Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.32.980/2013/5. számú ítélete
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.32.980/2013/5. számú ítélete
Közbeszerzési Értesítő száma: | 2014/60 |
Beszerzés tárgya: | |
Hirdetmény típusa: | |
Eljárás fajtája: | |
Közzététel dátuma: | 2014.05.23. |
Iktatószám: | 8250/2014 |
CPV Kód: | |
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: | |
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési | |
határidő: | |
Nyertes ajánlattevő: | |
Ajánlatkérő típusa: | |
Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: |
Fővárosi Bíróság ítélete
Szöveg: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.32.980/2013/5.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság xx. Xxxxxxxx Xxxxxx ügyvéd (1041 Budapest, Görgey A. u. 46.) által képviselt Semmelweis Egyetem (1085
Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.) felperesnek, a xx. Xxxxxx Xxxxxx jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest,
Riadó u. 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat (D.838/22/2011.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
Ítéletet
A bíróság a felperes keresetét elutasítja. A kereseti illetéket az állam viseli.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40 000 (negyvenezer) forint perköltséget
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszékhez címezve, de jelen bíróságnál kell
írásban, 3 példányban benyújtani. INDOKOLÁS
A felperes ajánlatkérőként a 2011. június 30. napján feladott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011. július 5. napján 2011/S 126-208825 szám
alatt közzétett ajánlati felhívással a
közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a Semmelweis
Egyetem intézményei részére építési beruházások kivitelezése, felújítási munkák elvégzése tárgyban.
Az ajánlati felhívás II. 1.1) pontja szerint: ,,Az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés: Kivitelezési keretmegállapodás.”
A felhívás II. 1.5) pontja szerint a szerződés meghatározása/tárgya: a keretmegállapodás 4 éves időtartama alatt elforduló eseti felhívások alapján, a
verseny újraindításával, Semmelweis Egyetem intézményei részére (összesen 20 helyszín) építési beruházások kivitelezése és felújítási munkák
elvégzése.
A felhívás az első rész meghatározása, mennyisége cím alatt az alábbiakat tartalmazta:
„A keretmegállapodás 4 éves időtartama alatt elforduló eseti felhívások alapján, a verseny újraindításával, a Semmelweis Egyetem intézményei részére
(összesen 20 helyszín) 2.400.000.-20.000.000.- HUF ellenérték közötti, építési beruházások kivitelezése és felújítási munkák
elvégzése, azon belül:
1. Építőmesteri munkák és járulékos munkái;
2. Épületgépészeti munkák és járulékos munkái;
3. Villanyszerelés és járulékos munkái. (évente kb. 20-50 db).
+ 50 %-os eltérés lehetséges.
A szerződés időtartama hónapban: 48 (a szerződés megkötésétől számítva) További információ a részekről:
A tervezett keretmegállapodás résztvevőinek maximális létszáma 8 db.”
A felhívás III.2.2) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság: az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Az eljárásban
csatolni kell az ajánlattevő, közös ajánlattevők és a Kbt. 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozó alábbi dokumentumait:
I. rész tekintetében:
1.) Valamennyi számlavezető pénzintézetétől származó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy:
— mióta vezeti a számláját,
— számláján a jelen ajánlati felhívás feladásának napjától visszaszámított 2 éven belül elfordult-e 30 napot meghaladó sorban állás,
— számlája ellen bírósági végrehajtás van-e folyamatban vagy nincs folyamatban.
A fenti alkalmassági követelményeknek megfelelhet, a Kbt. 65. § (3) bekezdése, valamint a Kbt.
69. § (6) és (9) bekezdések szerint is.
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i)
Ajánlattevő, közös ajánlattevők és a 10 % feletti alvállalkozó, alkalmas:
I. rész tekintetében:
1.) Ha egyik bankszámláján sem volt a vizsgált időszakban (ajánlati felhívás feladásának napjától
visszaszámított 2 éven belül) 30 napot meghaladó
sorban állás, és ha egyik bankszámlájával szemben sincs bírósági végrehajtás folyamatban.
111.2.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság
Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:
Az eljárásban csatolni kell ajánlattevő, közös ajánlattevő, valamint a 10 % feletti alvállalkozója alábbi dokumentumait:
1. rész tekintetében:
— Azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük-végzettségük másolatát, szakmai önéletrajzzal történt
ismertetését, akiket be kíván vonni a teljesítésbe,
— A teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, műszaki felszereltségük részletes leírását.
A fenti alkalmassági követelményeknek megfelelhet a Kbt. 65. § (3) bekezdése, illetve a Kbt. 69. §
(4) és (8) bekezdése szerint is.
Az alkalmasság minimumkövetelménye(i)
Alkalmatlan az ajánlattevő, közös ajánlattevők és a 10 % feletti alvállalkozó: I. rész tekintetében: Ha nem rendelkezik a feladat ellátásához legalább: 1 fő szakirányú (építész-, épít-, gépész- vagy villamos mérnök) műszaki felsőfokú végzettséggel, 1
fő legalább MV/Ép/C jogosultsággal- és 4 f különböző szakmunkás képesítéssel rendelkező szakemberrel (festő, villanyszerelő, kőműves, gépész), akik
szakterületükön minimum 5 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek,
— Ha nem rendelkezik min. egy személyszállításra alkalmas gépjárművel.
Ajánlattevő (közös ajánlattevők) és a Kbt. 71. § (1) b) szerinti alvállalkozója fenti műszaki, szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek együttesen
is megfelelhetnek.”
A felhívás VI.3.7.) pontja szerint az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlási lehetőséget biztosított a Kbt. 83. §-nak megfelelően.
Az ajánlattételi határidőre az első részre ajánlatot nyújtott be több gazdasági társaság, köztük a Wachter Kft. (a továbbiakban: kérelmező), a
Bau-Vertikál Kft. és az Opus Kft.
Az Opus Kft. ajánlatának 24. oldalán szerepel az Erste Bank Hungary Zrt. által 2011. június 29. napján kiállított igazolás, mely szerint az Opus Kft.
„az igazolás kiadását megelőző 36 hónapban fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tett” és
„sorban nem állt”. A dokumentum azt is tartalmazta,
hogy „Az igazolás kiadását megelőző 36 hónapban (illetve a számlanyitás óta) számláján sorban állás nem volt, számlája ellen azonnali beszedési
megbízás nem került benyújtásra.”
Az Opus Kft. ajánlatának 61-62. oldalán nyújtotta be a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekről szóló nyilatkozatát. A nyilatkozat tartalmazta a
szerződés teljesítése során betöltendő pozíciót, a szakemberek nevét, képzettségét, gyakorlati idejét. A 6. és 7. sorban kőművesként B. F. és Z. A., a
15. és 16. sorban festőként V. R. és Gy. A., a 18. és 19. sorban épületgépészként B. I. és K. J., a 20. és 21. sorban villanyszerelőként K. B. és P. T. került megjelölésre.
Az ajánlat 86. oldalán található B. F. szakmai önéletrajza, mely szerint a nevezett 2008. évtől
-általa meg nem nevezett társaság - ügyvezetője. A 87.
oldalon található nyilatkozata szerint nevezett az Opus Kft. nyertessége esetén a szerződés teljesítése során, a szerződés teljes időtartama alatt az
Opus Kft. részére, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében rendelkezésre áll.
Az ajánlat 91. oldalán található Z. A. szakmai önéletrajza, mely szerint nevezett 2000-2011 között egyéni vállalkozó. A 92. oldalon található
nyilatkozata szerint nevezett az Opus Kft. nyertessége esetén a szerződés teljesítése során, a szerződés teljes időtartama alatt az Opus Kft. részére,
munkavégzésre irányuló jogviszony keretében rendelkezésre áll.
