A 252 CASCO BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

TARTALOMJEGYZÉK

I. Gépjármű alap casco biztosítás általános feltételei

II. A kiegészítő (gép)jármű-törésbiztosítási szerződés

feltételei (Alap casco biztosításhoz) 17

III. A kiegészítő extratartozék-biztosítási szerződés feltételei

IV. A kiegészítő (gép)jármű-ablaküvegbiztosítási szerződés feltételei (Alap casco biztosításhoz) 27

I. GÉPJÁRMŰ ALAP CASCO BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

(252-es módozat)

Az Allianz Hungária Biztosító Rt., 1054 Budapest, Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00. (a továbbiakban: biztosító) – a felek között létrejött alap casco biztosítási szerződés alapján – a (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi- és lopáskárt önrészesedés levonásával, forintban téríti meg az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben.

A felek jogviszonyára a jelen szerződési feltételeket, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és egyéb hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Időbeli hatály

1. A szerződés határozatlan időtartamra szól; a biztosítási időszak egy biztosítási év. A biztosítási év kezdetének (biztosítási évfordulónak) napját az ajánlat és a kötvény tartalmazza.

Területi hatály

2. a/ A szerződés – a b/ és c/ pontban foglaltak figyelembevétele mellett – Európában, valamint Törökország egész területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

b/ A szerződés hatálya – Észtország, Lettország és Litvánia kivételével – nem terjed ki a volt Szovjetunió területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.

Biztosított vagyontárgyak

3. A szerződés a belföldi forgalmi rendszámmal ellátott, biztosított (gép)jármű széria-kivitelű alaptípusára, annak ugyanilyen kivitelű alkatrészeire és tartozékaira; továbbá a (gép)jármű rendeltetésszerű használatához kötelezően előírt, valamint a személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékaira [biztonsági övekre, biztonsági gyermekülés(ek)re,

1 db vonókötélre (légfékes jármű kivételével) vagy 1 db vonórúdra, 2 db kerékkitámasztó ékre, valamint az igazoltan beépített riasztó- vagy lopásgátló berendezésre terjed ki; alkatrészek, tartozékok esetében feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor azok – rendeltetésüknek megfelelően – a (gép)járműbe beszerelve, azon rögzítve vagy abban elzárva voltak.

Biztosítási események

4. Biztosítási eseménynek minősül:

a/ a biztosított (gép)járművet, alkatrészét, tartozékát (l. a

3. pontot) károsító tűz, villámcsapás, robbanás; földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/mp sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz,

egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár (a továbbiakban: elemi kár).

A biztosítási szolgáltatásokat illetően elemi kárnak minősül a (gép) járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a (gép)jármű berendezéseinek meghibásodása vagy külső eredetű tűznek a (gép) járműre történő átterjedése folytán – keletkezett tűz, illetve robbanás által okozott kár;

b/ a biztosított (gép)jármű, alkatrész, vagy tartozék (l. a 3. pontot) ellopása, elrablása; a (gép)jármű önkényes elvétele (az alább említett kivételekkel); valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett sérülése (a továbbiakban: lopáskár).

A biztosítási szolgáltatásokat illetően lopáskárnak minősül, ha az elkövető

a megfelelően lezárt, az ajánlaton illetve annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken feltüntetett, a lopás időpontjában is működő riasztó- vagy lopásgátló berendezéssel ellátott (gép)járműbe, illetve a tárolására szolgáló, megfelelően – de legalább biztonsági zárral – lezárt helyiségbe jogtalanul behatolva a (gép)járművet ellopta, vagy jogtalan használat céljából – a rábízott (gép)jármű jogtalan használatát, elsikkasztását kivéve – önkényesen elvette; illetve azt elrabolta és az nem, vagy olyan állapotban került meg, hogy helyreállítása nem gazdaságos (teljes lopáskár);

a teljes (gép)jármű eltulajdonítása nélkül annak biztosított alkatrészeit, tartozékait (l. a 3. pontot) ellopta (lelopta), továbbá a jogtalan behatolással vagy annak lopási szándékra utaló kísérletével okozott kárt a megfelelően lezárt (gép)járműben, alkatrészeiben vagy tartozékaiban (részleges lopáskár).

Nem tekinthető megfelelően lezártnak a (gép)jármű, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak használata nélkül is működtethető.

A biztosítással nem fedezett károk, kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A) A biztosítással nem fedezett káresemények, illetve károsodások

5. A casco biztosítás nem terjed ki:

a/ a biztosított (gép)járművet, alkatrészét, tartozékát (l. a 3. pontot) ért olyan károkra, amelyek

aa/ háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben,

ab/ verseny vagy arra való felkészülés során,

ac/ sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugárzás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében

keletkeztek;

b/ az olyan tűz- és robbanáskárokra, amelyek

ba/ a hatósági engedély nélkül átalakított (gép)járműben ezen átalakítással, vagy

bb/ a (gép)járműnek az alap casco biztosítás fedezeti körébe

nem tartozó töréskárával

okozati összefüggésben következtek be;

c/ a (gép)járműnek

ca/ attól elkülönítve (pl. garázsban, műhelyben, lakásban) tartott bármely alkatrészére, tartozékára pót-, vagy tartalékalkatrészére;

cb/ – a rendeltetésszerű használatához jogszabályban kötelezően előírtak kivételével – az olyan alkatrészeit, tartozékait ért elemi vagy lopáskárra, amelyeket le-, illetve kiszerelt állapotban vagy tartalékként, a (gép)járműben tároltak a káresemény időpontjában;

d/ a hatóságilag engedélyezett (foglalkozásszerű) bérbeadással (vagy azzal is) hasznosított (gép)jármű teljes lopáskárára, ha az a bérleti szerződés tartama alatt következett be és a jármű nem került meg.

e/ arra az esetre, ha a (gép)jármű bármely kulcsa, törzskönyve és/vagy a forgalmi engedélye a lopáskor a járműben volt.

B) A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége

A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A kármegelőzési kötelezettség körében a szerződő (biztosított) köteles

⮚ mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját és a tárolásra szolgáló helyiség zárait is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni illetőleg megjavíttatni, amelyek kulcsához illetéktelenek

elvesztés

lopás, rablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján

hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból (pl. kopás) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak.

⮚ az ajánlaton vagy annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken felvett riasztó vagy lopásgátló berendezést mindig üzemképes állapotban tartani.

⮚ a sérült szélvédőt vagy ablakot kicseréltetni, ha sérülés folytán a gépkocsi jogtalan behatolás ellen nem megfelelően védetté válik. A sérült (gép)jármű üvegezésének javítási költsége a szerződőt (biztosítottat) terheli, ha arra a szerződés egyébként nem nyújt fedezetet.

⮚ a nem megfelelően zárható (gép)jármű biztonságos tárolásáról annak kijavításáig gondoskodni.

A gépjármű zárszerkezetek fentiek szerint indokolt és számlával igazolt javítási költségének 50%-át a kicserélt elemek leadása és a kijavított gépkocsi bemutatása esetén a biztosító viseli.

Ha a zár sérülése az alap casco biztosítási szerződés értelmében biztosítási eseménynek minősül, a biztosító a szerződés szerinti helyreállítási költségen felül a fentiek szerint szükségessé vált – azzal összefüggésben felmerült – kármegelőzés költségeinek 50 %-át is megtéríti.

A biztosító mentesülése

6. Mentesül a biztosító a (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt

⮚ a biztosított (szerződő) természetes személy vagy velük együtt élő hozzátartozójuk; illetőleg

⮚ a biztosított jogi személy, továbbá a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet vezetője, illetve vezető beosztású, valamint a (gép)járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja (tagja, megbízottja)

jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell. A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősül különösen az 5. pont B) A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége részben felsoroltak megszegése, valamint a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabályok súlyos megsértése miatt bekövetkező tűz-, illetve robbanáskár, mely a biztosító mentesülésére ad alapot.

Szerződéskötés, kockázatviselés

A) Szerződéskötési előírások

7. a/ Casco biztosítási szerződést csak az köthet, aki a (gép)jármű megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött szerződés jogszabályba ütközik, ezért az – létrejöttének időpontjára visszamenőleg – semmis.

