GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

A nagyvállalati követelések elfogadható fedezeti körbe tartozása kapcsán

(aktualizálva az Üzleti feltétek 2022. október 1-től hatályos módosításaira tekintettel)

Kérdés #	Kérdés	MNB válasza
Nagyvállalati követelés biztosítékai, fedezettsége
1.	Az Üzleti Feltételek 6.8 pontjának utolsó mondata szerint „a nagyvállalati követelés átszállása esetén, valamint a zálogjog érvényesítésekor a nagyvállalati követelés fedezetei nem bír- hatnak alacsonyabb fedezeti értékkel, mint a Pénzpiaci ügyfél számára a nagyvállalati kölcsön nyújtásakor”. Milyen módszer- tannal számítandó a nagyvállalati követelés fedezeteinek ér- téke jelen bekezdés értelmezésében, illetve ezen pont alapján mi az MNB pontos elvárása a bank felé a fedezeti érték garan- tálása körében, különös tekintettel arra, hogy a biztosítékok pi- aci értékét a banktól és ügyféltől is független folyamatok alakít- ják.	A hitelkövetelés biztosítékba adásától függetlenül a Pénzpiaci ügyfelet a Hpt. 99. § (1) és (3) bekezdése alapján mind a kihelyezésről történő döntés előtt, mind a kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt terheli az a kötelezettség, hogy a hitel biztosítékait ér- tékelje. Az MNB elvárása az, hogy amíg a hitelkövetelés az MNB számára biztosítékul szol- gál, a Pénzpiaci ügyfél a biztosítékok mértékét úgy tartsa fenn, akár újabb biztosítékok be- vonásával, hogy azt a fedezeti értéket tartsa, ami a kihelyezéskor volt.
2.	Az Üzleti Feltételek 6.10. pontjában a módosításra vonatkozó rendelkezések között az szerepel, hogy „a Pénzpiaci ügyfél és a nagyvállalat a Pénzpiaci ügyfélnek a nagyvállalati követelései biztosítékait a szerződésük fennállása alatt az MNB jóváha- gyása nélkül módosíthatják, ha …”. Csak biztosítéki szerződé- sekre vonatkozik a módosítási rendelkezés?	Valóban a biztosítékokra vonatkozó szerződésre vonatkozik ez a rendelkezés. Az MNB a nagyvállalati kölcsönre vonatkozó szerződés tartalmát nem határozta meg, így annak mó- dosítása vonatkozásában sincsenek kötöttségek. Az MNB a nagyvállalati kölcsönre vonat- kozó szerződés és annak módosítása vonatkozásában kizárólag olyan korlátozást kívánt al- kalmazni, hogy mind fedezetként való befogadáskor, mind azt követően, amíg a nagyválla- lati követelést az MNB jelzálogjoga terheli, annak végig meg kell felelnie az MNB által az elfogadható fedezetre előírt feltételeknek. Mivel az Üzleti feltételek 6.11. pontja alapján a nagyvállalati követelésre az Üzleti feltételekben és a Tájékoztatóban meghatározott valam- ennyi feltételnek fenn kell állnia nemcsak az adatszolgáltatás időpontjában, hanem mind- azon időtartam alatt folyamatosan, amíg a nagyvállalati követelést az MNB javára alapított jelzálogjog terheli, így ez a rendelkezés jelenti a nagyvállalati kölcsönre vonatkozó szerződés módosításának a korlátját.

3.	A fedezetbe vont követelés esetén, amennyiben hitelszerződés biztosítéki köre változna, mi lesz az MNB által várt eljárásrend?	Az Üzleti feltételek 6.10. pontja alapján a nagyvállalati követelések biztosítékai a nagyválla- lati kölcsönre vonatkozó szerződés fennállása alatt módosíthatóak, ha (i) a 6.7. - 6.9. pontban írt feltételek továbbra is fennállnak és (ii) a módosítás nem érinti hátrányosan az MNB-t vagy (iii) a Pénzpiaci ügyfélnek a nagyvállalati követelései fedezettségének mértéke nem változik. Amennyiben ezen feltételek nem állnak fenn, a biztosítéki kör nem módosítható. Ezen hivatkozott szabályok közül kiemelésre érdemes, hogy az Üzleti feltételek 6.8. pontja alapján a Pénzpiaci ügyfél a nagyvállalati követelés biztosítására olyan biztosítékot nem fo- gadhat el, ami az MNB vagy harmadik személy által nem érvényesíthető a nagyvállalati kö- vetelés átszállása esetén, továbbá a jelzálogjog MNB általi érvényesítésekor a fedezettség mértéke nem lehet alacsonyabb, mint a nagyvállalati kölcsön nyújtásakor.
4.	Jól értjük azt, hogy az adott hitelnek nem kell teljes mértékben biztosítékkal fedezettnek lennie, de (a biztosítékok) nem bír- hatnak alacsonyabb fedezeti értékkel, mint amennyi a fede- zetbe adott hitel MNB általi befogadási értéke? Erre többek kö- zött az Üzleti feltételek 3. számú melléklete alapján is következ- tettünk, ahol nincs olyan opció a fedezet jellegénél, hogy fede- zetlen.	Az adott hitelnek (nagyvállalati kölcsönnek) valóban nem kell teljes mértékben biztosítékkal fedezettnek lennie. A mellékletben az adatszolgáltatásban a fedezetlen mivoltot a cella üre- sen hagyásával lehet jelezni. Az Üzleti feltételek 6.8. pontjában előírt követelmény szerint a jelzálogjog érvényesítésekor a nagyvállalati követelés fedezetei nem bírhatnak alacsonyabb fedezeti értékkel, mint a Pénzpiaci ügyfél számára a nagyvállalati kölcsön nyújtásakor, tehát a befogadási érték ettől független (a követelés haircuttal csökkentett értéke).
5.	A hitelező bank két különböző forrásból finanszírozott kölcsönt nyújt az adós részére, például 10 egység NHP hitelből és 20 egy- ség saját forrású hitelből valósul meg egy beruházás, az NHP kölcsönből származó követelés a Keretszerződés alapján, a sa- ját forrású hitelből származó követelés pedig a nagyvállalati hi- telként kerül elzálogosításra az MNB javára. A kétféle kölcsönt azonos ranghelyen bejegyzett, nem keret jellegű jelzálogjog biztosítja. Felajánlható-e a nagyvállalati követelés az MNB ja- vára zálogul úgy, hogy a zálogtárgyon azonos ranghelyen (mindkét biztosított követelést és járulékait kifejező) fennálló banki jelzálogjog megosztásra kerül abban az esetben, ha az MNB az egyik zálogjogát érvényesíti a későbbiekben, de a má- sikat nem?	Az NHP-ban refinanszírozott hitelintézeti követelés nem minősül elfogadható fedezetnek, tekintettel arra, hogy a 2020. május 11-től hatályos Üzleti feltételek 6.6. (vi) pontja az MNB által a Növekedési Hitelprogram (NHP) bármely szakasza keretében refinanszírozott köve- telést kizárja az elfogadható fedezetek köréből. Az NHP-s követeléstől elkülönülő, az Üzleti feltételekben meghatározott feltételeknek ele- get tevő nagyvállalati követelés fogadható el az MNB által, és az ezen hitelkövetelésen ala- pított jelzálogjog az MNB javára alzálogul szolgálhat.

