ALLIANZ KÖTELEZŐ PLUSZ BIZTOSÍTÁS
Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek
XXXXXXX.XX
ALLIANZ KÖTELEZŐ PLUSZ BIZTOSÍTÁS
HATÁLYOS:
AHE-19305/12
2018. FEBRUÁR 23-ÁTÓL
TARTALOMJEGYZÉK
Allianz Kötelező Plusz biztosítás 3
Ismertető 3
Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek
az Allianz Kötelező Plusz biztosításhoz 4
Általános rendelkezések 4
1. A szerződés létrejötte 4
2. A szerződés tartama, a biztosítási időszak 4
3. A kockázatviselés kezdete 4
4. Területi hatály 4
5. Biztosított vagyontárgyak 5
6. Díjfizetés 5
7. A szerződés módosítása 5
8. Változásbejelentési és közlési kötelezettség 5
9. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor 5
10. A biztosítási szolgáltatás teljesítése 6
11. A biztosító megtérítési igénye 6
12. A szerződés megszűnése 6
13. Elévülés 6
I. A biztosító kártérítési szolgáltatásának feltételei 7
AHE-19305/12
14. Biztosított 7
15. Kártérítési biztosítási esemény 7
16. Nem tekintendők kártérítési biztosítási eseménynek . 7 17. Kártérítési szolgáltatás 7
18. Kárrendezési tanácsadás 8
19. A biztosító és a károkozó felelősségbiztosítójának ellenőrzési jogosultsága 8
20. A károkozó felelősségbiztosítójának értesítése, káriratok továbbítása 8
II. A biztosító jogvédelmi szolgáltatásának feltételei 8
21. Biztosított 8
22. Jogvédelmi biztosítási esemény 8
23. Jogvédelmi szolgáltatás 8
24. Az igényérvényesítés esélyeinek vizsgálata, eljárás véleményeltérés esetén 9
25. Eljárás érdek-összeütközés esetén 9
26. A perköltség-követelés engedményezése 10
27. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 10
28. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi
szerződési gyakorlattól 10
29. A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az alábbiakat 10
ALLIANZ KÖTELEZŐ PLUSZ BIZTOSÍTÁS
Hatályos 2018. február 23-ától
TISZTELT ÜGYFELÜNK!
Köszönjük szíves érdeklődését. Szeretnénk megismertetni
– gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező szerző- dőinknek ajánlott – belföldre és külföldre szóló kiegészítő biztosításunkkal.
KINEK AJÁNLJUK EZT A BIZTOSÍTÁSI FORMÁT?
Mindenkinek, aki nem rendelkezik casco vagy HB Euro kár- és jogvédelem-biztosítással és gépjárművének hasz- nálata elengedhetetlen a munkájához, életviteléhez. Ha
a biztosítottunk itthon vétlenül szenved gépjárművével balesetet (károsult) vagy külföldön gépjárművével köz- lekedve történik káreseménye, akkor az Allianz Kötelező Plusz biztosítás segítségével társaságunknál – a feltéte- lekben foglaltak szerint – rendeztetheti a neki okozott gépjárműkárt, illetve külföldi gépjárműbaleset esetén jog- védelmi szolgáltatásra tarthat igényt.
KI KÖTHET ILYEN SZERZŐDÉST?
A biztosítást az Allianz Hungária Zrt. azon partnerei köt- hetik meg, akik személygépkocsijukra társaságunkkal kötöttek érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. A szerződéskötéskor ez tekintendő alapszerződésnek. Ha ügyfelünk rendelkezik bármely biztosítótársaságnál olyan biztosítással, amely a jelen biztosítás által téríthető károkra részlegesen vagy teljes körűen fedezetet nyújt, akkor a biz- tosítás nem köthető meg.
A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA
A kártérítési szolgáltatás a Magyarország területén bekö- vetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet. A jogvé- delmi szolgáltatás az alább felsorolt országok területén nyújtandó jogi érdekvédelemre terjed ki: Andorra, Auszt- ria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország és Monaco, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátor- szág, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britan- nia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Németország, Norvégia, Olaszország, Vatikán, San Marino, Portugália, Spanyolország, Svájc és Lichtenstein, Svédország, Szlová- kia, Szlovénia.
A jogvédelmi biztosítási fedezet azonban nem terjed ki a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre.
AHE-19305/12
A társaságunk korábbi jogvédelmi biztosításától eltérően a szolgáltatási kötelezettségünk nem vonatkozik a Törökor- szág területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.
MILYEN BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEKRE NYÚJT FEDEZETET AZ ALLIANZ KÖTELEZŐ PLUSZ BIZTOSÍTÁS?
Kártérítési és jogvédelmi eseményekre.
A kártérítési szolgáltatás a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet. A jogvédelmi szolgáltatás 28 európai ország területén nyújtandó jogi érdekvédelemre terjed ki.
A jogvédelmi biztosítási fedezet azonban nem terjed ki a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a termékről részletesen az Allianz Kötelező Plusz biztosítás általános szerződési feltét- eleiből tájékozódhat.
