Tartalomjegyzék
2013
PEDAGÓGIAI
PROGRAM
I. XXXX XXXXXXXXX, KOLLÉGIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA
Tartalomjegyzék
BEVEZETŐ 1
AZ ÖSSZETETT ISKOLA (ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM) 6
NEVELÉSI PROGRAMJA 6
1. AZ OKTATÁS-NEVELÉS FELTÉTELRENDSZERE 7
1.1. Iskola státusa 7
1.2. Személyi feltételek 7
1.3. Tárgyi feltételek 9
2. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ÉS ÉRTÉKEINK 10
2.1. Gyermekközpontú tevékenységrendszer 11
2.2. Együttműködés a pedagógiai folyamatban résztvevő partnerek között 11
2.3. Értékközvetítés 11
3. NEVELŐ-OKTATÓ TEVÉKENYSÉGÜNK CÉLJAI ÉS FELADATAI 12
4. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 13
4.1. A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉT CÉLZÓ PEDAGÓGIAI GYAKORLAT FOLYTATÁSA 14
4.2. Az infokommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása és folyamatos növekedése 17
4.3. Egyéni tanulói laptopokkal támogatott képzés jó gyakorlatának folytatása a gimnáziumban 18
4.4. A JÖVŐRE VONATKOZÓ PEDAGÓGIAI TERVEINK 20
5. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁNK TERÜLETEI – CÉL- ÉS FELADATRENDSZER, ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK 22
5.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 22
5.2. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 26
5.3. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 31
Az I. Xxxx Xxxxxxxxx a közösségi tehetséggondozás komplex programjával működő gimnázium 34
5.4. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 55
5.5. A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatokban, az iskolai közélet 59
5.6. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 61
5.7. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 65
6. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI 65
6.1.Sportegészségügyi és fizikai alkalmassági vizsgálat 65
6.2. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai 65
7. A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL SZABÁLYAI 66
8. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TERV 68
9 . A GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE (2. KÖTET) 70
10. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE (3. KÖTET) 70
11. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (4. KÖTET) 70
A P E D A G Ó G I A I P R O G R A M E L F O G A D Á S A É S J Ó V Á H A G Y Á S A 70
BEVEZETŐ
A mi intézményünk az általános iskolába való belépéstől a középiskola befejezéséig egységbe fogja azt az időszakot, ahol a 21. század követelményeinek megfelelő tudással és képességekkel felvértezett fiatalok kell, hogy nevelődjenek. Ők már azon a globális piacon versenyeznek, ahol a képzettség az egyik legfontosabb megkülönböztető érték. Az ehhez való megfeleléshez szilárd, mintát közvetítő értékrenddel bíró iskolai közösségre van szükség, ahol a diák kezdeményezően, sokoldalú segítséget kapva tanul, egyéniségének megfelelő, hiteles és rendszerbe foglalt tudást szerez, képességei maximálisan fejlődnek.
Az új köznevelési törvény a magas minőségű működést elsősorban pedagógus - szakmai kérdésnek tekinti. Ennek értékalapját a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek teremtik meg. A törvény a helyi szintű szabályozást a nevelőtestületek és az intézményvezető kezébe adja.
Mindezek tudatos és távlatos felelősség-vállalást feltételeznek, pedagógiai egységet, jobbító közös akaratot és közös munkát.
Intézményünknek ezekre a kihívásokra tervezi stratégiáját.
2008. augusztus 4-től addigi középiskolai intézményünk jelentősen átalakult. Fenntartónk, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szedres Község Önkormányzatával Szekszárd- Szedres Közoktatási Intézményfenntartó Társulását létrehozva a korábbi gimnáziumi és szakközépiskolai feladatokat óvodai, általános iskolai és kollégiumi feladatokkal bővítette.
Intézményünk I. Xxxx Xxxxxxxxx, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda néven közös igazgatású többcélú intézmény, amelyben gimnázium, szakközépiskola, kollégium, általános iskola és óvoda működik. Az intézményegységek óvoda, összetett iskola és kollégium – szakmai tekintetben önállóak, a székhelyen középiskolai, közvetlen szomszédságában kollégiumi feladatellátással. Szedres község területén az általános iskolai és óvodai tagintézmények működnek. A nevelésfilozófiájukban hasonló intézményegységek a 2008-2009. tanévben közös pedagógiai programot dolgoztak ki.
A 2009-2010. tanévben a TÁMOP 3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben” c. pályázatunkban vállalt tevékenységek sikeres megvalósítása és az intézményegységekben folyó pedagógiai innováció fenntarthatósága 2010-ben ismét szükségessé teszi a pedagógiai program módosítását. A tanév során a TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósítóiként a székhelyintézményben folytattuk-, a tagintézményekben pedig megkezdtük a kompetenciaalapú oktatás elterjesztését. Emellett a program felülvizsgálata a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának módosulása miatt a kollégiumi és az óvodai nevelőtestület jogszabályban előírt kötelezettsége. A kompetencia alapú oktatás implementációjával, az innovatív oktatás-szervezési eljárások (tantárgy-tömbösített oktatás-szervezés, a projektmódszer alkalmazása, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, moduláris oktatás, témahét) módszertanának beépítésével a pedagógiai programba felkészülünk azok további alkalmazására, az egyenlő hozzáférés javítására az egyes gyermek/tanulócsoportokban. A helyi tanterv átdolgozása, továbbfejlesztése pedig szükséges volt a kompetenciafejlesztő nevelési ill. oktatási programok, módszertani eljárások hosszú távú, sikeres adaptációjához. A dokumentum 2011-es felülvizsgálata során felhasználtuk az implementáció során eddig szerzett tapasztalatainkat, más intézménytől átvett jó gyakorlatot.
2012. január 1-től intézményünk állami fenntartásba került. Az óvodai intézményegység önállóvá vált, az általános iskola, kollégium és gimnázium –továbbra is közös igazgatású intézményként - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egységeként folytatja pedagógiai tevékenységét.
A köznevelés szabályozási és szervezeti rendszerének átalakulása szükségessé tette a
Pedagógiai Program 2013-as felülvizsgálatát.
Az egyes intézményegységek pedagógiai tevékenységének rövid összegzése:
„… helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk”
(Xxxxxx Xxxxx)
A gimnázium:
Középiskolánk az 1967-es alapítástól a 80-as évek közepéig Tolna megye egyetlen érettségit adó műszaki középiskolája volt, mely a helyi ipar változó igényeinek megfelelve többször is profilt váltott. Az 1990-es évek elején, a rendszerváltást követő társadalmi és gazdasági átalakulás hatására vegyes profilú – gimnáziumi és szakközépiskolai képzést folytató – középiskolává vált. Ekkor vette fel a szekszárdi apátságot alapító I. Xxxx xxxxxx nevét. Megújulásra képes nevelőtestülete néhány év alatt gimnáziumként is vonzóvá tette az intézményt. A kezdetektől differenciált képzést kínáltunk, családias, az egyéniséget elfogadó légkörben. Informatikai profilunk 1996-tól informatikai szakközépiskolai és érettségi utáni szakképzési évfolyamok indításával teljesedett ki. Az Európai Unióhoz való csatlakozás és az egységes, kétszintű érettségi vizsgarendszer bevezetése 2004-től a képzési struktúra átalakulását eredményezte: a szakközépiskolai profil az érettségi utáni szakképzésre koncentrálódik, a négyéves szakközépiskolát fokozatosan ötéves gimnáziumi képzés –intenzív angol nyelvi előkészítő évfolyammal- váltotta fel.
Mára az I. Xxxx Xxxxxxxxx Szekszárd és térsége egyik legkeresettebb gimnáziuma. Több, mint 500 nappali tagozatos diákunk több mint fele helybéli, a tanulók közel 10 %-a a megye távolabbi településeiről érkezik hozzánk.
Diákjaink jövőbeli társadalmi és munkaerő-piaci sikerességét színvonalas és eredményes, differenciált képzéssel igyekszünk megalapozni. Mindehhez versenyképes informatikai és idegen nyelvi tudást közvetítünk, az egyéniséget elfogadó légkört és együttműködésen alapuló tanulásszervezést kínálunk és valósítunk meg négy- és öt évfolyamos gimnáziumi osztályainkban.
Az alsóbb évfolyamokon működő tanulmányi területeink (matematika-fizika-informatika, természettudomány-matematika-informatika, magyar-történelem-informatika, informatika és angol nyelvi előkészítő-informatika, sport) és ennek keretében az emelt szintű képzéseink jól megalapozzák a felsőbb évfolyamokon az egyéni tantárgy- és tanárválasztáson alapuló, emelt szintű érettségire felkészítő képzési formát.
A hozzánk érkező gyerekek tanulmányi átlagteljesítménye jó: 4 egész feletti; és ugyanilyen érettségi átlagteljesítménnyel döntő többségük felvételt nyer egyetemekre, főiskolákra. A felsőfokú felvételi eredményesség tekintetében a 970 középiskola rangsorában néhány év alatt a felső 10 %-ba jutott a gimnáziumként még fiatal intézményünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a tőlünk „elvárt” szinthez képest a hozzáadott-érték mutatóval a legeredményesebb húsz középiskola közé jutottunk.
Gimnáziumunk szemléletében a sokoldalú tanulói támogatás, az esélyegyenlőség előmozdítása meghatározó. A 2009-2010. tanévtől megszervezzük a Hátrányos Helyzetű Tanulók Kollégiumi Programjának előkészítő középiskolai osztályát. A 2010-11. tanévtől a megye első középiskolai, közoktatási sportiskolai kerettantervre épülő sportosztályát indítottuk, gimnáziumi felkészítési lehetőséget biztosítva a spotban tehetséges fiatalok számára.
Partnereink véleménye szerint az I. Bélában az „egyéniséget elfogadják, a tehetséget
tanári-tanulói közös alkotótevékenység ösztönzésében, természettudományos, művészeti és idegen nyelvi nemzetközi projekttevékenységben nyilvánul meg. 2008. szeptemberében az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól pályázati úton elnyertük a „Tehetséggondozó Középiskola” címet. A címmel együtt járó feladatokat –köztük a középiskolába készülő tanulók komplex tehetségfejlesztését és ezzel az egyenlő hozzáférés javítását- évről évre nagy gondossággal valósítjuk meg.
Tanévente 10-12 sikeres pályázati program segíti az innovatív szellemű pedagógiai munkát. Művészeti bemutatóink, az iskolagalériában megnyíló kiállítások, alkotó diákjaink előadásai, a nemzetközi találkozók, a megyei környezetvédelmi- és angolverseny, a nemzetközi xxxx Xxxxxxx Xxxxx Programtermék Verseny, a kompetencia-alapú képzés tapasztalatainak átadását, az egymástól-tanulást segítő bemutatók segítik azt a törekvésünket, hogy iskolánkban a tanulás- és személyiségfejlesztés olyan együttese bontakozhasson ki, amely felkelti és fenntartja a tanulási kedvet, mozgósítja a személyiség fejlődéséhez szükséges energiákat, azaz fejleszti az egész életen át tartó tanulás képességét.
Iskolánk elkötelezte magát az ismeretek és a képességek fejlesztésének egyensúlyán alapuló, kompetencia alapú oktatás és nevelés mellett. A gimnáziumi nevelésnek és oktatásnak véleményünk szerint elsősorban azokat a kompetenciákat kell fejlesztenie, melyek az alkalmazható és versenyképes tudás megszerzését segítik. Ezzel összhangban az információs és kommunikációs technikák alkalmazása képességének, a szociális kompetenciák fejlesztését segítő tanulás- és oktatásszervezési eljárásoknak is fejlődniük kell. Mindehhez azonban szükség van a pedagógiai kultúra folyamatos megújítására.
A 2005-2006-os tanévben bekapcsolódtunk a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.2-es programjába, melynek keretében öt területen (szövegértés-szövegalkotás; matematika; angol nyelv; életpálya-építés; informatika) a 9-10. évfolyam egy-egy osztályában (vagy egy osztály létszámának megfelelő két tanulócsoportban) teszteltük a kompetencia alapú oktatást, és vállaltuk évfolyamonként egy osztályban a 11. évfolyamon a kompetencia alapú oktatás továbbvitelét. A Nemzeti Alaptanterv 2007-es felülvizsgálatával az iskoláknak át kellett tekinteniük pedagógiai programjukat, és a szükséges változások átvezetésével meg kellett teremteniük az oktatás-nevelés központi és helyi szintű szabályozásának összhangját. A pedagógiai program 2007-es felülvizsgálata megerősítette a gimnázium elköteleződését a kompetencia alapú képzés tartalmi és tanulásszervezési eljárásainak alkalmazása terén. Bár a kompetencia alapú oktatás belső elterjesztéséért sokat tettünk, a teljes intézményi lefedettséget a HEFOP 3.1.2. pályázat fenntartási időszakában vállalásunknak megfelelően nem biztosítottuk.
Gimnáziumunkban a pedagógiai kultúra további megújulásának, a kulcskompetenciák fejlesztését előtérbe helyező pedagógiai gyakorlat megerősödésének, ezzel a gimnáziumi jövőkép megvalósulásának további keretet adott a TÁMOP 3.1.4 pályázatunk, mellyel újabb pedagógusok és tanulócsoportok számára alakítjuk ki a kulcskompetenciák fejlődését célzó oktatás-nevelés gyakorlatát, korszerű pedagógiai módszertan alkalmazását.
Érettségi vizsgára épülő szakképzésben rugalmas szakképzési profilunkat folyamatosan a változó piaci igényekhez és feltételekhez igyekeztünk alakítani. Jelenleg a Pécsi Xxxxxxxxxxxxxxx Xxxxxxx Műszaki Karával együttműködve folytatjuk a műszaki informatikai mérnökasszisztens képzést, valamint segítségükkel lokális oktatóközpontjává váltunk a Cisco Hálózati Akadémiának, amely nemzetközileg elismert a hálózatfejlesztő szakemberek körében. A szakképzés regionális megszervezésének megvalósulásával a szakközépiskolai (érettségi utáni szakképzés) a 2009-2010. tanév zárásával befejeződött.
Partnereink igényeinek mind teljesebben szeretnénk megfelelni. Ezért 2001 óta ISO 9001-2000 szabvány szerint kiépített minőségbiztosítási rendszert működtetünk, hogy alkalmazásával a partnerközpontú működést egyenletesebbé, megbízhatóbbá tegyük, minőségcéljaink pedig
harmadik sikeres tanúsító audit zajlott le iskolánkban. Ekkora már az ISO 9001-2008 szabvány elvárásainak is sikerült megfelelnünk.
A gimnáziumban a kompetencia alapú képzés implementációjával összhangban egyre inkább teret nyer a digitális kompetencia fejlesztése, digitális tananyagok és e-learning rendszer alkalmazása. E téren más intézmények számára is hasznosítható, kidolgozott jó gyakorlatokkal rendelkezünk, melynek terjesztését a 2009-2010. tanévben a TÁMOP 3.2.2 pályázat Dél- dunántúli Régió nyertesének potenciális referencia-intézményeként „szolgáltatói” szerepben megkezdtük.
A 2011. év tavaszán ÖKOISKOLA és TEHETSÉGPONT lettünk, vállalva az ezzel járó feladatok megvalósítását. Előminősített referencia-intézményként 2012-ben felkészültünk arra is, hogy pedagógiai gyakorlatunkat más érdeklődő intézmények számára közvetíteni tudjuk.
Az általános iskola:
Xxxxxxxx Xxxxxx iskolánk alapítója, a reformmozgalom jeles képviselője. Szónok, jogász, író, politikus, az első önként adózó nemes volt.
1845-ben a szedresi iskola számára alapítólevelet állít ki. Telket ajándékoz az iskola számára, ennek használata a tanítót illette. Felépült a szedresi iskola.
Innentől kezdve a szedresi emberek gyermekei is művelődhettek.
1996-ban vette fel xxxxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxx nevét, a névadó iránti tiszteletből. Intézményünk neve 12 éven át Xxxxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Óvoda volt.
2008.augusztus 4-től a szekszárdi I.Xxxx Xxxxxxxxx tagintézménye vagyunk, új nevünk: I.Xxxx Xxxxxxxxx Szedresi Xxxxxxxx Xxxxxx Általános Iskolája.
Osztályaink viszonylag kis létszámúak, a hangulat családias.
Van egy jól felszerelt könyvtárunk, informatikai termünk, nyelvi laborunk. Sok szakkör, sportkör működik iskolánkban.
Minden évben, névadónk, Xxxxxxxx Xxxxxx születésnapján színes programokat szervezünk: vetélkedőket, sportversenyeket, koncerteket, kézműves foglalkozásokat.
Szeretnénk hűek maradni Xxxxxxxx Xxxxxx örökségéhez, ezért szívvel-lélekkel végezzük oktató- nevelő munkánkat.
Nevelési filozófiánk:
Iskolánk több, mint 150 éves múltra tekint vissza. Még ma is szem előtt tartjuk azokat a gondolatokat, melyeket Xxxxxxxx Xxxxxx hagyott ránk örökségül:
„…egyesüljünk…, hogy végrehajthassuk
a legfelségesebb, legszentebb isteni feladatot,hogy a népet nevelhessük!” (Xxxxxxxx Xxxxxx)
Tanulóinknak olyan alapvető ismereteket nyújtunk, amellyel a képességeik, készségeik alkalmassá teszik Őket az egész életen át tartó tanulásra.
Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik és védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctűrők, kitartóak és elfogadják a másságot.
A szülőket a legfontosabb együttműködő partnerünknek tekintjük.
A fenntartó önkormányzat ránk mindig számíthat, ha a község művelődéséről, kultúrájáról van szó.
Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel, a jövő nemzedékét neveljük, ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék a fejlődésre.
A kollégium:
Az I. Xxxx Xxxxxxxxx Kollégiumát Xxxxx Xxxxxx Középiskolai Kollégium néven 1967-ben alapították.
Az alapítás két szervezethez kötődik: a Tolna Megyei Tanácshoz és a SZÖVOSZ- hoz. A megye az ekkor épült új középiskolájának, a Xxxxx Xxxxxx Szakközépiskolának biztosított kollégiumot, a SZÖVOSZ pedig az általa működtetett Xxxxxxxx Xxxxxx Kereskedelmi Szakközépiskola tanulóit kívánta elhelyezni. Emiatt két elkülönített intézmény volt az épületben. Ez az állapot 1973-ban szűnt meg. Később a városban lévő diákotthonok megszűnésével ide kerültek a Xxxxx Xxxxx Gimnázium tanulói, majd itt kaptak helyet a Xxxxxx Xxxxx Pedagógiai Főiskola hallgatói is.
Kezdetben a szülők valóban átadták a kollégiumi nevelőtanárnak a gyermekeiket oktatás- nevelés céljára, hiszen a fiatalok negyedévente, majd havonta, később kéthetente utaztak csak haza. Az elmúlt évtizedekben több ezer fiatal számára teremtettük meg az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket. Kezdetben 8-10 ágyas szobákban több mint 400, ma 3-4 ágyas szobákban 200 diákot tudunk elhelyezni.
Az intézmény fenntartója az évek során többször változott. 1994 óta a kollégium fenntartója Szekszárd Megye Jogú Város Önkormányzata.
2004/2005.tanévtől a kollégiumban bevezetésre került a pedagógiai felügyelői rendszer, ami azt jelenti, hogy az éjszakai és a hétvégi ügyeletet pedagógiai felügyelői munkakörben foglalkoztatott egyetemi vagy főiskolai végzettségű pedagógusok látják el, a kollégiumi nevelőtanárok.
A 2005/2006.tanévben a Xxxxxxxx Xxxxxx Kereskedelmi Szakközépiskolával együttműködve elindult a Hátrányos Helyzetű Tanulók Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Programja.
A Xxxxx Xxxxxx Kollégium –mint önálló intézmény- a 2008/2009. tanévtől az intézményi összevonások után megszűnt, tevékenységét az intézményi integráció társulási fenntartással létrejött I. Xxxx Xxxxxxxxx, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda néven működő intézmény kollégiumi tagintézményeként folytatja, és továbbra is fogadja a vidéki, Szekszárdon tanuló középiskolás diákokat.
Az intézmény együttműködő kapcsolatban áll a város középfokú iskoláival: I.Xxxx Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx Gimnázium, Xxxxx Xxxxxx Szakképző Iskola (TISZK) tagintézményei, Kolping Katolikus Szakképző Iskola, Esély Szakképző Iskola, FVM DASZK Xxxxx Xxxxxx Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium.
2009/2010.tanévtől a Hátrányos Helyzetű Tanulók Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Programjában részt vevő 9. előkészítő évfolyam tanulói az I.Xxxx Xxxxxxxxxxxx végzik a középiskolára felkészítő évfolyamot.
A kollégiumban bevezetésre került a szociális, életviteli és környezeti és az életpálya-építési
kompetenciák fejlesztése.
AZ ÖSSZETETT ISKOLA (ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM)
NEVELÉSI PROGRAMJA
1. Az oktatás-nevelés feltételrendszere
1.1. Iskola státusa
⮚ Az intézmény neve: I. Xxxx Xxxxxxxxx, Kollégium és Általános Iskola
Angol megnevezése: I. Bela Grammar School, Student Hostel and Primary School
⮚ Rövid neve: I. Xxxx Xxxxxxxxx
⮚ OM azonosítója: 036394
⮚ Feladatellátási helyei:
Székhelye: 7100 Szekszárd, Kadarka u. 25-27. (001 feladatellátási hely) Tagintézmények megnevezése, címei:
I. Xxxx Xxxxxxxxx Kollégiuma (002 feladatellátási hely) ügyvitel címe: 7100 Szekszárd, Kadarka u. 29.
I. Xxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxx Általános Iskolája (003 feladatellátási
hely)
ügyvitel címe: 7056 Szedres, Xxxxx Xxxxx u. 1.
⮚ Az intézmény típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény
Az iskolában a nevelési-oktatási tevékenység a 2011. évi CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, a 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendeletet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról, a Kormány 2007-ben módosított 243/2003. (XII. 17.) rendeletét (a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról), a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletet, a Kormány többször módosított 100/1997. (IV. 13.) rendeletét (az érettségi vizsgaszabályzatról), valamint az oktatási miniszter többször módosított 17/2004 (V.20.) rendeletét (a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról), a a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet , az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, házirendet, informatikai szabályzatát, informatikai stratégiáját és egyéb belső szabályzatait figyelembe véve készített és jóváhagyott pedagógiai programja (abban helyi tanterve) szerint folyik.
1.2. Személyi feltételek
Iskolánk egyik legnagyobb értéke a felnőttek együttműködő, támogató-ösztönző viszonyulása a
tanulókhoz, diákokhoz, nem utolsó sorban pedig egymáshoz.
Az alkalmazotti közösségre jellemző, hogy a többség nagy odaadással igyekszik a feladatoknak megfelelni. Ez a tanulási folyamat igényes irányításában, a túlmunka vállalásában, a versenyekre való felkészítésben, a rendezvények szervezésében és lebonyolításában, valamint sok más, az iskolai élettel összefüggő és a munkaidő kereteibe sokszor nehezen beszorítható tevékenység vállalásában nyilvánul meg.
A belépő új kollégák munkáját gyakornoki program segíti. Az új területen (pl. osztályfőnöki munka) tevékenykedők munkáját mentorálással oldjuk meg.
A tanár presztízse személyiségétől, igényességétől függ elsősorban, de számít az iskolában uralkodó légkör is. Nálunk a munkáját szakértelemmel, lelkiismeretesen és következetesen végző tanárnak tekintélye, becsülete van. Fontosnak tartjuk, hogy az oktató-nevelő munkában a nevelés is nagy hangsúllyal jelenjék meg. Ennek hangsúlyozását az iskolahasználók visszajelzései megerősítik.
A nevelőtestület tagjai rendelkeznek a törvény által előírt, vagy a törvény által még megengedett szakképzettséggel. Tízen szakvizsgázott pedagógusok (ebből öten a gimnáziumban), hárman közoktatási szakértők, hárman országos, ketten megyei szaktanácsadók. Nyolc érettségi elnök van közöttünk. Húsz pedagógus rendelkezik az emelt szintű érettségi vizsgáztatáshoz ajánlott képzéssel.
A gimnáziumi helyi tanterv munkaerő-szükséglete és a jelenlegi tanári kar közötti különbség: Tantárgyi modul oktatására a munkakörre előírt (középiskolai tanári) végezettség és szakképzettség mellett a tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettség jogosít. A szükséges szakképzettség megszerzését a 2008-tól indult, majd a 2013. szeptemberétől induló 5 éves továbbképzési ciklusban megterveztük az alábbi területeken:
• Tánc és dráma (modul tantárgy)
• Társadalomismeret (modul tantárgy)
• Etika (modul tantárgy)
• Filozófia
• Az Európai Unióban beszélt nyelvek (az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következményeként az uniós munkavállalási lehetőségek bővülésére kell felkészítenünk diákjainkat)
Az elmúlt években pedagógusaink jelentős része korszerűsítette tudását tanfolyami képzésben, PhD-képzésben, újabb diplomát, illetve pedagógus szakvizsgát eredményező oktatásban. A továbbképzésre, kétszintű érettségi vizsgáztatói felkészítésre fordítható központi keretet teljes egészében kihasználtuk, az igényeket nem is tudtuk fedezni. Ez a hozzáállás reményt adott arra, hogy kollégáink tanfolyami, illetve szakképzettséget nyújtó képzéssel alkalmasak lesznek a helyi tanterv maradéktalan megvalósítására és a kétszintű érettségi vizsgához kapcsolódó feladatok ellátására.
A pedagógiai innovációk folyamatos fenntartásának igénye a pályázati források keresését teszi szükségessé a továbbképzések finanszírozására. Az általános iskola IPR pályázati támogatásból, a gimnázium a TÁMOP 3.4.3 tehetséggondozó pályázati támogatásból jelentős összegeket fordított, és rendszeres pályázati tevékenységével a jövőben is a pedagógusok képzésére. A referencia-intézményi szerepre felkészítő források megnyílásával a pedagógusok felnőttképzési kompetenciái is fejleszthetőek voltak, melyek pozitívan hatnak az intézmény marketing- tevékenységének továbbfejlesztésére is.
A gimnázium 2005 óta emelt szintű érettségi vizsgáztatói helyként működik. Továbbra is ösztönözni kívánjuk a pedagógusok feladatellátását az országos közoktatási feladatok ellátásában (vizsgáztató, vizsgaelnök, tanácsadó, minőségbiztosító, szakértő).
A vezetés a szabályzatoknak megfelelően biztosítja a munkaközösség-vezetők, a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet érdemi részvételét a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítésében és meghozatalában.
Nem pedagógus állományban lévő összetett iskolai alkalmazottak
A jelenlegi feladatok ellátását a gimnáziumban iskolatitkár végzi, az informatikai oktatást és az
IKT alkalmazását rendszergazda és informatikai asszisztens (oktatás-technikus) segíti.
A pedagógus munkát mindkét feladatellátási helyen gyermek- és ifjúságvédő vagy a a feladatot ellátó gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök közvetlenül támogatják..
Az általános iskolában az alapvető feladatok - gazdálkodás, adminisztrációs feladatok, az iskola állagának megóvása, karbantartása, fűtése, tisztántartása, a tornacsarnok esti, hétvégi működtetése - ellátásához az alkalmazotti létszám biztosított. A gimnáziumban a szolgáltatást a működtető önkormányzat szolgáltatók bevonásával biztosítja, a gazdasági ügyintézést alkalmazottja útján ellátja.
1.3. Tárgyi feltételek
Gimnázium
A középiskola tárgyi feltételei az épületadottságokat illetően (két különálló lapos tetős épület, kis tornaterem) közepes szintűek. A kívülről 1997-ben megújult két épületünket (A és B egymás mellett) 3000 m2 gondozott kis park veszi körül. A telek északi felén 3700 m2-es sportudvarunkon 1 bitumenes és egy felújításra szoruló salakos pálya található.
A gimnázium helyiségei:
Helyiség | A épület | B épület | Összesen |
„Normál” tanterem | 9 | 3 | 12 |
Szaktanterem | 4 | 2 | 5 |
Számítógépterem (nyelvi teremként is) | - | 4 | 4 |
Nagyelőadó | - | 1 | 1 |
Szertár, szerverterem | 4 | 1 | 5 |
Raktár, oktatás- technikai helyiség | 1 | 3 | 4 |
Szabadidős helyiség | 1 | 1 | 2 |
Tornaterem | 1 | - | 1 |
Öltözők | 2 | - | 2 |
Tornaszoba | 2 | - | 2 |
Zsibongó | 1 | - | 1 |
Tanári szoba | 1 | - | 2 |
Iroda | 4 | - | 4 |
Könyvtár | 1 | - | 1 |
Olvasóterem | 1 | - | 1 |
Rádióstúdió | 1 | - | 1 |
Az A épületben büfé működik, a B épületben italautomata áll a tanulók és dolgozók rendelkezésére. A kínálatot az iskola-egészségügyi szolgálattal rendszeresen felülvizsgáltatjuk.
A pedagógusok és az oktatást ill. a működést segítő alkalmazottak megfelelő körülmények között dolgoznak. A szertárak, a szerverterem egyben tanári munkahelyek is.
Könyvtári állományunk, könyvtárunk, szaktantermeink, számítógéptermeink megfelelnek az alapvető követelményeknek. Szertáraink felszereltsége megfelelő, a legfontosabb oktatási segédeszközök, technikai berendezések, demonstrációs eszközök megvannak, de felújításukat, cseréjüket folyamatosan kell végezni. Tanulókísérleti eszközeink egy része elavult, cseréjük, gyarapításuk folyamatban van (bővebben a 7. pontban).
Az informatika-oktatás igényeivel összhangban az elmúlt három évben minden számítógéptermünk gépparkját lecseréltük. A 2. emeleti zsibongóból először korszerű
kommunikációs tanirodát, majd csoportmunkára alkalmas termet alakítottunk ki. A korábbi Internet-folyosóból a CISCO Hálózati Akadémia Lokális központjaként gyakorlótermet hoztunk létre. A diákok szabadidős helyiségeiben számítógépeket helyeztünk el. Géptermeinkben több interaktív tábla és hálózati felügyelő szoftver segíti az oktatást. (Az informatikai tárgyi feltételeket az Informatikai stratégia c. pont tartalmazza.)
Egy normál méretű (szabványos, sportrendezvények lebonyolítására alkalmas) tornateremre nagy szükségünk van. A jelenlegi tornateremből díszterem alakítható ki, mely az erre alkalmatlan B épületi nagyelőadó kisebb tantermekké alakítását is lehetővé teszi. A tornaterem alatti helyiségek a zsúfolt könyvtár gondját is megoldanák.
Előnyös számunkra a Kollégium közvetlen szomszédsága, mert így az étkezés és vidéki tanulóink kollégiumi elhelyezése helyben megoldott.
Általános iskola
Az általános iskola tárgyi feltételei közepes szintűek. A két iskolaépületből csak az egyiket használjuk az órarend szerinti neveléshez-oktatáshoz. A tornacsarnok állapota megfelelő. A sportpálya felújításra szorul. A parkosított iskolaudvaron játszóhelyek kialakítása folyamatos. Az étkeztetést (óvodások, iskolások, alkalmazottak, Idősek Klubja, vendégétkezők) jól szolgálja a főépületben a főzőkonyha és a hozzá kapcsolódó étkező. Az ismerethordozók egy része elavult, korszerűtlen. . Az iskolában a fejlesztő foglalkozásokhoz, játékos tevékenységekhez (főleg a napköziben), a szabadidő kulturált eltöltéséhez viszonylag kevés játék áll rendelkezésre. az oktatáshoz szükséges szemléltető eszközök elevultak.
