A Közúti Közlekedési Alágazatban Megkötött

A Közúti Közlekedési Alágazatban Megkötött

Kollektív szerződés

Lezárva: 2007. május 30-án.

A Közúti Közlekedési Alágazatban megkötött Kollektív Szerződés Budapest, 1992. június

(Az 1993. évi egységes szerkezetbe foglalt szöveg,

az 1994., 1995., 1996., 1997., 1998., 1999., 1999. évi 2. sz.,

2000., 2001., 2002., a 2003., a 2005., 2006., 2007 évi

módosításokkal egységes szerkezetben foglalva)

BEVEZETÉS

Jelen Kollektív Szerződés1 megkötésre kerül a Munka Törvénykönyve 31. §-a alapján a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége2 (székhelye: 1066 Budapest, VI., Teréz krt. 38.), mint munkáltatói érdekképviseleti szervezet, másrészről a Közúti Közlekedési Szak- szervezet (székhelye: 1081 Budapest, VIII., Xxxxxxxxxxx xxx 0.), Közlekedési Munkásta- nácsok Szövetsége (székhelye: 1125 Budapest, Xxxxxxx Xxxxx u. 9/b.)3 mint munkavállalói érdekképviseleti szervezet4 között.

A Kollektív Szerződés megkötésének célja, hogy a Munka Törvénykönyve alkalmazását elősegítse a közúti közlekedési alágazatban. 5

A Kollektív Szerződés alapvető feladata, hogy a közúti közlekedési alágazatban a munka- vállalók és a munkáltatók munkaügyi kapcsolata a törvényi szabályozáson alapulva rende- zett legyen és elősegítse a munkáltatók és a munkavállalók konfliktus nélküli együttműkö- dését, a munkabéke fenntartását.

1 Xxxxx Xxxxxxxxx Szerződés 1992. június 25-én került aláírásra (továbbiakban: eredeti szöveg), módosítva és egységes szerkezetbe foglalva 1993. június 30-án (továbbiakban: 1993. évi módosítás), módosítva 1994. április 14.-én (továbbiakban: 1994. évi módosítás), 1995. október 31-én (továbbiakban: 1995. évi módosítás), 1996. februárban (továbbiakban: 1996. évi módosítás) egységes szerkezetbe foglalva 1996. A Kollektív Szerződés az 1996. évi egységes szerkezetbe foglalás során új szerkezeti beosztást kapott. Módosítva továbbá 1997. áprilisban (továbbiakban: 1997. évi módosítás), 1998. áprilisban (továbbiakban: 1998. évi módosítás),

1999. áprilisban (továbbiakban: 1999. évi módosítás), 1999. novemberben (továbbiakban: 1999. évi 0.xx. módosítás), 2000. június 28-án (továbbiakban: 2000. évi módosítás), 2001. novemberben (továbbiakban; 2001. évi módosítás), 2002. szeptember 26-án (továbbiakban: 2002. évi módosítás); 2003. december 04-én (továbbiakban2003. évi módosítás), 2005. október 25-én (továbbiakban 2005. évi módosítás), 2006. február 23-n továbbiakban 2006. évi módosítás), 2006. március 29-n (továbbiakban 2006/2. módosítás). 2007 évi bérmegállapodás, (továbbiakban 2007/1. módosítás) 2007 május 30-án, (továbbiakban 2007/2. módosítás).

2 1997. évi módosítás

3 2005. évi módosítás

4 2003. évi módosítás

5 az „új” szó törölve

I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A Kollektív Szerződés személyi hatálya

(Mt. 36.§)

1. A Kollektív Szerződés kiterjed azon munkáltatókra, amelyek érdekképviseleti szerve- zetüket ennek megkötésére felhatalmazták, illetve ahhoz később csatlakoznak.6

2.7 A Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó munkáltatók többségi részesedésével működő

(érdekcsoportba tartozó) gazdasági társaságok esetében ezen kollektív szerződés szabá- lyainak alkalmazása ajánlott, kivéve, ha az alapító és a gazdasági társaságok között ezen Kollektív Szerződés alkalmazására vonatkozóan megállapodás jött létre.

2. cikk

A Kollektív Szerződés időbeni hatálya

(Mt. 38.§)

1.8 Ezen Kollektív Szerződést a szerződő felek határozatlan időre kötik azzal, hogy az 1992. július 1. napjával lép hatályba.

3. cikk

A Kollektív Szerződés felmondása

1. A Kollektív Szerződés, illetve annak egyes rendelkezései felmondására az Mt. 39.§- ában foglaltak irányadók azzal, hogy a felmondás joga csak június 30. vagy december

31. napjára gyakorolható.

2.9 A Kollektív Szerződés bármely pontjának felmondása esetén az egyéb rendelkezések hatályban maradnak. A felmondott, vitatott pontok vonatkozásában a felek soron kívüli egyeztető tárgyalást folytatnak.

4. cikk10

A Kollektív Szerződés kapcsolata a munkahelyi kollektív szerződéssel

1. Ezen Kollektív Szerződés rendelkezéseitől a munkahelyi kollektív szerződésben a mun- kavállalóra nézve csak kedvezőbb szabályozás állapítható meg.

6 1997. évi módosítás

7 Az 1993. évi módosítás során bekerült szöveg

8 Módosítva 1993-ban

9 Az 1993. évi módosítás során bekerült szöveg

10 Az 1993. évi módosítás során bekerült szöveg

II. rész MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

1. cikk

A Kollektív Szerződés megkötése és módosítása

(Mt. 37.§)

1. Bármelyik szerződő fél kollektív szerződés megkötésére és módosítására irányuló tár- gyalási ajánlatának a másik fél által történő kézhezvételét követő 15 napon belül a felek a tárgyalásokat kötelesek megkezdeni. A kollektív tárgyalás eredményét legkésőbb a tárgyalás megkezdésétől számított 30 napon belül írásban rögzíteni kell.

2. A szerződő felek által előterjesztett módosító javaslatnak minősül az azt előterjesztő szerződő fél oldalán előzetesen egyeztetett, illetve egységesen támogatott javaslat.

3. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés megkötésére és mó- dosítására, valamint a szerződés, illetve annak egyes rendelkezései felmondására vonat- kozó indítványok megvizsgálása és az aláíró felek részére javaslattétel megadása céljá- ból Vegyesbizottságot hoznak létre, amelybe a felek 3-5 fő között azonos létszámban szakértőket delegálnak. Az egyeztetés eredményessége érdekében a Vegyesbizottság jogosult az érintett munkáltatóktól adatokat, információkat bekérni.

2. cikk

A munka díjazásának éves felülvizsgálata

(Mt. 37.§)

1. A Kollektív Szerződést kötő szakszervezetek a munka díjazásával kapcsolatos szabá- lyok éves módosítására vonatkozó javaslatot a szükséges adatokkal együtt, legkésőbb a megelőző év november11 15-ig átadják a KKVSZ-nek.

A bértárgyalásokat munkahelyi szinten is – ahol képviselettel rendelkező szakszervezet van – a tárgyév január hó 31. napjáig, kivételesen indokolt esetben február 28. napjáig kell befejezni.12

Ez a rendelkezés nem terjed ki a 20. cikk hatálya alá tartozókra.13

11 1999. évi módosítás

12 2006. évi módosítás

13 2007 évi 2. módosítás

3. cikk

Az Mt. 21. és 22. §-ának alkalmazása

1. A munkavállalók munkaviszonyával összefüggő, gazdasági és szociális érdekeivel kap- csolatos mindazon kérdésben, amelyben a szakszervezet írásban kér tájékoztatást, a munkáltató a vonatkozó intézkedéséről és annak indoklásáról a szükséges adatok ren- delkezésre bocsátásával 5 munkanapon belül írásban ad tájékoztatást.

2. Munkáltatói intézkedéssel, döntéssel kapcsolatos eltérő szakszervezeti álláspont esetén - eredménytelen konzultációt követően - a felek 5 munkanapon belül egyeztető megbe- szélést tartanak.

3.14 A munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés-tervezetnek az minősül, amely egy szervezeti egységbe, csoportba, vagy szervezeti egységtől függetle- nül a munkavállalók legalább 10 %-át érinti.

Ha a munkáltatónak több telephelye van és az intézkedés-tervezet nem minden telep- helyre vonatkozik, akkor a feltételeket telephelyenként kell figyelembe venni.

Ha az intézkedés-tervezet csak meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkaválla- lókat érint, akkor az előbbi bekezdésekben foglalt feltételek az adott munkakörben fog- lalkoztatottakra irányadó.

4. cikk

A szakszervezet munkahelyi szervének működési feltétele

(Mt. 24. §)

1. A szakszervezetek munkahelyi szervének zavartalan és folyamatos működéséhez a munkáltató a feltételeket díjmentesen biztosítja. A helyi igényeknek megfelelő dologi, tárgyi és személyi feltételekről a munkahelyi Kollektív Szerződésben kell megállapodni.