A szerződés más természetes vagy jogi személyre nem ruházható át.

b/ A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés – legkésőbb az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbízottja) részére történt átadásától számított tizenötödik nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító e 15 napos – törvényes – határidőn belül nem nyilatkozott az ajánlatra, és a kötvényt csak ezt követően állítja ki.

c/ Ha a biztosító a fenti 15 napos határidőn belül – írásban – visszautasította az ajánlatot, a szerződés nem jön létre, és így szolgáltatási kötelezettsége nem áll be a biztosításra felajánlott (gép)járműben (alkatrészeiben, tartozékaiban) addig bekövetkezett károsodásokra. A biztosító a befizetett – első – díjat (díjrészletet) az ajánlatot elbíráló hálózati szervéhez történt beérkezéstől számított 15 napon belül köteles az ajánlattevőnek visszautalni.

B) A kockázatviselés kezdete

d/ A biztosító kockázatviselése

da/ az azt követő nap 0 órájától megkezdődik, amikor a biztosítás készpénzben fizetett első éves díjának vagy megállapodás szerinti első díjrészletének (a továbbiakban:

első díj) átvételét a biztosító képviselője (megbízottja) nyugtázta;

db/ azonnal, az ajánlat aláírásának (év, hó, nap, óra, perc szerint megjelölt) időpontjától megkezdődik, ha az ajánlaton rögzítették, hogy a biztosító az első díjnak csekken történő befizetésére halasztást adott, illetve azt a biztosító díjlehívási megbízás alapján – jogosult a biztosított (szerződő) folyószámlájáról lehívni;

feltéve bármely esetben, hogy a szerződés utóbb létrejött (l. a fenti b/ pontot).

A felek írásban megállapodhatnak a kockázatviselés kezdetének egyéb más időpontjában is.

A kockázatviselés kezdetének időpontját az ajánlat és a kötvény tartalmazza.

Díjfizetés, díjengedmény

8. a/ A casco biztosítás díja egy biztosítási évre (biztosítási időszakra) vonatkozik, amely – a felek megállapodása szerint – egy összegben vagy félévi, negyedévi, illetve havi részletfizetéssel is (díjfizetési gyakoriság) fizethető. A biztosítás díját – részletfizetés mellett is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve azokat az eseteket, amikor annak időarányos része a szerződés megszűnésének tárgyhavával bezárólag illeti meg a biztosítót.

b/ Az évi díjfizetés mellett megállapított díj a biztosítás éves alapdíjának minősül. Ehhez képest a biztosító pótlékkal állapítja meg a biztosítás éves díját, ha a szerződést fél- vagy negyedévenkénti, illetőleg havi díjfizetés vállalásával kötötte meg a biztosított (szerződő).

c/ A biztosításnak a szerződés létrejöttekor esedékes első díja a kockázatviselés kezdetének időpontjától a következő díjesedékesség időpontjáig illeti meg a biztosítót, kivéve, ha ez az időtartam 30 napnál rövidebb. Ebben az esetben a következő időszakra járó díjat is meg kell fizetni. A 30 napnál rövidebb időtartamra a biztosító a díjat időarányosan számítja ki, amelyet ca/ készpénzfizetés esetén (l. a 7. d/da pontot) az ajánlat

aláírásakor kell megfizetni;

cb/ díjhalasztás esetén (l. a 7. d/db pontot) – a megküldött csekk (ek) felhasználásával – legkésőbb a kockázatviselés kezdetének időpontjától számított 30. nappal bezárólag kell a biztosító számlájára befizetni.

d/ A folytatólagos

⮚ évi (egy összegben fizetett) díjak minden további biztosítási év első napján;

⮚ fél- vagy negyedévi díjrészletek minden további fél-, illetve negyedévének első napján;

⮚ a havi díjrészletek minden hónap első napján

esedékesek. Ezen időpontokat az ajánlat és a kötvény tartalmazza.

A biztosítási év kezdete:

a biztosítási év kezdete (biztosítási évforduló) a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, feltéve, hogy a kockázatkezdet napja nem a hónap első napjára esik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.

A folytatólagos díjakat (díjrészleteket) az esedékességük időpontjától számított 30. nappal bezárólag kell a biztosító számlájára befizetni.

A biztosított változásbejelentési kötelezettsége

9. A biztosított (szerződő) 15 napon belül, írásban köteles bejelenteni a biztosítónak a szerződést kezelő hálózati egységnél a szerződés megkötése után bekövetkezett, alábbi változásokat:

- a biztosított (szerződő) nevének a tulajdonjog változása nélküli megváltozását,

- a lakhely (telephely) megváltozását,

- a (gép)jármű forgalmi rendszámának, alvázszámának, felépítményének megváltozását,

- a (gép)jármű tulajdonjogának megváltozását (adás-vételi, ajándékozási, stb. szerződés, illetve – a tulajdonos halála esetén – a hagyatéki végzés, vagy öröklési bizonyítvány bemutatásával),

- jogi személy szerződő (biztosított) egyesülését, beolvadását, szétválását, átalakulását és egyéb okból való megszűnését,

- a (gép)jármű forgalomból való kivonását,

- a (gép)jármű garanciális cserére történő leadását.

A biztosított (szerződő) 8 napon belül köteles írásban bejelenteni

- az ajtó- vagy kormányzár cseréjét,

- az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikének elvesztését, használatra alkalmatlanná válását, megsemmisülését,

- az ajánlaton megjelölt kulcsok bármelyikéről másolat készítését,

- a (gép)jármű használati módjának megváltozását (pl.: bérbeadás),

- ha a (gép)járművet követelés biztosítékául lekötötték,

- a kiegészítő vagyonvédelmi berendezés cseréjét.

A változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Biztosítási szolgáltatások, önrészesedés

A) Szolgáltatások

10. a/ A biztosító a biztosítási esemény során megsérült, megsemmisült, ellopott (gép)járművet, alkatrészét vagy tartozékát (l. a 3. pontot) káridőponti értékük figyelembevételével téríti meg a következők szerint.

aa/ A káridőponti érték megállapításának alapjául a biztosított (gép)járműnek a káresemény napján érvényben lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzés (a továbbiakban: katalógusérték) szolgál.

Eladási árjegyzés hiányában a biztosított gépkocsi műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus(ok)

használt és új értékének aránya alapján kell – figyelemmel az adott típus eltéréseire – a katalógusértéket meghatározni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az értékarányt a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.

A biztosító a katalógusértéket csökkentő és/vagy növelő tényezők figyelembevételével állapítja meg a biztosított (gép)jármű káridőponti értékét, amely azonban nem haladhatja meg a katalógusérték 115 %-át.

A (gép)jármű káridőponti értéke alapján történő térítés csak akkor indokolt, ha

- az ellopott (gép)jármű nem került meg, vagy

- a sérült (gép)jármű helyreállításának várható, és a jelen szerződés szerint térítendő költsége eléri a káridőponti érték 80 %-át. Ha a várható költség a 80

%-os határ alatt marad, akkor a helyreállítás költségét téríti meg a biztosító.

ab/ Az ellopott vagy javíthatatlan alkatrész, tartozék káridőponti értékén az illetékes vezérképviselet vagy annak hiányában a gyártó által megállapított, a káresemény időpontjában érvényes árának az értékemelkedéssel csökkentett része értendő.

ac/ A biztosító a javítási munkadíjakat a hazai átlagos szinten téríti.

b/ Ha a biztosítást – a c/ pontban felsorolt járművek kivételével – személygépkocsira, autóbuszra vagy camping járműre kötötték, és a biztosítási esemény az első forgalomba helyezéstől (ha az nem ismert, akkor a gyártás évétől) számított hat éven belül következett be, akkor a biztosító

- a sérült akkumulátort, gumiabroncsot, a kopó alkatrészeket, továbbá a kipufogó rendszer elemeit (pl. kipufogó csöveket, dobokat, katalizátort, stb. és ezek felfüggesztő elemeit) az elhasználódásukkal arányos anyagköltség levonásával;

- az elektro-akusztikai berendezéseket és tartozékait (pl. rádió, hangszóró, stb.) káridőponti értékükön;

- a (gép)jármű teljes (külső, vagy külső és belső) fényezésének összköltségét értékemelkedés levonásával;

- a többi alkatrészt, tartozékot pedig – feltéve, hogy azok a káresemény bekövetkezte előtt sértetlenek voltak – értékemelkedés levonása nélkül

téríti meg.