Az informatika, számítástechnika hatékony oktatásához több számítógép áll rendelkezésre és folyamatosan törekszünk korszerűsítésükre. A szaktanteremben Internet elérhetőség is van. Iskolai könyvtárunk a községi könyvtár szerepét is betölti, az Internet-elérés a könyvtárban is biztosított. A könyvállományt folyamatosan fejlesztettük, korszerűsítettük. . A feltételek javításához hozzájárulnak a különböző pályázati lehetőségek.
2. Pedagógiai alapelveink és értékeink
A tanulókat – igényes, de teljesíthető követelményeket támasztva – olyan színvonalú tudáshoz ismeretekhez és készségekhez kívánjuk juttatni, amelyek alkalmassá teszik őket a középiskolai, egyetemi, főiskolai vagy más felsőfokú továbbtanulásra.
Mindezt családias légkörben, az éppen szükséges korlátok között, a diákok erőfeszítésére számítva, felesleges stressz nélkül kívánjuk elérni.
A tantárgyi teljesítmény mellett a harmonikusan fejlődő személyiség egyaránt fontos érték számunkra.
Számolunk azzal a ténnyel, hogy az iskolák nincsenek egyedül a személyiséget formáló tényezők között, sőt, szerepük ebben nem is kizárólagos. A család, a közvetlen környezet, a kortárs csoportok, a tömegkommunikáció, az iskolán kívüli képzési formák (különórák, előkészítők, nyelvtanfolyamok, művészeti csoportok, internet stb.) kiegészítői, esetenként konkurensei az iskolai munkának. Ezeket a hatásokat a lehető legjobban fel kell használnunk (ha kell, ellensúlyoznunk) oktató-nevelő munkánkban.
Pedagógiai szemléletünk és gyakorlatunk a gimnáziumban az 1993-as profilváltás óta, az általános iskolában az együttnevelés szemléletének erősödésével fokozatosan érlelődött, mára markánsan körvonalazódik.
A szülők, a diákok, a tantestület és a fenntartó társulás igényeit és elvárásait figyelembe véve a következő alapelveket tartjuk elsődlegesnek, melyeknek át kell hatniuk az iskolai élet minden területét:
2.1. Gyermekközpontú tevékenységrendszer:
⮚ személyiségfejlesztés,
⮚ közösségek erősítése,
⮚ esélyegyenlőség előmozdítása,
⮚ tehetséggondozás.
Az oktatás és a nevelés összhangján alapuló pedagógiai folyamat irányítója a tanár, aki felelősséggel tartozik a rábízott gyermekekért a szülőknek, iskolájának, mind pedagógiai módszereit, mind pedig az átadott tudás tartalmát illetően. A tanári tekintély alapja a bizalom, a tudás és a pedagógiai elkötelezettség.
2.2. Együttműködés a pedagógiai folyamatban résztvevő partnerek között:
⮚ demokratizmus, jogok és kötelességek összhangja,
⮚ kölcsönös megbecsülés és tolerancia,
⮚ szolidaritás,
⮚ az egyén tisztelete, lelkiismereti szabadság,
⮚ egymás testi és xxxxx egészségének védelme,
⮚ az iskola egészséges és tiszta környezetének fenntartása,
⮚ folyamatos és érdemi kommunikáció,
⮚ az iskola jó hírnevének védelme.
2.3. Értékközvetítés:
⮚ a Nemzeti Alaptanterv szerinti kulcskompetenciák fejlesztésén alapuló, alkalmazható tudás; korszerű, sokoldalú általános műveltség,
⮚ a munka megbecsülése
⮚ a nemzeti és a helyi hagyományok tisztelete,
⮚ az európai és az egyetemes kultúra megbecsülése,
⮚ a globális és helyi problémák iránti érzékenység,
⮚ az egészséges és környezettudatos életvitel igénye.
⮚ az innovációra való igény,
⮚ a kooperációra épülő közösségi magatartás.
Az alapelveknek megfelelően iskolánk értékeinek tartjuk a sokoldalú tanulói támogatást
a teljes személyiség fejlődését eredményező képzést, közösségi tehetséggondozást,
az esélyegyenlőség előmozdítását,
az infokommunikációs technikák kiemelkedő alkalmazását
a partnerközpontú működést, családiasságot, a pedagógiai innovációk iránti fogékonyságot az irántunk megnyilvánuló keresettséget.
3. Nevelő-oktató tevékenységünk céljai és feladatai
Célunk, hogy értékeink megőrzésével az eddig kivívott rangunkat, pozíciónkat az általános- és középiskolák között megőrizzük, és tovább erősítsük.
Az általános iskolai pedagógiai munka területén:
Az általános iskolában az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában, az alsó tagozatban az iskolába lépő kisgyermekben óvjuk és továbbfejlesztjük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá tesszük saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Teret adunk a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejlesztjük az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetítjük az elemi ismereteket, szokásokat alakítunk ki.
A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.
Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is.
Ennek megfelelően célunk
▪ diákjaink kulcskompetenciáinak fejlesztése:
anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia,
természettudományos kompetencia, digitális kompetencia,
a hatékony, önálló tanulás,
szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.
A kulcskompetenciák birtoklása alkalmassá teszi tanulóinkat a változásokhoz való gyors és hatékony alkalmazkodásra, a változások befolyásolására, saját sorsuk tudatos alakítására. A kulcskompetenciák hozzájárulnak az egész életen át tartó tanuláshoz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához.
▪ A részképesség-zavarok csökkentése, a sajátos nevelési igényű tanulók folyamatos egyéni fejlesztése.
▪ A sajátos nevelési igényű tanulók minél kevesebb problémával, nehézséggel történő integrálása.
▪ Minden tanítványunk számára az esélyegyenlőség biztosítása a tanítási-tanulási
folyamatban.
▪ Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók támogatása.
▪ Az egészséges személyiségfejlődés biztosítása, a szélsőségesen negatív személyiségjegyek kialakulásának megelőzése.
▪ Iskolaotthonos nevelési –oktatási forma kialakítása az általános iskola alsó tagozatán valamennyi tagintézményben annak érdekében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egész napos ellátása és felügyelete biztosítható legyen.
▪ Az angol nyelv, német nyelv kötelező oktatása az általános iskola 4. évfolyamától
kezdve.
▪ Valamennyi diákunk felkészítése a tanult idegen nyelven (nyelveken) való általános kommunikációra.
▪ Az IKT eszközök készség szintű használata a mindennapi tevékenységük során.
▪ A rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása.
▪ Tanrendbe iktatott egészség- és életmódnevelés az általános valamennyi évfolyamán.
▪ A kultúra, a művészet iránti igény felkeltése. Tanulóinkban váljon belső igénnyé az iskolai, települési és nemzeti hagyományok ápolása és őrzése.
A középiskolai pedagógiai munka területén:
A középiskolai munkánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.
A gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készítjük fel tanulóinkat arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítjuk a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet.
Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát gimnáziumunk azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával. Gimnáziumunk feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.
4. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai tevékenységünk eszközei, eljárásai
• Befogadó, és az egyéni fejlődést biztosító nevelés-oktatás eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmazunk.
• Pedagógiai munkánkban hangsúlyos a kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása.
• Munkakultúránkat nyitott nevelési-oktatási környezet jellemzi: a szülőkkel, a civil szervezetekkel, és a helyi társadalommal kiépített partnerkapcsolataink erősek. A vezetés és a tantestület egyaránt elkötelezett a közoktatási intézmények közötti hálózati tanulás folyamatának erősítésében.
• Folyamatos önfejlesztésre törekszünk, önértékelési rendszert működtetünk, vállaljuk a külső értékelésben való konstruktív részvételt.
• Kidolgozott külső-belső szakmai kapcsolati formákkal rendelkezünk.
• Szervezeti kultúránkra, pedagógiai gyakorlatunkra jellemző a team-munka és a pedagógusok közötti aktív együttműködés.
• Az IKT eszközöket és módszereket a pedagógiai programban foglaltak szerint alkalmazzuk, használjuk az iskolai adminisztrációs és ügyviteli szoftvert.
• A fenntartó támogatja pedagógiai törekvéseinket, jó gyakorlataink másokkal való megosztását.
Továbbra is elsősorban a szedresi, a szekszárdi, a szedres-környéki és a közvetlen városkörnyéki települések, iskolák diákjaira számítunk.
Valljuk, hogy jövőorientált szemléletű, innovatív iskolaként a folyamatos pedagógiai megújulás, informatikai lehetőségeink optimális kihasználása és a környezetünk változásaihoz folyamatosan alkalmazkodó képzési szerkezet jelentheti számunkra a sikeres jövő útját.
4.1. A kulcskompetenciák fejlesztését célzó pedagógiai gyakorlat folytatása
A pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzésnek, a gyakoroltatásnak, cselekedtetésnek és emellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a 21. század elején megjelent új társadalmi igényeket.
A 21. század iskolája az infrastruktúra fejlesztése mellett új szemléletű pedagógiai megközelítést igényel. Ez értelmezésünk szerint a következőket jelenti:
⮚ Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó körülményekhez való alkalmazkodás. Az iskolai nevelés-oktatás szemléletében nem követhető már az a korábbi évtizedeket idéző modell, amikor a tanulási folyamat lezárult az iskolai tanulmányok befejezésével, és a megszerzett végzettség életre szólóan kijelölte az egyén életpályáját. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása, új készségek és kompetenciák elsajátítása. A nevelésben-oktatásban a hangsúlynak az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére kell helyeződnie, hiszen ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével.
Intézményünk pedagógiai tevékenységrendszere az ismeretek és képességek harmonikus fejlődését, az alkalmazásképes tudást és az eredményes tanulást helyezi a középpontba. Az ezt megvalósító helyi tantervek az ismeretszerzés és képességfejlesztés egyensúlyán alapuló
oktatást-nevelést, fejlesztést valósítanak meg, a kétszintű érettségi vizsgakövetelményeket és a kerettantervnek megfelelő tartalmakat hatékonyan és eredményesen ötvöző pedagógiai tevékenységet.
⮚ A középiskolai és általános iskolai nevelésben és oktatásban kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával árnyaljuk, szilárdítsuk és mélyítsük. Intézményünkben elsődlegesen fontosnak tartjuk szövegértési és szövegalkotási képességek, anyanyelvi kommunikáció; a matematikai, logikai képességek; az idegen nyelvi kompetenciák, a természettudományos-műszaki kompetenciák, a digitális kompetenciák és az életpálya- építési kompetenciák (kezdeményezőképesség-vállalkozói kompetenciák; esztétikai és művészeti kifejezőképesség) differenciált tudástartalomra épülő fejlesztését. A tudás alkalmazásának képessége, a problémák megoldásában mutatkozó kreativitás a vizsgakövetelményekben megfogalmazódó elvárás a kétszintű érettségin. Ezért a munkáját igényesen és eredményesen végző iskolában ennek a szemléletnek kell áthatnia az iskolai hétköznapokat.
⮚ Az iskolának a jövőben eredményesebben kell vállalnia a személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését. Pedagógiai kutatások igazolják, hogy az értelmi képességek fejlesztésében a kooperatív és kompetitív (versenyszerű) módszerek egyaránt eredményesek lehetnek. A szociális kompetenciák kialakítását azonban a kooperatív módszerek jobban szolgálják.
A jövőben az új tanulásszervezési eljárásokat, az interaktív és reflektív tanulás lehetőségeit kell szorgalmazni, és lehetőség szerint vissza kell szorítani a frontális osztálymunka kizárólagosságára épülő tanári gyakorlatot. A kompetitív tanulás módszerei elsősorban az egyéni tehetséggondozás során és a 11-12. évfolyamon kaphatnak szerepet, az együttműködésen alapuló tanulásszervezési eljárások mellett alkalmazva.
⮚ A módszertani megújulás mellett a hatékony, önálló és eredményes tanulás, a tanulási motiváció növelésére törekszünk a hagyományosan iskolai helyszínen folyó tanulási tevékenységben és annak iskolán kívüli környezetre való kiterjesztésével, ehhez a modern kommunikáció valamennyi eszközét mozgósítva.
⮚ Kompetencia alapú nevelés az általános iskolában a képességek kibontakoztatására
A kompetencia alapú oktatás alapelvei:
▪ Gyermekközpontúság
▪ Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
▪ Tudás – és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
▪ Képesség- és személyiségfejlesztés
▪ Új típusú tanári attitűd
▪ Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat
▪ Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
▪ Fokozatosság és folyamatosság
▪ Valóságos tanulási környezet
▪ Multikulturális tartalmak
▪ Interkulturális nevelés
Tevékenységi formák:
▪ Kooperatív tanulás
▪ Differenciált foglalkozás/tanulásszervezés
▪ Projekt módszer alkalmazása
▪ Problémaalapú oktatás
▪ RJL modell szerinti óraszervezés
▪ Egyéb tanulási technikák alkalmazása
▪ Drámapedagógia
▪ Tanulni tanulás
▪ Tanulói differenciálás heterogén csoportban
▪ Szövegértő olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése
▪ Kooperatív módszertanra épülő együttműködés csoportban
▪ Hatékony tanuló megismerési technikák Értékelés:
▪ Csoport értékelés beemelése
▪ Kooperatív munka értékelése Ellenőrzés, értékelés módjai:
▪ Otthoni munka
▪ Kísérlet
▪ Iskolai rendezvények szervezése, azokon való részvétel
▪ Önértékelés
▪ Társak értékelése
Kompetencia alapú oktatásban alkalmazott módszertani elemek:
▪ Játék
▪ Projekt módszer
▪ Problémaközpontú tanítás
▪ Cselekvésből kiinduló gondolkodás
▪ Felfedeztetős tanulás
▪ Megértésen alapuló fejlesztés
▪ Alkalmazásképes tudás
A kompetencia alapú iskolai oktatás során az alábbi feladatokat kell megvalósítanunk:
• Az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tanítási-tanulási folyamathoz – az aktív részvétel lehetőségének biztosítása, valamint az egyéni érdeklődés és haladási ütem figyelembe vétele.
• Az önálló tanulási képesség kialakítása – az információszerzés és rendszerezés teljes tanulási időszakot végig kísérő gyakorlása, valamint a birtokolt ismeretelemek egyre magasabb szinten történő integrálása.
• Az elvont iskolai tudáselemek következetes összekapcsolása a diákok napi
tapasztalataival és az életkoruknak megfelelő gyakorlati feladatokkal.
• A képességek differenciált fejlesztése, a tehetség kibontakoztatásának és a tanulásban lemaradtak segítése, a segítés feltételeinek megteremtése.
• Az anyanyelvi kultúra fejlesztése az iskolai élet minden területén.
• Az idegen nyelvi tudás gyakorlati alkalmazására minél több lehetőséget biztosítani.
• Az informatika és a média eszközök használatának fejlesztése, és eredményeinek alkalmazása minél több tanórán és foglalkozáson.
• A sportoláshoz, egészségmegőrzéshez, környezetvédelemhez biztosítani a tárgyi feltételeket. Az egészség- és életmódnevelésre több tantárgy keretén belül is nagy hangsúlyt kell fordítani.
• Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapvető társadalmi és gazdasági kérdésekkel több tantárgy keretében is foglalkozni kell.
4.2. Az infokommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása és folyamatos növekedése
Ahhoz, hogy a ma diákjai a holnap sikeres felnőttjei legyenek, fontos őket megtanítani tanulni, megtanítani az eszközök megfelelő használatára, az információtechnológia szolgálatukba állítására. Az infokommunikáció meglévő eszközei rugalmas és integrált környezetet biztosítanak ahhoz, hogy fokozzák az iskolai teljesítményeket. A jövőben is tanár és diák személyes kapcsolatára fog épülni a nevelési-oktatási folyamat, de az informatika olyan lehetőségeket kínál, melyeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Három nagy területre bontottuk az informatikai eszközökkel behálózott iskolai világot:
⮚ Xxxx és tanár közös tanulási-tanítási tevékenysége
A személyiség egyik legfontosabb összetevője, hogy miként viszonyul környezetéhez. A környezetünkhöz információk útján kapcsolódunk.
Ahhoz, hogy az információkhoz való hozzájutás, ill. azok kezelésének képessége fejlődjék, meg kell tanulnunk a lehető leghatékonyabban kommunikálni környezetünkkel. A modern kommunikáció egyik legfontosabb eszköze ma az informatika. Ha versenyképességünket meg akarjuk őrizni, akkor versenyképes tudás birtokába kell juttatnunk tanítványainkat. Fejlesztenünk kell tehát az informatikai tudást, a digitális kompetenciákat. Az oktatásban hangsúlyos szerepet kell kapniuk azoknak az elemeknek, amelyek ezt a tartalmat közvetítik.
Az informatika szerepének növelése érdekében minden gimnáziumi osztályban a 2004-2005-ös tanévtől emelt óraszámban tanítjuk az informatika tantárgyat. A gimnáziumban jelenleg közel
300 számítógép, köztük több, mint 30 tanári és közel 230 tanulói notebook szolgálja az informatikai oktatást. Ez lehetővé teszi, hogy a tanulás szerves részeként kezeljük a számítógépet és az Internetet. Ez gyakorlatilag minden tantárgynál lehetőséget biztosít az egyéni tanulási utak bejárásához, az egyénhez szabott követelmények megvalósításához is.
Törekszünk arra, hogy a számítógép legyen a pedagógus és a tanulók közötti kommunikáció egyik eszköze. Ezzel egyúttal irányítani tudjuk az informatikai tudás megszerzését, valamint a megszerzett tudás alkalmazását. Az iskolai honlapról kívülről is elérhető e-learning rendszert működtetünk. A közeljövőben ennek használatát általánossá, a mindennapi pedagógiai gyakorlat részévé tesszük.
A gimnáziumban a hordozható laptopok és projektorok használata mára már szinte minden tantárgynál általánossá vált. A tanórákon e nagy gyakorisággal alkalmazunk digitális anyagokat szemléltetés, vázlatkészítés, gyakoroltatás céljából, jól kihasználjuk a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) nyújtotta lehetőségeket. Mára már a tanórák legalább 30 %-ában IKT eszközöket alkalmazunk. Célunk, hogy a digitális tananyagok interaktív használata az e-learning rendszer és a tanulói laptopok, valamint az interaktív táblák és szavazórendszer alkalmazásával is beépüljön a tanulási tevékenységbe, az IKT 1:1 tevékenység a nevelési-oktatási folyamatba beépüljön. Az on-line digitális számonkérés módszerét már rendszeresen alkalmazzuk, ennek általánossá válása terén azonban még kell fejlődnünk.
A fejlesztési folyamatot akkor tekintjük eredményesnek, ha tanáraink legalább havi egy
alkalommal IKT-val támogatott mérést-értékelést alkalmaznak.
Az általános iskolában a tanítás-tanulás folyamatában kiemelt szerepet kap az IKT eszközök használata. A kompetencia alapú képzés tanulás-szervezési eljárásaiba bevont tanulócsoportokban az alkalmazás aránya (a bevont területeken) eléri a 25 %-ot.
⮚ Hatékony iskolai digitális kommunikáció és adminisztráció
A számítógép és az egyéb korszerű informatikai eszközök lehetővé teszik, hogy a digitális kommunikációs csatornákat is használjunk a partnereinkkel való kapcsolattartásban.
A gimnáziumi e-learning rendszeren keresztül új kapcsolattartási formákat alakítunk ki. (Tananyagok, feladatok közvetítése; házi feladatok kitűzése, otthoni munkák, stb. beküldése) Fontos továbbá, hogy a pedagógusok és a tanulók rugalmasan tudják használni laptop számítógépeiket, ezért egyre több épületrészben tesszük elérhetővé a WiFi hálózati csatlakozást és szélessávú internet-elérést a hordozható számítógéppel rendelkezők részére.
Törekszünk arra, hogy minden fontos információ digitálisan jelenjen meg először. A napi munkában azonban úgy tűnik, egyelőre nem nélkülözhetjük a hagyományos, papír alapú adminisztrációt sem. A gimnáziumban hatékonyan alkalmazzuk a digitális naplót, mely a kommunikáció újabb csatornáit nyitotta meg szülők és tanulók, valamint a pedagógusok, iskola között.
⮚ Az informatikai tudás „hasznosítása”: egyéni tanulói IKT portfólió készítése
Intézményünk számos lehetőséget kínál az egyéni tanulási utak bejárására.
Az informatikai tudás mélyítésére egyénileg választott órák keretében közép- és emelt szintű érettségire felkészítő csoportokban a felsőbb évfolyamokon is lehetőség van. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében megismertük és adaptáltuk a Xxxx Xxxxxx Gimnázium jó gyakorlatát, mely a diákok informatikai tudásának közvetlen hasznosulását IKT portfólió készítésének támogatásával segíti. Diákjaink az egyénileg választott informatika- órák rendszerében összeállítják saját portfóliójukat.
Olyan produktumot hoznak létre, amely a munkába állásukat, továbbtanulásukat, versenyképes munkaerővé válásukat szolgálja.
A portfólió elkészítésének támogatásával célunk az oktatást és a felnőttlétet segítő eszközhasználat gyakorlattá váltása; a diákok egyéni boldogulásához szükséges digitális informatikai kompetencia fejlesztése; az e-világban való jártasság megszerzésével megalapozni az elhelyezkedést a munkaerőpiacon; az e-generáció attitűdjének formálása.
A portfólió elkészítésének folyamata hatékonyan fejleszt különféle kompetenciákat: elsősorban a digitálist (a munka ugyanis számítógépen folyik), a szociálist, esztétikait, másodsorban (a tartalmasított témákkal) az anyanyelvit, idegen nyelvit, társadalomtudományit. De az eszközrendszer eredményeként erősödik a személyközi és a vállalkozói kompetencia, a problémamegoldás is. A tanulók megtapasztalják az iskolai környezetben közvetített IKT-alapú kommunikáció gyakorlati hasznát, a versenyképes informatikai tudás bemutatásának, hasznosításának módját.
4.3. Egyéni tanulói laptopokkal támogatott képzés jó gyakorlatának folytatása a
gimnáziumban
Intézményünk vállalta a tanulói laptop-program alkalmazását. Erre jó alapot ad számunkra, hogy gyakorlatunk van a tanulói laptopok tanórai használatában.
A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerét a gimnázium egyik kilencedik és tizedik osztályában olyan tanulási környezetben alkalmazzuk, ahol a tanulók rendelkeznek saját laptoppal.
A tanulói laptopokkal támogatt gimnáziumi képzésben digitális tananyag használatával a tanórai folyamatok megváltoznak. A hagyományos módszerekkel közvetített ismeretek helyett a kooperatív módszerek alkalmazása válik hangsúlyossá. A digitális kompetencia, az információszerzés- és kezelés képessége folyamatosan fejlődik, eszköz-jellegű kompetenciává
érik. Az előzetes ismeretek mozgósításához, az új ismeretek elsajátításához, a visszacsatolás- ellenőrzés-értékelés alkalmazásához szükséges eszközrendszer kibővül. A tanulási folyamat átalakul, a tanulók számára a szokásos ismeretszerzési keretek kinyílnak, a releváns információk szűrési képessége is fejlődik. Jelentősen támaszkodhatunk az önálló tanulásra, a tanulók a tárgyalt tananyaghoz tartozó, interneten elérhető információkhoz közvetlenül hozzájutnak, kérésre előzetesen kereshetnek tananyaghoz illeszkedő ismeretanyagot, ill. információt. Ennek megosztása is leegyszerűsödik, ha mindenki rendelkezik megfelelő eszközzel és internet- hozzáféréssel.A tanulói laptopok lehetővé teszik a papír alapú tankönyvek helyettesítését a digitális tananyagokkal. Az egyéni laptopokat a digitális tananyagok által irányított rendszerben a tanulók a tanórai környezetben és az önálló tanulás során is használják. Másrészt intézményünkben a MOODLE e-learning rendszer alkalmazásával közvetíthetőek azok a tartalmak, melyek segítik a tananyag megértését (tanórai feldolgozások elérhetőségének biztosítása); lehetővé teszik a tanulók tudásának mérését az ismeretelsajátítás különböző fázisaiban (tesztek alkalmazása az előzetes ismeretek feltárására és az ismeretek elsajátítása szintjének mérésére, ill. számonkérésre); segíti az önálló tanulás irányítását és az egyéni tanulási utak bejárását; az otthoni felkészüléshez szükséges tartalmak közvetítését. A korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásában kiemelkedő szerepet kapnak a tanulói laptopok: a projektek, a témahetek, a moduláris oktatáshoz szükséges tartalmak közvetítésében, a tanulói önálló munkák elkészítésében nélkülözhetetlen, praktikus eszközként alkalmazhatóak.
A tanulói laptopokkal segített oktatás alapja intézményünkben a Xxxxxxxx által kifejlesztett oktatási programcsomagok elektronikus változatának alkalmazása. A papír-alapú munkatankönyvek, munkafüzetek nem mindegyike elérhető a középiskolák számára, ill. a programcsomagok által közvetített tartalom fenntartható elérése nem minden tanuló számára biztosított.Teljes tanórai lefedettséggel az elektronikus tanagyagot matematikából tudjuk alkalmazni - a laptopok segítségével- az emelt szintű és az emelt óraszámú matematika csoportjainkban, jelenleg a kilencedik és a tizedik évfolyamon. Magyar nyelv és irodalom integrált tantárgyunk keretében az emelt szintű képzésben alkalmazzuk. A tanulók az informatika órákon sajátítják el a fájlkezelés alapvető műveleteit, az infokommunikációhoz szükséges ismereteket. A többi tantárgyban erre építünk: az informatika órákon elsajátított IKT eszköz- tudást mozgósítjuk más tárgyak keretében. Így a digitális kompetencia fejlődése szorosan kötődik a többi kulcskompetencia fejlődéséhez. A tanórákon megfigyelhető a tanulók egymástól tanulása, a horizontális tanulás gyakorlata. Matematikából az órák folyamatában a tananyag elérésén túl ábrák átvételéhez, kiegészítő rajzok készítéséhez használjuk, felelet-választós teszteket alkalmazunk ill. WEB2 alkalmazásokkal, SDT- tananyagokkal formáljuk a gondolkodás képességeit. A gyakorláshoz és az új ismeretek feldolgozásához is előzetes feladatokat tudunk adni, melyre a tanulók valóság közeli vagy valóságos példákat, modelleket keresnek. Olyan problémák felvetésére van lehetőség, melyre az internet segítségével találnak megoldásokat. Magyar nyelv és irodalom tárgyunk keretében vannak tanulók, akik a számítógépen készítik el az órai jegyzeteket, kiegészítve a pedagógus által rendelkezésre bocsátott tananyagot. A MOODLE- rendszerrel elérhetővé tesszük a tanórai feldolgozást segítő tartalmakat, a tanári prezentációkat, a korábbi évek tematikusan rendezett érettségi feladatait, közzétesszük az órai "alkotásokat", házi feladatokat tűzünk ki és követjük ennek elérését. Művészetek tantárgycsoportunk keretében a tanulók a pedagógustól közösségi portálon kapják a feladatokat és a megfelelő eszközök alkalmazásával reagálnak arra. A projektmunkák elkészítéséhez rendelkezésükre áll a szükséges informatikai eszköztár. A tanulói laptopok jelentősen megkönnyítik számunkra a tanulókkal való kommunikációt, mivel a ma diákjai sokkal szívesebben fordulnak az elektronikus tartalmak irányába, mint a papír alapon közvetített információkhoz. Tanár és diák lehetőségei
ezzel kölcsönösen kitágulnak. Mivel a tanulók számára "személyi használatba" adtuk a laptopokat, az otthoni tanulás lehetőségei is megváltoztak, sok esetben nemcsak a diák, hanem az egész család számára. Ezzel a család tanuláshoz való viszonyulása is pozitívan változik, a kompetenciák fejlődése követhetővé válik, az iskolai folyamatok aktív részese a szülő.
A tanuló laptopokkal támogatott oktatás a szociális háttértől függetlenül biztosít egyenlő hozzáférést a minőségi oktatás- neveléshez. A hozzánk érkező gyerekek családjában már általában van számítógép, de az internet-hozzáférés esetleges, nem egyenlő mértékű. A tanulói laptopok segítik az információkhoz való hozzáférés egyenlő esélyének előmozdítását. Jelenleg több, mint 200 tanulónk számára tudjuk biztosítani a laptoppal támogatott tanulás lehetőségét. A könyvtári tankönyv-készletünk elosztása is megváltozott: a tankönyvekhez ingyenesen hozzájutó tanulóink száma kibővült, mivel a laptopok "kiváltották" a nyomtatott taneszközöket. A rendelkezésre bocsátott eszközök nem csak tanulóinkat segítik közvetlenül, hanem testvéreiket, szüleiket is azoknak a feladatoknak a megoldásában, amelyhez számítógépre van szükség.
A számítógépek alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban az információszerzés-és kezelés képességét nagymértékben fejleszti, egyenlő esélyeket biztosítva a digitális kompetenciák optimális fejlődéséhez. Erre tanulóink versenyképessége, felsőoktatási környezetben, ill. munkaerő-piacon való sikeressége biztosításához ma nagy szükség van.
A laptopokra épített nevelés- oktatás egyenletesen fejleszti a tanulók jövőbeli sikerességét megalapozó kulcskompetenciáit. A személyiség fejlődésére pozitívan hat, mivel az információkezelés képességének hatékony és eredményes fejlődésével a környezet ingereire a tanulók gyorsabban, céltudatosabban reagálnak. Tanulási képességeik az önálló ismeretszerzés lehetőségének támogatásával, az egyéni tanulási utak bejárásával rendszerszinten fejleszthetőek.
Gimnáziumunk a bevezetett tanulói laptop-használattal ötvözni kívánja az iskolai környezetben és az otthoni környezetben folyó tanulást. A tanulók rendelkezésére bocsátott (személyi használatba adott) laptopok ennek kiváló eszközei. Egyenlő hozzáférést biztosít egyéni, iskolai és otthoni környezetben azokhoz a digitális tartalmakhoz, melyek a kulcskompetenciák fejlődését eredményezik. A tanulói laptopokkal támogatott kompetencia alapú képzésben is szükség van az újszerű megoldásokra, hiszen egyéni eszközhasználat mellett alkalmazzuk a kooperatív technikákat a tananyag feldolgozásában.
4.4. A jövőre vonatkozó pedagógiai terveink
Iskolánk a jövőjét egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes intézményként képzeli el. A kompetencia alapú oktatási programok alkalmazásával kialakított tanulásszervezési eljárásokat átfogóan, mintaadóan alkalmazó, az infokommunikációs technológiák alkalmazásában példaértékű, tehetséggondozó programmal dolgozó intézményként, minősített referenciahelyként mindezt továbbra is az alapító által rögzített tevékenységi körökben valósítva meg: az alap- és középfokú oktatásban.
5. Nevelő-oktató munkánk területei – cél- és feladatrendszer, eszközök és eljárások
Nevelési-oktatási tevékenységünk célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása,közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Nevelési tevékenységünk életszerű: felkészít az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segít választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira.
Az iskolai közösség élete, tanáraink példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.
Nevelő-oktató munkánk általános céljaként a kompetens, intelligens, a világra és önmagára pozitívan tekinteni tudó, felelős állampolgárrá nevelést tűzzük ki. Ehhez konkretizáljuk céljainkat, és tevékenységünket úgy végezzük, hogy diákjaink tudása és képességei az iskolánkban töltött évek alatt folyamatosan fejlődjenek, személyiségükben pedig kiteljesedjenek. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az
igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket
Feladatunk a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése.
5.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
⮚ Célunk harmonikus testi, lelki, szellemi képességek kibontakoztatása
• pozitív énkép és helyes önismeret kialakítása,
• az önállóság, a kezdeményező- és döntési képesség fejlesztése,
• a munka, az erőfeszítés megbecsülése,
• a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése,
• a rendszeres testmozgás, a szabadidő értelmes eltöltése igényének kialakítása.
