SZERZŐI JOGI SZERZŐDÉSEK
SZERZŐI JOGI SZERZŐDÉSEK
Xxxxxx Xxxxx, egyetemi docens, együttműködő ügyvéd MIE KONFERENCIA, 2021. NOVEMBER 4-5.
BEVEZETŐ
▪ Vagyoni jogátruházási szerződés
▪ Licencia (oltalmi tárgy felhasználási/hasznosítási/használati) szerződés
▪ Díjazási szerződés
▪ Facere szerződések szerepe (megbízási, vállalkozási>tervezési, esetleg kivitelezési , kutatási)
▪ Jogbérlet (elhatárolás)
▪ kutatási támogatás (innovációs szabályok), Szellemi („Tulajdon”)Vagyonkezelési Szabályzat, sajátos, külön szabályozott kutatás, pl. klinikai kísérletek
A SZERZŐI JOGI SZERZŐDÉSI JOG BEÁGYAZÓDÁSA
EU JOG MAGYAR JOG
EU elsődleges forrás nincs (EUMSZ, Charta, áttételes horgonyok: vállalk. szabadsága, tulajdon védelme, foglalkozás és szolg. nyújtás szabadsága)
Részletes, szerzővédő felhasználási szerződési szabályok (francia, német minta), diszpoz. szabályok, de a megfelelő helyen kogencia/joglemondás tilalma
EU Ptk, magánjogi dogmatikai alapok nem léteznek (vannak a Chartán alapuló fogyasztóvédelmi politikák, és jogi tükrük, van elektronikus szerződési jog, aláírási, azonosítási szabálycsoport)
Szerzői jogosult=szerző, nem tesz különbséget a gyengébbnek tételezett szerző, és az erőfölényben levő nemzetközi vállalat jogosult között
Van irányelvi sporadikus szabályozás (pl. szoftver, vagy adatbázis jogszerű felhasználóját védő kogens, vagy diszpoz. szabály, Infosoc: utalás kjk felh. szerződésre, vagy: vagyoni jogokra: (30) Az ebben az irányelvben foglalt jogok - a vonatkozó tagállami szerzői jogi és szomszédos jogi rendelkezések sérelme nélkül - átruházhatók, átengedhetők vagy szerződésben adott felhasználási engedélyek tárgyát képezhetik. Legújabb volt: védidő felemelés : ea. művészek jogai nem royalty szerződések esetén
Elidegeníthetetlen díjigények, mint tilos szerződési tárgyak, vagy szabad felhasználás ki nem zárhatósága szerződéssel, vagy a szolgáltatás hordozhatóságát kizáró, vagy korlátozó lic. szerződés semmis
2021. 11. 13.
Csak szerzőre/szerzői jogosultra, és ea. művészre terjednek ki a szabályok, a többi jogosultra nem, esetükben „atipikus” a felhasználási szerződés,
Teljes Ptk. háttér, licencia típus nélkül
JOGSZABÁLYOK
▪ 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, 42-55.§, Szjt. 3.§, Ptk 2:55.§:
▪ Ptk. Kötelmek általános szabályai, Szerződések általános szabályai Nem:
▪ 6:331. § [Bérleti szerződés]
▪ (1) Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.
▪ (2) A jogok időleges gyakorlásának más személy részére ellenérték fejében történő átengedésére a dologbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
▪ Nem: mert nem jog időleges gyakorlását, hanem oltalmi tárgy időleges hasznosítását engedi át. A Ptk,. azokat az eseteket szabályozza, amikor a jogszabály megengedi, hogy a jogosult és a jog gyakorlója más legyen (pl. halászat, vadászat, sportoló játékjoga és kölcsönbe adása)
▪ Egyéb szerződésekre vonatkozó szabályok – például Elker tv., távollévők közötti ügyletek szabályai a fogyasztókkal kötött szerződésekről szóló korm r.-ben (2014/45 Korm. , digitális tartalom szolg-ra és digit szolg nyújtására vonatkozó 373/2021. Korm. R. (2022. január 1-től)
▪ Ptk bevezető rendelkezései
VAGYONI JOGÁTRUHÁZÁSI SZERZŐDÉS
▪ Az IP oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok – kivéve szerzői művekre vonatkozó vagyoni jogok -átruházhatók, átszállhatnak, megterhelhetők (de: szerzői művekre vonatkozó főszabály)
▪ Szt-ben, Vt-ben, Szjt-ben rövid szabályok:
▪ Szt. 25. § (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. (Minta- és félvezető oltalomra is irányadó)
▪ Vt. 19. § (1) A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és átruházhatók.
