KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Az MFC EQUITY MERCURY BEFEKTETÉSI ALAP

KEZELÉSI SZABÁLYZATA

Alapkezelő:

EQUILOR Alapkezelő Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.

Vezető Forgalmazó:

RAIFFEISEN BANK ZRT.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000-000.

Forgalmazó:

EQUILOR BEFEKTETÉSI ZRT.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.

Letétkezelő:

RAIFFEISEN BANK ZRT.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000-000.

hatálybalépés napja: 2022. március 10.

1

KEZELÉSI SZABÁLYZAT
I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk
1. A befektetési alap alapadatai
1.1. A befektetési alap neve	MFC EQUITY MERCURY BEFEKTETÉSI ALAP
1.2. A befektetési alap rövid neve	MFC EQUITY MERCURY BEFEKTETÉSI ALAP
1.3. A befektetési alap székhelye	1026 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.
1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma	2020. november 28., 1111-820
1.5. A befektetési alapkezelő neve	EQUILOR Alapkezelő Zrt.
1.6. A letétkezelő neve	Raiffeisen Bank Zrt.
1.7. A forgalmazó neve	Vezető forgalmazó: Raiffeisen Bank Zrt., további forgalmazó: EQUILOR Befektetési Zrt.
1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)	nyilvános, mind szakmai, mind lakossági ügyfelek részére
1.9. A befektetési alap fajtája (nyílt végű vagy zárt végű)	nyíltvégű
1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése	határozatlan
1.11. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap	Az Alap az ABAK-irányelv alapján harmonizált alap.
1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól	Az Alap „A” sorozatú befektetési jegyeket bocsát ki.
1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória	Az Alap értékpapíralap.

típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)
1.14. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése	Az Alap a tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet nem tesz.
2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk	Nem alkalmazandó.
3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása	A vonatkozó jogszabályok az alábbiak: - A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.), - A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítésekről (ABAK rendelet) - 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól (Kormányrendelet) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tőkepiaci törvény), - A befektetési vállalkozásról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.), - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, - a fogyasztóvédelemről szóló1997. évi CLV. törvény, - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, - 2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról (Különadó tv.) - A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló 583/2010/EU rendelet, - AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 648/2012/EU RENDELETE (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról, - A BIZOTTSÁG (EU) 2016/2251 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016. október 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek

	kockázatcsökkentési technikáit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről - AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/2365 RENDELETE (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról. - A fenti felsorolás nem taxatív jellegű, így a fentieken kívül vannak olyan jogszabályok, amelyek a befektetési alapkezelést, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalát és forgalmazását, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozzák, - az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (a továbbiakban: „SFDR”). A befektetési alapkezeléssel kapcsolatos azon kérdésekben, melyeket sem a Tájékoztató, sem a Kezelési Szabályzat nem szabályoz, az esettől függően az Alapkezelő vagy a Forgalmazó hatályos Üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Kbftv., és a Tőkepiaci törvény feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Kbftv., a Tőkepiaci törvény és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak.
4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek;	Az Alap működésére irányadó jog a magyar jog. Minden a folyamatos forgalmazás során, azzal kapcsolatban, - így különösen a Befektetési jegyek vételével, visszaváltásával – létrejövő jogviszony tekintetében, az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a szereplők, így különösen a Befektetők, az Alapkezelő, a Forgalmazó és a Letétkezelő egyeztetéses eljárás útján kívánják rendezni, ezek sikertelensége esetén bírósági eljárásnak vetik alá magukat.
II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)
5. A befektetési jegy ISIN azonosítója	„A” sorozat: HU0000726203
6. A befektetési jegy névértéke	100 amerikai dollár (USD)
7. A befektetési jegy devizaneme	Amerikai dollár (USD)
8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk	Az Alap Befektetési Jegyei névre szóló, dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra, az átruházásra kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Befektetési jegyek értékesítését a Kezelési Szabályzat 1.7. pontja szerinti Forgalmazók végzik. A Befektetési jegyek a folyamatos forgalmazás során a Forgalmazónál megvásárolhatóak, illetve visszaválthatóak.
9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja	A Tőkepiaci törvény rendelkezési szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Befektetési jegyek tulajdonjogát a Befektető értékpapír-számlavezetője által kiállított számlakivonat igazolja. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

10. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk	A Befektetési jegyek tulajdonosai jogosultak: - az általuk vásárolt Befektetési jegyek felett szabadon rendelkezni, - jogosultak arra, hogy a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a Befektetési jegyeket vagy azok egy részét – a Forgalmazó pénztári óráiban visszaváltsák a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken, - az Alap Tájékoztatójának egy nyomtatott példányát kérésre díjmentesen megkapni, - az Alap Kiemelt Befektetői Információját térítésmentesen megkapni, - az Alap megszűnése esetén a költségekkel csökkentett vagyonból a befektetési jegyei névértéke arányának megfelelő mértékben való részesedéshez. - az Alap rendszeres tájékoztatásait megismerni az Alap Közzétételi helyein való megjelenés útján, ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen megkapni, - a Kbftv.-ben foglalt további jogok gyakorlására. A befektetési jegyek tulajdonosai közül senki sem részesül kivételes bánásmódban, a befektetőket ugyanazon jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik.
III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai, azon eljárások leírása, amelyekkel a befektetési politika és stratégia módosítható, ezen belül különösen:
11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)	Az Alap célja a fejlett részvénypiacon való befektetés, amely révén az Alap befektetői részesedni tudnak a tőzsdei piacok hosszú távú felértékelődéséből. Mindemellett az Alap célja, hogy árfolyamingadozása jellemzően alacsonyabb legyen, mint a tőzsdei indexeké összességében. Ennek érdekében a befektetett részvények közötti tudatos diverzifikáció és a stabil osztalékot fizető vállalatok előnyben részesítése kiemelt részét képezi a portfolió alkotásnak. Az Alap részvénypiaci befektetéseit túlnyomórészt a globális részvénypiac, azon belül is döntően az amerikai részvénypiacok eszközei, ezen belül is elsősorban a New York Stock Exchange és a NASDAQ tőzsdékre bevezetett részvények, valamint egyéb kollektív befektetési értékpapírok alkotják. Az Alapban időszakosan európai és fejlődő piaci részvények is helyet kaphatnak (beleértve a Magyarországon kibocsátott részvényeket is). Utóbbi esetben az Alap a devizakockázatok egy részét, vagy egészét is fedezheti határidős devizapozíciókkal. A likviditás biztosításának érdekében az Alap amerikai dollárt, illetve az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott kincstárjegyet kíván portfóliójában tartani, ám a portfólióban a részvények aránya akár a 100%-ot is meghaladhatja. Minimálisan ajánlott időtáv: 3-5 év

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

Az Alap célját az Alapkezelő által kiválasztott részvényekből összeállított portfoliójával kívánja elérni. Az Alap stratégiája, hogy jellemzően olyan nagy és mega kapitalizációjú részvényekbe kíván fektetni, amelyek konzervatív részvénykitettséget nyújtanak az Alap befektetői számára. A fentebb megnevezett célok elérése érdekében a portfolióban tartott cégek kereslete jellemzően a gazdasági ciklustól függetlenebbek, és így kiszámítható és stabil cashflow termelő képességgel rendelkeznek. Az Alapkezelő aktívan kezeli az Alapot, és fundamentális elemzés segítségével próbálja azonosítani a fentebb leírt szempontoknak megfelelő részvényeket. Az Alap jellemzően több mint 20 részvényt tart egyszerre a portfóliójában. Annak érdekében, hogy a portfolió árfolyamingadozása csökkenjen, az Alapkezelő igyekszik úgy összeállítani az egyedi részvényeket, hogy azok kereslete egymástól független legyen, és így az egyes részvények korrelációja is csökkenjen. Az Alapkezelő igyekszik szektorok között is diverzifikálni, azonban az üzleti ciklusnak megfelelően bizonyos szektorok túl- vagy alulsúlyozásra kerülhetnek. Az Alap célja, hogy a likviditást biztosító készpénz és kincstárjegy állomány után fennmaradó kitettség folyamatosan globális részvényekbe legyen befektetve. Ugyanakkor, kedvezőtlen tőkepiaci klíma esetén, az Alap csökkentheti a kockázatosabb eszközökben fennálló kitettségét és növelheti készpénz állományát. Az Alapkezelő S&P500 index put opció vásárlásával tovább fedezheti részvénykitettségét. Az Alap benchmarkja: 90% S&P500 index (USD), 10% S&P U.S. Treasury Bill 0-3 Month Index (USD).

13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása

Az Alap az alábbi eszközkategóriákba fektethet: Számlapénz Amerikai dollár, euró, forint vagy más deviza. Bankbetét (amerikai dollár) Olyan amerikai dollár devizabetét, amelyet egy az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező, vagy olyan harmadik országbeli hitelintézetnél tarthat az Alap, amelynek szabályozási és felügyeleti rendszere biztosítja a hitelintézet megfelelő biztonságos működését. Állampapír Az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott kincstárjegy és állampapír. Amerikai, más külföldi és magyar részvények A portfólióba kerülhetnek az amerikai, európai (beleértve a magyar) vagy más külföldi tőzsdéken jegyzett részvénytársaság által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapírok (részvények) is. A részvénybefektetések magukban foglalják a letéti igazolásokba (depository receipts) (American Deposiroty Receipt – ADR, Global Depository Receipt - GDR), valamint a certifikátba való befektetést is. Repoügylet Olyan, megállapodásban szabályozott ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat, illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó olyan garantált jogokat ruház át, amelyek esetében a garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírokhoz való jogokkal rendelkezik, úgy, hogy a megállapodás nem teszi lehetővé a szerződő fél számára, hogy az adott értékpapírt egyszerre több szerződő félre ruházza át vagy adja biztosítékul, továbbá kötelezettséget ír elő azoknak, illetve azokat helyettesítő, ugyanolyan típusú értékpapíroknak meghatározott áron történő visszavásárlására, az átruházó szerződő fél által meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban; a megállapodás az értékpapírokat eladó szerződő

