Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató

KÁF biztosítási feltételek

Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató

Hasznos tudnivalók

Közúti Árufuvarozók Felelősségbiztosítása (KÁF)

Biztosítási Szerződési Feltételek

Alkalmazandó: 2016.01.01-től

Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Hasznos tudnivalók

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződésének megkötésére irányuló ajánlatával társaságunkhoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, melyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói beje- lentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységünkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről.

Felvilágosítást kap arról is, hogy a panaszának elutasítása esetén – attól függően, hogy a panasz és a panaszkezelés a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rende- zésére vagy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény fogyasztóvédelmi rendelkezései megsértésének kivizsgálására irányult

– a panaszával a bírósághoz, a Pénzügyi Békéltető Testülethez, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához fordulhat.

Megismertetjük továbbá az adatvédelem és adatkezelés Önre vonatkozó legfontosabb – az információs önrendelkezési jogról és az információ- szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben („Infotv.”) meghatározott – szabályaival, felsorolva azokat a szervezeteket, melyek részére társa- ságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: biztosítási törvény) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a szemé- lyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát meg- fontoltan teheti meg.

1. A Biztosító neve, székhelye, jogi formája

A társaság korábbi cégneve: WABARD Biztosító Zrt.

A társaság új cégneve: Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság A társaság rövidített cégneve: Wáberer Hungária Zrt.

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 4.

2. Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdéseivel, problémájával forduljon bizalommal az üzletkötésben közreműködő biztosítás- közvetítőhöz, Központi Ügyfélszolgálati Irodánk, illetőleg telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársaihoz, akik készséggel állnak az Ön rendel- kezésére.

Központi Ügyfélszolgálati Iroda:

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.

Telefon: (x00 0) 000-0000

Fax: (x00 0) 000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx

Nyitva tartás:

Hétfő: 8:00-20:00

Kedd–Csütörtök: 8:00-16:00

Péntek: 8:00-15:00

Károk ügyintézése:

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.

Telefon: (x00 0) 000-0000

Fax: (x00 0) 000-0000

E-mail: xxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx

Információt és támogató útmutatást a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx címen is talál.

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerül esetlegesen felmerülő problémáját megnyugtatóan rendezni, társa- ságunk Ügyfélszolgálat és ügyvitelszervezés szervezeti egységének címezve – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0. – vagy a xxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen, vagy online panaszbejelentő rendszerünkön xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx_xxxxxxxxxx.xxxx élhet bejelentéssel.

3. A Biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank

Cím: 1039 Budapest, Krisztina krt. 39. Központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777 Központi telefon: (00 0) 0000-000

Központi fax: (00 0) 0000-000

Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét felügyeleti szervünk fogyasztóvédelmi honlapjára, ahol hasznos tájékoztatókat olvashat: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxx

4. A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi

a) a biztosítási törvényben meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsí- tandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a biztosítási törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések,

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (az a)–d) együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá

e) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2003. évi CXXXIX. törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (fogyasztóvédelmi eljárás).

A Pénzügyi Békéltető Testület, mint az MNB által működtetett szakmailag független testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fo- gyasztó és társaságunk között – a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban – létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létre- hozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó társaságunkkal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy ren- dezését. Ennek során társaságunk úgy köteles eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos részletes felvilágosítást olvashat a xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx honlapon.

A permegelőző, konfliktuskezelő eljárások közül – fogyasztó esetében a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásán kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A biztosítási szerződésből eredő igény a fentebb megjelölt alternatív vitarendezési mód mellőzésével bírói úton is érvényesíthető. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók.

5. Adatkezelési tájékoztató

A Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Biztosító), mint adatkezelő, magára nézve kötelező érvényűnek tartja a jelen dokumentum tartalmát, amelyet ügyfelei részletes tájékoztatása érdekében magával szemben megfogalmazott, és amelynek betartásáért felelősségre vonható.

Az Alaptörvény VI. cikkében biztosított információs önrendelkezési alapjog érvényesülése céljából a Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy az adatkezelés továbbá az adatfeldolgozás során követett eljárása megfelel a személyes adatok védelmével kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályok, de különösen

▪ a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: biztosítási törvény) és

▪ az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásainak.

Fogalmak

Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;

Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés;

Különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;

Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;

Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely önállóan, vagy má- sokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meg- hozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;

Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűj- tése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, ösz- szehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS- minta,íriszkép) rögzítése;

Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;

Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;

Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;

Adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkal- mazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely szerződés alapján

– beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi;

Adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

Harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.

Adatkezelés alapelvei

Előzetes tájékoztatás elve: Az érintettel az adatkezelés megkezdés előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy köte- lező.

Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tény- ről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő az érintett hozzájárulásával és az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából kezeli, továbbá arról is, hogy kik ismerhetik meg az adatokat, és melyek az érintettnek az adatkezeléssel kapcsolatos jogai és jogorvoslati lehetőségei. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás meg- történhet a fentiekben meghatározott információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.

Ha az érintettek előzetes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvá- nosságra hozatalával is:

▪ az adatgyűjtés ténye,

▪ az érintettek köre,

▪ az adatgyűjtés célja,

▪ az adatkezelés időtartama,

▪ az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye,

▪ az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése,

▪ ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma, kivéve, ha a Hatóság a nyil- vántartásba vétel iránti kérelmet határidőben nem bírálja el. Ez esetben az adatkezelő az adatkezelést a kérelemben foglaltak szerint megkezdheti.

Célhoz kötöttség elve: Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

Adattakarékosság elve: Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

Adatminőség elve: Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szüksé- ges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

Adatbiztonság elve: Az adatkezelő, és tevékenységi körében az adatfeldolgozó, köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, továbbá köte- les megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, meg- változtatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az al- kalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adat- kezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehéz- séget jelentene az adatkezelőnek.

