Egyedi vállalati vagyonbiztosítási szerződésekhez köthető külön feltételek gyűjteménye (EVKF)

Egyedi vállalati vagyonbiztosítási szerződésekhez köthető külön feltételek gyűjteménye (EVKF)

Hatályos: 2019. szeptember 20-ától

Nysz.: 21513

Tartalomjegyzék

Általánosan alkalmazhaató külön feltételek 4

ES 0001. sz. külön feltétel:

Értékkövetés éves adatszolgáltatás alapján 4

ES 0011 sz. külön feltétel:

Kármentességi engedmény 4

ES 0013 sz. külön feltétel:

Tartamengedmény 4

ES 0017. sz. külön feltétel:

Napelempark biztosítása 4

ES 0030 sz. külön feltétel:

Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítása 5

ES 0031 sz. külön feltétel:

Bérbe adott vagyontárgyak biztosítása 5

ES 0033. sz. külön feltétel:

Munkavállalók személyes tárgyainak biztosítása 5

ES 0034. sz. külön feltétel:

Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések biztosítása 5

ES 0035. sz. külön feltétel:

Muzeális, vagy művészeti értékű vagyontárgyak biztosítása 5

ES 0040 sz. külön feltétel:

Önálló külső biztosítás (átmeneti eltávolítás) 6

ES 0050 sz. külön feltétel:

Változó készletek biztosítása 6

ES 0060 sz. külön feltétel:

Lakott területen található épület 6

ES 0061 sz. külön feltétel:

Időszakos felügyeletű épület 6

ES 0063 sz. külön feltétel:

Állandó felügyelet a telephelyen 6

ES 0064 sz. külön feltétel:

Kockázatviselés helyének őrzése 7

ES 0065 sz. külön feltétel:

Kockázatviselés helyének őrzése őrjárattal 7

ES 0066 sz. külön feltétel:

Folyamatos működésű üzem 7

ES 0067 sz. külön feltétel:

Használaton kívüli épületek 7

ES 0074 sz. külön feltétel:

Méregraktárak általános védelmi előírásai 7

ES 0076 sz. külön feltétel:

Átcsoportosítás 7

ES 0077 sz. külön feltétel:

Kisebb építési-szerelési munkák fedezete 8

ES 0079 sz. külön feltétel:

Gépek és Elektronikus berendezések kiegészítő fedezete 8

Tűzbiztosításhoz tartozó külön feltételek 9

ES 1020 sz. külön feltétel:

Különösen jól megközelíthető épület(ek) 9

ES 1023 sz. külön feltétel:

Tűzveszélyes építési szerkezet 9

ES 1040 sz. külön feltétel:

Villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk 9

ES 1050 sz. külön feltétel:

Gépek, berendezések belső eredetű tűzkára 9

ES 1070 sz. külön feltétel:

Gépjárművek tűzbiztosítása a kockázatviselési helyen 9

ES 1071 sz. külön feltétel:

Gépjárművek, erő- és munkagépek tűzbiztosítása

a munkavégzés helyén 10

ES 1140 sz. külön feltétel:

Tűzvédelmi megbízott 10

ES 1150 sz. külön feltétel:

Önműködő tűzjelző berendezés 10

ES 1151 sz. külön feltétel:

Önműködő tűzjelző berendezés készenléti ügyeletre

bekötött közvetlen átjelzéssel 10

ES 1160 sz. külön feltétel:

Önműködő tűzoltó berendezés 10

ES 1161 sz. külön feltétel:

Sprinkler berendezés 10

ES 1162 sz. külön feltétel:

Tűzi-vízellátás 11

ES 1163 sz. külön feltétel:

Létesítményi tűzoltóság 11

ES 1164 sz. külön feltétel:

Tűzoltóság 2 km-en belül 11

ES 1173 sz. külön feltétel:

Öngyulladás okozta károk biztosítása 11

ES 1174 sz. külön feltétel:

Fedezet kiterjesztése szárító berendezésekre 11

Vezetékes vízkár biztosításhoz tartozó külön feltételek 12

ES 2260 sz. külön feltétel:

Dugulás elhárítás xxxxxxxx 00

ES 2261 sz. külön feltétel:

Biztosított telephelyen lévő csővezetékek meghibásodása 12

ES 2281 sz. külön feltétel:

Épületben, illetve épület tetején víztározó található 12

ES 2920 sz. külön feltétel:

Technológiai csővezetékek töréséből eredő károk

biztosítása 12

Viharkár biztosításhoz tartozó külön feltételek 13

ES 3026 sz. külön feltétel:

Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása 13

ES 3040 sz. külön feltétel:

Ponyvaszerkezetek viharbiztosítása 13

Betöréses lopáshoz tartozó külön feltételek 14

Védelmi szintek 14

ES 4002 sz. külön feltétel:

Készpénz, értékpapírok és értékkészletek biztosítása rabláskárokra 14

ES 4011 sz. külön feltétel:

Kerítéssel körbekerített telephely 14

ES 4014 sz. külön feltétel:

Kívülről jól megvilágított épület/telephely 14

ES 4022 sz. külön feltétel:

Rablótámadást jelző berendezés állandó készenléti

ügyeleten történő riasztással 14

ES 4023 sz. külön feltétel:

Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés állandó

készenléti ügyeleten történő riasztással 14

ES 4050 sz. külön feltétel:

Minimális mechanikai védelem 15

ES 4051 sz. külön feltétel:

Emeltszintű mechanikai védelem 15

ES 4052 sz. külön feltétel:

Részleges mechanikai védelem 15

ES 4053 sz. külön feltétel:

Teljes körű mechanikai védelem 16

Fogalom meghatározások az ES 4050–4053 számú külön feltételekhez 16

ES 4061 sz. külön feltétel:

Minimális elektronikai védelem 17

ES 4062 sz. külön feltétel:

Részleges elektronikai védelem 17

ES 4063 sz. külön feltétel:

Teljes körű elektronikai védelem 17

ES 4064 sz. külön feltétel:

Elektronikai védelem készenléti ügyeleten történő

riasztással 18

ES 4112 sz. külön feltétel:

Kockázatviselés helyének fegyveres őrzése 18

ES 4200 sz. külön feltétel:

Készpénz és értékpapírok biztosítása 18

ES 4300 sz. külön feltétel:

Készpénz, értékcikk tárolása 18

ES 4400 sz. külön feltétel:

Pénz- és értékkészletek szállítási előírásai 18

ES 4401 sz. külön feltétel:

Küldöttek balesetével kapcsolatos fedezet-kiterjesztés 19

ES 4518. sz. külön feltétel:

Vandalizmus fedezet 19

Üzemszünethez tartozó külön feltételek 20

ES 6012 sz. külön feltétel:

Beszállítóknál/átvevőknél fellépő károk okozta üzemszünet fedezete 20

ES 6013 sz. külön feltétel:

Telephelyre való bejutás akadályozása miatti üzemszünet 20

ES 6014 sz. külön feltétel:

Szolgáltatás kimaradás miatti üzemszünet 20

Speciális tevékenységekhez tartozó külön feltételek 21

ES 7100 sz. külön feltétel:

Készpénz kezelése a központi pénzellátóban 21

ES 7110 sz. külön feltétel:

Ügyfelek kirablása a biztosított helyiségben 21

ES 7400 sz. külön feltétel:

Gépjármű-kereskedések biztosítása szabadtéri

tárolóhely esetén 21

ES 7410 sz. külön feltétel:

Gépjármű-kereskedések telephelyi casco biztosítása 21

Általánosan alkalmazható külön feltételek

ES 0001. sz. külön feltétel: Értékkövetés éves adatszolgáltatás alapján

A szerződő/biztosított úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételei Általános rendelkezéseinek IV.4. pontja szerinti értékkövetés lehetőségével.

A szerződő/biztosított vállalja, hogy a biztosítási összeget évente, a biztosítási évforduló alkalmával felülvizsgálja/aktualizálja. A biz- tosítási összeg értékkövető módosításáról és annak mértékéről, a szerződő/biztosított a biztosítási évfordulót megelőzően írásban értesíti a biztosítót.

ES 0011 sz. külön feltétel: Kármentességi engedmény

Jelen szerződési feltétel szerint a felek megállapodnak abban, hogy a biztosító a szerződésben feltüntetett biztosítási díjból a szerződésben (díjkalkuláción, kötvényen) meghatározott mértékű engedményt ad. Ezen engedmény a szerződés által fedezett kockázati körök tekintetében megállapítható kármentességre és azon biztosítási időszakra vonatkozik, melyre a díjkedvezmény alkalmazásra került.

Ha a biztosítási időszak alatt a szerződésben megnevezett kockázatok bármelyikét érintő káresemény következik be, a szerződő köteles a biztosítónak megfizetni a fent részletezett kármentességi engedmény teljes összegének megfelelő mértékű biztosítási díjat.

Az előre megadott kármentességi engedménynek megfelelő mértékű díj megfizetése akkor válik esedékessé, amikor a biztosító elismeri a szolgáltatási kötelezettségét.

A biztosító a díjra a biztosítási időszak letelte után is jogosult, amennyiben a biztosítási eseményt utólag jelentették be az engedménnyel érin- tett időszakra.

ES 0013 sz. külön feltétel: Tartamengedmény

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk annak legalább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándékával kötött és ennek megfelelően folyamatosan fenn is tartott szerződésekre a biztosító tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerződés tekintetében is megilleti a szerződés évfordulóra történő felmondásának joga, a Ptk. 6:466. § alapján, 30 nap felmondási idő megtartásával. Amennyiben a szerződés a 3 éves tartam lejárta előtt a szerződő felmondásával, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, a szerződő elveszíti a biztosító által megelőlegezett tartamengedményt. Ebben az esetben a szerződő a szerződés megszűnésével egyidejűleg köteles a tarifális díj és a tartamengedményre figyelemmel megállapított kedvezményes díj különbözetét a biztosítónak megfizetni.

A harmadik biztosítási év leteltével a legalább 3 éves fenntartási szándékra vonatkozó megállapodás és ezzel együtt a díjengedmény újabb 3 évre automatikusan megújul. Ez az automatizmus a szerződés fennállása alatt mindvégig, három évente megismétlődik. Az automatikusan megújuló 3 éves fenntartási megállapodás(ok) tartamán belül a szerződés évfordulóra történő felmondására, a tartam lejárta előtti megszű- nésére és tartamengedmény visszafizetésére az első három éves periódusra meghatározott rendelkezések az irányadóak. A három évente automatikusan megújuló fenntartási megállapodással kapcsolatos jogok és kötelezettségek a feleket a biztosítási szerződés megszűnéséig, vagy addig illetik meg, amíg a szerződő felek valamelyike a továbbiakban nem kívánja a megállapodást megújítani.

