.2.2. Biztosítási szolgáltatás részkárok esetén

Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (2.2.1. pont), a biztosító az

alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

2.2.2.1. A helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész- illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő értékek (a fényezőanyagok árát 100% fényezési műhelyindex figyelembevétele mellett, a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában meghatározva) vehetők figyelembe. Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a kártérítés alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.

2.2.2.2. Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó módszer (mint például műanyagjavítás, részelem-fényezés, spotfényezés, fényezés nélküli

horpadás-javítás, szélvédő-javítás, kárpitjavítás, bőr- és műbőr felületek javítása) költségeit téríti meg.

2.2.2.3. Amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai berendezések, alkatrészek (mint például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák illetve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyűrű) cseréje szükséges, úgy annak költségét kizárólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megnevezett alkatrészek beszerzése, cseréje, beépítése, helyreállítása az adott gépjárműtípusnak megfelelő szakszervizben történt.

2.2.2.4. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást érvényesít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást a biztosító. Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

2.2.2.5. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg a 2.2.2.4. pont szerint. Ha a külső felület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhasználódási foknak megfelelő levonást érvényesítve. A biztosító a fényezési műhelyindex értékét legfeljebb 100%-ban fogadja el.

2.2.2.6. A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást követően az üzemben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg. Töréskártól független, önálló üvegkárt az ablaküveg cseréje esetén csak a szerződésben meghatározott üvegkárra vonatkozó önrészesedés levonása mellett térít a biztosító. A gépjármű önálló üvegkár biztosítási esemény során sérült ablaküvegeinek javítása esetén viszont a szolgáltatási összegből a biztosító nem von le önrészesedést.

2.2.2.7. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.

2.2.2.8. Amennyiben a biztosított ÁFA-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető ÁFA összegét sem részkárok, sem totálkár esetén nem téríti meg.

2.2.2.9. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az ÁFA nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

2.2.3. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a

gépjármű helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg. A gépjárműroncs átvételére a biztosító nem kötelezhető. A maradvány értékesítése előtt a biztosított az együttműködési kötelezettségéből kifolyólag köteles egyeztetni a kárt rendező kárrendezési egységgel a maradvány értéke vonatkozásában. A biztosító árajánlatokat szerezhet be használt-gépjármű kereskedőktől. Amennyiben a biztosított ezen árnál alacsonyabban értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő a biztosítóval történt egyeztetést követően az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti.

2.2.4. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni.

2.2.5. A 2.2.1-2.2.4-ig terjedő pontok értelemszerűen vonatkoznak a biztosított gépjármű nem gyárilag beépített alkatrészeire és tartozékaira az 1. fejezet 1.4.2. pontban meghatározottaknak megfelelően.

2.2.6. A 2.2.1., 2.2.2 pontokban foglaltakon túlmenő költségeket a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha azok a biztosító kifejezett előzetes írásos felhatalmazása alapján kerültek kifizetésre.

3. Területi hatály

A biztosítás Európa területére érvényes. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. A szerződés létrejötte, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

4.1. A szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a GÁVF 2. pontjában foglaltak szerint jön létre. A Biztosító, vagy megbízottja az ajánlat elfogadását megelőzően – a kockázat felmérése érdekében – a gépjárművet – a Biztosító döntésétől függően – szemlézi. A gépjármű szemléjére több alkalommal is sor kerülhet.

A felek ellenkező megállapodásának hiányában, a biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítandó gépjárműnek a biztosító által elvégzett kockázat elbírálási szemléjét követően kezdődik el.

4.2. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – eltérően a GÁVF 4.2. pontjában írtaktól – minden évben a biztosítási időszak utolsó napjával megegyező naptári nap.

5. Kiegészítő feltételek külföldi utazás esetére

5.1. A lopás- és rabláskárt a külföldi rendőrhatóságnál, robbanás- és tűzkárt az illetékes tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

Külföldön bekövetkezett lopás- és rabláskár esetén a hazaérkezést követően haladéktalanul értesíteni kell a szerződőnek/biztosítottnak az illetékes hazai rendőri szervet is.

5.2. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő/biztosított haladéktalanul értesíteni

köteles a biztosítót.

5.2.1. A biztosítással fedezett károk bekövetkezése esetén a biztosító a mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavításának költségeit, a javíttatás gazdaságosságának figyelembevételével az általa meghatározott keretösszegen belül megelőlegezi. Szükségjavítás alatt olyan javítási munkák elvégzése értendő, melyek segítségével a gépjármű a szabályszerű, biztonságos közlekedésre alkalmassá válik.

5.3. Amennyiben a gépjármű a 5.2.1.a) pont szerint a keretösszegen belül nem javítható (szükségjavítás), úgy a helyszínen való javításról, illetve hazaszállításról a biztosító jogosult dönteni. A biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a sérült gépjármű véglegesen nem hagyható külföldön.

5.4. A biztosító vállalja a biztosítási esemény következtében menetképtelen gépjárművek

– 5.3. pont alapján történő – számlával igazolt indokolt szállítási költségeinek megtérítését Magyarországra, a biztosított lakhelye szerinti legközelebbi szervizbe legfeljebb 200.000,- Ft-ig, melyet utólag, számla ellenében térít.

6. Önrészesedés

Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjárművenként a különböző biztosítási eseményekre a kár időpontjában hatályos biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be. Az önrészesedés kizárólag abban az esetben nem kerül levonásra, amennyiben a jelen biztosítási feltételek kifejezetten önrész nélküli térítést tesznek lehetővé.

7. A biztosító szolgáltatásának esedékessége

7.1. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerűség tekintetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fedezetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes.

7.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

Az elbíráláshoz szükséges iratok, adatok lehetnek:

7.2.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek, nyomtatványok, adatok Baleseti bejelentő

Károkozói nyilatkozat

Kárbejelentő

Tanúk nyilatkozatai

Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

Bankszámlaszám

Nyilatkozat előzménykéréshez Ügyfél elérhetősége Gépjármű adatlap

Ittassági nyilatkozat

Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben

7.2.2. Jogalapot igazoló okiratok Igazságügyi szakértői vélemény Egyéb szakértői vélemény Szakhatósági iratok

Tűzoltósági hatósági bizonyítvány Tűzvizsgálati jelentés

Rendőrségi igazolás

Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

Vezetői engedély Felelősségelismerő nyilatkozat

Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása Tachográf adatlap

Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban Zár- és nyomszakértői vélemény

Díjfizetés igazolása

Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv

Xxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx

7.2.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat Készpénz-befizetési pénztárbizonylat Hagyatékátadó végzés

Gyámhatósági rendelkezés Öröklési bizonyítvány Lemondó nyilatkozat Meghatalmazás

Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

Átruházó nyilatkozat Azonosítási adatlap Orvosi zárójelentés Orvosi lelet Ambuláns kezelőlap Aláírási címpéldány Adásvételi szerződés Forgalmi engedély Törzskönyv

Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

Üzemben tartói szerződés vagy okirat

Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat Közjegyzői okirat

Munkáltatói nyilatkozat

Bérleti- vagy lízingszerződés Szerződés gépjármű kölcsönadásról

Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)

Bontási igazolás

Engedményezési szerződés

Zálogjog fennállását igazoló megállapodás

7.2.4. Kár összegét igazoló és a biztosító szolgáltatási összegének meghatározását

segítő dokumentumok Javítási árajánlat Javítási számla Audatex kalkuláció Eurotax kalkuláció

Eurotax káridőponti érték számítás Kereskedői ajánlat maradványértékre Bizonylat maradvány értékesítéséről Munkalap

Garanciajegy Fotó

Bankszámlakivonat

Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

Vámkezeléssel kapcsolatos iratok Szervizkönyv

Gépkocsi tárolási számla Szállítási számla

A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági

alkalmasságáról

A javításhoz felhasznált alkatrészek beszerzési számlája, adásvételi szerződése Szakértői vélemény

Kárfelvételi jegyzőkönyvek Előzménykárokkal kapcsolatos iratok

Társbiztosító párhuzamos kárrendezésével vagy/és szerződésével kapcsolatos

iratai

7.3. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

7.4. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő, vagy biztosított nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a szerződő kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.

8. Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események)

8.1. A kár

8.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkezett;

8.1.2. nem baleseti jelleggel következett be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.). Amennyiben azonban a fentiek szerint kizárt esemény következtében olyan további káresemény történik, melyre a biztosítási fedezet kiterjed, és a káresemény tekintetében a biztosító szolgáltatása nem korlátozott, úgy a biztosító megtéríti az ezen biztosítási esemény során bekövetezett kárt jelen feltételek szerint.

8.1.3. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben merült fel. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

8.1.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkezett;

8.1.5. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkezett, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól;

8.1.6. ionizáló sugárzás hatására következett be.

8.2. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, melyek különleges gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. –, annak munkavégzése közben (a közúti közlekedéssel egyidejűleg történő munkavégzés esetét kivéve), vagy a közlekedésre való előkészítés során következnek be.

8.3. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következtek be.

8.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.

8.5. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

8.5.1. a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták vagy

8.5.2. a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy

8.5.3. a szerződőnek/biztosítottnak tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére, vagy

8.5.4. ha a gépjárművet végrehajtás alá vonták és a biztosított ennek ellenére tovább használta a gépjárművet, a végrehajtó felszólítására nem adta át vagy nem a felelős őrzés szabályainak megfelelően járt el és a biztosítási esemény ebben az időszakban következett be.

9. A szerződő/biztosított kötelezettségei

9.1. A szerződő/biztosított számára az ajánlaton feltett kérdések – ideértve kiemelten a gépjármű előzményi sérüléseivel és a gépjárműhöz tartozó kulcsokkal/indítókártyákkal

kapcsolatos kérdéseket - a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeknek minősülő tényekre vonatkoznak, ezért a szerződő/biztosított köteles a kérdésekre a valóságnak mindenben megfelelő válaszokat adni.

Lényeges előzményi eseménnyel (gazdasági vagy műszaki totálkárral, motorcserével, karosszéria cserével vagy legalább a gépjármű káridőponti értékének 33%-át elérő átlagos márkaszervizi díjszabás alapján számított javítási költséggel járó kijavított karosszéria sérüléssel / károsodással) érintett gépjármű esetén, a biztosító minden esetben kizárólag közvetlen szakértői vizsgálat és egyedi kockázat-elbírálás alapján meghozott jóváhagyást követően köt casco biztosítási szerződést. A biztosító a vizsgálat és a kockázat-elbírálás eredményétől függően elutasíthatja az ajánlatot. Abban az esetben, amennyiben az előzetes kárszakértői vizsgálat meghiúsul, a biztosító elutasítja az ajánlatot.

A biztosító az alábbi esetekben fenntartja a jogot a szerződés megtámadására, tekintettel arra, hogy a szerződést a gépjárművet érintő eltitkolt lényeges előzményi esemény ismeretében és a szükséges szakértői szemle hiányában nem kötötte volna meg:

- a szerződő/biztosított jelentős előzményi sérülés körében tett valótlan tartalmú

nyilatkozata esetére, továbbá

- az e körben feltett kérdés annak ellenére történő megválaszolatlanul hagyása esetére, hogy a szerződőnek/biztosítottnak a lényeges előzményi eseményről tudomása volt.

9.2. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

9.2.1. A káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni a

Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételekben meghatározottak szerint.

9.2.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

9.2.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére

be kell jelenteni.

9.2.4. A szerződő/biztosított csak a biztosító szolgáltatásának teljesítését, vagy a szolgáltatási igény elutasítását követően, ezt megelőzően pedig csak a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.

