REMETESZŐLŐS

MEGBÍZÓ:

REMETESZŐLŐS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

TERVEZŐ:

XXXXX XXXXXXX MANAGER XXXXX KFT.

TSZ: 1413

REMETESZŐLŐS

ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

1. KÖTET MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

2015. MÁRCIUS HÓ

ALÁÍRÓLAP

MEGBÍZÓ: Remeteszőlős Község Önkormányzata

Cím: 2090 Remeteszőlős, Vénusz u. 8-10.

TERVEZŐ: XXXXX Xxxxxxx Manager Xxxxx Xxx.

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000. Képviseli: Xxxxxxxx Xxxxxx ügyvezető

ÜGYVEZETŐ: Xxxxxxxx Xxxxxx

okl. építőmérnök

okl. városi közlekedési szakmérnök

okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1É 01-4075/11 Mérnök Kamara: 01-3526

K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell

VEZETŐ TERVEZŐ: Sin Emília

településmérnök, városép.- városgazd. szakmérnök

TT/1 01-4657/11, TR 01--4657

VÁROSRENDEZÉS: Xxxxx Xxxxxx

xxx. építészmérnök É 01-6039

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

ZÖLDFELÜLET: Xxxxx Xxxxxxx

okl. tájépítészmérnök TK 01-5226, K 01-5226

Xxxxxx Xxxxxx

okl. táj- és kertépítészmérnök

K 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171

MUNKATÁRSAK:

Xxxxxxx Xxxxxxxxx

okl. tájépítészmérnök

Xxxxx Xxxx

geográfus

KÖZLEKEDÉS ÉS KÖZMŰVEK: Xxxxxx Xxxx

okl. építőmérnök

Mérnöki kamarai sz.: 01-3537

K1d-1-Tell, KÉ-Sz, KÉ-T, TE-T. TV-T-Tell

RÉGÉSZET: Archeosztráda kft. - xx. Xxxxx Xxxxxx

OKM 289-5/2008

XXXXX XXXXXXX MANAGER XXXXX KFT.

SZÉKHELY: 1183 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000. Tel.: 000-0000 , Fax: 000-0000,

E-mail: xxxxx@xxxxx.xx, xxxxxxxxx@xxxxx.xx xxx.xxxxx.xx

TARTALOMJEGYZÉK

ALÁÍRÓLAP 1

TARTALOMJEGYZÉK 2

RAJZJEGYZÉK ÉS MELLÉKLETEK 7

BEVEZETÉS 8

HELYZETFELTÁRÓ ÉS -ELEMZŐ MUNKARÉSZ 10

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 10

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 12

1.2.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK) 12

1.2.2. Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program 14

1.2.3. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció 14

1.2.4. Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-200715

1.2.5. Budapesti Agglomeráció Operatív Programja 2008-2010 16

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 17

1.3.1. Az Országos Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai 17

1.3.2. Budapest Agglomeráció Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai 21

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai 39

1.4.1. Nagykovácsi nagyközség szerkezeti tervének és főbb fejlesztési irányainak vizsgálata 39

1.4.2. Solymár nagyközség településszerkezeti tervének és főbb fejlesztési irányainak vizsgálata 41

1.4.3. Budapest II. kerület övezeti tervének és főbb fejlesztési irányainak vizsgálata. 43 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 47

1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció megállapításai 47

1.5.1.1. A hatályos fejlesztési koncepció főbb megállapításaiHiba! A könyvjelző nem létezik.

1.5.1.2. Remeteszőlős község integrált településfejlesztési stratégiája 48

1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések 48

1.5.6. Gazdasági Program 2010-2014 48

XXXXX XXXXXXX MANAGER XXXXX KFT.

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 49

1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök 49

1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek 49

1.6.3. A hatályos HÉSZ és a részterületre vonatkozó szabályozási tervek főbb megállapításai 54

1.7. A település társadalma 57

1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 57

1.7.1.1. A népesség demográfiai folyamatai, összetétele 57

1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok 66

1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) 66

1.8. A település humán infrastruktúrája 71

1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) 71

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása 73

1.9. A település gazdasága 74

1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre 74

1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 79

1.9.3. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége) 81

1.9.4. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) 84

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 88

1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 88

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 91

1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység 94

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika 95

1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás 99

1.10.6. Intézményfenntartás 100

1.10.7. Energiagazdálkodás 100

1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások 101

1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 102

1.12.1. Természeti adottságok 102

1.12.1.1. Földtani adottságok, domborzati viszonyok 102

1.12.1.2. Talajviszonyok 102

XXXXX XXXXXXX MANAGER XXXXX KFT.

1.12.1.3. Vízrajz 102

1.12.1.4. Éghajlati viszonyok 102

1.12.1.5. Élővilág 103

1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 103

1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 105

1.12.3.1. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék 105

1.12.3.2. Ökológiai hálózat 107

1.12.3.3. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek 108

1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 109

1.13.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek 109

1.13.2. Zöldfelületi ellátottság 112

1.14. Az épített környezet vizsgálata 114

1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 114

1.14.1.1. a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata 114

1.14.1.2. az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 115

1.14.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 115

1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos)

.............................................................................................................................................................................. 115

lsd. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere fejezetét. 115

1.14.1.5. alulhasznosított barnamezős területek 115

1.14.1.6. konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület 115

1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 116

1.14.2.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat 116

1.14.2.2. tulajdonjogi vizsgálat 116

1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter 116

1.14.3.1. Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon 116

1.14.3.2. Forgalomképes ingatlani törzsvagyon 118

1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése 118

1.14.5. Az építmények vizsgálata 118

1.14.5.1. funkció, kapacitás 118

1.14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) 119

1.14.5.3. magasság, szintszám, tetőidom 119

XXXXX XXXXXXX MANAGER XXXXX KFT.

1.14.6. Az épített környezet értékei 120

1.14.6.1. településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag 120

1.14.6.1.1. A település fejlődésének történeti áttekintése 120

1.14.6.1.2. A településszerkezet és területhasználat történeti alakulása 121

1.14.6.2. régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület 121

1.14.6.3. világörökségi és világörökségi várományos terület 125

1.14.6.4. műemlék, műemlékegyüttes 125

1.14.6.5. műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely 125

1.14.6.6. műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet 125

1.14.6.7. nemzeti emlékhely 125

1.14.6.8. helyi védelem 125

1.15. Közlekedés 126

1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok 126

1.15.2. Közúti közlekedés 128

1.15.3. Közösségi közlekedés 129

1.15.3.1. Közúti 129

1.15.3.2. Kötöttpályás 129

1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés 129

1.15.5. Parkolás 130

1.16. Közművesítés 131

1.16.1. Víziközművek 131

1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás 131

1.16.1.2. Szennyvízelvezetés 131

1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés 132

1.16.2. Energia 132

1.16.2.1. Gázellátás 132

1.16.2.2. Villamosenergia-ellátás 133

1.16.2.3. Önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése 134

1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 134

1.16.3.1 Vezetékes hírközlési létesítmények 134

1.16.3.2 Vezeték nélküli hírközlési létesítmények 134

1.17. Környezetvédelem 135

1.17.1. Talaj, felszíni és a felszín alatti vizek 135

1.17.2. Levegőtisztaság és védelme 136

1.17.3. Zaj- és rezgésterhelés 137

1.17.4. Hulladékkezelés 139

1.17.5. Vizuális környezetterhelés 139

1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 140

1.18.1. építésföldtani korlátok - csúszás-, süllyedésveszély, földrengés veszély 140

1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség 140

1.18.3. Ásványi nyersanyag lelőhely 140

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 141

2.1. A helyzetfeltárás és helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézise - problémák, értékek, fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összegzése 141

2.1.1. Térségi kapcsolatok, településhálózat, összefüggések az országos és térségi tervekkel 141

2.1.2. A település társadalma 141

2.1.3. A település humán infrastruktúrája 142

2.1.4. A település gazdasága 142

2.1.5. Településüzemeltetés 143

2.1.6. Tájhasználat, tájszerkezet 143

2.1.7. Zöldfelületi rendszer 143

2.1.8. Településszerkezet 144

2.1.9. Belterületi területhasználat 144

2.1.10. Épületállomány 144

2.1.11. Épített környezet értékei 145

2.1.12. Közlekedés 145

2.1.14. Környezetvédelem 145

2.2. A településfejlesztés és - rendezés kapcsolata, folyamatok értékelése 146

2.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 147

2.3.1. Településrészek kijelölése, lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása 147

2.3.2. Szegregációval veszélyeztetett terület lehatárolása, helyzetelemzése 151

RAJZJEGYZÉK ÉS MELLÉKLETEK

HELYZETFELTÁRÓ, -ELEMEZŐ ÉS -ÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ RAJZJEGYZÉKE

Táj- és Településrendezés:

VT-01/a	Földhivatalai alaptérkép	M 1:6.000
VT-01/b	Reambulált szintvonalas alaptérkép	M 1:6.000
VT-02	Ortofotó beillesztés	M 1:6.000
VT-03	Önkormányzati tulajdon vizsgálata	M 1:6.000
VT-04/a	Telekméret vizsgálat - külterület	M 1:8.000
VT-04/b	Telekméret vizsgálat - belterület	M 1:5.500
VT-05/a	Épületvizsgálat: beépítettség	M 1:5.500
VT-05/b	Épületvizsgálat: szintszám	M 1:5.500
VT-06	Területhasználat vizsgálat	M 1:8.000
VT-07	Erdőterületek szintézise	M 1:8.000
VT-08	Mezőgazdasági területek szintézise	M 1:8.000
VT-09	Természetvédelmi elemek vizsgálata	M 1:8.000
VT-10	Értékvédelmi vizsgálat	M 1:6.000
VT-11	A hatályos, egységes szerkezetű Szerkezeti Terv	M 1:10.000
VT-12	A hatályos, egységes szerkezetű Szabályozási Terv	M 1:4.000
Közlekedés: VK-01	Térségi közlekedéshálózati vizsgálat	átnézeti
VK-02	Települési közlekedéshálózati vizsgálat	M 1:20 000
Közmű: KV -01	Települési közmű vizsgálat: Ivóvíz ellátás	M 1:10.000
KV -02	Települési közmű vizsgálat: Szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés	M 1:10.000
KV -03	Települési közmű vizsgálat: Gázellátás	M 1:10.000
KV -04	Települési közmű vizsgálat: Elektromos ellátás	M 1:10.000
MELLÉKLETEK

• Az előzetes tájékoztatási szakasz során beérkezett szakhatósági vélemények és kiértékelésük

BEVEZETÉS

Előzmények:

Remeteszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 93/2014.(XII.15.) Kt. határozatában döntött Remeteszőlős:

- Településfejlesztési Koncepciójának (TFK) felülvizsgálattal történő megerősítéséről,

- új Településszerkezeti Tervének (TSZT) és

- új Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) elkészítésének szükségességéről.

Remeteszőlős tervezési munkáinak elkészítésével az Önkormányzat a KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.-t. bízta meg.

A TFK, és új TSZT-, HÉSZ készítésének célja és alapvető indokai:

A TFK és a településrendezési eszközök késztésének

▪ célja Remeteszőlős község településfejlesztési és településrendezési feladatainak a jelenleg hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően történő ellátása;

▪ alapvető indoka a Tr. 45.§ (1) bekezdésében szereplő követelmény, miszerint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések 2012. december 31-én hatályban lévő településrendezési eszközei 2015. december 31-ig alkalmazhatók, így Remeteszőlős község településrendezési eszközei is, továbbá a Község közigazgatásilag történt különválása Nagykovácsi településtől, amely szintén szükségessé teszi az önálló településfejlesztési és településrendezési eszközök elkészítését az építés rendjének megalapozásaként.

A Kidolgozás, a véleményezések és az elfogadás tervezett ütemezése:

A településrendezési folyamat a Tr. szerinti megalapozó vizsgálatra épül, a Képviselő-testület a Megalapozó vizsgálat ismeretében kívánja a település fejlesztési irányait meghatározni.

A megalapozó vizsgálat és a fejlesztési irányok elfogadása alapján készül a TFK felülvizsgálata, szükség szerinti megerősítése, ezt követően a TSZT a TFK-val tartalmi összhangban, majd a HÉSZ a TSZT-vel tartalmi összhangban készül.

Az előzetes elképzelések szerint a településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök készítése során először a TFK-t, majd a TSZT és a HÉSZ tervezetét külön kívánja az önkormányzat véleményeztetni a Tr.-ben foglalt eljárási szabályok maradéktalan betartásával.

A fent jelzett dokumentumok alátámasztó munkarészeként készül a teljes településre vonatkozó Környezeti Értékelés, ennek megfelelően a Környezeti Értékelés véleményezését a településrendezési eszközök egyeztetésének részeként kívánják lefolytatni.

A tervezési folyamat elindításaként a Megrendelő lefolytatta a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet

37. §-a szerinti előzetes tájékoztatási szakaszt, valamint egyidejűleg megkérte a 282/2009. (XII. 11.) Korm rendelet szerinti adatszolgáltatásokat, majd ezt követően megtörtént a beérkező vélemények feldolgozása és kiértékelése.

Jelen tervdokumentáció a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmi követelményei szerinti "Megalapozó vizsgálat" anyagát tartalmazza.

HELYZETFELTÁRÓ ÉS -ELEMZŐ MUNKARÉSZ

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Remeteszőlős község Pest megye területén, a Fővárostól (0 kilométerkő) 11 km-re, északnyugatra fekszik. Közigazgatásilag egy szakaszon (3,5 km) Remeteszőlős szomszédos a Főváros II. kerületével.

A község a pilisvörösvári kistérség részeként Pest megye és egyúttal a Közép-magyarországi régió középső részén helyezkedik el. Határa három településsel (Nagykovácsi, Budapest II. ker., Solymár) érintkezik, a kistérségi központ, Pilisvörösvár mindössze 16 km-nyire található. A legerősebb vonzást a főváros gyakorolja a településre, hiszen Remeteszőlős Budapest agglomerációjának belső övezetébe tartozik.

A település Budapest felől a Nagykovácsi úton közelíthető meg, a szomszédos Solymárral közvetlen közúti kapcsolata nincs.

Remeteszőlős közigazgatási területe 289 ha, amelyen belül a belterületek nagysága 56 ha, a külterületeké 233 ha. Ezzel a település Magyarország leg- kisebb területű települése.

A Magyar Köztársaság Elnökének 97/2000.(VII.26.) KE határozata Remeteszőlőst önálló községgé nyilvánította, amely alapján 2002 X. 20-án Remeteszőlős, Kútgyűrű telep és Rácski telep területén, Remeteszőlős önálló községként megalakult. Remeteszőlős Község végleges közigazgatási határait – a két község megállapodása alapján – a Pest Megyei bíróság 2008. március 4-án állapította meg.

Az új települési lét okán hagyományos közösségi funkciói, regionális funkciói nincsenek. Ipari illetve mezőgazdasági termelés nem folyik a területen. A település-földrajzi terminológia szerint Remeteszőlős alvótelepülés. Jellegét-használatát tekintve erős hasonlóságot mutat a Budapest II. kerületének kertes övezetével, hiszen az itt élő emberek csak az eseti órákban illetve hétvégén tartózkodnak a község területén, egyébként a Fővárosban dolgoznak.

A települések közlekedési hálózata zsákutca jellegű, amely igaz a településközi és a települési utakra, egyaránt. Ez a tény a települések előnye és hátránya is, egyben. A lakossági fórumokon megfogalmazódott, hogy Nagykovácsi és Remeteszőlős átjárhatóvá tétele nem cél, viszont nagy gondot okoz, hogy az egyetlen közúti kapcsolat, havária esetén, járhatatlanná válhat. Közlekedés-fejlesztési szempontból legfontosabb feladat, a havária esetére tervezett

„menekülő” településközi utak kialakítása.

A közelmúltban készült településrendezési tervekkel belterületbe vont települési területek mára már szinte kitöltik a rendelkezésre álló beépíthető területet a természetvédelmi területekig, illetve azok puffer zónájáig.

1.2.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK)

Az Országgyűlés az 1/2014 (I.3.) OGY határozatának mellékleteként elfogadta az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK).

„a Koncepció integrálja a hazai fejlesztési célokat és igényeket, meghatározza azok területi dimenzióit, ami a 2014–20-as európai uniós tervezési és költségvetési időszakra készülő tervdokumentumok (partnerségi megállapodás, operatív programok) megalapozását is szolgálja, valamint az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből, illetve az EU 2020 Stratégiához és a Nemzeti Reform Programhoz vállalásaihoz illeszkedve hosszú távú jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg Magyarország számára.”

„a Koncepció egyrészt horizontális szempontokat fogalmaz meg, melyeket az átfogó gazdasági, környezeti és társadalmi szempontokban jelenít meg, amelyeket a fejlesztéspolitika, a programtervezés és a megvalósítás egészében érvényesíteni kell, másrészt alapelveket határoz meg a fejlesztéspolitika keretében igénybe vett források felhasználásával kapcsolatban, valamint a kedvezményezett térségekkel-települések besorolásával kapcsolatban”

Az OFTK előzményeit, az Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK) és az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót (OFK) 2005-ben fogadták el. Az azóta eltelt időszak alapján megállapítást nyert, hogy a területfejlesztési politika céljai nem kellően érvényesültek és időarányosan sem teljesültek.

Az OFTK megfogalmazza Magyarország helyét a világban, Európában, Közép-Európában, a Kárpát-medencében. Megállapítja az ország gazdasági jellemzőit, társadalmi erőforrásait, a környezeti hatásokat, a térszerkezeti folyamatokat (utóbbi vonatkozásában különös tekintettel Budapest és a vidéki országrész kapcsolatára, a roma népesség területi szegregálódásához vezető sorsára, valamint a határ menti térségek jellemzőire).

Az OFTK fejlesztéspolitikai és területfejlesztési célkitűzései között meghatározza a nemzeti jövőképet, a hosszú távú (2014-2030) fejlesztési célkitűzéseket, a középtávú (2014-2020) fejlesztési prioritásokat, a horizontális szempontokat és alapelveket, a fejlesztéspolitikától elvárható eredményeket.

Területpolitikai irányok és teendők c. fejezetében tér ki a térszerkezeti jövőképre, a hosszú és középtávú fejlesztési célkitűzésekre, horizontális szempontokra és alapelvekre, a fejlesztéspolitikától elvárható eredményekre.

A Szak- és területpolitikai fejlesztési irányok c. fejezetben foglalkozik Pest megye és az agglomeráció kérdéseivel, különös tekintettel a közlekedés, a fokozódó beépítés és a települések összenövése, a valós településközpontok hiánya, az oktatási-nevelési közszolgáltatás problémáira, melyek megoldása csak a települési és a megyei szereplők koordinált együttműködésével képzelhető el.

Budapest és Pest megye vonatkozásában az alábbi fejlesztési irányokat határozza meg:

• „A gazdasági dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdasági húzótérségek innovációs- és versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi Gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV (kis és középvállalkozások) szektorra.

• Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi és társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása.

• A térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása.”

Az agglomerációra vonatkozóan fejlesztési célnak tartja a térszerkezet policentrikus kiegyensúlyozását, a települések összenövésének megakadályozását a „zöld gyűrű” kialakítása érdekében, Budapest agglomerációs lehatárolásának újraértelmezését, a közlekedés fejlesztése során a város és az agglomeráció élhetőségének biztosítását (gyűrű irányú úthálózat, intermodális csomópontok, P+R és B+R parkolók, összehangolt menetrend), valós településközpontok megteremtését, az oktatási-nevelési közszolgáltatások biztosítását, az elmaradott térségek felzárkóztatását, az agglomeráció ipari és barnamezős területeinek fejlesztését, „Budapest Üzleti Régió” építését a belső gyűrű városai, Budapest és az agglomeráció együttműködésében, közös területi tervezéssel, összehangolt adó- ,befektetési-, innovációs- és közlekedési politikával és fejlesztésekkel.

„Külön kell kezelni a fővárost és agglomerációját, mint hazánk egyetlen metropolisztérségét. A hálózatok és szolgáltatások kialakításánál a fenntarthatósági szempontokat kell szem előtt tartani. A fővárosra és az agglomerációjára nehezedő közlekedési nyomás a belső nagyvárosi gyűrű erősítésével, a Budapestet elkerülő kapcsolatok kiépítésével lehet enyhíteni, illetve a távmunkát, elektronikus ügyintézést lehetővé tevő feltételek és megoldások ösztönzésével csökkenteni az utazási igényt. A napi mobilitási-ingázási igények kielégítését mindenekelőtt a fenntartható közösségi közlekedési megoldások (kötött pályás, kerékpáros közlekedés) alkalmazásával kell megvalósítani.”

