Contract

II. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

1. Részletes ajánlati feltételek

a) Általános információk

A jelen közbeszerzési eljárás a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) alapján kerül lebonyolításra, valamint a Kbt. Harmadik része kerül alkalmazásra a 115.§ (1) bekezdése szerint.

A Kbt. 115. § (4) bekezdése alapján az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.

Az ajánlattevőnek a Kbt-ben, az ajánlattételi felhívásban, illetve a közbeszerzési dokumentumokban – valamint ezek esetleges módosításaiban- meghatározott tartalmi és formai követelmények maradéktalan figyelembevételével és az előírt kötelező okiratok, dokumentumok, nyilatkozatok (a továbbiakban együttesen: mellékletek) becsatolásával kell ajánlatát benyújtania.

Ha jelen közbeszerzési dokumentum részét képező iratminta alkalmazását írja elő, ez esetben az Iratminták fejezetben található vonatkozó iratmintát kell felhasználni és megfelelően kitöltve az ajánlathoz mellékelni. Az iratminta helyett annak tartalmilag mindenben megfelelő (az iratmintában szereplő adatokat teljes körűen tartalmazó) más okirat is mellékelhető.

Az ajánlattevő felelősséggel tartozik az ajánlatban közölt adatok és nyilatkozatok, valamint a becsatolt igazolások, okiratok tartalmának valódiságáért.

A közbeszerzési dokumentumok nem mindenben ismétlik meg az ajánlattételi felhívásban foglaltakat, ezért hangsúlyozzuk, hogy a közbeszerzési dokumentumok az ajánlattételi felhívással együtt kezelendőek. Az ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentumok rendelkezéseinek esetleges ellentmondása esetén a felhívásban foglaltak az irányadóak.

Ajánlattevő kötelezettségét képezi – az ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentumok gondos áttanulmányozását követően – az ezekben foglalt valamennyi előírás, követelmény, kikötés, a beszerzés tárgyára vonatkozó specifikáció betartása, valamint a kiegészítő (értelmező) tájékoztatás–kérésre adott ajánlatkérői válaszok figyelembevétele.

Ajánlattevő köteles az ajánlattételi felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban és ajánlatkérő által – a teljesítéssel kapcsolatban – szolgáltatott minden információ pontosságáról meggyőződni.

Az ajánlat előkészítésével, összeállításával és benyújtásával, vagy az ajánlathoz szükséges információk megszerzésével kapcsolatos mulasztás következményei ajánlattevőt terhelik. Ajánlatkérő az ajánlat benyújtását követően nem veszi figyelembe ajánlattevőnek – a pontos információk hiányára hivatkozó – ajánlat módosítására vonatkozó kérelmét.

Az ajánlathoz szükséges pontos és egyértelmű információk beszerzését szolgálja a jelen közbeszerzési dokumentumban részletezett tájékoztatás-kérés lehetősége.

Ajánlattevőnek – a jogszabályi rendelkezések betartása mellett – az ajánlattételi felhívásban, a közbeszerzési dokumentumokban és az ajánlattevők kérdéseire adott válaszokban meghatározottaknak megfelelően kell az ajánlatot elkészítenie. Ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenségét vonhatja maga után, ha ajánlattevő ajánlatát hibásan, vagy hiányosan, illetve oly módon nyújtja be, hogy az tartalmilag, formailag nem felel meg az ajánlattételi

felhívásban, jelen közbeszerzési dokumentumban, és az ajánlattevők kérdéseire adott válaszokban, valamint a jogszabályban meghatározott feltételeknek, illetőleg ezeket a hiánypótlás keretében nem korrigálja.

Az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való esetleges hivatkozás a közbeszerzés tárgyának egyértelmű jellegének meghatározása érdekében történt, a megnevezés mellett a „vagy egyenértékű” kifejezést minden esetben érteni kell. Az egyenértékűség igazolása Ajánlattevő feladata.

Hamis adatok szolgáltatása esetén az ajánlat érvénytelennek minősül és az ajánlatok értékelésében nem vesz részt, valamint a hamis adat szolgáltatása esetén ajánlattevőnek számítani kell a Kbt. 62. § (1) bek. h) és i) pontjában foglalt jogkövetkezményekkel.

Az ajánlatban közölt információk kizárólag jelen közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása keretében kerülnek felhasználásra.

Az eljárással kapcsolatos fontosabb időpontokat az ajánlattételi felhívás tartalmazza, a határidők számítására a Kbt. 48. §-ában meghatározott rendelkezések irányadók. A felhívásban megadott határidők – így az ajánlattételi határidő is – közép-európai idő (CET) szerint értendők.

1. Definíciók:

xxxxxxxxxxx: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.

alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag eladóját,

c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.

cégszerű aláírás: a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdésére figyelemmel a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell saját kezűleg aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza.

életciklus: egy termék használatának, szolgáltatás nyújtásának vagy egy építési beruházás fennállásának összes egymást követő, illetve egymással kapcsolatban álló szakasza - ideértve az elvégzendő kutatást és fejlesztést, a gyártást, a kereskedelmet és annak feltételeit, a szállítást, a felhasználást és a karbantartást is - a nyersanyag beszerzésétől, illetve az erőforrások megteremtésétől az eltávolításig, ártalmatlanításig, az adott területek eredeti állapotának helyreállításáig, illetve a szolgáltatás vagy a használat végéig.

építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott fogalom.

gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.

közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az ajánlattételi felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt

szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés.

műszaki egyenértékűség: létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény, termék vagy szolgáltatás is teljesítheti.

szakmai ajánlat: a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat.

2. Szerződéskötési jogosultság, pénzforrások

Ajánlatkérő kijelenti, hogy a közbeszerzési dokumentumok szerinti szerződés megkötésére vonatkozó jogosultsággal és a teljesítés időpontjára vonatkozóan megfelelő anyagi fedezettel rendelkezik.

3. Üzleti titok

A Kbt. 44. § (1) bekezdése alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban, vagy felvilágosításban valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 44. § (2)-(4) bekezdés előírásaira.

4. Alkalmazandó jogszabályok

A jelen közbeszerzési dokumentumban nem, vagy nem kellő mélységben szabályozott kérdésekben a vonatkozó hatályos magyar jogszabályok, mindenekelőtt a 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései, a 266/2013. (VII. 11.) Korm.rendelete, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15) Korm. rendelete és a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelete az irányadók.

Amennyiben rendelet vagy utasítás olyan részletszabályokat tartalmaz a szerződéskötés folyamatára, előzményeire, feltételeire, a szerződés kötelező tartalmi elemeire vagy a szerződés teljesítésére vonatkozóan, amelyek nem egyeztethetőek össze a Kbt. rendelkezéseivel, akkor a Kbt. hatálya alá tartozó esetekben kizárólag a Kbt.-t kell alkalmazni.

b) Tájékoztatás

1. Kiegészítő tájékoztatás

Az ajánlattevők - a megfelelő ajánlattétel érdekében – írásban kiegészítő tájékoztatást kérhetnek az ajánlatkérőtől az ajánlattételi felhívásban foglaltak szerint.

A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.

A beérkezési határidőt csak hosszabbítani lehet, az ajánlattételi felhívás módosítására vonatkozó szabályok alkalmazásával [Kbt. 55. §].

Az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, ha a kiegészítő tájékoztatást, annak ellenére, hogy azt a gazdasági szereplő az 56. §-ban meghatározottak szerint időben kérte, nem tudja az előírt határidőben [Kbt. 52. § (4) bekezdés] teljesíteni. A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk jelentőségével.

Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása vonatkozásában releváns ésszerű határidőnek az ajánlattételi határidő lejárta előtti 3. napot tekinti!

A tájékoztatás teljes tartalmát ajánlatkérő közvetlenül, egyidejűleg írásban megküldi azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyeknek az ajánlattételi felhívást megküldte.

Ajánlattevő köteles ajánlatát a kiegészítő (értelmező) tájékoztatás figyelembevételével elkészíteni és benyújtani.

2. Hiánypótlás, felvilágosítás kérés

Ajánlatkérő a Kbt. 71. § alapján az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást ajánlatkérő a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett közvetlenül az ajánlattevő részére megküldi, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat ajánlattevőnként tételesen.

A Kbt. 71. § (4) bekezdés alapján, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.

Amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. (Kbt. 71. § (5) bekezdés)

Az ajánlatkérő újabb hiánypótlást rendel el, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlel. Az ajánlatkérő egy alkalommal rendel el újabb hiánypótlást, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható. (Kbt. 71. § (6) bekezdés)

3. Indokolás kérése

Ajánlatkérő a Kbt. 72. § alapján az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást kér írásban és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíti, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét a Kbt. 81. § (4) bekezdésben foglaltakra, miszerint a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el, és csak a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő - és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő - tekintetében vizsgálja az ár vagy költség aránytalanul alacsony voltát, és alkalmazza szükség esetén a 72. § szerinti eljárást. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség miatt érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően végzi el Ajánlatkérő.

4. Az ajánlattétel formája és aláírása

Az ajánlatokat (a mellékletekkel együtt) az ajánlattételi felhívásban rögzített példányban kell benyújtani a megadott formai követelményeknek megfelelően.

A csomagoláson fel kell tüntetni az alábbiakat:

„Budapest Főváros Kormányhivatala 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx 00-00. alatti kormányablak épületének bővítése, átalakítása” - Ajánlat”, valamint azt, hogy „Ajánlattételi határidő lejártáig nem bontható fel, haladéktalanul a közvetlen címzetthez továbbítandó!”