A cél elérését szolgáló feladataink a gimnáziumban:
A cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli tevékenységünknek feladata. Alkalmazzuk a korszerű személyiségfejlesztő tréningeket, az ön- és társismereti játékokat (tánc és dráma). Az életkori és egyéni sajátosságokat is figyelembe véve, folyamatosan növekvő terhelést tervezünk és valósítunk meg a tanórákon és a tanórán kívüli foglakozásokon. Segítjük tanulóinkat az egyéni tanulási utak megtalálásában. Céljaink összhangban állnak a kompetenciaalapú oktatás célkitűzéseivel, és eszerint tantárgytól függetlenül kívánjuk fejleszteni tanulóink tanulási, önismereti és életviteli képességeit. Követelményeink között a tanulást, a fizikai terhelést és a belső emberi értékeket együttesen hangsúlyozzuk; ösztönözzük diákjainkat a
munka, az erőfeszítések, a kiemelkedő teljesítmények megbecsülésére minden területen. Kialakítjuk bennük az állandó önművelődés, a tanórán kívüli ismeretszerzés igényét. Hirdetjük a
„mindenki tehetséges valamiben”, a „Te is meg tudod csinálni” elvét. A tanórai, valamint a tanórán és iskolán kívüli tevékenységeket (sport, tánc, ének-zene, színjátszás, művészeti alkotás stb.) egyaránt elismerjük, a kiemelkedő teljesítményeket jutalmazzuk. Szorgalmazzuk a csoportos színház- és hangverseny-látogatásokat, filmek közös megtekintését. Bekapcsolódunk Szekszárd és Szedres kulturális és sport életébe.
Munkánkat a gimnáziumban akkor tekintjük eredményesnek, ha:
• a pszichés problémával küszködő tanulóink száma nem nő, és hosszabb távon is alacsony
marad,
• az iskolai stressz mértéke elfogadható, és diákjaink a klímatesztek során továbbra is családias hangulatúnak tartják iskolájukat,
• az egyéni és közösségi teljesítmények mérhetően növekednek,
• a tanórán kívüli tevékenységekben, programokban a tanulók aktívan, nagyobb létszámban vesznek részt.
A cél elérését szolgáló feladataink az általános iskolában:
• oktató-nevelő munkánk során az egyéni képességek, sajátos nevelési igények figyelembe vétele;
• különös figyelem fordítása a tehetséges, illetve a beilleszkedési- vagy tanulási problémákkal küzdő és a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítésére;
• igény ébresztése az egészséges életmód szabályainak megismerésére, betartására, tudásuk folyamatos bővítésére;
• az eredményes tanulási módszerek elsajátításának segítése;
• a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismertetése;
• személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásra nevelés;
• követendő elődeink és kortársaink munkájának megismertetése;
• az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása;
• az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása;
• az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása;
• az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása;
• az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása;
• a tanulók nemzeti nevelése. Xxxxxxx: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése;
• az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Xxxxx kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre;
• az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetünk rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása;
• a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
Nevelési céljaink megvalósulását az általános iskolában akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak döntő többsége a nyolcadik évfolyam végén:
• Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás helyi tantervében meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
• Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.
• Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
⮚ Célunk a tudatos életpálya-tervezés kialakítása, fejlesztése
A kezdeményezőképesség segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.
Az ehhez szükséges képességek fejlesztése iskolánk kiemelt feladata.
A tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés készségeinek fejlesztése a kompetencia alapú, tanulóközpontú pedagógiai eljárások eszközrendszerével hagyományos és újszerű oktatásszervezési eljárások bevezetésével iskolai környezetben is eredményesen oldható meg, ezért az általános iskolában és a gimnáziumban a kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének alkalmazását preferáljuk.
A cél elérését szolgáló feladataink a gimnáziumban:
• a képességek, vágyak, vonzalmak, lehetőségek folyamatos összehangolása a tanulóknál a sikeres életpálya megvalósítása érdekében.
• a pályamódosítások lehetőségének, illetve szükségszerűségének tudatosítása a 21. század társadalmában; a mobilitásra, az önmenedzselésre, a bizonytalanság kezelésének képességére nevelés,
• szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése,
• a munka világában, ezen belül a hazai, valamint az európai uniós munkaerőpiacon, valamint a továbbtanulási lehetőségekben való tájékozódás képességének kialakítása.
A sikeres pályaorientáció − a szaktanárokkal történő folyamatos konzultációval − elsősorban osztályfőnöki feladat, amelyet pályaválasztási felelősünk és iskolai szervezésű programok is segítenek. Pályaválasztási tájékoztatókat, fórumokat tartunk tanítványainknak és szüleiknek, elküldjük diákjainkat az egyetemi-főiskolai nyílt napokra, fogadjuk a felsőoktatási intézmények
képviselőit. Korábban végzett diákjainkat élménybeszámolóra hívjuk. Kapcsolatot tartunk a Megyei Munkaügyi Központtal. A társadalom-ismeret tantárgy/osztályfőnöki órák keretében – meghívott előadókkal – aktuális jogi, gazdasági (pl. vállalkozási) ismeretek megszerzését segítjük elő (a szakképzés révén a gazdasági szférához fűződő kapcsolatainkat kihasználjuk).
Minden jogosult tanulónkat bevonjuk az Útravaló Ösztöndíjprogramba.
Az Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Program felsőbb-éves, gimnáziumi tanulóinak, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előrehaladását, érdeklődésük kiforrását fokozottan figyelemmel kísérjük, a vállalkozói kompetenciákat, kezdeményezőképességet fejlesztő tréningekbe bevonódásukat szorgalmazzuk.
Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha:
• az egyéni képességek és a továbbtanulási szándékok egymással harmonizálnak,
• az iskolai továbbtanulási mutatók a minőségcélokkal összhangban alakulnak,
• tanulóink a felsőfokú intézményekben is megállják helyüket,
• tanulóink rendszeresebb pályakövetését megvalósítjuk.
A cél elérését szolgáló feladataink az általános iskolában:
Ahhoz, hogy a diák jól válasszon pályát, ismernie kell önmagát, a képességeit. A helyes önismeret kialakításában az iskolának fontos szerepe van, de legalább ilyen fontos az is, hogy segítse a tanulóit a pályaválasztásban.
Mindezek érdekében kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink pályaorientációjára, a sikeres pályaválasztás elősegítésére. Arra törekszünk, hogy iskoláinkban végzettek többsége megállja helyét a választott iskolákban. Célunk, hogy a szülővel, közösen megtaláljuk azt az utat, amely megfelel egyéni képességeinek, érdeklődésének és tudásának.
A sikeres pályaválasztás érdekében több iskolai „fórumon”, az iskola pedagógusainak bevonásával rendezünk és kezdeményezünk beszélgetést a diákokkal és szüleikkel a továbbtanulás általános és az egyénre szabott kérdéseiről (osztályfőnöki óra, szülői értekezlet, diákönkormányzat). Az iskola hirdető fórumain tájékoztatjuk a diákokat a továbbtanulás kérdéseiről (faliújság, honlap,).
Az intézmények színteret nyújt arra, hogy más intézmények (fogadó iskolák) bemutatkozhassanak diákjaink és szüleik előtt, és ismertethessék továbbtanulási kínálataikat. Ezen túl szervezett, vagy önszerveződő csoportok formájában lehetőséget biztosítunk a pályaválasztás előtt álló tanulóinknak arra, hogy más intézmény nyílt napjait, szakmai kiállításait felkeresve információkat gyűjtsenek a választásukhoz.
⮚ Célunk az egészség- és környezettudatos magatartásra nevelés
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Célunk a tanulók ösztönözése arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.
Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében,a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiváljuk és segítjük a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.
Célunk, hogy tanulóink ismerjék és becsüljék kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Tanulónikat megtanítjuk arra, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használják. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.
Törekednünk kell arra, hogy a tanulók tevékenyen kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetünk értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.
E célok megvalósításával kapcsolatos feladatokat külön programokban rögzítettük.
5.2. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
⮚ Célunk, hogy diákjaink a különböző közösségek normáihoz
igazodó, a közösségeikre büszke, azokhoz ragaszkodó, másokért is felelősséget vállaló, önálló véleményalkotásra képes, sikeres felnőttekké váljanak,
A cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásaink.
A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.
A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés- mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség:
Célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység kialakulását, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül, , közösségi szolgálat által ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.
A cél elérését szolgáló feladataink a gimnáziumban:
• együttműködési stratégiák gyakorlása és a versenyszellem ébren tartása; a konfliktusok kezelésének megtanítása; önkorlátozásra és toleranciára nevelés; a szolidaritás elmélyítése; a sokféleség, másság elfogadtatása;
• aktív közösségi tevékenység szorgalmazása, melynek során kialakul a közösséghez tartozás és a hazaszeretet érzése
• közösségi szolgálat végzése és annak pedagógiai feldolgozása
• a diákok önszerveződéseinek támogatása, önkormányzati munkájának segítése;
• tudatosítani diákjainkban, hogy hazájuk, Európa és a világ polgárai is egyben; erősíteni kötődésüket iskolájukhoz.
A cél elérése minden tanítási órának és minden tanórán kívüli tevékenységnek feladata. Azt a képességet, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk., leküzdjük az esetlegesen meglévő személyes előítéleteinket és kompromisszumos problémamegoldásra törekszünk, együttműködésen alapuló tanulásszervezési eljárások, kooperatív technikák alkalmazásával fejlesztjük. A tanórákon kiemelten fejlesztjük a vitakultúrát is.
A közösségi magatartásra nevelés hatékony eszközei az összetett iskolában évente lebonyolított projektek. Az általános iskola tanévente egy, a gimnázium két, legalább három hetet felölelő projektet valósít meg, melyek közül az egyik a tanulói közösségi tevékenység, a „közügy” –ekben való aktív szerepvállalást mintaként közvetítő szervezési projekt. Tanévente egy-egy témahét segíti a közösségi működésre nevelést.
A közösségi élet rendezvényeit a diákokkal közösen szervezzük meg (szöcsketábor, tanévnyitó, diáknap, diákközgyűlés, Xxxx-napok, szalagtűző, ballagás, tanévzáró).
Az osztálykirándulásokat a közösségi kohézió megteremtése fontos terepének tekintjük. Az iskola közösségéhez tartozást erősíti az énekkar, az iskolarádió, a diákújság, a diákszínpad, az iskolai sportkör, valamint az iskolai hagyományok rendszere. Az iskolai életben kialakuló konfliktusokat közösen oldjuk meg. Rendezvényeinkre külső előadókat, vendégeket hívunk, de saját értékeinket is megmutatjuk. Keressük a lehetőséget más közösségekkel való kapcsolatfelvételre, gyarapítjuk a külföldi kapcsolatainkat. Szorgalmazzuk a város középiskolái közötti együttműködést.
Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha:
• egészséges szellemű, egymással versengő − de nem rivalizáló − osztályközösségek jönnek létre,
• folyamatosan erősödik az I. Bélás öntudat,
• a DÖK képes önállóan megszervezni programokat a diákok számára, a résztvevők kölcsönös megelégedésére.
A cél elérését szolgáló feladataink az általános iskolában:
• a tanulók személyiségének tiszteletben tartása, szeretetteljes emberi kapcsolat kiépítése velük;
• bevonásuk saját iskolai életük megszervezésébe;
• a velük szemben támasztott követelmények megismertetése;
• az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak megismertetése és betartatása;
• Felelősségtudatra, a másság elfogadására, a konfliktusok békés eszközökkel való megoldására, mások megértésére, egymás jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartására, nyitottságra nevelés.
• az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése;
• a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni
akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig;
• a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják;
• a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek;
• a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
• A felnőtté válást, a közösségbe való beilleszkedést jobban elősegítheti az SNI-s tanulóknak a többi tanulóval együtt történő integrált oktatása.
Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését.
⮚ Tanévenként ismétlődő rendezvényeink a gimnáziumban
• Tanévnyitó, diáknap, szalagtűző, ballagás, tanévzáró, projekt, témahét
▪ Tanévnyitó ünnepélyünkön emléklapot adunk át iskolánk újdonsült diákjainak.
▪ A diáknapot a DÖK szervezi meg.
▪ A ballagás előtti napokban a végzősök megkoszorúzzák névadónk Béla téri szobrát.
▪ Ballagási ünnepségünknek 1995 óta része az I. Xxxx Emlékplakett átadása.
▪ A plakett felirata: DIÁKOKÉRT, ISKOLÁNKÉRT, EGYMÁSÉRT Kaphatják: az iskola tanára, dolgozója, diákja, valamint olyan személy, aki az intézmény munkáját kiemelkedően segíti, illetve az iskola minden öregdiákja , aki a társadalmi élet bármely területén közmegbecsülésnek örvend és az iskolához szorosan kötődik.
▪ Tanévzáró ünnepélyünkön jutalmazzuk meg a tanulásban, a közösségi tevékenységben, sportban, kulturális területen élen járó diákjainkat.
▪ Tanévente a tanulókkal közösen egy (három hetet meghaladó) pedagógiai projektet és egy témahetet szervezünk
• Xxxx Xxxxx
Minden év decemberének első hetében rendezvénysorozattal emlékezünk meg névadónkról, I. Xxxx Xxxxx-házi királyról.
Állandó programok a héten: művészeti bemutató,
megyei angol verseny, környezetvédelmi verseny
művészeti, tudományos előadások, projektek bemutatása (TEHETSÉGNAP) I.Xxxx Xxxxxxxxxx Torna
• Xxxxxxx Xxxxx Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Verseny (szervezési
projekt)
Az informatikai versenyképesség megőrzésének, a tehetséggondozásnak, iskolánk közéleti szerepvállalásának szép példája a verseny évenkénti megrendezése, melyről a tehetséggondozó programban a 4.4. pontban részletesen beszámoltunk és a helyi tantervben -mint szervezési projektünk megvalósítása – még szólunk.
• Megemlékezések
Megemlékezés az aradi vértanúk napjáról
Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról Magyar Kultúra Napja
A diktatúrák áldozatainak emléknapja:
Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról A holokauszt áldozatainak emléknapja
Nemzeti Összetartozás Napja
A megemlékezések formáját az éves munkaterv határozza meg.
• Beiskolázási napok
Október-november hónapokban összehangolt rendezvény-sorozattal mutatkozunk be az irántunk érdeklődő tanulóknak és szüleiknek. Ennek keretében részt veszünk a megyei pályaválasztási bemutatón; tájékoztatót tartunk iskolánkban pedagógiai programunkról és aktuális kínálatunkról; nyílt napokon lehetőséget nyújtunk a nyolcadikos tanulóknak tanítási órák látogatására; meghívás esetén az általános iskolák által szervezett szülői fórumokon is részt veszünk.
• A kilencedik osztályosok programjai
Augusztus végén „szöcsketábor” (önköltséges, ill. pályázati, alapítványi támogatással)
Ősszel „szöcskesimogató”
(Tavasszal ismerkedés történelmi egyházaink templomaival)
• Osztálykirándulások
A tanulmányi kirándulásoknak két pedagógiai funkciója is van: egyrészt a közösségi összekovácsolás színtere kell, hogy legyen, másfelől az ország kulturális, természeti értékeinek a megismerése a cél.
A kirándulást tanítási időben két naposra tervezzük, és a 9-10-11. évfolyamon (az 5 éves gimnáziumban a 12. is) engedélyezzük. A két napból egy vagy két nap a tanulmányi kirándulás napja, tehát tanítási napnak minősül. A tanulmányi kirándulás napján az osztályfőnöknek minimum három órát úgy kell megszerveznie, hogy az egy vagy több tantárgy tananyagához szorosabban kapcsolódjék. Ez az iskolai helyszínen feldolgozott tananyagot mélyíti, gazdagítja, életszerűvé teszi. Olyan tartalmat közvetít, melyhez követelmények nem kapcsolódnak, de hosszú távon ezek is a személyiség építőköveivé válnak. Mivel az iskolai tananyag feldolgozásához kapcsolódó intézményen kívüli tevékenységet az oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni, a tanulmányi kiránduláson
való részvételre tanulóinkat nem kötelezzük, ezen a téren kollektív tanulói, szülői döntés nem hozható.
A szülői szervezetnek és az iskolai diákönkormányzatnak biztosítjuk azt a jogot, hogy meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet az intézményünk által szervezett nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó osztálykirándulás megvalósításánál nem lehet túllépni. Aki nem vesz részt az osztálykiránduláson – így ennek tanulmányi programrészén sem – az a kirándulás ideje alatt iskolai helyszínen az internet segítségével olyan előzetesen, az osztályfőnök által kiadott feladatot old meg, mellyel megismeri azokat a nemzeti, kulturális értékeket, melyeket személyesen nem látogat meg. Erről a kirándulást követő héten dolgozatot ad be.
A kirándulások szervezése kialakult hagyományaink szerint történik. A tanév helyi rendjét úgy határozzuk meg, hogy a teljes egészében önköltséges kirándulások szervezésére mód nyíljon.
• Sport- és természetvédelmi programok
A sport-, ill. természetvédelmi programokat rendszerint délután és hétvégén szervezzük, pályázati forrásból vagy térítéses szolgáltatásként.
⮚ Hagyományörző közösségi tevékenységek az általános iskolában
• Tanévnyitó ünnepélyünkön emléklapot adunk át iskolánk újdonsült diákjainak.
• Intézményünk a községalapító Xxxxxxxx Xxxxxx nevét viseli. Fontos feladat névadónk emlékének ápolása.
• Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés okt.28-án a névadó születésnapjáról, a különféle iskolai szintű rendezvények megszervezése.
• Minden tanév folyamán ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:
• Xxxxxxxx Xxxxxx születése
• október 6-án az Aradi vértanúk
• 1956. okt.23.
• 1848. márc.15. évfordulóján
• idősek napján
• karácsonykor, anyák napján, a 8.osztályosok
• ballagásakor.
• Az iskolagaléria ad bemutatkozási lehetőséget művészek kiállításainak.
• Tanév végén kulturális bemutatót tartunk.
• Tanulóink munkáiból rajzkiállítást rendezünk évente.
• Minden évben megrendezzük az iskolai vers-, prózamondó és helyesírási versenyeket, ezzel is ápolni kívánjuk a magyar nyelv tiszteletét, szeretetét.
• Az iskolai élet eseményeiről évkönyvet vezetünk.
• Az aktuális tudósításokat, fotókat, riportokat a megyei napilapban is közzétesszük.
⮚ Nemzetközi kapcsolataink
Cserelátogatások:
A külföldi kapcsolatok egyrészt a SOCRATES Comenius programokba történő bekapcsolódás révén valósultak meg. Ennek során EU-s és EU-n kívüli
cserelátogatásokra került az elmúlt években sor. E programok társalgási nyelve az
angol volt.
Másrészt központi pályázatok nélkül is létrejöttek cserelátogatások középiskolákkal. A külföldi kapcsolatok ápolásában esetenként anyagi támogatást nyújt számunkra az
I. Béla Alapítvány.
Bekapcsolódás nemzetközi internetes projektekbe
Évről évre igyekszünk lehetőséget biztosítani diákjainknak arra, hogy célnyelvi országban gyakorolják megszerzett nyelvtudásukat. Az elmúlt években sor került angliai, olaszországi tanulmányi kirándulásokra, valamint tanulóink nemzetközi táborokban is képviselték iskolánkat, például Bécsben.
Az utazásokra, programokra a modern infokommunikációs technika minden lehetőségét felhasználva készültek fel és számoltak be tapasztalataikról. Ezáltal nemcsak nyelvi, hanem informatikai és kulturális ismereteik is bővültek.
A nemzetközi oktatási projektformákban való részvétel pedagógiai előnyeit – összhangban alapelveinkkel – a következőkben látjuk:
• A tanulók Internet-felhasználása célirányossá, tudatossá, motiváltabbá tehető általa.
• A személyes kapcsolatteremtés élménye nagyban hozzájárul diákjaink világképének és tárgyi tudásának gazdagodásához, a másság megismeréséhez és elfogadásához, vagyis a tolerancia természetessé válásához.
• A projektmunkában való részvétel minden esetben kreatív, alkotó jellegű munkát jelent, ami a különböző tanórákon megszerzett elméleti tudásanyag gyakorlati felhasználását és egyfajta szintézisét követeli meg.
• A komplex jellegű projektmunkák elkészítése során a diákok megtapasztalják a munkamegosztás, az együttműködés és az egyéni felelősség jelentőségét a közös alkotó folyamatban.
• A munka során fejlődik idegen nyelvi szóbeli és írásbeli önkifejezési készségük, gazdagodik szókincsük.
⮚ Iskolai egyenruha
Ünnepi viselet a gimnáziumban:
Lányoknak: sötét szoknya vagy nadrág, matrózblúz, gimnáziumi embléma (ünnepi öltözékhez illő cipő)
Fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, gimnáziumi embléma (ünnepi öltözékhez illő cipő)
Ünnepi viselet az általános iskolában: sötét alj, fehér felső
5.3. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
5.3.1. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek az általános iskolában Hisszük, hogy minden gyermek rendelkezik olyan képességgel, ami eltér az átlagtól, minden gyermek tehetséges valamiben, csak meg kell azt találni. Annak érdekében, hogy a tudásalapú társadalmat a jövőben is meg tudjuk valósítani, iskolánknak kiemelt feladata van a tehetséggondozás területén .
Az iskola feladata minden gyermekben, diákban az értéket, a tehetséget felfedezni, kibontakoztatni. Fontos feladatunk továbbá az, hogy önálló ismeretszerzésre, az állandó önművelés igényének kompetenciának fejlesztésére neveljük diákjainkat.
Intézményünkben a tehetséggondozás alapvetően két színtéren jelenik meg:
✓ tanórán végzett tevékenység
✓ tanórán kívüli tehetséggondozás
A) A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységünk a tanórák keretében
⮚ az órakeret terhére törekszünk biztosítani a csoportbontásokat.
⮚ az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai foglalkozások , újtanulás szervezési eljárások, módszerek, kooperatív tanulás, projektmódszer alkalmazása
⮚ a differenciált tanórai munka keretében felkészítjük a tehetséges diákokat és tanulmányi
versenyekre
⮚ a tanórákon lehetőséget biztosítunk a gyorsabban haladó, tehetséges diákoknak arra, hogy kiegészítő feladatokat oldjanak meg, kutatómunkát végezzenek, kisbeszámolót készítsenek, és azt bemutassák társaiknak
⮚ IKT eszközt vonunk be a tanórai munkába, törekszünk a számítógéppel támogatott oktatás elterjesztésére, sőt szorgalmazzuk, hogy minél több diák használja ezeket az eszközöket az önálló tanulásában i
B) A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységünk a tanórán kívül
A tanórán kívüli-, a szabadidőben végzett tevékenységekkel olyan diákok képességfejlesztését is segíthetjük, akik a tanórán kevesebb sikerrel – esetleg gyakori kudarcélménnyel – veszik az akadályokat. Ezzel párhuzamosan a tanórán kívüli tevékenységek olyan kiemelkedő képességekre, esetleg kiemelkedő tehetségekre irányíthatják a figyelmünket, melyeket tanórai keretek között nem biztos, hogy felfedezünk. A tanórán kívüli tevékenységek során arra is lehetőségünk nyílik, hogy az így felismert tehetségekkel kiemelten foglalkozzunk.
Ezek a tanórán kívüli tevékenységek kiváló teret nyújtanak arra, hogy tanulóink is felismerjék kiemelkedő képességüket, s érdeklődési körüknek megfelelően, a saját tempójukban és igényüknek megfelelően a legtöbbet hozhatják ki magukból.
A tehetséggondozás tanórán kívüli színterei:
⮚ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek (tornacsarnok) egyéni vagy csoportos használata
⮚ iskolai sportkörök, tömegsport
⮚ szakkörök
⮚ az intézményen belül szerveződő természetjáró kirándulások
⮚ versenyek, vetélkedők
⮚ szabadidős foglalkozások (színház, hangversenyek, túrák)
⮚ továbbtanulás segítése, tanácsadással, előkészítő foglalkozásokkal
⮚ visszaküldő, levelezős szaktantárgyi versenyek megszervezése, lebonyolítása
⮚ kulturális programok, versenyek megszervezése, lebonyolítása
⮚ művészeti pályázatokra való felkészítés, részvétel
⮚ a tagintézményben működő alapítvány felkarolja és támogatja a tehetséges gyermekeket és tanulókat is – a kiemelkedő versenyeredményekkel rendelkező tanulókat jutalmazza
5.3.2. A tehetség, képesség kibontakoztatása a gimnáziumban: Tehetséggondozó programunk
Xxxxxxxx – és nem csak a tanári elhivatottságból adódó – kötelezettség az iskolának és a pedagógusnak az a feladata, hogy segítse a tanulók képességének, tehetségének kibontakozását. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltséggel, legyenek képesek az egyre bővülő ismeretek önálló és kreatív feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük.
Hitvallásunk szerint a tehetséggondozás nem egyenértékű a tanulmányi versenyekre való
„kondicionálással”, hanem olyan komplex tevékenység, amely a tanulók képességeihez igazodva számukra optimális fejlődési lehetőséget teremt. Tehetséggondozásunk ezért fejlesztésközpontú: nem túl szigorú kiválasztás után a program megvalósulása során mutatott fejlődés válik a tehetség mutatójává. Iskolánkban ennek érdekében tehetséggondozó programot működtetünk, amelynek intenzitása pályázati támogatásoktól is függ.
⮚ A tehetséggondozás mint sajátos pedagógiai tevékenység
A tehetség sok területen és gyakran egyáltalán nem a tantárgyi tanulmányi eredményekben, vagy versenyeredményekben nyilvánul meg. Iskolánknak nyitottnak kell lennie abban, hogy a bármilyen területen felbukkanó tehetséget felkarolja és támogassa.
A tehetséges diák általában sajátos személyiségjegyekkel is rendelkezik, amiket csak egy nyitott és toleráns légkörű iskola – valljuk, hogy a miénk ilyen – képes ösztönzőleg támogatni. Az egyéniséget elfogadó iskolai légkör tehát a tehetséggondozás szempontjából is meghatározó.
A tehetség felismerése, fejlesztése nem egyszerű feladat, amit már a felső tagozaton el kell kezdeni, sőt esetekben még korábban, az általános iskola alsó tagozatán tartott szakkörökön is. Ugyanakkor gyakori probléma, hogy egy sok területen tehetséges tanulót túlterhelnek. Minden pedagógusnak tiszteletben kell tartania a diák választási jogát ezen a területen is, a tehetséggondozásba való bekapcsolódásra diák nem kötelezhető.
Xxxxxxx, hogy a tehetséggondozás sajátos pedagógiai tevékenység, amely ebben felkészült és ehhez elhívatott pedagógusokat is kíván. Az iskola a pedagógusokat erre a szerepvállalásra ösztönzi, senkit nem zár ki eleve ebből a tevékenységből.
⮚ A tanórák szerepe
Valljuk, hogy a tehetséggondozás legelső színtere maga a tanóra. Színvonalas és differenciált tanóra nélkül nincs igazi tehetséggondozás. A differenciálás célja az egyéni tanulási utak támogatása. Ugyanakkor a tehetséggondozás sajátságaiból következik, hogy külön munkaformákat is igényel. Ehhez elengedhetetlen az érzelmileg biztonságos légkör, a szabadság és elfogadottság érzése.
⮚ A tehetséggondozás tanórán kívüli formái:
• Egyéni, kiscsoportos tehetséggondozás, verseny-előkészítés
• Iskolai és országos pontversenyek, tehetséggondozó mozgalmak
• képességfejlesztő tréningek, felhasználva mindehhez a modern kommunikáció széles skálájú eszköztárát (pl. média)
• felvételi előkészítők
• nyelvi előkészítők
• pályázatok, pályamunkák írása
• művészeti szakkörök, énekkar
• művészeti bemutatóink, kiállításaink
• ECDL vizsgára felkészítő foglalkozások
Tehetséggondozás a középiskolába készülő általános iskolások számára:
A tehetséggondozásban kiemelten fontosnak tartjuk az átlagon felüli intellektuális képességekkel rendelkező, gimnáziumba készülő diákok megnyerését iskolánk számára, mégpedig olyan foglalkozások keretében, melyeken elindíthatjuk a tehetséggondozás számunkra optimális folyamatát, motiválhatjuk a későbbi többletteljesítményre és pótolhatjuk azokat a hiányokat bizonyos gondolkodási képességek fejlesztésének területén, melyek megtérülése esetleg csak néhány év múlva várható. Ezért a hozzánk készülő általános iskolások részére hagyományosan matematikából és magyarból tartott szakköreink sikerességére építve eredményesen vettünk részt az Oktatási Minisztériumnak a Tehetséggondozó középiskola cím elnyerésére kiírt pályázatán. A részletes programot a Tehetséggondozó Program tartalmazza.
A tanulmányi versenyek:
A tehetséggondozás területei közül kiemelkedő a versenyekre való felkészítés. A tradicionális iskolai értékrendben is előkelő helyet foglal el ez a terület. A sikerélmény, az átlagosnál nagyobb teljesítmény elérésének vágya a személyiség formálásának is eszköze. A program lehetőséget teremt arra, hogy többféle területen, többféle tantárgy különböző szintű és szervezésű versenyén többen is sikeresen szerepelhessenek.
A tanulmányi versenyek közvetlen célja:
• a tehetség gondozása, a képességek fejlesztése
• a tanulók sikerélményhez juttatása
• a tanulók teljesítőképességének mérése, illetve a részvétel által ezen teljesítőképesség növelése,
• példamutatás, célkijelölés
• a tanulók és iskolák közötti egyezőségek és különbözőségek feltárása.
Szorgalmazzuk, hogy tanulóink minél többen vegyenek részt számukra megfelelő szintű tanulmányi versenyeken, pályázatokon. Kiemelten kezeljük azokat a versenyeket, amelyeket az EMMI hirdet meg, vagy a Nemzeti Tehetségprogram támogat. Gimnáziumunk tanulóinak több, mint 20 %-a jelentkezik az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre.
Gimnáziumunk hagyományosan két megyei tanulmányi versenyt is rendez (angol és környezetvédelmi verseny), kistérségi olvasástechnika versenyünk is nagy érdeklődésre tart számot az általános-és középiskolások körében. Az éves munkatervünk versenynaptárt tartalmaz.
Az informatika szerepnövelése részeként évente megrendezzük a Xxxxxxx Xxxxx Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyét.
Az I. Xxxx Xxxxxxxxx a közösségi tehetséggondozás komplex programjával működő gimnázium.
TEHETSÉGGONDOZÓ PRORAM:
A tehetségfejlesztés, a tehetségsegítés programjainak kialakítása a tehetségígéret, a tehetség felismerését, azonosítását, tehetségpedagógiai módszerek alkalmazását, gyakorlati megvalósítását segíti elő. Az iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakoztatásában. Minden gyermekben vannak olyan
képességek, melyeket az iskola a lehető legjobban tud fejleszteni. A kiemelkedően tehetséges diákok egy adott területen sokkal többet képesek teljesíteni az életkoruknak megfelelő átlagnál, viszonylag kevés segítséggel gyorsan tudnak előrehaladni, fejlődni az adott területen. Ahhoz, hogy a tehetségígéretből tehetség fejlődjön, kell, hogy a szülő, a pedagógus felismerje és megadja az intenzív fejlődéshez szükséges többletsegítséget. A tehetséges gyerekek fejlődése számára az olyan iskolai környezet a legkedvezőbb, ahová normális körülmények között járnak. Ugyanakkor a képességek intenzív fejlesztésének megvannak a maga személyi és tárgyi feltételei, s ha ezek valahol hiányoznak, ott nem bontakoznak ki a tehetséges gyerek képességei. Ezért is nagy szükség van arra, hogy a tehetségesnek tűnő gyerekekkel a pedagógusok külön is foglalkozzanak, megfelelő feltételeket teremtsenek számukra, hogy elősegítsék képességeik és személyiségjegyeik minél magasabb szintre fejlődését. A tehetséges gyerekek fejlesztése összetett feladat, ezért csak komplex fejlesztőprogram tud megfelelni a követelményeknek.
