Tartalom

Ház-tartás 2012

feltételek

A MÓDOZAT AZ ALÁBBI KOCKÁZATOKRA NYÚJT BIZTOSÍTÁSI FEDEZETET
BIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK			FEDEZETI KÖRÖK KÁRTÉRÍTÉSI LIMITEI
			ALAPFEDEZET	BŐVÍTETT FEDEZET
TŰZKÁR			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
ELEKTROMOS TŰZKÁR			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
VILLÁMCSAPÁS KÖZVETLEN HATÁSA			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
VILLÁMCSAPÁS MÁSODLAGOS HATÁSA			Ingóság és épület biztosítási összeg 5-5%-a
ROBBANÁS			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
ÖSSZEROPPANÁS			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
LÉGI JÁRMŰ LEZUHANÁSA			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
VIHAR			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
FELHŐSZAKADÁS			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
JÉGVERÉS			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
HÓ STATIKUS NYOMÁSA			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
HÓ DINAMIKUS HATÁSA			-	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
ÁRVÍZ			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
FÖLDRENGÉS			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
SZIKLA-, KŐOMLÁS, FŐLDCSUSZAMLÁS			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
ISMERETLEN ÉPÍTMÉNY, ÜREG BEOMLÁSA			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
VEZETÉKES VÍZKÁROK			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
CSŐTÖRÉS KÁROK			6 fm. cső	6 fm. cső
IDEGEN JÁRMŰ ÜTKÖZÉSE			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
IDEGEN TÁRGYAK RÁDŐLÉSE			BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS			Ingóság biztosítási összeg	Ingóság biztosítási összeg és az épület biztosítási összeg 5%-a
KÜLÖNLEGES KOCKÁZATOK		TŰZOLTÓ BERENDEZÉS KILYUKADÁSA	–	BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
		TETŐ ÉS PANELHÉZAG BEÁZÁSOK	15.000 Ft	25.000 Ft
		NYITVA HAGYOTT NYÍLÁSZÁRÓK	15.000 Ft	25.000 Ft
		OKMÁNYOK MEGSEMMISÜLÉSE	15.000 Ft	25.000 Ft
		GARANCIAIDŐ MEGHOSSZABBÍTÁSA	–	25.000 Ft
		SZABADBAN TÁROLT VAGYONTÁRGYAK	–	25.000 Ft
		KÜLTÉRI BERENDEZÉSEK LOPÁSA	–	25.000 Ft
		AKVÁRIUM TÖRÉSE	–	15.000 Ft
		VANDALIZMUS	–	15.000 Ft
		HŰTŐTT ÉLELMISZEREK	–	15.000 Ft
		BEJÁRATI AJTÓ KULCSAINAK ELVESZTÉSE	15.000 Ft	15.000 Ft
		FENTIEK EGYÜTTES LIMITE ÉVENTE	20.000 Ft	40.000 Ft
TÖBBLET- KOCKÁZATOK BIZTOSÍT- HATÓSÁGA		ÉPÍTÉS-SZERELÉS	ELEMIKÁR	Alapfedezet + bet.lop, ha az építkezés vegyes, vagy lakó övezetben van
		MEZŐGAZDASÁGI CSOMAG	ELEMIKÁR	Alapfedezet + bet.lop, ha a gazdaság vegyes, vagy lakó övezetben van, lábon álló növények biztosítása
		„ÚTITÁRS” CSOMAG	Ingóság biztosítási összeg 10%-ig elemi kárra és közúti balesetre	Ingóság bizt.összeg 20%-ig, az alapfedezet + betöréses lopás
KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATOK	FELELŐSSÉG BIZTOSÍTÁS	SZEMÉLYI	Magyarország 5.000.000 Ft	EU kiterjesztéssel 10.000.000Ft
		HÁZIÁLLATTARTÓI (ebtartói)	Magyarország 5.000.000 Ft	EU kiterjesztéssel 10.000.000Ft
		INGATLANTULAJDONOSI	Magyarország 5.000.000 Ft	10.000.000Ft
		A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI MODULOKRA VONATKOZÓ ÉVES, EGYÜTTES LIMIT	Magyarország 5.000.000 Ft	10.000.000Ft
	ÜVEGBIZTOSÍTÁS		Átalánybiztosítás	Alapfedezet + különleges épület üveg
	CSALÁDI BIZTOSÍTÁS	CSONTTÖRÉS	3.000	5.000
		BALESETI HALÁL	200.000	300.000
		BALESETI ROKKANTSÁG (% a rokkantság arányában)	300.000	500.000
		BALESETI KÓRHÁZI NAPIDÍJ	–	2.000
		KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS	–	100.000
	MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉRE A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSA		NEGYEDÉVES DÍJ	NEGYEDÉVES DÍJ
	SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE		25.000 Ft	25.000 Ft

Tartalom

VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (SÁVBI 2010) 2

TŰZ- ÉS ELEMI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (STEBI 2009) 16

BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁSBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SBEBI 2010) 25

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK, SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK (SVAL 2010) 29

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA

LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁS ESETÉN 36

ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SÜBI 2010) 41

KIVITELEZÉS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAKFELTÉTELE (SKIBI 2009) 43

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (SMEBI 2009) 46

KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SBBI 2009) 49

KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SKÉBI 2010) 54

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (SÁFBI 2009) 58

SZEMÉLYI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SSFBI 2009) 61

INGATLANHASZNÁLÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SIFBI 2009) 63

EBTARTÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SHÁFBI 2009) 65

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

ÁTVÁLLALÁSÁRA (SMUDA 2013) 67

SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SASBI 2012) 68

ZÁRADÉK 70

VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (SÁVBI 2010)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek

– ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkeznek – a SIGNAL Biztosító Zrt. (a továbbiakban biztosító) lakossági vagyon-, baleset-, kiegészítő kocká- zati életbiztosítási és felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a magyar jog, ezen belül a vonatkozó feltételek, a Ptk. illetőleg a biztosítókról és a biztosítási tevékenység- ről szóló 2003. évi LX. tv. (Bit.) rendelkezései irány- adóak.

Jelen és mindazon más feltételek, amelyek a jelen fel- tételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak, egyben a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján ügyféltájékoztatónak is minő- sülnek. Az ügyféltájékoztatónak is minősülő részek dőlt betűkkel szedettek.

Társaságunk adatai:

SIGNAL Biztosító Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Adószám: 10828704-2-44

KSH-száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbírósá- gon a Cg. 00-00-000000 szám alatt.

Jelen feltétel alapján kötött lakossági vagyon-, felelős- ség-, baleset- és kiegészítő kockázati életbiztosítási szerződés(ek)ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti – a szerződésben rögzített és annak melléklete- in feltüntetett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint – a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított vagyontárgy(ak)ban bekövetkező, illet- ve a biztosított személyeket érintő károkat.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, valamint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetke- ző, előre nem látható esemény.

1. Biztosított, szerződő

1.1. A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvá- sában érdekelt természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötheti meg (a továbbiakban: biztosí- tott), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (a továbbiakban: szerződő).

1.2. Biztosított(ak) továbbá a jelen szabályzat alapján:

1.2.1. Épületek, építmények vonatkozásában:

1.2.1.1. a kötvényben név szerint megnevezett tulajdo- nos, illetve tulajdonostársak, a tulajdoni hánya- duk arányában,

1.2.1.2. bérlő vagy bérlőtárs,

1.2.1.3. a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdo- nosi közössége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdoni hányadának arányában,

1.2.2. Ingóságok vonatkozásában:

1.2.2.1. az épületek építmények biztosítottjai, valamint

1.1.1.2. a biztosítási esemény bekövetkeztének időpont- jában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátar- tozó és élettárs (Ptk. 685.§ b) pont).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megálla- podásával jön létre.

2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő/biztosított által tett ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szer- ződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása napjára visszamenő hatály- lyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

2.3. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a koc- kázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

3. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítá- si időszak, és a biztosítási szerződés meg- szüntetése (felmondása)

3.1. A biztosítási szerződés minden esetben ha- tározatlan időtartamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási időszak a szerződés létre- jöttétől számított egy év. A biztosítás évfor- dulója a biztosítási időszak utolsó napjának

24. órája.

3.2. A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. A fizetendő biztosítási díj megállapításának alap- ja az egy biztosítási időszakra (maximum egy évre) eső díj.

4.3. A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik.

Biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítót az egész biztosítási időszakra járó díj megilleti. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó (csoportos beszedési megbízás) útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell meg- fizetni.

4.4. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti. Amennyiben a szerző- dés halasztott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet esedékessé- ge a kockázatviselés kezdetétől (4.5. pont) számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlájára az első biztosítási díjnak, vagy díjrészletnek be kell érkeznie. Ha a szerző- dés a 4.5. pontban rögzített halasztott koc- kázatviselési kezdettel és egyben halasz- tott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet/díjelőleg esedékessége a 4.5. pontban meghatározott, a halasztott kockázatviseléssel létrejött szerződésre vo- natkozó kockázatviselési kezdettől számí- tott 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlá- jára az első biztosítási díjnak, vagy díjrész- letnek/díjelőlegnek be kell érkeznie.

4.5. Csekkel, banki utalással, vagy inkasszóval (csoportos beszedési megbízással) történő díjfizetés esetén a biztosító kockázatvise- lésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a fenti fizetési módok egyikén a biztosító pénztárába vagy számlájára beér- kezett. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájá- ban kezdődik a biztosító kockázatviselése, amely napban (időpontban) a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vo- natkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő díjbefizetése kapcsán ezen időpontig az első díj a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Amennyiben ezen időpontig a biztosítási díj a biztosító pénztárába vagy számlájára nem érkezett be, a kockázatviselés kezdete az azt köve- tő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a fenti fizetési módok egyikén a biztosító pénztárába vagy szám- lájára beérkezik. A biztosító kockázatvise- lésének kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat aláírásának napját követő nap 0. órája.

4.6. Ha a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fizetés napját követő nap 0. órájában (és nem koráb- ban) kell a biztosító számlájára, illetőleg pénztá- rába beérkezettnek tekinteni.

5. A szerződés megszűnése, díjfizetés elmu- lasztásának következménye, a szerződés újra érvénybe helyezése, a biztosító szerző- désmódosítása

5.1. A biztosítási díj esedékességétől számított

30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövete- lést bírósági úton nem érvényesítette.

5.2. A biztosító a szerződés megszűnésének és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj megfizetésének esedékességétől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt írásban a fizetésre fel- szólítja.

5.3. A szerződés, illetőleg annak megfelelő ré- sze azon a napon szűnik meg, amikor a szer- ződőnek/biztosítottnak a vagyontárgy(ak) megóvásához fűződő érdeke megszűnik (érdekmúlás), valamint azon a napon, ami- kor a biztosítási szerződés hatályának kez- dete előtt a biztosítási esemény bekövet- kezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a biztosítót a megszűnés hónapjának utolsó napjáig járó díj illeti meg.

5.4. A biztosító szerződésmódosítása

Amennyiben a biztosító szükségesnek ítéli, a szerződés módosítását javasolhatja a következő biztosítási évre. E célból köteles az új szerző- déses feltételeket és az új díjakat a szerződővel legalább 60 nappal ezek hatályba lépése előtt közölni.

6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

6.1. A kockázatviselés területi hatálya: a biztosítási szerződésben megjelölt, Magyarországon belü- li természetbeni cím, vagy helyrajzi szám szerinti ingatlan.

6.2. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatá- lya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

7. A vagyontárgyak köre

7.1. Biztosítható vagyontárgy(ak)nak, vagyoncso- port(ok)nak tekinthető minden, a biztosítási szerződésben megnevezett (és az egyes felté- telekben ki nem zárt), a biztosított tulajdonában lévő, valamint idegen tulajdonban lévő vagyon- tárgy (vagyoncsoport), amelyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bé- relt, lízingelt, bérmunkára, javításra, bizomány- ba átvett vagyontárgyak).

7.1.1 Épületbiztosítás esetén

a) Épület- vagy lakástulajdon esetén a bizto- sítás a biztosítási szerződésben megneve- zett cím szerinti ingatlan területén lévő, a biztosított(ak) tulajdonát képező épületekre, építményekre, valamint az azokhoz tartozó épületfelszerelési tárgyakra terjed ki.

b) Lakástulajdon biztosítása esetén biztosí- tottak a fentieken kívül a közös tulajdonban lévő, a szerződésben megnevezett cím sze- rint a telek területén lévő épületeknek, épít- ményeknek, valamint az épületfelszerelési tárgyaknak a biztosítottra eső közös tulajdo- ni hányadrésze.

c) Tömbház esetén az alapító okirat/alapszer- ződés szerinti közös tulajdonra létrejött tömbház-biztosítás kiegészítéseként kö- tött épületbiztosításban a külön tulajdon- nak az alapító okirat/alapszerződés sze- rinti magántulajdonú épületszerkezetei és épületfelszerelési tárgyai biztosítottak. (A kapcsolódó tömbház-biztosítás megszűné- se esetén jelen lakásbiztosítási szerződés épületbiztosítási modulja alulbiztosítottá vál- hat.)

d) Önkormányzati tulajdonú bérlakások esetén a biztosítás az épület azon részeire terjed ki, melyek a mindenkori hatályos jogszabályok szerint a biztosított karbantartási kötelezett- ségébe tartoznak, beleértve a kiegészítő célú helyiségeket is.

e) Egyéb bérlemények esetén – eltérő megál- lapodás hiányában – a biztosítás a bérbeadó tulajdonát képező, a biztosított által bérbe vett épületekre, épületrészekre, építmé- nyekre és épületfelszerelésekre, valamint a közös tulajdonban lévő, a szerződésben megnevezett épületeknek, épületrészeknek, építményeknek és épületfelszereléseknek a bérbeadóra eső közös tulajdoni hányadré- szére terjed ki, amelyekért a biztosított fele- lősséggel tartozik.

f) A biztosítás kiterjed azon, a határolófalakon belüli épületfelszerelésekre és berendezé- sekre, amelyek tartósan rögzítettek, illetve a lakás, helyiség rendeltetésszerű haszná-

latához szükséges épületgépészeti felszere- lésekre (ld. a lakások és helyiségek bérle- tére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVII. törvényt), amelyeknek állandó közmű-be- csatlakozása van, valamint beépített búto- rokra, kivéve a fentiekbe beépített háztar- tási gépeket (pl. mosógép, mosogatógép, mikrohullámú sütő stb., illetve vállalkozások esetén a tevékenység végzéséhez szüksé- ges gépek, berendezések).

g) Többlakásos épületek, illetve üzletházak ese- tén, ha az épület/építmény vagy annak vala- mely alkotórésze közös tulajdont képez, akkor a biztosító térítési kötelezettsége a biztosított tulajdoni hányadának mértékéig áll fenn.

7.1.2. Ingóságbiztosítás esetén

a) Általános háztartási ingóságok: azon, a háztartásban általában előforduló, a sze- mélyes használatra vagy fogyasztásra szol- gáló, a biztosított(ak) tulajdonát képező, épületszerkezetekhez tartósan nem rögzí- tett, mozgatható vagyontárgyak, amelyek egyedi beszerzési értéke nem haladja meg a 300.000 Ft-ot, kivéve a 7.2. és a 7.3. be- kezdésben megnevezett vagyontárgyak. Az általános háztartási ingóságok vagyontárgy- csoporthoz tartoznak még a személygép- kocsi egy garnitúra téli/nyári gumikészlete, kerekesszékek, a kedvtelésből, illetve a háztartás szükségleteinek kielégítésére tar- tott növények, házi- és díszállatok, valamint a következő vagyontárgyak, ha az egyedi ér- tékük nem haladja meg a 100.000 Ft-ot.

– kerékpárok,

– kerti (önjáró) kisgépek tartozékaikkal együtt,

– evezős hajók,

– gumicsónakok,

– szörfdeszkák.

b) Kiemelt értékű háztartási ingóságok: bizto- síthatóak a háztartási ingóságok teljes bizto- sítási összegén belül, annak 35%-áig azok, a biztosított(ak) tulajdonát képező vagyontár- gyak, amelyek az előző pontban meghatáro- zásra kerültek, de egyedi értékük meghaladja a 300.000 Ft-ot (illetve a 100.000 Ft-ot az előző bekezdés végén külön meghatározott vagyontárgyak esetén), továbbá minden, száz évnél régebben készült tárgy. Ezen vagyon- tárgy-csoporthoz tartoznak továbbá a valódi szőrmék, kézi csomózású vagy szövésű sző- nyegek, antik bútorok, képzőművészeti alkotá- sok (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból

vagy kristályból készült vagyontárgyak, vadász- és önvédelmi fegyverek, valamint nemesfém, igazgyöngy vagy drágakő felhasználásával ké- szült dísz- és használati vagyontárgyak (kivéve ékszerek, órák a c) pont alapján).

c) Elzárva tartandó háztartási ingóságok: biz- tosíthatóak a háztartási ingóság teljes bizto- sítási összegén belül, annak 10%-áig azok a biztosított(ak) tulajdonát képező ékszerek, drágakövek, igazgyöngyök, a névértéket meghaladó értékű bélyegek, érmék (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliák, illet- ve valamennyi, nemesfémből készült és az előző bekezdésben fel nem sorolt vagyon- tárgyak.

d) Készpénz: biztosíthatóak a háztartási in- góság teljes biztosítási összegén belül, a biztosított(ak) tulajdonát képező belföldi fize- tőeszköz legfeljebb 35 000 Ft-ig.

e) Kereső tevékenység ingóságai: biztosítha- tóak a háztartási ingóság teljes biztosítási összegén belül, annak 20%-áig a hatályos számviteli törvénynek megfelelően értelme- zett alábbi vagyontárgyak:

– műszaki berendezések, gépek,

– egyéb berendezések, felszerelések,

– készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész termékek,

– késztermékek,

– egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök.

7.2. Nem biztosított vagyontárgyak és többletköltsé- gek a következők:

a) építési telek, épület (építmény) nélküli ingatlan,

b) immateriális javak,

c) földek, vizek, levegő,

d) gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mólók, olaj-, gázkutak, bányák, feltárások,

e) légi járművek, űrhajó, illetve ezek részegy- ségei, rakománya,

f) vasúti járművek, mozdonyok, gördülő állo- mány,

g) pénzbedobó, -kiadó, -váltó, árukiadó és játékautomaták, tartalmukkal együtt,

h) üresen álló épületek/építmények, telep- helyek,

i) kötélpályás felvonók (pl. sílift),

j) üvegházak,

k) nyitott oldalú vagy fedetlen épületek/építmé- nyek,

l) ideiglenes jellegű épületek/építmények (el- adó-, piaci, fürdő-, sí-, felvonulási épületek, bódék és hasonlók), valamint ideiglenes en- gedéllyel épült létesítmények,

m) földbe vájt, szilárd falazattal nem rendelkező műtárgyak,

n) tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szétszedhetők és szállíthatók, pl. barakkok, pavilonok, csónakházak, bódék, kerti lakok, kunyhók, tribünök, sátrak, tornyok, oszlo- pok, lámpák, építőállványok, építmények ideiglenes tetőzettel, melegágyak,

o) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek,

p) minták, szemléltető modellek, prototípusok és kiállítási tárgyak,

q) forgalmi engedélyhez kötött és/vagy forgal- mi rendszámmal rendelkező gépjárművek, gépjármű utánfutók és -vontatók, és vízi jár- művek

r) iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,

s) csekk, postautalvány, takarékkönyv, érték- papír, bélyeg, átruházható természetű ok- mányok és egyéb értékpapírok,

t) az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többlet- költségek,

u) azon kockázatviselési helyeken lévő vagyon- tárgyak, mely kockázatviselési hely alapterület- ének több mint 50%-át (nem lakás jellegű) ke- reső tevékenység végzésére veszik igénybe.

7.3. Csak külön megállapodás alapján biztosítható vagyontárgyak:

a) haszonállatok,

b) lábon álló növényi kultúrák,

c) termények,

d) mezőgazdasági gépek,

e) építés, átépítés alatt álló és befejezetlen épületek (befejezettnek minősül az az épü- let, amely használatbavételi engedéllyel ren- delkezik).

8. A biztosítási összeg

8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított vagyontárgy-csoportonként határozza meg, a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak az adott biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

8.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat az azo- nos értékelés alapján összevont vagyoncso- portra a megjelölt összeghatárig.

8.3. A biztosítási összeg: új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték, újraépítési ár) kerül meg- határozásra.

8.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a bizto- sított vagyontárgy új értékét.

8.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege az új értéket meghaladja, akkor az új értéket megha- ladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. (Túlbiztosítás.)

8.6. Befejezetlen épületek esetén a biztosítási ösz- szeg a biztosított vagyontárgyak ajánlattételkor tervezett építési (anyag- és munkadíj) költségei- nek összege.

8.7. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal bármikor kezdeményezheti.

8.8. A biztosítási összeg változása maga után vonja a biztosítási díj változását is.

8.9. A biztosító a kockázati körülmények lénye- ges változása esetén a biztosítási díjtételek megváltoztatását is kezdeményezheti.

8.10. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus érték- követő indexet alkalmaz. A biztosítási ösz- szeg mindig a biztosítási évfordulóval, az értékkövetés mértékével változik (további- akban: értékkövetés). A módosítás alapja, a jelen biztosítási feltétel szerint biztosítható vagyontárgyak különböző köreire a KSH ál- tal megállapított éves árindexek, amelyek- ből a biztosító átlagindexet képez. A biz- tosító az értékkövetés számítását évente egyszer a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/-3%-os mértékkel eltérhet. A biztosító az értékkö- vetéssel megváltozott biztosítási összegről és díjakról az értékkövetés érvénybe lépé- sét megelőzően legalább 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerző- dő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelően felmondhatja

9. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben meghatározott önrészt a biz- tosító a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkező minden egyes szolgáltatás esetén levonja.

10. A biztosító szolgáltatásának szabályai

10.1. A biztosító a károkat eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarorszá- gon mindenkor érvényes belföldi fizetőesz- közben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva.

10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítá- si időszak biztosítási összegét csökkentik. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, úgy megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

10.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt a felek kö- zös megegyezéssel megállapodhatnak a biztosítási összeg újrafeltöltésében, ennek hiányában a biztosító kockázatviselése az adott biztosítási időszak hátralévő részére megszűnik.

10.4. Biztosítási események okozta károk megfi- zetése

A biztosítási események bekövetkeztekor a biztosító a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási összeg- nek megfelelően , a következők szerint nyújt szolgáltatást:

10.4.1. Ha a károsodott vagyontárgy biztosítási ösz- szege alacsonyabb, mint az új érték szerint meghatározott érték (alulbiztosítottság), a biztosító aránylagos szolgáltatást alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, aho- gyan a biztosítási összeg aránylik a káridő- ponti tényleges új értékhez.

10.4.2. A biztosított vagyontárgyak teljes kára ese- tén (teljes megsemmisülés vagy gazdaság- talan javíthatóság) a biztosító – kivéve a

10.4.3. és a 10.4.4. bekezdésben meghatá- rozottakat – a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat a káridőponti, magyaror- szági beszerzési új értéken téríti, azaz azt az összeget téríti meg, amelyből a biztosított, károsodott vagyontárgyak azonos paramé- terekkel újra beszerezhetők, elkészíthetők.