Külföldre történő adattovábbítás korlátozásának elve: Személyes adat harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbítható, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adható át, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy az adatkezelésnek az Infotv.-ben előírt feltételei teljesülnek, és – az Infotv.-ben foglalt esetet kivéve – a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme. Az EGT államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.

Személyes részvétel és a jogorvoslati jogosultság elve: Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől megtudja, kezel-e rá vonatkozó ada- tokat. Kérheti személyes adatainak helyesbítését, valamint személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolá- sát. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfel- dolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalap- járól és címzettjéről. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvé- nyesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén, vagy ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzlet- szerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, továbbá törvényben meghatározott egyéb esetben. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.

A felelősség elve: Az adatkezelő a fenti alapelvek illetőleg az érintett jogainak megsértése esetén felelősségre vonható és viselni tartozik a jogkövetkezményeket.

Adatkezelés jogalapja

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban megha- tározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés). A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utóla- gos jóváhagyása nem szükséges. A hozzájárulás megadható szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. Különleges adat kezelése az érintett írásbeli hozzájárulásához kötött.

Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védel- méhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.

6. Biztosítási titkot képező adatok kezelése

(1) Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügy- feleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása, a biztosítási szerződésből származó követelése megítélése vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

(3) A biztosító az ügyfeleivel kötött biztosítási szerződések teljesítése érdekében az ügyfeleinek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a bizto- sítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(4) A fenti céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtaga- dása miatt az ügyfelet hátrány nem érheti és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(5) A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatok addig kezelhetők, ameddig a szerződés meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(6) A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

(7) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

(8) A biztosító az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év eltelté- vel, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat, illetve az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törli.

(9) A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a Biztosító szolgáltatására jogosult más sze- mély; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.

(10) Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

a) a biztosító ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására, illetőleg a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozó adatok;

b) a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

c) a biztosítási összeg;

d) baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok, amelyeket a Biztosító kizárólag az érintett személy írásbeli felhatalmazásával kezelhet;

e) a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

f) a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

7. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal.

szemben, ha az a)–j), n), és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolá- sának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

szemben, ha az a)–j), n), és s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolá- sának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

10. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

11. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan intézkedés'' jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a biztosítási törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

A fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

17. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a 7. 8. 10. 15. és 16. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

18. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

19. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 8. pont b), f) és j) alpontjai, illetve a 10. pont alapján végzett adattovábbításokról.

20. A biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

21. (1) A biztosító (e pont alkalmazásában: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e pont alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 6. pont (3) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

(3) A megkereső biztosító a biztosítási törvény 1. számú melléklet A) része 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkereső biztosító a biztosítási törvény 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjában megha- tározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő , a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonat- kozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkereső biztosító a biztosítási törvény 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén az alábbi adatokat kérheti:

a) a (4) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat;

b) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; és

c) a károsodott vagyontárgy vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vo- natkozó adatokat.

(6) A megkereső biztosító a biztosítási törvény 1. számú melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a biztosítási törvény 1. számú melléklet

A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalap- jára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult el- járás jogerős befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(11) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a (8)−(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(13) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

22. (1) A biztosítók – a biztosítási törvény 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5. és 6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszűrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza:

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából, az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelő igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 8. pont b), f), q) és r) alpontjában, illetve a 17. pontban foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követő öt évig kezelhetők.

(11) Biztosítási szerződés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhetők az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

23. (1) A 22. pont (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 22. pont (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben meghatározzák.

24. Panaszkezeléssel összefüggő adatkezelés

A biztosító, mint szolgáltató, köteles az ügyfélnek a biztosító – szerződéskötést megelőző vagy a szerződés megkötésével, a szerződésnek a biztosító részéről történő teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződést érintő jogvita rendezésével összefüggő – tevékenységét vagy mulasztását érintő kifogását (a továbbiakban: panasz) teljes körűen kivizsgálni és megvála- szolni.

Az ügyfél a panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben, online) terjesztheti elő.

Telefonon történő panaszkezelés esetén a Biztosító az ügyféllel folytatott telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatjuk, és az ügyfél kérésére a hangfelvétel visszahallgatását biztosítjuk, illetőleg a hangfelvétel másolatát vagy a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet térítésmentesen a rendelkezésére bocsátjuk.

A biztosító a panaszkezelés során különösen a következő adatokat kérheti az ügyféltől:

a) neve;

b) szerződésszám, ügyfélszám;

c) lakcíme, székhelye, levelezési címe;

d) telefonszáma;

e) értesítés módja;

f) panasszal érintett biztosítási termék vagy szolgáltatás;

g) panasz leírása, oka;

h) ügyfél igénye;

i) a panasz alátámasztásához szükséges, az ügyfél birtokában lévő dokumentumok másolata, amely a biztosítónál nem áll rendelkezésre

j) meghatalmazott útján eljáró ügyfél esetében érvényes meghatalmazás és

k) a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat.

A biztosító a panaszt benyújtó ügyfél adatait az Infotv. rendelkezéseinek megfelelően kezelheti.

Az ügyfél eljárhat meghatalmazott útján is. Amennyiben az ügyfél meghatalmazott útján jár el, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kel foglalni.

A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

▪ a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

▪ a panasz benyújtásának időpontját,

▪ a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

▪ az intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásáért felelős személy megnevezését,

▪ a panaszra adott válaszlevél postára adásának dátumát.

A biztosító az ügyfeleitől érkezett panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg és azt a felügyeleti szervének kérésére bemutatja.

A biztosító panaszkezelésére vonatkozó további információkat olvashat a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx_xxxxx.xxxx web oldalon.

Társaságunk az ügyfelek telefonos panaszkezelése során a hanganyag rögzítése megnevezésű adatkezelést NAIH-56193/2012. adatkeze- lési nyilvántartási számon, az írásbeli panaszkezelés esetén a panasz és az arra adott válasz megőrzése megnevezésű adatkezelést NAIH- 56194/2012. adatkezelési nyilvántartási számon végzi. A kezelt személyes adatokat a biztosító az elmaradt díj beszedése érdekében köve- teléskezelő társaság részére átadhatja.