Amennyiben bármelyik fél nem kívánja megújítani a fenntartási megállapodást, ebben az esetben az erre vonatkozó szándékát az aktuális 3 éves ciklus utolsó biztosítási évfordulója előtt legalább 30 nappal írásban közölnie kell a másik féllel. A közlést követően induló biztosítási időszakra a biztosítási díj mértéke a tartamengedmény nélkül számított tarifális díj összegére módosul.

ES 0017. sz. külön feltétel: Napelempark biztosítása

Jelen külön feltétel alapján műszaki és egyéb berendezésnek (VVSZF VM „B”) minősülnek a kockázatviselési helyen található, épülethez szilárdan rögzített vagy szabadon álló (talajra telepített) napelemes rendszerek (napelemek, tartószerkezetek, vezetékek, inverterek és szerelvények) is.

A biztosítási fedezet kiterjed a telephelyre meghatározott biztosítási eseményekre.

A szabadban telepített napelemes rendszer tekintetében a betöréses lopás káresemény akkor valósul meg, ha a VVSZF BLRKR I.1. pontja szerinti események a tárolótér kerítése vagy gépjármű- és személykapuja vonatkozásában valósulnak meg.

A kockázatviselés továbbá csak akkor áll fenn a betöréses lopás-, rablás- és rongálás károkra, ha a biztosított telephely megfelel az alábbi követelményeknek:

– a telephely legalább 1,8 m magas kerítéssel van körbevéve;

– a kerítés teljes felülete folyamatosan üzemeltetett rögzítő kamerarendszerrel megfigyelt;

– a gépjármű- és személykapuk legalább egy darab biztonsági zárral vagy MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott lakatszerkezettel (lakat és lakatpánt együtt) lezártak;

– a kockázatviselési hely a sötétedés beálltától kezdődően fényforrással jól láthatóan megvilágított (mozgásérzékelővel ellátott világítás is megfelel);

– a kockázatviselési helyen alapvető követelmény a biztosított vagyontárgyak legalább csapdaszerű térvédelme (az elektronikus jelzőrend- szer – éles üzemmódban – a veszélyeztetett tárgyak minden megközelítési útvonalát felügyeli) vagy tárgyvédelme (az elektronikus jelzőre- ndszer – éles üzemmódban – minden védett vagyontárgyat felügyel, a tárgyvédelmi érzékelők a napelemek és inverterek esetében, azok kábelezésének megbontásakor, vagy rövidre zárásakor jelzést biztosítanak az elektronikus jelzőrendszer központjába);

– az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termékmegfelelőségi ajánlással kell rendelkeznie, minimálisan a „részleges elekt- ronikai jelzőrendszer eleme” besorolással;

– az elektronikai jelzőrendszer központját minden esetben a telephelyen belül, védett térben kell elhelyezni;

– a kamerarendszer és az elektronikus jelzőrendszer vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltatóhoz bekötött, amelynek diszpécserközpontja napi 24 órás üzemeltetésén túl kivonuló szolgálatot is biztosít (kiérkezési idejére maximum 15 percet szerződésben garantál).

A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások):

– azokra a napelemekre, amelyek az IEC 61215 és 61730 szabványnak nem felelnek meg, ennek megfelelő minősítéssel nem ren- delkeznek;

– a rendeltetésszerűen még üzembe nem helyezett rendszerekre;

– a kockázatviselési hely (illetve a telephelyen kívüli, kerítéstől számított 2 m-en belüli terület) növényzetének nem megfelelő kar- bantartásával, rendszertelen gondozásával összefüggésben keletkezett károkra;

– azokra a biztosítási eseményekre, amelyek a rögzítő- és tartószerkezetek gyártói előírásoknak nem megfelelő, hibás méretezé- sével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkeztek.

ES 0030 sz. külön feltétel: Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítása

Jelen külön feltétel alapján a biztosítási fedezet kiterjed az idegen tulajdonban álló (javításra, megmunkálásra, megőrzésre, használatra, bizo- mányba stb. átvett) vagyontárgyakra a szerződésben megjelölt biztosítási összeg erejéig. Az átvett vagyontárgyakról írásba foglalt szerződés- sel, bizonylatokkal kell rendelkeznie a biztosítottnak. Az átvett vagyontárgyakról nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a vagyontárgy tulajdonosának nevét, címét, az átvétel keltét, az átvett vagyontárgy leírását, mennyiségét. A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtérítésére másik hatályos biztosítás alapján nem kerülhet sor.

A biztosító a károsodás mértékének figyelembevételével megállapított javítási, helyreállítási, pótlási költséget térít. A szolgáltatás felső határa a vagyontárgy tényleges, káridőponti (műszaki avult) értéke, lízingelt vagyontárgyak esetén az újértéke, ingatlanok esetén maximáli- san a szerződésben feltüntetett biztosítási összeg. A biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a tulajdonosnak fizeti ki, amennyiben a kártérítési összegnek a helyreállításra történő felhasználása nem bizonyított.

ES 0031 sz. külön feltétel: Bérbe adott vagyontárgyak biztosítása

A biztosított a bérbe adott vagyontárgyakról folyamatos nyilvántartást köteles vezetni. A biztosító kockázatviselése a biztosítási kötvényben megjelölt kockázatokra és az abban meghatározott feltételek szerint a bérlőknél lévő biztosított vagyontárgyakra is kiterjed.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azonban az olyan károkra, amelyek a bérbe adott vagyontárgy szakszerűtlen vagy rendellenes hasz- nálata, kezelése vagy tárolása miatt keletkeztek, és amelyekért a szerződő/biztosítottat vagy a kár időpontjában a vagyontárgyat üzemeltetőt (bérlőt) terheli a felelősség.

A szerződő köteles a Létesítmények általános biztonsági előírásai című fejezetben foglalt előírásokat a bérlőkkel megismertetni és a szabályok betartását folyamatosan megkövetelni.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított terhére esik mindazok magatartása (tevékenysége vagy mulasztása), akikkel a szerződő/biztosított jogviszonyban áll, és akiknek a magatartása a biztosítási esemény bekövetkezésével okozati összefüggésben áll, és amely károsodáshoz vezető magatartás a szerződő/biztosított megfelelő intézkedése esetén megelőzhető vagy elhárítható lett volna.

A Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolása, vagy azokkal végzett tevékenység esetén a biztosítási védelem nem áll fenn.

Amennyiben a bérbe adott ingatlanokban végzett tevékenység az utolsó bejelentéshez képest megváltozik, úgy az ÁVF VII.2. fejezet szerint változásbejelentési kötelezettség keletkezik.

ES 0033. sz. külön feltétel: Munkavállalók személyes tárgyainak biztosítása

Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a biztosított munkaválla- lóinak személyes vagyontárgyaiban bekövetkezett károkra (VVSZF VM „D5”).

A biztosító kockázatviselése a VM „D5” vagyontárgyakra a kockázatviselési helyen, a szerződésben rögzített biztosítási eseményekre terjed ki.

A biztosító megtéríti továbbá az alábbi, számlával, egyéb bizonylattal igazolt költségeket: bankkártyák, hitelkártyák letiltásának és újra igény- lésének díja, mobiltelefon SIM kártya letiltásának díja, személyi okmányok pótlási költsége.

ES 0034. sz. külön feltétel: Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések biztosítása

Jelen külön feltétel értelmében a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a kockázatviselési helyen található, megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezésekre (VVSZF VM „D6”).

A szabadban telepített napkollektoros, napelemes vagy szélkerék rendszer tekintetében a betöréses lopás káresemény akkor valósul meg, ha a VVSZF BLRKR I.1. pontja szerinti események a tárolótér kerítése vagy kocsibejárója vonatkozásában valósulnak meg.

A külön feltétellel érintett vagyoncsoportok villám- és túlfeszültség-védelemét a telephely védelmi rendszerébe integráltan kell kiépíteni.

A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások):

– azokra a napelemekre, amelyek az IEC 61215 és 61730 szabványnak nem felelnek meg, ennek megfelelő minősítéssel nem ren- delkeznek;

– a rendeltetésszerűen még üzembe nem helyezett rendszerekre;

– a kockázatviselési hely (illetve a telephelyen kívüli, kerítéstől számított 2 m-en belüli terület) növényzetének nem megfelelő kar- bantartásával, rendszertelen gondozásával összefüggésben keletkezett károkra;

– azokra a biztosítási eseményekre, amelyek a rögzítő-, és tartószerkezetek gyártói előírásoknak nem megfelelő, hibás méretezé- sével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkeztek.

ES 0035. sz. külön feltétel: Muzeális, vagy művészeti értékű vagyontárgyak biztosítása

Jelen külön feltétel értelmében a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a kockázatviselési helyen található muzeális, vagy művészeti értékű vagyontárgyakra (VVSZF VM „D7”).

Amennyiben a műértékek vagyoncsoport összértéke meghaladja a 4 000 000 Ft-ot és ezekről a biztosított nem rendelkezik számlával, illetve a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentumokkal, akkor a biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed

ki ezen vagyontárgyakra, ha a biztosítási szerződés megkötésével egyidejűleg ezekről olyan értéklista készül, amelyet képesítéssel rendelkező, hivatalos értékbecslő készített el. Az értéklistát a szerződő/ biztosított köteles a biztosítónak átadni, ennek hiányában a biztosító kockázat viselése a műértékek vagyoncsoportra nem áll be.

ES 0040 sz. külön feltétel: Önálló külső biztosítás (átmeneti eltávolítás)

Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítónak történő külön bejelentés nélkül – kiterjed a biztosítási esemény bekö- vetkezésekor Magyarország területén található azon biztosított műszaki és egyéb berendezések vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakra, amelyeket tisztítás, megmunkálás, javítás, vagy a biztosított alkalmazottai által folytatott otthoni munkavégzés vagy más hasonló tevékenység céljából átmenetileg eltávolítanak, illetve áthelyeznek a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen található eredeti ren- deltetési helyükről.

A fedezetkiterjesztés feltétele, hogy az áthelyezett vagyontárgy védelme – különös tekintettel a védelmi szintre – feleljen meg a szerződésben foglalt előírásoknak.

A biztosító kockázatviselése jelen külön feltétel alapján nem terjed ki a szállítás közben keletkezett károkra. A vagyontárgyak tárolási helyét, illetve átcsoportosítását kár esetén a biztosított köteles bizonyítani.

A biztosítási szolgáltatás felső határa jelen külön feltétel alapján a műszaki és egyéb berendezés (VM „B”) vagyoncsoport tekinteté- ben meghatározott biztosítási összeg 5%-a, de legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott limit összeg.