„A takarékos helyhasználatot érvényesíteni kell a településfejlesztésben is. A városok szétterülésének elkerülése, a tagolt és kompakt városszerkezet kialakítása az agglomerációs településeket is erősen érinti, valódi térségi szintű térszervezési feladat. A vidékies területhasználatnál is kerülni kell a talajpusztulást, visszafordíthatatlan talajvízcsökkenést okozó tevékenységeket. Az infrastruktúra-fejlesztések tervezésénél az ezt figyelembe vevő megoldásokat kell támogatni. Mindez többek között a természeti értékek és erőforrások védelme mellett a tájnak a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességét is fokozza.”

Fontosnak tartja a területi szemléletű tervezést, a területi összefüggések, a területi kohézió érvényesülését.

1.2.2. Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program

A Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program végleges anyagát a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács 2003. december 4-én fogadta el. A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a K&H Euroconsulting HitesyBartuczHollai Üzleti Tanácsadó Kft. készítette. Alapja a részletes helyzetfeltárás, mely a statisztikai és dokumentumelemzésen túl helyszíni vizsgálatokra és nagyszámú interjúra épült. Ágazati megközelítésben készült, a térség- településfejlesztés, a gazdaság, a turizmus, a humán infrastruktúra (oktatás, egészségügy, szociális kérdések) és a fizikai infrastruktúra (közlekedés, közmű, környezet) ágazatokra.

„Összefoglalva, szlogenszerűen Pest megye jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Pest megye Budapesttel együtt fejlődő térség, amely a központi helyzetéből fakadó előnyöket maximálisan kihasználja, ezáltal lakossága számára magas színvonalú élet- és munkalehetőségeket nyújt a megye minden térségében egyaránt. A megye tervezési-, tudásbázis-, és partnerség-fejlesztési tevékenységének eredményeképpen a spontán szuburbanizációt tervezett, koordinált térségfejlesztés váltja fel az EU-s elveknek megfelelően, az EU-s támogatási pályázati forrásokat a lehető legnagyobb mértékben hasznosítva.”

A térségfejlesztést érintő intézkedéseket a település-rehabilitáció („a Budapest környéki első körös agglomerációs települések, a spontán vagy elhibázott településfejlesztés következtében, településközpont nélküli, jellegtelen szuburbokká váltak”), a térségi zöldterület fejlesztés („Pest megyében a zöld területek, különösen az egyre terjedő agglomerációban, jelentősen fogynak, állapotuk gyakran kiábrándítóan szemetes, elhanyagolt. A mezőgazdasági területek nincsenek művelve. A települések egyre újabb, hajdan szemet gyönyörködtető, erdős lankákat foglalnak el, vágják ki a fákat és szórják be a lecsupaszított domboldalakat házakkal. A lakópark építés, üdülőterületek belterületbe vonása – irányítatlanul – egyre nagyobb lendületet vesz”), az intézményfejlesztés („Cél, hogy a kistérségi irodák multifunkcionálisak legyenek, azaz képesek legyenek az információk gyűjtésére, szolgáltatására, pályázásra, pályázási/pályáztatási tanácsadásra, a térségfejlesztés minden beavatkozási területén”), a tudásbázis-fejlesztés („a perifériákon a tudásbázis fejlesztésével jelentős javulást lehetne elérni az önkormányzati tevékenység minden területén”) és a partnerségi programok („A főváros és az agglomeráció egymás rovására próbálja gondjait megoldani, illetve érdekeit érvényesíteni”) témaköreiben fogalmazza meg.

1.2.3. Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció

Pest megye közgyűlése 2013. november 29-i ülésén hagyta jóvá.

Az elfogadott Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció - a jogszabályokkal összhangban - megfogalmazza a megye hosszútávra szóló (14 év) horizontális céljait és átfogó célját, valamint nagytávra és nagytávon túlmutatóra (20-25 év) szóló jövőképét.

Miután meghatározza Pest megye 20 évre előrevetített pozícióját, bemutatja a megye lehetséges jövő forgatókönyveit, azaz a „Tendencia”, az „Idill”, a „Középpontban az Alkotó”, illetve az

„Alapvető fordulat” forgatókönyveket.

XXXXX XXXXXXX MANAGER XXXXX KFT.

„Pest megye jövőképe közös víziónk megfogalmazása arról a helyről, ahol élni szeretnénk, ahol a következő generációk is minőségi életfeltételeket találnak.”

Megfogalmazza a megyén belül az agglomeráció és az agglomeráción túli területek jellemzőit.

„A megye kettősségét az is mutatja, hogy míg az agglomerációban a további koordinálatlan szuburbanizációt, a kapacitásproblémák elmélyülését szükséges megakadályozni, addig az agglomeráción túl a szükséges felújítások elmaradása okoz problémát.”

„Pest Megye Önkormányzata tudatában van az agglomeráció és attól távolabbi területeinek fejlettségbeli eltérésének és álláspontja szerint, a forráshoz jutás szempontjából továbbra is önálló régió megteremtése lenne a valódi megoldás.”

„Pest Megye Önkormányzata el kívánja érni, hogy Magyarország Kormánya az agglomeráción kívüli térséget nyilvánítsa egységesen szabad vállalkozási zónává, vagy más módon kezelje kiemelten támogatott gazdasági övezetként.”

„Az eddigi területpazarló, zöldterületet felélő, túlburjánzó agglomerációs településfejlődést eredményező fejlesztési tevékenységeket tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal, az épített és környezeti értékek megóvásával és fejlesztésével szeretnénk felváltani.”

„A munkaerő piaci kereslet-kínálat nem egyenletes eloszlású és nem is követte az agglomerációs területeket érintő dinamikus népességnövekedést.”

„A gyermekek napközbeni ellátása azoknál a családban nevelkedő gyermekeknél jöhet szóba, akiknek a napközbeni ellátásáról szüleik a munkavégzésük, a képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.”

„A nagyobb bevásárlóközpontok, plázák mellett a települések belterületein az agglomerációban szinte mindenhol, illetve a távolabbi nagyobb településeken is szintén külföldi tulajdonú, kisebb, diszkont láncok fiókjai nyíltak meg, szűkebb árukínálattal, kedvezőbb árakkal.”

„Pest megye nem egyenlő az agglomerációval, nem a főváros körüli rekreációs és kiszolgáló

„gyűrű” kíván lenni, hanem a nagyvárosi térség minőségi és vonzó élettere”

1.2.4. Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja 2006-2007

Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából 2007-ben készítette a Xxxxxx Xxxxx vezette szakértői csoport.

A Budapesti Agglomeráció fejlesztésével kapcsolatban négy célt határoz meg:

• gazdasági

• xxxxxx, xxxxxxx

• társadalmi, társasági

• kapcsolati, illesztési.

„A Budapesti Agglomeráció térszerkezete tehát a folyamatok térségi szintű koordinálatlansága, illetve a szerkezetfejlesztő elemek megvalósításának elhúzódása, (vagy elmaradása) következtében jelenleg konfliktusokkal terhelt.”

A Budapesti Agglomerációban a térszerkezet, a közlekedés és a partnerség terén mutatkoznak feszültségek, amelyek megoldása a koncepció elsődleges feladata.

A stratégiai jövőkép változatok az alábbi forgatókönyvekre egyszerűsített jövő-elemzések:

• „Trend folytatódik” forgatókönyv

• Gazdaságorientált forgatókönyv

• Mono-Policentrikus forgatókönyv

• Az együttműködés forgatókönyvei.

A nagyvárosi térség térszerkezetének fejlesztése három pilléren nyugszik, amelyek egymással összekapcsolódnak. Ezek:

• kiegyensúlyozott térszerkezet

• decentralizált koncentráció

• „Karakter és minőség”.

A Budapesti Agglomeráció kisebb területegységei vonatkozásában a következő fejlesztési irányvonalak jelölhetők meg:

„II/12. Pilisborosjenő Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Solymár, Nagykovácsi, Csobánka, Remeteszőlős, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó

A hiányzó harántoló szerkezeti kapcsolatok pótlása, ezzel egyidejűleg a zöldövezet erősítése, környezetigényes és környezetbarát termelő tevékenység támogatása, a helyben foglalkoztatás javítása. A korábban alulhasznosított urbanizált területek igényes lakóterületté válásának elő segítése. A hagyományos településközpontok revitalizálása.

A Pilisi-medence térségében és Nagykovácsiban a táji-természeti adottságok védelme, a zöldövezet érdekeivel összehangolt, óvatos urbanizáció, ami az elő városi vasúti fejlesztés megvalósításától függően kertvárosi típusú lakóterület-fejlesztést, illetve a környezetet nem terhelő termelő-szolgáltató tevékenységek területi bővülését eredményezheti. A kialakult lakóterületek humanizálása, a közösségi terek fejlesztése, a hagyományos települési központok revitalizálása. A térszerkezetet és a megközelítést egyaránt javító 10-es út kiépítése. A helyben foglalkoztatás lehetőségének bővítése. Környezetük iránt érzékeny, többletterheléssel nem járó térségi kihatású intézmények letelepítésének támogatása (oktatásban, egészségügyben, rekreációban). „

1.2.5. Budapesti Agglomeráció Operatív Programja 2008-2010

A Budapesti Agglomeráció Operatív Programja, mely a 2008-2010. közötti tervezési időszakra készült, 2008-ban került elfogadásra a 20/2008. (XI.27.) BAFT határozattal.

A Budapesti Agglomeráció Operatív Programja rövid távú fejlesztési dokumentum, melynek tervezési hátterét elsődlegesen a Budapesti Agglomeráció térségére készült területfejlesztési és ágazati megközelítésű tervdokumentumok alkotják. Területfejlesztési jellegénél fogva a fejlesztés térszerkezettel összefüggő tényezőire helyezi a hangsúlyt. Az operatív program feladata, hogy egységesen, az egyes szakterületek közötti együttműködést, valamint a térszerkezeti összefüggéseket bemutatva tartalmazza a térség rövidtávú fejlesztési elképzeléseit. Az operatív program célja „a várostérség versenyképességének javítása, a versenyképességet hosszútávon biztosító faktorok fejlesztése, úgy, hogy azok az ország egészének fejlődését szolgálják.”

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

1.3.1. Az Országos Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (OTrT) a 2013. évi CCXXIX. törvény (MTv.) módosította, 2014. január 1-től hatályos. (Egyes rendelkezései csak 2014. december 30-án léptek hatályba.)

A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig az egyes előírások alkalmazásának vonatkozásában egyedi szabályokat határoz meg:

"31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra- hálózatokat az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, valamint 10. §-a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni,

....

e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,

f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni,

.....

l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni."

Az ország térségi szerkezeti terve

Az országos területfelhasználás rendszerében Remeteszőlős község 100 ha alatti települési

térség, erdőgazdálkodási térség területfelhasználási kategóriákba sorolt.

Kivonat az OTrT Országos Szerkezeti Tervéből (az OTrT 2. melléklete)

Remeteszőlős érintettsége az országos térségi övezetekkel

Kivonat az OTrT Országos ökológiai hálózat övezete c. tervlapjából (3/1. melléklet)

Kivonat az OTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete c. tervlapjából (3/2.)

Kivonat az OTrT jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete c. tervlapból (3/3.)


Kivonat az OTrT kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete c. tervlapjából (3/4.)	Kivonat az OTrT tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete c. tervlapjából (3/5.)	Kivonat az OTrT világörökségi és világörökségi várományos terület övezete c. tervlapjából (3/6.)

Kivonat az OTrT országos vízminőség-védelmi terület övezete c. tervlapjából (3/7.)

Kivonat az OTrT nagyvizi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósítható vízkár- elhárítási célú szükségtározók területének övezete c. tervlapjából (3/8.)

Kivonat az OTrT kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete c. tervlapjából (3/9.)

Az OTrT övezetei	Érintettség
Az országos ökológiai hálózat övezete (3/1.)	igen
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/2.)	nem
Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3/3.)	nem
Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3/4.)	igen
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete (3/5.)	igen
Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete (3/6.)	nem
Országos vízminőség védelmi terület (3/7.)	igen
Nagyvizi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósítható vízkárelhárításicélú szükségtározók területének övezete (3/8.)	nem
Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete (3/9.)	nem

Remeteszőlős község területét a fent jelzett 4 országos térségi övezet érinti.

Az Országos Területrendezési Terv vonatkozó előírásai:

Az Mtv.-vel módosított OTrT előírásait figyelembe véve, a vonatkozó térségi övezeti előírások a BATrT elemzését követően az országos és kiemelt térségi övezetekre vonatkozóan együttesen kerülnek ismertetésre.

1.3.2. Budapest Agglomeráció Területrendezési Terv vonatkozó megállapításai

A BATrT területfelhasználás rendszerében Remeteszőlős városias települési térség,

erdőgazdálkodási térség és mezőgazdasági térség területfelhasználási kategóriákba sorolt.

Kivonat BATrT Szerkezeti Tervéből (az BATrT 2. melléklete)

Remeteszőlős érintettsége a BATrT térségi övezetekkel

A BATrT övezetei	Település érintettsége BATrT kivonat szerint	Település érintettsége adatszolgáltatás szerint
magterület övezete (3.1.)1	IGEN	IGEN
ökológiai folyosó övezete (3.2.) 1	IGEN	IGEN
puffer terület övezete(3.3.) 1	NEM	NEM
kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (3.4.)2	NEM	NEM
kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (3.5.)2	IGEN	IGEN
erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (3.6.)3	-	-
országos komplex táj-rehabilitációt igénylő ter. övezete (3.7.)4	-	-
térségi komplex táj-rehabilitációt igénylő terület övezete(3.8.)5	NEM	NEM
országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.9.) 6	-	-
térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (3.10.) 6	-	-
világörökség és világörökség-várományos terület övezete (3.11.)7	NEM	NEM
történeti települési terület övezete (3.12.) 4	-	-
kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területének övezete (3.13.) 8	-	-
felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület övezete (3.14.) 8	-	-
ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete (3.15.) 9	NEM	NEM
rendszeresen belvízjárta terület övezete (3.16.)	NEM	-
nagyvízi meder övezete (3.17.) 10	NEM	NEM
földtani veszélyforrás területének övezete (3.18.)11	NEM	NEM
vízeróziónak kitett terület övezete (3.19.) 4	-	-
széleróziónak kitett terület övezete (3.20.) 4	-	-
kiemelt fontosságú ~~meglévő~~ honvédelmi terület övezete (3.21.) 12	NEM	NEM
honvédelmi terület övezete (3.22.) 13	NEM	NEM

1 Az OTrT módosította az új Országos ökológiai hálózat övezet lehatárolásával. A meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.

2 Az OTrT módosította a lehatárolást a vonatkozó Országos övezettel. A meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.

3 Az OTrT megszűntette, helyette erdőtelepítésre javasolt terület övezete került alkalmazásra, melyet adatszolgáltatás alapján szükséges lehatárolni.

4 OTrT megszűntette

5 Az OTrT ajánlott megyei övezetként jelöli, melyet adatszolgáltatás alapján kell pontosítani.

6 Az OTrT megszűntette, helyette az országos Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetét kell figyelembe venni, melyet adatszolgáltatás szerint kell lehatárolni.

7 Az OTrT „világörökség és világörökség-várományos terület” övezete nevű országos övezetet kell figyelembe venni.

8 Az OTrT megszűntette, helyette az országos vízminőség-védelmi terület övezetét kell figyelembe venni, melyet OTrT és adatszolgáltatás szerint kell lehatárolni.

9 Az OTrT átnevezte. Adatszolgáltatás alapján, annak hiányában a BATrT szerint kell lehatárolni annak következő módosításig.

10 Az OTrT módosította, és kiegészítette a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetével. Adatszolgáltatás alapján, annak hiányában a BATrT szerint kell lehatárolni annak következő módosításig.

11 Adatszolgáltatás szerint kell lehatárolni a a BATrT következő módosításig.

12 Az OTrT módosította. A neve kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete országos övezetre változott. Adatszolgáltatás szerint kell lehatárolni a BATrT következő módosításig.

13 Adatszolgáltatás szerint kell lehatárolni a BATrT következő módosításig.

Kivonat 3.1. – 3.3. sz. mellékletből - Magterület

övezete, ökológiai folyosó övezete, puffer terület övezete

A DINPI digitális adatszolgáltatása alapján

lehatárolt: Magterület övezete és ökológiai folyosó terület övezete

Kivonat a 3.5.- 3.6. sz. mellékletből - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete,

Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

A NÉBIH digitális adatszolgáltatása alapján lehatárolt: Kiváló termőhelyi adottságú

erdőterület övezete

Az OTrT és a BATRT összhangba hozataláig a vonatkozó előírások alkalmazása

Az Országos Területrendezési Tervről szóló - Mtv. − vel módosított, 2014. január 1-től hatályos − 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) a térségi és megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig az egyes előírások alkalmazásának vonatkozásában egyedi szabályokat határoz meg:

OTrT

"31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:...

c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül

ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó

előírásait,

cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés e) pontjának előírását

kell alkalmazni,...

....

g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,

h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni,.....

k) a BATrT.-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az MTv.-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT. kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni,

l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni."

"12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.

(2) A megyei területrendezési tervben a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét, az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét, a földtani veszélyforrás területének övezetét, a honvédelmi terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni.

(3) A kiemelt térségek területrendezési tervében a térségi övezetek határait - az övezet jellegére tekintettel - a (2) bekezdésben rögzítettektől eltérően is meg lehet határozni.

(4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat."

Országos és kiemelt térségi övezetek, azok kapcsolata és alkalmazása az MTv.-vel módosított OTrT szerint
Országos Területrendezé si Terv	Kiemelt térségi és megyei területrendezési terv	BATrT szerinti térségi övezetek	A településrendezési eszköz készítése során
a) Országos ökológiai hálózat 3/1. melléklet	a) Magterület	a) magterület övezete,	Érintett az OTrT és a BATrT által Adatszolgáltatás alapján ábrázolva (DINPI)
	b) Ökológiai folyosó	b) ökológiai folyosó övezete,
	c) Pufferterület	c) puffer terület övezete,
b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület 3/2. melléklet		d) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete,	Nem érintett az OTrT és a BATrT szerint
c) Jó termőhelyi adottságú szántóterület 3/3. melléklet			OTrT szerint nem érintett
d) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület 3/4. melléklet		e) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete	Érintett az OTrT és a BaTrT által Adatszolgáltatás alapján ábrázolva (NÉBIH)
	d) Erdőtelepítésre javasolt terület	f) erdőtelepítésre alkalmas terület övezete,	Nem érintett a BATrT által
		g) országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,	Nem érintett a BATrT által OTrT megszünteti, nem kell alkalmazni az OTrT 31/B.§ g) pont szerint
		h) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete,	Nem érintett a BATrT által OTrT megszünteti, nem kell alkalmazni az OTrT 31/B.§ g) pont szerint
e) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület 3/5. melléklet (MTv. 39.§ (2) bek. szerint 2014. december 30-tól Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete)		i) országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete	Érintett OTrT által
	i) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület 2014. december 30-ig hatályos	j) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület	Nem érintett a BATrT által
f) Világörökségi és világörökségi várományos terület 3/6. melléklet		k) világörökség és világörökség-várományos terület övezete,	Nem érintett az OTrT és a BaTrT által
		l) történeti települési terület övezete	Nem érintett a BATrT által OTrT megszünteti, nem kell alkalmazni az OTrT 31/B.§ g) pont szerint

g) Országos vízminőség-védelmi terület 3/7. melléklet			Érintett az OTrT által
		m) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség- védelmi terület övezete,	Érintett a BATrT által OTrT megszünteti, nem kell alkalmazni az OTrT 31/B.§ g) pont szerint
		n) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete,	Érintett a BATrT által OTrT megszünteti, nem kell alkalmazni az OTrT 31/B.§ g) pont szerint
		q) nagyvízi meder övezete,	Nem érintett a BATrT által OTrT megszünteti, nem kell alkalmazni az OTrT 31/B.§ g) pont szerint
h) Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe 3/8. melléklet			Nem érintett az OTrT által
	e) Ásványi nyersanyagvagyon- terület	o) ásványi nyersanyag- gazdálkodási terület övezete,	Nem érintett a BATrT által
	f) Rendszeresen belvízjárta terület	p) rendszeresen belvízjárta terület övezete,	Nem érintett a BATrT által
	g) Földtani veszélyforrás területe	r) földtani veszélyforrás területének övezete,	Nem érintett a BATrT által
		s) vízeróziónak kitett terület övezete,	Érintett a BATrT által OTrT megszünteti, nem kell alkalmazni az OTrT 31/B.§ g) pont szerint
		t) széleróziónak kitett terület övezete,	Nem érintett a BATrT által OTrT megszünteti, nem kell alkalmazni az OTrT 31/B.§ g) pont szerint
i) Kiemelt fontosságú honvédelmi terület 3/9. melléklet		u) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete,	Nem érintett az OTrT és a BATrT által
	h) Honvédelmi terület	v) honvédelmi terület övezete.	Nem érintett a BATrT által

Az OTrT és a BATrT térségi területfelhasználásra vonatkozó előírásai

Budapest Agglomeráció Területrendezési Terv Remeteszőlősre vonatkozó területi mérlege a 2011-ben módosított 2005. évi LXIV. törvény 1/3. számú melléklete alapján

	Település	Térségi területfelhasználási kategóriák	Térségi terület- felhasználási kategória területe (hektár)	Település közigazgatási területéhez viszonyított arány (%)
269.	Remeteszőlős	hagyományos vidéki települési térség	84,09	28,75
270.		erdőgazdálkodási térség	176,66	60,39
271.		mezőgazdasági térség	31,76	10,86
Összesen:			292,51	100

Remeteszőlős közigazgatási területe (földhivatali nyilvántartás alapján): 288,9 ha

BATrT

5. § (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség.