	fél szempontjából repomegállapodásnak, az azokat megvásárló szerződő fél szempontjából fordított repomegállapodásnak tekintendő. Értékpapír kölcsönbe adása és értékpapír kölcsönbe vétele (értékpapír kölcsönügylet) Olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat ad át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő azonos értékpapírokat fog visszaadni valamely konkrét jövőbeli időpontban vagy amikor a kölcsönbe adó erre kéri; az ügylet az értékpapírokat átadó szerződő fél szempontjából értékpapír kölcsönbe adásának, az átvevő szerződő fél szempontjából pedig értékpapír kölcsönbe vételének tekintendő. „Vétel-eladás ügylet” (buy-sell back) és „eladás-visszavásárlás ügylet” (sell-buy back): Olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat, illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó garantált jogokat vásárol vagy ad el, és amely ügylet során vállalja, hogy meghatározott áron, valamely jövőbeli időpontban ugyanolyan típusú értékpapírokat, árukat vagy ilyen garantált jogokat ad el, illetve vásárol vissza; az adott ügylet az értékpapírokat vagy garantált jogokat megvásárló szerződő fél szempontjából vétel-eladás ügyletnek, az azokat eladó szerződő fél szempontjából pedig eladás-visszavásárlás ügyletnek minősül. Származtatott ügyletek Az Alap mind szabványosított tőzsdei, mind tőzsdén kívüli ún. OTC származtatott ügyleteket köthet. Az Alap elsősorban szabványosított call és put opciók vásárlását használatát tervezi. Ezek olyan határidős gazdasági szerződést testesítenek meg, ami az Xxxxxxxxxx számára egyoldalú vételi (vagy eladási) jogot biztosít valamely mögöttes termékre (első sorban az S&P500 indexre) vonatkozóan. A származtatott ügyletek jelentősen növelik az Alap volatilitását, így kockázatát. Kollektív befektetési értékpapírok Az Európai Unióban bejegyzett alternatív befektetési alapkezelő vagy ÁÉKBV által kibocsátott és folyamatosan forgalmazott befektetési jegyek, valamint Exchange Traded Fundok (ETF-ek).
14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya	Az Alap a befektetési politikáját a Kormányrendeletben megállapított jogszabályi limitek alkalmazásán túl, az alábbi, eszközkategóriánként meghatározott, az Alap összesített nettó eszközértékéhez viszonyított befektetési korlátok betartása mellett valósítja meg: Eszközkategória Minimális részarány Maximális részarány
	Számlapénz 0% 100%
	Bankbetét (amerikai 0% 100% dollár, vagy más deviza)
	Állampapír 0% 35%
	Amerikai, más külföldi 0% 100% és magyar részvények
	Repó és fordított -50% 50% repóügylet
	Értékpapír 0% 50% kölcsönügylet
	„Vétel-eladás ügylet” -50% 50% (buy-sell back) és „eladás-visszavásárlás ügylet” (sell-buy back)
	Kollektív befektetési 0% 80% értékpapírok
	Származtatott -200% 200% ügyletek valós értéke
	Az Alap az alábbiakban felsorolt intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott

intézménynél elhelyezett betétekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát: Intézmény neve Székhelye OTP BANK Nyrt. 1051 Bp. Nádor u. 16 K&H Bank Zrt. 1095 Bp. Xxxxxxx Xxxx fasor 9. Budapest Bank Zrt. 1138 Bp. Xxxx xx 000. Raiffeisen Bank Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000-000. ERSTE Bank Zrt. 1138 Bp. Népfürdő u. 24-26 CIB Bank Zrt. 1027 Bp. Medve u. 4-14 MKB Bank Nyrt. 1056 Bp. Xxxx xxxx 00. MTB Magyar Takarékszövetkezeti 1122 Bp. Pethényi köz 10. BankZrt. ING Bank N.V. Magyarországi 1068 Bp. Xxxxx Xxxxxx xx 00/X Fióktelepe Magyar Nemzeti Bank 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Mivel az Alap egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, ezért felhívjuk a Befektetők figyelmét arra, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a partner nem teljesíti, vagy nem tudja teljesíteni az ügylet során a kötelezettségeit. Az Alap portfóliójában egyetlen kollektív befektetési értékpapír részaránya sem haladhatja meg az Alap eszközeinek 20%-át.

15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat

Tőkeáttétel Az Alap nem származtatott befektetési alap, ezért tőkeáttételt csak az általános befektetési szabályok figyelembevételével vehet fel, vagyis az Alap - származtatott ügyletek figyelembevételével számított - teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a nettó eszközértékének a kétszeresét. Az Alap tőkeáttétele a származtatott ügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek kötése, illetve hitelfelvétel útján növelhető. Az Alap az értékpapír-finanszírozási ügyletei biztosítékaként kapott eszközöket a befektetési limiteknél meghatározott korlátozással újra felhasználhatja. Fedezetlen ügyletek Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket, vagyis az Alap nem adhat el olyan eszközt, amely nincs a tulajdonában. Az Alap óvadéknyújtása Az Alap jogosult az eszközei terhére a partnereivel kötött származtatott ügyleteihez, értékpapír-finanszírozási ügyleteihez vagy hitelfelvétele miatt óvadékot nyújtani. Az óvadék az Alap által tartott bármelyik eszköz lehet az Alap teljes nettó eszközértékének 50 százaléka erejéig. Az Alap nem teljesítése esetén a partner jogosult az óvadékba helyezett pénzből vagy értékpapírból kielégíteni az Alappal szemben fennálló követelését. Pénz óvadékba helyezése esetén az óvadék a partnernél az Alap nevére nyitott számlán kerül elhelyezésre. Értékpapír óvadékba helyezése esetén az értékpapír az Alap letétkezelőjénél az Alap nevére nyitott számlán kerül elhelyezésre vagy a KELER-nél kedvezményezetti zárolás útján kerül az Alap letétkezelőjének KELER számlájára zárolásra. Az óvadékba adott értékpapír tulajdonjoga nem száll át az óvadék kedvezményezettjére. Az óvadékba adás futamideje alatt az értékpapírokban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat továbbra is az Alap gyakorolja. A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök összes eszközön belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap által óvadékba adott

	pénzeszközöket és értékpapírokat. Az óvadéki zárolás időtartama: - pénz óvadékba helyezése esetén a származtatott ügylet lezárásáig (beleértve a származtatott ügylet továbbkötését (görgetését) is) - értékpapír óvadékba helyezése esetén határozatlan időtartam. Az Alap értékpapír-finanszírozási ügyleteihez kapcsolódó további szabályokat a Kezelési Szabályzat 51. pontja tartalmazza. Pénzkölcsön nyújtása Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására. Az Alap éves jelentése tartalmazza - az Alap nevében alkalmazható tőkeáttétel mértékében bekövetkező változások; - biztosíték vagy tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási joga; - az Alap által alkalmazott tőkeáttétel teljes összege.
16. A portfólió devizális kitettsége	Az Alap amerikai dollárban denominált eszközök mellett bármilyen devizában kibocsátott eszközt is megvásárolhat. Az Alapkezelőnek nem elsődleges célja az idegen devizában denominált eszközökből fakadó devizakockázatot kiküszöbölni. Ennek megfelelően előfordulhatnak olyan időszakok, amikor az Alap fedezetlen devizapozícióval rendelkezik.
17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása	Nem alkalmazandó.
18. Hitelfelvételi szabályok	Az Alap hitelfelvétele: Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.
19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti	Nem alkalmazandó.
20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való	Nem alkalmazandó.

eltérésének maximális nagysága
21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni	Nem alkalmazandó.
22. A cél-ÁÉKBV, illetve részalapjának megnevezése, a cél- ABA megnevezése, letelepedésére vonatkozó információk	Nem alkalmazandó.
23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja	Nem alkalmazandó.
24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk
24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség	Az Alap fedezeti célból és befektetési céljainak megvalósítása érdekében is köthet származtatott ügyleteket. A származtatott ügyletek jelentősen növelik az Alap volatilitását, így kockázatát.
24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre	Az Alap az alábbi eszközökre szóló származtatott ügyleteket köthet: - értékpapírok - indexek - kamatláb - deviza - árupiaci termékek, feltéve, hogy a származtatott ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel A felsorolt eszközökre az alábbi származtatott ügyleteket köthetjük: - tőzsdei származtatott ügyletek (opció, futures) - tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek (forward)

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt	Nem alkalmazandó.
24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok	Az Alapra vonatkozó befektetési korlátokat a Kormányrendelet 22. §-a tartalmazza.
24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai	Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alapkezelő az Alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozíciót az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozícióval szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló származtatott ügyletek, opciók hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni. Az Alapban lévő, ugyanazon devizában denominált vagy ugyanazon devizára fedezett diszkontkincstárjegyek, követelések és kötelezettségek egymással nettósíthatók. Az értékpapír pozíciók nettósítása során a megkötött, de még nem teljesített vételi és eladási tranzakciók piaci áron számított értékével az értékpapír pozíciót nettósítani kell. A származtatott ügyletek esetében az ügyletet a mögöttes termék névértéke és a delta tényező szorzatával kell figyelembe venni a nettósítás során.
24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése	Az index termékek nem kerülnek szétbontásra a nettósítás során, azok az index nominális árfolyamán kerülnek figyelembevételre a kitettség számításakor. Az összetett származékos termékeket elemeire bontva, az egyes elemekre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni a nettósítás során.
24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása	Az értékeléshez felhasználni kívánt alapértelmezett forrás a Bloomberg illetve — amennyiben az adott ügylet értékeléséhez a Bloomberg rendszerben nem áll rendelkezésre információ — alkalmazhatóak a következő elektronikus információszolgáltató rendszerek: Nasdaq, NY Stock Exchange, BÉT, illetve egyéb tőzsdék online oldala, MNB, FED, BAMOSZ online oldala.
24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás,	Nem alkalmazandó.

meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát
24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk	Nem minősülnek határidős ügyletnek azok az ügyletek, amelyek a tőzsdei prompt ügyleteknél, illetve 6 tőzsdenapnál nem hosszabb teljesítési időt tartalmaznak, valamint a jegyzések és az aukciókon kötött ügyletek.
25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések
25.1. Xxxxx megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap	Nem alkalmazandó.
25.2. Xxxxx megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap	Nem alkalmazandó.
25.3. Xxxxx megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap	Nem alkalmazandó.
25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen	Nem alkalmazandó.
25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan	Nem alkalmazandó.
25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya	Nem alkalmazandó.
25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok	Nem alkalmazandó.
25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei	Nem alkalmazandó.

25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása	Nem alkalmazandó.
IV. A kockázatok
26. A kockázati tényezők, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16. § (5) bekezdésben előírt feltételeknek	Az Alapkezelő a következő, a befektetési jegyek tulajdonosait terhelő főbb kockázatokra hívja fel a befektetők figyelmét. Az Alapkezelő felhívja a figyelmet, hogy a kockázatok teljes körű felsorolására nincs mód, ebből következően előfordulhatnak a befektetőket érintő további kockázati helyzetek. Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésből adódó kockázatokat, illetve az abból adódó esetleges károkat kizárólag a Befektetők viselik. Az Alapkezelő szakmai felelőssége Az Alapkezelő az Alap részére végzett alapkezelési tevékenységéből származó, esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezésére az ABAK-rendeletnek megfelelően további szavatoló tőkét képez, így képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat. Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetés az pénz- és tőkepiacok jellegéből adódóan kockázatos. Mivel a befektetések kockázatából adódó veszteségek viselői teljes mértékben a Befektetők, a befektetési kockázatok felmérése, mérlegelése és felvállalása a Befektető feladata. Az alábbiakban – nem kizárólagos jelleggel – az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésekből eredő kockázati tényezőkre kívánjuk felhívni a figyelmet. Magas Aktív részesedés (jelentős felül- vagy alulsúlyozás) Tekintve, hogy az Alap jellemzően több mint 20 részvényt tart egyszerre, de a befektetett eszközök száma jelentősen elmarad a benchmarkban szereplő részvények számától, az Alap aktív részesedése az Alap benchmarkjával szemben magas, jellemzően 80 százaléknál is magasabb lehet. Ennek eredményeképpen az Alap árfolyamingadozása jelentősen eltérhet a benchmark árfolyamingadozásához képest. Politikai, gazdasági környezet A célországok, - amelyekbe az Alap befektetései irányulnak - mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló devizák forinttal szembeni árfolyamát. A magyar, illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes célországok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az Alap eszközeinek hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok jellemzően az Alap portfoliójában szerepelhetnek. A célországok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyampolitikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az Alap Nettó eszközértékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti. Az Alapkezelő legjobb tudása szerint igyekszik elkerülni, illetve elébe menni mindennemű negatív hatásnak, amely negatívan befolyásolhatja az Alap Nettó eszközértékét. Infláció, kamatlábak Mivel az Alap értékpapír-portfoliójában hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű jövedelmet nyújtó értékpapírok is helyt kaphatnak, így az általuk nyújtott hozam-árfolyam jelentősen befolyásolja az Alap által elért hozamot. Az adott országban az inflációs nyomás erősödése kapcsán, politikai vagy általános gazdasági bizalmatlanság esetén, általános tőkekivonás fellépésekor az adott hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű

jövedelmet biztosító értékpapírok hozama rövid időn belül jelentősen emelkedhet, és ezzel egyidejűleg az Alap Nettó eszközértékére negatív hatással lehet. Az Alapkezelő legjobb tudása szerint igyekszik elkerülni, illetve elébe menni mindennemű negatív hatásnak, amely negatívan befolyásolhatja az Alap Nettó eszközértékét.