9.2.5. Lopás, rablás, rongálás, tűz, vagy robbanás által okozott kárt a szerződő vagy a gépjármű vezetője köteles haladéktalanul jelenteni a legközelebbi rendőri szervnél, illetve a tűz- és robbanáskárokat a tűzoltóságnál. Vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni.

9.2.6. Ha az eltulajdonított gépjármű a kárkifizetést megelőzően vagy azt követően megkerült, a biztosított köteles az átvételt megelőzően a tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármű átvételénél jelen kíván-e lenni.

9.2.7. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű forgalmi engedélyét elvesztik/ellopják, a szerződő/biztosított köteles a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére, amely egyúttal a jelen biztosítási feltétel 10. fejezetében foglalt kármegelőzési kötelezettségnek is minősül.

9.2.8. Lopáskockázatra is kiterjedő biztosítási szerződés esetén a szerződő/biztosított

köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat (beleértve a biztosítási ajánlat felvétele óta birtokába került kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat is) lopáskár esetén a káresemény bejelentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni.

Amennyiben a jelen pontban foglaltak a szerződő/biztosított által a lopáskár időpontját követő kulcs, elektronikus indítókártya és távirányító elvesztés következtében nem teljesülnek, úgy a biztosítási szolgáltatás teljesítésének feltételei ebből eredő ellenőrzésének meghiúsulása a biztosító hátrányára nem értékelhető, és a biztosított bejelentési kötelezettségének megsértésének minősül, tekintettel arra, hogy a biztosító a káreseménnyel kapcsolatos lényeges körülmények kiderítésére nem képes.

9.2.9. A szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák ne kerüljenek ki az őrizetéből, illetve a gépjárművet csak olyan személyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban felelősséget vállal a kulcsok, elektronikus indítókártyák eredeti állapotáért. Abban az esetben, ha a biztosított gépjármű kulcsai, elektronikus indítókártyái és távirányítói szükségszerűen kerülnek ki a szerződő/tulajdonos birtokából (pl. szerviz, autómosó, benzinkút, stb.), úgy a szerződő/biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a biztosított gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak sorsát nyomon kövesse.

9.2.10. A biztosított/szerződő köteles gondoskodni arról, hogy a gépjármű fedélzeti számítógépének dátum és idő beállítása megfeleljen a valóságnak azért, hogy így a gépjármű kulcsai, indítókártyái pontos adatokat rögzíthessenek a gépjármű üzemeltetéséről, mivel ezen adatok kifejezetten lényegesek lehetnek a szolgáltatási igény elbírálása tekintetében.

9.3. Változásbejelentési kötelezettség

9.3.1. A biztosított/szerződő 5 munkanapon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását. Különösen lényeges változásnak minősül a gépjármű külföldön történő forgalomba helyezése, mely esetben a biztosító a Ptk.6:446.§ (1) bekezdésében biztosított jogával élve - tekintettel arra, hogy a kockázatot szabályzatai értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

9.3.2. Amennyiben a szerződés lopáskockázatra is kiterjed és a biztosítási ajánlaton felsorolt kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányítók közül valamelyik elveszne, megsemmisülne, a szerződő/biztosított köteles a fenti tényt a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni. A szerződő/biztosított csak a biztosító hozzájárulásával készíttethet további kulcsot, elektronikus indítókártyát. A jelen fejezet 9.2.7., 9.2.8., 9.2.9., 9.3.2. és 9.3.4. pontjaiban foglalt kötelezettségek a gépjármű mindenkori jogszerű használójára is kötelező érvényűek.

A biztosító a zárgarnitúra, kulcs, távirányító illetve indítókártya csere esetén kizárólag az adott gépjármű típusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által elvégzett cserét fogadja el.

9.3.3. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegenítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét a szerződő köteles haladéktalanul bejelenteni.

9.3.4. Amennyiben a jelen fejezet a biztosított/szerződő részére közlési, változásbejelentési vagy felvilágosítás adási kötelezettséget határoz meg, úgy ezen kötelezettségek a Polgári Törvénykönyv 6:452. §-a szerinti közlési

és változásbejelentési, valamint a Ptk. 6:453. §-a szerinti felvilágosítás adási kötelezettség körébe tartoznak és ezáltal, amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szerződő/biztosított ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

9.3.5. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.

10. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

10.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

10.2. A kármegelőzés azon költségeit, amelyek a felek megállapodása alapján merültek fel, a biztosító 10% önrész érvényesítése mellett téríti meg azzal, hogy a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridőponti érték (vételkori számlaérték- szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték) 20%-át. A kárenyhítés költségét a biztosító önrész érvényesítése nélkül megtéríti, de a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridőponti érték (vételkori számlaérték-szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték) 20%-át.

10.3. A szerződő/biztosított együttműködési, kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségére tekintettel a gépjármű forgalmi engedélyét, indítókulcsát, indítókártyáját és törzskönyvét nem hagyhatja a gépjárműben. Köteles továbbá a gépjárművet szakszerűen üzemeltetni, a gépjárművel szállított rakományt szakszerűen rögzíteni, a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megtartani. E körben köteles tartózkodni a gépjármű túlterhelésétől.

11. A biztosító mentesülése

11.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották.

A GÁVF 10. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) foglaltakon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;

b) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek következménye;

c) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a közlekedésbiztonság követelményének;

11.2. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:

a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjármű az első forgalomba helyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskísérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya elhagyása, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen;

b) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa;

c) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű forgalmi engedélye vagy törzskönyve.

11.3. A 11. fejezet 11.2.a) pontjában írt körülmények bekövetkezésétől kezdődően a biztosító kockázatvállalása a lopáskockázat körében szünetel. A biztosító a lopáskockázatot a szakszerű javítás, csere biztosító részére történő bemutatását, vagy számlával történő igazolását követő nap 00.00 órától vállalja ismét.

A biztosító nem téríti a lopáskockázat megszakadása és annak újra életbe lépése között bekövetkezett lopás biztosítási eseményen alapuló és azzal közvetlen ok- okozati összefüggésben bekövetkezett károkból eredő biztosítási szolgáltatás iránti igényeket.

11.4. A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy az arra való hivatkozásra, hogy a szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfelelően közöl, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.

11.5. A szolgáltatási kötelezettség alóli mentesülés szabályait kell alkalmazni a 9. és

10. fejezetben foglalt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megszegése

esetén is.

11.6. Nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

11.7. Nem téríti a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének káridőpontban meglévő véralkohol/légalkohol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól, vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/

légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.

11.8. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.

12. Kármentességi díjmódosítás (bonus-malus)

12.1. A casco biztosítás 15 bonus osztályt és 4 malus osztályt tartalmaz. A besorolás A00, amennyiben a szerződő kármentességi díjmódosítás igénybevételére nem jogosult. Az M4-B15 bonus-malus osztályok elérése esetén a biztosító a szerződés alapdíjából a jelen táblázatban foglalt díjmódosítást alkalmazza.

Bonus-malus osztály	M4	M3	M2	M1	A0	B1	B2	B3	B4	B5	B6	B7	B8	B9	B10	B11	B12	B13	B14	B15
Szorzószám	1,22	1,16	1,10	1,05	1,00	0,95	0,90	0,86	0,82	0,78	0,74	0,70	0,67	0,64	0,61	0,58	0,55	0,52	0,49	0,47

12.2. A bonus osztály megállapításának szabályai a szerződés megkötésének időpontjában:

12.2.1. A kármentességről igazolással nem rendelkező szerződő induló bonus osztálya A00. Amennyiben a szerződő más biztosítótársaság(ok)nál megszerzett casco bonusra jogosító időszak alapján kíván a szerződés díjából kármentességi díjmódosítást igénybe venni, úgy az előző biztosító(k) által írásban igazolt casco bonusra jogosító időszakot a biztosító elfogadja és a jelen biztosítási feltételben foglalt szabályozás alapján beszámítja legfeljebb B10-es osztályig, amennyiben a szerződő előző biztosító(k)nál megszűnt szerződése két évnél nem régebben szűnt meg és a megszűnés oka nem díjnemfizetés.

12.2.2. Amennyiben a szerződő más biztosító társaság(ok)nál megszerzett casco bonusra jogosító időszak alapján kíván a szerződés díjából kármentességi díjmódosítást igénybe venni, úgy az erről szóló igazolást az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításától/megtételétől számított 90 napon belül kell a biztosítónak átadnia. A biztosító ez esetben a kedvezményes biztosítási díjat visszamenőleges hatállyal, a kockázatviselés kezdetétől alkalmazza. Amennyiben a szerződő a más biztosító társaság(ok)nál megszerzett casco bonusra jogosító időszakról szóló igazolást az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításától/megtételétől számított 90. napot követően adja át a biztosító részére, úgy a biztosító a kedvezményes biztosítási díjat az igazolás bemutatását követő hónap első napjától alkalmazza.

12.2.3. Amennyiben a szerződő a Genertel Biztosító Zrt.-nél megszerzett casco bonusra jogosító időszak alapján kíván a szerződés díjából kármentességi díjmódosítást igénybe venni, úgy nem szükséges az erről szóló igazolást a biztosítónak átadnia, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításakor/megtételekor meg kell adnia a kármentességi díjmódosítás igénybevételéhez szükséges adatokat.

12.3. A bonus-malus osztály változása a szerződés tartama alatt:

12.3.1. Ha a szerződő/biztosított valamely biztosítási évben nem vett igénybe bonust érintő biztosítási szolgáltatást, a szerződés bonus osztálya a következő biztosítási évfordulótól kezdődően 1 bonus osztállyal emelkedik. A legmagasabb bonus osztály B15.

12.3.2. Ha a szerződő/biztosított az előző biztosítási évben igénybe vett bonust érintő biztosítási szolgáltatást, a szerződés bonus osztálya a következő biztosítási évfordulótól kezdődően a következő táblázatban foglaltaknak megfelelően változik:

Bonus-malus fokozat az évfordulót megelőző napon	0 db bonust érintő kár	1 db bonust érintő kár	2 vagy több db bonust érintő kár
M4	M3	M4	M4
M3	M2	M4	M4
M2	M1	M3	M4
M1	A00	M2	M4
A00	B1	M1	M4
B1	B2	A00	M3
B2	B3	B1	M2
B3	B4	B2	M1
B4	B5	B3	A00
B5	B6	B4	B1
B6	B7	B5	B2
B7	B8	B6	B3
B8	B9	B7	B4
B9	B10	B8	B5
B10	B11	B9	B6
B11	B12	B10	B7
B12	B13	B11	B8
B13	B14	B12	B9
B14	B15	B13	B10
B15	B15	B14	B11

12.3.3. A szerződés bonus-malus osztálya nem csökken és önrész nem kerül levonásra a fenti táblázatban foglaltaknak megfelelően, amennyiben a szerződő/biztosított a casco biztosítás alapján nyújtott szolgáltatást a szélvédő sérülésének az üveg cseréje nélküli kijavítására veszi igénybe.

12.3.4. A szerződés bonus-malus osztálya nem csökken a fenti táblázatban foglaltaknak megfelelően, amennyiben a szerződő/biztosított a casco biztosítás alapján nyújtott szolgáltatást a következő módon történt helyreállításokra veszi igénybe:

– technológiailag indokolt üvegcsere esetén a vezérképviseleti ár 60%-át meg nem haladó értékű utángyártott szélvédő alkalmazása (nettó térítés esetén a viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár),

– sérült fényszóró és egyéb külső lámpák csere nélküli kijavítása.