A postán feladott ajánlati példányokat tartalmazó csomagon továbbá fel kell tüntetni:

„Budapest Főváros Kormányhivatala 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx 00-00. alatti kormányablak épületének bővítése, átalakítása” – Ajánlat

és

„Iktatóban nem bontható fel, azonnal a címzetthez továbbítandó”.

továbbá fel kell tüntetni az ajánlattevő bejegyzett cégnevét, székhelyét, illetve ha a jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő valamely szervezeti egysége jár el, akkor az ilyen szervezeti egység telephelyét, fióktelepét.

Az ajánlatot zárt csomagolásban kell benyújtani. A csomagolás akkor minősül nem zártnak, ha abból további roncsolás nélkül az ajánlat kivehető.

5. Az ajánlatok elbírálása, vizsgálata

Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét a Kbt. 81. § (5) bekezdésben foglaltakra, miszerint az ajánlatok bírálatát - a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el, és csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb és az azt követő egy legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes - és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett - ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.

Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat érvénytelen és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni.

A megfelelőnek talált ajánlatokat ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli.

Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására.

6. A felhívás és egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása

A Kbt. 115. § (3) bekezdése alapján az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, valamint az ajánlattételi felhívás visszavonásáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban kell tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást megküldte.

7. Az ajánlatok módosítása és visszavonása

Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot visszavontnak kell tekinteni [Kbt.

55. § (7) bekezdés].

A módosítást az eredeti ajánlattal megegyező formai követelmények szerint kell elkészíteni és benyújtani.

Az ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség beálltáig (az ajánlattételi határidő lejártáig) vonhatja vissza, az ajánlatkérőhöz intézett írásbeli nyilatkozattal.

8. Az ajánlattétel költségei

Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatos összes költséget az ajánlattevő viseli, ezekkel kapcsolatban az ajánlatkérő semmilyen módon nem tehető felelőssé.

Ajánlattevő az ajánlattal kapcsolatos költségeinek megtérítését - a Kbt. 177. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - semmilyen jogcímen nem követelheti ajánlatkérőtől. Az ajánlat elkészítéséért díj nem számítható fel.

9. Az ajánlat pénzneme

Az ajánlattevő ajánlatában az árat kizárólag HUF-ban határozhatja meg.

10. Az ajánlat nyelve

Tekintettel arra, hogy az ajánlattétel nyelve a magyar, az egyes nem magyar nyelvű igazolások és ajánlati részek egyszerű magyar fordításait csatolni kell az ajánlathoz. A Kbt. 47. § (2) bekezdése szerint az Ajánlatkérő elfogadja az ajánlattevő általi felelős fordítást is.

Ajánlatkérő az ajánlattevő általi felelős fordításnak az ajánlattevő cégszerű aláírásával és tartalmi egyezőségi záradékával ellátott fordítást tekinti. A tartalmi egyezőségi záradék ajánlatkérő által elfogadott szövege a következő: „Felelősségem tudatában kijelentem, hogy az irat magyar fordítása az eredeti irat tartalmával minden tekintetben megegyezik.

11. Részajánlat, többváltozatú (alternatív) ajánlat

Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők számára részajánlattételi lehetőséget nem biztosít.

Ajánlattevők a jelen közbeszerzési eljárásban többváltozatú (alternatív) ajánlatot nem nyújthatnak be.

12. Az ajánlati árak

Ajánlattevőnek a felolvasólapon a nettó Vállalkozói Díj összesen árat kell feltüntetni. Ajánlatkérő a nettó Vállalkozói Díj összesen (tartalékkeret nélkül) összegét értékeli az ajánlatok elbírálása során.

A megajánlott ellenszolgáltatásnak a vállalkozási szerződésben rögzített feladatok megvalósításával összefüggő valamennyi költséget tartalmaznia kell, így az ajánlati áron felül költség, díjazás, stb. semmilyen más jogcímen nem számolható el.

13. Szerződéses árak

A szerződéses árnak, a 3. fejezetben foglalt szerződéses feltételekre figyelemmel, a vállalkozási szerződésben rögzített feladatok megvalósításával összefüggő valamennyi költséget tartalmaznia kell.

14. Teljesítési és fizetési határidő

A Vállalkozó ajánlatában megajánlott szerint, de maximum 2018. szeptember 30.

Az ellenszolgáltatás megfizetése az ajánlattételi felhívás 7. pontja és a szerződéstervezetben részletezettek szerint történik.

15. Az ajánlatok benyújtási határideje

Az ajánlat postai úton is benyújtható. A postai kézbesítés esetleges késedelmével kapcsolatos kockázatot az ajánlattevő viseli.

A személyesen benyújtott ajánlat átvételét ajánlatkérő a helyszínen átvételi elismervény formájában írásban visszaigazolja.

A benyújtás teljesítésének a küldemény tényleges kézbesítése minősül, ami a tértivevényen, illetve az átvételi elismervényen szereplő időpont.

Az ajánlatoknak legkésőbb 2018. január 22. napján 11:00 óráig meg kell érkezniük az alábbi címre:

Budapest Főváros Kormányhivatala

1139 Budapest, Teve u. 1/a-c. 8. emelet 8304. xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx részére

A Kbt. 52. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a beérkezési határidőt csak hosszabbítani lehet, az ajánlattételi felhívás módosítására vonatkozó szabályok alkalmazásával [55. §].

16. Késedelmes ajánlatok

Ajánlatkérő minden olyan ajánlatot, amelyet az általa előírt ajánlattételi határidőn túl kap meg, a Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pont alapján érvénytelennek nyilvánít.

A határidő után beérkezett ajánlat benyújtásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az összes - beleértve az elkésett - ajánlattevőnek meg kell küldeni (Kbt. 68. § (6) bekezdés).

17. Az ajánlatok felbontása

Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában az ajánlattételi felhívásban és jelen közbeszerzési dokumentumban meghatározott helyen kezdi meg ajánlatkérő.

A bontás mindaddig tart, amíg az ajánlattételi határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.

Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői és személyek lehetnek jelen. E személyek a bontáson a felolvasólapba betekinthetnek.

Az ajánlatok felbontásakor ajánlatkérő ismerteti az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ajánlatkérő ismertetheti a rendelkezésére álló fedezet összegét is.

Az ajánlatok felbontása a megjelent ajánlattevők képviselőinek jelenlétében az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kezdődik. Az ajánlattevők a felbontás időpontjáról külön értesítést nem kapnak. A jelen lévő ajánlattevők képviselői részvételük igazolására egy jelenléti ívet írnak alá.

Az ajánlatok felbontásáról és a Kbt. 68. § (4) bekezdés szerinti adatok ismertetéséről az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon belül megküld az összes ajánlattevőnek. A határidő után beérkezett ajánlat benyújtásáról ajánlatkérő szintén jegyzőkönyvet vesz fel, és azt az összes – beleértve az elkésett – ajánlattevőnek megküldi.

18. Az ajánlatok értékelése és összehasonlítása

Az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (2) bekezdésében foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont szerint értékeli.

19. Az értékelés szempontjai

Az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (2) bekezdésében foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont szerint értékeli az alábbiak szerint.

Az értékelési szempontok és az azokhoz tartozó súlyszámok:

Részszempont	Súlyszám
1. Nettó Vállalkozói Díj összesen (HUF) (tartalékkeret nélkül)	70
2.1) Az ajánlattételi felhívás 12.2. M/1.1 pontjában meghatározott szakember általános épületek építési munkáinak felelős műszaki vezetői, 36 hónapot meghaladó többlet szakmai tapasztalata (egész hónapban megadva) (az ajánlati elem legkedvezőbb szintje 60 hónap)	10
2.2) Az ajánlattételi felhívás 12.2. M/1.2 pontjában meghatározott szakember épületgépészeti felelős műszaki vezetői, 36 hónapot meghaladó többlet szakmai tapasztalata (egész hónapban megadva) (az ajánlati elem legkedvezőbb szintje 60 hónap)	10
0.0.Xx ajánlattételi felhívás 12.2. M/1.3 pontjában meghatározott szakember épületvillamossági felelős műszaki vezetői, 36 hónapot meghaladó többlet szakmai tapasztalata (egész hónapban megadva) (az ajánlati elem legkedvezőbb szintje 60 hónap)	10

A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa:

Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10 pont.

A módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a ponthatárok közötti pontszámot:

Az első bírálati részszempont esetében a legkedvezőbb (a legalacsonyabb „Nettó Vállalkozói Díj összesen (HUF) (tartalékkeret nélkül)” összeget tartalmazó) ajánlat a maximális 10 pontot kapja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva, a fordított arányosítás módszerével számolja ki a pontszámokat ajánlatkérő.

Második bírálati részszempont. Ajánlatkérő a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pont valamint a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevő személyi állományának képzettségét értékeli. Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott kivitelezési feladatok körében értékként tekint a szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek bevonására, így a kivitelezési feladatok szakmai minőségét a kivitelezési feladatok ellátásának szakmai színvonalát a bevonásra kerülő szakemberek szakmai tapasztalata alapján kívánja megítélni.

Ajánlatkérő a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint megfelelőnek talált ajánlatok értékelését egyenes arányosítás módszerével értékeli, amely alatt az alábbi módszert érti és alkalmazza:

Ajánlatkérő számára kedvező ezen értékelési módszer alapján, ha magas az Ajánlattevő által megajánlott érték.

Ajánlatkérő az előbbiek alapján a legmagasabb értéket értékeli a legkedvezőbb megajánlásként, és ebben az esetben a legkedvezőbb ajánlatra e tekintetben a felső ponthatár szerinti pontszámot, azaz 10,00 pontot ad, a többi ajánlatra pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva a megajánlott értékeknek megfelelően, egyenesen arányosan számolja ki a pontszámokat.