Speciális képességek – pl. zenei, matematikai, mozgásbeli tehetség - már óvodáskorban megjelenhetnek, egészében véve azonban az óvodáskor „alapozó” korszaknak tekinthető: elsősorban a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítani a gyerekek számára azzal, hogy
„törődünk” velük, s engedjük őket játszani.
A kisiskolás korban is alapozó munka szükséges, csak más értelemben, mint az óvodáskorban: elsősorban a tehetség általános képességeihez tartozó elemeit kell hatékonyan fejleszteni, mivel a kiemelkedő teljesítmény alapja többnyire a magas szintű általános intellektuális képességrendszer, nem pedig a speciális képesség. Ha felbukkan a tehetség – pl. matematika, nyelv –, egyéni programmal lehet a fejlesztést megoldani.
A felső tagozat (illetve az ennek megfelelő gimnáziumi osztályok) már színtere lehet a hatékony speciális tehetségfejlesztésnek. Ez az a kor, amelyben a kutatások és tapasztalat szerint (12-13 éves kor körül) már többnyire megjelenik a speciális tehetség.
Kettős itt az iskola funkciója: egyrészt a tehetséges gyerekek felderítéséhez kell folyamatosan működő, változatos - nemcsak az intellektuális szférában- programokat biztosítani, másrészt – ha megtaláltuk a tehetséget – speciális szervezeti formákban kell azt továbbfejleszteni.
A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Sokféle szervezeti forma alakult ki ehhez az iskolai gyakorlatban: fakultáció, tagozatok, emelt szintű képzés, egyéni mentor-program, tanulmányi mozgalmak, versenyek stb. Mind tanórai keretekben, mind pedig tanórán kívüli tevékenység – iskolai és központi szakkörök, művészeti csoportok, versenyfelkészítők, tehetséggondozó program - keretében hatékonyan működhetnek.
A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy a tanulók joga a tehetségüknek és adottságuknak megfelelő oktatás.
⮚ Gimnáziumunk tervei és gyakorlata
Iskolánk tehetséggondozása több pilléren nyugszik, melyek egyenkénti jó működése, és a közöttük lévő folyamatos hatékony kapcsolat képezi alapját a jövőbeli kimagasló eredményeinknek.
Elsődleges fontosságú a tehetséggondozó tagozataink tervezett, célirányos, hatékony megszervezése a 9-10. évfolyamosok számára, valamint az emelt szintű képzésünk indítása a 11- 12-13. évfolyamos tanulóink számára a sikeres emelt szintű érettségikre való felkészülést segítendő.
A másik terület, amely ha jól működik, akkor tartósan kivívhatja vele az intézmény, a partnerek elégedettségét, a versenyeztetés, az elért szép eredmények.
A harmadik terület a kellemesen hasznos diákélet színtere, ami vonzza az általános iskolások érdeklődését, a szakkörök, klubok, műhelyek hálózata.
Gimnáziumunknk elkötelezte magát az alkalmazható és versenyképes tudás közvetítésében. A HEFOP 3.1.2 program keretében öt területen kezdtük el a kompetencia alapú oktatást. A program hatására intézményünkben felgyorsult az a folyamat, amely alkalmazásorientált szemléletet eredményez, és valóban a tanulás aktív részeseivé teszi a diákokat. Óráinkon egyre inkább „holnap” van.
Tehetséggondozó Középiskolaként olyan feltételeknek felelünk meg, mellyel kb. 100 középiskola rendelkezik az országban. Gimnáziumunk keresettségével, eredményességével, a képzés struktúrájával, integrációs, együttnevelő gyakorlatával, a hhh-s tanulók kibontakoztatására tervezett tevékenységgel sikeresen valósítja meg tehetséggondozó programját vonzáskörzetében.
Együttműködünk kilenc általános iskolával. Közös előadásaink vannak a Német Színházzal, kihelyezett rendezvényeink vannak a megyei könyvtárban. Az Utánpótlás Kézilabda Egyesületre, a Kosárlabda Sport Clubra, az Utánpótlás Futball Egyesületre épülő sportosztályunk indul. A tehetségazonosító fejlesztésekbe bevonjuk a pedagógiai szakszolgálat szakembereit, és szakmai szolgáltató szervezetet. A TÁMOP 3.2.2. hálózat fejlesztésben referencia–intézményként közvetlen munkakapcsolatba kerülünk a régió középiskoláival, ami serkenti a pedagógiai műhelymunkát.
Pályázatokkal a tehetséggondozó munkát fejlesztjük, hálózatot építünk a tehetségek felkutatására. Együtt dolgozunk a tehetségpontokkal.
Xxxxxxxx, a sokoldalú támogatás a komplex tehetséggondozó program működésében, a tanári- tanulói közös alkotótevékenység ösztönzésében, természettudományos, művészeti projekttevékenységben nyilvánul meg.
A megyei versenyek, a Xxxxxxx Xxxxx Tehetségkutató Programtermék Verseny, az alkotó műhelyek, a műhelyek köré szerveződő általános iskolai klubok, a kortárs művészeti fesztivál, az élsportolók oktatása, a tehetségkutatás-és azonosítás segítik a tanulási kedvet, mozgósítják a személyiség fejlődéséhez szükséges energiákat, fejlesztik az egész életen át tartó tanulás képességét.
⮚ Középiskolába készülő tanulók komplex képességfejlesztő programja
Programunk célja, hogy a különböző szociális, kulturális és gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeit az általános iskolákkal partneri együttműködésben bevonjuk képességfejlesztő foglalkozásainkba. Programunk segíti a hetedik-nyolcadik osztályos tanulók felkészülését a középiskolába való bejutásra, csökkenti az iskolafokok közötti átmenet nehézségeit:
- biztosítja azokat a lehetőségeket, melyek elősegítik képességeik hatékonyabb kibontakoztatását;
- tudatosítja a személyes értékeiket;
- megerősíti a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezőket.
Tartalmi szempontból a program- fejlesztés-központú;
- alkalmazkodik a különböző adottságokhoz, képességekhez és nehézségekhez;- az intellektuális és a személyes képességeket integráltan fejleszti;
- segíti a gyakorlati, valóság-közeli problémákban való jobb eligazodást;
- a tevékenységformák (a megismerés konkrét tartalmának és módjának kiválasztásában) aktív tanulói közreműködést igényelnek;
- színes, pergő, feszes, izgalmas, játékos módszerekkel közvetíti a tudást.
A képességfejlesztő foglalkozásokat heti egy alkalommal, évfolyamonként min. 3 tanóra időtartamban szervezzük meg
A program kiemelten alkalmas arra, hogy szolgálja az áttérést a tananyagközpontú módszertanról a tanulóközpontú/gyermekközpontú pedagógiai eljárások alkalmazására: Elősegítjük, hogy a tanulók kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük alakulásában. Kooperatív tanulási szituációkkal, feladat-menükkel, digitális „leckékkel” a tanulás iránti elkötelezettséget növeljük, a problémaszituációkkal felkeltjük és ébren tartjuk az ismeretszerzés vágyát. A gyakori – társaktól és tanároktól kapott –visszajelzés, elismerés, a segítségnyújtás technikája, az önértékelés alkalmazása növeli az én-hatékonyság érzést. Tapasztalásos helyzeteket teremtő személyes kompetenciákat fejlesztő moduljaink a nyitottság, a kíváncsiság, a rugalmasság, a tolerancia növelésére, az előítéletek, a teljesítményszorongás csökkentésére fókuszálnak. Lazító programként havonta legalább egy „táblajátékos játszó”-t szervezünk a személyes és társas kompetenciák erősítésére. Tanulási stratégiák:Az „ún.” mélyreható tanulási stratégiák követését szorgalmazzuk. A tartalom, a feldolgozás módszerei, a tanulásszervezési eljárások indukálják a megértésre törekvést, az új ismeret, az új nézőpont kapcsolását a meglévő tudáshoz; az önálló kritikai véleményalkotást, az összefüggések átlátását; a saját út követésének igényét. Az új tudást a meglévő bázisán építjük, többféle tevékenységen, „csatornán” közvetítjük. Rövid tanulás-módszertani „tréning” kapcsolódik a programba, melyben a tanulási szokások, motivációk, technikák feltérképezését, a jó szokások és a hatékony tanuláshoz szükséges figyelem, emlékezet, megértés fejlesztését végezzük. A fejlesztés keretei: csoportos fejlesztés, kiscsoportos, ill. differenciált egyéni fejlesztés.
A program kiemelten és célzottan szolgálja valamely kompetenciaterületen, műveltségterületen
a kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazását:
Képességfejlesztő-tehetségfejlesztő programunk fő iránya a matematikai gondolkodás és alkalmazás, valamint a szóbeli és írásbeli anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ezt saját gyakorlatunkkal „átgyúrt” kompetencia alapú tananyaggal, olyan tanuló- és tevékenységközpontú egységekkel közvetítjük, melyekkel erősíteni tudjuk az általános iskolai tanórai hatásokat. A tehetséggondozás módszereivel dúsítjuk, gazdagítjuk a tantárgyi ismereteket és a speciális feladatsorokkal felkészítjük a tanulókat a középiskolai felvételire, ill. a későbbi gimnáziumi helytállásra. A fejlesztéshez elsősorban kooperatív, differenciált tanulásszervezési eljárásokat alkalmazunk. Modulárisan felépített támogató programunk a fentieken túl személyes/szociális, digitális „írástudást” igénylő matematikai és természettudományos kompetenciákat, pályaorientációs, tanulás-módszertani fejlesztő egységeket tartalmaz.
A program nagymértékben segíti a tanulók tehetségének xxxxxxxxxxxxxxxxx.Xx ismeretszerzés, a képességfejlesztés és a motivációs-érzelmi tényezők együttes fejlesztését valósítjuk meg. Az intellektuális kompetencia feltérképezését célzott fejlesztéssel kezdjük meg, információkat szerzünk a tanulók előzetes tudásáról és adottságaikról. A megfigyelt tevékenységük és eredményességük alapján képet kapunk a bennük rejlő „lehetőségekről”.
A tehetségsegítés alapvető módszere a „gazdagítás”. A tematikába rendezett tartalom fejlesztési fókuszai:
- gondolkodás fejlesztése: problémamegoldás, induktív következtetések, deduktív gondolkodás, analógiák ismerete, mennyiségi és valószínűségi következtetések, kritikai gondolkodás
- „megismerési képességek” fejlesztése: információszerző- és feldolgozó képesség, kommunikáció, szövegalkotás
- kreativitás fejlesztése: ötletek, divergens gondolkodás, problémaérzékenység, újrafogalmazás,
transzferálás
A természettudományi-műszaki kompetenciák fejlesztésére, az IKT-kezelési technikák gyakorlására kiscsoportos, ill. egyéni fejlesztés keretében teremtünk alkalmat. Ehhez alkalmazzuk a realika.educatio.hu-n elérhető digitális leckéket.
Pályaorientáció:A tehetség-kibontakoztató foglalkozásokon részt vevő tanulókat megismertetjük iskolánk sajátosságaival: műveltség területi bemutatók: szülőknek-diákoknak (természettudományi kísérletekkel); nyílt napok (szervezett óralátogatások); tanórán kívüli tevékenység (nyílt napok délutánján); kollégiumi élet
A program kiemelten és célzottan szolgálja a gyermekek, szülők egyenlő hozzáférését a minőségi neveléshez, oktatáshoz, továbbá a sikeres együttnevelést:
Mivel a tanulók különböző környezetből érkeznek, fontos, hogy a foglalkozások során kialakuljon a megfelelő, támogató szemléletű légkör, a kiegyensúlyozott kapcsolat a társakkal és a közreműködő pedagógusokkal. A tanulók egyéni adottságainak és képességeinek feltérképezése során az „egyéni profilok” kialakulása lehetőséget ad – digitális leckék segítségével, a feladatsorokkal, feladatmenükkel – a célirányos egyéni fejlesztésre, mely elsősorban az erős oldalak további erősítését célozza. A gyengébb területeken ebben az életkorban a gátló tényezőket tudjuk csökkenteni.A tudásbéli különbségek leküzdéséhez az esetleges hátrányok csökkentésének, a reális énkép kialakításának lényeges feltétele, hogy a tanulók problémaszituációkon át megismerjék erősségeiket és gyengeségeiket.
A szociális/személyes kompetenciák fejlesztésében az erre irányuló tervezett tartalmak önismereti, önszabályozási komponensek fejlesztésére fókuszálnak. A boldogulás szempontjából a legfontosabb, amiben a hátrányos helyzetű tanulók nagy részének hiánya van: az önbizalom és az önállóság. A tanuláshoz, gondolkodáshoz kapcsolódó készségek csak ezekkel együtt fejleszthetők eredményesen.
Módszerek: kooperatív tanulás, „beszélgető kör”, drámajáték, vita, ezzel az alkotókedv, kreativitás, döntési képesség fejlesztése; különböző nehézségi fokú feladatmenük
A tehetség-kibontakoztató foglalkozásokon részt vevő tanulók sikeresen haladnak tovább érettségire felkészítő középiskolába. A foglalkozások során megismerik a középiskolát, annak tanárait, a tanulási környezetet, ezáltal az intézmény keresettsége növekszik.
A hetedik osztályosok bevonása elősegíti, hogy a problémamegoldó gondolkodás és a kreativitás célzott fejlesztésére elegendő idő álljon rendelkezésre. A tanulás iránti motivációt a tanórán kívüli környezetben jól fenn lehet tartani. A nyolcadik osztályos tanulók a központi felvételire való felkészülés mellett dinamikus, izgalmas keretek között készülhetnek fel az országos kompetencia-mérésre
A program kifejlesztése nyolc éve tartó folyamat eredménye. Intézményünk 2002 óta szervez képesség, illetve tehetségfejlesztő szakköröket általános iskolások számára. A jó gyakorlat jelenlegi formájában ezeken a tapasztalatokon érlelődött. Intézményünk két tanéven át tesztelte és bevezette a kompetencia alapú oktatás programcsomagjait a középiskola kilencedik és tízedik évfolyamán. Ekkor "fedeztük fel" azokat az általános iskolai fejlesztéshez szükséges tartalmakat, melyeket az addigi tematikával ötvöztünk. A tantárgyi kereteket fellazítva tanulás-módszertani tréninget, szociális és digitális kompetenciákat fejlesztő tartalmakat kapcsoltunk a programba. A hagyományos szakköri formával is szakítottunk: a gyerekeknek a foglalkozási napon forgószínpad-szerűen közvetítjük a különböző kompetenciák fejlődését szolgáló tartalmakat.
A program már a hetedik osztálytól kiépít egy pozitív kapcsolatot az általános iskola és a középiskola között. Az általános iskolás tanulók számára talán még nehezebb döntés, hogy merre induljanak, mint négy vagy öt évvel később a középiskolásoknak, illetve sok tekintetben más ekkor még a motiváció. A program legfontosabb eleme az, hogy mind a diák, mind pedig a szülő számára ezt a döntést segíti, és eszközrendszerével a felmerülő vágyakat és továbbtanulási
lehetőségeket maximálisan és hathatósan megtámogatja. Újszerű a foglalkozások tematikája, a forgószínpad jellegű lebonyolítás, a változó helyszínek, a digitális kompetenciákat fejlesztő gyakorlatok, valamint a csapatmunkára és a versengésre egyaránt pozitívan ható, kreativitást fejlesztő játékok beépülése az ismeretszerzés, problémamegoldás folyamatába. A tanulásmódszertan tréning jellegű, a tanulási képességek fejlődése mellett a tanulók motiváltságára is pozitívan hat.
Programunk nyolc éves működése alatt az érdeklődést a tematika változó igényekhez igazításával, a korszerű módszertan alkalmazásával a környezetünkben jellemző csökkenő tanulólétszám ellenére is sikerült fenntartanunk. A programmal 2008-ban indultunk a "Tehetséggondozó Középiskola" pályázaton. 2008 szeptemberében gimnáziumunk az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól a címet elnyerte. A pályázat sikeréhez az intézmény viszonylag magas és stabil keresettségi mutatói is hozzájárultak, melyet más eredményességi mutatóink, nevelési alapelveink mellett a hetedik-nyolcadik osztályosok tehetséggondozó, képességfejlesztő foglalkozásai folyamatos szervezésének, fenntartásának is köszönhetünk.
A foglalkozásokon részt vevő tanulók és szüleik elismerően nyilatkoznak annak hasznosságáról, motiváló módszereiről, a tartalom gazdagságáról, a középiskolai tanulmányok sikerét megalapozó probléma-központú megközelítésről és a tanár-diák együttműködésről. Sok olyan tanulónk van, akik a saját intézményükben felvételi előkészítőre járnak, mégis igénybe veszik foglalkozásainkat, mivel véleményük szerint ez több, mint a "feladattípusok begyakorlása". Ezzel a megközelítéssel jól elő tudjuk készíteni a kilencedik évfolyamra a kompetencia alapú oktatás gyakorlatát azon általános iskolás tanulók felkészítésével is, akik saját iskolájukban még a hagyományos módszerekkel tanulnak.
A program működéséhez szükség van évfolyamonként egy matematika és egy magyar nyelv és irodalom szakos tanárra (összesen 4 pedagógus), hiszen nekik minden héten van órájuk az általános iskolás tanulókkal. Ezen kívül szükséges egy lehetőleg informatika-szakos tanár, aki a természettudományokban is kellően jártas (vagy valamely természettudomány szakos pedagógus, jó informatikai felkészültséggel) aki szívesen foglalkozik digitális alapon (xxxxxxx.xx) a gyermekekkel (a két érintett évfolyamon lehet ugyanaz a pedagógus) Szükséges egy tanulás- módszertani kérdésekben tájékozott szakember, aki minkét bevont évfolyamon alkalmas a tréning jellegű foglalkozások vezetésére, valamint egy, az önismereti tréning megtartására vállalkozó pedagógus. A táblajátékos játszót pedig a logikai játékok szerelmesére kell bízni. (A mi intézményünkben az önismereti foglalkozásokat és a táblajátékokat ugyanaz a pedagógus vezeti, így összesen hét pedagógus foglalkozik a tanulókkal.) A tanulócsoportok kialakításánál célszerűnek tartjuk, ha 30 tanuló felett csoportot bontunk, ekkor több pedagógus bevonására is szükség lehet. A forgószínpad-jellegű szervezéssel egy-egy csoportbontás nem kétszerezi a bevont pedagógusok számát, az eseti pedagógus-távollétek is áthidalhatók
A tárgyi felszereltség tekintetében a következőkkel rendelkezünk: kooperatív munkára alkalmas tantermek (délután), melyekben minimálisan tanári számítógép és projektor áll rendelkezésre. A digitális kompetenciák fejlesztéséhez számítógépes terem szükséges. A táblajátékos játszóhoz táblajátékokat kell beszerezni (pl.: Quoridor; Xxxxx; Abdalone; Tantrix; Tick-Tack-Bumm; Thinkfun; Blokus; IQ Puzzle; logikai kirakók...).
⮚ Humán tehetséggondozás és kommunikációs készségfejlesztés
A tehetséggondozás hagyományos területei általában leképezik a tantárgyi struktúrát, ezért az abba nem illő műveltség területeket jobb esetben az alapszintű művészetoktatási intézmények (pl. zeneiskola), színvonalas amatőr művészeti csoportok, esetleg kollégiumi vagy iskolai szakkőrök (ami sajnos egyre ritkább) fedik le. Vannak ugyanakkor olyan – főként művészeti –
területek (szépírás, filmezés, fotózás, alternatív előadó- zene- és képzőművészet stb.), amelyek ily módon ellátatlanul, s az abban jeleskedő tehetségek fórum nélkül maradnak.
Másik probléma lehet, ha a tehetséggondozás automatizmusként kerül a szaktanári feladatokba, s így nem biztos, hogy olyan kellően motivált és felkészült kolléga kezébe kerül a tehetség, aki képes megadni neki a megfelelő ütemű kibontakozáshoz szükséges segítséget. Ebben a munkában a tanár jószándéka nélkülözhetetlen, de nem elégséges feltétel.
Ebből következik a feladat; olyan intézményesíthető innovatív formákat kell meghonosítani ezeken a tehetséggondozási területeken, amelyek megoldást jelentenek e gondok és feladatok megoldására.
Miben álljon e formák mássága?
- Oldja fel a merev tanórai és szakköri kereteket, legyen inkább az alkotómunka műhelye!
- Nyújtson módot és lehetőséget az elmélyült egyéni konzultációs foglalkozásokra!
- Szabadon érvényesülhessen a szabad „mester” választás, és ne csak a formális
szaktanár-diák viszony domináljon!
- Biztosítson a tehetségeknek (iskolán belül és kívül) publicitást, adjon lehetőséget a sikerélménnyel kecsegtető alkotó és befogadó kapcsolat próbatételeire!
- Adjon lehetőséget a pedagógusoknak is, hogy – akár szakjuktól függetlenül – egy
műhelymunka részeseként kapcsolódhassanak be a tehetségek gondozásába!
- Szervesen kapcsolódjon az intézményesült tehetséggondozó formákhoz (kórus színjátszók és diákújság) a humán területeket összefogó munkaközösséghez a projektfeladatokat ellátó (iskolai rendezvényeket, az iskola arculatát alakító) munkacsoportokhoz!
A Tálentum Kör és a Diákírók Xxxxx Xxxxx Műhelye
Tematikailag összetartozó, ám munkaformáit tekintve egymástól elkülönülő forma.
A Tálentum Kör a tágabb, a Diákírók Xxxxx Xxxxx Műhelyét is magába foglaló forma. Ha előképeit keressük a magyar közoktatás történetében, gondoljunk a szemináriumokra vagy az önképzőkörökre. Ma már ezeket is csak megújított tartalommal és formákban lehet működtetni. Jelentősen megváltozott ugyanis, az intézménystruktúra, mert hol van már a líceumi működésforma? A diákok ma már nem bentlakók, sőt inkább jellemzően bejárók, ami a szabadidős szokásaikat is átalakította. A tanár – diák viszony is átalakult.
A Tálentum Kör jelenleg intézményesült formájában is keretét adja 20-25 tanuló rendszeres fejlesztő támogatásának. Közülük többen két formában is érdekeltek. A foglalkozások holdudvarában ott vannak a partnercsoportok (színjátszók, kórus, zeneiskolai tanulók) ahonnan a tehetségek, leginkább a közös bemutatók alkalmával, de bekapcsolódnak a munkába.
A Diákírók Xxxxx Xxxxx Műhelye gerincét azok a diákok adják, akik ma köztudottan írnak, rendszeresen publikálnak és rendszeresen igénylik a segítő konzultációk lehetőségét. Az írás nagyon individuális foglalatosság, a nyilvánosságot leginkább az időszakos bemutatkozásokkor igénylik a diákírók. A konzultációk kerete és hangneme nagyon személyes és egyáltalán nem publikus. Az önképzőköri jelleg a bemutatkozások körül, azok lecsengetéseként érvényesíthető.
Felkészítést igénylő versenyek és bemutatkozási alkalmak:
Országos Kazinczy Szép Magyar Beszéd Verseny Győr (intézményi, megyei, országos) Országos Nyelvhasználat Verseny Sátoraljaújhely (intézményi, megyei, országos)
Xxxx Xxxxxx Xxxxxx-medencei Versmondó Verseny Szeged (intézményi, regionális, országos) Az én Pannóniám Versmondó Találkozó Szekszárd (nyílt nevezéses)
Xxxxxx Xxxxx Szavalóverseny Rácegrespuszta (nyílt nevezéses) Xxxx-napi Megyei Szavalóverseny Bátaszék (nyílt nevezéses)
Xxxxxx Xxxxxx Megyei Szavalóverseny Tamási (nyílt nevezéses)
⮚ Természet- és társadalomtudományos kutatóműhely működtetése
Az I. Xxxx Xxxxxxxxx deklarált céljai között –az egyéniség akceptálása mellett– kiemelt helyen szerepel a tanulók felkarolása, segítése, mely célba beletartoznak úgy a hátrányos, mint a tehetséges diákok.
A tehetséges diákokkal való foglalkozás, törődés, felkarolásuk és irányításuk feltétlenül szükséges, mert ennek segítségével nagyobb eséllyel bontakoztathatják ki tehetségüket, nagyobb eséllyel rendelkeznek ahhoz, hogy magas szintre jussanak az általuk preferált diszciplínában, s ez által az adott téren komoly sikereket érjenek el.
A Tudományos Diákköri Konferencia tökéletesen alkalmas tere a tehetségek kirostálásának, hiszen nagy százalékban épít az egyéni munkára, amely alapján kiválóan lemérhetőek az adott tanuló kompetenciái. A résztvevő tanulók motiváltsága általában igen magas, ami megteremti számukra az adott tantárgy illetve témakör magas szintű elsajátításának lehetőségét. A résztvevő tanulók munkáját a szaktanárok nagy mértékben tudják segíteni, s ez által az oktatóknak is lehetősége nyílik a különösen tehetséges diákok felfedezésére, amelyre a hagyományos órai keretek –a feszített tanmenet okán– nem minden esetben nyújtanak megfelelő alkalmat.
A TDK tehát kulcsszerepet játszhat a kiemelkedő képességű diákok kiválasztásában, s ennek
következtében az iskola deklarált alapcéljai egyikének a megvalósításában.
Kapcsolódási pontok más versenyekhez
A Tudományos Diákköri Konferencián résztvevő diákok –amennyiben a fentebb leírt kiválasztási szempontok szerint indultak a versenyen, s amennyiben megkapták a megfelelő szaktanári segítséget– a választott tudományterületen társaiknál jóval nagyobb ismeretekkel fognak rendelkezni. Bár egy adott diszciplína illetve akár egy részterület behatóbb ismerete már önmagában is komoly eredménynek és jeles erénynek mondható, célszerű, ha a megszerzett ismereteket más tanulmányi versenyen is kamatoztatják a tanulók.
A Tudományos Diákköri Konferencia megrendezése pozitív hatással van a diákok eredményeire nézve eredményességük megállapításához úgy a tudásukat, mint a kompetenciáikat alapul véve. A kellő számú résztvevővel és megfelelő színvonalon lebonyolított megmérettetés emellett alkalmas arra is, hogy a résztvevők –más előadókat meghallgatván– saját képességeiket megfelelő módon tudják megítélni, s ebből megfelelő következtetéseket tudjanak levonni a fejlődésük előmozdítása érdekében. A TDK alkalmas arra, hogy általa s a segítségével kiválasszuk a különféle tudományterületek iskolai tehetségeit, s őket kellően segítve kifejezetten eredményes, alapos és felhasználható tudással rendelkező diákokat neveljünk.
⮚ Nyelvi tehetséggondozás (Megyei angol műfordítási verseny)
1994 óta minden évben megrendeztük megyei műfordítási versenyünket. A kétfordulós rendezvényre a megye csaknem minden középiskolájából érkezik pályázat. Évente 100-150 tanuló vesz részt 13-18 középiskolából.
A középiskolás korosztály számára viszonylag kevés lehetőség van tudásuk megmérettetésére. Az OKTV-n kívül alig van verseny, az is csak a 11-12. évfolyamos diákoknak nyújt lehetőséget a versengésre. Ugyanakkor a diákokban él a megmérettetés vágya ebben a korban is és ennek az igénynek szerettük volna megfelelni a verseny indításával.
Célunk a versenyzés mellett az angolszász kultúra megismertetése, a tanulók látókörének szélesítése civilizációs, kulturális, művészeti, irodalmi témákban. A komplex versennyel a tanulók nyelvtudásán túl kreativitásukat, előadókészségüket, intelligenciájukat is mérjük. Továbbá
megpróbáljuk motiválni őket a modern kor követelményeinek megfelelően az
infokommunikációs eszközök használatára is.
A verseny népszerű az megye angoltanárai és diákjai körében. A megye csaknem minden középiskolájából érkeznek versenyzők minden évben. Időnként visszatérő diákokkal is találkozunk, akik kétszer is bejutnak egymás után és szívesen térnek vissza.
A pedagógusok szívesen veszik és elismerik a verseny hasznosságát. Sokan elkísérik diákjaikat és részt vesznek a számukra szervezett szakmai programon, mely a verseny írásbeli fordulója alatt zajlik és élvezik a tanulói prezentációkat.
Évről évre egyre színvonalasabb tanulói munkák készülnek és egyre jobb előadásokat hallhatunk. Az angol nyelv területén kevés lehetőség van diákjainknak a versenyzésre ezért hasonló formában és keretek közt a jövőben is folytatjuk a hagyományt.
⮚ Média műhely
„A médiapedagógia legfontosabb feladata az, hogy kitöltse az űrt, amely a tömegkommunikációs rendszerek működtetői és az információk, üzenetek öntudatlan fogyasztói között tátong.”
(Xxx Xxxxxxxxx) A diákok körében a digitális írástudás tanulásának, képességének fejlesztése, valamint egy olyan műhelyjellegű tanulási folyamat feltételeinek megteremtése, ahol a diákok a digitális írástudást saját önkifejezésük, és világuk láttatására használhatnak.
Ennek a kompetenciaterületnek a fejlesztését azért is érezzük fontosnak, mert a világunkat, társadalmunkat egyre inkább, és egyre teljesebb körben a média eszközeinek segítségével határozzuk meg. A közösségen múlik az, hogy a média hogyan szól a társadalmi szerepekről, az egyén helyéről a társadalomban, így aki a média nyelvét ismeri, az potenciálisan képes világát befolyásolni. Az, hogy ez a közösségre való hatást, befolyást hogyan képes az egyén, a tanuló érvényesíteni, az függ attól, hogy milyen szinten gondolkodik a médiumok szerepéről az életében, és a médiumok működését hogyan képes átlátni. Ezt a szerepet vállalja fel a Média- műhely.
További célok, hogy azok a tanulók, akik középszintű vagy emeltszintű érettségi vizsgát kívánnak tenni mozgókép és médiaismeret tantárgyból, azok a kötelezően előírt tantervi óraszámon felül alkalmat kapjanak tudásuk kompetens bővítéséhez. Így a Média-műhely foglalkozásain részt vevők nagyobb sikerrel szerepelhessenek mind az érettségi, esetlegesen mind a szakirányú felsőfokú intézményekbe való továbbjutást segítve a felvételi vizsgákon.
Alkalmazott pedagógiai módszerek a Média-műhely vezetésében:
A Média-műhely, mint nevében is magában hordozza, műhely-szerűen kívánjuk működtetni. Ez azt jelenti, hogy a szokásos kötött tematikát, és pedagógiai módszereket háttérben hagyva az új módszerekre kívánunk hagyatkozni, mint a kooperatív csoportos ismeretelsajátításra, valamint a diákok magukkal hozott tudásra hagyatkozva a kompetenciák előtérbe hozásával a diákok kreativitását szeretnénk erősíteni. Ezen módszereket természetesen el sem tudjuk kerülni, mivel a képzés középpontjában a kreativitás, és önismeret kerül, a műhelymunka velejárójaként.
Az elsajátítandó tananyagot a diákok önmaguk kutatják fel. A feladatokat projektekben kapják a tanulók, így a tanárra segítő, támogató szerep hárul. A munka során felvetülő problémákra a tanulók önállóan keresik meg a megoldásokat, részben tanári segítségnyújtással. A tanárnak a műhelymunkában, mint a projekt módszerű tanítás folyamatában is, problémafelvető, irányító, szervező, és segítő szerep hárul.
A műhely munkában az első évben a média, a digitális képalkotás, írástudás alább vázolt főbb területeibe kapnak betekintést. Az elkövetkező évek programját pedig a műhely munkájába
bekapcsolódott, és aktívan közreműködő diákokkal együtt kívánjuk megtervezni, főként a diákok igényeit, motivációját szem előtt tartva.
⮚ Digitális kreativitás fejlesztése, azaz tehetséggondozás informatikai eszközökkel A Xxxxxxx Xxxxx Tehetségkutató Programtermék Verseny
Gimnáziumunk 2004 óta szervezi meg a Xxxxxxx Xxxxx Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyt.