5. cikk

A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye

(Mt. 25.§)

1.15 A munkahelyi szinten a szakszervezetek tisztségviselői számára a munkáltató szak- szervezeti tagonként havi 1 óra munkaidő-kedvezményt biztosít. A munkaidő kedvez- ményből fel nem használt részt – legfeljebb a számított kedvezmény 50 %-át – a szak- szervezet kérésére a munkáltató köteles pénzben megváltani.16

14 2002. évi módosítás

15 Az 1999. évi módosítás során bekerült szöveg

16 2006. évi módosítás

2.17

3. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény felhasználását a szakszervezet személyre szólóan jogosult havi, negyedéves, féléves vagy éves időkeret- ben meghatározni. Ezen belül lehetősége van a konkrét igénybevételi időpontok megál- lapítására is.

4. A munkaidő-kedvezményt tartalmazó ütemtervet legkésőbb az első esedékes igénybevé- tel napját megelőzően 15 nappal kell a munkáltatónak átadni. Ezen túlmenően kivételes esetben a felhasználásra kerülő egyedi munkaidő-kedvezményeket az igénybevételt megelőző 3 munkanappal korábban kell a munkáltatónak bejelenteni.

6. cikk18 Szakszervezeti tagdíjlevonás

(1991. évi XXIX. törvény)

1. A szakszervezeti tag írásbeli kérelme alapján a munkáltató köteles gondoskodni, hogy a munkabérből a szakszervezeti tagdíj levonásra és a rendelkezésnek megfelelő szakszer- vezeti számlára átutalásra kerüljön.

2. A munkáltató minden hónap 20. napjáig az illetékes szakszervezet rendelkezésére bo- csátja a megelőző naptári hónapra vonatkozóan a tagdíjlevonást kérelmezett munkavál- lalók nevét és a levont tagdíj mértékét tartalmazó jegyzéket.

7. cikk19

17 2006. évi törlés

18 2002. évi módosítás

19 2005. évi módosítás hatályon kívül helyezve

III. rész

A MUNKAVISZONY

1. cikk20

A munkaszerződés tartalmi elemei

1. A munkaviszonyt megelőző tárgyalások és a munkaviszony fennállása alatt biztosítani kell az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését. Tilos a bármilyen alapon történő hát- rányos megkülönböztetés, úgy közvetlen, mint közvetett módon.21

(Így például a munkához jutás, kiválasztás, bérezés előrejutás, oktatás, képzés, munka- körülmények, szociális ellátásokhoz jutás stb.)

A munkaszerződések megkötésénél a törvényben előírt kötelező tartalmi elemeken túl- menően, meg kell nevezni a munkavégzési helyet és a munkáltatói jogkörgyakorlót,22 valamint minden a munkaviszony szempontjából lényeges adatot és tartalmi elemet.

Munkaviszony szempontjából lényeges adatnak minősítendő:

(Az egyes munkakörökre vonatkozó adatokat, a munkahelyi szintű kollektív szerződés- ben kell csoportosítani.)

- név

- anyja neve

- születési hely, idő

- személyi igazolvány száma

- adóazonosító szám

- TAJ szám

- lakcím

- iskolai végzettség

- tanfolyami végzettség

- minden vizsga, amiről bizonyítványt adtak ki

- folyószámla száma

- erkölcsi bizonyítvány

- munkába lépés dátuma

- PÁV II érvényessége

- útlevél szám

- gépjárművezetői engedély

- foglalkoztatás-egészségügyi, pszichológiai vizsgálat.

20 2001. évi módosítás

21 2006. évi módosítás

22 2006. évi módosítás

A munkaszerződés megkötését megelőzően munkavállaló számára biztosítani kell, hogy a hatályos kollektív szerződéseket áttanulmányozhassa.

Ezen túlmenően a munkáltatót tételes tájékoztatási kötelezettség terheli az alábbiakról:

- az irányadó munkarendről,

- a munkabér egyéb elemeiről,

- a bérfizetés napjáról,

- a munkába lépés napjáról,

- rendes szabadság kiszámításának, illetve kiadásának módjáról,

- a munkáltatóra és a munkavállalóra irányuló felmondási idő megállapításának szabályairól,

- arról, hogy munkáltató illetve a munkavállaló kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,

- a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek megnevezéséről,23

- a munkáltatónál működő Üzemi Tanácsról, Üzemi Megbízottról,24

- munkaköri feladatokról,25

- és a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről.26

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a munkaviszony alatt folyamatosan fennáll.

A munkahelyi Kollektív Szerződéseket úgy kell kialakítani, hogy a tájékoztatási funkci- ónak mindenben és mindenkor megfeleljenek a változást követő 30 napon belül.

Munkaviszonyra vonatkozó minden megállapodást írásba kell foglalni. Az írásba fogla- lásról a munkáltató köteles gondoskodni.27

2. A munkaszerződés módosításából eredő szükséges és indokolt utazási többletköltséget a munkáltató havonta teljes mértékben megtéríti.

3.28 A munkaviszony szempontjából a szerződő felek megállapodhatnak állandó, vagy vál- tozó munkahelyen történő munkavégzésben.

A munkavégzés helye állandó akkor is, ha a munkavállaló a munkáját – a munka termé- szetéből adódóan- szokásosan telephelyen kívül végzi. E körbe tartoznak a belföldi me- netrendszerinti közúti személyszállítás forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállalók.

Változó munkahely esetében, a munkaszerződésben munkavégzési helyként a munkál- tató azon telephelyét kell megjelölni, ahol a munkavállaló az utasítást kapja, amelyhez

23 2006. évi módosítás

24 2006. évi módosítás

25 2006. évi módosítás

26 2006. évi módosítás

27 2003. évi módosítás

28 2001. évi módosítás során bekerült új pont

szervezeti szempontból tartozik. A munkavégzés helyének megváltoztatását legalább egy héttel korábban írásban a munkavállalóval közölni kell.

Kivéve: A 127. §. (1) bekezdés b) pontban felsorolt eseteket.

2. cikk29 Folyamatos munkaviszony

1. (1) A munkaviszonyt a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás nem érinti. A jogelődnél létesített munkaviszony a jogutóddal változatlanul fennáll és különösen a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából a munkaviszonyban töltött időket, együttesen kell számításba venni.

(2) Az Mt. 85/A §. (1) bekezdése30 szerint jogutódlásnak kell tekinteni minden olyan esetet is, amikor a munkáltató társasági szerződéssel, egyéb megállapodással üzemet, üzletet, szervezeti egységet, és ezzel munkahelyet ad át gazdasági társaságnak, ott a volt mun- kavállalóit tovább foglalkoztatják, tehát az új munkáltató a korábbi munkáltató jogaiba lép. Az így érintett munkavállalóknál a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából a két munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt együttesen kell számításba venni.

(3) Folyamatos munkaviszonynak tekintendő továbbá az az eset is, amikor a munkáltató által alapított gazdasági társaságtól a volt dolgozó közvetlenül visszakerül az alapító vállalathoz.

3. cikk

Előnyben részesítés alkalmazásnál

1. A munkaviszony létesítése során azonos feltételek fennállása esetén előnyben kell ré- szesíteni azokat a volt munkavállalókat, akiknek munkaviszonyát a kötelező újraalkal- mazás esetén túlmenően megváltozott munkaképessége miatt korábban megszüntették.

4. cikk Rendes felmondás

1. (1) A munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, ha

a) közös háztartásban legalább három eltartottról gondoskodik, vagy31

b) egyedülállóként háztartásában legalább két eltartottról gondoskodik. (2)Eltartottnak minősül a saját jövedelemmel vagy rendszeres szociális juttatással nem

rendelkező kiskorú gyermek, felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló nagykorú

29 Módosítva 1993-ban

30 2005. évi módosítás

31 2005. évi módosítás

gyermek 25. életévének betöltéséig, a házastárs32 kiskorú testvér és a szülő. A különö- sen indokolt esetek körét a munkahelyi kollektív szerződés bővítheti.33

(3)Ha a munkavállaló öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot, illetve előrehozott öregsé- gi nyugdíjban, vagy szolgálati nyugdíjban részesül és munkaviszonyát a munkáltató rendes felmondással megszünteti, a munkavégzés alól a felmondási idő teljes időtar- tamára fel kell menteni.34

35A munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha

- az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,

- illetve ha a 62. életévének betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy

- korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy

- előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy

- korengedményes nyugdíjban, vagy más az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg

- rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül, azaz amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.

2.36 Az illetékes szakszervezeti szerv SZMSZ-e szerint közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv (szakszervezeti munkahelyi SZMSZ szerint) előzetes egyetértése szükséges a szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló más munkahelyre való beosztásához, il- letve munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetéséhez.

3.37 A felmondási tilalmak és korlátozások esetei a munkahelyi kollektív szerződésben kiegészíthetők.

5. cikk Végkielégítés

(Mt. 95.§)

1. A munkáltatónál legalább harminc éve fennálló munkaviszony esetén hét havi átlagke- reset jár végkielégítésként a dolgozónak.