(2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha

a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez,

b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és

c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül.

(3) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

(4) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni.

(5) Városias települési térségben és hagyományosan vidéki települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t.

(6) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni.

.....

6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet.

(2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet.

7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.

(2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)-(6) bekezdés előírásait.

(3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol - a mezőgazdasági térség javára - csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja.

8. § (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki.

(2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

9. § (1) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az egyedi építmények elhelyezkedését a 2. számú (térképi) melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az országos és a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények kialakítását az OTrT 1/1-10. számú mellékletében, valamint az e törvény 1/2. számú mellékletében megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 2. számú (térképi) melléklet figyelembevételével kell meghatározni.

OTrT "31/B. § szerint

10. § A vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A fennmaradó részen olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely nem veszélyezteti a vízgazdálkodás érdekeit.

A vízgazdálkodási térséggel kapcsolatban az OTrT 6. § (2) bekezdés szerinti előírást kell alkalmazni:

OTrT 6. § (2) bek. e) pont: "A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: "e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni;"

OTrT

"7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra- hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el." ...

Az OTrT az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokat az OTrT 9. - 11. § - a tartalmazza.

BaTrT 6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni.

A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok

BATrT Erdőgazdálkodási térség területe: 176,66 ha

A BATrT erdőgazdálkodási térségébe eső, a hatályos TSZT-n erdőterület területfelhasználásba sorolt területek:

176,66 ha

Erdőgazdasági térség területének 85%-a: 150,16 ha

150,16 ha (85%) < 176,66 ha (100 %), azaz a hatályos TSZT teljes mértékben megfelel az előírásnak.

BaTrT 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.

BATrT Mezőgazdasági térség területe: 31,76 ha

A BATrT mezőgazdasági térségébe eső, a hatályos TSZT-n mezőgazdasági területfelhasználásba sorolt területek:

31,76 ha

Mezőgazdasági térség területének 90%-a: 28,58 ha

28,58 ha (90%) < 31,76 ha (100%), azaz a hatályos TSZT teljes mértékben meg felel az előírásnak

BaTrT 7. § (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)-(6) bekezdés előírásait.

BATrT szerinti városias települési térség kiterjedése: 84,09 ha

Hatályos TSZT-n kijelölt települési térségként kezelendő terület a BATrT települési térségén kívül:

0 ha

BATrT szerinti városias települési térség 2%-a: 1,68 ha

hatályos TSZT teljes mértékben meg felel az előírásnak

A PESTTERV által készített 2014. évi a "Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény felülvizsgálatának előkészítése" című dokumentáció is feltárt néhány eltérést a következők szerint: "A hatályos BATrT és a települések hatályos TRT-je közötti eltérések (térségi területfelhasználás módosítás vizsgált területei). A TSZT módosítás Térségi területfelhasználás változást igényel 2 db térségi területfelhasználás módosításra vizsgált terület." Ezek a területek a dokumentáció kivonatai alapján az alábbiak:

A térségi területfelhasználási kategóriák és a TSZT területfelhasználási kategóriáira vonatkozó szabályok tekintetében kimutatott eltérések többnyire szerepelnek a PESTTERV által készített dokumentációban, így ebből konfliktus a jövőben nem várható.

A 1239 m2 városias települési térség kijelölés TSZT-ben való tervezett szerepeltetéssel a BATrT 2%-os többlet előírásnak továbbra is megfelel majd a tervezet.

OTrT 7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületek kiterjedése: 242,53 ha

Az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterület és a hatályos TSZT szerint erdő területfelhasználásba sorolt területek közös része:

241,87 ha

Az erdészeti adatszolgáltatás szerinti erdőterület 95%-a: 230,42 ha

241,87 ha (99,73%) > 230,40 ha (95%), azaz a hatályos TSZT jelenlegi kijelölése megfelel az előírásnak.

Az OTrT és a BATRT térségi övezetekre vonatkozó előírásai

Ökológiai folyosó övezete

Országos ökológiai hálózat övezete

OTrT 13. § Az Országos ökológiai hálózat övezete

"13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

(3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni."

OTrT 17. § Magterület övezete

17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(3)

(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el.

(5)

(6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

OTrT 18. § Ökológiai folyosó övezete

"18. § (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(3)

(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

(5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető."

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

OTrT 14. § Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

"14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet."

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

OTrT 14/A. § Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

„14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.

(2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.

(3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

(4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.”

Országos vízminőség-védelmi terület övezete

OTrT 15. § Országos vízminőség-védelmi terület övezete

"15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

(2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.

(3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni."

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai

Remeteszőlős szomszédos települései a következők:

• Nagykovácsi,

• Solymár,

• Budapest II. kerület.

Nagykovácsi és a II. kerület többnyire belterületükkel csatlakoznak Remete- szőlős közigazgatási területéhez. Kivételt képez Solymárral közös közigazgatási határuk, mely külterületével csatlakozik a településhez.

1.4.1. Nagykovácsi nagyközség szerkezeti tervének és főbb fejlesztési irányainak vizsgálata

Remeteszőlős Község 2002-ig Nagykovácsi Nagyközség külterületéhez tartozott, így az új közigazgatási határain nagy részben Nagykovácsival szomszédos. A településhez dél-nyugaton csatlakozó belterületek különleges terület, lakóterület, településközponti vegyes terület területfelhasználási kategóriába tartoznak. A településhez északon csatlakozó külterületek védett mezőgazdasági és védett erdőterület területfelhasználási kategóriába soroltak.

Nagykovácsi Településfejlesztési Koncepciójának elhatározásai Remeteszőlős területére is kiterjedően határozták meg a két település fejlesztési irányait, mivel annak 2004-es készítése idején még nem sikerült megállapodni az önállósult Remeteszőlős Község közigazgatási területéről. Ennek megfelelően „Nagykovácsi és Remeteszőlős Településfejlesztési Koncepciói” címmel készült el a fejlesztési dokumentáció, amely alapvető célkitűzései között – Nagykovácsira (is) vonatkozóan – az alábbiak szerepelnek:

Nagykovácsi új településfejlesztési-, és településrendezési eszközök készítése jelenleg van folyamatban.

Nagykovácsi településszerkezeti terve

2005. március, Portaterv Kft.

A lakóterület, és lakókörnyezet fejlesztés:

• Az elmúlt években lakóterület-fejlesztés céljára több, nagyobb területet jelölt ki a korábbi önkormányzat. Ezek belterületbe vonása, telekrendezése, infrastruktúrafejlesztése jelen terv készítése alatt folyamatban van.

A TSZT Nagykovácsi területén új lakóterületet csak a korábbi önkormányzati döntések alapján kijelölt területeken (az u.n. Kecskehát területén) irányoz elő.

A lakóterület-fejlesztések ütemezett megvalósítása mellett cél, a meglévő lakóterületek közterületeinek fejlesztése, és az alapellátási funkciók minőségi fejlesztése.

A szabadidő-, rekreáció-, sportterületek fejlesztése:

• A kiváló táji környezet, a természeti értékek alkotják a település vonzerejét. A település célja, olyan beruházások vonzása, amely erre épülően, laza beépítéssel, nagy zöldfelületi fedettséget biztosítva javítja a helyben lakók ellátási színvonalát, új munkahelyeket teremt, csökkenti a fővárosba való ingázást, módosítja a közlekedési csúcsidőszakokban a közlekedési szokásokat. A településfejlesztés új eleme tehát az un. különleges területek, amelyek a szabadidő, a rekreáció, az oktatás, az egészségügy, a sport és az irodai funkcióknak adnak területet.

Az alapellátás fejlesztése:

• Az új lakóterületek beépülésével az alapellátási funkciók fokozott igénybevétele miatt az alapellátási funkciók mennyiségi fejlesztése, különösen az iskolai és óvodai ellátás terén, sürgető feladat. Az ellátási intézmények fejlesztésénél a távlati lakosságszámot kell figyelembe venni. Az oktatás mellett az egészségügyi, a sport és a kulturális intézmények fejlesztése is kiemelt feladat. Az ellátás minőségi színvonalát oktatási és kulturális programok kidolgozásával fokozni kell, és a fejlesztésbe be kell vonni a magán és a civil szervezeteket.

Az épített és természeti értékek védelme:

• A település erényei között első helyen szerepel a természeti környezet, amely az országos ökológiai folyosó része, és a települési környezet meghatározó eleme. Ennek védelmét magasabb rendű jogszabályok is biztosítják, de törekedni kell a települési eszközökkel is segíteni a terület rehabilitációjának előmozdítását, és méltó bemutatását.

1.4.2. Solymár nagyközség településszerkezeti tervének és főbb fejlesztési irányainak vizsgálata

Solymár nagyközség Remeteszőlős északi határán, kis szakaszon csatlakozik a településhez. Solymár településszerkezeti tervében a kapcsolódó területek erdő területfelszanálásba sorolt külterületek. Ezek a területek az Országos Ökológiai Hálózat magterületének, valamint a Budai Tájvédelmi Körzetnek a részét képező Natura 2000 területek.

Solymár Nagyközség Településszerkezeti Tervének, illetve a terv koncepciójának kidolgozását megelőzően több bizottsági és egy testületi bemutatáson került ismertetésre a település helyzetértékelése, a problémák és értékek csokorba foglalása, illetőleg a lehetséges kitörési irányok felvázolása a koncepció megalapozásaként. A szakági vizsgálatok, valamint a fent említett fórumok alapján a tervezők SWOT analízist készítettek az egyes meghatározó kérdéskörökben, majd ezen elemzés alapján következtetéseket vontak le, feladatsorokat állítottak fel az erősségek kihasználása, továbberősítése, illetve a gyengeséglistákból adódó problémakörök megoldására.

Solymár településszerkezeti terve

2010. szepember, Urban-Lis Studio Kft.

Fő koncepcionális célok meghatározása:

▪ Térségi szerepkör:

o A rekreáció és turizmus Pilisi fogadókapuja;

o Kutatás fejlesztés lehetséges Pilisi bázisa;

▪ Belső területi fejlesztés:

o Településmag szerkezeti megőrzése;

o Lakóterületek infrastrukturális fejlesztése;

▪ Tartalékterületek fejlesztése:

o Munkahelyek, vállalkozások területi biztosítása;

o Tartalék lakóterületek infrastrukturális feltételhez kötött és ütemezett fejlesztése;

o A térség közlekedési fejlesztéseiből adódó befektetői intervencióra való előzetes felkészülés – a térségi potenciál értékmegőrző, de jobb kihasználása;

▪ Idegenforgalom, fejlesztése:

o Rekreációs terület kialakítása (Rózsika forrás és környezete);

o Turisztikai háttérintézmények megtelepedésének támogatása;

o Lágy turizmus fejlesztése;

▪ Helyi ellátás fejlesztése:

o Új lakóterületekhez megfelelő alapintézményi infrastruktúra kialakítása;

o Vállalkozói és alapítványi intézményfejlesztés támogatása;

o Az alapfokú és középfokú intézményrendszer fejlesztése kistérségi koordinációval;

▪ Infrastruktúra fejlesztése:

o Teljes körű csatornázás kiépítése;

o Utak fokozatos rendbetétele a felszíni vízelvezetés megoldásával;

o Új beépítésre szánt területeknél a teljes infrastruktúra előfeltételének biztosítása;

▪ Értékek megőrzése:

o A természeti és az épített környezet értékeinek megőrzése a fejlesztések során;

o Helyi hagyományőrzés és identitástudat erősítése;

o Élhető lakókörnyezet;

o Környezeti ártalmak mérséklése;

o Környezettudatos fejlesztés és arra való nevelés.

1.4.3. Budapest II. kerület övezeti tervének és főbb fejlesztési irányainak vizsgálata

A főváros II. kerülete keletről határos Remeteszőlőssel. A csatlakozó területek nagy része a Főváros belterületének részét képező terület, mely a II. kerület övezeti tervén lakóterület területfelhasználási kategóriába sorolt. Rövid szakaszokon kapcsolódik külterületi mezőgazdasági, illetve erdőterület is Remeteszőlős közigazgatási területéhez.

Budapest II. kerületének övezeti tervének kapcsolódó tervlapjai

2007. január, MŰ-HELY RT.

Budapest II. Kerület Integrált Városfejlesztési Stratégiájának főbb elhatározásai:

A II. kerület átfogó célja az elkövetkezendő 15-20 évben, a Közép-magyarországi régió és a főváros fejlesztési programjaival szinkronban, a kerület és környezete területén a környezeti- természeti, társadalmi-gazdasági fejlődés, a térségi élhetőség, versenyképesség, fenntarthatóság és kohézió erősítése.

Átfogó cél tehát:

▪ a gazdaság,

▪ a társadalom és

▪ a környezet

egyensúlyának megteremtése, annak biztosítása, hogy ezek egyike sem „írja felül” a másik tényező érdekeit, a döntések során nem egyik vagy másik szempont érvényesül, hanem a három tényező – gyakran csak kompromisszumok árán megteremthető – összhangja.

A cél eléréséhez

▪ a kerület gazdasági versenyképességének fokozása és hosszú távú fenntartása szükséges úgy, hogy az:

• területtakarékos, és a táji környezettel harmóniában legyen,

• a környezetet ne károsítsa, illetve az esetleges káros hatásokat minimalizálja és kompenzálja,

• a természeti értékeket ne veszélyeztesse, ugyanakkor

• biztos megélhetést nyújtson a kerületi és környékbeli népesség minden rétegének;

▪ a környezet-, táj- és természetvédelmi szempontok érvényre juttatása, a természeti és emberi környezet jó állapotban tartása szükséges úgy, hogy az:

• ne korlátozza a város fejlődését,

• biztosítsa a lakosság kikapcsolódását és rekreációs igényeinek kielégítését,

• a lakókörnyezet levegőtisztaság-védelmét és klímaviszonyait kedvezően befolyásolja,

• lehetőséget adjon a táji, természeti értékek kímélő – gazdasági – hasznosítására;

▪ a helyi társadalom együttműködésének javítása szükséges úgy, hogy az:

• a kerület és környéke gazdasági, foglalkoztatási és ellátási kapcsolatait, együttműködését is javítsa,

• elősegítse az összkerületi vagy kerületrészi érdekek miatt szükséges fejlesztésekben való ○vállalkozói, lakossági részvételt,

• erősítse a helyi, kerületrészi identitás kialakulását és a lokálpatriotizmus megerősödését, a lakosság különböző csoportjai közötti szolidaritás, együttműködés kialakulását, a civil szerveződések megerősödését.

Fenti alapelveknek megfelelően a kerület jövőképének egyes elemei a stratégia alapján az alábbiak szerint realizálódnak másfél évtized alatt:

▪ A lakosságszám stabilitása mellett a szolgáltatási szektor részaránya, termelékenysége a mainál nagyobb lesz, ezen belül különösen a lakossági funkcióhoz kapcsolódó szolgáltatások elérhetősége és minősége nő, aminek eredményeként a kerület lakói helyben tudják elérni a szükséges szolgáltatásokat. A szolgáltatások a kerületi alközpontokban létesített kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, közigazgatási és szabadidős funkciókat is betöltő központokban koncentrálódnak. A kerületi alközpontok közül időközben létrejön a két pesthidegkúti központ. A meglevő bevásárló-szolgáltató központok környezetében a hiányzó lakossági szolgáltatások megerősödnek, ezáltal több olyan alközpont alakul ki a kerületben, amely lakossági igényeket elégít ki, az utazási szükség kiiktatásával hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez és a közösségi- társadalmi élet színtere lehet.

▪ A szolgáltatási (és K+F) szektorban a helyiek által betöltött munkahelyek száma nő a jelenlegihez képest, ezzel összefüggésben a gazdasági aktivitás javul.

▪ Bel-Budán befejeződik a közterületek és a lakóépületek rehabilitációja. A korábban városképi szempontból elhanyagolt, valamint a társadalmi szempontból alacsonyabb státuszú felhévíz-újlaki részek rehabilitációja, felzárkózása megtörténik, részben a magánszféra idegenforgalmi beruházásainak, részben a kerület ráfordításainak eredményeként.

▪ A felhévízi részen virágzó gyógy-turisztikai településrész jön létre, ahol a fürdők a meglevő termálvíz-kapacitást kihasználják és további idegenforgalmi funkciókkal bővülnek. Az idegenforgalomból származó bevétel ezeken a jelenlegi szinthez képest nő. A kerület egyéb természeti értékeinek (erdeinek, időközben jobban feltárt barlangjainak) vonzereje is érvényesül.

▪ Jelentős beavatkozásokon lesz túl a kerület a környezeti értékek védelme terén. Ezek közül kiemelkedik a teljes körű csatornázottság elérése, illetve az illegális hulladéklerakás megszüntetése.

▪ A tömegközlekedési szolgáltatás minősége annyival javul, hogy a jelenlegi utasszám nem csökken. A kerületben a jelenlegi kerékpárút-hálózat hossza megduplázódik. Kiépül az M0-körgyűrű a 10-es útig, megvalósul a Budakeszi felől érkező autóbusz-forgalom átirányítása az Etele térre. Mindezek eredményeképpen a forgalom a gyűjtő- és főutakon

a jelenlegi szinthez képest csökken, a baleseti statisztikák javulnak, a közlekedés környezetre kifejtett káros hatása mérséklődik, hozzájárulva kerületben lakók és az idelátogatók komfortérzetének javulásához.

▪ Az oktatásban és a nevelésben sikerül a kerületre jellemző magas színvonalat fenntartani,a változásokra naprakészen reagálni. A szabadidős, valamint a kulturális szolgáltatások köre kerület-szerte bővül, lehetőséget biztosítva a kerület lakóinak ahhoz, hogy ezeket lakókörnyezetükben tudják igénybe venni.

Célrendszer

A jövőképpel összefüggésben a stratégia közép- és hosszú távú céljai az alábbiak:

Hosszú távú célok

Középtávú célok

1. Gazdaságfejlesztés: a szolgáltató

szektorterületileg kiegyensúlyozott kiépítése, a kerület idegenforgalmi

adottságaira is épülő, szolgáltatások hangsúlyos fejlesztése.

Kereskedelmi , pénzügyi és

vendéglátóipari szolgáltatások fejlesztése;

Gyógy-idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése.

2. Közlekedésfejlesztés: a

gépjárműforgalom és az általa okozott károk csökkentése városszerkezeti

beavatkozásokkal, valamint az alternatív közlekedési eszközök előnyben

részesítésével.

Gépkocsiforgalom terhelésének csökkentése;

A balesetveszély csökkentése; Közösségi közlekedés minőségi fejlesztése.

3. Élhető környezet biztosítása: az épített és a természeti környezet állapotának olyan szintre történő fejlesztése, hogy csak állagmegóvó beavatkozások legyenek

szükségesek.

Rendezett közterületek kialakítása; A természeti környezet értékeinek megóvása;

A környezeti terhelés csökkentése.

4. Társadalmi kohézió erősítése: lehetőség biztosítása a kerület lakóinak ahhoz, hogy a kulturális, valamint az egészség

megőrzéséhez szükséges szolgáltatások legtöbbjét helyben, a kerületen belül

tudják igénybe venni.