25. Díjnemfizetés miatt megszűnt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetén a türelmi időre járó díj követelése céljából végzett adatkezelés

Társaságunk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések díjfizetésre kötelezett biztosítottjainak személyes adatait a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződéseik türelmi idejére járó biztosítási díj (elmaradt díj) követelése céljából NAIH-70226/2013. és NAIH-72679/2014. adatkezelési nyilvántartási számon kezeli.

26. Ügyfélportál alkalmazással kapcsolatos adatkezelés

Társaságunk az Ügyfélportál alkalmazásra (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx) regisztráló ügyfelek által a regisztráláskor megadott személyes adatokat NAIH-78751/2014. adatkezelési nyilvántartási számon kezeli.

27. Betegség biztosítással kapcsolatos adatkezelés

Társaságunk a biztosítási szerződés megkötése és annak teljesítése megnevezésű adatkezelést NAIH-76024/2014. adatkezelési nyilvántar- tási számon végzi.

28. Egyéb (további) adatkezelések

A biztosítási törvényben meghatározott céltól eltérő célból a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet adatkezelést. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

Az ügyfél hozzájárulásán alapuló, illetőleg a biztosítási törvényben meghatározott célból személyes adatokra vonatkozóan végzett egyéb (további) adatkezelések nyilvántartásba vételét a Biztosító kérelmezi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A Biztosító a Xxxxxxx által nyilvántartásba vett adatkezelésekről az adatok felvételekor illetőleg kérelemre ad az érintetteknek tájékoztatást.

29. Az érintettek jogai és érvényesítésük

Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál

a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,

b) személyes adatainak helyesbítését, valamint

c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.

Tájékoztatás

Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adat- kezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

A biztosító köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet a Biztosítóhoz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

Az érintett tájékoztatását a Biztosító csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben („Infotv.”) meghatározott esetekben tagadhatja meg. A tájékoztatás megtagadása esetén a Biztosító közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a Biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás lehetőségéről.

Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat a biztosító rendelkezésére áll, a személyes adatot a biztosító helyesbíti.

Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

a) kezelése jogellenes;

b) az érintett – a kötelező adatkezelést kivéve – kéri;

c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;

e) azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.

Zárolás

Törlés helyett a biztosító zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.

Megjelölés

A Biztosító megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.

Helyesbítés, törlés, zárolás, megjelölés közös szabálya

A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti. Az érintett jogai a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítása esetén

Ha a biztosító az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

Az érintett jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények meg- előzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdek- ből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából – beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is –, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.

Tiltakozás személyes adat kezelése ellen

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag a biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy a biztosító, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

A biztosító a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megala- pozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

Ha a biztosító az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdeké- ben.

Ha az érintett a biztosító döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító az érintett tiltakozási kérelmének megvizsgálására megállapított határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

Bírósági jogérvényesítés

Az érintett a jogainak megsértése esetén a biztosító ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, azt a biztosító köteles bizonyítani.

A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.

A perbe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.

Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a biztosítót a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi.

A bíróság elrendelheti ítéletének – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvéde- lem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik.

Kártérítés és sérelemdíj

Ha a biztosító, mint adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha a biztosító, mint adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság köve- telményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett a biztosítótól sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben a biztosító, mint adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért, és köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. A biztosító, mint adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

30. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

A Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

A Hatóság elérhetőségi adatai:

Levélcím: 1125 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x. Telefon: (x00 0) 000-0000

Telefax: (x00 0) 000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxx.xxxx.xx

31. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmazhat. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó előírásokat.

32. Tájékoztatjuk, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) szerinti biztosítási kötelezettség után bal- eseti adót kell fizetni. A baleseti adófizetési kötelezettség főszabály szerint a biztosítási időszak első napján keletkezik és az utolsó napján szűnik meg. Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj, ideértve a Gfbt. szerint megállapított fedezetlenségi díjat is. Az adó mértéke az adóalap 30 %-a, de a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gép- jármű. Az adót a biztosítók állapítják meg és azt az esedékes biztosítási díjjal, díjrészlettel együtt szedik be, annyi részletben és olyan arány- ban, ahány részletben és amilyen arányban az adó alanyának a biztosítási díjfizetési kötelezettségének eleget kell tennie. A baleseti adóra vonatkozó részletes szabályokat a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény tartalmazza.

33. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

34. Tájékoztatjuk, hogy a biztosításközvetítő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvál- lalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:

a) a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében, illetve megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,

b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,

c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban,

d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben,

e) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,

f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt,

g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el,

h) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el,

i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága,

j) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e,

k) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összeg- szerűségi korlátairól, és

l) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át,

m) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosult- sággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést.

A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszont- biztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.

35. A biztosítási szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatának (aján- latának) megtétele előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:

a) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető.

b) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.

c) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták. Ha a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) eltérően nem rendelkezik, a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.

d) Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidé- zésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

e) A jognyilatkozatok hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – a szerződés általános sza- bályait kell megfelelően alkalmazni.

f) Ajánlattevőként az ajánlathoz annak megtételétől számított tizenöt (15) napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmé- résre van szükség, hatvan (60) napig kötve van.

g) A megkötendő biztosítási szerződés tartalmára, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és zára- dékok (általános szerződési feltételek) lényeges előírásokat tartalmaznak.

h) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet a biztosító, mint az általános szerződési feltétel alkalmazója, több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

i) Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés tartalmává, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.

j) Xxxxx tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről is, amely eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.

k) A j) pontban leírt feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.

l) Kérjük ezért, hogy az általános szerződési feltételeket szíveskedjék gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezek ismeretében és elfogadása esetén megtenni.

m) A biztosító a vele együttműködési megállapodást kötő biztosításközvetítők részére nem általános, hanem külön egyedi hozzájárulást (felhatalmazást) ad vagy adhat a biztosítási díjnak az ügyféltől való átvételére. Ezért, amennyiben a biztosítási ajánlatát biztosításközve- títő közvetíti, biztosítási díjnak (díjelőlegnek) a közvetítő részére történő átadása előtt kérje meg a közvetítőt azon okirat bemutatására, amely őt a biztosító tudomásával és hozzájárulásával biztosítási díj átvételére feljogosítja. A biztosító ugyancsak egyedi megállapodásban szabályozza, hogy adott biztosításközvetítő jogosult-e a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

36. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog sza- bályai az irányadók. A megkötendő biztosítási szerződés nyelve – a Felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában – a kötelezettségvál- lalás tagállamának hivatalos nyelve, a magyar nyelv.