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KIEGÉSZÍTÉSE
A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a panaszügyintézésről szóló
tájékoztatót, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat, valamint az elektronikus szerződéskötés szabályait jelen Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek kiegé- szítéseként külön dokumentum (Ügyféltájékoztató és szer- ződési feltételek kiegészítése) tartalmazza.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a
+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon,ahol munka- társaink munkanapokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön
8.00 és 20.00 óra – között készséggel állnak rendelkezé- sére.
Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Allianz Hungária Zrt.
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
az Allianz Kötelező Plusz biztosításhoz
Hatályos 2018. február 23-ától
Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.; a továbbiakban: biztosító) a felek között létre- jött biztosítási szerződés alapján az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben kártérítési szolgálta- tást teljesít a Magyarországon vétlenül elszenvedett károk esetén, vagy a feltételekben felsorolt országokban jogvé- delmi szolgáltatást nyújt.
A biztosító és a szerződő fél között a jelen kiegészítő biz- tosítás alapján létrejött szerződésre a jelen szerződési fel- tételekben nem szabályozott kérdésekben az Allianz köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítás általános szerződési feltételeit, valamint a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos jogszabályok erre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
A kiegészítő biztosítást az kötheti meg, aki az Allianz Hun- gária Zrt.-nél határozatlan időtartamra szóló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, mint alapbiztosítással rendelkezik, és nincs olyan érvényes biztosítása, amely a jelen biztosítás által téríthető károkra részlegesen vagy teljes körűen fedezetet nyújt. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis.
A biztosítás másra nem ruházható át.
A szerződés a felek megállapodásával jön létre. A szerző- dés – az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbízottja) részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létre- jön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilat- kozik az ajánlatra.
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél kése- delem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tar- talma szerint jön létre.
A biztosító az ajánlatot 15 napon belül írásban visszauta- síthatja. Ebben az esetben a szerződés nem jön létre, és a biztosítót nem terheli helytállási kötelezettség.
Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a beérkezett díjat köteles visszautalni az ajánlattevőnek.
A biztosító által megbízott függő biztosításközvetítő (ügy- nök, többes ügynök) kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult. A függő biztosításközvetítő szerződéskötésre nem jogosult, és a szerződő, illetőleg a biztosított jognyilatkoza- tot nem intézhet hozzá érvényesen.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyi- latkozatát független biztosításközvetítő (biztosítási alkusz) bevonásával teszi meg, a nyilatkozathoz a biztosítóval szemben attól az időponttól kezdődően fűződik joghatály, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A függő biztosításközvetítő az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget, valamint a biztosítótól az ügyfélnek járó össze- get.
2. A SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK
A gépjármű-felelősségbiztosítás feltételei az irányadók.
3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító koc- kázatviselésének kezdete a a felek által a szerződésben meghatározott időpont.
3.2. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet korábban, mint az alapszerződés kockázatviselési kezdete.
4. TERÜLETI HATÁLY
4.1. A kártérítési szolgáltatás a Magyarország területén
bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
4.2. A jogvédelmi szolgáltatás az alább felsorolt országok területén nyújtandó jogi érdekvédelemre terjed ki: Andorra, Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország és Monaco, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Luxemburg,
AHE-19305/12
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Németország, Norvégia, Olaszország, Vatikán, San Marino, Portugália, Spanyolország, Svájc és Lichtenstein, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
5. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK
A szerződés kiterjed az ajánlaton megjelölt belföldi for- galmi rendszámú gépjárműre, annak alkatrészeire és tartozékaira, továbbá a gépjármű rendeltetésszerű hasz- nálatához kötelezően előírt tartozékaira feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor azok – rendeltetésük- nek megfelelően – a gépjárműbe beszerelve, azon rög- zítve vagy abban elzárva voltak. A Z betűjelű rendszám- mal ellátott járművek nem biztosíthatók.
6. DÍJFIZETÉS
a) A biztosítás díját az alapbiztosítási szerződésben meg- határozott módon és díjfizetési gyakoriság szerint, az alapbiztosítási szerződésben meghatározott esedékes- séggel kell megfizetni.
b) A biztosítás díját – részletfizetés esetén is – a teljes biz- tosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerződés a biz- tosítási évfordulót megelőzően érdekmúlás miatt szűnik meg.
c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor ese- dékes. Az első díj
– ha a díjfizetési időszak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével, úgy az első díjfizetési idő- szakra számított díj;
– ha a kockázatviselés kezdete nem azonos a díjfizetési időszak első napjával, akkor a kockázatviselés kez- detétől a díjfizetési időszak első napjáig (törtidőszak) számított díj, valamint az első díjfizetési időszakra eső díj együttes összege.
Az egy napra eső időarányos díj az előírt éves díj 1/360- ad része.
d) A folytatólagos díj a díjfizetési időszak első napján ese- dékes. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett időtar- tamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.)
7. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezdeménye- zett szerződésmódosítás.
A szerződés fennállása alatt a biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási
díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alka- lommal az árszínvonal változásához igazíthatja (indexál- hatja).
Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően közzétett júniusi (előző év azonos hónapjára vonatkoztatott) járműalkatrész, valamint járműjavítási kiadásokra vonatkozó fogyasztói-árindexeinek 3:1 arányban súlyozott átlaga. A biztosító az index számot
AHE-19305/12
a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza.