A versennyel és a hozzá kapcsolódó innovatív munkával gimnáziumunk több pedagógiai célt is kitűzött maga elé. Egyik cél a tehetségek felkutatása, menedzselése, másik a versenyen keresztül a versenyzők képességeinek közvetett fejlesztése. A versenyen való részvételhez nyilvánvalóan szükséges az informatika-kultúra kialakításához szükséges kulcskompetenciák (IKT) elsajátítása, másrészt a verseny nevezési kategóriáin keresztül több, egyéb kompetenciaterület beható tanulmányozása. Az oktatóprogram, számítógépes művészet, alkalmazói programok kategóriában nevező versenyzők bármely műveltségi területhez tartozó pályaműveket készíthetnek. (pl.:Matematikai, Fizikai, Kémiai, stb. oktatóprogramok, Számítógéppel komponált zene, Animáció, Grafikai alkotás, Gazdasági-ügyviteli probléma megoldása, WEB-lap készítése, stb) Ezen műveltségi területek beható tanulmányozása során válik csak képessé arra, hogy az adott területhez tartozó pályamunkát elkészítse, ezáltal akaratlanul is fejleszti az adott műveltségterület kulcskompetenciáit. A pályamű készítése során, valamint a döntőben történő előadása miatt szüksége lesz a szövegértési-szövegalkotási kompetenciákra, hiszen dokumentációt és prezentációt is kell készítenie, valamint előadás formájában be kell mutatnia pályamunkáját. A fejlesztés során matematikai-logikai kompetenciákra az algoritmikus gondolkodás elsajátítására, az IKT terület ismeretére, az angol nyelvű dokumentációk tanulmányozásához az idegen nyelvi, a csoportos team-munka során a partnerség, társas- kooperatív és kommunikációs készségei fejlődnek. Számos előnyt lehet felsorolni, de ezek közül a legfontosabbnak tartjuk, hogy a tanuló kész, kézzel fogható produktumot hoz létre, a sajátját, ami elégedettséggel, büszkeséggel töltheti el, növelheti az önbizalmát, erősíti azt a tudatot benne, hogy a jól végzett munka meghozza a gyümölcsét. Nyilvánvaló pedagógiai cél a szakmai tudás elsajátításán túl a tudatos és kreatív gondolkodás kialakítása, a problémafelvetés és megoldás képességének fejlesztése, a tudásszerző képesség, a közösségben folyó munka módozatainak elsajátítása.
A verseny lebonyolítására szervezési projektet hozunk létre. A projekt tagjai, mint ahogy a korábbi években is az iskola pedagógusai és a DÖK által delegált tagok. A versenyt az elejétől a végéig a klasszikus projekt-módszerrel menedzseljük, folyamatosan monitorozzuk. A verseny röviden ismertetett lefolyása: A versenyzők elküldik nevezéseiket a szervezőknek. A szervezők a pályamunkákat kategorizálják, az egyes kategóriákhoz felelősöket rendelnek az iskola informatika és művész-tanárai közül, az előzsűrizéshez. Az előzsűri tagjai a Tolna megyei általános és középiskolákból meghívott tanárokból, valamint a zsűri elnökéből áll. Az előzsűri eredménye után a versenyzők kiértesítést kapnak az eredményeikről. A döntőbe jutott versenyzőket és kísérőjüket az iskola meghívja a versenyre. A verseny döntője az iskolában kerül megrendezésre. Az első két napon folyik a zsűrizés, a versenyzők meghallgatása (kb.:15-20 perc/versenyző), az eredmények kihirdetésére és a díjak átadására a harmadik napon délelőtt kerül sor. A kiemelkedően jó pályamunkákat a versenyen résztvevő szponzorok menedzselik.
A verseny holdudvarába a következő távlati célok kapcsolhatók. Cél azoknak a tanulóknak és tanáraiknak az összegyűjtése és közös fejlesztő tevékenységük kialakítása, akik az informatika
területén mutatkozó tehetségüket szeretnék magas szintű képességgé fejleszteni. A tehetséggondozó folyamatban nem csak az anyaiskolában jelentkező tehetséges tanulókat szeretnénk megkeresni, hanem a kistérség minél több iskolájára (általános - és középiskola) is kiterjesztenénk a tehetségfelkutató és gondozó programot. Gimnáziumunkban a meglévő hardverre alapozva, a hiányzó szoftvereket megvásárolva létrehoznánk egy olyan informatikai hátteret, ahol azok a diákok is fejleszthetővé válnának, akik a környékbeli iskolájukban szoftver, vagy hardver hiányában nem tudnak megfelelően kiteljesedni az adott informatikai területen. Az informatikai koordinátor állna kapcsolatban az egyes iskolákban tevékenykedő tehetségfejlesztő csoportokat vezető kollégákkal, és alkalmanként találkozókat, tapasztalatcseréket szervezne nekik. Az eredmény tanulónként egy projektmunka lenne valamilyen digitális produktummal, rögzítve az elkészítés fázisait, a tanuló fejlődését. E termékek számára egy verseny szervezhető. A projekt fontos eleme egy tervezett tehetségazonosítási folyamat, mely a bevont iskolákban egy háziverseny keretében kiválasztaná azokat a tanulókat, akiket az adott helyi informatika szaktanár az év során ebbe a tehetségfejlesztő projektbe bekapcsolna.
⮚ Matematikai tehetséggondozás gimnáziumunkban Matematika háziverseny és versenyeztetés
A matematika tehetséggondozás szempontjából a diákok két csoportra oszthatóak. Az egyik csoportba az átlagon felül, sokszor jelentősen felül teljesítő diákjaink tartoznak, velük a matematika versenyek, komoly matematikai problémák megoldása terén próbálunk meg többet foglalkozni.
A legtehetségesebb diákjaink a tehetséggondozó matematika osztályunkat választják elsősorban, de akadnak az átlagon felül teljesítők szép számmal más osztályainkban is. Az emelt szintű képzésen és az országos tanulmányi versenyeken kívül velük további tehetségfejlesztő utakon is próbálunk foglalkozni. Ez matematikából két többlet lehetőséget jelent. Egyrészt a komolyan érdeklődőket rá tudjuk venni arra, hogy a Kömal matematikai lapok havonként megjelenő számaiban meghirdetett feladatokkal úgy foglalkozzanak, hogy egy szaktanár heti rendszerességgel tréningezi őket azért, hogy eredményesebben boldoguljanak a sokszor a törzsanyagnál jelentősen többet kívánó versenyfeladatokkal. Évről évre vannak versenyzőink, akik közül sokan szép eredményeket értek el. Másrészt éves gyakorisággal megszervezzük a matematika háziversenyünket, ami októbertől májusig 6 feladatsorral minden évfolyamon kihívást jelent a legjobbak számára. Itt összemérheti tudását évfolyamonként minden tanuló, év végére kiderül, hogy ki a legjobb feladatmegoldó „bélás” az egyes évfolyamokban. A feladatok összeállítását évfolyamonként egy-egy szaktanárunk végzi, és minden matematikát tanító pedagógusunk és az osztályfőnökök bíztatják és segítik a versenyben részt venni kívánó tanulókat. A komplex tehetséggondozó program függelékében található évfolyamonként néhány háziverseny feladatsor.
A tanév során a matematika munkaközösség a következő versenyeken vesz részt évente:
- Xxxxx Xxxxxx matematikaverseny
- Országos középiskolai tanulmányi verseny matematikából
- Kenguru matematikaverseny
- Gordiusz matematikaverseny
- Megyei matematikaverseny
Matematikai-logikai képességek fejlesztése IKT alkalmazással, digitális segédanyaggal a középiskola 9-12 évfolyamain
A másik csoportba tartozó diákjaink az érettségire kívánnak a lehető legjobban felkészülni, nekik feladatbankok, prezentációk készítésével és az IKT eszközök mind teljesebb kihasználásával igyekszünk segíteni. A gimnázium honlapján megjelent, minden diákunk és tanárunk számára letölthető formában egy digitális matematikai segédanyagtár, mely mind otthoni munkára, mind a tanórai keretek között a tényleges tanmenetbe beépítve tökéletesen hasznosítható.
A középiskola 9-12. évfolyamán a középszintű matematikai tananyag elsajátítását, a matematikai gondolkodás fejlesztését segíti a tanulók számára izgalmas, digitális tananyag formában. A saját fejlesztésű digitális tananyag kiemelten támogatja az együttműködésen alapuló tanulásszervezési eljárások alkalmazását, a csoportos tanulás módszereinek kialakítását. Figyelembe veszi a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését.
A gondolkodás fejlesztését helyezi előtérbe, a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást alakít ki, melyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan hangsúlyt helyez a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.
5.3.3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók támogatásával kapcsolatos pedagógiai tevékenység
⮚ A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését az általános iskolában az
alábbi tevékenységek szolgálják:
Beilleszkedési-, tanulási-, magatartási zavar észlelése esetén a nevelési tanácsadás keretében vizsgálatot kérünk. Megelőző és segítő tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a személyre szóló fejlesztésre az alábbi tevékenységekkel:
• szoros kapcsolat a helyi óvodával, Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
• egyéni fejlesztési terv alapján történő foglalkozás
• a nívócsoportos oktatás
• felzárkóztató órák
• napközi otthon
• tanulószoba
• felzárkóztató foglalkozások
• a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai
• családlátogatások
• a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése
• logopédiai ellátás
• beszédfejlesztő foglalkozások
• sérülés specifikus fejlesztés
⮚ A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését a gimnáziumban az alábbi tevékenységek szolgálják:
Magatartási szélsőségekkel iskolánkban is találkozunk. Az előforduló ilyen jellegű problémák az adott osztályban tanári összefogással rendszerint orvosolhatók, ezek különös pedagógiai eljárásokat általában nem igényelnek. A ritkán előforduló fegyelmi vétségek kivizsgálására az igazgatóhelyettes vezetésével fegyelmi bizottság működik az adott jogszabályi kereteknek megfelelően.
A beilleszkedés gondja minden iskolaváltással együtt jár. A szekszárdi iskolákból nagy számmal érkező tanulóknak a volt osztálytársaiktól való elszakadás okoz átmeneti hangulatváltozást. Pedagógiai figyelmet igényel a mintegy kétharmadnyi szekszárdi és egyharmadnyi vidéki – néha a volt iskolájából egyedül hozzánk kerülő – tanulók elkülönülésének megelőzése.
Arra fordítunk különös figyelmet, hogy a több helyről érkezett, egymást korábban nem ismerő tanulók mielőbb megismerjék egymást, és értékeiket meg tudják mutatni.
A fenti feladat megoldásához jelentős segítséget nyújt az augusztus végén szervezett tanévkezdő-, azaz „Szöcsketábor”, melynek intenzív közösségformáló programjai jótékony hatásúak a „bélás” öntudat kialakulásához is. A táborból kimaradt tanulók az első tanítási napokon külön osztályfőnöki figyelemben részesülnek.
A beilleszkedési nehézségek leküzdésére szolgáló pályázatokban részt veszünk.
Kiemelt figyelmet fordítunk az Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Programhoz tartozó Hátrányos Helyzetű tanulók beilleszkedésére és viselkedéskultúrájuk fejlesztésére. A részletes fejlesztés tervét az előkészítő 9. év programja (a helyi tantervben) tartalmazza. A felsőbbéves gimnazisták esetén az ifjúságvédő, a patrónus tanár és az osztályfőnök együttműködésén alapuló kiemelt figyelem övezi a tanulók fejlődési útját.
A gimnáziumban a felzárkóztatás alapja a felvételi írásbeli dolgozatok eredménye matematikából és magyar nyelvből, valamint a 9. évfolyam elején végzett szintfelmérések (matematika, magyar, idegen nyelv). Az itt szerzett információkat feldolgozva, eltérő szintű és haladási ütemű nívócsoportokat hozunk létre matematikából és az idegen nyelvekből. Az iskolába lépéskor mért eredményeket elemezzük, összevetjük a további teljesítményekkel és az országos mérési adatokkal. Oktatási tevékenységünknek, a fejlesztési lehetőségek feltárásának ez a kiindulási alapja. A magyar nyelvi hiányosságok megszüntetése, illetve csökkentése differenciált tanórai munkával és egyénre szabott otthoni feladatokkal történik. A tanulási nehézségek leküzdésére alkalmazható pedagógiai tevékenységek elsajátítására folyamatosan szervezünk belső képzéseket a pedagógusok számára.
5.3.4. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
⮚ A sajátos nevelési igényű tanulók segítése az általános iskolában
A sajátos nevelési igényű tanulók esetén a szakértői vélemény útmutatásai alapján járunk el. Az ezzel a problémával küzdő gyerekek száma egyre nő.
Az őket segítő tevékenységek:
• az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
• a nívócsoportos oktatás - felzárkóztató órák – napközi otthon
• tanulószoba
• felzárkóztató foglalkozások
• logopédiai foglalkozások
• beszédfejlesztő foglalkozások
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
• csoportos használata
• kapcsolat a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal.
• az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenőmentesítése
• a sérülésnek megfelelő egyéni fejlesztő foglalkozások, rehabilitáció
• egyéni fejlesztési terv alapján történő rehabilitációs foglalkozás
⮚ A sajátos nevelési igényű tanulók támogatása a gimnáziumban
A sajátos nevelési igényű tanulók felvételénél a felvételi eljárás során biztosítjuk a számukra szükséges, szakértői véleményre alapozott mentességeket.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása során a szakértői vélemény útmutatásai alapján járunk el.
A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A gimnáziumban gyógypedagógus végzi a rehabilitációt. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. Ha szükséges, ezen felül a tanulót a kollégiumi iskolapszichológushoz irányítjuk.
A kialakult részképességzavar jellegének megfelelően az oktatásban és a vizsgáztatásban érvényesítjük a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét.
5.3.5. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatásával kapcsolatos
pedagógiai tevékenység
⮚ A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása gimnáziumban, az
Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Program gimnáziumi keretei
Szociális problémák esetén az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök a diákönkormányzat bevonásával együtt járnak el az iskola vezetőségénél vagy az önkormányzat illetékes szervénél.
Tevékenységeink: segítségnyújtás az állami ellátórendszer lehetőségeinek hatékony alkalmazásához, tankönyv-támogatási igény felmérése, tankönyv-támogatási rendszer alkalmazása, diákétkeztetési díjkedvezmények, pályázatok figyelése, ajánlása, szükség esetén benyújtása, nyomon követése, adminisztrációja.
Az esélyegyenlőség biztosításához hozzájárul, hogy erősen támogatjuk diákjaink részvételét az Útravaló Ösztöndíj programban. Az ehhez kapcsolódó pedagógiai, adminisztrációs tevékenységet elvégezzük.
Tehetséggondozó programunkon a tehetséges halmozottan hátrányos- illetve hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók térítésmentesen vehetnek részt.
Programunk alkalmas arra is, hogy előmozdítsa a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét:
⮚ biztosítja azokat a lehetőségeket, melyek elősegítik képességeik hatékonyabb kibontakoztatását;
⮚ tudatosítja a személyes értékeiket;
⮚ megerősíti a tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezőket.
A boldogulás szempontjából a legfontosabb, amiben a hhh-s tanulók nagy részének hiánya van: az önbizalom és az önállóság. A tanuláshoz, gondolkodáshoz kapcsolódó készségek csak ezekkel együtt fejleszthetők eredményesen. Kiemelt figyelmet szánunk arra, hogy a hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetű tanulók bekapcsolódjanak a vállalkozási és kezdeményezőképességet fejlesztő gazdasági tréning programba (JAM), ill. a Pénzügyi Oktatási Programba (POP), mert a tréningek önismereti moduljai nagymértékben erősítik az önbizalmat és az önálló gondolkodást.
A gimnáziumi és kollégiumi feladatokat ellátó közös igazgatású köznevelési intézményünkben a gimnázium feladata, hogy az Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Program keretében megszervezi a 9. előkészítő évfolyamot.
A gimnázium, a 9. előkészítő évben a „Hátrányos Helyzetű Tanulók Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Programjának 9. előkészítő évfolyama számára” készült kerettantervnek a helyi tantervébe építésével hangsúlyt helyez a felkutatott halmozottan hátrányos helyzetű és rászoruló tanulók motiválására, kompetenciájuk, személyiségük fejlesztésére, pályaorientációs foglalkozásokkal segít a tanulóknak a középiskola választásban.
A gimnázium a 9. előkészítő év megszervezése időszakában együttműködik a Kollégiumi Programban érintett tanulók családjával és azokkal a középiskolákkal, amelyekben a tanulók tanulmányaikat folytatják a jövőben.
A Kollégiumi Program pedagógiai elvei között szereplő elem az anyanyelvi, az idegen nyelvi, a matematikai, a természettudományos, a digitális, a szociális, a művészeti kompetenciák fejlesztése, melyek segítik a tanulókat a középiskolai követelmények teljesítésében, hozzájárulnak személyiségük fejlődéséhez, és egyéb fejlesztési feladatok megoldásának is alapjául szolgálnak. Ez összhangban áll a gimnázium kulcskompetenciák fejlesztését célzó, együttműködésen alapuló, kooperatív tanulásszervezési eljárásokat előtérbe helyező pedagógiai gyakorlatával és diákközpontú szemléletmódjával: intézményünk életének minden területét áthatja a sokoldalú tanulói támogatás megvalósulása, mely a gyermekközpontú tevékenységrendszer és az együttműködés, értékközvetítés pedagógiai alapelveink legfőbb megnyilvánulása. A gyermekközpontú tevékenységrendszer az oktatás és nevelés összhangján alapuló személyiségfejlesztést, közösségformálást, tehetséggondozást és az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálja. Intézményünkben folyamatosan erősödik a kompetencia alapú oktatás gyakorlata, mely a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást helyezi a középpontba. A kulcskompetenciák fejlesztését célzó pedagógiai megújulás irányába mutatnak együttműködésre épülő tanulásszervezési eljárásaink, a kooperatív módszereket mindinkább alkalmazó oktatási gyakorlatunk.
Az előkészítő év kettős célt szolgál:
• A szociális, együttműködő készségek fejlesztése mellett a tárgyi tudásbeli hiányosságokkal érkező diákok hiányosságainak pótlása: kompetencia fejlesztés, kognitív fejlesztés.
• Érdeklődésnek megfelelő, érettségit adó középiskola kiválasztásában való segítés, melynek sikeres elvégzéséhez a szükséges alapismeretek, képességek kialakítására is megfelelő hangsúly fektetése.
Az előkészítő évben kiemelt a szociális és az életpálya-építési kompetenciák fejlesztése, és emellett elsődlegesen fontosnak tartjuk a szövegértési és
szövegalkotási képességek, anyanyelvi kommunikáció; a matematikai, logikai képességek; az idegen nyelvi kompetenciák, a digitális kompetenciák differenciált tudástartalomra épülő fejlesztését.
A célok megvalósítása 3 szakaszra tagolható:
• Az első szakaszban a gyermekek hiányosságainak (kognitív, szociális, kulturális) feltérképezése történik mérések, felmérések alapján, elkészül az ezekre épülő egyéni fejlesztési terv, illetve olyan pályaorientációs tevékenység kezdődik, ami eljuttatja a tanulókat a megfelelő iskola kiválasztásáig.
• A második szakasz feladata a kognitív hiányosságok tényleges pótlása és a szocializációs készségek fejlesztése. Ebben a szakaszban nagy hangsúlyt kap a bemenő szintmérés alapján a differenciált haladási ütem biztosítása, az önálló tanulási képességet kifejlesztő program alkalmazása.
• A harmadik szakaszban – miután már mindegyik tanulónál eldőlt, hogy hol tanul tovább – általános kompetencia - fejlesztéseket végzünk, amelyek a tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységekkel, projekt munkákkal, tehetségfejlesztő programokkal egészülnek ki.
Az év során a hagyományos tanórai kötöttségeket igyekszünk feloldani, kerüljük a lekicsinylő, fölényeskedő tanári megnyilatkozásokat. Ezek a gyerekek elemi módon igénylik a tanár és a diák közötti közvetlen kontaktust, és azt, hogy mint teljes személyiségre figyeljünk rájuk.
Az értékelés – osztályozás módszereit változatosan, rugalmasan, kíméletesen használjuk. Igyekszünk érdekes, szórakoztató, a megszokottól eltérő formában átadni az ismereteket, pontosabban rávezettetni, felfedeztetni.
A tárgyiasult szaktárgyi tudásnál, oktatásnál sokkal fontosabbnak tartjuk a tanuló teljes személyének formálását, nevelését. A tanórán több szemléltetést, motiválást alkalmazunk.
Az ismeretelsajátítás módszereiben sem a frontális módszer lesz a legfontosabb, hanem az együttműködést kívánó formák. A dialógus, az együttes cselekvés természetesen pontosan kidolgozott óratervezés mellett.
A tanórákon szorgalmazzuk a kooperatív technikák alkalmazását, a páros vagy csoportos munka gyakorlását, hogy tanulóink együttműködési képessége fejlődjön, szociális érzéke mélyüljön.
Az értékelés, visszajelzés fő formái:
• Két alkalommal részletes szöveges értékelés tantárgyanként
• Személyiségértékelés írásban két alkalommal
• A standard elvárások megismertetése
• Bemeneti, félévi, év végi szintfelmérés tantárgyanként
• Az egyéni ütemterv teljesülésének havonkénti értékelése
• Rendszeres írásbeli, szóbeli értékelés, osztályozás
•
A gimnáziumi előkészítő év általános tartalmi elemei:
- A tanuló induló helyzetének felmérése, állapot rögzítése kollégiumi nevelőtanárral, tanulóval közös feladat-meghatározás
• Hatékony gyermek- megismerési technikák alkalmazása
• Egyéni megállapodás a célokról, ehhez ütemterv készítése
• Rendszeres írásbeli, szóbeli értékelés, osztályozás
- A tanulási képesség fejlesztése
• Tanulásmódszertan: a tanulás tanulása
• Az egyéni tanulás képességének fejlesztése
• A tanulási motiváció megteremtése
• A szövegértés képességének fejlesztése
• Feladatértelmezés gyakorlása
• Probléma centrikus feldolgozás
- A középiskolai életvitelre való felkészítés
• Stabil élet és napirend kialakítása
• Az elfogadási és együttműködési készség fejlesztése
• Egyéni tanulási terv kialakítása, megvalósulásának támogatása
• Önismereti technikák megismertetése, gyakorlása
• Reális célmeghatározás, egyéni és közösségi identitás erősítése
• Kitartás, kötelességtudat fejlesztése
- Részvétel a továbbtanulási célok kijelölésében
• Részvétel a tanuló felvételi döntésében
• A célzott középiskola felvételijére való felkészülés támogatása
• Amennyiben saját iskolájában is van felvételi lehetőség, akkor az iskola saját elvárásainak közvetítése
- Folyamatos kapcsolattartás a kollégiumi nevelőtanárokkal
• Folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladási üteméről
• Egyéni korrekciós feladatok meghatározása a kollégiumi nevelőtanárral és a tanulóval közösen
• Az egyes tanulók terhelhetőségének és tényleges terhelésének egyeztetése
- Értékelés visszajelzés
• Két alkalommal részletes szöveges értékelés tantárgyanként
• Személyiségértékelés írásban két alkalommal
• A standard elvárások megismertetése
• Bemeneti, félévi és év végi szintmérés tárgyaként
• Az egyéni ütemterv teljesülésének havonkénti értékelése (alkuképesség fejlesztése) szükség esetén korrekciója
• Rendszeres írásbeli és szóbeli
- Az általános iskolai hiányok pótlása, ismétlés, rendszerezés
• Differenciált haladási ütem biztosítása, bemenő és az évközi szintmérés alapján
• Magyar nyelv, idegen nyelv és kommunikáció, olvasás, szövegértés prioritása
• Olvasás, szövegértés gyakorlása
- Mindennapos testnevelés biztosítása (ajánlott a csapatsportok prioritása): Az órarendi órákon túl az iskolai sportkör foglalkozásai (csapatsport), úszásoktatás
- Differenciált tevékenységformák-projekttanítás
• Művészeti csoport projektek (színjátszás, zene, képzésművészet)
• Szocializációs projektek (kulturális, társadalmi identitás)
• Programprojektek vissza a régi iskolába, közösségbe
- A éves munkarendben alkalmazzuk az év három részre bontását (bemenő, helyzetfeltáró szakasz, felvételire, iskolaválasztásra irányuló, orientációs szakasz,
korrekciós, pótló, ismétlő szakasz), a szakaszos (epochális) tanítást a projektek esetén megvalósítjuk, valamint a kiscsoportos tanulásszervezést alkalmazzuk.
Az előkészítő tanévet követően a tanulók egy része továbbra is gimnáziumunk tanulója marad. Esetükben az osztályfőnökök és az ifjúságvédő kiemelt gondoskodásával, a kollégiumi AJKP mentorral és a kollégiumi csoportvezetővel szoros együttműködésben tudjuk elérni, hogy a tanulók hátrányaikat egyre inkább be tudják hozni, és a többi gimnáziumi tanulóval együtt, többségükben eredményesen tudnak haladni.
⮚ Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység a gimnáziumban
A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában xxxxxx. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.
Célunk, hogy olyan támogató iskolai légkört teremtsünk, ahol biztosított a tanulók testi-lelki fejlődése. Segítsük a diákokat abban, hogy ne szenvedjenek hátrányt szociális okok vagy a gondoskodás hiánya miatt, hogy megtalálják helyüket a közösségükben, és minél harmonikusabb, teljes életet élő felnőtté válhassanak.
A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink a gimnáziumban:
A veszélyeztetettség felismerése, segítségnyújtás, a káros hatások ellensúlyozása.
• Tanítási órákon, szünetekben, szabadidős programok alatt igyekszünk felfigyelni az esetleges krízishelyzet miatti magatartásváltozásokra.
• A problémákat pedagógiai eszközökkel orvosoljuk, súlyosabb esetekben a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kérjük.
• Segítjük a diákokat abban, hogy maguk is felismerjék társaik veszélyeztetett helyzetét, hogy tudják, kinek jelezhetik a gondjaikat.
• Továbbképzéseken, szakmai értekezleteken veszünk részt annak érdekében, hogy időben felismerjük a veszélyeztető tényezőket, a korai tüneteket.
Általános prevenciót szolgáló feladatok:
A veszélyeztetettség megelőzésében kiemelt feladatunk a fiatalok személyiségfejlesztése, az egészséget befolyásoló szokások, pozitív magatar-tás kialakítása.
• Rendszeres felvilágosító programokat, előadásokat szervezünk orvosokat, egészségügyi szakembereket hívunk meg. (ÁNTSZ, kórház, RÉV)
• Osztályfőnöki órákon, tanórákon az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket nyújtunk (osztályfőnökök, szaktanárok).
• Biztosítjuk a szabadidő tartalmas eltöltésének lehetőségét az iskolában és iskolán kívül (társas környezet kontrollálása, kirándulás, színház-látogatás).
Folyamatos információcsere lehetősége
• Együttműködünk a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó intézményekkel és hatóságokkal.
• Tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket a gyermekjóléti szervezetekről.
• Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a tanulókkal, szülőkkel, kollégiumi nevelőkkel.
Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha:
együttműködésünk eredményeként enyhíthetjük a hátrányos és veszélyeztetett tanulóink helyzetét, problémáikat a saját pedagógiai eszközeinkkel meg tudjuk oldani.
A tanulók részt vesznek a szervezett előadásokon, versenyeken. Egyre többen élnek egészségesen, sportolnak, túráznak, megismerik és megtapasztalják az egészséges életmód örömeit, értékeit.
Tudatosan óvják egészségüket, védik magukat és társaikat a káros hatásoktól.
A rászorult tanulók segítséget mernek kérni tanáraiktól, a gyermek- és ifjúságvédőtől, védőnőtől, segítenek társaiknak a helyes döntések meg-hozatalában, mernek felelősen dönteni önmagukról. A célok megvalósulásához szükséges legfontosabb feltételek
Személyi feltételek:
Az iskola minden pedagógusa, osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédő, védőnő, orvos, előadók. Tárgyi feltételek:
Kazetták, CD-k, filmek, kölcsönözhető könyvek, osztályterem (rendelkezésre állnak). Együttműködési kapcsolatok:
Gyermekjóléti Szolgálat, Szekszárd Nevelési Tanácsadó Rendőrkapitányság
Vöröskereszt Mentőállomás Kollégium
Tolna Megyei Munkaügyi Központ RÉV
Problémakezelés:
Jogi lépések kezdeményezésére ifjúságvédelmi ügyekben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek
jogosultak.
Tanulók külső szerv által történő meghallgatásán a szülő akadályoztatása estén, a szülő kérésére,
az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédő vesz részt.
⮚ A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása az általános iskolában, integrációs pedagógiai rendszer
Kirándulások, táborozások iskolai szervezésekor tekintetbe vesszük az érintett csoport anyagi helyzetét.
Megszervezzük a rászoruló gyerekek felszereléssel, ruhával történő támogatását a szülői közösség bevonásával.
Szervezett foglalkozások, programok:
• hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség- kibontakoztató felkészítése
• az egyéni képességekhez igazodó kiscsoportos foglalkozás gyógypedagógus
• irányításával
• egyéni fejlesztési terv alapján történő foglalkozás
• napközi otthon
• tanulószoba
• diákétkeztetés
• felzárkóztató foglalkozások
• az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
• a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai
• a szülők, a családok nevelési gondjai enyhítésének segítése
• családlátogatások
• iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége
• javaslat a rászoruló gyermekek önkormányzati segélyezésére
Integrációs pedagógiai rendszer az általános iskolában
Az általános iskolában a 2005/2006-os tanévtől kezdve működik az integrációs pedagógiai rendszer, mely a szociális hátrányokkal küszködő gyermekek érdekeit tartja szem előtt.
Intézményünk minden tanév elején elkészíti az adott évre szóló helyzetelemzést,amely
tartalmazza:
- kimutatás a létszámokról
- beiskolázási terv
- szervezetfejlesztés
- erőforrás
- iskolába kerülés előkészítése
- heterogén osztályok kialakítása
- partnerkapcsolatok
- a tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei
- eszközjellegű kompetenciák – tanórán kívüli programok
- módszertani elemek
- műhelymunka
- értékelési rendszer
- multikulturális tartalmak
- pályaorientáció
A helyzetelemzésből kiindulva elkészítjük az integrációs cselekvési tervet.
1. Integrációs stratégia elkészítése:
– jogosultság megállapítása, arányok figyelemmel kísérése
- kapcsolattartás a települések önkormányzataival
2. Iskolába való bekerülés segítése
3. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok működtetése
4. Integrációt segítő programok szervezése
5. Átmenetek elősegítése:
- óvoda-iskola
- alsó tagozat-felső tagozat
6. Együttműködési partnerkapcsolatok kiépítése
7. Háromhavonkénti szöveges értékelés lebonyolítása Közelebbi célok:
1. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére.
2. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.
3. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.
4. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Távolabbi célok:
1. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma
2. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.
3. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.
4. Az országos kompetencia mérések eredmények átlagaival az adott intézmény eredményei szinkronban vannak.
⮚ Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység az általános iskolában
a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:
• a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
• családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében
• a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,
• segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,
• a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,
• tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:
• fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
• meg kell keresni a problémák okait,
• segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
• jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:
• nevelési tanácsadóval,
• gyermekjóléti szolgálattal,
• családsegítő szolgálattal, `
• polgármesteri hivatallal,
• gyermekorvossal,
• továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a
gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
• a felzárkóztató foglalkozások,
• a tehetséggondozó foglalkozások,
• a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
• a pályaválasztás segítése,
• a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
• egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
• a családi életre nevelés,
• a napközis és a tanulószobai foglalkozások,
• az iskolai étkezési lehetőségek,
• az egészségügyi szűrővizsgálatok,
• a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős
tevékenységek, szünidei programok),
• a tanulók szociális helyzetének javítása ( természetbeni támogatás az IPR kereteiben), a
szülőkkel való együttműködés,
• tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
5.4. A pedagógusok feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai.
5.4.1. A pedagógusok feladatai
Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra való sikeres felkészítése.