6.

7.

Elzálogosítás

8.

9.

Az Üzleti Feltételek 6.9. pontjában foglalt új jelzálogjog bejegy- zésre vonatkozó kötelezettség kizárólag akkor áll-e fenn, ha a nagyvállalati követelést biztosító korábban, a bank javára be- jegyzett jelzálogjog keretjelleggel más követeléseket is biztosít a fedezetbe vonni kívánt nagyvállalati követelésen kívül, amennyiben egyedi, kizárólag a fedezetbe vonni kívánt nagy- vállalati követelést biztosító jelzálogjog került korábban meg- alapításra, úgy új jelzálog bejegyzésére nincs szükség?	Xxxx, a 6.9. pont valóban a kérdésben ismertetett esetre vonatkozik - hasonlóan az MNB egyéb követelésen alapuló jelzálog fedezete mellett működtetett monetáris politikai eszkö- zéhez (a Növekedési Hitelprogram valamennyi szakaszához) -, tehát amennyiben egy koráb- ban létrejött jelzálog a nagyvállalati követelés mellett más kitettséget is biztosít, akkor kell az ott leírtak szerint eljárni.
Egy követelés MNB általi befogadását (a követelés elzálogosítá- sát) követően milyen jogokkal fog rendelkezni az MNB a hitel- szerződés, illetve a biztosíték-megosztási megállapodás vonat- kozásában (a hitelügylet tekintetében lesz-e bármilyen beleszó- lása, hozzájárulási joga, betekintési joga)?	A Jelzálogszerződés, az Üzleti feltételek tartalmazza valamennyi azon MNB elvárást, ame- lyek a nagyvállalati követelést terhelő jelzálogjog fennállása alatt korlátozásokat jelentenek az adott nagyvállalati hitelszerződés vonatkozásában (így például az Üzleti feltételek 6.8. pontjában a nagyvállalati követelés fedezettségi szintjének fenntartására vonatkozó köte- lezettség, vagy a 6.10 pontban a szerződés módosítások korlátozottsága), de ezek az ott rögzítettek azt jelentik, hogy ezen feltételeknek megfelelő nagyvállalati követelés adható az MNB javára zálogba, és nem jár együtt azzal, hogy az MNB-nek a jelzálogba adott hitelügylet kapcsán, a jelzálogjog érvényesítését megelőzően hozzájárulási, beleszólási jogosítványa lenne az ügyletbe. Ugyanakkor mivel az MNB a jelzálogba adott nagyvállalati követelések Jelzálogszerződésnek és az Üzleti feltételeknek való megfelelését ellenőrzi, így ezen ellenőrzés során a hitelügylet dokumentációjába is jogosult betekinteni, amelyre vonatkozóan az MNB által meghatáro- zott feltételeknek való megfelelést (pl. ügyfél-hozzájárulások rendelkezésre állása az Üzleti feltételek rendelkezései szerint) ellenőrzi és a feltételeknek való megfelelés hiánya azzal a következménnyel jár, hogy az adott nagyvállalati követelés kiesik a fedezeti körből.
ról szóló értesítés/ ügyfél nyilatkozat
Az ügyfelek részére a jelzálogjog alapításáról küldendő értesítés vonatkozásában elegendő-e a kézbesítés megtörténtét iga- zolni, vagy mindenképpen szükséges, hogy az ügyfél aláírásával igazolja vissza az értesítésben foglaltak tudomásulvételét?	Az Üzleti feltételek 6.12. (iii) pontja szerint írásbeli értesítés szükséges (ennek formájára az MNB nem kívánt előírást adni), aminek a polgári jogi általános szabályok szerinti kézhezvé- telét kell az ügyfélnek az aláírásával igazolnia. A Pénzpiaci ügyfélnek az értesítést és a kéz- hezvétel igazolását kell az MNB-nek az adatszolgáltatás megtörténtét követő 1 hónapon belül megküldenie.
Az Üzleti Feltételek 6.12 pontjának iii.) pontjában foglalt, az MNB javára történő elzálogosításról nagyvállalati követelések kötelezettjeinek szóló értesítők beküldését hogyan kell teljesí- teni? Elegendő a bank nyilatkozata, vagy szükséges az értesítő	Lásd a 8. pontban feltett kérdésre adott választ.