Az egyenes arányosítás során alkalmazott képlet:

P= (A vizsgált/ A legjobb)*(Pmax - Pmin)+ Pmin

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa

Pmin: a pontskála alsó határa

Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legmagasabb érték) Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme;

A végeredmény kerekítése két tizedesjegyig történik, a matematikai kerekítés szabályai szerint.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amennyiben Ajánlattevő jelen értékelési szempont tekintetében tett megajánlása az adott részszempont tekintetében meghaladja a lentiekben meghatározott legkedvezőbb szintet (60 hónap), úgy Ajánlatkérő a pontszámok kiosztásánál is a maximális értékkel (60 hónap) számol, azaz a maximális értéket veszi alapul az arányosítás során.

20. A műszaki- szakmai ajánlatnak tartalmazni kell:

Ajánlatkérő a Kbt. 3.§ 21. pontjában és a 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel árazatlan költségvetési kiírást bocsát az ajánlattevők rendelkezésére.

Az ajánlattevőknek kötelezettsége ajánlatuk részeként a kiadott költségvetés beárazott módon történő benyújtása. A kiadott árazatlan költségvetést kitöltve, változtatás nélkül kell benyújtani papír alapon, valamint elektronikus adathordozón is! Az elektronikus adathordozón rögzített elektronikus ajánlati példány esetén az árazott költségvetést Microsoft Excel formátumban is csatolni kell.

Ajánlatkérő nyomatékosan felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az ajánlati ár átalányár jellegére tekintettel az ajánlattevők kötelezettségét képezi minden munka elvégzése, mely az ajánlattételi dokumentáció részét képezi, a tételes költségvetés soraitól függetlenül, és ez nem teremt alapot sem többletmunka elszámolására, sem a tartalékkeret felhasználására.

Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a beárazott költségvetés benyújtását az átalányár jellegű ajánlati ár megalapozottsága érdekében, továbbá a Kbt. 71. §-a szerinti aránytalanul alacsony ár vizsgálat elvégzésének elősegítése érdekében írta elő. Erre tekintettel az árajánlat megalapozottsága esetén külön nem vizsgálja a költségvetésen belüli egyes tételeket az érvényesség szempontjából.

Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha az indoklás keretében közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.

Számszaki hiba esetén a javítás a Kbt. 71. § (11) bekezdése szerint történik.

Az Ajánlattevő köteles a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetés valamennyi tételét kitölteni, illetve megadni.

Amennyiben az ajánlattevő a Kbt.-vel összhangban műszakilag egyenértékű megajánlást kíván tenni, az ezzel érintett költségvetési tétel/tételek mellett/mögött köteles konkrétan feltüntetni a műszakilag egyenértékű megajánlásának pontos anyag/termék/stb. megnevezését.

Ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket, hogy az ajánlattételi felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban szereplő, meghatározott gyártmányra, típusra történő hivatkozások csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történtek. Ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján, azzal egyenértékű terméket elfogad. Az egyenértékűséget Ajánlattevőnek kell igazolnia a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (4)-(6) bekezdései szerint. Az Ajánlatkérő felhívja a

figyelmet, hogy a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való esetleges hivatkozás a közbeszerzés tárgyának egyértelmű jellegének meghatározása érdekében történt, a megnevezés mellett a „vagy egyenértékű” kifejezést minden esetben érteni kell. Az egyenértékűség igazolása Ajánlattevő feladata.

Az ajánlatban szereplő áraknak fix árnak kell lennie, vagyis az Ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot.

A nettó árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. VÁM, különböző díjak és illetékek, stb.

Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a beruházás időtartama alatti árváltozásból eredő vállalkozói kockázatot és vállalkozói hasznot is.

Az ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet.

Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek.

• A nyertes ajánlattevő a költségvetésben meghatározott költségeken felül egyéb díj- vagy költségigénnyel nem fordulhat az ajánlatkérő felé.

• A táblázatokban szereplő nettó egységárak a mindenkor hatályos ÁFA mértékével kerülnek elszámolásra.

• Amennyiben a felolvasólapon közölt ellenszolgáltatási összeg (nettó Vállalkozói Díj összesen + tartalékkeret) és a tartalékkerettel növelt nettó Vállalkozói Díj összesen sorában meghatározott ellenszolgáltatási összeg eltér, az ajánlatkérő az árazott költségvetés adatai alapján ellenőrző számítást végez, és amennyiben a számítás helyes, a költségvetési főösszesítő összesen sorát tekinti irányadónak. Amennyiben az árazott költségvetésekben nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását a Kbt. 71. § (11) bekezdés alapján az ajánlatkérő végzi el.

21. Az eljárás eredményének kihirdetése és közzététele

Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni az eljárás eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül [Kbt. 79. § (1) bekezdés].

Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készít az ajánlatokról. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a Kbt. 79. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti.

22. A szerződés megkötése

Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.

23. Az eljárás nyertesének visszalépése

Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.

24. Tájékozódási kötelezettség

Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 35.

Postacím: 1438 Budapest Pf. 520.

tel: 00-0-000-0000

fax: 00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx

Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 49.

Postacím: 1438 Budapest Pf. 520.

tel: 00-0-000-0000

fax: 00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx

Adózás:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2.

Telefon: x00-0-000-0000

Fax: x00-0-000-0000.

Kék szám (mobilhálózatból is hívható): 06-40/42-42-42

Környezetvédelem:

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.

1539 Budapest, Pf. 675. Tel.: 1/0000-000

Fax: 1/0000-000

Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx

Egészségvédelem:

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Székhely: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0. Postai cím: 1437 Budapest, Pf. 839.

Központi telefon: x00 0 000 0000

Központi telefax: x00 0 000 0000

Elektronikus levélcím: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxx.xx

Fogyatékossággal élők esélyegyenlősége:

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Székhely: 1054 Budapest, Báthory u. 10.

Telefonszám: 06-1-795-54-78

e-mail:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal területileg illetékes bányakapitányságai

Megnevezés: Budapesti Bányakapitányság Cím: 1145 Budapest Columbus u. 17-23.

Postacím: 0000 Xxxxxxxx Xxxxxxxx x. 17-23.

Telefon: (00-0) 000-0000 Fax: (00-0) 000-0000

Email: xxx@xxxx.xx

A végzett tevékenység leírása: Budapest főváros valamint Pest megye közigazgatási területén a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – jogszabályban meghatározott esetek kivételével – első fokon jár el.

2. Műszaki leírás

„Budapest Főváros Kormányhivatala 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx 00-00. alatti kormányablak épületének bővítése, átalakítása”

Az ingatlanon lévő épület két szerkezeti egységet képvisel, amelyből az egyik felújítása, átépítése a feladat. A kivitelezés építési engedély köteles, amely PE-06/EP/00246-9/2017 ügyiratszámmal jogerős építési engedéllyel Megrendelő rendelkezik.

A jelenleg használaton kívüli épületrész alaprajzilag bővítésre, s a létrejövő új épülettömegre emelet ráépítése tervezett. A kialakítandó földszint 374,64 m2, az emelet 390,36 m2 hasznos alapterületű lesz.

Építészet, statika

A bővítéshez bontási munkák: a teljes fedélszék és tetőhéjazat (453,66 m2), a meglévő födémzet és rétegrend (56,3 m3) falazatok részleges (8,4 m3), meglévő vakolatok (415 m2), lapburkolatok (268 m2), meglévő betonteraszok (21 m3), lábazat (135 m2).

A meglévő-megmaradó falazatokat fúga-átvágásos technológiával, bitumenes lemezzel utólagosan vízszigetelni (lábazati felhajtással együtt 502 m2) kell, s a bővítés sávalapozását (33,17 m3) el kell készíteni.

A földszint és emelet feletti födém: monolit vb lemezfödém (201 m3 C25/30-XC2-es kavicsbeton, kétrétegű hálós vasalással), a lépcső monolit vb (14,81 m3). A teherhordó falak porotherm falazatból készülnek különböző vastagságokban: 25 cm (62,88 m2), 30 cm (140,73 m2), 38 cm (377,5 m2).

Gipszkarton válaszfalak: normál ill impregnált kivitelben összesen: 397 m2 készülnek. A helyiségekben függesztett álmennyezet kerül kialakításra 724 m2 mennyiségben.

Burkolatok: I, beltéri padlóburkolatok:), 60x60 cm-es greslap (492,5 m2), laminált padló (47,5 m2), és linóleum (601,1 m2), kültérben greslap (420 m2)

Beépítésre kerülő külső ajtók : 1 db automata, fotocellás tolóajtó 260/380, kétrétegű üveggel (Ug=0,8 W/m2K, külső oldalon hővédő fóliázással, és 1 db 127/219 kétszárnyú nyílóajtó kétrétegű üveggel (Ug=0,8 W/m2K, külső oldalon hővédő fóliázással)

Xxxxxxxx és az előtér közé beépítésre kerülő ajtó: fotocellás tolóajtó 180/210

Az irodai ajtók bükk színű fóliázott szerkezetek (12 db 90/213, 24 db 100/213, 3 db 130/213, 1 db 127/219), a vizes helyiségek belső ajtói műanyag ajtók (6 db 75/213).