c/ Ha a biztosítást foglalkozásszerű személyfuvarozói tevékenységre használt és/vagy bérbeadással hasznosított személygépkocsira, autóbuszra, camping járműre, továbbá – a használat jellegétől függetlenül – terepjáróra vagy bármilyen más (gép)járműfajtára kötötték, és a biztosítási esemény az első forgalomba helyezéstől (ha az nem ismert, akkor a gyártás évétől) számított négy éven belül következett be, akkor a biztosító ugyancsak a b/ pontban részletezettek szerint jár el.

d/ Az első forgalomba helyezéstől számított hat (l. b/ pontot), illetve négy év (l. c/ pontot) eltelte után a biztosító a helyreállításhoz szükségessé vált bármely alkatrész-, illetve tartozékcsere anyagköltségeit is értékemelkedés levonásával téríti meg.

e/ Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

f/ A biztosítottnál maradó maradványok (roncs, használt alkatrész, stb.) forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a maradványok átvételére nem köteles.

g/ A biztosító megtéríti a sérült (gép)jármű mentéséhez vagy helyreállításához szükséges egyszeri (indokolt) szállítási költséget.

h/ A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

- a (gép)járműben keletkezett értékcsökkenésre,

- a (gép)jármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsgával kapcsolatos költségekre,

- a (gép)járműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra, (pl. elmaradt haszon, stb.),

- a sérült (gép)jármű más járművel történő ideiglenes pótlásának, vagy a gazdaságosan nem javítható, illetve ellopott (gép)jármű végleges pótlását szolgáló jármű beszerzésével kapcsolatos járulékos költségekre,

- a hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokra,

- a biztosított (gép)jármű, alkatrész és tartozék árában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás, autómentés) díjában foglalt áfára, ha azt a károsult jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,

- a gazdaságosan helyre nem állítható vagy ellopott – devizakülföldi személy tulajdonában lévő – (gép)jármű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott.

- a külföldről egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási költségére és a beszerzéssel kapcsolatban felmerült egyéb járulékos költségekre.

B) Önrészesedés

i/ Ha a biztosító a (gép)járművet, alkatrészeit, tartozékait ért káresemény kapcsán nyújt szolgáltatást, akkor az előző a-h/ pontokban foglaltak szerint megállapított kárból – káreseményenként – a szerződésben vállalt önrészesedés összegét a biztosított maga viseli.

A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkeztekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága

A) A biztosított kötelezettségei

11. a/ A biztosítási eseményt két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosított lakhelye (székhelye) vagy a káresemény helye szerint területileg illetékes gépjármű-kárrendezési szervnél. A (gép) járműben keletkezett tűz- és robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál, a lopáskárt pedig a rendőrségen is haladéktalanul be kell jelenteni.

A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezését, ezért a biztosító

felhívására a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának az ellenőrzését.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a fenti bekezdésekben előírt kötelezettségeket nem teljesíti vagy jelentős tényeket, adatokat, körülményeket elhallgat, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

b/ A casco biztosítási kárigény érvényesítésekor a következő iratokat kell a biztosítónál bemutatni:

- a casco biztosítási kötvényt és az utolsó díjfizetésről szóló igazolást,

- szabálysértési vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,

- elemi, tűz- illetve robbanáskár esetén a (gép)jármű forgalmi engedélyét, és ha tűz- vagy robbanáskár keletkezett, a tűzrendészeti hatóság határozatát is,

- lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát, a nyomozást megszüntető határozatot, a gépjármű forgalmi engedélyét vagy annak a rendőrség által kiállított hiteles másolatát és a rendszámtáblát visszavonó határozatot is,

- minden egyéb olyan okmányt, iratot, igazolást, amely a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatos összes körülmény megállapításához, valamint a biztosító fizetési kötelezettsége mértékének a meghatározásához szükséges.

c/ Teljes lopáskár esetén a szerződő (biztosított) a kár bejelentésekor az ajánlaton, illetőleg a változásbejelentőn feltüntetett számú és típusú kulcsot is tartozik a biztosítónak leadni az ajánlaton, illetve az annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken feltüntetett riasztó- vagy lopásgátló berendezés működéséhez szükséges eszközökkel együtt.

d/ A biztosított a kárfelvételig, legkésőbb azonban a bejelentésből számított öt nap elteltéig köteles a sérült (gép)járművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak annyiban változtathat, ha az a kárenyhítéshez szükséges; köteles továbbá a kárt a tőle elvárható módon enyhíteni, és a helyreállítás megkezdése előtt betartani a biztosítónak a kár enyhítése érdekében adott iránymutatásait.

B) A biztosító ellenőrzési jogosultsága

e/ A biztosító jogosult a sérült (gép)járművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani és a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni.

f/ A biztosító jogosult a zárak és – az ajánlaton illetve, annak mellékletét képező extratartozék jegyzéken feltüntetett – riasztó- vagy lopásgátló berendezések működőképességét ellenőrizni.

A biztosítási szolgáltatás teljesítése

12. a/ A biztosító – a b-c) pontokban foglaltak kivételével – a kárbejelentés érkezési időpontjától számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.

b/ Ha a biztosított az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 15 napos teljesítési határidőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.

c/ A teljes (gép)jármű ellopása esetén, ha az – időközben – nem került meg, a kártérítési összeg legkorábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított 60-ik napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást megszűntető határozat már beérkezett a biztosítóhoz. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt e 60-ik naptól kell számítani.

Ha a nyomozás még nem fejeződött be, a biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatás 80%-ának erejéig

– előleg folyósítását követelheti a biztosítótól.

d/ Ha az ellopott (gép)jármű, alkatrész, tartozék a lopáskár megtérítése vagy előleg folyósítása után megkerült, a biztosított (szerződő) köteles e tényt a biztosítónál 15 napon belül bejelenteni és egyidejűleg közölni, hogy arra igényt tart-e.

Ha a biztosított a megkerült (gép)járműre, alkatrészeire, tartozékaira igényt tart, akkor a felszólítástól számított 15 napon belül köteles a biztosítónak visszafizetni a biztosítási szolgáltatás összegét, illetve annak a biztosított vagyontárgyakban – a lopással összefüggésben – keletkezett kár összegével csökkentett részét.

A szerződés módosulásának esetei

13. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződés fennállása alatt – alapos okból – a biztosított (gép)jármű díjbesorolását, valamint a biztosítás díját a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal a biztosító módosíthatja.

A szerződés módosulásának esetei:

A biztosítás díja módosítható, ha az előző év során a kárráfordítás a díjbevétel aránya kedvezőtlenül változik meg, továbbá, ha a biztosított (szerződő) vagy a (gép)jármű adataiban olyan változás következett be, mely érinti a biztosítás díját.

A szerződés módosításának módja:

a) A biztosító a fenti módosulás(ok)ról a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal köteles a biztosítottat írásban értesíteni. A biztosítónak egyidejűleg figyelmeztetnie kell a biztosítottat (szerződőt) az alábbi c/ pontban foglalt következményre. A figyelmeztetés elmaradása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

b) Ha a biztosított a módosítást nem fogadja el, akkor az arról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést (l. a 16. pontot). Ha a biztosított (szerződő) nem él a felmondási jogával, a szerződés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.

A szerződés megszűnése

A) Díjnemfizetés

14. a/ A biztosítási év kezdetének időpontjától (l. a 8. d/ pontot) számított harmincadik nap elteltével a szerződés és azzal a biztosítónak ezen időtartam (respiro) végéig fennállott kockázatviselése megszűnik, ha addig a biztosított (szerződő) a biztosítás díjfizetési gyakoriság szerinti első díját nem fizette be a biztosító számlájára.