32 2005. évi módosítás

33 2005. évi módosítás

34 1999. évi 0.xx. módosítás

35 2001. évi módosítás során bekerült felsorolás

36 2001. évi módosítás

37 régi második pont harmadikra módosul 2001. évi módosítás

6. cikk Rendkívüli felmondás

(Mt. 96.§)

1. A munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gon- datlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve a munkaviszony fenntartását lehetet- lenné tevő magatartást tanúsít különösen:

a) A munkáltató, ha:

- együttműködési kötelezettségének megsértése körében a munkavégzéshez szükséges tájékoztatás vagy irányítás megadásának elmulasztásával, valamint nem szakszerű utasítással közvetlen baleseti helyzetet idéz elő vagy a munkavégzést jelentősen gá- tolja, illetve megnehezíti;

- nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit;

- naptári éven belül ismételten nem tartja be a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó, a munkahelyi, illetve alágazati kollektív szerződésben, a Munka Törvénykönyvében rögzített szabályokat;

- a munkabér és egyéb jövedelem jellegű járandóságok kifizetésénél és juttatások tel- jesítésénél naptári éven belül ismételten öt napot meghaladó késedelembe esik;

- a bérreklamáció a bejelentést követő 15 napon belül nem nyer rendezést;

- a munkaviszonyból eredő munkavállalói jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesí- tését akadályozza, vagy korlátozza;

- a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt törvényben meghatározott ese- ten kívül, vagy a munkavállaló hozzájárulása nélkül harmadik személlyel közöl.

b) A munkavállaló, ha:

- a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy munkaszerződésben meghatározott kötelezettségének megsértésével a munkavégzést tartósan vagy jelentős hátrányt okozva akadályozza;

-38munkavégzésre alkoholos állapotban történő megjelenés, vagy munkaidő alatt illetve készenlét alatt ilyen állapotba kerülés, munkahelyen történő szeszesital fogyasztás;

- munkahelyéről egy naptári éven belül legalább 3 napot igazolatlanul távol marad;

- munkavégzés során saját vagy 39munkatársai egészségét, vagy testi épségét közvetle- nül veszélyeztető vagy sértő cselekményt követ el;

- üzleti titkot, valamint a munkáltatóra vonatkozó alapvető fontosságú információkat arra illetéktelen harmadik személynek engedély nélkül átad, vagy közöl;

- a munkáltató sérelmére vagyon elleni szabálysértést vagy bűncselekményt követ el;

38 2001. évi módosítás

39 2007. évi 2. módosítás

- munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások be nem tartásával a szabály- sértési értéket meg nem haladó értékre elkövetett cselekménnyel (menetjeggyel tör- ténő visszaélés40, gépjármű jogtalan igénybevétele stb.) a munkáltatónak anyagi kárt okoz.

7. cikk

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

(Mt. 97.§)

A munkáltató a felmondásban köteles rögzíteni:

a) a munkáltatótól átvett eszközök visszaadásának pontos idejét, módját és helyét,

b) a munkavállaló számára járó munkabér és egyéb juttatások elszámolásának módját és határidejét,

c) 41a jogorvoslati lehetőséget és módját.

A munkáltató a munkakör átadásának rendjét munkahelyi kollektív szerződésben szabá- lyozza.

8. cikk

Egyéb jogkövetkezmények

(Mt. 109.§)

1. A munkaviszonyból származó kötelezettségének a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetén – ha a rendkívüli felmondás feltételei nem állnak fenn – vagy egyéb okból nem kívánja a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondás- sal megszüntetni, úgy az alábbi jogkövetkezmények alkalmazhatók:

- személyi alapbér, teljesítménybér, illetve törzsbér legfeljebb 10%-kal csökken- tése,

- vagy a kedvezmények, juttatások megvonása, illetve csökkentése, maximum egy évre a minimál bér sérelme nélkül.42

2. Az egyes vétkes kötelezettségszegést megvalósító magatartásokat és az azokhoz fűződő hátrányos jogkövetkezmények mértékét a cselekmény súlyával arányban a munkahelyi kollektív szerződés ezen kereten belül tovább szabályozhatja.

3. (1) Egyéb hátrányos jogkövetkezmény – az egy éves jogvesztő határidőn belül – a vét- kes kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül alkalmazha- tó.

40 1998. évi módosítás

41 2001. évi módosítás

42 2006. évi módosítás

(2) Az eljárás megindításáról, a meghallgatás helyéről és időpontjáról a munkavállalót legalább három munkanappal korábban értesíteni kell. A meghallgatás során bizto- sítani kell, hogy a munkavállaló a terhére rótt cselekményre vonatkozó bizonyítá- sokat megismerje, és védekezését előadhassa. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a munkáltató képviselőjének, az eljárás alá vont dolgozónak (képviselőjének) és a jegyzőkönyvvezetőnek aláírásával hitelesítenie kell. Tanú vagy szakértő meghallgatásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az azon résztvevők írnak alá.

(3) Az eljárást indokolt írásbeli határozattal kell lezárni.

(4) Hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása esetén a határozatnak a jogorvoslat lehe- tőségét – az arra vonatkozó határidő megjelölésével – tartalmaznia kell.

(5) A helyi kollektív szerződés eltérő eljárási szabályai – ha az a törvényi feltételeknek egyébként megfelel – továbbra is alkalmazhatók.

9. cikk

A munkavégzés szabályai43

(Mt. 105-106.§)

1. A munkáltatói jogkörgyakorló a munkavállalót, a munkavégzés kezdete előtt legalább egy héttel, írásban történő elrendeléssel (megállapodással) más munkakörbe, vagy más munkahelyre kirendelheti, kiküldheti vagy átirányíthatja. Az átirányítás történhet eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett.

A munkakörbe nem tartozó, szakképzettségének megfelelő munkát a munkavállaló, ál- lomány csoportjára tekintet nélkül köteles elvégezni, a más munkakörbe tartozó feladat- ra fordított idővel egyenértékűen csökken az eredeti munkakörre fordított idő.

Kivéve: ha beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körül- ményeire tekintettel reá nézve aránytalan sérelemmel jár.

Az átirányítás, kiküldetés, kirendelés törvényben meghatározottól eltérő időtartamát a Munkahelyi Kollektív Szerződésben kell szabályozni.

2.44 Átirányítás (Mt. 83/A. § (5)-(7))

A munkáltató csak írásban rendelheti el. Az átirányítás várható időtartamát és a munka- köri feladatokat meg kell határozni.45

Ha a munkavállaló munkaköre helyett átirányítás alapján más munkakörbe tartozó munkát végez, az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján il- leti meg a munkabér, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.

Ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett átirányítás alapján munkaide- jének meghatározható részében más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, az egyes

43 2001. évi módosítás

44 2002. évi módosítás során bekerült új szöveg

munkaköri feladatokra fordított időtartamot meg kell határozni és46 a munkavállalót a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.

Ha a munkavállaló a munkaköri feladata ellátása mellett átirányítás alapján 5 munkana- pot meghaladóan olyan módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozó munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót kere- sete mellett a többletmunkával arányos helyettesítési díj illeti meg. A helyettesítési díjat a munkavállalóval előzetesen közölni kell.47

Nem jár helyettesítési díj annak a munkavállalónak, akinek munkaszerződése vezetői munkakör helyettesítését tartalmazza és a munka díjazása ezt figyelembe véve került megállapításra.

3.48 Munkaidőn kívüli utazási idő díjazása belföldi49 kiküldetés esetén (Mt. 105. § (6)) Kiküldetési rendelvénnyel bizonylatolt belföldi kiküldetés esetén, - ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívülre esik - erre az időre a munkavállalót a személyi alapbérének legalább 60 %-a illeti meg.

10. cikk50 Munka- és pihenőidő

Ezen fejezet hatálya kiterjed mindazon munkavállalókra is, akik nem tartoznak a 11. cikk, a 12. cikk és a 20. cikk hatálya alá.

1. Munkaidő

(1) A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység idő- tartamát. A nem állandó telephelyen foglalkoztatott munkavállaló ezen idő alatt a munkahelyén tartózkodik, a munkáltató rendelkezésére áll és ellátja feladatait, vagy tevékenységét végzi.

2. A teljes munkaidő51 (Mt. 117/B §.)

(1) A teljes munkaidő mértéke napi nyolc óra, heti negyven óra. (2) 52

(3) 53

46 2005. évi módosítás

47 2005. évi bekerült új szöveg

48 2002. évi módosítás során bekerült új szöveg

49 2007. évi 2. módosítás

50 2003. évi módosítás

51 2002. évi módosítás

52 2005. évi hatályon kívül helyezés

53 2005. évi hatályon kívül helyezés

3. Munkaidőkeret54 (Mt. 118/A.§)

(1) A55 megszakítás nélküli és a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállaló esetében havi, több havi, negyedéves, féléves mun- kaidőkeret alkalmazható.

