KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata

(8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 17-19.)

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM

Vállalkozási szerződés az „EFOP-4.1.7-16-2017-00031 iktató számú, a Gébárti Kézművesek Háza regionális célú népi kézműves alkotóházzá fejlesztése” tárgyú

beruházás kivitelezésére

tárgyában kiírt a Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti nemzeti közbeszerzési eljáráshoz

2018.

BEVEZETÉS, ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Az Ajánlatkérő nevében eljáró személynek jelen közbeszerzési dokumentum (továbbiakban: dokumentáció) kiadásával az a célja, hogy a versenysemlegesség lehető legteljesebb biztosításával minden Ajánlattevőnek lehetővé tegye a sikeres ajánlattételt. Ezen cél elérése érdekében a jelen dokumentáció – megfelelően csoportosítva, akár ismételve is – tartalmazza azokat az adatokat és tényeket, melyek elősegíthetik a sikeres ajánlattételt.

Jelen dokumentáció az ajánlatkérő által elfogadott, a gazdasági szereplők részére az EKR rendszeren keresztül megküldött ajánlattételi felhívás alapján készült (eljárás azonosítója: EKR000949022018).

A fenti ajánlattételi felhívásban nem szabályozott kérdésekben jelen dokumentáció rendelkezései az irányadóak és kötelezőek az ajánlat összeállítására és benyújtására vonatkozóan; esetleges ellentmondás esetén az ajánlattételi felhívás rendelkezései az irányadóak.

Az ajánlattételi felhívásban nem szabályozott kérdésékben a jelen dokumentáció rendelkezései az irányadóak.

I. A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ÉS INFORMÁCIÓK AZ AJÁNLATTEVŐK RÉSZÉRE

1 A dokumentációban alkalmazott egyes kifejezések értelmezése

1.1 Ajánlatkérő: a 2. pontban meghatározott szervezet, amely azonos a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződésben a Megrendelővel.

Az ajánlatkérő és a Megrendelő fogalmakat általában, mint egyezőket alkalmazzuk.

1.2 Ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt

be.

1.3 Dokumentáció: az általános és speciális követelményeket tartalmazó iratanyag, melyet az ajánlattevő a jelen eljáráshoz kiadott ajánlattételi felhívással együtt elektronikus úton megkapott. A dokumentáció átvétele az érvényes ajánlattétel feltétele.

A dokumentáció rendelkezéseinek nem megfelelően benyújtott ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint érvénytelen.

1.4 Szerződés: a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjeként kihirdetett ajánlattevő és az ajánlatkérő között létrejövő vállalkozási szerződés.

2 Az Ajánlatkérő:

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata

cím: 8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 17-19.

telefon: +36 92/502-100/228

fax: +36 92/510-177

képviseli: Xxxxxxx Xxxxxx kapcsolattartó: Xxxxxxx Xxxx

e-mail: xxxxxxx.xxxx@xx.xxxxxxxxxxxx.xx,

3 Az Ajánlatkérő nevében eljáró személy:

PROVITAL Fejlesztési Tanácsadó Zrt.

cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00. II. em. 9.

telefon: +36 1/000-0000

fax: +36 1/000-0000

képviseli: xx. Xxxxx Xxxxxx Adorján kapcsolattartó: xx. Xxxxx Xxxxx

email: xxxxx.xxxxx@xxxxxxxxxxx.xx

4 A választott eljárás:

Ajánlatkérő a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”)

115. § (1) bekezdésében rögzített feltétel fennállása alapján, hirdetmény közzététele nélküli nemzeti közbeszerzési eljárást kezdeményez. Ajánlatkérő jelen ajánlati felhívást az általa meghatározott alkalmas gazdasági szereplők részére küldi meg EKR rendszeren keresztül.

Ajánlatkérő az eljárás során a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Kormányrendelet előírásait figyelembe véve fog eljárni.

Tekintettel arra, hogy tárgyi eljárás tárgyát építési beruházás képezi, ajánlatkérő az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet szabályait is megfelelően fogja alkalmazni.

5 Az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) használatára vonatkozó információk

A tárgyi közbeszerzési eljárásban mindennemű kommunikáció kizárólag az EKR-enkeresztül történik [EKR rendelet 2. § (1)]. Az EKR-en kívüli kommunikáció joghatás kiváltására nem alkalmas!

Az EKR rendszer üzemeltetője és fenntartója a 27/2017. (XI. 6.) MvM rendelet alapján a Nemzeti Elektronikus Közbeszerzési Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (NEKSZT Kft.)

Ajánlatkérő nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy az EKR használatával, az ajánlat elektronikus összeállításával, továbbá az EKR rendszer használatakor felmerülő esetleges üzemzavar és/vagy üzemszünet tekintetében felmerülő bármely kérdés, észrevétel nem minősül a Kbt. 56. § szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésnek.

Az EKR használatára és az elektronikus kommunikációra vonatkozó rendelkezéseket az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (EKR rendelet) tartalmazza.

Ajánlatkérő nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy az EKR használatával, az ajánlat elektronikus összeállításával, továbbá az EKR rendszer használatakor felmerülő esetleges üzemzavar és/vagy üzemszünet tekintetében felmerülő bármely kérdés, észrevétel nem minősül a Kbt. 56. § szerinti kiegészítő tájékoztatás kérésnek. Ajánlattevő ezen kérdéseket, észrevételeket közvetlenül a NEKSZT Kft. felé jelentheti be. A NEKSZT Kft. honlapja a következő címen érhető el: xxxx://xxxxxx.xx/.

Az EKR rendelet 22. §-a alapján üzemszünet minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi. Üzemzavar az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet. Ajánlatkérő e körben felhívja a figyelmet az EKR rendelet 16. §-ában foglaltakra.

Ahol a Kbt. az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozóan jelezte. [EKR rendelet 10. § (5) bekezdés]

A gazdasági szereplő a regisztrációja során rögzíti, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

A gazdasági szereplő a regisztráció során - az EKR által kezelt statisztikák rendelkezésre állása céljából - rögzíti, hogy külföldi tulajdonú gazdasági szereplőnek minősül-e. Külföldi tulajdonú gazdasági szereplőnek kell tekinteni a külföldi állampolgár természetes személy gazdasági szereplőt, valamint az olyan jogi személyt, amelyben külföldi állampolgár természetes személy vagy külföldi jog alapján létrejött jogi személy - közvetlenül vagy közvetetten - a szavazatok több mint felével vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti meghatározó befolyással rendelkezik. A közvetett befolyás figyelembe vételére a Ptk. 8:2. § (4) bekezdése alkalmazandó.

A regisztrált természetes személy és jogi személy köteles az adataiban bekövetkezett változást a rendszerben haladéktalanul, de legkésőbb olyan időpontban rögzíteni, hogy a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásban mindig az aktuális adatokkal szerepeljen.

Ajánlatkérő felelőssége kizárt az EKR működéséből, üzemzavarából, illetőleg az EKR működésére visszavezethető okokból eredően felmerült bármely közvetlen, vagy közvetett módon bekövetkezett kár megtérítése iránt.

Ajánlatkérő e körben felhívja a figyelmet az EKR rendelet 16. §-ában foglaltakra.

Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok részeként rendelkezésre bocsátja a Miniszterelnökség által kibocsátott Felhasználási Kézikönyveket az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről.

6 Az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés:

Vállalkozási szerződés az „EFOP-4.1.7-16-2017-00031 iktató számú, a Gébárti Kézművesek Háza regionális célú népi kézműves alkotóházzá fejlesztése” tárgyú beruházás kivitelezésére.

7 A beszerzés tárgya és mennyisége:

A beszerzés tárgya:

Vállalkozási szerződés az „EFOP-4.1.7-16-2017-00031 iktató számú, a Gébárti Kézművesek Háza regionális célú népi kézműves alkotóházzá fejlesztése” tárgyú beruházás kivitelezésére.

A beszerzés mennyisége:

A nyertes ajánlattevő feladata, Zalaegerszegen, a Gébárti-tónál 1982-1983-ban épített népi kézműves „műhelyotthon” – a Kézművesház – bővítése, hagyományos építőanyagokkal, az eredeti szerkezetek meghagyásával, valamint – tekintve, hogy a meglévő épület műszaki állapota jelentősen leromlott – a gázkazán és az elektromos főkapcsoló cseréje.

A Kézművesházban új tömegként és funkcionális elemként jelenik meg a jurta és a termékbemutatásra alkalmas kiállítótér. A beruházással kialakításra kerül továbbá egy oktatóterem, amely helyéül szolgál a tervezett képzések, tanácsadások számára, a kissé csonkán maradt lapostetős épületszárny tetején nemenkénti mosdóval.

A Kézművesház alsó szintje földfedéses, míg a felső emelet a tulajdonképpeni „földszint”. A tárgyi beruházással bővített részen is megmarad szerkesztési elvként a monolit nehéz, részben földalatti szerkezet és a ráereszkedő kupola-szerű ácsszerkezet kettőssége.

A tetőszerkezet kialakítása, látszó rétegelt ragasztott fa főtartó és a deszkaburkolat felett elhelyezett fűrészáruból készített mellékállásos szelemenrendszer, pallómagasításokkal a hőszigetelés elhelyezésére. Külső megjelenését palatető kiegészítő alumíniumlemez- bádogozással teszi elegánssá.

A nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötést követő 10 napon belül a nyertes ajánlattevő organizációs tervet és sávos ütemtervet köteles készíteni.

meglévő épületek - bruttó alapterületek: 677,8 m2 új bővített épületek - bruttó alapterületek: 850,9 m2

Jellemző mennyiségek:

- mintegy 160 m2 alapterületű új épületrész építése részben monolit vasbeton födémmel, a kiállítótér galériájánál fafödémmel, monolit vasbeton falakkal, rétegelt ragasztott fa tetőszerkezettel

- a régi és új épületrészt összekötő nyaktagban került elhelyezésre az új lépcső 8 m2 alapterülettel, alsó szintjén raktárral 10 m2-en

- a meglévő lapostető beépítése mintegy 100 m2 alapterületen, könnyűszerkezetes fal és födémszerkezettel

- 1 db 60 kW teljesítményű kondenzásiósfalikazán beszerelése

- padlófűtés elhelyezése mintegy 185 m2-en

Fő tárgy:	Fő szójegyzék:
45211360-0	Városfejlesztéssel kapcsolatos építési munkák
További tárgy(ak):
45000000-7 Építési munkák 45211100-0 Házépítési munka 45262800-9 Épületbővítési munka 45421100-5 Ajtók, ablakok és kapcsolódó tartozékok beszerelése 44230000-1 Építőipari ácsmunka 45261310-0 Bádogosmunka 45315300-1 Villamos hálózati szerelés 45331000-6 Fűtés, szellőzés és légkondicionálás szerelése 45111000-8 Bontási, terep-előkészítési és eltakarítási munka 45300000-0 Épületszerelési munka

- akadálymentes parkoló CPV kód(ok):

8 A szerződés időtartama, vagy a teljesítés határideje:

Kezdete: A szerződés hatálybalépésének a napja a szerződés Xxxxx általi aláírásának a

napja.

A munkaterület átadás-átvételére a szerződés hatálybalépésétől számított 5 napon belül

kerül sor.

Befejezése: A szerződés teljesítésének véghatárideje a Támogatási Szerződésben rögzített, a projekt fizikai befejezésének tervezett napja, mely jelenleg 2019. június

30. napja, amelybe a műszaki átadás-átvételi eljárás ideje is beleszámít. Ajánlatkérő előteljesítést elfogad.

9 A teljesítés helye:

NUTS-kód: HU223

Természetbeni megjelölés: 8900 Zalaegerszeg, 15470 helyrajzi szám

10 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek:

Késedelmi kötbér:

Késedelmes teljesítés esetén a nyertes ajánlattevő késedelmi kötbért köteles fizetni, melynek mértéke 35.000 Ft/nap, de összesen legfeljebb 45 nap.

Hibás teljesítési kötbér és egyéb szerződésszegési igények:

A nyertes ajánlattevő hibás teljesítése esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:159. § (2) bekezdésében és a 6:177. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő szavatossági igényt vagy hibás teljesítési kötbért érvényesít döntése szerint.

Ha az ajánlatkérő a hibás teljesítést elfogadja, akkor a nyertes ajánlattevő egyösszegű hibás teljesítési kötbér fizetésére köteles.

A hibás teljesítési kötbér mértéke a hibával érintett termékre/munkarészre eső nyertes ajánlat szerinti nettó ajánlati ár 5 %-a.

A hibás teljesítési kötbér a hibás teljesítés ajánlatkérő általi elfogadásakor válik esedékessé. Ajánlatkérő a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt.

Ha az ajánlatkérő a hibás teljesítést nem fogadja el, és szavatossági igényt érvényesít, akkor a nyertes ajánlattevő köteles a hibát az ajánlatkérő által meghatározott határidőn belül ellenérték nélkül kijavítani.

Meghiúsulási kötbér:

Amennyiben a teljesítés a nyertes ajánlattevő felróható magatartása, a teljesítés megtagadása vagy a nyertes ajánlattevőnek felróható lehetetlenülése miatt meghiúsul, a nyertes ajánlattevő meghiúsulási kötbért köteles fizetni az ajánlatkérő részére, melynek mértéke a nyertes ajánlat szerinti nettó ajánlati ár 5 %-a.

A kötbérek közös szabályai:

Amennyiben a nyertes ajánlattevőnek kötbérfizetési kötelezettsége merül fel, ajánlatkérő jogosult a kötbérkövetelését a fizetendő díjba beszámítani és kötbér bekérő levél kibocsátásával érvényesíteni.

Kötbérfizetési kötelezettség esetén a nyertes ajánlattevő köteles külön nyilatkozatban is elismerni az ajánlatkérő követelését. Amennyiben a nyertes ajánlattevő a kötbérfizetési kötelezettségének elismerését jogszerűtlenül megtagadja, ajánlatkérő jogosult érvényesíteni vele szemben minden e kötelezettsége megszegéséből eredő károkat, költségeket, elmaradt hasznokat.

Jótállás:

A nyertes ajánlattevő a szerződésben foglalt valamennyi munka vonatkozásában az ajánlatában vállalt, de legkevesebb 24 hónap teljes körű jótállást köteles vállalni. A jótállás kezdő időpontja a hiba- és hiánymentes műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének napja. Esetleges javítás esetén a jótállási idő a javított részre vonatkozóan újrakezdődik. Ez idő alatt a nyertes ajánlattevő a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A szerződést biztosító mellékkötelezettségek részletes szabályait az ajánlattételi dokumentáció szerződéstervezet fejezete tartalmazza.

11 Az ajánlatkérő pénzügyi ellenszolgáltatásainak feltételei, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozás:

A teljesítés igazolására a Kbt. 135. § (1)-(2) bekezdésének a rendelkezései az irányadóak.

Az ellenszolgáltatás a nyertes ajánlattevő általi teljesítést és az Ajánlatkérő által ennek elismeréseként kiállított teljesítésigazolás kézhezvételét követően kiállított számla ellenében átutalással, forintban kerül kiegyenlítésre a Kbt. 135. § (3) bekezdése szerint, a Ptk. 6:130. §

(3) bekezdése szerinti határidőben.

Ajánlattevők kötelesek figyelembe venni az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 142. § rendelkezéseit.

A kifizetés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint a 322/2015. (X.

30.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően történik. A Szerződés egyösszegű (átalányáras) típusú.

A kifizetés során a Kbt. 135. § (3), (5) és (6) bekezdései irányadóak, a Ptk. 6:130. § (3)

bekezdése, valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30. §-a irányadóak.

Amennyiben a nyertes ajánlattevő a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, úgy a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1)-(3) és a 32/B (1)-(2) bekezdésében foglalt szabályok szerint történik a szerződésben foglalt ellenérték kifizetése.

A nyertes ajánlattevő a Kbt. 135.§ (7) bekezdése szerint kérheti előleg kifizetését a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 20%-ának megfelelő összegben a 322/2015. (X.

30.)Korm. rendelet 30.§ (1) bekezdésében meghatározott időn belül. Az előleg a részszámlákban arányosan kerül elszámolásra.

Az ellenérték megfizetésére az ajánlatkérő által aláírt teljesítésigazolás alapján az ajánlattevő(k) részéről benyújtott számla alapján kerül sor.

A szerződéskötés valutaneme forint (HUF).

Ajánlatkérő 3 darab részszámla, illetve 1 darab végszámla kiállítására ad lehetőséget, a készültségi szint 25%; 50%; 75% és 100%- ának elérésekor.