A kulturális élet fellendítése;

Szabadidős szolgáltatások, sport és egészségnevelés;

Oktatás fejleszt

1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása

1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció megállapításai

Remeteszőlős 89/2009 (X.27.) Kt. határozattal elfogadott hatályos településfejlesztési koncepciója a jogszabályokon, önkormányzati feladatokon, a fenntarthatóságon és a koncepció szerkezetének felvázolásán kívül helyzetértékelésben fejti ki a község jelenlegi helyzetét mind települési környezet, társadalom, gazdaság és intézményi ellátottság terén. A koncepció második fejezete maga a településfejlesztési koncepció, amely SWOT-analízisen keresztül világít rá a fejlesztési célrendszerre és az ehhez kapcsolódó programokra. A megfogalmazott elhatározások nem csak az önkormányzati tevékenységekhez irányadók, hanem a település lakossága, gazdasági szervezetek és civil szervezetek számára is.

A koncepció felépítése a következő:

- Helyzetelemés

- SWOT-analízis: a település belső és külső eredőinek rendszerbe foglalása az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek szerint csoportosítva

- Jövőkép meghatározása

- Stratégiai célok

- Prioritások

- Településfejlesztési célok megvalósítása

Remeteszőlős Község esetében egyaránt cél a „tudásipar”-ban rejlő gazdasági-kereskedelmi potenciál kihasználásával párhuzamosan, a település lakóértékének további növelése, valamint a kimagasló természeti-környezeti értékek megőrzése. Utóbbi kettő önmagukban is nagy gazdasági értéket (pl. ingatlanpiac, vagyonképzés) képeznek. Hangsúlyozzuk, hogy a község területén történő fejlesztéseket és az azokhoz szükséges háttérfejlesztéseket (közmű-, intézményhálózat) az ökológiai szempontok szigorú szem előtt tartásával, azaz az ökológiai szemlélet és az ökonomikus tevékenység összhangjával szabad csak végrehajtani.

Az utóbbi időben elfogadottá vált és előtérbe került, hogy az életminőség javításának szerves része a környezeti feltételek megújíthatósága, a települési közösség erősítése, azaz az ökológiai szemlélet. Ez a településfejlesztésben a természeti és az épített környezettel való gazdálkodást a védelem, a hasznosítás és a fejlesztés egységeként kezeli, és a megújuló, megújítható és gazdagítható forrásokra koncentrál.

Az ökonomikus tevékenység a megújuló és bővíthető energiaforrások felhasználásának bővítésére, valamint a megújuló és bővíthető tőkeforrások (föld, ill. ingatlanérték) és a munkaerő (szellemi érték, tudásbázis) értéknövelő hasznosításra törekszik. A helyi energia bővítése, a helyi tőkebefektetések ösztönzése egyben fenntartható munkahelyeket, fenntartható vásárlóerőt is generál.

A fent leírtak egy lehetőséget jelentenek csupán az önkormányzat számára döntései meghozatalában, azonban hosszú távon elősegíthetik, hogy a településen a gazdasági-

kereskedelmi potenciál növelése ne járjon a helyi-térségi értékek devalválódásával, a természeti-környezeti értékek fennmaradásában való hosszú távú érdek sérelmével.

Összegzésképpen pedig elmondható, hogy Remeteszőlős szűk gazdasági mozgástérből történő kitörésének sikere egyaránt nyugszik a befektetők és partnerek keresésén, vonzásán és a térségi együttműködésen, valamint az uniós és állami források lekötésén.

A JÖVŐKÉP: A jövőben Remeteszőlős legyen/maradjon szép táji környezetben lévő, jó közlekedési adottságú, természetközeli, jó levegőjű, csendes, nyugodt, kulturált és tiszta lakókörnyezet.

Stratégiai célok:

Közösségi szolgáltató terület kialakítása:

A belterületen kb. 2200 m2 nagyságú terület jelölhető ki, lehetőleg a település geometriai középpontjának közelében az alapfokú ellátás, közösségi szolgáltatás számára.

Tudásbázisú gazdasági terület kialakítása:

A külterület bel-területtel határos részén, ahol azt az egyéb jogszabályok megengedik (0,95 ha) és a közművesítés nem ütközik akadályba és a volt laktanya területén.

Különleges övezeti besorolású terület kialakítása:

Az Ördögárok-patak és a Nagykovácsi út között (nagy zöldfelület igényű, sport, rekreációs funkciók) és a volt laktanya területén (intézményi, egészségügyi, szociális, oktatási, kutatás- fejlesztési funkciók).

Közösségi tér fejlesztése:

Kimondottan játszótéri, illetve sportolási lehetőségek külterületen történő kialakítására, kb. 3.000-5.000 m2 területen

Útfejlesztés:

A burkolt utak és a hozzájuk tartozó csapadékvíz elvezető rendszer egységes koncepció alapján történő megvalósítása.

1.5.2. Remeteszőlős község integrált településfejlesztési stratégiája

Remeteszőlős község jelenleg nem rendelkezik elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiával.

1.5.3. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

Remeteszőlős község jelenleg nem rendelkezik hatályos településfejlesztési- ill. -rendezési szerződésekkel.

1.5.4. Gazdasági Program 2014-2019

" A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 116. § (5) bekezdése előírja az önkormányzat részére a gazdasági program meghatározását, amelyet a Képviselő-testület egyik át nem ruházható hatásköreként is nevesít."

(Remeteszőlős Község Önkormányzatának Gazdasági Programja, 2014-2019)

Remeteszőlős Községet a dinamikus fejlődés, valamint kedvező gazdasági és demográfiai mutatók jellemeznek. Ahhoz, hogy ezek megmaradjanak, szükség van a természeti, társadalmi, infrastrukturális és gazdasági attribútumok megőrzésére.

A program fő célja a község zavartalan működésének és fejlődésének biztosítása, emellett a gazdasági lehetőségek feltárása, a minőségi közszolgáltatások biztosítása. Törekszik a működésre és fejlesztésre fordítható források, többek között az Széchenyi 2020 Terv és az EU források hatékony kihasználására. A program egyik fő prioritása a lakosok jelenlegi magas színvonalú életkörülményeinek és a környezeti értékek hosszú távú fenntartása, javítása.

A község településének Képviselő-testülete főként a 2014-2019-es időszakra vonatkozóan tűzi ki az adott célokat, de számos elemében 5-10 éves távlatban gondolkodik.

A Gazdasági Program előnyben részesíti azokat a programokat, amelyek forrásteremtő partneri együttműködésben valósulnak meg, a község fenntartható fejlődését segítik elő, valamint kötelező törvény által előírt feladatok.

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata

1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök

Remeteszőlős az alábbi hatályos településrendezési dokumentumokkal rendelkezik:,

• Hatályos Településfejlesztési Koncepció elfogadva a 89/2009 (X.27.) Kt. határozattal

• Hatályos Településszerkezeti Terv (Nagykovácsi Nagyközség

Településszerkezeti Terve)

• Hatályos Helyi Építési Szabályzat, belterületi Övezeti Terv

xxxxxxxxx Xxxxxxxxxxx Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2004 (III.04.) Kt. határozatával

jóváhagyva a többször módosított 9/2004 (VI.7.) Kt. rendelettel

1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek

Meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, ennek során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. (Étv.10.§(1), OTÉK 3.§)

A településszerkezeti terv az adott időtávlatra vonatkozó, a fogalom meghatározása szerinti jövőbeni elhatározásokat tartalmazó rajzi és az azt leíró szöveges munkarészekből áll, melyek az elfogadásáról szóló képviselő-testületi határozat mellékletei.

Tartalma a településfejlesztéssel-, rendezéssel kapcsolatos önkormányzati munka során kötelező a képviselő-testületre nézve. A határozat és mellékleteiben foglaltak ellen bírósági úton van jogorvoslati lehetőség érvényt szerezni.

Remeteszőlős község településszerkezeti terve 2004-ben készült el, Nagykovácsi Településszerkezeti Tervének részeként. A 25/2004 (III.04.) Kt. határozattal került elfogadásra.

A terv egyben ábrázolja a település közigazgatási területét, nem bontja szét a bel és a külterületi tervlapra. Azóta a város szerkezeti terve nem került módosításra.

HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
Területfelasználás neve	jele	Terület (ha)
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK		81,54
Lakóterületek:	L	55,59
-Kertvárosias lakóterület	Lke/0.6	55,59
Különleges területek:	K	25,95
Belbiztonságot szolgáló terület	Kht/1.1	25,95
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK:		207,39
Erdőterületek	E	177,32
Védelmi erdőterületek	Ev	177,32
Mezőgazdasági területek:	M	26,90
Általános mezőgazdasági területek	Má	26,90
Közlekedési területek	KÖ	0
Közúti közlekedési területek	KÖu	0
Vízgazdálkodási területek	V	3,17
KÖZIGAZATÁSI TERÜLET ÖSSZESEN:		288,93 ha

A jelenlegi hatályos földhivatalai alaptérkép és a TSZT-n ábrázolt belterületbe vonásra javasolt területeket, azok nagyságát, valamint a külterület méretét az alábbi táblázat rögzíti:

BELTERÜLET

(ha)

KÜLTERÜLET

(ha)

ÖSSZESEN

(ha)

A földhivatali állapot szerinti valós állapot:

56,07

232,86

288,93

19,40

80,60

100%

A TSZT ábrázolja továbbá az értékvédelem területeit, azaz a régészeti lelőhelyeket, a természetvédelem (például az ökológiai folyosót, településkép védelmi területeket és a védendő fasorokat) és a környezetvédelem által érintett területeket.

Az elfogadott Településszerkezeti Tervben meghatározott főbb területfelhasználási egységekre vonatkozó előírások:

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK:

Lakóterületek (L)

Kertvárosias lakóterületek (Lke)

Laza beépítésű, családi házas lakóterület, mezőgazdasági funkció és haszonállattartás nélkül. Ide tartoznak:

• Remeteszőlős illetékességi területe, amelynek mezőgazdasági kiskertes területei lakóépületekkel épültek be

Különleges területek (K):

A településeken az oktatás, sportolás, a temető, honvédelmi-, a felhagyott bányaterület, ill. a településüzemeltetési közmű területek tartoznak ebbe az övezetbe.

A település távlati fejlesztésének új eleme és egyben elsőszámú akcióterülete, a táji értékekre alapozva a szabadidő, a rekreáció, az egészségügyi, az oktatási a vendéglátási, a kulturális, a kereskedelmi, az irodai és a sport funkcióinak ad helyet, övezeti jele: K.

Az egyes meglévő különleges övezetbe sorolt területek tagozódása a következő:

• honvédelmi terület (Kht)

BEÉPÍTETLEN ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési területek (KÖ)

Településközi utak:

• 11104 jelű országos mellékút (KÖf)

Nagykovácsi jelenleg ezen az egyetlen országos úton keresztül, Budapest felől megközelíthető zsáktelepülés.

A 11104 sz. országos út nyomvonala és szabályozása a kialakult marad. A 2x1 sávos keresztmetszet a jelenlegi napi átlagos forgalmi adatok szerint még mintegy 45-65%-os kapacitástartalékkal rendelkezik.

Települési utak:

• Kiszolgáló, ill. lakóutak, mezőgazdasági feltáró utak

A települési közúthálózattal kapcsolatban is az egy utcára szerveződő jelleg megszűntetése a cél.

A lakó, kiszolgáló és mezőgazdasági feltáró utakkal kapcsolatos fejlesztések a helyi területfejlesztésekkel összhangban történhetnek.

A meglévő utak nyomvonala és szabályozása a kialakult marad. Az új szakaszok nyomvonala és szabályozási szélessége, keresztmetszeti elrendezése a beépített és a készítendő szabályozási tervek szerinti.

A külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak mentén a speciális járművek közlekedését és az esetleges távlati közlekedésfejlesztési területigényét a beépítés előírásával kell biztosítani.

Kerékpáros és gyalogos hálózat:

• Jelenleg a településnek nincs jelentősebb önálló kerékpáros vagy gyalogos útja. Kerékpárút létesítendő a 11104 sz. úttal párhuzamosan. Az önálló kerékpárutak területigényét az OTÉK előírásai szerint kell biztosítani.

Közúti tömegközlekedés:

• Jelenleg Nagykovácsi- Budapest viszonylatban a Xxxxxxx Xxxxx utcán közlekedő BKV buszjárattal bonyolódik le a tömegközlekedés.

Xxxxxx, kötöttpályás tömegközlekedés:

• A településnek vasúti kapcsolata, kapcsolati lehetőséges nincs. Kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolatot a Máriaremetéig kivezetett villamos biztosít.

Távlatban a budai hegyvidéki gyorsvasút fejlesztéséhez kapcsolódóan, vagy a gyermekvasút felhasználásával, a vonalak valamelyikének a 11104sz. úttal párhuzamos meghosszabbításával juthat Nagykovácsi kötöttpályás tömegközlekedéshez. A kötöttpályás tömegközlekedési kapcsolat lehetőségének konkrét paramétereit tanulmányterv keretében kell tisztázni.

Parkolás:

• A településnek jelenleg nincsen jelentősebb parkolója.

A közterületi parkolás szabályozása a részletesebb, a közterület rendezésére vonatkozó tanulmányterv alapján, és az önkormányzati parkolási rendeletnek megfelelően történhet. Az új létesítmények esetében, és a központon kívüli területeken, így a tervezett gazdasági területeknél is, az OTÉK szerinti telken belüli parkolást, rakodást kell biztosítani.

Zöldterületek (Z) és zöldfelületek:

A településnek nincs kertépítészetileg kialakított és ennek megfelelően fönntartott parkosított közterületi zöldfelülete. A belterület közterületeinek zöldfelületi értékét alapvetően az értékes utcai fasorok, szoliter fák és facsoportok és az Ördög-árok menti fasorok jelentik: A településben több helyen található értékes fás növényzet, faegyed, facsoport, fasor. A település fás növényállományát és kialakított zöldfelületeit értékes, általános értelemben vett módon védendő zöldfelületi elemeknek kell tekinteni. A meglévő értékes fasorok, facsoportok, faegyedek közül kiemelkedő értékek a következők:

• Az Ördög-árok medrét kísérő élőhelyek, fasorok, facsoportok, faegyedek,

• a 11104 sz. út mentén található fasorrészletek, illetve azok értékes faegyedei.

Erdőterületek (E, Ev):

Az erdőterületek meghatározásának, használatának alapelvei az alábbiak:

▪ A meglévő erdők a település karakterét, táji, tájképi és ökológiai adottságait alapvetően meghatározó területfelhasználású területek.

▪ A Budapesti Agglomeráció Zöld gyűrűjének és hozzákapcsolódó zöldfolyosó-elemek rendszerének javítása, az erdősültségi mutató növelése, a biológiailag aktív és inaktív felületek arányainak optimalizálása az agglomerációs települések – köztük Nagykovácsi és Remeteszőlős - ezen céloknak megfelelő településrendezési terveinek segítségével valósulhat meg.

Az erdőterületek jellemzően védelmi célú erdőövezetként vehetők figyelembe.

A védett erdőterületeknek jelentős a jóléti szerepe is, az erdők a kijelölt turistautak használatával látogathatók. A települések - jellemzően a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozó- erdőterületeinek a faállomány kitermelésével járó gazdasági haszonvétele másodlagos, alárendelt szerepű, a természetvédelem és az erdei turizmus érdekeivel szemben. Az állami tulajdonú erdőket a Pilisi Parkerdő Rt. Budakeszi és Budapesti Erdészete kezeli. A kezelésükben lévő Xxxxxxxx xxxxx területét a Magyar Cserkész Szövetség bérli gyermek-táboroztatás céljára.

A TSZT az elsődleges rendeltetésnek megfelelően, az erdőterületeket az alábbi övezetekbe sorolja:

▪ gazdasági-,egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási erdők területe E

▪ védőerdők területe Ev

Mezőgazdasági területek (M):

A településen a mezőgazdasági tevékenység alárendelt jelentőségű, de a mezőgazdasági területek szerepe, a településszerkezetben funkcionálisan (táj- és természetvédelem, vadgazdálkodás stb.) fontos, ezért a településszerkezet adott helyein a megmaradásuk a távlatban is kívánatos. A beépítésre szánt területek a település mezőgazdasági területeinek igénybe vételével, a településszerkezeti tervlapon megadott módon növelhetők. Az általános mezőgazdasági övezetbe tartozó, művelt mezőgazdasági területek esetén a terv a távlatban is a termőhelyi adottságuknak megfelelő hasznosítást, a tájképi, illetve településképi értéket jelentő beépítetlen jelleg minél nagyobb arányú megtartását irányozza elő.

A Táj- és természetvédelmi területen elhelyezkedő mezőgazdasági területek a TSZT szerint, védett, mezőgazdasági területek, az ezen kívül eső területek, általános mezőgazdasági területek.

Vízgazdálkodási területek (V):

A Településszerkezeti Terv vízgazdálkodási területfelhasználásba sorolt területei a patakmedrek és az ártérként figyelembe vehető mélyfekvésű meder menti területek, valamint a felszíni csapadékvízelvezető árkok. A vízgazdálkodási területek része az Ördög-árok medre és a szabályozási terven jelölt szűken vett környezetének területe. A Településszerkezeti Terv a vízgazdálkodási területek és védőövezeteik kialakítását és használatát az alábbi elvek szerint kívánja meghatározni:

A természetközeli állapotú patakmeder-szakaszok mellett a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény 4.§ d) bekezdése előírásai szerint a partéltől számított 50-50 m-en belül külterületen az építés és a területhasználat változtatás természetvédelmi érdekből korlátozott. A Településszerkezeti Terv területfelhasználása az érintett területeken a korlátozó rendelkezéseknek megfelelő lehet.

A patakok, felszíni vízfolyások, árkok medrének és a hozzátartozó parti sávoknak a természeti értékek védelmét biztosító korszerű ökológiai elveknek is megfelelő rendezett kialakítása, fenntartása, a vízvédelmi intézkedések érvényesítése fontos településrendezési és településüzemeltetési feladat.

AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK TERVEZETT TERÜLETHASZNÁLATA

3. terület: Rendészeti Szakközépiskola területe

A terület, volt katonai terület, jelenleg a honvédelmet szolgáló fő funkciók (lőtér, gyakorló- és kiképzőtér stb.) mellett a kiegészítő funkciók (oktatás, kiképzés, ill. az ehhez szükséges kollégiumi szálláshelyek, sportolási lehetőségek) találhatók. Mindezek a különleges– honvédelmi övezetbe (Kht) való besorolását igénylik. A további beépítés csak a területre készítendő szabályozási terv alapján lehetséges.

4. terület: Rendészeti Szakközépiskola területe és a Rácski-telep közötti terület

Mezőgazdasági (M) terület. A területet érinti az M0 autóút tervezett nyomvonala. A területen mezőgazdasági célú beépítés sem engedélyezhető.

7. terület: Remeteszőlős, Kútgyűrű telep

Remeteszőlős és Kútgyűrű telep területe: Remeteszőlős Község Önkormányzata Képviselő- testületének 20/2003. (III.18.) sz. határozata szerinti kertvárosias lakóterület (Lke).

A Nagykovácsi út (11104 j. út) északi oldala és Remeteszőlős területe közötti terület nem beépíthető mezőgazdasági terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetett módon. Remeteszőlős település alapfokú intézményellátását a lakóterületen kell megoldani.

1.6.3. A hatályos HÉSZ és a részterületre vonatkozó szabályozási tervek főbb megállapításai

A településszerkezeti tervben meghatározott egységek részletes szabályozása, építési jogok keletkeztetésének (építési engedély) megalapozása, és a településen alkalmazni kívánt építési normák felállítása, helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben történik.

Az építés helyi rendjének szabályozásának célja, hogy az épített és természetes környezet alakítása során a településszerkezeti tervben az egyes szerkezeti egységekre megfogalmazott elhatározások, célok szabályozott, ellenőrizhető kereteken belül és módon történhessen. Jogrendünkben a szabályozás kiemelten fontos feladata a közérdek mint első számú prioritás védelme a magánérdekkel szemben, a tulajdonosi jogok messzemenőkig történő figyelembe vétele mellett.

Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. (Étv.13§)

A HÉSZ az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet, melynek elemei nem lehetnek ellentétesek a felsőbbrendű jogszabályokban előírtaktól.