Ablakok: 3 peremes ütközési, hőszigetelt 6 légkamrás 8 db 130/212, 3 db 137/223, 2 db 136/223, 3 db 138/222, 1 db 139/222, 4 db 137/221, 5 db 138/221, 1 db 139/594 távirányítós, 29 db 130/150

Kültéri hő és fényvédő fólia elhelyezése tervezett a nyílászárókon (90 m2)

Belső burkolatok: diszperziós festések a szükséges előkészítő munkákkal (2.220 m2), valamint a vizes helyiségekbe 20x40 cm-es (125 m2) mázas kőporcelán lapburkolat tervezett.

A külső homlokzat hőszigetelt homlokzat lesz: Austrotherm AT-180 (1.426 m2), Austrotherm XPS TOP P (53 m2). Az épületen kültéri lamellás árnyékolók (99,5 fm) elhelyezése is tervezett.

A készülő lapostetőn a csapadékvíz elleni szigetelés ICOPAL Termix Top Speed Syntan (502 m2) mechanikai rögzítéssel és beton járólap ( 67 db) elhelyezéssel tervezett. A lapostető hő és hangszigetelése Austrotherm EPS AT-N150 (462 m2) kerül kialakításra.

A födém hőszigetelése Austrotherm AT-L2 (470 m2), a padló hőszigetelése pedig Autrotherm AT-PE (611,91 m2).

Egy meglévő sorompó áthelyezése és beépített bútorok kivitelezése is tervezett.

Épületgépészet

Az épület fűtése 1 db zárt égésterű kondenzációs Viessmann Vitodens 200 W- 45 kW fali kazánnal tervezett. Ez fordulatszám-szabályozású , nagy hatékonyságú keringető szivattyúval rendelkező csatlakozó készlettel - 7501311, és Vitotronic 300MW3 kazánvezérlővel kiegészítve külső időjárás függő szabályozáshoz két kevert szivattyús kör szabályozáshoz.

A hűtés pedig lapostetőn elhelyezett 1 db 65 kw teljesítményű kompakt folyadékhűtővel axiál ventilátorral, R410A-val, 2 db scroll kompresszorral 1 hűtőkörrel, mikoroprocesszoros szabályozással, kondenzátor ventilátor szabályozással hidroblokkal ( szivattyú, tágulási tartály, puffer tartály 400 l) , illetve a rack szekrényt tartalmazó helyiségben egy külön split rendszerű klíma kerül kiépítésre.

Az irodahelyiségekben a 600x600-as kazettás álmennyezeti betéri egységek biztosítják a fűtés-hűtést 4-csöves rendszerrel, a vizesblokkban és a lépcsőházban padlófűtés tervezett.

HMV készítés kifolyónként egyenként készül elektromos fűtésű 10 literes hőszigetelt tároló segítségével.

A vízellátás térhálósított polietilén csővezetéken történik oly módon, hogy az épületbe történő belépés után az emeleti gépészeti helyiségbe megy, ahol egy kézi visszaöblítésű szűrő beépítése tervezett.

A földszinten és az emeleten egy-egy 30 m-es alaktartó tömlővel felszerelt fali tűzcsapok elhelyezése tervezett. Ezek megtáplálásához a meglévő utcai bekötést felbővítése szükséges (új vízóraaknában a tüzivíz és ivóvíz számára DN 80/25-ös ikermérő elhelyezése tervezett, és innen egy földalatti 90x5,4 méretű ág épül ki az épület felé

A szennyvíz vezetékhálózat pvc csővezeték tokos gumigyűrűs kötéssel, illetve cseppvíz esetében ragasztott PVC csővezetékkel tervezett.

A keletkező csapadékvíz elvezetése a telekhatár végében kavics és szivárgócső nélküli 17,8 m3 hasznos térfogatú blokkelemes szikkasztórendszerbe tervezett, ahol elszivárogtatásra kerül. A 120 m hosszú csapadékcsatorna anyaga KG-PVC cső.

Épület villamosság

A lámpatestek álmennyezetbe szereltek (143 db dupla parabolatükrös fénycsöves, illetve 60 db kompakt kör alakú), és 15 db irányfény is tervezett.

Az épület informatikai hálózata is kiépítésre kerül, 79 db végpont kiépítése tervezett.

Az épületben 3 db kódkapcsolós beléptető tervezett, tápegységgel, elektromos zárral, belülről vésznyitóval, szükséges kábelezéssel.

Az épületben egy 32 zónás behatolásjelző is kiépítésre kerül 18 digitális passzív infraérzékelővel és 6 kombinált infra-mikrohullámú érzékelővel, 2 beltéri hangjelzővel és egy kültéri hang-fényjelzővel.

Az épületben a tűzvédelem miatt egy 1 hurkos címezhető, tápegységes tűzjelző központ kerül kiépítésre 74 optikai füstérzékelővel, 36 másodkijelzővel és 6 beltéri hangjelzővel.

Az új épületen 8 db 10 mm keresztmetszetű levezető kiépítendő, mely az LPS III villámvédelmi fokozatot biztosítja.

3. Szerződéstervezet

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS TERVEZET

amely létrejött egyrészről

Budapest Főváros Kormányhivatala

székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00-00.

képviseli: xx. Xxxxxx Xxxxxx kormánymegbízott

Bankszámlaszám: 10023002-00299592-00000000

Adószám: 15789233-2-41

Alapító okiratszám: TER-2/2011/56/2015

AHTI azonosító: 297802

KSH statisztikai számjel: 15789233-8411-312-01

Mint Megrendelő (továbbiakban: Kormányhivatal vagy Megrendelő) másrészről

Cégnév:

Székhely:

Adószám:

Bankszámlaszám:

Cégjegyzékszám:

KSH statisztikai számjel:

Képviseli:

mint Vállalkozó, (továbbiakban: Vállalkozó)

(Megrendelő és Vállalkozó a továbbiakban együttesen: Szerződő Felek vagy Felek) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel.

Előzmények

Megrendelő és Vállalkozó előzményként rögzítik, hogy a Megrendelő, mint Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 115. § (1) bekezdése alapján közbeszerzési eljárást folytatott le „Budapest Főváros Kormányhivatala 1165 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx 00-00. alatti kormányablak épületének bővítése, átalakítása” tárgyban, mely eljárásban Vállalkozó került nyertesként kihirdetésre

Vállalkozó a megállapodás szerinti szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul veszi, hogy a szerződés aláírását követően a Vállalkozó viseli annak jogkövetkezményét, amely a közbeszerzési eljárás során keletkezett közbeszerzési dokumentumokban meghatározott követelmények olyan hiányosságából, hibájából adódik, melyet a Vállalkozónak a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződés megkötését megelőzően nem jelzett. A Vállalkozó kötelezettséget vállal a teljesítés teljességéért és hiánytalanságáért, ide értve azon elemeket is, amelyek a szerződésszerű teljesítés vonatkozásában a szerződés megkötésével záruló beszerzési eljárásban, illetve szerződésben és a szerződésben hivatkozott egyéb dokumentumokban előírásra nem kerültek, viszont a szakmai szokások szerint hozzátartoznak a szerződés teljes körű teljesítéséhez.

A Vállalkozó a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó, a közbeszerzési eljárás során keletkezett közbeszerzési dokumentumokban ismertetett információkat, továbbá a teljesítéshez kapcsolódó körülményeket teljes körűen megismerte, azt a feladat szerződésszerű teljesítéséhez, a megalapozott ajánlata megtételéhez szükséges mértékben, eredményfelelőssége tudatában megvizsgálta. Bármilyen mulasztás, amelyet a Vállalkozó követ el amiatt, hogy a közbeszerzési eljárás során, a szerződéskötést megelőzően vagy azt követően nem szerzett kellő információt olyan ügyekről, amelyek befolyásolhatják vállalt tevékenysége ellátását, nem menti fel a Vállalkozó azok alól a

kockázatok, kötelezettségek és felelősségek alól, amelyek a megállapodás szerinti szerződés szerint reá hárulnak a szerződés tárgyának megvalósítása során.

Vállalkozó kijelenti, hogy a követelményeket a megállapodás szerinti szerződés tárgyának megvalósításában jártas, szakcégtől elvárható gondossággal tanulmányozta, és a szerződést ezek ismeretében köti meg.

Megrendelő kijelenti, hogy a szerződés megkötése előtt minden, az általában elvárható mértékben általa felismerhető lényeges körülményről tájékoztatta Vállalkozót.

A Vállalkozó a megállapodás szerinti szerződésben meghatározott feladatainak teljesítése során a Megrendelő érdekeinek megfelelően jár el.

A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Kbt., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint egyéb kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók. E szerződés elválaszthatatlan részét képezik, azok fizikai csatolása nélkül is, a Vállalkozó ajánlata, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett közbeszerzési dokumentumok.

A Megrendelő kijelenti, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik.

Ilyen előzmények után Xxxxx az alábbiak szerint állapodnak meg.

1. A szerződés tárgya és teljesítési határidő:

A műszaki leírásban foglalt kormányablak átalakítási (épületfelújítási) munkák elvégzése a 1165 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx 00-00. xxxx alatti ingatlanban. Az ingatlanon lévő épület két szerkezeti egységet képvisel, amelyből az egyik felújítása, átépítése a feladat. A jelenleg használaton kívüli épületrész alaprajzilag bővítésre, s a létrejövő új épülettömegre emelet ráépítése tervezett, a felhívásban megküldött kiviteli tervek és építési engedély szerint. A kialakítandó földszint 374,64 m2, az emelet 390,36 m2 hasznos alapterületű lesz.

Teljesítési határidő (Vállalkozó ajánlatában megajánlott érték): a területátadástól számított 10 hónap Megrendelő a munkaterületet a szerződéskötést követő 3 munkanapon belül adja át.

Az építési napló megnyitásának időpontja: Az építési munkaterület átadásának napja.