A sikeres együttműködés reményében:

WÁBERER HUNGÁRIA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Közúti Árufuvarozók Felelősségbiztosítása (KÁF) Biztosítási Szerződési Feltételek

A Wáberer Hungária Biztosító (továbbiakban: biztosító) a jelen feltételekkel (a továbbiakban: KÁF feltételek) megkötött felelősségbiztosítási szerződés alapján az esedékes biztosítási díj teljes megfizetése ellenében, a

biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg (limit) erejéig és a biztosítási szerződés tartalmává tett KÁF feltételek szerint arra vállal kötelezettséget, hogy mentesíti a biztosítottat a közúti árutovábbításra (fuvarozásra) átvett idegen áruban keletkezett azoknak a károknak a meg- térítése alól, amelyeket a biztosított kizárólag a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenység végzése során, és közúti árutovábbítói (fuvarozói) minőségében okozott, és a károkozásért felelősséggel tartozik.

A KÁF feltételekkel megkötött felelősségbiztosítás a biztosított tevékenységének megkezdéséhez és a zavartalan üzletvitelhez szükséges – a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII.7.) Korm. xxxxxxxx- xxx (a továbbiakban: „Korm. rendelet”) előírt – megfelelő pénzügyi helyzet meglétét tanúsító vagyoni biztosítékként szolgál.

A felelősségbiztosítási szerződésre a KÁF feltételekben nem szabályozott kérdésekben a „Korm. rendelet”, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a hatályos magyar- és közösségi jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

I. Fejezet – Fogalmak

A KÁF feltételek alkalmazásában

a) Közúti közlekedési szolgáltatás: a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenység;

b) Díj ellenében végzett közúti árutovábbítás: a teherjárművel végzett közúti árufuvarozás, teherjárműnek járművezetővel együtt díj ellené- ben történő – a közúti árutovábbítási szerződésről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti – rendelkezésre bocsátása, valamint a teherjárművel díj ellenében végzett vontatás;

c) Díj ellenében végzett nemzetközi közúti árutovábbítás: az a díj ellenében végzett közúti árutovábbítás, amelynél az árutovábbítás

ca) megkezdésének és befejezésének a helye Magyarország területén van, de út közben Magyarország területén kívül a teherjárműre árut raknak fel, vagy Magyarország területén kívül arról árut raknak le, vagy

cb) megkezdésének vagy befejezésének a helye Magyarország területén kívül van, vagy

cc) megkezdésének a helye is és befejezésének helye is Magyarország területén kívül van, de az árutovábbítás során az azt végző teherjármű érinti Magyarország területét is.

d) Teherjármű: a tehergépjármű, továbbá a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a mezőgazdasági vontatóból, valamint a lassú járműből és általuk vontatott pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény;

e) Tehergépjármű: a tehergépkocsi, a vontató – ideértve a nyerges vontatót is –, valamint az ilyen járműből és az általa vontatott pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény;

f) Biztosítási időszak: az az időtartam, amelyre a biztosító a biztosítási díjat kalkulálja.

II. Fejezet – A biztosítási szerződés alanyai

a) Biztosító: a Wáberer Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság;

b) Biztosított: az a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely

ba) a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység végzésének a „Korm. rendeletben” előírt feltételeit a biztosítóval megkötött bizto- sítási szerződés tartama alatt folyamatosan teljesíti és a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel már rendelkezik, illetőleg

bb) az a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely a KÁF feltételekkel a felelősségbiztosítási szer- ződést megkötötte, és a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység végzésének engedélyezése iránt előterjesztett kérelmére a közlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt a gazdálkodó szervezet részére megadta.

III. Fejezet – A biztosítás szerződés időbeli és területi hatálya

3.1. A biztosítási védelem a biztosítási szerződés hatályba lépésétől a biztosítási szerződés megszűnéséig terjedő időtartam (a biztosítás időbeli hatálya) alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.

3.2. A biztosítási védelem a közlekedési hatóság által kiadott engedélytől függően Magyarország területén, a tagállamok területén illetőleg a tagállamokon kívüli államok területén okozott és bekövetkezett biztosítási eseménnyel összefüggő fizetési kötelezettségre terjed ki.

3.3. A biztosítási szerződés időbeli hatálya alatt a Korm. rendelet módosításából a biztosítottra háruló esetleges többletfelelősségre a biztosí- tási fedezet csak a felek kifejezett külön megállapodása esetén terjed ki, illetőleg a felek a jogszabályi változások miatt a biztosítási szerződés módosítását a Polgári Törvénykönyv általános szabályai alapján kezdeményezhetik.

IV. Fejezet – A biztosítási szerződés létrejötte

4.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

4.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a biztosítási ajánlatra annak átadásától számított 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a biztosítási szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre.

4.3. Ha a biztosító a biztosítási ajánlatot 15 napon belül elutasítja, a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító a befizetett biztosítási díjat (díjrészletet) az elutasító nyilatkozattal egyidejűen visszafizeti.