12.4. A kármentességi díjmódosításra vonatkozó egyéb előírások:

12.4.1. A kármentességi díjmódosítás a szerződő személyéhez fűződik.

12.4.2. Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kifizetés a biztosító részére maradéktalanul megtérül, úgy a biztosítási esemény nem érinti a szerződés bonusát. Amennyiben a megtérülés időpontjában a szerződés bonus osztályának visszasorolása már megtörtént, úgy a biztosító a megtérülés időpontját követően 30 napon belül visszaállítja a szerződés bonus osztályát, azaz a megtérült biztosítási eseményt nem veszi figyelembe a szerződés bonus osztályának megállapításánál. A szerződés bonus osztályának visszaállítása miatt keletkező esetleges többlet díjbefizetést a biztosító a szerződés következő esedékes díjába (díjrészletébe) beszámítja.

12.4.3. A szerződő csak egy jogcímen jogosult a kármentességi díjmódosítás igénybevételére. Amennyiben egyidejűleg több feltétel is teljesül, úgy a szerződőre kedvezőbb besorolást kell a szerződésen alkalmazni.

12.4.4. Amennyiben a szerződőnek két különböző gépjárműre van a biztosítónál párhuzamosan fennálló casco biztosítási szerződése, úgy az egyik gépjármű szerződésén megszerzett casco bonusra jogosító, a jelen biztosítási feltételben foglalt szabályozás alapján számított kármentességi díjmódosítás az érdekmúlást követően átvihető a másik gépjárműre.

12.4.5. Amennyiben a jelen szabályzat alapján létrejött biztosítási szerződés a biztosítási díj nem fizetése miatt szűnik meg, úgy a szerződés bonus-malus osztálya a megszűnés időpontjában A00 besorolású lesz.

13. A szerződésben érintett felek jogállása

A szerződőre/tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/tulajdonost. A gépjármű mindenkori jogszerű használóját a felek a biztosított megbízottjának tekintik.

14. A biztosítási díj módosítása

A casco biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak, vagy szervizdíjak mértékének, vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések

- kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változására, vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%- os mértékben módosíthatja.

A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - írásban felmondhatja.

Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

15. A szerződés módosítása

Ezen feltételeken alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel -

csak írásban történhet.

16. A szerződés megszűnése totálkár esetén

A szerződést a felek érdekmúlás jogcímén megszűntnek tekintik abban az esetben is, amennyiben a biztosítási esemény következtében a gépjármű totálkárt szenved.

17. Egyebek

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.

Elektronikus kommunikáció:

A biztosító a szerződővel kizárólag elektronikus úton (e-mail) kommunikál. A biztosító a szerződő által megadott e-mail címre küldi meg a szerződéssel kapcsolatos, kinyomtatható dokumentumokat is (kötvény, díjbekérő stb.). Az e-mail cím megváltozása esetére a jelen feltételekben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség megfelelően irányadó.

A biztosító jogosult továbbá a számlát is elektronikus úton megküldeni (e-számla formájában). A számla kézbesítési módja csak a biztosítási évfordulóval módosítható.

18. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a jelen feltételek azon rendelkezéseit, melyek a

Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Járművek Casco biztosításának különös feltételei azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései

A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak (2. fejezet 2.1. pont). Jelen feltétel alapján – eltérően a Ptk. 6:461.§-ától, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg a szerződőt, amennyiben nem minősül fogyasztónak. (GÁVF 1.2.1. pont)

19. Záradékok

A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza. A szerződésre alkalmazott Záradékban foglaltak a szerződés részét képezik. Amennyiben a szerződésre alkalmazott Záradékban foglaltak az általános feltételek egyéb rendelkezéseitől eltérnek, úgy a Záradékban foglaltak az irányadóak.

A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat vagy kötvény kiállítása

esetén a kötvény tartalmazza.

403. sz. záradék:

„A biztosítás az előírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskockázatra nem

terjed ki.”

425. sz. záradék:

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak:

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad és megakadályozza a motor indítását,

– vagy gyári immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges,

– vagy olyan immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.”

452. sz. záradék:

„A Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek (GCKF) 2.2.2.4. és 2.2.2.5. pontjában foglaltaktól eltérően az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást nem érvényesít. Kivételt képeznek a gépjármű azon alkatrészei, amelyeknél a kárfelvétel során megállapításra kerül, hogy korábban a gépjármű adott eleme sérült, javított volt, vagy a javítást nem végezték el.”

494. sz. záradék:

„Takarékos Casco szolgáltatás választása esetén (amennyiben a szerződés a jelen záradékra hivatkozással jön létre) a Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek (GCKF) („különös feltételek”) az alábbiak szerinti módosításokkal hatályosak. Takarékos Casco szolgáltatás igénybevétele esetén a Takarékos gépjárműjavító szervizek a javítást jellemzően utángyártott, esetlegesen bontott alkatrészek felhasználásával, illetve beépítésével végzik el.

A különös feltételek 2.2.2.1. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (2.2.1), a biztosító szolgáltatása a biztosító weboldalán, a xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx aloldalon szereplő Takarékos gépjárműjavító szervizként megjelölt javítószerviz által – kifejezetten Takarékos szolgáltatás feltüntetése mellett – kiállított számla alkatrész-, anyag- illetve munkadíjárai alapján igazolt költségekre terjed ki.

Amennyiben a sérült gépjármű javítása nem a biztosító weboldalán a Takarékos gépjárműjavító szervizekként megjelölt javítószervizek bármelyikében történik meg, vagy a gépjármű javítása nem történik meg, úgy a biztosító szolgáltatása a casco biztosítás szerződőjének állandó lakóhelye szerinti legközelebbi Takarékos gépjárműjavító szervizként megjelölt javítószerviz alkatrész-, anyag- illetve munkadíjárai alapján – kifejezetten Takarékos szolgáltatás feltüntetése mellett – készített árajánlat alapján igazolt költségekre terjed ki. ”

A különös feltételek 2.2.2.4. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást nem eszközöl. Kivételt képeznek ez alól azon alkatrészek, amelyek egyéb – nem a tárgyi káreseményben keletkezett – sérülésekkel (pl. fénysérülés, karosszériasérülés, korrózió stb.) rendelkeznek, amennyiben az előzményi sérülési foknak megfelelő értékkel csökkentett alkatrészár alacsonyabb, mint a biztosító szolgáltatása. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának alapja az értékemelkedéssel kalkulált (azaz az előzményi sérülési foknak megfelelő értékkel csökkentett) alkatrészérték. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.”

A különös feltételek 2.2.2.9. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben a szerződés egyéb feltételeivel kalkulált ÁFA nélküli, nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a szerződés egyéb feltételeivel kalkulált ÁFA nélküli, nettó helyreállítási költséget téríti.”

A különös feltételek 9.2.1. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani: a káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni, lehetőség szerint az alábbi elérhetőségeken:

– telefonon a Genertel TeleCenter számán (06-1/288 00 00) vagy

– a xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx weboldalon a Takarékos gépjárműjavító szervizekként

megjelölt javítószervizek bármelyikében.”

4005. sz. záradék:

“A gépjármű finanszírozási szerződés hatálya alatt, a biztosítási díj megfizetésének

elmulasztása esetén a biztosító az első biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított legalább 60, folytatólagos biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított legalább

90 napos póthatáridőt tűz ki, melynek elteltével, amennyiben díjfizetésre nem kerül sor, a biztosítási szerződés és a biztosító kockázatviselése az esedékesség napjára visszamenő hatállyal szűnik meg. A gépjármű finanszírozási szerződés megszűnését követően ezen rendelkezés hatályát veszti és a GÁVF 6.5.1. pontjában foglaltak válnak irányadóvá.”

4050. sz. záradék

„A biztosítási különös feltételek (GCKF) 4.1 pontjától eltérően a biztosító kockázatviselésének nem előfeltétele a biztosítandó gépjármű előzetes kockázat elbírálási szemléje.”

A jelen biztosítási feltételek 2016. október 7. napjától hatályosak.

II. GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁSHOZ KÖTHETŐ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI

A) Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó

közös szabályok

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A kiegészítő biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti, amennyiben a kiegészítő szerződés érvényesen létrejött és a biztosítási esemény időpontjában hatályban van, a bekövetkezett biztosítási eseményre a megkötött szerződés kiterjed, és a szolgáltatásra a biztosító a feltételek alapján köteles.

1.1. Alapbiztosítási szerződés

Alapbiztosítási szerződésnek minősül a kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének időpontjában a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) és a Szerződő között hatályban lévő Genertel casco biztosítási szerződés (a továbbiakban: alapbiztosítási szerződés).

1.2. Biztosított gépjármű

Az alapbiztosítási szerződéssel biztosított, Magyarországon forgalomba helyezett személygépjármű (beleértve a terepjárókat és a legfeljebb 9 állandó ülőhellyel rendelkező kisbuszokat is) vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű).

1.3. A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja

1.3.1. A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével.

Figyelemmel arra, hogy a Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződések szerződője kizárólag az alapbiztosítás szerződője lehet, a kiegészítő biztosítási szerződésekbe annak biztosítottja szerződőként nem léphet be.

1.3.2. A kiegészítő biztosítások biztosítottja megegyezik az alapbiztosítás biztosítottjával, kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.

2. TERÜLETI HATÁLY

A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződések területi hatálya megegyezik az alapbiztosítási szerződés területi hatályával kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.

3. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE

3.1. A szerződés megkötésének időpontja

A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások megkötésére az

alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg, vagy azt követően kerülhet sor.

3.2 A szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (továbbiakban:

GÁVF) 2. pontjában foglaltak szerint jön létre.

3.3. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.

3.4. A biztosítási díj megfizetése

A biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjfizetési ütemezése és módja szerint a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.

A díjfizetésre egyebekben az GÁVF 6. pontjában foglaltak irányadóak.

3.5. A kockázatviselés megszűnése

A biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a kiegészítő biztosítási szerződés és ezzel a biztosító kockázatviselése a biztosítási díj esedékességétől számított, az alapbiztosításban meghatározott időtartam elteltével megszűnik, egyezően az alapbiztosításra irányadó rendelkezésekkel.

A kiegészítő biztosítás díja az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő és a teljes, együttesen fizetendő biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik a fenti rendelkezések szerint.

A biztosító kockázatviselése és így a kiegészítő biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

A kiegészítő biztosítások szerinti biztosítási szolgáltatások teljesítésének esedékességére az alapbiztosítás szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel ettől eltérően rendelkezik.

5. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

A szerződő és a biztosított kötelezettségeire az alapbiztosításra irányadó biztosítási feltételek rendelkezései is megfelelően irányadók.

Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítások biztosítottja köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítésselkapcsolatosteendőiben.Abiztosított akármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

6. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződésekben érintett felek jogállása megegyezik az alapbiztosítási szerződésben érintett felek jogállásával.

7. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

A Genertel casco biztosítási szerződéshez köthető kiegészítő biztosítási szerződések

módosítása csak írásban történhet.

8. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

A Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak, vagy szervizdíjak mértékének, vagy a biztosító nyilvántartása szerinti

– azonos módozatú biztosítási szerződések – kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett, jelentős legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben módosíthatja.

A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

9. IRÁNYADÓ SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

A kiegészítő biztosítási szerződésekre vonatkozó különös feltételek által nem szabályozott

kérdésekben a(z)

- Genertel casco biztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok;

- alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Genertel casco biztosítás különös feltételei;

- Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek;

- Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések;

- a hatályos magyar jogszabályok, különösen a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadók.

10. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA

A kiegészítő biztosítási szerződésekre vonatkozó különös feltételekben a biztosító szolgáltatásának korlátozására vonatkozóan (pl. kizárás, mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól), az alapbiztosításban, a GÁVF-ben, valamint a biztosítási szerződésre vonatkozó egyéb rendelkezésekben szabályozottak is irányadók.