	megküldését igazolni (postakönyv, ajánlott szelvény), vagy szükséges a kötelezettek általi átvételt igazoló dokumentumot is csatolni (tértivevény, átvételi elismervény)?
10.	Az Üzleti Feltételek 6.12. (iii) pontja szerint a nagyvállalati ügy- félnek az MNB javára történő jelzálogjog alapításáról szóló ér- tesítőnek van-e bármilyen tartalmi vagy formai követelménye?	Lásd a 8. pontban feltett kérdésre adott választ.
11.	Az Üzleti Feltételek 6.7. (iv) pontjába foglalt nyilatkozat („nem tesz olyan nyilatkozatot, amely az MNB-nek a nagyvállalati kö- vetelésekből történő kielégítési jogát megszünteti vagy hátrá- nyosan befolyásolhatja”) esetében elegendő ezt a nyilatkozatot egyszer megtenni az összes érintett szerződés tekintetében, vagy ügyletenként külön kell nyilatkozni?	A Pénzpiaci ügyfél a Jelzálogszerződés aláírásával, annak a 3. pont harmadik alpontjában foglaltakra tekintettel így nyilatkozik, a nagyvállalatoktól viszont minden velük kötött, az MNB javára jelzálogba adott kölcsönszerződés vonatkozásában be kell szerezni ezt a nyilat- kozatot.
12.	Az Üzleti Feltételek 6.7. pontjában szerepel, hogy a bank a nagyvállalat nyilatkozatával is rendelkezik arra vonatkozóan, hogy nem tesz olyan nyilatkozatot, „amely az MNB-nek a Nagy- vállalati követelésekből történő kielégítési jogát megszünteti vagy hátrányosan befolyásolhatja.” Mit jelent a gyakorlatban ez a feltétel, különös tekintettel arra hogy i) hogyan tudna az ügyfél egyedül jogszerűen olyan jog- nyilatkozatot tenni, ami hátrányosan érintené a kielégítést, il- letve hogy ii) ezen feltétel előírása azt jelenti-e, hogy az ügyfél hozzájárulása nélkül egy követelés sem vonható be a zálogjog alá.	i) Véleményünk szerint ilyen eset lehet, ha a nagyvállalat beszámítási jogát gyakorolja, az MNB javára jelzálogba adott hitelintézeti követelést csökkentve, megszüntetve. ii) Igen, ez a feltétel ezzel jár. Mivel az Üzleti feltételek 6.11. pontja alapján a Pénzpiaci ügyfelet terhelő szavatosságból eredően az ügyfélnek ahhoz is hozzá kell járulnia, hogy a nagyvállalati kölcsönszerződéssel kapcsolatos adatokat az MNB hatósági ellenőrzési eljárásán kívül is megismerhesse, to- vábbá az ügyfelet a jelzálogba adásról mindenképpen értesíteni kell, tehát arról tudomással bír. Ezen túl pedig az ügyfélnek az Üzleti feltételekben és a Jelzálogszerződésben meghatá- rozott esetekben esetlegesen egyéb nyilatkozatot is kell tennie.

13.

A biztosíték

14.

Az Üzleti feltételek 6.8. pontja szerint a pénzpiaci ügyfél a nagy- vállalati követelés biztosítására olyan biztosítékot nem fogad- hat el, ami az MNB vagy harmadik személy által nem érvénye- síthető a nagyvállalati követelés átszállása esetén. A bankok által nyújtott hitelek -, jellemzően a nagyvállalati hi- telek is - biztosítékául igen gyakran harmadik személy (fősza- bály szerint: anyavállalat) által kiállított garancia is szolgál, amely absztrakt természeténél fogva nem járulékos jellegű, így a követelés elzálogosításával és zálogjogosult általi érvényesí- tésével sem válik automatikusan a garantőrrel szemben érvé- nyesíthetővé. Miként fogadható el a garanciával biztosított nagyvállalati hi- tel?	Az MNB a javára jelzálogba adott követelés fedezete mellett nyújtott hitelek Pénzpiaci ügy- fél általi visszafizetése kapcsán törekszik az MNB kockázatainak csökkentésére, illetve kizá- rására. Így került elvárásként rögzítésre az Üzleti feltételek 6.7. pont (iv) alpontjában, hogy a Pénzpiaci ügyfélnek biztosítani kell, hogy az őt megillető biztosítékok az MNB jelzálogjo- gának érvényesítésekor, a követelés eladásakor, vagy annak MNB általi megszerzésekor az MNB által is érvényesíthetőek legyenek. Egyetértünk abban, hogy a követelés átszállásával a bankgarancia nem válik érvényesíthe- tővé az MNB vagy harmadik személy által. Ugyanakkor a bankgaranciából származó köve- telés engedményezhető, továbbá érvényesítése (lehívása) előzetesen átruházható. A Pénzpiaci ügyfél akkor ajánlhatja fel a bankgaranciával biztosított nagyvállalati követelése- ket is, ha a Ptk. 6:433. §-ának megfelelően beszerez egy olyan garanciavállalói nyilatkoza- tot, amely szerint a garantőr előzetesen hozzájárul, amennyiben az MNB érvényesíti jelzá- logjogát, úgy az MNB vagy az általa megnevezett harmadik személy válik jogosulttá a ga- rancia érvényesítésére, azaz lehívására. Ezt a garanciavállalói nyilatkozatot tehát a garanciával biztosított nagyvállalati követelés fe- dezetbe adása esetén a Pénzpiaci ügyfélnek be kell szereznie, és az MNB-nek is meg kell küldenie az Üzleti feltételek 6.12. pont (ii) alpontja alapján az adatszolgáltatást követő mun- kanapon.
ok MNB általi érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatok
Az ügyfelek átjegyzéshez való hozzájárulását szükséges-e be- szerezni, vagy ezt az átjegyzési hozzájárulást kizárólag a banktól várja az MNB?	Az Üzleti feltételek 6.12. pont (ii) alpontja alapján a Pénzpiaci ügyfél részéről elegendő egy olyan nyilatkozat, hogy amikor az MNB a jelzálogjogát érvényesíti, akkor a Pénzpiaci ügyfél az MNB vagy a követelés új jogosultja részére ezt a zálogjog átjegyzési nyilatkozatot kiadja. Mivel az MNB nem tudja, hogy milyen biztosítéki rendszer áll a nagyvállalati hitel mögött, azt a Pénzpiaci ügyfélnek kell tudnia, hogy szükség lehet-e az adósától/biztosítéki kötele- zettől ilyen nyilatkozatra az MNB jelzálogjogának érvényesítésekor az Üzleti feltételek 6.8. pontjában foglaltak teljesülése érdekében. Az MNB általános szabályként nem várja el elzá- logosított követelés kötelezettjeinek átjegyzési hozzájárulását, ha azonban erre mégis szük- ség lenne, akkor az Üzleti feltételek 6.12. pont (ii) alpontjának első mondatrészében írtak alapján az az elvárás, hogy azzal a Pénzpiaci ügyfél mielőbb rendelkezzék, és ezt ne a jelzá- logjog érvényesítésekor, hanem előbb szerezze meg. Ennek az átjegyzési hozzájárulásnak nemcsak az MNB, hanem esetlegesen a nagyvállalati követelés új jogosultja részére kell