Díjhalasztás esetén a halasztott első díj befizetésére megállapított határidő lejártától számított 30. nap elteltével szűnik meg a szerződés díjnemfizetés miatt.

b/ A folytatólagos biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől (l. a 8.d/ pontot) számított harmincadik nap elteltével a szerződés és a biztosító kockázatviselése megszűnik, ha addig a biztosított a hátralékos díjat nem fizette meg, és halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

c/ A biztosító a szerződés b/ pont szerinti megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat (szerződőt) a folytatólagos díj megfizetésére írásban felszólította. Ha a felszólítás eredménytelen maradt, és a biztosító nem élt a bírósági út igénybevételével, akkor a szerződés és a kockázatviselés az elmulasztott esedékességtől számított hatvanadik nap elteltével szűnik meg.

d/ az a-c/ pontok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha az első halasztott vagy folytatólagos díj lehívására a biztosított (szerződő) mulasztása következtében előállt folyószámlahiány miatt nem kerülhetett sor.

e/ A szerződésnek az a-c/ pontok szerinti megszűnéséig fennállott kockázatviselésére tekintettel a biztosítót megilleti az időarányos (első, illetve folytatólagos egyhavi) díjrészlet.

f/ Ha a fenti respiro időtartama(i) alatt bekövetkezett, de a szerződés a-e/ pontjai szerinti megszűnésének beállta után bejelentett – érdekmúlási oknak minősülő (l. a 15. a/ pontot) – káresemény kapcsán a biztosító szolgáltatást nyújt, akkor jogosult annak összegéből a biztosítási év végéig járó teljes díjhátralékot levonni.

g/ Az e/ pont szerint követelt díj behajtása, illetve az f/ pont szerint nyújtott szolgáltatás összegéből való díjlevonás nem állítja vissza a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés érvényét.

h/ A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés az elmulasztott esedékes – első vagy folytatólagos – díj (díjrészlet) utólagos megfizetésével sem helyezhető érvénybe. A megszűnés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető időarányos (első, illetve folytatólagos egyhavi) díjrészlet kivételével – a szerződést kezelő hálózati egységéhez történt beérkezéstől számított 15 napon belül köteles visszautalni a volt biztosított (szerződő) részére.

i/ A biztosítót a fenti e-f/, illetve h/ pontok szerint megillető időarányos díjrészletek alapja a szerződésben előírt évi díj 1/360- ad része.

B) Érdekmúlás

15. Érdekmúlás címén megszűnik a szerződés:

a/ a biztosítási esemény napján, ha az annak folytán megrongálódott (gép)jármű helyreállítása nem gazdaságos, illetve ha az megsemmisült, vagy azt ellopták és nem került meg;

b/ a (gép)jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás napján (kivéve, ha az elhunyt biztosított (szerződő) örököse írásban úgy nyilatkozik, hogy a szerződést saját nevében fenn kívánja tartani);

c/ azon a napon, amikor a casco biztosítási esemény bekövetkezése – pl. a biztosított (gép)jármű garanciális cserére történt leadása miatt – lehetetlenné vált.

Az a/ pont alatti esetben a biztosítót – szolgáltatása folytán – a biztosítási év végéig illeti meg a díj; az addig kiegyenlítetlen, időarányos díjat jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.

A b-c/ pont alatti esetekben az érdekmúlás tárgyhavának végéig illeti meg a biztosítót a díj; az azt követő időszakra is kiegyenlített, időarányos díjat – az érdekmúlás bejelentésének kézhezvételétől számított 15 napon belül – visszautalja a volt biztosítottnak (szerződőnek).

A biztosítót, illetve a biztosítottat megillető időarányos díjak (díjrészletek) alapját a szerződésben előírt évi díj 1/360-ad része képezi.

C/ A biztosítási szerződés felmondása

16. A jelen, határozatlan időtartamú biztosítási szerződést a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően, bármelyik fél írásban felmondhatja.

A felmondással a szerződés – és vele a biztosító kockázatviselése – a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a biztosítót a biztosítási év végéig illeti meg a díj.

Elévülés

17. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év letelte után elévülnek.

Határidők számítása

18. A jelen szerződésben napokban megadott határidőkbe a kezdő napot nem kell beszámítani.

A biztosító visszakövetelési joga

19. Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat (szerződőt) illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az

- a biztosított (szerződő) természetes személynek vele közös háztartásban élő hozzátartozója, illetőleg

-a biztosított jogi személy, továbbá jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet (a továbbiakban: munkáltató) vezetője, illetve vezető beosztású, valamint a (gép)járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja (tagja, megbízottja).

Ha a (gép)járművet a biztosított (szerződő) engedélyével használták vagy tartották birtokban, a biztosító e visszakövetelési jogát

a/ a használóval, bérlővel, továbbá a biztosított munkáltatónak az előző felsorolásban nem szereplő, más alkalmazottjával (tagjával) szemben csak akkor érvényesíti, ha az a (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kárt jogellenesen és szándékosan, vagy a jelen feltételek 6. pontjában megjelölt magatartással súlyosan gondatlanul okozta.

b/ a bekövetkezett káresetekért felelős olyan kívülálló személlyel szemben érvényesíti, akit a (gép)járművel kapcsolatos javítás, karbantartás vagy egyéb szolgáltatások elvégzésével bíztak meg.

Egyéb rendelkezések

A) Kiegészítő biztosítások

20. A jelen (gép)jármű alap casco biztosítási szerződéshez, azzal egyidejűleg vagy hatálya alatt bármikor, – külön díj ellenében –

kiegészítő

- (gép)jármű-törésbiztosítás,

- (gép)jármű-ablaküvegbiztosítás,

- extratartozék-biztosítás és/vagy

- HB.Euro kár- és jogvédelem-biztosítás,

- kölcsöngépjárnű-biztosítás

- kizárólag gépjárműre szóló alapszerződéshez – életbiztosítás is megköthető.

B) Xxxxx feltételek külföldi utazás esetére

21. A biztosított (gép)járművel történő külföldi utazás előtt be kell szerezni a biztosítótól az alap- és az ahhoz kötött kiegészítő casco biztosítási szerződés(ek) érvényességét tanúsító igazolást, a külföldi tájékoztatót, valamint a külföldi biztosítóintézetek címjegyzékét.

A külföldön bekövetkezett és a biztosító kockázatviselésének körébe tartozó káreseményeket csak akkor kell a címjegyzékben feltüntetett, illetékes külföldi biztosítóintézetnél bejelenteni, ha azok kapcsán segítségnyújtás igénybevétele indokolt.

A (gép)járműnek, alkatrészeinek, tartozékainak (l. a 3. pontot) külön biztosított extratartozékainak ellopását vagy elrablását a külföldi rendőrhatóságnál kell bejelenteni, és az erről szóló igazolást

II.

hazaérkezés után a biztosítónak be kell mutatni. Ha az ellopott vagy elrabolt (gép)jármű nem került meg, akkor a káreseményt a hazaérkezést követően haladéktalanul be kell jelenteni a lakhely (telephely) szerint illetékes rendőrhatóságnál is; az erről szóló igazolást ugyancsak be kell mutatni a biztosítónak.

A külföldi biztosítóintézet – a segítségnyújtás keretében – önrészesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált (gép)jármű szükségjavításának költségét, vagy

– az Allianz Hungária Biztosító Rt. döntése alapján – intézkedik a hazaszállításról. A külföldi biztosítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe. A sérült (gép)jármű az Allianz Hungária Biztosító Rt. előzetes hozzájárulása nélkül nem hagyható véglegesen külföldön. A (gép)jármű végleges javítására csak Magyarországon kerülhet sor.

Az alap- vagy kiegészítő biztosítások feltételei szerint előírt önrészesedés a végleges javítási költség kifizetésekor kerül levonásra. Ha az alapszerződéshez kötött (gép)jármű-törésbiztosítás alapján történt szükségjavítás és/vagy az esetleges hazaszállítás átszámított, valamint a végleges javítás együttes forintösszege nem éri el a vállalt önrészesedés összegét, úgy a külföldi segítségnyújtás teljes költségét – az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül

– forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Biztosító Rt. részére.

A kiegészítő (gép)jármű-törésbiztosítási szerződés feltételei

(A 252 módozatú alap casco biztosításhoz)

Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) a felek között létrejött kiegészítő (gép)jármű-törésbiztosítási szerződés alapján, az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával, forintban – megtéríti az alap casco biztosítási szerződéssel (a továbbiakban: alapszerződés) biztosított (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban az 1. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett töréskárt.

A felek jogviszonyára a jelen feltételeket, valamint – eltérő vagy kizáró rendelkezés hiányában – az alapszerződés általános feltételeit értelemszerűen és együttesen kell alkalmazni.

Biztosítási események

1. A kiegészítő törésbiztosítás értelmében biztosítási eseménynek minősül a biztosított (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban (l. az alapszerződés 3. pontját) bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás (a továbbiakban: töréskár).

A jelen szerződés értelmében "idegen"-nek minősül az a kívülálló harmadik személy, akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.