ES 0050 sz. külön feltétel: Változó készletek biztosítása

A biztosítási szerződésben megjelölt készletek tekintetében a biztosítási szolgáltatás mértékének mindenkori felső határa a szerződésben meghatározott maximális biztosítási összeg.

A szerződő/biztosított köteles a szerződésben meghatározott időközönként a tényleges készletértéket a biztosítónak bejelenteni.

A biztosító szolgáltatásának mértéke

A biztosító a károsodott vagyontárgyak káridőponti értékét téríti meg, levonva abból a szolgáltatást csökkentő tételeket (pl. önrész).

Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor az utolsó bejelentett készletérték

a) a maximális biztosítási összeget meghaladja, úgy részkár esetén a biztosító a kárt kizárólag a maximális biztosítási összegnek a bejelentett értékhez viszonyított arányában téríti meg, míg totálkár esetén a maximális biztosítási összeg a szolgáltatás felső határa;

b) alacsonyabb, mint a tényleges készletérték (alulbiztosítás), abban az esetben a biztosító a kárt kizárólag a bejelentett értéknek a tényleges készletértékhez viszonyított arányában téríti meg.

A biztosító az alapbiztosítási összeg (a biztosítási szerződés megkötésekor, vagy évfordulókor a szerződő által becsült átlagos éves kész- letérték) alapján előzetes díjat határoz meg, amely a teljes biztosítási időszak tekintetében az időszak első napján esedékes. Amennyiben a bejelentett értékek negyedéves átlaga, vagy a biztosítási szolgáltatás mértéke az alapbiztosítási összeget meghaladja, ezen többlet után – de legfeljebb a maximális biztosítási összeggel arányos mértékű – a szerződés szerinti díjtétellel számított pótdíjat kell fizetni. A pótdíj elszámolása

– a felek eltérő megállapodása hiányában – negyedévenként, illetve a biztosítási szolgáltatásba való beszámítással történik. Az alap és a maximális biztosítási összeget, valamint a bejelentések gyakoriságát a szerződés melléklete tartalmazza.

ES 0060 sz. külön feltétel: Lakott területen található épület

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen, illetve helyeken található épületek megfelelnek a lakott területen található épületre vonatkozó alábbi meghatározásoknak:

– az épület (telephely) a település közigazgatási határán belül helyezkedik el, és a legközelebbi lakás céljára szolgáló épület távolsága nem több 50 m-nél;

– az épület (telephely) szilárd burkolatú úton, gépjárművekkel és a tűzoltás technikai eszközeivel valamennyi évszakban megközelíthető.

ES 0061 sz. külön feltétel: Időszakos felügyeletű épület

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen, illetve helyeken található épületek megfelelnek az időszakos felügyeletű épületre vonatkozó alábbi meghatározások valamelyikének:

1. Az épületben lakás céljára szolgáló helyiség (lakás) található, melyben állandó jelleggel (bejelentett lakcím) egynél több személy lakik (éjszakázik). Amennyiben a fenti személy a lakást 7 napnál hosszabb időre elhagyja, akkor a 2. vagy 3. pontban foglaltaknak kell teljesülniük.

2. Az épület az év bizonyos részeiben lakatlan, vagy nem lakás céljára szolgál, de a szerződő/biztosított alkalmazottja vagy megbízottja rendsze- res felügyeletet lát el, melynek során 48 óránál nem hosszabb időközönként az épület állagát kívül és belül is ellenőrzi.

3. Az épületet igazolt jogviszony alapján, engedéllyel rendelkező vagyonvédelmi cég járőrszolgálata naponta legalább egy alkalommal külső bejárással ellenőrzi és erről folyamatos nyilvántartást vezet.

ES 0063 sz. külön feltétel: Állandó felügyelet a telephelyen

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely, illetve helyek megfelelnek a telephe- lyen lévő állandó portaszolgálatra vonatkozó alábbi meghatározásnak:

A telephely egyik bejárati kapujának közvetlen közelében állandó portaszolgálat működik. A portaszolgálati helyiségben állandóan üzemképes, segélyhívásra alkalmas távközlő eszköz üzemel. A portaszolgálat tevékenységét munkaköri leírás szabályozza. A portaszolgálat személyzete kizárólag a munkaköri leírásban szabályozott esetekben hagyja el szolgálati helyét.

ES 0064 sz. külön feltétel: Kockázatviselés helyének őrzése

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely, illetve helyek megfelelnek az őrzésre vonatkozó alábbi előírásoknak:

A kockázatviselés helyét és annak helyiségeit – az év minden napján, üzemidőn kívül, illetve az üzemi személyzet távollétében a szerződő/ biztosított által alkalmazott (ide értve a szerződés alapján megbízottakat is) őr vagy hatósági engedéllyel működő őrző szervezet, vállalkozás

– akinek kizárólagos feladata a biztosított kockázatviselési hely és helyiségeinek őrzése – őrzi és az őr állandóan üzemképes, segélyhívásra alkalmas távközlő eszközzel van ellátva.

ES 0065 sz. külön feltétel: Kockázatviselés helyének őrzése őrjárattal

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely, illetve helyek megfelelnek az őrjárattal történő őrzésre vonatkozó előírásoknak:

A kockázatviselés helyét és annak helyiségeit üzemidőn kívül – szombat, vasár- és ünnepnapokon is – a szerződő (biztosított) által alkalmazott- ként vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott őr vagy hatósági engedéllyel működő őrző szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos fela- data a biztosított kockázatviselési hely és helyiségeinek őrzése – őrzi. Az őr állandóan üzemképes, segélyhívásra alkalmas távközlő eszközzel van ellátva.

Az őr legalább óránként bejárja a biztosított területet. A bejárás ténye, útvonala és ideje a járőrellenőrző rendszer által utólag is egyértelműen dokumentálható. Az útvonal úgy került meghatározásra, hogy minden védett vagyontárgy minden bejárás során ellenőrizhető legyen. A járő- rellenőrző rendszer szakértő által minősített, elfogadott és nem manipulálható.

Az olyan őrszolgálat, amely azonos alkalmazottakkal egyidejűleg több telephelyet is őriztet, nem felel meg a fenti előírásoknak.

ES 0066 sz. külön feltétel: Folyamatos működésű üzem

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely, illetve helyek megfelelnek a folyama- tos működésű üzemre vonatkozó alábbi meghatározásnak:

A telephelyen megszakítás nélküli üzemelés folyik (a hét minden napján, vasár- és ünnepnapokon is). Üzemszünet, illetve üzemleállás esetén a kockázatviselési helyen az ES 0064 vagy az ES 0065. sz. külön feltételnek megfelelő őrzés van.

ES 0067 sz. külön feltétel: Használaton kívüli épületek

A jelen külön feltétel alapján, az egyéb feltételek, záradékok és kizárások változatlan érvényben tartása mellett a biztosító csak akkor nyújt fedezetet üresen álló épületekre, ha az alábbi feltételek teljesülnek

– az üresen álló épület állandó őrzés alatt áll, legalább egy fő őrszemélyzettel, amelynek vezeték nélküli összeköttetését a rendőrséggel vagy szakszolgálattal biztosítani kell;

– amennyiben az üresen álló épület egy körülkerített telephelyen belül található, a fenti őrzés megvalósulhat a telephely őrzése által;

– az épületet legalább heti rendszerességgel belülről is ellenőrizni kell. Az épületbe való bejutás lehetőségét vészhelyzet esetén biztosítani kell az őrszemélyzet, az esetleges kár elhárításában részt vevő személyzet és a hatóságok részére;

– az épület nyílászáróit zárva kell tartani, a sérült, hibás nyílászárókat cserélni vagy javítani szükséges;

– ipari épület esetén a technológiai rendszereket teljesen le kell üríteni és áramtalanítani kell;

– amennyiben az épületben nincs temperáló fűtés, úgy az ivóvíz-rendszert le kell üríteni.

A biztosító a fenti feltételek teljesülése esetén sem téríti meg:

– a hiánykárokat,

– a víz- vagy technológiai vezetékek törése, repedése miatt keletkezett károkat,

– azokat a károkat, melyek a nem lezárt vagy sérült nyílászárókon bejutó csapadék okoz.

A biztosító a használaton kívüli épületbe történt betöréses lopás miatti káreseményhez kapcsolódó szolgáltatásnál csak az első (le- zárt épületen végrehajtott) vélelmezett kárösszeget (egyszerre elvihető, figyelembe véve az idő és méretkorlátokat) téríti, a további (dézsmálás) károkat nem.

A használaton kívüli – nem az eredeti rendeltetésének megfelelő célra használt vagy leállított – üzemrészek kárai esetén, illetve ha a károsodott vagyontárgyakat a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 3 éven belül nem építik újjá, vagy nem állítják helyre, akkor a szolgáltatás alapja a vagyontárgynak a kár napján érvényes forgalmi értéke, vagy a tényleges használat céljának és nagyságának megfelelő va- gyontárgy pótlási értéke közül az alacsonyabb összeg, részkároknál ennek arányos része.

ES 0074 sz. külön feltétel: Méregraktárak általános védelmi előírásai

Méregraktárak (növényvédőszerek, csávázott vetőmagvak vagy állatgyógyszerek tárolására használt helyiségek, raktárak) esetében a betö- réses lopás biztosítási fedezet kizárólag azokra a helyiségekre terjeszthető ki, amelyek kialakítása megfelel a részleges mechanikai védelem követelményeiben előírtaknak (ES 4052) és biztosított az állandó felügyelet, valamint a helyiségbe történő belépés rendje szabályozott és ellenőrzött.

ES 0076 sz. külön feltétel: Átcsoportosítás

A biztosítottnak jogában áll a biztosított vagyontárgyakat – a biztosítónak történő külön bejelentés nélkül – a biztosított telephelyek között átcsoportosítani. A biztosító kockázatviselése kiterjed az így igénybe vett helyszíneken bekövetkezett, a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási eseményekre is.

Az átcsoportosítással érintett vagyontárgyak értéke nem haladhatja meg a célhelyszín eredeti biztosítási összegének 20%-a, vagy az átcsoportosítás által érintett vagyoncsoport szerződés szerinti összértékének az 5%-a közül az alacsonyabb értéket.

A biztosító kockázatviselése jelen külön feltétel alapján nem terjed ki a szállítás közben keletkezett károkra. A vagyontárgyak tárolási helyét, illetve átcsoportosítását kár esetén a biztosított köteles bizonyítani.