A pénzügyi ellenszolgáltatás részletes szabályait az ajánlattételi dokumentáció részét képező szerződéstervezet tartalmazza.

12 Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú ajánlatot:

Ajánlattevő nem tehet többváltozatú ajánlatot.

13 Xxxxx meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére

tehet-e ajánlatot:

Ajánlatkérő megvizsgálta, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó egyéb körülmények lehetővé teszik-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ajánlatkérő ennek alapján a tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában nem teszi lehetővé részajánlatok tételét.

Ajánlatkérő a Kbt. 50. § (2) bekezdés k) pontja szerint tájékoztatja a gazdasági szereplőket, hogy a gazdasági észszerűség és a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elve indokolja ajánlatkérő döntését, tekintettel arra, hogy a közbeszerzés tárgyaként meghatározott építési beruházás egyes részfolyamatai szorosan kapcsolódnak egymáshoz – egyazon épületen valósulnak meg –, így munkaszervezési szempontból az építési beruházás részegységekre bontása aránytalan többletköltséget eredményezhet, illetve a kivitelezés időbeli elhúzódásához vezethet.

Az építési beruházás munkaszervezése és határidőre történő megvalósítása egy ajánlattevő esetében tehát hatékonyabban megoldható.

14 Az ajánlatok elbírálásának szempontja:

Ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárás esetében a benyújtott ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontjában rögzítetteknek megfelelően a legjobb ár-érték elve alapján értékeli az alábbiak szerint:

Értékelési szempont	Súlyszám
1. Ajánlati ár (nettó forint)	50
2. A szerződés teljesítésében résztvevő szakemberek szakmai többlettapasztalatának bemutatása (Szakmai ajánlat)	30
3. Jótállás(hónapban megadva)	20

Ha több ajánlatnak azonos a fentiek szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül a legkedvezőbbnek, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú értékelési szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott. Az ajánlatkérő jogosult, de nem köteles közjegyző jelenlétében sorsolást tartani, ha a legkedvezőbb ajánlat e módszerrel sem határozható meg.

A legjobb ár-érték elve értékelési szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-10

Pontszámok kiszámításának módja:

Az 1. értékelési részszempont [ajánlati ár (nettó Ft)- súlyszám: 50] esetében a Közbeszerzési Hatóság útmutatója szerinti fordított arányosítás módszere.

Fordított arányosítás esetén az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (10 pont) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva fordítottan arányosan számolja ki a pontszámokat.

Az 1. értékelési részszempont esetén alkalmazott fordított arányosítás képlete: P = (Alegjobb / Avizsgált) x (Pmax – Pmin) + Pmin

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma

Pmax: a pontskála felső határa 10

Pmin: a pontskála alsó határa 1

Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legalacsonyabb érték)

Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Amennyiben a részszempontra valamennyi ajánlattevő azonos ajánlatot ad, abban az esetben valamennyi a részszempontra vonatkozó ajánlat maximális pontszámot kap.

A 2. értékelési részszempont (A szerződés teljesítésében résztvevő szakemberek többletszakmai tapasztalatának bemutatása - súlyszám: 30) esetében a Közbeszerzési Hatóság útmutatója szerinti pontozás módszere:

A szakemberek bemutatása tekintetében a pontkiosztás az alábbiak szerint történik.

1. Az alábbi szakember bemutatása esetén ajánlattevő a minimális (1 pont) pontszámot kapja.

Ajánlattevőnek rendelkeznie kell az alábbi szakemberrel:

• az alkalmassági minimumkövetelmények körében bemutatott legalább 1 fő szakember (aki rendelkezik a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerint MV-É (vagy azzal egyenértékű) érvényes felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges felsőfokú végzettséggel és képzettséggel) további legalább 12 hónap szakmai tapasztalattal épület építése és/ vagy felújítása tekintetében (többletszakmai tapasztalat).

2. Az alábbi szakember bemutatása esetén ajánlattevő az 5 pont pontszámot kapja

(opcionális):

• Az 1. pontban megjelölt szakember rendelkezik legalább 24 hónap szakmai tapasztalattal épület építése és/vagy felújítása tekintetében (tehát összesen kell 24 hónap szakmai tapasztalattal rendelkeznie e szakembernek).

3. Amennyiben az 1. pontban bemutatott szakember 36 hónapot meghaladó szakmai tapasztalattal rendelkezik, ajánlattevő az adott szemponthoz tartozó maximális (10 pont) pontszámot kapja.

A 2. értékelési szempont bemutatása az alábbiak szerint történjen:

• a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek megnevezése, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetése ajánlattevő által cégszerűen aláírt nyilatkozat formájában szükséges csatolni.

Amennyiben ajánlattevő nem mutat be legalább 1 fő MV-É (vagy azzal egyenértékű) érvényes felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert, aki rendelkezik legalább 12 hónap szakmai tapasztalattal épületépítése és/vagy felújítása tekintetében, úgy ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége állapítható meg a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján.

Amennyiben ajánlattevő több szakembert kíván bemutatni, Ajánlatkérő az ajánlatban elsőként bemutatott szakember esetében végzi el az értékelést, és végzi el a pontkiosztást. Több szakember bemutatása többletpontot nem jelent, a minimális elvárás az 1 fő szakember bemutatása.

Amennyiben ajánlattevő értékelés tekintetében más szakembert nevez, mint akit alkalmasság körében bemutatott, az értékelés tekintetében bemutatott szakembernek mind az alkalmassági minimumkövetelményt, mind az értékelési előírást teljesítenie kell.

A 3. értékelési részszempont ((Jótállás vállalt időtartama (hónap)- súlyszám: 20)

esetében a Közbeszerzési Hatóság útmutatója szerinti egyenes arányosítás módszere: P = (Avizsgált / Alegjobb) x (Pmax – Pmin) + Pmin

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma

Pmax: a pontskála felső határa 10

Pmin: a pontskála alsó határa 1

Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legalacsonyabb érték)

Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Amennyiben a részszempontra valamennyi ajánlattevő azonos ajánlatot ad, abban az esetben valamennyi a részszempontra vonatkozó ajánlat maximális pontszámot kap.

A Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján a jótállás időtartam minimális mértéke 24 hónap.

A minimális mértéket el nem érő megajánlás az ajánlat érvénytelenségét eredményezi a Kbt.

73. § (1) bekezdés e) pontja alapján!

Ajánlatkérő rögzíti, hogy a jótállás vonatkozásában a minimális 24 hónapon felül megajánlott 24 hónapos időtartam esetén a ponthatár felső határával azonos (10 pont) számú pontot ad az értékelés során.

Az ajánlatok összpontszámának kiszámítása:

A súlyozás előtti pontszámot – ha szükséges – az ajánlatkérő 2 (két) tizedesjegyre kerekíti. A súlyozott pontszámot – ha szükséges – az ajánlatkérő szintén 2 (két) tizedesjegyre kerekíti.

Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során az egyes részszempontok tartalmi elemére adott értékelési pontszámot megszorozza az adott részszemponthoz rendelt súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja; az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

15 Kiegészítő tájékoztatás kérése:

Az ajánlattevő az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban meghatározottakkal kapcsolatban az ajánlattételi határidőt megelőzően írásban kiegészítő információkért fordulhat - kizárólag elektronikus úton az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (továbbiakban: EKR) keresztül - az eljáróhoz, aki a kért információt a Kbt. 114. § (6) bekezdése alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben írásban az EKR rendszeren keresztül megadja, valamennyi ajánlattevő egyidejűleg. Az írásbeli tájékoztatás a Kbt. 56. § (3) bekezdésében maghatározott ésszerű határidő betartása (ésszerű határidőnek tekinti ajánlatkérő a 3 munkanapot) mellett oly módon kérhető, hogy a kérdéseknek a határidő lejártának napján az EKR-ben feltöltésre kerül – figyelemmel a 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésére.

Ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemben foglalt kérdéseit szerkeszthető fájl formátumban (pl.: .doc) is kérjük felcsatolni!

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az EKR működésével és használatával kapcsolatos kérdések nem minősülnek, a Kbt. 56. § szerinti - közbeszerzési dokumentumainak tartalmával kapcsolatos - kiegészítő tájékoztatás kérésnek, így azokra Ajánlatkérő nem válaszol. Az EKR működésével és használatával kapcsolatos információk elérhetőek a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxx és a xxxxx://xxxxxx.xx oldalon.

16 A kizáró okok:

Az előírások teljesítésének igazolásához szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:

Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akivel szemben a Kbt. 62. § (1) bekezdésében rögzített kizáró okok bármelyike fennáll, vagy az adott eljárás során következett be (Kbt.

74. § (1) bek b) pont.

Ajánlattevőknek a Kbt. 114. § (1) bekezdésében és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17.

§-ban foglaltak alapján szükséges a kizáró okok fenn nem állásáról nyilatkoznia.

Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet17. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát- – EKR űrlap formájában – a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb)és kc) pontja tekintetében.

Amennyiben Ajánlattevő a fenti nyilatkozatait, vagy - korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált - egységes európai közbeszerzési dokumentumot -, jelen felhívás 1.) pontjában megadott szervezet részére egy korábbi közbeszerzési eljárása kapcsán az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott, feltéve, hogy az abban foglalt információk továbbra is megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az Ajánlatkérő által a kizáró okok tekintetében megkövetelt információkat, úgy elegendő Xxxxxxxxxxxxxx nyilatkoznia arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során.

Az ajánlattevő, az alvállalkozója és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában a Kbt. 67. § (4) bekezdése– EKR űrlap formájában – és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot köteles benyújtani a Kbt. 62.§ (1) bekezdésében foglalt kizáró okok hiányáról.

17 Az alkalmassági követelmények és a Kbt. 65. § (2) bekezdésében foglaltak:

17.1. Pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmények

Ajánlatkérő Kbt. 115. § (2) bekezdésben foglalt lehetőséggel élve nem kíván pénzügyi- gazdasági alkalmassági követelményeket rögzíteni.

17.2. Műszaki és szakmai alkalmassági követelmények

M/1. A Kbt. 65. § (1) bek. b) xxxxxx és a Kormányrendelet. 21. § (2) bek. b) pontja alapján azoknak a szakembereknek a megnevezésével, végzettségük, és képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével - az adott szakemberrel igazolni kívánt alkalmassági minimumkövetelmény betűjelének megjelölésével - akiket be kíván vonni a teljesítésbe.

Az iskolai végzettség az iskolai oklevél egyszerű másolatban történő benyújtásával, a szakmai gyakorlat az önéletrajz saját kezűleg aláírt példányának benyújtásával igazolandó.

A szakembereknek nyilatkozniuk szükséges a tekintetben, hogy a szerződés teljesítése során rendelkezésre fognak állni.

Az alkalmasság igazolása tekintetében irányadók a Kbt. 65. § (6)-(11) bekezdései, a Kbt. 67.

§ (3) bekezdése.

Továbbá a 321/2015. (X.30.) Korm. rend. 22 § (5) bek., valamint a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rend. 12. § (2) bek

M/0.Xx ajánlattevő alkalmatlan, amennyiben nem rendelkezik legalább 1 fő szakemberrel, aki rendelkezik a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerint MV-É (vagy azzal egyenértékű) érvényes felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges felsőfokú végzettséggel és képzettséggel.

18 Hiánypótlási lehetőség:

Ajánlatkérő az eljárás során a Kbt. 71. § alapján az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlás, valamint az ajánlatokban nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében a felvilágosítás-kérés lehetőségét, azzal, hogy fenntartja annak a lehetőségét, hogy az újonnan bemutatott gazdasági szereplők tekintetében további hiánypótlást, felvilágosítás kérést nem bocsát ki az EKR rendszeren keresztül.

Amennyiben az ajánlat részeként csatolt bármely dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és ezáltal az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, Ajánlatkérő úgy tekinti, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és hiánypótlási felhívást bocsát ki.

19 Ajánlattételi határidő:

Az ajánlattételi felhívásban rögzítettek szerint.

Az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan

a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy

b) – anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna – üzemzavar folytán az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.

Ebben az esetben az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt - legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nappal - meghosszabbítja az EKR működésének helyreállítását követően.

Az EKR működésének helyreállításáról az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé.

20 Az ajánlat benyújtása, bontási eljárás

Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie, a beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont.

Az ajánlatkérő az ajánlatot akkor tekinti határidőre benyújtottnak, ha az a 19. pontban megjelölt határidőre beérkezett. A 19. pontban rögzített időpontot követően késve beérkező ajánlatok érvénytelenek.

Az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan

a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [22. § (2) bekezdés] az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy

b) - anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna - üzemzavar folytán [22. § (2) bekezdés] az ajánlattételi vagy részvételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.

Az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a fenti esetben is köteles az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé.

Az a) pontja szerinti esetben a határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével - legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladásától számított négy nap álljon rendelkezésre az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtására.

Amennyiben az ajánlattételi határidő módosítása szükséges, de az EKR üzemzavara [22. § (2) bekezdés] miatt módosító hirdetmény feladása vagy értesítés megküldése nem lehetséges a Kbt. 55. § (2)-(3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az ajánlattételi határidő lejárta után is feladhatja, illetve a hirdetménnyel közzé nem tett felhívás esetén a módosításról szóló értesítést a Kbt. szerinti határidőn túl is kiküldheti, az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon, erre a körülményre azonban a módosító hirdetményben utalni kell.

A közbeszerzési dokumentumok módosításról az Ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőt az EKR rendelet 10. § (5) bekezdése szerint. A módosításra egyebekben a Kbt., továbbá az EKR rendelet 16. § (3) bekezdése is megfelelően irányadó

Ajánlattevőnek az ajánlatát a Közbeszerzési Dokumentumokban foglaltakra figyelemmel kell benyújtania, az űrlapok kitöltésévelés az egyéb jelen Útmutatóban található nyilatkozatok megtételével – azok szkennelt, másolati példányainak benyújtásával.

Az ajánlatok benyújtásának helye: xxxxx://xxx.xxx.xx

Az ajánlatot elektronikusan, 1 példányban kell benyújtani a jelen felhívásban megadott EKR címre az ajánlattételi határidő lejártáig.

Az ajánlat formai követelményeire az alábbi előírásokat kell alkalmazni:

- Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Ajánlatkérő a számozást kis mértékben kiegészítheti, ha az ajánlatban történő hivatkozáshoz az szükséges;

- Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak;

- Az ajánlatban lévő minden dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.

- Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.

- Az ajánlat nem tartalmazhat betoldásokat, törléseket és átírásokat, az Ajánlattevő által elkövetett hibák szükséges korrekcióinak kivételével, amely esetben ezen korrekciókat az ajánlatot aláíró személynek, vagy személyeknek kézjegyükkel kell ellátni és úgy benyújtani az EKR-en keresztül.

- Az ajánlatban benyújtott dokumentumokat a Kbt. 47. § (2) bekezdése alapján egyszerű másolatban is be lehet nyújtani. Ajánlatkérő a Kbt. 47. § (2) bekezdés alapján az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat) kapcsán előírja, hogy annak benyújtása esetén a benyújtott nyilatkozat elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.

A bontási eljárásra a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. §-ának (2)-(5) bek., illetve a Kbt. 68.

§ (1)-(4) és (6) bek.ben foglaltak irányadóak. Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie, a beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont. Az ajánlat felbontására az EKR-ben kerül sor az ajánlattételi határidő lejártát követő két órával később. A Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan – azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek – az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.

21 Az ajánlati kötöttség minimális időtartama

Ajánlattételi határidő lejártától számított 60 nap.

Ajánlatkérő az ajánlati kötöttséggel kapcsolatosan külön felhívja a figyelmet a Kbt. 131. §

(5) bekezdésére.

22 Az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napja és a szerződéskötés tervezett időpontja:

Az eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napja: a Kbt. 79. § (1) - (2) bekezdésében meghatározottak szerint, a Kbt. 70.§ (1)-(2) bekezdése alapján az ajánlati kötöttség lejártáig.

A szerződéskötés tervezett időpontja: az összegezés megküldésétől számított 6. napon; amennyiben ez a nap nem munkanapra esik, úgy ezt a napot követő (első) munkanapon.

23 A dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módja, határideje, beszerzési helye és pénzügyi feltételei:

Ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációt közvetlenül, az ajánlattételi felhívással együtt, térítésmentesen, teljes terjedelmében bocsájtja az ajánlattevők rendelkezésre az EKR rendszeren keresztül xxxxx://xxx.xxx.xx honlapon.