A biztosítással nem fedezett káresemények, illetve károsodások

2. A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki:

a/ a biztosított (gép)járművet, alkatrészét, tartozékát ért olyan

töréskárokra, amelyek

aa/ nem baleseti jelleggel (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővíz megfagyása, ablaküvegeknek a törlőlapát által okozott karcosodása, stb. folytán), illetve

ab/ az alapszerződés 5. pontjában (kivéve annak b/bb. pontjában) foglalt kizáró okok folytán

következtek be;

b/ a (gép)járművet, alkatrészét, tartozékát közúti közlekedésben való részvétel során ért töréskárra, ha a (gép)jármű – hatósági jelzés vagy útvonalengedély hiányában, illetőleg lejárt forgalmi engedély miatt – nem vehetett volna részt a közúti közlekedésben vagy, ha a közúti baleset nem az útvonalengedély területi és/vagy időbeli hatálya alatt következett be;

c/ a különleges felépítményű (pl. darus, létrás, billenős rakterű; továbbá úttisztító, hókotró, stb. rendeltetésű) (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban e járművel való munkavégzés által okozott, továbbá e járműnek munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során keletkezett töréskárra.

Mentesülés

3. Mentesül a biztosító a biztosított (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt az alapszerződés 6. pontjában felsorolt személyek jogellenesen, és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

A jelen kiegészítő biztosítás értelmében ezen személyek súlyosan gondatlan magatartásával okozottnak minősül a töréskár, ha

a/ a gépjárművet (vontató gépjárművet) érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezették;

b/ gépjárművezetést károsan befolyásoló gyógyszer hatása alatt, illetve 0,8 ezrelék véralkohol vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoholos befolyásoltság állapotában vezették vagy a vezetést ilyen személy(ek)nek engedték át;

c/ a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata kimutatható;

d/ a (gép)járművet túlterhelték vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték;

e/ azt a biztosított lakókocsiban, annak nem rendeltetésszerű használatával (pl. jellegétől eltérő teherszállítás) okozták;

f/ az – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a (gép) jármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be.

4. A jelen kiegészítő biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjárművezetői engedély nélküli vezetés, ha

a/ a biztosított (szerződő) természetes személy vagy hozzátartozója, továbbá a gépjárművezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjárművezetői engedéllyel, de annak megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be a töréskár, feltéve, hogy a gépjárművezetés (vizsgáztatás) hatóság által engedéllyel ellátott oktató (vizsgáztató) jelenlétében történt;

b/ a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt a káresemény után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították. Indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás, stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

A biztosított változásbejelentési kötelezettsége

5. Ha a biztosított (szerződő) természetes vagy jogi személy a jelen kiegészítő törésbiztosítás hatálybalépését követően

a/ (gép)jármű bérbeadására és/vagy közúti bérfuvarozásra (személy-, illetve teherszállításra) jogosító – törésbiztosítási pótdíj-fizetésre köteles – tevékenység folytatását kezdi el a biztosított (gép)járművel, illetve

b/ az ilyen tevékenység folytatását igazoltan megszüntette vagy – bérfuvarozás esetén – annak fő- vagy mellékfoglalkozás jellegét igazoltan megváltoztatta,

akkor az alapszerződés 9. pontjában felsoroltakon kívül ezeket a változásokat is köteles 15 napon belül bejelenteni a biztosítónak.

Biztosítási szolgáltatások

6. a/ A biztosító – a biztosított (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskár esetén az alapszerződés 10. a- h/ és 12. a-b/ pontjaiban foglaltak szerint nyújt törésbiztosítási szolgáltatást.

b/ Ha a törésbiztosítási pótdíjfizetésre köteles biztosított (l. a jelen feltételek 10. a/ab. és 5. a/ pontját) az előírt pótdíjat nem fizette meg, akkor a biztosító a közúti bérfuvarozásra használt és/vagy bérbeadással hasznosított (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káresemény időpontjában ténylegesen fizetett törésbiztosítási díj aránylik annak pótdíjjal emelt összegéhez.

A biztosított kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkeztekor

7. A biztosított (szerződő) a (gép)járművet, alkatrészét, tartozékát ért töréskár esetén – az alapszerződés 11. pontjában foglaltakon túlmenően – a gépjárművet (vontató gépjárművet) vezető személy vezetői engedélyét is köteles a biztosítónál bemutatni a kárbejelentés alkalmával.

Önrészesedés

8. a/ Ha a biztosító a (gép)járműben, illetve – ablaküvegeinek kivételével – az alkatrészeiben, tartozékaiban (l. a 3. pontot) keletkezett töréskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosított – káreseményenként, önrészesedés címén – a 6. pontban foglaltak szerint megállapított kár összegének a szerződésben (ajánlaton) meghatározott százalékát, de legalább a kiegészítő törésbiztosítási szerződésben vállalt (az ajánlaton feltüntetett) alapönrészesedés összegét maga viseli.

b/ A (gép)jármű ablaküvegeiben – a (gép)jármű károsodása nélkül, vagy azzal egyidejűleg – keletkezett töréskárok esetében az önrészesedés mértéke – káreseményenként – a megállapított kár összegének a szerződésben vállalt százaléka.

Díjkedvezmény (bonus)

9. a/ A kiegészítő törésbiztosítás kezdetének napjától (l. az alapszerződés 8. c/cc, későbbi kiegészítés esetén az alábbi a 10. b/bd. pontot) számítva, az első két év letelte után egyhavi, a harmadik-negyedik év után két-kéthavi, az ötödik-hatodik év után három-háromhavi, a hetedik-nyolcadik év után négy-négyhavi, a kilencedik-tizedik év után öt-öthavi, a tizenegyedik év után pedig évenként hathavi díjvisszatérítésben (bonus) részesül a biztosított, ha – kiegészítő törésbiztosítás alapján – nem vett igénybe szolgáltatást.

A díjvisszatérítés alapja a biztosított (szerződő) által vállalt díjfizetési gyakoriságnak megfelelően a mindenkori jogosultság időpontjában előírt, ténylegesen fizetett éves törésbiztosítási díj 1/12-ed része.

A biztosító a bonusesedékesség tárgyhavát követő hónap végéig köteles visszafizetni a megállapított díjkedvezmény összegét.

b/ A díjkedvezményre jogosító időtartam a káresemény időpontjával megszakad, és az alapszerződés következő biztosítási évfordulójának napjától számítva újra elkezdődik, ha a biztosított a kiegészítő törésbiztosítás alapján szolgáltatást vett igénybe. (Az alap- és az ahhoz kötött kiegészítő extratartozék-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás nem szakítja meg a díjkedvezményre jogosító időtartamot).

c/ Ha a kiegészítő törésbiztosítás érdekmúlás vagy felmondás miatt szűnt meg, akkor a jelen biztosítás alapján megszerzett díjkedvezményre jogosító időtartam tovább folyik, ha a biztosított (szerződő) a megszűnés időpontjától számított hat hónapon belül új, törésbiztosítással kiegészített alapszerződést, illetve az

érvényben tartott alapszerződéséhez (l. a 10. g/ pontot) új kiegészítő törésbiztosítást köt. A folyamatos időtartamba azonban nem számítanak bele azok a teljes hónapok, amelyekre – a megszűnéstől az újabb szerződéskötésig vagy kiegészítésig – nem történt alap- és/vagy törésbiztosítási díjfizetés.

d/ Az Allianz Hungária Biztosító Rt. elismeri a más hazai vagy külföldi biztosítóknál hat hónapnál nem régebben megszűnt szerződés alapján – teljes év(ek) alatt – igazoltan megszerzett, díjkedvezményre jogosító időtartamot, és azt hozzászámítja az alapszerződéssel egy időben megkötött jelen törésbiztosítás hatálya alatt megszakítás nélkül eltelt biztosítási év(ek)hez. Az összevont időtartamoknak megfelelő összegű díjkedvezmény – az igazolásban feltüntetett időponttól függetlenül – legkorábban az alapszerződés első biztosítási évfordulójának napján esedékes, feltéve, hogy addig nem következett be jogosultságot megszakító káresemény.

A továbbiakban a fenti a-c/ pontokban foglalt általános rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

e/ A c-d/ pontok rendelkezései nem alkalmazhatók akkor, ha az előző – töréskár kockázatot (is) tartalmazó – szerződés díjnemfizetés, vagy töréskár folytán bekövetkezett érdekmúlás miatt szűnt meg.