Értékpapír kibocsátók

Az Alap portfoliójában lévő értékpapírok kibocsátói – kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak, csőd, vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, amely az Alap portfolióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti. Az Alapkezelő legjobb tudása szerint igyekszik elkerülni, illetve elébe menni mindennemű negatív hatásnak, amely negatívan befolyásolhatja az Alap Nettó eszközértékét.

Adózási kockázat

A Befektetési jegyekre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok és a befektetési alapok adózására vonatkozó előírások a jövőben változhatnak. Az Alap ki van téve az esetlegesen bekövetkező adópolitikai változásoknak (pl.: adóemelés, új adónem bevezetése, büntető adó bevezetése).

Árazási kockázat

A befektető a Befektetési jegyekre irányuló megbízás leadásakor nem ismeri annak teljesítéskori árfolyamát.

Származtatott ügyletek

Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott ügyletet a Kezelési Szabályzat 24.1 pontjában megfogalmazott célok elérése érdekében köthet.

A származtatott ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb kockázatot hordoznak magukban, mint a tőkeáttétellel nem rendelkező befektetési formák. Ezen kockázatok ugyan befektetési technikákkal csökkenthetők, azonban teljesen meg nem szüntethetőek.

Partnerkockázat

Fennáll annak a veszélye, hogy a megkötött származékos és egyéb ügyletek esetén, a partner nem teljesíti, vagy nem tudja teljesíteni az ügylet során vállalt kötelezettségeit.

Mivel az Alap egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, ezért felhívjuk a Befektetők figyelmét arra, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a partner nem teljesíti, vagy nem tudja teljesíteni az ügylet során a kötelezettségeit.

Az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése

Amennyiben az Alap befektetési jegyeinek forgalmazása felfüggesztésre kerül akkor az Alap befektetői nem tudnak vásárolni és visszaváltani befektetési jegyeiket. A felfüggesztés szabályait a Kbftv. 113-116. §-ai tartalmazzák részletesen.

Az Alap megszűnésének kockázata

A nyilvános nyílt végű befektetési alapot az alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap Saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot.

Árfolyamkockázatok

- devizák árfolyamkockázata: Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet-kínálati viszonyok, valamint a jegybanki intervenció, illetve spekulatív befektetői döntések következtében változik. Ennek eredményeképpen az Alap eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke forintra konvertálva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési jegyeket

megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfolióját alkotó egyedi

értékpapírok devizanemeinek forinttal szemben meghatározott árfolyam-ingadozásának kockázatával kell szembenézniük, mely adott esetben negatívan érintheti a Nettó eszközértéket. Az Alapkezelő legjobb tudása szerint igyekszik elkerülni, illetve elébe menni mindennemű negatív hatásnak, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja az Alap Nettó eszközértékét. - kötvények, illetve hitelviszonyt megtestesítő eszközök kockázata: az Alap portfoliójában – a befektetési politikában meghatározott keretek között – tartható kötvények árfolyama érzékeny lehet a főbb gazdasági folyamatok változására, így különösen az infláció növekedésére, a kibocsátó állam költségvetési hiányának növekedésére, a kibocsátó állam teljes államadósságának növekedésére. Ezen tényezők akár külön, akár egyszerre jelentős mértékben növelhetik az adott eszköz kockázatát, így csökkentve annak árfolyamát. - határidős ügyletek kockázata: az Alap portfoliójában – a befektetési politikában meghatározott keretek között – tartható határidős ügyletek árfolyama érzékeny lehet a mögöttes termék mindenkori aktuális árfolyamának, illetve a kamattartalmának változására. - részvény ügyletek kockázata: a részvények árfolyamváltozása igen kedvezőtlenül érintheti egy adott Alap értékét és hozamát. Az Alapkezelő legjobb tudása szerint igyekszik elkerülni, illetve elébe menni mindennemű negatív hatásnak, amely negatívan érintheti az Alap Nettó Eszközértékét. - Árfolyammanipuláció kockázata: annak veszélye, hogy az Alap portfóliójába tartozó részvény árfolyamát mesterségesen megváltoztatják, vagy mesterséges szinten tartják, mely így a piaci értéket nem tükrözi és ezáltal hátrányosan érintheti az Alap nettó eszközértékét. Jogi, szabályozási környezet változásának kockázata Fennáll annak a veszélye, hogy a jogi, szabályozási környezetben olyan változás(ok) mennek végbe, amely(ek) hátrányosan érintik az Alap vagyonát, illetve hozamát, illetve más módon hátrányos módon érinti a befektetési jegyek tulajdonosait. Ilyen eset következménye lehet, hogy az Alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása nem biztosított. Szintén felmerülő kockázat lehet a kezelési szabályzat megváltoztatásából eredő kockázat. Lekötött betétek kifizetésének elmaradásából fakadó kockázat A befektetési politikában foglaltak szerint az Alap eszközei egy részét lekötött betétben tarthatja, ugyanakkor ebben az esetben felmerülhet annak a kockázata, hogy a partner a betét lejártával a kamattal növelt kötelezettségének nem tud eleget tenni. Országkockázat A befektetési politikában foglaltak szerint az Alap eszközei egy részét az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott állampapírokban tarthatja. A kibocsátó ország általános gazdasági kockázatának, országkockázatának (CDS felár) növekedése hátrányosan érintheti az Alap vagyonát, annak hozamát. Fenntarthatósági kockázatok A fenntarthatósági kockázatok olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.

26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves

Likviditási kockázat Az Alapkezelő a Kbftv. 36. §-ában meghatározottaknak megfelelő likviditási rendszert és eljárásokat alkalmaz annak biztosítása érdekében, hogy nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Xxxxxxxxxx mindenkor biztosítja, hogy az Alap befektetési stratégia, a likviditási profilja és a visszaváltási politikája összhangban álljanak egymással. Bár a nemzetközi befektetési környezet az általános globalizáció eredményeképpen alapvetően az értékpapír piacok likviditási helyzetének növekedése irányába hatott, a magyar értékpapírpiac likviditása még nem éri el a fejlett tőkepiacok szintjét, s általánosságban ugyanez mondható el valamennyi fejlett piaci értékpapírpiacról is. Eszközcsoportokra

jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat	kivetítve likviditási kockázat léphet fel a részvénypiacokon túlmenően a devizapiacokon is. A likviditási kockázat az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami az Alap Nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. A likviditás hiánya az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolhat, melynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye. Az Alapkezelő legjobb tudása szerint igyekszik elkerülni, illetve elébe menni mindennemű negatív hatásnak, amely negatívan befolyásolhatja az Alap Nettó eszközértékét. A likviditáskezelés szempontjából a folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek befektető által történő visszaváltásának szabályait jelen Kezelési Szabályzat 42. pontja tartalmazza. Az Alap különös visszaváltási jogot nem biztosít egyetlen befektetőnek sem. Az Alap éves jelentése tartalmazza az Alap tekintetében az alábbi információkat: a) az Alap olyan eszközeinek aránya, amelyekre nem likvid jellegüknél fogva különleges szabályok vonatkoznak b) az Alap likviditáskezelésével kapcsolatos minden, az adott időszakban kötött új megállapodás c) az Alap aktuális kockázati profilja és az Alap által e kockázatok kezelése érdekében alkalmazott kockázatkezelési rendszerek.
V. Az eszközök értékelése
27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás	A Kbftv. 38.§ 4. bekezdésének b) pontjának felhatalmazása alapján a nettó eszközérték megállapítását az Alapkezelő maga végzi el, felel továbbá ennek közzétételéért. A Letétkezelő -az Alapkezelővel kötött letétkezelési szerződés alapján- az eszközérték kiszámításának ellenőrzését végzi el. A Befektetési alap Nettó eszközértéke és az egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközérték minden forgalmazás-elszámolási napra (T nap) megállapításra, és legkésőbb a megállapítás napját (T+1) követő első munkanapon (T+2) az Alapkezelő honlapján (xxx.xxx.xx) közzétételre kerül. Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén az Alapkezelő a Kbftv. 126. §-a alapján jár el.
28. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §-nak megfelelően alkalmazott módszereket	A portfólió elemeinek értékelését az Alapkezelő végzi, az értékelés feladata a befektetéskezelési funkciótól és a javadalmazási politikától függetlenül működik, a következő szabályok alapján: Az Alapkezelő befektetéskezelési funkciótól és a javadalmazási politikától független Eszközértékelője látja el az Alap portfoliójába tartozó eszközök független értékelését. Az Eszközértékelő tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetők érdekében jár el, az Alap eszközeinek értékelését pártatlanul, valamint megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal végzi. Az Alap valamennyi eszközének értékeléséért, az Alap nettó eszközértékének kiszámításáért az Alapkezelő felel. A T napi Nettó eszközértéket az Alapkezelő T+1 munkanapon állapítja meg (a kibocsátott Befektetési jegyek számának hányadosaként 6 tizedesjegy pontosságra) a következő adatok figyelembe vételével: - Az Alap nettó eszközértékét a tulajdonában lévő pénz- és tőkepiaci instrumentumok a későbbiekben bemutatott módon számított értékének, az Alap pénzeszközeinek és egyéb eszközeinek az értéke határozza meg, amelyet korrigálni kell a tárgynapon meghatározott követelések és kötelezettségek egyenlegével. - Az Alap likvid eszközeinek, valamint hitelviszonyt megtestesítő eszközeinek T napi nettó árfolyamát a T napig felhalmozott kamatokkal kell növelni és a nettó eszközérték számítás során figyelembe venni. - Az Alapot terhelő költségeket a nettó eszközérték számítás során T napig kell elszámolni. - Az Alap T napi nettó eszközértékében a T napi megbízásokból származó követeléseket, illetve tartozásokat kell figyelembe venni. - A portfolió elemeinek értékeléséhez – az alább meghatározásra kerülő értékelési szabályok figyelembevételével - a T napra érvényes piaci árfolyamokat kell használni.

