Contract

union24-közlekedési baleset-biztosítás

Biztosítási Feltételei

Az union24-közlekedési baleset-biztosítás alapján a biztosító a szerző- désben meghatározott díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított közlekedési balesete esetén a szerződésben meghatározott feltételek mellett a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja.

1. A biztosítási szerződés alanyai:

1.1. A biztosítási szerződés alanyai: a biztosító, a szerződő, a biztosí- tott és a kedvezményezett.

1.2. A biztosító

Az a jogi személy, amely a biztosítási ajánlat elfogadása után jelen feltételben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a koc- kázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén jelen feltételben meghatározott szolgáltatást teljesíti.

1.3. A szerződő

Az a természetes, vagy jogi személy, aki az adott rendszámú személygépkocsira a biztosítást megköti és a díjfizetésre kötele- zettséget vállal. Egy adott rendszámú gépjárműre csak egy bizto- sítás köthető.

Jelen biztosítást az kötheti meg, aki valamely személygépkocsi üzembentartója. Üzembentartónak minősül a gépjármű tulajdo- nosa vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartója.

1.4. A biztosított

Azok a természetes személyek, akik a biztosított személygépko- csiban vezetőként vagy utasként vannak jelen.

1.5. Kedvezményezett

1.5.1. Kedvezményezett: a biztosítási szerződésben megjelölt szolgálta- tások igénybevételére jogosult személy.

1.5.2. Kedvezményezett lehet:

a) szerződésben a szerződő által megjelölt személy (megnevezett kedvezményezett),

b) bemutatóra szóló kötvény birtokosa,

c) ha kedvezményezettet a biztosítási szerződésben nem nevez- tek meg, vagy az a biztosítási esemény időpontjában nem volt érvényes, a biztosított vagy örököse.

1.5.3. Jelen szerződésben kedvezményezett a biztosított, a biztosított halála esetén pedig az örököse.

1.5.4. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezménye- zett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jog- utód nélkül megszűnik.

2. A szerződés létrejötte

2.1. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.

2.2. A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerző- dő fél teszi. A szerződő az ajánlatához – annak megtételétől számított – 15 napig kötve van.

2.3. Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítá- si fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerző- dés a fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) kiállításának napján jön létre. Ha a fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet iga- zoló dokumentum (kötvény) szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a bizto- sító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum (kötvényt) átadásakor írásban felhívta. Ha a felhí- vás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

2.4. Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15

napon belül (kockázatelbírálási idő) írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Ha a szerződő fél fogyasztó és a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázat- viselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfoga- dásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

2.5. Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlattételre annak beérkezését követő 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony

tartalmára vonatkozó, jogszabályokban előírt tájékoztatás birto- kában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjsza- básnak megfelelően tették meg. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

2.6. Távértékesítés keretében kötött szerződésekre vonatkozó speciá-

lis rendelkezések

A távértékesítésre vonatkozó speciális rendelkezéseket azon biz- tosítási szerződésre kell alkalmazni, amelyet a biztosító és a fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Távközlő eszköznek minősül bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – a szerző- dés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére.

2.7. A fogyasztó jogosult a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül felmondani. A felmondást írásban a biztosító székhelyének pos- tai címére (H-1461 Budapest, Pf.: 131), vagy a

(x00-0) 000-0000 fax számra kell küldeni. A biztosítási szerző- dés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilat- kozat a biztosítóhoz beérkezik. Amennyiben a fogyasztó a felmon- dási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfe- lelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetett összeg nem haladhat- ja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben megha- tározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősül- jön. A biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően, de leg- később 30 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

2.8. Fogyasztó definíciója

Fogyasztónak minősül az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

3. A szerződés tartama, kezdet, biztosítási időszak

3.1. A biztosítás annak a hónapnak az első napján kezdődik, amikor az ajánlat aláírásra került. A biztosítás tartama alatt ez a nap a biztosítás forduló napja.

3.2 A két forduló nap között eltelt egy év a biztosítási időszak.

3.3 A biztosítás határozatlan tartamú.

4. A biztosító kockázatviselése

4.1. A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órakor kezdődik, amikor a biztosítás díja (ld.6. pont) a biztosító számlájára meg- érkezett.