	lehetővé tennie a zálogjog átjegyezhetőségét. Az átjegyzési hozzájárulás tartalma vonatko- zásában a jogszabályi tartalomnak megfelelő nyilatkozatot várjuk el.
ések beküldése
Az ERA-n keresztüli adatbeküldés esetén, van-e bármilyen elő- írás, korlátozás a fájlok elnevezését illetően?	Nincs előírás, korlátozás. Az az MNB-nek a feldolgozás, ellenőrzés során könnyebbséget je- lent, ha Pénzpiaci ügyfél feltünteti az adós nevét (és a követelés KHR azonosítóját) a file nevében.
Az Üzleti Feltételek 6.12. (ii) pontja szerint az ERA rendszerbe feltöltendő okiratok esetén a hitel és biztosítéki szerződéseken kívül az MNB mit ért pontosan az egyéb érvényesítéséhez szük- séges okiratok alatt?	Minden olyan okiratot, ami a jogérvényesítéshez szükséges lehet, de mivel az MNB-nek nincs tudomása arról, hogy az adott nagyvállalati követelésre a hitelintézet milyen biztosí- tékokat kötött ki, erre vonatkozóan az MNB nem tud konkrét előírást adni. A Pénzpiaci ügy- fél felelőssége, hogy az MNB esetleges biztosíték érvényesítésekor az MNB is tudja érvé- nyesíteni azt a biztosítékot a nagyvállalattal szemben, amit a Pénzpiaci ügyfél a maga szá- mára kikötött.
Az ERA és a GiroHáló rendszerrel kapcsolatosan technikai/infor- matikai kérdésekben kihez fordulhatunk?	Az ERA-rendszerrel kapcsolatban információt az alábbi címen találnak: xxxxx://xxx.xxx.xx/XXX.XXX/xxxxxxxx/xxxx • Az alkalmazással kapcsolatos kérdéseiket telefonon - munkanapokon 8-17 óráig - a 00(0) 000-0000 telefonszámon fogadjuk. • Elektronikus levélben az xxx@0000.xx címre várjuk észrevételeiket, kérdéseiket. A GiroHáló rendszerrel kapcsolatos technikai jellegű kérdésekben Xxxxx Xxxxx tud segí- teni: x00 00 000 0000
Az ügyfél-kölcsönszerződések benyújtásakor az eredeti aláírt, pdf-be beszkennelt verzió elektronikus benyújtására (email vagy CD-n) vagy pedig papír alapon az eredeti példány bekül- dése szükséges?	A szerződéseket az ERA-n kell beadni, az NHP felületen az új nagyvállalati űrlapon.

ERA, szerződ

15.

16.

17.

18.

Az üzletszabályzatuk értelmében 11 óráig be kell küldenünk a 0.xx. melléket tábláját az ügyletekről. Az egyéb dokumentációt milyen formában és mikor kell eljuttatnunk az MNB számára?	Az Üzleti Feltételek 6.12. pontja alapján a Pénzpiaci ügyfél köteles az MNB részére megkül- deni az MNB „Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok fogadásához” megnevezésű rend- szerén (ERA rendszer), az NHP KKV dokumentációs szolgáltatáson keresztül, új űrlapon (i) az adatszolgáltatást követő munkanapon az adatszolgáltatás útján bejelentett nagyvállalati kölcsönszerződést és annak biztosítéki szerződéseit, (ii) az adatszolgáltatást követő munkanapon a nagyvállalati követeléssel kapcsolat- ban minden, az MNB általi esetleges érvényesítéséhez szükséges okiratot, ideértve a Pénz- piaci ügyfél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy amennyiben az MNB a nagyvállalati követe- lésen fennálló jelzálogjogát a nagyvállalati követelés értékesítésével érvényesíti, a nagyvál- lalati követelést pedig a Pénzpiaci ügyfél javára jelzálogjog is biztosítja, a jelzálogjog, illetve ingón alapított zálogjog átjegyzéséhez szükséges hozzájárulásokat, a nyilvántartásban tör- ténő átjegyzésre vonatkozó nyilatkozatokkal együtt a nagyvállalati követelés új jogosultja részére kiadja, (iii) az adatszolgáltatás megküldésétől számítva 1 hónapon belül az MNB javára jel- zálogba adott nagyvállalati követelések kötelezettjeinek értesítését az MNB javára való el- zálogosításról.
atás, GIROháló
Mikor kell küldenünk a rendszeres adatszolgáltatást?	Abban az esetben szükséges új adatszolgáltatást küldeni, ha legalább egy követelés legalább egy – az adatszolgáltatásban szereplő – paraméterében változás következett be az előző jelentéshez képest. Ebben az esetben viszont jelenteni kell a nem változott tételeket is (’UNCHANGED’ jelöléssel). Amennyiben az adatok tekintetében nem történt változás, úgy a Pénzpiaci ügyfél az Üzleti Feltételek II. 6.13. pontjában foglaltakra figyelemmel a legutolsó adatszolgáltatást követő egy hónap elteltével (amennyiben ez a nap nem munkanap, az azt követő munkanapon) köteles valamennyi, az MNB javára jelzálogba adott nagyvállalati kö- vetelést tartalmazó frissített adatszolgáltatást küldeni.
Hol találhatók azok az elvárt formátumok/űrlapok, amelyek rögzítik azt az adattartalmat, amelyet a nagyvállalati követelé- sek fedezeti körbe történő bevonása kapcsán a kereskedelmi bankoknak küldenie kell az MNB-nek? Tartalmazza az adott kö- vetelés alapadatait, mind az első jelentés, mind a későbbi adat- szolgáltatásokra vonatkozóan?	Az elvárt adattartalom az Üzleti feltételek 3. sz. mellékletében található.