10.4.3. Ha az épület újraépítési, helyreállítási költ- sége nagyobb az ingatlan forgalmi értéké- nél vagy az épület maradvánnyal csökken- tett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. a

káronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét. (Forgalmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfele- lő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.)

Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, ál- talános forgalmi adót tartalmazó számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

10.4.4. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak szolgáltatási összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja. A maradványokra a biz- tosító nem tart igényt.

10.4.5. A biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a biztosító a javítási vagy helyreállí- tási költségeket fedezi.

10.4.6. Ha festés, mázolás, tapétázás, valamint mindennemű fal- és padlóburkolatban be- következő kár a helyiség azonos kivitelezé- sű felületének legalább 20%-át érinti, akkor a biztosító a teljes azonos kivitelezésű felü- letet tekinti károsodottnak.

10.4.7. Ha a helyreállítás eltér anyagában, anya- gának minőségében a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a térítés összegét.

10.4.8. Az építés, átépítés, összeszerelés alatt levő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült építési, átépítési, összeszerelési költségek mértékéig téríti meg, a káridő- ponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

10.4.9. A biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízin- gelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, ja- vításra szerződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakat (gépeket, berendezése- ket, felszereléseket, készülékeket és egyéb vagyontárgyakat) a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg, amely nem halad- hatja meg azok könyv szerinti értékét.

10.4.10. Kereső tevékenységgel kapcsolatos va- gyontárgyak esetén:

a) a vásárolt anyagokat a biztosító káridő- ponti beszerzési áron téríti,

b) egy évnél rövidebb élettartamú eszközök részleges és teljes kárait használatba vett eszközök esetén káridőponti avult értéken, használatba nem vett eszközök esetén pedig újrabeszerzési áron téríti a biztosító,

c) a termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a könyv szerinti ér- tékig téríti meg a biztosító,

d) a saját előállítású kész- és félkész termé- kek vagy befejezetlen termelés kárai a tel- jes költségráfordítás mértékéig térülnek.

10.5. A feltételgyüjteményben szereplő „A módozat az alábbi kockázatokra nyújt biztosítási fede- zetet” táblázat tartalmazza az egyes fedezeti körökhöz tartozó külön kártérítési limiteket.

10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költ- ségtérítések

10.6.1. A biztosító a biztosítási összegen belül az adott vagyontárgy-csoportra feladott biztosí- tási összeg 20%-áig, de legfeljebb az adott kár szolgáltatási összegéig megtéríti a bizto- sítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolato- san ténylegesen felmerült, indokolt és iga- zolt költségeket, a következők szerint:

a) az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyi- ben azok a biztosítottat terhelik,

b) a rom- és törmelékeltakarítás, takarítás és bútormozgatás költségeit, amelyek

– hacsak a maradványértékek felméré- se során nem kerültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasznál- ható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel,

c) a károk súlyosbodásának megakadályo- zását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károso- dott vagyontárgy elszállításával, az ide- iglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közműve- sítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedé- sekkel kapcsolatban merültek fel,

d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), va- lamint esetleges ténymegállapítási költ- ségeket, ha a vizsgálat a biztosító előze- tes hozzájárulásával történt,

e) a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költ- ségeket,

f) a takarítás, bútormozgatás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvása, illetve a kár- helyszín helyreállítás utáni megtisztítá- sával kapcsolatban merültek fel, valamint bővített fedezet választása esetén a lezár- hatatlanná vált épület/építmény őrzésére fordított költségeket, legfeljebb a kárese- mény észlelésétől számított 5 napig, na- ponként 50 000 Ft összeghatárig,

g) a szét- és összeszerelés költségeit, ame- lyek a kár felszámolása/helyreállítása során, berendezések le- vagy visszasze- relésével kapcsolatban merültek fel,

h) a kárenyhítés körébe eső, indokolt költ- ségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövetkezett egész- ségkárosodást,

i) az ideiglenes lakás többlet bérleti díj költségét, ha a hatóság a biztosított épületet, vagy lakást jelen szerződéssel fedezett biztosítási esemény következté- ben lakhatatlanná nyilvánítja, és ezért az ideiglenes lakás, helyiség többlet bérleti díja indokolt és igazolt. A biztosító e költ- ségeket a kiköltözéstől a visszaköltözé- sig, de legfeljebb 90 napig, legfeljebb 300 000 Ft-ig téríti, ha a szerződő/biz- tosított minden tőle elvárhatót megtett a helyreállítás érdekében,

j) a biztosított bérbeadó lakbérkiesését, ha a káresemény bekövetkeztében a biz- tosított épületben olyan mértékű kár ke- letkezik, hogy az épület vagy lakás bér- lője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészé- nek vagy részének fizetését, a biztosító e költségeket a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig, legfeljebb 300 000 Ft-ig téríti, ha a szerződő/biztosított min- den tőle elvárhatót megtett a helyreállí- tás érdekében,

k) bővített fedezet választása esetén meg- téríti a biztosító az üdülés alatt bekövet- kezett biztosítási esemény miatti haza- és visszautazási költségeket 1 fõ bizto- sított részére: 50.000 Ft összeghatárig.

10.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatják a sürgős- ségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasználandó anyagok, szerke- zetek sürgős szállításának, illetve gyártásá- nak többletköltségeit.

10.7. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a káro- sító eseményt megelőző állapot visszaállí- tásához vagy a bekövetkezett kár következ- ményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási-, illetve helyre- állítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérí- tésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az ál- talános forgalmi adó összegét, vagy amely- ből annak összege kiszámítható.

11. A biztosítással nem fedezett károk

11.1. A biztosító szolgáltattási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra,

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik,

b) amely olyan objektumban következik be, ahol a biztosításra feladott épüle- tek összterületének több mint 50%-át kereső tevékenység folytatására veszik igénybe (kivéve a lakásra, vagy üdülésre szolgáló hasznosítást),

c) ahol a biztosító biztosítási eseményen- kénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önré- szesedés értékét,

d) amely büntető jellegű kiadásként (pl. bün- tetés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

e) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

f) amely a megsemmisült biztosított va- gyontárgy nem károsodott tartalék al- katrészének vagy tartozékainak eredeti célú felhasználásának meghiúsulása mi- att állt elő,

g) ami normalizált hiányként – káló – elszá- molható,

h) amely üzleti könyvek és szoftver károso- dásának következményeként keletkezett,

i) amely a talajerőben, vízminőségben, ter- mészeti környezetben következett be,

j) amely – egészben vagy részben – az épü- letek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának el- mulasztásával vagy az építési és üzemel- tetési szabályok be nem tartásával okoza- ti összefüggésben következett be.

11.2. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon károk, veszteségek, költségek esetén, ame- lyeknek következménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből eredő károkat,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvet- len összefüggésben bekövetkezett káro- kat; a következményi károkat,

c) a hasadóanyagok robbanásából, nukleá- ris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredő káro- kat,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulla- dék), előállításával, tárolásával, kezelé- sével kapcsolatos károkat,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett károkat,

f) a gépi adathordozókban tárolt doku- mentációk, tervek, szellemi termékek újra-előállítási és rögzítési költségét,

g) az adatokban vagy szoftverekben ke- letkezett károkat, különös tekintettel az adatoknak, szoftvereknek vagy számító- gépes programok eredeti felépítésének törlését, elromlását vagy eltorzulás miatt bekövetkezett hátrányos megváltoztatá- sát,

h) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jel- legű cselekmény (hadüzenettől függet- lenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, fegyveres felkelés által okozott károkat,

i) belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk által okozott károkat,

j) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosí- tás által okozott károkat,

k) hadijog, rendkívüli állapot által okozott károkat,

l) terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károkat az alábbi- akban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket köz- vetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak elkövetése során közveszély

okozásával, vagy ezen cselekmények köz- rehatásával idéznek elő, illetve az alábbiak- ban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény, – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erő- szakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésé- vel valósult-e meg –, amelyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány meg- bízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt vég- re egy ember vagy emberek csoportja(i),

• amelyet minden jel szerint azért hajtanak

végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlít- se, befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egész- ben befolyásolja, vagy

• amelyek módja és körülményei arra en- gednek következtetni, hogy azokat po- litikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtották végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek to- vábbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési fel- tételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, ame- lyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

12. A felek együttműködése

12.1. A szerződő/biztosított kötelezettségei

12.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biz- tosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kér- dést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyet ismert, vagy ismernie kellett.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító kérésére – a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (ingatlan tulaj-

donlását, használatát igazoló dokumentum, a biztosított vagyontárgyra vonatkozó szakvélemény stb.) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről, to- vábbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges kö- rülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

12.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a köz- lési kötelezettség körébe bevont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb tu- domásukra jutásuktól számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. A bejelentési kötelezett- ség alá tartozik a szerződésben rögzített bármilyen adat megváltozása.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a vál- tozásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosító kérésére a biztosítónak átadni.

Aszerződő/biztosítottközlési, illetőlegváltozásbejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosí- tott bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezé- sében.

12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

a) A szerződő/biztosított a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, il- letve a tudomásra jutástól számított 2 mun- kanapon belül köteles a biztosítónak beje- lenteni. Telefonon való bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerő- sítését is.

b) Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amely a tulajdoni viszo- nyok, kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártéríté- si összeg megállapításának elbírálásához szükséges.

c) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

– a károsodott vagyontárgyak/vagyontárgy- csoportok megnevezését, helyét, becsült értékét,

– a károsult személyét és a keletkezett kár- térítési igényt,

– a biztosító által kért egyéb – a kárrende- zés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat (a dokumentumok fel- sorolása a feltételgyűjtemény végén lévő

„ZÁRADÉK” fejezet táblázataiban találha- tó meg),

– a biztosított ügyintézőjének nevét és tele- fonszámát,

– valamint valamennyi egyéb lényeges in- formációt.

d) Amennyiben a káresemény jellege (betöré- ses lopás, rablás, közlekedési baleset, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szer- veket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.

12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése, elhá- rítása és enyhítése érdekében minden tőle elvárható in- tézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.

12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

• A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor

köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.

• A biztosított a biztosítási esemény helyszínét a bejelentést követő 5 napon belül csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben vál- toztathatja meg.

• A vészhelyzet közvetlen elhárítását követő- en a biztosított javaslatot dolgozhat ki a kár enyhítésére, és a tervet a biztosítóval egyez- teti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdaságosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a bizto- sított eltér, a többletköltségeket a biztosító nem téríti.

12.2. A biztosító kötelezettségei

12.2.1. A biztosító a biztosítási eseményekre a feltéte- lekben foglaltak szerint szolgáltat.

12.2.2. A szolgáltatási összeg a térítés alapjául szolgá- ló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes. A kárfizetés történhet pénztári kifizetéssel, postai úton, vagy a károsult által megadott bankszámlaszámra, átutalással.

12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

13. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga

13.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg vál- tozásbejelentési kötelezettségének meg- sértése esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

13.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ez- zel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

13.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a bizto- sítónak a biztosítási esemény bekövetkezé- sét a 12.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szük- séges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvi- lágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körül- ményei ezáltal kideríthetetlenné válnak.

13.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötele- zettsége alól abban az esetben, ha bizonyít- ja, hogy a kárt jogellenesen

– a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

– velük közös háztartásban élő hozzátar- tozójuk,

– a biztosítottak vezető vagy a biztosí- tott vagyontárgy kezelésével együttjáró munkakört betöltő alkalmazottai, illető- leg megbízottai

– a biztosított jogi személynek a szabály- zatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

13.5. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy, illetve a biztosított

– hatósági engedélyhez kötött tevékeny- séget engedély nélkül végzett,

– tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

– a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például ká- bítószer) fogyasztásának hatása alatt,

illetve ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta,

– az ingatlant nem a rendeltetésének meg- felelően használta,

– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési elő- írások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos meg- sértésével okozta,

– a kárt a tevékenység végzésére vonatko- zó szakmai előírások súlyos megszegé- sével okozta.

13.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írás- ban bejelenteni, és azt a már kifizetett szolgálta- tás erejéig tartozik a biztosítónak visszafizetni.

13.7. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, meg- illetik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

13.8. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi enged- mény alapján megnyíló visszkeresetének ér- vényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igé- nyéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

14. A biztosítási titokkal kapcsolatos tudni- valók a Bit. rendelkezései alapján

14.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitok- nak nem minősülő – a biztosító, viszontbiz- tosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a bizto- sításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a biztosító- val kötött szerződéseire vonatkozik.

14.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az alábbiakban meg- határozott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A bizto- sító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosí- tási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához,

állományban tartásához, a biztosítási szer- ződésből származó követelések megítélé- séhez szükséges, vagy törvény által megha- tározott egyéb cél lehet.

14.3. Az előző pontban meghatározott céltól elté- rő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szakta- nácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájáru- lásával végezhet. A hozzájárulás megtaga- dása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

14.4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutot- tak.

14.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki har- madik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszol- gáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn.

14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szerve- zetek Állami Felügyeletével (Felügyelet),

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás ke- retében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljá- rás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósá- gi végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót tör- vényben meghatározott körben nyilat- kozattételi kötelezettség, illetve, ha biz- tosítási szerződésből eredő adókötele- zettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsá- gi szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbe- li biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi kép- viseletével, ezek érdekképviseleti szer- vezeteivel, illetve a biztosítási, biztosí- tásközvetítői, szaktanácsadói tevékeny- séggel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Ver- senyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatóság- gal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésébe foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott felté- telek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá- ciógyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös koc- kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető kötvénynyil- vántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadás- ra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok te- kintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárkép- viselővel, illetve a károkozóval, ameny- nyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsola- tos kárrendezés kárfelvételi jegyzőköny- véből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszer- vezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhe- lye szerinti állam rendelkezik a magyar

jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabály- lyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló rende- letben meghatározott kártörténeti adat- ra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), r) és

s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és

q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

14.7. A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó az Európai Unió által el- rendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intéz- kedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségé- nek tesz eleget.

14.8. A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Or- szágos Rendőr-főkapitányság – a pénzmo- sás és a terrorizmus finanszírozása megelő- zéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott fel- adatkörében eljárva, vagy nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Informáci- ós Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adat- kérő által aláírt titoktartási záradékot.

14.9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási köte- lezettség esetén.

14.10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatá- sa, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügye- leti tevékenységhez szükséges adatto- vábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti meg- állapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a minisz- ter részére személyes adatnak nem mi- nősülő adatok átadása,

d) a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fe- jezetében, a tőkepiaci és a hitelintézeti törvény vonatkozó fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

A jelen pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

14.11. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyész- ség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés- sel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben

elkövetett bűncselekménnyel van összefüg- gésben.

14.12. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biz- tosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgo- zó szervezethez (harmadik országbeli adat- kezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki-

elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli adatkezelő székhelye szerin- ti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

14.13. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtar- tam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, il- letve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos sze- mélyes adatokat kezelhet addig, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kap- csolatban igény érvényesíthető.

14.14. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, amely kezelésé- hez az érintett hozzájárulása nem áll rendel- kezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi alap. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nél- küli megszűnése esetén a biztosító, biztosí- tásközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva le- véltári kutatások céljára felhasználható.

14.15. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81.§- ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

15. A panaszügyintézéssel kapcsolatos tudni- valók a Bit. rendelkezései alapján

15.1. A biztosító (e pont alkalmazásában a to- vábbiakban: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevé- kenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

15.2. A szolgáltató

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügy- felek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiá- nyában a székhelyén minden munkana- pon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel - üzemzavar ese- tén megfelelő más elérhetőséget bizto- sítva - folyamatosan fogadja.

15.3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

15.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétel- lel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig meg- őrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kéré- sére biztosítani kell a hangfelvétel vissza- hallgatását, továbbá térítésmentesen ren- delkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

15.5. A szolgáltató a szóbeli panaszt - a 15.6. be- kezdésben meghatározott eltéréssel - azon- nal megvizsgálja, és szükség szerint orvosol- ja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek - a 15.7. bekez- désben foglaltakkal egyidejűleg - megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

15.6. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem le- hetséges, a szolgáltató a panaszról jegy- zőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli pa- nasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek- a

15.7. bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg

- megküldi, egyebekben az írásbeli panasz- ra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

15.7. A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcso- latos, indokolással ellátott álláspontját a pa- nasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

15.8. A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnél eljárást kezdeményezhet, továb- bá meg kell adnia a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, illetve a Pénzügyi Békéltető Testületnek levelezési címét.

15.9. A szolgáltató a panaszt és az arra adott vá- laszt három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérésé- re bemutatja.

15.10. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.

A szerződő/biztosított problémáival, esetleges pa- naszaival foglakozó központi szerv:

SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

E-mail: xxxx@xxxxxx.xx Telefonszám: 06 40 405 405

Faxszám: 06 1 458 4260 xxx.xxxxxx.xx

A SIGNAL Biztosító Zrt. részletes elérhetőségei (iro- dái, partnerei, és a Contact Center elérhetősége) megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx.xxxx elérési úton.

Fogyasztói panaszokkal foglalkozik még a SIGNAL Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf.: 777. Központi telefon: (00-0) 0000 000

Központi fax: (00-0) 0000 000 E-mail: xxxxx@xxxxx.xx

PSZÁF Ügyfélszolgálat: Telefon: 00 00 000 000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

16. Egyéb rendelkezések

16.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekö- vetkeztétől számított egy év.

16.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatko- zatait írásban köteles megtenni.

16.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, be- folyásoló körülményeket és a szerződő/biztosí- tott által szolgáltatott adatok helyességét a hely- színen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

A biztosító a kockázatviselés szempontjából lé- nyeges berendezéseket a helyszínen, működés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás követ- kezett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

16.4. Ha a felek a feltételekben rögzített feltételektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rög- zíteni.

16.5. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadó- ról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelkezései is irányadóak. Vagyonbiztosítási szerződés alap- ján járó szolgáltatás meghatározásánál az álta- lános forgalmi adóról szóló 1997. évi CXXVII. tv. adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai is irány- adóak.

TŰZ- ÉS ELEMI KÁROK BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (STEBI 2009)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) rögzítettek irányadóak.

1. Biztosítási események

1.1. Tűzkár

1.1.1. Tűz

Jelen feltétel szerint tűz biztosítási esemé- nyen olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett – vagy ott keletkezett, de azt elhagyta –, és önerőből továbbterjedt.

1.1.2. Elektromos tűz

Jelen feltétel szerint elektromos tűz bizto- sítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely során az elektromos áram és a zárlati hő a biztosított elektromos gépekben, be- rendezésekben lánggal égő tűzkárt okoz.

1.1.3. A biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, be- fülledés, pörkölődés, izzás, szín- és alak- változás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszave- zethető a tűz biztosítási eseményre,

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelés- nek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontár- gyak amiatt károsodnak, mert azokat tűz- térbe dobták, vagy azok a tűztérbe estek,

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatás- nak kitett vagyontárgyakban (pl. égető-

vagy olvasztókemencék, öntőüstök, ka- zánok stb.) tűz által keletkeztek,

d) a biztosított elektromos gépekben, be- rendezésekben, felszerelésekben, vagy vezetékekben

– a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás, vagy az előírt védelem hiánya, a védelem kialakításának hi- bája, vagy szakszerűtlen javítás miatt következtek be, vagy

– lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fényjelenségek (pl.: szikra, ívfény) nem minősülnek lánggal égésnek,

e) tűzkár nélküli füst- és koromszennyező- désből származnak.

Abban az esetben, ha a b), c), vagy az e) bekezdés- ben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító megtéríti az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkat.

1.2. Villámcsapás

1.2.1. Közvetlen villámcsapás

Villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítő- dés, illetve nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Jelen feltétel szerint közvetlen villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, égető, hő-, valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontárgyak károsodását okozza.

1.2.1.1. A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsa- pás kárként, ha

a) az a hatóságilag előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,

b) az magában a villámvédelmi rendszerben,

c) az a villámcsapás indukciós hatása, túl- feszültség, illetve feszültségingadozás miatt,

d) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve feszültségingadozás miatt

következett be.

1.2.2. Villámcsapás másodlagos hatása

Jelen feltétel szerint villámcsapás másodla- gos hatása biztosítási eseménynek kell te- kinteni a becsapott villám miatti túlfeszült- ség vagy indukció által a biztosított elektro- mos gépekben, berendezésekben és épü- let-felszerelésekben keletkezett kárt.

1.2.2.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a meglévő villámvédelmi berendezések karbantartásának elmulasztása miatt következett be, vagy

c) oly módon következtek be, hogy a bizto- sított objektumok 72 órán át lakatlanok voltak és a vagyontárgyak indokolatlanul csatlakoztak az elektromos, elektronikus, telekommunikációs hálózat(ok)hoz, vagy antennához, antennarendszerekhez.

1.2.2.2. A szolgáltatás felső határa:

a) ingóságbiztosítás esetén, az adott koc- kázatviselési helyen az ingóságok va- gyontárgy-csoport biztosításra feladott biztosítási összegének 5%-a.

b) épületbiztosítás esetén biztosítottak az épületfelszerelési tárgyakban bekövet- kező károk, az adott kockázatviselési helyen meghatározott épület biztosítási összeg 5%-áig.

1.3. Robbanás, összeroppanás

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve ösz- szeroppanás biztosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszke- dési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által oko- zott károkat.

Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a ká- rokat is, amelyek repülőgépek okozta hang- robbanás miatt keletkeznek.

A biztosító nem téríti meg robbanás-, össze- roppanáskárként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fel- lépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő, vagy ke- letkező gáznyomás miatt keletkeznek,

b) a normál üzemeléssel összefüggő me- chanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugá- lis erő, csőtörés, törés) következtében keletkeznek,

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt ke- letkeznek,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alap- ján végzett, tervszerű, szándékos rob- bantás eredményeként keletkeznek,

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak ki- tett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllé- pése nélkül keletkeznek.

1.4. Légi jármű lezuhanása

Jelen feltétel szerint légi jármű lezuhanása biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amelyet a légi járműnek vagy annak alkatrészének és/vagy rakományának ütkö- zése, becsapódása, rázuhanása okozott a biztosított vagyontárgyakban.

1.5. Vihar

Jelen feltétel szerint vihar biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azt a kárt, amilyet olyan légmozgás okoz, ahol a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Így viharkárnak kell tekinteni azokat a káro- kat, amelyek

a) a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a biztosított va- gyontárgyakban okoznak,

b) a viharral egyidejűleg az épületbe/épít- ménybe a viharkár következményeként létrejött épületnyíláson keresztül bejutó csapadék által okozott károkat, illetve

c) a nyitva hagyott nyílászárókon keresztül bejutó csapadék által okozott károkat is, kártérítési limitét a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 25.000 Ft lehet.