A biztosítási díj értékkövető módosítása mellett a biztosítás díja jogszabály és szabályozói környezet változása esetén is módosítható, ha a változás a biztosító tevékenységére,
működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó közter- hekre gyakorol közvetlen hatást.
A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a követ- kező biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írás- ban értesíteni.
A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a fel- mondás lehetőségére és a felmondás elmaradásának a következő bekezdésben foglalt következményére. A figyel- meztetés elmaradása vagy az értesítésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a módosí- tásról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően írás- ban felmondhatja a szerződést.
Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
8. VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI ÉS KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG
A szerződő, illetőleg biztosított a változástól számított
15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni, és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövetkezett alábbi változásokat:
A szerződő, illetőleg biztosított nevének, lakhelyének (telep- helyének), jogi személy vállalkozási formájának, a biztosított gépjármű azonosító adatainak és tulajdonjogának megvál- tozását, valamint a gépjármű forgalomból történő kivonását.
A változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő, illetőleg biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
9. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTEKOR
a) A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított
két munkanapon belül, illetve ha külföldön történt, a hazaérkezéstől számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés interneten (www. xxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat vagy Allianz Ügyfélportál), továbbá telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon), a biztosító szerződéses javító- partnereinél (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxx/ gepjarmu-szerzodeses-javitok.html/ ), illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján (xxxxx://xxx.xxxxxxx. hu/hu/ugyintezes-kapcsolat/ugyfelkapcsolati-pontok. html/ ) is megtehető. A biztosító a szerződő által megje- lölt helyen végzi el a kárfelvételt.
b) A kárigény érvényesítésekor a következő iratokat kell a biztosítónál bemutatni:
– a biztosítási kötvényt és az utolsó díjfizetésről szóló igazolást,
– a gépjárművezető vezetői engedélyét,
– a gépjármű forgalmi engedélyét, törzskönyvét (az utóbbit csak a biztosító külön kérésére), továbbá
– szabálysértési vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,
– minden egyéb olyan okmányt, iratot, igazolást, amely a biztosítási esemény bekövetkezésével kap- csolatos összes körülmény megállapításához, vala- mint a biztosító fizetési kötelezettsége mértékének meghatározásához szükséges.
c) Kártérítési szolgáltatás esetén a biztosított a kárfel- vételig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült gépjárművet vál- tozatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor és annyiban változtathat, ha az a kárenyhítéshez
szükséges. Köteles továbbá a kárt a tőle elvárható
módon enyhíteni, és a helyreállítás megkezdése előtt betartani a biztosítónak a kár enyhítése érdekében
adott iránymutatásait.
A káreseménnyel összefüggésben indult szabálysértési, illetve büntetőeljárás során hozott határozat önmagá- ban nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetke- zését, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles
megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehe- tővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a fenti bekezdésekben előírt kötelezettségeit nem teljesíti, vagy jelentős tényeket, adatokat, körülményeket elhall- gat, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és
emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
10. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE
A biztosító
– kártérítési szolgáltatás esetén 15 napon belül,
– jogvédelmi szolgáltatás esetén 30 napon belül teljesíti a szolgáltatást.
A fenti határidőket az igény elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
A biztosított köteles teljes körűen és a valóságnak meg- felelően folyamatosan tájékoztatni a biztosítót (és ügy- védjét) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos minden lényeges tényről és körülményről, azokról is, amelyekről a biztosítási esemény bejelentését követően szerzett
tudomást.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké váltak.
AHE-19305/12
Ha a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a biztosított a finanszírozó, a biztosító a szol- gáltatását a biztosított finanszírozó részére a kifizetés
időpontjában fennálló követelése erejéig teljesíti.
11. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE
Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyúj- tott, az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A meg- szűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biz- tosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított köve- telését kell kielégíteni.
Ha a kártérítési szolgáltatás teljesítését követően bizonyo- sodik be, hogy a biztosított a jelen kiegészítő biztosítás alapján nem volt jogosult a szolgáltatásra, a biztosító a jogalap nélkül felvett kártérítést visszakövetelheti.
12. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A jelen biztosítás megszűnik
– az alapbiztosítás megszűnésével vagy szüneteltetésé- vel,
– díjnemfizetéssel,
– a kiegészítő biztosítás felmondásával,
– a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával,
– a jelen biztosítással azonos vagy részben azonos fede- zetet nyújtó biztosítás létrejöttével.
A felmondás miatti megszűnésre a gépjármű-felelősség- biztosítás feltételei, a díjnemfizetés miatti megszűnésre a Ptk. szabályai az irányadók.
A fent felsorolt egyéb esetekben a biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor
– a gépjárműre a biztosítónál érvényben levő gépjármű- felelősségbiztosítási szerződés megszűnt, vagy a szüne- teltetése megkezdődött,
– a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált,
– a biztosítónál a jelen kiegészítő biztosítás szolgáltatási körével részben vagy teljesen megegyező szolgáltatást nyújtó biztosítási szerződés jön létre a biztosított gépjár- műre.
Ezekben az esetekben a biztosítót a biztosítás díja a szer- ződés megszűnésének napjáig illeti meg.
13. ELÉVÜLÉS
A biztosítási szerződésből eredő igények – ide értve külö- nösen, de nem kizárólagosan a biztosítási eseményből eredő szolgáltatási igényt és a biztosító díjigényét – az igény esedékessé válásától számított egy év elteltével elé- vülnek.
