Boronkay Miklós
Xxxxxxxx Xxxxxx
alapján
Az új Polgári Törvénykönyv számos újdonságot ho- zott a kontraktuális felelősség területén, ezek egyike a 6:141. §-ában szabályozott ún. fedezeti szerződés intéz- ménye. A fedezeti szerződés egy speciális kárszámítá- si módot jelent, aminek előzményét és kodifikációs mintáját a Bécsi Vételi Egyezmény1 75. cikke jelenti.2 A Bécsi Vételi Egyezményhez kapcsolódó nemzetközi szakirodalom részletesen feldolgozta a fedezeti szerző- déssel kapcsolatos kérdéseket, valamint az Egyezmény- hez világszerte gazdag bírói gyakorlat kapcsolódik. Az új Ptk. előtti magyar bírói gyakorlat kifejezett Ptk.-beli szabály nélkül is elismerte a fedezeti szerződés alapján történő kárszámítás lehetőségét (pl. BH 2004.191.),3 azonban a jogintézmény magyar jogi részletszabályai- nak kidolgozására nem került sor.4 A jelen tanulmány célja, hogy a Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlata alapján bemutassa a fedezeti szerződés főbb kérdéseit, és javas- latot tegyen az új Ptk. vonatkozó rendelkezésének ér- telmezésére. A tanulmány kitér a Bécsi Vételi Egyez- mény 76. cikkében szabályozott, ám az új Ptk. kihir- detett szövegéből végül kimaradt5 ún. piaci ár szabály- ra is.6
1 Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye (CISG), kihirdette az 1987. évi 20. törvényerejű rendelet.
2 Xxxxx Xxxxx (szerk.): Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez. Budapest, CompLex, 2008. 813. o. 3 További, nyomtatott formában nem publikált ítéletek a fe- dezeti szerződés témájában a teljesség igénye nélkül: a Kúria Pfv.V.20.824/2012/6. sz. ítélete, a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.424/ 2008/6. sz. ítélete, a Fővárosi Bíróság 10.G.40.566/2008/61. sz. ítélete, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 6.G. 20.951/2007/9.
sz. ítélete.
4 A Bécsi Vételi Egyezmény kommentárjai természetesen részletesen elemzik a fedezeti szerződés szabályait, lásd Xxxxxx Xxxxx – Xxxxx Xxxxx: Nemzetközi Adásvétel. Budapest, HVG- ORAC, 2005. 446–450. o., ill. Xxxxx Xxxxxxx: A Bécsi Vételi Egyezmény, mint nemzetközi lingua franca. Az egységes értel- mezés és alkalmazás újabb irányai és eredményei. Budapest, Pázmány Press, 2014. 172–178. o.
5 A Szakértői Javaslat 5:123. § (2) bekezdésében még szerepelt a rendelkezés: „Fedezeti ügylet hiányában is követelheti a jogo- sult a szerződési ár és az elállás idején irányadó piaci ár közöt- ti különbség megtérítését, ha a szerződésben meghatározott szolgáltatásnak piaci ára van.” Lásd: Vékás (szerk.): i. m. (2. lj.) 813. o.
6 Köszönettel tartozom Xx. Xxxxx Xxxxxxxxxx (PPKE JÁK Nemzetközi Magánjogi Tanszék), Xx. Xxxxxxxxxx Xxxxxxx (ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék) és Xx. Xxxxxx Xxxxxxxxxx kollégámnak (Szecskay Ügyvédi Iroda) a jelen tanulmány kéz- iratának elolvasásáért és véglegesítéshez nyújtott segítségükért.
1. A fedezeti szerződésre vonatkozó szabályozás
A fedezeti szerződés azt a helyzetet jelöli, amikor a jogosult a kötelezett szerződésszegése folytán eláll a szerződéstől, és a megszűnt szerződéssel azonos célra új szerződést köt (substitute transaction, Deckungs geschäft). Ha a fedezeti szerződés feltételei a jogosultra nézve kedvezőtlenebbek, mint az eredeti szerződés fel- tételei (elsősorban a kikötött ellenérték), akkor ez a jo- gosultnál kárként jelentkezik.
Bár kétségtelen tény, hogy az új Ptk. fedezeti szerző- désre vonatkozó szabálya a Bécsi Vételi Egyezmény vonatkozó rendelkezésén alapul, a két szabályozás kö- zött lényeges különbségek fedezhetők fel. Ezeket azért szükséges hangsúlyozni, mert a normaszövegek közöt- ti eltérések miatt nem lehet a Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlatát és szakirodalmát az új Ptk. értelmezése során mechanikusan átvenni.
A Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikke értelmében
„A szerződéstől való elállás, illetve annak felmondása esetén, ha ezt követően a vevő ésszerű módon és éssze- rű időn belül helyettesítő árut vásárolt, vagy az eladó az árut újra eladta, a kártérítést igénylő fél követelheti a szerződéses ár és a fedezeti ügylet ára közötti külön- bözet, valamint a 74. cikk szerint járó valamennyi egyéb kára megtérítését.”
A Ptk. 6:141. §-a pedig a következőképpen rendelke- zik: „A jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés szabályai szerint – követelheti a kötelezettől a szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség, továbbá a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költ- ségek megtérítését.”
A két szabályban közös, hogy a fedezeti szerződés szabályainak alkalmazásához szükséges a jogosult el- állása vagy felmondása és egy helyettesítő (fedezeti) ügylet megkötése. Közös vonás továbbá, hogy mindkét norma szerint megtérítendő kár az eredeti szerződésben szereplő ellenérték és a fedezeti szerződésben kikötött ellenérték közötti különbség.
Csak látszólagos különbség a két szabály között, mi- szerint a Bécsi Vételi Egyezmény kifejezetten lehetővé teszi a jogosult számára, hogy valamennyi egyéb kára megtérítését követelje, míg a Ptk. ilyen szabályt nem tartalmaz. A Ptk. által követett teljes kártérítés elvéből levezethető, hogy ha a jogosult a 6:141. § alapján nem jut teljes kártérítéshez, a 6:142–6:143. §§ szerint köve- telheti további kárai megtérítését. Szintén látszólagos az a különbség, hogy csak a Ptk. említi kifejezetten a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek meg- térítését, hiszen ezek a költségek a Bécsi Vételi Egyez- mény alapján „egyéb kárként” szintén megtérítendők (lásd részletesen a 3.3. pontban).
Valódi különbséget jelent azonban, hogy a Bécsi Vé- teli Egyezmény alapján kizárólag az ésszerű módon és ésszerű időn belül kötött fedezeti ügylet esetében alkal- mazható az Egyezmény 75. cikke, míg a Ptk. ilyen meg-
kötést nem tartalmaz. Ennek gyakorlati következményei is lesznek (lásd részletesen a 2.3. pontban). További eltérés, hogy a Bécsi Vételi Egyezmény tartalmazza az ún. „piaci ár szabályt” (76. cikk), az új Ptk. azonban nem (lásd részletesen a 4. pontban). Végül lényeges kü- lönbség, hogy amíg a Bécsi Vételi Egyezmény csak adásvételi szerződéseket szabályoz, addig az új Ptk. fedezeti szerződésre vonatkozó rendelkezése elvileg valamennyi szerződés, így akár tartós jogviszonyok esetén is alkalmazható (pl. bérleti szerződés megszegé- se esetén).