4.2. A biztosító kockázatviselése – eltérő megállapodás hiányában - a Föld valamennyi országára a nap 24 órájában kiterjed.

4.3. A kockázatviselés megszűnése

A biztosító kockázata megszűnik az egyes biztosítottakra:

– biztosított halálának napjával

– a biztosított 79%-ot meghaladó maradandó egészségkároso- dása esetén.

5. A szerződés megszűnése

5.1. A biztosítási szerződés megszűnik:

a) rendes felmondással,

b) díjfizetés elmulasztása esetén a 8. pontban foglaltak szerint,

c) szerződő természetes személy halálával,

d) a szerződő jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,

e) 2.5. pontban foglaltak szerint,

f) 2.7. xxxxxxx foglaltak szerint a biztosított felmondásával

g) érdekmúlás esetén

h) a jármű forgalomból való kivonása esetén, a kivonást követő napon,

i) biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, vagy bekövetkezése lehetetlenné vált

5.2. Rendes felmondás

A biztosítási szerződést a felek írásban, a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal, indokolás nélkül 30 napos felmondási idővel a biztosítási évfordulóra felmondhatják.

5.3. A biztosított és a szerződő kötelezettségei a szerződés megszű- nése esetén

Az g), h) és i). pontokban szabályozott esetekben a bekövetkezett változást a biztosítóhoz haladéktalanul írásban be kell jelenteni.

5.4. Ha biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének minden más esetében a biztosító visszafizeti a biztosítás éves díjából azt a részt, amely a kockázatviselésének utolsó napját követő naptól a biztosítási év végéig még hátra van.

6. A biztosítás díja

6.1. A biztosítás első díja az ajánlat megtételével esedékes, a további díjak évente, a biztosítás fordulónapjától esedékesek.

6.2. A biztosítási díj havi, féléves és éves díjfizetésű gyakoriságú lehet.

6.3. Amennyiben nem fogyasztó a szerződő fél, a biztosító pótdíjat alkalmaz.

6.4 A díj függ a választott biztosítási csomagtól, illetve a díjfizetés módjától, gyakoriságától.

7. Aktuális biztosítási összeg

Az aktuális biztosítási összeg az ajánlaton megjelölt kockázatok- ra vonatkozó biztosítási összeg.

8. A díjfizetés elmulasztásának jogkövetkezményei

8.1. Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződőt a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatár- idő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő ered- ménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára vissza- menő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

8.2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg (részleges díjfizetés), és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítá- si összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

9. Reaktiválás

A biztosítás nem reaktiválható.

10. Közlési és változás bejelentési kötelezettség

10.1. A közlési és változás bejelentési kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat.

10.2. A közlési kötelezettség abban áll, hogy az ajánlat megtételekor a szerződő és a biztosított köteles a biztosítás elvállalása szem- pontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a biztosító- val közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott hiánytalan, és a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

10.3. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére. A biztosító kárrendezési szerveivel szemben a biztosítottat az orvosi titoktar- tás alóli felmentés érdekében külön nyilatkozattételre hívja fel.

10.4. A szerződő és a biztosított a biztosítás tartama alatt a szerződés- ben meghatározott lényeges körülmények tekintetében változás bejelentési kötelezettséggel tartozik, melyet írásban kell a bizto- sítóhoz bejelenteni.

10.5. A közlési kötelezettség vagy a változás bejelentési kötelezettség megsértése esetében a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

11. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

11.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsí- tani. A biztosított köteles a KRESZ-ben meghatározott szabályok betartására.

11.2. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában pedig az általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

12. A biztosítási esemény

12.1. Jelen biztosítási feltétel szerint baleset a biztosított akaratán

kívül, hirtelen fellépő, egyszeri külső behatásból eredő, nem várt esemény, amelynek következtében az emberi szervezetben heveny módon anatómiai és funkcionális károsodás, maradandó elváltozás, halál következik be.

12.2. Jelen biztosítási szerződés feltételei alapján közlekedési baleset- nek minősül az a baleset, amely közúton, a közúti közlekedés és a gépjármű üzemeltetése során, annak balesetével kapcsolato- san következett be.

12.3. Biztosítási eseménynek minősül a biztosítottnak a tartam alatti közlekedési baleset miatt bekövetkező:

– halála,

– legalább 31%-os maradandó egészségkárosodása,

– baleseti sérülése.