24 Amennyiben a szerződés EU alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos, úgy annak megjelölése:

A projekt elnevezése: A Gébárti Kézművesek Háza regionális célú népi kézműves alkotóházzá fejlesztése

A projekt azonosítószáma: EFOP-4.1.7-16-2017-00031

25 Egyéb információk:

1. Ajánlattevőnek a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján meg kell jelölnie

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,

b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat. (A nemleges tartalmú nyilatkozatot is csatolni kell!)

2. Ajánlattevőnek a Kbt. 73. § (5) bekezdése alapján ajánlatkérő a dokumentációban ad tájékoztatást azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevéről és címéről (elérhetőség), amelyektől az ajánlattevő a megfelelő környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezésekre vonatkozó tájékoztatást kaphat.

3. Ajánlattevőnek ajánlatában csatolni kell nyilatkozatát a Kbt. 66.§ (4) bekezdése tekintetében.

4. A Kbt. 66. § (5) bekezdése alapján az ajánlatban – EKR űrlap formájában – felolvasólapot kell elhelyezni, amely feltünteti a Kbt. 68. § (4) bekezdése szerinti összes adatot.

5. Az ajánlatot elektronikusan kell benyújtani a jelen felhívásban megadott EKR címre az ajánlattételi határidő lejártáig.

6. Az ajánlatban benyújtott igazolásokat a Kbt. 47. § (2) bekezdése alapján egyszerű elektronikus másolatban is be lehet nyújtani. Amennyiben a felhívás alapján valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgáló irat, igazolás, vagy nyilatkozatot szükséges becsatolni (pl: garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat, úgy azt elektronikus okiratként kell becsatolni az ajánlatban.

7. Amennyiben bármely, az ajánlathoz csatolt okirat, igazolás, nyilatkozat, stb. nem magyar nyelven kerül kiállításra, úgy azt az ajánlattevő magyar nyelvű fordításban is köteles becsatolni. A Kbt. 47. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel.

8. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni.

9. Az ajánlatban lévő, minden – az ajánlattevő vagy alvállalkozó, vagy kapacitást (erőforrást) nyújtó szervezet által készített – nyilatkozatot a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó

szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak. Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.

10. Az ajánlatnak tartalmaznia kell – EKR űrlap formájában - ajánlattevő Kbt. 66. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifejezett nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

11. A nyertes ajánlattevő az építési beruházásokkal kapcsolatos 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a alapján köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – összkockázatú kombinált építési és szerelési (dologi- és felelősség) biztosítási szerződést kötni vagy meglévő összkockázatú kombinált építési és szerelési (dologi- és felelősség) biztosítását kiterjeszteni legalább 20.000.000 -Ft/év és 5.000.000. -Ft/káresemény mértékre és építési tevékenységgel okozott károkra kiterjedően.

12. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevő figyelmét, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket.

13. Ajánlatkérő felhívja ajánlattevő figyelmét, hogy az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) nélkül számított ellenszolgáltatás tíz-tíz százalékát elérő biztosítékot köthet ki.

14. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

- Ajánlattevőnek folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást is, amennyiben ilyen eljárás nincs folyamatban, az arról szóló nyilatkozatot; (EKR elektronikus űrlapként)

- az ajánlatot aláíró valamennyi személy érvényes aláírási címpéldánya, vagy a 2006. évi

V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírási-mintája;

- a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazást.

15. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a felhívásban külön ki nem emelt, azonban a Kbt. által előírt egyéb nyilatkozatokat, igazolásokat és más dokumentumokat, figyelemmel a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletre.

16. A Kbt. 35. § (8) bekezdésének megfelelően Ajánlatkérő nem teszi lehetővé a nyertes ajánlattevő(k) általi projekttársaság (azaz külön gazdálkodó szervezet) létrehozását a szerződés teljesítése érdekében.

17. A jelen ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban nem szabályozott kérdésekben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, valamint 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet az irányadóak.

18. Ajánlatkérő jelen eljárásban nem ír elő ajánlati biztosítékot.

19. Az ajánlattétel során a különböző devizák forintra történő átszámításánál az ajánlattevőnek a referenciák tekintetében a teljesítés napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmaznia. Az ajánlatban szereplő, nem magyar forintban (HUF) megadott összegek tekintetében az átszámítást tartalmazó iratot közvetlenül a kérdéses dokumentum mögé kell csatolni. A bármely okirat, igazolás, nyilatkozat, stb. vonatkozásában csak az alkalmasság megállapításához szükséges sorok (adatok, információk) vonatkozásában szükséges az átszámítást tartalmazó iratot becsatolni.

20. Ajánlatkérő nem alkalmazza a Kbt. 114. § (11) bekezdését.

21. A meghatározott gyártmányú, típusú, vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra való hivatkozás esetén a hivatkozás mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést is érteni kell.

22. Jelen eljárásban ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéseket, így amennyiben az ajánlattételi határidő lejártáig nem kerül benyújtásra legalább két darab ajánlat, az az eljárás eredménytelenségét az nem vonja maga után.

26 Az ajánlat költségei

26.1 Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie. Az ajánlattevőnek nincs joga semmilyen, a dokumentációban kifejezetten megadott jogcímen kívül egyéb – így különösen anyagi – igény érvényesítésére. A közbeszerzési eljárás eredményes, vagy eredménytelen befejezésétől függetlenül az ajánlatkérővel és az eljáróval szemben ezen költségekkel kapcsolatban semmilyen követelésnek nincs helye.

26.2 Az ajánlatkérő kifejezetten nyilatkozik, hogy az ajánlatok elkészítésével kapcsolatosan sem a nyertes ajánlattevőnek, sem más ajánlattevőknek semmiféle – esetleges jövőbeni – térítésre nem kötelezhető.

26.3 Az ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat nem szolgáltatja vissza sem egészben, sem részeiben, azokat nem bontja meg, az iratokat a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint kezeli.

27 Az ajánlatok kidolgozásának feltételei

27.1 Az ajánlattevőknek az eljárás során egy írásos ajánlatot kell elkészíteniük a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 115. § (1) bekezdése szerinti nemzeti hirdetmény közzététele közbeszerzési eljárásra vonatkozó előírásaival valamint 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelettel összhangban.

27.2 Az ajánlattevőnek nyertesként történő kihirdetése esetén nincs lehetősége ajánlata, vagy a jelen dokumentáció bármely – akárcsak rész – kérdésének megváltoztatására

28 Az ajánlat visszavonása, ajánlati kötöttség

28.1 Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáig vonhatja vissza és módosíthatja a Kbt. 55. § (7) bekezdése szerint azzal, a korábban benyújtott ajánlatát az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia.

28.2 Az ajánlati kötöttség időtartama: Az ajánlattételi határidő lejártától számított 60 nap.

Felhívjuk az ajánlattevő figyelmét arra, hogy megajánlásaikat a 60 napos ajánlati kötöttség és az ezzel kapcsolatos Kbt-ben rögzített előírásokra tekintettel tegyék meg.

29 A dokumentáció fejezeteiben megfogalmazottak érvényesülése, részletes szerződéses feltételek

Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a szerződés az ajánlattételi felhívás, az ajánlattételi dokumentáció és a nyertesként kihirdetett ajánlat feltételei szerint, az ezekben megfogalmazott tartalommal jön létre.

30 Ajánlatok értékelése

Az ajánlati ár kialakítása során a kiadott dokumentáció műszaki tartalmának ismerete mellett az alábbiakat is figyelembe kell venni.

Az ajánlatkérő csak szerződésszerű teljesítést fogad el.

31 Árképzés

Az ajánlatban szereplő áraknak fix árnak kell lennie, vagyis az ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot.

A nettó árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. különböző díjak és illetékek.

Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a teljesítés időtartama alatti árváltozásból eredő kockázatot és hasznot is.

Az ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés pénzneme is csak ez lehet.

Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek.

Az ajánlat csak banki átutalásos fizetési módot tartalmazhat, minden egyéb fizetési mód elfogadhatatlan az ajánlatkérő számára.

Az ajánlatok kidolgozásakor vegyék figyelembe, hogy az ajánlati árnak teljes körűnek kell lennie, vagyis magába kell foglalni minden ajánlattevői kifizetési igényt.

32 Közös ajánlattétel:

Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot (közös ajánlattétel). Közös ajánlattétel esetén elegendő, ha az ajánlattevők egyike éri el, veszi át a Dokumentációt. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg.

Ha egy ajánlattevő ajánlatát egyedüli ajánlattevőként nyújtja be, az ajánlat benyújtását követően közös ajánlattételre már nem kerülhet sor. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a közös ajánlattételben résztvevő ajánlattevők köre és személye a közös ajánlat benyújtását követően nem módosítható. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. Közös ajánlattétel esetén csatolni kell a közös ajánlattevők által cégszerűen aláírt közös Ajánlattevői megállapodást, amely tartalmazza az alábbiakat:

- a közös Ajánlatevők nevét

- azon ajánlattevőt, aki a közös Ajánlattevőket az eljárás során kizárólagosan képviseli, illetőleg a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet;

- az ajánlat aláírása módjának ismertetését;

- a szerződéses árból való részesedésük mértékét valamint külön-külön a közös ajánlattevők azon bankszámlaszámait, ahova az elismert teljesítést követően a kifizetés megtörténhet;

- valamennyi közös Ajánlattevői tag nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséhez szükséges munkák megvalósításáért;

- az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltételtől;

- közös ajánlattevők megállapodásának ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat;

Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét a Kbt. 115. § (4) bekezdésére, mely szerint az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot, nincs azonban akadálya annak, hogy valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő olyan gazdasági szereplővel tegyen közös ajánlatot, amelynek ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.

A Kbt. 36. § (1) bekezdése szerint: „Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében –

a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,

b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,

c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő, illetve más részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. §

(7) bekezdés].”

33 Szakmai ajánlat:

A Dokumentáció ”14. Az ajánlatok elbírálásának szempontja” 2. értékelési részszempontban foglaltak szerint (A szerződés teljesítésében résztvevő szakemberek szakmai tapasztalatának bemutatása).

34 Üzleti titok körének meghatározása

A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, felvilágosításban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, az EKR-ben erre szolgáló funkció alkalmazásával üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

Üzleti titok: a Ptk. 2:47. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott fogalom.

A Kbt. 44. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő az ajánlatában elkülönített módon elhelyezett üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy amennyiben nem elkülönített módon kerülnek benyújtásra az üzleti titkot tartalmazó iratok, azokat az ajánlatkérőnek nincs módjában üzleti titokként kezelni.

A Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdése szerinti adatok nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő nem

tilthatja meg.

IV. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Az adózásra, a környezetvédelemre, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről ajánlattevő tájékoztatást kaphat az alábbi címeken:

ÁNTSZ: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0., levélcím: 1437 Budapest, Pf. 839. tel.: 00-0-000-0000, fax: 00-0-000-0000, zöld szám: 00-00-000-000, a regionális és kistérségi intézetek elérhetősége a xxx.xxxxx.xx internet-címen található

MBFH: 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. tel.: 00-0-000-0000, fax: 00-0-000-0000, zöld szám: 00-00-000-000, a területileg illetékes bányakapitányságok elérhetősége a xxx.xxxx.xx internet-címen található

NAV: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2. tel.: 00-0-000-0000, fax: 00-0-000-0000, kék szám: 00- 00-00-00-00, a területileg illetékes regionális igazgatóságok elérhetősége a xxx.xxx.xxx.xx internet-címen található

OKTVF: 1016 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 00/a. tel.: 00-0-000-0000, fax: 00-0-000-0000, a területileg illetékes felügyelőségek elérhetősége a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx internet- címen található

NMH: 1024 Budapest. Margit krt. 85., levélcím: 1399 Bp. 62. Pf. 639, tel: 00-0-000-0000, fax: 00-0-000-0000, zöld szám: 00-00-000-000, a területi kirendeltségek elérhetősége a xxx.xxxx.xxx.xx internet-címen található

A Kbt. 73. § (5) bekezdése alapján ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.

V. MELLÉKLETEK, NYILATKOZATMINTÁK

AZ AJÁNLAT RÉSZEI (KÖTELEZŐEN BEADANDÓ IGAZOLÁSOK, NYILATKOZATOK JEGYZÉKE)

		Oldalszám
1.	Felolvasólap - (EKR elektronikus űrlapként)
2.	Ajánlattételi nyilatkozat a Kbt. 66. § (2) bekezdése alapján - (EKR elektronikus űrlapként)
3.	Tartalomjegyzék (Oldalszámokkal ellátva)
	Igazolások, dokumentumok
4.	Közös ajánlattétel esetén közös ajánlattevők jelen közbeszerzési eljárásra tekintettel aláírt hatályos (konzorciális) szerződése (opcionális)
5.	Ajánlattevő nyilatkozata a kizáró okok tekintetében (nyilatkozat; EKR elektronikus űrlap)
6.	A Kbt. 67. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat - (EKR elektronikus űrlapként)
7.	Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdésének kb) éskc) pontja tekintetében- (EKR elektronikus űrlapként)
8.	Nyilatkozat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján
9.	Az ajánlatot aláíró valamennyi személy érvényes aláírási címpéldánya, vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírási-mintája
10.	A cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállaló(k) esetében a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazás
	Egyéb igazolások, dokumentumok
11.	Nyilatkozat változásbejegyzési eljárásról - (EKR elektronikus űrlapként)
12.	A szerződés teljesítésében résztvevő szakemberek szakmai tapasztalatának bemutatása (nyilatkozat és szakember saját kezűleg aláírt önéletrajza)- Szakmai ajánlat
13.	Árazott költségvetés

Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 57.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a dokumentációban megadott nyilatkozatminták ajánlott minták, melyek eljárási segédletet képeznek.

Ajánlattevők ennek megfelelően nem kötelesek a dokumentáció mellékletét képező nyilatkozat és igazolás minták felhasználására.

A nyilatkozatok illetve igazolások megfelelő tartalmú megadása ajánlattevő felelőssége.

Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni. Amennyiben az adott dokumentumra elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre, a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata is benyújtható.

Ajánlattevőnek a Kbt.-ben, a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelmények maradéktalan figyelembevételével és az EKR-ben megjelenített (űrlapok) és az Útmutatóban előírt és az EKR-ben közzétett nyilatkozatok, illetve egyéb szükséges okiratok, dokumentumok (a továbbiakban együttesen: mellékletek) becsatolásával kell ajánlatát benyújtania.

1. számú melléklet

FELOLVASÓLAP

EKR-ben kitöltendő!

a

Vállalkozási szerződés az „EFOP-4.1.7-16-2017-00031 iktató számú, a Gébárti Kézművesek Háza regionális célú népi kézműves alkotóházzá fejlesztése” tárgyú

beruházás kivitelezésére

tárgyú közbeszerzési eljárás vonatkozásában

Xxxxxxxxxxx neve1: ..........................................................................................................

Xxxxxxxxxxx székhelye: ..........................................................................................................

Képviselő személy neve: ..........................................................................................................

Xxxxxxxxxxx telefonszáma: ..........................................................................................................

Xxxxxxxxxxx faxszáma: ..........................................................................................................

Xxxxxxxxxxx e-mail címe: ..........................................................................................................

Ajánlattevő a szerződés teljesítését az alábbi szerint vállalja:

1. Ajánlati összár (nettó Ft)

……….Ft + Áfa

2. Ajánlattevő többlet szakmai tapasztalatának bemutatása (hónapban megadva)

….hónap

3. Jótállás vállalt időtartama (hónap)

……. hónap

Kelt: Hely, év/hónap/nap

………………………………

cégszerű aláírás

1Közös Ajánlattevők esetén valamennyi, a konzorciumban részt vevő Ajánlattevő nevének és székhelyének feltüntetése szükséges a konzorcium neve mellett.