ES 0077 sz. külön feltétel: Kisebb építési-szerelési munkák fedezete

A biztosítási fedezet kiterjed azokra a szerződés szerinti biztosítási eseményekre is, amelyek beruházásnak minősülő építés, vagy szerelés alatt álló vagyontárgyakban, vagyonrészekben építési-szelési tevékenységgel kapcsolatban keletkeztek. A teljes vagyonkárra vonatkozó szol- gáltatási limit a beruházás értéke, mely nem haladhatja meg a szerződésben feltűntetett összeget, de legfeljebb a teljes biztosítási összeg 5%-át.

Jelen külön feltétel alapján a biztosítási fedezet nem terjed ki azon tevékenységek következtében fellépő károkra, amelyek azáltal ke- letkeztek, hogy az épületek, gépek teherhordó elemeit, illetve szerkezeteit eltávolították, kiiktatták vagy más módon megváltoztatták.

A födém- és tetőszerkezet megbontásából keletkező beázási károkat a biztosító nem téríti.

ES 0079 sz. külön feltétel: Gépek és elektronikus berendezések kiegészítő fedezete

Jelen külön feltétel alapján a biztosító megtéríti a 10 évnél fiatalabb, biztosított épületgépészeti, felügyeleti, és az épület alapvető mű- ködtetéséhez szükséges egyéb erős- és gyengeáramú elektromos, illetve mechanikus rendszerek mechanikus meghibásodása (géptörés, gépbaleset, beleértve a kazánrobbanást is), illetve elektromos meghibásodása (bármilyen okból fellépő földzárlat, rövidzárlat, átívelés, átütés, túlfeszültség, áramerősség túlzott megnövekedése) miatt keletkezett károkat.

Jelen külön feltételek értelmében a fedezet kiterjed a gyártási-, tervezési-, anyag- vagy kezelési hibára visszavezethető károkra is.

A fedezet nem terjed ki a gázmotoros, ill. turbinás, valamint bármilyen nem konvencionális energiatermelő berendezésekre (pl. hőszi- vattyú, geotermikus energiaellátó rendszer stb.), továbbá nem terjed ki semmiféle gyártási, technológiai vagy kereskedelmi célú berendezésre.

Egyéb megállapodás hiányában a szolgáltatás felső határa évente a Műszaki és egyéb berendezések vagyoncsoport (lásd V.M. „B”) biztosítási összegének 10%, de maximum 5 millió Ft.

Tűzbiztosításhoz tartozó külön feltételek

ES 1020 sz. külön feltétel: Különösen jól megközelíthető épület(ek)

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen, illetve helyeken található épületek különösen jól megközelíthetőnek minősülnek az alábbi meghatározásoknak megfelelően:

– az épületek egymáshoz legközelebbi pontjainak távolsága legalább 20 m;

– az épületek körül legalább 20 m-es, szilárd felületű, földfelszín feletti műtárgyaktól mentes szabad sáv van;

– a telephely és az épületek akadálymentes, szilárd burkolatú úton való megközelíthetősége gépjárművekkel és a tűzoltás technikai eszkö- zeivel az év minden időszakában biztosított;

– az épületek körüli 20 m-es sávban olyan tárgyak, eszközök, illetve anyagok tárolása még ideiglenesen sem történik, melyek tűz keletkezése esetén lehetővé teszik annak továbbterjedését a szomszédos épületekre (például tűzveszélyes, illetve éghető anyagok tárolása, gépkocsi parkoló, stb.).

ES 1023 sz. külön feltétel: Tűzveszélyes építési szerkezet

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló bármelyik épület az alábbiakban felsorolt anyagokon kívüli falazattal vagy tetőzettel rendelkezik:

a) falazat:

– tégla, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton és kő;

– vasbetonváz, az előbb említett építőanyagokkal közösen;

– vasbetonváz, fém függönyfallal, éghető építőanyagok felhasználása nélkül;

– acélváz, kitöltő falként a következőket felhasználva: tégla, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton és kő, akkor, ha a vázszerkezet szabad felületeit minden oldalról tűzvédő burkolattal látták el, pl. 2,5 cm vastag vakolattal vagy hasonló vastagságban szórt azbeszt bevonattal.

b) tetőzet (tetőhéjazat):

– nem éghető építőanyag, pl. cserép, azbesztcement (eternit), pala, beton, fém, üveg;

– cement kötésű faforgácslap, bitumenes lemezfedél, kavicsolt bitumenes fedél, aszfalt;

– a tetőszerkezetbe épített műanyagok, amelyek pl. a világítást, szellőztetést, energianyerést szolgálják, nem érik el a tetőfelület 10%-át.

ES 1040 sz. külön feltétel: Villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk

Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Tűzbiztosítás különös rendelkezései (VVSZF TKR) szerinti biztosítási fedezet – a biztosítási szerződésben rögzített limit erejéig – kiterjed a TKR alapján nem fedezett villámcsapás másodlagos hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkra.

Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási eseménynek minősül, ha a villámcsapás miatt keletkező túlfeszültség vagy indukció az elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben kárt okoz.

Kizárások

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a fent leírt kárt a biztosított vagyontárgy anyagának belső elhasználódása, vagy nem meg- felelő karbantartás okozta.

ES 1050 sz. külön feltétel: Gépek, berendezések belső eredetű tűzkára

Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Tűzbiztosítás különös rendelkezései (VVSZF TKR) szerinti biztosítási fedezet – a biztosítási szerződésben rögzített limit erejéig kiterjed – a biztosított berendezésekben, gépekben, erő- és munkagépek- ben, elektromos gépekben, berendezésekben, készülékekben keletkezett azon tűzkárokra, melyek magát a tüzet okozó gépet, berendezést, készüléket érintik és az alábbi ok valamelyike miatt következtek be

– tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba;

– az elektromos áram energiájának hatására (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások).

Kizárások

Nem minősülnek biztosítási eseménynek, ha a fent leírt kárt a biztosított vagyontárgy anyagának belső elhasználódása, vagy nem megfelelő karbantartása okozta.

ES 1070 sz. külön feltétel: Gépjárművek tűzbiztosítása a kockázatviselési helyen

(Vagyoncsoportok meghatározása D.1.)

Gépjárművek tűzbiztosítása esetében az alábbi meghatározások érvényesek:

Gépjárművek kizárólag álló helyzetben kívülről átterjedő tűz esetén és a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen biztosítottak.

Kizárások

Azokra a tűzkárok, amelyek a gépjármű üzemeltetésével összefüggésben keletkeznek, a biztosítási fedezet nem terjed ki.

ES 1140 sz. külön feltétel: Tűzvédelmi megbízott

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely(ek) megfelel(nek) az alábbi előírások- nak:

A szerződő megbíz vagy foglalkoztat a vonatkozó, hatályos tűzvédelmi jogszabályokban előírt tűzvédelmi szakembert, aki a jogszabályokban meghatározott feladatait ellátja.

ES 1150 sz. külön feltétel: Önműködő tűzjelző berendezés

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen, annak meghatározott részében önműködő tűzjelző berendezés található, és az megfelel az alábbi követelményeknek:

A berendezés minden részletében megfelel az önműködő tűzjelző berendezésekre vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint a szab- ványokban nem részletezett esetekben az illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi létesítési engedélyében foglalt előírásoknak. Minden olyan helyiségben elhelyezésre került önműködő tűzjelző berendezés, ahol jelentős értékű vagyontárgyak vagy épületelemek (pl. kapcsoló, vezérlő helyiségek, készlet raktározására szolgáló helyiségek, szervertermek, gyártó eszközök és hasonlók) találhatóak, vagy az adott helyiségben potenciálisan tűzveszélyes tevékenységet végeznek.

A szerződő/biztosított kötelezettséget vállal az alábbiakra:

1. A tűzjelző berendezés üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos valamennyi hatósági és szabványban foglalt előírást betart.

2. Amennyiben a tűzjelző berendezésben üzemzavar lép fel, akkor is, ha ezáltal csak részben lesz hatástalan a berendezés,

a) a biztosítónak ezt haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül írásban bejelenti,

b) a berendezést a biztonsági előírások betartásával a lehető legrövidebb időn belül kijavíttatja.

3. A teljes berendezést minden működtetés után, de legalább minden naptári évben egyszer az illetékes hatósággal ellenőrizteti és minden megállapított hiányosságot haladéktalanul kijavíttat, és erről a hatósági igazolást beszerzi.

4. Engedélyezi, hogy a biztosító a berendezést bármikor ellenőriztesse, az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat késedelem nélkül kijavít- tatja és elvégzésükről az illetékes hatósági igazolást beszerzi.

ES 1151 sz. külön feltétel: Önműködő tűzjelző berendezés készenléti ügyeletre bekötött közvetlen átjelzéssel

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen, annak meghatározott részében az ES 1150 sz. külön feltétel szerinti önműködő tűzjelző berendezés található, és az megfelel az alábbi követelményeknek:

Az önműködő tűzjelző berendezés közvetlen, automata riasztást továbbít a legközelebbi folyamatos ügyeletet biztosító diszpécser (riadó) központba.

ES 1160 sz. külön feltétel: Önműködő tűzoltó berendezés

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen, annak meghatározott részében önműködő tűzoltó berendezés található, mely az alábbi előírásoknak megfelel:

A berendezés minden részletében megfelel az önműködő tűzoltó berendezésekre vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint a szabványok- ban nem részletezett esetekben az illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi létesítési engedélyében foglalt előírásoknak.

A szerződő/biztosított kötelezettséget vállal az alábbiakra:

1. Az önműködő tűzoltó berendezés üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos valamennyi hatósági és szabványban foglalt előírást betart.

2. Amennyiben az önműködő tűzoltó berendezésben üzemzavar lép fel, akkor is, ha ezáltal csak részben lesz hatástalan a berendezés,

a) a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül bejelenti,

b) a berendezést a biztonsági előírások betartásával a lehető legrövidebb időn belül kijavíttatja.

3. A teljes berendezést minden működtetés után, de legalább minden naptári évben egyszer az illetékes hatósággal ellenőrizteti és minden megállapított hiányosságot haladéktalanul kijavíttat, és erről az illetékes hatóság igazolását beszerzi.

4. Engedélyezi, hogy a biztosító a berendezést bármikor ellenőriztesse, az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat késedelem nélkül kijavít- tatja, és elvégzésükről az illetékes hatósági igazolást beszerzi.

ES 1161 sz. külön feltétel: Sprinkler berendezés

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen, annak meghatározott részében sprinkler rendszer található, mely az alábbi előírásoknak megfelel:

A berendezés minden részletében megfelel a sprinkler berendezésekre vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint a szabványokban nem részletezett esetekben az illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi létesítési engedélyében foglalt előírásoknak.