▪ (3) A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható.
▪ (4) A védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.
▪ Szjt 55. § A vagyoni jogok átruházására a felhasználási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Extrapolált felhasználási szerződés. Szjt. Szerzői műre nézve 6 eset, kapcsolódó jog: korlátlanul
▪ Nem nevesített oltalmak:
▪ Kereskedelmi név: iparjogvédelem oltalmi tárgya, forgalomképes (bírói gyakorlat elismeri: Pick ügy, Rosario cukrászda)
▪ Üzleti titok (Védett ismeret: az üt-hoz fűződő jog átruházható.
▪ Egyéb szellemi alkotás: rPtk. Nem zárta ki a forgalomképességét, ezért a jog átruházható.)
VAGYONI JOGÁTRUHÁZÁSI SZERZŐDÉS
▪ rPtk-ban jogátruházási szabály nem volt.
▪ Ptk: 6: 202.§ :
▪ (1) A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik. (ld. előző dia)
▪ (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a jogátruházás szükséges. A jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép.
▪ (3) A jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
▪ (Kötelezett híján itt engedményezés szabályai nem alkalmazhatók.)
▪ Lajstromozott Iparjogvédelmi oltalmak:
▪ (4) Ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához az engedményezésen felül a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. (Magasabb szintű követelmény, mint amit az iparjogvédelmi törvények előírnak!)
▪ Jogszavatosság jogátruházásnál (hibás teljesítési szabályok között)
A CDSM SZERZŐDÉSI SZABÁLYAINAK A JELLEMZŐI
▪ DSM-hoz semmi köze (csak úgy, mint a menetközben felvetett kjk szabályoknak), előkészítés sem erre irányult, a szabályok nemcsak online felhasználásra vonatkoznak,
▪ Támaszkodik tagállami megoldásokra, amelyeket egy 2014-es EUP Jogi Bizottság
▪ Megrendelésére készített tanulmány kitűnően összegez:
2021. 11. 13. 7
A CDSM SZERZŐDÉSI SZABÁLYAINAK A JELLEMZŐI
▪ A tanulmányban:
o Felhasználás dinamikussá vált statikus helyett (zenemű sokoldalú felhasználása, digitális felhasználások),
o Másodlagos/származékos felhasználások (aggregátorok szerepe pl.)
o A szerződések nemzetközi/külföldi vonatkozásúakká váltak (nk. szoftver felhasználás, bármely lehívásra hozzáférhetővé tétel: de: geoblocking)
o Ez hosszú távon ellehetetleníti a felek egyensúlyát, még, ha meg is volt kezdetben
o A felek egyenlőtlen alkupozíciója teljesen elerőtlenítheti a jogosultat (szerzőt, ea. művészt, más természetes személy, vagy kisvállalkozás jogosultat)
2021. 11. 13. 8
FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS
▪ Jogosult engedélye alapján kiható, az engedélynek megfelelő terjedelmű jog keletkezik az engedélyes oldalán. Kiható: harmadik személyek irányába is kihat, így perbeli fellépés korlátok között)
▪ Az engedély/jog terjedelme és mértéke:
▪ idő,
▪ terület,
▪ Hasznosítási /felhasználási mód,
▪ hasznosítási /felhasználási mérték
▪ kizárólagosság (egyszerű, teljes),
▪ harmadik személynek átengedhetőség.
▪ Kiegészítő tartalom: birtokátruházás: műátadás a hasznosításhoz
▪ + Kiegészítő tartalom: facere elem (ld. a megfelelő diákon) tovább.
FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS, A FELHASZNÁLÓ PERLÉSI JOGA (NEM PERBIZOMÁNY!)
Szjt.
98. § (1) A szerző vagyoni jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt a 43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés miatt.
(2) A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.
Legfelsőbb Bíróság Pfv. 20.766/2009/3. (bíró azonosság)
A szerződés felhatalmazást adott a kiadónak arra, hogy a megállapodás tárgyát képező művön - ide értve az I. r. alperes részére átadott és az I. r. alperes által szerkesztett önéletrajzi kötet részeként .. által írt fejezeteket is - fennálló szerzői jogainak megsértése esetén helyette és nevében eljárjon. A kiadó nem általában a szerző személyhez fűződő vagy vagyoni jogainak jogosultjaként, hanem legfeljebb a kiadói szerződés tárgyát jelentő műre vonatkozó kizárólagos felhasználói jogosultsága alapján, annak védelme érdekében léphet fel a jogsértővel szemben.