Fontos hangsúlyozni, hogy a fedezeti szerződés a kártérítés számítási módja, nem pedig önálló felelőssé- gi alakzat. Ezért a kötelezett mind a Bécsi Vételi Egyez- mény,7 mind a Ptk.8 alapján kimentheti a szerződéssze- gését, sikeres kimentés esetén pedig nem terheli kárté- rítési kötelezettség a fedezeti szerződés szabályai alap- xxx xxx.
2. A fedezeti szerződésen alapuló kártérítés feltételei
2.1. A jogosult elállása, ill. felmondása
A fedezeti szerződésen alapuló kártérítés egyik leg- alapvetőbb feltétele a kötelezett szerződésszegése, még- hozzá olyan szerződésszegése, amely miatt a jogosult teljesítéshez fűződő érdeke megszűnik.9 Mind a Bécsi Vételi Egyezmény, mind a Ptk. elvárja a jogosulttól, hogy a szerződéstől elálljon, ill. azt felmondja, és csak ebben az esetben teszi lehetővé a fedezeti ügylet alapján történő kárszámítást.10 Az elállás, ill. felmondás köve-
7 A Bécsi Vételi Egyezmény 79. cikk (1) bekezdése értelmé- ben „Nem tehető felelőssé a fél valamely kötelezettségének el- mulasztásáért, ha bizonyítja, hogy azt olyan akadály okozta, amelyet el nem háríthatott, s ésszerűen az sem volt elvárható tőle, hogy a szerződéskötés idején ezzel az akadállyal számoljon, azt elhárítsa vagy következményeinek elejét vegye.” A 79. cikk
(5) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a mentesülés a kártérí- tési igényekre vonatkozik, nem fosztja meg a felet az Egyezmény alapján őt megillető, bármely, nem kártérítés követelésére vo- natkozó joga érvényesítésétől.
telménye azonban eltérően érvényesül a két szabály- rendszerben.
A Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikke kifejezetten az elállást, ill. felmondást „követően” kötött fedezeti szer- ződésre vonatkozik. Az Egyezmény szövegéből az ural- kodó álláspont arra következtet, hogy a 75. cikk csak abban az esetben alkalmazandó, ha a jogosult először elállt a szerződéstől, és csak utána kötötte meg a fede- zeti szerződést.11 A kisebbségi álláspont szerint akkor is lehetőség van a 75. cikk szerinti kárszámításra, ha a kötelezett olyan magatartást tanúsított (pl. teljesítés megtagadása), amely alapján egyértelmű, hogy a szer- ződést nem fogja teljesíteni.12 Van olyan nézet is, amely szerint a 75. cikken alapuló kártérítési igény előterjesz- tése is felfogható elállásnak (ill. felmondásnak), mert kifejezésre juttatja a jogosult azon elhatározását, hogy a szerződést meg kívánja szüntetni.13
A Ptk. 6:141. §-a szerint fedezeti szerződésen alapu- ló kártérítésnek a jogosult „elállása vagy felmondása esetén” (nem pedig ezt „követően”) van helye. A Ptk. tehát – nyelvtani értelmezés szerint – nem várja el a jogosulttól, hogy először tegye meg elállási vagy fel- mondási jognyilatkozatát, és csak utána kössön fedeze- ti szerződést. Nézetünk szerint semmi nem indokolja a törvény szövegétől történő eltérést: az elállást, ill. fel- mondást azért követeli meg a jogszabály, mert a fede- zeti szerződés a megszegett szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására szolgál, ezért az eredeti szerződés teljesítése és a fedezeti szerződésen alapuló kártérítés kölcsönösen kizárják egymást. Elengedőnek tűnik ezért annak megkövetelése, hogy a jogosult tegye meg az el- állásra, ill. felmondásra vonatkozó jognyilatkozatát, a nyilatkozattétel időpontja ebből a szempontból irrele- váns.
Kérdés, hogy alkalmazható-e a fedezeti szerződés szabálya akkor, ha a szerződés elállás vagy felmondás nélkül, de szerződésszegés következtében szűnik meg. Ilyen eset az a lehetetlenülés, amiért a kötelezett felelős [Ptk. 6:180. § (2)–(3) bekezdései], valamint a teljesítés megtagadása, ha a jogosult a lehetetlenné válás jogkö- vetkezményeinek alkalmazását választja (6:183. §).
8 Xxxxxx Xxxxxx in Xxxxxxxx Xxxxxx (szerk.): Polgári Jog.
Kötelmi jog. Első és Második Rész. (Az új Ptk. magyarázata V/ VI). Budapest, HVG-ORAC Kiadó, 2013. 226. A Ptk. 6:141. §-a kifejezetten akként fogalmaz, hogy a jogosult „a kártérítés sza- bályai szerint” követelhet kártérítést fedezeti szerződés alapján, ezért a kimentési szabályok is alkalmazandóak. A korábbi Ptk. alapján a Kúria is elismerte a kimentés lehetőségét a fedezeti vétel alapján történő kártérítési igény esetére, lásd a Kúria Pfv.V.20.824/2012/6. sz. ítéletét.
9 Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a Ptk. 6:140. § (1) bekezdése szerinti érdekmúlásnak kellene fennállnia. A fedeze- ti szerződés szabályainak alkalmazásához bármilyen szerződés- szegésre alapított felmondás vagy elállás megfelelő.
10 Az elállási, ill. felmondási jognyilatkozatnak értelemsze- rűen érvényesnek és hatályosnak kell lennie: Xxxxx Xxxxx: Art. 75 CISG in Xxxxxxxx Xxxxxx – Xxxx Xxxxx Xxxxxxxxxx (Hrsg.): Münchener Kommentar zum Bürgerlichen Gesetzbuch. Band 3
– Schuldrecht Besonderer Teil. München, C. H. Beck, 2013. 2435. o. (a továbbiakban idézve: MüKoBGB/Xxxxx), Ingo
Saenger: CISG Art. 75. Rdnr. 3. in Xxxxxx Xxxxxxx – XxxxXxxxx Xxxxxxxxx – Xxxxx Xxxxxxxxx – Xxxxxxx Xxxx – Xxxx Xxxxxxx – Xxxx Xxxxxxx Xxxxxxx – Xxxxxx Xxxxxxxxxx: Internationales Vertragsrecht, München, C. H. Xxxx, 2011 (a továbbiakban idéz- ve: Ferrari/Saenger).
11 Xxxx Xxxxxxx in Xxxxxx Xxxxx – Xxxxxx Xxxxxxxx – Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxxxx (eds.): UN Convention on Contracts for the International Sale of Goods (CISG). C. H. Xxxx-Xxxx-Xxxxx, München, 2011, 1014. o., CISG Advisory Council: Opinion No. 8: Calculation of Damages under CISG Articles 75 and 76, 2.3.3. bek.
12 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 448. o., Xxxxxxx in Kröll– Mistelis–Viscasillas (eds.): i. m. (11. lj.) 1014–1015. o., Xxxx Xxxxx
– Xxxxx Xxxxxx in Xxxxx Xxxxxxxxxxxx – Xxxxxxxx Xxxxxxxxx (eds.): Commentary on the UN Convention on the International Sale of Goods (CISG), München, C. H. Xxxx, 2005, 776. o.
13 Xxxxx Xxxxx – Xxxxxxxx Xxxxxx: The CISG. A new textbook for students and practitioners, Sellier, München, 2007, 284. o.