19.

Adatszolgált

20.

21.

Az adatszolgáltatás az összevont fedezetértékelés alapjául szol- gál az MNB számára, és olyan gyakorisággal kell benyújtani, amilyen gyakorisággal a fedezetbe adott hitel értéke változik? Azaz a Bank szempontjából, minden alkalommal, amikor az adott hitelen folyósítás, illetve törlesztés történik?	Xxxx, minden alkalommal, amikor az adott nagyvállalati hitel vonatkozásában folyósítás, il- letve törlesztés történik. Erről az Üzleti feltételek 4. sz. mellékletéből szerezhetnek többlet- információt.
Folyószámlahitelek és egyéb rulírozó hitelek esetén mi az elvárt töltési módja az adatszolgáltatásnak? Tekintettel a naponta vál- tozó kihasználtságra, minden nap fel kell adni az aktuális kitett- séget az esedékes törlesztés dátuma és összege mezők üresen hagyása mellett? Vagy esetleg ezen hitelek nem is kerülhetnek be a fedezeti körbe?	Kizárólag a hitelkeret terhére folyósított kölcsönből eredő követelés fogadható el fedezet- ként. Hitelkeretek esetén a fennálló követelés módosulásával egyidejűleg történő, a rul- írozó hitelek esetében a napi adatszolgáltatás elvárt a feltételek teljesítése mellett. Emellett itt is meg kell felelni az 1 milliárd feletti kitettség feltételnek.
Az Üzletszabályzat 3. sz. mellékletében előírt táblázat benyúj- tása kizárólag a GIROháló/GIROfile/viber csatornán vagy pedig emailen is lehetséges?	A táblázat benyújtása kizárólag GIROhálón keresztül lehetséges.
Az ERA és a GiroHáló rendszerrel kapcsolatosan technikai/infor- matikai kérdésekben kihez lehet fordulni?	Az ERA-rendszerrel kapcsolatban információt az alábbi címen találnak: xxxxx://xxx.xxx.xx/XXX.XXX/xxxxxxxx/xxxx • Az alkalmazással kapcsolatos kérdéseiket telefonon - munkanapokon 8-17 óráig - a 00(0) 000-0000 telefonszámon fogadjuk. • Elektronikus levélben az xxx@0000.xx címre várjuk észrevételeiket, kérdéseiket. A GiroHáló rendszerrel kapcsolatos technikai jellegű kérdésekben Xxxxx Xxxxx tud segí- teni: x00 00 000 0000
A 3. sz. melléklet kitöltendő táblázatában jelölt vonatkozási dá- tum mire vonatkozik?	A Pénzpiaci ügyfélnek a beküldés dátumát kell megadnia.
gyletek köre

22.

23.

24.

25.

26.

Bevonható ü

27.	A Schuldschein tranzakció hogyan ítélendő meg?	Az Üzleti feltételek 6.6. pont (v) alpontja alapján az elfogadható fedezetek köréből 2020. május 11-től a külföldi jog alatti nagyvállalati kölcsönszerződések ki vannak zárva, így ezt követően külföldi jog kikötésével létrejött szerződésekből eredő nagyvállalati követelések nem adhatóak az MNB javára jelzálogba. Az azt megelőzően jelzálogba adott külföldi jog alatti nagyvállalati követelések a Pénzpiaci ügyfélnek az összevont fedezetértékelés során számított fedezetei közül 2020. május 11-ével kiestek, amely tényről a Pénzpiaci ügyfél adatszolgáltatásra köteles (lásd a 22. és a 39. pontban adott választ).
28.	NKP kötvények is fedezetbe adhatók-e és ez esetben van-e spe- ciális eljárás?	A nagyvállalati követelések elfogadhatóságára vonatkozó szabályok nem terjednek ki NKP- kötvényekre, mivel azok nem Hpt. szerinti pénzkölcsön nyújtásából erednek. Az NKP-kötvé- nyek fedezetbe adására az Üzleti feltételek 6.1.4. pont szabályai alapján lehetőség van 2019 nyara óta.
29.	A tájékoztatóban és az Üzleti feltételek 6.6. (i) pontjában fog- laltak szerint a nem felügyelt, pénzügyi intézmény kapcsolt vál- lalkozásának nem minősülő (azaz az MNBtv. 39. §-ában megha- tározott törvények hatálya alá nem eső) Magyarországon szék- hellyel rendelkező gazdasági társaság adóssal szembeni köve- telések fogadhatóak el. A részvénykibocsátók is ebbe a körbe esnek?	Azon intézményeknek nyújtott kölcsönöket kívánta az MNB kizárni, amelyek felügyelt intéz- ménynek minősülnek, azaz az általuk folytatott üzletszerű tevékenység tartozik az MNBtv. 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá. Nem kizártak tehát azon nagyvállalati kö- vetelések, amelyek adósai kizárólag sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország terü- letén történő forgalomba hozatala, magyar tőzsdére történő bevezetése, vagy felügyelt in- tézményben, nyilvános részvénytársaságban való befolyásszerzés miatt alkalmazzák az MNBtv. 39. §-ában felsorolt törvények rendelkezéseit.
30.	Számít-e a befogadhatóság tekintetében, hogy az ügyfél élt-e a moratórium kínálta lehetőségekkel?	Amennyiben a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése ér- dekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletben meghatározott fizetési moratóriumon kívül túl nem történik olyan szerződésmódosítás, amely egyébként az átstrukturálás fogalmába esik, akkor kizárólag a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet szerinti fizetési moratórium nem minősül átstrukturálásnak. Ugyanígy mindaddig, amíg az adós él 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet szerinti fizetési moratóriummal, teljesítő- nek is tekinthető.