(2) 56

(3) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor az Mt. 151.§.(2) bekezdé- sében megjelölt távollét, illetve a keresőképtelenség időtartamát a munkavállalóra irányadó teljes napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.

(4)57 Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell.

4. A munkaidő beosztása (Mt. 119-121.§)

(1) A napi 8 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál egyenlőtlen mun- kaidő beosztás esetén a napi munkaidő 4 óránál rövidebb és 12 óránál rendkívüli mun- kával együtt hosszabb nem lehet.

(2) A heti munkaidő a rendkívüli munkavégzés időtartamával együtt legfeljebb 48 óra.58

(3) Munkaidőkeret megállapítása esetén a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átla- gában kell betartani.

(4) Munkaközi szünet – ha a munkaidő beosztás szerinti napi munkaidő, vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával – leg- alább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(5) A munkaközi szünet munkaidőként történő számításba vételéről a munkahelyi kollektív szerződés rendelkezik.

5. Pihenőidő (Mt. 122-125.§)

(1)A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A heti kettő pihenőnapnak szombatra és vasárnapra kell es- nie.

(2)59 A60 megszakítás nélküli és többműszakos munkakörben dolgozóknál két szolgálat között a napi pihenőidő legfeljebb kilenc egybefüggő órára csökkenthető.

(3)A napi pihenőidő csökkentése esetében, azzal azonos mértékű többlet pihenőidőt a kö- vetkező hét végéig, egy másik napi pihenőidőhöz csatolva kell kiadni.

54 2000. évi módosítás

55 2006. évi törlés

56 2006. évi törlés

57 2002. évi módosítás

58 2006. évi törlés

59 2001. évi módosítás

60 2006. évi törlés

(4)Pihenőhely minimális feltételei: emberi tartózkodásra kialakított és berendezett, jog- szabályban előírt szociális feltételekkel rendelkező higiéniás előírások biztosításával működő létesítmény elsősorban telephelyen, autóbusz-állomáson és pályaudvaron.

6. Rendkívüli munkavégzés (Mt. 126-128.§)

(1)A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést legalább 24 órával megelőzően – a munkavállaló kérésére írásban - kell elrendelni.

(2)Az elrendelhető rendkívüli munka felső határa naptári évenként legfeljebb 300 óra lehet. (3)61 Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő beosztástól eltérő, a munkaidő kereten felül végzett, az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá a készenlét alatt elrendelt munkavégzés a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a munkaválla- lónak több helyen kell a munkát végeznie, az első munkavégzési helyre történő érkezés- től az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtar-

tam, amelyet órában kell mérni és nyilvántartani.

Az ügyelet teljes időtartamát be kell számítani a rendkívüli munkavégzés mértékébe, ha az ügyelet alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető.

Rendkívüli munkavégzést csak kivételesen indokolt esetben lehet elrendelni.

A jogcímenként eltérő rendkívüli munkaidő, a munkaidőkereten belül összeadódik.

7. Nyilvántartási kötelezettség (Mt. 140/A §; 1988. évi X.xx. 18/H §) A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók:

- a rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével,

- a rendelkezésre állási idejével,62

- szabadságának kiadásával,

- egyéb munkaidő kedvezményével kapcsolatos adatokat.63

61 2001. évi módosítás

62 2006. évi módosítás

63 2006. évi módosítás

11. cikk64

Közúti személyszállítás – 50 km vonalhosszt meghaladó - forgalmi utazó munkaköre- iben foglalkoztatott munkavállalók munka- és pihenőidő rendszerével (foglalkoztatási szabályaival) kapcsolatos fogalmak meghatározása

A szabályozás célja: a közúti személyszállítási tevékenységet végző forgalmi utazó mun- kakörben foglalkoztatott munkavállalók munka- és pihenőidejének meghatározása

- Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/ EK rendelete a közúti szállításra vo- natkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról65

- 66

- a közúti közlekedésről szóló – 2005. évi XI. törvénnyel módosított – 1988. évi I. törvény.67

- valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi módosított XXII. Törvény alapján.

1. Fogalmak

(1) Közúti személyszállítás forgalmi utazó munkaköreiben foglalkoztatott munkavál- laló: Az a munkavállaló, akit a menetrend szerinti személyszállítást, mint főtevékeny- séget művelő munkáltató autóbuszvezetőként foglalkoztat. Ezen tevékenységhez tarto- zó egyéb munkaköröket a munkahelyi kollektív szerződésben kell meghatározni.

(2) Munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás vala- mennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végzéséhez használt jármű, for- galomirányítási hely, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve áru- fuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik.

A forgalomirányítási hely definíciója: minden a lakosság számára meghirdetett olyan (a működési területen a cég által kijelölt és elfogadott) forgalomirányításra kijelölt földrajzi hely, ahonnan a munkavállaló a munkavégzéshez szükséges utasítást kap, il- letve kaphat.68

2. A munkaidő elemei, különösen az alábbiak:

64 2003. évi módosítás

65 2007. évi 2. módosítás

66 2005. évi hatályon kívül helyezés

67 2005. évi módosítás során bekerült új szöveg

68 2005. évi módosítással bekerült új szöveg

(1) Vezetési idő: a tényleges vezetéssel eltöltött idő, ami a jármű folyamatos haladását eredményező tevékenységre fordított időtartam, melybe a menetrendbe beépített vára- kozási idő nem tartozik bele.

(2) A fordában ténylegesen előírt vagy átalány időben meghatározott jármű előkészítésé- re és átadására fordított idő.

(3) A fordában ténylegesen előírt, vagy átalány időben meghatározott utas kiszolgálásra fordított idő.

(4) Fordába épített, vagy átalánnyal elszámolt bevétel elszámolás időtartama.

(5) A fordába épített tételesen előírt vagy átalány formájában megállapított gépjármű napi karbantartásra fordított idő.

(6) Nem közvetlen vonali, forgalmi feladatra vezényelt (tartalékszolgálat) időtartam. (7) 69

(8) Egyéb, elrendelt munkaidő70.

3. A munkaidő elemek átalányidőben meghatározott minimumtételei

Ha a fordában a munkaidő elemek nem kerültek megállapításra az alábbi – napi és szolgá- latonkénti – átalányidő minimumértékeket kell alkalmazni:

A munkaidő elemek fordába történő beépítésénél az átalány értékeket általános minimum- ként kell értelmezni.

(1) Napi átalányidő minimum értékek:

a) Gépjármű előkészítése és átadása: 2x15 perc

b) A munkahelyi kollektív szerződés által meghatározott gépjármű napi karbantartási feladatokra: 15 perc

c) A napi bevétel elszámolására fordított idő 1/ Tételes elszámolás esetén: 15 perc 2/ Egyéb esetekben: 5 perc

(2) Járatonkénti átalányidő minimumértékek:

a) Utaskiszolgálásra fordított idő: 5 perc

b) A távolsági járatok esetében az indulóállomáson és a végállomáson az utasok ki- és beszállítására fordított idő járatonként 10 perc.

(3) A munkahelyi kollektív szerződés az átalányidővel történő munkaidő elismerés eseteit és az átalányidő mértékét ettől eltérően szabályozhatja.

4. Munkaidőkeret (Mt. 118. §)

69 2007. évi 2. módosítás alapján törölve

70 2005. évi módosított szöveg

(1) A munkaidőkeret: a napi teljes munkaidő tartamának alapulvételével képzett legfel- jebb kéthavi munkaidő, amelyben a járművezetők foglalkoztatása vezénylés alapján tör- ténik.

5. Munkaidő beosztás (Mt. 119. §)

(1) Napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő a 13 órát nem haladhatja meg a Közösségi jogszabályok- ban, az 1988. évi I. törvényben71 és a Munka Törvénykönyvében meghatározott kivéte- lekkel.

A napi munkaidő abban az esetben is meghaladhatja a 10 órát, ha az éjszakai munka- végzés részben 0000 és 0400 óra közötti időre esik.72

(2) Heti munkaidő: a heti rendes és rendkívüli munkaidő mértéke 48 óra, amely akkor hosszabbítható meg legfeljebb 60 órára, ha két hónap átlagában a rendes és rendkívüli munkaidő nem haladja meg a heti 48 órát.

(3) Vezetési idő: Az autóbuszvezető kétnapi pihenőidő közötti, vagy egy napi és heti pihe- nőidő közötti napi vezetési ideje a kilenc órát nem haladhatja meg. Ezt hetenként két al- kalommal meg lehet hosszabbítani tíz órára. A vezetési idő nem haladhatja meg a heti 56 órát.

Az együttes vezetési idő két egymást követő hét időtartamán belül nem haladhatja meg a kilencven órát.

(4) A vezetési idő túlléphető, amennyiben ez a közúti közlekedés biztonságával össze- egyeztethető, a vezető azért, hogy kedvezőbb parkoló helyet érjen el, eltérhet ettől a szabálytól, amennyiben az utasok, a jármű biztonságának szavatolásához ez szükséges. Az eltérést az útiokmányban (pl. menetlevélen), vagy bármely egyéb bizonylaton73 kö- teles rögzíteni.