Egyetértünk Vékás álláspontjával, aki szerint ezekben az esetekben is alkalmazhatóak a fedezeti szerződés szabályai.14 Ezt a magunk részéről annyival egészítjük ki, hogy teljesítés megtagadása esetén a fedezeti szer- ződésen alapuló kárigény előterjesztése felfogható a lehetetlenülés jogkövetkezményei választásának.15
2.2. Fedezeti szerződés megkötése
Magától értetődő, hogy mind a Bécsi Vételi Egyez- mény 75. cikke, mind a Ptk. 6:141. §-a alkalmazásához szükséges a fedezeti szerződés megkötése. A fedezeti szerződés a szerződésszegéssel okozott hátrány repará- lására szolgál, elsődleges szerepe az, hogy általa kielé- gítést nyerjen a szerződésszegő fél partnerének a telje- sítéshez fűződő jogos érdeke.16 A Ptk. éppen ezért a fedezeti szerződést „a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződés”-ként határozza meg. Ez a meghatározás egybecseng a Bécsi Vételi Egyezmény kommentárjaival, amelyek egyrészt a kö- vetelményt támasztják, hogy a fedezeti ügylet alkalmas legyen az eredeti szerződés által célzott érdek megva- lósítására (Erfüllungseignung), másrészt mutasson kap- csolatot az eredeti szerződéssel (Vertragsbezug).17 Nyil- vánvalóan nem tekinthető fedezeti szerződésnek, ha a bérlő a bérbeadó szerződésszegésére tekintettel fel- mondja a bérleti szerződést, és helyette saját tulajdonú ingatlant vásárol.
A gyakorlatban sok esetben gondot okozhat annak eldöntése, hogy a jogosult kártérítési igényének alapjá- ul szolgáló szerződés tekinthető-e fedezeti szerződés- nek. Különösen akkor merül fel ez a kérdés, ha a jogo- sult azonos jellegű áruk folyamatos adásvételével fog- lalkozik (rolling stock). Ha például egy gyár több be- szállítótól is napi szinten, nagy mennyiségben vásárol ugyanolyan alkatrészt, akkor az egyik beszállító szer- ződésszegése esetén nehéz eldönteni, hogy a többi be- szállítóval kötött számtalan szerződés közül melyik tekinthető fedezeti ügyletnek. Visszaélésekre adhat le-
14 Xxxxx Xxxxx in Xxxxx Xxxxx – Xxxxxx Xxxxx (szerk.): Kom- mentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest, Wolters Kluwer, 2014. 2. kötet, 1531. o. Hasonlóan foglalt állást a korábbi Ptk. alapján a Kúria a Pfv.V.20.824/2012/6. sz. ítéletében, a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.424/2008/6. számú ítéletében, valamint a Fő- városi Bíróság 10.G.40.566/2008/61. sz. ítéletében.
15 A Bécsi Vételi Egyezmény alapján hasonló következtetés- re jut MüKoBGB/Xxxxx: i. m. (10. lj.) 2435. o. A Ptk. 6:183. §-a
hetőséget, ha a jogosult a legmagasabb árú beszerzést veszi a kártérítés alapjául, jóllehet a szerződésszegés folytán kiesett mennyiséget ténylegesen másik, alacso- nyabb árú vétellel pótolta.18 Ennek megakadályozására született a „first purchase after avoidance rule”, amely szerint az elállást, ill. felmondást követő első ügyletet kell fedezeti ügyletnek tekinteni.19 Bár ez a szabály sem nyújthat tökéletes megoldást minden egyes ügyben, ki- indulópontként a Ptk. alkalmazása során is elfogadha- tónak tűnik. Ha azonban bizonyítható, hogy a jogosult valamely más szerződése szorosabb kapcsolatot mutat a megszegett szerződéssel, akkor ez utóbbit kell fede- zeti ügyletnek tekinteni. Mindenesetre a fedezeti ügylet megkötése tekintetében a bizonyítási teher a jogosulton van (lásd részletesen a 6. pontban), ezért jogosult szá- mára előnyös lehet, ha a fedezeti szerződés megkötésé- ről előre tájékoztatja a kötelezettet, mert ilyenkor a kö- telezett utólag nehezebben vitathatja az adott ügylet fedezeti jellegét.20
Van olyan nézet, amely szerint a fedezeti szerződés szabálya analógia útján alkalmazható arra az esetre is, amikor a vevő az eladó által le nem szállított árut maga állítja elő. Ilyenkor a szerződéses ár és az ésszerű elő- állítás költségei közötti különbség lesz a vevő kára.21 Bár az idézett gondolatmenet elvileg a Ptk. alkalmazá- sa során is hasznosítható, azonban az említett költségek a kártérítés általános szabályai szerint is követelhetők, ezért megítélésünk szerint nincs szükség a fedezeti szer- ződés szabályainak analóg alkalmazására.
2.3. Ésszerű módon és időben történő megkötés
A Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikke kifejezetten megköveteli, hogy a jogosult a fedezeti ügyletet „éssze- rű módon és ésszerű időn belül” kösse meg. A Ptk. 6:141. §-a ilyen követelményt nem támaszt, azonban a fedezeti szerződés ésszerűtlen módon vagy időben tör- ténő megkötése a jogosult kárenyhítési kötelezettségé- nek megszegéseként értékelhető [6:144. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 6:525. § (1) bekezdése].22 A két eltérő megközelítésnek gyakorlati következményei van- nak: a Bécsi Vételi Egyezmény alapján ésszerűtlen mó- don vagy időben kötött fedezeti szerződés esetében a
75. cikk – az uralkodó álláspont szerint – egyáltalán nem alkalmazható, hanem a jogosult csak az általános szabályok szerint (74. cikk) vagy a piaci ár szabály (76.
értelmében ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül meg-
tagadja, a másik fél választása szerint a késedelem vagy a szol- gáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkal- mazni. Késedelem esetén követelhető a szerződés teljesítése [6:154. § (1) bek.], ami a kizárja a fedezeti szerződésen alapuló kárszámítást. Ezért ha a jogosult fedezeti szerződés alapján kár- igényt érvényesít, akkor ez azt jelenti, hogy a megszegett szer- ződés teljesítését már nem kívánja, vagyis a lehetetlenülés jog- következményeinek – mindenekelőtt a kártérítésnek [6:180. § (2) bek.] – az alkalmazását választja.
16 Vékás in Vékás – Gárdos (szerk.): i. m. (14. lj.) 1531. o.
17 MüKoBGB/Xxxxx: i. m. (10. lj.) 2435. o., Xxxxx–Xxxxxx in Schlechtriem–Xxxxxxxxx (eds.): i. m. (12. lj.) 774. o.
18 MüKoBGB/Xxxxx: i. m. (10. lj.) 2436. o.
19 Xxxxx–Mullis: i. m. (13. lj.) 285. o., Xxxxxxx in Kröll– Mistelis–Viscasillas (eds.): i. m. (11. lj.) 1015. o.
20 Xxxxx–Mullis: i. m. (13. lj.) 285. o., Xxxxxxx in Kröll– Mistelis–Viscasillas (eds.): i. m. (11. lj.) 1015. o., Xxxxx–Xxxxxx in Schlechtriem–Xxxxxxxxx (eds.): i. m. (12. lj.) 775. o.