12.4. A biztosítási esemény időpontja a baleset bekövetkeztének napja.

13. Kizárt kockázat

Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást az alábbi esetekben:

13.1. a baleset előtt bármely okból korábban már károsodott beteg, sérült vagy csonkolt testrészekre és szervekre, illetve ezen sérü- lések későbbi következményeire;

13.2. a biztosított azon balesetére, amely közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll harci eseményekkel vagy más háborús cse- lekményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással vagy terrorcse- lekménnyel, hadüzenettel vagy anélkül vívott harccal, határvil- longással, felkeléssel, forradalommal, zendüléssel, a törvényes kormány elleni puccsal vagy puccskísérlettel, népi megmozdu- lással, nem engedélyezett tüntetéssel vagy be nem jelentett sztrájkkal, idegen ország korlátozott hadcselekményeivel, kom- mandó támadással, terrorcselekménnyel;

13.3. az öngyilkosság illetve annak kísérlete akkor sem minősül bal- esetnek, ha azt a biztosított zavart tudatállapotban vagy beszá- mítási képességének hiányában követte el;

13.4. a biztosított olyan balesete, amely pszichiátriai (neurózis) beteg- ségével okozati összefüggésben következett be;

13.5. a biztosított azon balesete, amely bizonyítottan az autó súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával hozható összefüggésbe;

13.6. ha a közlekedési baleset idején a személygépkocsiban több sze- mély utazott a forgalmi engedélyben engedélyezettnél;

13.7. a személygépkocsi önkényes eltulajdonítása során bekövetkező baleset;

13.8. olyan balesetek, melyek a biztosított autó-motorsporttal kapcsola- tos sporttevékenységével okozati összefüggésben következtek be.

14. A biztosító mentesülése

14.1. A biztosító a szerződésben meghatározott szolgáltatási összeget nem fizeti ki és a biztosítás minden további kifizetés nélkül szűnik meg, ha a balesetet jogellenesen, szándékos vagy súlyos gondatlansággal a szerződő fél vagy a biztosított okozza.

14.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosí- tott halálát a kedvezményezett szándékos magatartása okozta.

14.3. A közlekedési balesetet súlyosan gondatlannak kell tekinteni akkor, ha az a szerződő vagy a biztosított:

a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye kapcsán vagy azzal összefüggésben következett be,

b) alkoholos vagy bódító-, kábítószeres befolyásoltsága, illetve toxikus anyagok rendszeres szedése miatt következett be,

c) érvényes jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben követ- kezett be,

d) ittas állapotban történt gépjárművezetése közben következett be, és mindkét utóbbi esetben a biztosított vagy a szerződő más közlekedésrendészeti szabályt is megsértett.

15. A biztosító szolgáltatása

Ha a biztosított a biztosítás hatálya alatt az union24-közlekedési baleset-biztosítás biztosítottjaként közlekedési balesetből eredően az alábbi sérülések valamelyikét elszenvedi, a fedezetet igazoló dokumentumban (kötvényen) megjelölt szolgáltatási csomagból az arra vonatkozó szolgáltatásokat kapja a kedvezményezett.

15.1. A biztosított halála

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező közlekedési balesete miatt a közlekedési balesettől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító a szerződésben megjelölt közlekedési baleseti halál kockázatra vonatkozó biztosítási összeget fizeti ki.

15.2. Legalább 31%-os maradandó egészségkárosodás

15.2.1. Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező közlekedési balesete miatt a közlekedési balesettől számított két éven belül legalább 31%-os mértékű, közlekedési baleseti ere- detű maradandó egészségkárosodást szenved (megrokkan), úgy a

biztosító a baleseti maradandó egészségkárosodás kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegéből a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelő százalékot kifizeti.

15.2.2. Ha a biztosító a biztosított számára valamely közlekedési balese- te miatt már maradandó egészségkárosodásból eredő szolgálta- tást teljesített, és ugyanezen közlekedési baleset miatt a biztosí- tott a közlekedési balesettől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító fizetési kötelezettsége csak a baleseti halál bizto- sítási összegének arra a részére korlátozódik, amely meghaladja a már kifizetett maradandó egészségkárosodási szolgáltatást.