Az építési tevékenységre vonatkozó követelményeket részletesen a műszaki leírás tartalmazza. Megrendelő a kivitelezési dokumentációt a közbeszerzési dokumentumok részeként a Vállalkozónak átadta.

1.1. Felelős műszaki vezető

Vállalkozó a mű kivitelezését – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ép. kiv. rendelet) előírtak (különösen a 13. §-a) szerint – felelős műszaki vezető útján irányítja.

A közbeszerzési eljárásban a Kbt. 76.§ (3) bekezdés szerinti értékelési szempont keretében a felhívás

12.2. M.1.1.) pontjában meghatározott szakmai tapasztalatnál nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező szakember többlet szakmai tapasztalata: bemutatott szakember neve: ….………………

többlet szakmai tapasztalata: hónap.

1.2. Épületgépészatei felelős műszaki vezető

Vállalkozó a mű kivitelezését – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ép. kiv. rendelet) előírtak (különösen a 13. §-a) szerint – felelős műszaki vezető útján irányítja. A közbeszerzési eljárásban a Kbt. 76.§ (3) bekezdés szerinti értékelési szempont keretében a felhívás 12.2. M.1.2.) pontjában meghatározott szakmai tapasztalatnál nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező szakember többlet szakmai tapasztalata: bemutatott szakember neve: többlet szakmai tapasztalata:

1.3. Épületvillamossági felelős műszaki vezető

Vállalkozó a mű kivitelezését – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ép. kiv. rendelet) előírtak (különösen a 13. §-a) szerint – felelős műszaki vezető útján irányítja. A közbeszerzési eljárásban a Kbt. 76.§ (3) bekezdés szerinti értékelési szempont keretében a felhívás 12.2. M.1.3.) pontjában meghatározott szakmai tapasztalatnál nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező szakember többlet szakmai tapasztalata: bemutatott szakember neve: többlet szakmai tapasztalata:

2. Felek jogai és kötelezettségei

2.1. A Vállalkozó jogai és kötelezettségei

2.1.1. A Vállalkozó egyes munkafázisokhoz igazodó feladatainak részletes felsorolását jelen Szerződés részleteiben nem tartalmazza. Ezért a Vállalkozónak valamennyi, a jelen szerződés 1. pontjában nevesített munkát a Megrendelő utasításainak megfelelően kell elvégeznie. A Vállalkozó a munkálatokat megtervezi, a beépítésre kerülő szerkezetekről készült részletterveket egyezteti a Megrendelővel, elvégzi és befejezi, és legkésőbb a teljesítési határidő utolsó napján a Megrendelő rendelkezésére bocsátja. A Vállalkozó a megvalósításhoz, befejezéshez vagy a hibák orvoslásához szükséges minden ideiglenes vagy állandó felügyeletet, munkaerőt, berendezést, árut, szállítást, szolgáltatást, munkaeszközt és egyéb dolgot biztosít.

2.1.2. A Vállalkozó a jelen Szerződés teljesítéséből fakadóan betartja és alkalmazottaival is betartatja a jogszabályok és más szabályok kötelezően alkalmazandó rendelkezéseit. Folyamatosan gondoskodik arról, hogy a munkaterületen illetve a munkavégzés hatókörében betartásra kerüljenek, az általános, illetve az adott helyen érvényesülő tűzvédelmi, vagyonvédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi, baleset- és munkavédelmi szabályok, különösen de nem kizárólagosan 54/2014.(XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 10/2016.(IV.5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. A Vállalkozó teljes egészében felel az általa elvégzett munkálatokért, az építési módszerek megfelelő minőségéért, valamint bármilyen rendellenességre köteles a Megrendelő Képviselőjének figyelmét felhívni.

2.1.3. A Vállalkozó köteles haladéktalanul írásban jelezni a Megrendelőnek bármely tényt, vagy körülményt, amely a beruházás rész- és/vagy véghatáridejének csúszását, a Megrendelői utasítások módosítását, vagy egyéb szerződésszegést eredményezhet, vagy amelyek kihatással vannak a szerződésre, illetve az elvárt minőségre. Az értesítésnek ki kell térnie az előidéző okokra, azok megszüntetésének módjára, a kedvezőtlen hatások várható mértékére, mérséklésének a Vállalkozó által javasolt módjára és a kármegelőzési és kárenyhítési javaslatra.

2.1.4. A tárgyi ingatlan környezetéből a Vállalkozó köteles a tevékenysége során keletkezett építési hulladékot, maradék építőanyagot elszállítani, mindennemű szennyeződést eltávolítani, a környezetet az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban átadni, a környezetben okozott károkat megszüntetni, továbbá az építkezésen dolgozó járművek által okozott közúti szennyezéseket keletkezésükkor azonnal megtisztítani.

2.1.5.A Vállalkozó egyúttal kijelenti, hogy az építést zavaró közlekedési, társadalmi, technikai és természeti körülményeket a jelen szerződés tárgya szerinti építési munkákban jártas, nagy szakértelemmel rendelkező kivitelező cégtől elvárható fokozott gondossággal tanulmányozta, és a szerződést ezek ismeretében köti meg.

2.1.6. A beruházás során csak a hatályos jogszabályokban és rendeletekben előírt minősítéssel rendelkező anyagok, szerelvények, stb. használhatók fel, melyeket Vállalkozó igazol és szavatol. Amennyiben a Vállalkozó a közbeszerzési dokumentumokban leírt anyagokat - az időben való megrendelés igazolásának megtörténte ellenére - beszerezni nem tudja, úgy Megrendelő előzetes egyetértése és jóváhagyása után jogosult időben beszerezhető, azonos műszaki paraméterű és használati értékű más anyagokkal helyettesíteni. Az anyagváltozás miatti esetleges többletköltség a Vállalkozót terheli.

2.1.7. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt a tevékenységéről, és az ügy állásáról jelen Szerződés szerint, továbbá Megrendelő kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni, így különösen, ha a felmerült új körülmények a Megrendelői utasítások módosítását teszik indokolttá.

2.1.8. A Vállalkozó köteles biztosítani a Megrendelő számára, hogy bármely időpontban az ellenőrzési jogát gyakorolhassa, hogy a Megrendelő megtekinthesse és megvizsgálhassa a munkavégzés helyszínét, az anyagok, termékek, szerkezetek és berendezések minőségét, gyártási helyszínét, fázisait; köteles továbbá hatósági ellenőrzéseket lehetővé tenni, illetve intézkedni az iránt, hogy a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó felelősségi körébe tartoznak, a hatóságok részt vehessenek.

2.1.9. Vállalkozó köteles valamennyi beépítésre szánt anyagot, terméket, gyártmányt és műszaki megoldást (a beépítésre kerülő szerkezetekről készült részletterveket), a kivitelezés megkezdése előtt a megrendelő képviselőinek bemutatni. Kizárólag a jóváhagyott anyag, termék, gyártmány és műszaki megoldás építhető be. Vállalkozó köteles a jóváhagyás folyamatát megfelelően dokumentálni. E tevékenységgel kapcsolatos felelősség, tennivalók és költségek teljes körűen Vállalkozót terheli, e költségek a vállalkozási díjban térülnek Vállalkozó részére.

2.1.10. A Vállalkozó a munka végzése során köteles képzett és tapasztalt vezetőket, irányítókat biztosítani.

i. A Vállalkozó a tevékenysége során a szakmai feltételek teljesítését a felelős műszaki vezetője útján köteles ellátni, mely szakmai feltételek között megrendelői szempontból elsődlegesnek a minőségbiztosítás garanciáját tekintjük. Köteles továbbá a szerződés teljesítésére megfelelő számú szakképzett, betanított és segédmunkaerőt biztosítani, amely a szerződés szerinti kötelezettségeinek megfelelő, és időben történő elvégzéséhez szükségesek.

ii. A Vállalkozó köteles állandó helyszíni képviselője által biztosítani minden szükséges felügyeletet és irányítást a szerződéses munkák végzése során annyi ideig, ameddig a Megrendelő szükségesnek tartja a Vállalkozó kötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében.

iii. A Vállalkozó a szerződés teljesítése érdekében alvállalkozó bevonására az közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint jogosult, a Kbt.-ben meghatározott keretek között. A szerződéstől eltérő munkavégzés, baleseti, vagy anyagi kár esetén Vállalkozó köteles alvállalkozóját figyelmeztetni, illetve utasítani, vagy a munkát felfüggeszteni. A Vállalkozó az általa igénybevett alvállalkozókért teljes körű felelősséggel tartozik. A Vállalkozó köteles a jóváhagyott és igénybe vett alvállalkozó(ka)t az építési naplóban jelenteni.

iv. A Vállalkozónak feladatait oly módon kell ellátnia, hogy a beruházás megvalósításával összefüggő minden dokumentumot képes legyen a Megrendelőnek digitalizált formában is átadni. Ezt a követelményt a Vállalkozónak érvényesítenie kell az alvállalkozó(k) irányába is.

v. A Vállalkozó köteles a beruházás kapcsán tudomására jutott információkat, adatokat, valamint a munka során készült iratokat, dokumentációkat üzleti titokként – a vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával – bizalmasan kezelni, s ezt bármely közreműködőjétől azonos feltételekkel megkövetelni. Megrendelő hozzájárulása nélkül mindezekbe betekintést nem engedhet, ezekről információkat nem nyújthat, szakmai publikációkban, előadásokban azokat nem használhatja fel.

vi. A Vállalkozó köteles a szerződés teljesítése során és az azt követő 5 éven belül tűrni a Megrendelő által szükségesnek tartott, továbbá a hatályos jogszabályokban meghatározott ellenőrzési feladatok végzését.