21 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 448. o., Xxxxxxx in Kröll– Mistelis–Viscasillas (eds.): i. m. (11. lj.) 1016. o.
22 Xxxxxx Xxxxxx in Xxxxxxxxx Xxxxxx (szerk.): A Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogsza- bályok nagykommentárja. III. kötet. Budapest, Opten, 2014. 346–347. o.
cikk) alapján követelhet kártérítést.23 A Ptk. ezzel szem- ben nem zárja ki, hogy a jogosult ilyen fedezeti szerző- dés alapján érvényesítsen kártérítési igényt, azonban a károsult önhibájára tekintettel ilyenkor kármegosztás- nak van helye. A Ptk. 6:525. § (2) bekezdése értelmében a károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában, ha pedig ez sem állapítható meg, egyenlő arányban kell megosztani. A kármegosz- tásnál álláspontunk szerint abból kell kiindulni, hogy a jogosulttól milyen tartalmú fedezeti szerződés kötése lett volna elvárható. Kártérítésként akkora összeg meg- ítélése indokolt, amekkora kár a jogosultat akkor érte volna, ha kárenyhítési kötelezettségének eleget tesz. Ez a megközelítés összhangban van a korábbi Ptk. bírói gyakorlatával (BH 2004.191.), továbbá fedezeti vétel esetén levezethető abból a szabályból is, miszerint csak a kár kiküszöböléséhez szükséges (ésszerű és indokolt) költségek érvényesíthetőek kárként.24
Az eltérő dogmatikai megoldások ellenére a Bécsi Vételi Egyezmény által elvárt ésszerű mód és idő való- jában megfeleltethető a Ptk. szerinti kárenyhítési köte- lezettségnek, ezért a Bécsi Vételi Egyezmény vonatko- zó gyakorlata a Ptk. alkalmazása során is figyelembe vehető.
Ebben a körben azt kell a bíróságnak vizsgálnia, hogy megfelelő, azaz az adott helyzetben általában elvárható legkedvezőbb ellenérték mellett került-e sor a fedezeti ügylet megkötésére.25 Más szóval: egy ésszerűen eljáró üzletember azonos módon és időben megkötötte-e vol- na a fedezeti szerződést.26 A Bécsi Vételi Egyezmény kommentárjai hangsúlyozzák, hogy a jogosult nem kö- teles részletes piackutatást végezni a fedezeti szerződés megkötése előtt, ezért önmagában az a tény, hogy a fe- dezeti szerződést nem az objektíve elérhető legkedve- zőbb áron kötötte, nem feltétlenül róható a terhére.27 Az sem elvárás, hogy a fedezeti szerződés feltételei teljes
23 Gotanda in Kröll–Mistelis–Viscasillas (eds.): i. m. (11. lj.) 1020–1021. o., XxXxXXX/Xxxxx: i. m. (10. lj.) 2437. o., Ferrari/ Saenger: i. m. (10. lj.). Rdnr. 5., CISG Advisory Council: Opinion No. 8: Calculation of Damages under CISG Articles 75 and 76.
2.4.4. bek., Xxxxx: i. m. (4. lj.) 175. o. A kisebbségi álláspont sze- rint a kártérítést az alapján kell kiszámítani, hogy ésszerű fede- zeti szerződés esetében mekkora lett volna a kár, lásd Stoll–Gru- ber in Schlechtriem–Schwenzer (eds.): i. m. (12. lj.) 778. o.
24 A korábbi Ptk. 355. § (4) bekezdése, ill. az új Ptk. 6:522. §
(2) bek. c) pontja.
25 Vékás in Vékás–Gárdos (szerk.): i. m. (14. lj.) 1532. o.
26 Xxxxx–Mullis: i. m. (13. lj.) 286. o., Xxxxxx–Vékás: i. m. (4.
lj.) 448. o., MüKoBGB/Xxxxx: i. m. (10. lj.) 2437. o.
mértékben megegyezzenek az eredeti szerződéssel.28 A jogosultnak törekednie kell azonban arra, hogy a megszegett szerződéssel lehetőség szerint egyező felté- telekkel kössön fedezeti szerződést, ezzel csökkentve a kárát.29
Az ellenérték megfelelőségének vizsgálatánál fontos szempont lehet a fedezeti ügyletkötés időpontjának meg- választása,30 ugyanis ha az adott dolog vagy szolgáltatás ára szezonálisan változik, akkor a fedezeti ügylet meg- felelő időben történő megkötése esetén a kár mértéke jelentősen csökkenhet. A késedelmesen kötött fedezeti szerződésre a magyar bírói gyakorlatban is találni pél- dát. A BH 2004.191. sz. ügyben a felperes kukoricát vásárolt az alperestől, azonban az alperes a szerződés szerinti 4000 tonna helyett – saját beszállítójának szer- ződésszegése következtében – csak kb. 2000 tonnát szállított le. A felperes 1996. április 23-án szerzett tu- domást a szerződés részbeni meghiúsulásáról, majd 1996 júniusában fedezeti vételeket eszközölt. A bíróság sze- rint a fedezeti szerződéseket már 1996 májusában meg kellett volna kötni, ezért a kárszámításnál a májusi (ala- csonyabb) árszintet vette alapul. Egy másik, búza adás- vételével kapcsolatos ügyben szintén az volt a kérdés, hogy a jogosult megfelelő időpontban kötötte-e meg a fedezeti szerződést. A konkrét ügyben a kötelezett 2007. július 26-án tagadta meg a teljesítést, ezt követően felek tárgyalásokat folytattak, amelyek 2007. augusztus 13- án zárultak le, majd a jogosult 2007. szeptember 26-án kötött fedezeti adásvételi szerződéseket, az eredeti szer- ződésnél lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel. Az ügyben eljáró Győri Ítélőtábla elfogadta a jogosult ér- velését, miszerint a búza árának jelentős áremelkedése miatt a termelők az eladással kivártak, ezért hosszabb idő volt szükséges a kiesett búzamennyiség pótlására.31
3. A fedezeti szerződésen alapuló kártérítés mértéke
3.1. A kártérítés számítási módja
Alapvetően azonos módon számítandó a fedezeti szerződésből eredő kár a Bécsi Vételi Egyezmény és a Ptk. szerint. Mindenekelőtt megtérítendő kár az erede- ti (megszegett) szerződésben és a fedezeti szerződésben foglalt ellenérték különbsége. Kárról értelemszerűen csak akkor van szó, ha a fedezeti ügyletben foglalt el- lenérték a jogosultra nézve kedvezőtlenebb, mint az eredeti szerződésben foglalt ellenérték (pl. eladó olcsób- ban ad el, vevő drágábban vásárol).32 A Bécsi Vételi
27 Xxxxx–Mullis: i. m. (13. lj.) 286. o., MüKoBGB/Xxxxx: i.
m. (10. lj.) 2437. x., Xxxxx: i. m. (4. lj.) 174. o. Xxxxxxxxxx Xxxx hívta fel a figyelmemet arra, hogy itt tulajdonképpen a PK 36. sz. állásfoglalásban szereplő azon szempont érvényesül, hogy a károkozótól (kötelezettől) nagyobb mértékben lehet elvárni, hogy felismerje a kár bekövetkezésének lehetőségét, mint a károsult- tól (jogosulttól) a károsodás veszélyének a felismerését. A kár- okozás rendszerint váratlanul éri a károsultat, ezért nem róható a terhére, ha a kár megelőzésének, elhárításának nem a legmeg- felelőbb módját választja.