Remeteszőlős Község Helyi Építési Szabályzata a 9/2004. (VI.7.) Kt. rendelettel került jóváhagyásra, melynek térképi mellékletének területi hatálya csak a belterületre terjed ki- egységes szerkezetben tartalmazza a 6/2005. (VI.27.), a 9/2007. (X.29.), valamint a 25/2008. (XII.15.) Kt. számon jóváhagyott módosításokat is. A település külterületére jelenleg nincs hatályban övezet-, vagy szabályozási tervlap, mivel a Nagykovácsi közigazgatási területével közös külterületi övezeti tervet Nagykovácsi Remeteszőlős területére eső lefedettségre vonatkozóan hatályon kívül helyezte.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEN BELÜLI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

Lakóterületek

• A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

• A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

1. legfeljebb kétlakásos lakóépület, kivéve azokat a telkeket, melyek területe meghaladja az övezeti előírásokban meghatározott minimális telekméret kétszeresét; ezek esetben max. 4 lakásos épület helyezhető el.

2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

3. egyházi, oktatási, egészségügyi, igazgatási és szociális épület,

4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

• A HÉSZ hatálya alá tartozó területen a Kertvárosias területfelhasználási egységen belül az alábbi építési övezetek kerülnek kijelölésre:

o RSZ-Lke-1 jelű “Remeteszőlős kertvárosias lakóövezete – Kistelkes övezet” megnevezésű építési övezet

o RSZ-Lke-2 jelű “Remeteszőlős kertvárosias lakóövezete - Nagytelkes övezet” megnevezésű építési övezet.

RSZ-Lke-1-Remeteszőlős kertvárosias lakóövezete –Kistelkes övezet

A kertvárosias területfelhasználási egység kistelkes, szabadonálló beépítésű része. Területén az alábbi beépítési előírások vannak érvényben:

• A terület építési telkein egy lakó-, vagy üdülőfunkciót tartalmazó épület és maximum két kiegészítő funkciójú épület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal.

⮚ Maximális beépíthetőség: 22,5%

⮚ Maximális szintterületsűrűség: 60 %

⮚ Maximális építménymagasság: 6,0 m

⮚ Xxxxxxxxxxxx megengedett építménymagassága: max. 3 m

⮚ Minimális építménymagasság: nincs előírás

⮚ Új kialakuló telekre vonatkozó előírások:

• Minimális területe: 700 m2

• Minimális utcafronti szélessége: 14 m

⮚ Beépítési mód: új épület és meglévő épületek bővítése, átalakítása esetén szabadon álló beépítés. Meglévő épületek esetében szabadonálló, vagy oldalhatáron álló beépítés lehetséges.

⮚ Az előkert mértéke: lakó- és üdülőfunkciót tartalmazó épületek elhelyezése, vagy meglévő épületek lakó- és üdülőfunkcióra történő rendeltetésmódosítása esetén min. 5 méter. Garázs, támfalgarázs elhelyezése esetén min. 1 méter.

⮚ A terepszint alatti építményszintek aránya a telek területéhez viszonyítva 30 %

⮚ Minimális zöldfelületi arány: 50 %

⮚ Maximális homlokzat-magasság: 6,0 m

(2) Az övezet telkein egy tömegben elhelyezhető épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a 200 m2-t.

RSZ-Lke-2-Remeteszőlős kertvárosias lakóövezete - Nagytelkes övezet

A kertvárosias területfelhasználási egység nagytelkes, szabadonálló beépítésű része. Területén az alábbi beépítési előírások vannak érvényben:

• A terület építési telkein egy lakó-, vagy üdülőfunkciót tartalmazó épület és maximum két kiegészítő funkciójú épület helyezhető el szabadonálló beépítési móddal.

⮚ Maximális beépíthetőség: 20%

⮚ Maximális szintterületsűrűség: 50 %

⮚ Maximális építménymagasság: 4,5 m

⮚ Xxxxxxxxxxxx megengedett építménymagassága: max. 3 m

⮚ Minimális építménymagasság: nincs előírás

⮚ Új kialakuló telekre vonatkozó előírások:

• Minimális területe: 1500 m2

• Minimális utcafronti szélessége: 14 m

⮚ Beépítési mód: szabadon álló

⮚ A terepszint alatti építményszintek aránya a telek területéhez viszonyítva 30 %

⮚ Minimális zöldfelületi arány: 50 %

Az övezet telkein egy tömegben elhelyezhető épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a 400 m2-t.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEN BELÜLI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

RSZ-Z-KP jelű - Remeteszőlős közparkok, közkertek, zöldterületek területei

• A területen a tágabb térség természeti adottságaival összhangban a talajfelszín teljes megkötésére, háromszintű növényzettel való lefedésére kell törekedni.

• A területen a sportolás és a rekreációt szolgáló funkciókhoz szükséges épületek helyezhetők el, max 2%-os beépítettséggel és max. 4,5 m építménymagassággal. A területen felszín alatt csak gépkocsi tárolók helyezhetők el, a felszín alatti építmények max. szintterülete 0,10 m2/m2.

Az RSZ-Ee jelű Erdőterületek előírásai

• Az erdőterületen építmény nem helyezhető el.

Beépítésre szánt területen belüli közterületek beépítési előírásai

• A közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést.

• A közterületi járdákon a köztárgyak kivételével építmény nem helyezhető el.

• Új közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor kialakításának lehetőségét. Meglévő és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál indokolt esetben ettől el lehet tekinteni.

• Közterületen létesítendő 4 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak fásított parkolóként kerülhet kialakításra.

• A közterületeken hirdetőtáblák és pavilonok ideiglenes jelleggel, polgármesteri, jegyzői engedéllyel, a közterület-foglalási díj egyidejű megfizetése mellett elhelyezhetők.

• A vendéglátóipari létesítmények előtti közterületekre ideiglenes jellegű építmények (sátrak, kerthelyiségek) csak a közterületfoglalási rendelet szabályainak alkalmazásával és az abban foglalt díjtételek egyidejű megfizetésével helyezhetők el.

1.7. A település társadalma

1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség

1.7.1.1. A népesség demográfiai folyamatai, összetétele

Remeteszőlős község Budapesttel határos agglomerációs település, amely társadalmi struktúrája alapján az észak-budai kerületekkel, illetve az ÉNy-i agglomerációs településekkel mutat hasonlóságot.

Az új települési lét okán hagyományos közösségi funkciói, regionális funkciói nincsenek. A település-földrajzi terminológia szerint Remeteszőlős alvótelepülés. Jellegét-használatát tekintve erős hasonlóságot mutat a Budapest II. kerületének kertes övezetével, hiszen az itt élő emberek csak az esti órákban, illetve hétvégén tartózkodnak a község területén, egyébként a fővárosban dolgoznak.

Remeteszőlős a Budakeszi járáshoz tartozó község. A járás a 2013-ban újonnan létrehozott járások között van. A község közigazgatási területének nagysága mindössze 0,56 km2, állandó népessége 2014-es adatok alapján 794 fő. A község a népességszámát és a területét tekintve is az utolsó helyen foglal helyet a járás települései között. Népsűrűségével azonban mind a községi, mind pedig a teljes települési mezőny átlagát magasan felülmúlja.

Remeteszőlős 2002-ben vált önálló településsé, ezért statisztikai adatok csak a 2003-as évtől kezdve érhetőek el a községre vonatkozóan.

2014	Népesség (fő)	Terület (km2)	Népsűrűség (fő/km2)
Remeteszőlős	794	0,56	1418
Járási átlag (községek)	3 439	18,52	186
Járási átlag (összesen)	7 466	23,88	313

Adatok forrása: KSH

2014	Népesség (fő)	Terület (km2)	Népsűrűség (fő/km2)
Biatorbágy	12 931	44,11	293
Budajenő	2 000	12,42	161
Budakeszi	14 479	37,1	390
Budaörs	29 234	23,59	1239
Herceghalom	2 293	7,34	312
Nagykovácsi	7 698	27,67	278
Páty	7 296	39,3	186
Perbál	2 094	25,66	82
Remeteszőlős	794	0,56	1418
Telki	3 970	10,47	379
Tök	1 363	24,73	55
Zsámbék	5 444	33,66	162

Adatok forrása: KSH

Népesedési folyamatok

Remeteszőlős népessége (még Nagykovácsi részeként) a huszadik század első felében az országos átlaggal együtt folyamatosan növekedett. A II. világháborút követően aztán az ország egészére jellemző módon népességcsökkenés volt megfigyelhető, amely azonban nem tartott sokáig. A huszadik század második felében újra jelentős és folyamatos népességgyarapodás zajlott Nagykovácsiban és ezzel együtt Remeteszőlősön is olyannyira, hogy 1980-ban a lakónépesség száma átlépte a 3000 fős határt. A ’90-es évektől aztán az egyenletes népességszám növekedést felváltotta az ugrásszerű gyarapodás a településen, így 2001-ben már 5244 főt számlált Nagykovácsi. Ebben az időszakban növekedett a legjelentősebb mértékben a népességszám. A hirtelen lezajlott népességnövekedés a kilencvenes évek elején megindult szuburbanizációs folyamatnak, tehát a népesség a fővárosból az agglomerációba történő áramlásának köszönhető.

Nagykovácsi	Jelenlévő összes népesség (fő)
1880	1502
1900	2012
1920	2240
1941	2758
1960	2409

Adatok forrása: TeIR

Nagykovácsi	Állandónépesség (fő)	Lakónépesség (fő)
1970	2608	2795
1980	2902	3230
1990	3206	3416
2001	5072	5244

Adatok forrása: TeIR

Forrás: TeIR

2002-ben Remeteszőlős Nagykovácsitól különválva önálló községként folytatta útját. A szuburbanizáció részeként a 2000-es évek folyamán az újabb és újabb kiköltözési hullámok következtében tovább növekedett a népességszám Remeteszőlősön. 2003-tól 2014-ig folyamatosan, megtorpanások nélkül gyarapodott a népesség száma a községben. Míg 2003-ban 410 főt számlált a település, addig 2014-ben már ennek a dupláját, 806 főt. Bár a kiköltözési folyamat intenzitása mérséklődött a 2010-es években, az utóbbi esztendőkben némileg újra megélénkült a községben.

Amennyiben összehasonlítjuk a község és Pest megye népességszámának alakulását, akkor láthatjuk, hogy a településhez hasonlóan a szuburbanizációs folyamat miatt 2002 és 2011 között Pest megyének is folyamatosan növekedett a népességszáma. Azonban míg Remeteszőlős esetében, kisebb mértékben ugyan, de tovább folytatódott a gyarapodás, addig Pest megye egészét nézve népességcsökkenésről lehet beszámolni. Ez a tény azt mutatja, hogy a főváros agglomerációjának azon része, amelyhez Remeteszőlős is tartozik, továbbra is vonzó célpontja a fővárosból kiköltözőknek.

Korösszetétel

Ha megnézzük Remeteszőlős 2011-re vonatkozó korfáját, akkor azt láthatjuk, hogy a nőknél két kiugró korosztály volt, mégpedig a 35-39 évesek, illetve az 55-59 évesek. A férfiaknál a létszámot tekintve nem láthatunk ilyen mértékben kiugró korosztályokat. A legnépesebb férfi csoportok az 5-9 évesek, a 35-39 évesek, valamint 40-44 évesek voltak a községben.

XXXXX XXXXXXX MANAGER XXXXX KFT.

Ha összehasonlítjuk a 2011-es Remeteszőlősre és Magyarország egészére vonatkozó korfákat, akkor megállapíthatjuk, hogy az idősebb korosztályok arányaiban kisebb létszámban vannak jelen a községben, mint az országban. Viszont amíg Remeteszőlősön a 35-39, a 40-44 és főleg az 55-59 éves korosztály tűnik ki a többi közül, addig az ország egészére vonatkozóan elsősorban a 30-34 éves, a 35-39 éves, illetve az 55-59 éves korosztály létszámbeli kiugrása figyelhető meg. Az is szembetűnő különbség, hogy a 15 és 30 közötti korosztályok a községben jóval kisebb arányban képviseltetik magukat, mint az országban.

Remeteszőlős korfája összességében kevésbé mutatja a Magyarország, sőt majd egész Európa társadalmára jellemző társadalmi elöregedés képét.

A mérsékeltebb elöregedés tendenciája tükröződik akkor is, amikor a két fenti kördiagramon megvizsgáljuk a 2003-as és a 2013-as évre vonatkozó kormegoszlást. Ezekből az állapítható meg, hogy a községben a vizsgált tíz év alatt csökkent a 0-17 évesek, illetve a gazdaságilag aktív korcsoport (18-59 évesek) aránya is, nőtt viszont a 60 éven felüliek aránya a településen.

Forrás: TeIR

A mérsékeltebb elöregedés tényét erősíti a fenti diagram is, amely az öregedési mutató (száz 0- 14 éves lakosra jutó 60 éven felüli lakos száma) alakulását mutatja 2002 és 2013 között. A diagramon látható, hogy míg 2003-ban száz 0-14 éves lakosra 66 60 éven felüli lakos jutott, addig 2013-ban már 99 fő. Bár tíz év alatt jelentősen megemelkedett az öregedési mutató értéke

a községben, még így is jóval kedvezőbb értékekkel bírt a járási, a megyei, a régiós és az országos értékeknél is. Különösen nagy a különbség az országos átlagértékhez képest, hiszen míg 2013- ban száz 0-14 évesre majdnem ugyanannyi 60 éven felüli jutott Remeteszőlősön, addig országos átlagban 169 fő.

Népmozgalom

Amennyiben a népmozgalom alakulását vizsgáljuk a községben 2003 és 2014 között, akkor megállapíthatjuk, hogy a vizsgált időszak utolsó két évének kivételével az élve születések száma minden esztendőben meghaladta a halálozások számát. 2013-ban és 2014-ben aztán megfordult ez az állapot és ugyan csak 1-2 fővel, de meghaladta a halálozások száma az élve születésekét.

Ha az odavándorlások és elvándorlások számát vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy minden esztendőben több ember települt le a községben, mint amennyien elhagyták azt. Ezen kívül azonban az is látható, hogy a két érték 2007-től kezdve egyre inkább közelített egymáshoz, 2013-ban pedig egészen közel került egymáshoz az odavándorlások és az elvándorlások száma. 2014-re aztán újra nőtt a különbség a két érték között, ebben az esztendőben volt a legmagasabb a betelepülök száma a községben (99 fő).

A lenti két térképen látható, hogy a 2013-as év adatai alapján Remeteszőlős a budakeszi járás települései között, a járás messze a legkisebb lélekszámú településéről lévén szó, a mezőny végén helyezkedik el, mind az odavándorlások, mind pedig az elvándorlások számát tekintve.

Forrás: TeIR

Év	Népességtöbblet	Év	Népességtöbblet
2003	65	2009	26
2004	29	2010	37
2005	48	2011	30
2006	77	2012	17
2007	31	2013	1
2008	34	2014	42
Összesen	284		153
Átlag	47		26

Ha összeadjuk a vándorlási egyenleg értékét, illetve az élve születések és halálozások különbségét, akkor megkapjuk a népességtöbblet értékét, amely a fenti táblázatban látható. Ebből megállapíthatjuk, hogy 2003 és 2014 között a népességszámhoz képest igencsak jelentős volt a népességtöbblet a településen, egy évben átlagosan 36 fővel nőtt a községben élők száma. Azonban az is megállapítható, hogy míg 2003 és 2008 között átlagosan 47 fővel nőtt a népességszám, addig 2009 és 2014 között éves átlagban már csak 26 fővel.

A népességtöbblet alakulását látva megállapítható, hogy a kilencvenes évek elején elindult szuburbanizációs folyamat még a kétezres években is bőven kitartott a községben. De míg a főváros agglomerációjának legtöbb településén a kétezres évek közepén-végén le is csengett ez a kiköltözési hullám, addig Remeteszőlősön 2014-ben új lendületet vett.

Várható népességszám

A fővárosból az agglomerációba költözők száma erőteljesen csökken, ennek is köszönhetően Remeteszőlős lakónépessége az utóbbi pár évben csak minimális mértékben növekedett, inkább stagnált. Az utolsó vizsgált esztendőben (2014-ben) azonban újra jelentősebb népességbővülés volt tapasztalható a községben. Ezeket a tényeket figyelembe véve a jövőben Remeteszőlős lakónépességének stagnálása, minimális növekedése várható.

A település lakóterületei elérték a végleges kiterjedésüket, ezért az azon kialakított építési telkek (kb. 530 db) számából kiindulva, valamint egy 3,5 fős családmodellt alapul vége a település maximális lélekszáma 1800-2000 fő közé tehető. Ez a szám azonban csak egy elviekben elérhető érték, a jelenlegi átlagos népesség növekedési ütemet tekintve az elkövetkező 15 évben legfeljebb az 1400 fős lakosságszám elérése tekinthető reálisnak.

Lakásállomány és a várható változások

Amennyiben a lakásállomány alakulását szemléljük, akkor láthatjuk, hogy a vizsgált 2003 és 2014 közötti időszakban folyamatosan, megtorpanás nélkül nőtt a lakások száma a településen. Míg 2003-ban 139 lakás volt a községben, addig 2014-ben több mint a duplája, 314 lakás.

A lakásállomány folyamatos, megállás nélküli bővülése is mutatja, hogy egyrészt a szuburbanizációs hullám a községben tovább kitartott, mint az agglomeráció legtöbb településén, másrészt a 2000-es évek végén kirobbant gazdasági válság a község lakásépítési tevékenységét kevésbé vetette vissza. Így bár 2011 óta jóval kisebb mértékben bővül a lakásállomány, még mindig folyamatos a növekedés ebben a tekintetben.

Forrás: TeIR

A fenti térkép a 2013-ban épített lakások arányát mutatja az év végi lakásállományon belül a Budakeszi járás településeire vonatkozóan. Ebből jól látható, hogy Remeteszőlős a járás települései között az élmezőnyben helyezkedik el a lakásépítések számát tekintve, hiszen 2013- ban csupán Budajenőn és Biatorbágyon épült (a lakásállományhoz viszonyítva) arányaiban több lakás, mint a községben. Ez a tény megerősíti Remeteszőlős jó potenciálját a lakásépítések tekintetében.

Ha a lakásépítéseket és a lakásmegszűnéseket hosszabb távon vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy a 2003 és 2014 közötti időszakban csupán 2008-ban szűnt meg lakás a községben (2 db). A lakásépítések száma meglehetősen hullámzó képet mutat Remeteszőlősön. A legtöbb lakás 2008-ban épült fel a községben. Ekkor 39 új lakást húztak fel a településen, ami a teljes lakásállományt tekintve (2008-ban 206 lakás) igencsak kiemelkedő teljesítmény. 2011 óta ugyan minden évben tíz alatt marad az épített lakások száma, azonban így is minimális mértékben ugyan, de évről-évre bővül a község lakásállománya.

A szuburbanizációs folyamat hatására lejátszódó népesség növekedés, illetve a növekedés mértékének mérséklődése jól tükröződik a település lakásállományának alakulásában is. Ez a folyamat a település lakóterületein található beépítetlen ingatlanokon és a gyenge műszaki állapotú üdülőépületek helyén létesített – és folyamatosan épülő – lakóingatlanok számának gyarapodásával valószínűleg az elkövetkező években is tovább folytatódik majd. Így az eddigi tendenciát figyelembe véve a lakásállomány minimális bővülése várható a jövőben is.

1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

A lehatárolt különböző karakterű és eltérő időben beépült településrészek a következőek a községben: Kútgyűrű telep, Rácski-telep és a volt honvédelmi területen található Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola területe. Ezen települési részek között társadalmi rétegződések nem alakultak ki, a lakosok között nincsen konfliktus.

A környezetétől bizonyos társadalomra vonatkozó mutatók kedvezőtlen értéke miatt elkülönülő területek esetében kijelölésre kerülnek a településeken úgynevezett szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett, szegregálódó területek. Szegregátumnak nevezzük azt a területet, ahol az alacsony státuszú népesség (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak) aránya eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket és az adott területen élő népesség száma eléri az 50 főt.

A település alacsony lakosságszáma miatt nem lehet szegregátumot lehatárolni a község területén. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a településen egy szegregációval veszélyeztetett, szegregálódó terület volt, méghozzá Remeteszőlős délkeleti részén, az Amúr utca – Ponty utca, valamint az erdő által lehatárolt területen. 2011 óta az érintett területen népességcserélődés zajlott le, melynek eredményeképpen javultak a terület társadalmára vonatkozó mutatók értékei. Jelenleg Remeteszőlős területén nincsen sem szegregátum, sem pedig szegregálódó, szegregációval veszélyeztetett terület.