2. számú melléklet

A Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat2

a

Vállalkozási szerződés az „EFOP-4.1.7-16-2017-00031 iktató számú, a Gébárti Kézművesek Háza regionális célú népi kézműves alkotóházzá fejlesztése” tárgyú

beruházás kivitelezésére

tárgyú közbeszerzési eljárás vonatkozásában

Alulírott …………………….., mint a ………………… ajánlattevő (székhely: )

……………. (képviseleti jogkör/titulus megnevezése) az ajánlattételi felhívásban és a kapcsolódó dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás, kikötés és műszaki leírás gondos áttekintése után

a z a l á b b i n y i l a t k o z a t o t t e s s z ü k :

1. Nyilatkozunk a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 66. § (6) bekezdés a) pontja alapján, hogy a közbeszerzés tárgyának az alábbiakban meghatározott részeivel összefüggésben alvállalkozóval szerződést kötünk:

A közbeszerzés azon része(i)3, amellyel összefüggésben alvállalkozóval szerződést kötünk

2. Nyilatkozunk a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 66. § (6) bekezdés b) pontja alapján, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlat benyújtásakor már ismert alábbi alvállalkozó(ka)t kívánjuk igénybe venni, feltüntetve az alvállalkozó(k) mellett a közbeszerzés tárgyának azon részét is, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozó közreműködik:

Az igénybe venni kívánt alvállalkozó	A közbeszerzés azon része, amellyel összefüggésben alvállalkozóval szerződést kötünk

Kelt: Hely, év/hónap/nap

………………………………

cégszerű aláírás

2Közös ajánlattétel esetén ezt a nyilatkozatot valamennyi ajánlattevő saját maga tekintetében köteles aláírni.

3Munkanemek/feladatok

3. számú melléklet

A KBT. 65. § (7) BEKEZDÉSE SZERINTI NYILATKOZAT

a

Vállalkozási szerződés az „EFOP-4.1.7-16-2017-00031 iktató számú, a Gébárti Kézművesek Háza regionális célú népi kézműves alkotóházzá fejlesztése” tárgyú

beruházás kivitelezésére

tárgyú közbeszerzési eljárás vonatkozásában

Alulírott …………………….., mint a ………………… ajánlattevő (székhely: )

a z a l á b b i n y i l a t k o z a t o t t e s s z ü k :

Nyilatkozunk a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 65. § (7) bekezdése alapján, hogy a szerződés teljesítéséhez az alábbi kapacitást nyújtó szervezeteket kívánjuk igénybe venni:

Kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet	Az alkalmassági követelmény, amelynek igazolásához a kapacitást nyújtó szervezet erőforrására támaszkodik (ajánlattételi felhívás vonatkozó pontja)

Kelt: Hely, év/hónap/nap

………………………………

cégszerű aláírás

4. számú melléklet

SZAKMAI AJÁNLAT

A szerződés teljesítésében résztvevő szakemberek szakmai tapasztalatának bemutatása

Alulírott …………………….., mint a ………………… ajánlattevő (székhely: )

n y i l a t k o z o m a

Vállalkozási szerződés az „EFOP-4.1.7-16-2017-00031 iktató számú, a Gébárti Kézművesek Háza regionális célú népi kézműves alkotóházzá fejlesztése” tárgyú

beruházás kivitelezésére.

tárgyú közbeszerzési eljárás vonatkozásában, hogy

az ajánlattételi felhívás 13. pontjában meghatározott 2. értékelési részszempont

vonatkozásában az alábbi szakembereket kívánjuk bemutatni:

Szakember neve

Szakember végzettsége, jogosultságának ellenőrzésére szolgáltató nyilvántartás

elérhetőségének útvonala

(adott esetben)

Szakmai tapasztalat (hónap)

A vonatkozó iratok az ajánlat alábbi oldalain találhatóak4

Kelt: Hely, év/hónap/nap

………………………………

cégszerű aláírás

4A 2. értékelési szempont bemutatása az alábbiak szerint történjen:

- a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek megnevezése, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetése

cégszerűen aláírt nyilatkozat formájában szükséges csatolni

- az adott szakemberek szakmai tapasztalatának ismertetése a szakemberek saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajzának csatolásával (az önéletrajznak a szakmai tapasztalat idejét legalább naptári év, hónap szerinti időtartamok megjelölésével kell tartalmaznia, illetve a jogosultságának ellenőrzésére szolgáltató nyilvántartás elérhetőségének útvonalát szükséges feltüntetni),

csatolni kell a szakember által saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatát.

5. számú melléklet

Szakmai Önéletrajz

SZEMÉLYES ADATOK
Név:
Születési idő:
Állampolgárság:

ISKOLAI VÉGZETTSÉG, EGYÉB TANULMÁNYOK (Kezdje a legfrissebbel, és úgy haladjon az időben visszafelé!)
Mettől meddig (év)	Intézmény megnevezése / Végzettség

KÉPZETTSÉG ISMERTETÉSE (Kezdje a legfrissebbel, és úgy haladjon az időben visszafelé!)
Mettől meddig (év)	Intézmény megnevezése	Képzettség megnevezése
[év-hónap]- [év- hónap]
[év-hónap]- [év- hónap]

HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL5

Kamarai nyilvántartási

szám, illetve a jogosultság megszerzésének dátuma

Kamara megnevezése, ahol nyilvántartják (elektronikus elérési cím)

5Amennyiben a szakember tekintetében ez követelmény megadható!

MUNKAHELYEK, MUNKAKÖRÖK (Kezdje az aktuálissal, és úgy haladjon az időben visszafelé!)
Mettől meddig (év-hónap)	Xxxxxxxxx megnevezése

TAPASZTALATOK, ISMERTETÉSE (Kezdje az aktuálissal, és úgy haladjon az időben előre!)
sor- szám	A tevékenységgel érintett naptári hónap6	A projekt (beruházás) megnevezése, mely esetében a szakértői feladatokat ellátta	épület építése és/ vagy felújítási szakmai tapasztalat
1.	19… január
2.	19... február
3.	19... március
4.	19... április
5.7	201. ………
Szakmai tapasztalat összesen (naptári hónap)8

EGYÉB

Egyéb képességek:

Szakértelem:

Nyilatkozom, hogy Ajánlattevő nyertessége esetén a szerződés teljesítésében az Ajánlattevő által megjelölt pozícióban részt veszek, valamint a betöltendő pozíciónak megfelelő jogosultsággal a szerződés teljes időtartama alatt rendelkezni fogok, figyelemmel a Kbt. 138. § (4) bekezdésében foglaltakra is.

6 A táblázat egyes sorain a megjelölt év és hónap aktualizálandó az adott szakember szakmai gyakorlattal érintett naptári hónapjainak megfelelően. A táblázat valamennyi egy adott során egy adott hónap szerepeltethető, pl. első sorban 2011. január. Amennyiben a szakember több hónapon keresztül ugyanazon beruházás vagy projekt kapcsán látta el a feladatait, úgy a táblázatban ennek megfelelő számú soron szükséges a megszerzett gyakorlati tapasztalat idejét rögzíteni pl. ha a szakember 5 hónapon keresztül végezte a releváns feladatát egy adott projekten, úgy azt 5 soron szükséges feltüntetni.

7 A táblázat további sorokkal kiegészíthető. A táblázat minden során egy naptári hónap szerepelhet.

8 Megegyezik a sorok számával.

Nyilatkozom továbbá, hogy a szerződés teljesítésének időszakában nincs más olyan kötelezettségem, amely a szerződés teljesítésében való közreműködésemet akadályozná

………………………………

Saját kezű aláírás

0.xx. melléklet

Nyilatkozat

a K b t . 6 2 . § ( 1 ) - ( 2 ) b e k e z d é s e t e k i n t e t é b e n

Alulírott [név] mint a(z) [cégnév, székhely] ajánlattevő cégjegyzésre/kötelezettségvállalásra jogosult képviselője ezennel felelősségem tudatában

n y i l a t k o z o m

Vállalkozási szerződés az „EFOP-4.1.7-16-2017-00031 iktató számú, a Gébárti Kézművesek Háza regionális célú népi kézműves alkotóházzá fejlesztése” tárgyú

beruházás kivitelezésére

elnevezésű közbeszerzési eljárás vonatkozásában, hogy

nem állunk a Kbt. 62.§ (1)- (2) bekezdésben megfogalmazott kizáró okok hatálya alatt.

Kelt:

………………………………. cégszerű aláírás

VI. SZERZŐDÉS TERVEZET

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSTERVEZET

amely létrejött egyrészről a

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata

8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 17-19.

statisztikai számjel: 15734453-8411-321-20

törzsszáma: 734 455

adószáma: 15734453-2-20

számlaszám: 11749008-15432704

képviseletében eljár: Xxxxxxx Xxxxxx polgármester mint Megrendelő, (továbbiakban Megrendelő)

másrészről a(z)

…………………..

székhelye: ,

cégjegyzékszáma: ,

statisztikai száma: ,

adószáma: ,

számlaszáma: ,

képviseli , mint Vállalkozó (továbbiakban: Vállalkozó)

(a továbbiakban együttesen: Felek) között az alábbi feltételekkel:

1. A szerződés tárgya, tartalma

1.1 A Megrendelő, mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. § (1) bekezdésében rögzített feltétel fennállása alapján hirdetmény nélküli nemzeti közbeszerzési eljárást indított a „Vállalkozási szerződés az

„EFOP-4.1.7-16-2017-00031 iktató számú, a Gébárti Kézművesek Háza regionális célú népi kézműves alkotóházzá fejlesztése” tárgyú beruházás kivitelezésére.” tárgyban, amely eljárásban az ajánlattételi felhívás és az ajánlattételi dokumentáció, továbbá az egyéb közbeszerzési dokumentumok ismeretében a Vállalkozó a törvényes feltételeknek megfelelő, érvényes ajánlatot nyújtott be. Az eljárást megindító felhívás szerinti bírálati szempontok alapján a Vállalkozó ajánlata került kiválasztásra, mint a legjobb ár-érték arányt képviselő ajánlat, mindennek megfelelően a Megrendelő, a Vállalkozót hirdette ki az eljárás nyerteseként. A Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján a Megrendelő tehát jelen szerződéssel megrendeli, a Vállalkozó pedig elvállalja a fenti tárgyú építési beruházás, Közbeszerzési dokumentumokban rögzítettek szerinti hibátlan és hiánytalan kivitelezését.

1.2 Vállalkozó feladata az 1.1. pont alapján az alábbiakra terjed ki:

- A 8900 Zalaegerszeg 15470 helyrajzi számon épült Kézművesház bővítése, hagyományos építőanyagokkal, az eredeti szerkezetek meghagyásával, valamint – tekintve, hogy a meglévő épület műszaki állapota jelentősen leromlott – a gázkazán és az elektromos főkapcsoló cseréje.

- A fenti építési feladatokat a közbeszerzési műszaki leírásnak és dokumentációnak, a költségvetésnek, a hatályos jogszabályoknak, a szabványoknak és szakmai szokványoknak, az üzemeltetői utasításoknak megfelelően kell teljesíteni, annak érdekében, hogy a tárgyi munka alapján létrejövő eredmény a célnak megfelelő rendeltetésszerű használatra alkalmas, továbbá a műszaki leírásban meghatározottak szerinti műszaki adatoknak megfelelő legyen.

- Az elkészült létesítmény határidőre, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, teljes körűen, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a vonatkozó magyar előírásoknak, műszaki szabványoknak, mindenkori engedélyeknek valamint a technika mai állásának megfelelően, történő átadása a Megrendelő részére.

- Valamennyi, a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező ajánlattételi felhívásban és dokumentációban, kiegészítő tájékoztatásban foglalt, illetőleg azokból következő vállalkozói feladat teljes körű ellátása, fő és járulékos vállalkozói kötelezettségek teljesítése.

- Jelen szerződés alapjául az 1.1. pont szerinti közbeszerzési eljárás dokumentumai szolgálnak, melyek a szerződés aláírását követően a szerződés részévé válnak, de fizikailag nem képezik annak mellékletét.

- Vállalkozó köteles minden olyan tevékenységet, feladatot ellátni, amely a feladat teljesítéséhez és a megrendelői cél teljesítéséhez szükséges. Ezért Vállalkozó – külön díjigény nélkül – köteles a rendeltetésszerű használathoz szükséges valamennyi – jelen szerződésben nem említett, de a szakmai szokások szerinti kifogástalan teljesítéshez kapcsolódó – tevékenység ellátására.

1.3 A Vállalkozó a munkaterületet és a munkakörülményeket teljes körűen megismerte, azt a feladat szerződésszerű teljesítéséhez, a megalapozott ajánlata megtételéhez szükséges mértékben, eredményfelelőssége tudatában megvizsgálta. Bármilyen mulasztás, amelyet a Vállalkozó követ el amiatt, hogy a közbeszerzési eljárás során, a szerződéskötést megelőzően vagy azt követően nem szerzett kellő információt olyan ügyekről, amelyek befolyásolhatják vállalt tevékenysége ellátását, nem menti fel a Vállalkozót azok alól a kockázatok, kötelezettségek és felelősségek alól, amelyek a vállalkozási szerződés szerint reá hárulnak a munkák megfelelő kivitelezése során.

1.4 Az engedélyes és kiviteli tervek, valamint az építési engedély a közbeszerzési eljárás műszaki leírása keretében átadásra kerültek. A meglévő érvényes engedélyen kívül minden egyéb szükséges engedély beszerzése, a lejárt hatályú szakhatósági és közműkezelői engedélyek módosítása, ill. érvényességének meghosszabbítása, megújítása a Vállalkozó feladata. Vállalkozó feladata a megvalósulási tervdokumentáció elkészítése a hatályos 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján. A Megrendelő a szerződéskötéssel egyidejűleg átadja Vállalkozónak a jogerős építési engedélyt (másolati példányban), melynek átvételét Vállalkozó elismeri.

1.5 A Felek – figyelemmel a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:59 § (2) bekezdésére – a Ptk. 6:245. § (1) bekezdésében meghatározottaktól kifejezetten eltérve a következőkben állapodnak meg: a Vállalkozó kijelenti, hogy a részére átadott költségvetési mennyiségi kiírást megismerte és felülvizsgálta. A költségvetési kiírás ismeretében kijelenti, hogy utólagos mennyiségi, felmérési hibák, hiányosságok és nem megfelelőségek kapcsán pótlólagos díjkövetelést nem támaszt, annak érvényesítéséről a szerződés aláírásával visszavonhatatlanul lemond. A Felek a Ptk. 6:246. § meghatározott zálogjogot kifejezetten kizárják, a Vállalkozót nem illeti meg.

1.6 A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a vállalkozói díj a Vállalkozó szerződéses kötelezettségeihez tartozó összes költséget tartalmazza, amelyek a megrendelt munkák hiánytalan és rendeltetésszerű minőségben való elvégzéséhez szükségesek.

2. Vállalkozói díj:

2.1 A vállalási ár összetevői: Nettó vállalási ár összesen:

………….,- Ft, azaz forint.

Ebből:

• Építési-szerelési munkák nettó vállalási ára:

………….,- Ft, azaz forint.

Fordított ÁFA összege (27 %):

………….,- Ft, azaz forint.

A Felek rögzítik, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142.

§ (l) bekezdésének b) pontja alapján a jelen szerződés tárgyát képező építési-szerelési munkák vonatkozásában – tekintettel arra, hogy a tárgyi munkák ingatlan bővítésére, átalakítására vonatkoznak és az építési hatóság engedélyéhez kötöttek – a fordított adózás szabályai érvényesülnek, tehát az általános forgalmi adó összegét ezen munkák vonatkozásában a Megrendelő fizeti meg közvetlenül az adóhatóság részére.

A Felek egyetértően rögzítik, hogy az általános forgalmi adó (ÁFA) mértéke és annak felszámítási módja a teljesítés időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kerül megállapításra, így amennyiben az általános forgalmi adó (ÁFA) mértéke vagy felszámítási módja jogszabályi változás folytán módosulna, az nem igényli jelen szerződés módosítását, a Vállalkozó e tekintetben is a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles a vállalkozói díjról számláját kiállítani.

2.3 A fent ismertetett vállalási árakra irányadó szabályok:

A számlázásra és a pénzügyi teljesítésre a vállalkozói teljesítés időpontjában hatályos áfa szabályok és áfa % alapján kerülhet sor.

A vállalkozói díj a befejezési határidőre prognosztizált átalányár, mely hiba- és hiánymentes, a rendeltetésszerű használatra alkalmas, kész állapotra vonatkozik.

A fenti vállalkozói díj – egy esetleges késedelmet is ide értve – a szerződés teljes időtartamára fix és változatlan, és nem módosítható az inflációnak megfelelően, illetve nem vonatkozhat rá semmilyen eszkalációs képlet. Az egyértelműség kedvéért a Xxxxx rögzítik, hogy a Vállalkozó a vállalkozói díj meghatározásakor figyelembe vette a szerződés időtartama alatt várható inflációt és inflációs hatásokat.