vii. A Vállalkozó felel az építési napló jogszabályoknak megfelelően történő vezetéséért. (322/2015.(X.30.) Korm. rendelet és 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet szerint).

viii. Ha egyes munkarészeket a Vállalkozó beépít (eltakar), köteles a Megrendelő műszaki ellenőrét az ellenőrzés érdekében előzetesen - megfelelő időben, de legalább 72 órával korábban - a beépítésről értesíteni.

ix. A Vállalkozó felel, hogy a munkálatok befejezésével a szükséges nyilatkozatok, jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelősségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása megtörténjen.

x. A kivitelezés során keletkező hulladékok nyilvántartási, kezelési és eltávolítási szabályait, melyeket az egyéb jogszabályok előírnak, a Vállalkozónak be kell tartania. A Vállalkozó köteles az építőipari kivitelezés során keletkező minden építési- bontási hulladék – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására.

xi. A munkaterületek őrzéséről a beruházás teljes időtartama alatt a Vállalkozó köteles gondoskodni saját költségén. Felelős az építési és felvonulási területek élet-, baleset-, vagyon-, tűz-, környezetvédelmének biztosításáért, valamint a munkavédelmi előírások betartásáért. A Vállalkozó felelősséggel tartozik a kivitelezés által érintett és szomszédos épületek műszaki állagának megőrzéséért. E kötelezettségek megszegéséből, valamint a tevékenységéből eredő bárkinek olyan okból, amelyért felelős minden kárt Vállalkozó viseli, illetve köteles gondoskodni a károsodás haladéktalan helyreállításáról, kijavításáról.

2.1.11. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra és szavatol azért, hogy a jelen szerződés szerinti minden kötelezettséget – ezen belül különösen a Feladat teljesítésére irányuló tevékenységet – legjobb tudása szerint és a legnagyobb körültekintéssel, valamint a magyar jogszabályoknak és szabványoknak/ szakmai előírásoknak, így különösen az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.) BM rendeletben, és a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016.(IV.5.) NGM rendeletben szabályozottaknak megfelelően, továbbá a vonatkozó szakmai és hatósági, valamint a jelen szerződésben meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíti. Vállalkozó kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy jelen szerződés teljesítése során a Megrendelő szakmai és gazdasági szempontjainak messzemenő figyelembevétele mellett, a tudomására jutott megrendelői érdekek érvényesítésével jár el.

2.1.12. A Vállalkozó szavatol a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeinek szerződésszerű teljesítéséért, továbbá az alkalmazott megoldások, eljárások alkalmasságáért és minőségéért, függetlenül attól, hogy azokat saját maga vagy alvállalkozója, esetleg egyéb, jogszerűen bevont harmadik személy alkalmazza.

2.1.13. Vállalkozó köteles a kivitelezéshez szorosan kötődő összes feladatot elvégezni, amely az épület üzemszerű állapotának fenntartásához szükséges, valamint folyamatos takarítását biztosítani, a csatlakozó megbontott vagy megsérült szerkezetek javítását elvégezni.

2.1.14. Vállalkozó vállalja, hogy a jelen szerződés teljesíthetőségét érdemben veszélyeztető, illetve a teljesítést konkrétan akadályozó körülmény(ek)ről haladéktalanul írásban értesíti a Megrendelőt (Akadályközlés), legkésőbb 3 munkanapon belül.

2.1.15. A Vállalkozó feladata minden, az építési tevékenységhez kapcsolódó hatósági bejelentés végrehajtása. E feladat végrehajtásához Megrendelő csak a szükséges dokumentumok (Megbízó levél, Bejelentés) cégszerű aláírásával járul hozzá.

2.1.16. Vállalkozó köteles a munkák készre jelentéséig az átadási dokumentációt – beleértve a használatbevételi eljáráshoz szükséges dokumentumokat és szakhatósági engedélyeket is – összeállítani és Megrendelő részére három példányban átadni (2 papírformátumú és 1 db digitális, papírformátummal megegyező tartalmú és azzal azonos struktúrájú). Ennek a kötelezően alkalmazandó tartalomjegyzéke a szerződés 5. számú mellékletétét képezi.

2.2. A Megrendelő jogai és kötelezettségei

2.2.1. Az ellenőrzési jogosítványai és kötelezettsége körében a Megrendelő joga a munkák megvalósítását folyamatosan figyelemmel kísérni. A Megrendelő joga és kötelezettsége a műszaki- gazdasági elgondolásait, értekezletek során, illetve azokon kívül is közölni Vállalkozóval. A

Megrendelő belátása szerint az általa szükségesnek ítélt, a Vállalkozó által szervezett, a beruházással kapcsolatos tárgyalásokon jogosult részt venni. A Megrendelő jogosult a beruházás teljes időszakában annak megvalósulásáról, vagy egyes kérdéseiről írásos tájékoztatást kérni, a keletkezett iratokba betekinteni, azokról másolatot kérni.

2.2.2. A munkák végrehajtása során felmerülő döntést igénylő kérdésekben Megrendelő a döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben, olyan időben és módon foglal állást, hogy az a Vállalkozói teljesítés határidejét ne befolyásolja kedvezőtlenül. A Vállalkozó tevékenységéhez szükséges Megrendelői állásfoglalásokat és döntéseket az írásbeli megkeresés kézhezvételétől számítva azonnal, de legkésőbb 5 munkanapon belül adja meg.

2.2.3. Amennyiben a Vállalkozó – az ügy jellege vagy más körülmény miatt – soron kívüli vagy azonnali állásfoglalást (döntést) kér, akkor a Megrendelő azt soron kívül szóban vagy telefonon adja meg, de az állásfoglalási igény kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül a választ írásban is megerősíti. Tényleges döntésként csak az írásbeli válasz kezelhető.

2.2.4. Amennyiben a Megrendelő a határidőre álláspontját nem közli, illetőleg a döntéshez további időigényt nem jelent be, akkor a Vállalkozó – munkája folytathatósága érdekében –jogosult dönteni abban az esetben, ha ez a döntés többletköltséggel, az eredeti funkció megváltoztatásával és a minőség romlásával nem jár együtt, illetve nem minősül olyan kérdésnek, mely a Megrendelő döntését igényli. Vállalkozó az ilyen döntéséről a Megrendelőt azonnal, írásban értesíteni tartozik.

2.2.5. A Megrendelő köteles a Vállalkozót folyamatosan és kellő időben tájékoztatni minden lényeges változásról, döntésről.

2.2.6. A Megrendelő jelen Szerződésben kifejezetten nem nevesített kérdésekben a Ptk. általános szabályai szerint rendelkezik utasítási joggal, azonban ezzel a Vállalkozó jelen szerződés szerinti feladatellátását nem veszélyeztetheti, nem teheti terhesebbé. A Vállalkozó csak a Megrendelő erre felhatalmazott képviselőjétől fogadhat el utasítást. Ha a Megrendelő célszerűtlen, szakszerűtlen, vagy jogszabályellenes utasítást ad, a Vállalkozó köteles a Megrendelőt erre írásban figyelmeztetni.

A Megrendelői utasítás fenntartása esetén Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, de mentesül az utasításból eredő károk megtérítése alól.

2.2.7. Megrendelő köteles a készrejelentést követően 8 napon belül a műszaki átadás-átvétel időpontját kitűzni.

2.2.8. A Megrendelő nem biztosít szociális-blokk, iroda használatot , ezt a Vállalkozó saját költségén biztosítja.

2.2.9. Megrendelő az építési területen energia és víz csatlakozást biztosít. A helyszíni szereléshez használt elektromos energia és víz ára Megrendelőt terheli,

3. Fizetési feltételek

3.1. Szerződő felek a szerződésben rögzített kivitelezés ellenértékeként a közbeszerzési eljárásban elfogadott vállalkozási díjat az alábbiak szerint állapítják meg:

nettó ………………………… Forint + ÁFA; 10 %-os tartalékkerettel növelve nettó ……………………

Ft + ÁFA;

azaz nettó ………………………… forint + ÁFA összegű átalány vállalkozási díjban, 10 %-os tartalékkerettel növelve nettó …………………………….. forint + ÁFA vállalkozási díjban határozzák meg a következők szerint:

Nettó Vállalkozói Díj összesen (Ft)
- Forint

Nettó Vállalkozói Díj összesen 10 %-a (tartalékkeret)	- Forint
Összesen (nettó Vállalkozói Díj összesen +tartalékkeret)

Az átalány vállalkozási díj alapja a Vállalkozó által beárazott költségvetés.

Megrendelő a szerződésben foglalt - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összegű előleget biztosít a Vállalkozó részére, amelynek nyújtását a Megrendelő nem teszi függővé a Vállalkozó részéről biztosíték nyújtásától. Az előleg összegét a szerződés szerinti feladatok Megrendelő műszaki ellenőre által igazolt teljesítését követően benyújtásra kerülő egy végszámlában számolja el a Megrendelő. A Megrendelő az előleget a Vállalkozó kérésére legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül fizeti ki. Az előleg alapja a szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értéke. A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti. Az előleget Xxxxx a végszámlában számolják el.

A Vállalkozó a feladatok szerződésszerű, a Megrendelő által igazolt teljesítését követően jogosult a számla kiállítására és benyújtására az alábbiak szerint:

- Részszámla: a 30 %-os és 60 %-os készültség esetén a hiba és hiánymentes műszaki átadásra elkészült műszaki tartalomra kerül kiállításra..