A Nagykovácsi-medence a jégkorszaktól kezdve lakott volt. A mai Remeteszőlős területén, a Remete-barlangból értékes bronzkori leletek, különleges ékszerek kerültek elő, de a rómaiak és az őket követő vándor népek nyomai is fellelhetőek a területen. A terület honfoglalás kori

lakottságát vassalak leletek bizonyítják. Vélhetően ekkor a fejedelmi, illetve később a királyi udvar számára dolgozó kovácsmesterek lakhelye volt ez a rész, ahogy arra a neve is utal.

A törökkorban a település elnéptelenedett és csak az 1700-as évek elejétől a betelepített svábok foglalták vissza a területet a természettől. 1700 és 1945 között svábok lakták a medencét.

1946. május 2-án, 3-án és 4-én 2.200 nagykovácsi svábot telepítettek ki és a helyükre Heves és Szolnok megyei, valamint felvidéki zselléreket, menekülteket telepítettek.

A mai Remeteszőlős belterületének helye az 1970-es évekig mezőgazdasági művelés alatt állt. A község területe a 2000. év előtt Nagykovácsi Nagyközség külterülete volt.

1972-73 között az akkor Nagykovácsi Községi Tanács ezt a részt felparcelláztatta és zártkerti üdülőterületet alakított ki. Az akkori elnevezés szerint ez a Nagykovácsi Déli Üdülőterület volt.

Az 1990-es évek elejére a területen állandó jelleggel élők száma már meghaladta a 200 főt és így egyre intenzívebb igény mutatkozott a vezetékes vízellátó rendszer kialakítására. A helyi szerveződésnek köszönhetően 1995-96 között lakossági önerőből megépült a vízhálózat, majd rá két évre a csatornahálózat is.

A Köztársasági Elnök 97/2000. (VII.20.) határozatában kimondta a Nagykovácsi Déli Üdülőterület leválását és ezzel Remeteszőlős Község megszületését. A 2002. október 22-i önkormányzati választások után közigazgatásilag is teljes mértékben önállóvá és függetlenné vált a község. Remeteszőlős Község végleges közigazgatási határait – a két község megállapodása alapján – a Pest Megyei bíróság 2008. március 4-én állapította meg.

Társadalmi élet

A község területének szerkezetét az 1970-es évek elején kimondottan zártkerti övezet céljára alakították ki, így nem számolva azzal a lehetőséggel, hogy a terület valaha is lakóövezetté válik, nem alakítottak ki sem a közösségi életnek színteret adó közterületeket, sem olyan területrészeket, amelyeken a közszolgáltatások helyet kaphattak volna. A társadalmi, közösségi életnek helyet adó területek hiányának orvoslását az önkormányzat évek óta fontos feladatának tekinti. A probléma megoldásának érdekében a 2006-2014 közötti időszakban az önkormányzatnak és a civil szférának köszönhetően már megvalósultak a községben fejlesztések, pl. játszótér került kialakításra a Ponty utcában, kiépült a Bodzaliget pihenőpark és egy közpark az Amúr utcában. A településen azonban továbbra is nagyon hiányzik egy olyan épület (vagy épületek), amely biztosítaná az önkormányzati és igazgatási funkciók elérését a lakosság közelében, amely helyet adna a kulturális életnek (könyvtár, internet-szoba, közösségi terem) vagy amely alkalmas lenne a helyben történő orvosi ellátás biztosítására. Amennyiben sikerülne létrehozni egy a fenti funkcióknak helyet adó községházát, az jelentősen növelné a közszolgáltatási ellátás színvonalát a településen és komoly segítője volna a helyi identitástudat kialakulásának, erősödésének.

Az önkormányzat a 2014 és 2019 közötti időszakra szóló gazdasági programjában jó néhány olyan beruházás megvalósítását is tervezi, amelyek erősíthetik a helyiek identitástudatát. Ezek a következőek: • települési központok fejlesztése, az identitást erősítő funkciók erősítése (községháza) • helyi sportolási lehetőség megteremtése • a közösségi élet feltételeit javító objektumok építése • a történelmi és művészeti emlékek ápolása • közösségi rendezvények szervezése, meghonosítása.

Remeteszőlős Község Önkormányzata és a Remete Csemete Alapítvány együttműködésében 2014. júniusában közösségi munkával létrehozta a Bodzaliget pihenőpark területén, az Örkény telefonfülke mellett az első agglomerációs könyvmegállót. A könyvmegálló egyfajta utcakönyvtár, amely egy köztéren elhelyezett, könyvekkel feltöltött szekrény, amely mindenki számára nyitva áll, éjjel és nappal. Az erre sétáló a könyvmegállóba elhelyezett könyveket szabadon olvasgathatja.

Szokások, hagyományok

2013 áprilisában a remeteszőlősi polgármesteri hivatal mellett felállítottak egy telefonfülkét Xxxxxx Xxxxxx emlékére. A fülke ajtaján Örkény életnagyságú portréja, egyik oldalán az életrajza, a másik oldalán pedig a Ballada a költészet hatalmáról című novellájának szövege látható. A fülkében található telefon kagylójának felemelésekor működésbe lép és Örkény tizenöt egypercesének egyikét játssza le ismert színészek tolmácsolásában.

Továbbá a volt Xxxxxx xxxxx építő tégláinak maradványaiból felépült és átadásra került egy zenélő ivókút szintén a Vénusz utca menti parkban.

Nemzetiségi kötődés

A népszámlálási adatok szerint 2011-ben Remeteszőlősön 700 fő vallotta magát magyarnak, míg 60 fő valamely nemzetiségi kisebbség tagjának.

A legnagyobb arányban 2011-ben olyan kisebbségi csoport (egyéb kisebbség) képviseltette magát a településen, amelynek összetételéről nincsenek pontos adatok. Ugyanebben az esztendőben a községben élő kisebbségek közül a németek voltak a legtöbben (32%), amelyet a görög (13%), valamint a román és az orosz (7-7%) kisebbség követett.

A kisebbségek számát tekintve a lenti diagramon látható, hogy 2011-ben 19 fő vallotta magát a német kisebbséghez tartozónak a településen, míg 8 fő a görög, 4-4 fő pedig a román, illetve az orosz kisebbséghez tartozónak.

Vallási megoszlás

A község lakosságának vallási megoszlását a a fenti diagram szemlélteti, amely a 2011-es népszámlálási adatokra támaszkodik. Ebben az esztendőben a remetszőlősi lakosság 38%-a a római katolikus egyházhoz tartozónak vallotta magát, ez volt 2011-ben a legnépesebb csoport a községben. Ezt követték azok a lakosok, akik nem kívántak válaszolni a vallásukat firtató kérdésre (28%) és azok, akik vallási közösséghez, felekeztehez nem tartozónak vallották magukat (20%).

A kérdésre nem válaszolók magas aránya megnehezíti a tényleges vallási megoszlás vizsgálatát a községben.

Civil szerveződések

A településen élénk a civil szervezetek jelenléte. A községben a következő szervezetek működnek.

Remete Csemete Alapítvány

Az Alapítvány célja, hogy a remeteszőlősi gyerekek és családjaik számára közösségi programokat szervezzenek. Nagy hangsúlyt fektetnek a közösségi célokat szolgáló játszótér-, parkfejlesztés, szabadidőpark kialakítására, valamint céljaik között szerepel a közterület szépítési feladatok ellátása is.

Amatőr Repülőgép-építők és Üzemeltetők Egyesülete Hokisok Érdekvédelmi Társasága

A Társaságot magán személyek hozták létre azzal a céllal, hogy a magyar jégkorongozók érdekeit

védje, megakadályozza az olyan tevékenységeket, melyek a hoki és hokisták érdekeit sértik, valamint elősegítse a sportág népszerűsítését.

"Krisztus Ügye" Lelki Család

A szervezet profilja az egyházi szolgálat, apostoli tevékenység.

Nemzetközi Bhakti-jóga Alapítvány

Az Alapítvány célja a Védai hindu kultúra elméleti és gyakorlati megismertetésének elősegítése, a lakosság egészségének javításához való hozzájárulás testi, szellemi életreformmal, erőszak nélküliség, tolerancia védai elveinek és a vaisana hindu kultúra megismertetése a társadalommal, a védai bölcselet és kultúra értékeit a modern nyugati kultúra integráns és határos részévé tenni.

Nemzetközi Liebenzelli Misszió Xxxxxx Xxxxx Alapítvány (Xxxxxx Xxxxx Külmissziói Alapítvány)

Az Alapítvány célja a magyar bibliahű keresztények bekapcsolása a Liebenzelli Misszió nemzetközi missziós tevékenységébe. Lelki és szociális segítségnyújtás.

Szigeti Asztaltársaság Egyesület a Margitszigetért

Az Egyesület elsődleges feladata a környezetvédelem, a Margitsziget természeti és épített környezetének védelme.

Szövetség Remeteszőlősért Egyesület

Az Egyesület a remeteszőlősi lakosság közösségi célokat kitűző szerveződését kívánja tevékenységével elősegíteni.

Tanuló szervezetek a Fenntarthatóságért Alapítvány SOL Magyarország

Az Alapítvány célja a fenntartható fejlődés értékei mentén történő társadalmi, gazdasági és környezeti egyensúly megteremtése, az azt szolgáló új típusú és minőségű szervezeti kultúra kialakítása.

Tudomány a Családért Egyesület

Az Egyesület célja a család, házasság, nemiség témakörének széleskörű tudományos kutatása, tanítása, terjesztése.

1.8. A település humán infrastruktúrája

1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.)

A község önkormányzatának saját intézménye nincsen, a közszolgáltatási, kötelező alapellátási feladatait szerződéses formában teljesíti. Ennek eredményeképpen a remeteszőlősi lakosok számára az alapfokú ellátás csak másik településen (nagyrészt Nagykovácsiban) elérhető.

Egészségügy

Körzeti orvosi és gyermek szakorvosi rendelők
Remeteszőlős, Vénusz u. 8-10. Nagykovácsi, Szxxx xxxx 0. Nagykovácsi, Szxxx xxxx 0. Nagykovácsi, Szxxxx xxxx 0. Budakeszi, Fő út 103.
Háziorvos
Xx. Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxx, Szxxx xxxx 0.
Gyermekorvos
Xx. Xxxxx Xxxxxxxx Budajenői Közös Önkormányzati Hivatal Remeteszőlősi Kirendeltsége, Remeteszőlős, Vénusz u. 8-10.
Fogorvos
Xx. Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0.
Állatorvosi Szolgálat
Xx. Xxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0.	Xx. Xxxxx Xxxxxx Budapest-Adyliget, Xxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Központi Orvosi Ügyelet
FŐNIX-MED Zrt.

Oktatás

Alapfokú oktatási intézmények

Általános iskola

Nagykovácsi Általános Iskola (felvételi körzet a remeteszőlősi gyermekek számára)

Tanulók létszáma: 493 fő Osztálytermek száma: 25

Osztályok száma: 23

Pedagógusok száma: 46

Óvodai ellátás

Szőlőszem óvoda

Csoportok száma: 3

Felvehető maximális létszám: 75 fő Pedagógusok száma: 6 fő

A Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja 2015. február 24-én kelt határozatában kijelölte a kötelező felvételt biztosító általános iskolák körzethatárait. A Remeteszőlős közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező, az iskolai korba lépő gyermekek számára a Nagykovácsi Általános Iskola lett kijelölve.

Remeteszőlős Község oktatási szempontból a Budakeszi Tankerülethez tartozik, így a pedagógiai szakszolgálatok tekintetében a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Budakeszi Tagintézményéhez tartozik.

Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola kb. 250-300 fő hallgatói létszámmal az egykori határőr laktanya területén működik. Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Oktatási Főigazgatóságának fennhatósága alatt működő középfokú rendészeti szakképzést folytató oktatási intézmény. A tanintézet iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli alapképzés keretében rendőr és határrendész tanulók képzésével, valamint körzeti megbízotti, bűnügyi és védelmi-biztonsági szaktanfolyami, illetve különböző céltanfolyami (katonai baleseti helyszínelő) továbbképzésekkel foglalkozik.

A községben a nagyarányú népességgyarapodás következtében egy ideje már jelentős igény mutatkozik bölcsőde-óvoda létesítésére, jelenleg a gyermekek óvodai és iskolai ellátása csak másik településen megoldott. Az önkormányzat számára ez azért is fontos feladat, mert a saját bölcsőde, illetve óvoda jelentősen erősítené a község népességmegtartó erejét. Azonban egy ilyen intézmény megvalósítási, illetve későbbi fenntartási költségei komoly problémát jelentenek az önkormányzat számára.

Szociális ellátás

A település szociális alapszolgáltatásait a Napos Oldal Szociális Központ végzi, melynek fenntartója a Pilisvörösvár és Környéke Szociális Intézményfenntartó Társulás (melynek Remeteszőlős is tagja). A Napos Oldal mindegyik alapszolgáltatást nyújtja a községben, de jelenleg még igen alacsony a kihasználtsága.

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása

Remeteszőlős Község Önkormányzatának célja, hogy a település lakosai számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élő emberek és hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét minden területén.

Remeteszőlős Község Önkormányzata elkészítette a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (HEP), mely rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az Önkormányzat Képviselő testülete 2013. július 9-én elfogadta a programot. Az önkormányzat képviselő-testülete 2016 elején elfogadta a HEP-ben szereplő már lejárt határidejű, de eddig még csak részben vagy egyáltalán meg nem valósított intézkedések határidejének módosítását (2018. június 28.-ra), míg a HEP egyéb részeit változatlan formában és tartalommal továbbra is fenntartja.

1.9. A település gazdasága

1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre

Remeteszőlős a budapesti agglomeráció észak-nyugati szektorához tartozó település. A község alvótelepülés, hiszen foglalkoztatottjainak több mint 80%-a másik településre jár el dolgozni.

Ipari illetve mezőgazdasági termelés nem folyik a község területén. A foglalkoztatottak és a vállalkozások több mint 80%-a a szolgáltató szektorhoz kötődik.

A helyi gazdasági környezet jellemzői

A fenti két diagram segítségével összehasonlítható a község és az ország gazdasági aktivitása 2011-ben. Az adatokat szemlélve kedvező tényként megállapítható, hogy Remeteszőlősön az országos értéknél jelentősen magasabb a foglalkoztatottak, alacsonyabb viszont a munkanélküliek és az inaktív keresők aránya. Utóbbi esetében különösen nagy az eltérés, hiszen míg a településen 21% volt az arányuk, addig országosan 30%. Kedvezőtlenebb azonban az országos aránynál az eltartottak részesedése. Míg az ország népességének 25%-a tartozott 2011-ben az eltartottak köréhez, addig Remeteszőlős lakosságának 33%-a.

	2011
	Fő	%
A településen dolgozó helyi lakos	55	71
Más településről bejáró foglalkoztatott	23	29
A településen foglalkoztatottak	78	100

A fenti diagramon az ingázok és a községben dolgozók megoszlási aránya látható 2011-ben. Ebben az esztendőben a település foglalkoztatottjainak 83%-a ingázott másik településre (főként Budapestre) munkavégzés céljából és mindössze 17% volt azon remeteszőlősi foglalkoztatottak aránya, aki helyben dolgozott. Ez a megoszlási arány alátámasztja azt a tényt, hogy Remeteszőlős egyértelműen alvótelepülés, hiszen az itt élő emberek nagy része csak az esti órákban, illetve hétvégén tartózkodik a községben, egyébként (nagyrészük) a fővárosban dolgozik. Ennek oka egyrészt a munkahelyhiány a községben, másrészt az a tény, hogy Remeteszőlős lakosságának nagy részét a szuburbanizáció keretében kiköltözők adják, akiket pedig munkahelyük továbbra is a fővároshoz köt.

A község kis mérete és alacsony lélekszáma ellenére is vonz másik településekről munkaerőt. 2011-ben 23 fő ingázott Remeteszőlősre munkavégzés céljával, ami a településen foglalkoztatottak 29%-át jelentette abban az esztendőben.

Forrás: TeIR

Amennyiben a fenti diagramon azt vizsgáljuk, hogy a községben mekkora a foglalkoztatottak aránya az egyes gazdasági szektorokban, akkor ehhez jó viszonyítási alapot nyújt az ország egészére vonatkozó megoszlási arány. A két diagramot nézve látható, hogy Remeteszőlős az országosétól jelentősen eltérő képet mutat ebben a tekintetben. 2011-ben egyetlen ember sem dolgozott a községben a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás szektorban, míg az ország egészét tekintve a foglalkoztatottak 5%-a dolgozott ebben a szektorban. Az ipar, építőipar szektort szemlélve szintén nagy eltérést tapasztalhatunk, hiszen míg az országban a foglalkoztatottak 28%-a ebben a szektorban tevékenykedett, addig a településen mindössze 13%. A legnagyobb eltérést azonban a szolgáltatási jellegű ágazatoknál láthatjuk, amelyben az ország foglalkoztatottjainak 67%-a dolgozott 2011-ben, míg a községben 87% volt ez az arány ugyanebben az esztendőben.

Ha a különböző térségi szinteket akarjuk összehasonlítani gazdasági szempontból, akkor erre jó lehetőséget nyújt az a diagram, amely az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások számát mutatja öt különböző térségi szinten 2011-ben és 2012-ben. A különböző térségi szinteket nézve látható, hogy a községben 2012-ben jelentősen több vállalkozás jutott 1000 lakosra (253 db), mint a járásban, a megyében, a régióban vagy az országban.

Járási összehasonlításban a 2012-es adatok alapján Remeteszőlősön figyelhető meg a Budakeszi járáson belül a legmagasabb vállalkozássűrűség. 2011-hez képest növekedés figyelhető meg, mely a járás tendenciáját követi.

	2014
Regisztrált vállalkozások száma	213
Regisztrált önálló vállalkozók száma	71
Regisztrált egyéni vállalkozók száma	30
Regisztrált gazdasági szervezetek száma	226
Regisztrált nonprofit szervezetek	12

A fenti diagramon az látható, hogy 2004 és 2013 között hogyan változott a községben a működő vállalkozások száma. Az adatsorból megállapítható, hogy a vizsgált időszakban kisebb KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.

megtorpanásokkal ugyan, de folyamatosan emelkedett a működő vállalkozások száma Remeteszőlősön. Míg 2004-ben 57 vállalkozás működött a településen, addig 2012-ben már ennek több mint a duplája 118. Ugyanakkor az is látható, hogy 2007-től csak kisebb mértékben emelkedett, sőt bizonyos esztendőkben (2008, 2011) kismértékben csökkent is a működő vállalkozások száma a községben, amely főleg a 2000-es évek második felében kezdődött gazdasági válság elhúzódó hatásának köszönhető.

A lenti táblázatban az látható, hogy 2013-ban az egyes nemzetgazdasági ágakban mennyi volt a regisztrált vállalkozások száma a községben. A legtöbb vállalkozás ebben az esztendőben az ingatlanügyletek területén volt regisztrálva (35 db), amelyet a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységű (34 db), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás területén regisztrált vállalkozások követtek a településen. A legkevesebb regisztrált vállalkozás a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ághoz kötődött 2013-ban Remeteszőlősön.

Regisztrált vállalkozások száma a nemzetgazdasági ágakban 2013 (db)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat	4
Bányászat, kőfejtés, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés	15
Építőipar	8
Kereskedelem, gépjárműjavítás	24
Szállítás, raktározás	4
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás	4
Információ, kommunikáció	11
Pénzügyi, biztosítási tevékenység	7
Ingatlanügyletek	35
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység	34
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység	19
Oktatás	11
Humán-egészségügyi, szociális ellátás	13
Művészet, szórakoztatás, szabadidő	7
Egyéb szolgáltatás	7

Adatok forrása: TeIR

A régió gazdasági helyzete és hatásai a település gazdasági helyzetére

A Közép-magyarországi régió gazdasági mutatóival is messze kimagaslik az ország többi régiója közül, kiemelkedő teljesítményével erőteljesen felhúzza az országos átlagértékeket. Mi sem bizonyítja jobban a régió gazdasági erejét, mint hogy 2014-ben a bruttó hazai termék (GDP) majdnem felét (47,72%-ot) ez a régió termelte meg, míg az 1 főre jutó GDP tekintetében az országos 3 262 000 Ft-os átlagértékhez képest a Közép-magyarországi régió 5 172 000 Ft-os értéket tudott produkálni ugyanebben az esztendőben. A központi régió kiemelkedő gazdasági teljesítményét jól szemlélteti a lenti két diagram, amelyek az 1 főre jutó GDP és a vállalkozói aktivitás alakulását mutatják a 7 régió és az országos érték tekintetében 2000 és 2014 között.