Az esetleges megszakítást követően újra kezdődő elévülés ideje ugyancsak egy év. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK:
I. A kártérítési szolgáltatás feltételei
II. A jogvédelmi szolgáltatás feltételei
I. A BIZTOSÍTÓ KÁRTÉRÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSÁNAK FELTÉTELEI
14. Biztosított: a biztosítási kötvényen megjelölt gépjármű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzem- ben tartója.
15. KÁRTÉRÍTÉSI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
A biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozé- kaiban vétlenül elszenvedett kár, feltéve, hogy
– a kár gépjárművek üzemeltetése során, járművek ütkö- zésével keletkezett,
– a károkozó jármű a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sításról szóló törvény alapján gépjárműnek minősül,
– a károkozó gépjárműre Magyarország területén gép- jármű-felelősségbiztosítási tevékenységet folytató biz- tosítótársasággal kötött – a károkozás időpontjában érvényes – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szer- ződéssel rendelkeztek, továbbá
– a kárért kizárólag az okozó gépjármű vezetője a felelős.
A károkozó jármű vezetőjének kizárólagos felelősségét a biztosítottnak kell bizonyítania.
16. Nem tekintendők kártérítési biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek:
– személysérüléssel kapcsolatosak,
– a biztosított gépjárműben szállított poggyászban és egyéb vagyontárgyakban keletkeztek,
– felpattanó kő vagy idegen gépjárműről lehulló (leeső) rakomány miatt következtek be (ideértve a szélvédő károkat is),
– járművek ütközése nélkül keletkeztek,
– elemi-, tűz- és lopáskárnak vagy idegen személy által okozott rongálásnak minősülnek, valamint a biztosított gépjármű vezetőjének hibájából erednek,
– háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben állnak,
– verseny vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során keletkeztek, illetve
– sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugár- zás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkeztek,
– parkoló, elguruló járművel okoztak,
– határbiztosítással rendelkező gépjárművel okoztak,
AHE-19305/12
– olyan gépjárművel okoztak, amely olyan kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett, amit gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet Magyaror- szág területén nem folytató biztosítótársasággal kötöttek,
– olyan baleset során keletkeztek, melyben az okozó jármű tulajdonosa és vezetője nem ugyanaz a személy
(ezen korlátozás céges tulajdonú járművekre és együtt élő hozzátartozókra nem vonatkozik).
17. KÁRTÉRÍTÉSI SZOLGÁLTATÁS
17.1. A biztosító a megsérült gépjárműben, annak alkat- részében, tartozékában keletkezett kárt a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban alkalmazandó kártérítési szabályok, valamint a biztosított áfa-vissza- igénylési jogosultságának figyelembevételével téríti meg az alábbiak szerint:
17.1.1. A gépjármű káridőponti értékének alapul vételé- vel térít a biztosító, ha a sérült gépjármű helyreállításának várható költsége, valamint az egyéb járulékos költségek (pl. szállítás, mentés) és az értékcsökkenés összege eléri vagy meghaladja a gépjármű káridőponti értékének és maradványértékének (roncsértékének) különbségét.
A káridőponti érték megállapítása a káresemény napján érvényben lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzék (katalógusérték) alapján az értékmó- dosító tényezők figyelembevételével történik. Katalógus- érték hiányában a biztosított gépkocsi műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus használt és új érté- kének aránya, valamint a műszaki jellemzők különböző- ségének figyelembevételével – az új árból kiindulva – kell katalógusértéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármű értékének arányát a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.
17.1.2. Ha a jármű sérülése nem indokolja a káridőponti értéken történő térítést, a biztosító a helyreállítás számlá- val igazolt alábbi költségeit téríti értékemelkedés levoná- sával:
a) a helyreállításhoz indokoltan cserélendő alkatrészek, tartozékok anyagköltségét az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereske- delmi (áfás) új áron,
b) a sérült gépjármű szakszerű javításához indokolt fénye- zés és korrózióvédelem költségét,
c) a helyreállításhoz szükséges – a gyári normaidőkkel, illetve az egyengetés, az alkatrészjavítás, valamint a fényezés és a korrózióvédelem technológiailag indokolt időszükségletével számított – munkadíjat.
17.2. A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben indokoltan végzett autómentés és szállítás költségét.
17.3. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
17.4. A biztosítottnál maradó maradványok (roncs, hasz- nált alkatrész stb.) forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
17.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:
– a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
– a sérült jármű más járművel történő ideiglenes pótlásá-
val, vagy a gazdaságosan nem javítható jármű végle- ges pótlását szolgáló jármű beszerzésével kapcsolatos járulékos költségekre,
– a gépjármű helyreállításával, pótlásával kapcsolatban szükségessé váló – forgalomba helyezés előtti – járulé- kos költségekre (pl. a vizsgáztatás, a tulajdonosválto- zással kapcsolatos eredetiségvizsgálat és a nyilvántar- tásba vétel költsége stb.),
– a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült károkra (pl. elmaradt haszon stb.),
– a biztosított gépjármű, alkatrész és tartozék árában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás, autó- mentés) díjában foglalt áfára, ha azt a károsult jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,
– a devizakülföldi személy tulajdonában lévő gépjármű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól a biztosított felmen- tést kapott,
– a külföldről egyedileg beszerzett alkatrész vagy tarto- zék szállítási költségére, és a beszerzéssel kapcsolatos egyéb járulékos költségekre,
– a kárrendezési eljárás során felmerülő ügyvédi munka- díjra.