A vállalkozói díjat a Vállalkozó a feladat és műszaki tartalom, valamint a beszerzési eljárásban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátott műszaki dokumentáció és mellékletei, továbbá az árazatlan költségvetési kiírás, valamint a kivitelezés helyszínének teljes ismeretében határozta meg és az ár megállapítása során figyelemmel volt az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet vonatkozó részeiben foglaltakra.

A Vállalkozó kijelenti, hogy vállalása a tárgyban meghatározott feladatokra teljes körű, és tartalmaz minden olyan munkát, közvetett és közvetlen költséget, amely a tárgyban szereplő feladatok komplett megvalósításához szükséges, függetlenül attól, hogy az jelen szerződésben, illetve a műszaki tervdokumentációban esetleg nem, vagy rövidítetten szerepel, illetve nincs részletezve.

Vállalkozó a fenti vállalkozói díjon felül semmilyen jogcímen többletköltséget nem érvényesíthet.

A kivitelezés tárgyáért fizetett egyösszegű átalányár tartalmazza a szerződés szerint elvégzendő munkák teljes költségét, valamint minden a teljesítéssel összefüggésben felmerülő költséget, kiadást (beleértve adót, vámot, illetéket és egyéb hasonló költségeket is), ennek keretében egyebek mellett magában foglalja a műszaki tartalom előírt minőségben és mennyiségben történő megvalósításához szükséges a költségvetésben külön meg nem jelölt költségeket.

Szerződő Felek megállapodnak, hogy:

a) a Vállalkozó nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpont szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

b) a Vállalkozó a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.

3. A Vállalkozót megillető díjazás kiegyenlítésének szabályai:

3.1. A Xxxxx által aláírt és a műszaki ellenőr által ellenjegyzett teljesítési igazolást a számlázás feltétele és alapja. A teljesítés igazolása oly módon történik, hogy a Felek a megajánlott költségvetés munkanemenkénti főösszesítőjével megegyező struktúrájú teljesítés-igazoló jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben rögzítik a jelen szerződésben foglaltakhoz képest a Vállalkozó teljesítését (műszaki teljesítést), a hozzá tartozó pénzügyi ütemet és a szerződéstől – ideértve az annak mellékleteiben foglaltakat is – való esetleges eltérést. A számla kifizetésének feltétele a műszaki ellenőr teljesítésigazolása, valamint a végszámla esetében szükséges és előírt minőségtanúsítványok és műbizonylatok bemutatása és kiértékelése.

Az adott műszaki-fizetési ütemre (készültségi mérföldkő) vonatkozó, a teljesítés igazolás alapját képező kimutatáshoz a Vállalkozó köteles mellékelni

a) a kimutatásban szereplő valamennyi tétel megfelelőségére, elszámolhatóságára vonatkozó mindazon dokumentumokat, amelyek meglétét a jelen szerződés vagy a vonatkozó jogszabályok előírják;

b) a kimutatásban szereplő valamennyi tétel elvégzésének teljesítését igazoló, illetve a tétel elvégzésével kapcsolatban bármely kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezés teljesülésének igazolásához szükséges dokumentumokat [építési napló oldalak, megfelelőségi igazolások, tanúsítványok (így különösen a jelen szerződés vonatkozó pontjaiban meghatározott tanúsítványok, mérési jegyzőkönyvek, műbizonylatok, teljesítményigazolások, környezetvédelmi adatlapok), továbbá keletkezett építési és bontási hulladék jogszabályszerű elhelyezését biztosító eredeti okiratok átadása].

A számlák kifizetésének feltétele a szerződésszerű és a jogszabályoknak megfelelő számlák és mellékletei hiánytalan beérkezése.

3.2. A teljesítésigazolás kiállítását követően a Vállalkozó jogosult és köteles a jogszabályi előírásoknak megfelelő számlát benyújtani.

3.3. A Megrendelő nevére kiállított számlát a Megrendelő műszaki ellenőrének kell átadni, aki azt műszakilag és számszakilag felülvizsgálja, illetve kollaudálja és kiegyenlítés céljából – a teljesítésigazolás egy példányával együtt – a Megrendelő felé továbbítja.

A számla címzése a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata 8900

Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 17-19.

3.4. Az előzetesen közölt formai vagy tartalmi követelményeknek, vagy a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő számlát – a kifogás megjelölésével – a Megrendelő jogosult a Vállalkozónak javításra visszaküldeni. Ebben az esetben az átutalási határidőt a javított számla Megrendelő általi kézhezvételétől kell számítani és az így számított határidőig a Megrendelővel szemben a késedelmes fizetés jogkövetkezményei nem alkalmazhatók. A Megrendelő általi pénzügyi teljesítés napja az a nap, amikor a Megrendelő számlavezető bankja a Megrendelő bankszámláját megterheli. A Vállalkozó kijelenti, hogy a 2016. évi

IX. törvény szerinti behajtási költségátalányról kifejezetten lemond.

3.5. A létesítményre vonatkozó átadás-átvételi eljárás lezárása mindaddig nem kezdeményezhető, amíg hiba- és/vagy hiánypótlás áll fenn, vagy a használatba vételi eljárás megindításához szükséges műszaki dokumentáció a Megrendelő részére maradéktalanul átadásra nem került.

3.6. A Megrendelő 3 darab részszámla, illetve 1 darab végszámla kiállítására ad lehetőséget a készültségi szint 25%; 50%; 75% és 100%-ának elérésekor.

3.7. A Vállalkozó a végszámláját a létesítmények hiány- és hibamentes műszaki átadás- átvételi eljárásának lezárását követően kiállításra kerülő, műszaki ellenőr által ellenjegyzett teljesítésigazolás birtokában jogosult és köteles benyújtani. A hiány- és hibamentes műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárásának igazodnia kell a 4.1. pontban meghatározott teljesítési határidőhöz.

3.8. A szerződés finanszírozása a „Gébárti Kézművesek Háza regionális célú népi kézműves alkotóházzá fejlesztése” című, EFOP-4.1.7-16-2017-00031 azonosítószámú projekt forrásaiból történik.

3.9. A támogatási intenzitás mértéke 100 %amely a mindenkor hatályos támogatási szerződés alapján módosulhat. A finanszírozás formája utófinanszírozás.

3.10. Az ellenszolgáltatás összegét átalányáron kell megadni, az sem árfolyamváltozás, sem más ok következtében nem módosulhat automatikusan. A garanciális időszaki hibaelhárításnál sem kiszállási díj sem más költség nem számítható fel.

3.11. A teljesítés igazolására a Kbt. 135. § (1)-(2) bekezdései és a 272/2014 (XI.5.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

3.12. Az ellenszolgáltatás a Vállalkozó általi (rész)teljesítést, a Megrendelő (műszaki ellenőr) által ennek elismeréseként kiállított (rész)teljesítésigazolás alapján helyesen kiállított (rész)számla kézhezvételét követően átutalással – forintban - kerül kiegyenlítésre a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdései és a Kbt. 135. § (3) és (5)-(6) bekezdései és a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései szerint - a helyesen kiállított (rész)számla kézhezvételétől számított 30 napon belül.

3.13. Amennyiben a Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, úgy a Ptk. 6:130. § (1)-

(2) bekezdésétől eltérően a Kbt. 135. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a szerződésben foglalt ellenérték kifizetése a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A §-a szerint történik az alábbiak szerint:

32/A. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130.§ (1)–(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:

a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;

b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;

c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;

d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;

e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;

g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek;

h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap.

(2) A felek kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodhatnak meg a Ptk. 6:130. § (3) bekezdésének megfelelően. A 32/B. § (2) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet alkalmazni.

(3) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél vagy a kifizetésre köteles szervezet, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdést.

(4) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e § alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a projekttársaságot kell érteni.

3.14. Előleg:

Megrendelő előleget az alábbiak szerint biztosít:

A Vállalkozó előleget igényelhet, de az előleg igénylése nem kötelező. Amennyiben a Vállalkozó előleget igényel, úgy Megrendelő azt az alábbiak szerint tudja biztosítani:

Az előleget, a szerződés hatálybalépését követően igényelheti a Vállalkozó úgynevezett előleg bekérő dokumentum benyújtásával.

Az igényelhető előleg mértéke a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 134/B. 1. alapján legfeljebb a szerződés elszámolható összegének 20%-a.

Az előleg elszámolása: Vállalkozó az előleget a benyújtásra kerülő részszámlák és a végszámla összegéből vonhatja le arányosan, egyenlő mértékben, addig, ameddig az előleg teljes mértékben elszámolásra nem kerül. Az előlegszámla Kbt. 135. §-ban, a Ptk. 6:130. §

(1) bekezdésében, illetve a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kerül kifizetésre.

A jelen eljárás eredményeként megkötésre kerülő szerződés alapján Vállalkozó a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékű, az Megrendelő javára szóló, a Kbt. 134. § (6) bekezdése szerinti biztosítékot nyújt.

Megrendelő felhívja a figyelmet a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet alapján alkalmazandó különös finanszírozási szabályokra.

A tárgyi szerződés az európai uniós forrásból támogatott projekthez kapcsolódik, melyre vonatkozóan a 2014-2020 programozási időszakban az európai uniós támogatások felhasználásának rendjéről szóló jogszabály(ok) mindenkor hatályos, vonatkozó előírásainak alkalmazása is szükséges.

Az előleg kifizetése a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti határidőben történik, feltéve, hogy a kifizetés egyéb feltételei teljesültek. Az előleget a Megrendelőként szerződő fél az előlegbekérő alapján fizeti ki a Vállalkozónak legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül. Az előlegbekérőt, legkésőbb a szerződéskötést követő 15 napon belül (jogvesztő határidő) kell benyújtani.

A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 31. § alapján az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az adott munkára, munkarészre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor.

Megrendelő rögzíti, hogy a kifizetés vonatkozásában a 322/2015. (X. 30.) Kormányrendelet 32/B. § szerint kell eljárni.

3.15. Egyéb szabályok:

Megrendelő tartalékkeretet nem biztosít. Megrendelő előteljesítést elfogad.

Az elszámolás, a szerződés és a kifizetés pénzneme: HUF.

A vonatkozó rendelkezések, jogszabályok: 2015. évi CXLIII. törvény

321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

4. Határidők

4.1. A teljesítés határideje:

Kezdete: A szerződés hatálybalépésének a napja a szerződés Xxxxx általi aláírásának a

napja.

A munkaterület átadás-átvételére a szerződés hatálybalépésétől számított 5 napon belül

kerül sor.

Befejezése: A szerződés teljesítésének véghatárideje a Támogatási Szerződésben rögzített, a projekt fizikai befejezésének tervezett napja, mely jelenleg 2019. június

30. napja, amelybe a műszaki átadás-átvételi eljárás ideje is beleszámít.

4.2. A Megrendelő elfogadja a Vállalkozó véghatáridők előtti teljesítését.

4.3. A Megrendelő kijelenti, a Vállalkozó pedig tudomásul veszi, hogy a fenti határidő betartása közérdek, ahhoz a Megrendelőnek is kiemelt érdeke fűződik, ezért a Vállalkozó köteles a munkát úgy megszervezni, hogy az biztosítsa a gazdaságos és gyors, továbbá az egyéb munkálatokat folytató Vállalkozókkal az összehangolt munkavégzést.

4.4. A Felek a jelen szerződés teljesítése érdekében fokozott együttműködési kötelezettséget vállalnak.

4.5. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt az ok feltüntetésével és a várható késedelem megjelölésével minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét, vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti (a továbbiakban:

„Akadályközlő Levél”). A haladéktalan értesítés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó a felelős, utólagosan nem hivatkozhat ebbéli tájékoztatási kötelezettsége megsértésére előnyök szerzése céljából, kötelezettsége, felelőssége kimentése érdekében.

1. A Feleket egyaránt megillető jogok és terhelő kötelezettségek

5.1. Felek kötelezettségei

- A Felek a szerződés teljesítése során együttműködni kötelesek. Ennek keretében a Felek kötelesek egymást írásban értesíteni mindazon körülményekről, amelyek a szerződésben vállalt kölcsönös kötelezettségekből kifolyólag a teljesítést érintik.

- A szerződés tartalmát érintő kérdésekben a kapcsolattartás módja a szerződő Xxxxx nevében a képviselőjük által aláírt levél vagy okirat. Egyéb esetekben a kapcsolattartás módja: az építési napló, melynek vezetése a 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet alapján történik.

- A szerződő Xxxxx kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen szerződés teljesítésével összefüggésben egymás tevékenységével kapcsolatban tudomásukra jutott minden információt bizalmasan, üzleti titokként kezelnek.

5.2 Megrendelői jogok és kötelezettségek

− A Megrendelő, illetve az általa kijelölt szervezet vagy személy mindenféle korlátozás nélkül, bármikor jogosult a Vállalkozó, illetve annak alvállalkozói tevékenységét és munkavégzését, illetve a szerződésszerű teljesítést ellenőrizni, a Vállalkozótól a szerződés tárgyát képező munkákra vonatkozó felvilágosítást kérni.

− A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő az alábbiakban rögzített döntési jogosítványokat kifejezetten fenntartja magának:

• árkihatást jelentő kérdések;

• számla kifizetése;

• minőséggel, minőségbiztosítással összefüggő egyes – szerződésben rögzített – kérdések;

• xxxxxxxxx és szavatossági ügyek;

• műszaki átadás átvétel, utó-felülvizsgálat;

• szerződést biztosító mellékkötelezettségekből eredő igények érvényesítése.

− A Megrendelő belátása szerint az általa szükségesnek ítélt, a műszaki ellenőr, illetve a Vállalkozó által szervezett, a beruházással kapcsolatos tárgyalásokon jogosult részt venni.

− A Vállalkozó tevékenységéhez szükséges Megrendelői állásfoglalásokat és döntéseket az írásbeli megkeresés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül írásban (levélben, építési naplóban, vagy e-mail-en) megadja.

− Amennyiben a Vállalkozó – az ügy jellege vagy más körülmény miatt – soron kívüli állásfoglalást (döntést) kér, akkor a Megrendelő mindent megtesz annak érdekében, hogy azt soron kívül megadja.

− A Megrendelő jogosult a beruházás teljes időszakában annak megvalósulásáról, vagy egyes kérdéseiről bármikor írásos tájékoztatást kérni, a keletkezett iratokba betekinteni, azokról másolatot kérni.

− A Megrendelő köteles a Vállalkozót folyamatosan és kellő időben tájékoztatni minden lényeges változásról, döntésről.

− A Megrendelő jelen szerződésben kifejezetten nem nevesített kérdésekben a Ptk. általános szabályai szerint rendelkezik utasítási joggal, azonban ezzel a Vállalkozó jelen szerződés szerinti feladatellátását nem veszélyeztetheti.

− A Vállalkozó csak a Megrendelő, illetve a műszaki ellenőr erre felhatalmazott képviselőjétől fogadhat el utasítást. Ha a Megrendelő vagy a műszaki ellenőr célszerűtlen, szakszerűtlen vagy jogszabályellenes utasítást ad, a Vállalkozó köteles a Megrendelőt erre írásban figyelmeztetni. A Megrendelői utasítás fenntartása esetén a Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, de mentesül az utasításból eredő károk megtérítése alól.

− A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő írásban megbízhatja a műszaki ellenőrt az előző bekezdésekben felsorolt egyes intézkedések Megrendelő nevében történő megtételével.

− A szerződés teljesítése során, az bármilyen állványon, segédépületen, közterületen, vagy oda kinyúló, a Vállalkozó által létesített ideiglenes építményen, bármilyen ideiglenes az építkezéshez kapcsolódó szerkezeten a Vállalkozó csak akkor helyezhet el reklám célját szolgáló tárgyat, feliratot, vagy táblát, ha ehhez a Megrendelő külön írásban hozzájárult. Az ezen előírás megszegéséért a Vállalkozót kártérítési felelősség terheli.

5.3 A Vállalkozó kötelezettségei

− A Vállalkozó köteles biztosítani a jelen szerződésben meghatározott munkák megvalósítása során az olyan képzett és tapasztalt vezetőket, irányítókat, továbbá szakképzett munkaerőt, amely a szerződés szerinti és időben történő teljesítése érdekében szükséges. A Vállalkozó köteles továbbá biztosítani valamennyi, a munkák megvalósításához szükséges árut, anyagot, szerkezetet, vállalkozói eszközt és minden egyéb dolgot, legyen az ideiglenes vagy állandó jellegű.