A biztosító nem téríti meg viharkárként azo- kat a károkat:

– amelyek a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban kelet- keztek,

– amelyeket a viharral együtt járó csapa- dék (esővíz, jég, hó) az épületek/építmé- nyek külső vakolatában, burkolatában, festésében okozott,

– elektromos szabadvezetékekben, áll- ványzatokban keletkeztek,

– amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fó- lia, ponyva stb.) keletkeztek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.

1.6. Tető- és panelhézag -beázások biztosítása

Jelen feltétel szerint tető- és panelhézag be- ázása biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a tető szigetelé- sének és/vagy a tető héjalásának folytonos- sági hiánya, valamint a panelhézagok és/ vagy a nyílászárók és az épületszerkeze- tek közötti hézagok tömítetlensége által a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, azokban az esetekben is, ha ezek nem meg- felelő karbantartás miatt következtek be.

A biztosító nem téríti meg beázáskárként azokat a károkat,amelyek:

a) a gombásodás, penészesedés és rovar- rágás formájában keletkeznek,

b) a tető szigetelésének és/vagy héjaza- tának helyreállítási költsége,

c) a panelhézagok, illetve egyéb épületszer- kezeti hézagok tömítésének költsége.

A kártérítés kifizetésének feltétele az, hogy a beázás okának feltételezett helyén a számlával igazolt és szakember által elvég- zett javítás megtörténjen.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tar- talmazza, mely legfeljebb 25.000 Ft lehet.

1.7. Felhőszakadás

Jelen feltétel szerint felhőszakadás biztosí- tási eseménynek kell tekinteni azokat a ká- rokat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, a talajszinten áramló, nagymennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rendszeresen karbantartott esővíz-elvezető rendszer elég- telensége folytán a biztosított helyiségekbe bejutva elöntéssel a biztosított vagyontár- gyakban okoz. Felhőszakadásnak minősül az olyan csapadékhatás, amikor nagymeny- nyiségű (min 0,5 mm/perc) csapadékvíz zú- dul le.

A biztosító nem lakás céljára használt helyi- ségekben folytatott kereső-, illetve mező- gazdasági tevékenység esetén, a talajszin- ten, vagy az alatti helyiségekben lévő va- gyontárgyakban keletkező kárt csak akkor téríti meg, ha azokat legalább 12 cm magas állványon (pl. 1 EUR raklap) helyezték el.

A biztosító nem téríti meg felhőszakadás- kárként

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy fel- ázás miatt keletkező károkat,

b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz ál- tal okozott károkat.

1.8. Jégverés

Jelen feltétel szerint jégverés biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a káro- kat, amelyek a jégszemek formájában le- hulló csapadék a biztosított épületekben/ építményekben és az ezekben elhelyezett vagyontárgyakban, roncsolás, sérülés, vala- mint a jégverés által megbontott tetőn való egyidejű beázás által okozott.

A biztosító nem téríti meg jégveréskárként

a) az esővíz-elvezető csatornákban kelet- kezett károkat,

b) azokat a károkat, amelyek a tetőszerke- zet karbantartásának elmulasztása miatt következtek be,

c) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üve- gezésében, illetve az ideiglenes fedé- sekben (pl. fólia) keletkeztek,

d) azokat a károkat, amelyek a biztosított épületek/ építmények homlokzatában, nem hőszigetelő külső vakolatában és/ vagy festésében keletkeztek.

1.9. Hónyomás

Jelen feltétel szerint hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek/épít- mények helyesen méretezett, kivitelezett és karbantartott tetőszerkezetének a nagy mennyiségben felgyülemlő hó miatti össze- dőlése következtében, a biztosított vagyon- tárgyakban bekövetkező károkat.

A biztosító nem téríti meg hónyomáskárként

a) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üve- gezésében, illetve az ideiglenes fedé- sekben (pl. fólia) keletkeztek,

b) a kizárólag hófogókban, esőcsatornák- ban keletkező károkat.

1.10. Árvíz

Jelen feltétel szerint árvízkár biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a káro- kat, amelyeket az élővizek, az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és védművel ellátott mesterséges csatornák, valamint mestersé- ges tavak (víztározók) áradása a biztosított

vagyontárgyakban elöntéssel okoz, ha a védművet (árvíz-, belvízvédelmi gátat) áttör- te, vagy annak tetőszintjét átlépte.

Nem biztosítottak

a) a hullámtérben (a felszíni élővizek ár- mentesített szakaszán a partél és a töl- téskorona vagy természetes magaspart közötti terület), nyílt árterületen (árvízvé- delmi műtárgyakkal nem védett, illetve a vízügyi szakhatóság által annak minősí- tett terület) bekövetkező károk,

b) árvízvédelmi műtárggyal nem védett te- rületről átfolyó víz által okozott károk,

c) a víz elvezetésére vagy felfogására szol- gáló létesítményben, árkokban, egyéb víz- ügyi létesítményben, műtárgyban, öntöző- berendezésekben bekövetkezett károk,

d) az árvízvédelmi töltés védett oldalán a belvíz, buzgár, fakadóvíz és a talajvíz ál- tal okozott károk,

e) az árvízmegelőzéssel, mentéssel össze- függésben keletkező egyéb károk (pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjár- művek által okozott károk).

A biztosító 30 napos halasztott kockázatvi- seléssel vállalja az árvíz kockázatot.

1.11. Földrengés

Jelen feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK- 64 skála V. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat.

1.12. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina

Jelen feltétel szerint sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, illetve külön megállapodás esetén lavinakár biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amikor va- lamely szikla-, kőzetdarab, illetve föld- vagy hótömeg bármely okból hirtelen, előre nem látható módon a szokásos helyéről elmoz- dul, letörik, lecsúszik és ezzel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőom- lás-, földcsuszamlás-, illetve lavinakárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása so- rán, illetve azzal összefüggésben kelet- kezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talaj- süllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat,

c) a lecsúszott föld, kőzet vagy hó elszállí- tásának, valamint új támfal (földvédmű) építésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat.

1.13. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg vagy építmény beomlása biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőha- tás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beom- lása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/szerződőnek nincs tu- domása.

A biztosító nem téríti meg ismeretlen épít- mény vagy üreg beomlása kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása so- rán, illetve azzal összefüggésben kelet- kezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talaj- süllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat.

1.14. Vezetékes vízkárok

1.14.1. Jelen feltétel szerint vezetékes vízkár bizto- sítási eseménynek kell tekinteni:

a) a kockázatviselés helyén belüli víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, köz- ponti fűtési és klímarendszerek, vala- mint az ezekhez csatlakozó tartozékok,

szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése (ide ért- ve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása vagy egyéb ok (nyitva hagyott vízcsap, mosógép leug- rott ürítő csöve) miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat,

b) többlakásos épületek esetében a bizto- sító megtéríti a biztosított felelősségi kö- rén kívül eső, a biztosított épületen belüli vezeték törése, dugulása, repedése vagy egyéb ok miatt (nyitva hagyott vízcsap, mosógép leugrott ürítő csöve) kifolyó víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontár- gyakban okozott károkat is.

1.14.2. A biztosító nem téríti meg vezetékes vízkár- ként

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, víz- veszteség, elmaradt haszon,

b) a talajszinten lévő, vagy az az alatti he- lyiségekben végzett kereső-, illetve me- zőgazdasági tevékenység esetén, a 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. 1 EUR raklap) biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett károkat,

c) önálló tűzivízhálózatok csőtörését (pl. sprinkler berendezés),

d) az átmenetileg (72 órán túl) nem hasz- nált épületek/építmények, berendezé- sek, gépek vezetékei víztelenítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykáro- kat és azok következményi kárait,

e) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karban- tartási, valamint a rendszeren, ill. az épü- leten végzett javítási vagy építési (sze- relési) munkák, valamint a próbaüzem során kiömlő víz és/vagy gőz által a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett károkat,

f) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmu- lasztása, illetve nem megfelelő elvég- zése miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban keletke- zett károkat,

g) a cső törése, repedése, kilyukadása mi- att a vezetékekben vagy azok tartozé- kaiban, szerelvényeiben és a hozzájuk tartozó berendezésekben bekövetkező károkat,

j) a duguláselhárítás költségeit.

1.15. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Külön megállapodás esetén tűzoltó beren- dezés kilyukadása biztosítási eseménynek kell tekinteni – jelen feltétel szerint – azo- kat a károkat, amikor a biztosított ingatlan- ban létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivízhálózat) törése, repedése vagy rend- ellenes működése miatt a tűzoltó víz, illet- ve egyéb anyag kiáramlása a biztosított va- gyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg tűzoltó berende- zés kilyukadása kárként

a) a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karban- tartási, valamint a vezetékrendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károkat,

c) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmu- lasztása, illetve nem megfelelő elvégzé- se miatt keletkezett károkat,

d) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepei- nek, csapjainak vagy egyéb elzárószer- kezeteinek nyitva hagyása folytán előállt, esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyag- kiáramlásból eredő károkat,

e) a talajszinten lévő, vagy az az alatti he- lyiségekben végzett kereső-, illetve me- zőgazdasági tevékenység esetén, a 12 cm-nél alacsonyabban tárolt (pl. 1 EUR raklap) biztosított vagyontárgyakban ke- letkezett károkat,

f) magukban az elfolyt tűzoltó anyagokban keletkezett károkat.

1.16. Akvárium törése

Külön megállapodás esetén akvárium tö- rése biztosítási eseménynek kell tekinteni

– jelen feltétel szerint – azokat a károkat, amelyek a kockázatviselés helyén elhelye- zett akvárium:

a) törése, repedése miatt kiömlő víz által a biztosított vagyontárgyakban, illetve

b) az akváriumban lévő élőlényekben bekö- vetkező károkat.

A biztosító nem téríti meg akvárium törése kárként azokat a károkat, amelyek az akvá- rium falában (üvegében) keletkeztek.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tar- talmazza, mely legfeljebb 15.000 Ft lehet.

1.17. Csőtörés

Jelen feltétel szerint csőtörés biztosítási eseménynek kell tekinteni, a kockázatvise- lés helyén (a biztosított építményben, illet- ve a hozzá tartozó telken, a fagyhatár alatt elhelyezkedő) a biztosított építményeket ki- szolgáló és a biztosított felelősségi körébe tartozó cső törését. A biztosító legfeljebb 6 fm cső cseréjének feltárási és beépítési munkáinak költségeit téríti, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik. A biztosító nem téríti meg csőtörés biztosítási eseményként

a) a vezetékekhez csatlakozó berendezé- sekben és szerelvényekben (például csaptelepek, vízmérők, víztartályok, ka- zánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletke- zett károkat,

b) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/építmények, berendezések, gé- pek vezetékei víztelenítésének elmulasz- tása miatt keletkezett fagykárokat,

c) a nyomáspróbák ellenőrzési és karban- tartási, valamint a rendszerben, illetve az épületen javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során ke- letkezett károkat,

d) a cső törése, repedése, kilyukadása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

1.18. Idegen jármű ütközése

Jelen feltétel szerint idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek kell tekinteni, ha a kockázatviselés helyén, az idegen – vonalas vagy közúti – jármű a biztosított vagyontár- gyakkal történt ütközés, vagy ezen ütközés következtében történt omlás során azokban kárt okoz.

1.19. Idegen tárgyak rádőlése

Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádő- lése biztosítási eseménynek kell tekinteni, ha a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

1.20. Okmányok, valamint bank- és hitelkártyák ellopása, megsemmisülése

Személyiokmányok, közlekedésiokmányok, valamint bank- és hitelkártyák ellopása, megsemmisülése biztosítási eseménynek

kell tekinteni –jelen feltétel szerint – azokat a károkat, amelyek a kockázatviselés helye- ként meghatározott címen állandó jelleggel lakó természetes személyek okmányainak, valamint bank- és hitelkártyáinak ellopása, megsemmisülése okoz.

A biztosító kártérítése kizárólag az ellopott, megsemmisült

a) személyi okmányok esetén az okmányok pótlásának illetékköltségére;

b) bank- és hitelkártyák esetén azok letiltá- sának költségére vonatkozik.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 25.000 Ft le- het.

1.21. Vandalizmus

Külön megállapodás esetén rongálás biz- tosítási eseménynek kell tekinteni – jelen feltétel szerint – azokat a károkat, amelye- ket a biztosított épület homlokzataiban, nyí- lászáróiban, az épületre/építményre fixen rögzített biztosított berendezésekben, vagy a biztosított kerítésben az elkövető(k) szán- dékos rongálással, és/vagy össze-festéssel, összefirkálással okoztak.

A biztosító nem téríti meg vandalizmus kár- ként azokat a károkat, amelyek:

a) nem rendeltetésszerű használat, illetve nem szakember által végzett javítások következményei,

b) a karbantartás elmulasztása, illetve a be- rendezés elhasználódásából bekövetke- ző káresemények.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tar- talmazza, mely legfeljebb 15.000 Ft lehet.

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítet- te, őt illetik meg azok a jogok a valóságos kár, illetve a kártérítés arányában, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

1.22. Hűtőkészülékekben tárolt élelmiszerek biz- tosítása

Külön megállapodás esetén, a hűtőkészü- lékekben tárolt élelmiszerek megromlása biztosítási eseménynek kell tekinteni – jelen feltétel szerint -- azokat a károkat, amelyeket a zárt épületben lévő hűtőberendezésekben tárolt élelmiszerek megromlása okoz, abban az esetben, ha bizonyítottan az alábbiakban felsorolt okok miatt következtek be:

a) a hűtőberendezés, vagy az ahhoz kap- csolódó szabályozó berendezés vélet- len, váratlan meghibásodása;

b) a biztosított készletnek a hűtőközeggel történő szennyeződése;

c) az elektromos áramszolgáltatás hiánya miatt bekövetkező károk, abban az eset- ben, ha az elektromos szolgáltató az elektromos áram kimaradását legalább 1 munkanappal előre a kihirdetési köte- lezettségének megfelelően nem közölte, és ezt az áramkimaradást a szolgáltató igazolta.

E kiegészítő biztosítás azokra a vagyontár- gyakra vonatkozhat, amelyekre az ingóság alapbiztosítás megkötésre került.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 15.000 Ft lehet.

A biztosító szolgáltatására vonatkozó sza- bályok a Vagyonbiztosítás általános felté- telében (SÁVBI 2010) felsoroltakon kívül az alábbi pontokkal egészülnek ki:

a) a biztosító a jelen kockázatra meghatáro- zott biztosítási összegen belül, de annak legfeljebb 30%-áig megtéríti a kármeg- előzéssel (a hűtött készlet megóvásával) kapcsolatban felmerült, igazolt költsé- geket (pl.: élelmiszerek elszállításának költsége, áramfejlesztő berendezés bér- leti díja stb.),

b) a biztosítási fedezet nem terjed ki az egyébként már lejárt szavatosságú kész- letekre,

c) a hűtőkészülék meghibásodása esetén csak a 8 évnél fiatalabb hűtőberendezé- sekben tárolt készletek megromlása biz- tosított.

1.23. Háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) időn túli meghibásodásának biz- tosítása

Külön megállapodás esetén, a háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) időn túli meghibásodása biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a javítási költ- ségeket, amelyek a kockázatviselés helyén, a háztartásokban általánosan használt és ott károsodott gépek, berendezések garan- ciális idejének lejárta utáni javíttatása, vagy (gazdasági) totálkára jelent.

Jelen feltétel szerint biztosíthatóak azok a károk, amelyek a meghibásodott gépek, be- rendezések javítási költségeiből származ- nak, abban az esetben ha a meghibásodás

jellege, a garanciális (jótállási) időn belül garanciális meghibásodásnak minősülne.

E kiegészítő biztosítás azokra a vagyontár- gyakra vonatkozhat, amelyekre épület-, vagy ingóság alapbiztosítás megkötésre került.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 25.000 Ft/kár/ év lehet.

A biztosító szolgáltatására vonatkozó felté- telek (a Vagyonbiztosítás általános feltétel- ében (SÁVBI 2010) felsoroltakon kívül):

a) biztosítási fedezet kezdeti időpontja a gyártó (forgalmazó) által vállalt garanci- ális idő lejárta,

b) a biztosított időszak nagysága megegye- zik a gyártó által vállalt garanciális idő terjedelmével, de biztosítási védelem legfeljebb a vásárlás időpontjától számí- tott 5 évig terjedhet (az időbeni korlát a meghibásodott készülék szakszervizbe történő leadásának legkésőbbi időpont- jára vonatkozik),

c) a biztosított vagyontárgy javításának a garancialevélben felsorolt szakszervizek valamelyikében kell történnie, illetve

d) a biztosított vagyontárgy vásárlási szám- lájának és az érvényesített garancialeve- lének és garanciális feltételeknek, vala- mint a javításról a szakszerviz számlájá- nak megléte.

A biztosító nem téríti meg háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) időn túli meghibásodása kárként, azokat a károkat amelyek:

a) számítógépek, mobiltelefonok, valamint ezek tartozékaiban, perifériáiban, illetve hordozható multimédiás lejátszók meg- hibásodása miatt következtek be (nem biztosítható vagyontárgyak), vagy

b) más jogcím alapján (pl. szavatosság) megtérülnek.

1.24. „Útitárs” kiegészítő ingóságbiztosítási cso- mag

Külön megállapodás esetén, ha a biztosított elhagyja a kockázatviselés helyét, a biztosítási fedezet Magyarország területén, a kockázatvi- selési helyen kívülre is kiterjeszthető a bizto- sított ingóságokra. Feltétele, hogy a kárese- mény időpontjában a biztosított vagyontárgy tárolási helyének kockázati körülményei meg- egyeznek a biztosítási szerződésben megha- tározott kockázatviselési hely kockázati körül-

ményeivel, és a kárt a jelen feltétel 1.1. pontjá- tól 1.16. pontjáig, vagy az 1.18 és 1.19 pontban részletezett károkok valamelyike váltja ki.

Jelen feltétel szerint biztosítási esemény to- vábbá – többletkockázatként – a biztosított ingóságokban az azokat szállító jármű köz- lekedési balesete során bekövetkező káro- sodás is.

Kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb az ingóságbiz- tosítás teljes biztosítási összegének 20%-a, illetve ezen limiten belül az elzárva tartandó háztartási ingóságok és a készpénz együtte- sen legfeljebb 100 000 Ft-ig biztosítottak.

2. Kizárások

A biztosítási védelem – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010), va- lamint a különböző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki a biztosítási szerződés szerint az alábbi károkra:

a) a tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan vég- bemenő állagromlás következményei,

b) a károsodott vagyontárgy olyan érték- csökkenéséből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl. esztétikai hibák),

c) a megsemmisült vagyontárgy nem ká- rosodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiú- sulása miatt keletkeztek,

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt kelet- keztek, amelyekről a szerződő/biztosí- tott tudott vagy tudnia kellett,

e) az épületek/építmények, gépek, beren- dezések avultságával, azok karbantartá- sának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásá- val okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben;

f) kereső tevékenység folytatása esetén a termelési folyamat leállásából, szünetel- tetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség).

3. A biztosító szolgáltatásának szabályai

A biztosító szolgáltatása kockázatviselési helyen- ként a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) felsoroltakon kívül kiterjed az alábbi- akra is:

a) Többlakásos épületekben, a szerződés- ben előírt meghatározásoknak megfe- lelően tárolt, a biztosított kizárólagos használatában lévő padláson, pincében, illetve pincerészben tárolt biztosított va- gyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgy-csoportok biztosítási összegének 5%-ára, de káreseményen- ként legfeljebb a teljes ingóság vagyon- tárgy-csoport biztosítási összegének 10%-ára korlátozódik a biztosító szolgál- tatása.

b) Egylakásos épületekben, a szerződés- ben előírt meghatározásoknak megfe- lelően tárolt, a biztosított kizárólagos használatában lévő padláson, pincében, tárolt biztosított vagyontárgyakra, va- gyontárgyanként az egyes vagyontárgy- csoportok biztosítási összegének 10%- ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy-csoport biz- tosítási összegének 20%-ára korlátozó- dik a biztosító szolgáltatása.

c) A szerződésbeli meghatározásoknak megfelelően tárolt, a biztosított kizáróla- gos használatában lévő melléképületek- ben, valamint kiegészítő célú (nem állan- dó lakás céljára szolgáló) helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra va- gyontárgyanként az egyes vagyontárgy- csoportok biztosítási összegének 10%- ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgy-csoport biz- tosítási összegének 20%-ára korlátozó- dik a biztosító szolgáltatása.

d) A szerződésbeli meghatározásoknak megfelelően az a), b) és c) bekezdés szerinti helyiségekben összesen tárolt biztosított vagyontárgyakra vagyontár- gyanként az egyes vagyontárgy-csoport biztosítási összegének 25%-ára, de kár- eseményenként legfeljebb a teljes ingó- ság vagyontárgy-csoport biztosítási ösz- szegének 50%-ára korlátozódik a bizto- sító szolgáltatása.

e) Jelen feltétel 3. pontjának a), b), és c) bekezdései esetén nem biztosítható va- gyontárgyak, készletek:

• magánvagyon-biztosítás esetén a Va- gyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) meghatározott kiemelt értékű háztartási ingóságok (7.1.2. pont b) bekezdése), elzárva tartandó

háztartási ingóságok (7.1.2. pont c) bekezdése) és a készpénz (7.1.2 d) bekezdés),

• kereső tevékenység esetén a Vagyon- biztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) meghatározott készletek (7.1.2. pont e) bekezdés), nem tartal- mazhatnak 300 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyat, illetve va- lódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegeket, antik bútorokat, képzőművészeti alkotásokat (pl. go- belinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes por- celánból vagy kristályból készült va- gyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesfémeket, igazgyöngyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyakat és ékszereket, a névértéket meghaladó bélyegeket, érméket (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliákat, illetve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyakat.

f) A szerződésben előírt külön védelmi elő- írásoknak megfelelő, és/vagy a szerző- désben megnevezett értékmegőrzőben, vagy azon kívül tartott:

• magánvagyon-biztosítás esetén el- zárva tartandó háztartási ingóságok, készpénz,

• kereső tevékenység esetén elzárva tartandó értéktárgyak (vadász- és ön- védelmi fegyverek, valamint nemesfé- mek, igazgyöngyök vagy drágakövek, illetve ezek felhasználásával készült dísz- és használati vagyontárgyak és ékszerek, a névértéket meghala- dó bélyegek, érmék (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliák, illetve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyak) károso- dása esetén a kártérítés biztosítási eseményenként a kár időpontjában és helyén megvalósult mechanikai és elektronikai vagyonvédelem szerint a Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) című feltétel vé- gén szereplő táblázatok, elzárva tar- tandó ingóságokra vonatkozó kártérí- tési limitei alapján történik.

g) Állatok és növények esetén a kártérítés káreseményenként a károsodott vagyon- tárgyak pótlási értéke, amely állatok esetén az elválasztható korú állat értéke, növények esetén a csemete, palánta, ve- tőmag értéke, amelyek összege össze-

sen a teljes ingóságbiztosítási összeg 5%-ára korlátozódik.

h) Külön megállapodás esetén kiterjesztés- re kerül a biztosító kockázatviselése a szabadban tárolt vagyontárgyakra:

• az 1. pont 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8., 9.,

10., 11., 12., 13., 14., 18., 19. bekez-

dés szerinti kockázatokra, azon biz- tosított vagyontárgyakra vonatkozik, amelyek használati utasítása, útmu- tatója lehetővé teszi (az ebben foglalt korlátozások figyelembe vétele mel- lett) a káresemény időpontjában a szabadban való tárolást,

• A kártérítési limitet a biztosítási szer- ződés tartalmazza, mely legfeljebb

25.000 Ft lehet.

i) Jelen feltétel, a „Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2009)” 1.5.c); 1.6; 1.16; 1.20; 1.21; 3.h) bekez- déseiben, illetve a „Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2009)” 4.2.i–j) bekezdéseiben meghatározott károkok esetén együttes kártérítési limi- tet is meghatároz a biztosító. E kártérí- tési limitet a biztosítási szerződés tartal- mazza, mely legfeljebb évente 40.000 Ft lehet.