A Közép-magyarországi régió hegemóniájával kapcsolatban azt azonban mindenképpen fontos rögzíteni, hogy a régión belül igencsak erőteljes a fejlettségbeli különbség a főváros és Pest megye között. Mivel köztudottan a fővárosban koncentrálódik az ország gazdasági tevékenységének nagy része, ezért kijelenthető, hogy a főváros nem csak az összes régió átlagértékeit húzza fel, hanem magának a régiós társának, Pest megyének az értékeit is. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy 2014-ben a Közép-magyarországi régióban megtermelt GDP mindössze 22%-át adta Pest-megye.

Amennyiben a különböző térségi szinteket hasonlítjuk össze a lenti diagram segítségével 2005- ben és 2009-ben, akkor láthatjuk, hogy mindkettő vizsgált esztendőben jelentősen több belföldi jövedelem jutott egy főre Remeteszőlősön, mint akár a járásban, a megyében, a régióban és főleg mint az országban.

Forrás: TeIR

1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői

Remeteszőlősön, az ország egészére jellemző módon, messze a legtöbb vállalkozás a szolgáltató (tercier) szektorban működik. A megoszlási arány tekintetében azonban az országostól eltérő kép bontakozik ki előttünk a működő vállalkozások tekintetében. A községben az országosnál lényegesen kisebb a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás szektorban működő vállalkozások aránya (1% a 4%-al szemben) és ugyanez a helyzet az ipar, építőipar szektorral is (14% a 17%). Az országosnál jelentősen magasabb azonban a szolgáltatási jellegű ágazatokban működő vállalkozások aránya, hiszen 2013-ban a községben a vállalkozások 85%-a ebben a szektorban működött, míg az országos arány 80% volt ugyanebben az esztendőben.

Működő vállalkozások száma 2013-ban
Nemzetgazdasági ág	Szám (db)	Arány (%)
A-Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat	1	1
B-Bányászat, kőfejtés	0	0
C-Feldolgozóipar	11	10
D-Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás	0	0
E-Vízellátás	0	0
F-Építőipar	4	4
G-Kereskedelem, gépjárműjavítás	14	13
H-Szállítás, raktározás	1	1
I-Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás	3	3
J-Információ, kommunikáció	7	7
K-Pénzügyi, biztosítási tevékenység	4	4
L-Ingatlanügyletek	7	7
M-Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység	18	17
N-Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység	12	11
O-Közigazgatás, védelem	0	0
P-Oktatás	7	7
Q-Humán-egészségügyi, szociális ellátás	10	9
R-Művészet, szórakoztatás, szabadidő	3	3
S-Egyéb szolgáltatás	4	4
T+U Egyéb tevékenység	0	0
Működő vállalkozások száma összesen	106	–

Mint ahogy az a fenti táblázatban is látható, a községben a legtöbb vállalkozás a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban működött 2013-ban (18 db), de ugyancsak jelentős számú vállalkozás kötődött ugyanebben az esztendőben a kereskedelem, gépjárműjavítás (14 db), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (12 db), a feldolgozóipar (11 db), valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágakhoz.

Ugyanakkor Remeteszőlősön egyetlen vállalkozás sem működött a villamosenergia-. gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, a vízellátás, valamint a közigazgatás, védelem nemzetgazdasági ágakban. De kevés működő vállalkozás kötődik a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat vagy a szállítás, raktározás ágakhoz is a községben.

1.9.3. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége)

Elérhetőség

Remeteszőlős Pest megye észak-nyugati részén, a fővárosi agglomeráció első gyűrűjében helyezkedik el. Területét minden oldalról Nagykovácsi veszi körbe, azonban Budapest közigazgatási határához rendkívül közel helyezkedik el a település.

Volán busszal Remeteszőlős Budapestről, Hűvösvölgyből a 63-as jelzésű autóbusszal (Nagykovácsin keresztül) nagyjából 20 perc alatt érhető el.

Elérhetőségi távolságok (km) (GeoX Kft.)

2008

2014

Út szerinti optimalizálás esetén legrövidebb út hossza kilométerben Budapestig

Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben Budapestig

Út szerinti optimalizálás esetén legrövidebb út hossza kilométerben a járásközpontig

Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben a járásközpontig

Út szerinti optimalizálás esetén legrövidebb út hossza kilométerben autópálya csomópontig

Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben autópálya csomópontig

Út szerinti optimalizálás esetén legrövidebb út hossza kilométerben vasútig

Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben a vasútig

Forrás: TeIR

Elérhetőségi távolságok (perc) (GeoX Kft.)

2008

2014

Út szerinti optimalizálás esetén legrövidebb út hossza percben Budapestig

Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben Budapestig

Út szerinti optimalizálás esetén legrövidebb út hossza percben a járásközpontig

Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a járásközpontig

Út szerinti optimalizálás esetén legrövidebb út hossza percben autópálya csomópontig

Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben autópálya csomópontig

Út szerinti optimalizálás esetén legrövidebb út hossza percben vasútig

Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben a vasútig

Adatok forrása: TeIR

A fenti táblázatokban az elérhetőségi távolságok láthatóak Remeteszőlős szemszögéből km-ben, illetve percben kifejezve. A 2008-as és 2014-es adatokat vizsgálva látható, hogy majdnem minden érték nőtt a vizsgált időszakban. Míg 2008-ban 11 km volt a legrövidebb út hossza Budapest központjáig („0” kilométerkő), addig 2014-ben már 17 km. De jelentősen nőtt a percben mért elérhetőségi távolság is, hiszen 2008-ban a leggyorsabb úton 21 percig tartott a főváros központjának elérése a községből, 2014-ben azonban már 29 percig.

A munkaerő képzettsége

A fenti diagramok a 7 éves és annál idősebb népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását mutatják Xxxxxxxxxxxxxx és az ország egészére vonatkozóan. Ha összehasonlítjuk a két diagramot, akkor meglehetősen kedvező kép bontakozik ki előttünk a község munkaerő képzettségének tekintetében. Bár a településen az országosnál némileg nagyobb arányban képviseltetik magukat az általános iskola első évfolyamát és az első hét évfolyamát el nem

végzők, azonban a községben alacsonyabb mind a maximum az általános iskolát elvégzők, mind pedig a középfokú iskolai végzettséggel, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, mint az országban. Az érettségizettek aránya nagyon hasonló értéket mutat. A legnagyobb eltérés az egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők arányát tekintve mutatkozik a település és az ország között. 2011-ben az ország 7 éves vagy annál idősebb népességének 16%-a rendelkezett egyetemi, főiskolai vagy egyéb oklevéllel, míg Remeteszőlősön a népesség ugyanezen részének közel fele, 43%.

Összességében tehát elmondható, hogy rendkívül magas a munkaerő képzettségi színvonala a községben, hiszen egyrészt rendkívül magas az egyetemi, főiskolai vagy egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, másrészt a 7 éves vagy annál idősebb népesség majdnem háromnegyede (70%) minimum érettségivel rendelkezik a településen.

Kutatás és fejlesztés (K+F)

Az már korábban megállapításra került, hogy a Közép-magyarországi régió az ország abszolút és kiemelkedő gazdasági központja. Ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy a régió ezt a szerepet sokkal inkább Budapestnek mintsem Pest megyének köszönheti.

A gazdasági versenyképesség szempontjából igen fontos kutatás-fejlesztés (K+F) helyzete a Közép-magyarországi régióban rendkívül kedvező. Ez már akkor megállapítható, ha a 2014-re vonatkozó adatokat szemléljük a lenti táblázatban, amely a K+F-hez kapcsolódó foglalkoztatottak számát, valamint a beruházások és a költségek nagyságát mutatja be országos, régiós, illetve megyei szinten. Az adatsorokból jól látható, hogy a vizsgált adatok tekintetében az országon belül a Közép-magyarországi régió, a régión belül pedig a főváros mutat igen jelentős dominanciát.

	Kutatási, kísérleti, fejlesztési tevékenységet végző összes foglalkoztatott (fő)	Összes kutatási, kísérleti fejlesztési (K+F) beruházás (1000 Ft)	Kutatási, kísérleti fejlesztés költsége (1000 Ft)
Magyarország	57 185	63 454 413	371 571 732
Közép- Magyarország	34 148	33 904 212	246 579 960
Pest megye	3 233	2 464 626	17 115 452

Remeteszőlősön 2013-ban 2 vállalkozás működött a tudományos kutatás, fejlesztés területén, ami csökkenést jelent a korábbi két esztendőhöz képest, amikor 3 ilyen vállalkozás működött a községben.

Remeteszőlősön található kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek: AEROHEALTH Kft.

Turizmus

A község nagy erőssége, hogy vonzó természeti környezetet tudhat a magáénak, hiszen a település a Budai hegyek között terül el majd minden oldalról erdőkkel körülvéve. A község olyan területekkel van körbevéve, amelyek természetvédelmi oltalom alatt állnak (pl. Budai Tájvédelmi Körzet).

A község területén olyan természeti értékek találhatóak, mint a Remete-szurdok, a Remete-hegyi ős-tölgyes és az Ördögárok- patak.

A vonzó természeti környezet mindenképpen jó lehetőségeket rejt Remeteszőlősön a természetjáró-, lovas-, kerékpáros-, szabadidő- és tematikus turizmus megteremtéséhez, fejlesztéséhez.

1.9.4. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

A szuburbanizáció következtében lezajló folyamatos népességgyarapodás törvényszerűen magával hozta a ’90-es évektől Remeteszőlősön a nagyarányú lakásépítéseket, a lakásállomány jelentős bővülését.

Figyelembe véve a területre jellemző magas ingatlan árakat, törvényszerű, hogy a kiköltöző lakosság nagyobb arányban jómódú. A felső osztály létszáma folyamatosan növekszik Remeteszőlősön. Státuszuk szerint azonban nem a tradicionálisan gazdag családok képviselik ezt az osztályt. A községben meghatározó társadalmi osztályt a középosztály képviseli, amelyen belül nagyobb arányban vannak jelen a felső középosztály (menedzser, szakértelmiség) tagjai. Az új beköltözők többsége ebből a társadalmi osztályból kerül ki. Az alsó középosztály képviselői (hivatali alkalmazott, tanár, stb.) jellemzően az 1980-90-es években költöztek a településre, amikor még az ingatlanárak alacsonyabbak voltak. A mai körülmények között ezen társadalmi osztály tagjainak száma nem növekszik, így arányuk csökken. A munkásosztályt néhány család képviseli, akik az 1970-es években költöztek a területre. Számuk és arányuk folyamatosan csökken. Külön társadalmi osztályként jelölhető meg az a réteg, akik az 1970-es években jutottak ingatlanhoz a mai Remeteszőlős területén, de mindig csak hétvégi telkesként használták a területet. Ezen tulajdonosok jellemzően ma már nyugdíjasok, akik sok esetben a felső középosztály képviselőjének adják el ingatlanjukat.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Remeteszőlős lakásállományából, amely 303 lakást számlált, mindössze 1 volt önkormányzati tulajdonban, ugyancsak 1 lakást más intézmény vagy szervezet birtokolt, míg az összes többi lakás magánszemély tulajdonában volt a községben.

Ugyanebben az esztendőben 258 lakást tulajdonosi jogcímen használtak és mindössze 7 lakás volt a községben, amelyet béreltek.

A lakott és a nem lakott lakások megoszlását tekintve az mondható el, hogy 2011-ben a lakások 91%-a volt lakott és mindössze 9% volt az üres lakások aránya a településen.

2014-ben a település 314 lakást számlált, amely csúcsértéknek számít az önálló község 2002 óta íródó történelmében. A fenti diagramon látható, hogy a 2003 és 2014 közötti időszakban folyamatosan, megtorpanások nélkül növekedett a község lakásállománya, bár 2011 óta jóval szerényebb mértékben zajlik a településen a lakások számának gyarapodása.

Ahogy azt a lenti diagram is szemlélteti, a lakásépítések alakulása meglehetősen hullámzó képet mutatott 2003 és 2014 között Remeteszőlősön. A községben a legtöbb lakás 2008-ban épült (39 db), de 2006-ban és 2010-ben szintén sok épületet húztak fel a településen (22 és 24 db). 2011- ben már csak mindössze 11 lakás épült a községben és azóta éves szinten 3-4 lakással bővül a település lakásállománya.

Amennyiben a lakásépítéseket azok célja alapján vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy a 2003 és 2014 közötti időszakban messze a legtöbb lakás saját használatra épült a községben. Értékesítés céljából 2010 és 2012 között épültek lakások a településen (összesen 7 lakás), míg szolgálati használatra mindössze egy épületet húztak fel, méghozzá 2014-ben.

A fenti diagramon az látható, hogy 2003 és 2014 között az összes épített lakás között milyen arányban voltak az egyszobás, kétszobás, háromszobás, illetve a négy vagy több szobás lakások. Az arányok alakulása meglehetősen hullámzó képet mutat, így nem lehet megfigyelni egyértelmű a nagyobb vagy a kisebb szobaszámmal rendelkező lakások irányába mutató lakásépítési trendet a községben. Az azonban mindenképpen megállapítható, hogy 2013-at kivéve minden esztendőben négy vagy több szobás lakásokból épült a legtöbb Remeteszőlősön.

2003 és 2005 között csak négy vagy több szobás lakások épültek a településen, majd 2006 és 2011 között egyszobás, kétszobás és háromszobás lakások is épültek a községben, bár ezek együttvéve is mindig az épített lakások kevesebb, mint 50%-át tették ki. A négy vagy több szobás lakások gyedül 2013-ban nem voltak túlsúlyban az új épületek között, ebben az esztendőben a háromszobás lakásokból épült a legtöbb. A 2014-esz esztendőben aztán az épített lakások 25% kétszobás, míg 75%-a négy vagy több szobás volt.

A fenti három diagram a község teljes lakásállományát hivatott bemutatni a lakások szobaszáma, komfortosságuk, valamint építési idejük alapján. A megoszlási arányokat szemlélve egy meglehetősen pozitív kép bontakozik ki előttünk a lakásállomány színvonalát tekintve.

2014-ben a község lakásállományának közel háromnegyede négy vagy annál több szobával rendelkezett (65 %), míg 21%-a háromszobás lakás volt. Az egy és kétszobás lakások együttesen is a lakásállomány mindössze 13%-át alkották.

A lakások komfortosságának arányai még kedvezőbb képet mutatnak. 2011-ben a település lakásállományának 91%- összkomfortos volt, 8%-a komfortos és mindössze a maradék 1% volt félkomfortos, illetve szükség és egyéb lakás.

A lakásállomány korát tekintve megállapítható, hogy 2011-ben a községben a lakások majdnem fele 2001 után épült (44%), de magas arányban képviseltették magukat az 1991 és 2000 között épült lakások is. Összességében látható, hogy a lakásállomány meglehetősen fiatal, hiszen a lakások több mint háromnegyede 1991 után épült.

A lakásállomány fent vázolt tulajdonságai híven tükrözik a ’90-es években megindult kiköltözési hullám következtében bekövetkező nagyarányú népességgyarapodást és ezzel párhuzamosan a lakásállomány hihetetlen mértékű bővülését. Hiszen az új (1991 után épült) lakások, többségében családi házakról lévén szó, jellemzően nagyobb szobaszámmal és nagyobb komfortfokozattal rendelkeznek.

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Remeteszőlős Község Önkormányzata megalakulása óta törekszik a stabil gazdálkodásra és ezen törekvését meg is valósítja. Az önkormányzat költségvetési főösszege folyamatosan növekszik, ami egyrészt a helyi bevételek növekedésére, másrészt az elnyert pályázatok révén befolyó plusz támogatásokra vezethető vissza.

Fontos megemlíteni, hogy 2013-ban az önkormányzatok állami támogatásában jelentős változás állt be. Ettől az évtől lépett életbe a feladatfinanszírozási rendszer, amely azt jelenti, hogy Remeteszőlős Község Önkormányzata is csak az ellátott kötelező feladatok után kap normatív támogatást. Ez jelentős bevételkiesést okozott a község önkormányzatának és a működés átstrukturálására kényszerítette a község vezetőségét. Az önkormányzat sikeresen hajtotta végre az adóemelés nélküli adórendszer átalakítást úgy, hogy az adókedvezményeket igazságosabbá tette és megoldotta az adóterhek egyenletesebb elosztását, így végeredményben sikerült az adóbevételeit növelni.

Az önkormányzat gazdálkodásának, pénzügyi mozgásterének szempontjából igencsak fontos tény, hogy a község lakossága által befizetett személyi jövedelemadó összege folyamatosan növekszik. Annak ellenére. hogy az állami költségvetés folyamatosan csökkenti a települési önkormányzatokat megillető SZJA hányadot, az összeg jelentős bevételi forrást jelent az önkormányzat számára.

A költségvetés nagyságrendjéhez képest szintén fontos bevételi forrást képez az alacsony iparűzési adó (1,4%), a községben bejelentett vállalkozások nagy száma, illetve a jelentős számú (és fiatal átlagéletkorú) gépkocsi. Ezenkívül pozitívum a költségvetés szempontjából, hogy a folyamatos lakásépítések nyomán az ingatlanokhoz kötődő adóbevételek mértéke is folyamatosan növekszik.

Összességében kijelenthető, hogy Remeteszőlős saját ipar és mezőgazdaság nélkül is egy gazdaságilag életképes település. Önkormányzata nem tartozik a veszteséget termelő, illetve felhalmozó önkormányzatok közé.

A fenti diagramon látható, hogy az önkormányzat költségvetési főösszege 2003 és 2011 között (a 2007-es esztendőt kivéve) folyamatosan növekedett. A legnagyobb bevételi összeget, több mint 210 millió Ft-ot 2011-ben könyvelhette el a község vezetése, ami majdnem a duplája volt a 2010-es év főösszegének. 2011-ben aztán erőteljesen csökkent a bevétel nagysága, míg 2014-re kis mértékben ugyan, de újra növekedett.

Költségvetés 2014
Bevételek		Kiadások
Önkormányzat működési támogatás	9 797	Személyi kiadások	11 924
Közhatalmi bevételek	46 288	Bérjárulékok	2 462
Működési célú támogatás	1 945	Dologi kiadások	23 127
Kamat bevételek	140	Ellátottak pénzbeli juttatásai	53
Egyéb saját bevételek	4 488	Felhalmozás - fejlesztések	1 280
Pályázati támogatás	5 030	Pénzeszköz átadás államháztartáson kívül	3 640
Nyitó bevételek	10 334	Pénzeszköz átadás államháztartáson belül	4 869
BEVÉTELEK ÖSSZESEN	78 422	KIADÁSOK ÖSSZESEN	47 355

Adatok forrása: Remeteszőlős Gazdasági Programja 2014-2019

A fenti táblázat az önkormányzat 2014-es évre vonatkozó költségvetésének bevételeit és kiadásait mutatja. Ebben az esztendőben majdnem 80 milliós bevételt könyvelhetett el az önkormányzat, ami jelentősen meghaladta a 47 milliós összkiadást.

Ebben az évben messze a legnagyobb bevételi tételt a közhatalmi bevételek jelentették, amelyet a nyitó bevételek és az önkormányzat működési támogatása követett. Ugyanebben az esztendőben a dologi kiadások vitték el a legtöbb pénzt az önkormányzattól, amit pedig a személyi kiadások és az államháztartáson belüli pénzeszköz átadás követett.

A 2015-évi költségvetésről a következő képviselő testületi előterjesztésből informálódhatunk. " Hivatalunk a Budajenői Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége, így annak szervezeti egységét képezi. Ennek megfelelően a Kirendeltség normatívával fedezett működtetési költségei a Budajenői Közös Önkormányzati Hivatal (KÖH) költségvetésében jelennek meg. A KÖH számára

biztosított állami normatív támogatások összege 58.166 E Ft, a költségvetési főösszege pedig

78.483 Ft.

A 2015. évi normatív állami támogatások összege 12.881.124Ft.