(A szerző anyagokat adott át az alperesnek, majd nem kötött vele felhasználási szerződést, hanem a felperessel kötötte meg. Részben azonos anyagokból két független mű készült.)
Felhasználó alfelhasználónea perlési jogot nem engedhet, csak közvetlenül engedhető.
A FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
▪ A szerző: kvázi fogyasztó: felhasználói tartalom, közösségi oldalak
▪ Szerző és gt-je: apport, vagy átengedhető felhasználási jog, vagy jogátruházás, vagy munkaviszonyban álló szerző) – ekkor számlázhat a gt. + képviseleti összeférhetetlenség
▪ A szerző egyéni vállalkozó: Az egyéni vállalkozó a magánszemélytől (a vállalkozás tulajdonosától) nem elkülönült jogalany. Az Evec. tv. 2. § (1) bekezdése alapján [...] természetes személy [...] üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.
▪ A szerzőnek egyéni cége van: Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. [...], jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető”) az egyéni cég jogalanyisága elkülönül az alapító természetes személy jogalanyiságától, és az alapító vagyoni hozzájárulására a Ptk általános társasági jogi szabályait kell alkalmazni.
▪ Civil szervezet: felhasználási szerződés, vagy alapítvány esetén: vagyoni hozzájárulás
2021. 11. 13.
CDSM SZERZŐDÉSI JOGI KEDVEZMÉNYEZETTJEI
(72) A szerzők és előadóművészek általában gyengébb szerződéses helyzetben vannak, amikor díjazás ellenében történő felhasználás céljából engedélyt adnak, illetve jogaikat átruházzák, többek között saját társaságaikon keresztül, és e természetes személyeknek szükségük van az ezen irányelv által biztosított védelemre ahhoz, hogy teljes mértékben élhessenek az uniós jog szerint harmonizált jogokkal.
DÍJAZÁS
▪ Egyösszegű, visszatérő/bevétel/eredmény arányos, kombináció.
▪ Nincs hatósági ár, de: nemzeti tervvagyon, építési/műszaki tervdokumentációra: kamarai ajánlott díjak és kjk- díjszabás.
▪ Követelmény:
▪ 16.§ (4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltérő megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes. +
▪ 55.§ - hatálya kiterjed az ea.művészekre
DÍJAZÁS - CDSM
▪ 790/2019/EU irányelv (CDSM) XXXXXX xxxxxxxxx,
▪ A megfelelő és arányos díjazás elve
▪ 18. Xxxx (1…amennyiben a szerzők és előadóművészek műveik vagy más védelem alatt álló teljesítményeik felhasználása céljából kizárólagos jogaik gyakorlását másnak engedélyezik vagy azokat másra átruházzák, megfelelő és arányos díjazásra appropriate and proportionate legyenek jogosultak.
▪ (2) … a tagállamok szabadon alkalmazhatnak különböző mechanizmusokat, figyelembe véve a szerződési szabadság elvét, valamint a jogok és érdekek közötti méltányos egyensúlyt.
▪ (73)
▪ - megfelelőnek és arányosnak kell lennie az engedélyezett vagy átruházott jogok tényleges vagy potenciális gazdasági értékéhez képest, figyelemmel a szerző vagy az előadóművész teljes műhöz vagy más védelem alatt álló teljesítményhez való hozzájárulására, valamint az eset minden egyéb körülményére, például a piaci gyakorlatokra vagy a mű tényleges felhasználására.
▪ Az átalányösszegű kifizetés is minősülhet arányos díjazásnak, de az nem lehet főszabály. ???
▪ A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az egyes ágazatok sajátosságait figyelembe véve az átalányösszegű díjazás alkalmazására vonatkozó konkrét eseteket határozzanak meg. (+ kollektív tárgyalások, ha nem ütköznek versenyjogba…)
TÁJÉKOZTATÁSI JOG CDSM -SZJT
A felhasználó/jogátengedés esetén alfelhasználótól a felhasználó útján
► évente legalább egyszer, megszűnés esetén 30 napon belül
► részletes tájékoztatás
► ► A mű felhasználásáról,
► ► A felhasználás módjáról és mértékéről,
► ► A mű felhasználásából eredő bevételekről minden felhasználási mód tekintetében külön- külön, és
A ► ► szerző részére fizetendő díjazásról.