− A Vállalkozó köteles a saját költségén a munkák megvalósítása, valamint a hibák kijavítása folyamán biztosítani a munkaterület őrzését.

− A Vállalkozó a munkanemekre vonatkozó előírásoknak mindenben megfelelő

legmagasabb minőségű szinthez tartozó teljesítést vállal.

− A szerződésben foglaltaktól eltérő műszaki megoldást a Vállalkozó csak a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával alkalmazhat.

− A Vállalkozó egyes munkafázisokhoz igazodó feladatainak részletes felsorolását jelen szerződés részleteiben nem tartalmazza. Ezért a Vállalkozónak valamennyi a jelen szerződéses feladat teljes körű, határidőre történő megvalósításához szükséges azon munkákat is el kell végeznie a Megrendelő utasításainak megfelelően, amelyek a műszaki előírásokban, a szabványokban, az üzemeltetői utasításokban, vagy jogszabályokban kerültek rögzítésre, szabályozásra, így a megvalósítás szakszerű végrehajtásához indokoltak és szükségesek. A Vállalkozó a munkálatokat megszervezi, elvégzi és befejezi, valamint műszaki átadás-átvételi eljárás során a Megrendelő rendelkezésére bocsátja. A Vállalkozó a megvalósításhoz, befejezéshez vagy a hibák orvoslásához szükséges minden ideiglenes vagy állandó felügyeletet, munkaerőt, berendezést, árut, szállítást, szolgáltatást, munkaeszközt és egyéb eszközt, erőforrást biztosít.

− A Vállalkozó a jelen megállapodás teljesítéséből fakadóan betartja és alkalmazottaival, közreműködőivel, alvállalkozóival, illetőleg ezek közreműködőivel is betartatja a jogszabályok és más szabályok kötelezően alkalmazandó rendelkezéseit, ideértve az érvényes tűzvédelmi, környezetvédelmi, biztonsági és munkavédelmi szabályozásokat, különös tekintettel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet, az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet, a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) előírásait.

− A Vállalkozó köteles a Megrendelőt, illetve a műszaki ellenőrt a tevékenységéről és az ügy állásáról jelen szerződés szerint, továbbá Megrendelő kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni, így különösen, ha a felmerült új körülmények a megrendelői utasítások módosítását teszik indokolttá.

− A Vállalkozó az általa elvégzendő munkálatok bármely részére vonatkozó minden szükséges engedélyt, jogosítványt vagy jóváhagyást ésszerű időn belül megszerez, figyelembe véve a munkálatok befejezéséhez szükséges időt.

− A Vállalkozó teljes egészében felel az általa elvégzett munkálatokért, az építési módszerek megfelelő minőségéért, valamint bármilyen rendellenességre köteles a Megrendelő képviselőjének figyelmét felhívni.

− A Vállalkozó köteles állandó helyszíni képviselője által biztosítani minden szükséges felügyeletet és irányítást a szerződéses munka végzése során, valamint azt meghaladóan is annyi ideig, ameddig a Megrendelő szükségesnek tartja a Vállalkozó kötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében.

− A Vállalkozó köteles meghatalmazott képviselőjét, alkalmazottját, alvállalkozóját, vele szerződéses kapcsolatban lévő bármely más személyt haladéktalanul eltávolítani és másik, a Megrendelő által jóváhagyott személlyel pótolni, ha a Megrendelő azt feladatai ellátására nem tartja megfelelőnek, és erről a Vállalkozót, a kifogás indokait is megnevezve, írásban értesíti.

− A Vállalkozó köteles haladéktalanul írásban jelezni akár közvetlenül, akár a műszaki ellenőr útján a Megrendelőnek bármely tényt, vagy körülményt, amely a beruházás véghatáridejének csúszását, a megrendelői utasítások módosítását, vagy egyéb szerződésszegést eredményezhet, vagy amelyek kihatással vannak a szerződésre, illetve az elvárt minőségre. Az értesítésnek ki kell térnie az előidéző okokra, azok

megszüntetésének módjára, a kedvezőtlen hatások várható mértékére, mérséklésének Vállalkozó által javasolt módjára és a kármegelőzési és kárenyhítési javaslatra.

− A Vállalkozó köteles biztosítani a Megrendelő, illetőleg képviselője számára, hogy bármely időpontban az ellenőrzési jogát gyakorolhassa, hogy a Megrendelő megtekinthesse és megvizsgálhassa a munkavégzés helyszínét, az anyagok, termékek, szerkezetek és berendezések minőségét, köteles továbbá hatósági ellenőrzéseket lehetővé tenni, illetve intézkedni az iránt, hogy a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó felelősségi körébe tartoznak, a hatóságok részt vehessenek.

− A Vállalkozónak a feladatait oly módon kell ellátnia, hogy a beruházás megvalósításával összefüggő minden dokumentumot – ideértve az átadási dokumentációt is – képes legyen a Megrendelőnek digitalizált formában (szerkeszthető és pdf formátumban) is átadni. Ezt a követelményt a Vállalkozónak érvényesítenie kell az alvállalkozói, közreműködői irányában is.

− Az Étv. 39-39/A. §-aiban foglaltak betartása teljes mértékben Vállalkozó felelőssége.

− A Megrendelő ilyen irányú igénye, illetve utasítása alapján Vállalkozó – a Megrendelő tájékoztatási tevékenységének biztosítása céljából – köteles minden segítséget megadni a Megrendelő által a projekt kommunikációs feladatainak ellátásával megbízott személynek. Ez jelenti a projekttel kapcsolatos, közérdeklődésre számot tartó információk átadását, tájékoztatásban részt vevő szakember biztosítását, valamint a munkaterület biztosítását a tájékoztató eszközök elhelyezése vagy sajtóesemények rendezése céljából.

− A Vállalkozó köteles olyan szakembert biztosítani, aki a Megrendelő vagy a Megrendelő által kijelölt személy szakmai segítségével részt vesz a tájékoztatási munkában: segít megválaszolni a sajtó vagy a lakosság által feltett kérdéseket, szükség esetén nyilatkozik a munkák aktuális kérdéseiről.

A munkaterületen megrendezett nyilvános rendezvények esetén – amennyiben azok a kivitelezést akadályozzák – a teljesítési határidő az akadályoztatás idejével meghosszabbodik, de ezzel kapcsolatosan Vállalkozó nem léphet fel költségigénnyel (pl. akadályoztatás címén). Az akadályoztatást az építési naplóban kötelesek a Felek rögzíteni.

− A Vállalkozó a munkaterület átadása előtt a Megrendelővel köteles egyeztetni és annak alapján részletes organizációs tervet és sávos ütemtervet készíteni és benyújtani. Az ütemterv átadása a munkaterület átadás feltétele. Vállalkozó az ütemtervben megadottak szerint kell végezze a munkát. Ha bármely utóbb felmerülő okból az egyeztetett ütemtervtől Vállalkozó el kíván térni, a Megrendelő kívánsága szerint köteles azt átdolgozni és a Megrendelővel jóváhagyatni. A megrendelői jóváhagyás nem érinti a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó esetleges megrendelői kötbérigényt. A Vállalkozó feladata, hogy a kivitelezés során ezen ütemterveket folyamatosan aktualizálja előre meghatározott időközönként, vagy a műszaki ellenőr utasításának megfelelően.

− Vállalkozó köteles a munkaterület átadás-átvételét követően gondoskodni a munkaterület biztonságos lekerítéséről, lezárásáról. Vállalkozó feladata és felelőssége saját költségére az építkezés teljes időtartama alatt biztosítani a munkaterületen, valamint a kivitelezéshez kapcsolódó tevékenységei során a vonatkozó vagyon-, munka- és tűzvédelmi rendszabályok, előírások betartását, betartatását, köteles az ehhez szükséges feltételeket megteremteni, és a szükséges biztosítási szerződéseket megkötni.

− Vállalkozó köteles a munkaterületet és a munkaterületre vezető utakat az általa, vagy alvállalkozói által okozott szennyeződésektől folyamatosan letakarítani, az utakban és tartozékaiban, közműlétesítményekben okozott károkat és meghibásodásokat

helyreállítani, kijavítani, vagy a jogosultnak megtéríteni. Vállalkozónak minden ésszerű eszközt fel kell használnia a területre vezető utak és a közművek állagának megóvása érdekében.

− Vállalkozó köteles az építési munkák megkezdésétől (a munkaterület átvételétől) kezdődően a műszaki átadás-átvétel befejezéséig építési naplót vezetni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. A tervező bejegyzéseit a Vállalkozó csak a Megrendelő írásos jóváhagyása után veheti figyelembe. Vállalkozó helyszíni képviselője a Vállalkozó költségére biztosít minden szükséges felügyeletet és irányítást a szerződéses munkák végzése során. Megrendelő a (fő)vállalkozó kivitelező e-főnaplóját a (fő)vállalkozói szerződés adatainak rögzítésével és a (fő)vállalkozó számára hozzáférést biztosító, egyszer használatos belépési jelszó generálásával párhuzamosan állítja készenlétbe. Vállalkozónak gondoskodnia kell elektronikus építési napló helyi futtatására alkalmas eszközről a napi bejegyzések és egyéb dokumentumok rögzítése érdekében. A Vállalkozó az elektronikus építési naplóhoz hozzáférési és betekintési jogot köteles biztosítani a bejegyzésre vagy betekintésre jogosultak részére. A Megrendelő ellenőrzése a munkavégzést nem akadályozhatja. Az építési naplóban elfogadott, határidőben nem kifogásolt bejegyzéseket utóbb vita tárgyává tenni nem lehet. Az építési naplóba bejegyzésre jogosultak a Vállalkozási szerződésben műszaki ellenőrként és építésvezetőként feltüntetett személyek.

− Vállalkozó köteles a jótállási, valamint a szavatossági idő alatt felmerülő és a Megrendelő által jelzett hibák, hiányosságok kijavítására, elhárítására a szükséges intézkedéseket megtenni. A jótállásból, szavatosságból eredő helytállási kötelezettséget eredményező okra visszavezethető, életveszélyt, üzemeltetést akadályozó, anyagi kárt okozó hibák kijavítását Vállalkozó köteles azonnal megkezdeni. Az egyéb, rendeltetésszerű használatot, üzemeltetést akadályozó hibák kijavítását Vállalkozó az értesítés kézhezvételétől számított 72 órán belül köteles megkezdeni. Vállalkozó mindkét esetben köteles a helyreállítást, kijavítást vagy kicserélést a jogszabályokban előírt, egyébként pedig az elvárható, ésszerű határidőn belül befejezni.

− A felek megállapodása szerint a Vállalkozó köteles a Szerződés értelmében a Létesítményt szerződésszerűen, teljes körűen, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a vonatkozó magyar előírásoknak, műszaki szabványoknak, mindenkori engedélyeknek valamint a technika mai állásának megfelelő minőségben, határidőben egy szakvállalat gondosságával elkészíteni illetve valamennyi egyéb szerződéses kötelezettségét szerződésszerűen teljesíteni.

− Vállalkozó mindazon jogszabályon, hatósági határozaton alapuló és annak megfelelő előírásait és feltételeit köteles figyelembe venni, akiknek tulajdonát, vagy jogait a beruházás bármely módon érinti, vagy érintheti, továbbá a Vállalkozó köteles kártalanítani a Megrendelőt minden büntetés vagy felelősség alól az előírások, illetve feltételek megszegése esetén.

− Jelen vállalkozói szerződés megkötését követő 10 napon belül a Vállalkozó köteles organizációs tervet és sávos ütemtervet készíteni.

6. Munkaterület

6.1 A munkaterület átadás-átvételi eljárására a szerződés hatályba lépésének dátumától számított 5 napon belül kerül sor. A Vállalkozó köteles a felajánlott rész-munkaterület átvételére is.

6.2 A Megrendelő kizárólag a kivitelezési munkák által érintett területet biztosítja, minden egyéb ideiglenes melléklétesítményi, felvonulási és tárolási területről a Vállalkozó köteles

gondoskodni, illetve ezen ideiglenes létesítményeket a munka befejeztével saját költségén elbontani és elszállítani.

6.3 A munkaterület átadását követően a Vállalkozó köteles biztosítani a munkaterületen történő folyamatos és tervszerű munkavégzést.

6.4 A Vállalkozó feladata saját munkaterületének felelős őrzése, a munkájához szükséges szociális létesítmények, tároló területek és egyéb melléklétesítmények kialakítása, valamint vállalkozásának befejezésekor ezek elbontása, elszállítása. A rongálásokból, a munkaterület nem megfelelő őrzéséből eredő, vagy arra visszavezethető hibák kijavítása a Vállalkozó feladata, amelyet térítésmentesen köteles elvégezni. Vállalkozói feladat a kivitelezési munkához szükséges valamennyi segédszerkezet telepítése, helyszínen tartása, mozgatása és a kivitelezés befejezésekor a munkaterületről történő eltávolítása.

6.5 Az építési helyen található minden mozgó és stacioner berendezésére és felszerelésért, valamint a Megrendelő által esetlegesen rendelkezésre bocsátott anyagokért a megsemmisülésre, a károsodásra vagy a lopásra vonatkozó minden felelősséggel a Vállalkozó tartozik, hacsak a kárt nem bizonyítottan és kizárólag vis maior esemény okozta a Vállalkozó mindennemű ráhatása nélkül. Lopásért, a Vállalkozó alkalmazottai vagy idegen személy általi szakszerűtlen kezelés, szándékos rongálás miatti értékcsökkenésért minden esetben a Vállalkozó felel.

6.6 A Vállalkozó a Megrendelő által adott anyaggal, vagy utasításai szerint sem végezheti el a munkát, ha ez jogszabályi, hatósági rendelkezés megsértéséhez, vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetéséhez vezetne.

6.7 A Vállalkozó a munkavégzés során a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a munkavédelmi törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet rendelkezéseit köteles betartani.

6.8 A Vállalkozó biztosítani köteles, hogy a munkaterületen végzett tevékenysége során keletkező zaj-, lég-, talaj és elfolyó-víz szennyezés ne haladja meg a jogszabályokban előírt határértékeket. Szükség esetén a Vállalkozó köteles megszerezni a hétvégi és éjszakai munkavégzésekhez a hatályos jogszabályokban foglalt határértékek alóli felmentést, annak költségeit a Vállalkozó köteles vállalni.

6.9 A Vállalkozó köteles a munkaterületet tiszta és biztonságos állapotban tartani, a keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok szerint osztályozni, szelektíven kezelni, és elszállításáról a munka végzése során folyamatosan gondoskodni. Amennyiben ezen kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, azt a Megrendelő a Vállalkozó költségére elvégezteti.

6.10 A Vállalkozó – a megfelelő engedély(ek), illetve hozzájárulás(ok) birtokában – köteles a keletkezett építési és bontási hulladékot folyamatosan, a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásainak megfelelően összegyűjtetni és elszállítani. A Vállalkozónak a keletkező hulladékot – a megfelelő hatósági engedéllyel rendelkező – hulladékkezelő telephelyére be kell szállítania. A Vállalkozó indokolt esetben jogosult erre a célra más szervezetet igénybe venni, ezt köteles az indok megjelölésével előzetesen írásban bejelenteni a Megrendelőnek. A beszállításért, elhelyezésért, feldolgozásért, zúzásért stb. felszámított díjak a Vállalkozót terhelik.

7. Minőség, minőségbiztosítás

7.1 A Vállalkozó a műszaki előírásokban, illetve ahol a vonatkozó szabványok előírásai a mértékadóak, az azokban meghatározott legmagasabb minőségi szinthez tartozó teljesítést vállal.

7.2 A Vállalkozó által az építési célra felhasznált anyagoknak, építő és szerelőipari termékeknek, szerkezeteknek és az alkalmazott technológiának meg kell felelniük az érvényes és hatályos magyar szabványoknak, ágazati szabványoknak, műszaki irányelveknek, műszaki előírásoknak, gyártói műszaki feltételeknek.

7.3 A Vállalkozó munkavégzése során az ajánlatában (beárazott költségvetési kiírás) feltüntetett anyagféleségeket köteles alkalmazni. A Vállalkozó a beépített anyagok, szerelvények, stb. megfelelőségét az érvényes jogszabályi és műszaki előírások szerint vállalja, és azt minőségtanúsítvánnyal igazolja, és vállalja az alábbi feltételeket:

− A felhasználandó építő- és szerelőipari anyagokra, termékekre, szerkezetekre vonatkozó minőségtanúsító okiratokat (építőipari műszaki engedély, alkalmazási engedély, megfelelőség igazolás, teljesítmény-nyilatkozat, stb.) szállítás, beépítés előtt másolatban jóváhagyásra átadja a műszaki ellenőrnek.