18. KÁRRENDEZÉSI TANÁCSADÁS
A biztosító a biztosított kérésére a felelősségi károk rende- zésének általános előírásairól és az ügyintézés módjáról adott tájékoztatással köteles elősegíteni a biztosított, ille- tőleg a szerződő jogainak érvényesítését.
19. A BIZTOSÍTÓ ÉS A KÁROKOZÓ FELELŐSSÉG- BIZTOSÍTÓJÁNAK ELLENŐRZÉSI JOGOSULTSÁGA
A biztosító jogosult a sérült gépjárművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani, és a sérülésről kár-fel- vételi jegyzőkönyvet felvenni. A biztosítottnak lehetővé kell tennie, hogy a sérült gépjárművet a károkozó felelősség- biztosítója is megszemlézze, ha erre igényt tart. A szemle megtartásáról a biztosítottnak értesítenie kell a biztosítót.
20. A KÁROKOZÓ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÓJÁNAK ÉRTESÍTÉSE, XXXXXXXXX TOVÁBBÍTÁSA
Ha a kár a jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási esemény, a biztosító értesíti a károkozó felelősségbiztosí- tóját, továbbá a nála fellelhető és a felelősségi kár rende- zéséhez szükséges valamennyi iratot megküldi az illetékes biztosítótársaság részére.
Ha a káresemény nem minősül biztosítási eseménynek, a biztosító a biztosított (szerződő) kérésére átveszi a kár- bejelentést, elvégzi a kárfelvételt, majd a káriratokat az illetékes biztosítótársasághoz továbbítja.
AHE-19305/12
II. A BIZTOSÍTÓ JOGVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSÁNAK FELTÉTELEI
21. Biztosított: a biztosítási kötvényen megjelölt gépjármű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzem- ben tartója, illetve vezetője.
22. JOGVÉDELMI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
A biztosítottnak az ajánlaton megjelölt forgalmi rend- számú gépjármű üzemeltetésével összefüggésben – a szerződés hatálya alatt és a 4.2. pontban felsorolt orszá- gok területén – bekövetkezett kára, ha a baleset időpont- jában a károkozóként megjelölt gépjármű rendelkezett ezen országok valamelyikének területén működő biztosí- tótársasággal kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tási szerződéssel, és a jogi érdekvédelemre is ezekben az országokban kerül sor.
A jogvédelmi szolgáltatás nem terjed ki azokra az ese- tekre, ha:
– az érvényesíteni kívánt kártérítési igény nem haladja meg az 50 000 Ft-ot,
– a biztosított kártérítési igényét akár közvetlenül, akár a biztosító szerződéses partnerén, illetve a káresemény helyének országában működő nemzeti irodán keresztül az Allianz Hungária Zrt-vel szemben kívánja érvényesí- teni.
23. JOGVÉDELMI SZOLGÁLTATÁS
A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként a biztosított részére segítségnyújtási és költségviselési szolgáltatást nyújt.
23.1. Segítségnyújtási szolgáltatás
23.1.1. Ezen szolgáltatás keretében a biztosító
– költségtérítés nélkül kárfelvételt és kárszámítást végez,
– a biztosított személyi sérülése esetén költségtérítés nél- kül orvosszakértői véleményt készíttet,
– a kárbejelentés alapján megállapítja a kárért felelős személy kilétét, illetve – ha van ilyen – annak felelősség- biztosítóját, és a biztosítási esemény időpontjában érvé- nyes felelősségbiztosítási fedezet meglétét,
– összeállítja a megalapozott kártérítési igényt és angol, német vagy francia nyelvre lefordítva megküldi a kárért felelős személynek vagy felelősségbiztosítójának,
– a kárigény továbbításától számított 90 napon belül
– három alkalommal – írásban felszólítja a károkozót vagy annak felelősségbiztosítóját a teljesítésre,
– a kárigénnyel kapcsolatban érkező leveleket a biztosí- tottnak továbbítja, tájékoztatja őt a leveleknek a kárté- rítési igény jogalapját és összegszerűségét érintő lénye- ges tartalmáról, különösen a kármegosztási javaslatról, az egyezségi ajánlatról, a kártérítési igény elbíráláshoz szükséges további iratok, bizonyítékok benyújtásának szükségességéről.
23.1.2. Jogi képviselet lehetősége
– Ha a kárigénnyel kapcsolatos intézkedések 90 napon belül nem vezetnek eredményre, a biztosító értesítését követően a biztosított kérheti a kártérítési igényének további érvényesítését. Ebben az esetben a biztosító javaslatot tesz az eljáró ügyvéd személyére, de azt a biztosított nem köteles elfogadni.
– A biztosított szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét az eljáró bíróság vagy más hatóság székhelye szerinti országban működő ügyvédek közül. A biztosított ebben az esetben köteles az ügyvéd megbízásától számított 3
munkanapon belül a megbízott ügyvéd nevét és szék- helyét a biztosítónak írásban bejelenteni, és az ügyvéd részére adott meghatalmazás másolatát a biztosítónak megküldeni.