31.
Elfogadhatóak-e fedezetként az alábbi típusú hitelek (külön- külön értelmezve az egyes tulajdonságokat):
a) Loan Market Association sztenderdek szerint szerződött hi- telek,
b) rulírozó, faktor vagy folyószámla hitelek (azzal együtt, hogy gyakorlati szempontból nem feltétlen praktikusak a gyorsan változó kitettség miatt),
c) külföldi jog alatt szerződött hitelek,
d) klub vagy szindikált hitelek?
e) hitelkeretek? a) Amennyiben a magyar jog alapján áll az LMA, 2020. május 11-étől az abból eredő nagyvállalati követelés nem kizárt az elfogadható fedezetek köréből. Ugyanakkor az Üzleti feltételekben meghatározott követelményekből adódóan a magyar jog alatt álló LMA-ből eredő nagyvállalati követelések esetében is a hitelintézetnek biztosí- tania kell a zálogjog érvényesítésének valamennyi módja vonatkozásában az MNB jogosultságait. Például: Mivel az MNB nem korlátozta a zálogjog érvényesítésének módjait, vagyis fenn kí- vánja tartani annak lehetőségét, hogy a zálogjog érvényesítésének a Ptk. 5:127. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi módja közül választhasson adott esetben, így a Changes to Lenders klauzula alapján nem feltétlenül biztosított az MNB számára azon jogi lehetőség, hogy ha az MNB-nek megnyílik a hitelintézettel szemben a követelés-zálogjog érvényesítésére a joga, a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezze, így a Changes to Lenders klauzula alkalmazása esetén a nagyvállalati hitel nem adható az MNB részére fedezetbe. b) és e): kizárólag a hitelkeret terhére folyósított kölcsön vagy rulírozó, nagyvállalati kölcsön követelés fogadható el fedezetként, de az 1 milliárd forint feletti fennálló követelés feltételnek ezekben az esetekben is meg kell felelni. c) Az elfogadható fedezetek köréből 2020. május 11-től a külföldi jog alatti nagyválla- lati kölcsönszerződések ki vannak zárva. d) Az elfogadható fedezetek körébe tartozhatnak a szindikált hitelek, azonban kizáró- lag akkor adhatóak zálogba az MNB javára, amennyiben a Jelzálogszerződésben és az Üzleti feltételekben meghatározott valamennyi feltételnek megfelelnek (alapve- tően a 6.7. pontban írtaknak, de valamennyi egyéb feltételnek is). Akár a már meg- kötött, de a zálogba adásra tekintettel módosított nagyvállalati kölcsön szerződés- ének és a szindikátusi tagok megállapodásának ezeknek a feltételeknek meg kell felelnie, csak így ajánlhatóak fel az MNB javára zálogba. A legalapvetőbb követel- mények a szindikált hitelekre az Üzleti feltételek alapján a következők: 1. a nagyvállalati kölcsön szerződéséből, vagy a szindikátusi tagok megállapodásá- ból egyértelműnek kell lennie a zálogba adott hitelkövetelés összegének (ha a nagy- vállalati kölcsönszerződés nem tartalmazza, akkor a szindikátusi tagok megállapo- dásában a követelés nyilvántartására kijelölt ügynök MNB-nek szóló nyilatkozata kell, hogy ezt igazolja), és kizárólag ez a követelésrész ajánlható fel az MNB javára az adott hitelező Pénzpiaci ügyfél által, továbbá 2. a szindikátusi tagok megállapodásának biztosítania kell, hogy (i) a Pénzpiaci ügyfél megterhelhesse nagyvállalati követelését az MNB

32.		zálogjogával, (ii) a zálogba adó Pénzpiaci ügyfélen kívüli szindikátusi tagok ne szerezhessenek a szerződés fennállása alatt többletjogokat a követelésből (az MNB zálogjogával ter- helt zálogjogi jogosult ellenében), ne módosíthassák az MNB hátrányára a nagyvál- lalati kölcsön szerződését, (iii) a zálogba adó Pénzpiaci ügyfélen kívüli szindikátusi tagok ne rendelkezzenek „vétójoggal” abban a vonatkozásban, hogy az MNB zálogjogával éljen és akár ő maga, akár harmadik személynek értékesítve azt, ő megszerezhesse a nagyvállalati követelésrészt (az egyéb szindikátusi tagok hozzájárulása, vagy egyéb a vételárat befolyásoló jogosultsága révén), (iv) az MNB zálogjogának érvényesítése esetére a zálogba adó Pénzpiaci ügyfélen kívüli szindikátusi tagok ne szerezzenek semmilyen olyan többletjogot, amellyel az MNB kielégítési jogát korlátoznák, megszüntetnék. Ezek az alapvető elvárások, amelyeket az Üzleti feltételekben meghatározott köve- telményekből adódóan garantálni kell ahhoz, hogy a nagyvállalati követelések elfo- gadhatóak legyenek.
	Az ügynök bank csak a saját hitelrésze tekintetében jár el, vagy minden résztvevő bank nevében? Mi a tényállás akkor, ha nem minden résztvevő akarja felajánlani a hitelrészét?	Lásd a 31. pontban adott választ. Minden Pénzpiaci ügyfél csak a saját nagyvállalati követelését adhatja zálogba az MNB ja- vára. Technikailag van arra lehetőség, hogy az ügynök bank az MNB rendelkezésére is bo- csátott külön meghatalmazás alapján egy másik Pénzpiaci ügyfél nevében eljárva adja az ő nagyvállalati követelését jelzálogba az MNB-nek, de ebben az esetben is teljesíteni kell az Üzleti feltételekben és a jelzálogszerződésben meghatározottakat.