28 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 449. x., Xxxxx: i. m. (4. lj.) 174. o., Xxxxxxx in Kröll–Mistelis–Xxxxxxxxxxx (eds.): i. m. (11. lj.) 1017. o., CISG Advisory Council: Opinion No. 8: Calculation of Damages under CISG Articles 75 and 76. 2.3.1 bek.
29 Stoll–Xxxxxx in Schlechtriem–Xxxxxxxxx (eds.): i. m. (12. lj.) 776. o.
30 Vékás in Vékás–Gárdos (szerk.): i. m. (14. lj.) 1532. o.
31 Győri Ítélőtábla Gf.II.20.424/2008/6. számú ítélete.
32 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 446. o.
Egyezmény bírói gyakorlata alapján ez a kártérítés a fedezeti szerződésben kikötött pénznemben jár.33 Az Egyezmény kommentárjai szerint a fedezeti szerződést elegendő megkötni, nem szükséges annak teljesedésbe mennie.34 Ez a megközelítés visszaélésekre adhat lehe- tőséget, ugyanis ténylegesen nem teljesített (később felbontott, esetleg egyenesen színlelt) szerződés alapján is lehetőséget ad a kártérítési igény érvényesítésére. A késedelmi kamatot sem indokolt a fedezeti szerződés megkötésének időpontjától megítélni, mert a kár nem ekkor következik be.35 A Ptk. alkalmazása során ezért helyesebbnek tűnik, ha a bíróság csak ténylegesen tel- jesített fedezeti szerződés alapján ítél meg kártérítést.
3.2. Az előreláthatósági korlát
A Bécsi Vételi Egyezmény 74. cikke – a kártérítési felelősség általános szabálya – szerint a kártérítés nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződés- szegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott, vagy amelyet előre kellett látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekről mint a szerződéssze- gés lehetséges következményeiről az említett időpontban tudott vagy tudnia kellett. A Bécsi Vételi Egyezmény kommentárjaiban vitatott kérdés, hogy ez az előrelát- hatósági korlát alkalmazható-e a fedezeti szerződésre. Vagyis hivatkozhat-e a kötelezett arra, hogy a fedezeti szerződésből eredő kár, vagy annak egy része nem volt előrelátható. Az uralkodó álláspont szerint az előrelát- hatósági elv nem érvényesül a fedezeti szerződésből eredő károk esetében.36 A magunk részéről azzal az állásponttal értünk egyet, miszerint kivételes, egészen rendkívüli piaci áralakulás előre látása a fedezeti ügy- lettel kapcsolatban sem várható el,37 vagyis az előrelát- hatósági elv kivételes esetekben alkalmazható.
A kérdés a Ptk. alkalmazása körében is felmerül. A 6:141. § kifejezetten akként fogalmaz, hogy a jogosult
„a kártérítés szabályai szerint” követelhet kártérítést fedezeti szerződés alapján. A kártérítés szabályai szerint a szolgáltatás tárgyában keletkezett kár (tapadó kár) teljes egészében megtérítendő [6:143. § (1) bek.], viszont a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyo-
33 Xxxxx–Mullis: i. m. (13. lj.) 287. o., Xxxxxx–Vékás: i. m.
(4. lj.) 449. o.
34 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 448. o., MüKoBGB/Xxxxx: i. m.
(10. lj.) 2435. o.
35 A késedelmi kamat szempontjából a kiindulási pont a fe- dezeti szerződés teljesítésének időpontja. Fedezeti vétel esetében a késedelmi kamat a magasabb ellenérték kifizetésének napjától
nában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyo- ni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szer- ződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt [6:143. §
(2) bek.]. A kérdés tehát akként merül fel, hogy a fede- zeti szerződésből eredő kár a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárnak („tapadó kárnak”), vagy következ- ménykárnak, ill. elmaradt vagyoni előnynek tekinten- dő-e. Vékás szerint ezek a károk a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárnak (tényleges kárnak) minősülnek, és ezért teljes egészében megtérítendők.38 Ezzel az állás- ponttal szemben felvethető, hogy fedezeti eladás eseté- ben a jogosult kára abból ered, hogy a befolyó vételár nem éri el az eredeti (megszegett) szerződésben kikötött vételárat. Ez alapján inkább azt lehet mondani, hogy a fedezeti eladásból eredő kár elmaradt vagyoni előny, amelyre az előreláthatósági korlát vonatkozik. Fedezeti vétel (megrendelés) esetében a kár abból ered, hogy a jogosult a fedezeti szerződés alapján magasabb ellenér- téket kénytelen fizetni, mint az eredeti (megszegett) szerződés alapján. Itt tehát egy olyan többletköltségről van szó, amely a jogosult vagyonában bekövetkezett egyéb kárnak minősül, és amelyre ezért az előrelátha- tósági korlát alkalmazandó. Ez utóbbi gondolatmenet igaz a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költsé- gekre is.
Mindezek alapján álláspontunk szerint a fedezeti szerződésből eredő kár nem tapadó kár, ezért ebben az esetben is irányadó az előreláthatósági korlát. Ettől füg- getlenül helyes abból kiindulni, hogy a fedezeti szerző- dés megkötésével a szerződésszegő kötelezettnek álta- lában számolnia kell, ezért az ilyen károk az esetek túlnyomó részében bizonyosan előreláthatóak. Nem szükséges tehát megkövetelni, hogy a jogosult e károk előreláthatóságát bizonyítsa, az előreláthatóság vélel- mezhető. Azokban a kivételes esetekben pedig, amikor előre nem látható piaci változások miatt a jogosult csak rendkívül előnytelen fedezeti szerződést tud kötni, az ebből eredő többletkárokat maga köteles viselni. A Ptk. kodifikációja során számos súlyos érvet hoztak fel az előreláthatósági korlát mellett, amely a szerződéses koc- kázatok elosztásának kulcsfontosságú eszköze és a szi- gorú, objektív kontraktuális felelősség szükségszerű korlátja.39 A magunk részéről nem látunk olyan jogpo- litikai érvet, amely miatt a fedezeti szerződés esetében mellőzni kellene az előreláthatósági elv alkalmazását. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy míg a Bécsi Véte- li Egyezmény adásvételi szerződéseket szabályoz, ame-
jár, mert a kár abból ered, hogy a jogosult magasabb vételárat
kényszerült fizetni. Fedezeti eladás esetében késedelmi kamat jár az eredetileg kikötött teljes vételárra az eredeti teljesítési ha- táridőtől a fedezeti szerződés teljesítéséig, ez utóbbi időponttól pedig csak a kieső vételárrészre jár a kamat. Természetesen a további károk esedékessége eltérhet a fenti időpontoktól.
36 Xxxxx–Mullis: i. m. (13. lj.) 283. o., XxXxXXX/Xxxxx: i. m. (10. lj.) 2437–2438. o., Xxxxx: i. m. (4. lj.) 173. o.
37 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 446. o., Xxxxx– Xxxxxx in Schlechtriem–Xxxxxxxxx (eds.): i. m. (12. lj.) 777. o.
38 Vékás in Vékás–Gárdos (szerk.): i. m. (14. lj.) 1532. o., ha- sonlóan: Xxxxxx in Xxxxxxxxx (szerk.): i. m. (22. lj.) 346. o. A Szak- értői Javaslat 5:123. § (3) bekezdése még kifejezetten kimondta, hogy a fedezeti szerződés és a piaci ár szabály esetén a károsult- nak nem kell bizonyítania, hogy a kár a szerződés megkötésének időpontjában előrelátható volt.