– A biztosító az általa ajánlott ügyvédnek ad megbízást a biztosított nevében, ha a biztosított az ajánlott ügyvéd személyére vonatkozó javaslat kézhezvételétől számí- tott 8 napon belül nem nyilatkozik, vagy nem nevez meg másik ügyvédet, illetve az általa megnevezett ügyvédet a további igényérvényesítésre vonatkozó szándékának közlésétől számított 30 napon belül nem bízza meg.
– A biztosító saját számláján fogadja a biztosított részére átutalt kártérítési összegeket, és azokat a megérkezésük napján a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-nél érvé- nyes vételi árfolyamon, forintban, a megérkezésüktől számított 8 napon belül a biztosítottnak vagy megbí- zottjának továbbítja.
23.1.3. A biztosított képviselete
– A biztosított képviseletét ügyvéd bevonásáig teljes körűen a biztosító látja el.
– A biztosított képviseletében eljáró ügyvéd – a megbízó személyétől függetlenül – a biztosítottal áll jogviszony- ban.
– A biztosított kérésére a biztosító kapcsolatot tart az ügyvéddel, folyamatosan tájékoztatja a biztosítottat, és közreműködik a közlések angol, német vagy francia nyelven történő továbbításában.
23.2. Költségviselési szolgáltatás
23.2.1. Ezen szolgáltatás keretében a biztosító a biztosított jogi érdekének képviseletéhez szükséges alábbi költsége- ket téríti meg káreseményenként legfeljebb 500 000 Ft összeghatárig:
– a biztosítottat képviselő ügyvéd költségei a biztosítási esemény bekövetkezésének helye szerinti országban szokásos és általában elfogadott ügyvédi díjszabás figyelembevételével, a biztosított nevére kiállított számla ellenében,
– a biztosított által fizetendő, illetve megelőlegezendő illetékek, bíróság vagy hatóság által igénybe vett szak- értők, tolmácsok díja, bírósági, hatósági eljárás díja, a tanúnak járó költségtérítés,
– a biztosított utazási és szállásköltsége, ha a folyamat- ban levő bírósági, hatósági eljárásban a biztosított sze- mélyes megjelenése kötelező, és ezt a biztosított ható- sági okirattal igazolja (Az utazást és az elszállásolást a biztosító szervezi meg. Ha a biztosított a lehetőséggel nem él, akkor ezek a költségek a biztosítottat terhelik),
– polgári perben az ellenfél költségei, ha a biztosítottat azok megfizetésére kötelezték.
23.2.2. A költségviselési szolgáltatás nem terjed ki:
– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben rossz- hiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság összegére, illetve az ilyen magatartás miatt keletkezett többletköltségre, továbbá
– azokra a költségekre, amelyeket a peres eljárásban a pernyertes biztosított részére az ellenérdekű fél közvet- lenül megfizetett, még mielőtt azokat a biztosító meg- előlegezte volna.
24. AZ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEINEK VIZSGÁLATA, ELJÁRÁS VÉLEMÉNYELTÉRÉS ESETÉN
a) A biztosító bármikor vizsgálhatja az igényérvényesítés várható sikerét.
A kárbejelentéstől, illetve a döntést megalapozó iratok, bizonyítékok átvételétől számított 10 munkanapon belül írásban köteles tájékoztatni a biztosítottat az igényérvé- nyesítés várható sikerére vonatkozóan.
b) Ha a biztosító a rendelkezésére álló információk értéke- lése során arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogában áll megta- gadni a biztosítási szolgáltatás teljesítését.
c) A biztosítási szolgáltatás teljesítésének megtagadá- sakor a biztosító az okot írásban közli a biztosítottal, és tájékoztatja a véleményeltérés esetén őt megillető jogokról. Az addig felmerült költségeket a biztosító viseli.
d) Ha a biztosított nem ért egyet a biztosító döntésével, a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül egyeztetőbizottság felállítását kérheti.
– Az egyeztetőbizottság tagjai: a biztosított által xxx- xxxxx megválasztott magyarországi ügyvéd, a biz- tosító jogi képviselője, valamint az előző két tag által választott elnök.
– Az egyeztetőbizottság az érdekegyeztetés iránti kérelemnek a biztosítóhoz történő beérkezésétől szá- mított 5 munkanapon belül köteles írásbeli döntést hozni arról, hogy várható-e siker az igényérvényesí- téstől. Az egyeztetőbizottság döntéseit szótöbbség- gel hozza; az egyeztetőbizottság döntése mind a biz- tosítóra, mind a biztosítottra kötelező, a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
– Az egyeztetőbizottság működéséért az általa elbírált kártérítési igény tőkeösszegének 0,5%-át, de legfel- jebb 60 000 Ft-ot számíthat fel, mely összeg a bizott- ság tagjai között egyenlő arányban oszlik meg.
– Az egyeztetőbizottság működésének költségeit a biz- tosító és a biztosított az alábbiak szerint viselik:
· Ha az egyeztetőbizottság a biztosítótól eltérően dönt az igényérvényesítés várható sikere kérdésé- ben, a bizottság működésével kapcsolatban felme- rült költségeket a biztosító viseli.