Az ajánlat 116. oldalán található V. R. szakmai önéletrajza, mely szerint nevezett 2009. évtől fest, munkahelye a P-Kolor Kft. A 117. oldalon található
nyilatkozata szerint nevezett az Opus Kft. nyertessége esetén a szerződés teljesítése során, a szerződés teljes időtartama alatt az Opus Kft. részére,
munkavégzésre irányuló jogviszony keretében rendelkezésre áll.
Az ajánlat 119. oldalán található Gy. A. szakmai önéletrajza, mely szerint a nevezett 2004. évtől festő, munkahelye a P-Kolor Kft. A 120. oldalon
található nyilatkozata szerint nevezett az Opus Kft. nyertessége esetén a szerződés teljesítése során, a szerződés teljes időtartama alatt az Opus Kft.
részére, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében rendelkezésre áll.
Az ajánlat 125. oldalán található B. I. szakmai önéletrajza, mely szerint nevezett 2002. évtől jelenleg is gáz-víz-fűtés szerel egyéni vállalkozó. A
126. oldalon található nyilatkozata szerint nevezett az Opus Kft. nyertessége esetén a szerződés teljesítése során, a szerződés teljes időtartama alatt
az Opus Kft. részére, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében rendelkezésre áll.
Az ajánlat 128. oldalán található K. J. szakmai önéletrajza, mely szerint nevezett 2010. évtől az
OPERO Kft. ügyvezetője. A 129. oldalon található
nyilatkozata szerint nevezett az Opus Kft. nyertessége esetén a szerződés teljesítése során, a szerződés teljes időtartama alatt az Opus Kft. részére,
munkavégzésre irányuló jogviszony keretében rendelkezésre áll.
Az ajánlat 131. oldalán található K. B. szakmai önéletrajza, mely szerint nevezett 2010. évtől egyéni vállalkozó, villanyszerelő. A 132. oldalon
található nyilatkozata szerint nevezett az Opus Kft. nyertessége esetén a szerződés teljesítése során, a szerződés teljes időtartama alatt az Opus Kft.
részére, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében rendelkezésre áll.
Az ajánlat 134. oldalán található P. T. szakmai önéletrajza, mely szerint nevezett erősáramú szerelő, munkahelye 2009. évtől a Resys Kft. A 135.
oldalon található nyilatkozata szerint nevezett az Opus Kft. nyertessége esetén a szerződés teljesítése során, a szerződés teljes időtartama alatt az
Opus Kft. részére, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében rendelkezésre áll.
Az Opus Kft. ajánlatának 137. oldalán található nyilatkozata szerint az első rész tekintetében egy Skoda Octavia 5 személyes gépjárművel rendelkezik.
Az ajánlat 139. oldalán fénymásolatban becsatolt forgalmi engedély egy Skoda Octavia személygépkocsi forgalmi engedélyének jogosultjaként az Unicredit
Leasing Kft.-t nevesítette.
Az ajánlatkérő a 2011. szeptember 29-én kibocsátott hiánypótlási felhívásában az Opus Kft.-tői
-egyebek mellett az alábbiakat kérte: „Ajánlattevő által
csatolt bankigazoláson, a nyilatkozatot adó pénzintézet nem nyilatkozott, van-e vagy nincs folyamatban számlái ellen bírósági végrehajtás.”
„Ajánlattevő által a 61. oldalon csatolt felsorolásának 1; 2; 4-től 8-ig; 15-től 21-ig pontokban bemutatott szakemberek - önéletrajzaik szerint - nem
saját alkalmazásban állnak (másik cégnél vagy egyéni vállalkozók) és a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatában sincsenek feltüntetve. A Kbt.
83. § alapján kérem, hogy a hiánypótlási határidő lejártáig pótolja ezen hiányosságait, csatolja nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen
alkalmazási formában (milyen jogviszony szerint) kívánja igénybe venni őket, illetve szükség esetén hozza összhangba a Kbt. 71. § (1) bekezdése
szerinti nyilatkozatát a szakemberek rendelkezésre állása szerint és csatolja az alvállalkozók
cégkivonatait vagy vállalkozói igazolványukat és
aláírási címpéldányaikat/aláírási mintájukat másolati példányokban. Amennyiben nem saját alkalmazásban (bejelentett munkavállaló) kívánja alkalmazni
őket csatolja a rendelkezésre álló nyilatkozataikat is.”
Az Opus Kft. hiánypótlása 2. oldalán nyújtotta be az Erste Bank Hungary Zrt. által 2011. október 5. napján kiállított igazolást, mely szerint az Opus
Kft. „az igazolás kiadását megelőző 36 hónapban fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tett és az „igazolás kiadását megelőző 36 hónapban sorban
állás nem volt, az igazolás kiadását megelőző 36 hónapban (illetve a számlanyitás óta) számláján sorban állás nem volt, számlája ellen azonnali
beszedési megbízás nem került benyújtásra.”
Az Opus Kft. hiánypótlása 9. oldalán található nyilatkozata szerint „azokat a szakembereket akiket ajánlatunkban bemutattunk, de jelenleg nem állnak
cégünk alkalmazásában, alkalmazotti
jogviszonyban ( heti 40 óra főállás ) kívánunk foglalkoztatni." Az Opus Kft. a Kbt. 71. § (1) bekezdés a) - d) pontjai szerinti nyilatkozatot nem
nyújtott be hiánypótlásban.
A felperes 2011. október 25. napján hirdette ki az eljárás eredményét. Az összegezés szerint az első rész tekintetében érvényes és nyertes ajánlatot
tett a Mega-Logistic Zrt., az Etoile Kft., a T-Invest' 91 Kft., a Prím Építő Kft., a Precíz Kft., a Gazsi és Gazsi Kft., a Fauna-Duó Kft. és az INFO-
SZOLG Kft. Érvénytelen ajánlatot tett - többek között - a kérelmező és az Opus Kft. Az Opus Kft. esetében az érvénytelenség indoka az alábbi volt:
„Ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. Hiánypótlási felszólítása ellenére a hiánypótlási határidő lejártáig nem
rendezte ajánlatának hiányosságait, abból továbbra sem állapítható meg egyértelműen, hogy rendelkezik-e a minimumkövetelményekben meghatározott
szakemberekkel.”
A kérelmező 2011. október 28. napján előzetes vitarendezést kezdeményezett az ajánlata érvénytelensége miatt, a jogorvoslati kérelmével megegyező
indokokkal, melyet ajánlatkérő 2011. november 4. napján elutasított.
A kérelmező 2011. november 7. napján ajánlatkérőnél betekintett az eljárás első részében
érvényes ajánlatot tevőknek az eljárás során benyújtott
irataikba.
A felperes 2011. november 14. napján módosította az összegezést, e szerint az első rész tekintetében érvényes és nyertes ajánlatot tett a Mega-Logistic
Zrt., a Gazsi és Gazsi Kft. és az Opus Kft. Az összegezés a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét további érvénytelenségi okokkal egészítette ki.
A kérelmező 2011. november 7. napján benyújtott jogorvoslati kérelemben - az előzetes vitarendezési kérelmében előadott indokok alapján - vitatta az
ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének az ajánlatát érvénytelennek nyilvánító döntését. A kérelméhez csatolta 720 000 forint igazgatási szolgáltatási
díj megfizetésének igazolását. A kérelmező a közbeszerzési első rész tekintetében kérte jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés
megsemmisítését és ajánlatkérő költségeinek viselésére kötelezését. 2011. november 11-én a kérelmező úgy egészítette ki a jogorvoslati kérelmét, hogy
vitatta a Bau-Vertikál Kft. ajánlatának érvényességét, míg 2011. november 24-én az Opus Kft. ajánlatának érvényességét is vitatta. 2011. december 2.
napján megtartott jogorvoslati tárgyaláson a kérelmező a saját ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntés törvényességét vitató kérelmét
visszavonta, a más ajánlattevők ajánlatának érvényességét vitató kérelmeit fenntartotta. A kérelmező jogorvoslati kérelme folytán eljárt alperes a D.838/22/2011. iktatószámú határozattal részben helyt adott a kérelmező jogorvoslati
kérelmének, megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 81. § (2) bekezdésére és a Kbt.
88. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 81. §
(3) bekezdését és a Kbt. 81. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését, melyre tekintettel a közbeszerzési első részt lezáró döntést
megsemmisítette, és a felperest 1 000 000 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. Ezt meghaladóan az alperes a jogorvoslati kérelmet elutasította. A
Döntőbizottság szerint a felperesnek a kérelemre vonatkozó eljárásjogi kifogása alaptalan volt, mert a kérelmező teljesítette az igazgatási
szolgáltatási díj befizetési kötelezettségét. Azt emelte ki, hogy a kérelmező 2011. november 7. napján nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, mely
kapcsán 720.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett. A kérelem a 2011. október 25-i
ajánlatkérői döntésnek az ajánlatának érvénytelenségét
állító döntését vitatta, mely kapcsán előzetes vitarendezést is kezdeményezett, ezért a kérelmező jogosult volt a díjkedvezményre. A kérelmező a
közbeszerzés első része elleni jogorvoslati kérelmet a tárgyaláson visszavonta, a közbeszerzés második részre vonatkozó kifogásait, melyekről az
iratbetekintés során szerzett tudomást fenntartotta. Az alperes azt is megállapította, hogy kérelmező ügyfélképessége fennállt, az ajánlattevő ugyanis
kifejezetten
nevesítetten olyan szerepelője az eljárásnak, aki jogorvoslat kérelmet terjeszthet elő. A jogalkotó nem határozott meg megszorító feltételt, korlátot
vagy kötelező előírást, amely arra az esetre vonatkozna, hogy az olyan ajánlattevő, akinek ajánlatát ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánítja, ne
gyakorolhatná kérelmezői jogait. Az állandósult joggyakorlat szerint a kérelmezői jogosultságnak a kérelem előterjesztője vonatkozásában közvetlenül
kell jelentkeznie, a kérelmező jogának, jogos érdeksérelmének közvetlenül kell kimutathatónak lenni. A határozat szerint jelen esetben e feltételek
fennállnak, a kérelmező ugyanis a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújtott be, közvetlenül kimutatható a jogi érdekeltsége abban a vonatkozásban,
hogy ajánlatkérő valamennyi ajánlatot jogszerűen, az esélyegyenlőség alapelvét is biztosítva bírálja el. A kérelmező jogorvoslati kérelmét az Opus
Kft., mint nyertes ajánlattevő ajánlata érvényességének/érvénytelenségének kérdéskörében terjesztette elő. Az egyenlő elbánás elvéből következően
kérelmező alappal várja el, hogy az ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő esetében a törvényi feltételek és az általa meghatározott követelményrendszer
alapján bírálja el és értékelje az ajánlatokat. Emellett jogsértés és az eljárást lezáró döntés megsemmisítése esetén fennáll a lehetőség az ajánlatok
újra értékelésére, esetlegesen az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén új eljárás kiírására. A Döntőbizottság megállapította, hogy a
kérelmező jogszerűen gyakorolta iratbetekintési jogát, amikor a kérelmező a jogorvoslati eljárás során betekintett az Opus Kft. ajánlatába és
hiánypótlásába, melyek üzleti titoknak minősülő részt nem tartalmaztak Az ügy érdeme vonatkozásában az alperes megállapította, hogy a felperes
megalapozatlanul döntött az Opus Kft. pénzügyi, gazdasági és műszaki, szakmai alkalmasságáról.
Az előbbi kapcsán kifejtette, hogy a Kbt. kógens
szabályozási rendszerében a jogalkotó előírta, hogy ajánlatkérőnek a felhívásában kell meghatároznia az alkalmassági követelményeket, az
ajánlattevőknek ajánlataikban a felhívásban meghatározottak szerint kell igazolniuk alkalmasságukat, az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során meg
kell vizsgálnia, hogy az által előírtaknak megfelelően igazolták-e az egyes ajánlattevők alkalmasságukat. Rámutatott arra is, hogy az ajánlattevőknek
alkalmasságukat a közbeszerzési eljárásban kell igazolniuk, az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban benyújtott dokumentumok, az ajánlat, a
hiánypótlás alapján kell megítélnie az ajánlattevő alkalmasságát, egy adott alkalmassági feltétel utóbb, így a jogorvoslati eljárás során jogszerűen
már nem igazolható. Az alperes úgy ítélte meg, hogy az Opus Kft. ajánlatának 24. oldalán benyújtott, az Erste Bank Hungary Zrt. által 2011. június 29.
napján kiállított igazolás nem tartalmazott információt arra, hogy az ajánlattevő bankszámlája ellen van-e, vagy volt-e bírósági végrehajtás. Kiemelte,
hogy e tekintetben a felperes is észlelte az iratok hiányosságát, ugyanis a 2011. szeptember 29-én kibocsátott hiánypótlási felhívásában az Opus Kittől
kifejezetten kérte a bankszámlára vonatkozó adat pótlását. Az Opus Kft. a hiánypótlásában benyújtotta a bank igazolását, mely nem tartalmazott a
bírósági végrehajtásra vonatkozó információt. Annak ellenére, hogy a felperes, az előbb említett objektív okok folytán nem volt képes ellenőrizni, hogy
az Opus Kft. maradéktalanul megfelel-e az alkalmassági követelményeknek, az ajánlatot érvényesnek fogadta el, mely döntésével sérti a Kbt. 81. § (2)
bekezdésére és a Kbt. 88. § (1)bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. A műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság kapcsán úgy
érvelt, az Opus Kft. alkalmasságát valamennyi alkalmassági feltétel tekintetében saját maga kívánta igazolni, a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti
nyilatkozatát nemleges tartalommal nyújtotta be. A Döntőbizottság megállapította, hogy az Opus
Kft. ezen alkalmassági feltétel igazolására
nyilatkozatában egy Skoda Xxxxxxx személygépkocsit tüntetett fel, műszaki felszereltségének igazolására becsatolt az ajánlatban egy Skoda Xxxxxxx
személygépkocsi forgalmi engedély fénymásolatát, amelyben tulajdonosként egy lízing cég szerepelt, az Opus Kft. neve a forgalmi engedélyben semmilyen
módon nem került feltüntetésre. A határozat szerint ajánlatkérőnek e vonatkozásban hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátania, csak a
hiánypótlás benyújtása után került volna abba a helyzetbe, hogy megalapozott döntést hozzon az ajánlat érvényességének kérdésében, meg tudja ítélni,
hogy az Opus Kft. ténylegesen rendelkezik-e az adott gépkocsival. Az
ajánlatkérő e mulasztásával megsértette a Kbt. 81. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését. Végül az alperes abban foglalt állást,
hogy az Opus Kft. megfelelően igazolta-e a műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát egyes szakemberek vonatkozásában. Rögzítette, hogy a 2010.
szeptember 15. napjától hatályos Kbt. szabályozása pontosította az alvállalkozó fogalmát annak érdekében, hogy mind az ajánlattevők, mind az
ajánlatkérők számára egyértelműbbé tegye, hogy mely személyi kör tartozik ide és így mely személyekkel igazolható az ajánlattevők alkalmassága a Kbt.