TÁJÉKOZTATÁSI JOG CDSM-SZJT
► Kivétel:
▪ ► ► ha a szerző a díjazásról lemondott.
A contrario: az egyösszegű díjazás esetén is fennáll a tájékoztatási kötelezettség
▪ ► ► Ha a szerző teljes műhöz való hozzájárulása nem jelentős, kivéve, ha a szerző alátámasztja, hogy a kért tájékoztatás a kiigazítási igény érvényesítéséhez szükséges.
► ► szolgálati mű,
► ► Szoftver, kjk, fjk szerződések
► Korlát:
▪ ► ► film és audiovizuális művekre vonatkozó felhasználási szerződésben a felek kiköthetik, hogy az tájékoztatási kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a tájékoztatást a szerző a felhasználótól írásban vagy elektronikus úton kéri. (Szóban amúgy sem lehet, mert megfilmesítési szerződést csak írásban lehet kötni, és az írásbeliség minden jognyilatkozatra kiterjed.)
▪ ► ► ha a bevételekhez képest a felhasználó számára aránytalan költséggel járó adminisztratív terhet jelent, a tájékoztatási kötelezettséget az adott helyzetben általában elvárható mértékben kell teljesíteni. (egyébként más a magatartási mérce?)
► Kollektív felhasználási szerződés rendelkezhet a tájékoztatásra vonatkozó szabályokról, feltéve, hogy rendelkezései megfelelnek a tv-es követelményeknek.
TÁJÉKOZTATÁS/TRANSZPARENCIA CDSM
▪ (75) –ös preambulum
▪ -naprakész,
▪ a mű, vagy az előadás felhasználása szempontjából relevánsnak kell lenniük,
▪ Átfogó, hogy kitérjenek az ügy szempontjából releváns összes bevételi forrásra, beleértve adott esetben a másodlagos kereskedelmi hasznosításból (merchandising) származó bevételeket is.
▪ Kérdés: egyösszegű díjazás minden felhasználási módra: milyen bevétel releváns? (Cél: kiigazítás- ilyenkor is felhasználási módonként tájékoztatás…?)
DÍJAZÁS- ÉRTÉKEGYENSÚLY MEGBOMLÁSA VS. BÍRÓSÁGI MÓDOSÍTÁS
Szjt bírósági módosítás, 48.§ 852/B/1995. AB határozat
Ptk szerz. bírósági szerz. módosítás 6:192.§
Nem szükséges tartós jogviszony
Tartós jogviszony, clausula rebus sic stantibus szerint ( négyes feltételrendszer)
ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.
Xxxxxxxxxxx – Ptk. szerint??
Royalty szerződésnél nehezen, vagy inkább nem képzelhető el
2021. 11. 13.
Bármely más esetben, ha megállnak a bírósági szerződésmódosítás feltételei
Xxxxxxxxxxx – Ptk. szerint Bármely felhasználási szerződésnél
SZERZŐDÉS KIIGAZÍTÁS CDSM
▪ 790§/2019/EU irányelv (CDSM) KOGENS szabályok, jogválasztással sem lehet eltérni.
▪ 20. Cikk (1)
▪ -kollektív szerződés hiányában
▪ -a szerzők és az előadóművészek vagy képviselőik jogosultak legyenek további megfelelő és méltányos díjazást követelni attól a féltől, akivel a jogok gyakorlásáról szerződést kötöttek, illetve azok jogutódjaitól, amennyiben az eredetileg kialkudott díjazás aránytalanul alacsonynak bizonyul a művek vagy előadások felhasználásából származó valamennyi későbbi bevételhez képest.
▪ (Dogmatikai megoldást a nemzeti jogalkotóra bízza)
▪ (78) Xxxxx megállapítása során, hogy a díjazás aránytalanul alacsony-e, figyelembe kell venni az eset szempontjából lényeges összes bevételt, ideértve adott esetben a másodlagos kereskedelmi hasznosításból (merchandising) származó bevételeket is. A helyzet értékelése során figyelembe kell venni az egyes esetek egyedi körülményeit, többek között a szerző vagy az előadóművész közreműködését, valamint a különböző tartalomágazatok sajátosságait és díjazási gyakorlatait, továbbá azt, hogy a szerződés kollektív szerződésen alapul-e.