4. Önrészesedés

4.1. A tűz- és elemi károk biztosítása önrész nélküli.

4.2. Kivételt jelent a fenti szabályozás alól a háztartá- si gépek, berendezések garancia (jótállási) időn túli meghibásodásának kockázata, ahol az ön- rész a javítási számla értékének 25%-a.

5. Egyéb rendelkezések

5.1. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktala- nul bejelentést kell tenni.

5.2. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

5.3. Jelen biztosítási feltételnek elválaszthatatlan ré- szét képezi a Vagyonvédelmi előírások, kártérí- tési limitek (SVAL 2010) című feltétel.

BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁSBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SBEBI 2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön meg- állapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt bizto- sítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kocká- zatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

A jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alap- biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

1.1. Betöréses lopás

1.1.1. Jelen feltétel szerint betöréses lopás biz- tosítási eseménynek tekintjük, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatvi- selés helyén a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiségbe jogta- lanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be, hogy a dolog elleni erőszak által előidézett nyomok megállapíthatóak, szakértői vizsgá- lattal kimutathatóak, valamint a behatolás tényét hatósági okirat bizonyítja.

1.1.2. Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat ma- gában foglaló, lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitá- sára a jogosultak által rendeltetésszerűen használatos eszközzel jutott be, a helyiség e szabályzat 1.1. pontja szerinti betöréses lopás, illetve az 1.2. pontja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasz- nálásával behatolt, és onnan azokat jogelle- nesen eltulajdonította, valamint a behatolás tényét hatósági okirat bizonyítja.

1.2. Rablás

1.2.1. Jelen feltétel szerint rablás biztosítási ese- ménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása vé- gett a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érde- kében öntudatlan vagy védekezésre képte- len állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenye- getést alkalmazott, valamint a rablás tényét hatósági okirat bizonyítja.

1.3. Jelen feltétel szempontjából nem biztosítási esemény a kirakatokban és a kirakatszekré- nyekben elhelyezett vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása még abban az esetben sem, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakhoz jelen feltétel 1.1. pontja szerinti módon ju- tott hozzá.

1.4. „Útitárs” kiegészítő ingóságbiztosítási csomag

Külön megállapodás esetén, az 1.1.1., 1.1.2., illetve az 1.2.1. pontban megjelölt kockáza- tokra a biztosítási fedezet a kockázatvise- lési helyen kívülre is kiterjeszthető Magyar- ország területén, ha a biztosított elhagyja a kockázatviselés helyét. Feltétele, hogy a káresemény időpontjában a biztosított va- gyontárgy tárolási helyének kockázati kö- rülményei megegyeznek a biztosítási szer- ződésben meghatározott kockázatviselési hely kockázati körülményeivel, és a kárt a jelen feltétel 1.1.1., illetve 1.1.2. pontja, vagy az 1.2.1. szerint részletezett károkok vala- melyike okozza.

A szolgáltatási limitet a biztosítási szerző- dés tartalmazza, mely legfeljebb az ingó- ságbiztosítás teljes biztosítási összegének 20%-a, illetve ezen limiten belül az elzárva tartandó háztartási ingóságok és a kész- pénz együttesen legfeljebb 100.000 Ft-ig biztosítottak.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1. Jelen feltétel szerint betöréses lopás, rablás kockázatokra azok az ingóság, illetve külön megállapodás esetén az épület vagyontárgy- csoportok biztosítottak, amelyek a Tűz- és ele- mi károk biztosításának feltételei (STEBI 2009) szerint is biztosítottak.

2.2. A biztosítási fedezet kiterjed a megállapított biz- tosítási összegeken belül, az adott kockázat- viselési helyen, a betöréses lopás vagy rablás veszélynemre feladott biztosítási összeg 10%- áig, a biztosítási esemény megvalósítása végett

a) a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiségben okozott rongálási károkra,

b) pénz- és/vagy páncélszekrény rongálási káraira,

c) a védelmi jelzőrendszerben okozott rongá- lási károkra,

d) a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

2.3. Külön megállapodás esetén a biztosítási fede- zet kiterjedhet az épület/építmény határoló fala- zatain/épületszerkezetein belüli

a) szerkezeteinek,

b) burkolatainak,

c) épülethez/építményhez tartozó gépészeti berendezéseinek, felszerelési tárgyainak betöréses lopás útján való eltulajdonítására.

A szolgáltatás mértéke kiterjedhet az épület va- gyontárgycsoportra feladott biztosítási összeg 5%-áig.

3. Kizárások

Xxxxx feltétel szerint a biztosító mentesül a kárkifizetés kötelezettsége alól, ha

3.1. a betöréses lopás kár olyan, lezárt helyiség- be való behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges védelme nem érte el a szerződés mellékletét képező Vagyonvédel- mi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) feltételben foglaltakat,

3.2. a biztosító által előírt vagy elfogadott védel- mi rendszerek a kár időpontjában nem vol- tak üzembe helyezve, nem működtek, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be,

3.3. a biztosított a pénz- vagy páncélszekrényre felszerelt, a feltételek szerint minimálisan megkövetelt zár(ak) bezárását elmulasz- totta, illetve az előírt elektronikai védelmet nem helyezte üzembe,

3.4. a biztosított nem tartotta be a vagyonvédel- mi előírásokban foglaltakat,

3.5. a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz-, vagy páncélszekrény, illetve -kazetta kulcsait a biztosított objektum elhagyása

után a kockázatviselés helyén tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta,

3.6. a kár okozati összefüggésben van az épület befejezetlenségével, illetve annak lezárat- lanságával.

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

4.1. Betöréses lopás biztosítási esemény ese- tén a kártérítés mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában tényle- gesen a vagyonvédelmi előírásokban fog- laltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés részét képező

„Kártérítési összeghatárok betöréseslopás- biztosítási esemény bekövetkeztekor…” című táblázat alapján történik. Egy bizto- sítási esemény kapcsán a kártérítési limit valamennyi érintett vagyoncsoportnak az együttes kártérítésére vonatkozik.

4.2. A biztosító szolgáltatása kockázatviselési helyenként a Vagyonbiztosítás általános fel- tételében (SÁVBI 2010) felsoroltakon kívül az egyes védelmi szintek figyelembevételé- vel kiterjed az alábbiakra is:

a) Többlakásos épületekben, a szerződés- ben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizáróla- gos használatában lévő padláson, pincé- ben, illetve pincerészben tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási összegének 1%-ára, de káreseményen- ként legfeljebb a teljes ingóság vagyon- tárgycsoport biztosítási összegének 3%- ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

b) Egylakásos épületekben, a szerződés- ben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizá- rólagos használatában lévő padláson, illetve pincében tárolt biztosított vagyon- tárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási ösz- szegének 2%-ára, de káreseményenként legfeljebb teljes ingóság vagyontárgy- csoport biztosítási összegének 5%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

c) A szerződésben előírt külön védelmi elő- írásoknak megfelelően lezárt a) és b) bekezdés szerinti helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra, biztosított vagyontárgyanként az egyes vagyon- tárgy-csoportok biztosítási összegének 3%-ára, de káreseményenként legfel- jebb a teljes ingóság vagyontárgy-cso- port biztosítási összegének 10%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.

d) A szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biz- tosított kizárólagos használatában lévő melléképületekben tárolt biztosított va- gyontárgyakra, a biztosító a szolgáltatá- sát (a biztosított vagyontárgyankénti és káreseményenkénti felső határát) a koc- kázatvállalási helyen, a szerződésben megnevezett védelmi fokozatok káridő- ponti tényleges megvalósulása alapján határozza meg.

e) Jelen feltétel 4.2. pontjának a), b) és d) bekezdései esetén nem biztosítható va- gyontárgyak, készletek:

• magánvagyon-biztosítás esetén a Va- gyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) meghatározott kiemelt értékű háztartási ingóságok (7.1.2 b) bekezdés), elzárva tartandó háztartá- si ingóságok (7.1.2 c) bekezdés) és a készpénz (7.1.2 d) bekezdés),

• kereső tevékenység esetén a Va- gyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) meghatározott készle- tek (7.1.2. pont e) bekezdés), melyek nem tartalmazhatnak 50.000 Ft egye- di értéket meghaladó vagyontárgyat, illetve valódi szőrméket, kézi csomó- zású vagy szövésű szőnyegeket, antik bútorokat, képzőművészeti alkotáso- kat (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint ne- mesfémeket, igazgyöngyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhaszná- lásával készült dísz- és használati va- gyontárgyakat és ékszereket, a névér- téket meghaladó értékű bélyegeket, érméket (nem hivatalos fizetési esz- közök), medáliákat, illetve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyakat.

f) A szerződésben előírt külön védelmi elő- írásoknak megfelelő, és/vagy a szerző- désben megnevezett értékmegőrzőben, vagy azon kívül tartott:

• magánvagyon-biztosítás esetén el- zárva tartandó háztartási ingóságok, készpénz,

• kereső tevékenység esetén elzárva tartandó értékcikkek és értéktárgyak (vadász- és önvédelmi fegyverek, va- lamint nemesfémek, igazgyöngyök vagy drágakövek, illetve ezek felhasz- nálásával készült dísz- és használati vagyontárgyak és ékszerek, a névér-

téket meghaladó értékű bélyegek, érmék (nem hivatalos fizetési esz- közök), medáliák, illetve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyak) károsodása esetén a kártérítés biztosítási eseményenként a kár időpontjában és helyén megva- lósult mechanikai és elektronikai va- gyonvédelem szerint a Vagyonvédel- mi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) című feltételben szereplő táb- lázatok elzárva tartandó ingóságokra vonatkozó kártérítési limitei alapján történik.

g) Előírás szerint telepített értékmegőrző- nek betöréses lopás biztosítási esemény során történő eltulajdonítása esetén, az értékmegőrzőben tárolt elzárva tartandó vagyontárgyak tekintetében a kártérítési összeg meghatározása a kár időpontjá- ban és helyén megvalósult mechanikai és elektronikai vagyonvédelem szerint, a Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) című feltételében az értéktárolóra vonatkozó táblázatok alap- xxx xxxxxxxx.

h) Állatok és növények esetén a kártérítés káreseményenként a károsodott vagyon- tárgyak pótlási értéke, amely állatok esetén az elválasztható korú állat érté- ke, növények esetén a csemete, palán- ta, vetőmag értéke, a kártérítés összege összesen a teljes ingóságbiztosítási ösz- szeg 5%-ára korlátozódik.

i) Külön megállapodás esetén a biztosí- tó megtéríti a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen a közlekedésre alkalmas felülettől leg- alább 3,50 méter magasságban felsze- relt vagyontárgyak lopását, az alábbi va- gyontárgyakra vonatkozóan:

– riasztó berendezés kültéri egységei,

– térfigyelő kamera,

– térvilágítás,

– kültéri mozgásérzékelő egységek, il- letve

– híradástechnikai vevő egység.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 25.000 Ft/év.

j) A biztosító megtéríti a biztosítási szerző- désben meghatározott kockázatviselési helyen, a bejárati ajtó kulcsának elvesz- tése, ellopása esetén a zárbetét(ek) cse- réjének költségét.

A kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb 15.000 Ft/év.

k) Xxxxx feltétel 4.2. i–j) bekezdéseiben, valamint a Tűz- és elemi károk biztosítá- sának feltétele (STEBI 2009) 1.5.c); 1.6; 1.16; 1.20; 1.21; 3.h) bekezdéseiben meg- határozott károk esetén együttes kártérí- tési limitet is meghatároz a biztosító.

E kártérítési limitet a biztosítási szerződés tartalmazza, mely legfeljebb évente 40.000 Ft lehet.

5. Önrészesedés

A betöréses lopás, rablás biztosítása alapesetben ön- rész nélküli.

6. Egyéb rendelkezések

6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájé- koztatni szükséges.

6.3. A jelen biztosítási feltételnek elválaszthatatlan részét képezik a Vagyonvédelmi előírások, kár- térítési limitek (SVAL 2010), illetve a Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási ese- mény bekövetkezésekor 2010 című feltételek.

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK, SZOLGÁLTATÁSI LIMITEK (SVAL 2010)

I. Mechanikai védelem és kategóriái

A mechanikai védelem megvalósításához szükséges al- kotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biztosított vagyontárgyak védelemében betöltendő sze- repe, illetve alkalmassága szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlása (elérési útvonal: http:// xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxx.xxxx) alapján kell kiválasztani, illetve az ajánlásban foglaltakat figyelembe véve kell azokat telepíteni és alkalmazni.

Mielőtt a biztosított az alábbi pontokban meghatározott védelmi szintek megvalósítása érdekében a vagyonvé- delmi rendszerének bármely részegységét kicserélné, győződjön meg arról, hogy:

– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,

– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem bizto- sítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett védelmet!

A védelmi rendszer alkotóelemeinek történt beépítése után minden esetben kérje el a MABISZ-ajánlásról szóló tanúsítványt, illetve ezen alkotóelemek képesített szakem- ber által történt beépítése után a kivitelezői nyilatkozatot.

1. Alapfokú védelem

Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt ál- lapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább 25 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, ki- emelés, feszítés ellen, illetve a többszárnyú ajtók tolózárai reteszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. nyílószárnyanként 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 14 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re van- nak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Az ajtók zárását

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommegha- tározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyből az egyik fúrásnak, és mindkettő törés- nek ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2. önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet, melynek záráspontjainak száma legalább kettő (pl. garázsajtók), kiegészítve legalább egy darab törésnek ellenálló kivitelű biztonsági zárral, vagy

3.3. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában megha- tározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy- egy ponton (a 2. pontnak megfelelően) biztosítja a zárást.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

2. Részleges védelem

Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett he- lyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elé- gítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárd- sága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább 6 cm vastag vasbeton szerkezet is).

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: ki- emelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózárak reteszhú- zás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, mi- nősített hevederzár-szerkezettel védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. nyílószárnyanként 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re van- nak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

2.4. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.

3. Az ajtók zárását:

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatá- rozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyit- ható, és zárszerkezete felfúrás ellen megerősí- tett, valamint ezek a zárak zárt állapotban van- nak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában megha- tározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van.

Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy olda- lon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a 2. pontnak megfelelően), és ezen vasalat le- hetetlenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépítését, az ajtó zárszerkezete felfúrás ellen védett.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, legalább „A2” biztonsági üveggel, illetve minő- sített betörésvédő fóliával kell készíteni. A tok- nak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerke- zet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, mi- nősített mechanikai szerkezettel védettek, minő- sített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások

H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi kö- vetelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyez- kedik el, vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi azt, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabo- tázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.

3. Teljes körű védelem

Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyi- ség határolófalazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterek- kel rendelkezzenek:

1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal, vagy

2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol

– a beton minősége minimum C14/20-as,

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszere- lése minimum 150×150 mm rácskiosztású, Ø 8–10 mm átmérőjű betonvas háló, amely a fal közepén helyezkedik el,

3. vagy az 1., ill. a 2. bekezdésben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosítsanak.

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:

1.1. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősí- tett kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,

1.2. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak re- teszhúzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, minősített hevederzárral vé- dettek,

1.3. 40×40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalommeghatározások c) pontjában leírt biztonsági zárral védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. nyílószárnyanként 3 db megerősített diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílás- záró vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolja,

2.4. a keményfából készült ajtólap tömör, és vastag- sága minimum 40 mm,

2.5. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíni- umprofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata minimum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es hegesz- tett acéllemez.

3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biz- tonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyitással (pl. zárfésű- vel) nem nyithatóak, zárszerkezeteik felfúrás el- len megerősítettek, valamint ezek a zárak zárt ál- lapotban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a fala- zatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellenda- rabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, legalább „B1” biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogás- nak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keret- szerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pont- ban leírt paramétereknek nem felelnek meg, leg- alább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, mi- nősített mechanikai szerkezettel védettek; minő- sített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások

H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. minősített nyitható ráccsal ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pon- tokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi kö- vetelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt álla- potban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van

elkészítve, és vezérlése védett téren belül he- lyezkedik el.

c) A 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerő- sített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszár- nyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek.

2. A nyílószárny és a tok:

2.1. nyílószárnyanként 3 db megerősített kivitelű dió- pánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelv(ek) legalább 18 mm mélyen zár(nak), egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyílás- záró vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolja.

3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:

3.1. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felület- re nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, legalább há- rompontos zárást biztosít, valamint a zár zárt ál- lapotban van,

3.2. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, leg- alább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pont- jában leírt biztonsági zár végzi, a zárszerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók minősített, legalább „A1” biztonsági üveggel vagy minősített betörésvédő fóliával védettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pont- ban leírt paramétereknek nem felelnek meg, leg- alább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, mi- nősített mechanikai szerkezettel védettek, minő- sített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások

H) pontjában meghatározott rács, vagy

6.2. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti c) 1–4. pontokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi kö- vetelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.

4. Teljes körű pluszvédelem

Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezetnek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkeznek:

– a határolószerkezet minimum 15 cm vastag vasbetonból készült, ahol

– a beton minősége minimum C20/20-as és

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszere- lése minimum 2 db 100×100 mm-es rácski- osztású, a falvastagság harmadánál és két- harmadánál elhelyezkedő, Ø 12 mm átmé- rőjű betonvas háló, amelyek rácskiosztása egymáshoz képest felében eltolt

– vagy az előzőekben meghatározott szerke- zettel egyenértékű, vagy azt meghaladó me- chanikai védelmet biztosít.

b) Az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell ele- get tenni:

1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés (az ajtópánt oldalán 3 db megerősített, kiemelés elleni tüske), illetve feszítés ellen védett.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. minimum 4 db megerősített kivitelű diópánttal van egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. az ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zár- nak, egymástól legalább 300 mm távolságban,

2.4. az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üve- gezés nélküli) lehet,

2.5. az ajtólap minimum 15 mm vastag acélból he- gesztett, vagy

2.6. 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, illetve az ajtólapon több helyen egymáshoz he- gesztéssel van rögzítve, a két lemez között 60 mm vastag vasbetonnal, vagy ezzel szilárdság- ban egyenértékű anyaggal van kitöltve.

3. Az ajtó zárását minimum 2 db, a Fogalommeg- határozások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló ki- vitelűek és finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerkezet felfúrás ellen védett. A zárszerkezet négy oldalon, legalább hatpontos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapot- ban vannak.

4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acélháló- jához hozzáhegesztett kivitellel készült.

Azon esetekben, ha az előző vagyonvédelmi ka- tegóriákban foglalt előírások a kár időpontjában és helyén nem valósulnak meg, akkor a tényle- gesen megvalósult vagyonvédelmi szint és az alábbi kategóriákba foglalt vagyonvédelmi előírá- sok szerint térít társaságunk.

I. Védelem

„I. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt ál- lapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárd- sága legalább 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek esetén a tolózá- rak reteszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága körkö- rösen 8 mm-en belül van.

3. Az ajtók zárását 1 db, az alábbi jellemzőknek megfelelő zár végzi, amely zárt állapotban van: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel- kombinációs zár, amennyiben a variációs le- hetőségek száma meghaladja az ezret, egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú. Megfelel továbbá

– önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. garázsajtók),

– biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melynek minden részegységét a MABISZ legalább részleges mechanikai védelem al- kotóelemeként ajánlja.

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadá- lyozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

II. Védelem

„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább Ø 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segéd- eszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai retesz- húzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. nyílószárnyanként bármilyen forgópánttal van egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.

3. Az ajtók zárását 1 db, a Fogalommeghatározások

C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van, elfogadott továbbá az önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet, (pl. ga- rázsajtók).

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadá- lyozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

II. Értéktároló

A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiak- ban értékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tárolandó vagyontárgy(ak) értékét, méretét, illetve ég- hetőségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épü- letbe/ építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhe- tőségét.

Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlá- sakor kérjük el ezen tárgyak MABISZ-ajánlását, illetve ezek az épületbe/építménybe történő beépítését, va- lamint esetleges elektronikai védőrendszerbe történő bekapcsolását kizárólag MABISZ-ajánlással rendelkező szakemberrel végeztessük el, ezen ajánlásáról kérjünk tanusítványt.

Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszekrény mini- mális elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál ki- sebb tömegű páncélszekrények rögzítésének a MABISZ- ajánlásában foglaltaknak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ-ajánlással nem ren- delkezik, akkor legalább 2-2 db Ø 12 mm átmérőjű 100 mm hosszan csavarral befogott és fémdűbellel a tömör

tégla-, illetve beton teherhordó főfalhoz, és beton pado- zathoz kell rögzíteni.

A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, lezárt, vé- dett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ- ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az ér- téktároló nyitható felületén kívül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag betonágyazatba, az épület belső teherhordó főfalába kell beépíteni.

Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázat- viselési helyen, a biztosítási feltételek szerint állandóan lakottnak minősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.

III. Elektronikai védelem

Az elektronikai védelem megvalósításához szükséges alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biztosított vagyontárgyak védelemében betöltendő sze- repe, illetve alkalmassága szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlása alapján kell kiválasztani, illetve az ajánlásban foglaltakat figyelembe véve kell a vé- delmi rendszert megtervezni, valamint telepíteni és alkal- mazni. Az elkészült védelmi rendszer átvételekor minden esetben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!

Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények.

1. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél ala- csonyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti he- lyiséget határoló nyílászáróra terjedjen ki.

2. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósí- tottnak, amennyiben az esemény (betöréses lo- pás) időpontjában a rendszer bekapcsolt állapot- ban van, és minden alkotóeleme üzemképes.

3. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető meg- valósítottnak:

– ha az esemény időpontjában a rendszer be- kapcsolt állapotban van,

– minden alkotóeleme üzemképes, és

– állandó készenléti ügyeletre jelzett át.

Az objektum védelmi egységeinek meghatározása

1. Felületvédelem

a) Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldal- ról még a nyílászáró üvegezésének betörése esetén se lehessen megbontani, és 1–2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

b) Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt

üvegfelület típusának figyelembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

c) Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelőeszközt, hogy érzékenységi karakterisztikája alapján az egész, védeni kívánt felületet lefedje. Ellen- kező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.

2. Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő érzékelőeszközök bármilyen illeték- telen behatolást jelezzenek a központ felé.

II. Fogalommeghatározások

A) „Minősített” elemei a védelemnek (MABISZ- ajánlás)

A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvalósítá- sához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlja a megvalósítandó védelemben betöl- tendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ-ajánlással rendelkező „alkotóelemeket” fogad el Biztosítótársaságunk.

Vásárláskor az áru tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!

A biztosított objektum megfelelő védelmének kialakításá- hoz minden esetben szakember segítségét vegye igény- be. A védelmi rendszer elkészülte után minden esetben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!

B) Nyílászárók

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szellőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárha- tó vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkeze- tek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások, -járatok lezárószerkezetei).

C) Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül:

a) Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 rotoros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok va- riációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.

b) Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

c) Biztonsági zárnak minősül továbbá a “Vagyonvédel- mi előírások áttekintő táblázata lakossági vagyon- biztosítások” táblázatban meghatározott védelmi

szintjei esetén az a biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melyet a MABISZ a teljes körű mecha- nikai védelem elemeként ajánl.

D) Megerősített zárszerkezet és zárpajzs

a) A zárszerkezetet a külső (támadási) oldalról felfú- rás ellen keményfém lappal (lapokkal) (60 HRC ke- ménységű vagy ezzel egyenértékű anyag), kívülről nem szerelhető módon, az ajtólap külső síkján belül védeni kell.

b) A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából legfeljebb 1 mm-re állnak ki.

c) A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem sze- relhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt a cilinderzárak (henger- és mágneszárak) fel- fúrása vagy magkihúzása ellen.

E) Megerősített zárnyelvfogadó lemez

A zárnyelvfogadó acéllemez, mely legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól mini- mum 200 mm-re lévő fémdűbellel, a beton vagy tégla tartó- szerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.

F) Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók

A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és mini- mum 18 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszel- niük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsá- gi zár által működtetett mechanika hozza létre a zárást.

G) Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.

H) Minősített rács

Minősített rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhető rács, amely:

a) legfeljebb 100×300 mm-es rácskiosztású,

b) legalább 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, köracélból készült,

c) az épület, építmény teherhordó épületszerkezeté- hez legalább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélység- gel (hagyományos, kisméretű tégla-, illetve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,

d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához ké- pest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°- ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm- re helyezkedik el,

e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszetében a ráccsal megegyező anyagúak, minimális darab-

számuk függőleges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy

f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai megoldás.

I) Tolózár, retesz

a) Csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,

b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy

c) az ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem szerel- hető módon legalább 4 db 5 mm átmérőjű átmenő kapupántcsavarral rögzített,

d) a retesz nyírómetszete legalább 8 mm-es átmé- rőjű tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),

e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legnagyobb távolsága 20 mm,

f) reteszhúzás ellen védett,

g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadó- vasalatba, mely ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhe- tő módon, legalább 2 db 5 mm átmérőjű átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.

J) Reteszhúzás elleni védelem

Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyek- ben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóreteszes szerkeze- tek mozgó elemeit) bezárt állapotban csavarral rögzítjük.

K) Kiemelés elleni védelem

a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótoktól – az ajtópántokról történő – leemeléssel elválasztha- tatlan (kiemelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szembefordítása),

b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése a E. pont- ban leírtakkal megegyező.

L) Feszítés

Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas cél- szerszámmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthe- tővé válik.

M) Falazóköröm

A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szer- kezeteihez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok ke- resztmetszeti adatait és egyéb előírásait a H) pontban leírtak tartalmazzák.

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA

Épületszerkezetek mechanikai védelme
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú kisméretű, tömör téglafala- zat szilárdságának feleljen meg legalább?
	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet
A védendő nyílászárók alsó élmagassága
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Nyílószárnyanként hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?
	Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók)
	Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ- ajánlással kell rendelkeznie?
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalom-meghatáro- zások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?
	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?
	Szükséges-e biztonsági fólia, belülről zárható redőny vagy spaletta?
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!

LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁS ESETÉN

	1. Alapfokú védelem	2. Részleges védelem	3. Teljes körű védelem			4. Teljes körű pluszvédelem
	25 cm	25 cm	38 cm			téglaszerkezet nem megengedett
	25 cm vastag falazóblokk, 20 cm átmérőjű rönkfaház	30 cm vastag falazó- blokk	10 cm vastag vasbeton			15 cm vastag vasbeton
	2 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m felett		élmagasságtól független
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges		szükséges
	nem szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges		3 db szükséges
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges		többszárnyú ajtó nem megengedett
	3 db	3 db	3 db megerősített	3 db megerősített		4 db megerősített
	5 mm	3 mm	2 mm	5 mm		2 mm
	14 mm	18 mm	18 mm	18 mm		30 mm
	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm		300 mm
	nem	nem	nem	nem		nem
	nincs rá előírás	30 mm	40 mm	nincs rá előírás		fa anyagú ajtó nem megengedett
	nincs rá előírás	nincs rá előírás	5 mm	nincs rá előírás		alumínium anyagú ajtó nem megengedett
	nincs rá előírás	nincs rá előírás	2 mm	nincs rá előírás		15 mm
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő		nem megfelelő
	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő		nem megfelelő
	megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő		nem megfelelő
	teljeskörű mechanikai védelem elemeként ajánlott	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő		nem megfelelő
	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	1 db szükséges		2 db szükséges
	2 db	2 db	2 db	1 db		2 db
	1 db	2 db	2 db	nem előírt		2 db
	nem előírt	1 db	2 db	nem előírt		2 db
	nem előírt	nem előírt	szükséges	szükséges		szükséges
	kiválthatja	kiválthatja	csak biztonsági ajtó lehetséges	nem előírt		csak biztonsági ajtó lehetséges
	1 db	1 db
	1 db	1 db
	nem előírt	1 db
	2 ponton/biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton	2 ponton/biztonsági ajtó esetén mind a négy oldalon, legalább 1-1 ponton	mind a négy oldalon, legalább 6 ponton	erkélyeken, teraszokon két oldalon, legalább 3 ponton/egyéb eset- ben legalább 2 ponton		mind a négy oldalon, legalább 6 pontos zárást biztosít
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges		szükséges
	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges		fa anyagú ajtó nem megengedett
	nem előírt	szükséges	szükséges	szükséges		üvegezett nyílászáró nem megengedett
	nem előírt	A2	B1	A1
	nem előírt	szükséges	nem megengedett	szükséges
	alkalmazható	nem alkalmazható	nem alkalmazható	megerősítve
	nem szükséges	minősített rács szük- séges	minősített rács szük- séges	minősített rács szük- séges		ráccsal nem váltható ki!

Azon esetekben, ha az előző táblázatban foglalt vagyonvédelmi szint a kár időpontjában és a behatolás helyén nem valósul meg, akkor a ténylegesen megvalósult vagyonvédelmi szintnek és az alábbi táblázatban foglalt vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő kártérítés jár.

Épületszerkezetek mechanikai védelme		I. védelem	II. védelem
Falazatok, pado- zatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vas- tagságú kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?	6,5 cm	6,5 cm
	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet	kétrétegű, 6 cm vas- tag szendvicsszerke- zet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú	kétrétegű, 10 cm vastag szendvics- szerkezet, amely leg- alább 20 mm vastag fa alapanyagú
A védendő nyílászárók alsó élmagassága		2 m alatt	2 m alatt
Kiemelés, feszítés és re- teszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?	nem szükséges	nem szükséges
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?	nem szükséges	nem szükséges
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?	szükséges	szükséges
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Az ajtólap rögzítése az ajtótokhoz milyen módon lehetséges?	tetszőleges	bármilyen forgópánt
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?	8 mm	6 mm
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült tömör ajtólap?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?	nincs rá előírás	nincs rá előírás
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár , amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?	megfelelő	nem megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?	megfelelő	nem megfelelő
	Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók)	megfelelő	megfelelő
	Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie?	részleges mechani- kai védelem eleme- ként ajánlott	teljeskörű me- chanikai védelem elemeként ajánlott
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?	nem szükséges ez a biztonsági zár	1 db szükséges
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	nem előírt
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább	nem előírt	nem előírt
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?	nem előírt	nem előírt
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsá- gi zár van rajta?	nem előírt	nem előírt
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	nem előírt	nem előírt
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?	1 ponton	1 ponton
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?	nem szükséges	nem szükséges
	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?	nem szükséges	nem szükséges
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?	nem szükséges	nem szükséges
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?	nem szükséges	nincs rá előírás
	Szükséges-e biztonsági fólia?	nem szükséges	nem szükséges
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?	alkalmazható	alkalmazható
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehető- sége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni		nem szükséges	nem szükséges

Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor 2010. (a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelmi szint függvényében)

Védelmi szintek		Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft)	Állandóan lakott2 objektumban						Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft)
Mechanikai védelem	Elektronikai védelem		Egyes külön vagyontárgycsoportok kártérítési határai (e Ft)				Melléképület I. (magánvagyon) (e Ft)	Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft)
			Kiemelt értékű háztartási ingóságok (magántulajdonú ingóságok esetén)	Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészlet5
				magánvagyon		vállalkozói vagyon
				értéktároló nélkül ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak!
Alapfokú	elektronikai védelem nélkül	6 000	1 000	250 25	1 000 75	1 000 100	250	750	800
	elektronikai védelemmel	10 000	2 000	300 50	1 500 75	1 500 150	400	1 000	1 000
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	15 000	4 000	400 75	2 000 100	2 000 000	000	1 200	2 000
Részleges	elektronikai védelem nélkül	10 000	3 000	350 50	1 500 75	1 000 200	400	1 000	1 000
	elektronikai védelemmel	15 000	6 000	500 50	2 000 100	2 000 000	000	1 000	1 500
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	20 000	10 000	600 75	2 500 100	3 000 500	500	2 000	3 000
Teljes körű	elektronikai védelem nélkül	20 000	7 500	500 75	2 000 100	2 000 250	600	1 500	2 000
	elektronikai védelemmel	25 000	10 000	600 75	2 000 100	2 000 250	700	1 500	2 500
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	30 000	12 000	700 75	2 500 100	3 000 500	1 000	3 000	4 000
Teljes körű plusz	elektronikai védelem nélkül	30 000	15 000	1 500 100	2 000 100	2 000 000	000	2 000	3 000
	elektronikai védelemmel	40 000	20 000	1 500 100	2 500 100	4 000 350	1 000	2 000	4 000
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	50 000	25 000	2 000 100	3 000 100	8 000 500	1 500	5 000	5 000

– A vagyonvédelmi előírások megvalósítása és fenntartása a szerződő/biztosított feladata és kötelezettsége a részére átadott Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) alapján.

39

– A szerződés megkötése (az ajánlatnak a biztosításközvetítő részéről való aláírása, illetve annak átvétele) nem jelenti a biztosító részéről a már meglévő védelmi szint minősítését.

40

Azon esetekben, ha az előző táblázatban foglalt vagyonvédelmi szint a kár időpontjában és helyén nem valósul meg, akkor a ténylegesen megvalósult vagyonvédelmi szintnek és az alábbi táblázatban foglalt vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő kártérítés jár

Védelmi szintek		Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft)	Állandóan lakott2 ingatlanban						Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft)
Mechanikai védelem	Elektronikai védelem		Egyes külön vagyontárgy-csoportok kártérítési határai (e Ft)				Melléképület I. (magánvagyon) (e Ft)	Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft)
			Kiemelt értékű háztartási ingóságok (magántulajdonú ingóságok esetén)	Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészlet5
				magánvagyon		vállalkozói vagyon
				értéktároló nélkül ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	értéktárolóban3 ebből készpénz	Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzárva tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak!
I. védelem1	elektronikai védelem nélkül	750	50	––––	4 ––––	–––– ––––	50	250	––––
	elektronikai védelemmel	1 000	50	––––	4 ––––	–––– ––––	50	500	––––
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	1 250	75	––––	4 ––––	50 50	75	1 000	––––
II. védelem1	elektronikai védelem nélkül	3 000	500	150 25	1 000 50	200 50	000	000	000
	elektronikai védelemmel	5 500	1 000	200 25	1 200 50	250 75	150	1 000	300
	átjelzős elektroni- kai védelemmel	10 000	2 000	400 50	1 500 75	500 200	300	2 000	500

1 A szerződő/biztosított tudomásul veszi, hogy amennyiben az I. védelem, valamint Budapest, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Érd, Gyál, Leányfalu, Nagy- kovácsi, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Üllő, Vecsés települések esetén a II. védelem szerinti biztonsági előírások nem teljesülnek a betörés helyén és időpontjában, a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettsége alól.

2 Állandóan lakottnak minősül az az ingatlan, amely egy évben legalább 270 na- pig életvitelszerűen lakott, vagy tevékenységet folytatnak benne.

3 MABISZ-ajánlás esetén a biztosított vagyontárgyak összértéke nem haladhatja meg az adott értéktárolók MABISZ-ajánlásban meghatározott maximális biztosítási összegét.

MABISZ-ajánlás hiányában feltételeink szerint telepített értéktároló esetén a maxi- mális kártérítés értéktárolónként – ha a biztosítási szerződésben egyéb megállapo- dás nem történt – 350 000 Ft. Az „Értéktároló meghatározása II” adatlap kitöltése kötelező, ha a MABISZ-ajánlású értéktárolóban elhelyezett biztosított vagyontárgyak biztosítási összege meghaladja a 2 000 000 Ft-ot.

4 Az értéktároló megléte nem befolyásolja a kártérítési határokat. A kiemelt és az elzárva tartandó értékekre együttesen értendő a kártérítési limit.

5 Készpénz biztosítása esetén, ha mind a két tulajdonformát érinti a káresemény, akkor az együttes kártérítési határ a válallkozói kártérítési határ, melyen belül értendő a magánvagyon kártérítési határa is.

ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SÜBI 2010)

A SIGNAL BiztosítóZrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek sze- rint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban meghatározott biztosítási események a biztosított va- gyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a koc- kázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) rögzítettek irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosí- tásának feltétele (STEBI 2009) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetés gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek - a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és ele- mi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított által a biztosításra feladott épületek/épít- mények üvegezésében törés vagy repedés követ- keztében álltak elő.

2. Biztosítható vagyontárgyak, kártérítési határok

2.1. Üvegtörés átalánybiztosításra

Külön megállapodás esetén üvegtörés biztosí- tási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a biztosított épületek nyílászáróinak üvegezéseiben töréssel, repedéssel következik be. Biztosítottak lehetnek azok a nem bizton- sági, sík-, katedrál-, drótüveg felhasználásá- val készült üvegezések, amelyek rétegenként 10 mm-nél nem vastagabbak és/vagy táblán- ként 3 m2-nél nem nagyobbak, így a:

a) nyílószárnyanként egyrétegű, nem hőszi- getelő üvegezések (kapcsolt gerébtokos – teschauer – nyílászárók is),

b) nyílószárnyanként legfeljebb kétrétegű, hő- szigetelő üvegezések.

Nem téríti meg a biztosító jelen feltétel alapján a kárt üvegátalány-biztosításként, ha károsult üveg típusa, vagy beépítési helye eltér a fent részletezett üvegezésektől.

Az üvegátalány-biztosítás éves kártérítési hatá- ra 100.000 Ft, vagy a biztosításra feladott épü- let vagyontárgycsoport biztosítási összegének 2%-a.

2.2. Különleges üvegezések biztosítása

Külön megállapodással az üvegbiztosítás fede- zete kiterjeszthető a kockázatviselési helyen található, az alábbiakban felsorolt egyéb üvege- zések törés-, és repedéskáraira is:

a) épületszerkezeti üvegekre, üveg építőele- mekre (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üve- gezések, tükörfalak, verandák, erkélykorlátok üvegezése, üvegtéglák, üveg tetőcserepek),

b) műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáteresztő felületekre (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.),

c) biztonsági üvegezésekre, üvegek fóliázására,

d) egyéb speciális üvegezésekre,

e) napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üve- gezéseire,

f) tükrökre (pl. tükörcsempe, fali tükrök),

g) akváriumok és terráriumok üvegezésére.

A különleges üvegek biztosításának éves kár- térítési határa 50.000 Ft, vagy a biztosításra feladott épület vagyontárgycsoport biztosítási összegének 1%-a.

2.3. Nem biztosított üvegezések, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:

a) az önálló üvegtetők, üvegházak, meleg- ágyak,

b) fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,

c) az építés, felújítás alatti épületek/építmé- nyek üvegezése,

d) bútortükrök,

e) bútorok üvegezése,

f) képek üvegezése,

d) üvegkerámia főzőlapok

h) keresőtevékenységhez kapcsolódó reklám- táblák üvegezése és ezen üvegfelületek de- korációi

i) ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvege- zések, illetve üvegfestmények

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és indo- kolt üvegezési kár összege, amely nem haladhatja meg a biztosított által kiválasztott és szerződésben rögzített szolgáltatási limitet.

4. Biztosított költségek

4.1. Megtéríti a biztosító az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha a biztosított kárral köz- vetlen okozati összefüggésben állnak, azoknak elkerülhetetlen következményei is a biztosítottat terhelik:

a) üvegtáblák szállítási, szerelési költségei, ki- véve állványzatok és daruk költségeit,

b) törmelékeltakarítási költségek, a törmelék- nek a legközelebbi lerakóhelyre szállítási, lerakási és megsemmisítési költségei, vala- mint a kockázatviselési hely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei, összesen az a károsodott üvegbiztosítási típusra vonatkozó éves kártérítési limit 20%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kárösszegig,

c) a biztosított üvegek helyreállítása vagy újrabeszerzése miatt más vagyontárgy indo- kolt mozgatása, megváltoztatása vagy védel- me érdekében felmerült költségei, össze- sen az a károsodott üvegbiztosítási típusra vonatkozó éves kártérítési limit 15%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kárösszegig,

d) a kárenyhítés költségeit, kivéve a kárenyhí- tés folyamán keletkezett egészségkároso- dások miatt fellépő költségeket.

4.2. Nem biztosítottak az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többletköltségek.

5. Kizárások

Nem téríti meg a biztosító jelen feltétel alapján üveg- kárként a kárt, ha (az)

a) a károsult üveg típusa eltér a fent részle- tezett üvegezésektől,

b) az üveg felületén karcolással, kipattog- zással (kagylótöréssel),

c) nem teljes keresztmetszeti töréssel,

d) elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen kivitelezés miatt,

e) az üveg keretében, foglalatában,

f) az üveg keretezésének vagy foglalatá- nak javítása közben,

g) az üveg díszítésében,

h) a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendeltetési helyükről való eltávolításá- val kapcsolatban, vagy azzal okozati ösz- szefüggésben,

i) üveg az épület/építmény befejezetlensé- gével okozati összefüggésben,

j) biztonsági előírások be nem tartása mi- att keletkezett,

k) vagy az üvegezés a kockázatviselés kez- dete előtt már károsodott.

6. Biztonsági előírások

6.1. A biztosított a biztosított üvegek védelme érde- kében köteles a megkívánt óvintézkedéseket megtenni, így különösen:

a) az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hőfejlesztő berendezésekkel, tárgyakkal vagy meleg vízzel leolvasztania,

b) mozgó gépeket és berendezéseket az üveg- táblától legalább 20 cm távolságban kell tar- tania.

6.2. A járdaszinten lévő alagsori és pinceablakokat az üveg betörése ellen megfelelő védelemmel kell ellátni.

KIVITELEZÉS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAKFELTÉTELE

(SKIBI 2009)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek sze- rint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban meghatározott biztosítási események a biztosított va- gyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a koc- kázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben ésannak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010), Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2010), illetve a Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltételében (SBEBI 2010) rögzítettek irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a szerződő/ biztosított a biztosítani kívánt épület építéskivitelezési munkálatainak megkezdése előtt a biztosítási szerződés- ben megnevezett kockázatviselési helyre:

– szóló, jogerős (az illetékes építésügyi hatóság által jóváhagyott) építési engedéllyel, és

– az építkezés generál kivitelezési tevékenységére szó- ló szerződéssel rendelkezzen és egyidejűleg megköti a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosítást, illetve betöréses lopás fedezet esetén pedig a Betörés lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti kiegészítő biztosítást is.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjnak, vagy díjelőleg- nek - a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerint, ill. betöréses lopás fedezet esetén pedig a Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti alapbizto- sítás bármely ok miatt megszűnik

1. Biztosítási események

Külön megállapodás esetén biztosítási eseménynek minősülnek a befejezetlen, (át)építés, bővítés alatt álló épületekben, épületrészekben és az azokban tárolt építőanyagokban bekövetkező károk, ameny- nyiben azok az alábbi veszélynemek miatt következ- tek be:

1.1. elemikár biztosítás: a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2009) meghatározott:

a) tűz (1.1. bekezdés),

b) villámcsapás (1.2.1. és 1.2.2. bekezdés is),

c) robbanás (1.3. bekezdés),

d) légi jármű lezuhanása (1.4. bekezdés),

e) vihar (1.5. bekezdés),

f) felhőszakadás (1.7. bekezdés),

g) jégverés (1.8. bekezdés),

h) hónyomás (1.9. bekezdés),

i) árvíz (1.10. bekezdés),

j) földrengés (1.11. bekezdés),

k) sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás (részben az 1.12. bekezdés),

l) ismeretlen építmény vagy üreg beomlá- sa (1.13. bekezdés),

m) vezetékes vízkárok (1.14. bekezdés, ki- egészítve a nyomáspróba következtében kifolyó víz által okozott károkkal),

n) tűzoltó berendezések kilyukadása (1.15. bekezdés, kiegészítve a nyomáspróba következtében kifolyó oltóanyag által okozott károkkal),

o) idegen jármű ütközése (1.18. bekezdés),

p) idegen tárgyak rádőlése (1.19. bekezdés),

1.2. Külön megállapodással kiegészíthető a biztosítási fedezet a betöréses lopás veszélynemmel abban az esetben, ha a koc- kázatviselés helye olyan épületben/épít- ményben van mely:

1.2.1. állandóan, azaz egy évben legalább 270 napig életvitelszerűen lakott, (át)építés, bő- vítés esetén az épület tulajdonosa az (át) építendő, bővítendő épületben, vagy azzal egy szerkezeti egységet képező épületben életvitelszerűen lakik, és/vagy

1.2.2. az építési hatóság által lakó, vagy vegyes övezetnek minősített területen van.

E kiegészítő modul a „Betöréses lopás, rab- lásbiztosítás feltételében (SBEBI 2009)” meghatározott betöréses lopás 1.1.1., illet- ve a 1.1.2. bekezdései szerint meghatáro- zott károkra vonatkozik.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Épületbiztosítás esetén: a kivitelezés, felújítás, bő- vítés alatt álló épület, lakás, nyaraló, tanya, iroda, üzlet, műhely, melléképület, építmény.

3. Kockázatviselés időtartama

1.1. A kockázatviselés kezdete nem lehet koráb- bi, mint az illetékes építésügyi hatóság által jóváhagyott építési engedély dátuma.