69. § (4) és a Kbt. 69. § (8) bekezdése szerinti esetben, tehát a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó, vagy a közbeszerzés értékének tíz
százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóval. A Kbt. 4. § 2 pont a) alpontja értelmében ajánlattevőnek csak a vele
munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek esetében áll fenn a lehetősége arra, hogy ezeket a személyeket ne minősítse
alvállalkozónak. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. 4. § 2/D. pontjában határozta meg pontosan a jogalkotó, hogy milyen jogviszonyokat kell és lehet egyéb
foglalkoztatási jogviszonynak tekinteni. A Kbt. kógens szabályozásából következően tehát az egyéb jogviszonyok (pl. megbízási jogviszony, vállalkozási
jogviszony) alapján személyesen és közvetlenül a teljesítésben közreműködő személyeket alvállalkozónak kell tekinteni. A Kbt. 71. § (1) bekezdés
szerinti nyilatkozatban az ajánlattevőnek egyértelműen közölnie kell, hogy az alkalmasságot tíz százalék alatti, tíz százalék feletti alvállalkozóval
vagy munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló szakemberrel kívánja igazolni.
Az alperes megállapította, hogy az Opus Kft. ajánlatában
bemutatott - a kérelmező által vitatott - szakemberek önéletrajzai szerint az Opus Kft.-vel nem állnak munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási
jogviszonyban, az is megállapítható volt, hogy az Opus Kft. ajánlatában a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatait nemleges tartalommal
nyújtotta be. Az ajánlatkérő az Opus Kft. ajánlatának bírálata során kibocsátott hiánypótlásában felhívta az Opus Kft.-t, csatolja nyilatkozatát arra
vonatkozóan, hogy milyen alkalmazási formában (milyen jogviszony szerint) kívánja igénybe venni őket, illetve szükség esetén hozza összhangba a Kbt.
71. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát a szakemberek rendelkezésre állása szerint és csatolja az alvállalkozók cégkivonatait vagy vállalkozói
igazolványukat és aláírási címpéldányaikat/aláírási mintájukat másolati- példányokban. Az ajánlatkérő kérte azt is, hogy amennyiben nem saját
alkalmazásban (bejelentett munkavállaló) kívánja alkalmazni őket csatolja a rendelkezésre álló nyilatkozataikat is. A hiánypótlás során az Opus Kft.
nem nyújtott be új, a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot, holott a Kbt. 71. § (1) bekezdés
d) pontja szerinti nyilatkozat a pótolható
hiányosságok körébe tartozik. Az Opus Kft. hiánypótlása 9. oldalán található nyilatkozata szerint azokat a szakembereket akiket ajánlatában bemutatott,
de jelenleg nem állnak alkalmazásában, alkalmazotti jogviszonyban (heti 40 óra főállás) kívánja foglalkoztatni. Ezzel ellentétes tartalmúak azonban az
egyes szakemberek által aláírt ún. rendelkezésre állási nyilatkozatok, amelyek szerint nevezettek munkavégzésre irányuló jogviszony keretében állnak
rendelkezésre. A határozat szerint ajánlatkérő a hiánypótlás után sem volt abban a helyzetben, hogy egyértelműen, kétséget kizáróan meg tudta volna
állapítani az egyes szakemberek jogviszonyának kérdését, így az Opus Kft. alkalmasságát sem állapíthatta volna meg jogszerűen. Ezért az ajánlatkérő az
Opus Kft. ajánlatának érvényessé nyilvánításával megsértette a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontjára
tekintettel a Kbt. 81. § (3) bekezdését. Az alperes
a megállapított jogszabálysértésekre tekintettel, a Kbt. 340. § (3) bekezdés e) pontja alapján, bírság alkalmazásáról döntött, mivel a jogsértések
súlyosnak minősítette. A bírság összegét, a Kbt. 341. § (2) bekezdése alapján, a jogsértés súlya, a jogsértés reparálható jellege, valamint a beszerzés
tárgya alapján, továbbá a beszerzés jelentős értékére, a keretmegállapodás négy éves időtartamára, valamint arra tekintettel állapította meg 1 millió
forintban, hogy már korábban a felperest jogsértés miatt bírság megfizetésére kötelezte.
A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, melyben a határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az alperes
megsértette a jogorvoslati eljárás szabályait, amikor érdemben vizsgálta a jogorvoslati kérelmet.
Egyrészt azzal érvelt, hogy a jogorvoslati eljárást
az alap jogorvoslati kérelem visszavonása után meg kellett volna szüntetni, azonban az alperes az eljárást tovább folytatta annak ellenére, hogy
hivatalbóli kiterjesztés nem történt. Másrészt azzal, hogy a kérelmezőnek nincs ügyfélképessége, tekintettel arra, hogy a kérelmező maga is érvénytelen
ajánlatot tett és ezt maga sem vitatta a jogorvoslati eljárás során, illetőleg a keretmegállapodásos eljárás során a rögzített ajánlattevői létszám sem
volt meg és erre figyelemmel sem lett volna eredményes a keretmegállapodásos eljárás. Nézete szerint a kérelmező olyan ügyben érvényesített ügyféli
jogot, amely jogos érdekeinek megóvásához szükségtelenek és indokolatlanok voltak, arra is tekintettel, hogy az eljárás során az ajánlatkérő
határozatának megsemmisítését követően az ajánlatok újraértékelésétől sem remélhette saját ajánlatának érvényessé nyilvánítását. Közvetlen
érdekeltségnek nem ismérve az, hogy esetlegesen új eljárást ír ki az ajánlatkérő beszerzési igényének változatlan fenntartása mellett és legfőképpen
nem fogalmazható meg érdekeltségnek az, hogy a kérelmező egy érvényes és eredményes azonos tárgyú új közbeszerzési eljárás során majd a legjobb
ajánlatot fogja megtenni. Ez többszörösen közvetett érdekeltség. Álláspontja szerint az alperes akkor járt volna el helyesen, ha ezekre a jogilag
releváns körülményekre tekintettel az eljárást megszüntette volna, ha pedig úgy találta, hogy a felperes kérelmi elemein túlmenően további
közbeszerzési jogsértések elkövetése valószínűsíthető, hivatalból is folytathatta volna az eljárást.
Álláspontja szerint jogszabálysértő az alperesnek
azon döntése, amelyben azt állapította meg, hogy a kérelmező jogszerűen gyakorolta az iratbetekintési jogát, e körben a határozat indokolása rendkívül
hiányos, kizárólag a Kbt. 337. §-ának a beidézését tartalmazza, azonban a jogszabályi rendelkezések összevetését a tényekkel elmulasztott az alperes.
Hangsúlyozta, hogy a kérelmezőnek az alapkérelme kizárólag az eljárás első részére vonatkozott, azonban a rendelkezésre álló iratok alapján
megállapítható, hogy a kérelmező betekintett a második részre vonatkozó iratanyagba is. Az ügy érdemét illetően vitatta, hogy a bírálatra irányadó
szabályokat megsértette. Azzal érvelt, hogy az érvényes ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmasságát az iratok tartalma alapján
kell minősítenie. Álláspontja szerint a felhívásbeli követelmény, illetőleg a banki igazolás tartalma teljes egészében azonos fogalmat takarnak,
ugyanis a bírósági végrehajtás során a végrehajtó is beszedési megbízással, mint eszközzel hajtja be a követelést, így figyelemmel a két fogalom
azonosságára az alperes határozata jogszabálysértő. Rögzítette, hogy a lízingelt jármű esetében nyilatkozat becsatolására került sor. Hangsúlyozta,
hogy az ajánlatkérő a felhívástervezetet megküldte az alperes jogi lektorátusához és az ottani vizsgálatot követően került sor az ajánlattételi
felhívásnak a feladására. Álláspontja szerint nem helytálló az alperesnek a megállapítása, mely szerint hiánypótlást kellett volna kibocsátania az
ajánlatkérőnek, ugyanis egyértelmű volt az ajánlattevő által csatolt iratok alapján a műszaki-szakmai alkalmasságnak való megfelelés A nyilatkozat
műszaki információkat tartalmazott, sem hiánypótlásnak, sem a nem egyértelmű kijelentések pontosításának adott esetben nem volt meg az indoka. Az 5.
kérelmi elem kapcsán előadta, hogy az ajánlat alapján egyértelmű volt, hogy az ajánlattevő főállásban kívánja alkalmaznia a munkavállalókat.