33.	Külföldi szervező/ügynök bank esetében a külföldi szervező felé kell eljárni?	Az MNB nem írt elő a szindikátusi megállapodásokból eredően a tagokat, ügynököt terhelő kötelezettségek vonatkozásában többletkötelezettséget a Pénzpiaci ügyfél számára. A szin- dikátusi hitel kapcsán a 31. pontban feltett kérdésre adott válaszban foglaltak irányadóak.
34.	Amennyiben konzorciális hitel alatti hitelrész is bevonható a konstrukcióba, miként kezelendő a biztosíték, ha az biztosítéki ügynök javára van bejegyezve, különös tekintettel a 6.9 pont- ban leírt jelzálogjog biztosítékokra és új jelzálogjog bejegyzési kötelezettségre?	Ugyanúgy kezelendő, mint minden egyéb jelzálogjog biztosíték, azaz biztosítani kell az Üzleti feltételek 6.7., 6.8. és 6.12. ii) pontjaiban meghatározott feltételek teljesülését. A 6.12. pont (ii) alpontja alapján a jelzálogjognak az MNB javára való átjegyzésére vonatkozó nyilatkoza- tot nemcsak a Pénzpiaci ügyfél, hanem a biztosítéki ügynök vonatkozásában is szükséges megadni. Lásd a 31. pontban feltett kérdésre adott választ is.
35.	Bevonhatóak-e a fedezeti körbe szindikált hitelek, azon az ala- pon, hogy a követelésre vonatkozóan harmadik személynek (a szindikátus tagjainak) is van olyan joga, amely az MNB javára szolgáló jelzálogjog megalapítását és az abból történő kielégí- tési jog gyakorlását korlátozná vagy kizárná?	Az elfogadható fedezetek körébe tartozhatnak a szindikált hitelek, azonban kizárólag akkor adhatóak zálogba az MNB javára, amennyiben a Jelzálogszerződésben és az Üzleti feltéte- lekben meghatározott valamennyi feltételnek megfelelnek (alapvetően az Üzleti feltételek 6.7. pontjában írtaknak, de valamennyi egyéb feltételnek is), így különösen a 31. számú kér- désnél kifejtett feltételeknek.

36.	Az MNB a hitelkövetelésen követelést terhelő zálogjogot alapít, de a biztosítéki pool-nak (és így a szindikált hitelnek) nem lesz sem hitelezőként, sem biztosítéki jogosultként részese. Ebben az esetben az ügynök továbbra is az eredeti hitelezővel szá- molja el a megtérülést, engedményezésre nem kerül sor?	Mindaddig, amíg az MNB nem érvényesíti a jelzálogjogát a nagyvállalati követelésen, az ere- deti hitelezővel számol el az ügynök, azt követően azonban a szindikátusi tagok és az ügynök megállapodása alapján nem lehet akadálya annak, hogy a jelzálog érvényesítésének módjá- tól függően az MNB vagy az általa kiválasztott vevő felé teljesítsen fizetést az ügynök.
37.	A konzorciálisnak nem minősülő, de együttesen finanszírozott hitelek is zálogba adhatóak-e az MNB javára, ahol a hitelszer- ződés biztosítékai (valamennyi vagy azok egy része) a kötele- zettet szintén bilaterális alapon finanszírozó társbank(ok)kal kötött megállapodás alapján közös igényérvényesítési szabá- lyok alá tartoznak, különösen az MNB Üzleti feltételek 6.7. pontjában foglaltakra való tekintettel?	Az elfogadható fedezetek körébe tartozhatnak az együttesen finanszírozott hitelek is, azon- ban kizárólag akkor adhatóak zálogba az MNB javára, amennyiben a Jelzálogszerződésben és az Üzleti feltételekben meghatározott valamennyi feltételnek megfelelnek (alapvetően az Üzleti feltételek 6.7. pontjában írtaknak, de valamennyi egyéb feltételnek is), így lásd a 31. és 33. pontban feltett kérdésre adott válaszokban ismertetett feltételeket. Amennyiben a hitelezők közötti biztosíték-megosztási megállapodásban más hitelezők ré- szére engedett jogok (pl. a közös biztosíték-érvényesítési eljárásrend, az adott nagyvállalati követeléssel kapcsolatban a hitelező jogosítványainak gyakorlása a társbank hozzájárulásá- hoz kötött) nem biztosítják az MNB jelzálogjogának érvényesítése esetére az MNB önálló igényérvényesítését, ekként hátrányosan befolyásolják az MNB kielégítési jogáz, azaz az Üz- leti feltételek 6.7. pontja körébe esnek.