(5) Vezetési időszak:74 az az összeadódott vezetési idő, amely egy pihenőidő, vagy egy szünet után kezdődik és addig tart, amíg a járművezető újabb pihenőidőt, vagy szünetet tart. A vezetési időszak folyamatos, vagy megszakított lehet.

(6) A vezetési szünet75

(a) Négy és fél óra vezetési időszak eltelte után a járművezetőnek legalább 45 perces meg- szakítás nélküli szünetet kell tartania, kivéve, ha pihenőidőt tart.

(b) Ez a szünet felcserélhető egy legalább 15 perces szünettel, amelyet egy legalább 30 perces szünetnek kell követnie, elosztva e szüneteket oly módon, hogy megfeleljenek az

(a) pont rendelkezéseinek.

(c ) A szünet olyan időszak, amely alatt a járművezető nem vezethet, nem végezhet semmi- lyen egyéb munkát, és amely kizárólag regenerálódásra fordítható.

71 2005. évi bekerült új szöveg

72 2005. évi bekerült új szöveg

73 2005. évi bekerült új szöveg

74 2007. évi 2. módosítással bekerült új szöveg

75 2007. évi 2. módosítással bekerült új szöveg

(7) 76A munkaidő beosztás módosítása

a) A munkáltató havi munkaidő beosztást készít, amit a napi munkavégzés megkezdése előtt legalább hét nappal korábban jogosult módosítani. Rendkívül indokolt esetben a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt legalább 18 órával módosíthatja a munkaidő beosztást.77

b) Amennyiben a munkavállaló munkaképes állapotban van, a munkáltató egyoldalú in- tézkedésével az (a) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő, de legfeljebb abból 12 óra rendkívüli munkavégzésnek minősül, kivéve vis maior eseteit. Ezen szabályozás szempontjából a sztrájk nem tartozik a vis maior esetei közé.

A munkaidő beosztás módosításáról a munkavállalót haladéktalanul értesíteni kell.78

c) A munkaidő beosztásban (pl. forda-jegyzékben) fel kell tüntetni az osztott pihenőidő, a munkaközi szünet, a vezetési szünet és a rendelkezésre állási idő, illetve az osztott munkaidő kezdő- és befejező időpontját is.79

(8) Rendkívüli munkavégzés: A 10 cikk 6. pontját az 1988 évi I. törvény 18/J §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 80

6. Pihenőidő

(1) A munkaközi szünet időtartamának és kiadási feltételeinek meg kell felelnie a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltaknak.81

(2)82

(3) 83Napi pihenőidő: az a napi időszak, melynek során a járművezető szabadon rendelke- zik az idejével, és amely rendszeres napi pihenőidőt és csökkentett napi pihenőidőt fog- lal magába.

Rendszeres napi pihenőidő: bármely, legalább 11 órát tartó pihenő. Ezt a rendszeres napi pihenőidőt két időszakra is lehet bontani, amelynek első része szünet nélkül leg- alább 3 óra, a második része pedig szünet nélkül legalább 9 óra.

Csökkentett napi pihenőidő: legalább 9 óra, de kevesebb, mint 11 óra pihenő.

(4) A gépjárművezető részére az előző napi pihenőidő vagy heti pihenőidő vége után, min- den 24 órás időszak alatt legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Két heti pihenőidő között legfeljebb három csökkentett napi pihenőidő lehet.84

76 2007. évi 2. módosítás miatti bekezdés szám változás

77 2005. évi bekerült új szöveg

78 2005. évi bekerült új szöveg

79 2005. évi bekerült új szöveg

80 2007. évi módosítással bekerült új szöveg

81 2005. évi bekerült új szöveg, melynek következtében a 6. pont albekezdéseinek sorszáma megváltozik.

82 2006. évi törlés

83 2007. évi 2. módosítással bekerült új szöveg

84 2007. évi módosítással bekerült szöveg

(5)Kétfős gépkocsivezető személyzet esetében minden gépkocsivezetőnek harminc órás időtartamon belül legalább kilenc85 órás megszakítás nélküli napi pihenőidőt kell bizto- sítani.

(6)86

(7)87

(8)Heti pihenőidőnek az előző heti pihenőidő végétől számított hat, 24 órás időszak végéig meg kell kezdődnie. 88

(9)A napi pihenőidőt ki lehet terjeszteni rendszeres heti pihenőidővé, vagy csökkentett heti pihenőidővé. 89

(10) 90 A heti pihenőidő az a heti időszak, melynek során, a járművezető szabadon rendel- kezik idejével, és amely rendszeres heti pihenőidőt és csökkentett heti pihenőidőt fog- lal magába.

Rendszeres heti pihenőidő: bármely, legalább 45 órás pihenő.

Csökkentett heti pihenőidő: bármely, 45 óránál rövidebb pihenő, mely jelen cikk 6. pontjának (11) albekezdése feltételeinek megfelelően legalább 24 óra folyamatos idő- tartamra csökkenthető.

(11) 91 Xxxxxxx, két egymást követő héten a járművezető részére biztosítani kell legalább:

- két rendszeres heti pihenőidőt, vagy

- egy rendszeres heti pihenőidőt és egy legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt. A csökkentést kompenzálni kell a csökkenéssel érintett hetet követő harmadik hét vége előtt egészben megtartott, a csökkentésnek megfelelő pihenővel.

(12) Minden olyan folyamatos pihenőidő, amely az egyik héten kezdődik és átnyúlik a következő hétre, teljes terjedelmében hozzáadható az egyik, vagy másik hét pihenőide- jéhez.

(13) 92

(14) Osztott pihenőhely minimális feltételei: a napi pihenőidő megosztása esetén az osz- tott pihenőidőre a jármű tárolási helyétől olyan távolságban kell biztosítani a pihenőhe- lyet, amely az oda- és visszautazási időn túlmenően biztosítja a legalább három93 egybe- függő órát.

Pihenőidőnek csak a pihenőhelyen való tartózkodási idő minősül. A pihenőhelyre való utazás költségét a munkáltató köteles biztosítani.

85 2007. évi módosítással bekerült új szöveg

86 2007. évi módosítással törölve

87 2006. évi törlés

88 2007. évi módosítással bekerült szöveg

89 2007. évi módosítással bekerült szöveg

90 2007. évi módosítással bekerült szöveg

91 2007. évi módosítással bekerült szöveg

92 2007. évi módosítással hatályon kívül helyezve

93 2007. évi módosított szöveg

Amennyiben a jármű nem rendelkezik a napi pihenőidő biztosításának feltételeivel, ak- kor a kijelölt pihenőhelyre vonatkozóan a 3/2002. SZCSM-EüM együttes rendelet 16. §- ban foglalt előírások az irányadók.

Jelen rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a pihenőhely a munkavállaló lakó- helye.94

7. Rendelkezésre állási idő

(1) Rendelkezésre állási idő minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihe- nőidőnek, amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de ké- szen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek mi- nősül különösen: a jármű kompon, vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kísé- reti idő, a határ-átlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő várakozással töltött idő, több gépjár- mű vezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mel- lett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő.95

(2)Az elrendelés feltételei tovább szabályozhatóak a munkahelyi Kollektív Szerződések- ben.96

Záradék: 97

8. Kivételek elve

Rendkívüli körülmény esetén, amikor a fordában előírtak teljesítését külső kényszerítő körülmény, illetve elháríthatatlan akadály vagy esemény meggátolja – e szabályoktól elté- rően a munkáltató az illetékes hatóságokkal együttműködve közvetlenül intézkedik.

94 2005. évi bekerült új szöveg

95 2005. évi bekerült új szöveg

96 2005. évi bekerült új szöveg

97 2007. évi módosítással hatályon kívül helyezve

12. cikk98

Az ötven kilométer vonalhosszat meg nem haladó belföldi és nemzetközi személyszál- lítás forgalmi utazó munkaköreire vonatkozó eltérő szabályok

(Mt. 117/A.§ -hoz)

A Közösségi jogszabályok közvetlen hatálya alá nem tartozó belföldi és nemzetközi sze- mélyszállítás forgalmi utazó munkavállalóira a 10. cikk és 11. cikk szabályai az alábbi eltérésekkel alkalmazandók.

1. Ezen cikk hatálya alá tartozó munkavállalókra a 11. cikk napi pihenőidő megosztására vonatkozó előírások nem terjednek ki.

2. Ezen cikk hatálya alá tartozó munkavállalókra a 11. cikk rendelkezésre állási időre vo- natkozó előírásai kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha munkahelyi kollektív szerződésben erről a felek megállapodnak. Ilyen megállapodás esetén jelen cikk 3. pont

(4) bekezdésében meghatározott osztott munkaidő egyidejűleg nem alkalmazható.

3. Munkaidő beosztás

(1)Napi munkaidő – az egy naptári napra vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli idő- szakba tartozó munkaidő nem lehet több 15 óránál.