Megjegyezte, hogy az építőipari kivitelezésben az a gyakorlat működik, hogy kizárólag akkor
foglalkoztat munkavállalókat a gazdasági társaság,
amennyiben eredményes közbeszerzési eljáráson elnyerik a munkát, ez leginkább a gazdasági válság miatt alakult így ki. Mivel szabályszerű
kötelezettségvállalások voltak a cég és a munkavállalók között, így az alperesi határozat e körben is törvénysértő megállapításokat tartalmaz. Az
egyéb, Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló jogviszony alvállalkozói jogviszonnyá történő átminősítését illetően teljességgel
félreértésnek fogható csak fel. Az alvállalkozói minőség polgári jogi jogviszony létesítésénél merülhet fel, a munkaügyi ágazatban ilyen alvállalkozói
típusú
fogalomról egyáltalán nem is lehet beszélni. Rögzítette, hogy valóban fontos a jogviszony létesítésének időpontja és az, hogy az alkalmassági minőség
megítélhetősége, a foglalkoztatás egyenrangúságok és egyenértékűségek okán az atipikus foglalkoztatási jogviszonyok kiiktatása a közbeszerzési jogból
egyáltalán nem lehetséges. Példaként hivatkozott arra, hogy a szövetkezeti tagsági jogviszony tartalmaz munkavégzési kötelezettséget. Az érintett
személyek nem alvállalkozóként kapcsolódnak be, a közbeszerzési eljárás eredményeképpen létrejövő szerződés teljesítésébe. Kiemelte, hogy az Opus Kft.
nem tartotta fenn ajánlatát, így az egész közbeszerzési eljárás újraértékelésére és új határozat hozatalának már nem voltak meg a törvényes, adott
feltételei, ily módon az ajánlatkérőnek az egész közbeszerzési eljárást eredménytelennek kellett nyilvánítani. A. felperes az alkalmassági
követelményeknek való ajánlattevői megfelelés és a felhívás jogszerű megszövegezésének alátámasztására tanúk meghallgatását indítványozta.
Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte.
Rögzítette, hogy a kérelmező az alap jogorvoslati kérelmét
az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntés vonatkozásában terjesztette elő, mely kapcsán előzetes vitarendezési eljárást is kezdeményezett az
ajánlatkérőnél, ezért a vonatkozó jogszabály alapján 20 %-os kedvezményre volt jogosult. A kérelem benyújtásakor 720 000 forint igazgatási
szolgáltatási díj megfizetését igazolta. Hivatkozott arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.
törvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezik úgy,
hogy ahol törvény igazgatási szolgáltatási díjat említ, ott az illetéktörvény rendelkezéseit alkalmazni kell, így figyelemmel kellett lenni az
alperesnek a Itv. 3. § (4) bekezdésében foglaltakra, a kérelem előterjesztésekor kell az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolni, a kérelem
előterjesztésekor pedig figyelemmel a kedvezményre és a kérelmező jogorvosalti kérelmére, jogszerűen került megfizetésre a kérelem vonatkozásában a
csökkentett összegű, kedvezményes igazgatási szolgáltatási díj. Az tény, hogy a kérelmező a későbbiekben kiegészítette a kérelmét. A saját ajánlatának
érvénytelenségét vitató kérelmét a kérelmező a 2011. december 2. napján megtartott jogorvoslati tárgyaláson visszavonta, azonban azért nem kellett
megszüntetni a visszavonásra tekintettel a jogorvoslati eljárást, mert a kérelmező még a jogvesztő határidőn belül további kérelmi elemekkel
egészítette ki az alap jogorvoslati kérelmét. Az ügyfélképesség kapcsán előadom, hogy helytálló és jogszerű e körben az alperesi álláspont. Az eljárás
eredménytelensége a határozat meghozatalát követően következett be. Hangsúlyozom, hogy ha a kérelmező érvénytelen ajánlatot tett is, az adott
eljárásban jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a többi ajánlattevő ajánlatát is jogszerűen bírálja el az ajánlatkérő, így a kérelmező ügyfélképessége
egyértelműen fennáll. Az iratbetekintés kapcsán hangsúlyozta, hogy az Opus Kft. ajánlata üzleti titkot nem tartalmazott. Tény, hogy mind az első, mind
a második részbe betekintett a kérelmező, azonban joghátrány nem érte sem az Opus Kft.-t, sem az ajánlattevőt. Az ügy érdemét illetően a banki igazolás
vonatkozásában előadta, hogy a felperes maga bocsátott ki hiánypótlási felhívást a banki igazolás vonatkozásában. A hiánypótlási felhívásra az
ajánlattevő benyújtott banki igazolást, azonban annak tartalma alapján egyértelmű, hogy az bírósági végrehajtásra nem tartalmazott információt, annak
ellenére, hogy az ajánlatkérő által elvárt volt a felhívásban, hogy bíróság végrehajtás hiányát kellett igazolni a bankszámla vonatkozásában. A lízing
vonatkozásában nem volt megállapítható az ajánlattevő által benyújtott okiratból, hogy ki rendelkezik az Skoda Octavia gépjárművel. Azt állapította meg
az alperes e körben, hogy hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátani az ajánlatkérőnek annak megállapítására, hogy az Opus Kft. rendelkezik-e a
gépkocsival, tehát ennek a felhívásnak a hiányát állapította meg jogsértésként a felperes terhére az alperes. A munkavállalók vonatkozásában kiemelte,
hogy nem volt egyértelmű nyilatkozat arra vonatkozóan az ajánlatban, hogy a szakemberek konkrétan milyen jogviszony keretében fognak rendelkezésre
állni, ezért hiánypótlási felhívást bocsátott ki a felperes, azonban a hiánypótlás során sem volt megfelelő a nyilatkozat, így az ajánlatkérő nem tudta
a nyilatkozatból egyértelműen megállapítani a jogviszony kérdését és ezért került sor jogsértés megállapítására a felperes vonatkozásában.
A kereset nem alapos.
Helytállóan állította a felperes, hogy a kérelem vizsgálatakor nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy a kérelemről való érdemi döntés feltételei
fennállnak-e.
A Kbt. 325. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a 323. § (1)-(6) bekezdésének és a 324. §-
nak megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg.
Az ismertetett jogszabály szerint a jogorvoslati eljárást akkor kell megindítani, ha a kérelem hiánytalan.
Az a kérelem hiánytalan, amely tartalmazza a 324. § (1) bekezdése szerinti adatokat, illetve amelyhez a kérelmező csatolta az igazgatási szolgáltatási
díj megfizetéséről szóló igazolást.
A Kbt. 324. (3) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek
mértéke - az e törvény második része szerinti közbeszerzési eljárásokban, ha a kérelem az eljárás eredményéről vagy részvételi szakasz eredményéről
szóló összegezésben foglaltakkal (is) kapcsolatos - kilencszázezer forint, minden egyéb esetben százötvenezer forint. A díj megfizetése alól mentesség
nem adható. A díj mértéke húsz százalékkal kevesebb, ha a kérelmező a 96/A. § szerint előzetes vitarendezést is kérelmezett az
(1) bekezdés szerinti kérelemben szereplő - a 323. § (2)-(6) bekezdés szerinti időpontig már a tudomására jutott - jogsértések miatt.