A szerződő/biztosított kötelezettséget vállal az alábbiakra:

1. A sprinkler berendezés üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos valamennyi hatósági és szabványban foglalt előírást betart.

2. Amennyiben a sprinkler berendezésben üzemzavar lép fel, akkor is, ha ezáltal csak részben lesz hatástalan a berendezés,

a) a biztosítónak ezt haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül bejelenti,

b) a berendezést a biztonsági előírások betartásával a lehető legrövidebb időn belül kijavíttatja.

3. A teljes berendezést minden működtetés után, de legalább évente egyszer az illetékes hatósággal ellenőrizteti és minden megállapított hiányosságot haladéktalanul kijavíttat és erről az illetékes hatóság igazolását beszerzi.

4. Engedélyezi, hogy a biztosító a berendezést bármikor ellenőriztesse, az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat késedelem nélkül kijavít- tatja, és elvégzésükről az illetékes hatósági igazolást beszerzi.

ES 1162 sz. külön feltétel: Tűzi-vízellátás

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel az alábbi előírásoknak:

Az objektum az év minden napján, 24 órán keresztül rendelkezik a vonatkozó, hatályos tűzvédelmi szabványoknak, illetve a tűzvédelmi hatóság előírásainak megfelelő tűzi-vízellátó rendszerrel, tűzi-víz készlettel, illetve tűzi-vízvételi lehetőséggel. A tűzi-vízellátó rendszer el van látva elő- írás szerinti mennyiségű tűzcsappal, illetve tűzcsap-szerelvénnyel, tömlővel és sugárcsővel. A rendszer felülvizsgálata a hatósági előírásoknak megfelelő időközönként, dokumentált módon történik.

ES 1163 sz. külön feltétel: Létesítményi tűzoltóság

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen létesítményi tűzoltóság működik az alábbi előírások szerint:

A létesítményi tűzoltóság felszerelése, létszáma és kiképzése megfelel a vonatkozó szabványoknak és a tűzvédelmi hatóság előírásainak. A létesítményi tűzoltóság folyamatos (éjjel-nappal, a hét minden napján, vasár- és ünnepnapokon is) készenléti ügyeletet tart.

A fenti előírásokat a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi és írásban igazolja.

ES 1164 sz. külön feltétel: Tűzoltóság 2 km-en belül

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel az alábbi előírásoknak:

A kockázatviselési helytől 2 km-es távolságon belül hivatásos tűzoltóság működik, melynek riasztása tűz esetén telekommunikációs eszközök- kel megoldott.

A tűzoltóság felszerelése, létszáma és kiképzése megfelel a vonatkozó hatályos hatósági előírásoknak és szabványoknak. A tűzoltóság folyamatos (éjjel-nappal, a hét minden napján, vasár- és ünnepnapokon is) készenléti ügyeletet tart.

ES 1173 sz. külön feltétel: Öngyulladás okozta károk biztosítása

Jelen külön feltétel értelmében a biztosítási fedezet az öngyulladásra hajlamos vagyontárgyak tűz okozta károsodására abban az esetben terjed ki, ha azokra nézve a tárolási előírásokat betartják, illetve tárolt állapotukban rajtuk a szükséges ellenőrzéseket, műszeres méréseket (szonda) a kellő gyakorisággal elvégzik, és azok eredményeit naplózzák.

ES 1174 sz. külön feltétel: Fedezet kiterjesztése szárító berendezésekre

Jelen külön feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed magára a szárító berendezésre is, valamint a szárításnak alávetett takarmány, termény mindazon károsodására, amelyet a szárító berendezésben keletkezett tűz okozott.

Vezetékes vízkár biztosításhoz tartozó külön feltételek

ES 2260 sz. külön feltétel: Dugulás elhárítás térítése

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (VVSZF VVKR) szerinti biztosítási fedezet kiterjed a kockázatviselés helyén lévő a VVKR-ben felsorolt elvezető csövek dugulás-elhárításának költsé- geire is, amennyiben a VVKR II.1. pont alatti biztosítási esemény megvalósult.

2. Kármegelőzési kötelezettségnek minősül különösen az elvezető csövek megfelelő átjárható képességének fenntartása, illetve a fenyegető dugulás elhárítása.

ES 2261 sz. külön feltétel: Biztosított telephelyen lévő csővezetékek meghibásodása

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (VVSZF VVKR) szerinti biztosítási fedezet kiterjed a biztosított telephelyen lévő, biztosított épületen kívüli be- és elvezető vezetékek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények – tömítési hibái miatt keletkező károkra, a tömítési hiba javítási költségeire.

2. A biztosító megtéríti továbbá a külön feltétel szerinti fedezettel kapcsolatban, a meghibásodott csőszakasz feltárási, valamint cseréjének költ- ségeit, olyan mértékben, amennyiben az technológiailag indokolt.

ES 2281 sz. külön feltétel: Épületben, illetve épület tetején víztározó található

A Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (VVKR) III.3.b) pontjának megfelelően közlésre, illetve bejelentésre került, hogy az ajánlat- ban rögzített kockázatviselési helyen az épületen vagy épületben 5 m3-nél nagyobb űrtartalmú víztartály vagy úszómedence található.

ES 2920 sz. külön feltétel: Technológiai csővezetékek töréséből eredő károk biztosítása

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (VVSZF VVKR) szerinti biztosítási fedezet kiterjed a VVSZF VVKR II.3.1 f) pontja szerinti károkra.

2. Technológiai csővezetékek töréséből eredő károk az ipari, technológiai vezetékekből – ideértve a technológiai célú víz- és gőzvezetékeket, víztároló medencéket, úszó-, fürdőmedencékhez tartozó technológiai berendezéseket és hasonlókat is – és azok tartozékaiból kiömlő folyadék vagy anyag által okozott károk.

3. Technológiai folyadéknak minősülnek például a savak, a lúgok, a különböző oldatok, az elegyek, az élelmiszeripari termékek, a folyékony szénhidrogének és származékaik, illetve a különböző zagyok, és a hasonló anyagok.

Nem minősül technológiai csővezetéktörés kárnak a gáz-, illetve gőz halmazállapotú anyagot szállító vezeték meghibásodásából eredő kár.

4. A biztosító nem téríti meg a technológiai csővezeték töréséből eredő kárt, ha az:

a) a kiömlő, elfolyt anyag veszteségeként keletkezett;

b) a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett;

c) a hideg- és melegágyak, üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló épületek helyiségeiben lévő csővezeté- kek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett;

d) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható és az üzemszerű működést nem befolyásolja;

e) elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett;

f) a környezetszennyezési és felelősségi károkat.

5. A kármegelőzési kötelezettség megszegése miatt a biztosító mentesüléséhez vezethet különösen az, ha a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartási, felülvizsgálati munkáinak elmulasztása miatt következett be a kár.

6. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító (kockázatkizárás), ha a kár

a) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyi- tott állapota miatt állt elő, vagy nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztül áramlott ki a technológiai folyadék,

b) a törött vezeték, meghibásodott szerelvény szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésen keletkezett.

Viharkár biztosításhoz tartozó külön feltételek

ES 3026 sz. külön feltétel: Szabadban tárolt vagyontárgyak viharkár biztosítása

1. Jelen külön feltétel értelmében a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén a Vihar biztosítás különös rendelkezései (VVSZF VKR) szerinti biztosítási fedezet a VVSZF VKR I.4.3. a) pontjával ellentétben kiterjed az olyan műszaki és egyéb berendezésekre (VVSZF VM „B”), valamint készletekre (VVSZF VM „C”), amelyek a kockázatviselési helyen (telephelyen) nem épületben, hanem szabadban vannak elhelyezve (tárolva, telepítve). Szabadban elhelyezettnek tekintendők azon vagyontárgyak is, amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedés alatt, vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatók.

2. Szabadban tárolt vagyontárgynak tekintendők azok a vagyontárgyak, amelyek tekintetében a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetésszerű használat illetve tárolás, a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad, vagy kifejezetten megengedi.

3. A biztosító kockázatviselése jelen külön feltétel alapján sem terjed ki a jégeső, hónyomás, valamint betöréses lopás, rablás és rongá- lás biztosítási eseményekre. A felhőszakadás biztosítási eseménnyel összefüggésben a készletnek minősülő vagyontárgyak víz által okozott kárait a biztosító csak akkor téríti meg, ha azokat legalább 12 cm magas állványon tárolták.

4. Szabadban tárolt, az időjárás viszontagságaival szemben szükségszerű védelmet igénylő vagyontárgyak esetén a megfelelő minő- ségű, állapotú és jól rögzített védőponyva, -fólia vagy sérülésmentes csomagolás hiánya miatt bekövetkező károk a kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősülnek, és a biztosító mentesülését vonhatják maguk után.

5. Xxxxx külön feltétel szerint nem biztosítottak:

– textil, ponyva, vagy bármilyen fólia anyagú épülettartozékok, kiegészítők és díszítések (pl. napellenzők, napernyők, árnyékolók, zászlók, hálók, stb.).

ES 3040 sz. külön feltétel: Ponyvaszerkezetek viharbiztosítása

A biztosítási szerződésben külön összeggel megjelölt önálló, vagy épületek alkotórészét képező ponyvaszerkezetek csak abban az esetben biztosíthatók, amennyiben annak tartó- és ponyvaszerkezetét a mértékadó szél- és hónyomás figyelembevételével tervezték és készítették, továbbá a talajhoz való rögzítésük is annak megfelelő szilárdsággal történt.

Ezen ponyvaszerkezetek kárai esetén a biztosító minden esetben figyelembe veszi, hogy ezek élettartama lényegesen rövidebb, mint a hagyo- mányos építési szerkezetek élettartama, és a szerződő/biztosított karbantartási kötelezettségének körébe tartozik ezek elöregedés, elhasz- nálódás miatti cseréje. A ponyvaszerkezetek és tartóik, rögzítésük káridőponti érték meghatározásának alapja a gyártó, a tervező előírása, ajánlása, illetve a vonatkozó műszaki ismeretek.

Totálkárok esetén a biztosítási szolgáltatás felső határa a káridőponti érték, részkárok esetén a helyreállítási költségnek a káridőponti érték-új- rapótlási érték arányában csökkentett része.

Amennyiben a gyártó előírása nem áll rendelkezésre, a biztosító egységesen 10%/év értékcsökkenést alkalmaz, illetve vesz figyelembe.