· Ha az egyeztetőbizottság megítélése szerint a biz- tosító az igényérvényesítés várható sikere kérdésé- ben helyes döntést hozott, a bizottság működésé- vel kapcsolatban felmerült költségeket a biztosított és a biztosító egyenlő arányban, közösen viseli.
25. ELJÁRÁS ÉRDEK-ÖSSZEÜTKÖZÉS ESETÉN
A biztosító köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítottat arról, ha a jelen feltételek szerinti biztosítási eseményhez kapcsolódóan a biztosítottal ellenérdekű fél részére is szol- gáltatást kell nyújtania.
AHE-19305/12
Ilyen esetekben a biztosított
– szabadon választhat jogi képviselőt, és
– tájékoztatási kötelezettség csak megbízott ügyvédje irányában terheli.
26. A PERKÖLTSÉG-KÖVETELÉS ENGEDMÉNYEZÉSE
A biztosított köteles a biztosítóra engedményezni a harma- dik személyekkel szemben fennálló olyan perköltségigé- nyét, amelyet a biztosító a jogvédelmi szolgáltatása során részére megelőlegezett.
27. KÁRMEGELŐZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
A szerződő, illetőleg a biztosított köteles a költségek növe- kedését a tőle elvárható módon és gondossággal elke- rülni, illetve enyhíteni.
Ennek körében köteles, különösen a teljesítéshez szük- séges számlákat és okiratokat időben átadni, a biztosító állásfoglalását kérni az igényérvényesítés módjának kér- désében.
A biztosító mentesül azon károk, illetve költségek meg- térítése alól, amelyek azért keletkeztek, mert a szerződő, illetőleg a biztosított a kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Ha a szerződő, illetőleg a biztosított a bírósági igényérvényesítéssel kapcsolatos egyeztetési kötelezettségét elmulasztja, a biztosító a per- vesztés költségeit nem viseli.
28. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL VAGY A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL
28.1. A biztosító jelen kiegészítő biztosításának kártérítési szolgáltatása, korábbi termékkel ellentétben, kiterjed a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre, nem vonatkozik azonban a külföldön bekövetke- zettekre.
A jogvédelmi szolgáltatás területi hatálya nem terjed ki Törökországra.
A biztosító bűncselekmény és szabálysértés kapcsán nem nyújt jogvédelmi szolgáltatást.
Az Általános szerződési feltételek kiegészült a biztosítás- közvetítőkre vonatkozó szabályokkal. (lásd a 2. pontot!)
Megváltoztak a 7. pontban az évfordulóra történő, bizto- sító által kezdeményezhető szerződésmódosítás szabályai az indexálás lehetőségének bevezetésével és az okok módosításával.
28.2. Jelen szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi feltételektől
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél kése- delem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tar- talma szerint jön létre.
AHE-19305/12
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb
körülmény bekövetkezésétől számított egy év elteltével
elévülnek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
29. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ
A BIZTOSÍTÓ RENDELKEZÉSÉRE KELL BOCSÁTANI AZ ALÁBBIAKAT:
1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, doku- mentumok, adatok:
– baleseti bejelentő (Európai)
– kiegészítő az Európai baleseti bejelentőhöz
– Gépjármű-kárbejelentési adatlap
– baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyv
– kárbejelentési adatlap
– kárbejelentési lap teljes gépjárműlopás esetén
– ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme
– ügyfél bankszámlaszáma
– gépjármű adatlap
– járművezető személy vezetői engedélye
– vezetői engedély adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv
– gépjármű forgalmi engedélye
– gépjármű indítónaplója
– gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye
– gépjármű útvonal engedélye
– meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kár- bejelentésre stb.)