11. BONUS, ÖNRÉSZESEDÉS

A kiegészítő biztosításokra vonatkozó különös feltételek eltérő rendelkezése hiányában, a biztosító a biztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatást az alapbiztosítási szerződés bonus-malus osztályba sorolása vonatkozásában nem veszi figyelembe, illetve nem alkalmaz önrészesedést.

12. A KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a kiegészítő feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a kiegészítő feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15- én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

A Ptk. 6:451.§-ában foglaltaktól eltérően a kiegészítő biztosítási szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

A kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok 2016. október 7. napjától

hatályosak.

B) Poggyászlopás kiegészítő biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított tulajdonát képező személyes

használatra rendelt vagyontárgyakat

- a gépjárműben tartózkodó vagy a gépjárműbe be- és kiszálló vagy a gépjárműbe be- és

kirakodó biztosítottaktól elrabolják és azok nem kerülnek meg (rabláskár), vagy

- a gépjármű megfelelően lezárt csomagtartójából (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részből), vagy a csukott kesztyűtartóból dolog elleni erőszakkal ellopják (lopáskár).

A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében megfelelően lezártnak minősül a gépjármű, ha a biztosítási esemény időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:

- nyílászáró elemeinek (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást;

- a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak;

- a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelemi berendezés (pl. indításgátló) a lopáskár biztosítási esemény időpontjában üzemképes volt és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.

A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében rablásnak minősül, ha az elkövető jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a gépjárműben tartózkodó vagy abba be-, kiszálló vagy abba be-, kirakodó biztosított személyek ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottjai az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor használó személyek (vezető és utasok).

A biztosító a biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig téríti meg a

járműben hagyott értékek ellopásból vagy elrablásából eredő kárt.

A biztosítási összeg nem függ a károsult biztosított személyek számától. Ha a biztosítási összeg nem elegendő a biztosított károsultak jelen feltételek szerint megalapozott kárigényének teljesítésére, a szolgáltatás az összes szolgáltatási

(kártérítési) igénynek a biztosítási összeghez viszonyított arányában történik.

Nem terjed ki a poggyászlopás biztosítás a nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, készpénzben, értékpapírban, értékcikkben, okmányokban, valamint a személyi használat körét meghaladó vagyontárgyakban – például munkaeszközök, kereső tevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyakban (árukban) – keletkezett károkra.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek 2016. október 7. napjától hatályosak.

C) Kölcsöngépjármű költségtérítés kiegészítő biztosítás

A Kölcsöngépjármű költségtérítés kiegészítő biztosítás megkötése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy az alapbiztosítási szerződés szerinti totál-, lopás -, illetve részkárnak minősülő biztosítási események esetén az alábbi szolgáltatásokat teljesíti.

1. A biztosító a biztosított gépjármű

- lopáskára esetén a biztosító felé történő kárbejelentést követő naptól,

- totálkára esetén a totálkár eljárás megkezdését (azaz a totálkár megállapítását) követő naptól, de legkésőbb a sérült gépjármű első szemléjétől számított 30. naptól - a biztosítási szolgáltatás teljesítésének napjáig, vagy a szolgáltatási igény elutasításáról szóló értesítés keltének napjáig, a biztosítási összeg keretein belül megtéríti a biztosított gépjárművel azonos kategóriába tartozó, a biztosított által ténylegesen igénybe vett bérgépjármű számlával igazolt bérleti díját.

Ha a biztosítási szolgáltatás teljesítésének napjáig, vagy a szolgáltatási igény elutasításáról szóló értesítés keltének napjáig az ellopott gépjármű megkerül és forgalomképes állapotban van, akkor a biztosító kizárólag a gépjármű biztosított részére történő visszaszolgáltatása napjáig felmerülő bérleti díjat téríti meg.

A biztosító kizárólag a biztosított által igénybe vett kölcsöngépjármű bérleti díját téríti meg, az üzemanyagköltséget és egyéb költségeket (sérülések okozása a bérgépjármű állagában stb.) a biztosítás nem fedezi.

2. Részkár esetén a biztosító a biztosítási esemény bejelentésének napjától, a biztosított gépjármű szakszerű javításának elvégzéséhez szükséges optimális javítási időre, de legfeljebb az alapbiztosítási szerződés szerinti szolgáltatás teljesítésének napjáig, a biztosítási összeg keretein belül megtéríti a biztosított gépjárművel azonos kategóriába tartozó, a biztosított által ténylegesen igénybe vett bérgépjármű számlával igazolt bérleti díját.

Optimális javítási idő alatt az az idő értendő, amely a gépjármű javításához technológiailag szükséges. Az optimális javítási idő számításánál nem vehető figyelembe a javító kapacitásbeli hiányosságaiból és az alkatrészellátás zavaraiból eredő késedelem. A biztosító kizárólag a biztosított által igénybe vett kölcsöngépjármű bérleti díját téríti meg, az üzemanyagköltséget és egyéb költségeket (sérülések okozása a bérgépjármű állagában stb.) a biztosítás nem fedezi.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek 2016. október 7. napjától hatályosak.

D) Avulásmentes térítés kiegészítő biztosítás

Az avulásmentes térítés kiegészítő biztosítás megkötése esetén a Genertel Casco

biztosítási különös feltételek 2. fejezet 2.2.2.4 és 2.2.2.5. pontjaiban foglaltaktól

eltérően, az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást nem érvényesít. Kivételt képeznek a gépjármű azon alkatrészei, amelyeknél a kárfelvétel során megállapításra kerül, hogy korábbi sérülés javítása szakszerűtlen volt vagy a javítást nem végezték el.

Biztosítási eseménynek minősülnek az alapbiztosítási szerződés szerinti biztosítási események, amennyiben azok a biztosított gépjárműben a Genertel casco biztosítási különös feltételek szerinti részkárt okoznak.

A biztosító a megállapított szolgáltatási összegből az alapbiztosítási szerződésben meghatározott önrészt von le.

Az avulásmentes térítés kiegészítő biztosítás megkötésének feltétele, hogy a casco biztosítás kockázatviselése kezdetének időpontjában nem telt el még 6 év a gépjármű gyártási időpontjától.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek 2016. október 7. napjától hatályosak.

E) Mentés/szállítás/tárolás kiegészítő biztosítás

A mentés/szállítás/tárolás kiegészítő biztosítás alapján a biztosító az alábbi

szolgáltatásokat nyújtja.

Az alapbiztosítási szerződés szerinti totálkár esetén a biztosító megtéríti a gépjárműnek az alapbiztosítási szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán felmerült mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával (valamint lopás/rablás kapcsán eltulajdonított gépjármű megtalálása esetén a visszaszállításával) kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket. A biztosító a biztosítási szolgáltatás kifizetésének napjáig, de legfeljebb 30 napra téríti meg a tárolás költségét.

Az alapbiztosítási szerződés szerinti részkár esetén a biztosító megtéríti a gépjárműnek az alapbiztosítási szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán felmerült mentésével és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket.

A Mentés/szállítás/tárolás biztosítási szolgáltatások együttes felső határa a kötvényen megjelölt biztosítási összeg.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek 2016. október 7. napjától hatályosak.

F) Casco Assistance szolgáltatás kiegészítő biztosítás

1. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A biztosító az Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26-28., Cégjegyzékszám: 01 09 565790 , Adószám: 12231401-2-

41) (továbbiakban: Europ Assistance), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosított gépjármű műszaki, nem balesetből eredő meghibásodása, üzemzavara,

továbbá önhiba miatti menetképtelensége.

Műszaki meghibásodás: az a nem balesetből eredő mechanikai vagy elektromos meghibásodás, defekt, amely a jármű azonnali üzem- vagy menetképtelenségét eredményezi, vagy az olyan nem baleseti jellegű váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve lehetetlenné teszi a gépjármű bezárását (pl.: ablakemelő, zár hibája).

Önhiba miatt következik be az az esemény, amely a gépjármű üzemeltetőjének magatartására/ mulasztására vezethető vissza, így különösen, ha az akkumulátor lemerül, a gépkocsi tankjából az üzemanyag elfogy, az üzemeltető kizárja magát a gépkocsiból, valamint tartozékok hiánya miatt nem képes külső segítség nélküli kerékcserére defekt esetén.

3. BIZTOSÍTOTT

A casco biztosítási szerződésben megnevezett biztosított, valamint a gépjármű jogszerű vezetője és a biztosítási esemény bekövetkeztekor bennülő személyek (továbbiakban biztosított). A biztosítottak száma nem haladhatja meg a forgalmi engedélyben meghatározott szállítható személyek maximális számát.

4.BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésőbb az azt követő 24 órán belül jogosult a Genertel Casco Assistance szolgáltatás munkatársával történt egyeztetést követően az alábbi szolgáltatások igénybevételére.

4.1. Alapszolgáltatások

4.1.1. Információszolgáltatás: A legközelebbi márkaszerviz kikeresése és a szükséges információk (telefonos elérhetőség, cím, kapcsolattartó neve) átadása 0-24 óráig, az év minden napján a biztosított által megadott biztosított gépjármű márkája szerint, magyar nyelven.

4.1.2. Közúti segélyszolgálat: E szolgáltatás alapján az Europ Assistance által a helyszínre küldött javító vagy járműszállító hajtja végre a hibaelhárítást, ill. a gépjármű forgalomképes állapotba történő visszahelyezését az alábbiak szerint:

Ha a biztosított gépjármű a biztosított által bejelentett biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált, a biztosító az Europ Assistance útján az első bejelentésétől számított 1 órán belül segélyautót vagy esetlegesen autómentőt küld a helyszínre, amely javítással a helyszínen megkísérli a biztosított járművet menetképessé, a közúti forgalomban való részvételre alkalmassá tenni.

- A biztosító a szolgáltatást végzőnek téríti meg a helyszínre történő egyszeri kiszállás és a helyszínen történő javítás számlával igazolt munkadíját.

- A helyszínen történő javítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosító nem téríti meg, azt a biztosított köteles megtéríteni a javítást végző szolgáltató számlája alapján.

- A javítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a gépkocsi tulajdonos kötelezettsége, melynek saját költségén köteles eleget tenni.

Garantált szolgáltatás: A biztosító vállalja, hogy az Europ Assistance útján a

Magyarország területén bekövetkezett műszaki meghibásodás vagy önhiba esetén, a bejelentéstől számított 1 órán belül szerelőt/autómentőt küld a helyszínre. Amennyiben ez nem történik meg, a biztosító a biztosított írásbeli felszólítására 10 000 Ft értékű üzemanyag utalványt bocsát a rendelkezésére. A garantált szolgáltatás biztosítási időszakonként egyszer érvényesíthető.

A biztosító az alábbi esetekben nem tartozik az üzemanyag utalványt a biztosított rendelkezésére bocsátani:

- Amennyiben a biztosított nem haladéktalan autómentést kér, hanem későbbi időpontra kívánja megrendelni a szerelő/autómentő kiérkezését,

- a biztosított gépjármű olyan útszakaszon található, mely forgalmi dugó, vagy útlezárás miatt megközelíthetetlen, vagy késedelemmel közelíthető meg,

- a garantált kiérkezési idő azért nem volt teljesíthető, mert a menetképtelen jármű elhelyezkedése tekintetében a biztosított nem szolgáltatott pontos információt,

- a biztosító munkatársa a vállalt kiérkezési idő leteltét megelőzően tájékoztatta a biztosítottat, hogy rajta kívül álló okokból kifolyólag nem tudja teljesíteni a garantált szolgáltatás feltételeiben a helyszínre érkezésre vállalt időkeretet,

- a biztosított nem adta meg mobiltelefonos elérhetőségét, vagy a biztosítónak fel nem róható okból a biztosított az általa megadott telefonszámon nem volt elérhető. A garantált szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatás nyújtása során – a segélyvonaltól való segítségkéréstől, az általa megrendelt szolgáltatás teljesítéséig – folyamatosan elérhető legyen mobiltelefonon. Az ebből a kitételből származó technikai feltételek – pl. élő mobiltelefon előfizetés, működőképes, feltöltött mobilkészülék - teljesítésére a biztosított kötelezettséget vállal, ellenkező esetben a biztosító nem tartozik az üzemanyag utalványt a biztosított rendelkezésére bocsátani.