Az alap- és kiegészítő biztosítási szerződés kapcsolata

10. a/ A kiegészítő törésbiztosítás – külön díj ellenében – az alapszerződéssel egyidejűleg vagy annak érvénye alatt bármikor megköthető, a (gép)jármű szemlére való bemutatása mellett. aa/ A biztosított (szerződő) által az alapszerződésben vállalt fél-

vagy negyedévenkénti, illetve havi díjfizetés esetén a biztosító a jelen kiegészítő törésbiztosítás évi (töredék évi) díját is pótlékkal állapítja meg.

ab/ Ha a biztosított (szerződő) közúti bérfuvarozásra és/vagy (gép)járművek bérbeadására jogosító tevékenységet folytat, akkor az erre használt (gép)jármű törésbiztosításának a díjfizetési gyakoriság szerint megállapított éves díja alapján felszámított pótdíjat is meg kell fizetnie.

b/ Ha a biztosított (szerződő) az alapszerződés hatálybalépése után

kötötte meg a kiegészítő törésbiztosítást, akkor

ba/ az ennek kapcsán keletkezett jogviszonyban az alapszerződés

7. b-c/, 8.c/ és 14.a/ pontjának rendelkezései nem alkalmazhatók;

bb/ ennek (az alábbi bd/ pont szerinti) kezdetétől az alapszerződésben rögzített biztosítási évfordulóig terjedő időszak töredék biztosítási év (kivéve, ha a törésbiztosítás kezdete azonos az évforduló időpontjával), azt követően a biztosítási időszak egy biztosítási év;

bc/ ennek megkötésétől a törésbiztosítási kockázatviselés (év, hó, nap, óra, perc megjelölésével) azonnal elkezdődik;

bd/ ennek az alapszerződésben vállalt díjfizetési gyakoriság szerinti első díját az új ajánlat aláírásakor, a törésbiztosítási kockázatviselés kezdetének napjától kell megfizetni;

be/ a folytatólagos (évi, fél- vagy negyedévi, illetve havi) törésbiztosítási díjak az alapszerződésben megjelölt időpontokban, annak díjával (díjrészletével) együtt esedékesek.

c/ A biztosított (szerződő) bármely biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően jogosult a kiegészítő törésbiztosítási szerződésben vállalt önrészesedés összege helyett – a következő biztosítási év első napjának 0 órájától kezdődő hatállyal – alacsonyabb vagy magasabb önrészesedési összeget választani. A törésbiztosításnak az újonnan választott önrészesedési összeg függvényében módosult (évi, fél- vagy negyedévi, illetve havi) díját, (díjrészletét) a következő biztosítási év első napjától kezdődően az alapszerződés díjával együtt kell megfizetni. (Alacsonyabb önrészesedésre történő módosításhoz be kell mutatni szemlére a (gép)járművet.)

d/ A kiegészítő törésbiztosítás az alapszerződés 13. pontjában foglaltak szerint, az ott írt esetekben – az alapszerződéssel együtt vagy önállóan is – módosul(hat).

e/ Az alapszerződés bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő törésbiztosítás is megszűnik.

f/ A kiegészítő törésbiztosítással együtt, értelemszerűen megszűnik az alapszerződés is, ha töréskár folytán következett be az érdekmúlás.

g/ A biztosított (szerződő) a kiegészítő törésbiztosítást alapszerződésének fenntartása mellett – annak 16. pontjában foglaltak szerint – külön is felmondhatja. Ez esetben a törésbiztosítási kockázatviselés a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; a törésbiztosítás díja a biztosítási év végéig illeti meg a biztosítót. Az alapszerződés a következő biztosítási év 1-ső napjának 0 órájától kezdődő hatállyal – a megszűnt törésbiztosítás kockázatával és díjával csökkentve – marad érvényben;

A biztosító visszakövetelési joga

11. Ha a biztosító a jelen kiegészítő törésbiztosítás alapján szolgáltatást nyújtott, az őt megillető visszakövetelési jogát a használóval, bérlővel, továbbá a biztosított munkáltatónak olyan alkalmazottjával (tagjával) szemben, akinek károkozása folytán mentesülése nem áll be, csak akkor érvényesíti, ha ez a személy a (gép)járműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett töréskárt jogellenesen és szándékosan, vagy a jelen feltételek 3. pontja szerint súlyosan gondatlannak minősülő magatartásával okozta.

III. A kiegészítő extratartozék-biztosítási szerződés feltételei

(A 252 módozatú (gép)jármű törésbiztosítással kiegészített alap casco biztosításhoz)

Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) a felek között létrejött kiegészítő extratartozék-biztosítási szerződés alapján, az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával, forintban – megtéríti az 1. pontban megjelölt vagyontárgyakban keletkezett elemi, lopás- és töréskárt.

A felek jogviszonyára a jelen feltételeket, valamint – eltérő vagy kizáró rendelkezés hiányában – az alap casco biztosítási szerződés (a továbbiakban: alapszerződés) általános feltételeit, továbbá a kiegészítő (gép)jármű- törtésbiztosítási szerződés (a továbbiakban: törésbiztosítás) feltételeit értelemszerűen és együttesen kell alkalmazni.

Biztosított vagyontárgyak

1. A jelen kiegészítő biztosítás a (gép)jármű azon alkatrészeire, tartozékaira vagy különleges kidolgozására (a továbbiakban együtt: extratartozék) nyújt biztosítási fedezetet, amelyek a széria-kivitelű alaptípust meghaladóan kerültek – a gyártás folyamán vagy utólag – beépítésre vagy alkalmazásra, függetlenül attól, hogy azok a (gép)járműtől fizikailag elválaszthatók-e vagy sem.

A fentiekben meghatározott extratartozékokra kizárólag akkor terjed ki a kiegészítő extratartozék biztosítás, ha azokat a biztosítás megkötésekor vagy későbbi változás bejelentése alkalmával a szerződés mellékletét képező eredeti vagy módosított jegyzékben – a szerződő által egyedileg megjelölt forintértéken (a továbbiakban: biztosított érték) – feltüntették, feltéve, hogy azokat rendeltetésüknek megfelelően a (gép)járműbe építve, vagy azon rögzítve érte a biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett károsodás.

A biztosító a szerződő fél által megjelölt értéknél alacsonyabb összegben határozhatja meg valamely extratartozék biztosított értékét.

Biztosítási események

2. A jelen kiegészítő biztosítás értelmében biztosítási eseménynek minősül a biztosított extratartozékokat (l. az 1. pontot) a (gép)jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg ért

- xxxxx xxx,

- lopáskár,

- töréskár.

(A biztosítási események részletes meghatározására l. az alapszerződés 4.a)-b), illetve a törésbiztosítási feltételek 1. pontját).

Biztosítással nem fedezett káresemények, illetve károsodások

3. A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki:

a) a szerződés hatálybalépését követően beépített olyan extratartozékokra, amelyek – változásbejelentés hiányában – a biztosítási esemény bekövetkeztekor nem szerepeltek a szerződés mellékletét képező jegyzékben;

b) a biztosított extratartozékokat ért olyan káreseményekre, illetve károsodásokra, amelyek az alapszerződés 5., illetve a törésbiztosítási feltételek 2. pontjában foglalt kizáró okok folytán következtek be.

Mentesülés

4. A biztosító a jelen kiegészítő biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatások teljesítése alól elemi és lopáskár esetén az alapszerződés 6., töréskár esetén a törésbiztosítási feltételek 3. pontjában foglaltak szerint mentesül.

A biztosított változásbejelentési kötelezettsége

5. A biztosított (szerződő) köteles bejelenteni a biztosítónak, ha

a) a biztosított extratartozékot nem biztosítási esemény miatt szerelték ki a (gép)járműből vagy szerelték le arról véglegesen (pl. az tönkrement, elhasználódott vagy azt eladták);

b) a (gép)járműből bármely okból kiszerelt vagy arról leszerelt, biztosított extratartozékot másikkal pótolta, vagy további – a szerződés mellékletében addig nem szereplő – extratartozékokat szereltetett fel, illetve be, feltéve, hogy ezekre is kiegészítő biztosítást kíván kötni.