Betöréses lopáshoz tartozó külön feltételek

Védelmi szintek

1 sz. védelmi szint –ES 4050

2 sz. védelmi szint –ES 4051 vagy ES 4050 és ES 4061

3 sz. védelmi szint –ES 4052 vagy ES 4051 és ES 4061 vagy ES 4050 és ES 4062

4 sz. védelmi szint –ES 4053 vagy ES 4052 és ES 4063 vagy ES 4051 és ES 4063 és ES 4064

5 sz. védelmi szint ES 4053, ES 4062 és ES 4064

6 sz. védelmi szint ES 4053, ES 4063 és ES 4064

Egyedi védelmi szint – Szerződésben meghatározott védelmi előírások.

Az 1-es, 2-es, 3-as védelmi szint esetén a helyi jelzésű elektronikai jelzőrendszer (ES 4064 alkalmazása nélkül) kizárólag lakott területen talál- ható objektumban vagy (ES 0064 vagy ES 0065) őrzött telephelyen elfogadott.

ES 4002 sz. külön feltétel: Készpénz, értékpapírok és értékkészletek biztosítása rabláskárokra

Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz, értékpapírok és értékkész- letek (VVSZF VM „D4”) állományban keletkezett rabláskárokra (VVSZF BLRKR I.5.).

A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely tartalmazza a megfelelő azonosító adatokat. E kimutatásokat az értékpapíroktól elkü- lönített módon kell tárolni, annak érdekében, hogy az egyidejű károsodás lehetőleg kizárt legyen.

A jelen külön feltétellel biztosított készpénz, értékpapír és értékkészlet (VVSZF VM „D4”) esetében a biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt szolgáltatási limitig terjed az alábbi védelmi előírások egyidejű teljesülése mellett:

1. 800.000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a ES 4022. számú KF záradék szerinti rablótámadás jelző berendezést is üzemeltetni kell.

2. 3.000.000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a ES 4023. számú záradék szerinti rablótámadás jelző és rögzítő berende- zést is üzemeltetni kell.

3. 8.000.000 Ft biztosítási összeg felett a VVSZF BLRKR I.2. pontnál leírt páncélszekrénynek késleltetett nyitású időzárral is rendelkeznie kell, amelyet a szerződő/biztosított minimálisan 15 perccel késleltetett nyitással működtet, valamint a kockázatviselési helyen a ES 4023. számú záradék szerinti rablótámadás jelző és rögzítő berendezést kell üzemeltetni vagy fegyveres őrzést biztosítani a ES 4112. számú záradék előírásai szerint.

4. 10.000.000 Ft biztosítási összeg felett a biztosító a szerződésben a fentiektől eltérő további védelmi előírásokat is alkalmazhat.

ES 4011 sz. külön feltétel: Kerítéssel körbekerített telephely

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen az épületek megfelelnek az alábbi előírásoknak:

Az épület (telephely) legalább 2 m magas, olyan szerkezetű kerítéssel körbekerített, amely személyek behatolását jelentős mértékben megne- hezíti vagy meggátolja, illetve az áthatoláshoz különböző segédeszközök igénybevételét teszi szükségessé. A falban lévő kapuk a behatolást gátló hatás tekintetében nem gyengébbek a kerítésnél, biztonsági zárral ellátottak, a kapukat üzemidőn kívül bezárják.

ES 4014 sz. külön feltétel: Kívülről jól megvilágított épület/telephely

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen az épületek megfelelnek a kívülről jól megvilágított épületre vonatkozó alábbi előírásoknak:

Az épület bejáratai és földszinti nyílászárói sötétedés után legalább 3 m magasan elhelyezett külső fényforrással jól láthatóan megvilágítottak. Telephely tekintetében a biztonság szempontjából lényeges területek legalább 3 m magasan elhelyezett fényforrásokkal megvilágítottak.

ES 4022 sz. külön feltétel: Rablótámadást jelző berendezés állandó készenléti ügyeleten történő riasztással

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel a rablótámadást jelző és rögzítő-berendezésekre vonatkozó alábbi előírásoknak:

Az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségek a nyitvatartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévő rablótáma- dást jelző berendezéssel vannak ellátva, amely a rendőrségen vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező vagyonvédelmi cég folyamatos ügye- letet biztosító diszpécserközpontjában (együttesen, mint szolgáltató) riasztási jelzést ad, és a riasztás ténye a szolgáltatónál rögzítésre kerül.

ES 4023 sz. külön feltétel: Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés állandó készenléti ügyeleten történő riasztással

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel a rablótámadást jelző és rögzítő-berendezésekre vonatkozó alábbi előírásoknak:

Az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségek a nyitvatartás ideje alatt állandóan üzemképes állapotban lévő rablótáma- dást jelző és rögzítő (videó-rendszer) vannak ellátva, és a jelző rendszer a rendőrségen vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező vagyonvé- delmi cég folyamatos ügyeletet biztosító diszpécserközpontjában (együttesen, mint szolgáltató) riasztási jelzést ad, és a riasztás ténye a szol-

gáltatónál rögzítésre kerül. A Szerződő/Biztosított a rögzített felvétel tárolását a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokban megengedett időtartamig köteles biztosítani.

ES 4050 sz. külön feltétel: Minimális mechanikai védelem

(Lásd még: Fogalom-meghatározások a ES 4051-ES 4053. számú külön feltételekhez)

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel a minimális mechanikai vé- delemre vonatkozó alábbi előírásoknak:

Xxxxx, födém, padozat

Legalább a 6 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású. Támpontok:

– bármilyen égetett tégla vagy más szilikát falazóelem;

– 6 cm vastag vasbeton szerkezet;

– 6–10 cm vastagságú tipizált szendvics-, vagy más, egyedi, legalább 10 cm vastagságú, több- rétegű szerkezet, amelyben a határoló le- mezek között hőszigetelő-, tűzálló-, és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag(-ok) található(-k);

– minimum 1,0 mm vastagságú sík- vagy profilozott acéllemez, maximum 0,75 m fesztávon rögzítve;

– gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

– az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

– zárás biztonsági zárral, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók);

– reteszhúzás elleni védelem (kétszárnyú ajtók)

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

ES 4051 sz. külön feltétel: Emeltszintű mechanikai védelem

(Lásd még: Fogalom-meghatározások a ES 4051-ES 4053. számú külön feltételekhez)

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel az emelt szintű mechanikai védelemre vonatkozó alábbi előírásoknak:

Xxxxx, födém, padozat

Megegyezik a ES 4051. sz. külön feltétellel.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

– az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

– záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral legalább 14 mm-es reteszelési mélységben biztosított; vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (ga- rázsajtók);

– fa ajtótok esetén a zárnyelvet fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral van a tokhoz rögzítve – két biztonsági zár esetén az ellenlemezekre nem vonatkozik ez az előírás;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

ES 4052 sz. külön feltétel: Részleges mechanikai védelem

(Lásd még: Fogalom-meghatározások a ES 4051-ES 4053. számú külön feltételekhez)

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel a részleges mechanikai vé- delemre vonatkozó alábbi előírásoknak:

Xxxxx, födém, padozat

Legalább 12 cm vastagságú tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású. Támpontok:

– 6 cm vastagságú vasbeton panel;

– 10 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerinti, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

– a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

– a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton, legalább 14 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül minimum 3 darab forgópánttal (nem fémajtó esetén); és 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel kapcsolódik a tokhoz;

– fa ajtótokon a fő zár reteszvasát fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral, utólagosan felszerelt másodzár ellenlemeze legalább 4 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral rögzített;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti.

Ablakok, portálok

Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkánymagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonat- kozó követelmények:

– nem feltolható redőnnyel, kívülről nem nyitható spalettával szerelt, vagy

– MABISZ által ajánlott, minimum P2A (A1) fokozatú biztonsági üvegezéssel, vagy

– MABISZ által ajánlott és az ajánlásnak megfelelően telepített biztonsági üvegfóliával ellátott, vagy

– 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező áthatolási ellenállású – kívülről nem szerelhető rácsozat- tal védett (a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített – a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja).

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

ES 4053 sz. külön feltétel: Teljes körű mechanikai védelem

(Lásd még: Fogalom-meghatározások a ES 4051-ES 4053. külön feltételekhez)

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel a teljes körű mechanikai védelemre vonatkozó alábbi előírásoknak:

Falazat, födém, padozat

Legalább 38 cm vastagságú téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású. Támpontok:

– 10 cm vastagságú vasbeton panel;

– 20 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 2. osztály szerint (a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott), vagy megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap és ajtótok tömör fa-, vagy fémszerkezetű;

– a fa ajtólap vastagsága minimum 40 mm;

– a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

– a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton, legalább 20 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel, nem fémajtó esetén minimum 3 darab forgópánttal kapcsolódik a tokhoz;

– fa ajtótok esetén a reteszeket fogadó ellenlemezek vastagsága legalább 2 mm, és legalább 2 ponton a tokon keresztül a falazathoz is rögzítettek;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti.

Ablakok, portálok

Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkánymagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonat- kozó követelmények:

– 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező áthatolási ellenállású – kívülről nem szerelhető rácsozat- tal védett,

– a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített – a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja.

A fentebb definiált rácsszerkezetek helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés.

A nyílászárók üvegezése kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Fogalom meghatározások az ES 4050–4053 számú külön feltételekhez

Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyo- másának vagy a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. A billenőkaros retesz megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról való – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba beforduló (minimum 2 db) csapokkal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtókra szerelt ellenlemezbe benyúló hossza.

Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos, legalább 6 lamellás zár, ameny- nyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10.000-et. Elfogadható biztonsági zárként a MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt együtt).

Bevésőzár

Az ajtólapba süllyesztetten szerelt zárszerkezet, amelynek a fogadásához szükséges üreg a fa ajtólap betörés elleni ellenálló képességét jelen- tősen csökkenti.

Többpontos zárás

Többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól min. 30 cm-re helyezkednek el. Közvetlenül a zárszerkezetből kinyúló 2-3-4-5 hengeres rúdból álló reteszvasak csak 1 zárási pontnak felelnek meg. Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló kisméretű, hengeres csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyek- be záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának megakadályozása.

ES 4061 sz. külön feltétel: Minimális elektronikai védelem

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel a minimális elektronikai vé- delemre vonatkozó alábbi előírásoknak:

Minimális az elektronikai védelem, ha a járó, illetve megközelítési szinttől mérve 3 m-nél alacsonyabban elhelyezett nyílászárókra (azok alsó párkánymagasságát figyelembe véve) kiterjed a felületvédelem vagy a biztosított vagyontárgyak csapdaszerű térvédelemmel védettek.