− A minőségtanúsítással kapcsolatos vizsgálatok, szakvélemények és engedélyek beszerzésének költségei teljes egészében a Vállalkozót terhelik. A Megrendelőnek joga van ezeken felül is elrendelni vizsgálatokat.

− A vizsgálatok végrehajtása érdekében a Vállalkozó lehetővé teszi a Megrendelő vagy egy általa meghatalmazott személy vagy intézmény képviselője számára, hogy bármely ésszerű időpontban megtekinthesse az építés helyszínét. Ehhez a Vállalkozó köteles minden ésszerű segítséget és eszközt megadni.

− Amennyiben a vizsgálat elvégzésére nem megfelelés, vagy minőségi hiba gyanúja miatt van szükség, és ez a vizsgálat során beigazolódik, úgy ennek a vizsgálatnak a költségeit a Vállalkozó köteles fizetni.

− A Megrendelő a Vállalkozó egyidejű értesítése mellett átruházhatja az anyagok, szerkezetek, berendezések vizsgálatának jogát más független szervezetre.

− A Vállalkozó köteles a vizsgálathoz szükséges körülményeket biztosítani, és az elvárható együttműködést, segítséget megadni. Ellenkező esetben a Megrendelő a kérdéses termék, szerkezet átvételét megtagadhatja.

7.4 Szerződő Felek megállapodnak, hogy az egyes munkarészek eltakarása csak a műszaki ellenőr engedélyével történhet. Az eltakarásra kerülő munkarészekről a tervezett eltakarást megelőző három nappal Vállalkozó írásban értesíti Megrendelőt, megjelölve az eltakarás időpontját. A megrendelői ellenőrzés elmulasztása a Vállalkozót a neki felróható szerződésszegés jogkövetkezményei alól nem mentesíti.

7.5 A Vállalkozó a szerződés teljesítésekor megfelelőségi nyilatkozatot tesz az építési termékek megfelelőségéről az Étv. 41. §-a, valamint az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerint.

7.6 A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a minőségbiztosítás ügyét kiemelten kezeli, és ezt alvállalkozóitól, beszállítóitól is megköveteli. A velük kötendő szerződésekben hasonló értelmű feltételeket szab, és intézkedéseivel általában a megrendelői bizalom erősítésére és a nem megfelelés kockázatának csökkentésére törekszik.

7.7 A Vállalkozó a munkavégzés során köteles a meglévő építmények, burkolatok állagmegóvásáról gondoskodni. A rongálásokból eredő hibák kijavítása a Vállalkozó feladata, amelyeket térítésmentesen köteles végrehajtani.

7.8 A megfelelőség tanúsításával kapcsolatos vizsgálatok, szakvélemények, engedélyek beszerzésének költségei teljes egészében a Vállalkozót terhelik.

7.9 Ha bármely – a jelen szerződésben vagy szabványban, műszaki leírásban nem előírt, de a Megrendelő által elrendelt – vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy az anyagok, termékek vagy az elvégzett munka nem felel meg az előírásoknak, akkor a vizsgálatok költségét a Vállalkozó viseli, ellenkező esetben a Megrendelő a Vállalkozó ezzel felmerült igazolt költségeit megtéríti.

7.10 Vita esetén a Vállalkozó köteles az eltakart munkarészt feltárni. A feltárás és helyreállítás költségét az a fél viseli, akinek a vitatott munkával kapcsolatos álláspontja téves volt.

7.11 Amennyiben a kivitelezés során, illetve a jótállás időszakában olyan hiányosságok derülnek ki, amelyek szakszerűtlen munkavégzésre, vagy csökkent értékű anyagokra vezethetők vissza, akkor ezeket Vállalkozó felszólításra, azonnal, térítésmentesen és egészében köteles megszüntetni.

7.12 A Megrendelő a jelen szerződésben meghatározott bármely munka befejezése előtt bármikor jelezheti a hiányosságokat a Vállalkozónak. A Vállalkozó köteles saját költségén mindazokat a munkarészeket kijavítani, melyek a jelen szerződéstől eltérnek és a Vállalkozó érdekkörében felmerült bármely hibára vezethetők vissza. Ha a Vállalkozó késlekedik ezen hibáknak a kijavításával vagy a hátralévő munkák befejezésével, a Megrendelő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, jogosult továbbá a Vállalkozó költségén azok elvégzésére, kötbér érvényesítésére, és a szerződésszegés egyéb a jelen szerződésben vagy jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeinek alkalmazására.

7.13 A Vállalkozó a szerződéskötéskor előre nem látható okból felmerült és az érdekkörén kívül eső okból keletkezett hiba kijavítására is köteles, az ebből eredő többletköltségeit (módosítási) igényként jogosult bejelenteni a Megrendelőnek, megjelölve az esetleges határidő módosításra vonatkozó igényét is.

8. Alvállalkozók, munkavállalók

− A Vállalkozó jogosult alvállalkozót bevonni a kivitelezésbe az ajánlatában szereplő Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatban foglaltak szerint, tekintettel azonban a Kbt. 138. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakra. A Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be. A Vállalkozó köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a munkaterületen dolgozó alvállalkozók egymás munkáját ne zavarják, illetve a határidőre való teljesítést ne veszélyeztessék, azonban a munkavédelmi szabályokat maradéktalanul betartsák. Az alvállalkozók kizárólag a Vállalkozóval állnak jogviszonyban, így tőle fogadhatnak el utasításokat, illetve kizárólag vele szemben érvényesíthetik követeléseiket.

− A Megrendelő vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket.

− A Vállalkozó a vállalt feladat teljesítése során csak érvényes munkavállalói engedéllyel, munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztathat. A Vállalkozó kijelenti, hogy rendelkezik a dolgozóinak személyre szóló balesetbiztosítással, mely olyan munkahelyi baleset- és rokkantságbiztosítás, amely bármely dolgozójának bármely követését – beleértve a TB viszontkövetelését is – fedezi. Előzőek értelmében a Megrendelő felé a Vállalkozó semmilyen követelést nem támaszthat.

9. Felelősségbiztosítás

9.1 A Vállalkozó felelősséggel tartozik a szerződésben vállalt munkáért a munka megkezdésétől a teljesítés napjáig.

9.2 A Vállalkozó köteles a Megrendelőt minden olyan veszteséggel, kárral, igénnyel és követeléssel szemben biztosítani, amely a Megrendelőnek vagy harmadik személynek a Vállalkozó vagy alvállalkozója magatartásával (tevékenységével, mulasztásával) okozott személyi sérülések és dologi károk, valamint az ezekre visszavezethető vagyoni károk következtében jelentkeznek. Vállalkozó felelőssége e körben meghaladhatja a vállalkozói díj összegét.

9.3 A Vállalkozó kifejezetten jelen szerződés alapján ellátott tevékenységével összefüggésben a kivitelezés teljes időtartama alatt összkockázatú kombinált építési és szerelési (dologi- és felelősség), minimum 5.000.000 Ft/káresemény kárértékű és min. 20.000.000,- Ft/év mértékű felelősség-biztosítással rendelkezik.

A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie:

− a szerződésszegésből eredő és a szerződésen kívül okozott károkra,

− harmadik személyek személyi sérüléseire és tárgyrongálási káraira.

A Vállalkozó a biztosítási kötvényt legkésőbb a jelen szerződés hatályba lépésének napján a Megrendelő rendelkezésére bocsátja, mely dokumentum a szerződés mellékletét képezi.

9.4 Amennyiben a Vállalkozó nem tesz eleget a biztosítási kötvényekben előírt feltételeknek, és emiatt, vagy egyéb más okból a biztosító nem fizet kártérítést, akkor a Vállalkozónak kell teljes körűen helyt állnia.

10. Építési napló

10.1 A Vállalkozó a munkaterület átadás-átvételétől kezdve építési naplót köteles folyamatosan vezetni, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) szerint.

10.2 A szerződő Xxxxx a naplóbejegyzésre meghatalmazott személyek nevét kötelesek a naplóban feltüntetni. Az építési naplóban megállapítások, megjegyzések, kifogások, stb. bejegyzésére kizárólag a megnevezett személyek jogosultak.

10.3 A Vállalkozó a saját elektronikus építési naplójának a vezetésével megbízhatja a felelős

műszaki vezetőjét. Az erre irányuló megállapodást mindkét fél elfogadásával a Vállalkozó kivitelező elektronikus építési naplójában kell rögzíteni.

10.4 Az építési naplóra vonatkozó előírások megsértése súlyos szerződésszegésnek minősül, és a Megrendelő azonnalin hatállyal felmondhatja a szerződést, ha korábban már egy ízben a Vállalkozót ez ügyben a Megrendelő, vagy a műszaki ellenőr képviselője megfelelő teljesítésre szólította fel.

11. Teljesítés

11.1 A Vállalkozó jelen szerződésben és annak mellékleteiben foglaltak szerinti tartalommal, hiba- és hiánymentesen, határidőben köteles teljesíteni, amelyek együttesen a szerződésszerű teljesítésnek a feltételei. A Vállalkozó biztosítja, hogy a megvalósuló létesítmény minősége mind a felhasznált anyagok, mind a létesítmény szerkezete és kivitel szempontjából az érvényes magyar szabványoknak és előírásoknak, üzemeltetői követelményeknek megfelel, és a szerződéses cél elérését maradéktalanul teljesíti.

11.2 A Vállalkozó vállalja, hogy a jelen szerződésben foglalt valamennyi munkát a megjelölt határidőkig a mindenkor hatályos építésügyi, tűzrendészeti, balesetvédelmi, egészségügyi és egyéb vonatkozó előírások és az általánosan elfogadott hazai szakmai elvárások szerint, a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelelően, teljes körűen, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a magyar szabványok szerinti minőségben és anyagok felhasználásával, a teljesítési határidőre hiba- és hiánymentesen elkészíti.

12. Átadás-átvételi eljárás

12.1 A műszaki átadás-átvételi eljárás csak akkor zárható le, ha a Vállalkozó a megvalósulási dokumentációt is magában foglaló, műszaki ellenőr által jóváhagyott és ellenjegyzett, hiánytalan, teljes körű átadási dokumentációt a Megrendelő részére 3 példányban átadta.

12.2 Az átadási dokumentációnak tartalmaznia kell:

− a megvalósulási tervet, azaz létesítmények ténylegesen megvalósult állapotának kivitelező és műszaki ellenőr által ellenjegyzett műszaki terveit, valamint az alábbi iratanyagokat magyar nyelven:

- az átadott iratanyagok tartalomjegyzékét;

- felelős műszaki vezetői nyilatkozatát arról, hogy a megvalósult állapot az előírt technológiával, anyagokkal és minőségben valósult meg;

- karbantartási, kezelési utasításokat, üzemeltetési, használati előírásokat;

- a közreműködő alvállalkozók listáját a lényeges adatokkal;

- minőségtanúsítási, mérési, megfelelőség igazolási jegyzőkönyveket, teljesítmény

nyilatkozatokat;

- a keletkezett hulladékok átadásáról szóló, az átvételre jogosult által kiállított igazolást;

- a beépített anyagok mennyiségének igazolására szállítólevél másolatokat,

- digitalizált formátumú dokumentációt.

12.3 A Vállalkozó a munkák befejezésének időpontjáról írásos készre jelentést küld a Megrendelő részére. A Megrendelő a készre jelentés műszaki ellenőri jóváhagyása esetén, a készre jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belüli, Vállalkozóval egyeztetett időpontra kitűzi a műszaki átadás-átvételi eljárást, és meghívja az illetékes szervezeteket.

12.4 Az eljárás során a Vállalkozónak igazolnia kell, hogy a munka a szerződés és annak mellékleteiben meghatározott követelményeknek, a jogszabályi előírásoknak, és a hatósági előírásoknak, valamint az esetlegesen menetközben elrendelt megrendelői módosításoknak megfelelően hiány- és hibamentesen elkészült.

12.5 A Vállalkozó a műszaki átadás-átvételi eljárás során átadja az építési műszaki ellenőrnek a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítést igazoló munkanemenkénti főösszesítőt készít.

12.6 A műszaki ellenőr a Vállalkozó teljesítésének ellenőrzését követően, a Vállalkozó által átadott teljesítést igazoló munkanemenkénti főösszesítő alapján műszaki igazolást állít ki a teljesített kivitelezési munkák meghatározásáról, az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenység mértékéről, mennyiségéről, minőségéről, a teljesítés időpontjáról, és javaslatot tesz a kivitelező által számlázható összeg meghatározására.

12.7 A Megrendelő a műszaki igazolás alapján, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 16. § (3)

o) pontjában meghatározott határidőben, azaz a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követő 15 munkanapon belül állítja ki a Vállalkozó részére a végszámlázás alapjául szolgáló teljesítésigazolást.

12.8 Vállalkozó közreműködik a használatbavételi eljárásban. Amennyiben a használatbavételi eljárás során építésügyi hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé, vagy a használatbavételi engedély megadását feltételekhez köti, vagy a használatbavételi engedélyben kikötéseket tesz, úgy a Vállalkozó köteles a hibákat, hiányosságokat megszüntetni, valamint a feltételeknek, kikötéseknek eleget tenni.

12.9 A Felek rögzítik, hogy a használatbavételi engedély beszerzése a Megrendelő feladata, és a Vállalkozó köteles szükség esetén a használatbavételi eljárásban a Megrendelő oldalán közreműködni. A Vállalkozó köteles a használatbavételi engedélyt, és az egyéb engedélyek kiadásához szükséges vagy azzal kapcsolatos, a Megrendelő által írásban kért adatokat, információkat és dokumentumokat hiánytalanul, a kérelemben megjelölt ésszerű határidőn belül a Megrendelő rendelkezésére bocsátani.

13. Szerződésszegés

13.1 A Vállalkozó az azonnali hatályú felmondást megalapozó cselekményeken, mulasztásokon kívül szerződésszegést követ el akkor is, ha

− késedelmesen teljesít (a késedelem a teljesítési véghatáridő tekintetében megvalósul, s a késedelem a Vállalkozó nem megfelelő gondossággal folytatott eljárására, felróható tevékenységére vagy mulasztására visszavezethető, és a kötbérrel érintett napok száma eléri a 45-öt.

− hibásan teljesít, mert a létesítmény nem felel meg a teljesítéskor az előírásokban és e szerződésben meghatározott tulajdonságoknak és rendeltetési célnak,

− a szerződés ellehetetlenül olyan okból, amelyért a Vállalkozó felelős vagy az érdekkörébe esik.

13.2 Szerződésszegés esetén a Vállalkozó az alábbi kötbérek megfizetését vállalja:

− a teljesítési határidő Vállalkozónak felróható késedelmes teljesítésének esetén a

35.000 Ft késedelmes naptári naponként, de összesen legfeljebb 45 nap.

- hibás teljesítés esetén – amennyiben a Vállalkozó, olyan okból teljesít hibásan, melyért felelős, a Szerződés 14. pontjában foglalt rendelkezések szerint köteles hibás teljesítési kötbér fizetésére, melynek mértéke a hibával érintett termékre/munkarészre eső ÁFA nélküli vállalkozói díjának 5 %-a, azzal, hogy a Megrendelő hibás teljesítési kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt;

− amennyiben a teljesítés a Vállalkozó felróható magatartása, a teljesítés megtagadása vagy a Vállalkozó felróható lehetetlenülése miatt meghiúsul, a Vállalkozó meghiúsulási kötbért köteles fizetni a Megrendelő részére, melynek mértéke a teljes nettó vállalkozói díj 5 %-a. A Megrendelő 20 napot meghaladó késedelem esetén jogosult a szerződésben rögzített feltételek szerint a szerződést felmondani.

Amennyiben a Vállalkozónak kötbérfizetési kötelezettsége merül fel, a Megrendelő jogosult a kötbérkövetelését a vállalkozói díjba beszámítani és kötbér bekérő levél kibocsátásával érvényesíteni.

Kötbérfizetési kötelezettség esetén a Vállalkozó köteles külön nyilatkozatban is elismerni a Megrendelő követelését.

Amennyiben a Vállalkozó a kötbérfizetési kötelezettségének elismerését jogszerűtlenül megtagadja, a Megrendelő jogosult érvényesíteni vele szemben minden e kötelezettsége megszegéséből eredő károkat, költségeket, elmaradt hasznokat.