A Kbt. 325.§ (2) bekezdése szerint, ha a kérelem nem tartalmazza a 324. § (1) bekezdése szerinti adatokat, vagy a 324. § (3) bekezdése szerinti díj
befizetéséről szóló igazolást, illetőleg a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt
a hiányok öt napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, vagy a kérelmező a hiánypótlási
felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, a Közbeszerzési Döntőbizottság - a Kbt. 325. (3) bekezdés f) pontja alapján -érdemi
vizsgálat nélkül el fogja utasítani a jogorvoslati kérelmet.
Az ismertetett jogszabály szerint a kérelem hiányai miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság csak abban az esetben utasíthatja el érdemi vizsgálat nélkül a
jogorvoslati kérelmet, vagy szüntetheti meg a jogorvoslati eljárást, amennyiben a kérelmezőt felhívta a hiányok pótlására, de a kérelmező nem, vagy
ismételten hiányos kérelmet nyújt be.
A perbeli ügyben az alperes jogszerűen járt el, amikor a kérelmező által kezdeményezett előzetes vitarendezésre figyelemmel húsz százalékkal
csökkentett összegű igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló jogorvoslati kérelem alapján megindította a jogorvoslati eljárást.
Ténykérdés, hogy a már megindult jogorvoslati eljárás során a kérelmező még a kérelem visszavonása (2011. december 2. napján) előtt - törvényes
határidőben - újabb kérelmi elemeket terjesztett elő (2011. november 11. és 24. napjain), melyek kapcsán az alperes nem hívta fel az igazgatási
szolgáltatási díj kiegészítésére, ennélfogva a kérelem estleges hiányossága okán, az alperes a Kbt. 325. § (3) bekezdés f) pontja alapján nem
utasíthatta el a jogorvoslati kérelmet, illetve nem szüntethette meg jogorvoslati eljárást.
Tévesen állította tehát a felperes, hogy az alperes jogszabályt sértett, amikor a kérelem hiányossága okán nem szüntette meg a jogorvoslati eljárást,
ugyanis arra, hiánypótlási felhívás hiányában, nem volt jogi lehetősége.
A kérelem visszavonása után olyan helyzet állt elő, hogy a két kiegészítő kérelem fennmaradt, melyek kapcsán a felperes a perben nem bizonyította, hogy
a megfizetett 720 000 forint igazgatási szolgáltatási díjra tekintettel a kérelmező kérelme, figyelemmel a Kbt. 324. § (3) bekezdésére, hiányos lett
volna.
Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a keresetben említett fent ismertetett okból nem volt akadálya a felperes jogorvoslati kérelmének
érdemi elbírálására.
A bíróságnak a kereset alapján abban kellett állást foglalnia, hogy törvényesen állapította-e meg az alperes, hogy az Opus Kft. ajánlatának
érvényességére alapított kérelmi elemek tekintetében a kérelmező ügyfélképességgel bír.
A kérelmező a jogorvoslati kérelmében az Opus Kft. ajánlata kapcsán, a keresettel érintett körben azt állította, hogy a felperes tévesen döntött az
ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki, szakmai alkalmasságáról.
Ténykérdés, hogy a perbeli közbeszerzési eljárás keretmegállapodás megkötésére irányult és a felhívás II. 1.4) pontja szerint az ajánlatkérő
keretmegállapodást köt több ajánlattevővel, a maximum létszámot is meghatározta. A közbeszerzési eljárás során több ajánlattevő nyújtott be ajánlatot,
amelyek közül az ajánlatkérő az első rész tekintetében 3 ajánlatot érvényesnek és nyertesnek nyilvánított, a kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő
érvénytelennek nyilvánította.
A Kbt. 323. § (1) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát
vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A fenti kérdésnek az eldöntése a Kbt. tételes rendelkezésén, a Kbt. 323. § (1) bekezdésének értelmezésén alapul. A Kbt. 323. §-ához fűzött miniszteri
indokolás szerint a közösségi jogorvoslati irányelvek értelmében kívánatos volt fenntartani azt, hogy a jogalanyok széles köre számára elérhető legyen
a jogorvoslati kérelem előterjesztésének a lehetősége. A Kbt. 323. §-a az ajánlattevő/részvételre jelentkező és az egyéb érdekelt esetében egyaránt az
ügyfélképesség további feltételéül szabja a jog, vagy jogos érdek sérelmének vagy veszélyeztetettségének fennállását. A Kbt. a jog-, vagy jogos érdek
„közvetlenségét” nem definiálja. A hivatkozott rendelkezés jogalkalmazói értelmezése, - amely közvetlen jogi érdeket feltételez - a konkrét esetekben
vizsgált oksági összefüggések feltárásának eredménye. A „közvetlen” érdekeltséget általános tartalommal kitölteni nem lehet, azt mindig a konkrét
kérelem alapján kell vizsgálni.
A perbeli közbeszerzési eljárásban a kérelmező ajánlattevőként nyújtott be jogorvoslati kérelmet.
Annak eldöntésekor, hogy fennáll-e a közvetlen jogi
érdekeltség azt kellett alapul venni, hogy mely jogsértő cselekmény miatt terjesztette elő a felperes a jogorvoslati kérelmet. A felperes a
jogorvoslati kérelmében az ajánlatkérői bírálatot sérelmezte, azt, hogy az ajánlatkérő annak ellenére nyilvánította érvényessé az Opus Kft. ajánlatát,
hogy az Opus Kft. ajánlattevő ajánlata nem felelt
meg az ajánlatkérői követelményeknek. A bíróság rámutat arra, hogy az ügyfélképesség esetében jogi érdekeltségről van szó, méghozzá oly módon, hogy a
jogorvoslati kérelemben vitatott kérdés érinti-e a kérelmező helyzetét. Nyilvánvaló, hogy az ajánlattevőnek a többi ajánlattevő ajánlatának
érvényességét vitató jogorvoslati kérelme érinti a közbeszerzési eljárás egészét, valamint kihat mind a kérelmet benyújtó, mind a kérelemmel érintett
ajánlattevő ajánlatára.
Xxxxx érdekelt a kérelmező, hogy az ajánlatkérő csak olyan ajánlatot nyilvánítson érvényesnek és nyertesnek, amely maradéktalanul megfelel a
közbeszerzési jogszabályoknak és az ajánlatkérői elvárásoknak. Ebből következően a kérelmező ajánlattevőnek alapvető jogi érdeke fűződik annak
vitatásához, hogy más ajánlattevő ajánlatát érvényesnek, vagy érvénytelennek bírálta el az ajánlatkérő, még abban az esetben is, ha az ő ajánlatát
egyébként érvénytelennek nyilvánította az ajánlatkérő. A perbeli jogos érdek vonatkozásában a bíróság rögzíti, hogy az abban az esetben áll fenn,
amennyiben a felperes kérelemében hivatkozott jogsértés megállapítása esetén érdemben változik az ajánlatkérő által megállapított jogi helyzet,
nevezetesen, hogy mely érvényes ajánlatok vehetnek részt a bírálatban, mely ajánlatokat közül lehet kiválasztani a nyertes ajánlatot. A szóban forgó
jogorvoslati kérelemben szereplő kérdés alapján a bíróságnak azt kellett megítélnie, hogy jogos érdeknek tekinthető-e, az hogy csak érvényes ajánlat
vehessen részt a közbeszerzési eljárásban. A bíróság álláspontja szerint jogos érdeke fűződik a felperesnek ahhoz, hogy az ajánlatkérő törvényesen
végezze el az ajánlatok bírálatát. Márpedig ilyen tények mellett nem jogszabálysértő az alperes azon megállapítása, hogy a kérelmező az eljárásbeli
pozíciójánál fogva ügyfélképes.