SZERZŐDÉS KIIGAZÍTÁS CDSM NYOMÁN
▪ Bestseller klauzula (nem szoftverre, Kjk, fjk szerződésekre, és díjigény érvényesítésére)
SZJT. - LICENCIA SZERZŐDÉS
Érvénytelenség a CDSM nyomán | |
Tájékoztatási jog szabályozása | A felhasználó és a szerző közötti szerződés részévé váló, a felsoroltaktól eltérő szerződési kikötés semmis. A semmis kikötés, valamint külföldi jog választása esetén az eltérő külföldi jog szabálya helyett a 48. §-t, valamint a 102. §-t kell alkalmazni. A semmisségre kizárólag a szerző érdekében lehet hivatkozni. Róma I. 3.Cikk (4) kitérési klauzula Szjt.3.§ útján Ptk. 6:60. § [Jogszabály által meghatározott szerződési tartalom] (1) Ha jogszabály a szerződés valamely tartalmi elemét kötelezően meghatározza, a szerződés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre. (2) Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és a szerződés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat. A módosításnak nincs visszaható hatálya „ha a tájékoztatási kötelezettségnek a felhasználó a 2022. január 1. napján, valamint azt követően megvalósult felhasználások tekintetében köteles eleget tenni. |
Bestseller klauzula | |
Alternatív vitarendezés | |
SZJT. - LICENCIA SZERZŐDÉS
Érvénytelenség a CDSM nyomán | |
Tájékoztatási jog szabályozása | Nincs közvetlen lemondási tilalom (más jognál van), ezért Szjt 3.§ Ptk: 6: 8.§ kiterjesztő értelmezés tilalma, van helye lemondásnak. De: kogens szabályok célja: kiigazítás (arányosság), a körülményekről előre a szerző nem tud, ezért analógia: a megtámadás jogáról csak az ok ismeretében lehet lemondani. Különben : egyensúly megbomlás- előre lemondani e jogokról nem lehet, Ha ászf: az előre lemondás mindenképpen szokatlan, és tisztességtelen kikötés Lemondás: külön díj fejében , külön eseti mérlegelés Nem kellene félni, mert Ha royalty, felh- módonként, nagyon kicsi az esély a bestseller klauzula alkalmazására Ha egyösszegű a díj, akkor műfajfüggő, hogy szó lehet-e a bestseller klauzula alkalmazásától (szobor, terv, tudományos mű, ingyenes felhasználás , szoftver kivétele. Ahol lehet tartani a körülményváltozástól, ott royalty szerződést kell kötni. |
Bestseller klauzula | |
Alternatív vitarendezés | |
ALAKISÁG
▪ felhasználási szerződés érvényesen csak írásban köthető (írásbeliség: legalább a szerződés fenti lényeges tartalmi elemeinek írásba foglalása), ok: megfontolás, hosszú tartam, bizonyíték
▪ kivételek az írásbeliség alól CDSM átültetése nyomán:
▪ sajtótermékben, napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött,
▪ nem kizárólagos, ingyenes, lehívásra hozzáférhetővé tételi felhasználási jogot engedő, (közösségi oldal, honlapi közzététel)
▪ szoftver és a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis nem kizárólagos felhasználására felhasználási jogot engedő, (pl. tipikus EULA, vagy pl. jogtár…
▪ a szerző nem címzett vagy meghatározatlan számú személynek tett, ingyenes, nem kizárólagos felhasználási jog engedésére tett ajánlata elfogadásával létrejött (közkincsbe bocsátás, Creative Commons, GPL szerződések)
▪ felhasználási szerződés esetén.
▪ Xxxxx érvénytelenség problémája, érvénytelenség orvoslása csak konvalidáció útján
ELŐZETES ÉRTÉKELÉS
▪ Ki a kedvezményezettje?
• A) (Xxxxxx, ea. művész, gt-jük)?
• B) Szerző vs. szerzői jogosult (multi?)
▪ Buy-out ellen (külföldi jogválasztás) nem véd, csak Róma I. értelmezése segíthet
▪ jogegységtől messze áll, számos felhatalmazás az eltérésre/választásra (pl. arányosság- műfajonként, tájék. kötelezettség milyen körre terjed ki ↔ alkalmazandó jog államonként különböző lehet)
▪ műfaji fragmentáció: EU: szoftver kivétele a kötelező szerzővédelem alól, szerzői jogi védelem alá eső adatbázis nincs kivéve, Mo.: csak filmre nézve áll fenn a felh. módonkénti díjmegállapítás közvetlen norma alapján.
2021. 11. 13. 24
x00 0 000 0000