- Végszámla: a 100 %-os készültség esetén a hiba és hiánymentes műszaki átadásra elkészült műszaki tartalomra kerül kiállításra a le nem számlázott tartalékkeret nélküli nettó vállalkozási díjról.

Az ÁFA megfizetésének rendjét és annak mértékét a teljesítéskor hatályos jogszabályok szerint kell meghatározni.

A Megrendelő az ellenszolgáltatásának kiegyenlítése során a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdéseiben, illetőleg ha a Vállalkozóa teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, akkor az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015.(X.30.) Korm. rendelet 32/A. §-ban foglaltak szerint jár el, amely során a Vállalkozószámláját/számláit a Megrendelő a kézhezvételtől számított 30 (harminc) napon belül teljesíti, átutalással. A Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót arról, hogy jelen közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés és annak teljesítése az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. §-a hatálya alá esik, ennek megfelelően a Vállalkozónaka hivatkozott jogszabályi rendelkezésben foglalt esetben az ott előírt módon igazolnia kell, hogy nincs köztartozása.

3.2. Az átalány vállalkozási díj fedezetet nyújt mindazon elvégzendő munkákra, amelyek a jelen Szerződés tárgyát képezik, a kivitelezés során a közvetlen költség keretében az anyagköltséget, közvetlen gépköltséget, a fuvarozási és rakodási költséggel együtt, valamint az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat, továbbá a fedezet részeként közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket és a tervezett nyereséget. Az átalány vállalkozási díj tartalmazza a beruházás rendeltetésszerű használatához szükséges és a hatóságok által – Vállalkozónak olyan okból, amelyért felelős– elrendelt összes munkák és anyagok ellenértékét.

3.3. Felek rögzítik, hogy a mű teljesítettsége mértékének megállapításánál

a) a Szerződés aktuális – azaz az időközben bármilyen módon a mű részévé vált, illetve elmaradó munkatételek ellenszolgáltatásra gyakorolt hatásával korrigált – értéke,

b) a teljesítés építésinapló-bejegyzés napján fennálló állapota, és

c) kizárólag a Szerződés tárgyát képező beépített, helyszínen lévő vagy raktározási bizonylattal igazolt építőanyagok ára és kapcsolódó munkadíjépületbe ténylegesen már beépített (az épülettel tartósan egyesített) építési termékek ára, valamint ezek beépítéséhez szükséges munka díja (a költségvetési kiírásban meghatározottak szerint)

vehető figyelembe.

3.4. Megrendelő a részére benyújtott számlát és annak fent felsorolt mellékleteit műszakilag, számszakilag, tartalmilag felülvizsgálja, megfelelés esetén a teljesítést igazolja. Vállalkozó a teljesítésigazolásra és a számlára is köteles rögzíteni a Megrendelő által alkalmazott szerződésszámot.

3.5. A Megrendelő a teljesítés igazolás alapján kiállított számla kifizetésére olyképpen köteles, hogy Megrendelő az átutalást a Vállalkozó …………………………….. pénzintézetnél vezetett

………………………………………. számú számlájára a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdései, a Ptk. 6:155.

§ (1)-(3) bekezdései szerint 30 napon belül teljesíti. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben a Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vett igénybe az ajánlatában foglaltak szerint, úgy a kifizetésre a Kbt. 135. § (3) bekezdésében foglaltak az alkalmazandóak. Vállalkozónak kötelessége ebben az esetben a fenti rendelkezések szerinti módon eljárni, és a szükséges dokumentumokat a Megrendelőnek határidőben benyújtani. A Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót, hogy jelen Szerződés, és annak teljesítése után a kifizetés a módosított Art. 36/A. §–ának hatálya alá esik. A teljesítés igazolására a Kbt. 135. § (1)-(2) bekezdései és (5)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.

3.6. A Kbt. 136. § (1) bekezdése értelmében a Vállalkozó nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontjai szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak. Vállalkozó a jelen szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt köteles tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé tenni és a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni.

A Kbt. 136. § (2) bekezdés értelmében a külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

3.7. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. Tartalékkeret terhére a kivitelezés során felmerülő, a 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 2. § f) pontja szerinti pótmunkák, vagyis a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatételek kerülnek elszámolásra. A tartalékkeret felhasználásához minden esetben a Műszaki ellenőrnek és Megrendelő képviselőjének, az írásos hozzájárulása szükséges.

Vállalkozónak a tartalékkeret felhasználását tételes, műszaki indoklással ellátott, írásos költségvetéssel kell igazolnia. Vállalkozó a tartalékkeret elszámolására a végszámlája benyújtásával egyidejűleg, kizárólag feladatai maradéktalan (teljeskörű), az Ajánlatban és a Vállalkozási Szerződésben meghatározott határidőre történő teljesítése, a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás, illetve a Műszaki ellenőr teljesítési igazolását követően jogosult. Amennyiben a tartalékkeret nem kerül felhasználásra, úgy Vállalkozó a megajánlott vállalkozási díj tartalékkeret nélküli összegével megegyező végszámla kiállítására jogosult. A tartalékkeret nagysága a vállalkozói díj 10%-a.

A pótmunka értékének elszámolása a költségvetésben szereplő anyag és díj egységárakkal, az ajánlatban szereplő rezsióradíjon történik. Amennyiben a költségvetés nem tartalmaz az elvégzendő munkának megfeleltethető tételt, az elszámolás a TERC VIP Silver programrendszer normagyűjteménye alapján történik. Az elszámolás tekintetében a műszaki ellenőr hozzájárulása is szükséges

4. Felelősségbiztosítás

Felelősségbiztosítás: a 322/2015.(X.30.) Korm. rendelet 26. §-ban foglaltaknak megfelelően, a Vállalkozónak építőipari kivitelezésre kiterjedő felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni tárgyi projektre vonatkozóan, legkésőbb a szerződéskötés időpontjára, amelyben a harmadik fél biztosításának értékhatára minimum 15 millió HUF/év és minimum 5 millió HUF/káreseményenként (a felelősségbiztosítási kötvény másolata jelen szerződés 1. számú mellékletét képezi)

5. Jótállási kötelezettség

Mértéke: A műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától 24 hónap.

6. A Vállalkozó nem szerződésszerű teljesítése

6.1.A Vállalkozónak a teljesítését a jelen vállalkozási szerződés szerint kell végeznie.

6.2.A Vállalkozó kötelezettségeinek nem szerződésszerű, vagy nem teljesítése esetén (kivéve vis maior esetét) a Vállalkozóval szemben az alábbi szankciók érvényesíthetők:

­ késedelmi kötbérigény

­ a Megrendelő a Vállalkozó szerződésszegése esetén a kötbért meghaladó kárát is jogosult érvényesíteni.

6.3. Amennyiben a szerződés teljesítése során bármikor a Vállalkozó számára olyan körülmény áll elő, amely akadályozza a teljesítést, úgy írásban haladéktalanul értesítenie kell a Megrendelőt a késedelem tényéről, okairól és várható elhúzódásáról.

7. Szerződési biztosítékok:

A) Késedelmi kötbér:

Késedelmi kötbér: A Vállalkozó a jelen szerződés szerinti teljesítési határidő késedelmes teljesítésének esetére, ha az olyan okból következik be, amelyért felelős késedelmi kötbér megfizetésére köteles. A késedelmi kötbér összege: a teljes nettó vállalkozói díj 1 %-a/nap.

A késedelmes napok maximális száma (késedelmi kötbérrel terhelten) 30 nap, a késedelmes napok maximális számának elérését követően Megrendelő jogosult a szerződéstől egyoldalú ognyilatkozattal elállni illetve azt felmondani, amely esetben jogosult meghiúsulási kötbért alkalmazni.

Ha a teljesítés a Vállalkozó magatartása miatt, olyan okból hiúsul meg, amelyért felelős, a Vállalkozó meghiúsulási kötbér fizetésére köteles, amelynek összege a nettó vállalkozói díjának 24 %-a. A meghiúsulási kötbér a Vállalkozó szerződésszegő magatartása abbahagyására történő Megrendelő általi írásbeli felszólítás kézhezvételét követő 9. napon válik esedékessé. A Megrendelő jogosult választása szerint azonnali hatállyal felmondani vagy elállni a szerződéstől, illetve annak egy részétől, továbbá követelheti az okozott kár megtérítését.

A kötbér lejárt követelésnek minősül, a Megrendelő jogosultak bármely kötbérkövetelését a Vállalkozó által kiállított bármely számlába a Kbt. rendelkezései szerint beszámítani és azt az esedékes számlából levonni. Ha a számlából történő levonásra nincs lehetőség, vagy a számla összege nem nyújt fedezetet a teljes követelésre, akkor az esedékes összeget a Vállalkozó köteles 10 napon belül a Megrendelőnek átutalni.

A Megrendelő érvényesítheti kötbér feletti kárának megtérítésére vonatkozó igényét is. A kötbér érvényesítése nem zárja ki a Ptk. szerződésszegésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását.

A kötbért a Megrendelő akkor is követelheti, ha kára nem merült fel.

Jólteljesítési biztosíték (a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási igények teljesítésére kikötött biztosíték): amelynek összege a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5 %-a, amely a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontja alapján teljesíthető, azaz a jólteljesítési biztosíték nyújtható azajánlattevőként szerződő fél választása szerint óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. Kezdete: az építési munkák átadás-átvételének napja (teljesítés időpontja), vége: a műszaki átadás-átvétel időpontjától számított 24 hónap + 30 nap. A jólteljesítési biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani.

10. Alvállalkozók

A Kbt. 65. § (9) bekezdése előírja, hogy a Kbt. végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a Vállalkozó csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésben, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely- az ajánlattevő saját kapacitásával együtt -biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A Kbt. 65. § (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.