A felperes a keresetében azt állította, hogy a kérelmező törvénysértően gyakorolta az iratbetekintési jogát, amikor az eljárás második részre vonatkozó
iratanyagba is betekintett, mivel a kérelme kizárólag az eljárás első részére vonatkozott. A kifogás kapcsán a felperes konkrét jogszabályt, melyet
állítólagosán megsértett a kérelmező, nem jelölt meg a keresetlevélben.
Az iratbetekintés szabályait a Kbt. 337. §-a tartalmazza. A Kbt. 337. § (2) bekezdése szerint az üzleti titok védelmére hivatkozással van helye az
iratbetekintési jog kizárásának vagy korlátozásának. Amennyiben az ajánlattevő meghatározott iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyezett el
az ajánlatában [73. § (1)], úgy kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának
kizárását. A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és
a kérelemről való döntéssel egyidejűleg kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
Az Opus Kft. ajánlata üzleti titokként elhelyezett iratokat nem tartalmazott, ezért az említett ajánlatnak nem volt olyan része, amelybe a Kbt. 337. §
(1) bekezdése alapján a kérelmező, az eljárás során külön engedély nélkül bármikor nem tekinthetett be. Olyan értelmezést az ismertetett jogszabálynak
nem lehet tulajdonítani, hogy a kérelmező csak az iratanyag azon részébe tekinthet be, amely rész vonatkozásában jogorvoslati kérelmet terjesztett elő,
ennélfogva tévesen hivatkozott a felperes az iratbetekintési jog megsértésére.
Ezt követően a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy helytállóan állapította-e meg az alperes a 2. kérelmi elem tekintetében,
hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy az Opus Kft. a banki igazolás tartalma vonatkozásában fennálló hiányt nem pótolta, az ajánlatot érvényesként
fogadta el, ezért az ajánlatkérő e döntésével megsértette a Kbt. 81. § (2) bekezdésére és a Kbt.
88. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 81.
§ (3) bekezdését.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (l)-(3)
bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania.
A Kbt. 76. §-ának (1) bekezdése, 77. §-a és 78. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő lejártától az ajánlattevő az ajánlatához, az
ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket kötve van, melynek következtében az ajánlattevő az
ajánlatát - még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem míg az ajánlatkérő a felhívást és a dokumentációt nem módosíthatja.
A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati
felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének
tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az
igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.
(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A bíróság rögzíti, hogy a fenti jogszabályi rendelkezések azt a követelményt állítják az ajánlattevő elő, hogy az ajánlatot az ajánlatkérői
elvárásoknak, illetőleg ajánlatkérői követelményeknek megfelelően készítse el, míg az ajánlatkérőre az hárul, hogy ha a felhívás, illetve a
dokumentáció tartalmát senki nem vitatja, illetve a felhívás, dokumentáció tartalma nem kerül módosításra, visszavonásra, az ajánlattevők
alkalmasságát, valamint az ajánlatnak a felhívásban, illetve a dokumentációban közölt feltételeknek való megfelelését, a felhívás, illetve a
dokumentáció alapján kell megítélnie.
A perbeli felhívás III.2.2) pontja, a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolás körében előírta az ajánlattevőnek, a közös ajánlattevőknek, és az
alvállalkozónak, hogy pénzintézet által kiállított okirattal kell igazolnia, hogy a bankszámlája ellen bírósági végrehajtás van-e folyamatban vagy
nincs folyamatban.
A felek által nem volt vitatott, hogy az Opus Kft. ajánlata 24. oldalán szereplő 2011. június 29. napján kiállított igazolás arra vonatkozó információt
nem tartalmazott, hogy a számla ellen bírósági végrehajtás van-e folyamatban.
Az igazolás hiányosságát észlelve a felperes hiánypótlási felhívásban kifejezetten kérte a hiány pótlását. Az Opus Kft. hiánypótlásában lévő, 2011.
október 5. napján kelt Erste Bank Hungary Zrt. által kiállított igazolás szerint az Opus Kft. „az igazolás kiadását megelőző 36 hónapban fizetési
kötelezettségeinek pontosan eleget tett és az „igazolás kiadását megelőző 36 hónapban sorban állás nem volt. az igazolás kiadását megelőző 36 hónapban
(illetve a számlanyitás óta) számláján sorban állás nem volt, számlája ellen azonnali beszedési megbízás nem került benyújtásra.”
A hiánypótlás során benyújtott banki igazoláson sem szerepelt az ajánlatkérő által elvárt tartalom.
A felperes tévesen érvelt azzal, hogy az igazolás tartalmi megfelelősége is elegendő, mivel az azonnali beszedési megbízás ugyanazt a fogalmat takarja,
mint a bírósági végrehajtás. Egyrészt az ajánlatkérő kifejezetten kérte igazolni a bírósági végrehajtás hiányát, ezért nem felelt meg a követelménynek
olyan igazolás, mely a bírósági végrehajtás helyett szövegszerűen mást tényt igazol. Másrészt tévesen állította a felperes, hogy a bírósági végrehajtás
és azonnali beszedési megbízás azonos tartalmú fogalmak. Az azonnali beszedési megbízás, közismertebb nevén inkasszó egy olyan közvetlen beszedési mód,
amely a partnerével való megegyezés és tőle származó felhatalmazás alapján a GIRO rendszeren keresztül lehetőséget biztosít azonnali beszedés
kezdeményezésére üzleti partnereiktől. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 82/A. § (1) bekezdése akként
rendelkezik, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg -
ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott
hatósági átutalási megbízással (e §-ban a továbbiakban: megbízás) intézkedik. Az adós pénzforgalmi szolgáltatója (e §-ban a továbbiakban: pénzforgalmi
szolgáltató) a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a fizetési számla mentesnek minősülő összeget meghaladó egyenlegéből a megbízásban
megjelölt követelés összegét a végrehajtói letéti számlára átutalni. A végrehajtó e § szerinti eljárására a hatósági átutalási megbízás külön
jogszabályban foglalt szabályait a (3)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.(3) Ha a pénzforgalmi szolgáltató nem kezel forintban az adós
rendelkezése alatt álló, (1) bekezdés szerinti pénzösszeget, akkor a megbízás közvetlenül a külföldi pénznemben kezelt összeg ellen is benyújtható.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a felperes tévesen állította, az azonnali beszedési megbízás lényegében azonos a számla elleni bírósági
végrehajtással, ugyanis az azonnali beszedés megbízásnak nem fogalmi eleme a bírósági végrehajtási eljárás. Ezt támasztja alá, hogy a Vht. sem az az
azonnali beszedési megbízásról rendelkezik. Ennélfogva helytállóan állapította meg az alperes, hogy a nyertes ajánlat hiányos volt, és ennek ellenére
érvényesnek fogadta el azt a felperes, ezzel megsértette a Kbt. 81. § (2) bekezdésére és a Kbt. 88.
§ (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Kbt. 81. §
(3) bekezdését.
Ezt követően a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy helytállóan állapította meg az alperes a 3. kérelmi elem tekintetében, hogy
az ajánlatkérőnek hiánypótlási felhívást kellett volna kibocsátani a személyszállításra alkalmas járművel való rendelkezés igazolására, és csak a
hiánypótlást követően került volna abba a helyzetbe, hogy megalapozott döntést hozzon az ajánlat érvényessége felől, a felperes e mulasztásával
megsértette a Kbt. 81. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 83. § (1) bekezdését.