Szakmai munkavégzését, nevelői tevékenységét összességében a Pedagógus Szakmai Etikai
Kódex etikai normáinak való megfelelés jellemzi.
Munkáját e pedagógiai program szellemében, az SZMSZ-ben és a Házirendben meghatározottak, valamint egyéb belső dokumentumok, pl. éves munkatervi, iránymutatások, és az érvényes belső szabályzatok betartásával végzi. Munkavégzése során szem előtt tartja az intézményi pedagógus-teljesítményértékelés kritériumrendszerét, egyéni vállalásait az eredményességi mutatók javításáért.
Személyes felelősséggel tartozik a tanulókkal kapcsolatos adatok, tanügyi dokumentumok pontos vezetéséért.
A főbb tevékenységek összefoglalása:
- Óratervi órák ellátása, a tantárgyfelosztás alapján dolgozatok javítása, házi feladatok ellenőrzése, pedagógiai adminisztráció és a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása (digitális osztálynapló, csoportnapló, törzslapok, bizonyítványok, tanulmányok alatti vizsgák adminisztrációja), érettségi, helyi vizsgák, tanulmányi versenyek felügyeletének ellátása.
- A tanulói teljesítmények értékelése (félévi, év végi, évközi folyamatos és a tanulmányok alatti osztályozó, különbözeti és javító vizsgák) a helyi tantervben meghatározottak szerint.
- Tanulói hiányzások rögzítése (a digitális naplóban az adott tanítási héten belül)
- Haladási napló vezetése (a digitális naplóban az adott tanítási héten belül)
- A helyettesített órát az adott napon le kell könyvelnie.
- Felkészülés a tanítási órákra, foglalkozásokra (kísérletek, audiovizuális eszközök, számítógép program előzetes kipróbálása), a tanórák előkészítése, feladatlapok, vizsgaanyagok (írásbeli és szóbeli vizsgarészekhez) összeállítása.
- A tanóráin IKT-alkalmazással segíti az ismeretek elsajátításának folyamatát (kihasználva min. a tanári laptop nyújtotta lehetőségeket, valamint a tantermek projektorral való felszereltségét), a haladási naplóban az alkalmazást feltünteti (IKT).
- HEFOP-TÁMOP-TIOP-kötelezettségek:
Az interaktív táblával felszerelt tantermekben – amennyiben ott órája van - tanórái 32%-ában interaktív táblán tananyagot közvetít, a haladási naplóban az alkalmazást feltünteti (IKT).
A tanulói laptoppal rendelkező csoportjaiban – amennyiben vannak- a tanórák min. 30%- ában IKT 1:1-et alkalmaz a kompetencia alapú képzésnek megfelelő tartalommal és módszerekkel, a haladási naplóban az alkalmazást feltünteti (IKT 1:1).
- Részvétel a tanulók, egyéni foglalkozás keretében történő felzárkóztatásában és tehetséggondozásban, tanórán kívüli ill. egyéni foglalkozások vezetése.
- Minden főállású pedagógus a hét meghatározott napján „nevesített” ügyeletet lát el az épület meghatározott részén. (A és B épületben.) Az óraközi szünetekben a diákok közelében tartózkodó tanár is ügyeletes tanárnak minősül. Részmunkaidőben foglalkoztatottak munkaidejükben arányosan vesznek részt az ügyeletben. A testnevelő tanárok felügyelnek a tornaterem, illetve az öltözők körüli rendre.
- Az oktatási-nevelési tevékenység megszervezése érdekében az ügyeletes vezető feladatkiadása alapján helyettesít, felügyel.
- Gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet
- a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja
- a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja
a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik
- legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni
- Előre tudott hiányzása esetén javaslatot tesz a helyettesítésére, a helyettesítő tanár számára átadja a szakszerű feladatellátáshoz szükséges információkat. Ha más szaktanárt helyettesít és máshonnan nem kap információt, akkor az előre (előző napon) kiírt helyettesítésre a DINÁ-ból a „tárgy haladási naplója” menüpont alapján tájékozódik arról, hogy a csoport hol tart, a tanmenetből pedig arról, hogy mit kellene tanítania.
- előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket,
- az osztályozó konferenciát megelőzően legalább egy nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja
- beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét
- Értekezleteken való részvétel (tantestületi, munkaközösségi értekezletek, osztályértekezlet, szülői értekezlet, fogadóóra). Távolmaradás előzetes bejelentéssel, nyomós indokkal lehetséges.
- A munkatervben külön meghatározott iskolai rendezvényeken való részvétel.
- Szakmai továbbképzéseken való részvétel (a tantestület által elfogadott továbbképzési és beiskolázási vagy iskolai munkaterv, belső oktatási terv szerint).
- Szertárak kezelése és leltározása.
- Részvétel a diákmozgalom segítésében.
- Tevékeny közreműködés az ifjúságvédelemmel, a tanulói balesetek megelőzésével összefüggő feladatok ellátásában.
- Részétel az intézményi dokumentumok elkészítésében.
- A tanév előkészítése.
- Tanítási óráit, foglalkozásait, egyéb megbízatásait a tanévenként készülő tantárgyfelosztás, az órarend és feladatellátási terv tartalmazza.
- Részt vesz a nevelőtestületi munkában. Feladatait a Munkatervben rögzített projekt- teamekben a csoport által készített és a munkáltató által jóváhagyott projekt-tervek alapján végzi.
Külön feladatok:
- vizsgáztatás, intézményi szintű (pedagógiai programban rögzített) és külső mérésben- értékelésben való közreműködés
- osztályfőnöki feladatok ellátása
Különleges felelőssége
- felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
- bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,
- a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a
nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
5.4.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai
Legfontosabb feladata: az adott osztály osztályfőnöki feladatainak ellátása, a tanulókkal kapcsolatos jutalmazó és fegyelmező intézkedések, kapcsolatfelvétel a tanuló kollégiumi nevelőtanárával, szüleivel a tanulóval kapcsolatos nevelési, oktatási ügyekben.
Osztályfőnöki feladatok:
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
A főbb tevékenységek összefoglalása
- Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét. Az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti az osztályközösség kialakulását.
- Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, ha ennek szükségég látja: látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli.
- Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal; a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (kollégium, sportvezető, stb.)
- kapcsolatot tart az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét
- Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét (erről a szülőket rendszeresen tájékoztatja), az osztály fegyelmi helyzetét. Az alulteljesítő tanulók szüleit december 1-10. között, majd április 20-25. között értesíti (a végzősök esetében március 20-25. között). Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, esélyegyenlőségének biztosítására és előmozdítására.
- Számon tartja az egészségügyi, szociális, érzelmi gondokkal küszködő tanulókat. Segítséget nyújt számunkra. Az ifjúságvédelmi felelőst tájékoztatja a tanulók helyzetéről. Szükség esetén kéri segítségét.
- Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. Az osztályozó konferenciát megelőzően legalább 2 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,
- Osztályértekezlet összehívását kezdeményezi osztálya problémájának elemzésére, megoldására.
- Szülői értekezletet tart, szükség esetén családokat látogat, az ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmanként levélben is. A szülői értekezletek tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót (helyettesét).
- Felelősen ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, év eleji, félévi és év végi statisztikák, törzslap, bizonyítvány, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.).
- Mint osztályfőnök saját hatáskörben indokolt esetben évente összesen 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának.
- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Kirándulásokat, közös kulturális programokat szervez osztálya tanulói számára. Ezek tervéről, programjáról és tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót (helyettesét).
- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére, AJKP tanulók segélyezésére, (a tanulók véleményét figyelembe véve). A tanulókat saját hatáskörében is jutalmazza. Fegyelmi vétség esetén – ha az hatáskörét meghaladja – eljárást kezdeményez.
- vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,
- javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb.
feladataira,
- Részt vesz a nevelési munkaközösség munkájában, megbeszélésein, értekezletein
- Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.
- A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít.
- Az osztályfőnöki programokban az életpálya-építési kompetenciaterület moduljait
alkalmazza.
- Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, a tanulók személyiségének ismeretében.
- közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,
- részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgató-választási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban,
- minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,
- közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését
- folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,
- minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba
- folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat
- a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.
Ellenőrzési kötelezettségei
- november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a digitális napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási igazgatóhelyettesnek,
- figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,
- a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,
- a digitális naplóban generált írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén
- a Házirend előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, illetve ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,
- a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.
Különleges felelőssége
- felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
- bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,
- maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,
- bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,
- a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.
5.5. A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatokban, az iskolai közélet
A diákok szerepvállalása az iskolai közéletben, az önkormányzatiság érvényesülése pedagógiai szemléletmódunk alapja.
A tanulói részvétel mértéke, az együttműködés módja, az iskolánkra jellemző közvetlen tanár- diák viszony az oktatás-nevelés folyamatában meghatározó, mert ettől függ, hogy tanár és diák a tanítás-tanulás kulcsfontosságú tevékenységeit mennyire végzi szívesen és tudatosan.
A jó iskolai közérzet a tanároknak és diákoknak közös érdeke. Ennek egyik feltétele a szervezett, jól működő iskolai közélet.
Az iskolai közélet formálásában a vezető szerep a pedagógusé. A pedagógus mintaadó, értékközvetítő, vezető szerepét ugyanakkor toleránsan érvényesíti.
Célunk segíteni tanulóinkat abban, hogy a közösségért tenni akaró és tenni tudó aktív felnőttekké váljanak.
A cél elérését szolgáló feladataink:
Be kell vonnunk tanulóinkat az iskolai döntések előkészítésébe, a tervezés és értékelés folyamatába. Kölcsönös információcserével törekednünk kell arra, hogy megismerjék közösségünk legfontosabb gondjait és törekvéseit, hogy mindezzel azonosságot tudjanak vállalni.
Tevékenységek, kapcsolatrendszer:
• Az iskola tanulóinak szervezett képviseletét a diákönkormányzatok (DÖK) látják el. A diákönkormányzatok tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzatok élén választott iskolai diák-bizottság (DÖK-vezetőség) áll. A diákönkormányzatok működését segítő tanárok támogatják. A diákképviselet és az intézményvezetés kapcsolattartásának módját az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. A kapcsolattartás kulcskérdése a rendszeresség.
• Az iskolák a DÖK működéséhez évente fenntartói támogatás esetén tudnak pénzügyi keretet biztosítani, melynek felhasználásáról a DÖK önállóan dönt. Egyébként a rendezvények szervezését a kiadásokat teljesen fedező térítési díjjal lehet megoldani.
• A működés tárgyi feltételeit az iskolák biztosítják (DÖK-terem, infrastruktúra).
• Az iskola igazgatója minden, a diákságot érintő ügyben tájékoztatja (az érintett) DÖK vezetőségét. A fontos döntéseket hozó tantestületi értekezleteken lehetővé teszi a diák- önkormányzati vezetők részvételét.
• Az iskola igazgatója felelős azért, hogy a képviseleti jogú diákönkormányzat javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogát gyakorolhassa (tanév helyi rendje; iskolai dokumentumok, szabályzatok módosítása; tantárgyválasztással, tankönyvek kiválasztásával összefüggő kérdések; tankönyvtámogatás elvei és eljárásai; szociális és fegyelmi ügyek; I. Xxxx emlékplakett odaítélése).
• Az iskola évente lehetővé teszi a szorgalmi időben szervezett diák-önkormányzati vezetőképzésen való részvételt 2-3 diák számára.
• A diákközgyűlésen (évente kétszer) a nevelőtestület tagjai részt vesznek. A diákközgyűlés a
diákközösség legmagasabb fóruma.
• A diákönkormányzat rendezvényeit a nevelőtestület támogatja, azokon részt vesz, felügyeletet vállal. A diáknap lebonyolításában a tanári kar a diákigazgató irányításával közreműködik.
• A tanulói tájékoztatás eszközei az iskolaújság és az iskolarádió.
• Az iskolák diákönkormányzatainak delegáltjai részt vesznek a Csúcs-DÖK munkájában.
Munkánkat eredményesnek tekintjük, ha
• az iskola költségvetésében megjelenik a diákönkormányzat számára elkülönített keret;
• a DÖK-terem kihasználtsága növekszik;
• a diákönkormányzat önállóan működik, a DÖK-segítő felnőtt kezdeményező szerepe csökken;
• a webes iskolaújság minimum kéthavonta frissül. Az iskolarádió rendszeresen műsort sugároz és információt közvetít.
5.6. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái
5.6.1. A diákokkal való kapcsolattartás formái
A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak.
A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumot működteti az iskola illetve a diákönkormányzat:
Diákközgyűlés
A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.
5.6.2. . A pedagógus és a szülői ház kapcsolata
A szülők a legfontosabb partnereink, akik az iskolaválasztással kifejezték nevelési alapelveink és céljaink elfogadását.
Az az alapelvünk, hogy az oktatás és nevelés összhangján alapuló pedagógiai folyamat irányítója a tanár, a szülőkkel az egyenrangú kapcsolatra törekvés mellett érvényesül. A nevelés a pedagógus és a szülő közös feladata, az együttműködés a tanuló alapvető érdeke, a pedagógusnak és a szülőnek pedig az oktatási törvényben is előírt kötelezettsége.
Feladataink, az együttműködés tartalmi elemei:
A szülőkkel folyamatosan konzultálunk gyermekeik fejlődéséről, munkájáról, a közösségben elfoglalt helyéről, kapcsolatainak jellemzőiről. A tanulásirányítás, a tehetséggondozás, a segítő tevékenységek (szociális hátrányok, tanulási kudarcok, beilleszkedési nehézségek), a továbbtanulás, pályaorientáció, a magatartás és szorgalom formálása az együttműködés legfontosabb területei.
Célunk, hogy a szülőkkel a családdal együttműködve segítsünk a Pedagógiai programban megfogalmazott célok sikeres megvalósítását.
Az együttműködés fórumai, a kapcsolattartás formái:
• a szülői önkormányzatiság a szülői szervezet működésével érvényesül: iskolánkban ez a szülői munkaközösség választmánya (SZMK), osztályszülői keretben választott küldöttekkel (gimnáziumi osztályonként általában 2 fő, általános iskolai osztályonként 2 fő). Ennek elnökét a küldöttek maguk választják. Az SZMK meghatározza programját, de az iskolavezetés és a DÖK is kezdeményezheti összehívását.
• az osztályok küldöttei a szülői értekezleteken összegyűjtik a problémákat, és ugyanezen
alkalmon jelzik az ügyek elintézését vagy a velük kapcsolatos eljárásokat.
• Az iskolavezetés és az SZMK között szervezett kapcsolattartást tanévente az iskola munkaterve rögzíti és ütemezi. Évente legalább két alkalommal az igazgató ad tájékoztatást az iskola munkájáról.
• Minden tanévben a nyílt napon részletesen tájékoztatjuk a szülőket iskolánk nevelésfilozófiájáról, céljairól, a képzési szerkezetről, az oktatás-nevelés eredményességéről.
• Szülői értekezletet félévente egyszer (tanévente kétszer), a középiskolai végzős évfolyamon tanévente háromszor szervezünk.
• Fogadóórát a szülői értekezletek között, tanévente két alkalommal tartunk.
• A szülőket írásban, az ellenőrző könyv útján tájékoztatjuk. Az osztályfőnökök a félévek zárása előtt minimum egy hónappal levélben tájékoztatják a vártnál gyengébben teljesítő diákok szüleit, szükség esetén kezdeményezve a találkozást az osztályfőnökkel, szaktanárral.
• A szülőket a középiskolában előzetes egyeztetés alapján-, az általános iskolában
folyamatosan fogadjuk.
• A kapcsolattartás telefonon (ha a szülő igényli, e-mailben is) megvalósul.
• A rendezvényekre az SZMK vezetőjét ill. képviselőjét minden alkalommal meghívjuk.
• A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza a szülői közösség döntési egyetértési, javaslattételi, véleményezési jogkörét. Az igazgató a felelős azért, hogy a szülők jogosultságaikat gyakorolhassák.
• A gimnáziumi tanulók nagyobb csoportját (évfolyamok, gimnáziumi tanulók, szakközépiskolai tanulók) érintő döntéseket hozó nevelőtestületi értekezleteken az SZMK vezetőinek részvételét (tanácskozási joggal) lehetővé tesszük.
Az együttműködést akkor tartjuk eredményesnek, ha
• a kapcsolattartás rendszeres;
• a tájékoztatás korrekt és kölcsönös, a tanuló jogait tiszteletben tartó;
• tanárok és szülők egyaránt elégedettek az információk mennyiségével és mélységével, és mindezt a tanulói elégedettség is alátámasztja.
5.6.3. Az iskola tanárainak és más dolgozóinak kapcsolata
A pedagógiai döntések fóruma a tantestületi értekezlet. A tantárgy-pedagógiai munka közvetlen koordinálása szakmai munkaközösségekben történik. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek feladat- és hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzata írja le.
Az éves munkatervben meghatározzuk a tanévi feladatokat, ebben a munkaközösségek szerepvállalását. A tanév végén értékeljük tevékenységünket, és elindítjuk a következő tanév tervezési folyamatát.
Az iskolák dolgozóinak (alkalmazotti közösségének) jogszabályban előírt érdekérvényesítő szervezete a Közalkalmazotti Tanács és a pedagógus szakszervezet.
Az iskola tanárai kapcsolatrendszerének működését önértékelési rendszerünkben kétévente teszteljük, a működés eredményességét az előző mérésekhez viszonyítjuk.
5.6.4. Együttműködés más intézményekkel, partnereinkkel
Az iskolánkról formált vélemény kialakulásában nagy jelentőségű, hogy milyen minőségű a kapcsolatrendszerünk. Ezt fontosnak tartjuk nevelési szempontból is: a nyitott iskolában a világban eligazodni képes fiatalok nevelődnek.
Célunk a kapcsolatok ápolása, építése.
Az együttműködés színterei, formái:
• A kollégiummal:
Iskolánk tanulóinak kb. 12 %-a kollégista. A kollégium közvetlen szomszédságából adódóan kollégista tanulóink nevelési-oktatási gondjainak megoldásában folyamatos együttműködés lehetséges és szükséges az osztályfőnökök, a szaktanárok és a kollégiumi nevelőtanárok között.
• Sportegyesületekkel, kulturális csoportokkal, művészeti alapiskolával, civil szervezetekkel: Tanulóink harmonikus személyiséggé nevelésében fontosnak tartjuk iskolán kívüli tevékenységüket. Ezért azt támogatjuk és elismerjük. Törekszünk arra, hogy a tanulásban kiemelten segítsük őket. A tanulóinkat foglalkoztató szervezeteket az iskolai rendezvényeinkbe bevonjuk. A sportosztály működéséhez a sportegyesületekkel együttműködési megállapodást kötünk.
• Az I. Béla Alapítvánnyal:
Pedagógiai programunk megvalósításában nagy segítségünkre van az iskola mellett működő alapítvány, mely céljaink megvalósításának, hagyományaink megőrzésének egyik legfontosabb anyagi biztosítéka.
A Kuratórium elnökét valamennyi rendezvényünkre meghívjuk, az immár hagyományossá vált I. Xxxx Alapítványi bálon pedig a nevelőtestület nagy része részt vesz, diákjaink a lebonyolításban is közreműködnek.
• Az Xxxxxx Xxxxx Könyvtárral:
Író-olvasó találkozókkal, rendezvényeiken részvétellel, tanórán kívüli rendszeres tevékenységben való aktív szerepvállalással, pályázati projektekben való közös tevékenységgel
• A Művészetek Házával, a Xxxxxx Xxxxxx Művelődési Házzal:
Hangversenyek és színházi programok szervezésével, kiállítások látogatásával, ill. nagyszabású rendezvényeink (I. Xxxx Napi Művészeti bemutató) színhelyeként. A Művelődési Ház nyári informatikai táborának igény esetén helyszínt biztosítunk.
• A Tolna Megyei Levéltárral és a Xxxxxxxx Xxx Múzeummal:
Rendezvények, kiállítások, levéltári és múzeumi órák, központi „szakkörök” látogatásával.
• A helyi médiával (újságok, szekszárdi tv):
Marketing tevékenységünk egyik legfontosabb eleme iskolánk munkájának folyamatos bemutatása.
• A gazdálkodó szervezetekkel:
A szakmai gyakorlati képzés, a szakközépiskolai szakmai alapozó képzés tárgyi feltételeinek megteremtésében több szervezettel építettünk ki kapcsolatot, melyet a Xxxxxxx Verseny szervezésével is ápolunk. Az együttműködő gazdálkodó szervezetek képviselőit szakmai előadóként, zsűritagként meghívjuk. Támogatóink nevét a honlapon nyilvánosságra hozzuk.
• Az egészségnevelésben, környezeti nevelésben együttműködő partnereinket és a kapcsolat tartalmát egészségnevelési- ill. környezeti nevelési programunk tartalmazza.
• A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal és a pedagógiai szakszolgálattal:
A szakmai szolgáltatást nevelőtestületi belső képzéshez, továbbképzéshez vesszük igénybe. Bekapcsolódunk a megyei feladatokat ellátó pedagógiai szakmai szolgáltató szervezet által
szervezett szakmai programokba, Iskolánk három tanára lát el szaktanácsadói feladatokat a pedagógiai intézeti feladatot ellátó szakmai szolgáltató megbízásából. A pedagógiai szakszolgálat segítségét (szakvizsgálatát) szükség esetén igénybe vesszük.
• A Megyei Munkaügyi Központtal:
Az osztályfőnökök közösségformáló munkáját a központ pszichológusa segíti. „Pályaválasztás” című rendezvényüknek hagyományosan résztvevői vagyunk.
• Az általános iskolákkal:
Intenzív kapcsolatot tartunk a beiskolázási tevékenységünk kapcsán. Részt veszünk a nyolcadik osztályosok szüleinek az általános iskolában szervezett pályaválasztási szülői értekezleten. A nyolcadikosok osztályfőnökeit és az általános iskolák vezetőit minden évben – egymás munkájának megismerésére – találkozóra hívjuk iskolánkba.
Tehetséggondozó programunk részeként 2002 óta szervezünk általános iskolások számára ún. gimnáziumi előkészítőt. Tehetséggondozó Középiskolaként 9 általános iskolával kötöttünk megállapodást a tehetséges hátrányos helyzetű tanulók felkutatásának támogatására és programunkba való bevonásukra. Együttműködünk az általános iskolákkal minőségbiztosítási rendszereik működése terén is. Kérésre a KIR rendszeren túl is tájékoztatjuk őket a hozzánk felvett tanulóink helytállásáról.
• A város és a megye középiskoláival:
A vizsgáztatás, a tehetséggondozás terén az együttműködésben már vannak kialakult hagyományaink. Törekszünk a tapasztalatcserére, pedagógiai gyakorlatunk kölcsönös megismerésére. Nyitottak és készek vagyunk minden további tartalmi együttműködésre.
• A HEFOP volt konzorciumi partnereinkkel:
A kompetencia alapú képzés bevezetésére a Dél-dunántúli régióban konzorciumi együttműködésben veszünk részt. A konzorciumot egy óvoda, négy általános iskola és négy középiskola hozta létre. A kompetencia alapú képzésben szerzett tapasztalatokat a tagok rendszeresen megosztják egymással.
• Pécsi Tudományegyetemmel:
Tanulóink pályaorientációjában kiemelt figyelmet fordítunk a szekszárdi karral kiépített jó kapcsolat ápolására. A Kar rendezvényein rendszeresen részt vesznek a pedagógusok és a diákok, bekapcsolódnak a meghirdetett versenyekbe, részt vesznek különböző fórumokon, nyílt napokon, tudományos konferenciákon. A Kar oktatói rendszeres vendégei a Tehetségnapunknak.
.
• Pályázati partnereinkkel:
EU-s pályázataink révén számos intézménnyel valósítunk meg a pályázatok keretében közös pedagógiai tevékenységet.
• Nemzetközi oktatási kapcsolataink:
Az Európai Unió polgáraiként elengedhetetlenül szükséges, hogy tanulóink személyesen is szerezzenek tapasztalatokat más kultúrákról, gondolkodásmódról, életstílusról. A személyes kapcsolattartás élménye gazdagítja tanulóink világképét és bővíti ismereteiket.
A kapcsolattartás során az idegen nyelv élővé válik, a kommunikációs képesség gyorsan fejlődik. A hatékony kommunikáció feltétele a nyelvtudás, a nyelvtanulás tehát értelmet nyer. Az elektronikus kommunikáció igénybevételével pedig az Internet-felhasználás tudatossá válik.
Iskolánkban tanulóink számára tanórai keretekben biztosítjuk az élő idegen nyelvek és az elektronikus kommunikációhoz szükséges készségek elsajátítását. A nemzetközi kapcsolatokban való részvételre az elmúlt években pályázatok révén nyílt lehetőségünk. Kétéves Xxxxxxxx
pályázatok keretében pályázatonként kb. tíz külföldi középiskolával építetünk ki kapcsolatot, szervezünk tanévente több cserelátogatást. Ha a projektnek ez a része lezárul, diákjaink szaktanári irányítással elektronikus úton tartják a kapcsolatot és zárják le pályázati programot projektmunka keretében.
Folyamatosan nyújtjuk be pályázatainkat nemzetközi kapcsolatok építésére. Ezen túlmenően is folyamatosan keressük az alkalmat nemzetközi diákcserékhez, külföldi utakhoz.
A nemzetközi kapcsolatok megőrzésében, újak felkutatásában, a lehetőségek feltérképezésében
a nyelvi munkaközösség vállal vezető szerepet.
A jövőben a diákcserék mellett továbbra is tágítani szeretnénk a nemzetközi együttműködés virtuális formáit különböző oktatási projektekbe való bekapcsolódással.
5.7. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
Az egészségfejlesztés területét az EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM tárgyalja, mely pedagógiai programunk 1. sz. melléklete
6. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai
6.1.Sportegészségügyi és fizikai alkalmassági vizsgálat
A köznevelési sportiskolai tanulmányi területre jelentkező 8. évfolyamos tanulók számára a központi felvételi vizsga mellett a felvétel feltételeként sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérés vizsgálatot tartunk a középiskolai felvételi eljárás időszakában. A sportegészségügyi alkalmasságot a sportorvos igazolhatja. Az igazolást a fizikai képességfelmérés napján kell bemutatniuk a felvételizőknek.
A fizikaiképesség-felmérési vizsga a következő területeket érinti:
• gyorsaság
• nagy izomcsoportok ereje
• mozgáskoordináció
• labdakezelés.
A fizikai képességfelmérésen való megfelelés a szükséges feltétele a köznevelési típusú sportiskolai tanulmányi területre történő felvételnek, eredménye a tanulók rangsorolásába nem számítható be. Nem-megfelelés esetén a jelentkező tanuló nem nyerhet felvételt az élsport- utánpótást tudatosan felvállaló képzésre.
6.2. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai
Az osztályozó vizsgát, a különbözeti vizsgát, valamint a pótló és javítóvizsgát együtt:
tanulmányok alatti vizsgának nevezzük.
Osztályozó vizsga
Az osztályozó vizsgával a félévi, ill. az év végi osztályzatok megállapítása történik. Intézményünkben osztályozó vizsgát tesznek azok a tanulók, akik arra jelentkeznek, illetve akik számára az igazgató határozata előírja.
Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.
Különbözeti vizsga
A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel. Pl. iskolaváltáskor, vagy egyik tanulmányi területről egy másikra átmenetkor az addig nem tanult vagy alacsonyabb fokon tanult tárgyakból teendő számonkérés.
Javítóvizsga
Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – egy vagy két tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, illetve akik számára az igazgató határozata előírja.
A javítóvizsga időszakát a tanév rendje rendelet rögzíti, augusztus 20. és 31 között szervezzük meg. A javítóvizsgák alkalmával különbözeti vizsgákat szervezünk azon tanulók részére, akik az adott tárgyból az emelt szintű érettségire felkészítő képzésbe csak a végzés évében kapcsolódnak be. A tanuló erre a különbözeti vizsgára önállóan készül fel, számára a kimaradt képzés óráit nem pótoljuk.
Különbözeti vizsgát ír elő az igazgató határozatban, ha a tanuló átvétele miatt erre szükség van. Ez a különbözeti vizsga szükség szerint szervehető a tanév bármely időszakában.
Osztályozó vizsgákat tanévente az előrehozott érettségi vizsgára jelentkező tanulók számára két alkalommal szervezünk: az őszi ill. a május-júniusi vizsgaidőszakot megelőző három hétben.
A magántanulók számára félévkor és a tanítási év végén, a zárás előtti három hetet felölelő időszakban szervezzük meg az osztályozó vizsgát. Az év végi osztályozó vizsga eredménye határozza meg a bizonyítványba kerülő osztályzatot, ezért az év végi vizsgán a tanév teljes anyagából kell a vizsga tartalmát összeállítani.
A tanuló az iskola igazgatójától felmentést kaphat a tanórára járás alól, miután osztályozó vizsgán eleget tett a tantárgy (éves) követelményeinek.
Általános szabály, hogy az osztályozó vizsgára a tanulónak kell jelentkeznie. A többi vizsgát az igazgató vagy a nevelőtestület határozatában előírja.
7. A felvétel és átvétel szabályai
⮚ Továbbhaladás az általános iskolánkból gimnáziumunk 9. évfolyamára:
Az általános iskola mindazon nyolcadik osztályos tanulója, akinek félévi tanulmányi átlaga
a.) nem éri el a 4,3-et a rendes felvételi eljárás szerint
b.) legalább 4,3 a központi felvételi írásbeli dolgozat megírása nélkül kérheti az általa választott tanulmányi területre.
A köznevelési sportiskolai tanulmányi területre a felvétel feltétele emellett az egészségügyi és fizikai alkalmassági vizsgálaton való megfelelés.
Belépés az iskolába
⮚ 1. évfolyamon
- Az iskola beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
- A beiratkozáshoz be kell mutatni:
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát a szülő személyi igazolványát
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt)
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét
(ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta)
a gyermek egészségügyi könyvét az iskolaorvos felvételi javaslatával szakértői bizottság véleményét.
- Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről
- a szülő kérésének
- a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom érdemjegyeinek figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
Ha a körzeten kívül lakó tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-8. évfolyamon magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az
- igazgatóhelyettes
- az alsós vagy felsős osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének
- az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.
⮚ 9. évfolyamon
Elsősorban a szekszárdi illetve a Szekszárd vonzáskörzetébe tartozó általános iskolák végzős tanulóit várjuk, közülük is elsősorban azokat, akiknek céljai között szerepel a felsőfokú továbbtanulás, és kitartó munkára képesek.
A felvételi eljárás pontos rendjéről és a felvétel feltételeiről minden évben a nevelőtestület dönt. A 2003/2004. tanévtől a központi írásbeli vizsga megírásával lehet tanulmányi területeinkre jelentkezni, kivéve az Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Program előkészítő kilencedik osztályában, ahol a központi felvételit egyelőre nem követeljük meg. A felvételi összteljesítménybe az írásbeli vizsga mellett a 7. év végi és a 8. félévi osztályzatokat öt tantárgyból (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, válaszható tárgyak) beszámítjuk. További szóbeli ill. alkalmassági vizsga szervezéséről a nevelőtestület tanévente hoz döntést.
A felvételi eljárás aktuális részleteit évente ősszel a felvételi (beiskolázási) tájékoztatónkban az érdekeltek tudomására hozzuk. Ebben nyilvánvalóvá tesszük a tanulók leendő kötelességeit.
Sikeres felvétel után az éves munkatervben meghatározott időpontban (június második felében) lehet beiratkozni intézményünkbe. A beiratkozáskor az iskolai házirendet minden tanulónk megkapja.