(2)Vezetési idő – a napi tizenöt órás munkaidőn belül a vezetési idő a tizenegy órát nem haladhatja meg.

(3)Vezetési idő megszakítások – az ötven kilométernél nem hosszabb vonalszakaszon (járaton) foglalkoztatott autóbuszvezető esetében a napi vezetési idő megszakításnak nincs kötelező előírt mértéke.

(4)Osztott munkaidő

Osztott munkaidő alkalmazási körében és feltételeiben a munkahelyi KSZ-ben kell megállapodni.99

4. Pihenőidő

(1) Heti pihenőnap – a munkavállalót hetenként megillető pihenőidő. Az öt napos általá- nos munkarendet alapul véve a munkavállalónak minden héten két pihenőnap jár. Az általános munkarendtől eltérően – munkaidőkeret alkalmazása esetén – a pihenőnap munkahelyi kollektív szerződésben meghatározott szabályok keretei között – legfeljebb egy hónapra – részben összevontan is kiadható.

(2) Két összevont pihenőnap akkor tekinthető kiadottnak, ha a munkavállaló egybefüggő szabadidejének hossza eléri a negyvenöt órát.

98 2003. évi módosítás

99 2005. évi bekerült új szöveg

(3) A városi tömegközlekedésben és elővárosi forgalomban foglalkoztatott munkaválla- lóknál havonta legalább két alkalommal vasárnap kell kiadni a pihenőnapot, amelyhez legalább egy másik pihenőnapot kell kapcsolni.

5. Egyéb rendelkezések

(1)100

(2)101

(3)102

Záradék:

(1) Az új foglalkoztatási munka- és pihenőidő normákra történő átállás – a megelőző idő- szakhoz viszonyítva – a 13. cikk 2. pont (5) értelmében – azonos munkamennyiség vég- zése mellett keresetcsökkenést nem eredményezhet.

(2)103

(3) Az Alágazati Kollektív Szerződést kötő felek abban állapodnak meg, hogy az 561/2006/EK rendelet 3. cikk a) pontja alá tartozó gépjárművek vezetőire a hivatko- zott rendelet 15. cikkben előírtakat az Mt. 117/A.§. rendelkezéseit és ezen cikk szabá- lyait figyelembe véve – a végleges szakmai szintű szabályozás kialakításáig – a mun- kahelyi kollektív szerződésben szabályozható.104

13. cikk

A munka díjazása

1. Éves bérmegállapodás105

(1)A szerződő felek a munkáltatóknál kötelezően alkalmazandó éves átlagkereset minimá- lis növelésének mértékében évente állapodnak meg. Ezen megállapodás a Kollektív Szerződés 1. sz.106 mellékletét képezi.

(2)107A munkahelyi szintű bérmegállapodások megkötését követő 15 napon belül a mun- káltató a személyi alapbér változásával kapcsolatban az Mt. 76.§ (5) bekezdés szerint köteles eljárni.

100 2005. évi törlés

101 2005. évi törlés

102 2006. évi törlés

103 2006. évi törlés

104 2007. évi módosítással bekerült új szöveg

105 1998. évi módosítás

106 2006. évi módosítás

107 2002. évi módosítás

2. Bértarifa rendszer (Mt. 144.§)

(1)Szerződő felek a Kollektív Szerződés 2. sz.108 mellékletében rögzítik a munkáltatóknál

– a munkahelyi bérfejlesztés megvalósításától – alkalmazandó bértarifa táblázatokat.109 (2)A bértarifa táblázatokban meghatározott kereteken belül a munkahelyi kollektív szerző-

dés a munkaköri besorolási kategóriákat az ahhoz rendelt bér megállapításával együtt tovább bonthatja.

A bértáblázatokban szereplő munkakörök kategóriákba történő besorolásának feltételeit és az ágazatközi besorolási rendszernek megfeleltető kódszámait a 3.110 sz. melléklet tartalmazza.

(3)Szerződő felek a bértáblázatokban rögzített tarifális bérek emelésének mértékében éven- te állapodnak meg. Alapvető cél – eltérő értékek kialakítása esetén is (további alábon- tás) – az állománycsoportok és munkakörök közötti bérarányok változatlan érvényesíté- se.111

(4)A besorolási kategóriákban megállapított tarifális bér alatt az Mt. 143.§ (1) bekezdése szerint a munkáltatóknál alkalmazott időbér, teljesítménybér, vagy e két bérforma kom- binációja értendő.

(5)A bértarifa táblázatokban meghatározott bérek a törvényes teljes napi munkaidőre vo- natkoznak.112

Időbéres bérforma alkalmazásakor a havi bér vagy órabér a teljes munkaidő ledolgozása esetén nem lehet kevesebb az adott kategóriában szereplő tarifális bér összegénél.

(6)A bértarifa táblázat bértételei szakmai minimál bérnek minősülnek. A gépjárművezető személyi alapbére sem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél, amelyet órabérben kell meghatározni.113

(7)Vegyesbizottság tesz javaslatot a jelen szerződés 0-0000.xx. mellékletében foglaltak mó- dosítására, illetve korrekciójára.115

3. Teljesítménybér (Mt. 143116-143/A117 §)

(1)A teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan előzetes – objektív mérésen és számítá- son alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára.

(2)A teljesítménykövetelmény megállapítása során tekintettel kell lenni a munkáltató mű- ködési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzés, a munka-szervezés és az alkalmazott technológia objektív körülményeire.

108 2006. évi módosítás

109 1998. évi módosítás

110 2006. évi módosítás

111 1998. évi módosítás

112 2002. évi módosítás

113 2002. évi módosítás

114 2001. évi módosítás

115 1997. évi módosítás

116 2003. évi módosítás

117 2006. évi módosítás

(3)A teljesítmény-követelményt és a teljesítménybér tényezőiben beálló változást a mun- káltató a bevezetést megelőző 15 nappal a munkavállalók tudomására hozza.

4.118Garantált bér (Mt. 143. § (3))

Ha a teljesítménykövetelmény a munkavállaló önhibáján kívül, de nem a munkáltató működési körében felmerült okból nem teljesíthető, a teljesítmény-kiesésre garantált bérként a munkaszerződésben megállapított személyi alapbért kell fizetni.

5.119 Állásidő (Mt. 150. §)

(1)A munkáltató működési körében felmerült okból kieső munkaidőre a munkavállalót személyi alapbére illeti meg.

(2)A teheráru fuvarozásban és műszaki-karbantartási területen foglalkoztatottak esetében, ha a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben (anyaghiány, rendeléshiány, stb.) átme- netileg a munkavállalót az előírt teljes munkaidőben nem tudja foglalkoztatni, átmeneti- leg rövidebb, vagy részmunkaidő is alkalmazható, az így kieső munkaidőre a személyi alapbér 80 %-a jár, a minimálbér sérelme nélkül.120

(3)Kieső munkaidőnek minősül a napi vezényléstől eltérő alacsonyabb szintű foglalkozta- tás is.121

6. Bérpótlékok (Mt. 145-149.§)

(1)Éjszakai pótlék, műszakpótlék, túlórapótlék, pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlék számításának alapja:

- időbérben foglalkoztatott munkavállaló esetében személyi alapbér;

- teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállaló esetében tárgyhavi teljesítmény- bér;

- időbér és teljesítménybér összekapcsolásával foglalkoztatott munkavállaló eseté- ben tárgyhavi törzsbér, vagy besorolási bér.

A többműszakos és folytonos munkaidő-beosztás feltételeinek meg nem felelő, de az ál- talánostól eltérő és kedvezőtlenebb munkarendben foglalkoztatottak, így különösen a járművezetők esetében ez ideig műszakpótlék címén fizetett összeget - a helyi bérrend- szerek korszerűsítésével egyidejűleg - a személyi alapbérbe, illetve a törzsbérbe célsze- rű beépíteni.

(2)Készenlét, ügyelet, az osztott szolgálati és rendelkezésre állási idő díjazása122

Rendelkezésre állási időre az Mt. 148. §-ban, az ügyeletre megállapított díjazás jár.123

118 2002. évi módosítás

119 Az 1993. évi módosítás során bekerült szöveg

120 2006. évi módosítás

121 2001. évi módosítás

122 2003. évi módosítás

123 2005. évi új szöveg

Munkahelyen, illetve a munkáltató által elrendelt helyen eltöltött ügyelet, készenlét ide- jére, a munkavállalót személyi alapbérének, illetve törzsbérének legalább 50 %-a, a munkahelyen kívüli készenlét és az osztott szolgálati időre legalább 30 %-a illeti meg.

Osztott napi munkaidőben foglalkoztatás esetén a fenti díjazás helyett a munkáltató jo- gosult olyan mértékben megemelt személyi alapbért (törzsbért) fizetni, amely havi mér- tékében megfelel az osztott időközre számított legalább 30 %-os díjazásnak.

(3) A tömegközlekedési pótlék

A megyeszékhelyek helyi tömegközlekedésében dolgozó autóbuszvezetők részére leg- alább évi 28.000.-Ft124 összegű tömegközlekedési pótlékot kell fizetni.