4.4. Amennyiben a biztosítást a biztosított megbízásából biztosítási alkusz közvetíti, vagy a biztosítási alkusz a biztosítási ajánlatot a biztosított képviseletében (meghatalmazottként) teszi, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a biztosított által aláírt, az alkusz képviselőként történő eljárása esetén az általa aláírt, biztosí- tási ajánlatot a biztosítónak átadta.

4.5. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a XXX feltételektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a KÁF feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a biztosított a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a biztosító a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

4.6. A biztosító a létrejött biztosítási szerződésről a biztosított részére fedezetigazolást állít ki.

V. Fejezet – A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

5.1. A biztosítási szerződés hatályba lépésének és a biztosító kockázatviselésének általános feltétele, hogy

a) a biztosított a Korm. rendelet szerinti tevékenységi engedéllyel rendelkezik, vagy

b) a Korm. rendelet hatályba lépése előtt kiadott engedéllyel rendelkezik az abban meghatározott időbeli hatály lejártáig,

c) a Korm. rendelet szerinti tevékenységi engedély iránt előterjesztett kérelmére a biztosított a tevékenységi engedélyt – az abban foglalt tartalommal – megkapta.

5.2. Az 5.1. pontban foglaltak figyelembevételével a biztosító kockázatviselése elkezdődhet

a) az első biztosítási díjnak a biztosító pénztárába történő befizetésével, vagy a biztosító számláján történő jóváírást követő nap 0. órájától,

b) ha a felek a díj megfizetésére vonatkozóan, írásban halasztásban állapodnak meg. Amennyiben a biztosított a biztosítási díjat a halasztásban megállapított időpontig nem fizeti meg, a biztosító kockázatviselése a biztosítási díjnak a biztosító számláján történő jóváírását követő nap 0. órájával lép életbe.

5.3. Az egyes árutovábbítások (fuvarozások) vonatkozásában a biztosító kockázatviselése akkor kezdődik, amikor a biztosított a közúti áru- továbbításra előkészített árut a feladótól közúti árutovábbítás (fuvarozás) céljából átvette. A biztosító kockázatviselése tart a közúti áru- továbbítás (fuvarozás) időtartama alatt, ide értve a szükségszerű várakozásokat is, és akkor végződik, amikor a biztosított a fuvarozott árut a címzettnek, vagy a címzett rendelkezése, vagy más rendelkezésre jogosult utasítása szerint kiszolgáltatta.

VI. Fejezet – A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak

6.1. A biztosítási szerződés – ha a felek másként nem állapodnak meg – határozatlan időtartamú.

6.2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a biztosítási szerződés létrejöttének a napja.

VII. Fejezet - A biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége

Adatközlési kötelezettség

7.1. A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítási ajánlaton a biztosító írásban közölt kérdéseire a valóságnak megfelelően válaszolni, és a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismer- nie kellett, akkor is, ha a szükséges adatok, tájékoztatások megadása üzleti titoknak minősül.

7.2. A biztosított köteles biztosítani, hogy a biztosító a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden okiratba, így különösen a bizto- sított számvitelről szóló törvény alapján készített, auditált beszámolójába – beszámoló hiányában a nyitómérleg, vagyonmérleg vagy vagyonkimutatás dokumentációjába – betekinthessen. A biztosított köteles a biztosító kérésére átadni a tárgyévet megelőző évre vonat- kozó auditált mérlegét és eredmény kimutatását.

7.3. A biztosító amennyiben a biztosítás elvállalása szempontjából szükségesnek tartja, úgy bekérheti és a biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a tevékenységi engedély benyújtása iránti kérelemhez csatolt, a „Korm. rendelet” által előírt okmányok példá- nyát.

7.4. A biztosító amennyiben a biztosítás elvállalása szempontjából szükségesnek tartja, úgy bekérheti és a biztosított köteles a a biztosító rendelkezésére bocsátani a közlekedési hatóság által kiadott tevékenységi engedély (közúti árutovábbítási engedély, árutovábbítási kö- zösségi engedély) és a járművek számának megfelelő számban kiadott engedélykivonatok másolati példányát azok kézhezvételtől szá- mított 5 napon belül.

Változás bejelentési kötelezettség

7.5. A biztosított köteles a közlekedési hatóság által kiadott tevékenységi engedély adataiban bekövetkezett változást 15 napon belül – a közlekedési hatóságnak történő bejelentéssel egyidejűen és a bejelentés másolatának csatolásával – a biztosítónak bejelenteni.

7.6. Be kell jelenteni továbbá az engedély alapján üzemeltetett járművekben történt változást is. Ez a bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a jármű átmeneti kiesése esetén igénybe vett helyettesítő járműre, amennyiben az igénybevétel időtartama – szerződéssel igazoltan – nem haladja meg a 15 napot. Helyettesítés esetén a helyettesítő járműre kiadott engedély kivonat másolatát a biztosítónak be kell mutatni.

7.7. A közlekedési hatóságnak a „Korm. rendelet” alapján bejelentendő változások esetén a közlekedési hatóság által kiadott korábbi engedély bevonásának tényét a biztosított köteles a biztosítóval 5 napon belül közölni, egyben a kiadott új tevékenységi engedély és engedélyki- vonatok másolatát becsatolni.

7.8. A biztosított köteles 2 munkanapon belül bejelenteni, amennyiben a közlekedési hatóság a tevékenységi engedélyét korlátozza, felfüg- geszti, visszavonja, továbbá, ha az általa üzemeltethető járművek számát a közlekedési hatóság korlátozza.

7.9. A biztosított köteles 5 napon belül bejelenteni minden olyan tény, körülményt, vagy eseményt, ami a „Korm. rendeletben” előírt megfelelő pénzügyi helyzetet veszélyeztetheti.