39 Pl. Vékás (szerk.): i. m. (2. lj.) 811–812. o., Xxxxx Xxxxx: Előreláthatósági klauzula szerződésszegésből eredő igényekből. Magyar Jog, 2002/9. 513–526. o.
lyeket a felek jellemzően rövid időn belül teljesítenek, addig a Ptk. fedezeti szerződésre vonatkozó szabálya alkalmazható tartós, akár sok évre kötött szerződések esetén is. Az előreláthatóság kockázattelepítő szerepe a Ptk. alapján tehát erőteljesebben jelentkezik, ezért is indokolt az elv alkalmazása fedezeti szerződésen ala- puló kártérítés esetén.
Az viszont biztosan nem lehet vita tárgya, hogy szán- dékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni, ezért ilyenkor az előreláthatósági korlát fedezeti szerződésen alapuló kártérítés esetében sem alkalmazható [6:143. § (3) bek.]. Ilyen szándékos szer- ződésszegés lehet például a teljesítés megtagadása.
3.3. További károk
A Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikke lehetővé teszi a jogosult számára, hogy a fedezeti szerződésből eredő kárán túl valamennyi egyéb kára megtérítését követelje. Ilyen további kár lehet a fedezeti szerződés megkötésé- ből eredő kár (szerződéskötési költségek), szállítási többletköltségek, raktározási költségek, a fedezeti szer- ződés tárgyának megvizsgálásával kapcsolatos költsé- gek, sikertelen fedezeti szerződés megkötésére irányu- ló költségek (pl. tenderen való részvétel költségei), a fedezeti szerződés teljesítéséig bekövetkező árfolyam- mozgásból eredő károk stb.40
Vitatott kérdés, hogy a jogosult követelhet-e kártérí- tést elmaradt haszon címen. A többségi álláspont szerint a fedezeti szerződésnek éppen az a célja, hogy a jogosult szert tegyen az eredeti szerződés alapján várt haszonra, ezért az eredeti és a fedezeti szerződés ellenértéke köz- ti különbözeten felül elmaradt haszon címén nem jogo- sult kártérítésre.41 Eltérő megítélés alá eshet azonban az az eset, amikor a jogosult a felmondott szerződés miatt elesik valamilyen, vásárolt (megrendelt) mennyiségen alapuló árkedvezménytől. Ilyenkor az elveszett árked- vezményből eredő kár a fedezeti szerződésből eredő káron felül megtéríthető.42 Ugyancsak megtéríthető le- het az abból eredő többletkár, hogy a jogosult a fedeze- ti szerződés megkötése miatt elesik egy további ügylet megkötésétől.43 Végül Xxxxxxxxxx Xxxx hívta fel a fi- gyelmet arra a lehetséges esetre, amikor a jogosult fe- dezeti vételt eszközöl, de így is csak késedelmesen tud teljesíteni a saját szerződő partnere felé, és ezért ez utóbbi felmondja a közöttük fennálló, tartós keretszer- ződést. A jogosultnak az ebből eredő kára (elmaradt
40 Xxxxx–Mullis: i. m. (13. lj.) 287. o., Xxxxxxx in Kröll– Mistelis–Viscasillas (eds.): i. m. (11. lj.) 1019. o., Xxxxx–Xxxxxx in Schlechtriem–Xxxxxxxxx (eds.): i. m. (12. lj.) 778–779. o., CISG Advisory Council: Opinion No. 8: Calculation of Damages under CISG Articles 75 and 76. 3.1. bek., Xxxxx: i. m. (4. lj.) 175. o.
41 Gotanda in Kröll–Mistelis–Viscasillas (eds.): i. m. (11. lj.) 1021. o., CISG Advisory Council: Opinion No. 8: Calculation of Damages under CISG Articles 75 and 76. 1.3.1. bek.
42 Xxxxx–Xxxxxx: i. m. (13. lj.) 287. o.
43 Ferrari/Saenger: i. m. (10. lj.). Rdnr. 7.
haszna) az előreláthatóság keretei között – a fedezeti szerződésből eredő káron felül – megtérítendő.
A Ptk. kifejezetten megtérítendő kárként említi a fe- dezeti szerződés megkötéséből eredő költségeket, vi- szont további károk megtérítéséről nem rendelkezik. Ettől függetlenül álláspontunk szerint a törvényből le- vezethető, hogy a fedezeti szerződésből eredő károkon kívül, a 6:141. § alapján meg nem térülő károk tekinte- tében is követelhető kártérítés, értelemszerűen a káron- szerzés tilalmának figyelembevételével. Más szóval: a károsult a kártérítés folytán nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mintha a kötelezett szerződésszerűen teljesí- tett volna.
4. Kárszámítás piaci ár alapján
A Bécsi Vételi Egyezmény tartalmaz olyan szabályt is, amelynek értelmében a kárszámítás a megszegett szerződésben meghatározott ár és a piaci ár összeveté- sével történik. Az Egyezmény 76. cikk (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A szerződéstől való elállás, illetve annak felmondása esetén, ha az árunak piaci ára van, a kártérítést igénylő fél – ha nem vásárolt és nem adott el a 75. cikkben foglaltak szerint – kárté- rítésként a szerződésben meghatározott ár és az elállás (felmondás) időpontjában fennállott piaci ár közötti különbözetet, valamint a 74. cikk alapján érvényesíthe- tő egyéb kárait igényelheti. Ha azonban a kártérítést igénylő fél az áru átvételét követően állt el a szerződés- től, az elállás időpontjában fennállott piaci ár helyett az áru átvételének időpontjában fennállott piaci ár az irányadó.”44
A 76. cikk szerinti kárszámítás egyfajta kártérítési minimumot garantál, a tényleges veszteség bizonyítása nélkül: az így kalkulált kár azzal az elmaradt vagyoni előnnyel egyezik meg, amihez a jogosult a szerződéstől elállás (felmondás) időpontjában a piaci árak mellett hozzájuthatott volna.45 A piaci ár szabálya (76. cikk) tehát absztrakt kárszámítást jelent, a fedezeti szerződés (75. cikk) esetében ezzel szemben konkrét kárszámítás- ról van szó.46 A Bécsi Vételi Egyezmény kommentárja- iban általánosan elfogadott álláspont, hogy a piaci ár
44 A Bécsi Vételi Egyezmény 76. cikk (2) bekezdése annyiban pontosítja az idézett szabályt, hogy pontosan meghatározza, mi tekintendő piaci árnak: „Az előző bekezdés alkalmazása szem- pontjából piaci ár az az ár, amely azon a helyen irányadó, ahol az áru szolgáltatásának meg kellett volna történnie vagy ha azon a helyen nincs kialakult piaci ár az olyan más helyen kialakult árat kell alapul venni, ami – az áru fuvarozásával kapcsolatos költségek közötti eltérést is megfelelően számításba véve – ész- szerűen figyelembe vehető.” A szabályt részletesen elemzi: Sán- dor–Vékás: i. m. (4. lj.) 451–455. o. és Xxxxx: i. m. (4. lj.) 176–
178. o.