A városok helyi tömegközlekedésében dolgozó autóbuszvezetők részére a munkaköri pótlékot a helyi járatok számától, a forgalom sűrűségétől és egyéb mutatóktól függően a munkahelyi kollektív szerződésben kell szabályozni.

Ha a dolgozó munkaviszonya az előírt feltétel teljesítése előtt önhibáján kívül megszű- nik, részére a vállalatnál rendszeresített tömegközlekedési pótlék időarányos részét kell kifizetni.

(4) Nyelvtudási pótlék

A munkakör ellátásához szükséges, illetve hasznos állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt nyelvtudás pótlékának mértéke legalább a személyi alapbér

- 8 %-a középfokú nyelvvizsga esetén;

- 12 %-a felsőfokú nyelvvizsga esetén.

A százalékos mértékek több nyelv esetén összeadódnak.

7. A 13. havi fizetés

A munkáltatónál legalább egy éves munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló egy havi átlagkeresetben részesülhet.

8.125 Balesetmentes közlekedés jutalma

Balesetmentes Közlekedésért kitüntetett gépjárművezető a Volán Egyesülés VE-IT 16/1994.(VIII.15.) számú határozatában foglaltaknak megfelelően részesülhet tárgyi el- ismerésben és jutalomban.

9.126 Törzsgárda, vagy hűségjutalom

Törzsgárda, vagy hűségjutalom munkahelyi kollektív szerződésben meghatározott felté- telek és mértékek szerint fizetendő a munkavállalónak.

124 Az 1999. évi módosítás során bekerült szöveg

125 1997. évi módosítás

126 Módosítva 1993-ban

10.127 Távolléti díj

A távolléti díj fizetésének módját és mértékét a munkahelyi kollektív szerződésben kell meghatározni.

11.128 Szakképzés

A társaságok belső humán erőforrás struktúrájának és ennek minőségének a megválto- zott igényekhez történő alakítása érdekében belső szakképzést valósítanak meg kiemel- ten az alaptevékenységüket érintően a szakképzési alapjuk terhére.

14. cikk

Szociális és természetbeni juttatások

1. A munkáltató köteles a munkahelyeken olyan szociális létesítményeket, berendezéseket működtetni, amelyek biztosítják a munkavállalók általánosan elfogadható munkakörül- ményeit (tisztálkodási, étkezési lehetőség, öltöző, kultúrált pihenő helyiség, stb.).

2. 129 A munkáltató a munkavállalók jóléti, egészségügyi, kulturális szükségleteinek kielé- gítésére, továbbá életkörülményeik javítására jóléti célú pénzeszközökből a munkáltató kiemelten az alábbi juttatásokat nyújthatja:

- nyugdíjpénztári támogatás,

- étkezési hozzájárulás,

- munkaruha, formaruha juttatás,

- pénzbeni üdüléstámogatás,

- a munkavállaló és családtagja részére a munkáltató saját, illetve bérelt üdülőjében biztosított üdültetés,

- a szociálisan rászorultak segélyezése,

- lakáscélú támogatás.

3. A munkáltató a Volán autóbuszjáratokra – mind a saját hatáskörben, mind más munkál- tatókkal közösen – nyújtott utazási kedvezményeket a hatályos szabályozási feltételek- kel és személyi körben továbbra is biztosítja.

4. Szerződő felek megállapodnak, hogy a szakember utánpótlást biztosító képzési, oktatási formákat, támogatásuk rendjét és mértékét, valamint a megállapodások szabályait mun- kahelyi kollektív szerződésben rögzítik.

127 Az 1995. évi módosítás során bekerült szöveg

128 1999. évi módosítás

129 1999. évi módosítás

5.130 A nevelési ellátásra jogosult szülő munkavállaló részére a jogszabályi előírások be- tartásával gyermekenként a mindenkor hatályos adómentes iskolakezdési támogatás ad- ható.131

6.132 A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szabadidős és tömegsport támogatá- sára a szociálpolitikai költségeken belül forrást biztosítanak, amely a szakmai szintű sportrendezvények költségeire is fedezetet biztosít.

15. cikk Költségtérítések

1. Kegyeleti költségtérítés

A munkáltatónál öt évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkező dolgozó elhalálozása esetén a közvetlen hozzátartozóknak, illetve a temetési költséget viselőnek a jóléti ki- adások terhére legalább a megelőző évi vállalati átlagkereset másfél133 havi összegének megfelelő térítést kell fizetni.

2. Belföldi- és külföldi napidíj

(1)134

(0)000 0000. évi XVI. törvény értelmében – július 1-től – megváltozott belföldi napidíj el- számolhatóság következtében kieső jövedelmek kompenzálási módját és szabályait munkahelyi kollektív szerződésben kell meghatározni.

(3)136 Mt. 153. §-hoz

Az országhatáron átnyúló munkafeladatok költségtérítésének elszámolása megállapítás szabályai szerint, személyi költségtérítés illeti meg a gépjárművezetőt a 168/1995. (XII.27.) számú Korm. rendeletnek megfelelően.

16. cikk Jogsegélyszolgálat

1. A munkáltató helyi igény esetén a munkavállalók jogi ügyeinek ellátására (tanácsadás, felvilágosítás, iratszerkesztés, a jogszabályokban megengedett körben az összeférhetet- lenségi szabályok megsértése nélkül képviselet ellátása) jogsegélyszolgálatot működtet. A jogsegélyszolgálat fenntartásának feltételeit a helyi kollektív szerződés szabályozza.

130 2002. évi módosítás során bekerült új szöveg

131 2005. évi módosítás

132 2002. évi módosítás során bekerült új szöveg

133 1999. évi módosítás

134 2007. évi módosítás miatt törölve

135 2001. évi módosítás során bekerült új szöveg

136 2001. évi módosítás során bekerült új szöveg

2. A munkaügyi jogvitákban való képviselet esetén a jogsegélyszolgálat perköltség megál- lapítását nem kérheti.

17. cikk137

18. cikk138 Munkaügyi jogvita

Munkaügyi jogvita esetén – a munkavállaló kezdeményezésére – békéltető (egyeztető) eljárást kell lefolytatni, a békéltető személyt munkahelyi kollektív szerződésben lehet139 rögzíteni.

19. cikk140

A munkavállaló kártérítési felelőssége

(1) Leltárhiányért való felelősség

A munkahelyi kollektív szerződésben szabályozni kell:

- A forgalmazási veszteség elszámolható mértékét illetve arányát.

- Azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után forgalmazási veszteség nem számolható el.

- A leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait.

- A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét.

- A leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettséget.

Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén, a raktárvezető és a raktárvezető helyet- tes munkakör betöltésének megváltozásakor a teljes leltári készletet érintő leltárfelvételt kell tartani.

(2) A kár megfizetése

A munkáltató 150.000 forintot meg nem haladó mértékben a munkavállalót közvetlen kártérítésre kötelezheti.

Ezt meghaladó kárigényt a munkáltató csak bíróság előtt érvényesíthet!

137 2006. évi törlés

138 1997. évi módosítás

139 2006. évi módosítás

140 2000. évi módosítás során bekerült új szöveg

20. cikk141

Közúti árufuvarozó tevékenységet végző munkáltatók forgalmi utazó munkavállalói- ra vonatkozó, a III. rész 10. cikkben foglaltaktól eltérő szabályok

A tehergépjármű-vezetők munkavégzése tekintetében az 1992. évi XXII. törvény, azaz a Munka Törvénykönyve, a 2005. évi XI. törvény a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról, valamint az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete, illetőleg az AETR Megállapodás (2001. évi IX. törvény a nemzetközi közúti árufuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról) szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a 3820/85/EGK rendelet 2007. április hó 11.napján hatályát veszti és helyette az 561/2006/EK lép hatályba.

1. Munkaidő

(1) Munkaidőnek minősül különösen a vezetési idő, a munkaközi szünet, illetőleg a vezeté- si idő szünete (azaz a megszakítás) munkáltató döntése alapján, a gépjárművezető által a rakodásra, árukezelésre, áruvizsgálatra fordított idő, a jármű műszaki ellenőrzésére, takarítására, karbantartására, szervizelésére fordított idő, az indításfelvétel, az érkezte- tés, az elszámolás és az oktatás stb. időtartama, hivatkozva a 2002/15/EK irányelvre is.

(2) A munkaidő része a vezetési idő szünete (megszakítás) munkáltatói döntés alapján, amely alatt nem végezhetnek ténylegesen munkát.

(3) Készenléti idő (azaz rendelkezésre állás, várakozás): a fuvarfeladat során esetlege- sen jelentkező minden olyan idő, amikor a gépkocsivezető tényleges munkát nem vé- gez, de idejével nem rendelkezik szabadon, készen kell állnia: pl. a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetőleg egyéb munka elvégzésére, forgalomkorlátozás alatti idő, okmánykiadásra, cím megadására való várakozás ideje, a segédvezetői idő, rakodásra várakozás, amely idő alatt a gépkocsivezető nem hagyhatja őrizetlenül a jár- művet, a rakományt.