4.1.3. Autómentés: Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelenné

vált biztosított gépjárművet a helyszínen nem lehet menetképes állapotba hozni és a

4.1.2. pontban meghatározott szükségjavítás a helyszínen nem hajtható végre, az Europ Assistance által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt a legközelebbi javítóműhelybe szállítja. A biztosító megtéríti a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit a szolgáltatást nyújtónak.

4.1.4. Autómegőrzésről gondoskodik a biztosító, az őrzés költségeinek vállalásával, abban az esetben, ha az 4.1.3. pont alapján elszállított biztosított gépjármű javítására szolgáló célszerviz vagy autójavító a biztosított gépjárművel történt biztosítási esemény idején zárva tart, mindaddig, amíg az autószerviz átveszi a szóban forgó gépjárművet, de legfeljebb a biztosítási esemény időpontját követő első munkanapig.

4.1.5. Haza- vagy továbbutazás: Amennyiben a biztosítási esemény miatt menetképtelenné vált járművet a biztosítási esemény napján nem lehetséges menetképes állapotba helyezni, a biztosító vállalja a biztosítottak (a gyártó által előírt, a gépkocsiban utaztatható személyek maximum létszámáig), vonattal (2. osztályon,), illetve, ha az utazás várhatóan több mint 6 órát vesz igénybe és erre lehetőség van, repülőgéppel (turistaosztályon) történő továbbutazásának megszervezését és a haza- vagy a célállomásig történő továbbutazás költségeinek megtérítését a biztosítási összeg keretein belül. A biztosító összesen legfeljebb 10.000,-Ft összeghatárig vállalja, hogy taxi igénybevétele esetén megtéríti a legközelebbi közlekedési csomópontig (szolgáltatási csomag függvényében szálláshelyig ill. bérautó átvevő helyig) történő utazás költségeit.

A szolgáltatások kapcsán felmerülő költségek megtérítését a Biztosító biztosítási eseményenként az alábbi táblázat alapján vállalja:

Biztosítási összeg a gépjárműben utazó biztosítottakra összesen Alapszolgáltatás belföldön külföldön
Autós segélyvonal	információ	információ
1. helyszíni javítás 2. szállítás autómentővel	max. 20 000 Ft	max 70 €
	max. 20 000 Ft	max. 100 €
3. lakóhelyre utazás vagy úti célhoz utazás vonat II.o./ autóbusz/ taxi összesen ezen belül taxi max.	max. 1 400 000 FT	max. 500 €
	max. 10 000 Ft	max. 35 €

4.2. Kiegészítő szolgáltatások Okos Casco termék esetében

Amennyiben a biztosítási esemény napján nem lehetséges a biztosított gépjármű ismételt menetképes állapotba helyezése és az assistance szolgáltatás a Genertel Okos Cascohoz kapcsolódik, a biztosított választása szerint a haza- vagy továbbutazás megszervezése és költségeinek térítése helyett az alábbi szolgáltatások egyikét veheti igénybe.

4.2.1. Szállás szervezése és a költségeinek megtérítése: A biztosító vállalja a biztosítottak részére (a gyártó által előírt, a gépkocsiban utaztatható személyek maximum létszámáig) a szerviz vagy a biztosítási esemény közelében lévő 3 csillagos szállodában történő elhelyezésének megszervezését. A biztosító a szállás költségeit legfeljebb 1 éjszakára, reggelivel belföldön legfeljebb 17 000 Ft/személy/éjszaka, külföldön 60 EUR/ személy/ éjszaka összeg erejéig megtéríti. Az ezt meghaladó költségek a biztosítottat terhelik. A biztosító a költségeket közvetlenül fizeti meg a szálloda számára. Amennyiben az adott szállodában nincs mód a költségek ilyen módon való megtérítésére, úgy a szállás költségét a biztosított személy(ek) köteles(ek) megelőlegezni, és azt a biztosító utólag téríti meg számára/számukra. A biztosító megszervezi a biztosítottaknak a biztosítási esemény helyszínétől a szállodába történő szállítását is és annak költségeit utólag, számla ellenében átvállalja. A biztosító a jelen szolgáltatás szervezése során a biztosított igényét közvetíti a szálloda számára, a tényleges jogviszony azonban a biztosított és a szálloda között jön létre, a szálloda általános szerződési feltételei szerint, az abban foglalt követelmények, feltételek figyelembevételével.

4.2.2. Kölcsöngépjármű (bérautó) biztosítása: A biztosító vállalja egy B kategóriás bérautó kölcsönzésének megszervezését és annak költségeit egy naptári nap erejéig átvállalja. A biztosító kizárólag a gépjármű bérleti díját téríti meg. A biztosító nem kötelezhető a bérautó üzemeltetésével kapcsolatos (pl. üzemanyagköltség) és egyéb esetleges károkból eredő költségek megtérítésére, így kifejezetten nem kötelezhető a külföldi autókölcsönző által kért kaució megtérítésére. A biztosított köteles saját költségén megfelelni a külföldi autókölcsönző esetleges egyéb feltételeinek is.

A szolgáltatások kapcsán felmerülő költségek megtérítését a biztosító biztosítási eseményenként az alábbi táblázat alapján vállalja, ha a kiegészítő biztosítás Genertel Okos Cascóhoz kapcsolódik:

Biztosítási összeg a gépjárműben utazó biztosítottakra összesen Alapszolgáltatás belföldön külföldön
Autós segélyvonal	információ	információ
1. helyszíni javítás 2. szállítás autómentővel	max. 20 000 Ft	max 70 €
	max. 20 000 Ft	max. 100 €
Kiegészítő szolgáltatás
1. lakóhelyre utazás vagy úti célhoz utazás vonat II. o./ autóbusz/ taxi összesen ezen belül taxi max.	max. 1 400 000 Ft	max. 500 €
	max. 10 000 Ft	max. 35 €
2. bérgépjármű vagy	24 óra	24 óra
3. éjszakai szállás	max 17 000 Ft/ fő	max 60 €/ fő

5. TERÜLETI HATÁLY

Az assistance szolgáltatás az alábbi országok területén bekövetkező biztosítási eseményekkel kapcsolatban vehető igénybe és a biztosító a szolgáltatást csak ezen országok területén nyújtja:

Andorra, Ausztria, Balti Államok, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország európai része, Vatikánváros.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

A biztosító a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését. Amennyiben erre lehetőség van, a biztosító a biztosítottat tájékoztatja a biztosítási szolgáltatások tartalmáról és határidejéről.

A számlával igazolt költségek megtérítése a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumoknak a Genertel Casco Assistance központjához történő benyújtását követő 15. napon esedékes.

7. KOCKÁZATKIZÁRÁS

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

- gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

- felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott/vagy ezen eseményekkel összefüggésben következnek be. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a Btk.

314. §-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális

javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas,

- magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

- a gépjármű jogszerű vezetőjenek olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

- ionizáló sugárzás hatására következnek be,

- szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

- során a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták vagy

- során a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy

- során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

- során a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére,

- bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet,

- a biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, forgalom elől lezárt közúton bekövetkező balesete vagy menetképtelenné válása során következnek be,

- a biztosított gépjármű ellopása, rongálása következtében keletkeztek,

- során a biztosított gépjármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával,

- elemi csapás (árvíz, felhőszakadás stb.) miatt következtek be.

8. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított köteles haladéktalanul értesíteni a

biztosítót a következő, 24 órán keresztül elérhető telefonszámon: a + 36 1 465-36 49.

Az ügyfél a következő adatokat köteles megadni az asszisztencia központnak:

- telefonos elérhetőség;

- gépjármű modell megnevezése, alvázszáma, és rendszáma;

- a működésképtelen gépjármű helyszíne;

- a gépjármű működésképtelenségének oka és egyéb olyan fontosnak ítélt körülmény,

amely a biztosítási esemény lefolyását és a kárrendezést befolyásolják.

A biztosított köteles a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a gépkocsiban utazó személy(ek) köteles(ek) – az ehhez szükséges – a rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek 2016. október 7. napjától hatályosak.

G) Háztól-házig kiegészítő szolgáltatás

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A biztosítás tárgya

A biztosító az Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26-28., Cégjegyzékszám: 01 09 565790 Adószám: 12231401-2-41) (a továbbiakban: EA), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.

1.2. Biztosított vagyontárgy

Az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű.

1.3. Biztosítási esemény

Az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Genertel Casco biztosítási különös feltételek

1. fejezet 1.3. pontjában meghatározott biztosítási események közül azok, amelyekre a biztosító kockázatvállalása a felek megállapodása alapján az alapbiztosítás szerint kiterjed.

2. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

2.1. A biztosító, illetve megbízottja (EA) a biztosítási esemény bekövetkezésekor a Genertel Casco Assistance vonalra érkező hívást és egyeztetést követően megszervezi a biztosítási esemény miatt sérült gépjármű eljuttatását

- a biztosítási esemény helyszínéről vagy a biztosított lakóhelyéről - amennyiben az alapbiztosítási szerződés ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe;

- a gépjármű kijavítását követően a biztosított lakóhelyére.

A Genertel Casco Assistance vonal a nap bármely órájában hívható telefonszáma:

(00-0) 000-0000.

2.2. A biztosítási esemény miatt sérült biztosított gépjármű szállításának megszervezését és lebonyolítását a biztosító, illetve megbízottja (EA) attól függetlenül vállalja, hogy a gépjármű menetképes vagy menetképtelen. Menetképtelen gépjármű szállítása külön szállító gépjárművel történik, míg menetképes gépjármű esetén a biztosító szolgáltatása arra terjed ki, hogy a biztosító megbízottja a gépkocsit annak önerejével, külön szállító gépjármű igénybevétele nélkül juttatja el a műhelybe, illetve a biztosított lakóhelyére (sofőrt biztosít).

A biztosító nem téríti meg a biztosított gépjármű önerejével történő szállítás során felmerült üzemanyagköltséget.

2.3. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a biztosított nem veheti igénybe a biztosító által küldött szakember szolgáltatását, úgy a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint a biztosító a számlával igazolt költséget a biztosítottnak téríti meg, legfeljebb a biztosítási kötvényen megjelölt összeghatárig (biztosítási összeg).

3. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás területi hatálya Magyarország területére terjed ki.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

A biztosító, illetve megbízottja (EA) a Genertel Casco Assistance vonalra érkező hívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését. A szolgáltatás esedékességére egyebekben a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályokban foglalt rendelkezések irányadók.

5. KOCKÁZATKIZÁRÁS

5.1. A biztosító nem téríti meg a biztosítási szolgáltatás során a biztosított járműben, annak tartozékaiban vagy az abban szállított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

6. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY KÖTELEZETTSÉGEI A KÁRESEMÉNY ELŐTT ÉS UTÁN

A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezte után köteles a biztosítási eseményt az alapbiztosításban meghatározottak szerinti időtartamon belül a Genertel Casco Assistance vonal telefonszámán bejelenteni – (00-0) 000-0000. A fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

A szerződő 15 napon belül írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve

a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek 2016. október 7. napjától hatályosak.