45 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 452. x., Xxxxx: i. m. (4. lj.) 176. o. 46 Gotanda in Kröll–Mistelis–Viscasillas (eds.): i. m. (11. lj.) 1013. o., Xxxxx–Xxxxxx: i. m. (13. lj.) 283. o. és 287. o., Xxxxxx–
Vékás: i. m. (4. lj.) 446. o. és 451. o., Xxxxx: i. m. (4. lj.) 176. o., Xxxxx–Xxxxxx in Schlechtriem–Xxxxxxxxx (eds.): i. m. (12. lj.) 773–774. o.
körében az előreláthatósági korlát nem érvényesül,47 azonban a nézetünk szerint helyes álláspont szerint az egészen rendkívüli piaci áralakulás előreláthatósága nem várható el,48 vagyis az előreláthatósági elv kivéte- les esetekben alkalmazható.
E kárszámítási mód fő jogpolitikai indoka, hogy bi- zonyos esetekben mind a jogosultra, mind a kötelezett- re nézve ez a legkedvezőbb kárszámítási lehetőség. Ha ugyanis a piaci áron alapuló kárszámítási mód nem állna a jogosult rendelkezésére, akkor ez arra indíthatná a jogosultat, hogy a kártérítési igénye könnyebb bizo- nyíthatósága érdekében fedezeti szerződést kössön. Márpedig a fedezeti szerződés megkötése növeli a kár összegét, legalább a fedezeti szerződés megkötésének költségével. Ha tehát a fedezeti szerződés megkötésének lehetősége nyitva áll, akkor mind a jogosult, mind a kö- telezett számára kedvezőbb lehet a piaci áron alapuló kárszámítás.49
Sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos Ptk. nem tar- talmaz a fentihez hasonló szabályt, a bírói gyakorlatban azonban megjelent a piaci áron alapuló kárszámítás gondolata. A korábban már idézett, BH 2004.191. sz. alatt közzétett bírósági határozat kimondta: „Ha pedig az árunak piaci ára van, kártérítésként a szerződésben meghatározott ár és az elállás (felmondás) időpontjában fennállott piaci ár közötti különbözetet [a jogosult] akkor is igényelheti, amennyiben ilyen fedezeti vásárlásra nem került sor.” Vékás szerint ezt az álláspontot a Ptk. alap- ján is követhetőnek lehet tekinteni.50 A teljesség kedvé- ért jegyezzük meg, hogy a piaci ár szabályát az új Ptk. korábbi tervezetei még tartalmazták, azonban a rendel- kezés a végleges szövegbe nem került be.51 Vékás idézett álláspontjából arra lehet következtetni, hogy a kihagyás- nak nem az volt az oka, hogy a jogalkotó meg kívánta volna fosztani a jogosultat a piaci ár alapján történő kárszámítás lehetőségétől. A kárszámítás módja tekin- tetében jó kiindulópontot jelent a Bécsi Vételi Egyez- mény gyakorlata, azonban a Ptk. alapján az előrelátha- tósági klauzula – hasonlóan a fedezeti szerződéshez (lásd a 3.2. pontban) – álláspontunk szerint elvileg al- kalmazható.
5. A különböző kárszámítási módok egymáshoz való viszonya
A fedezeti szerződést kötő jogosult kára az esetek többségében elvileg kiszámítható az általános kártérí- tési szabályok és a piaci ár szabálya alapján is. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy melyik kárszámítási
módra milyen helyzetben kerülhet sor, és kit illet meg a versengő kárszámítási szabályok közötti választás joga.
5.1. Fedezeti szerződés vagy a kárszámítás általános szabálya
Ha a jogosult kötött a 75. cikknek megfelelő fedeze- ti szerződést, a Bécsi Vételi Egyezmény alapján az ural- kodó álláspont szerint a károsultat választási lehetőség illeti meg a tekintetben, hogy a fedezeti szerződés sza- bálya (75. cikk) vagy a kártérítés általános szabálya (74. cikk) szerint számítja a kárát.52 Ha az általános kárszá- mítási módot választja, ez azt eredményezi, hogy – adott esetben a könyvei perbeli becsatolása útján – köteles bizonyítani, hogy a megszegett szerződés teljesítése esetén milyen nyereségre tett volna szert. A különböző kárszámítási módok közötti választás sem vezethet azonban oda, hogy a károsult kedvezőbb helyzetbe kerüljön, mintha a szerződésszegésre nem került volna sor. A káronszerzés tilalmának elve megköveteli, hogy a kötelezett (károkozó) bizonyíthassa: a jogosult (káro- sult) kötött fedezeti szerződést, mégpedig olyan feltéte- lekkel, hogy valójában nem érte kár, vagy a kár mérté- ke kisebb, mint az általános szabályok szerint számított kár.53 Ha például a kötelezett bizonyítani tudja, hogy az általa leszállítani elmulasztott árut a jogosult rövid időn belül, azonos áron máshonnan beszerezte, akkor a jo- gosult csak egyéb kárai (pl. szerződéskötési költségek) megtérítésére tarthat igényt.
A Ptk. 6:141. §-a akként fogalmaz, hogy a jogosult fedezeti szerződést „köthet” és „követelheti a kötele- zettől” az ebből eredő kárai megtérítését. A Ptk. felté- teles módú megfogalmazása nem zárja ki a Bécsi Véte- li Egyezmény gyakorlatának átvételét, vagyis a Ptk.-t lehet – és álláspontunk szerint helyes – úgy értelmezni, hogy a fedezeti szerződésen alapuló kárszámítás csak lehetőség, amelyet a jogosult a kártérítés mértékére vo- natkozó általános szabályok (Ptk. 6:143. §) helyett vá- laszthat.
5.2. Fedezeti szerződés vagy piaci ár
A Bécsi Vételi Egyezmény alapján a piaci ár szabálya akkor alkalmazható, ha megtörtént a szerződéstől való elállás (felmondás), de a jogosult nem kötött fedezeti szerződést.54 Az uralkodó álláspont szerint akkor is le- hetőség van a piaci áron alapuló kárszámításra, ha a jogosult kötött ugyan fedezeti szerződést, azonban az
47 Xxxxx–Mullis: i. m. (13. lj.) 289. o.
48 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 452. o., Xxxxx– Xxxxxx in Schlechtriem–Xxxxxxxxx (eds.): i. m. (12. lj.) 783. o.
49 MüKoBGB/Xxxxx: i. m. (10. lj.) 2440. o.
50 Vékás in Vékás–Gárdos (szerk.): i. m. (14. lj.) 1532. o.
51 Szakértői Javaslat 5:123. § (2) bek.: „Fedezeti ügylet hiá- nyában is követelheti a jogosult a szerződési ár és az elállás ide- jén irányadó piaci ár közötti különbség megtérítését, ha a szer- ződésben meghatározott szolgáltatásnak piaci ára van.”
52 Gotanda in Kröll–Mistelis–Viscasillas (eds.): i. m. (11. lj.) 1013. x., Xxxxx: i. m. (4. lj.) 173. o., MüKoBGB/Xxxxx: i. m. (10. lj.) 2438. o., CISG Advisory Council: Opinion No. 8: Calculation of Damages under CISG Articles 75 and 76. 1.2.1–1.2.2. bek.
53 Xxxxxxxx Xxxxxxxxx in Xxxxx Xxxxxxxxxxxx – Xxxxxxxx Xxxxxxxxx (Hrsg.): Kommentar zum Einheitlichen UNKauf recht, München, C. H. Beck, 2013, CISG Art. 76 Rn. 2.