- Az értékeléshez felhasználni kívánt alapértelmezett forrás a Bloomberg illetve — amennyiben az adott ügylet értékeléséhez a Bloomberg rendszerben nem áll rendelkezésre információ — alkalmazhatóak a következő elektronikus információszolgáltató rendszerek: Nasdaq, NY Stock Exchange, BÉT, illetve egyéb tőzsdék online oldala, MNB, FED, BAMOSZ online oldala.

Ha a nettó eszközérték számítás alapjául szolgáló adatok tekintetében felmerül, hogy adott adat piaci adatként nem vehető figyelembe (pl. az értékpapír hozama negatív, vagy az előzőleg közzétett árfolyam olyan mértékben változott, amit egyébként a piaci helyzet nem indokol), az Alapkezelő a befektetők védelme érdekében dönthet az adatok figyelmen kívül hagyásáról és használhatja a jelen Kezelési Szabályzatban meghatározott értékelési módszereket, illetve egyéb olyan módszert is jogosult alkalmazni, amely a piaci árat szakmai megítélése alapján reálisabban tükrözi. Ezekben az esetekben dokumentálni kell mind a rendhagyó értékelés okát, mind pedig a használt árfolyam származási helyét.

Nehezen értékelhető vagy értékesíthetőségükben akadályozott pénzügyi eszközök értékelése

Nehezen értékelhetőként kezelendők azon nyilvánosan kibocsátott pénzügyi eszközök, amelyek árának meghatározásához 30 napnál frissebb piaci adat (kötés vagy árjegyzés) nem áll rendelkezésre, illetve felmerül az értékesíthetőség ellehetetlenülésének vagy a kibocsátó/partner fizetésképtelenségének a kockázata.

Az Alapkezelő ezen eszközök értékének meghatározását kiemelten kezeli. Az érintett eszközöknek az Alap kezelési szabályzatában rögzített értékelését havi gyakorisággal felül kell vizsgálni.

Amennyiben az értékesíthetetlenség és a nemfizetés kockázata az adott eszköz esetén felmerül, azt az értékmegállapítás során a bekövetkezés becsült valószínűségével arányosan be kell építeni, így folyamatosan csökkentve az eszköz nyilvántartási értéket. Amennyiben az adott eszköz nem értékesíthető, továbbá vélhetően a jövőben sem lesz az, illetve a kibocsátó fizetésképtelenné válik, fel kell mérni az eszköz teljes leírásának lehetőségét.

A fentiek alapján megállapított értéket – a megfelelő dokumentumok megküldése mellett – a Letétkezelővel is egyeztetni szükséges, a nettó eszközérték megállapítása során a Letétkezelő által jóváhagyott érték vehető figyelembe.

Az értékpapírállományban lévő befektetési eszközök piaci értéke Pénzeszközök

A folyószámlán lévő pénzeszközök T napig felhalmozott kamata és a T napi záró állomány kerül elszámolásra, majd a tényleges havi zárlat alapján kerül sor az esetleges korrekció elszámolására.

Úton lévő pénzek

b/1. Eladáskor, vételkor a T napon fennálló követelések, kötelezettségek teljesülés napi várható értékét hozzá kell adni, vagy le kell vonni az eszközök értékéből. Kötbért, késedelmi kamatot, illetve peres úton érvényesíthető követeléseket nem lehet a Nettó eszközérték meghatározásakor figyelembe venni.

b/2. Az Alap által kibocsátott saját befektetési jegyeinek T napig megkötött forgalmazásából fakadó követelések/kötelezettségek egyenlegét hozzá kell adni/le kell vonni az Alap eszközeinek értékéből.

Látra szóló és lekötött betét

A lekötött betéteknél a lekötött betét összegét a T napig felhalmozott (lineáris kamatszámítással, 365 napos éves bázison számított) kamatokkal kell növelni és a nettó eszközértékben szerepeltetni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított (elhatárolt) időarányos kamat és jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A fix, illetve változó kamatozású kötvény típusú eszközök piaci értékének meghatározása:

- a T napi Bloomberg árjegyzés LAST nettó árfolyam T napra számított bruttó értéken történik.

- Amennyiben az adott napon nem volt Xxxxxxxxx árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó Bloomberg árjegyzés LAST árfolyam T napra számított bruttó értéken történik

- Ha a Bloomberg árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon, tőzsdére be nem vezetett fix kamatozású kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik, változó kamatozású kötvény esetében pedig beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerül értékelésre.

- Ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta az T napig felhalmozott kamatokat.

Tőzsdére bevezetett részvények és „exchange traded fund”-ok (ETF-ek)

a) A tőzsdére bevezetett részvények T napi piaci értékét az adott értékpapírra közölt tőzsdén kialakult, T tőzsdenapi záróárfolyam alapján kell T napra meghatározni.

b) Ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a T naphoz képest 30 napnál nem régebbi

Kollektív befektetési értékpapírok

Nyíltvégű befektetési alapok jegyei

Nyíltvégű befektetési alapok jegyeinek T napi értékelése a legutolsó hivatalosan közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján történik.

Zártvégű befektetési alapok befektetési jegyei:

a) Amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire nincs árjegyzés, de a befektetési jegyek tőzsdén kereskedettek, akkor azok a legutolsó – 30 napnál nem régebbi – tőzsdei záróárfolyamon kerülnek értékelésre.

b) Amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, akkor azok a T napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre.

c) Amennyiben az adott zártvégű befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés és tőzsdén sem kereskedettek, illetve tőzsdei áruk 90 napnál régebbi, akkor azok a legutolsó ismert egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre.

Nem USD alapú befektetések értékelése

A nem amerikai dollár alapú befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét a T napi MNB-devizaárfolyam felhasználásával kell az Alap devizanemében kifejezni (MNB-ár). Abban az esetben, ha egy külföldi befektetés devizanemére nincs MNB-ár, akkor az adott külföldi befektetés értékeléséhez a T napra a Bloomberg-árat kell használni.

Repo ügyletek

Az ügylet árkülönbözetének naptári napra számított időarányos (lineáris) része.

Értékpapír kölcsönügyletek értékelése

Az Alapkezelő az ügylet tárgyát képező kölcsönbe adott, illetve kölcsönbe vett értékpapírt az adott pénzügyi eszközre vonatkozó értékelési elvek szerint tartja nyilván, továbbá ezzel szemben egy ellentétes irányú kötelezettséget, illetve követelést is beállít a nettó eszközértékbe. A kapott vagy fizetendő kölcsönzési díj időarányos módon bevételként vagy költségként kerül elhatárolásra.

„Vétel-eladás ügylet” (buy-sell back) és „eladás-visszavásárlás ügylet” (sell-buy back) Ezeket az ügyleteket az Alapkezelő az ügylet tárgyát képező eszközre vonatkozó promt vétel- eladás, illetve határidős eladás-vétel kombinációjaként tartja nyilván a nettó eszközértékben.

	Az ügyletet az adott eszközre vonatkozó promt és határidős (forward) ügyleteknél leírt szabályok szerint értékeli. Bármely tőzsdére bevezetett eszközre Abban az esetben, ha egy tőzsdére bevezetett eszköz kereskedése fel van függesztve bármilyen, az árfolyamot lényegesen befolyásoló hír (például vételi vagy eladási ajánlat, csőd stb.) miatt, az Alapkezelőnek az eszköz értékelésénél mérlegelési joga van. Ha a hír ismeretében az eszköz Alapkezelő által számolt fair ára olyan mértékben változna az utolsó tőzsdei árhoz képest, hogy az az Alap nettó eszközértékében 0,5 százaléknál nagyobb eltérést okozna, az Alapkezelőnek joga van a befektetők védelmében az eszközt az általa számolt fair áron értékelni. A döntésről az Alapkezelő egyeztet a Letétkezelővel, és a számítás módjáról feljegyzést készít. Az Alap portfóliójában nehezen értékelhető eszközök nem szerepelnek, így a nehezen értékelhető eszközök értékelésére vonatkozóan a Kezelési Szabályzat nem fogalmaz meg iránymutatást.
29. A származtatott ügyletek értékelése	A tőzsdei és tőzsdén kívüli származtatott ügyletek értékelése az alábbiak szerint történik: Tőzsdei származtatott ügyletek: tőzsdei származtatott ügyleteket az adott tőzsde – amely tőzsdén a tranzakció lebonyolításra került – hivatalos, T napi elszámolóára szerint kell értékelni. Tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek: Forward ügyletek: A forward vételi megállapodás T-napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi- a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett- piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T-napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg. A forward eladási megállapodás T-napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T-napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi- a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett- piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték-számítás során MNB-árat használunk. Abban az esetben, nincs MNB-ár, akkor Bloomberg-árat kell használni.
30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk	Illkvid eszközök elkülönítése Ha a befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről. Illikvidnek minősül az az eszköz, amely az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető, figyelemmel a befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is. Az Alapkezelő az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték-számítás során a befektetési alap egyéb eszközeitől elkülönítetten tartja nyilván. Ezzel együtt a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyeket befektetőnként olyan arányban osztja meg, amilyen arányt az illikvid eszközök az alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyeket „IL” sorozatjellel kell ellátni. Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg a befektetési alapkezelő viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az

	illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek nem visszaválthatóak, kivéve, ha a befektetési alapkezelő felajánlja a lehetőségét és a befektető hozzájárul ahhoz, hogy a visszaváltás ellenértékét a befektetési alapkezelő az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek mögöttes eszközeivel teljesítse. Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, amelynek során az ”IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint. Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. A befektetési alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről. A befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az illikvid eszközök elkülönítéséről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni.
VI. A hozammal kapcsolatos információk
31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása	Az Alap a tőkenövekmény terhére hozamot nem fizet, a teljes tőkenövekmény újra befektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A Befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban álló Befektetési jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként, mint árfolyamnyereséget realizálhatják.
32. Hozamfizetési napok	Nem alkalmazandó.
33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk	Nem alkalmazandó.
VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása
34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret	Nem alkalmazandó.
34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító hitelintézet által vállalt garancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)	Nem alkalmazandó.
34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)	Nem alkalmazandó.