(4) Jelenléti idő: Jelenléti idő fogalma alatt két napi pihenőidő közötti, vagy egy heti pihe- nőidő és egy napi pihenőidő közötti időtartam egészét kell érteni, tekintet nélkül arra, hogy azon belül mennyi idő minősül munkaidőnek.

141 2007 évi 2. módosítás új szabályai a régi 20. cikk hatályon kívül helyezésével

2. Munkaidő-keret

(1) A munkaidő munkaidő-keretben kerül meghatározásra.

(2) A munkaidő-keret meghatározott időegységre vonatkozóan a munka-vállaló törvényes munkaidejét foglalja magába, tartama legalább kettő, legfeljebb hat hónap.

3. Munkaidő beosztása

(1) A munkaidő-kereten belül a gépkocsivezetők egyenlőtlen munkaidőben, a vezetési idő, a szünet (azaz megszakítás), a munkaközi szünet és a pihenőidő vonatkozásában önálló munkaidő-beosztással végzik munkájukat, teljesítik a fuvarfeladatot.

(2) A napi munkaidő meghaladhatja a 12 órát mindaddig a mértékig, amíg a napi pihenő- idő betartható.

(3) A napi munkaidő négy óránál kevesebb nem lehet.

(4) A heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell betartani, amely 48 óra/hét átlagban, és amelyből 40 óra rendes, 8 óra rendkívüli munkaidő.

(5) A hat órát meghaladó munkavégzés, valamint minden további három óra munkavégzés után biztosítandó legalább harminc perc egybefüggő munkaközi szünet a vezetési idő szünetének (megszakításának) időtartamával kiváltható.

4. Munkarend

A megszakítás nélküli munkarend törvényi feltételeinek fennállása esetén a munkáltató ezen munkarendet alkalmazhatja.

5. Rendkívüli munkavégzés és készenlét

(1) Rendkívüli munkavégzés: a munkaidő-beosztástól eltérő, a törvényes munkaidő felü- li, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.

(2) Készenlét (azaz rendelkezésre állás): a munkavállaló a munkáltató által meghatáro- zott helyen és ideig történő készenlétére (azaz a rendelkezésre állására), illetve az által megjelölt - a munkavégzés helyére tekintettel elérhető - helyen töltendő készenlétre kö- telezhető az Mt. 129.§ (1) bek. a)-c) pontja szerint, illetőleg a 2005. IX. törvény alap- ján.

(3) A munkáltató csak abban az esetben rendelhet el további rendkívüli munkavégzést, amennyiben az a munkavállaló testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, illetve sze- mélyi, családi körülményeire tekintettel nem jár aránytalan teherrel, vagy sérelemmel.

(4) A rendkívüli munkavégzés mértékét a munkavállalót megillető pihenőidők (napi-, heti pihenőidő, szabadság, betegszabadság) és egyéb munkaidő kedvezmény, illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül kell meghatározni, amelynek mértéke naptári évenként az évi háromszáz órát meghaladhatja.

(5) Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés az Mt. 128.§ (1) szerinti esetekben.

(6) A rendes és rendkívüli munkaidőről, a készenlétről (azaz a rendelkezésre állásról) kü- lön nyilvántartást kell vezetni.

6. Vezetési szünet (azaz a vezetési idő megszakítása)

(1) Az 561/2006/EK II. fejezet 7. cikk és az AETR Egyezmény 7. Cikk 1. pontja szerint négy és fél órás vezetési idő után a gépjárművezető legalább 45 perces megszakítást köteles tartani (kivéve, ha pihenőidőt kezd meg).

(2) A 45 perces megszakítás felcserélhető, illetőleg helyettesíthető a vezetési idő során eloszló vagy közvetlenül ezen időt követő egy legalább 15 perces szünettel, amelyet egy legalább 30 perces szünetnek kell követnie.

(3) A szünet (azaz a megszakítás) nem pihenőidő.

(4) Ezen rendelkezéseket mind a belföldi, mind a nemzetközi fuvarfeladatot teljesítő gép- kocsivezetők kötelesek betartani.

7. Pihenőidő

a) Napi pihenőidő:

(1) A munkavégzés befejezése és az azt követő munkakezdés közötti egybefüggő időtar- tam, amelyet a munkáltató a munkavállaló részére pihenésre köteles biztosítani, amely idő alatt járművezető szabadon rendelkezik idejével.

I./ „rendszeres napi pihenőidő”: bármely legalább 11 órát tartó pihenő, amelyet két időszakra is lehet bontani, de ez esetben az első része szünet nélkül legalább 3 óra, a második része pedig szünet nélkül legalább 9 óra.

II./ „csökkentett napi pihenőidő”: legalább 9 óra, de kevesebb, mint 11 óra.

A napi pihenőidő kiterjeszthető rendszeres heti pihenőidővé vagy csökkentett heti pi- henőidővé.

(2) Bármely két heti pihenőidő között legfeljebb három csökkentett napi pihenőidő lehet.

(3) Többfős járat esetén a napi vagy heti pihenőidő végétől számított 30 órán belül újabb legalább 9 órás napi pihenőidő tartása kötelező.

b) Heti pihenőnap: (azaz heti pihenőidő)

(1)

I./ „rendszeres heti pihenőidő”: bármely legalább 45 órás pihenő.

II./ „csökkentett heti pihenőidő”: bármely 45 óránál rövidebb pihenő, amely legalább 24 óra folyamatos időtartamra csökkenthető.

(2) A heti pihenőidőnek egy naptári napot magába kell foglalnia. Megkezdhető a hét bár- mely napján.

(3) A heti pihenőidőt legalább havi egy alkalommal vasárnap kell kiadni.

(4) Xxxxxxx két egymást követő héten két rendszeres vagy egy rendszeres és legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt kell tartani. A csökkentést azonban kompenzálni kell a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt egy egészben megtartott, a csökkentés- nek megfelelő pihenővel.

A csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott pihenőt egy másik, legalább 9 órás pihenőidőhöz kell kapcsolni.

(5) Hat nap munkavégzés után a heti pihenőidőt meg kell kezdeni.

(6) Azt a pihenőidőt, amely két hétre oszlik el, bármelyikhez hozzá lehet kacsolni, de mindkét héthez nem.”

IV. Rész Vegyes Rendelkezések

A szerződő felek az alábbi ajánlásokat fogadják el:

1. A szerződő felek szükségesnek és támogatandónak tartják a privatizáció (magánosítás) folyamatában a dolgozói tulajdonszerzés korábbi feltételeknél nem kedvezőtlenebb biz- tosítását.

2. A szerződő felek kölcsönösen tovább segítik a nyugdíjpénztárak szervezését, fejleszté- sét. A nyugdíjpénztárba a munkavállaló – tag befizetési kötelezettségét a munkáltató oly mértékig vállalja át, hogy az egyik fél részére sem lehet díjmentes.

3. A szerződő felek a távolléti díj mértékének a munkahelyi kollektív szerződésében tör- ténő szabályozásánál törekednek az átlagkereset szintjéhez való közelítésre.

4. 142

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

A jelen Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó munkáltatók, továbbá a munkavállalók és az érdekképviseleti szervezetek kötelesek a szerződést pontosan betartani.

A Kollektív Szerződés alkalmazásából eredő viták rendezésére a Munka Törvénykönyve Negyedik Részében foglalt rendelkezések az irányadók.

142 2006. évi törlés

1. sz. melléklet

Megállapodás

a 2007. évi bér- és keresetfejlesztésről

A Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, mint munkáltatói érdekképviseleti szer- vezet, másrészt a Közúti Közlekedési Szakszervezet, és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, mint munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, a személyfuvarozó Volán társaságok keresetfejlesztésére az alábbiakban állapodnak meg:

1.) A személyfuvarozó Volán társaságok 2007. évben 5,5 – 8 %-os mértékű éves átlagke- reset – fejlesztést valósítanak meg, kivéve a Volánbusz Közlekedési Zrt-ot, ahol ezen mérték 4,6 %. A keresetfejlesztés társasági mértékéről az egyes Volán társaságok és az érintet szakszervezetek helyi szinten állapodnak meg ezen kereteken belül, melynek kifizetését visszamenőleges hatállyal 2007. január 1-től biztosítani kell.

2.) Jelen megállapodásban foglaltak teljesítése során a társaságok a Kollektív Szerződés- ben és a 2006 évi bérmegállapodásban rögzített béren kívüli és szociális juttatások összegének/mértékének növeléséről a munkahelyi szintű megállapodások keretében állapodnak meg.

3.) Az aláíró felek vállalják, hogy a megállapodás hatását a 2007. évi I-III. negyedév gaz- dálkodás eredményeinek ismeretében áttekintik.

4.) Aláíró felek vállalják, hogy a konfliktust kiváltó okokat 2007. március 31-ig áttekintik és egyeztetik a lehetséges megoldásokat.