54 Stoll–Xxxxxx in Schlechtriem–Xxxxxxxxx (eds.): i. m. (12. lj.) 781. o., MüKoBGB/Xxxxx: i. m. (10. lj.) 2439–2440. o.
nem felel meg a 75. cikkben lefektetett követelmények- nek (pl. a szerződéskötés módja vagy ideje nem volt ésszerű).55 Ha viszont a jogosult kötött a 75. cikknek megfelelő fedezeti szerződést, akkor nem választhatja a 76. cikk szerinti, piaci ár szabályon alapuló kártérí- tést.56 Van olyan – nézetünk szerint helyes – vélemény is, amely szerint, ha a jogosult áruk folyamatos adásvé- telével foglalkozik, és ezért egyébként is nehézséget okoz a számtalan szerződés közül egy fedezeti szerző- dést azonosítani (lásd részletesen a 2.2. pontban), akkor lehetőség van a piaci ár szabály alkalmazására ahelyett, hogy az elállást követő első szerződést kellene fedezeti szerződésnek tekinteni.57 Egyet lehet érteni azzal az ál- lásponttal is, amely szerint a 76. cikk alkalmazását csak kifejezetten a megszűnt szerződés pótlására kötött fe- dezeti ügylet zárja ki.58 A piaci ár szabály ugyanis egy semleges viszonyítási pontot jelent, amely fedezeti szer- ződés hiányában egyébként is irányadó. Ha a jogosult számtalan szerződése közül nem azonosítható egyértel- műen egy fedezeti szerződés, akkor kisegítő megoldás- ként a piaci ár szabályának alkalmazása megfelelő meg- oldás lehet.59
A Ptk. alkalmazása során alapvetően követni lehet a Bécsi Vételi Egyezmény gyakorlatát. Eszerint akkor indokolt a piaci áron alapuló kárszámítás, ha a jogosult nem kötött olyan fedezeti szerződést, ami kifejezetten a megszegett szerződés pótlását célozza. Annyiban vi- szont szükséges eltérni a Bécsi Vételi Egyezmény ural- kodó értelmezésétől, hogy a nem ésszerű módon, ill. időben megkötött fedezeti szerződés esetében a magyar jog szerint továbbra is a fedezeti szerződés szabálya lesz irányadó azzal, hogy a károsulti önhibára tekintettel kármegosztásnak van helye (lásd részletesen a 2.3. pont- ban).
5.3. Piaci ár vagy a kárszámítás általános szabálya
A Bécsi Vételi Egyezmény rendszerében – hasonló- an a fedezeti szerződés szabályaihoz – a piaci áron ala- puló kárszámítás sem kötelező kárszámítási mód, hanem a jogosult ehelyett választhatja az általános kárszámí- tási szabályok (74. cikk) alkalmazását.60 A piaci ár sza- bálya alapján (76. cikk) meg nem térült további károk
55 Xxxxx–Xxxxxx: i. m. (13. lj.) 288. o., Xxxxxx–Vékás: i. m.
(4. lj.) 453. o.
56 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 447. o.
57 Xxxxx–Xxxxxx: i. m. (13. lj.) 288. o., Xxxxx– Xxxxxx in Schlechtriem–Xxxxxxxxx (eds.): i. m. (12. lj.) 781. o., CISG Advisory Council: Opinion No. 8: Calculation of Damages under CISG Articles 75 and 76. 4.1.5. pont.
az általános szabályok (74. cikk) alapján térítendők meg, ennyiben a két szabályrendszer elvileg kiegészítheti egymást.61 Ezek az elvek a Ptk. alkalmazása során is követhetők.
6. Bizonyítási teher
A bizonyítási teher hasonlóan alakul a Bécsi Vételi Egyezmény és a Ptk. alapján.
Ha a jogosult fedezeti szerződés alapján kíván kár- térítési igényt érvényesíteni, őt terheli annak bizonyítá- sa, hogy az eredeti (megszegett) szerződésnél kedvezőt- lenebb fedezeti szerződést kötött. A fedezeti szerződés tényleges teljesítését a Bécsi Vételi Egyezmény kom- mentárjai szerint a jogosultnak nem kell bizonyítania, a Ptk. alkalmazása során azonban helyesebbnek tűnik megkövetelni a teljesítés bizonyítását (lásd részletesen a 3.1. pontban). A Bécsi Vételi Egyezmény alapján azt is bizonyítania kell, hogy a fedezeti szerződés megkö- tésére ésszerű módon és időben került sor.62 A Ptk. alap- xxx ezzel szemben a kötelezettet terheli annak bizonyí- tása, hogy a jogosult megszegte kárenyhítési kötelezett- ségét azáltal, hogy ésszerűtlen módon vagy időben kötötte a fedezeti szerződést.
Ha a jogosult kártérítési igényét a piaci ár alapján érvényesíti, akkor mind a Bécsi Vételi Egyezmény, mind a Ptk. alapján őt terheli a piaci ár mértékének bizonyí- tása.63 Ez adott esetben szakértői bizonyítást igényelhet. A kötelezett ezzel szemben bizonyíthatja, hogy a jogo- sult valójában kötött fedezeti szerződést, ezért nem a piaci ár alapján (absztraktan), hanem a fedezeti szerző- dés alapján (konkrétan) kell a kárt számítani.64
7. Összefoglaló
A fedezeti szerződés Ptk. 6:141. §-ában foglalt sza- bályainak alkalmazása során az esetek túlnyomó részé- ben alapul lehet venni a Bécsi Vételi Egyezmény 75. cikkének gyakorlatát. A jogintézmény főbb szabályait az alábbiak szerint lehet összefoglalni:
7.1. A fedezeti szerződésen alapuló kárszámításra akkor van lehetőség, ha a jogosult a szerződéstől elállt, vagy felmondta azt. Alkalmazható a szabály a kötelezett felelősségi körébe tartozó lehetetlenülés, valamint a tel- jesítés megtagadása esetében is. A kötelezett a szerző- désszegését kimentheti, ebben az esetben a fedezeti szerződés alapján sincs helye kártérítési igénynek.
58 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 453. o., XxXxXXX/Xxxxx: i. m.
(10. lj.) 2440–2441. o.
59 Természetesen előfordulhat olyan eset is, amikor ez a kö- telezettre nézve méltánytalan, pl. amikor a jogosult valamennyi szerződését a piaci árnál kisebb ellenérték mellett köti meg. Ilyenkor elképzelhető egy olyan megoldás, hogy a bíróság a jo- gosult szerződéseiből egyfajta átlagárat számít, vagy visszatér a first purchase after avoidance elvéhez (lásd 2.2. pontban).
60 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 455. o.
61 CISG Advisory Council: Opinion No. 8: Calculation of Damages under CISG Articles 75 and 76. 6.1–6.4. bek.
62 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 449. o., Xxxxx– Xxxxxx in Schlechtriem–Xxxxxxxxx (eds.): i. m. (12. lj.) 777. o.
63 Xxxxxx–Vékás: i. m. (4. lj.) 454. o., Xxxxx– Xxxxxx in Schlechtriem–Xxxxxxxxx (eds.): i. m. (12. lj.) 783. o.
64 Schwenzer in Schlechtriem–Schwenzer (Hrsg.): i. m. (53. lj.)
Rdnr. 2.