Közlési és változás bejelentési kötelezettség közös szabályai

7.10. A közlési és változás bejelentési kötelezettség körében a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

7.11. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, ille- tőleg – ha a kockázatot a KÁF feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

7.12. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közléstől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

7.13. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. Fejezet – A biztosítási összeg

8.1. A biztosítási összeg a 1071/2009/EK rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében, 7. cikkének (1) bekezdésében és a Korm. rendeletben foglaltak alapján az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) az a biztosított gazdálkodó szervezet, amely – akár csak részben is – 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű teherjárművel végzi díj ellenében a közúti árutovábbítási tevékenységet, a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységhez használt minden teherjárműve tekintetében a Korm. rendeletnek a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű te- herjárművel végzett tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni;

b) a biztosított használatában lévő egy teherjármű (járműszerelvény) esetében a biztosítási összeg 9 000 EUR-nak megfelelő forint, és

c) a biztosított használatában lévő minden további teherjármű (járműszerelvény) esetében 5 000 EUR-nak megfelelő forint.

8.2. Az euro értékét évente rögzíteni kell. Az alkalmazandó árfolyamként az október első munkanapján érvényes és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyamot kell használni. Az árfolyamok a következő naptári év január 1-jétől hatályosak.

8.3. A biztosító a közzétett árfolyamról, és az annak alapján számított, a következő naptári év január 1-jétől érvényes biztosítási összegről a biztosítottat a biztosítási évfordulót legalább 45 nappal megelőzően írásban értesíti.

IX. Fejezet – A biztosítási díj megállapítása és módosítása, a biztosítási díj megfizetése

9.1. A biztosítási díj számításának alapja a biztosítási összeg mértéke.

9.2. A biztosított a biztosítási díjat a biztosítási szerződés részét képező biztosítási ajánlaton megjelölt módon és díjfizetési gyakoriság szerint köteles megfizetni.

9.3. A biztosítás első díja – amennyiben a felek másként nem állapodnak meg – a biztosítási szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

9.4. Amennyiben a biztosítottnak a díjfizetés esedékességének időpontjáig nem áll rendelkezésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénz-átutalási megbízás vagy díjbekérő levél, a biztosított köteles a tőle elvárható módon teljesíteni a díjfize- tést. Az ajánlat megtételekor átvett/befizetett összeget a felek előlegnek tekintik, amely a biztosítási szerződés létrejötte és hatályba lépése esetén az első biztosítási díjba kerül beszámításra.

9.5. A biztosítási díj a biztosítási szerződés hatálya alatt az euro árfolyamától függően, a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal módosulhat.

9.6. A biztosítási díj módosításáról a biztosító a biztosítási évfordulót legalább 45 nappal megelőzően írásban értesíti a biztosítottat. Ameny- nyiben a biztosított a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, jogosult a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondani.

X. Fejezet – A biztosítási szerződés módosítása, megszűnése

10.1. A szerződő felek a határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére (évfordulóra) 30 napos határidővel írásban felmondhatják. Felmondás esetén a biztosított a biztosítási időszak végéig járó biztosítási díj megfizetésére köteles.

10.2. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. (harmincadik) nap elteltével a határozatlan vagy határozott időre kötött biztosítási szerződés és a biztosító kockázatviselése megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

10.3. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedé- kességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja. Ebben az esetben

– amennyiben díjfizetés nem történik – a biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik.

10.4. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ér.

XI. Fejezet – A biztosítási esemény

11.1. A jelen XXX feltételek szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a „Korm. rendelet” által előírt megfelelő pénzügyi helyzetét biztosító összeg terhére, a biztosított saját felelősségi körébe tartozó olyan fizetési kötelezettsége, amely a díj ellenében végzett közúti árutovábbítás során a fuvarozott áru átvételétől az áru kiszolgáltatásáig terjedő idő alatt az áru teljes vagy részleges elveszéséből, megsemmisüléséből vagy megsérü- léséből keletkezett.

11.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének további feltétele, hogy

• a biztosított fizetésképtelenségét állapították meg az erre vonatkozó jogszabályok szerinti eljárás során, vagy

• a biztosítottal szemben az erre vonatkozó jogszabályok szerint csődeljárást indítottak.

XII. Fejezet – Biztosítási fedezetből kizárt káresemények és károk

12.1. A biztosító nem vállalja a kockázatot, ezért a biztosítási védelem nem terjed ki az alábbi káreseményekre:

a) A felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmény, polgárháború, láza- dás, forradalom, tüntetés, felvonulás, felkelés, fosztogatás, zavargások, sztrájk, munkahelyi rendbontás során okozott vagy ezekkel a cselekményekkel összefüggésben keletkezett károkra.

b) A magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során okozott károkra. c) A közúti árutovábbítási (fuvarozási) késedelemből eredő mindennemű kárra, beleértve kötbérköveteléseket is.

d) Ha az áru (küldemény) közúti továbbítását (fuvarozását) jogszabály vagy hatósági rendelkezés különleges feltételhez köti, és a feltétel teljesítéséről a feladó nem gondoskodik, vagy nem tájékoztatja a biztosítottat az ilyen áru (küldemény) keze- léséhez szükséges előírásokról.

d) A természetes elhasználódás során keletkezett károsodásokra.

e) A teherjármű (ideértve a járműszerelvényt is) hatóságilag engedélyezett raksúlyának túllépéséből vagy a méretkorlátozá- sok be nem tartásából eredő károkra.

f) A be- vagy kirakodás alatt bekövetkező károkra, ha a be- vagy kirakodás nem a biztosított felelősségére történt. g) A járműben szállított veszélyes anyagok (ADR áruk) által okozott károkra.

h) A szállítmány sajátos belső tulajdonságaiból eredően bekövetkező károkra (például erjedés, olvadás, fagyás, romlás stb.). i) Az olyan áruk közúti továbbítására, amelyek együttes fuvarozása a személy- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

j) A csomagoláson lévő jelzések figyelmen kívül hagyásából vagy a jelzések hiányából eredő károkra. k) Bármilyen környezetszennyezési károsodásra.