A fentiek alapján az alábbi bevételi struktúrát terveztük meg a 2015. évi költségvetési rendeletben:

🟃 Költségvetési bevétel: 12.881 E Ft

🟃 Átvett pénzeszközök: 1.793 E Ft

🟃 Adóbevételek: 38.900 E Ft

🟃 Kamatbevételek 110 E Ft

🟃 Egyéb sajátos bevételek: 9.919 E Ft

🟃 Előző évi pénzmaradvány: 32 842 E Ft

🟃 Bevételek összesen: 96 445 E Ft

A kiadások tervezett rendje az alábbiak szerint alakul:

🟃 Személyi kiadások járulékokkal (dolgozói és állományba nem tartozó személyi juttat.):16.415 E Ft

🟃 Dologi kiadások: 39.472 E Ft

🟃 Ellátottak pénzbeli juttatásai: 1.146 E Ft

🟃 Egyéb működési célú kiadások: 26.241 E Ft

🟃 Beruházások: 3.562 E Ft

🟃 Tartalék: 9.609 E Ft

🟃 Kiadások összesen: 96 445 E Ft

Összefoglalva a 2015. évi költségvetés főbb elemei a következők:

• Bevételi főösszeg: 96.445 E Ft

• Kiadási főösszeg: 96.445 E Ft

• Általános tartalék: 9.609 E Ft"

A 2015.-évi költségvetési előirányzat a 2014-es költségvetésnél jelentősen nagyobb bevételi és (előirányzatról lévén szó ugyanakkora) kiadási összeget határoz meg. A legnagyobb bevételt ebben az esztendőben a helyi adókból remélte az önkormányzat, amelyet az előző évi pénzmaradvány és a költségvetési bevétel követett. A legnagyobb kiadási tételt ugyanebben az esztendőben a dologi kiadásokban látta az önkormányzat, amelyet az egyéb működési célú kiadások és a személyi kiadások követtek.

Remeteszőlős a 2014 és 2019 közötti időszakra vonatkozó Gazdasági Programja a következő megállapításokat teszi a vagyongazdálkodásra vonatkozóan.

„Az Önkormányzat működésére vonatkozó stratégia elsődleges célja a bevételi oldal növelése és a kiadási oldal csökkentése, tehát a forráshiány megakadályozása. Jelenleg e két oldal egyensúlyban van, azonban ez a helyzet a jelentős fejlesztések megvalósításához nem elegendő.

Az ésszerű, takarékos gazdálkodás, a fejlesztési tervek legalább pályázati saját részének biztosíthatósága érdekében alapelv, hogy a működést szolgáló költségvetési kiadások a legszükségesebb mértékűek, valós igényeket szolgálók legyenek. A költségvetési gazdálkodásban figyelembe kell venni, hogy a község jelenének és jövőjének zálogát jelentő fejlesztések, a tervezett további beruházások, valamint a pályázatok önrésze biztosított legyen.”

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

Ugyancsak a község Gazdasági Programjában fogalmazzák meg azt a gondolatsort, amely az önkormányzat településfejlesztési tevékenységére vonatkozik.

„Összességében megállapítható, hogy Remeteszőlős stabil anyagi helyzetű község, de szűkös forrásai csak egyéb források (pályázati támogatás, lakossági részfinanszírozás) bevonásával teszik lehetővé a nagyobb beruházások, jelentősebb fejlesztések elvégzését.

A településfejlesztéshez kapcsolódó alternatív források elérése akkor lehetséges, ha annak előkészítését elvégzi, illetve annak anyagi terheit az Önkormányzat felvállalja.

Településünk jellegéből, társadalmi és szociológiai adottságaiból eredően igény mutatkozik a települési infrastruktúra fejlesztésére és olyan szolgáltatások bevezetésére, amelyek a lakosok, ingatlantulajdonosok komfortérzetét, illetve ellátottságát javítják.

Remeteszőlőst fejlesztési kényszer terheli, így szükséges a projekt előkészítéshez kapcsolódó feladatok, illetve szükség esetén a saját források mobilizálásának felvállalása.”

A települési infrastruktúra, intézmények és szolgáltatások hiányosságai miatt tehát az önkormányzatot nagy fejlesztési kényszer terheli. Azonban a szükséges fejlesztések olyan hatalmas forrásigénnyel bírnak, hogy azt az önkormányzat (még stabil, sőt kismértékben nyereséges gazdálkodás mellett sem) saját erőből semmiféleképpen nem tudja kigazdálkodni.

A község vezetősége belátta, hogy hosszútávon gondolkodva és a fenntarthatósági elveket szem előtt tartva, egy-egy fejlesztés érdekében semmiképp nem áldozhatja fel a költségvetési stabilitását. Ezért az önkormányzatnak a fejlesztések megvalósítása érdekében alternatív finanszírozási rendszereket kell alkalmaznia úgy, hogy az egyes fejlesztéseket több lábon állva valósítja meg. A város vezetősége a következő három forrást nevezi meg a fejlesztések finanszírozására: • önkormányzat • az önkormányzat által behozott pályázati forrás • az érdekelt helyi ingatlantulajdonosok.

A tervezésnél, fejlesztési irányok meghatározásánál az önkormányzatnak több dolgot is figyelembe kell vennie egyszerre. A rendelkezésre álló forrásai mellett fontos figyelembe vennie a VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) alapelveit, illetve a regionális operatív és kistérségi stratégiai programok alapján várható pályázati lehetőségeket. Ezenkívül az önkormányzat figyelmét az a tény sem kerülheti el, hogy a község a budapesti agglomeráció része, így közigazgatási területét a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény szabályozza. A jogszabály alapján az önkormányzatnak a fejlesztéseket a következő szempontok figyelembevételével kell megterveznie. „• Remeteszőlős vidéki települési

XXXXX XXXXXXX MANAGER XXXXX KFT.

térség, így arculatát ez kell, hogy meghatározza. • Településünk erdőgazdálkodással érintett térség, ahol annak megőrzése fontos cél. • Településünk természetvédelmi értékkel bír, így a fejlesztések során annak megőrzése prioritás.”

A település különleges természeti adottságainak megőrzése az önkormányzat számára mindenképpen alapvető prioritás, ezért a község vezetősége semmiféleképpen nem tervezi ipari park létesítését a településen, még akkor sem, ha jövőben lesznek majd erre rendelkezésre álló területek. Ennek fényében az önkormányzat a fejlődés kulcsát egyedül a nulla-emissziós, high- tech iparágak, valamint a tudásalapú gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások községbe telepítésében látja. Xxxxx azonban tisztában van, hogy ehhez mindenképpen biztosítani kell a megfelelő vonzerőt jelentő infrastruktúrát és adókörnyezetet.

Az általánosabb célkitűzések mellett az önkormányzat jó néhány konkrét elképzeléssel rendelkezik a község fejlesztési lehetőségeit, feladatait illetően. A község belterülete a Nagykovácsi út mellett húzódik, amelynek a meglehetősen magas gépkocsi forgalom miatt nagyon magas a zajkibocsátása. A jelentős zajterhelés nagyjából 60 ingatlant érint a községben, ezért az érintett szakaszon a zajvédelem mindenképpen megoldásra vár.

Ugyancsak megoldásra várnak a község területén keresztül folyó Ördögárok patakkal kapcsolatos problémák. A teljes medence vízgyűjtő feladatát ellátó patak állapota nem megfelelő, medre több helyen erősen feliszapolódott, illetve bizonyos szakaszain fásszárú növények akadályozzák a víz lefolyását. A patak medrének tisztítását, felújítását és folyamatos karbantartását nem csak hidrológiai, hanem természetvédelmi és gazdasági (turisztikai látványosság) érvek is indokolják.

Az önkormányzat számára szintén fontos feladat a település abbéli problémájának megoldása, hogy a területén (zártkerti övezetként történő kialakítása miatt) nem alakítottak ki sem a közösségi életnek színteret adó közterületeket, sem olyan területrészeket, amelyeken a közszolgáltatások helyet kaphattak volna. A probléma megoldásának érdekében a 2006-2014 közötti időszakban az önkormányzatnak és a civil szférának köszönhetően már megvalósultak a községben fejlesztések (pl. játszótér a Ponty utcában, sétaút az Ördögárok patak mellett, közpark az Amúr utcában), amelyek elindítottak egy kedvező fejlődési folyamatot a településen, azonban a fejlesztéseket mindenképpen tovább kell folytatni ezen a területen, különösen a közszolgáltatási funkcióval bíró intézmények, épületek tekintetében. A településen nagyon hiányzik egy olyan épület (vagy épületek), amely biztosítaná az önkormányzati és igazgatási funkciók elérését a lakosság közelében, amely helyet adna a kulturális életnek (könyvtár, internet-szoba, közösségi terem) vagy amely alkalmas lenne a helyben történő orvosi ellátás biztosítására. Amennyiben sikerülne létrehozni egy a fenti funkcióknak helyet adó községházát, az jelentősen növelné a közszolgáltatási ellátás színvonalát a településen és komoly segítője volna a helyi identitástudat kialakulásának, erősödésének.

Annak ellenére, hogy a remeteszőlősi gyermekek óvodai és iskolai ellátása (másik településen) megoldott, a községben nagy igény mutatkozik a legkisebb gyermekek számára bölcsőde és óvoda kialakítására. Az önkormányzat számára ez azért is fontos feladat, mert a saját bölcsőde, illetve óvoda jelentősen erősítené a község népességmegtartó erejét.

Az önkormányzat számára komoly problémát jelent, hogy a településen nagyon kevés a megfelelő minőségű szilárd burkolattal ellátott út, illetve a községben nem megoldott a csapadékvíz elvezetése sem. A 2006 és 2014 közötti időszakban a közterületek fejlesztése mellett a közlekedési infrastruktúra területén is megindult a fejlődés, hiszen megkezdődött többek között a járdák és zebrák kiépítése, valamint több mint 3,5 km út épült meg a KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.

településen, azonban a közterületekhez hasonlóan itt is mindenképpen folytatni kell a fejlesztéseket. Megvalósítandó cél Adyliget irányába a kerékpározható útvonal kialakítása is.

A fent említett fejlesztendő területek közül két fejlesztési terv tekintetében képzelhető el uniós támogatási forrás elnyerése, méghozzá bölcsőde, óvoda építésére, valamint a közösségi közlekedés elérhetőségét biztosító járdák megépítésére a Nagykovácsi út mentén. Ezen uniós források elérése azonban nagyban függ attól, hogy az önkormányzat képes-e alkalmazkodni a településfejlesztés során a pályázati feltételrendszerhez, rendelkezésre áll e megfelelő anyagi forrás az előkészítő munkálatokhoz (pl. tanulmányok, pályázati dokumentáció összeállítása), biztosítani tudja-e a projektekben a pályázati pénz mellett a szükséges önrészt, illetve tud-e megfelelő lobbi tevékenységet folytatni annak érdekében, hogy elnyerje a megpályázott támogatásokat.

A lenti táblázatok a 2004 és 2011 között elnyert támogatások részleteit mutatják be, amelyek valamilyen formában a község fejlődését szolgálták ebben az időszakban.

Hazai támogatások 2004-2011
Cél kategória	Projektek száma	Támogatás (ezer Ft)	Költség (ezer Ft)
Nem besorolható	1	1 500	2 500

Adatok forrása: TeIR

Uniós támogatások – Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) – 2007-2011
Operatív program	Projektek száma	Támogatás (ezer Ft)	Költség (ezer Ft)
Regionális operatív program	2	127 675	173 847
Társadalmi Megújulás Operatív Program	1	9 938	9 938
Összesen	3	137 613	183 785

Adatok forrása: TeIR

UMFT projektek 2007 és 2011 között

Pályázó neve

Projekt célja (év)

Támogatás (ezer Ft)

Költség

Remeteszőlős Község Önkormányzata

Remeteszőlős legfőbb közlekedési útvonalának (Patak sétány) szilárd útburkolatának

kialakítása (2010)

100 753

143 933

Remeteszőlős Község Önkormányzata

Közterületek közösségi célú fejlesztése

Remeteszőlősön (2010)

26 922

29 913

Remeteszőlős Község Önkormányzata

Remeteszőlős egészségre nevelő és

szemléletformáló

életmódprogramja (2010)

9 938

Összesen

137 613

183 785

Adatok forrása: TeIR

1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység

Az önkormányzatok részére a 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. § (5) bekezdése előírja a gazdasági program meghatározását. Remeteszőlős önkormányzata ezen kötelességének eleget téve 2015-ben megalkotta a 2014 és 2019 közötti időszakra vonatkozó gazdasági programját.

A program a helyzetértékelés (pl. népességre, vállalkozásokra vonatkozó adatok, költségvetés) után meghatározza a község helyét az országos, regionális és megyei programokban, hiszen az önkormányzat úgy próbálja meg fejlesztési célkitűzéseit megfogalmazni, hogy azok illeszkedjenek a magasabb szintű programokba, koncepciókba, tervekbe.

A fejlesztési prioritások kapcsán a dokumentum a következő megállapításokat teszi.

„Remeteszőlős Község újonnan alakult település, amelyet dinamikus fejlődés illetve kedvező demográfiai és gazdasági mutatók jellemeznek. Természetes igény, hogy ezek az értékek megmaradjanak, sőt megerősödjenek. Megőrizendőek azon természeti, társadalmi, infrastrukturális és gazdasági attributumok, melyek ezen értékek megtartását segítik. Remeteszőlős Község fiatal korából adódóan jelenleg az új település kialakulásának/kialakításának időszakát éli, így társadalmi, infrastrukturális és gazdasági téren több olyan cél nevesíthető, amelynek megvalósulása nagy jelentőséggel bír.”

A község önkormányzata a lehetséges fejlesztési programok között különösen értékesnek tekinti azokat, amelyek a civil, a magán- és a közszféra érdekegyesítése által jönnek létre, illetve azokat, amelyek a község fenntartható fejlődését segítik elő. Az önkormányzat ezen kívül fontos alapelvnek tekinti, hogy a település gazdaságában megjelenjen bizonyos mértékű merkantilizmus, a helyi vállalkozók előnybe helyezése. Ez azért fontos, mert egyrészt jelenlétük javítja a szolgáltatás minőségét, másrészt az általuk befizetett adó növeli az önkormányzat bevételeit.

Az a településfejlesztéssel kapcsolatban már korábban megállapításra került, hogy az önkormányzat a település gazdaságának fejlesztését semmiféleképpen nem ipari park létesítése által képzeli el, még akkor sem, ha a jövőben lesznek majd egy ilyen park számára rendelkezésre álló területek a településen. Mivel a természeti környezet megóvása az önkormányzat számára elsődleges prioritás, ezért a gazdaság fejlődésének lehetőségét egyedül a nulla-emissziós, high- tech iparágak, valamint a tudásalapú gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaságok községbe telepítésében látja. Ugyanakkor azzal is tisztában van a település önkormányzata, hogy ehhez mindenképpen biztosítani kell a megfelelő vonzerőt jelentő infrastruktúrát és adókörnyezetet.

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika

A fenti diagramok Remeteszőlős foglalkoztatási helyzetét hivatottak bemutatni. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a nagyközség népességének 42%-a rendelkezett bejelentett munkahellyel, amely az országos 38%-os értéknél jelentősen kedvezőbb. A regisztrált munkanélküliek arányát nézve szintén az országosnál kedvezőbb értékkel találkozhatunk, hiszen a remeteszőlősi 4%-al szemben országosan 6% a munkanélküliek aránya a teljes népességen belül.

A nemek tekintetében az látható, hogy 2011-ben nagyobb volt a foglalkoztatottak aránya a férfiaknál (45%), mint a nőknél (40%), viszont a munkanélküliek aránya is minimális mértékben ugyan, de magasabb volt (4 és 3%). Az országos értékhez viszonyítva (39% és 37%) a nagyközségben magasabb mind a férfiak, mind a nők foglalkoztatási aránya. A munkanélküliek arányát tekintve az állapítható meg, hogy mind a remeteszőlősi férfiak, mind pedig a nők munkanélküliségi aránya alacsonyabb az országos értéknél (5 és 6%).

Forrás: TeIR

A fenti diagram a munkanélküliek számának alakulását mutatja a községben a 2003 és 2015 közötti időszakban. Az adatsorból jól látható, hogy a vizsgált időszak elején stagnált a munkanélküliek száma a településen, így 2003 és 2005 között évi átlagban mindössze 1 főt regisztráltak a községben munkanélküliként, de 2007-ben és 2008-ban is mindössze 2 fő volt ez a létszám. 2008-tól aztán a lakosságszámhoz viszonyítva jelentősebb mértékben növekedett a munkanélküliek száma a községben, hiszen 2008-ban és 2009-ben 5, 2010-ben pedig már 9 regisztrált munkanélkülit számlált a település. Ebben az esztendőben volt a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek száma Remeteszőlősön. 2010-től kezdve csökkenő tendencia kezdődött, így 2011-ben és 2012-ben 7, 2013-ban és 2014-ben pedig 6 remeteszőlősi polgárt regisztráltak munkanélküliként. 2014-ben újra 7 volt a regisztrált munkanélküliek száma a községben.

A munkanélküliek számán túl mindenképpen szót kell ejteni a munkanélküliségi rátáról is, amely a száz 15 és 59 év közötti állandó lakosra jutó regisztrált munkanélküliek számát mutatja. A lenti diagramon jól látható, hogy Remeteszőlős munkanélküliségi rátája a 2002 és 2013 közötti időszakban minden esztendőben alacsonyabb volt mind a járási, mind a megyei, mind pedig a régiós értéknél. Különösen nagy különbségeket láthatunk, ha a község értékét összehasonlítjuk az országos értékkel, hiszen 2013-ban az országos 6,65-os értékkel szemben a község munkanélküliségi rátája mindössze 1,33 volt. Külön kiemelendő, hogy a Budakeszi járásban Remeteszőlős rendelkezett 2013-ban a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával.

2014-ben 1-1-1 volt azon nyilvántartott álláskeresők száma a községben, akiket aktív foglalkoztatáspolitikai eszközzel támogattak, aki ellátásban részesült és aki álláskeresési ellátásban részesült. A községben nem volt eddig szociális támogatásban részesülő nyílvántartott álláskereső.

A fenti kördiagram a regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlását mutatja 2014- ben. A községben ebben az esztendőben a regisztrált munkanélküliek több mint fele (57%) szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettséggel rendelkezett, míg 29% főiskolai, 14% pedig szakmunkásképző végzettséggel bírt. Kiemelendő a regisztrált munkanélküliek között a főiskolai végzettséggel rendelkezők magasabb aránya, ami arra a tényre vezethető vissza, hogy a községben rendkívül magas a felsőfokú végzettségűek aránya (43% a 7 éves és annál idősebb lakosságon belül).

A munkanélküliek számát egy másik aspektusból mutatja a lenti diagram, amely azt szemlélteti, hogy a regisztrált munkanélkülieknél 2003 és 2014 között hogyan változott a fizikai, illetve a szellemi foglalkozásúak aránya (végzettség és/ vagy korábbi munkatapasztalat szerint). Az adatsorból egy az átlagostól eltérő kép bontakozik ki előttünk a szellemi és fizikai foglalkozású regisztrált munkanélküliek megoszlását tekintve. Az ország egészét tekintve minden esztendőben többszöröse a fizikai foglalkozásúak száma a szellemi foglalkozásúak létszámának a regisztrált munkanélküliek között, sőt 2014-ben majdnem ötször annyi fizikai foglalkozású munkanélküli volt az országban, mint szellemi. Ha azonban a Remeteszőlősre vonatkozó diagramot vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy a 2006-os esztendőt kivéve minden vizsgált évben a szellemi foglalkozásúak aránya volt a jóval magasabb a községben regisztrált munkanélküliek körében. Az arányok az ország egészéhez viszonyítva olyannyira fordítottak, hogy 2003-ban csak szellemi foglalkozású munkanélküliek voltak a községben, míg 2010-ben 80%, 2014-ben pedig 71% volt az arányuk. Egyedül 2006-ban volt kiegyenlített az arány, hiszen ekkor a regisztrált munkanélküliek fele szellemi, a másik fele pedig fizikai foglalkozású volt a községben. Ez az országostól eltérő megoszlás a fent már említett képzettségi helyzetet tükrözi, hiszen a községben nagyon magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, amely tény magában hordozza a szellemi foglalkozásúak magas arányát is a községben.

A foglalkoztatás helyzetét vizsgálva még mindenképpen szót kell ejteni az ingázók arányáról is a községben. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a remeteszőlősi foglalkoztatottak 83%-a másik településre ingázott munkavégzés céljából és mindössze 17% volt azon helyi foglalkoztatottak aránya, aki a községben rendelkezett bejelentett munkával.

Összességében tehát elmondható, hogy Remeteszőlős meglehetősen kedvező foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik a járási, megyei, régiós és főleg az országos értékekhez képest is. Ugyanakkor az agglomerációs településekhez hasonlóan a községben is igen magas az ingázók aránya, így Remeteszőlős joggal nevezhető alvótelepülésnek.

Document Metadata

Table of Contents

REMETESZŐLŐS

Document Metadata