A felhívás III.2.3) pontja szerint műszaki, illetve szakmai alkalmasság: az alkalmasság minimumkövetelménye(i), alkalmatlan az ajánlattevő, a közös
ajánlattevői és a 10 % feletti alvállalkozó I. rész tekintetében:— Ha nem rendelkezik minimum egy személyszállításra alkalmas gépjárművel.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi, és a 70/A. § (1)-(3)
bekezdései szerinti formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania.
A Kbt. 76. §-ának (1) bekezdése, 77. §-a és 78. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő lejártától az ajánlattevő az ajánlatához, az
ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket kötve
van, melynek következtében az ajánlattevő az
ajánlatát - még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem -, míg az ajánlatkérő a felhívást és a dokumentációt nem módosíthatja.
A Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati
felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) Az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő, valamint - ha ezt az ajánlatkérő előírta - a közbeszerzés értékének
tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az
igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.
(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.
A Kbt. 83. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét.
A bíróság rögzíti, hogy a fenti jogszabályi rendelkezésekből következően az ajánlatot az ajánlatkérői elvárásoknak, illetőleg ajánlatkérői
követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
A felhívott jogszabályok értelmében, amennyiben a felhívás, illetve a dokumentáció tartalmát senki nem vitatja, illetve a felhívás, dokumentáció
tartalma nem kerül módosításra, visszavonásra, az ajánlatkérőnek az ajánlattevő alkalmasságát, valamint az ajánlat megfelelőségét a felhívásban,
illetve a dokumentációban közölt feltételek alapján kell megállapítania.
Ténykérdés, hogy az Opus Kft. ajánlatának 137. oldala tartalmaz ügyvezetői nyilatkozatot eszközök, berendezések rendelkezésre állásáról, amely szerint
az Opus Kft. a Skoda Octavia 5 személyes gépjárművel rendelkezik. A nyilatkozat alátámasztására az ajánlat 139. oldalán fénymásolatban becsatolt ET9795
azonosítójú forgalmi engedély szerint a Skoda Xxxxxxx személygépkocsi forgalmi engedélyének jogosultja, a C.4 bejegyzés szerint tulajdonosa az
Unicredit Leasing Kft. A forgalmi engedélyen az Opus Kft. nincs feltüntetve
A fentiekre figyelemmel helytállóan állította az alperes, hogy a becsatolt forgalmi engedély az ajánlattevőnek a jármű feletti rendelkezését nem
igazolja, ezért a nyertes ajánlat hiányos volt, és azt, hogy a felperes megsértette a Kbt. 83. § (1) és
(5) bekezdését, mert a nyertes számára a hiány
pótlására nem biztosított lehetőséget.
Ezt követően a bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy helytállóan állapította meg az alperes az 5. kérelmi elem tekintetében, hogy
az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás után sem volt abban a helyzetben, hogy egyértelműen, kétséget kizáróan meg tudta volna ítélni az egyes szakemberek
jogviszonyának a fennálltát, így az Opus Kft. alkalmasságát sem állapíthatta volna meg jogszerűen.
Az Opus Kft. az alkalmasságát valamennyi alkalmassági feltétel tekintetében saját maga kívánta igazolni, a Kbt. 71. § (1) bekezdés szerinti
nyilatkozatát nemleges tartalommal nyújtotta be.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az ajánlattevőnek egyértelműen közölnie kell, hogy az alkalmasságot tíz százalék alatti, tíz
százalék feletti alvállalkozóval vagy munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló szakemberrel kívánja igazolni.
A szóban forgó ajánlatban található nyilatkozatok szerint a megnevezett személyek az Opus Kft. nyertessége esetén a szerződés teljesítése során, a
szerződés teljes időtartama alatt az Opus Kft. részére, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében rendelkezésre állnak.
A felperes az Opus Kft. ajánlatának bírálata során kibocsátott hiánypótlásában kifejezetten felhívta az Opus Kft.-t, hogy nyújtsa be nyilatkozatát arra
vonatkozóan, hogy milyen alkalmazási formában (milyen jogviszony szerint) kívánja igénybe venni őket, illetve szükség esetén hozza összhangba a Kbt.
71. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát a szakemberek rendelkezésre állása szerint és csatolja az alvállalkozók cégkivonatait vagy vállalkozói
igazolványukat és aláírási címpéldányaikat/aláírási mintájukat másolati példányokban. A felperes kifejezetten kérte azt is, hogy amennyiben nem saját
alkalmazásban, nevezetesen bejelentett munkavállalóként, kívánja alkalmazni őket csatolja a rendelkezésre álló nyilatkozataikat is.
A hiánypótlás során az Opus Kft. nem nyújtott be új, a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot, holott a Kbt. 71. § (1) bekezdés d) pontja
szerinti nyilatkozat a pótolható hiányosságok körébe tartozik. Az Opus Kft. hiánypótlása 9. oldalán található nyilatkozata szerint azokat a
szakembereket akiket ajánlatában bemutatott, de jelenleg nem állnak alkalmazásában, alkalmazotti jogviszonyban (heti 40 óra főállás) kívánja
foglalkoztatni.
A felek által a perben nem volt vitatott, hogy ezzel ellentmondásban állnak az egyes szakemberek által aláírt ún. rendelkezésre állási nyilatkozatok,
amelyek szerint az egyes szakemberek arról nyilatkoztak, hogy az Opus Kft. ajánlatának nyertessége esetén a szerződés teljesítése során, a szerződés
teljes időtartama alatt az Opus Kft. részére, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében állnak rendelkezésre.
Az ismertetett és a felperes által sem cáfolt ellentmondásra figyelemmel az alperes helyesen állapította meg, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás
után sem volt abban a helyzetben, hogy egyértelműen, kétséget kizáróan meg tudta volna ítélni az egyes szakemberek jogviszonyának a fennálltát,
ennélfogva az Opus Kft. alkalmasságát sem állapíthatta volna meg jogszerűen.
A bíróság nem vehette figyelembe a felperesnek azon hivatkozását, hogy az építőipari kivitelezésben az a gyakorlat működik, hogy kizárólag akkor
foglalkoztat munkavállalókat a gazdasági társaság, amennyiben eredményes közbeszerzési eljáráson elnyerik a munkát, mivel az ajánlatkérő kifejezetten a
szakemberekkel való rendelkezést támasztotta követelményként az ajánlattevőkkel szemben. A bíróság mellőzte a tanúk meghallgatása iránt előterjesztett bizonyítási indítványt, tekintettel arra, hogy kizárólag az ajánlat vonatkozásában
vizsgálható az ajánlatkérői követelményeknek való megfelelés, az ajánlat értelemszerűen, utóbb tanúvallomással már nem egészíthető ki. A felhívás
megszövegezése kapcsán is szükségtelen volt a tanú meghallgatása, mivel nem az ajánlatkérői előírások jogszerűségének kérdése volt a per tárgya.
A bíróság rögzíti, hogy a keresetben a bírság kiszabása nem volt vitatott, ezért e körben a bíróságnak nem kellett állást foglalnia.
A hivatkozott indoklás alapján a bíróságnak a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes keresetét el kellett utasítania.
A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdés c) pontja alapján illetékmentességet élvez, ezért a 6/1986. (VI.26.)
IM rendelet 14. §-a alapján az állam köteles viselni a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett kereseti illetéket.
A felperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles az alperes perköltségét megfizetni, viselni. A bíróság az alperes munkadíját a 32/2003.
(VIII.22.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel az érdemi
tárgyalásokra, a képviselő által a tényleges végzett
munkára, és az ügy jellegére.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Kbt. 349. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2014. évi február hó 05. napján dr. Xxx-Xxxxxx Xxxxx s. k. bíró