A biztosított extratartozékok körében bekövetkezett változások esetén a biztosító új jegyzéket bocsát ki akkor is, ha a biztosítás díját a változások nem érintik. Ezen új jegyzék kibocsátásával egyidejűleg a korábbi jegyzék hatályát veszti. E bejelentés elmaradása esetén a biztosítással nem fedezett káreseményekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Biztosítási szolgáltatások

6. A biztosított extratartozéko(ka)t a (gép)jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg ért biztosítási események kapcsán a biztosító az alapszerződés 10.a-h) és 12., valamint az alábbi a)-c) pontokban foglaltak szerint nyújt szolgáltatást:

a) A megállapított kár összege – káreseményenként – nem haladhatja meg a károsodott extratartozék biztosított értékét;

b) Ha (gép)jármű gazdaságosan nem javítható, vagy ellopták, akkor

- a biztosított extratartozékokat a káridőponti értékük figyelembevételével téríti a biztosító;

- ha a biztosított extratartozék valamely azonos rendeltetésű szériakivitelű alkatrészt, tartozékot helyettesít, akkor ezek káridőponti értékkülönbözete képezi az extratartozék- biztosítási szolgáltatás alapját.

c) Pótdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén az extratartozék(ok) ban keletkezett töréskárt olyan arányban téríti meg a biztosító, ahogyan a ténylegesen fizetett extratartozék-biztosítási díj aránylik annak pótdíjjal emelt összegéhez.

Önrészesedés

7. Ha a biztosító az extratartozék(ok)ban keletkezett elemi, lopás- vagy töréskár kapcsán a jelen kiegészítő biztosítás alapján szolgáltatást nyújt, akkor a 6. pontban foglaltak szerint megállapított kár összegének a szerződésben meghatározott százalékát – káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.

Az alap- és kiegészítő biztosítási szerződések kapcsolata

8. a) A kiegészítő extratartozék-biztosítás – külön díj ellenében – kizárólag a (gép)jármű-törtésbiztosítással is kiegészített alapszerződéshez köthető meg, azokkal egyidejűleg vagy hatályuk alatt bármikor.

aa/ A biztosított (szerződő) által az alapszerződésben vállalt fél- vagy negyedévenkénti, illetve havi díjfizetés esetén a biztosító a jelen kiegészítő extratartozék-biztosítás évi (töredék évi) díját is pótlékkal állapítja meg.

ab/ Pótdíjfizetési kötelezettség esetén (l. a törésbiztosítás 10.a/ab pontját) az extratartozék-biztosításnak az alapszerződésben vállalt díjfizetési gyakoriság szerint megállapított éves díja alapján is felszámítja a biztosító az előírt pótdíjat.

b) Ha a biztosított (szerződő) az alap- és/vagy törésbiztosítás hatálybalépése után kötötte meg az extratartozék-biztosítást, akkor arra a törésbiztosítási feltételek 10. b/ba-be/ pontjainak (az ott kizárt alapszerződési feltételekre, a biztosítási időszakra, kockázatviselés kezdetére, valamint az első és folytatólagos díjfizetésre vonatkozó) rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

c) Ha a biztosított (szerződő) a jelen kiegészítő biztosítást – a hatálybalépését követően – további extratartozékokra kívánja kiterjeszteni, annak új jegyzékbe vételével ezekre is azonnal elkezdődik a kockázatviselés. Ha ilyen esetben az extratartozék- biztosítás díjának emelése is szükségessé válik, akkor a kiterjesztéssel egyidejűleg fizetendő első díjkülönbözet a kockázatviselés kezdetéhez igazodóan illeti meg a biztosítót. A díjkülönbözettel módosított folytatólagos alap- és kiegészítő biztosítási díjak (díjrészletek) az alapszerződésben rögzített időpontokban együtt esedékesek (l. értelemszerűen a törésbiztosítási feltételek 10.b) pontját).

d) A biztosított (szerződő) csak törésbiztosítása alapján részesülhet díjvisszatérítésben. E szerint a kiegészítő extratartozék-biztosítás alapján díjkedvezményt (bonus-t) a biztosító nem állapít meg. A kizárólag e biztosítás alapján, töréskár folytán nyújtott szolgáltatás sem szakítja meg a törésbiztosítás 9. pontja szerinti díjkedvezményre jogosító időtartamot.

e) A kiegészítő extratartozék-biztosítás az alapszerződés 13.pontjában foglaltak szerint, az ott írt esetekben – az alap- és/vagy törésbiztosítási szerződéssel együtt vagy önállóan is – módosul(hat).

f) Az alap- és/vagy törésbiztosítási szerződés bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő extratartozék-biztosítás is megszűnik.

g) A jelen kiegészítő biztosítás az alapszerződés és a törésbiztosítás fenntartása mellett megszűnik, ha valamennyi biztosított extratartozék tekintetében érdekmúlás állott elő.

Az alap- és törésbiztosítás – az érdekmúlási októl (l. értelemszerűen az alapszerződés 15. a-c/ pontjait) függően – a megszűnés tárgyhavát követő hónap 1., vagy a következő biztosítási év 1. napjától kezdődően a megszűnt extratartozék-biztosítás díjával csökkentve marad érvényben. A díj elszámolásra is az alapszerződés 15. pontjának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

h) Ha csak egyes extratartozékok tekintetében következik be érdekmúlás, és az a továbbra is fennmaradó extratartozék-biztosítás díjának csökkentését is maga után vonja, akkor a g) pont második bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

i) A jelen kiegészítő extratartozék-biztosítás – az alapszerződés és a törésbiztosítás fenntartása mellett – külön is felmondható. Ez esetben a törésbiztosítási feltételek 10. g/ pontjának rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

A biztosító visszakövetelési joga

9. Ha a biztosító a jelen kiegészítő extratartozék-biztosítás alapján szolgáltatást nyújtott, az őt megillető visszakövetelési jogát a használóval, bérlővel, továbbá a biztosított munkáltatónak olyan alkalmazottjával (tagjával), szemben akinek károkozása folytán mentesülése nem áll be, csak akkor érvényesíti, ha ez a személy az extratartozék(ok)ban – a (gép)jármű károsodása nélkül vagy azzal együtt – keletkezett kárt jogellenesen, és szándékosan, vagy az alapszerződés 6., illetve a törésbiztosítási feltételek 3. pontja szerint súlyosan gondatlannak minősülő magatartásával okozta.

IV. A kiegészítő (gép)jármű-ablaküvegbiztosítási szerződés feltételei

(Alap casco biztosításhoz)

Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) a felek között létrejött kiegészítő ablaküveg-biztosítási szerződés alapján, az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben – önrészesedés levonásával, forintban – megtéríti az alap casco biztosítási szerződéssel (a továbbiakban: alapszerződés) biztosított (gép)jármű ablaküvegeiben az 1. pont alatti biztosítási esemény kapcsán keletkezett töréskárt.

A felek jogviszonyára a jelen feltételeket, valamint – eltérő vagy kizáró rendelkezés hiányában – az alapszerződés általános feltételeit értelemszerűen és együttesen kell alkalmazni.

Biztosítási események

1. A kiegészítő ablaküveg-biztosítás értelmében biztosítási eseménynek minősül a biztosított (gép)jármű széria-kivitelű ablaküvegeiben (l. az alapszerződés 3. pontját) bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által – a (gép)jármű károsodása nélkül vagy azzal egyidejűleg – keletkezett törés, sérülés, továbbá idegen személy által okozott rongálás (a továbbiakban: ablaküveg-töréskár).

A jelen szerződés értelmében "idegen"-nek minősül az a kívülálló harmadik személy akinek károkozása folytán a biztosító mentesülése nem áll be.

A biztosítással nem fedezett káresemények, illetve károsodások

2. A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki:

a/ a biztosított (gép)jármű ablaküvegeit ért olyan töréskárokra, amelyek

aa/ nem baleseti jelleggel (pl. az ablaktörlő által okozott karcolás folytán),

ab/ az alapszerződés kockázati körébe tartozó elemi vagy

lopáskárral okozati összefüggésben,

ac/ az alapszerződés 5. pontjában (kivéve annak b/bb. alpontjában) foglalt kizáró okok folytán

következtek be;

b/ a (gép)járműnek attól elkülönítve tárolt, kiszerelt ablaküvegeiben keletkezett töréskárra;

c/ az olyan ablaküveg-töréskárra, amely a közúti közlekedés folyamán, a (gép)jármű töréskárával együtt vagy annak ilyen károsodása nélkül (pl. menetközben felpattanó kő által) következett be, ha a (gép)jármű – hatósági jelzés vagy útvonalengedély hiányában, illetőleg lejárt forgalmi engedély miatt

– nem vehetett volna részt a közúti közlekedésben vagy, ha a közúti baleset nem az útvonalengedély területi és/vagy időbeli hatálya alatt következett be;

d/ a különleges felépítményű /pl. darus, létrás, billenős rakterű; továbbá úttisztító, hókotró, stb. rendeltetésű/ (gép)jármű

ablaküvegeiben – e járművel való munkavégzés által okozott, továbbá e járműnek munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során – keletkezett töréskárra.