15.2.3. Az adott közlekedési balesetből visszamaradt, állandósult (mara- dandó) egészségkárosodás mértékét a végállapot kialakulását követően a rendelkezésre álló szakorvosi iratok, illetve amennyi- ben szükséges, a biztosított személyes orvosi vizsgálata alapján a biztosító orvosa állapítja meg a sérülést követő 2 éven belül. A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító a gyógyulás folyamatától függően, legkésőbb a sérüléstől számított 2. év betöltésekor – a gyógyulás befejeződésének hiánya esetén is – megállapítja.

15.2.4. Több szerv, testrész együttes sérülése esetén az egészségkároso- dási mértékek összeadódnak, de ennek mértéke a 100 %-ot nem haladhatja meg.

15.2.5. Amennyiben a biztosított egészségi állapota a szolgáltatást köve- tően javul, a biztosító a már kifizetett biztosítási összeget nem igényli vissza.

15.2.6. Amennyiben a biztosított nincs megelégedve a biztosító – egész- ségi állapotával kapcsolatos - döntésével, kérheti másodfokú orvosi bizottság döntését, saját költségére.

15.3. Baleseti sérülés kockázat

Ha a biztosított a kockázatviselés időszaka alatt olyan közlekedé- si balesetet szenved, melynek következtében 1-30%-ot meg nem haladó maradandó egészségkárosodást, csonttörést, illetve csontrepedést vagy legalább II. fokú, a testfelület minimum 5 %-ára kiterjedő égési sérülést szenved, úgy a biztosító a bal- eseti sérülés kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét fizeti ki.

16. A biztosító teljesítése

16.1. A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a biztosítá- si eseményt követő 8 napon belül be kell jelenteni írásban a biztosító kárrendezésre jogosult szervénél.

16.2. Amennyiben a szerződő illetve a biztosított nem tesz eleget a

16.1. pont szerinti meghatározott határidőben a bejelentési kötelezettségének, és emiatt a biztosító kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik a biztosító kötelezettsége nem áll be.

16.3. A teljesítésre valamennyi felsorolt okmány hiánytalan beérkezé- sét követő 15 napon belül kerül sor.

16.4. A biztosító szolgáltatásait a rendelkezésre álló legutolsó adatok- nak megfelelően nyújtja.

16.5. A biztosító által igényelt minden igazolást, nyilatkozatot és bizo- nyítékot hitelt érdemlően, a biztosítónak az általa meghatározott formában és tartalommal kell benyújtani. A szükséges dokumen- tumok beszerzésének és biztosítóhoz történő eljuttatásának költségeit a biztosító nem téríti meg.

16.6. A szolgáltatás igénybevételéhez be kell nyújtani a biztosítási esemény (annak jellegétől függően) bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározá- sához szükséges alábbi dokumentumokat:

– teljes körűen kitöltött szolgáltatás igénylő lap,

– eredeti fedezetet igazoló dokumentum (kötvény), ennek hiá- nyában nyilatkozat a fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) elvesztéséről,

– személyi igazolvány, vagy más személy azonosítására alkalmas okmány, lakcímkártya,

– kedvezményezetti jogosultságot bizonyító okirat (mint pl. hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány) másolata, ameny- nyiben a kedvezményezett a szerződésben név szerint megne- vezésre nem került,

– a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló doku- mentumok, a biztosítási esemény bekövetkezési körülményei- nek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok másolata (mint pl. a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy, tanúk nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata, boncolási jegyzőkönyv másolata, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos szakértői vélemények másolatai),

– ittasság illetve bódító, kábító vagy hasonló hatás kiváltó sze- rek, toxikus anyagok hatásának vizsgálatáról készült orvosi irat,

– a biztosított gépjárművezető érvényes vezetői engedélye,

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, tűzvédelmi, munkavédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok másolata (büntető eljárásban és szabály- sértési eljárásban meghozott jogerős ítélet vagy határozat csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény benyújtásakor már rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel valamint a baleset előtt már meglévő egészségkárosodásra vonatkozó adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumainak másolata (mint pl. házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvő betegellátás során keletkezett iratok, kórházi zárójelentések, a műtétről szóló orvosi dokumentáció, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, szövettani vizsgálati eredmények, ideértve CT, MRI és röntgen- felvétel vizsgálati eredményeit is),