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk	Nem alkalmazandó.
VIII. Díjak és költségek
36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja
36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja	Alapkezelési díj: Az Alapkezelő szolgáltatásaiért napi szinten az Alap értékelés napi Nettó eszközértéke maximum évi 1,5%-ának az adott év napjaival osztott részét elhatárolja. Az így megállapított alapkezelői díj az Alap Nettó eszközértékében naponta kerül elhatárolásra, és minden hónapban, a tárgyhónapot követő 5. munkanapig kerül kifizetésre. Sikerdíj (teljesítménydíj): Az Alap referenciaindexen alapuló sikerdíj modellt alkalmaz. Az Alapkezelő negyedéves gyakorisággal vizsgálja felül, hogy az Alap által alkalmazott sikerdíj modell összhangban áll-e az Alap befektetési céljaival, stratégiájával és politikájával. Az összhang vizsgálatakor az Alapkezelő az alábbi konzisztencia-mutatók lényegi egyezőségét vizsgálja az Alap portfoliója és a referenciaindex tekintetében: medián piaci kapitalizáció; értékeltségi mutatók; béta kitettség; földrajzi kitettség; tőzsdei bejegyzés helyszíne; szintetikus kockázat/hozam mutató (Synthetic Risk Reward Indicator); az Alap hozameloszlása; volatilitás, napi hozamok szórása; korreláció. Lényegi eltérés esetén az Alapkezelő haladéktalanul intézkedik az összhang mihamarabbi helyreállítása érdekében. Az adott évi sikerdíj számítás viszonyítási alapja az előző naptári év utolsó nettó eszközérték számításának napján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték, illetve referenciahozam érték. Amennyiben az adott évben az Alap a referencia hozamánál (benchmarknál) magasabb hozamot ér el, úgy az Alapkezelő teljesítménydíjra (sikerdíjra) jogosult. A teljesítménydíj mértéke a referencia hozam feletti hozam 20%-a. Év közben a benchmark feletti teljesítmény esetén az Alapkezelő folyamatosan, azaz minden nettó eszközérték számítás napján elhatárolja az Alapból fizetendő teljesítménydíjat, míg a benchmarktól elmaradó teljesítmény esetén az esetlegesen már elhatárolt teljesítménydíj állományból felold az Alap javára. Az elhatárolt teljesítménydíjak elszámolása (a kifizetésre kerülő sikerdíj megállapítása) a naptári év utolsó napjára számolt nettó eszközérték számításakor valósul meg, és minden új tárgyévben, az új tárgyévet követő 10. munkanapig kerül kifizetésre. Az Alap indulásának évében a sikerdíj számítás az Alap nyilvántartásba vételét követő 30. napon indul. Sikerdíj csak abban az esetben kerülhet felszámításra, ha az Alap a benchmarkhoz viszonyított esetleges alulteljesítését a teljesítményre vonatkozó referencia-időszakban ledolgozta. Az Alap esetén a teljesítményre vonatkozó referencia-időszak 5 év. Amennyiben az Alap teljes élettartama az adott év sikerdíj elszámolásának napján még nem éri el az 5 évet, úgy a sikerdíj felszámíthatósága szempontjából releváns referencia időszakot az Alap nyilvántartásba vételétől kell számítani. Felhívjuk a tisztelt Befektetők figyelmét arra, hogy az Alapkezelő abban az esetben is jogosult sikerdíjat felszámítani, ha az Alap felülteljesíti a referenciaindexet, de negatív volt a teljesítménye. Az elhatárolásra, illetve kifizetésre kerülő sikerdíj összege csökkenti az Alap nettó eszközértékét, ezáltal a Befektető által a befektetésen elért hozamot. A napi sikerdíj számítási módja:

𝑆Ö𝑡 𝑛𝑒𝑓𝑡 ⎛ 0, ℎ𝑎 ( − 𝑇𝑅𝐻𝑡 ) ≤ 0 ⎪ 𝑛𝑒é00 𝑛𝑒𝑓𝑡 = 0, ℎ𝑎 ( − 𝑅𝐻𝑡) ≤ 0 ⎨ 𝑛𝑒é0 ⎪ ∑𝑡 1 𝑁𝐸𝐹𝑖 𝑛𝑒𝑓𝑡 𝑛𝑒𝑓𝑡 𝑛𝑒𝑓𝑡 𝑖= × ( − 𝑅𝐻 ) × 𝑆𝐷, ℎ𝑎 ( − 𝑅𝐻 ) > 0 é𝑠 ( − 𝑇𝑅𝐻 ) > 0 { 𝑡 𝑛𝑒é0 𝑡 𝑛𝑒é0 𝑡 𝑛𝑒é00 𝑡 Ahol, 𝑆Ö𝑡 = az adott forgalmazási napon elhatárolt sikerdíj összege 𝑁𝐸𝐹𝑡 = nettó eszközérték forgalmazás nélküli értéke a naptári év 𝑡. forgalmazási napján (sikerdíj levonása nélkül) 𝑛𝑒𝑓𝑡 = egy jegyre jutó 𝑁𝐸𝐹 a naptári év 𝑡. forgalmazási napján 𝑛𝑒é00 = egy jegyre jutó nettó eszközérték a sikerdíj utolsó elszámolásának napján, de legfeljebb az adott év utolsó nettó eszközérték számítási napját megelőző 5. év utolsó nettó eszközérték számítási napján. Amennyiben az Alap teljes élettartama az adott év sikerdíj elszámolásának napján még nem éri el az 5 évet, úgy legfeljebb az Alap nyilvántartásba vételét követő 30. napon. 𝑛𝑒é0 = egy jegyre jutó nettó eszközérték az előző naptári év utolsó forgalmazási napján 𝑆𝐷 = sikerdíj mértéke 𝑅𝐻𝑡 = a referenciahozam értéke az adott évben a 𝑡. forgalmazási napig, mely az alábbi képlettel számolandó: 𝑛 𝑏𝑖 𝑅𝐻 = ∑ 𝑠𝑖 × 𝑡 𝑡 𝑖=1 𝑏𝑖 0 ahol, 𝑛 = a benchmarkot alkotó indexek darabszáma 𝑠𝑖 = az egyes indexek súlya 𝑏𝑖 = az egyes indexek értéke a sorozat devizájában mérve az év t. 𝑡 forgalmazási napján 𝑏𝑖 = az egyes indexek értéke a sorozat devizájában mérve az előző év utolsó 0 napján 𝑇𝑅𝐻𝑡 = a referenciahozam értéke teljesítményre vonatkozó referencia- időszakban a 𝑡. forgalmazási napig, amely az alábbi képlettel számolandó: 𝑛 𝑏𝑖 𝑇𝑅𝐻 = ∑ 𝑠𝑖 × 𝑡 𝑡 𝑖=1 𝑏𝑖 00 ahol, 𝑛 = a benchmarkot alkotó indexek darabszáma 𝑠𝑖 = az egyes indexek súlya 𝑏𝑖 = az egyes indexek értéke a sorozat devizájában mérve az év t. 𝑡 forgalmazási napján 𝑏𝑖 = az egyes indexek értéke a sorozat devizájában mérve a sikerdíj utolsó 00 elszámolásának napján, de legfeljebb az adott év utolsó nettó eszközérték számítási napját megelőző 5. év utolsó nettó eszközérték számítási napján. Amennyiben az Alap teljes élettartama az adott év sikerdíj elszámolásának napján még nem éri el az 5 évet, úgy legfeljebb az Alap nyilvántartásba vételét követő 30. napon. A sikerdíj felszámítására vonatkozó példákat jelen kezelési szabályzat III. számú Melléklete tartalmazza.

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére

Letétkezelési díj: Az Alap a Letétkezelő szolgáltatásaiért a Nettó eszközérték éves 0,05%-ának megfelelő díjat fizet napi szinten. Az Alapkezelő a megállapított tárgyhavi letétkezelői díjat minden hónapban, a tárgyhónapot követően számla alapján a Letétkezelőnek megfizeti.

fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja	Forgalmazói díj: A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásáért a Vezető forgalmazó negyedévente 75.000 Ft-os forgalmazási díjat számít fel, amelyet az Alap visel. Felügyeleti díj: Az MNB a hatályos jogszabályok szerint éves felügyeleti díjat számol fel, amelyet szintén az Alap visel. A felügyeleti díj mértékét jogszabály szabályozza, jelenlegi mértéke az Alap átlagos Nettó eszközértékének 0,35 ezreléke évente, mely naponta elhatárolásra kerül. Kifizetése az adott negyedévet követő hónap utolsó munkanapjáig esedékes. Különadó: A Különadó tv. a befektetési alapra különadót határozott meg, amelynek megfizetése negyedévente esedékes (jelenleg éves mértéke 0,05%), az adó alapja az Alap befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában levő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét). Kifizetése az adott negyedévet követő hónap 20. napjáig esedékes. Könyvvizsgálói díj: Az Alap Könyvvizsgálójának fizetendő könyvvizsgálói díj mértéke maximum évi 300.000 Ft + ÁFA, amely időarányosan kerül elhatárolásra. A könyvvizsgálói díj levonása évente történik. Könyvelési díj: Az Alapra terhelt könyvelési díj maximum 100.000 Ft + ÁFA / hó, amely időarányosan kerül elhatárolásra. A könyvelési költség terhelése havonta történik. Az éves beszámoló elkészítésének díja maximum 200.000 Ft + ÁFA, amely időarányosan kerül elhatárolásra. Az éves beszámoló elkészítésének díja évente terhelődik az Alapra. Az Alapkezelő az Alapra hárítja továbbá az Alaphoz kapcsolódó egyéb közvetlen költségeket, így különösen • az ügyletkötések során felszámított bizományosi díjakat, • az Alaphoz kapcsolódó banki költségeket, • a KELER díjat, • a Legal Entity Identifier (LEI) kód igénylése, illetve éves meghosszabbítása miatt fizetendő díjakat, • a 14/2015. (V.13.) MNB rendelet rendelkezéseiből fakadóan fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat, • illetve az Alap működésével kapcsolatos egyéb, harmadik személynek fizetendő közvetlen költségeket, ide nem értve azokat a tételeket, amelyeknek az Alapra terhelését jogszabály kifejezetten tiltja. Az egyéb közvetlen költségeket az Alapkezelő a felmerülésük időpontjában terheli az Alapra. Ezen egyéb költségek esetében az Alapot érintő maximális díjterhelés mértéke az éves átlagos nettó eszközértékre vetítve évi 1,5%.
37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36.	A Befektetőket a befektetési jegyek vétele, tartása, illetve visszaváltása következtében egyéb díjak és költségek terhelik: A visszaváltott befektetési jegyek ellenértékének átvételekor a Forgalmazó érvényes üzletszabályzatában foglalt készpénzfelvételi díj, illetve átutalási díj a Befektetőt terheli. Az értékpapírszámla megnyitásához, vezetéséhez, valamint a befektetési jegyek transzferálásához kapcsolódó díjakat a Forgalmazó az üzletszabályzata szerinti mértékben számítja fel.

pontban említett költségeket	A Forgalmazó Üzletszabályzatát a Befektetők a forgalmazási helyeken és a Forgalmazó székhelyén kaphatják meg.
38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke	Az Alap portfóliójában lévő kollektív befektetési értékpapírokat terhelő alapkezelési díjak mértéke a 3,5%-ot nem haladhatja meg.
39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei	Nem alkalmazandó.
40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk	A költségek tételesen az éves jelentésekben bemutatásra kerülnek. Az Alapkezelő a Nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget, a lehetőség szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan terheli az Alap érintett sorozatára. Ha az Alap Saját tőkéjét olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fektetik be, amelyet az Alap Alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel - ideértve azt az esetet is, amikor az Alapkezelő alvállalkozóként kezeli az Alapot -, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az Alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető.
IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása
41. A befektetési jegyek vétele
41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje	A vételi megbízások leadása minden Banki munkanapon a Forgalmazó által nyilvánosan meghirdetett pénztári órái alatt történik. A forgalmazási helyek ügyfélfogadási idejüknek megfelelő záró időpontnál korábbi időpontot is meghatározhatnak a megbízások leadásának határidejeként.
41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás- elszámolási nap	A vételi megbízásokat a forgalmazó a megbízás napjára (a T napra) érvényes egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközérték alapján teljesíti.
41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap	A vételi megbízások a megbízást követő második Banki munkanapon (T+2 nap) teljesülnek, ekkor történik meg a Befektetési jegyek jóváírása a Befektető értékpapírszámláján.
42. A befektetési jegyek visszaváltása
42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje	A visszaváltási megbízások leadása minden Banki munkanapon a Forgalmazó által nyilvánosan meghirdetett pénztári órái alatt történik. A forgalmazási helyek ügyfélfogadási idejüknek megfelelő záró időpontnál korábbi időpontot is meghatározhatnak a megbízások leadásának határidejeként.
42.2. A visszaváltási megbízásokra	A visszaváltási megbízásokat a forgalmazó a megbízás napjára (a T napra) érvényes egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközérték alapján teljesíti.