Mentesülés

3. Mentesül a biztosító a biztosított (gép)jármű ablaküvegeiben keletkezett töréskár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt az alapszerződés 6. pontjában felsorolt személyek jogellenesen, és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

A jelen kiegészítő biztosítás értelmében ezen személyek súlyosan gondatlan magatartásával okozottnak minősül a (gép)jármű töréskárával összefüggésben keletkezett ablaküveg-töréskár, ha:

a/ a gépjárművet (vontató gépjárművet) érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vezették;

c/ a gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer használata kimutatható;

d/ a (gép)járművet túlterhelték vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték;

e/ azt a biztosított lakókocsiban, annak nem rendeltetésszerű használatával (pl. jellegétől eltérő teherszállítás) okozták;

f/ az – a forgalmi engedély érvényességétől függetlenül – a (gép) jármű biztonsági berendezéseinek súlyosan elhanyagolt műszaki állapotával összefüggésben következett be.

4. A jelen kiegészítő biztosítás értelmében nem minősül mentesülési oknak a gépjárművezetői engedély nélküli vezetés, ha

a/ a biztosított (szerződő) természetes személy vagy hozzátartozója, továbbá a gépjárművezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjárművezetői engedéllyel, de annak megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be az ablaküveg-töréskár is, feltéve, hogy a gépjárművezetés (vizsgáztatás) hatóság által engedéllyel ellátott oktató (vizsgáztató) jelenlétében történt;

Biztosítási szolgáltatások

5. A biztosító a jelen kiegészítő biztosítás alapján, a biztosított (gép)jármű

ablaküvegeit ért töréskár (l. az 1. pontot) kapcsán az alapszerződés

10. a-h/ és 12. a-b/ pontjaiban, valamint az alábbi a-b/ pontokban foglaltak szerint nyújt szolgáltatást:

a/ az ablaküveg cseréjének költségeit csak akkor viseli, ha a keletkezett sérülések nem javíthatók;

b/ a (gép)jármű töréskára nélkül bekövetkezett "tiszta" ablaküvegkár esetén is viseli a (gép)jármű indokolt mentéséhez vagy a helyreállításhoz szükséges egyszeri szállítás igazolt költségét;

A biztosított kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkeztekor

6. A biztosított (szerződő) kötelezettségeire – a (gép)jármű ablaküvegeit ért töréskár esetén – az alapszerződés 11. pontjában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. Ha az ablaküveg-töréskár a (gép) jármű közúti közlekedése folyamán következett be, az igény elbírálásához be kell mutatni a biztosítónál a gépjárművet (vontató gépjárművet) vezető személy vezetői engedélyét is.

Önrészesedés

7. Ha a biztosító a jelen kiegészítő biztosítás alapján, ablaküveg-töréskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor az 5. pontban foglaltak szerint megállapított kár összegének a szerződésben meghatározott százalékát

– káreseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.

Az alap- és kiegészítő biztosítási szerződés kapcsolata

8. a/ A kiegészítő ablaküveg-biztosítás – külön díj ellenében – az alapszerződéssel egyidejűleg vagy annak érvénye alatt bármikor, a (gép)jármű szemlére való bemutatása mellett megköthető, kivéve, ha a (gép)járműre kiegészítő törésbiztosítás is érvényben van.

A biztosított (szerződő) által az alapszerződésben vállalt fél- vagy negyedévenkénti, illetőleg havi díjfizetés esetén a biztosító a jelen kiegészítő ablaküveg-biztosítás évi (töredék évi) díját is pótlékkal állapítja meg.

b/ Ha a biztosított (szerződő) az alapszerződés hatálybalépése után

kötötte meg a kiegészítő ablaküveg-biztosítást, akkor

ba/ az ennek kapcsán keletkezett jogviszonyban az alapszerződés

7. b-d/, 8. c/ és 14. a/ pontjának rendelkezései nem alkalmazhatók;

bb/ ennek (az alábbi bd/ pont szerinti) kezdetétől az alapszerződésben rögzített biztosítási évfordulóig terjedő időszak töredék biztosítási év (kivéve, ha az ablaküveg- biztosítás kezdete azonos az évforduló időpontjával), azt követően a biztosítási időszak egy biztosítási év;

bc/ ennek megkötésétől az ablaküveg-biztosítási kockázatviselés (év, hó, nap, óra, perc megjelölésével) azonnal elkezdődik;

bd/ ennek – az alapszerződésben vállalt díjfizetési gyakoriság szerinti – első díját az új ajánlat aláírásakor, a jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselésének kezdetéhez igazodóan kell megfizetni;

be/ a folytatólagos (évi, fél- vagy negyedévi, illetve havi) ablaküveg-biztosítási díjak az alapszerződésben megjelölt időpontokban, annak díjával (díjrészletével) együtt esedékesek.

c/ A kiegészítő ablaküveg-biztosítás az alapszerződés 13. pontjában foglaltak szerint, az ott leírt esetekben – az alapszerződéssel együtt vagy önállóan is – módosul(hat).

d/ A kiegészítő ablaküveg-biztosítás azonnal megszűnik, ha a biztosított (szerződő) – annak hatálybalépése után – kiegészítő (gép)jármű-törésbiztosítást köt. A biztosítót a megszűnt ablaküveg-biztosítás díja a (gép)jármű-törésbiztosítás kezdetét megelőző hónapra vagy a törésbiztosítás kezdetének tárgyhavára illeti meg attól függően, hogy annak első díját mely időponttól kezdődően kell megfizetni (l. értelemszerűen a b/bd/ pontot). A biztosító a megszűnt ablaküveg-biztosítás további – korábban már kiegyenlített – időarányos díját (díjrészletét) a biztosított (szerződő) kívánságára visszafizeti vagy a (gép)jármű- törésbiztosítás díjába beszámítja.

e/ Az alapszerződés bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő ablaküveg-biztosítás is megszűnik.

f/ A biztosított (szerződő) a kiegészítő ablaküveg-biztosítást – alapszerződésének fenntartása mellett, annak 16. pontjában foglaltak szerint – külön is felmondhatja. Ez esetben az ablaküveg-biztosítási kockázatviselés a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik; az ablaküveg-biztosítás díja a biztosítási év végéig illeti meg a biztosítót. Az alapszerződés a következő biztosítási év 1-ső napjának 0 órájától kezdődő hatállyal – a megszűnt kiegészítő biztosítás kockázatával és díjával csökkentve – marad érvényben.

A biztosító visszakövetelési joga

9. Ha a biztosító a jelen kiegészítő biztosítás alapján szolgáltatást nyújtott, az őt megillető visszakövetelési jogát a használóval, bérlővel, továbbá a biztosított munkáltatónak olyan alkalmazottjával (tagjával) szemben, akinek károkozása folytán mentesülése nem áll be, csak akkor érvényesíti, ha ez a személy az ablaküveg-töréskárt jogellenesen és szándékosan, illetve a (gép)jármű töréskárával összefüggésben keletkezett ablaküvegkárt a jelen feltételek 3. pontja szerint súlyosan gondatlannak minősülő magatartásával okozta.

10. A személyes adatok kezeléséről

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott természetes személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minősül.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) értelmében az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Amennyiben a személyes adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, a különleges adat kizárólag az Ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezelhető. A különleges adatok kezelésére vonatkozó, írásbeli hozzájárulását az Ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.)

3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti, mely rendelkezés alapján szükséges hozzájárulást a szerződés részét képező biztosítási ajánlat és nyilatkozat tartalmazza.

A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált döntéssel dolgozza fel. A biztosító a kockázatelbírálás módszeréről és annak lényegéről a szerződő kérelmére tájékoztatást nyújt.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 01−09−069554, 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybevett − posta útján történő utalás vagy banki átutalás esetén − a Magyar Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.

A biztosító és az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerződéses adatokat) − a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve − csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minősülő adatokat bocsát a jogszabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyféltájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.

A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott illetve továbbított adatairól

− a hivatkozott törvényekben rögzített korlátozásokkal − jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.

A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

Allianz Hungária Biztosító Rt.

Document Metadata

Table of Contents

A 252 CASCO BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

Document Metadata