13.3 A Megrendelő jogosult azonnali hatállyal felmondani a szerződést, ha a Vállalkozó felelősségbiztosítása a szerződés hatálya alatt megszűnik, vagy az előírt mérték alá csökken.

13.4 A Megrendelő a szerződést felmondja – ha szükséges, olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha

a) a Vállalkozó társaságában közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely nem felel meg az 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltételeknek,

b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban, amely nem felel meg az 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltételeknek.

13.5 A Vállalkozó nyilatkozik, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. §

(1) bekezdése alapján átlátható szervezetnek minősül. Vállalkozó vállalja, hogy változás esetén a Megrendelő részére haladéktalan tájékoztatást ad. Tudomásul veszi, hogy valótlan tartalmú nyilatkozat esetén a Megrendelő a szerződést felmondja, vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor, akkor attól – eláll.

13.6 A Megrendelő jogosult a szerződés azonnali hatályú felmondására, ha a Vállalkozó a Megrendelő írásbeli felszólítására, a Megrendelő által kifogásolt vagy hiányolt cselekményeket nem orvosolja vagy pótolja a megadott határidőn belül, vagy ismételten szerződésszegést követ el.

13.7 A Megrendelő jogosult a szerződés azonnali hatályú felmondására, ha a Vállalkozó fizetésképtelenné válik, csődbe jut vagy felszámolják, végelszámolás alá kerül. Azonnali hatállyal mondhatja fel továbbá a Megrendelő e szerződést, ha a Vállalkozónak a jelen

szerződés alapjául szolgáló beszerzési eljárásban bemutatott alkalmassági feltételeiben olyan lényeges negatív változások következnek be, melyek a szerződés teljesítését kétségessé teszik.

13.8 Az azonnali hatályú felmondás eseteiben a Vállalkozó csak a szerződésszerűen elvégzett munka ellenértékére tarthat igényt azzal a feltétellel, hogy a Megrendelő a felmondástól számított 15 napon belül az elvégzett munka mennyiségét megállapítja és kiértékeli. Ha a Vállalkozó részéről egyúttal szerződésszegés is történt, akkor a Megrendelő az elszámolással egyidejűleg a szerződésszegésből eredő jogait is érvényesíti.

13.9 Megrendelő súlyos szerződésszegésre hivatkozva azonnali hatállyal mondhatja fel továbbá a szerződést az alábbi esetekben:

− a Vállalkozó, alvállalkozója vagy közreműködője jelen szerződésből eredő kötelezettségei bármelyikét a Megrendelő ismételt írásbeli felhívására nem, vagy nem a felhívásban közölt módon teljesíti;

− a Vállalkozó, alvállalkozója vagy közreműködője a Megrendelő jóváhagyása hiányában végez a jelen szerződés szerint Megrendelői döntési jogkörbe tartozó feladatokat,

− a Vállalkozó nem a jelen szerződésben foglalt határidőben tesz eleget a Megrendelő felé értesítési kötelezettségének, vagy ő, illetőleg alvállalkozója vagy közreműködője bármely módon akadályozza, késlelteti, vagy ellehetetleníti a Megrendelő ellenőrzési jogainak gyakorlását,

− a Vállalkozó nem a jogszabályban és a jelen szerződésben foglaltak szerint tesz eleget az építési napló vezetésére vonatkozó kötelezettségének,

− a Vállalkozó nem a jelen szerződésben foglaltak szerint tesz eleget a dokumentációs kötelezettségének.

13.10 Mentesülnek a Felek a szerződésszegés következményei alól, ha bizonyítják, hogy a késedelem nem a nem-szerződésszerű teljesítésére vezethető vissza, bizonyítják, hogy kötelezettségeiket a Felek személyétől és magatartásától független rendkívüli, elháríthatatlan külső ok, az ún. “vis major” körébe tartozó események miatt nem tudták teljesíteni. Vis major esetén a kötelezettsége teljesítésében akadályozott szerződő fél a másik szerződő felet a vis major beálltáról és megszűnéséről haladéktalanul értesíteni köteles.

14. Hibás teljesítés, szavatosság

14.1 A Vállalkozó hibásan teljesít, ha a jelen szerződés alapján általa megvalósított vállalkozási tevékenység eredményeként létrejött dolog a teljesítés során nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.

14.2 A Vállalkozó hibás teljesítése esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:159. § (2) bekezdésében és a 6:177. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő szavatossági igényt vagy hibás teljesítési kötbért érvényesít döntése szerint.

14.3 Ha a Megrendelő a hibás teljesítést elfogadja, akkor a Vállalkozó egyösszegű hibás teljesítési kötbér fizetésére köteles.

A hibás teljesítési kötbér mértéke a hibával érintett termékre/munkarészre eső nettó vállalkozói díj 5 %-a.

A hibás teljesítési kötbér a hibás teljesítés Megrendelő általi elfogadásakor válik esedékessé.

Megrendelő a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt.

14.4 Ha a Megrendelő a hibás teljesítést nem fogadja el és szavatossági igényt érvényesít, akkor a nyertes ajánlattevő köteles a hibát az ajánlatkérő által meghatározott határidőn belül ellenérték nélkül kijavítani.

14.5 Amennyiben a Megrendelő szavatossági igényt érvényesít, kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha az a Vállalkozónak aránytalan többletköltséget eredményezne.

14.6 Ha a Vállalkozó a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalja, vagy annak a jogszabályi előírásoknak és a Megrendelő elvárásainak megfelelően nem tud eleget tenni, a Megrendelő – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy felmondhatja a szerződést és kötbérigényének érvényesítése mellett, azt meghaladó kár esetében kártérítést követelhet.

14.7 Ha a Vállalkozó a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a Megrendelő a hibát a Vállalkozó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, ezen időpontig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.

14.8 A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket – a Vállalkozót terhelik.

14.9 A Megrendelő a hiba felfedezése után a legrövidebb időn belül köteles kifogását a Vállalkozóval közölni, illetve szavatossági jogait a jótállási határidőn, illetőleg, amennyiben ez utóbbi később jár le, az elévülési jellegű szavatossági határidőn (jogszabályban meghatározott esetben a kötelező alkalmassági idő) belül érvényesíteni. Nem számít bele a szavatossági időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a Megrendelő a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

14.10 Ha a Megrendelő igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, (így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva határidőn belül nem volt felismerhető), a szavatossági jogok érvényesítésének határideje tartós használatra rendelt dolgoknál 5 év, de ha a jogszabály kötelező alkalmassági időt állapít meg, a szavatossági igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. Ez utóbbi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

14.11 Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a Megrendelő a hibás teljesítésből eredő kárának – a hibás teljesítési kötbéren felüli – megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.

15. Jótállás, kötelező alkalmasság

15.1 A Vállalkozó a szerződésben foglalt valamennyi munkára, a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásától számított ….. hónap teljes körű jótállást vállal. Ez idő alatt Vállalkozó a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

15.1.1. Amennyiben a létesítmény, vagy ennek egy része a jótállási idő alatt a Vállalkozó jótállási kötelezettsége alá tartozó hiányosságok miatt nem üzemel rendeltetésszerűen, az előzőekben meghatározott jótállási idő a létesítményt, illetve az érintett építményt illetően annyi idővel meghosszabbodik, amennyi ideig az a rendeltetésszerű használatra alkalmassá nem vált.

15.1.2. A Vállalkozó jótállási kötelezettsége nem terjed ki azokra a hibákra, amelyekről a Vállalkozó bebizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett rendeltetésellenes használat vagy karbantartás elmulasztásának következményeként.

15.2 A jótállási, vagy szavatossági idő alatt fellépő hiányosságot, hibát haladéktalanul a Vállalkozó tudomására kell hozni, a Vállalkozó pedig köteles haladéktalanul intézkedni, a hibát, hiányt kiküszöbölni.

Konstrukciós hiba esetén a Vállalkozó köteles a Megrendelő kérésére a létesítmény mindazon elemeit, részeit, tartozékait, stb. jótállási kötelezettsége keretében saját költségére kijavítani, vagy kicserélni, amelyek ugyan nem sérültek meg, de a hibásnak bizonyult elemekkel, részekkel, tartozékokkal, stb. azonos konstrukciójúaknak bizonyultak, és hasonló meghibásodásuk feltételezhető.

15.3 A kötelező alkalmassági időn belül a Vállalkozó a vállalt jótállási időn túl a Megrendelő által bizonyítottan a Vállalkozó érdekkörébe tartozó hibák kijavítását – amennyiben az időjárás a javítási technológiát lehetővé teszi – 15 napon belül köteles megkezdeni és a műszakilag indokolt időtartamon belül befejezni. Ellenkező esetben a Megrendelő jogosult a Vállalkozó értesítésével a Vállalkozó terhére a munkát mással elvégeztetni. Ennek díját a Vállalkozó nem vitathatja.

16. Szerződő Felek képviselői

16.1 A Felek a szerződéssel, annak teljesítésével kapcsolatos összes egymásnak adott nyilatkozatot, értesítést írásban (levél formájában) – utóbb a másik fél által kétségbe nem vonható módon elküldött – küldeményben kötelesek közölni az érintett, érdekelt féllel, és ezt írásban visszaigazolni a szerződésben megadott címre.

16.1.1 A nyilatkozat akkor lép hatályba, amikor azt a címzettnek kézbesítették, vagy a nyilatkozat hatálybalépési időpontjában, bármelyik is a későbbi.

16.1.2 A jelen szerződésben foglalt bármely értesítés, küldemény, üzenet (élő)szóban, vagy e-mail útján is közölhető, de szabályszerűen kézbesítettnek akkor minősül, ha azt utóbb (haladéktalanul) írásban is megerősítik, visszaigazolják.

16.2 A Vállalkozó helyszíni képviselője, építési napló vezetésére kötelezettje:

Neve:

Telefon száma:

E-mail címe:

NÜJ száma:

Meghatalmazásának köre az építési munkákkal kapcsolatban teljes körű.

16.3 A Vállalkozó felelős műszaki vezetője:

Neve:

Névjegyzéki száma:

Telefon száma:

E-mail címe:

NÜJ száma:

16.4 A Megrendelő helyszíni képviselője

Neve:

Címe:

Telefon száma:

Telefax száma:

E-mail címe:

NÜJ száma:

16.5 A műszaki ellenőr(ök) Név:

Szakág:

Nyilvántartási száma:

NÜJ száma:

Címe:

Telefonszáma:

E-mail címe:

17. Egyéb megállapodások

17.1 A megkötött vállalkozási szerződés módosítása, kiegészítése írásban, a szerződő Xxxxx egyetértésével, a Kbt. 141. §-ában foglaltak és a Ptk. alapján történhet.

17.2 A Megrendelő által készíttetett dokumentációk a Megrendelő kifejezett hozzájárulása nélkül sem tovább nem adhatók, sem a szerződésen kívül fel nem használhatók, továbbá tilos a Megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az elvállalt, illetve a már folyamatban lévő munkákról adatokat harmadik fél részére kiszolgáltatni, azokról előadásokat tartani, videó- felvételt vagy kinyomtatott anyagot közzétenni.

17.3 A Vállalkozónak mentesíteni kell a Megrendelőt minden olyan igénnyel és peres eljárással szemben, amely a jelen szerződés teljesítésével összefüggő bármiféle szerzői jog, szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb védett jog megsértése miatt felmerülne.

17.4 Bármely kár vagy veszteség bejelentése, amely a szerződéses kötelezettségek valamelyik fél részéről történő megszegéséből, illetve jogszerűtlen felmondásából ered, a Megrendelő és a Vállalkozó közötti egyeztetés tárgyát képezi. A Xxxxx mindent megtesznek annak érdekében, hogy a felmerült vitás kérdéseket egymás között tárgyalásos úton rendezzék. Ha a tárgyalások megkezdésétől számított 30 napon belül a Felek képtelenek békés úton megoldani a vitát, amely a jelen szerződés teljesítésével kapcsolatosan közöttük felmerül, értékhatártól függően kölcsönösen kikötik a helyi ügyekben a Zalaegerszegi Járásbíróság, illetőleg a törvényszéki hatáskörben tartozó ügyekben a Zalaegerszegi Törvényszék kizárólagos illetékességét.

17.5 A szerződés teljesítése során a Vállalkozó tűrni köteles a Megrendelő illetékes szervezeti egysége által szükségesnek tartott, továbbá a hatályos jogszabályokban meghatározott ellenőrzési feladatok végzését, tudomásul veszi, hogy a szerződés adatait, illetve a szerződést Megrendelő nyilvánosságra hozza. Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy

a megkötött szerződés nyilvános, abba bárki betekinthet.

17.6 Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy az Állami Számvevőszék – az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (3)–(4) bekezdés szerinti ellenőrzési feladataival összefüggésben – ellenőrizheti az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a Megrendelőnél, a Megrendelő nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő Xxxxxxxx, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél.

17.7 Vállalkozó az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. Korm. rendelet 50. § (1a) pontja alapján a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy átlátható szervezetnek minősül és ehhez kapcsolódóan a Szerződés melléklete szerinti nyilatkozatot teszi. Nyilatkozik továbbá, hogy tudomásul veszi, hogy ennek változása esetén arról haladéktalanul köteles a Megrendelőt, mint költségvetési szervet tájékoztatni. Tudomásul veszi, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést Megrendelő felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll. Az átlátható szervezet fogalmát a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. b pontja határozza meg.

17.8 A Kbt. 138. § (3) bekezdése szerinti teljesítési kötelezettséget teljesítheti a Vállalkozó vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek valamelyike, mint gazdasági társaság átalakul vagy a szervezet jogutódlással megszűnik.

17.9 A jelen szerződéses feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a tárgyhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok rendelkezései irányadók.

Kelt: Zalaegerszeg, 2018. év …… hó napján


Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata	……………
Megrendelő képviseletében	Vállalkozó képviseletében
Xxxxxxx Xxxxxx polgármester	……………

ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT

a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában meghatározott

BELFÖLDI VAGY KÜLFÖLDI JOGI SZEMÉLY VAGY

JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ GAZDÁLKODÓ SZERVEZET RÉSZÉRE

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 41. § (6) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítéséhez

Alulírott

Név: ……………………………………………………………….

születéskori név: ……………………………………………………………….

anyja neve: ……………………………………………………………….

születési helye, ideje: ……………………………………………………………….

mint a

szervezet neve: ……………………………………………………………….

székhelye: ……………………………………………………………….

adószáma: ……………………………………………………………….

cégjegyzékszáma/nyilvántartásba vételi száma: ……………………………………………

törvényes képviselője – polgári jogi és büntetőjogi felelősségem tudatában - úgy nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az Áht. 41. § (6) bekezdésében írtaknak megfelel, azaz a Nvtv.

3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontja alapján átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak

szerint:

Az általam képviselt szervezet olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő együttes feltételeknek:

a) tulajdonosi szerkezete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (Pmt.) szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

b) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

c) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao.) szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

d) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az a), b) és c) alpont szerinti feltételek fennállnak.

Jelen nyilatkozat alapján tudomásul veszem, hogy

- a költségvetési kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhesszerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. [Áht. 41. § (6) bekezdés]

- a valótlan tartalmú átláthatósági nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll. [Ávr. 50. § (1a) bekezdés]

Kijelentem, hogy a jelen nyilatkozatban foglaltak a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a jelen nyilatkozatban foglaltak tekintetében bármilyen változás áll be, arról a kötelezettségvállalót köteles vagyok haladéktalanul tájékoztatni.

Kelt: 2018.……………………………

………………..................................

cégszerű aláírás

ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT

a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában meghatározott

BELFÖLDI VAGY KÜLFÖLDI JOGI SZEMÉLY VAGY JOGI SZEMÉLYISÉGGEL

NEM RENDELKEZŐ GAZDÁLKODÓ SZERVEZET RÉSZÉRE

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 41. § (6) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítéséhez

Alulírott

Név:

születéskori név:

anyja neve:

születési helye, ideje:

mint a

szervezet neve:

székhelye:

adószáma:

cégjegyzékszáma/nyilvántartásba vételi száma:

3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontja alapján átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak

szerint:

c) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (Tao.) szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

Jelen nyilatkozat alapján tudomásul veszem, hogy

Kelt:……………………………………………………

………………..................................

cégszerű aláírás

VII. KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS

A közbeszerzési dokumentumok részeként, külön dokumentumban kiadásra került.

Document Metadata

Table of Contents

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM

Document Metadata