vonatkozó forgalmazás- elszámolási nap
42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap	A visszaváltási megbízások a megbízás napját követő ötödik Banki munkanapon (T+5 nap) teljesülnek, a Befektetőt megillető ellenérték ezen a napon kerül jóváírásra a Befektető ügyfélszámláján.
43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai
43.1. A forgalmazási maximum mértéke	Nem alkalmazandó.
43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei	Nem alkalmazandó.
44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása	Egy darab Befektetési jegy vételi, illetve visszaváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra.
44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága	Az Alapkezelő az Alap nettó eszközértékét az Alap tulajdonában lévő eszközök piaci értéke alapján határozza meg, az alapot terhelő költségek levonása után, az eszközökre vonatkozó legfrissebb információk ismeretében. A T napi Xxxxx eszközértéket az Alapkezelő T+1 munkanapon állapítja meg, így az eladási vagy visszavásárlási megbízás időpontjában az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke nem ismert. Az Alapkezelő T értékelési napra vonatkozóan az Alap egy Befektetési jegyére jutó nettó eszközértéket úgy állapítja meg 6 tizedes jegy pontosságig, hogy az Alap mindenkori nettó eszközértékét elosztja a forgalomban lévő befektetési jegyek számával. Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra vonatkozóan meg kell állapítani és a megállapítást (T+1) követő első munkanapon (T+2) az Alapkezelő honlapján közzé kell tenni, valamint a Forgalmazási Helyeken a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni. Az Alap Befektetési jegyei a folyamatos forgalmazás során a forgalmazás-elszámolási napon (T nap) érvényes (vásárláskor a vásárlást terhelő forgalmazási jutalékkal növelt, visszaváltás esetén a visszaváltási jutalékkal csökkentett) egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken vásárolhatók meg, illetve válthatók vissza.
44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg	Eladási jutalék Az eladási jutalék – a befektetési jegyek megvásárlása esetén - maximum a befektetett összeg 2 %-a, azonban az Alap nyilvántartásba vételét követő első 3 hónapban maximum a befektetett összeg 0,30 %-a, de legfeljebb 400 USD. Visszaváltási jutalék A visszaváltási jutalék – a befektetési jegyek visszaváltása esetén – maximum a visszaváltott összeg 0,3 %-a, de legfeljebb 400 USD. A fenti jutalékok teljes egészében a Befektetési jegyek Forgalmazóját illetik.
45. Azoknak a szabályozott	A Befektetési jegyek szabályozott piacra nem kerülnek bevezetésre.

piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák
46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák	A Befektetési jegyek kizárólag Magyarország területén kerülnek forgalmazásra.
47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk	A folyamatos forgalmazás során az Alap Befektetési jegyeit az Alapkezelő kizárólag az Alap jelen Kezelési Szabályzat II. számú mellékletében meghatározott forgalmazási helyeken forgalmazza. A Forgalmazó minden Banki és forgalmazási munkanapon köteles a Befektetési jegyekre Megbízást felvenni. Megbízást a Forgalmazó a fiókjaiban, illetve más ügyfélkommunikációs rendszerein keresztül vesz fel. Az Alap befektetési jegyei a folyamatos forgalmazás során korlátozás nélkül megvásárolhatóak. Az értékpapírszámla megnyitásához, vezetéséhez kapcsolódó díjakat a Forgalmazó az Üzletszabályzata szerinti mértékben számítja fel. Amennyiben a Befektető a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott Befektetési jegyeit a Forgalmazónál, vagy más befektetési szolgáltatónál, hitelintézetnél vezetett értékpapírszámlára transzferálja, akkor a Forgalmazó a kapcsolódó díjakat az Üzletszabályzata szerinti mértékben számítja fel. A Forgalmazó Üzletszabályzatát a Befektetők a forgalmazási helyeken és a Forgalmazó székhelyén kaphatják meg.
X. A befektetési alapra vonatkozó további információ
48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható	Mivel az Alap egy teljes naptári évre vonatkozó teljesítményadatokkal még nem rendelkezik, ezért nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a befektetők számára a múltbeli teljesítményről hasznos tájékoztatást adjanak.
49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei	Nem alkalmazandó.
50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira	Az Alap megszűnését eredményezhetik az alábbi esetek: − Ha az Alapkezelő a pozitív saját tőkével rendelkező Alap megszűntetéséről dönt, − ha a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le, − ha az Alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot, − ha az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált; − ha az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, − ha a Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, − ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak. A megszűnési eljárás alatt a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, és az Alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és közzétenni. Az Alap

eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be.

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

Értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek: Az Alap a befektetési politika megvalósítása során értékpapír-finanszírozási ügyleteket köthet. Értékpapír-finanszírozási ügyleteknek az alábbi ügyletek minősülnek: − repoügylet; − értékpapír kölcsönbe adása, valamint értékpapír kölcsönbe vétele (értékpapír kölcsönügylet) − vétel-eladás ügylet (buy-sell back) vagy eladás-visszavásárlás ügylet (sell-buy back); − értékpapírügylethez kapcsolódó hitel. Az Alap teljeshozam-csereügyletet és értékpapírügylethez kapcsolódó hitelügyletet nem köt. Az Alap által alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása: Az Alap kizárólag az alábbi értékpapír-finanszírozási ügyleteket köthet: − „repoügylet”: olyan, megállapodásban szabályozott ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat, illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó olyan garantált jogokat ruház át, amelyek esetében a garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírokhoz való jogokkal rendelkezik, úgy, hogy a megállapodás nem teszi lehetővé a szerződő fél számára, hogy az adott értékpapírt egyszerre több szerződő félre ruházza át vagy adja biztosítékul, továbbá kötelezettséget ír elő azoknak, illetve azokat helyettesítő, ugyanolyan típusú értékpapíroknak meghatározott áron történő visszavásárlására, az átruházó szerződő fél által meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban; a megállapodás az értékpapírokat eladó szerződő fél szempontjából repomegállapodásnak, az azokat megvásárló szerződő fél szempontjából fordított repomegállapodásnak tekintendő. − „értékpapír kölcsönbe adása” és „értékpapír kölcsönbe vétele”: olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat ad át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő azonos értékpapírokat fog visszaadni valamely konkrét jövőbeli időpontban vagy amikor a kölcsönbe adó erre kéri; az ügylet az értékpapírokat átadó szerződő fél szempontjából értékpapír kölcsönbe adásának, az átvevő szerződő fél szempontjából pedig értékpapír kölcsönbe vételének tekintendő. − „vétel-eladás ügylet” (buy-sell back) és „eladás-visszavásárlás ügylet” (sell-buy back): olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat, illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó garantált jogokat vásárol vagy ad el, és amely ügylet során vállalja, hogy meghatározott áron, valamely jövőbeli időpontban ugyanolyan típusú értékpapírokat, árukat vagy ilyen garantált jogokat ad el, illetve vásárol vissza; az adott ügylet az értékpapírokat vagy garantált jogokat megvásárló szerződő fél szempontjából vétel-eladás ügyletnek, az azokat eladó szerződő fél szempontjából pedig eladás- visszavásárlás ügyletnek minősül. Az Alap értékpapír-finanszírozási ügyleteket a hatékony portfóliókezelés érdekében az alábbi céllal köthet: − finanszírozási forrás biztosítására; − likviditási célokra; − hozamnövelési stratégia részeként; − short ügyletek fedezése céljából. Az értékpapír-finanszírozási ügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatandó összesített adatok: Az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez az Alap által felhasználható eszköztípusok az alábbiak:

− állampapírok,

− részvények,

− kollektív befektetési értékpapírok.

Értékpapír finanszírozási ügylet tárgya kizárólag olyan eszköz lehet, amely felett az Alap rendelkezési joga nem korlátozott.

Az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez felhasználható eszközök teljes nettó eszközértékhez viszonyított maximális aránya 50 százalék, a várható aránya 10 százalék.

Az éves jelentésében az értékpapír finanszírozási ügyletekről az Alap részletes információt szolgáltat az alábbi adatok megjelölésével:

− az adott év valamennyi tranzakciójának felsorolása, a tranzakció értékének és NEÉ-hez viszonyított arányának bemutatásával

− a 10 legnagyobb szerződő fél bemutatása évesített összesített tranzakció érték alapján, ahol bemutatásra kerül a szerződő fél típusa, a biztosíték összesített értéke, illetve a lebonyolított tranzakció összesített értéke

− összesített ügyleti adatok kerülnek bemutatásra a biztosítékok likvidálásának lehetősége alapján

A szerződő felek kiválasztásának kritériumai (ideértve a jogi státust, a származási országot és a minimális hitelminősítést):

Az Alap olyan OECD tagországban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy kollektív befektetési alappal köt értékpapír-finanszírozási ügyletet, amely az Alapkezelő Végrehajtási Politikájában rögzített feltételeknek megfelel. A partnerekkel szemben minimális hitelminősítési kritériumot az Alapkezelő nem határoz meg.

Elfogadható biztosítékok: az elfogadható biztosítékok ismertetése, tekintettel az eszköztípusokra, kibocsátóra, lejáratra, likviditásra, valamint a biztosítékok diverzifikációjára vonatkozó és a korrelációs szabályokra:

Az értékpapír-finanszírozási ügyletek biztosítéka USA által kibocsátott állampapír vagy készpénz lehet.

Az Alap az értékpapír-finanszírozási ügyletekre minden esetben olyan megállapodást köt, ami részletezi az elfogadható biztosítékok körét, befogadási értékét, az elfogadható biztosítékok lejáratát, valamint a biztosítékokra vonatkozó likviditási és diverzifikáltsági szabályokat. Az ügylet biztosítéka kizárólag olyan eszköz lehet, amely a kezelési szabályzat 13. pontja szerinti eszközkategóriákkal összhangban van.

A biztosítékok értékelése: az alkalmazott biztosítékértékelési módszertan ismertetése és alkalmazásának indoklása, továbbá arra vonatkozó tájékoztatás, hogy sor kerül-e napi piaci értéken való értékelésre és napi változó letét alkalmazására:

A biztosíték értékének fedeznie kell a kölcsönadott, a repomegállapodás szerinti értékpapírok, illetve a sell-buy back ügylet tárgyát képező értékpapírok piaci értékét. A biztosítékok értékelése a 28. pont szerinti értékelési elvek szerint történik napi gyakorisággal. Ha a biztosíték értéke a piaci érték alá csökken, a biztosítékot ki kell egészíteni.