l) A fuvarozás során kívül álló harmadik személynek okozott károkra, ide nem értve azt az esetet, amikor a fuvarozó több feladó (fuvaroztató) küldeményét egy fuvareszközön fuvarozza, és az egyik feladó küldeménye kárt okoz a másik fuvaroz- tató küldeményében,

m) Sértetlen csomagoláson belül keletkező károkra.

n) A küldemény (áru) csomagolásának hiányosságai miatt keletkező károkra.

o) Tartálykocsival történő fuvarozás esetén az áru leeresztésével vagy egyéb módon más áruban, vagyontárgyakban követ- keztek be.

p) Nyitott szállítóeszközökkel történő fuvarozás során a nyitott szállítóeszközt érő veszélyek (jégeső, nedvesedés, stb.) kö- vetkezményeként bekövetkező károkra, ideértve a lopáskárt is.

q) Amennyiben a biztosított a közúti árutovábbítási engedélyt és engedélykivonatot harmadik személynek átengedi, továbbá, ha a biztosított közúti árutovábbítási tevékenységi engedélyének időbeli hatálya lejárt.

r) Amennyiben a biztosított által üzemben tartható teherjárművek számát a közlekedési hatóság korlátozza, továbbá a bizto- sított közúti árutovábbítási engedélyét visszavonta.

s) A továbbított áru téves kiszolgáltatásának következményeként bekövetkező árukárra.

t) Nemesfémek, ékszerek, drágakövek, bankjegyek, értékpapírok, értékcikkek, régiségek, művészeti alkotások, műértékek, élőállat, gépjárművek, elektronikai áruk, dohányáru, kávé, égetett szesz, édesség közúti továbbítására és ezen árukban bekövetkezett károsodásokra.

u) Bérelt járművel díj ellenében végzett közúti árutovábbításra, amennyiben a biztosított a Korm. rendelet erre vonatkozó előírásait nem teljesíti, ideértve annak megszegését is.

12.2. A biztosító nem vállalja továbbá a kockázatot, ezért a biztosítási védelem nem terjed ki az alábbi káreseményekre sem: a) azok a követelések, amelyek meghaladják a VIII. fejezetben meghatározott kártérítési kötelezettség körét,

b) a biztosított nem közúti árufuvarozói minőségben okozott, illetve amelyek e tevékenységével közvetlenül összefüggésbe nem hozhatóan merültek fel.

c) azért következett be, mert a „Korm. rendelet” 12. §-ban előírt pénzügyi helyzetre vonatkozó feltételen kívül a fuvarozói tevékenységi engedély kiadásának egyéb feltételei nem álltak fenn,

d) a biztosított a „Korm. rendelet”-ben előírt kötelezettségénél szigorúbb, szerződésben vagy más jogszabályban előírt köte- lezettségére vagy azok nem teljesítésére, valamint egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségére vezethetők vissza.

e) a be nem jelentett gépjárművel végzett fuvarteljesítés során, illetve ehhez kapcsolódóan következett be, f) a biztosítási szerződés megszűnését követő 5 napon belül nem kerültek bejelentésre,

g) a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása, árufuvarozói felelősségbiztosítása, illetve már meglévő bármely más bizto- sítása alapján megtérülhetnek,

h) érvényes árufuvarozói engedély hiányban végzett fuvarozás során, illetve ennek következményeként merültek fel, i) árufuvarozási és biztonsági előírások szerződő/biztosított részéről fennálló megszegése miatt következtek be,

j) a biztosított által szándékosan, vagy egyébként csalárd módon előidézett fizetésképtelenségből erednek,

k) abból erednek, hogy a biztosított a válság észlelését követően nem tett meg minden tőle elvárhatót a gazdálkodásának helyreállítása, a biztosíték igénybevételi szükségének elkerülésére,

l) a személyi sérüléses biztosítási eseményekre.

XIII. Fejezet – A biztosító mentesülése

A Biztosító mentesül a fizetési kötelezettség alól abban az esetben, ha:

a) a biztosítási eseményt a biztosítás szerződője és/vagy a biztosított és/vagy meghatalmazottja szándékos magatartása vagy súlyos gondatlansága okozta, beleértve a tevékenysége során kiszabott bírságokat is.

b) a biztosított megsértette közlési kötelezettségét a Biztosító irányába, különös tekintettel a cégbejegyzésre és módosítása- ira, a vállalkozói igazolványra, valamint a rendszámokra vonatkozóan.

c) a szerződő/biztosított bejelentési, kárbejelentési kötelezettségeinek nem tett eleget, a szerződő/biztosított a kárrendezés- hez szükséges okmányokat nem bocsátotta a biztosító rendelkezésére, és emiatt a kár rendezése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

d) az árufuvarozás során az áruban, járműben, egyéb vagyontárgyban, illetve személyben keletkezett károk más módon már megtérítésre kerültek.

XIV. Fejezet – Biztosítási esemény bejelentése, a biztosított kötelezettségei

14.1. A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni. E körben a biztosított köteles közölni a káresemény helyét, időpontját és rövid leírását, a felelősségének elismerésére vagy vitatására vonatkozó nyilatkozatát, a károsodott vagyontárgyak megjelölését, és a károsodás becsült mértékét.

14.2. A biztosított köteles a biztosítónak bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult.

14.3. A biztosított köteles a kár peren kívüli, vagy akár peres úton történő rendezése érdekében a biztosító közreműködését kérni, és vala- mennyi rendelkezésére álló okmányt, jegyzőkönyvet, hatósági határozatot, és bizonyítékot a biztosítónak átadni, továbbá a biztosítóval a kár rendezése érdekében együttműködni.

XV. Fejezet – Kárrendezés, a biztosító szolgáltatása

15.1. A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül,

a) kellően megindokolt választ kártérítési javaslatot azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt – figyelemmel a biztosítási összegre – összegszerűen megállapította, vagy

b) indokolással ellátott választ adni a kárigényben foglalt követelésekre azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kár összegét nem állapította meg.

15.2. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségére vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján állapítja meg.