H) Smart poggyász kiegészítő biztosítás

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A biztosítás tárgya

A jelen kiegészítő biztosítási feltételekben foglaltak szerint a biztosító forintban megtéríti

a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt.

1.2. Biztosított vagyontárgyak: a biztosított(ak) tulajdonában álló, a biztosítási esemény időpontjában a birtokukban lévő (magukkal vitt), személyi használatú mobil telekommunikációs és mobil számítástechnikai eszközök.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a 4. fejezetben felsorolt vagyontárgyakra.

1.3. Biztosított

A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottjai az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor jogszerűen használó személyek (vezető és utasok).

1.4. Biztosítási események

1.4.1. Elemi kár

A gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban

- a gépjármű berendezéseinek meghibásodása, vagy villámcsapás, vagy külső tűz átterjedése folytán keletkezett tűz, illetve robbanás által,

- földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb

- vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által, – a Mercalli–Sieberg- táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés által, okozott kár, azzal a feltétellel, hogy a felsorolt természeti erők a gépjármű sérülését is okozzák.

Elemi kár biztosítási eseménynek minősül az az eset is, amennyiben a gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban a kár azáltal következik be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.

1.4.2. Töréskár

A gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban a gépjármű balesete – a gépjárműre közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő (ideértve az ember és az állat által okozott) mechanikai behatás – során, valamint idegen harmadik személy, vagy állat által, a gépjárműben okozott rongálás következtében keletkezett sérülés.

1.4.3. Lopáskár

Amennyiben a biztosított vagyontárgyakat a gépjármű megfelelően lezárt csomagtartójából vagy egyéb, a jármű belső terében kiképzett, fedéllel megfelelően lezárt tároló rekeszéből dolog elleni erőszakkal ellopják és azok nem kerülnek meg. A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében megfelelően lezártnak minősül a gépjármű, ha a lopáskár biztosítási esemény időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:

- nyílászáró elemeinek (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást,

- a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak,

- a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelmi berendezés (pl. indításgátló) a lopáskár biztosítási esemény időpontjában üzemképes volt és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.

1.4.4. Rabláskár

Amennyiben a biztosított vagyontárgyakat a gépjárműben tartózkodó vagy a gépjárműbe be- és kiszálló vagy a gépjárműbe be- és kirakodó biztosítottaktól elrabolják és azok nem kerülnek meg. A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében rablásnak minősül, ha az elkövető jogtalan eltulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a gépjárműben tartózkodó vagy abba be-, kiszálló vagy abba be-, kirakodó biztosított személyek ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

2. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. Biztosítási összeg

2.1.1. A biztosítási összeg a mindenkor hatályos kötvényen megjelölt összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felső határa.

2.1.2. A biztosítási összeg nem függ a károsult biztosított személyek számától. Ha a biztosítási összeg nem elegendő a biztosított károsultak jelen feltételek szerint megalapozott szolgáltatási igényének teljesítésére, a szolgáltatást az összes szolgáltatási (kártérítési) igénynek a biztosítási összeghez viszonyított arányában teljesíti a biztosító.

2.2. A biztosító szolgáltatása

A biztosító biztosítási időszakonként legfeljebb a kötvényben megjelölt biztosítási összeg erejéig teljesít szolgáltatást.

2.2.1. Szolgáltatás totálkár esetén

2.2.1.1. Totálkárnak minősül, ha valamely biztosítási esemény következtében a biztosított

vagyontárgy megsemmisül, vagy

2.2.1.2. ellopják és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem kerül meg vagy

2.2.1.3. elrabolják és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem kerül meg vagy

2.2.1.4. a megrongálódott vagyontárgy helyreállítása gazdaságtalan.

2.2.1.5. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a biztosított vagyontárgy javítási költségei meghaladják a biztosított vagyontárgy káridőponti forgalmi értéke maradványértékkel csökkentett összegét és a káridőponti forgalmi érték 70 %-át. ÁFA levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított vagyontárgy nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték ÁFA tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg.

2.2.1.6. Totálkár esetén a biztosítási szolgáltatás számításának alapja a biztosított

vagyontárgyak káridőponti forgalmi értéke.

2.2.1.7. Káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű vagyontárgynak magyar forintban kifejezett forgalmi értéke.

2.2.1.8. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül - ÁFA, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított vagyontárgyak tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a biztosított vagyontárgy jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az ÁFA és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bármely módon megtérült – közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült - ÁFA és egyéb közterhek összegét szorozza a biztosított vagyontárgy káridőponti értékének, valamint a fel nem merült - vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült - áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával.

2.2.1.9. Amennyiben a biztosított ÁFA levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető ÁFA összegét totálkár esetén nem téríti meg.

2.2.1.10. A biztosított vagyontárgyra vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállása alatt bekövetkezett lopás biztosítási eseményekre a biztosító csak a biztosított vagyontárgy közterhekkel csökkentett nettó (vám és ÁFA nélküli) összegét téríti meg, kivéve, amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezi és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

2.2.1.11. A biztosítottnál maradt maradvány értéke a biztosítási szolgáltatást csökkenti.

2.2.1.12. A biztosított a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles, elsődlegesen a vagyontárgyak eredeti beszerzési számlájának a

biztosító részére történő bemutatásával.

2.2.1.13. A maradvány (roncs) átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.

2.2.1.14. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a biztosítási szolgáltatás teljesítése után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a kifizetett biztosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben az ellopott vagy elrabolt tárgyak a biztosítási szolgáltatás teljesítése után sérült állapotban kerülnek meg, úgy a biztosított azokra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatásból a maradványértéket a biztosítónak visszafizetni.

2.2.2. Szolgáltatás részkárok esetén

2.2.2.1. Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (2.2.1. pont), a biztosító megtéríti a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő - alkatrész- illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit.

2.2.2.2. A biztosított a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles, elsődlegesen a vagyontárgyak eredeti beszerzési számlájának a biztosító részére történő bemutatásával.

2.2.2.3. A helyreállítást számlával kell igazolni, de a felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekintetében megállapodást is köthetnek.

2.2.2.4. A helyreállítási költségből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást érvényesít.

2.2.2.5. A helyreállítás során a biztosított vagyontárgyon végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt a biztosított vagyontárgy funkcióinak pótlására igénybe vett kölcsönzött eszközökkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem téríti meg.

2.2.2.6. Amennyiben a biztosított ÁFA levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető ÁFA összegét részkárok esetén nem téríti meg.

2.2.2.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az ÁFA nélkül kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában jellemző átlagos nettó helyreállítási költséget téríti meg. Ha a biztosított vagyontárgy helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában jellemző átlagos nettó helyreállítási költséget téríti meg.

2.2.2.8. A lecserélt alkatrészek átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni, vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrészt a biztosított vagyontárgy helyreállítását követően nem adják át a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg.

3. KOCKÁZATKIZÁRÁS

3.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt (kockázatból kizárt események), ha az

3.1.1. a gépjárművel díj ellenében szállított vagyontárgyakban;

3.1.2. egyéb műszaki cikkekben, szórakoztatóelektronikai termékekben és ezek

tartozékaiban keletkezett.

3.2. Ha a javítható vagyontárgyat vagy annak javítható részét, tartozékát

a helyreállítás során új alkatrésszel pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltségeket nem téríti meg.

3.3. A biztosító nem téríti meg a biztosított vagyontárgyakra telepített programok újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét, egyedi programok esetén a forrásprogramoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költségét, ideértve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét, továbbá a biztosított vagyontárgyakon tárolt adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ideértve az adatok újraelőállítási költségét (pl.: megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).

3.4. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított vagyontárgyban keletkezett értékcsökkenésre.

4. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

4.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

4.1.1. Törés- és elemi kár esetén a károsodott vagyontárgyat sérült állapotában kell bemutatni a biztosítónak vagy megbízottjának.

4.1.2. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után vagy a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült, biztosított vagyontárgy helyreállításáról.

4.1.3. Az eltulajdonított biztosított vagyontárgyak megkerülését az erről való tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosító jogosult dönteni arról, hogy a biztosított vagyontárgyak átvételénél jelen kíván-e lenni.

4.2. A szerződő/biztosított további kötelezettségei külföldi utazás esetére

4.2.1. A biztosított vagyontárgyak lopását és rablását a külföldi rendőrhatóságnál, robbanás- és tűzkárát az illetékes tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. A szerződő/ biztosított a hazaérkezést követően haladéktalanul köteles a külföldön bekövetkezett lopásról és rablásról az illetékes hazai rendőri szervet is értesíteni.

4.2.2. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő haladéktalanul értesíteni köteles

a biztosítót.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek 2016. október 7. napjától hatályosak.

I) Hibás tankolás kiegészítő biztosítás

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A biztosítás tárgya

A jelen kiegészítő biztosítási feltételekben foglaltak szerint a biztosító forintban megtéríti a biztosított vagyontárgy biztosítási eseményből származó kárát.

1.2. Biztosított vagyontárgy

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű.

1.3. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított gépjárműbe gondatlanságból nem a rendeltetésszerű üzemeltetéshez előírt üzemanyagot tankolnak.

2. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosítási kötvényen megjelölt összeg, amely a biztosító

szolgáltatásának felső határa.

2.2. A biztosítási szolgáltatás

A biztosító a biztosított vagyontárgy helyreállításának Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnakmegfelelőalkatrész-,illetvemunkadíjárakalapjánigazoltköltségeittérítimeg. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő értékek (a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában meghatározva) vehetők figyelembe. Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett

„*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a biztosító szolgáltatásának alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.

A biztosító az anyagkezelési költséget nem téríti meg.

2.3. A biztosító nem téríti meg a biztosított vagyontárgyba betöltött hibás, nem a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű üzemeltetéséhez előírt üzemanyag vételárát.

2.4. Az alkatrészek költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást érvényesít.

2.5. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.

2.6. Amennyiben a biztosított ÁFA levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba helyezhető ÁFA összegét nem téríti meg.

2.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az ÁFA nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában jellemző átlagos nettó helyreállítási költséget téríti meg. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában megállapítható átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

2.8. A lecserélt alkatrészek átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrészt a gépjármű helyreállítását

követően nem adják át a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg.

3. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás területi hatálya Magyarország területére terjed ki.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek 2016. október 7. napjától hatályosak.

J) Maradvány plusz kiegészítő biztosítás

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A biztosítás tárgya

A biztosító az AUTOTÁL Biztosítási Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (1107 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0., Cégjegyzékszám: 01 09 071992 Adószám: 10445608-4-42) (továbbiakban: Autotál), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.

1.2. Biztosított vagyontárgy

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű.

1.3. Biztosítási események

Az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Genertel Casco biztosítási különös feltételek

I. fejezet 1.3. pontjában meghatározott biztosítási események közül azok, amelyekre a biztosító kockázatvállalása a felek megállapodása alapján az alapbiztosítás szerint kiterjed, amennyiben a biztosítási esemény az alapbiztosítási szerződésre vonatkozó Genertel Casco biztosítás különös feltételei szerint totálkárnak minősül.

2. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosított személy a biztosítási esemény bekövetkezte után jogosult az Autotál munkatársával történt egyeztetést követően az alábbi szolgáltatás igénybevételére. Az Autotál telefonszáma: (00-0) 000-0000, 000-0000, H-P: 8-17.