Kockázatkezelés: az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez és a biztosítékkezeléshez kapcsolódó kockázatok, például működési, likviditási, partner-, letétkezelési és jogi kockázat, valamint adott esetben a biztosíték újrafelhasználásából származó kockázat ismertetése.

Felhívjuk a Tisztelt Befektetők figyelmét, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletek alkalmazása növelheti az Alap általános kockázati profilját:

Mivel az Alap kizárólag értékpapír-finanszírozási ügyletek kötésére jogosult, így kizárólag a biztosíték újrafelhasználásából és annak hibás értékeléséből eredő kockázat merül fel. Ennek csökkentésére az Alap egy 20 %-os többlet fedezettséget kérhet az ügyleti partnerétől. A felhasználható óvadékok értékeléséből származó kockázatok kezelésére pedig a különböző értékpapírok árfolyam ingadozásának képessége alapján a papírok értékelésében diszkontált árat vesz az alap figyelembe.

Értékpapír-finanszírozási ügylet esetén felmerülő további kockázatok:

Portfólió-átstrukturálási kockázat: A futamidő alatt a kölcsönadott eszköz akadályozhatja a portfólió megfelelő átstrukturálását.

Piaci kockázat: A futamidő alatt az adott eszközzel kapcsolatos bármilyen új piaci információ, esemény kapcsán nem, vagy csak korlátozottan végezhető befektetési ügylet.

Limitkockázat: A kölcsönadott papírok kikerülnek a tulajdonos portfóliójából, így az előírt befektetési korlátozások betartása nehézséget okozhat.

Óvadéki kockázat: Amennyiben az óvadék mértéke nem kellően magas a napon belüli ármozgáshoz képest, akkor előfordulhat, hogy nemteljesítés esetén az óvadék nem nyújt kellő fedezetet.

Idő előtti visszaadási kockázat: Amennyiben a kölcsönbe vevőnek lehetősége van a futamidő előtt a papírokat visszaadni, akkor ez nem tervezett nehézségeket okozhat (pl. limitek betartása, portfólió kényszerátstrukturálása).

Társasági eseményhez kapcsolódó kockázat: Amennyiben a futamidő alatt az értékpapírokhoz kapcsolódó társasági esemény (pl. split, bónuszrészvény, felvásárlási ajánlat) történik, akkor az eredeti tulajdonosnak nincs joga közvetlenül eljárni.

Szavazati joghoz kapcsolódó kockázat: Az értékpapír kölcsönadásával, illetve a sell-buy back ügylettel a szavazati jog is átszáll, így a futamidő alatti új információk fényében előfordulhat, hogy az eredeti tulajdonos a közgyűlésen szeretett volna a szavazati jogával élni.

Xxxxx részletezése, hogy milyen módon történik az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése:

Az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése az Alap letétkezelőjénél elkülönített számlán történik, vagy a KELER-nél kedvezményezetti zárolás útján kerül az Alap letétkezelőjének KELER számlájára zárolásra.

A biztosíték újrafelhasználására vonatkozó esetleges (szabályozásból eredő vagy önként vállalt) korlátozások részletezése:

A biztosíték újrafelhasználására vonatkozóan a befektetési limiteknél meghatározott korlátozáson kívül az Alap további korlátozásokat nem alkalmaz.

Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből származó hozam megosztására vonatkozó stratégia: az értékpapír-finanszírozási ügyletekkel elért és az Alaphoz visszakerülő bevétel, valamint Az alapkezelőnél, illetve a harmadik feleknél (pl. a kölcsönnyújtó ügynöknél) felmerülő költségek és díjak leírása:

Az Alap értékpapír kölcsönzési díjra, illetve repomegállapodás és sell-buy back ügylet esetén árfolyamkülönbözetre jogosult. A Kölcsönzési díj, illetve az árfolyamkülönbözet teljes egészében az Alap eszközértékét növeli, ennek a díjnak a mértéke nagymértékben függ az aktuális piaci viszonyoktól, kamatkörnyezettől. Az ilyen típusú ügyletek kapcsán az Alapkezelő külön díjazásban, jutalékban nem részesül.

Fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatás

	Az Alapkezelő az SFDR-nek megfelelően értékelte az esetlegesen felmerülő fenntarthatósági kockázatoknak az Alap hozamára gyakorolt valószínű hatásait. Az Alapkezelő fenntarthatósági kockázatként azonosítja az olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási („Environmental, Social, Governance”, rövidítve „ESG”) kockázatokat, amelyek a befektetések értékére negatív hatással lehetnek. A környezeti kockázatok olyan, a környezettel kapcsolatos események, beleértve az éghajlatváltozásból és az egyéb környezeti károsodásból eredő tényezőket, amelyek a befektetések hozamát negatívan befolyásolhatják. Társadalmi kockázatoknak olyan társadalmi tényezőket (pl. munkaügyi viták) tekinthetünk, amelyek a befektetések hozamát negatívan befolyásolhatják. Az irányítási kockázatok közé pedig olyan vállalatirányítási tényezőket (pl. átlátható vállalati struktúra hiánya) sorolhatunk, amelyek a befektetések hozamát negatívan befolyásolhatják. Az SFDR rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerint a fenntarthatósági kockázatokat az Alapkezelő nem önálló kockázati kategóriaként integrálja a befektetési döntéshozatalába. Ennek oka, hogy az Alapkezelő úgy tekinti, hogy a fenntarthatósági kockázatok az Alap hozamát biztosító eszközök egyéb kockázatai között jelennek meg. Az Alapban levő eszközök értéke, árfolyama nemcsak a kedvezőtlen makrogazdasági, politikai, tőkepiaci események stb., hanem a fenntarthatósági kockázatok hatására is jelentősen csökkenhet, tehát a fenntarthatósági kockázatok az Alap hozamára valószínűsíthetően negatív hatást gyakorolnak. Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt a hozam és kockázati szempontokon belül mérlegeli az adott eszköz fenntarthatósági kockázatát is. Az SFDR rendelet 7. cikk (2) bekezdése szerinti fenntarthatóság szempontjából káros hatások átláthatósága a pénzügyi termékek szintjén: az Alapkezelő az Alap tekintetében nem veszi figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat. Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában nem alkalmaz fenntarthatósági szempontokat alapul vevő kizárási kritériumokat a befektetések kiválasztásakor. Az Alap tekintetében az Alapkezelő jelenleg nem veszi figyelembe a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásait, mert az Alapkezelő az Alap által végrehajtott ügyletek során nem fér hozzá olyan kiterjedt mértékű információ halmazhoz, amely alapján a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások a szabályozástechnikai standardok alapján számszerűsíthetők, figyelembe vehetők lennének. Figyelemmel elsősorban arra, hogy jelenleg nem állnak teljeskörűen rendelkezésre a környezeti és társadalmi tényezőket érő káros hatásokra vonatkozóan számszerűsítő, az Alapkezelő által figyelembe vehető adatok, információk, továbbá arra, hogy az Alap a befektetési politikája által kifejezetten nem kíván megfelelni fenntarthatósági feltételeknek, az Alapnak nem célja a környezeti, társadalmi jellemzők megvalósulása, vagy egyéb fenntarthatósági tényező elősegítése, így nem kerülnek figyelembevételre a befektetési döntéseknek az SFDR 4. és 7. cikke szerinti, a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásai. A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló 2020. június 18-i 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke alapján az Alapkezelő ezúton tájékoztatja a befektetőket, hogy az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk
52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk	cégnév: EQUILOR Alapkezelő Zrt. cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság Cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000

(cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)
53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai	cégnév: Raiffeisen Bank Zrt. cégforma: zártkörűen működő részvénytársaság Cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000 A Letétkezelő a Kbftv-ben, így különösen a 64. § (7)-(9), 75. § (5), 79. § (3), 124. § (3). 136. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el. A Letétkezelő feladatai az alábbiak: a) gondoskodik az Alap pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről, és arról, hogy a befektetési jegyek forgalmazása során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek; b) gondoskodik az Alap tulajdonában lévő és a Bank által letétkezelt pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzéséről, és letétkezeléséről; c) összevont értékpapírszámlát, valamint fizetési számlát vezet az Alapnak; d) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján nyilvántartást vezet az Alap tulajdonát képező minden egyéb, letétbe nem helyezhető eszközről, valamint meggyőződik arról, hogy az adott eszköz az Alap tulajdonát képezi-e; e) ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek forgalmazása vagy érvénytelenítése a jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelően történik-e; f) biztosítja, hogy az Alap összesített és egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap Kezelési Szabályzatának megfelelően számítsák ki; g) teljesíti az Alapkezelő pénzügyi eszközökre vonatkozó utasításait a jogszabályokkal, az Alap kezelési szabályzatával összhangban; h) ellátja az általa kezelt értékpapírok hozamainak elszámolásával kapcsolatos tevékenységet; i) ellátja az általa kezelt értékpapírokkal összefüggő társasági eseményekkel kapcsolatos teendőket; j) ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a Kezelési Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak különös tekintettel a befektetési korlátokra, a Bank a befektetési korlátok ellenőrzését a nettó eszközérték számítással/ellenőrzéssel egy időben végzi; k) biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön; l) ellátja az Alap megszűnésével kapcsolatos, a jogszabályokban előírt technikai teendőket; m) ellenőrzi, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és az Alap Kezelési Szabályzatával összhangban használja-e fel; n) ingatlanalapok esetében az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések hatályosságához megadja a Ptk. 6:118. § (1) bekezdése szerinti beleegyezést, ha az adott ügylet megfelel a vonatkozó jogszabályoknak; o) elvégez minden olyan egyéb feladatot, melyet a Kbftv., a Bizottságnak a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete és a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a letétkezelő számára előír.
54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai	cégnév: Venilia Vellum Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság cégforma: korlátolt felelősségű társaság Cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000 A Könyvvizsgáló a Kbftv-ben, így különösen a 135.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el. A Könyvvizsgáló feladatai: - az Alap éves jelentésében közölt számviteli információk felülvizsgálata; - annak figyelemmel kísérése és ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapot a törvényeknek megfelelően kezeli; - a Kbftv.-ben meghatározott esetekben a Felügyelet tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről.