15.3. A biztosító a kár rendezéséhez az alábbi okmányok, okiratok benyújtását (becsatolását) kérheti, illetve beszerzésük iránt maga is intéz- kedhet:

• Fuvarokmányok, szerződések,

• Hatósági eljárás jegyzőkönyvei,

• Szakértői jelentések, vélemények,

• A teherjárműre vonatkozó érvényes engedélykivonat,

• A teherjármű jogszerű használatára vonatkozó okirat,

• Kárbejelentő,

• Tanúnyilatkozatok,

• Fuvarlevél fuvarozói példánya,

• Fuvarmegbízás,

• Menetlevél,

• Jármű mozgását igazoló dokumentum (pl. tachográf),

• Írásbeli utasítás a szállítási követelményekre,

• Áruszámla,

• Csomagolási jegyzék/packing list,

• Szállítási díj számla,

• Kárbiztosi jegyzőkönyv,

• Károsult felszólamlása, kárigény a szállító felé,

• Károsult kárszámlája,

• Kármentéssel, kármegelőzéssel kapcsolatos intézkedések,

• Biztosított nyilatkozata a károkozásról és a felelősség kérdéséről,

• Rendőrségi, egyéb hatósági feljelentés, határozat,

• A Nemzeti Közlekedési Hatósági jogerős határozata

• Gépjármű vezető / kísérő meghallgatási jegyzőkönyve, illetve írásbeli nyilatkozata,

• Fotók a károsodott vagyontárgyról, amennyiben rendelkezésre állnak,

• Gépjárművezető tevékenységi engedélye,

• Gépjárművezető jogosítványa,

• Gépjármű törzskönyve,

• Gépjármű forgalmi engedélye,

15.4. A károsult az őt ért kárt a bizonyítás általános szabályai szerint szabadon bizonyíthatja a rendelkezésére álló eszközökkel és módon.

15.5. A biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeg a biztosított jogszerű használatában lévő, és engedélykivonattal rendelkező vala- mennyi – egyedileg azonosítható – teherjárműre (járműszerelvényre) a VIII. fejezet 8.1. b)−c) pontja alapján, együttesen (összesen) megállapított érték, amely egyben a biztosító helytállásának a biztosított jogszerű használatában és engedélykivonattal rendelkező, vala- mennyi teherjárműre együttesen megállapított mértéke káreseményenként és évente.

15.6. A biztosító fizetési kötelezettségének felső határa biztosítási eseményenként és évente – a károsultak számától függetlenül – a biztosítási eseménnyel érintett, a biztosított jogszerű használatában lévő és engedélykivonattal rendelkező teherjárművek számához igazodik.

15.7. A biztosító fizetési (helytállási) kötelezettségének felső határa egy biztosítási esemény (káresemény) esetén és egy biztosítási időszakban (évben), a biztosított jogszerű használatában lévő és engedélykivonattal rendelkező - egyedileg azonosítható – egy teherjárműre vonat- koztatva – a károsultak számától függetlenül – összesen 9 000 EUR-nak megfelelő forint.

15.8. Amennyiben a biztosított jogszerű használatában lévő és engedélykivonattal rendelkező több teherjármű érintett egy biztosítási esemény bekövetkezésében, a biztosító által kifizethető kártérítés felső határa – a károsultak számától függetlenül – a VIII. fejezet 8.1. b)−c) pont- jának alapulvételével egy egyedileg azonosítható teherjármű esetében 9 000 EUR-nak megfelelő forint, és minden további érintett teher- jármű után 5 000 EUR-nak megfelelő forint együttes összege.

15.9. Az azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, térben is időben összefüggő több káresemény egy bizto- sítási eseménynek minősül.

15.10. Az időben és térben (földrajzilag) elkülönülő több biztosítási esemény bekövetkezése esetén minden egyes biztosítási eseményre kifizet- hető kártérítési összeg felső határa – káreseményenként és évente – a biztosítási eseménnyel érintett minden egyes teherjárműre vonat- koztatva – a károsultak számától függetlenül – 9 000 EUR-nak megfelelő forint, feltéve, hogy a több biztosítási eseménnyel a biztosított jogszerű használatában álló és engedélykivonattal rendelkező nem valamennyi teherjármű érintett.

15.11. Amennyiben a biztosított jogszerű használatában álló és engedélykivonattal rendelkező valamennyi – minden egyes – teherjármű érintett az egyes biztosítási események bekövetkezésében, a biztosító által teljesítendő kifizetések együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási kötvényen a 14.5. pont szerint feltüntetett biztosítási összeget.

15.12. Ha egy vagy több biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult (károsult) megalapozott kártérítési igénye meghaladja a biztosító helytállási kötelezettségének a 14.7. 14.8. 14.10. és a 14.11. pontban meghatározott összegét, a károsultak megalapozott kártérítési igényének kielégítése a követeléseiknek a biztosító helytállása összegéhez viszonyított arányában történik.

15.13. A biztosító a kártérítési összeget önrész levonása nélkül a magyar törvényes fizetőeszközben állapítja meg és fizeti ki. Amennyiben a biztosítási esemény Magyarország területén kívül következett be és károsult nem magyar jogalany, a kártérítési összeg kiszámításánál a forint–euro árfolyamra a VIII. fejezet 8.2 pontja szerint meghatározott érték az irányadó.

15.14. Amennyiben adott biztosítási fedezet a biztosítás időszakban részben kimerült, a biztosított jogosult a biztosítási időszak hátralévő részére a biztosítási összeg visszapótlását kérni. A biztosító a visszapótlási kérelmet jogosult visszautasítani. A kérelemnek történő helytadás esetén a biztosított köteles a biztosító által megállapított biztosítási díjat megfizetni.

XVI.Fejezet – Elévülés

A biztosítási szerződés alapján támasztható igények biztosítóval szembeni elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkezésétől szá- mított 1 év.

Hatályos: 2016.01.01-től WÁBERER Hungária Biztosító