38.	Amennyiben a társhitelezőktől elvárt a hozzájárulás megadása az MNB fedezeti körbe felajánlás okán, akkor azzal kapcsolat- ban van-e az MNB által támasztott tartalmi követelménye, és ha igen, mik az elvárt tartalmi feltételek?	Az MNB előtt nem ismert a közös finanszírozásra vonatkozó megállapodás, így részünkről nem elvárt a társhitelezők hozzájárulása a nagyvállalati követelés elzálogosításához. Amennyiben azonban erre a közös finanszírozásra vonatkozó megállapodás alapján szükség van, akkor azt a Pénzpiaci ügyfélnek be kell szereznie és az MNB rendelkezésére kell bocsá- tani az Üzleti feltételek 6.12. pont (ii) alpontja alapján. Lásd a 31. pontban feltett kérdésre adott válaszunkat.
39.	Kölcsön visszafizetése esetén az adott Nagyvállalati követelést ki kell-e venni a biztosítéki poolból vagy a visszafizetett össze- get elkülönítetten kell kezelni?	Hasonlóan az MNB egyéb követelésen alapuló jelzálog fedezete mellett működő monetáris politikai eszközéhez (a Növekedési Hitelprogram 2. szakaszát követő valamennyi szakaszá- hoz), amennyiben a nagyvállalati követelés már nem áll fenn, az annak helyébe lépő pénz- összeget erre vonatkozó szabály alapján nem köteles a Pénzpiaci ügyfél az MNB-nél veze- tett számlájára befizetni, vagyis a nagyvállalati követelés megszűnése okán már nem része az összevont fedezetértékelésnek, a helyébe lépő pénzösszeg pedig szabadon használható a Pénzpiaci ügyfél által.
Egyéb
40.	Hol található a szerződésben is szereplő Tájékoztató?	A kapcsolódó Tájékoztatókat az alábbi linkeken találja: Haircut tábla (Üzleti Feltételek 5. sz. melléklete): xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxx/x-xxxxxxxx-xxxxxx-xx-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx-xxxxxx-xxxxx- telei.pdf Eszközök tájékoztatói, amelyek jelenleg nem tartalmaznak az elfogadható fedezetek vonat- kozásában korlátozásokat: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxx-xxxxxxxx/x-xxxxxxxxx-xxxxxxxxx-xxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxx- gyorstenderek

		xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxx-xxxxxxxx/x-xxxxxxxxx-xxxxxxxxx-xxxxxxxxx/xx-xxxx-xxxxx- rek
41.	Az Üzleti feltételek 6.6. pontja 2020. május 11-től módosult, így ezt követően a magyar jog alatti, az MNB által a Növekedési Hi- tel Program egyik szakasza keretében sem refinanszírozott és 1 milliárd forint vagy azt meghaladó fennálló kitettséggel járó kö- vetelés nagyvállalati kölcsönszerződések adhatóak zálogba. Mi a teendő az ezen feltételeknek nem megfelelő, de már az MNB javára zálogba adott nagyvállalati hitelekkel?	Az Üzleti feltételek módosítására tekintettel a külföldi jog alatti, az MNB által a Növekedési Hitel Program bármely szakasza keretében refinanszírozott és 1 milliárd forint vagy azt meg- haladó fennálló kitettséggel nem járó nagyvállalati kölcsönszerződésből eredő követelés 2020. május 11-ét követően nem tartozhat a jegybanki fedezett hitelek biztosítékául az MNB javára kikötött fedezetek körébe. Így ezen nagyvállalati követelések vonatkozásában a hitelintézetnek az Üzleti feltételek 3. melléklete szerinti adatszolgáltatást kell teljesítenie arról, hogy az Üzleti feltételekben meghatározott feltételek nem állnak fenn.
42.	Refinanszírozási kölcsönszerződésből eredő követelés esetén hogyan igazolható hitelt érdemlően az, hogy a Pénzpiaci ügyfél a refinanszírozási kölcsönszerződésből eredő követelésének fennálló összegét csökkentette a refinanszírozási kölcsönszer- ződés adósának a Pénzpiaci ügyféllel szemben bármely jogcí- men fennálló követelésének összegével?	Az Üzleti feltételek II. 6.6. pontjának való megfelelés – Üzleti Feltételek 4. melléklete szerinti - hitelt érdemlő igazolása akként történhet, hogy a Pénzpiaci ügyfél meghatározott időköz- önként (minimum havi jelleggel, illetve 300.000.000.-Ft összeget meghaladó csökkenés ese- tén haladéktalanul) nyilatkozatot küld az ERA rendszeren keresztül az MNB részére, amely megjelöli a Pénzpiaci ügyfélnek a refinanszírozási kölcsönszerződés adósával, valamint a re- finanszírozási kölcsönszerződés adósának a Pénzpiaci ügyféllel szemben fennálló bármely jogviszonyból eredő valamennyi követelésének összegét devizanemenként. A refinanszíro- zási kölcsönszerződés adósának a Pénzpiaci ügyféllel szemben fennálló követelését megha- tározó nyilatkozat alaki megfelelése tekintetében az MNB elvárja, hogy az tartalmazza a re- finanszírozási kölcsönszerződés adósának cégszerű aláírását. Amennyiben a Pénzpiaci ügy- fél követelésének és a refinanszírozási kölcsönszerződés adósával szemben fennálló kötele- zettségének különbözete (a továbbiakban: Különbözet) meghaladja a fedezetbe adott nagy- vállalati követelések összegét, úgy ezzel a Pénzpiaci ügyfél eleget tesz az Üzleti Feltételek II. 6.6. pontjában foglaltaknak. Amennyiben a Különbözet összege nem éri el a fedezetbe adott nagyvállalati követelések összegét, úgy az MNB a fedezetbe adott nagyvállalati követelések esetében alkalmazott, súlyozott átlagos haircutot a Különbözet összege vonatkozásában ér- vényesíti és az így számolt összeget veszi figyelembe fedezeti értékként (azaz a nagyvállalati követelések fedezeti értékét csökkenti a Különbözet előbbiek szerint számított értékére). A havi rendszerességű, illetve a Különbözet 300.000.000.-Ft összeghatárt meghaladó csökke- nése esetén szükséges nyilatkozattétel a folyamatos megfelelés igazolása érdekében szük- séges. Amennyiben a Különbözet összege legalább 5.000.000.000.-Ft összeggel meghaladja a fedezetbe adott nagyvállalati követelések összegét, úgy az MNB csak a havi rendszeres- ségű nyilatkozattételt várja el. A Pénzpiaci ügyfél e-mail útján (xxxxxxxxx@xxx.xx) értesíti az MNB-t a nyilatkozat megküldésének megtörténtéről.