⮚ Átjárhatóság
Átvétel az iskolába:
Más általános iskolából való átvétel esetében ill. más középiskolából való átvételről az iskola igazgatója dönt. Az átvétel során vizsgálni kell az iskolaváltásra okot adó körülményeket, a tanuló tanulmányi eredményességét. Törekedni kell arra, hogy az iskolai átlagot elérő, vagy valamely területen kiemelkedő tehetséget mutató diákok válasszák intézményünket. Ettől egyedi, a tanuló esélyegyenlőségét előmozdító esetben el lehet térni.
Az átvett tanulók különbözeti vizsgáját a tantárgyakban illetve azok óraszámaiban, esetleg tartalmukban való lényeges eltérés indokolhatja. E kérdésben egyedi elbírálás alapján az érintett szaktanár és munkaközösség-vezető együttes javaslatára az igazgató dönt.
A tanuló egy tanéven belül haladékot kaphat a különbözeti vizsgák letételére, a jogszabályban rögzített feltételek mellett. A sikeres teljesítés érdekében javasoljuk felzárkóztató órákon, korrepetálásokon való részvételét.
Az általános iskolában integrációs programban való részvételhez szükséges a szülő írásos
nyilatkozata.
8. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv
Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos és egyre szélesebb körben felismert szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes a saját illetve mások testi épségét, egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni és a hivatásos segélynyújtó helyszínre érkezéséig megfelelően, magas színvonalon elsősegélyben részesíteni az arra rászorulókat.
Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik.
A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy
rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. Cél:
- az élet megmentése
- a további egészségkárosodás megakadályozása
- a gyógyulás elősegítése
Feladatunk annak a tudatosítása, hogy elsősegélynyújtás révén a végleges ellátást megelőzően az egészségében hirtelen károsodott élete megmenthető, állapotának romlása megelőzhető.
Az elsősegély-nyújtási alapismereteket az alábbi tartalommal kell a tanulók felé közvetíteni:
Baleset
- Fogalma
- Formái – háztartási balesetek, közlekedési balesetek, munkahelyi balesetek,
sport stb.
- Veszély-jelzések (baleset-megelőzés) Az elsősegélynyújtás alapjai
- Az elsősegélynyújtás fogalma
- Alapfogalmak (hirtelen kezdet, folyamatos jelleg, súlyosbodó, időfaktor!)
- A tevékenység sorrendje Segélykérés/ mentőhívás
- Mentők: 104
- Tűzoltók: 105
- Rendőrség: 105
- Központi hívószám: 112 Sérült/beteg vizsgálata
Újraélesztés - elmélete és gyakorlata, külső automata defibrillátor használata Hirtelen rosszullétek
- eszméletvesztéssel járó állapotok, a beteg pozicionálása (stabil oldalfekvés)
- görcsökkel járó állapotok
- allergiás reakciók
- nehézlégzéssel járó állapotok
- fájdalommal járó állapotok Sérülések és ellátásuk
- sebzés, sebellátás
- vérzések, vérzéscsillapítás
- rándulás, ficam
- csonttörések
- testtájak sérülései
- hő okozta sérülések
- állatok-okozta sérülések
- áramütés
- vízbefulladás
- tömeges balesetek Mérgezések és ellátásuk
- méreg fogalma
- mérgezések formái: gázmérgezések, marószermérgezések ,
gyógyszermérgezések, étkezés során előforduló mérgezések, drogmérgezések A beteg szállítása
- kimentés (gépkocsi, nehezen megközelíthető helyszín, tűz, vízi mentés)
- betegmozgatás
- a beteg fektetése
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának keretei:
- osztályfőnöki órán a balesetvédelmi-munkavédelmi oktatás keretében a tanév elején minden osztályfőnöknek legalább 2 órában kell tárgyalnia
- biológia, fizika, kémia, életvitel és technika, testnevelés órákon a tanév elején a balesetek megelőzése kapcsán legalább 1 tanóra keretében kell kitérni a lehetséges balesetek következtében a sérülések ellátásának, kezelésének módjaira
- biológia órán az egészségvédelemhez kapcsolódóan a szaktanárok tanítják az elsősegélynyújtás alapvető ismereteit
- az általános iskola minden tanévben megszervezi az elsősegély-nyújtási szakkört
- a közlekedésbiztonsági ismeretek elsajátítása érdekében az osztályfőnöki órákra meg kell hívni a közlekedési szakembereket, akik az elsősegélynyújtás alapvető területeire kitérnek a közlekedési balesetek tárgyalása keretében
- az iskolai védőnő rövid felhívásokban a legfontosabb tudnivalókat faliújságon megjeleníti, hetente frissülő tartalommal.
- az iskolai védőnő tanév közben az osztályfőnöki órán előadást tart az elsősegélynyújtás
módjairó
-
70
PEDAGÓGIAI
PROGRAM
A GIMNÁZIUM
HELYI TANTERVE
I. XXXX XXXXXXXXX, KOLLÉGIUM ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA
2013 |
1. TANTÁRGYAK RENDSZERE 1
1.1.Tantárgyak az utoljára 2012. szeptember 1-től induló évfolyamokon, a kifutó helyi tantervben; nappali tagozat 1
1.2.Tantárgyak a 2013. szeptember 1-től a kilencedik évfolyamon induló gimnáziumi képzésben 1
2. A GIMNÁZIUM KÉPZÉSI RENDJE 2
2.1. A KÜLÖNBÖZŐ KÉPZÉSI FORMÁKHOZ KAPCSOLÓDÓ GIMNÁZIUMI ÓRATERVEK 6
2.2. A NAT-ban meghatározott helyi feladatok pedagógiai megvalósítása 21
2 3. Képzési specialitások, irányok, a tanulók kötelezettségei, választási lehetőségek a gimnáziumi képzésben27
2.4. Sajátos tevékenységi formák az iskolában - a tanórán kívüli foglalkozások 36
2.5. Új tanulásszervezési eljárások a gimnáziumban, tanulóközpontú módszertan alkalmazása 39
3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK
ELVEI 52
4. A FELVÉTEL, A HALADÁS, A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 53
4.1. A HALADÁS RENDJE 53
4.2. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELE 53
4.4. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE 54
5. AZ ISKOLAI SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE 54
5.1. Az iskola számonkérési formái, a tanulói munka ellenőrzésének és értékelésének formái 55
5.2. A GIMNÁZIUMI „ALAPVIZSGA” 56
6. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI
ÉS KORLÁTAI 57
6.1. Írásbeli ( és más, nem szóbeli típusú) feladatok 57
6.2. Szóbeli házi feladatok 58
7. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ , A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ ÉS MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK 58
8. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE, BESZÁMÍTÁS 61
9. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS 61
10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ HASZNÁLT MÓDSZEREK 61
11. A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSE 62
12. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 63
12. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS ELVEK 79
13. TANTÁRGYI HELYI TANTERV (CD) 80
1. Tantárgyak rendszere
1.1.Tantárgyak az utoljára 2012. szeptember 1-től induló évfolyamokon, a kifutó helyi
tantervben; nappali tagozat
Nyelvi előkészítő (9. évf. gimnázium) | Gimnázium (9-12. 10-13. évfolyam) | Speciális tanulmányi területek (AJKP előkészítő évf.; sportiskolai terület) specifikus tantárgyai |
Magyar nyelv és kommunikáció, retorika | Magyar nyelv és irodalom | Sportismeretek |
Történelem | Sportági ismeretek | |
Emberismeret és etika | Sportpszichológia | |
Idegen nyelv: angol | Idegen nyelv: angol | Sporttörténet |
Idegen nyelv: német vagy olasz vagy francia vagy holland | Idegen nyelv: német vagy olasz vagy francia vagy holland | Tanulásmódszertan |
Matematika | Matematika | Etika |
Informatika | Informatika | Művelődéstörténet |
Tanulásmódszertan és önismeret | Bevezetés a filozófiába | |
Fizika | ||
Biológia és egészségtan | ||
Xxxxx | ||
Xxxxxxxx** | ||
Ének-zene | ||
Rajz és vizuális kultúra | ||
Testnevelés és sport | Testnevelés és sport | |
Osztályfőnöki / életmód | Osztályfőnöki | |
Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészettörténet * | Dráma | |
Természettudomány | Természetismeret | |
Európai Uniós ismeretek | ||
*2008. szeptember 1. előtt a tárgy neve: Művészetek **2008. szeptember 1. előtt a tárgy neve:Földünk és környezetünk | ||
1.2.Tantárgyak a 2013. szeptember 1-től a kilencedik évfolyamon induló gimnáziumi képzésben
(A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletben a négy évfolyamos gimnáziumok 9-12. évfolyamára vonatkozó kerettanterv, az Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Program kerettanterve és a köznevelési sportiskolai képzésre vonatkozó kerettanterv szerint)
Tantárgyak a gimnázium 9-12. évfolyamán | Tantárgyak az AJKP előkészítő évfolyamán (9/AJKP) | Tantárgyak a gimnáziumi sportiskolai képzésben 9-12 évfolyam |
Magyar nyelv és irodalom | Magyar nyelv és irodalom | Magyar nyelv és irodalom |
I. idegen nyelv: angol nyelv/német nyelv | Matematika | I. idegen nyelv: angol nyelv/német nyelv |
II. idegen nyelv angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, olasz nyelv, holland nyelv | Angol nyelv/német nyelv | II. idegen nyelv angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, olasz nyelv, holland nyelv |
Matematika | Dráma | Matematika |
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek | Testnevelés és sport | Etika |
Etika | Patrónusi foglalkozás | Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek |
Biológia – egészségtan | Természetismeret | Fizika |
Fizika | Informatika | Kémia |
Kémia | Művészetek | Biológia – egészségtan |
Földrajz | Osztályfőnöki | Földrajz |
Ének-zene | Ének-zene | |
Vizuális kultúra | Vizuális kultúra | |
Mozgóképkultúra és médiaismeret | Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret | |
Művészetek | Művészetek | |
Informatika | Informatika | |
Életvitel és gyakorlat | Életvitel és gyakorlat | |
Testnevelés és sport | Testnevelés és sport | |
Osztályfőnöki | Tanulásmódszertan | |
Gazdasági és pénzügyi alapismeretek | Sporttörténet | |
Sportági ismeretek | ||
Testnevelés-elmélet | ||
Sportegészségtan | ||
Edzéselmélet | ||
Sport és szervezetei | ||
Sportpszichológia | ||
Sportetika | ||
Osztályfőnöki |
2. A gimnázium képzési rendje
A gimnázium 2013. szeptember 1-től a kilencedik évfolyamtól új helyi tanterv szerint folytatja nevelési-oktatási tevékenységét. A helyi tanterv a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelettel kiadott kerettanterve szerint készült, bevezetése a 2013. szeptember 1-től induló kilencedik évfolyamon kezdődik. A helyi tantervben meghatároztuk a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és
követelményeket a Nat, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján.
Előzmények:
Középiskolánkban 2001. szeptember 1. óta a 28/2000. (IX.21.) OM rendelettel kiadott kerettanterv alapján kidolgozott helyi tantervünk szerint építettük fel az oktatási tevékenységet. A közoktatási törvény és a fenti rendelet módosításaihoz igazodva 2003. szeptember 1-re elvégeztük az óratervek korrekcióját, majd a tanulók heti óraszáma együttes időkeretének a kerettantervi, majd a Nemzeti Alaptanterv bevezetéséről szóló 243/2003. (II.17.) Kormányrendelet módosítási lehetőséget kínáló rendelkezéseit kihasználva óraterveinken felmenő rendszerű korrekciót hajtottunk végre. A tervezéskor a képzéshez engedélyezett feladat tervezését is elvégeztük, az éves szinten rendelkezésre álló órakereteken belül maradtunk.
A helyi tantervben az óratervek és a tartalmak felülvizsgálatakor figyelembe vettük az érettségi vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga követelményeinek módosulásait is.
2004. szeptember 1-től fenntartónk engedélyével gimnáziumi nyelvi előkészítő évfolyam indításával bevezetjük az öt évfolyamos gimnáziumi képzést.
Helyi tantervünket (az óraterveket és a tantárgyi programokat) a szülői-tanulói igényekhez és a kétszintű érettségi vizsgák tapasztalataihoz alkalmazkodva a 2004. szeptemberében bevezetett tantervi korrekciót követően fenntartói jóváhagyással felmenő rendszerben többször is módosítottuk úgy, hogy éves szinten továbbra is a rendelkezésre álló órakereteken belül maradjunk. A módosítások kidolgozásakor már figyelembe vettük a 17/2004 (V.20) OM (kerettantervi rendelet) tantárgyi tantervekre vonatkozó módosulásait. Ennek eredményeként a 2005-2006-os tanévtől felajánljuk tanulóinknak harmadik nyelvként az orosz nyelv tanulását. Elsősorban azoknak a tanulóknak a részvételét várjuk, akik a kötelezően választott két idegen nyelv közül legalább az egyikből már teljesítették a középiskolai követelményeket, érettségi vizsgával is rendelkeznek az adott nyelvből, ezért kérésükre az erre felkészítő tanórák látogatása alól felmentést kaptak. A felszabaduló időkeretben heti két órában tanulhatják az orosz nyelvet. A kompetencia alapú képzés bevezetésekor a 2005-2006-os tanévtől felmenő rendszerben integráltan tanítjuk és egy osztályzattal értékeljük a magyar nyelv és irodalom tantárgyat, az irodalom és a magyar nyelv tartalmainak tanításának időarányát a korábbi gyakorlatnak megfelelően megőrizve. A 2006-2007. tanévtől a természettudományi tagozatot választó 9. évfolyamos tanulók számára a matematika és a természettudomány óraszámát átrendeztük: a matematikáét emeltük a komplex természettudomány tantárgyi órakeretből. A 2007-2008. tanévtől pedig a magyar nyelv és irodalom-informatika tagozaton a 9-10. évfolyamon bevezettük a történelem emelt óraszámú képzést, az informatika tantárgy órakeretének negyedét felhasználva. A 2008-2009-es tanévtől a NAT elvárásaihoz alkalmazkodva, azt közvetítve az informatika tagozaton valamint az ötéves gimnáziumban a 9-10. évfolyamon felkínáljuk az EU-s ismeretek vagy a sport többletórák választását. Az EU-s ismeretek tantárgy kereteibe beépítjük a NAT 9-10. évfolyamra ajánlott életvitel-és gyakorlati ismeretek műveltségterületi tartalmakat. A természettudományos-műszaki kompetencia optimális fejlesztésére a 9-10. évfolyamos matematika emelt szintű képzéshez a fizika emelt óraszámú oktatását kínáljuk. A vizuális kultúra műveltségterület órakereteit ehhez igazodva az évfolyamok között az ezen a tagozaton jellemző továbbtanulási irányoknak megfelelően alakítjuk ki.
A 2009/2010. tanévben a tantárgytömbösítés bevezetésével kipróbáltuk, majd a 2010/11. tanévtől bevezettük a nyelvi előkészítő évfolyamon a magyar nyelv valamint a kommunikáció és retorika tárgyak integrált tárgyként történő oktatását. A 2010/11. tanévtől a tárgy neve: magyar nyelv és kommunikáció, retorika.
Élő idegen nyelvként valamennyi tanulónk tanulja – „első vagy második” idegen nyelvként- az
angol nyelvet. Második idegen nyelvként bevezetjük az angol, német és olasz nyelv mellé
újdonságként a francia és a holland nyelv választhatóságát is. A csoportszervezés helyi tantervünkben rögzített létszámkeretei (l. emelt szintű érettségire felkészítő képzés) a nyelvi csoportok indulására is vonatkoznak.
Helyzetkép:
A pedagógiai innovációk hatására a helyi tantárgyi programokat kialakult oktatási gyakorlatunkhoz igazítva rendszeresen felülvizsgáltuk. A HEFOP 3.1.2. pályázaton való részvételünk hatására a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásán túl módosítottuk a tárgy tantárgyi helyi tantervét. Átalakítottuk a matematika tantárgyi programokat a kompetencia alapú képzés eszközrendszerének figyelembe vételével. Az angol idegen nyelv programjába beépítettük az internet adta lehetőségeket, a „kreatív kommunkáció”és a „projektek a nyelvórákon” programcsomag tartalmait. A művészeti nevelésbe beépítettük az életpálya-építés kompetencia fejlesztési lehetőségeit közvetítő tartalmat.
A NAT 2007-es felülvizsgálatának hatására iskolánk nem csak a nevelési programját, hanem a helyi tantervét is felülvizsgálta, a szükséges módosulásokat a kulcskompetenciák fejlesztése és a kiemelt fejlesztési tartalmak szerint módosította.
A kerettantervek felülvizsgálata ill. bővülése eredményezte a közoktatási sportiskolai kerettanterv szerint kialakított új képzésünk kidolgozását ill. az Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Program előkészítő tanéve programjának felülvizsgálatát és átdolgozását.
A kompetencia alapú képzés kerettanterveinek megjelenésével és a TÁMOP 3.1.4.
„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben” c. pályázatunkban vállalt kötelezettségünknek megfelelően a 2009-2010. tanévben ismét átdolgozzuk a helyi tantervet (benne az érintett tantárgyi programokat: magyar nyelv és irodalom, matematika, angol és német idegen nyelv, valamint az új tanulás-és oktatásszervezési eljárásokkal – moduláris oktatás, tantárgytömbösítés, projektek, témahét -érintett tárgyak programját).
Mindezzel a gimnáziumban a kerettantervek alkalmazásának sajátos helyi adaptációja valósul meg: az OKM által kidolgozott NAT szerint felülvizsgált kerettantervi tartalomhoz tantárgyi programjainkban hozzáillesztettük a kompetencia alapú képzés kerettantervi szemléletét, tanulásszervezési eljárásait és tartalmait úgy, hogy az előbbi kettő a különböző tanulmányi területek képzési specialitásainak is megfelelve fedje le, ill. tükrözze a kétszintű érettségi vizsga részletes kimeneti követelményeit.
Az emelt szintű képzés, tehetséggondozás kerettanterveinek megjelenése először a tantárgyi tanmenetek változását eredményezte az érintett (matematika, magyar nyelv és irodalom) területen. A helyi tanterv 2011/12. tanévi felülvizsgálatakor a tartalmak a tantárgyi helyi tantervben is megjelennek. Az emelt szintű képzés helyi tantervei az emelt szintű érettségi vizsga követelményrendszeréhez igazodnak.
A négyévfolyamos szakközépiskolai képzés kifutásával a helyi tanterv szakközépiskolai képzésre vonatkozó tartalmai valamint a különböző OKJ-s képzések szakmai programjai aktualitásukat vesztették, ezért a helyi tantervben való szerepeltetésük 2010. szeptember 1-től nem indokolt.
A középiskolánk a 2010/11. tanévben a módosított 243/2003. (II.17.) Kormányrendelet alapján felülvizsgálta helyi tantervét, valamennyi helyi tantárgyi programunkat és vele a középszintű érettségi helyi témaköreit. A felülvizsgálat során tanulóink jelen ill. jövőbeli sikerességét szem előtt tartva, a kétszintű kimeneti követelményekre és a versenyképességet eredményező kompetenciákra fókuszálunk.
A 2012/13. tanévben gimnáziumunk elkészítette új helyi tantervét az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendeletben kiadott kerettantervek alapján, azaz a gimnázium ezt a kerettantervet alkalmazza. A gimnázium 9-12. évfolyamára készült kerettanterv alapján készült helyi tantervben éltünk az emelt óraszámú kerettantervek nyújtotta lehetőséggel, a helyi tantervben ezeket a tantárgyi kerettanterveket választva az emelt szintű képzésben (néhány esetben az emelt óraszámú képzésben). Az emelt szintű részletes érettségi követelményeket a helyi tanterv készítésekor beépítettük.
. Az Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Program előkészítő 9. évfolyamára szintén a fenti rendelettel kiadott kerettanterv szerint készítettük el a helyi tantervünket. A sportiskolai tanulmányi terület helyi tantervében a fenti rendelettel kiadott kerettantervet alkalmazzuk.
2.1. A különböző képzési formákhoz kapcsolódó gimnáziumi óratervek
2.1.1. A 2013. szeptember 1-től induló négy évfolyamos gimnáziumi képzés óratervei
Óraterv 9–12. évfolyam, gimnázium | TANULMÁNYI TERÜLETEK A 9. ÉVFOLYAM OSZTÁLYAIBAN | TANULMÁNYI TERÜLETEK A 10. ÉVFOLYAM OSZTÁLYAIBAN | Emelt szint folytatása és/vagy más tárgyakból emelt szintű érettségire felkészítő képzés egyénileg választott tanrenddel | |||||||||
Emelt szintű matematika és informatika képzés | Természettudományi emelt szintű komplex képzés(biológia, fizika) | Emelt szintű angol nyelv, emelt szintű/óraszámú reál tantárgyi és informatika képzéssel | Emelt szintű angol emelt szintű/óraszámú humán és informatika képzéssel | Emelt szintű magyar és történelem, idegen nyelv, művészetek (média) képzés | Emelt szintű matematika és informatika képzés | Természettudományi emelt szintű komplex képzés(biológia, fizika) | Emelt szintű angol nyelv, emelt szintű/óraszámú reál tantárgyi és informatika képzéssel | Emelt szintű angol emelt szintű/óraszámú humán és informatika képzéssel | Emelt szintű magyar és történelem, idegen nyelv, művészetek (média) képzés | |||
Tantárgyak | 9. évfolyam | 10. évfolyam | 11. évf. | 12. évf. | ||||||||
Magyar nyelv és irodalom | 4 | 4 | 4 | 4 | 4+2 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4+2 | 4+2 | 4+2 |
I. Idegen nyelv: angol/német | 3 | 3 | 3+3/3 | 3+3/3 | 3+3 | 3 | 3 | 3+3 | 3+3 | 3+3 | 3+3 | 3+3 |
II. Idegen nyelv német/angol/olasz/francia/ holland | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 | 3 |
Matematika | 3+3 | 3+1 | 3+3 | 3 | 3 | 3+3 | 3+1 | 3+3 | 3 | 3 | 3+3 | 3+3 |
Etika | 1 | |||||||||||
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek | 2 | 2 | 2 | 2+2 | 2+2 | 2 | 2 | 2 | 2+2 | 2+2 | 3+1 | 3+2 |
Fizika | 2+1 | 2+1 | 2 | 2 | 2 | 2+1 | 2+1 | 2 | 2 | 2 | 2+2 | 0+4 |
Kémia | 2 | 2+1 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2+1 | 2 | 2 | 2 | 0+2 | 0+2 |
Biológia – egészségtan | 0+2 | 2 | 2+2 | 2 | 2 | 2 | 2+2 | 2+2 | ||||
Földrajz | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | ||
Ének-zene | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | ||
Vizuális kultúra | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | ||
Mozgóképkultúra és médiaismeret | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | |||||||
Művészetek | 2+2 | 2+2 | ||||||||||
Informatika | 1+3 | 1+1 | 1+1 | 1+1 | 1 | 1+3 | 1+1 | 1+1 | 1+1 | 1 | 0+4 | 0+4 |
Életvitel és gyakorlat | 1 | |||||||||||
Testnevelés és sport | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5+2 | 5+2 |
Osztályfőnöki | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
További felvehető tárgy: Gazdasági és pénzügyi alapismeretek (középszint) | +2 | +2 | ||||||||||
További felvehető tárgy: földrajz (középszint) | +1 | +1 | ||||||||||
Kötelezően választandó heti órák száma | 4+3 | 4+2 | 4+3 | 4+2 | 4+3 | 4+3 | 4+2 | 4+3 | 4+2 | 4+3 | 6 | 8 |
Összes óra | 38 | 37 | 38 | 37 | 38 | 39 | 38 | 39 | 38 | 39 | 35 | 35 |
A tanuló által felvehető max heti óraszám | 39 | 39 | 39 | 39 | 39 | 40 | 40 | 40 | 40 | 40 | 39 | 39 |
Köznevelési típusú sportiskolai képzés
Köznevelési típusú sportiskolai képzés, sportági edzéssel, emeltszintű idegen nyelvi (angol nyelv vagy német nyelv) és természettudományi képzéssel
Óraterv 9–12. évfolyam, sportképzés | |||||
Műveltségi területek | 9. évf. | 10. évf. | Emelt szint folytatása és/vagy más tárgyakból emelt szintű érettségire felkészítő képzés egyénileg választott tanrenddel | 11. évf. | 12. évf. |
Magyar nyelv és irodalom | 4 | 4 | 4+2 | 4+2 | |
I. Idegen nyelv(angol vagy német) | 3+3 | 3+3 | 3+3 | 3+3 | |
II. Idegen nyelv | 3 | 3 | 3 | 3 | |
Matematika | 3 | 3 | 3+3 | 3+3 | |
Etika | 1 | ||||
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek | 2 | 2 | 3+1 | 3+2 | |
Fizika | 2 | 2 | 2+2 | 0+4 | |
Kémia | 2 | 2 | 0+2 | 0+2 | |
Biológia – egészségtan | 2 | 2+2 | 2+2 | ||
Földrajz | 2 | 2 | |||
Ének-zene | 1 | 1 | |||
Vizuális kultúra | 1 | 1 | |||
Mozgóképkultúra és médiaismeret | 1 | ||||
Művészete | 2+2 | 2+2 | |||
Informatika | 1+1 | 1+1 | 0+4 | 0+4 | |
Életvitel és gyakorlat | 1 | ||||
Testnevelés és sport | 5 | 5 | 5+2 | 5+2 | |
Tanulásmódszertan | 1 | ||||
Sportörténet | 1 | ||||
Sportági ismeretek | 1 | ||||
Testnevelés-elmélet | 0,5 | ||||
Sportegészségtan | 0,5 | ||||
Edzéselmélet | 0,5 | ||||
Sport és szervezetei | 0,5 | ||||
Sportpszichológia | 1 | ||||
Osztályfőnöki | 1 | 1 | 1 | 1 | |
Kötelezően választandó heti órák száma | 2+2 | 1 | 4 | 6 | |
Összes óra | 37 | 34,4 | 34,5 | 34 | |
A tanuló által felvehető max heti óraszám | 39 | 40 | 39 | 39 | |
2.1.2. 2013. szeptember 1-től kifutó négyévfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. évfolyam, nappali tagozat (utoljára 2012. szeptember 1-én indult a 9. évfolyamon)
2008. szeptember 1-től felmenő rendszerben bevezetett óraterv
(A 2004-2007. években a fenntartó által engedélyezett módosítások átvezetése és a NAT módosításából következő, a 202/2007.(VII.31) Korm.rendelet mellékleteiből levezethető tantervi tartalmak órakeretekben történő megjelenítése)
2012. szept 1-től a testnevelés felmenő rendszerben heti 2,5 óra
Tantárgy/ évfolyam | 9. évf. | 10. évf. | 11. évf. | 12. évf. | ||||
Magyar irodalom (arány 1:3) | nyelv | és | 4 | 4 | 4 | emelt sz. ér.: +2 v. 6 | 4 | emelt sz. ér.: +2 v. 6 |
Történelem | 2 | 2 | 3 | emelt sz. ér.: +2 v. 5 | 3 | emelt sz. ér.: +2 v. 5 | ||
Idegen nyelv (angol/német) | 3* | 3* | 3* | emelt sz. ér.: +2 v. | 3* | emelt sz. ér.: +2 v. 5 | ||
Idegen nyelv (olasz/francia/holland) | 3* | 3* | 3* | 3* | ||||
Matematika | emelt szintű 4* | 3* | 3 emelt sz.: 5 | 4 emelt sz.: 6 | ||||
emelt óraszámú 4* | ||||||||
egyébként 3* | ||||||||
Informatika | 2* | - | emelt sz. ér.: +2 | emelt sz. ér.: +2 | ||||
Emberismeret és etika | - | - | 1 | - | ||||
Bevezetés a filozófiába | - | - | - | 1 | ||||
Fizika | 1,5 | 2 | 2,5 emelt sz. ér.: +2 | - emelt sz. ér.: +2 | ||||
Biológia és egészségtan | - | 1,5 | 2 emelt sz. ér.: +2 | 2 emelt sz. ér.: +2 | ||||
Kémia | 2 | 2 | - | - | ||||
Földrajz | 2 | 2 | - | - | ||||
Ének-zene | 1 | 1 | - | - | ||||
Rajz és vizuális kultúra | reál tagozatok - | 1 | - | reál tagozatok 1 | ||||
egyébként 1 | egyébként - | |||||||
Testnevelés és sport | 2+0,5 | 2+0,5 | 2+0,5 | 2+0,5 | ||||
Osztályfőnöki | 1 | 1 | 1 | 1 | ||||
Társadalom-ismeret | 1 | 0,5 | ||||||
Tánc és dráma | 1 | |||||||
Mozgóképkultúra és médiaismeret | 0,5 | 0,5 | ||||||
Művészettörténet | 1 | 1 | ||
Kötelezően tartandó tárgyak óraszáma összesen | 27,5+0,5 | 27,5+0,5 | 27+0,5 | 26+0,5 |
Reál tagozatok 27 | ||||
Kötelező választás | - | - | 3 | 4 |
Reál tagozatok 3 | ||||
Tanuló kötelező óraszáma | 27,5+0,5 | 27,5+0,5 | 30+0,5 | 30+0,5 |
Szabad választás (max.) | tagozatra jelentkezéskor 4 | tagozatra jelentkezéskor 4 | 4 | 4 |
Összesen felvehető heti óraszám (max.) | 31,5+0,5 | 31,5+0,5 | 34+0,5 | 34+0,5 |
Választási lehetőségek
Matematika | Emelt szint +1 | Emelt szint +2 | - | - |
Emelt óraszám - | Emelt óraszám +1 | |||
Fizika (emelt óraszám) | +1 | - | - | - |
Természettudomány (emelt óraszám) | +1 | +1 | ||
Magyar nyelv és irodalom (emelt szint) | +2 | +2 | ||
Történelem (emelt óraszám) | +1 | +1 | ||
Informatika (emelt óraszám) | +2 | +2 | 1 | 1 |
Magyar-tört.-hez +1 | Magyar-tört.-hez +1 | |||
Európai Uniós ismeretek/Testnevelésés sport | +2 | +2 | - | - |
Testnevelés és sport | - | - | 1 | 2 |
Emelt szintű érettségire felkészítő képzés | Lásd az oszlop felső részén | Lásd az oszlop felső részén | ||
Kémia/Földrajz | 1 | 1 | ||
Orosz nyelv | 2 | 2 | ||
Latin nyelv | 2 | 2 |
Egyéb
Szakkör/ felzárkóztatás | 6 |
Iskolai sportkör | 3-4 |
A táblázatban használt jelölések magyarázata:
1. A *-gal jelölt tárgyakat (matematika, idegen nyelv, informatika) csoportbontásban tanítjuk. A csoportbontás alatt idegen nyelvből az évfolyam-szinten szerveződő nívócsoportokat értjük.
2. Az „emelt sz. ér. + 2 v. 5 v. 6”-tal jelölt órákból 2 a tanuló számára nem kötelező, a tanuló az emelt szintű érettségire való iskolai felkészüléshez választhatja.
3. A reál-tagozatos megnevezés a 9-10. évfolyamon matematika-fizika-informatika és a természettudomány-matematika-informatika tagozaton tanuló diákjainkra vonatkozik.