ES 4062 sz. külön feltétel: Részleges elektronikai védelem

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel a részleges elektronikai vé- delemre vonatkozó alábbi előírásoknak:

Részleges az elektronikai védelem, ha a 3 m-nél alacsonyabban elhelyezett nyílászárókra vonatkozóan teljeskörű felületvédelem és a biztosí- tott vagyontárgyak legalább csapdaszerű térvédelemmel védettek. Részlegesnek tekinthető az elektronikai védelem akkor is, ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, de a védendő objektum egyes részei

„árnyékban” vannak. (Árnyékos térnek minősül a mozgásérzékelők által nem felügyelt terület.) Biztosított vagyontárgyak azonban nem helyez- hetők el olyan árnyékos térben, amely megközelíthető térvédelem nélküli területről.

ES 4063 sz. külön feltétel: Teljes körű elektronikai védelem

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel a teljes körű elektronikai védelemre vonatkozó alábbi előírásoknak:

– teljes körű a felületvédelem,

– teljes körű a térvédelem,

– teljes körű a tárgyvédelem,

– teljes körű a személyvédelem.

1. Teljes körű felületvédelem

Ha éles üzemben a védelmi rendszer figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm-es tömör téglafal szi- lárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

2. Teljes körű térvédelem

Ha éles üzemben a védett tárgyak környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

3. Teljes körű tárgyvédelem

Ha éles üzemben minden védett tárgyra kiterjed, páncélszekrények esetében fúrás és nyitásérzékelést is biztosít, épített páncéltermek esetén rezgésérzékelőt is.

4. Teljes körű személyvédelem

Ha az összes védendő, illetve támadásnak kitett személyre kiterjed. Egyéb rendelkezések a MABISZ ajánlás szerint.

ES 4064 sz. külön feltétel: Elektronikai védelem készenléti ügyeleten történő riasztással

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel az ES 4061, vagy az ES 4062 vagy az ES 4063 sz. külön feltételben foglalt előírásoknak és az alábbi követelményeknek:

Az elektronikai védelem rendőrségen vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező készenléti ügyeletet biztosító vagyonvédelmi figyelőrendszer központjában (együttesen, mint szolgáltató) riasztási jelzést ad.

ES 4112 sz. külön feltétel: Kockázatviselés helyének fegyveres őrzése

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési hely megfelel a fegyveres őrzésre vonatko- zó alábbi előírásoknak:

A kockázatviselés helyét és annak helyiségeit üzemidőn kívül – szombat, vasár- és ünnepnapokon is – a szerződő (biztosított) által alkalma- zottként, vagy azzal egyenértékű megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott fegyveres őr vagy hatósági engedéllyel működő fegyveres őrző szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított kockázatviselési hely és helyiségeinek fegyveres őrzése – őrzi. Az őr állandóan üzemképes, segélyhívásra alkalmas távközlő eszközzel van ellátva.

ES 4200 sz. külön feltétel: Készpénz, értékpapír és értékkészlet biztosítása betöréses lopás károkra

(Vagyoncsoportok meghatározása D.4.)

Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed a készpénz, értékpapírok és értékkészletek (VVSZF VM „D4” vagyoncsoport) állományban keletkezett betöréses lopás károkra (VVSZF BLRKR I.1.).

Kizárások

Nem terjed ki a biztosítási fedezet az értékpapírokra, amennyiben az alábbi feltételek nem teljesülnek:

Az értékpapírokról (kivéve papírpénzt, bankjegyet, kamat-járadék, haszonrészesedésre szóló értékpapírokat, bélyegeket, egyéb ér- tékjegyeket) kimutatást kell vezetni, mely tartalmazza a megfelelő azonosító adatokat. E kimutatásokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, annak érdekében, hogy az egyidejű károsodás kizárt legyen.

A biztosítási fedezet csak a kötvényben (ajánlaton) megjelölt értéktárolókban őrzött, a biztosítási szerződésben megjelölt értékű készpénzre és értékkészletre terjed ki.

A szerződő kár esetén késedelem nélkül köteles a kerestetés végrehajtásáról (megfelelő hatósági / rendőrségi bejelentés/ feljelentés iránt) intézkedni. Ennek elmaradása esetén a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

Ha a biztosítási szolgáltatás teljesítését követően az értékpapír megkerül, úgy a biztosított erről haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítót, és a biztosítási szolgáltatást – az időközben beállt értékcsökkenés figyelembevételével – a biztosító részére vissza kell fizetnie.

Amennyiben a felek megállapodása erre kiterjed, úgy az indokolt és bizonyított kerestetési és pótlási költségeket a biztosító megtéríti. A biztosí- tó megtéríti továbbá az értékpapírok esedékes, és a kár miatt elmaradt teljesítése miatt felmerülő, legfeljebb a jogszabályban rögzített mértékű késedelmi kamatot.

ES 4300 sz. külön feltétel: Készpénz, értékcikk tárolása

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy az ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfelel az alábbi előírásoknak:

Az ajánlatban/kötvényben meghatározott kockázatviselési helyen készpénz, értékcikkek tárolása a Magyar Biztosítók Szövetsége által a fel- adott biztosítási összegre ajánlott, vagy azzal azonos tulajdonságokkal rendelkező, a telepítési előírásoknak megfelelően beépített értéktáro- lóban történik.

ES 4400 sz. külön feltétel: Pénz- és értékkészletek szállítási előírásai

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett olyan károkra, amelyek pénztári küldöttek ellen – a biztosítási szerződésben megjelölt működési (szállítási) területen, Magyarország területén elkövetett rablás miatt következtek be. A külön feltétel szerint kötött biztosítás nem terjed ki a hivatásos pénz- szállítónak, illetve őrző-védő tevékenységet ellátó vállalkozásnak minősülő biztosítottra.

2. Biztosítható vagyontárgyak:

2.1. készpénz, értékpapír;

2.2. egyéb értékcikknek minősülő vagyontárgyak a biztosítási szerződés részletezésének megfelelően.

3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben küldöttenként meghatározott szállított legmagasabb értékig, mint első kockázati ösz- szegig terjed. A biztosító eseményenkénti és/vagy egy évre vonatkozó limitösszeget határozhat meg, amely a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének felső határa.

4. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő átadásával kezdődik, a kiindulási és a rendeltetési hely közötti közvetlen és indokolható legrövidebb útvonalra terjed ki és megszűnik a küldemény átvételével. Küldött lehet maga a biztosított, illetve a biztosított alkal- mazottja és megbízottja.

5. A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni (kockázatkizárás):

5.1. ha a szállítás során nem teljesültek az 6. pontban meghatározott szállítási előírások és az esemény ezzel összefüggésben követ- kezett be;

5.2. ha 18 éven aluli, vagy a szállításhoz és kísérethez nem alkalmas (pl. korlátozottan cselekvőképes) személyeket alkalmaznak őrként vagy kísérőként és az esemény ezzel összefüggésben következett be.

6. A biztosítónak a jelen külön feltételben foglalt biztosítási szolgáltatási kötelezettsége csak az alábbi pénzszállítási előírások betartása esetén áll fenn:

– 2 000 000,- Ft-ig a pénz szállítását 1 fő végzi

– 5 000 000,- Ft-ig a pénz szállítását 2 fő végzi

– 5 millió Ft biztosítási összeg felett csak erre a célra kiképzett, a biztosítótársaságok vonatkozó szabályzatának megfelelő pénzszállító szervezet végezheti a szállítást:

ES 4401 sz. külön feltétel: Küldöttek balesetével kapcsolatos fedezet-kiterjesztés

A biztosítási fedezet kiterjed a küldöttekkel szemben elkövetett rablás biztosítási eseményre akkor is, ha a küldöttet és/vagy kísérőket baleset érte vagy járművel történő közlekedése során segítségnyújtási kötelezettségének tesz eleget – amelynek elmulasztását a Btk. szankcionálja – és e körülményt kihasználva követték el a rablást.

Kiterjed a biztosítási fedezet továbbá a küldöttek által gépjárművel szállított értékekben a szállítás során bekövetkezett tűz, villámcsapás és robbanás által okozott káreseményekre.

ES 4518. sz. külön feltétel: Vandalizmus fedezet

1. A biztosítási fedezet – a szerződésben vállalt limit erejéig – kiterjed a vandalizmussal okozott káreseményekre.

2. Vandalizmus (rosszindulatú rongálás) alatt a biztosított vagyontárgyak mindennemű, előre megfontolt szándékú, közvetlen károsítását vagy megsemmisítését kell érteni.

3. A biztosítási fedezet nem terjed ki a következőkre (kizárások):

– betöréses lopás vagy rablás elkövetésével, illetve annak kísérletével kapcsolatos károkra, kivéve a biztosított épület károsodását;

– a vagyontárgyak egészének vagy egy részének jogtalan eltulajdonításából származó károkra;

– közvetlenül a biztosított vagy annak vezető állású alkalmazottja által okozott károkra;

– a biztosított üzemének alkalmazottai vagy az üzemben dolgozó harmadik személyek által okozott károkra;

– bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett károkra;

– esztétikai jellegű károkra és azok tisztítási költségére (pl. graffiti).

4. A szerződő és a biztosított köteles bejelenteni a biztosítónak, ha az épületek használatával tartósan vagy időszakosan felhagynak.

Üzemszünethez tartozó külön feltételek

ES 6012 sz. külön feltétel: Beszállítóknál/Átvevőknél fellépő károk okozta üzemszünet fedezete

Jelen kiegészítő megállapodás alapján – külön díj megfizetése ellenében és a szerződés egyéb rendelkezései, kizárásai és limitjei változatlan érvényessége mellett – az üzemszünet-biztosítási fedezet kiterjed olyan – a szerződő/biztosítottnál fellépő – elkerülhetetlen üzemszüneti vesz- teségekre is, amelyeket a biztosítási szerződésben megjelölt, a közvetlen beszállító, illetve átvevő fennhatósága alatt álló vagyontárgyakban a szerződésben meghatározott biztosítási események során bekövetkező közvetlen dologi kár okozott.

A biztosítási szolgáltatás felső határa az egyazon okból bekövetkező valamennyi káreseményre meghatározott szublimit. Önrészesedés: megegyezik az üzemszünet-biztosítás önrészesedésével

Kárviselési idő: 3 hónap.

ES 6013 sz. külön feltétel: Telephelyre való bejutás akadályozása miatti üzemszünet

Jelen külön feltétel alapján – külön díj megfizetése és a szerződés egyéb rendelkezéseinek, kizárásainak, limitjeinek változatlan érvényessége mellett – az üzemszünet biztosítási fedezet kiterjed azokra a károkra is, melyek amiatt keletkeznek, hogy 14 (tizennégy) egymást követő napon keresztül a szerződő telephelye megközelíthetetlenné vált a jelen szerződés alapján biztosítási eseménynek minősülő, más biztosítható objek- tumban történt közvetlen dologi kár miatt.