A Kbt. 138. § (1) bekezdése alapján a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek kell teljesítenie. Építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 %- át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.

A Kbt. 138. § (3)-(4) bekezdései alapján a Megrendelő nem korlátozhatja a Vállalkozó jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A Vállalkozó a szerződés megkötésének időpontjában, majd – később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésnek időtartama alatt köteles előzetesen a Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállakozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt. Az eljárás során a Vállalkozó által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak a Megrendelő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.

A Kbt. 138. § (5) bekezdése alapján az építési beruházás esetén a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65 %-át meghaladó mértékben további közreműködőt.

11. Vitás kérdések rendezése

11.1. A Vállalkozónak és a Megrendelőnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy tárgyalások útján rendezzék az összes olyan jövőbeni nem várt nézeteltérést vagy vitát, amely közöttük a szerződés keretében vagy a szerződéssel kapcsolatban merül fel. Valamennyi felmerülő, a szerződés teljesítését akadályozó körülményről a Felek kölcsönösen kötelesek egymást tájékoztatni.

11.2. Jelen vállalkozási szerződésben nem szereplő kérdésekben a Ptk., valamint a Kbt. és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek ide vonatkozó szabályai az irányadóak.

11.3. Felek rögzítik, hogy a Ptk. 2:47. § (1) (3) bekezdéseinek, valamint a Kbt. 44. §-ának az üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseiket magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

12. Az információk felhasználása

12.1. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő az Áht., és a Kbt. 43. § alapján a szerződés adatait, illetve a szerződést nyilvánosságra hozza.

12.2. A költségvetési pénzeszközöknek a költségvetési szervek körén kívüli felhasználását a külön jogszabályban meghatározott szervek jogosultak ellenőrizni.

13. A szerződés módosítása, megszűnése

13.1. A Felek megállapodnak abban, hogy jelen vállalkozási szerződést kizárólag közös megegyezéssel a Kbt. 141. §-ában foglaltaknak megfelelően módosíthatják, amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosítás a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis.

13.2. Felek a másik fél súlyos szerződésszegése esetén jogosultak jelen vállalkozási szerződést írásban, egyoldalú nyilatkozattal, azonnali hatállyal felmondani.

Súlyos szerződésszegésnek minősül:

Vállalkozó részéről:

­ a vonatkozó hatósági előírások be nem tartása,

­ a teljesítés egyoldalú, Megrendelő egyetértése nélküli leállítása,

­ három egymást követő alkalommal minőségileg kifogásolható szolgáltatás nyújtása,

­ Megrendelő engedélye nélkül más Vállalkozó bevonása a teljesítésbe,

­ ha a szerződés teljesítése alatt a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési szabályok megsértése miatt határozatával elmarasztalja a Vállalkozót.

Megrendelő részéről:

­ 60 napon túli fizetési késedelem,

­ a munka elvégzéséhez szükséges épületbe történő bejutás akadályozása.

13.3. Eladó a jelen szerződés aláírásával kijelenti, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.

3. § (1) bekezdés 1. pontja, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 50. § (1a) bekezdése értelmében átlátható szervezetnek minősül. Eladó tudomásul veszi, hogy a jelen nyilatkozatban foglaltak változásáról - a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül - köteles vevőt haladéktalanul írásban értesíteni. Eladó tudomásul veszi továbbá, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján létrejött egyedi szerződést Vevő jogosult felmondani, vagy attól elállni.

13.4. A Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján a Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

A Kbt. 143. § (3) bekezdésének értelmében a Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha

a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25 %-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 2 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

13.5. Jelen Szerződéssel kapcsolatos bármilyen értesítés, nyilatkozat akkor hatályos, ha a Xxxxx által jelen Szerződésben rögzített címre írásban postai úton, vagy személyes átvétellel megküldik és a másik fél azt igazoltan átveszi, illetve az alábbiak szerint kézbesítettnek tekintendő.

Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben bármelyik fél írásban közölt jognyilatkozata a címzett érdekkörében felmerült okból nem jut a címzett tudomására (például értesítési címének megváltozását a másik féllel nem közli), a jognyilatkozatot a kézbesítés megkísérlését követő 5. munkanapon

kézbesítettnek tekintik. A tértivevénnyel postai úton feladott küldeményt akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az „nem kereste”, „ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen” vagy egyéb jelzéssel érkezik vissza. Felek rögzítik, hogy ilyen esetben a kézbesítés napjának (kézhezvétel napja) a feladás napjától számított 5. nap tekintendő.

14. Záró rendelkezések

14.1.Jelen Szerződés határozott időre, az 1. pontban meghatározott munka elvégzésének idejére szól, és a Szerződést később aláíró fél aláírásának napján lép hatályba.

14.2.Szerződő Felek által kijelölt helyszíni képviselők:

Megrendelő által kijelölt minőségi ellenőr:

név: ………………………………………..

telefon: …………………………………….

Vállalkozó által kijelölt helyszíni irányítást végző személy:

név:……………………

telefon: ………………………………………………..

Teljesítésigazolás kiadására jogosult:

név: ……………………..

telefon: …………………

14.3.Jelen Szerződést elválaszthatatlan részét képezik a feltüntetett mellékletek.

14.4.Szerződő felek a jelen Szerződést áttanulmányozták, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt, 6 eredeti példányban, cégszerűen aláírták.

Budapest, 201...........................

………………………………… Vállalkozó ………………………………….. Xx. Xxxxxx Xxxxxx kormánymegbízott Budapest Főváros Kormányhivatala Megrendelő
Szakmai szempontból ellenjegyzem: Név:
aláírás ……………………………….. kelt: ……………………………………
Pénzügyi szempontból ellenjegyzem: Név:
aláírás ……………………………….. kelt: ……………………………………
Jogi szempontból ellenjegyzem: Név:
aláírás ……………………………….. kelt: …………………………………

Mellékletek:

1. Felelősségbiztosítási kötvény (vállalkozó által csatolva)

2. számú melléklet: Átláthatósági nyilatkozat

3. számú melléklet: Ajánlattételi felhívás, közbeszerzési dokumentumok, Műszaki leírás (Fizikai csatolás nélkül)

4. számú melléklet: Nyertes ajánlat (Fizikai csatolás nélkül)

5. számú mellékelt: Műszaki átadási dokumentáció tartalomjegyzéke

2. sz. melléklet

Átláthatósági nyilatkozat Nyilatkozat

az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésében foglalt feltételnek való megfelelésről

Nyilatkozattevő:

Cégnév:

Székhely:

Adószám:

Cégjegyzékszám:

Képviseletében eljár:

Jelen okirat aláírásával nyilatkozom, hogy az általam képviselt

……………………………………………………………..a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. 3. §

(1) bekezdés 1. pontja1 szerinti átlátható szervezet.

Tudomásul veszem, hogy a nyilatkozatban foglaltak változásáról köteles vagyok a Vevőt haladéktalanul írásban értesíteni.

Tudomásul veszem, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján létrejött szerződést a Vevő jogosult felmondani, vagy attól elállni.

Budapest, 201... ………………………..

…………………………………………….

cégszerű aláírá

1 3. § (1) E törvény alkalmazásában

1. átlátható szervezet:

a) az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,

b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;

4. Az ajánlatot alkotó dokumentumok

Dokumentum megnevezése		Melléklet száma		Tartalmi követelmény	Formai követelmény
Felolvasólap		1. számú melléklet		az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva
A Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti ajánlati nyilatkozat		2. számú melléklet		az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva, eredeti példányban
A Kbt. 66. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat		3. számú melléklet		az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva
Nyilatkozatminta a Kbt. 66. § (6) bekezdésre vonatkozóan (Nemleges nyilatkozat is csatolandó)		4. számú melléklet		az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva
Az ajánlattevő nyilatkozata kapacitást nyújtó szervezet bevonásáról [Kbt. 65. § (7) bekezdés] (Nemleges nyilatkozat is csatolandó)		5. számú melléklet		az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva
Képviselő ajánlattevő megjelölése (Csatolni szükséges továbbá a Kbt. 35. § (1)-(7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő megállapodást)		6. számú melléklet		az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva
Aláírási címpéldány vagy ügyvéd által készített és ellenjegyzett, a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-minta Meghatalmazás (adott esetben)				Azon cégjegyzésre jogosult képviselőé, aki az ajánlatot aláírja, vagy annak aláírására meghatalmazást ad	egyszerű másolatban
Ajánlattevői nyilatkozat kizáró okokról	a	7/A. melléklet	számú	az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva
Ajánlattevői nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti kizáró okról		7/B. melléklet	számú	az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva
AJÁNLATTEVŐ NYILATKOZATA az elektronikus formátumban benyújtott ajánlat megegyezőségéről		8. számú melléklet		az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva
AJÁNLATTEVŐ NYILATKOZATA Folyamatban lévő cégbírósági változásbejegyzési eljárásról (Nemleges nyilatkozat is csatolandó)		9. számú melléklet		az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva
Nyilatkozat üzleti titokról (adott esetben)		10. számú melléklet		az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva
Ajánlattevő nyilatkozata felelősségbiztosítás tekintetében	a	11. számú melléklet		az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva

Dokumentum megnevezése	Melléklet száma	Tartalmi követelmény	Formai követelmény
Ajánlattevő nyilatkozata a tartalékkeret terhére elszámolható munkák rezsi óradíjról	12. számú melléklet	az Iratminta szerint	cégszerűen aláírva
Árazott költségvetés			Cégszerűen aláírva