4. Orosz és latin nyelv választása legalább egy másik tárgy emelt szintű választása esetén lehetséges.
2.1.3. 2013. szeptember 1-től kifutó Ötévfolyamos gimnáziumi képzés: nyelvi előkészítő évfolyam + 4 gimnáziumi évfolyam; nappali tagozat
(utoljára 2012. szeptember 1-én indult a 9. évfolyamon)
2008. szeptember 1-től felmenő rendszerben bevezetett óraterv
(A 2004-2007. években a fenntartó által engedélyezett módosítások átvezetése és a NAT módosításából következő, a 202/2007.(VII.31) Korm.rendelet mellékleteiből levezethető tantervi tartalmak órakeretekben történő megjelenítése)
2013. szept 1-től a testnevelés felmenő rendszerben a 10. évfolyamtól heti 2,5 óra
Tantárgy/ évfolyam | 9. évf. | 10. évf. | 11. évf. | 12. évf. | 13. évf. | |||
Magyar | nyelv | és | 1 | 1 | 1 | 1 | ||
Irodalom | 3 | 3 | 3 | 3 emelt sz. ér. | 3 emelt sz. ér. +2 | |||
(magyar nyelv | +2 v. 6 | v. 6 | ||||||
Kommunikáció és retorika | és kommunikáci ó,retorika) | - | - | - | - | |||
Történelem | - | 2 | 2 | 3 emelt sz.: +2 | 3 emelt sz.: +2 v. | |||
v. 5 | 5 | |||||||
Idegen nyelv | 11* | 3* | 3* | emelt sz.: +2 | 3* emelt sz.: | 3* emelt sz.: +2 | ||
(angol/német) | v.5 | +2 v. 5 | v. 5 | |||||
Idegen nyelv | ||||||||
(olasz/francia/holland) | 3* | 3* | 3* | 3* | 3* | |||
Matematika | 2 | 3* | 3* | 3 | 4 | |||
emelt sz.: 5 | emelt sz.: 6 | |||||||
Informatika | 4* | 2* | ||||||
emelt sz. ér.: + 2 | emelt sz. ér.: + | - | ||||||
2 | ||||||||
Tanulásmódszer-tan és | 1,5 | |||||||
önismeret | ||||||||
Emberismeret és etika | - | - | - | 1 | - | |||
Bevezetés a filozófiába | - | - | - | - | 1 | |||
Fizika | - | 1,5 | 2 | 2,5 | - | |||
emelt sz. ér.: + | emelt sz. ér.: + 2 | |||||||
2 | ||||||||
Biológia és egészségtan | - | - | 1,5 | 2 | 2 | |||
emelt sz. ér.: + | emelt sz. ér.: + 2 | |||||||
2 | ||||||||
Kémia | - | 2 | 2 | - | - | |||
Földrajz | - | 2 | 2 | - | - | |||
Ének-zene | - | 1 | 1 | - | - | |||
Rajz és vizuális kultúra | - | 1 | 1 | - | - | |||
Testnevelés és sport | 3 | 2+0,5 | 2+0,5 | 2+0,5 | 2+0,5 | |||
Osztályfőnöki (9. évf. /életmód) | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
Társadalom-ismeret | 1 | 0,5 | |||
Tánc és dráma | 1 | ||||
Mozgóképkultúra és médiaismeret | 0,5 | 0,5 | |||
Művészettörténet | 1 | 1 | |||
Kötelezően tartandó tárgyak óraszáma összesen | 27,5 + 1 testnev. | 27,5+0,5 | 27,5+0,5 | 27+0,5 | 26+0,5 |
Kötelező választás | - | - | 2 | 3 | 4 |
Tanuló kötelező óraszáma | 27,5 + 1 testnev. | 27,5+0,5 | 29,5+0,5 | 30+0,5 | 30+0,5 |
Szabad választás (max.) | 2 | 4 | 4 | 4 | 4 |
Összesen felvehető heti óraszám (max.) | 30,5 | 31,5+0,5 | 33,5+0,5 | 34+0,5 | 34+0,5 |
Választási lehetőségek:
Európai Uniós ismeretek/Testnevelés és sport | +2 | +2 | - | - | |
Emelt szintű képzés idegen nyelvből az érettségi vizsga letételéig (tagozatra | +2 | +2 (l. fent is) | Lásd az oszlop felső részén | Lásd az oszlop felső részén | |
Emelt szintű érettségire felkész. képzés | Lásd az oszlop felső részén | Lásd az oszlop felső részén | Lásd az oszlop felső részén | ||
Testnevelés és sport | 1 | 1 | 2 | ||
Informatika | 1 | 1 | 2 | ||
Kémia/földrajz | 1 | 1 | |||
Orosz nyelv | 2 | 2 | |||
Latin nyelv | 2 | 2 |
Egyéb
Szakkör/ felzárkóztatás | 6 (iskolai szinten közös) |
Iskolai sportkör | 3-4 (iskolai szinten közös) |
A táblázatban használt jelölések magyarázata:
1. A *-gal jelölt tárgyakat (matematika, idegen nyelv, informatika) csoportbontásban tanítjuk. A csoportbontás alatt idegen nyelvből az évfolyam-szinten szerveződő nívócsoportokat értjük (kivéve a 9. évfolyamon a heti 11 órás 1. idegen nyelv)
2. A 10. évfolyamtól az 1. idegen nyelvet emelt szinten, heti 5 órában oktatjuk úgy, hogy a 11. évfolyamtól a heti öt óra az emelt szintű érettségire felkészítő csoportokban teljesíthető.
3. Az „emelt sz. ér. + 2 v. 5 v. 6”-tal jelölt órákból 2 a tanuló számára nem kötelező, a tanuló az emelt szintű érettségire való iskolai felkészüléshez választhatja.
4. Orosz és latin nyelv választása legalább egy másik tárgy emelt szintű választása esetén lehetséges.
2.1.4. 2013. szeptember 1-től kifutó Közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv alapján szerveződő négy évfolyamos gimnáziumi képzés; 9-12. évfolyam, nappali tagozat (utoljára 2012. szeptember 1-től indult a 9. évfolyamon)
(2010. szeptember 1-től )
Gimnáziumunkba az elmúlt néhány évben egyre nagyobb számban jelentkeztek a város egyesületeiben magas színvonalú utánpótlás nevelésben résztvevő fiatalok, akiknél közvetlenül tapasztaltuk azokat a problémákat, amelyekkel egy élsportoló küzd. Bár pedagógusaink támogatását élvezhették eddig is, az egyesületekkel is jó kapcsolatot alakítottunk ki, minden felmerülő nehézségre ez sem jelentett megoldást.
A 2010-2011-es tanévtől új keretek között, közoktatási típusú sportiskolai képzésben foglalkozhatunk a meghirdetett osztályba felvételt nyert diákjainkkal. A szervezeti formát illetően az osztályban tanuló diákok különböző sportágakban egyesületi keretek között sportolnak, amihez iskolánk az óratervben heti 6 óra edzésidőt biztosít. Az egyesületekkel külön szerződés szerint történik az együttműködés.
A közoktatási típusú sportiskolai képzés elsődleges célja, hogy a leírt tudásrendszerek és az iskola által biztosított tanulási folyamatok révén fejlődjön a sportoló fiatalok személyisége, minél szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévő tudásrendszerükbe a sport specifikus tudáselemeket, tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányba továbbtanulni.
A helyi tantervünk kidolgozásához a Xxxxxxx Xxxxx Általános Iskola és Gimnázium által kidolgozott, akkreditált kerettanterv adaptációját végeztük el.
A közoktatási típusú sportiskolai képzés helyi tantervének speciális elemei
A közoktatási típusú sportiskolai osztályban tanuló sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását biztosítja.
Megjelennek benne olyan értékek, amelyek más tantervekben kevésbé. A testnevelés és sport műveltségi terület szakított a hagyományokkal és beemelt elméleti jellegű tudáselemeket, azzal a céllal, hogy a sportoló fiatal jobban megértse a választott életforma elvárásait, követelményeit. A közismereti tantárgyak esetében is törekszik a sportoló fiatalok életviteléhez, a sporthoz kapcsolódó tudáselemek beemelésére, illetve a tudáselemek sporton keresztüli közvetítésére. Ez a törekvés nyilvánul meg például a megismerésre váró irodalmi művek választásakor, a fizika, vagy matematika feladatok szövegkörnyezetében, az egészségnevelés kiemelt szerepének hangsúlyozásában (kémia, biológia, sportegészségtan), a művelődéstörténet projekt egészében.
A sportoláshoz nem köthető tantervi elemek esetén is, kiemelt feladataként tűzi ki olyan értékek közvetítését, mint a demokratizmus, a humanizmus, az esélyegyenlőség biztosítása, a szolidaritás és a tolerancia. A kritikai gondolkodásmód fejlesztése révén felkészíti a diákokat az érvekkel alátámasztott, felelős döntések meghozatalára.
Az Informatika műveltségterület alacsonyabb óraszám arányát a tanulók esetében tapasztalt, meglévő számítógép használati tudás indokolja, továbbá egyes tantárgyi tantervekben is kiemelten szerepel az IKT használata, kiváltva ezzel az informatika tantárgy oktatásából pl. a könyvtári informatika, a médiainformatika és az informatika-alkalmazói ismeretek gyakorlására szánt időkeretet.
A tánc az ének-zene tantárgyba integrálva található, míg a mozgókép- és média ismeretek fejlesztési
feladatai a Művelődéstörténet modulban valósulnak meg.
A sportolás miatti hiányzások (edzőtábor, versenyek, stb.) pótlásában fontossá válik az IKT eszközeinek használata, aminek segítségével napi kapcsolatban lehet a diák a tanárával. Ezért valamennyi műveltségi területbe beépítésre került az IKT alkalmazása.
A közoktatási típusú sportiskola kiemelt fejlesztési feladatai
A kiemelt fejlesztési feladatokkal kapcsolatban szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a helyi tanterv összeállítói szem előtt tartották, s valamennyi tantárgy tananyagának összeállításában figyelembe vették, és mind az anyagok kiválasztásában mind a közvetítés javasolt metodikájában érvényesítették ezeket.
Természetesen a kiemeltek közt is különleges hangsúlyt kapnak azok a feladatok, melyek a sportemberré nevelés szempontjából relevánsak. Így valamennyi tantárgy tantervében kimutatható a „testi és lelki egészség” fejlesztésének szempontja, a hazát képviselő élsportolói pálya szempontjából a „hon és népismeret”, a nemzetközi versenyéletbe való bekapcsolódás szempontjából az „európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra” kiemelt fejlesztési feladatainak érvényesítése. Nemcsak sportemberként, de emberként, majdani családalapítóként, állampolgárként is különösen fontos számunkra az „énkép és önismeret” értékeinek közvetítése. A tantárgyi rendszerben jelennek meg azok a pedagógiai feladatokat, melyek az egészségfejlesztéssel, a környezetvédelemmel és a fogyasztóvédelemmel függenek össze. Kiemelt, érintett tantárgyak az egészségfejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatban a természettudományos tantárgyak, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban pedig a társadalomismeret kap elsősorban hangsúlyt. Megjegyezzük, hogy a művészeti tantárgyak programjának összeállítása során is természetesen figyeltünk arra, hogy ezen értékek megfelelő súllyal szerepeljenek.
A közoktatási típusú sportiskolai képzés helyi tantervének tantárgyi rendszere és heti óraszámai 9-
12. évfolyamra
Tantárgy/évfolyam | 9. | 10. | 11. | 12. |
Magyar nyelv és irodalom | 3 | 3 | 4 | 4 |
Első idegen nyelv (angol) | 3 | 3 | 4 | 4 |
Második idegen nyelv (német/ v. olasz) | 2,5 | 3 | 3 | 3 |
Matematika | 3 | 3 | 3 | 4 |
Történelem | 3 | 3 | 3 | 3 |
Biológia | 1 | 2 | 2 | |
Fizika | 1,5 | 1,5 | 2 | |
Kémia | 2 | 2 | ||
Földrajz | 2 | 2 | ||
Ének-zene | 1 | 1 | ||
Rajz és vizuális kultúra | 1 | 1 | ||
Informatika | 1 | 1 | ||
Testnevelés | 2 | 2 | 2 | 2 |
Osztályfőnöki óra | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 1 |
Érettségi előkészítő | 4 | 4 | ||
Tantervi modulok | ||||
Sportismeretek | 1 | 1 | ||
Sportági ismeretek | 0,5 | 0,5 | ||
Sportpszichológia | 1 | |||
Sporttörténet | 1 | |||
Tanulásmódszertan | 0,5 | |||
Etika | 0,5 | |||
Művelődéstörténet | 1 | |||
Társadalomismeret | 1 | |||
Kötelező óra | 27,5 | 27,5 | 30 | 30 |
Szabadon tervezhető óra | 4 | 4 | 4 | 4 |
A szabadon tervezhető órakeret felhasználásra kerül az edzés idők délelőtti biztosításához. A 11. évfolyamtól testnevelésből felkészítünk az emelt szintű érettségire.
A testnevelés és sport műveltségi terület heti kötelező óraszámai
Tantárgy/évfolyam | 9. | 10. | 11. | 12. |
Testnevelés | 2 | 2 | 2 | 2 |
Sportelméleti ismeretek | 1 | 1,5 | 1,5 | 1 |
Edzés idők délelőtt | 6 | 6 | 6 | 6 |
Délutáni sportági edzések | 10 | 10 | 10 | 10 |
A sportelméleti ismeretek részletesen az első. táblázat tantervi modulok első négy sorában
szerepel.
2.1.5. 2013. szeptember 1-től a Hátrányos Helyzetű Tanulók Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Programjához kapcsolódó gimnáziumi előkészítő 9. évfolyam programja
I. Bevezetés, a kerettanterv alkalmazásának intézményi keretei
A közoktatásról szóló törvény alapján, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben megfogalmazottak szerint, mivel a gimnázium vállalja a Kollégiumi Program megszervezését a 9. előkészítő évfolyamon, a helyi tanterv részeként az 51/2012. (XII.21) EMMI rendelettel kiadott, „Középfokú nevelés-oktatás szakasza, Xxxxx Xxxxx Kollégiumi Program” című kerettantervet kell alkalmazni.
A Kollégiumi Program célja, hogy biztosítsa a lehetőséget a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve rászorulónak tekinthető tanulók számára, hogy a kerettantervet alkalmazó helyi tanterv és az ahhoz alkalmazott pedagógiai intézkedések révén elsajátíthassák azokat a készségeket, képességeket, amelyek segítségével eredményesen folytathatják és sikeresen befejezhetik középiskolai tanulmányaikat, középiskolai végzettséget szerezzenek, valamint javuljanak esélyeik a felsőfokú tanulmányok megkezdésében. Célja továbbá, hogy megteremtse az egyéni különbségekre alapozott, differenciált nevelést-oktatást, és a részt vevő tanulók számára biztosítsa a komplex személyiségstruktúrának megfelelő optimális fejlesztést, figyelembe véve előzetes tudásukat, képességeiket, érdeklődésüket, igényeiket.
A középiskola, a kollégiummal együttműködve, a 9., előkészítő évben a jelen kerettantervi ajánlás alapján megfogalmazott helyi tantervében hangsúlyt helyez a felkutatott hátrányos helyzetű tanulók motiválására, kompetenciájuk, személyiségük fejlesztésére, pályaorientációs foglalkozásokkal segít a tanulóknak a középiskola-választásban.
A kollégium a 9., előkészítő év folyamán együttműködik a tanulók családjával, és azokkal a középiskolákkal, amelyekben a tanulók a tanulmányaikat majd folytatják.
A Kollégiumi Program keretei között zajló fejlesztés az anyanyelvi, az idegen nyelvi, a matematikai, a természettudományos, a digitális, a szociális és a művészeti területeken zajlik, segíti a tanulókat a középiskolai követelmények teljesítésében, hozzájárul személyiségük fejlődéséhez, és egyéb fejlesztési feladatok megoldásának is alapjául szolgál.
A Kollégiumi Programban részt vevő kollégiumunk rendelkezik azzal az öt évre szóló kollégiumi tevékenység- és foglalkozásrendszerből álló programmal, amellyel a programban részt vevő tanulók sikeres tanulmányi előmenetelét, szociális hátrányainak csökkentését, kulturális javakhoz való hozzáférését megoldja.
A kollégium – ötéves programjának kidolgozásán túl – a 9. előkészítő évet megszervező gimnáziumunkkal együttműködve készítette el a program megvalósítását célzó pedagógiai programját, a gimnázium pedig a 9. előkészítő évfolyam helyi tantervét, a helyi tantárgyi tanterveket (tantárgyi programokat) a kerettantervi ajánlások segítségével.
A kollégium a Program indulásakor, valamint a felsőbb évesek finanszírozásának támogatásáról szóló rendelet előírásainak megfelelően együttműködési megállapodás megkötésével biztosította a Kollégiumi Programban részt vevő tanulók számára több, mint három középiskolában történő tanulás lehetőségét.
Az Program szakaszai, sajátosságai előkészítő kilencedik évfolyamban:
A képzés során a program 3 fő szakasza lehetőséget ad arra, hogy a résztvevő tanulók érdekeinek leginkább megfelelő képzési, fejlesztési tevékenységek játszódjanak le.
Első szakasz
Felmérés, pályaorientáció
A szakasz a tanév kezdetétől a fejlesztési tervek elkészítéséig tart. Ebben az időszakban a rendelkezésre bocsátott központi és helyi mérési eszközök felhasználásával pontosan fel kell térképezni mindazokat a hiányosságokat illetve azokat az alapokat, amelyekkel a fejlesztő, hiánypótló szakaszban számolnunk kell ( bemeneti kompetencia – és szociális mérések ). E méréseknek feltétlenül ki kell terjedniük a tudásszintek, a motiváció, az értő olvasás stb. felderítésére, egyéni és csoportszinten egyaránt.
A felmérések elkészítése és kiértékelése után valamennyi tantárgyból egyéni és csoportos fejlesztési tervek készülnek, melyek megalapozzák a következő két szakasz tennivalóit ( közös feladat meghatározás, együttműködő pedagógus párok felállása az iskola és a kollégium között, hatékony gyermek megismerési technikák alkalmazása, közösségfejlesztő, közösségépítő programok, a drámapedagógia eszközeinek alkalmazása).
Ebben a szakaszban kiemelten kezelnénk a közösségépítést, hiszen megtalálni a helyünket egy közösségben nélkülözhetetlen. Fontosnak tarjuk a közösségi szerepekkel való ismerkedést, azok gyakorlatát, a közösségi érték – és szabályképzést. Pl. Tanév – előkészítő tábort szervezünk (3 napos) , mely több célt is szolgálhat:
• A fiatalok ráhangolását az új tanulási helyzetre
• Ismerkedést a középiskolai feladatokkal
• Közösségépítést
• Az interperszonális kapcsolatháló szorosabbra szövését,
• Egymás mélyebb megismerését.
Az első szakaszban a felmérésekkel párhuzamosan választ kell keresni arra az alapvetően fontos kérdésre, hogy a tanulóknak milyen irányú továbbtanulási szándékuk van, és ez mennyiben cseng egybe a realitásokkal. A szakasznak tehát már itt is nagyon fontos eleme a pályaorientációs munka.
A szakasz során a tanulók értékelése szöveges és százalékos formában történik.
Második szakasz
A fejlesztés periódusa
A szakasz legfontosabb feladata, hogy az első szakaszban felderített hiányosságokat minden szinten pótoljuk, a sikeres felvételihez szükséges tananyagot megtanítsuk.
A feladat megoldása az első szakaszban megjelenő hiányosságokra épülve – az egyéni és csoportos fejlesztési tervek alapján – az előzetesen összeállított tantervi programokból a szükséges fejezetek kiválasztásával történik.
Fontos, hogy minden feltételt biztosítsunk, hogy a tanulók pályaorientációs szándékukkal összhangban felkészülhessenek a választott középiskolába történő bejutásra. A felvételi időszakig minden tanulónak el kell jutnia addig a szintig, hogy reális esélyt kapjon a választását illetően.
A tanítás a tantárgyak legnagyobb részénél kiscsoportos formában történik, hiszen a kisebb létszámkeret alkalmas arra, hogy a tanár minden tanulóra kellő mértékű figyelmet fordítson. A tanulókkal való egyéni foglalkozás is fontos része ennek a szakasznak (pl. korrepetálás, személyre szabott feladatok, tanulópárok, segítő tanárok stb.).
A tanulók értékelése százalékos és érdemjegy (osztályzat) formájában történik annál is inkább, mert a „jelentkezési lapon” is érdemjegyek kellenek a választott középiskola felé.
A feltételek teljes biztosítása során ebben a szakaszban is többnyire szakítani fogunk a hagyományosnak mondható tanítási – tanulási módszerekkel, formákkal. Sokkal nagyobb hangsúlyt fog kapni az egyéni haladási ütemet segítő differenciált óraszervezés, a kooperatív tanulásszervezés, az egyéni fejlesztési tervek, naplók, differenciált, személyre szóló képességfejlesztések, sokrétű pályaorientációs tevékenység.
A szakasz a fejlesztési tervek elkészültétől a felvételi időszakig tart.
Harmadik szakasz
A megerősítés periódusa
Időtartama a felvételitől a tanévzáróig tart.
A szakasz fő célja, hogy a sikeres felvételit tett tanuló elmélyíthesse a korábban megszerzett ismereteket, hogy ne csak bejusson, hanem bent is maradjon a választott középiskolájában. Ezért ebben a szakaszban a kompetencia fejlesztésen túl a hangsúly a motivációs szint fenntartására helyeződik. (kreativitás előtérbe kerülése művészeti, kulturális, tananyag kiegészítő projektek készítésével).
Olyan körülményeket kell teremtenünk, melyek során a tanulók megértik, hogy a középiskolába való bejutás még nem elég. Az egyéni érdekeltség megtartása is fontossá válik.
Az első szakaszhoz hasonlóan a tanulókkal való egyéni foglalkozás formái kerülnek előtérbe pl. segítő beszélgetések, patrónusi foglalkozások, sport, művészeti tevékenységek, osztálydosszié – rendszer ( tanulónként rögzítjük a tanulóval történteket, azok nyomon követése, eset megbeszélések, konfliktus kezelések stb.
Minden lehetőséget meg kell ragadni az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátítására. Az értékelés az előző szakaszhoz hasonlóan szöveges és érdemjegyes is kell, hogy legyen.
IV. A 9. előkészítő évfolyam óraterve, a helyi tantárgyi tantervek cél- és
feladatrendszere
Az előkészítő gimnáziumi tanév óraterve:
Tantárgyak | Heti óraszámok |
9/AJKP évfolyam | |
Magyar nyelv és irodalom | 5 |
Matematika | 5 |
Idegen nyelv (angol/német) | 3,5 |
Dráma | 3 |
Testnevelés és sport | 5 |
Patrónusi foglalkozás | 2 |
Természetismeret | 3 |
Informatika | 1,5 |
Művészetek | 1,5 |
Osztályfőnöki | 1 |
Kötelező óraszám | 30,5 |
A tantárgyakat és órakereteket tekintve a Kollégiumi Program kerettantervében foglalt tantárgyak egy része kötelezően megvalósítandó tartalmakat közvetít, így a magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, dráma, testnevelés, természetismeret, patrónusi foglalkozás. A választható öt tantárgyból kettő választásával (informatika, művészetek) tettünk eleget a köznevelési törvényben kötelezően előírt óraszámok teljesítésének.
Az AJKP előkészítő évfolyam helyi tantárgyi tantervek cél-és feladatrendszere:
A Kollégiumi Program kerettantervének megfelelően nagy hangsúlyt helyezünk az alapfokú nevelés-oktatás fejlesztő szakasza (7-8. évfolyam) és a Kollégiumi Program kerettanterve által lefedett pedagógiai fejlesztés időszaka közötti koherencia megteremtésére.
Kollégiumi Program kerettantervének megfelelően a tantárgyi programokban a következőkre helyezzük a hangsúlyt:
(1) a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztésére;
(2) a multikulturális tartalmak megjelenésére a tantárgyi programokban és a tanórán kívüli
nevelési keretekben
(3) az önértékelő képesség, másokat értékelő képesség kialakítására (patrónusi, mentori beszélgetések, szöveges, írásos értékelések bevezetése, esetmegbeszélések, stb.);
(4) a differenciált tanulásszervezési módszerek megismerésére (kooperatív tanulásszervezés, projektmódszer, stb.).
A fentiekből következik, hogy:
- a tantárgyi programok a célokon, feladatokon, a fejlesztési követelményeken és a belépő tevékenységek bemutatásán túl, megjelölik a témaköröket, a témákat és a tartalmakat,
- a tantárgyi program kiegészül a módszerek, tanulásszervezési eljárások (tevékenységek), a tudás- és képesség területek bemutatásával, és ahol lehetséges a más területekkel való kapcsolatot is jelöli,
- hangsúlyt kap az ellenőrzés, értékelés, minősítés, rendszerének fontossága.
A tantárgyi tanterveket a pedagógiai program CD melléklete tartalmazza.
A Programban részt vevő tanulók továbbhaladása:
Az AJKP előkészítő évét elvégző diákok valamennyien integrált, nappali tagozatos, érettségire felkészítő középiskolai osztályban tanulnak tovább úgy, hogy az egy osztályban tanuló AJKP-s tanulók létszáma nem haladhatja meg az osztálylétszám 25 %-át.
A tanuló bármely érettségire felkészítő iskolában továbbtanulhat, ahol a felvételi követelményeknek eleget tesz.
A gimnáziumunkban a 9. évfolyamon tanulnak tovább azok az előkészítő évet sikeresen teljesítő AJKP-s tanulók, akik a központi felvételi teljesítményük és félévi eredményük alapján a hozzánk kilencedik évfolyamra jelentkező általános iskolai tanulók átlagteljesítményéhez mérten jó eredményt érnek el, és kifejezetten a mi gimnáziumunkban szeretnének felkészülni az érettségi vizsgára. A korábbi gimnáziumi- kollégiumi – fenntartói megállapodásnak megfelelően tanévente általában két-három tanuló kezdi meg a gimnázium négyévfolyamos képzésében, az általa választott tanulmányi területen tanulmányait. A tanulók kollégiumi elhelyezése, az integrált intézményi működés lehetőséget és keretet ad fejlődésük kiemelt figyelemmel való követésére, mely a nevelési programban rögzített felzárkóztató, hátránykompenzáló, tehetséggondozó tevékenység-rendszeren túl az osztályfőnök és a kollégiumi csoportvezető folyamatos együttműködésén alapul. Munkájukat akkor tekintjük eredményesnek, ha az AJKP-s felsőbb éves diákok lemorzsolódását meglévő pedagógiai gyakorlatunkkal továbbra is meg tudjuk akadályozni, és tanulóink sikeres érettségi vizsgát követően megkezdik felsőoktatási tanulmányaikat, vagy bekapcsolódnak a szakképzésbe.
2.2. A NAT-ban meghatározott helyi feladatok pedagógiai megvalósítása A kulcskompetenciák fejlesztése
Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a
versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség
tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.
Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
A NAT-ban szereplő kulcskompetenciák az alábbiak:
• Anyanyelvi kommunikáció
• Idegen nyelvi kommunikáció
• Matematikai kompetencia
• Természettudományos és technikai kompetencia
• Digitális kompetencia
• A hatékony, önálló tanulás
• Szociális és állampolgári kompetencia
• Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
• Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája
Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések kifejezését szóban és írásban egyaránt, valamint a kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén. A kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tudjanak, képesek legyenek érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Törekednünk kell arra, hogy képesek legyenek a kritikus és építő jellegű párbeszédre, tiszteljék az esztétikai minőséget és igényeljék mások megismerését.
Ezen képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom tanmenetbe épül be, de egyetlen tantervből sem maradhat ki az anyanyelvi kommunikációs készség fejlesztése. A szakszókincs fejlesztésén túl törekszünk arra, hogy képesek legyenek különböző szövegeket és információkat feldolgozni, segédeszközöket használni.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Ez a terület olyan képességeket igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelvi tanterveink (angol, német, francia, orosz, latin) felölelik a kommunikációhoz szükséges képességek fejlesztését, így a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást. A nyelvtanulás során megtanítjuk tanulóinkat arra, hogy képesek legyenek a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. A történelem, földrajz tantervek keretein belül
is igyekszünk kialakítani azt a pozitív attitűdöt, mely magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
A matematika kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége
Szükséges ismeretek:
• a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk ismerete
• a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértése
Szükséges képességek:
• rendszerezett, tudatos, és minél eredményesebb problémamegoldó gondolkodás és a döntési képességek fejlesztése
• az ismeretszerzési folyamatban való aktív részvétel
• a megértett és megismert ismeretek használata
• matematikai modellek keresése és alkalmazása a mindennapi helyzetekben (képletek,modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok)
• a hétköznapi gondolkodás segítése (cselekvési stratégiák, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése, becslési képességek kialakítása)
• a matematikai szimbólumok használata, gondolatok tömör megfogalmazása
• a matematika nyelvén történő kommunikáció fejlesztése
• a megfelelő segédeszközök használata (pl. számológépek, függvénytáblázatok, könyvek)
• mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének meghallgatása, megértése, saját gondolatok közlése, érveken alapuló vitakészség fejlesztése
Szükséges attitűdök:
• az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése
A matematika kompetencia kialakítása elsősorban a matematika tantárgy tanításának a feladata. Minden oktatott tantárgy segíti a matematika kompetencia kialakítását és felhasználja a tantárgy tanítása során.
A természettudományos kompetencia a természettudományos gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége
Szükséges ismeretek:
• a természet alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak az ismerete
• a tudományos elméletek szerepének ismerete a társadalmi folyamatok formálódásában
• az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak
ismerete Szükséges képességek:
• a fenti ismeretek felhasználása a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldására
• a tudás gyakorlatias módon történő alkalmazása új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében, problémamegoldásaiban
• az alkalmazott tudás felhasználása a természeti világ megmagyarázására, problémák felismerésére és következtetések levonására
• a digitális kommunikációs-információs technikák alkalmazásának ismerete
• az áltudományos megnyilvánulásokkal szembeni, érveléseken alapuló vitakészség fejlesztése
• az emberi tevékenység által a természetben bekövetkezett változások megértése, az egyén felelőssége
Szükséges attitűdök:
• a tudományos fejlődésnek saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatása iránti kritikus érdeklődés
A természettudományos kompetencia kialakítása elsősorban a természettudományos tantárgyak feladata. Diákjainkat globális szemléletű, kreatív, kritikai gondolkodásra kell képessé tennünk. Ezt csak az oktatott tantárgyak követelményeinek összehangolt tervezése alapján lehet elérni. Ez iskolánkban kialakult gyakorlat alapján történik.
A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatának képességét jelenti
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök:
• a főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás)
• az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció
• (e-mail, hálózati egységek)
• az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén
• az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák ismerete
Szükséges képességek:
• az információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetése
• az eszközök használata, az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás
Szükséges attitűdök:
• a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel
A digitális kompetencia kialakítása elsősorban az informatika tantárgy és a mindennapi iskolai kommunikációs eljárás feladata. Széleskörű felhasználása az oktatásban szükségszerű követelmény. Használata a munkaerőpiac csaknem minden területén alapvető követelmény, más területein pedig esélynövelő tényező. A digitális kompetencia fejlesztésének motorja iskolánkban a tanulói laptop-programhoz és a MODDLE e-learning rendszerhez kapcsolódó jó gyakorlatunk, amelyet jó gyakorlati portfoliónk egyik legkeresettebb elemeként tettünk közzé más intézmények számára.
A hatékony önálló tanulás
A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy tanulóink képesek legyenek kitartóan tanulni saját tanulásukat megszervezni, az idővel és az információval hatékonyan gazdálkodni. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, támogatást. Az osztályfőnöki tanterveinkben szerepel, hogy már a tanulási folyamat elején megismertetjük tanulóinkat a hatékony tanulási módszerekkel, segítünk abban, hogy kialakítsák a saját tanulási stratégiájukat. Ezen kívül az egyes tantárgyi ismeretek elsajátításának speciális módszereire az egyes tanórákon kell, hogy sor kerüljön. Folyamatosan igyekszünk a tanulás iránti motivációt fenntartani és képessé tenni tanulóinkat arra, hogy korábbi tanulási és élettapasztalataikat felhasználják, új tanulási lehetőségeket kutassanak fel és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzák.
Szociális és állampolgári kompetencia