A biztosítási fedezet az érintett telephelytől legfeljebb 1,5 km távolságra levő objektumokra terjed ki.

A biztosítási szolgáltatás felső határa az egyazon okból bekövetkező valamennyi káreseményre meghatározott szublimit. Önrészesedés: megegyezik az üzemszünet-biztosítás önrészesedésével

Kárviselési idő: 14 összefüggő naptári nap.

ES 6014 sz. külön feltétel: Szolgáltatás kimaradás miatti üzemszünet

Jelen külön feltételek alapján – külön díj megfizetése ellenében és a szerződés egyéb rendelkezései, kizárásai és limitjei változatlan érvényessé- ge mellett – az üzemszünet-biztosítási fedezet kiterjed olyan – a szerződőnél/biztosítottnál fellépő – elkerülhetetlen üzemszüneti veszteségre is, amelyet a biztosítási szerződésben megjelölt, a közvetlen beszállító, illetve átvevő fennhatósága alatt álló vagyontárgyakban a szerződésben meghatározott biztosítási események során bekövetkező közvetlen dologi kár okozott.

Villamos energiaátviteli- és elosztó hálózatok esetében a biztosítási fedezet legfeljebb a szerződésben meghatározott kockázatvise- lési helytől számított 1 km távolságra található vagyontárgyakra terjed ki.

A biztosítási szolgáltatás felső határa az egyazon okból bekövetkező valamennyi káreseményre meghatározott szublimit. Önrészesedés: megegyezik az Üzemszünet-biztosítás önrészesedésével.

Kárviselési idő: 14 összefüggő naptári nap.

Speciális tevékenységekhez tartozó külön feltételek

ES 7100 sz. külön feltétel: Készpénz kezelése a központi pénzellátóban

A szerződő a szerződés aláírásával az alábbiak szerint nyilatkozik:

Készpénz és egyéb értékek tárolása központi pénzellátó helyiségben történik, és az ügyfelek fogadására szolgáló helyiségben lévő pénztárakat onnan látják el a szükséges készpénzzel, illetve értékkel. Az ügyfélfogadó termekben készpénz vagy egyéb értékek csak a rendeltetésnek meg- felelő időzáras tárolókban történik. A készpénz kezelés folyamata és védelmi előírásai a szerződésben, illetve annak mellékletében rögzítettek szerint történik.

ES 7110 sz. külön feltétel: Ügyfelek kirablása a biztosított helyiségben

A biztosítási fedezet kiterjed – ha más biztosítás alapján nem téríthető meg – a biztosított helyiségben a támadás időpontjában ott tartózkodó idegen személyeknek (ügyfeleknek) okozott rabláskárokra is. Egyebekben a Betöréses lopás, rablás és küldöttrablás biztosítás különös ren- delkezései (BLRKR) meghatározásai érvényesek. A biztosítás szolgáltatásának felső határa a szerződésben meghatározott limit.

ES 7400 sz. külön feltétel: Gépjármű-kereskedések biztosítása szabadtéri tárolóhely esetén

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a szabadban tárolt biz- tosított gépjárművekre (VVSZF VM „D1”), amíg azok a biztosított telephelyen, mint kockázatviselési helyen találhatók. Szabadban tároltnak tekintendők azok a gépjárművek, amelyek a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen (telephelyen) szabadban, az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel vagy anélkül vannak tárolva, továbbá, ha legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) talál- hatóak.

2. A biztosító kockázatviselése a szerződésben rögzített biztosítási eseményekre terjed ki.

A biztosító kockázatviselés nem terjed ki a biztosított gépjárművek üzemeltetésével összefüggésben bekövetkezett károkra (kizárás).

A szabadban tárolt gépjárművek tekintetében a betöréses lopás káresemény akkor valósul meg, ha a VVSZF BLRKR I.1. pontja szerinti ese- mények a tárolótér kerítése, kocsibejárója és/vagy a kulcsokat tartalmazó értéktároló vonatkozásában valósulnak meg.

3. A gépjárművek állapotát a telephelyre beérkezésükkor állapotlapon kell rögzíteni, amely tartalmazza a járművön található összes sérülés leírá- sát, illetve sérülésmentes állapotát, valamint a gyári alapkivitelt meghaladó alkatrészek és tartozékok megjelölését. Használt (már forgalomba helyezett vagy bemutató-, próbajárműként használt), illetve sérült gépjármű esetén az állapotlap mellé igazolhatóan az átvétel napján készült fotókat kell csatolni, mely alapján a sérülés vagy a sértetlen állapot egyértelműen megállapítható.

4. A kockázatviselés csak akkor áll fenn a betöréses lopás-, rablás-, és rongálás károkra, ha a gépjárművek tárolására szolgáló telephely megfelel az alábbi követelményeknek:

– a telephely kerítéssel van körbevéve, a gépjármű- és személykapuk legalább egy darab kulcsos zárral vagy lakattal lezártak (MABISZ által a teljes körű technikai védelem elemeként ajánlott lakatszerkezet – lakat és lakatpánt együtt);

– a telephelyen a szabadban tárolt gépjárművek a sötétedés beálltától kezdődően fényforrással jól láthatóan megvilágítottak;

– a település közigazgatási határán kívül fekvő telephely az ES 0064 számú záradék előírásainak megfelelően őrzött;

– a telephelyen tárolt gépjárművek kulcsai és okmányai nyitvatartási időben sem lehetnek a gépjárművekben, nyitvatartási időn kívül pedig a ES 4052. sz. záradéknak megfelelő lezárt épületben, értéktárolóban (ld.: VVSZF BLRKR I.2. pontnál) elzárva tartandók.

5. Az önrészesedés mértéke azonos a telephelyen a szerződés szerint biztosított vagyontárgyakra meghatározott önrészesedéssel, kivéve a szélvihar, jégverés és hónyomás károkat, amelyek bekövetkezése esetén az önrész gépkocsinként 10%, de minimum 50.000 Ft.

6. A biztosító biztosítási szolgáltatási kötelezettségének felső határa szélvihar, jégverés és hónyomás károk esetén az ajánlaton, szerződésben meghatározott érték. A biztosító a megállapított biztosítási szolgáltatási összegből levonja a szerződésben rögzített önré- szesedést.

7. A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások)

– az állapotlappal nem rendelkező gépjárművekre,

– használt (már forgalomba helyezett vagy bemutató-, próbajárműként használt), illetve sérült gépjármű esetén igazolhatóan az átvétel napján készült fotókkal nem rendelkező gépjárművekre,

– a kár időpontjában 15 évnél idősebb gépjárművekre,

– azokra a nem széria tartozékokra és alkatrészekre, melyek az állapotlapon nem szerepelnek, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokra is,

– a biztosított gépjármű azon alkatrészére, tartozékára, melyet a biztosított gépjárműtől elkülönítetten tároltak (beleértve a gépjár- művek kulcsait is);

– a biztosított gépjárműben elhelyezett vagyontárgyakra.

ES 7410 sz. külön feltétel: Gépjármű-kereskedések telephelyi casco biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a biztosított gépjármű- vekre (VVSZF VM „D1”) a kockázatviselési helyen (telephelyen), vagy annak 5 km-es körzetében próbaúton bekövetkezett alábbi biztosítási eseményekre:

– részlopáskár: amennyiben a megfelelően lezárt gépjárműből vagy a gépjárműről, annak alkatrészeit, tartozékait ellopják, és azok nem kerülnek meg;

– töréskár: baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatásnak minősülő – esemény által (ideértve az ember és az állat által is) okozott sérülés, valamint idegen harmadik személy vagy állat által okozott rongálás.

Nem baleseti jellegű töréskárokra, mint pl. anyagfáradás, a biztosítás nem terjed ki (kizárás);

– üvegkár: a biztosított gépjárműben kizárólag az ablaküvegre (ide értve a tetőelemet is, amennyiben annak anyaga részben vagy egészben üveg vagy bármilyen más üveg jellegű átlátszó vagy áttetsző anyag) közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatás által oko- zott sérülés, valamint idegen személy vagy állat által okozott rongálás.

2. A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást követően az üzem- bentartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg.

A töréskártól független, önálló üvegkárt

– az ablaküveg cseréje esetén a kár 10%-a, de minimum 5 000 Ft önrészesedés levonása mellett téríti meg a biztosító,

– a sérült ablaküveg javítása esetén a kárt önrészesedés levonása nélkül téríti meg a biztosító.

3. A gépjárművek állapotát a telephelyre beérkezésükkor állapotlapon kell rögzíteni, amely tartalmazza a járművön található összes sérülés leírá- sát, illetve sérülésmentes állapotát, valamint a gyári alapkivitelt meghaladó alkatrészek és tartozékok megjelölését. Használt (már forgalomba helyezett vagy bemutató-, próbajárműként használt), illetve sérült gépjármű esetén az állapotlap mellé igazolhatóan az átvétel napján készült fotókat kell csatolni, mely alapján a sérülés vagy a sértetlen állapot egyértelműen megállapítható.

4. Az önrészesedés mértéke gépkocsinként minimum 10%, de minimum 50.000 Ft, kivéve az önálló üvegkárt (lásd 2. pontban).

5. A biztosító biztosítási szolgáltatási kötelezettségének felső határa 500.000 Ft káreseményenként és gépkocsinként.

6. Az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) X. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól pontja figyelembe- vételével és kiegészítéseként jelen külön feltétel vonatkozásában:

a) súlyosan gondatlannak minősül a magatartás, ha:

– a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszint meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették,

– a gépjárművet érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkező személy vezette,

– a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanya- golt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek következménye.

b) a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősül:

– ha a biztosított gépjármű az első forgalombahelyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskí- sérlet, tanksapka lefeszítése, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya elhagyása, forgalmi engedély elvesztése stb.) olyan állapotba került, hogy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára

– ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa,

– ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű forgalmi engedélye vagy törzskönyve,

– ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértették,

– szakszerűtlen üzemeltetés okozta a kárt.

7. A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások)

– az állapotlappal nem rendelkező használt (már forgalomba helyezett vagy bemutató-, próbajárműként használt) gépjárművekre,

– a kár időpontjában 15 évnél idősebb gépjárművekre,

– javításra átvett gépjárművekre,

– azokra a nem széria tartozékokra és alkatrészekre, melyek az állapotlapon nem szerepelnek, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokra is,

– a biztosított gépjárműben elhelyezett vagyontárgyakra.