– kérelem (járulékos szolgáltatási igény esetében)
– biztosítási ajánlat és/vagy a kötvény, valamint az utolsó díjfizetésről szóló igazolás (biztosító kérése esetén)
2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:
– károkozói nyilatkozat
– kiegészítő baleseti adatlap (BABE)
– tanúnyilatkozat
– rendőrségi igazolás
– rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv
– rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
– rendőrségi határozat
– vádirat
– szakhatósági iratok
– igazságügyi szakértői vélemény
– orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiál- lított szakvélemény
– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásáról
– szakértői vélemény
– bírósági, ügyészi határozat
– tűzoltósági hatósági bizonyítvány
– tűzvizsgálati jelentés
– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
– katasztrófavédelmi hatóság igazolása
– ittassági nyilatkozat
– tachográf adatok
– műholdas helymeghatározó rendszer adatai
3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a szolgáltatásra való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, doku- mentumok:
– törzskönyv
– adásvételi szerződés
– üzemben tartói okirat vagy szerződés
– beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)
– bérleti-, vagy lízingszerződés
– kölcsönadási szerződés
– ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése
– pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása
– lemondó/átruházó nyilatkozat
– engedményezési szerződés
– meghatalmazás
– aláírási címpéldány
– azonosítási adatlap
– tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok
– bontási igazolás
– Nemzeti Közlekedési Hatóság alkalmassági igazolása a közúti közlekedésre vonatkozóan
– közjegyzői okirat
– vállalkozói vagy megbízási szerződés
– munkaszerződés
– munkaköri leírás
– munkáltatói igazolás/nyilatkozat
– vállalkozói igazolvány
– cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
– adókártya (adószám)
– adóazonosító jel
– útnyilvántartás
– menetlevél
– fuvarlevél
– hagyaték-átadó végzés
– öröklési bizonyítvány
– tulajdoni lap
– lakcímkártya
– orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorlátozott- ságra vonatkozóan)
– háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével
– ambuláns lap
– orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja
– orvosi zárójelentés
– teljes körű orvosi dokumentáció
– halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv
– a halotti anyakönyvi kivonat másolata
– a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisz- tázásához szükséges egyéb irat
– gyámhatósági rendelkezés, határozat
– születési-, házassági anyakönyvi kivonat
– jegyző igazolása élettársi kapcsolatról
– a biztosítási esemény miatt cserére szoruló zárszerkeze- tek megsemmisítéséről szóló biztosítói jegyzőkönyv
– banki meghatalmazás a kárkifizetésre vonatkozóan
– előzménykárokkal és azok javításával kapcsolatos dokumentumok
– forgalmi engedély vagy annak adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv
– igazolás a gépjármű forgalomból való ideiglenes vagy végleges kivonásáról
– járulékos szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumok
AHE-19305/12
– márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gép- jármű típusáról, felszereltségéről
– zálogkötelezetti nyilatkozat
– megtalálási jegyzőkönyv
– lefoglalási jegyzőkönyv
– műholdas helymeghatározó rendszer adatai
– rendszámtáblát visszavonó határozat
– szervizkönyv
– szükségjavításról szóló számla
– vámkezeléssel kapcsolatos iratok
4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:
– fotódokumentáció
– javítási számla
– javítási költség-kalkuláció
– javítási árajánlat
– mentési, szállítási számla
– tárolási számla
– gépjármű bérleti szerződés és számla
– egyéb szolgáltatási igényt igazoló számla, bizonylat
– vállalkozói és megbízási szerződések számlái
– készpénzbefi zetési pénztárbizonylat
– nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez
– előzménykárok dokumentumai
– márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gép- jármű típusáról, felszereltségéről
– káridőponti érték-meghatározás
– kereskedői ajánlat maradványértékre
– bizonylat maradvány értékesítéséről
– gépjármű maradványának eladásáról szóló számla, adás-vételi szerződés
– garanciajegy
– munkalap
– vámkezeléssel kapcsolatos iratok
– tárgyi eszköz-nyilvántartás
– áfa nyilatkozat
– értéklista
– károsodott ingóságok jegyzéke
– bankszámlakivonat
– teljesítés- és költségigazolás
– orvosi kezelési költségek igazolása
– kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költsé- gek igazolása
– gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái
– temetéssel kapcsolatos költségek igazolása,számlái
– a gépjárműbe beépített készülékek és tartozékainak vásárlási számlája, garanciajegye
– a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékainak számlája, garanciajegye
– a testi épség védelmére gyártott felsőruházat (motoros- ruha), protektorok, kesztyű, bakancs, csizma vásárlási számlája
– alkatrész beszerzési bizonylat (cikkszámmal ellátott)
– az egyes elemek pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült költségekről szóló számla
– a jármű kulcsainak (beleértve a riasztó- és egyéb vagyonvédelmi berendezések kulcsait is), a lopásgátló berendezés (pl. indításgátló, riasztó) vásárlási/beépítési számlája, garanciajegye
– bukósisak(ok) vagy alkatrészének beszerzési számlája
– a gépjármű tartozékainak vásárlási számlája, bizony- lata, garanciajegye
5. A biztosító a következő dokumentumok benyújtását is kérheti:
– Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jog-
szerűen harmadik személy birtokolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitele- sített másolata is benyújtható a kárrendezéshez.
– A biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt.
– A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, káreny- hítési kötelezettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat.
– Lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelentést, az eljá- rás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazolás benyúj- tását követően a helyszíni szemle jegyzőkönyvet, meg- találási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő (jogerős) határozatot vagy ítéletet ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezé- sének igazolásához vagy a kár mértékének megállapí- tásához szükségesek.
– A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezését, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles meg- adni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is.
– Tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazo- lását vagy az illetékes jegyző határozatát.
AHE-19305/12
– A gépjármű ellopása esetén át kell adni a biztosító részére a jármű azon összes tartozékát, amelyek a jármű nyitásához és indításához szükségesek (kulcsokat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített gépjárműokmá- nyokkal.
– A gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi beren- dezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését. Folya- matosan működő távfelügyelet esetén a távfelügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét is igazolni kell.
A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek, illetőleg a biztosí- tottnak azt a jogát, hogy a – bizonyítás általános szabályai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költsé- geket más módon is igazolhassa.
Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei további kárbejelentéshez szükséges dokumentumokat tar- talmazhatnak.
Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számí- tott 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezett- ségének már eleget tett.
Ha a biztosított a szerződési feltételek alapján az áfát is magában foglaló szolgáltatásra jogosult, a biztosító az általános forgalmi adó összegének megtérítésére csak olyan (anyag, javítási, illetve helyreállítási) számla alapján vállalhat kötelezettséget, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.