– az első, akut orvosi ellátást igazoló dokumentáció,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartal- mazó iratok, az erre feljogosított illetékes hatóság (társada- lombiztosítási szerv) szakvéleménye a rokkantsági csoportba sorolásról (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbe- kéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosított halála esetén a halotti anyakönyvi kivonat, halottvizsgálati bizonyítvány, halál utáni orvosi jelentés, bon- colási jegyzőkönyv, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, korábbi orvosi dokumentáció,

– idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordí- tását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli

– a biztosítási összeg kifizetéséhez szükség esetén be kell nyúj- tani az eljáró,

– törvényes képviselő jogosultságát igazoló dokumentumot,

– gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozatot,

– jogszabályi rendelkezés esetén gyámhivatali engedélyt,

– meghatalmazást.

16.7. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüg- gő egyéb iratokat szerezhet be. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat nem, vagy hiányosan nyújtják be, és azt a hiánypótlásra való felhívást követően sem pótolják, a bizto- sító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelke- zésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

16.8. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított jogosult a károk és költ- ségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal illetőleg egyéb módon történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai sze- rint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

17. Adatkezelés, biztosítási titok

17.1. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, mely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). Ha a személyes adat egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabá- lyok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető. Az adatszolgálta- tás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetet- len a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

17.2. A biztosító jogosult az ügyfelek jogszerűen tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is az információs önren- delkezési jogáról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info törvény) rendelkezései szerint, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a további- akban: Bit.) foglaltakkal összhangban kezelni.

17.3. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a

17.5. pontjában meghatározott célból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján kizárólag az érintett írás- beli hozzájárulásával kezelheti.

17.4. A biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges – banktitoknak minősülő – adatokat kezelni. Az adatok továbbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, az ügyfél, számlatulajdonos hozzájárulása alapján kerülhet sor.

17.5. A biztosító a szerződő, biztosított illetve kedvezményezett sze- mélyes adatait a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartá- sával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben vagy a Bit. által meghatározott egyéb célból kezeli.

17.6. A biztosító a személyes – és azon belül a különleges – adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején valamint azon idő- tartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biz-

tosítási szerződésekkel kapcsolatban is csak addig kezelheti a tudomására jutott adatokat, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt 5 évig megőrzi. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződés- sel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

17.7. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a szemé-

lyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a bizto- sítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

17.8. Az ügyfél adatait kizárólag a biztosító erre feljogosított munkatár- sai, megbízott biztosításközvetítői, illetve a biztosító részére külön szerződés keretében adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő technikai adatvédelemmel, nyilvántartással ren- delkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét.

17.9. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a Bit. szerint biztosítási titokként kezelni. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó – a biztosító rendelke- zésére álló adat, mely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

17.10. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másképp nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

17.11. Amennyiben kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja a kiszervezett tevé- kenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül és titoktartási kötelezettség terheli. Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló megbízási szerződés alapján, kiszervezett tevékeny- ség keretében jogosultak harmadik személyek végezni.

17.12. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján vég- zett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

17.13. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, köz- igazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, családi csődvédelmi szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi, illetve biztosítási szer- ződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel,

m)az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási

szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megálla- podás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szerve- zettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továb- bá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátáshoz szükséges adatok tekinte- tében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biz- tosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- esetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért ada- tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

17.14. A továbbított személyes adatokat – amennyiben a jogszabály másként nem rendelkezik – az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Info. törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok esetén 20 év elteltével a biztosító köteles törölni.

17.15. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresé- sére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel való visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal való visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtok- lásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé- nek elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal való visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyag- gal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

17.16. A biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön tör- vényben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszkö- zök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.

17.17. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

17.18. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatköré-

ben eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

17.19. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

17.20. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harma- dik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az ügyfél hozzájárulásának hiányában – az adattovábbí- tásnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Infotv. 8. § (2) bekezdésében meghatáro- zott bármely módon biztosított.

17.21. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

17.22. Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet

– tájékoztatás kérése,

– helyesbítés,

– törlés,

– zárolás,

– nyilvánosságra hozatal.

17.23. Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor az ügyfél az elvégzett vizsgálatok ered- ményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értel- mében az egészségügyi szolgáltatónál ismerheti meg.