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik	Nem alkalmazandó.
56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai	Vezető forgalmazó cégneve: Raiffeisen Bank Zrt. Vezető forgalmazó cégformája: zártkörűen működő részvénytársaság Vezető forgalmazó cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000 Forgalmazó cégneve: EQUILOR Befektetési Zrt. Forgalmazó cégformája: zártkörűen működő részvénytársaság Forgalmazó cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000 A Forgalmazók a Kbftv. 106-108. §-ában meghatározott feladatokat látják el, azaz: - Közreműködnek a nyíltvégű befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában, illetve adott esetben - a befektetési jegyek elsődleges forgalomba hozatalában (jegyzési eljárás lebonyolítása). - Honlapjukon folyamatosan elérhetővé teszik az Alap Kbftv. által meghatározott hatályos dokumentumait, az Alap rendszeres tájékoztatásai és rendkívüli közzétételei egy példányát kérésre díjmentesen átadják a Befektetőnek.
57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai	Nem alkalmazandó.
58. A prime brókerre vonatkozó információk
58.1. A prime bróker neve	Nem alkalmazandó.
58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása	Nem alkalmazandó.
58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre	Nem alkalmazandó.

vonatkozó információ leírása

59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása

Az Alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe. Az Alapkezelő a kiszervezés során a Kbftv. 41. §-ában, valamint az ABAK rendelet 75. cikkében foglalt általános elvek figyelembevételével jár el azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesítenie kell a Felügyeletet. Az Alapkezelő olyan belső szervezeti megoldásokat és működési folyamatokat dolgoz ki, amelyekkel kizárja vagy a lehető legkisebbre csökkenti a Kbftv. 34. §, illetve az ABAK rendelet 30-37. cikkeiben definiált összeférhetetlenségeket. Az Alapkezelő a jelen kezelési szabályzat hatályba lépésekor feladatának ellátására kiszervezés keretében a Compliance és az Információ Biztonsági Felelős funkció betöltésére veszi igénybe harmadik személy szolgáltatását. Az Alapkezelő az alábbi feladatok elvégzésére megbízási szerződés keretében harmadik személy szolgáltatásait veszi igénybe, azonban a Kbftv. 41. § (11) b) pontjára tekintettel ezen tevékenységek nem minősülnek kiszervezésnek: számviteli szolgáltatás nyújtása, jogi szolgáltatás nyújtása, adótanácsadás, befektetési alapok forgalmazása.

EQUILOR Alapkezelő Zrt.

I. Melléklet – Fogalmak

Aktív részesedés (angolul: active share): Egy Alap aktív részesedése az Alap benchmark-jától való eltérést mutatja az Alapban lévő eszközök piaci értékének súlya alapján. Más szóval, minél magasabb az aktív részesedés, annál jelentősebb az Alapban lévő alul és felülsúlyozások mértéke a benchmark-hoz képest. Az aktív részesedést a következő formulával lehet kiszámolni:

𝑛

1

𝐴𝑘𝑡í𝑣 𝑟é𝑠𝑧𝑒𝑠𝑒𝑑é𝑠 = 2 ∑ | 𝑤𝑎𝑙𝑎𝑝,𝑖 − 𝑤𝑏𝑒𝑛𝑐ℎ𝑚𝑎𝑟𝑘,𝑖 |

𝑖=1

Ahol a w az egyedi eszközök súlyát jelöli.

Tételezzünk fel egy olyan benchmark-ot amiben összesen négy részvény egyenlő arányban van súlyozva, azonban az Alap eltérő súlyozásokat alkalmaz, és a négy részvény közül egyikbe nem fektet, helyette viszont befektet egy ötödik, a benchmark-ban nem szereplő részvénybe.

Eszköz	Alapban lévő súly	Benchmark-ban lévő súly	Eltérés abszolút értéke
Részvény 1	40%	25%	15%
Részvény 2	30%	25%	5%
Részvény 3	20%	25%	5%
Részvény 4	0%	25%	25%
Részvény 5	10%	0%	10%
Összesen	100%	100%	60%

Tekintve, hogy az ’Eltérés abszolút értéke’ oszlopban mind a felül és az alulsúlyozást számoltuk, a végső értéket el kell osztanunk kettővel, hogy elkerüljük a kétszer számolást. Így a fentebb feltüntetett Alap esetében az aktív részesedés 30%.

Összegezve, az aktív részesedés az aktív menedzsment mértékét mutatja. Minél magasabb az érték, annál jobban aktívan van kezelve az Alap. Jellemzően azokat az alapokat, amiknek az aktív részesedése elhanyagolható,

„passzív” alapoknak hívjuk, a közepes értékekkel rendelkezőket „benchmark követő”-nek, a magas értékkel rendelkező alapokat pedig „aktívan kezelt” alapoknak tekintjük.

Alap (Befektetési alap): MFC EQUITY MERCURY BEFEKTETÉSI ALAP (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000- 000.), amely befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet az Alapkezelő a Befektetők érdekében kezel. Alapkezelő (befektetési alapkezelő): EQUILOR Alapkezelő Zrt.

Állampapír: Az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott kincstárjegy és állampapír.

Banki munkanap: minden olyan munkanap, amely sem a Letétkezelő, sem a Forgalmazó szempontjából nem szünnap

Befektetési jegy: meghatározott módon és alakszerűséggel a Befektetési alap, mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír

Befektető: A Befektetési jegy tulajdonosa (az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja), aki a Befektetési jegyeket megvásárolja, illetve eladja

BÉT: Budapesti Értéktőzsde Zrt.

Bszt.: a befektetési vállalkozásról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény

Felügyelet (MNB): Magyar Nemzeti Bank

Forgalmazó: A Befektetési jegyek forgalomba hozatalában és folyamatos forgalmazásában közreműködő befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, amely a jelen Kezelési Szabályzatban foglalt hivatkozások alapján a Raiffeisen Bank Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000-000.), mint Vezető Forgalmazó, továbbá az EQUILOR Befektetési Zrt. (xxxxxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.) mint Forgalmazó. Amennyiben a szövegösszefüggésből kifejezetten más nem következik, jelen Xxxxxxxx Szabályzatalkalmazásában „Forgalmazó” alatt az esettől függően valamennyi vagy bármely Forgalmazó értendő.

Forgalmazási idő: minden forgalmazási hely hivatalos nyitva tartási idején belül a Befektetési jegyek forgalmazására forgalmazási helyenként megállapított nyitvatartási idő

Folyamatos forgalmazás: a nyílt végű kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjának folyamatos értékesítése és visszaváltása a kollektív befektetési forma futamideje alatt

Forgalmazás-elszámolási nap: az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket

Forgalmazás-teljesítési nap: az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják.

Kbftv. 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

KELER: Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.

Kereskedelmi kommunikáció: a tájékoztató, a kezelési szabályzat és a hirdetmény kivételével minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kollektív befektetési értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggésbe hozható, reklámban vagy egyéb módon közölt információ

Kezelési Szabályzat: A Kbftv. 3. számú melléklete szerint elkészített, az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazó szabályzat, amely az Alapkezelő és a Befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza Kiemelt befektetői információ: az ÁÉKBV-ről és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum

Könyvvizsgáló: Venilia Vellum Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Korlátolt Felelősségű Xxxxxxxx (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00. fszt. 3., cg: 01-09-566797)

Közzétételi helyek: A Felügyelet által üzemeltetett honlap (xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xx), illetve az Alapkezelő (xxx.xxx.xx) honlapja

Letétkezelő: Az Alapkezelő által az Alap letétkezelésével megbízott - a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező - magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézetet

Long pozíció: Long, vagyis vételi pozíció esetében az elért nyereséget/veszteséget eladási művelettel realizáljuk

Megbízás: Befektetési jegyekre vonatkozó vételi, visszaváltási megbízás

Nettó eszközérték: A befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke – ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is

Saját tőke: A befektetési alap Saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a Saját tőke a befektetési alap összesített Nettó Eszközértékével azonos

Short pozíció: Short, vagyis eladási pozíció esetében az elért nyereséget/veszteséget vételi művelettel realizáljuk Származtatott ügylet: A származtatott ügylet olyan befektetési ügylet, amelynek értékét, árfolyamát más pénzügyi instrumentum, ún. mögöttes termék (deviza, kamat, részvény, kötvény stb.) határozza meg

Tájékoztató: A Kbftv. 5. számú melléklete szerint elkészített dokumentum, mely az Alapra vonatkozóan a Kbftv. előírásainak megfelelő információkat tartalmazza

T-nap: Az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának napja

Teljesítményre vonatkozó referencia-időszak: az az időtáv, amely során az Alapkezelő az Alap teljesítményét méri és összehasonlítja a referenciamutatóval (benchmark), és amelynek végén a múltbeli alulteljesítés kompenzációs mechanizmusa visszaállítható.

Tőkepiaci törvény: A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

Ügyfélszámla: Az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő által vezetett számla. Az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál; vagy értékpapír tranzakciók pénzmozgásainak elszámolásához használt pénzszámla

II. Melléklet – Forgalmazási helyek

EQUILOR Befektetési Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 000-000.) Raiffeisen Bank Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000-000.)

III. Melléklet – Példák a sikerdíj felszámítására

Felhívjuk a tisztelt Befektetők figyelmét, hogy az alábbi példák a sikerdíj felszámításának megértését szolgálják, a sikerdíj összege pontos meghatározásának módját a kezelési szabályzat 36.1. pontja tartalmazza.

Évek	Alap hozama	Referenciaindex hozama*	Relatív hozam	Továbbgörgetett alulteljesítés	Sikerdíj kifizethető
1	7%	2%	5%	0%	igen
2	2%	2%	0%	0%	nem
3	-3%	2%	-5%	-5%	nem
4	5%	2%	3%	-2%	nem
5	4%	2%	2%	0%	nem
6	7%	2%	5%	0%	igen**
7	6%	2%	4%	0%	igen
8	-8%	2%	-10%	-10%	nem
9	4%	2%	2%	-8%	nem
10	4%	2%	2%	-6%	nem
11	4%	2%	2%	-4%	nem
12	3%	2%	1%	0%	nem
13	3%	2%	1%	0%	igen***
14	-3%	2%	-5%	-5%	nem
15	-2%	2%	-4%	-9%	nem
16	2%	2%	0%	-9%	nem
17	3%	2%	1%	-8%	nem
18	3%	2%	1%	-4%	nem****
19	3%	2%	1%	-3%	nem*****
20	6%	2%	4%	1%	igen******
21	-1%	-4%	3%	0%	igen*******

* A bemutató számítás egyszerűsítése miatt a referencia index hozamát a 2021. év kivételével minden évben 2%- nak feltételeztük a példában, de a valóságban ez jellemzően minden évben más értéket vesz fel.

**Az Alap a 3. év negatív teljesítményét a 6. év végére le tudta dolgozni, ezért sikerdíj kifizetésére jogosult.

***A 8. év alulteljesítését (-10%) a következő 5 évben (12. év végéig) kell figyelembe vennie az Alapkezelőnek. Így, bár az alulteljesítést nem kompenzálta a 8-12 között, azt nem kell figyelembe venni a 13. évben, mivel ebben az évben már csak a 9-13. évek teljesítménye számít, ami pozitív, így a 13. évben elért sikerdíj kifizethető.

****Az Alapnak a referencia időszakon belül (jelen esetben a 13. év végétől) kétszer volt negatív a teljesítménye, azonban ezeket kompenzáló pozitív hozamokat nem tudott elérni, ezért sikerdíj kifizetésére nem vált jogosulttá.

*****A 9. évben már nem kell figyelembe venni a 14-es negatív teljesítményt, mivel legfeljebb 5 évre tekintünk vissza, azonban a referencia időszakon belül a 15. év negatív teljesítményét (-4%) nem kompenzálta az Alap, ezért sikerdíj kifizetésére továbbra sem vált jogosulttá.

******A 20. évben már nem kell figyelembe venni a 15. év negatív teljesítményét (-4%), mivel legfeljebb 5 évre tekintünk vissza. Így viszont az Alap visszatekintő hozama pozitív, vagyis fizethető sikerdíj.

*******Az Alap a 21. évben negatív teljesítményt ért el, azonban ez magasabb volt, mint a referencia index teljesítménye, azaz a relatív hozam pozitív volt ebben az évben, így a sikerdíj kifizethető.