2.1. A biztosítási esemény bekövetkezését követően a biztosító megbízottja (Autotál) az általa üzemeltetett internetes Autotál Börze elnevezésű alkalmazás segítségével a totálkárossá vált gépjárművet értékesítés céljából meghirdeti. A hirdetésre beérkezett vételi ajánlatokról, azok érvényességi idejéről és amennyiben a vételi ajánlatot tevőnek a totálkárossá vált gépjárművet a biztosított értékesíteni kívánja, úgy erre az esetre a biztosított további teendőiről a biztosító a biztosítottat írásban tájékoztatja.

2.2. A biztosító, illetve megbízottja (Autotál) vállalja, hogy amennyiben a totálkárosnak minősített gépjármű további állagromlásának megelőzését szolgáló helyen történő tárolás feltételei nem adottak, úgy abban az esetben tájékoztatást és segítséget nyújt a vagyontárgy megfelelő helyre történő szállításának és tárolásának teljes körű megszervezésében, a biztosított vagyontárgyat megfelelő, biztonságos, zárt helyre

szállítja és ott tárolja/tároltatja, legfeljebb 30 napig. Az ezt meghaladó időtartamú tárolás költségeit a biztosítás nem fedezi, így a biztosított azt saját költségére jogosult igénybe venni. A tárolás legkorábbi kezdőnapja az a nap, amikor az alapbiztosítás már nem nyújt fedezetet a gépjármű tárolására, míg legkésőbbi kezdőnapja a biztosítási szolgáltatás teljesítésének napja lehet.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek 2016. október 7. napjától hatályosak.

K) AutósTárs jogvédelmi kiegészítő biztosítás

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A biztosítás tárgya

Jelen szerződési feltételre utalással megkötött jogvédelmi biztosítási szerződés keretében a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerződési feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – jogvédelmi szolgáltatást nyújt a biztosított részére.

1.2. Biztosított

1.2.1. Jelen feltétel alapján biztosított az alapbiztosítási szerződés biztosítási ajánlatán (biztosítási kötvényén, tanúsítványán) megjelölt gépjármű

- tulajdonosa,

- forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója, valamint

- a gépjármű bérlői, lízingbe vevői vagy egyéb igazoltan jogszerű vezetői és utasai.

1.2.2. Amennyiben az 1.2.1. c) pont szerint biztosított személyeknek a biztosító jogvédelmi szolgáltatás keretében jogi eljárási költséget térít, a biztosító a biztosítási védelem alatt álló jogi eljárás lezárultát követően írásban értesíti az 1.2.1. a) és b) pont szerint biztosított személyeket az adott biztosítási időszakra még rendelkezésre álló biztosítási összeg mértékéről.

1.3. Biztosítási események

1.3.1. A biztosítási védelem a biztosítási ajánlaton (biztosítási kötvényen, tanúsítványon) megjelölt gépjármű üzemeltetésével, használatával összefüggésben keletkezett vagy olyan jogviszonyból származó érdeksérelmekre terjed ki, melyeknek a tárgya a biztosított gépjármű.

1.3.2. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha az 1.3.1. pontban rögzített feltétel fennáll és

- a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

- más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy

- vele szemben hatósági eljárás indul.

1.3.3. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az

első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint

állapítandó meg.

1.3.4. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó

magatartásnak) minősül

- kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,

- szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegést megvalósító magatartás elkövetése,

- büntetőjogi, szabálysértési jogvédelem esetén a bűncselekmény (szabálysértés)

törvényi tényállását megvalósító magatartás elkövetése,

- vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem esetén a

közlekedési baleset okozása, illetve a közlekedési szabályok megszegése,

- előzetes képviselet jogvédelme esetén a személyi sérülés időpontja.

Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján).

Folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén további feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja a biztosítási szerződés hatálya alá essen.

Amennyiben a jogi érdeksérelem közlekedési balesettel függ össze, akkor a közlekedési balesetnek a biztosítási szerződés hatálya alatt kell bekövetkezni abban az esetben is, amennyiben a biztosítottat az ellene indult szabálysértési/büntetőeljárás során vagy a biztosítói kárrendezési eljárás során éri érdeksérelem.

2. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. Biztosítási összeg

A biztosító a biztosítási szolgáltatást - a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett - biztosítási összeg erejéig teljesíti.

2.2. Biztosítási szolgáltatás

2.2.1. A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint, segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen

- jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,

- a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárásokban, a biztosított védelméről szabálysértési és büntetőeljárás során, valamint

- a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.

2.2.2. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

2.2.2.1. Kártérítési jogvédelem

Fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjármű rendeltetésszerű

használatával összefüggésben

- a biztosítottnak okozott károk miatt a biztosított által előterjesztett kártérítési igények

érvényesítésére,

- a biztosított által okozott károk miatt a biztosítottal szemben előterjesztett kártérítési

igények elhárítására.

2.2.2.2. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjármű rendeltetésszerű használatával összefüggésben gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények miatt, a biztosított személlyel szemben indult szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban. Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők

- szándékosan elkövetett bűncselekmények miatt emelt vád esetén visszamenőleg is

fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve, ha a biztosított halála,

- elévülés vagy kegyelem miatt szűnik meg az eljárás) vagy a biztosítottat jogerősen felmenti a bíróság vagy a bűncselekmény gondatlan elkövetése miatt jogerős ítélet születik;

- ha a bűncselekmény gondatlan elkövetése miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosított köteles visszafizetni a biztosítónak minden, a jogvédelmi szolgáltatás keretében a biztosító által megtérített jogi költséget.

2.2.2.3. Szerződéses jogvédelem

A szerződéses jogvédelem fedezetet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjárműre kötött polgári jogi szerződésekből eredő igények érvényesítésére és elhárítására.

Nem terjed ki a biztosítási védelem azokra a szerződésekből eredő igények érvényesítésére, melyek a biztosított által üzletszerűen folytatott gépjármű forgalmazási, bérbeadási vagy lízing tevékenységre vonatkoznak.

2.2.2.4. Vezetői engedéllyel és a gépjármű okmányaival kapcsolatos jogvédelem

A biztosítás védelmet nyújt a biztosítási szerződésben feltüntetett gépjárművel okozott közlekedési baleset vagy a közlekedési szabályok megszegése miatt a járművezetéstől való eltiltás, a vezetői engedély, a jármű okmányainak bevonása, az okmányokban biztosított jogok korlátozása miatt a biztosítottal szemben indult büntető-, szabálysértési és más hatósági eljárásokban.

2.2.2.5. Előzetes képviselet jogvédelme

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosítottat ért – 8 napon túl gyógyuló – személyi sérüléses károk miatti kártérítési igények érvényesítése esetén. Amennyiben a biztosított közlekedési balesetben 8 napon túl gyógyuló személyi sérülést szenved és a közlekedési balesetért nem felelős, a biztosító előzetes jogi képviseletet biztosít a személyi sérülésre vonatkozó

- kártérítési igény megfogalmazására és a kárdokumentáció összeállítására,

- kártérítési igény benyújtására a károkozóval vagy a károkozó helyett helytállásra

kötelezettel (pl. felelősség biztosító) szemben,

- kártérítési igénnyel kapcsolatos egyeztető tárgyalásokra,

- a kártérítési igény rendezésére vonatkozó megállapodást tartalmazó okirat összeállítására, véleményezésére.

2.2.3. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei

2.2.3.1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:

- a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd

1. fejezet 1.3.) és nincs kizárva a kockázatviselés köréből (lásd 5. fejezet) és

- a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd 4. fejezet) és

- a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és

- a sikerkilátás-vizsgálat során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő esély van az

igényérvényesítés sikerére (lásd 2.2.4. pont).

2.2.3.2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot

- amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel,

- büntetőjogi jogvédelem esetén, valamint

- amennyiben a biztosító az ellenérdekű fél.

2.2.4. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

2.2.4.1. Sikerkilátás-vizsgálat

a) A 2.2.3.2. pontban felsorolt eseteken kívül a biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás- vizsgálat). Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jog-érvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha

- a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

- pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.

b) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével

– a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket. Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

c) Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a biztosítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a 2.2.4.1.d) pontban meghatározott határidő a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik.

d) A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni. Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről (lsd. 2.2.4.2. pont), valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.

2.2.4.2. Egyeztető eljárás

a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést.

c) Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.

d) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a

sikerkilátás kérdésében

- azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni;

- nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult a saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igény-érvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni. Perbeli egyezség esetén a biztosító

a költségeket a pernyertességnek pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a 2.2.7.1.c) pont szerint viseli.

e) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

- amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét

a biztosító viseli,

- amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező,

úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.

f) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

2.2.5. A biztosított jogi képviselete

2.2.5.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén szabadon megválasztani a jogi képviselőjét (ügyvédjét).

2.2.5.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

2.2.5.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

2.2.5.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

2.2.5.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti meg a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.

2.2.5.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

2.2.5.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért.

A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

2.2.6. Érdekellentét esetén követendő eljárás

2.2.6.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán – az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy – a biztosító az ellenérdekű fél.

2.2.6.2. Érdekellentét esetén

a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,

b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

c) a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.

2.2.6.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a

biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a 2.2.6.2. pontban foglaltakról.

2.2.7. Jogvédelmi szolgáltatások

2.2.7.1. Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén (lásd 2.2.3.1. pont) a biztosító

– az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él

szabad ügyvédválasztási jogával,

b) szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a

2.2.7.1.c. pont szerint,

c) a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig

viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

- ügyvédi díj

- A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.

- jogi eljárások költsége

- A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.

- ellenérdekű fél költsége

- A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

- végrehajtás költsége

- A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás

költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

- szakvélemény költsége

- Fedezi a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

- fordítási költség

- Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt

fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.

- óvadék

- A biztosító – a biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított előzetes

letartóztatásának megszüntetése érdekében, a biztosított terhére megállapított óvadékot.

- Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti. Az óvadék megelőlegezésének a feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri.

- Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, az előzetes letartóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül, köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.

2.2.7.2. A jogi költségek viselésének feltételei

a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt

felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.

b) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

d) Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz az eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.

e) Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

f) Nem fedezi a biztosítás

- a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,

- felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.

g) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

h) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

2.2.8. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

2.2.8.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

2.2.8.2. A 2.2.8.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

3. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

3.1. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)

3.1.1. A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosító felé pedig legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.

3.1.2. A 3.1.1. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

3.1.3. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.

4. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL

A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

a) ha az ajánlaton vagy kötvényen megjelölt gépjárművet a biztosított a jármű vezetésére érvényes hatósági engedély nélkül vagy a gépjármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélye nélkül vezette; Jelen kizárás nem vonatkozik az

1. fejezet 1.2.1. b) és c) pont szerint biztosított személyekre, ha ezek alapos okkal feltételezhették, hogy a vezető rendelkezik vezetői engedéllyel, illetve a gépjármű tulajdonosának, üzemben tartójának engedélyével.

b) olyan szerződéses vagy kártérítési igények érvényesítésére, amelyek a biztosított által üzletszerűen szállított rakománnyal, áruval állnak összefüggésben;

c) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szemben okozott, illetve elszenvedett érdeksérelmeire;

d) olyan követelések érvényesítésére, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan kötelezettségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;

e) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

f) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;

g) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;

h) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények tekintetében;

i) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege nem éri el a 10 000 Ft-ot.

5. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

5.1. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme

során

5.1.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet

- személyesen a biztosításközvetítőnél vagy a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

- elektronikus úton (xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx),

- telefonon nyitvatartási időben (xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx) a Contact

Center +36 1 288 0000-ás számán,

- interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/ karbejelentes/karbejelentes-kezdemenyezese?p=casco),

- faxon a 06 1 451 3881-es számon,

- levélben a Genertel Biztosító Zrt., Dokumentumkezelő Központ, 7602 Pécs, Pf. 999 címen.

b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

- a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít,

- arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a

biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

c) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

- minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),

- az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával. Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéséhez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

- azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási,

kölcsön stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;

- a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket,

iratokat;

- az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

- amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult,

akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

- amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor,

akkor az elkészült szakvéleményt;

- a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött

megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

- amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.

d) Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

5.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor a biztosított köteles:

a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében;

b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását;

c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos;

d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi. LXXXVIII. törvény 161. § a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

A jelen kiegészítő biztosítási feltételek 2016. október 7. napjától hatályosak.

L) Bennülők balesetbiztosítása

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

Jelen általános feltételek (továbbiakban: feltételek) – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) Bennülők balesetbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést a feltételekre hivatkozással kötötték.

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A jelen általános feltételekhez különös biztosítási feltételek kapcsolódnak, melyek a jelen feltételekben foglaltaktól eltérhetnek. Az általános és különös feltételek eltérése esetén a különös feltételek előírásai az irányadóak.

1.2. Jelen feltételek szerint létrejött balesetbiztosítás kizárólag Genertel casco biztosítás

kiegészítő biztosításaként köthető meg.

1.3. A jelen általános és az ehhez kapcsolódó különös feltételek, valamint az alapbiztosítási feltételek eltérése esetén a jelen általános és az ehhez kapcsolódó különös feltételek az irányadóak. A jelen általános feltételekben, a kapcsolódó különös feltételekben, illetve az alapbiztosítási feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

2.1. A biztosítási szerződés alanyai a biztosító, a szerződő, a biztosított és a

kedvezményezett.

2.2. Biztosítottak azok a személyek, akik a szerződő vagy a jármű fölött rendelkezésre jogosult személy akaratából a járműben vagy azon tartózkodnak, vagy szállításukkal okozati összefüggésben a 3.1.1. pontjában leírt tevékenységet folytatnak.

2.3. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult.

2.4. A biztosítási szerződésben kedvezményezettnek minősül:

a) a biztosított életében esedékes szolgáltatások tekintetében a biztosított;

b) a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i).

3. A KOCKÁZATVISELÉS KÖRE

3.1. A biztosítás tárgya

3.1.1. A biztosítás a gépjármű vagy utánfutó vezetésével, használatával, kezelésével, be- és kirakodással, valamint valamely helyre történő beállásának irányításával okozati összefüggésben álló balesetekre vonatkozik. A biztosítás kiterjed a be- és kiszállás során bekövetkező balesetekre is.

3.1.2. A biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg(ek) a szerződésben megnevezett gépjármű minden egyes igazgatásrendészetileg engedélyezett ülőhelyére vonatkozik.

3.1.3. Ha a baleset időpontjában a járműben több személy tartózkodik, mint ahány igazgatásrendészetileg engedélyezett ülőhely a járműben található, úgy az egyes biztosítottak után fizetendő biztosítási szolgáltatás ennek megfelelően arányosan csökken.

3.2. A baleset fogalma

3.2.1. Jelen általános feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.

3.2.2. Jelen általános feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá a tetanuszfertőzés, ha azt a balesettel összefüggésben diagnosztizálták, és a baleset napját követő 20 napon belül fordultak a panaszokkal először orvoshoz. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

3.2.3. Jelen általános feltételek szerint – a fentiektől eltekintve – nem minősül balesetnek

a)azélőkórokozók(baktérium,vírus,protozoon)emberivagyállatigazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki, kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek;

b) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be;

c) a porckorongsérv kialakulása, kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye;

d) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása, kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

3.3. A biztosítási esemény

3.3.1. A jelen általános feltételek és a hozzá kapcsolódó különös feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerinti biztosítási események a különös feltételekben ilyenként meghatározott események.

3.4. Területi hatály

A biztosítás területi hatálya Európa területére terjed ki. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

4.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a biztosító által a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából szükségesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

4.2. A teljesítéshez (kifizetéshez) szükséges dokumentumok

4.2.1. A szerződésben szereplő balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a vonatkozó különös feltételekben meghatározott dokumentumokon kívül:

a) a balesetet szenvedett biztosítottat szállító szerződésbe bevont jármű forgalmi vagy

hatósági engedélyét;

b) a járművön/járműben utazók névsorát, amennyiben ilyen készült;

c) a szerződő által írásban készített baleseti jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a baleset helyét, a baleset pontos időpontját, a balesetet szenvedett személy személyi adatait, a baleset részletes körülményeit, következményeit, a tanúk adatait és elérhetőségét;

d) szükség esetén annak a ténynek az igazolását, hogy a szerződés hatálya az adott

biztosítottra is kiterjed.

4.2.2. A szolgáltatási igény elbírálásához bekérhető további dokumentumok

A biztosító a különös feltételekben megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:

a) amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megszüntető határozat, vagy a jogerős bírósági határozat). A büntetőeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll;

b) a biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/ következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények);

c) a biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

d) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

e) a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján);

f) a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével

kapcsolatos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;

g) a biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély);

h) a biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé;

i) a biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását;

j) a biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely

adathordozón történő benyújtását;

k) a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.

4.3. Biztosító teljesítésének esedékessége

4.3.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához

szükséges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti.

4.3.2. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

4.3.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést.

4.3.4. A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak a személyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.

5. KÖZLÉSI, VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉS

5.1. Ha a szerződő közlési, változás bejelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte, vagy

b) a szerződő változás bejelentési kötelezettségét megsértette, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a GÁVF

7.4. pontjában szabályozott szerződésmódosítási illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

5.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő

alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta. Ha a biztosított mentesülést eredményező magatartása eredményeként bekövetkező balesetben további biztosítottak is balesetet szenvednek, ezen okból a biztosító a további biztosítottak tekintetében nem mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.

5.3. A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

a) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol koncentráció;

b) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott;

c) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosított a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegett;

d) biztosítási esemény azzal összefüggésben történt, hogy a biztosított nem tartotta be, illetve figyelmen kívül hagyta a szerződő által közölt, a jármű használatára vonatkozó előírásokat, illetve figyelmeztetéseket.

A szerződő súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha a biztosítási esemény azzal összefüggésben történt, hogy olyan járművet bocsátott a biztosítottak rendelkezésére, mely a biztosítási esemény időpontjában nem rendelkezett érvényes forgalmi és/vagy hatósági engedéllyel, valamint érvényes kötelező felelősségbiztosítással.

5.4. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a 5.2. pontban foglaltak szerint mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

6. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉBŐL KIZÁRT ESEMÉNYEK

6.1. Balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

6.1.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás;

b) nukleáris energia;

c) HIV-fertőzés;

d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.

6.1.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

6.1.3. A biztosító kockázatviselése a 6.1.1. d) pontban foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

6.1.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt;

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított

maradandó egészségkárosodása.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelésre, ennek következményeire.

6.1.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a lelki működés zavaraira,

betegségeire.

6.1.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka a szerződésben szereplő járművel történő versenyzés közúton vagy versenyzésre alkalmas egyéb terepen.

BALESETI HALÁLRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Jelen különös feltételek a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív Bennülők balesetbiztosítási szerződéseinek baleseti halálra vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek, feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Genertel Biztosító Zrt. Bennülők balesetbiztosítás általános szerződési feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) irányadók, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött. A szerződésre egyebekben az alapbiztosítási szerződés, valamint a hatályos magyar jogszabályok– különösen a Polgári Törvénykönyv – rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási esemény

Az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek 3.2.), melynek

következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

1.2. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a halál időpontjában hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére.

2.2. Amennyiben a biztosított kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatti halála a jelen biztosítási szerződés megszűnését követően, de a biztosítási eseményben meghatározott baleset időpontjától számított egy éven belül következik be, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

3.1. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek

4.2. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:

3.1.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási

igénybejelentőt;

3.1.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis;

b) a boncolási jegyzőkönyv;

c) a biztosított halotti anyakönyvi kivonata;

d) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma;

e) a baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült;

f) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült;

g) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül: amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg vagy vesztette életét, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye;

h) a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés,

öröklési bizonyítvány, bírósági határozat).

BALESETI EREDETŰ, 30%-OT ELÉRŐ MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA VONATKOZÓ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

Jelen különös feltételek a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Bennülők balesetbiztosítási szerződéseinek baleseti eredetű, 30%-ot elérő maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek, feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Genertel Biztosító Zrt. Bennülők balesetbiztosításának általános szerződési feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) irányadók, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött. A szerződésre egyebekben az alapbiztosítási szerződés, valamint a hatályos magyar jogszabályok– különösen a Polgári Törvénykönyv – rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek 3.2.), melynek következtében a biztosított legalább 30%-ot elérő mértékű maradandó egészségkárosodást szenved.

1.2. Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség

csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza.

1.3. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak

tekinthető.

Ha az egészségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, a biztosító orvos szakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint.

A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik a maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

1.4. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

2. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

2.1. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén kizárólag maradandó egészségkárosodás (jelen különös feltételek 1.3.) fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

2.2. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor hatályos kötvényben, ennek hiányában a szerződés megszűnésekor hatályban volt kötvényben rögzített biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként, amennyiben az egészségkárosodás mértéke eléri a 30%-ot.

2.3. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:

testrészek, érzékszervek egészségkárosodása	egészségkáro- sodás mértéke
egyik kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
egyik kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működéskép- telensége	65%
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60%
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	20%
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	10%
egyik comb csipőízületben történő elvesztése, vagy a csípőízület teljes működésképtelensége	70%
egyik comb részleges csonkolása, vagy a térdízület teljes működésképtelen- sége	60%
egyik lábszár részleges csonkolása	50%
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége	30%
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	2%
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt el- vesztette	65%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	15%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette	45%
a szaglóérzék teljes elvesztése	10%
az ízlelőképesség teljes elvesztése	5%

3. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

3.1. Ha az egészségkárosodás mértéke a 2.3. pont alatti táblázat alapján nem állapítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.

A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek korábbi

károsodására, a károsodás mértékéig a biztosítás nem nyújt fedezetet.

Az Orvosszakértői Intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási

igazgatási szerv határozatában megállapított egészségkárosodás mértéke a biztosító orvosa által megállapítandó maradandó egészségkárosodás mértékénél és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.

3.2. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó

egészségkárosodás nem lehet nagyobb 100%-nál.

3.3. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.

3.4. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható,

ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.

3.5. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg mértéke még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

3.6. A biztosító teljesítésének további feltételeit a szerződésre vonatkozó általános

feltételek 5. fejezete tartalmazza.

3.7. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek

4.2. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:

3.7.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási

igénybejelentőt;

3.7.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatban, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai;

b) a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült;

c) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült;

d) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

- rendőrségi jegyzőkönyv másolatát;

- amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye;

e) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.

3.8. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapotát a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.

3.9. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő

- ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

3.10. A biztosító a jogalap fennállása esetén az alábbi határidőkön belül teljesít

szolgáltatást:

a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodások alapján megállapított

szolgáltatást a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges utolsó irat

beérkezését követő 30 napon belül;

b) egyéb esetekben a károsodás véglegessé válását követően 30 napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet követő 2 év letelte után 30 napon belül.

Jelen kiegészítő biztosítási feltételek 2016. október 7. napjától hatályosak.

Genertel Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999

Telefonos ügyfélszolgálat: 00 (0) 000 0000 xxx.xxxxxxxx.xx

Nysz.: 19454