17.24. Az Info törvény értelmében a jogszabályban meghatározott ese- tekben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájé- koztatni. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles megtéríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel, vagy a technikai adatvédelem követel- ményeinek megszegésével okozta.

17.25. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adó- hatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

17.26. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdeké- ben – a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségének telje- sítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz. A biztosító a szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázat- tal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi élet- bal- eset-, betegségbiztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges ada- tokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján telje- sítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként tudomására jutott adatokat a Bit-ben meghatározott időpontig kezelheti. A biztosító a fentiek szerinti megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az érintett ügyfelet évente legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Info tv-ben szabályozott módon tájékoztatja.

17.27. A biztosító adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH-57651/2012

18. Elévülés

Jelen szerződésből eredő biztosítási igények a biztosítási ese- mény bekövetkezésétől számított 2 év után elévülnek.

19. A kapcsolattartás és az ügyfél-tájékoztatás nyelve

A biztosító és a szerződő kapcsolattartása, valamint a biztosítot- tak tájékoztatása magyar nyelven történik.

20. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Az union24-közlekedési baleset-biztosítás szerződési feltételei- nek az alábbi rendelkezései eltérnek a szokásos szerződési gya- korlattól:

20.1. Elévülés (18. pont): szerződésből eredő biztosítási igények a biz- tosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év után elévülnek.

20.2. Kedvezményezett (1.5.3.) jelen szerződésben kedvezményezett a biztosított, a biztosított halála esetén pedig az örököse.

20.3. Kizárások közül:

– a biztosított azon balesete, amely bizonyítottan az autó súlyo- san elhanyagolt műszaki állapotával hozható összefüggésbe (13.5.);

– ha a közlekedési baleset idején a személygépkocsiban több személy utazott a forgalmi engedélyben engedélyezettnél (13.6.);

– a személygépkocsi önkényes eltulajdonítása során bekövetke- ző baleset (13.7.)

21. Alkalmazandó jog

Jelen biztosítási szerződésre vonatkozóan a magyar jog rendelke- zései az irányadóak. A felek a biztosítási szerződésből, valamint a biztosítotti jogviszonyokból eredő jogviták eldöntésére az álta- lános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz for- dulnak. Az eljárások nyelve magyar.

22. Vitás kérdések rendezése

22.1. A szerződőnek és a biztosítónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy közvetlen tárgyalások útján rendezzenek min- den olyan nézeteltérést vagy vitát, mely közöttük a szerződés keretében vagy a szerződéssel kapcsolatban merül fel.

22.2. A biztosító szolgáltatásával kapcsolatban felmerült panaszokat a biztosító részére kell bejelenteni

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségen: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

(1082 Budapest, Baross u. 1., tel.: (00-0) 000 0000)

b) személyesen az alábbi címen:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Központi Ügyfélszolgálati Iroda (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)

A biztosító a szerződéskötést követően fenti elérhetőségeinek változását az internetes honlapján közéteszi. A biztosító interne- tes honlapjának címe: xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx.

22.3. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellá- tott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

22.4. A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

(0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0; xxxxxxxx telefonszáma: (00-0) 000-0000)

22.5. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

Amennyiben a biztosított a biztosítóhoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy

a) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsérté- sének kivizsgálására irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz fordulhat (levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777; helyi tarifával hívható kék szám: (+36-40) 203-776; web: xxxxxxxxxx.xxx.xx; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx),

b) a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jogha- tásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kezdeményezhet eljárást (levelezési

cím: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172;

Telefon: 00-0-000-0000; e-mail: xxx@xxx.xx), vagy a polgá- ri perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

22.6. A biztosítási szerződésből eredő igények közvetlenül bírósági úton is érvényesíthetők. A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.

23. Felszámolható költségek

A biztosító a többletráfordítások díját kérheti. Ilyen lehet például:

a) a fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) utólagos dokumen- tálása vagy módosítása,

b) a biztosítási szerződés átdolgozása, a fedezetet igazoló doku- mentum (kötvény) másodlati példányának kiállítása stb.

24. Egyéb rendelkezések

A biztosító a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről készült jelentést 2017. évtől a törvényi rendelkezésnek megfelelő módon és időben honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Hatályos: 2016. január 1-től Xx.xx.: U24-22001/2