3.2. Jelen kiegészítő biztosítási modulok kocká- zatviselésének vége az illetékes államigaz- gatási hatóság által kiadott lakhatási/hasz- nálatbavételi/működési engedély dátuma, de legfeljebb a kockázatviselés kezdetétől számított 2 év.

4. Biztosítási összeg meghatározása

Befejezetlen épületek esetén a biztosítási összeg a biz- tosított vagyontárgyak ajánlattételkor tervezett építési (anyag és munkadíj) költségeinek összege. (Az (át)építés, bővítés alatt lévő épületek esetén a biztosítási összegnek tartalmaznia kell a már meglévő épület biztosítási össze- gét is.)

5. Adatszolgáltatási/változás bejelentési kö- telezettség

5.1. A biztosítási szerződés mellékletét képezi a jog- erős építési engedély a tervdokumentációval, ezek másolatát csatolni kell a biztosítási szerző- déshez.

5.2 A biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell a generá kivitelező nevét és címét, melyek válto- zása esetén a szerződő köteles írásban értesí- teni a biztosítót.

5.3. Az építkezés során bekövetkező változásokról a szerződő köteles írásban értesíteni a biztosítót.

5.4. Az épület lakhatóvá válását, lakhatási/haszná- latbavételi/működési engedély megszerzését a biztosítónak írásban be kell jelenteni. Ezzel egy időben a szerződés módosítása szükséges.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. Az építés, átépítés, összeszerelés alatt levő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült építési, átépítési, összeszerelési költségek mértékéig téríti meg, a káridő- ponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

6.2. Az építés, átépítés, felújítás alatt lévő épü- letek/ építmények lezárt helyiségeiben ingóságként csak és kizárólag az épít- kezéshez szükséges építőanyagok és épületfelszerelési tárgyak biztosítottak.

6.3. Betöréses lopás biztosítási esemény ese- tén a kártérítés mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában tényle- gesen a vagyonvédelmi előírásokban fog- laltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint, és a szerződés részét képező

„Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor” című táblázat alapján történik. Lakottnak csak abban az esetben minősül a kockázatvi- selés helye, ha az átépítés, bővítés időtar- tama esetén az épület tulajdonosa az (át) építendő, bővítendő épületben, vagy azzal egy szerkezeti egységet képező épületben életvitelszerűen lakik (ld. jelen feltétel 1.2.1. pontja).

6.4. Betöréses lopás biztosítási esemény ese- tén a be nem épített építőanyagok és épületfelszerelési tárgyak kártérítési határa vagyontárgyanként 200.000 Ft/db, kárese- ményenként pedig az építés, átépítés, felújí- tás teljes vállalási összegének 10%-a.

6.5. A vagyontárgyak káridőpont előtti meglétét, illetve annak értékét a biztosított nevére és a kockázatviselési helyének címére, vagy a generálkivitelező, illetve annak alvállalkozói nevére és telephelyének címére szóló szám- lával kell igazolni.

7. Kizárások

A biztosítási fedezet – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010), valamint a különböző pontokban felsorolt korlátozásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi károkra, így nem téríti meg a biztosító:

7.1. az épület tervezési hiányosságaival és/vagy az építés-kivitelezési munkával, vagy

7.2. a helytelen technológiai sorrend megválasz- tása miatt az épület befejezetlenségével, il- letve annak lezáratlanságával összefüggés- ben bekövetkező károkat,

7.3. az építés, átépítés, felújítás alatt lévő épü- letek/építmények helyiség(ei)ben tárolt egyéb ingóságokban, készletekben, illetve a kivitelezést végző vállalkozás(ok) építő- ipari berendezéseiben, kisgépeiben bekö- vetkező károkat,

7.4. azon kárösszeget, amelyet a biztosított más biztosítási szerződés alapján megkaphat (pl. a kivitelező, és/vagy tervező felelősség- biztosítása alapján).

8. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése a kárösszeg 10%-a, de minimum 50.000 Ft káreseményenként.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktala- nul bejelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

9.2. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

9.3. Betöréses lopás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktala- nul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

9.4. Jelen kiegészítő biztosítási modul részét képe- zi a Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) című feltétel mellékleteivel együtt.

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (SMEBI 2009)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek sze- rint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban meghatározott biztosítási események a biztosított va- gyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a koc- kázatviselés helyén okoznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben ésannak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010), a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2009), illetve a Betöréses lopás, rablásbiztosítás feltételében (SBEBI 2009) rögzítettek irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosítá- sának feltételei (STEBI 2009) szerinti ingóság alapbizto- sítással, valamint a betöréses lopás fedezet esetén pedig a Betörés lopás, rablásbiztosítás feltétele (SBEBI 2009) szerinti épület és ingóság kiegészítő biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetés gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek - a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításanak feltételei (STEBI 2010) szerinti, ill. bővített fedezet esetén pedig a Betöréses lopás, rablás- biztosítás feltétele (SBEBI 2010) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minő- sülnek az alapbiztosítás kockázatviselési helyén bekövetkező károk, amennyiben azok az alábbi veszélynemek miatt következtek be.

1.1. Elemi kár biztosítás esetén azok a növény- pusztulást, állatelhullást, tárgyrongálást, illetve az ezek miatt elkerülhetetlenül bekö- vetkező kényszervágást okozó káresemé- nyek biztosítottak, amelyeket a Tűz- és ele- mi károk biztosításának feltételében (STEBI 2009) meghatározott:

a) tűz (1.1.1. bekezdés, kiegészítve az e felté- tel szerinti tűz okozta füstmérgezéssel is),

b) elektromos tűz (1.1.2. bekezdés),

c) villámcsapás (1.2.1. és 1.2.2. bekezdés is),

d) robbanás, összeroppanás (1.3. bekezdés),

e) légi jármű lezuhanása (1.4. bekezdés),

f) vihar (1.5. bekezdés),

g) felhőszakadás (1.7. bekezdés),

h) hónyomás (1.9. bekezdés),

i) árvíz (1.10. bekezdés),

j) földrengés (1.11. bekezdés),

k) sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina (1.12. bekezdés),

l) ismeretlen építmény vagy üreg beomlá- sa (1.13. bekezdés),

m) vezetékes vízkárok (1.14. bekezdés),

n) tűzoltó berendezések kilyukadása (1.15. bekezdés),

o) idegen jármű ütközése (1.18. bekezdés), vagy

p) idegen tárgyak rádőlése (1.19. bekez- dés) veszélynemek valamelyike okozta.

1.2. Külön megállapodás esetén biztosítási ese- ménynek minősül az alapbiztosítás kocká- zatviselési helyén bekövetkező jégverés káresemény, amelyet a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2009) meghatározott jégverés (1.8. bekezdés) veszélynem okozott.

1.3. Külön megállapodás esetén biztosítási ese- ménynek minősül az alapbiztosítás kocká- zatviselési helyén bekövetkező betöréses lopás kéresemény, a Betöréses lopás, rab- lásbiztosítás feltételében (SBEBI 2009) meghatározott 1.1.1., illetve az 1.1.2. bekez- dései szerinti betöréses lopás károk abban az esetben, ha a kockázatviselés helye:

a) a biztosítási feltételek szerinti lezárt he- lyiségben van,

b) állandóan (egy évben legalább 270 na- pig életvitelszerűen) lakott épülettel egy ingatlanon, és

c) a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló épület/építmény legalább 1,5 m magasan körbekerített, lezárt telken, lakó/vegyes övezetben helyezkedik el.

2. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosíthatóak az alapbiztosítás kockázatviselési helyén a biztosított tulajdonában lévő személyes fogyasztásra, használatra szolgáló, illetve őstermelőként értékesítésre termelt alábbi vagyontárgycsoportok:

2.1. a telken, vagy a biztosított épületben/építmény- ben tartott szarvasmarha, szamár, öszvér, ser- tés, kecske, juh, kedvtelésből tartott lovak, nyu- lak és szárnyasok,

2.2. mezőgazdasági gépek, berendezések, felsze- relések,

2.3. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termesz- tésű haszonnövények;

2.4. termények (termés, termény, szemes- és szá- lastakarmány, alom, stb.)

2.5. mezőgazdasági termeléshez szükséges segéd- anyagok, készletek (növényvédőszerek, műtrá- gya, göngyölegek stb.)

3. Éves szolgáltatási limitek meghatározása

Az éves szolgáltatás felső határa az alapbiztosítás ingó- ság vagyontárgycsoport biztosítására feladott biztosítási összegének 50%-a (eltérve a Vagyonbiztosítás általános feltétel (SÁVBI 2010) e) pontjában szereplő, a kereső tevékenység ingóságaira meghatározott limittől), a kö- vetkező vagyontárgy-csoportok szerinti megbontásnak megfelelően (sublimitek):

3.1. mezőgazdasági termeléshez szükséges segéd- anyagok, készletek (növényvédőszerek, műtrá- gya, göngyölegek stb.) esetén 20%, de legfel- jebb 1.000.000 Ft,

3.2. a telken, vagy a biztosított épületben/építmény- ben tartott szarvasmarha, szamár, öszvér, ser- tés, kecske, juh, kedvtelésből tartott lovak, nyu- lak és szárnyasok esetén 20%, de legfeljebb

1.000.000 Ft, illetve (egyes állatonként legfel- jebb 300.000 Ft);

3.3. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszerelé- sek esetén 30%, de legfeljebb 2.500.000 Ft;

3.4. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termeszté- sű növények esetén 1% de, legfeljebb 50.000 Ft;

3.5. betárolt termények (termés, termény, szemes- és szálastakarmány, alom, stb.) esetén 25%, de legfeljebb 2.000.000 Ft.

(A sublimitek esetén meghatározott százalékos értékek is az alapbiztosítás ingóság vagyontárgycsoport biztosí- tására feladott biztosítási összegéből számolandóak, de együttesen ezen limit 50%-át nem haladhatják meg).

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

4.1. A biztosító szolgáltatása az alapbiztosítás kockázatviselési helyén a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) felso- roltakon kívül kiterjed az alábbiakra is:

4.1.1. egynyári növények elpusztulása esetén a ki- eső hozamra, (a termés mennyisége szem- pontjából helyben átlagosnak tekinthető termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az értékesítés időpontja közötti általánosan szükséges ráfordítások (munka és vegysze- rek) értékét);

4.1.2. abban az esetben, ha az elpusztult növé- nyi kultúra pótlásával az még a tárgyévben termőre fordítható, akkor az újbóli vetésre, vagy újraültetés költségeire;

4.1.3. elpusztult gyümölcsfák esetén, az újrate- lepítés költségeire, valamint a károsodás évében a kieső hozamra (a termés mennyi- sége szempontjából helyben átlagosnak te- kinthető termés piaci ára, levonva a kár idő- pontja és az értékesítés időpontja közötti általánosan szükséges ráfordítások (munka és vegyszerek) értékét);

4.1.4. haszonállatok elhullása esetén az állat kár- időponti piaci értékére, kényszervágás ese- tén pedig ezen érték és a megtérülés külön- bözetére (a piaci érték megállapítása az ál- latorvos által igazolt súly, valamint az elhul- lott állat esetén a káridőpontban helyben elérhető felvásárlási ár szerint történik);

4.1.5. haszonállatok elhullása esetén a biztosítási összegen belül, a tetem szállítási, és elhe- lyezési költségeire a legközelebbi engedé- lyezett lerakóhelyre.

4.2. E feltétel 2.2.; 2.5. pontjában nevesített va- gyontárgyakat a Vagyonbiztosítás általános feltételeiben (SÁVBI 2010) meghatározot- tak szerinti értéken téríti a biztosító.

4.3. Amennyiben a károsodott vagyontárgyat tartalmazó vagyontárgycsoportra megálla- pított százalékos kártérítési limit alacso- nyabb, mint a vagyontárgycsoport kár idő- ponti valóságos értéke, akkor a biztosító aránylagos kártérítést fizet. A biztosító azonban eltekint az alulbiztosítottság érvé- nyesítésétől, ha a kár e biztosítási feltétel

2.3. bekezdésében meghatározott vagyon- tárgyakban keletkezik.

4.4. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a kártérítés mértékének megállapítása a behatolás helyén és időpontjában ténylege- sen, a Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitekben (SVAL 2010) foglaltaknak meg- felelően megvalósult mechanikai védelmi

szint szerint, és a szerződés részét képező

„Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor” című táblázat alapján történik.

5. Kizárások

A biztosítási fedezet – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010), valamint a különböző pontokban felsorolt korlátozásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi károkra, így nem téríti meg a biztosító:

5.1. a lábon álló növények, illetve azok termé- sének vihar, vagy jégverés miatti részkárait (kivéve, ha a biztosítási esemény a teljes nö- vény pusztulását okozza);

5.2 dísz- és kedvtelésből tartott növények kárait;

5.3. növények esetén a különböző fertőzések, fagyás, vagy kiszáradás miatt bekövetkező növénypusztulást;

5.4. háziállatok esetén a különböző fertőzések, betegségek, vagy öregség miatt bekövetke- ző állatelhullást;

5.5. épület/építmény lezáratlanságával össze- függésben bekövetkező károkat,

5.6. azon kárösszeget, amelyet a biztosított más forrás alapján megkaphat (pl. mezőgazda- sági kártalanítási alapok stb).

6. Önrészesedés

E biztosítási feltétel 2.1., illetve 2.2. bekezdésében sze- replő vagyontárgycsoportokat érintő károk esetén a biztosító levonásos önrészesedést alkalmaz, melynek mértéke a kárösszeg 10%-a, de minimum 10 000 Ft kár- eseményenként.

7. Egyéb rendelkezések

7.1. A tűz, robbanás káresemény észlelésekor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul beje- lentést kell tenni.

7.2. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

7.3. Állatok elhullása esetén az alábbi igazolások, iratok bemutatását kérheti a biztosító:

– hatósági állatorvosi igazolás;

– állatorvosi kényszervágási javaslat, mérlege- lési jegy, értékesülési elszámolás;

– hulla átvételi jegy (ÁTEV)

7.4. Betöréses lopás káresemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul felje- lentést kell tenni.

7.5. Jelen kiegészítő biztosítási modul részét képe- zi a Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) című feltétel mellékleteivel együtt.

KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SBBI 2009)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a bizto- sítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint, a kockázatviselés időszaka alatt, a biztosított személy(ek) balesete esetén biztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biz- tosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biz- tosításának feltétele (STEBI 2010) szerinti épület és/vagy ingóság alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának– a díjfi- zetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegé- nek - a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és ele- mi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosított személyek

1.1 Jelen feltétel alapján biztosított lehet a biztosí- tási szerződésben név szerint megnevezett ter- mészetes személy és

1.2. a biztosítási szerződésben meghatározott lét- számig azok, akik a kockázatviselés helyén a biztosítási szerződés bekövetkeztének időpont- jában vele állandó jelleggel életközösségben együtt laknak.

1.3. A biztosított személy(ek) maximális életkora 65 év.

2. Biztosítási esemény

2.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a balesetbiztosítási esemény bekövetkezése- kor áll be. Balesetbiztosítási esemény olyan, a biztosított akaratán kívül fellépő, hirtelen külső behatás, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számí- tott egy éven belül

– elhalálozik, vagy

– 15 százalék feletti tartós egészségkáro- sodást (rokkantságot), vagy

– csonttörést, csontrepedést szenved (ujj- csont-, lábujjcsont-, orrcsonttörést kivé- ve), vagy

– orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg- ellátásban részesül.

2.2. Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívüli ese- mények is:

– vízbefúlás,

– égési sérülések, leforrázás, villámcsa- pás vagy elektromos áram behatásai.

2.3. Betegségek nem minősülnek balesetnek.

3. Biztosítás területi és időbeli hatálya

A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatvise- lése – ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre a nap 24 órájában.

4. A biztosítási védelemből kizárt kockázatok

4.1. Nem terjed ki a biztosítási védelem az aláb- bi eseményekre:

a) Az elme- és tudatzavarban bekövetke- zett balesetek akkor, ha az ittasságon, kábító-, illetve bódítószerek fogyasz- tásán alapul, valamint agyvérzés, epi- lepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében bekövetkezett balesetek. Ha az említett roham olyan baleset kö- vetkezménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll.

b) A biztosított testén saját maga vagy hoz- zájárulásával mások által végzett gyógyí- tó célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor.

c) A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem te- kinthető baleseti következménynek.

d) Háború (hadüzenettel vagy anélkül), pol- gárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás, terrorcselekmények során bekövetkezett balesetek, függet-

lenül attól, hogy aktív vagy passzív rész- vételről van szó.

e) Felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön, valamilyen hivatali vagy közszolgálati kö- telesség teljesítése közben került sor.

f) Motor nélküli légi jármű (repülőszerke- zet), segédmotoros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányrepülő, valamint ejtő- ernyő használata közben bekövetkezett balesetek.

g) Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyzeteként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb, hivatás gyakorlása közben bekövetkezett bal- esetek.

h) Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete.

i) Megemelés, rándulás, napszúrás, hőgu- ta, fagyás, habituális ficam, patológiás törés, kivéve, ha az baleset következmé- nye.

j) Autó-motor sport, motorcsónakverse- nyeken (ideértve a teszttúrákat és rally versenyeket is) és ezekkel kapcsolatos edzéseken való aktív részvétel során be- következő balesetek, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet.

k) Versenyszerű sportolás, edzés közben bekövetkezett balesetek.

l) Közvetve vagy közvetlenül radioaktív su- gárzás, illetve ionizáló sugárzás (pl. rönt- gen) által okozott balesetek.

m) Fertőzések esetén fennáll a biztosítási védelem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezet- be, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kismértékű bőr- és nyálkahártya-sérü- lések nem tartoznak ezen baleseti sérü- lésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanusz- fertőzésre nem vonatkozik. Gyógykezelés következtében bekövetkező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.

n) Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe.

o) Recehártya-leválás és annak következ- ményei nem minősülnek balesetnek.

4.2. A szerződés megkötésének időpontjában már bármely okból károsodott, sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott – nem ép

– testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

4.3. Nem terjed ki a biztosítás a biztosított szán- dékosan elkövetett bűncselekménye foly- tán vagy azzal összefüggésben bekövetke- zett balesetekre.

4.4. Nem terjed ki a biztosítás olyan biztosított személyekre, akik a biztosítási esemény be- következtekor elérték 65. életévüket.

5. A kockázatviselés korlátozása

5.1. Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan, kívülről jövő behatás okozta, amelyre a kockázatviselés kiterjed, és az nem örök- lött tényezők (adottságok) következménye- ként jelentkezett.

5.2. Porckorongsérv esetén a biztosító csak ak- kor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mechanikus behatás, nem pe- dig egy korábbi, már a baleset előtt is meg- levő betegség súlyosbodásának a következ- ménye.

5.3. Belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha eze- ket a szerződés szerint balesetnek minősü- lő esemény okozta.

5.4. Pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozta.

6. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála, illetve sérülése

• a kedvezményezett szándékos magatar- tása következtében,

• a biztosított súlyosan gondatlan vagy jogellenes magatartása folytán követke- zett be.

7. A biztosítási szolgáltatások

7.1. Tartós egészségkárosodás

7.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset kö- vetkezményeként a biztosított egészsége vagy szellemi teljesítőképessége tartósan

károsodott (rokkant maradt), a biztosító a szerződésben meghatározott (káridőpon- ti) biztosítási összegnek a rokkantsági fok alapján megállapított százalékát, de legfel- jebb a biztosítási összeget fizeti ki.

A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megálla- pítani:

Testrészek egészségkárosodása Térítés

Egy kar vállízületből való teljes elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 70%

Egy kar könyökízület felettig való elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 65% Egy kar könyökízület alatt való elvesztése,

illetve teljes működésképtelensége 60% Egy kéz teljes elvesztése,

illetve teljes működésképtelensége 55%

Egy hüvelykujj teljes elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 20% Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70%

Egyik láb combközépig való teljes elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 60% Egy láb térd alatt való elvesztése,

illetve teljes működésképtelensége 50%

Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 45% Egyik lábfej teljes elvesztése,

illetve teljes működésképtelensége 40%

Mindkét szem látóképességének

teljes elvesztése 100%

Egyik szem látóképességének

teljes elvesztése 50%

Mindkét fül hallóképességének

teljes elvesztése 60%

Egyik fül hallóképességének

teljes elvesztése 30%

7.1.2. Az előző pontból adódó egészségkároso- dási százalékok összegeződhetnek, de nem haladhatják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény is be- következik, és ezáltal az egészségkároso- dási százalékok együttesen meghaladják a 100%-ot, vagy egy biztosítási esemény kap- csán az egészségkárosodási százalékok összegződnek és meghaladják a 100%-ot, úgy a biztosító szolgáltatásának felső hatá- ra minden esetben a (káridőponti) biztosítá- si összeg.

Egyes testrészek vagy érzékszervek rész- beni elvesztése, illetve részbeni működés- képtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni.

Ha a rokkantság foka az egészségkároso- dási tábla alapján nem állapítható meg, a

baleseti szolgáltatást aszerint kell megálla- pítani, hogy a testi vagy szellemi működőké- pesség orvosi szempontból milyen mérték- ben csökkent. A tartós egészségkárosodás, rokkantság mértékét a biztosító orvosa álla- pítja meg.

7.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által meg- állapított tartós egészségkárosodás mérté- kével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az eltér a biztosító orvosának véleményétől, függet- len, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni.

A független orvosszakértői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (uta- zás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő maga- sabb egészségkárosodási százalékot álla- pított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biz- tosító kérte.

7.1.4. A baleset utáni első évben rokkantsági ki- fizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a bal- eset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak.

7.1.5. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosítot- taknak, mind a biztosítónak joga van a bal- eset napjától számított 4 évig évenként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kémi. Ha a felülvizsgálat magasabb rok- kantsági fokot állapít meg, a biztosító en- nek megfelelően térít.

7.1.6. Ha a biztosított halála

a) a balesetet követő egy éven belül, a bal- esetből kifolyólag következik be, rok- kantsági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható,

b) a balesetet követő egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan rokkantsági fok után teljesítendő a szol- gáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizs- gálat megállapítása alapján számolni kellett volna.

7.2. Baleseti halál

7.2.1. Ha a halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biz- tosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére megállapodott összeget fizeti ki. A haláleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően tartós rokkantsági szolgáltatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.

7.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkant- sági szolgáltatást már kifizette a biztosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint a rokkantsági szolgáltatásé, a többletkifizetést nem köve- telheti vissza.

7.3. A biztosító baleseti eredetű csonttörés vagy csontrepedés esetén egyszeri, a szerződés- ben megjelölt biztosítási összeget térít.

7.4. Külön megállapodás esetén a biztosító min- den naptári napra, amelyen a biztosított a szerződési feltételekben meghatározott bizto- sítási esemény (baleset) miatt orvosilag indo- kolt kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, a baleset napjától számított két éven belül, maximum 185 napra, kórházi napidíjat fizet.

8. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

8.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak ak- kor áll be, ha a biztosított, illetve a szolgáltatásra jogosult a szolgáltatási kötelezettség beálltá- nak és összegszerűségének megállapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátja.

8.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételéhez a biztosító a követke- ző okiratok bemutatását kéri:

a) biztosítási szerződés, illetve biztosítási kötvény,

b) az utolsó díjfizetést igazoló nyugta,

c) a biztosított, illetve kedvezményezett érvé- nyes személyi igazolványa vagy születési anyakönyvi xxxxxxxx,

d) halál esetén

– a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

– a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,

– a halál közelebbi körülményeinek tisztá- zásához szükséges iratok,

e) baleseti kórházi ellátás esetén a kórházi napi térítést bejelentő lap,

f) csonttörés, illetve -repedés esetén röntgen- lelet vagy az orvosi igazolás másolata,

g) hatósági eljárás esetén

– az eljárást lezáró határozat,

– a nyomozást megszüntető/felfüggesztő vagy megtagadó határozat vagy vádirat,

h) azok az iratok, amelyek a jogosultság, to- vábbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek,

i) örökösi minőség igazolására a jogerős ha- gyatékátadó végzés,

j) továbbá minden olyan dokumentum vagy egyéb adat, amely a biztosítási esemény, illetve a biztosító fizetési kötelezettségének tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, így különösen a biztosított korábbi egészsé- gi állapotára vonatkozó dokumentumok.

8.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szük- séges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

8.4. A szolgáltatásra jogosult a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jog- szabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazhatja a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, vala- mint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intéz- ményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és doku- mentumokat közvetlenül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az adatok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együttműködni.

9. A szolgáltatásra jogosult személyek

9.1. A haláleseti szolgáltatásra a törvényes örökös jogosult.

9.2. Az egyéb szolgáltatás (tartós rokkantsági szol- gáltatás, csonttörés és csontrepedés esetén egyszeri szolgáltatás, illetve kórházi napi térítés) felvételére a biztosított vagy a biztosított által meghatalmazott személy, illetve a biztosított tör- vényes képviselője jogosult.

10. A biztosítási összeg értékkövetése

10.1. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus érték- követő indexet alkalmaz. A biztosítási ösz- szeg mindig a biztosítási évfordulóval, az értékkövetés mértékével változik (további- akban: értékkövetés). A módosítás alapja a biztosító vagyonbiztosításaival biztosítha- tó vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves inflációs indexek, amelyekből a biztosító átlagindexet képez.

A biztosító az értékkövetés számítását éven- te egyszer a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi. A biztosí- tó az értékkövetéssel megváltozott biztosí- tási összegekről és díjakról az értékkövetés érvénybelépését megelőzően 60 nappal, írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályok- nak megfelelően felmondhatja.

10.2. Az új biztosítási összeg alapján kalkulált biztosítási díj, illetve díjrészlet először az értékkövetés utáni első díjfizetéskor válik esedékessé.

11. Elévülés

A balesetbiztosításból eredő igények a biztosítá- si esemény bekövetkeztétől számított egy év alatt évülnek el.

KIEGÉSZÍTŐ KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SKÉBI 2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a bizto- sítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint, a kockázatviselés időszaka alatt, a biztosított személy(ek) elhalálozása esetén biztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben, a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) rögzítettek értelemszerűen irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezzen érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosí- tásának feltétele (STEBI 2010) szerinti épület és/vagy in- góság alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek - a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és ele- mi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. A biztosítási esemény és szolgáltatások

1.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezésekor áll be.

Életbiztosítási esemény a biztosított halála.

1.2. A SIGNAL Biztosító a szerződő díjfizetése el- lenében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

a) ha a biztosított a biztosítási szerződés kockázatviselési időszaka alatt elhalálo- zik, a biztosítási összeget fizeti ki,

b) ha a biztosított a biztosítási szerződés megszűnésekor életben van, a kiegészí- tő biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

2. A biztosítási szerződés alanyai

2.1. A szerződő az alapbiztosítás szerződőjével azonos.

2.2. A biztosítási szerződésben meghatározott létszá- mig biztosított(ak) lehetnek az(ok) a személy(ek), aki(k)nek a biztosítási tartamon belüli halála kap- csán a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll. Biztosított lehet az a biztosítás megkötésekor 0 és 60 év közötti személy, akinek az állandó lakcíme

az alapbiztosítás kockázatviselési helye és a bizto- sító kockázatvállalási feltételeinek megfelel.

Az alapbiztosítás kockázatviselési helyére a biztosí- tási szerződés megkötése után költöző személy(ek), vagy újszülött gyermek(ek) csak akkor válhatnak automatikusan biztosítottá, ha a biztosítási szerző- désben rögzített biztosítottak létszámára vonatkozó határt nem haladja meg a kockázatviselés helyén állandó lakcímmel bejelentett személyek száma.

Abban az esetben, ha ezzel a kockázatviselés helyén lakó személyek létszámának változá- sa miatt (költözés, születés, stb.) eltér a lakók létszáma az ajánlaton/kötvényen feltüntetett létszámtól, akkor a Vagyonbiztosítás általános feltételének (SÁVBI 2010) 12. pontja szerinti közlési kötelezettségének eleget kell tenni.

2.3. A kedvezményezett (a biztosító szolgáltatására jogosult személy) a biztosított örököse.

3. A biztosítási összeg

A kezdeti biztosítási összeg a biztosítási szerződésben rögzítésre kerül.

4. A kiegészítő kockázati életbiztosítás létre- jötte

4.1. A biztosító az életbiztosítási kiegészítő szerződés megkötéséhez valamennyi biztosítottra vonatko- zóan egészségi nyilatkozatot kérhet, mely alap- xxx xxxxxxxxxxxxxxxxx kockázatelbírálást végez.

4.2. A biztosított az ajánlat aláírását követő 6 hóna- pon belüli (várakozási idő) elhalálozása esetén az esedékes szolgáltatás helyett a biztosító a befize- tett díjat téríti vissza, kivéve, ha a biztosított

– baleset, vagy

– a várakozási időn belül szerzett heveny fertő- ző betegség következtében halálozik el.

A kockázatviselés helyére a biztosítási szerződés megkö- tése után költöző személy(ek), vagy újszülött gyermek(ek) esetén a várakozási idő azon időponttól kezdődik, hogy az alapbiztosítás kockázatviselési helyét állandó lakcím- ükként az illetékes hatóságnak bejelentették.

5. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés in- dexálása

Az értékkövetés a Vagyonbiztosítás, általános felté- tele (SÁVBI 2010) 8. bekezdés 10. pontjában meg- határozottak szerint történik.

6. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés 30 napos felmondása

6.1. Az életbiztosításra vonatkozó kiegészítő szerződést az önálló foglalkozása vagy üz- leti tevékenysége körén kívül megkötő ter- mészetes személy szerződő a kiegészítő szerződés létrejöttéről szóló írásbeli tájé- koztatás (kötvény) kézhezvételétől számí- tott 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

6.2. Abban az esetben, ha az ügyfél él a szerző- dés 30 napon belüli felmondási lehetőségé- vel, akkor a biztosító kockázatviselésének megszűnésének időpontja az ügyfél által írt felmondó nyilatkozatnak a biztosító köz- pontjába történő beérkezését követő nap 0 órája.

6.3. A szerződő felmondó nyilatkozatának kéz- hezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcí- men részére e kiegészítő biztosításra telje- sített befizetésekkel elszámolni, az alábbi- ak szerint:

6.3.1. a biztosító a szerződő által befizetett első díjból a szerződés 30 napon belüli felmon- dása esetén a kockázatelbírálás, a kötvé- nyesítés, a nyomtatványok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el,

6.3.2. az elszámolás elve a következő: a biztosító a fenti költségek fedezésére a befizetett dí- jat, de maximum 1.200,- Ft-ot tart vissza.

7. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés mó- dosítása, megszűnése

7.1. A kiegészítő életbiztosítási szerződés megköté- séhez és módosításához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

7.2. A kiegészítő életbiztosítási szerződés meg- szűnik:

a) ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehetőségével,

b) a biztosított(ak) 65. születésnapját követő biztosítási évfordulót megelőző napon,

c) az alapbiztosítás megszűnésével egy- idejűleg.

8. Közlési kötelezettség

8.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismer- nie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kér- désekre adott, a valóságnak megfelelő válasz- szal közlési kötelezettségüknek tesznek eleget.

8.2. Ha a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, az ebből eredő jogokat a szerződés létrejöttétől számított öt évig gyakorolhatja.

8.3. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kifizetést nem teljesít, kivéve, ha

a) bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére,

b) a szerződés megkötésétől a biztosítási ese- mény bekövetkeztéig öt biztosítási év már eltelt.

8.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változá- sát közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállal- hatja – a szerződést 30 napra írásban felmond- hatja.

9. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés ha- tálya és kizárások

9.1. Az életbiztosítási kiegészítő szerződés hatálya egyaránt kiterjed a belföldön és a külföldön bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre.

9.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított halála köz- vetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi eseményekben történő aktív vagy passzív részvétellel:

9.2.1. háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgár- háború, határvillongás, forradalom, zendü- lés, puccs vagy puccskísérlet, népi meg- mozdulás,

9.2.2. felkelésben, lázadásban, vagy zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön va- lamilyen hivatali vagy közszolgálati kötele- zettség teljesítése közben került sor,

9.2.3. gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben sportversenyen való részvétellel, vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy egyéb repülősport tevé- kenységgel (sárkányrepülő, ejtőernyős ug- rás).

9.3. Nem terjed ki a biztosítási védelem vala- mely a szerződéskötés előtt, a biztosítottnál fennálló betegség, illetőleg egészségi álla- pot meglétével ok-okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre.

A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kifizetést nem teljesít.

10. A biztosító mentesülése a szolgáltatás kifi- zetése alól

A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól men- tesül – a Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010), valamint a fejezetekben felsorolt kizá- rásokon túlmenően –, ha a biztosított:

a) a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét,

b) szándékosan elkövetett súlyos bűncselek- ménye folytán vagy azzal összefüggésben veszíti életét,

c) a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében hal meg, vagy

d) a várakozási idő kezdetének időpontjában bizonyíthatóan már fennálló és diagnoszti- zált betegségek következtében hal meg.

11. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

11.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a biztosított, illetve a kedvez- ményezett a szolgáltatási kötelezettség beálltá- nak és összegszerűségének megállapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta.

11.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatás igénybevételéhez és az igény jogossá- gának megállapításához a biztosító a következő iratok bemutatását kérheti:

a) a biztosított születési anyakönyvi kivonata,

b) a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

c) a biztosított lakcímét igazoló hatósági igazol- ványa,

d) az illetékes lakcím-nyilvántartó hivatal igazo- lása, hogy a biztosítási szerződés megköté- sének időpontjában, illetve a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában hány személy volt az alapbiztosítás kockázatvise- lési helyén állandó jelleggel bejelentve,

e) a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bi- zonyítvány,

f) a biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a ha- lál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok,

g) hatósági eljárás esetén

– az eljárást lezáró határozat,

– a nyomozást megszüntető/felfüggesztő, vagy megtagadó határozat,

h) továbbá azokat az egyéb iratokat, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény megállapításához szükségesek,

i) örökösi minőség igazolására a jogerős ha- gyatékátadó végzés.

11.3. A fenti iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

11.4. A biztosított, illetve a kedvezményezett a bizto- sítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok betartásával, a bizto- sítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazhatja a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, orvo- si jelentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze.

12. A szolgáltatásra jogosult személy

Az életbiztosítási kiegészítő szerződésben meghatáro- zott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tási összegre a kedvezményezett jogosult.

13. Titoktartási kötelezettség

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó sze- mélyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzá- járulásával kezelheti.

14. Egyéb rendelkezések

14.1. Jelen kiegészítő biztosítás többlethozamból való részesedésre nem jogosít.

14.2. Jelen kiegészítő biztosítás visszavásárlási és díjmentes leszállítási lehetőséggel nem rendel- kezik.

14.3. Jelen kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (SÁFBI 2009)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek

– ha a vonatkozó biztosítások feltételei és a záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító lakossági ki- egészítő felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó biztosítások feltételei, illetőleg a Ptk. rendelkezései irány- adóak.

Jelen feltétel a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2003. évi LX. Törvény – továbbiakban: Bit – alapján egyben ügyféltájékoztatónak is minősül, és ügyféltájékoztatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatko- zást tartalmaznak.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) rögzítettek irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosítá- sának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás díj- fizetésének gyakorisága szerinti első díj, illetve díjelőleg- nek a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint a vagyonbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszű- nik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a szerző- dő/biztosított vagyonbiztosítása megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Az egyes igényelt és a biztosítási szerződés- ben külön rögzített felelősségbiztosítási fe- dezetek biztosítási feltételei alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglal- tak szerint a biztosító biztosítási díj ellené- ben mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért a személyi sérüléses (va- gyoni és nem vagyoni), valamint a tárgyron- gálási károkért, amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetke- ző, előre nem látható esemény.

Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészségromlása.

Tárgyrongálás: vagyontárgy megsemmisülése, sé- rülése, vagy használhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a biztosított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered, azonos okra vezethető vissza, de elté- rő időpontban következett be.

2. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

2.1. A biztosító – ellenkező megállapodás hiányában

– kizárólag azokat a károkat téríti meg, amelyek Magyarország területén következtek be.

2.2. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és be- jelentett károkra terjed ki.

3. A biztosítási összeg, limit, biztosítási díj

3.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásai- nak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

3.2. A biztosító a kárt legfeljebb a biztosítási szerző- désben rögzített mértékig téríti meg.

E feltételgyűjteményben szereplő „A módozat az alábbi kockázatokra nyújt biztosítási fedezetet” táblázat tartalmazza az egyes fedezeti körökhöz tartozó külön kártérítési limiteket.

3.3. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a biztosítási díjtételek megvál- toztatását is kezdeményezheti.

4. A biztosító szolgáltatásának szabályai

4.1. A biztosító a kárrendezési eljárás során megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult kártérítési igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fi- zessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki, és azt a biztosító jogosnak ítélte meg.

4.2. A biztosított és a károsult egymás közti egyez- sége a biztosító számára nem kötelező.

5. A biztosítással nem fedezett károk

5.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem ter- jed ki arra a kárra:

a) amelyet a szerződő és a biztosított egy- másnak okozott,

b) amelyet a közeli hozzátartozók egymás- nak okoztak,

c) amelyet a biztosított maga szenved el,

d) ahol a biztosító biztosítási eseményen- kénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önré- szesedés értékét,

e) amely büntető jellegű kiadásként (pl. bün- tetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származógazdaságihátránykéntjelentke- zik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, késedelmes teljesítés következményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),

f) valamint nem téríti meg a biztosító azo- kat a nem vagyoni károkat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben ke- letkeztek.

5.2.1. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely(et):

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből ered,

b) a biztosítási eseményekkel nem köz- vetlen összefüggésben bekövetkezett károkat; a következményi károkat, így például az üzemszünetből eredő terme- léskiesést,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleá- ris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból erednek,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulla- dék) előállításával, tárolásával, kezelé- sével kapcsolatos,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett,

f) mágneses vagy elektromágneses mező által okozott,

g) a biztosított jogszabályban írt felelős- ségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytál- lási kötelezettségén alapul,

h) az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetle- nül a Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III) vagy Lymphadenopathy Associated Vims (LAV) vagy azok mu- tációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban me- rültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS) vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független ha- sonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll,

i) azbesztózisból vagy bármilyen, hasonló betegségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy az- beszttartalmú termékek jelenléte, keze- lése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazá- sa során keletkezik,

j) közvetlenülvagyközvetveaSpongiformen Encephalopathien csoport megbete- gedései, vagy szindrómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek követ- kezményeképpen lépnek fel, ilyen példá- ul a Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME), Chronic Wastingbetegség (CWD), Xxxxxxxxxx– Xxxxx-xxxxxxxxx (CJD), Xxxxxxxxx- Xxxxxxxxxx-Scheinkerszindróma (GSS), Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI).

5.2.2. Nem térít meg a biztosító továbbá bármine- mű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a kö- vetkező eseményekkel:

a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jel- legű cselekmény (hadüzenettől függet- lenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk,

c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

d) hadijog, rendkívüli állapot,

e) a terrorizmus bármilyen formájával ösz- szefüggésben keletkezett károkat a to- vábbiakban foglaltak szerint. Jelen felté- telekből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meg- határozott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket

közvetlenül vagy közvetve terrorcselek- ménnyel, annak elkövetése során köz- veszély okozásával vagy ezen cselekmé- nyek közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény

– történjék ez bármely időrendi sorrend- ben is – közrehatott-e a kár bekövetkez- tében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erősza- kos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, amelyet önállóan vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízá- sából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

• amelyet minden jel szerint azért hajtanak

végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfé- lemlítse, vagy befolyásolja,

vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja,

vagy

• amelyek módja és körülményei arra en- gednek következtetni, hogy azokat po- litikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek to- vábbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési felté- telekben meghatározott biztosítási esemé- nyekhez kapcsolódó kifizetést is, amelyet közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmé- nyek okoztak, vagy amelyekben közrehatot- tak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb mó- don egy terrorista akcióval függnek össze.

6. A felek együttműködése

A biztosító a felelősségbiztosítási károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilat- kozat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítési ösz- szeg megfizetésére, a biztosító a biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A biztosító késedelmes szol- gáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

7. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga

7.1. A biztosítót a károsulttal szemben a kárté- rítés megfizetése alól a biztosított szándé- kos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozásnak, továbbá a súlyos gondatlanságnak alább, illetve az egyes külön fedezeteknél megál- lapított eseteiben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizo- nyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes.

Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha a biztosított

- hatósági engedélyhez kötött tevékeny- séget engedély nélkül végzett,

- tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

- a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például ká- bítószer) fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta,

- az ingatlant nem a rendeltetésének meg- felelően használta,

- a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési elő- írások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos meg- sértésével okozta,

- a kárt a tevékenység végzésére vonatko- zó szakmai előírások súlyos megszegé- sével okozta.

7.2. A szerződő/biztosított köteles minden elvár- ható támogatást megadni a biztosító törvé- nyi engedmény alapján megnyíló visszke- resetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányá- ra nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

7.3. A biztosított és a károsult egyezsége a bizto- sítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bí- rósági marasztalása pedig csak akkor köti a biztosítót, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

SZEMÉLYI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SSFBI 2009)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a koc- kázatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosí- tási események bekövetkezése esetén, a szerződésben megállapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése elle- nében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötelezett- ség alól, amelyért a magyar jog szerint helytállni tartozik.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltétel- ben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő felelősségbiztosítás általános feltétele (SÁVBI 2009) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbizto- sítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése - az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és ele- mi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

1.1. Külön megállapodással biztosítási ese- ménynek minősül jelen feltétel szerint a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a szerző- désen kívüli személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási kár, amelyet a biztosított, mint

a) kiskorú gyermek gondozója

b) belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személy(ek) gondozója,

c) közúti balesetet előidéző gyalogos,

d) xxxxxxxx, rokkantjármű, kézi erővel mű- ködtetett szállítóeszköz használója,

e) szervezett kereteken kívül, hobbi-sport- tevékenységet végző személy okozott, és a magyar, illetve külön megállapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. A biztosítottak köre

Xxxxx feltétel alapján biztosított

a) a szerződésben név szerint feltüntetett személy és/vagy

b) a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a vele közös háztartásban élő, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók a biztosítási szerződés- ben meghatározott létszámig.

3. A kockázatviselés területi hatálya

3.1. A biztosító alapfedezet esetén kizárólag azokat a károkat téríti meg, amelyek Magyarország te- rületén következtek be.

3.2. A biztosító külön megállapodás esetén, eltérve a Felelősségbiztosítás általános feltételének (SÁFBI 2009) 2.1. bekezdésében foglaltaktól a biztosítás területi hatályát kiterjeszti az aláb- bi országokra (ezen kereten belül a biztosítási szerződésre a magyar és a külföldi jog érvé- nyes): Albánia, Andorra, Ausztria, Belarusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Herce- govina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Len- gyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Mon- tenegró, Nagy -Britannia (valamint Channel- szigetek, Gibraltár és Man szigete) és Észak- Írország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tö- rökország, Ukrajna.

Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy harmadik személy akadályoz- za a kár megállapítását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kötelezettségének teljesítését.

4. Kizárások

Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősségbiztosí- tás általános feltételében (SÁFBI 2009) foglaltakon kívül azokra a kár(ok)ra, amely(ek)et a biztosítottak

a) maguknak, egymásnak vagy hozzátarto- zóiknak,

b) kereső foglalkozás vagy tevékenység végzése során,

c) motoros jármű üzembentartójaként, használójaként,

d) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás hatálya alatt álló rokkantjármű hasz- nálatával,

e) gépi meghajtású sporteszközök haszná- latával okoztak, valamint

f) amely(ek)ért a biztosított mint 14 éves kort betöltött személy gondozója kárté- rítési felelősséggel tartozik, ha a gondo- zott ellen szándékos cselekménye miatt eljárás indult, vagy – az életkora miatti büntethetőségi akadály figyelmen kívül hagyásával – eljárás indulhatna,

g) mint valamely ingatlan tulajdonosi, bér- beadói, albérlői, bérlői, üzemeltetői, va- lamint használói minőségében okoznak,

h) munkáltatói minőségükben okoznak,

i) környezetszennyezéssel okoznak,

j) háziállattartói minőségben okozott károk.

5. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (Vagyonbiztosítás általá- nos feltételében (SÁVBI 2010), illetve a Felelősség- biztosítás általános feltétele (SÁFBI 2009)) felsorol- takon kívül súlyos gondatlanságnak minősül többek között, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kár – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, il- letve az elzárást, elkerítést szabályozó – előírások súlyos megsértésével okozati összefüggésben ke- letkezett.

6. Önrészesedés:

Jelen biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 5.000 Ft káreseményenként.

INGATLANHASZNÁLÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SIFBI 2009)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a koc- kázatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosí- tási események bekövetkezése esetén, a szerződésben megállapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése elle- nében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötelezett- ség alól, amelyért a magyar jog szerint helytállni tartozik-

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltétel- ben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő felelősségbiztosítás általános feltétele (SÁVBI 2009) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbizto- sítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegé- szítő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának

– a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelő- legnek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszű- nik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerin- ti, alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

Külön megállapodással biztosítási eseménynek mi- nősül e feltétel szerint a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig a szerződő/biztosított által:

1.1. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. Törvény 12., valamint 13. §-ában fel- sorolt „egyéb önálló ingatlanok” tulajdono- si, bérlői, bérbeadói, használói minőségé- ben szerződésen kívüli, harmadik személy- nek okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongálási kár, amelyért a magyar jog szerint kártérítési fe- lelősséggel tartozik,

1.2. az ingatlan-nyilvántartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilvántartott épületben a tulajdonostársként, illetve a szö- vetkezeti tagként, egymásnak, illetve a tár- sasháznak, társasüdülőnek, lakás(nyaraló) szövetkezetnek a Tűz- és elemi károk bizto- sításának feltételeiben (STEBI 2009) meg- határozott:

a) 1.1. pont szerinti tűz,

b) 1.3. pont szerinti robbanás,

c) 1.14. pont szerinti vezetékesvíz,

d) 1.15. pont szerinti tűzoltó berendezés ki- lyukadása,

e) 1.16. pont szerinti akvárium törése

károk miatt bekövetkező biztosítási ese- ménnyel okozott, személyi sérüléses (va- gyoni és nem vagyoni), valamint tárgyrongá- lási (vagyoni és nem vagyoni) kár, amelyért a szerződő/biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik,

1.3. fentiekben meghatározott „egyéb önálló in- gatlanok” építtetői, felújítói minőségében, a tulajdonostársaknak, szövetkezeti lakó- és nyaralótulajdonosi közösségnek, lakóknak, bérlőknek, illetve bérlők a tulajdonosnak okozott, tárgyrongálási (vagyoni és nem vagyoni) kár, abban az esetben, ha az épít- tetői, felújítói tevékenység egyébként nem hatósági engedélyköteles,

1.4. az albérlő/bérlő által a tulajdonosnak/bér- beadónak a bérleti szerződés tárgyát képe- ző ingatlanában és ingóságaiban, jelen felté- tel 1.2. pontjában felsorolt veszélynemekkel meghatározott biztosítási események be- következésével tárgyrongálási (vagyoni és nem vagyoni) kárt okozott, mely miatt a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik,

1.5. tulajdonosként/bérbeadóként a bérlőnek/ albérlőnek a bérelt ingatlanban elhelyezett ingóságban a jelen feltétel 1.2. pontjában felsorolt veszélynemekkel meghatározott biztosítási események bekövetkezésével tárgyrongálási (vagyoni és nem vagyoni) kárt okozott, mely miatt a magyar jog sze- rint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Kizárások

Nem fedezi a biztosítás a Felelősségbiztosítás álta- lános feltételében (SÁFBI 2009) foglaltakon kívül:

a) a mindenkor hatályos törvény alapján, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó járművek által oko- zott károkat,

b) a biztosított által harmadik személynek, illetve tulajdonostársaknak és szövetke- zeti lakó- és nyaralótulajdonosi közös- ségnek hatósági engedélyköteles épít- tetői, felújítói tevékenységével okozott károkat,

c) a biztosított által állati és növényi kultú- rákban okozott károkat,

d) az 1.3., 1.4., valamint a 1.5. pontban fog- lalt biztosítási esemény esetén a Felelős- ségbiztosítás általános feltétele (SÁFBI 2009) 1.1. pontjában definiált személyi sérüléses károkat,

e) az 1.4., valamint az 1.5. pontban foglal- tak szerinti minőségben a bérleti szerző- désben vállalt fizetési kötelezettségek nem teljesítéséből keletkezett, illetve bármely szerződés megszegésével oko- zott károkat,

f) környezetszennyezéssel okozott károkat,

g) az építési, szerelési, felújítási munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéshez el- engedhetetlenül szükséges károkat,

h) a vadgazdálkodással okozott károkat,

i) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevé- kenység folytatásából eredő károkat.

3. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (Vagyonbiztosítás általá- nos feltételében (SÁVBI 2010), illetve a Felelősség- biztosítás általános feltétele (SÁFBI 2009)) felsorol- takon kívül súlyos gondatlanságnak minősül többek között, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kár a biztosított által az ingatlan nem rendeltetésszerű használatával okozati összefüggésben keletkezett,

b) a kár az épületben/építményben foly- tatott keresőtevékenységre vonatkozó bármilyen előírás – többek között egész- ségügyi, egészségvédelmi, karbantar- tási szabályok – súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tartása miatt keletkezett,

c) a kár a biztosított által az építtetésre, fel- újításra vonatkozó szakmai szabályok, egyéb előírások súlyos megszegésével okozati összefüggésben keletkezett,

d) a kár részben vagy egészben az épüle- tek, építmények avultságával, azok elha- nyagolt állapotával okozati összefüggés- ben keletkeztek.

4. A biztosító szolgáltatása

A Felelősségbiztosítás általános feltételét (SÁFBI 2009) kiegészítve, abban az esetben, ha a szerző- dő/biztosított harmadik személynek okoz kárt

a) a társasház, társasüdülő, társtulajdono- saként, akkor a biztosított tulajdoni há- nyadának megfelelő arányban, ha

b) a szövetkezeti tulajdonosközösség társ- tulajdonosaként, akkor a biztosított la- kásszövetkezeti tag által használt épü- letrész alapterületének, valamint az ösz- szes lakásszövetkezeti tag által használt épületrész (a közös használatú területek nélküli) alapterületének arányában téríti azt meg a biztosító.

5. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de

a) a jelen feltétel 1.1., 1.2., 1.4. és 1.5. pont- jában meghatározott biztosítási események esetén minimum 5 000 Ft káreseményen- ként,

b) a jelen feltétel 1.3. pontjában meghatáro- zott biztosítási esemény esetén minimum 50 000 Ft káreseményenként.

EBTARTÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SHÁFBI 2009)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a koc- kázatviselés időszaka alatt, jelen feltételbe foglalt biztosí- tási események bekövetkezése esetén, a szerződésben megállapított mértékig, a biztosítási díj megfizetése elle- nében mentesíti a biztosítottat azon kártérítési kötelezett- ség alól, amelyért a magyar jog szerint helytállni tartozik.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem szabályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoz- tatónak is minősülő felelősségbiztosítás általános feltétele (SÁVBI 2009) az irányadó.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti alapbizto- sítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és ele- mi károk biztosításának feltételei (STEBI 2010) szerinti, alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül - külön megállapo- dással - jelen feltétel szerint - a biztosítási szerző- désben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/biztosított ebtartói minősé- gében szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott személyi sérüléses (vagyoni és nem vagyo- ni), valamint tárgyrongálási kár, amelyért a magyar, illetve külön megállapodás esetén a külföldi jog sze- rint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. A biztosítottak köre

Xxxxx feltétel alapján biztosított

a) a szerződésben név szerint feltüntetett személy és/vagy

b) a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a vele közös háztartásban élő, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók.

3. A kockázatviselés területi hatálya

3.1. A biztosító alapfedezet esetén kizárólag azokat a károkat téríti meg, amelyek Magyarország te- rületén következtek be.

3.2. A biztosító külön megállapodás esetén, eltérve a Felelősségbiztosítás általános feltételének (SÁFBI 2009) 2.1. bekezdésében foglaltaktól a biztosítás területi hatályát kiterjeszti az aláb- bi országokra (ezen kereten belül a biztosítási szerződésre a magyar és a külföldi jog érvé- nyes): Albánia, Andorra, Ausztria, Belarusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Herce- govina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Len- gyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Mon- tenegró, Nagy-Britannia (valamint a Channel- szigetek, Gibraltár és Man szigete) és Észak- Írország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tö- rökország, Ukrajna.

Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy harmadik személy akadályoz- za a kár megállapítását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kötelezettségének teljesítését.

4. Kizárások

Nem nyújt fedezetet a biztosítás a Felelősségbizto- sítás általános feltételében (SÁFBI 2009) foglalta- kon kívül:

d) fertőzött állat okozta károkra,

e) a háziállattal való keresőtevékenység vagy versenyszerű sport végzése köz- ben, illetve azzal összefüggésben kelet- kezett károkra,

f) környezetszennyezéssel okozott károkra,

c) a lábon álló növényekben okozott károkra.

5. A biztosító megtérítési igénye

Az általános feltételekben (Vagyonbiztosítás általá- nos feltételében (SÁVBI 2010), illetve a Felelősség- biztosítás általános feltétele (SÁFBI 2009)) felsorol- takon kívül súlyos gondatlanságnak minősül többek között, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kár az állattartásra vonatkozó – többek között egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az elzárást, elkerítést szabályozó

– előírások súlyos megsértésével okoza- ti összefüggésben keletkezett,

b) a kár az állat veszélyességére utaló tájé- koztatás (tábla, más jelzés) elmaradásá- val okozati összefüggésben keletkezett.

6. Önrészesedés

A jelen biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mi- nimum 5.000 Ft káreseményenként.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSÁRA (SMUDA 2013)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a bizto- sítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint szolgáltat a kockázatviselési időszakban bekövetkező, a továbbiakban meghatározott biztosítási eseményekre.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak melléklete- iben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2010) rögzí- tettek irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a jelen ki- egészítő biztosítás biztosítottja egyben érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2009) szerinti alapbiztosítás biztosítottja is (továbbiakban: alap- biztosítás).

A szerződés hatályba lépése jelen kiegészítő biztosítás esetén ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetés gya- koriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek – a biz- tosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem lehet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés ese- tein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és elemi károk bizto- sításának feltételei (STEBI 2009) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási esemény

Jelen feltétel szerint díjátvállalás munkanélküliség esetére biztosítási esemény, ha a biztosított leg- alább 6 hónapja fennálló folyamatos, (megszakítás nélküli) legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi munkavégzésre irányuló jogviszo- nya a munkáltató rendes (kivéve jelen feltétel 1. b pontjában foglaltakat), vagy a biztosított munkavál- laló azonnali hatályú (rendkívüli) felmondása miatt megszűnik és ezt követően a biztosítottat az illeté- kes magyar munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántartásba veszi. A biztosítási esemény bekö- vetkezésének időpontja a biztosítottnak az illetékes magyar munkaügyi központ által álláskeresőként történő nyilvántartásba vételének 31. napja.

A biztosítási szerződés tekintetében a 6 hónapos folya- matos munkavégzésre irányuló jogviszonyba nem számít bele a terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES ideje, a munkáltatói rendes felmondási tilalom időszaka, illetve az egybefüggően 60 napot meghaladó táppénz időszaka.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a munkanél- küliség az alábbiakkal összefüggésben következik be:

a) munkavállalói rendes felmondás;

b) a munkavállaló szándékos, vagy súlyosan gon- datlan magatartásával okozati összefüggésben szűnteti meg a munkáltató a munkaviszonyt;

c) a biztosított saját magának, bármely közeli hoz- zátartozójának alkalmazásában, vagy olyan társaság alkalmazásában állt, melyben ezen személyek többségi befolyással rendelkeztek, vagy munkáltatói jogokat gyakoroltak a felmon- dás időpontjában (Közeli hozzátartozó definíciója: Ptk. 685. § (b), Többségi befolyás definíciója: Ptk. 685/B.).

d) nyugdíjazás.

2. Biztosító szolgáltatása

Biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Biztosító a Szerződővel fennálló lakásbiztosítás 3 havi díjának meg- felelő biztosítási díjat jóváír.

3. Egyéb rendelkezések

a) A biztosító a szerződés hatályba lépésétől számított 6 hónapos várakozási időt alkalmaz. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási esemény kap- csán a biztosító nem nyújt szolgáltatást. Várakozási időn belüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a munkaviszony-megszűnést is, amikor a munkavég- zésre irányuló jogviszony megszüntetésére irányuló okirat a várakozási idő alatt keletkezett, függetlenül attól, hogy a munkaviszony tényleges megszűnésé- nek időpontja a várakozási időn túl következik be.

b) Jelen biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetke- zett biztosítási esemény miatti szolgáltatás igénybe vétele után, csak újabb – díjfizetéssel fedezett – 9 hónap elteltével szerezhető jogosultság a következő szolgáltatásra, feltéve, hogy a korábbi munkanél- küliség megszűnése és az újabb munkanélküliségi esemény között eltelt idő alatt a biztosított legalább 9 hónapig folyamatos, legalább heti 30 órás alkal- mazásban állt.

c) A díjátvállalási idő alatt a szerződő a biztosítási díj növekedését eredményező szerződésmódosítási javaslatot nem kezdeményezhet, vagy nem fogad- hat el, kivéve a szerződés évfordulójakor esedékes szerződési feltételek szerinti biztosító által kezde- ményezett díjmódosítást, ez utóbbi esetben a jóváírt díj a módosításnak megfelelően változik.

d) A szolgáltatás teljesítéséhez a következő dokumen- tumokat kell benyújtani:

– munkaügyi központ nyilvántartásba vételének iga- zoló okirata;

– munkáltatói igazolás, munkaszerződés, mely bizonyítja, hogy a fentiekben előírt munkaviszony- nyal rendelkezett a biztosított.

SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SASBI 2012)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében, a SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE telefonvonalán, az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait, és a jelen feltételekben rögzített szolgáltatásokat nyújtsa.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mel- lékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012), valamint a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2009) rögzítettek értelemszerűen irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (STEBI 2009) szerinti alap- biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészí- tő biztosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőleg- nek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap

0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való meg- szűnés esetein túlmenően – akkor is, ha a Tűz- és ele- mi károk biztosításának feltételei (STEBI 2009) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

A szolgáltatást a biztosító kiszervezett tevékenység- ként, külső szolgáltatóval, a Europ Assistance Magyar- országgal (továbbiakban szolgáltató) együttműködve nyújtja. Amennyiben a biztosító és a szolgáltató közötti szerződés valamely okból megszűnik – akkor ezen fel- tételre történő hivatkozással –, a biztosítási szerződés jelen kiegészítő fedezete érdekmúlás jogcímén automa- tikusan megszűnik, és az arányos biztosítási díj a szer- ződőnek visszajár.

A SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE vészelhárítási szolgáltatás éjjel-nappali segítségnyújtást jelent, mely a 06/40/20-10-51 kékszámon érhető el.

1. Biztosítási események

1.1. Vészelhárítás

a) Vészelhárításnak tekintendő a bizto- sított épületben, épületgépészetben, épületgépészeti műszaki berendezés- ben bekövetkező meghibásodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás, melynek következtében jelentkező hely- zet, körülmény sürgős beavatkozást igé- nyel a további károk és a balesetveszély megelőzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása vala-

mely, az alább felsorolt szakemberek ál- tal megoldható:

– víz-, gáz-, fűtéscsőszerelő,

– villanyszerelő,

– zárjavító,

– duguláselhárító,

– tetőfedő,

– üveges.

b) A szerződő/biztosított a kialakult vész- helyzetet azonnal, de legfeljebb a bekö- vetkezéstől, illetve tudomásra jutástól számított (eltérve a SÁVBI 2012, 12.1.3. bekezdésben foglaltaktól) 24 órán belül köteles e feltételben meghatározott tele- fonszámon bejelenteni. Vészhelyzet be- jelentése esetén a szolgáltató a lehető legrövidebb időn belül megfelelő iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosí- tott számára csak egy későbbi – 2 napon belüli – időpont megfelelő, de gondosko- dott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a károsodott csőszakaszon a vi- zet, a sérült tetőrészt ideiglenes fóliafe- déssel ellátta stb.), a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költ- ségeket a jelen szerződésben rögzített feltételek szerint vállalja.

c) Azon esetekben, ha a kialakult vészhely- zet Tűz- és elemi károk biztosításának feltételében (STEBI 2009) rögzítettek biztosítási események következménye (pl. csőtörés, üvegtörés, viharkár stb.), akkor a vészelhárítási szolgáltatás kor- látlan számban igénybe vehető.

d) Azon károk esetén, amelyeket nem a Tűz- és elemi károk biztosításának felté- telében (STEBI 2009) nevesített kárese- mények okoztak, tehát a biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége ezen felté- tel alapján nem keletkezik, a vészelhá- rítási szolgáltatást biztosítási évenként egy alkalommal lehet költségmentesen igénybe venni.

A vészhelyzet b), c) bekezdésekben meg- határozott jellegének megállapításáról szolgáltató dönt a biztosítottal történő telefonos egyezetés alapján.

1.2. A vészelhárítási költségek átvállalása

A biztosító vállalja, hogy az előző pontban meghatározottak alapján a szolgáltató által küldött szakember vészelhárítási tevékeny- ségének költségeire – nevezetesen kiszál- lási díj, rezsióradíj, anyagköltség – a köt- vényben megjelölt mértékig szolgáltatást

nyújt. Amennyiben a vészelhárítás költségei meghaladják a kötvényben e veszélynemre rögzített szolgáltatási limitet, a többletkölt- ségek a biztosítottakat terhelik.

Abban az esetben, ha az így felmerült több- letköltség a biztosítási szerződés valamely kockázata alapján biztosítási eseménynek tekinthető, úgy a biztosított által a szakipa- ros részére megfizetett többletköltségek értéke alapján a biztosító kárrendezési eljá- rás keretei között – a feltételekben foglaltak szerint – utólag szolgáltatást nyújt a bizto- sítottnak.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések so- rán felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóri- ájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vész- helyzetet megelőző állapot helyreállítása.

A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító – a biztosított és a szakiparos köz- vetlen kapcsolatára tekintettel – felelősség- gel nem tartozik.

70

ZÁRADÉK

FELTÉTELMÓDOSÍTÁS (A biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató módosítása és kiegészítése.)

Jelen 4 oldalas feltételmódosítás a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

A SIGNAL Biztosító Zrt. HÁZ-TARTÁS lakossági biztosítási szerződéseire bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti, a biztosítási ajánlaton igényelt és megnevezett biztosítási események bekövetkeztekor.

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő- és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlása

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

okmányok pótlása

akvárium törése

hűtőkészülékekben tárolt készletek

garanciaidő meghosszabbítása

üzemszünet átalánybiztosítás

szállítmányok átalánybiztosítása

felelősségbiztosítás

balesetbiztosítás

kockázati életbiztosítás

kárleírás, kárbejelentő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle, baleseti jegyzőkönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kötvény/szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bankszámlaszám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ÁFA-nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tulajdoni lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérleti szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bányatérkép

X

X

X

X

X

építési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

talajvizsgálat

X

X

X

X

alaprajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlanépítési tervdokumentáció

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kivitelező neve

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatbavételi/működési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

statikusi szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

építési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

alapító okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlan-értékbecslés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyílvántartási térképmásolat

X

X

X

X

tulajdoni hányad igazolása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

öröklési bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogerős hagyatékátadó végzés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő- és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlása

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

okmányok pótlása

akvárium törése

hűtőkészülékekben tárolt készletek

garanciaidő meghosszabbítása

üzemszünet átalánybiztosítás

szállítmányok átalánybiztosítása

felelősségbiztosítás

balesetbiztosítás

kockázati életbiztosítás

beszerzési számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használati utasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műbizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki leírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki rajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jótállás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

árajánlat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

helyreállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gazdaságossági számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

számlarészletező

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adásvételi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

közüzemi számlák

X

X

X

X

X

kéményseprőszámlák

X

X

X

X

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

hatósági lakhatatlansági igazolás, illetve visszavonása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önkormányzati, iiletve egyéb hatósági bizonyítvány, határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tűzhatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

feljelentés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyomozást felfüggesztő / megszűntető határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

riasztási napló

X

X

X

X

X

X

X

vádirat (büntető eljárás során)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

fénykép

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

elektronikus adathordozó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tranziens védelem dokumentációja

X

X

X

tanúnyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lízingszerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatba adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kölcsönadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérbeadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

felelős őrzésbe adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

őrnapló, őrutasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

karbantartási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

munkaszerződések

X

X

X

X

bizományosi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

MABISZ-ajánlás

X

X

X

X

X

X

X

X

szállítólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

71

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő- és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlása

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

okmányok pótlása

akvárium törése

hűtőkészülékekben tárolt készletek

garanciaidő meghosszabbítása

üzemszünet átalánybiztosítás

szállítmányok átalánybiztosítása

felelősségbiztosítás

balesetbiztosítás

kockázati életbiztosítás

hajólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

könyvelési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

utazási ktsg. igazolás

X

X

X

vámáru-nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

leltár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önköltségkimutatás, -számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adókártya, adószám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

mérleg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

pénzkezelési szabályzat

X

eredménykimutatás

X

X

használatbavételi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jármű törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogosítvány, munkagép-kezelői engedély/igazolvány

X

X

X

X

lovasfogat-hajtói engedély

X

illetékbefizetési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

házassági anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lakcímkártya

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyilatkozat hozzátartozóról

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gyámhatósági okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

születési anyakönyvi kivonat

X

X

X

aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotáról

X

X

baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció

X

X

baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat

X

az előző sorban foglaltakra jogosító iratok, leletek, zárójelentések, ambuláns lapok

X

baleset következményeinek felszámolására irányuló, gyógyítással kapcsolatos számlák

X

balesettel összefüggő kórházi kezelés zárójelentése, valamint (ambuláns) műtéti leírás

X

külföldön bekövetkezett kárnál a külföldi hatóság okiratának hiteles magyar fordítása

X

X

orvosi ambuláns lap, orvosi vizsgálati iratok, betegkarton-kivonat (háziorvostól)

X

X

X

X

hiánytalanul kitöltött szolgáltatásigénylő lap

X

X

kórházi zárójelentés, teljes kórdokumentáció

X

X

72

Biztosítható veszélynemek Dokumentumok

tűz

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légi jármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő- és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlása

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

tető- és panelhézag-beázások

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

okmányok pótlása

akvárium törése

hűtőkészülékekben tárolt készletek

garanciaidő meghosszabbítása

üzemszünet átalánybiztosítás

szállítmányok átalánybiztosítása

felelősségbiztosítás

balesetbiztosítás

kockázati életbiztosítás

boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet, halottvizsgálati bizonyítvány

X

X

X

X

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (ORSZI)

X

X

röntgenfelvétel

X

X

X

táppénzes igazolás

X

X

halotti anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

keresetveszteség-igazolás

X

felelősségvállaló nyilatkozat

X

biztosított és károsult közötti szerződés

X

fegyvertartási engedély

X

X

állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hatósági állatorvosi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

állatorvosi kényszervágási javaslat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

mérlegelési jegy

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

értékesülési elszámolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hullaátvételi jegy (ÁTEV)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

állatoltási igazolvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lótenyésztési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

törzskönyv/marhalevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentés, kármegelőzés, -enyhítés ktsg. igazolása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

rokkantságinyugdíj-igazolás

X

X

befizetési, átutalási bizonylat, utolsó díjfizetést igazoló nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hitelezőtől kifizetési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

engedményezési nyilatkozat, kedvezményezettségi jogosultságot igazoló okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

73

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) 2010.04.01-én hatályba lépő módosítása alapján, a szerződési feltételekből (bármely pontjá- ban is szerepel az) törlésre kerülnek azok a szabályok, miszerint a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető-, vagy szabálysértési eljárás jogerős ítéletéhez köti. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) 96. §-a (8) bekezdése alapján a SIGNAL Biztosító Zrt. lakossági biztosításokra vonatkozó szerződési feltételei és ügyféltájékoztatói az alábbiakkal egészülnek ki: ”A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazo- lása, a követelésének érvényesítése érdekében.”

Az Ön területileg illetékes SIGNAL képviselete:

Ház-tartás biztosítási szerződés

Értékkövetéses magán vagyon-, felelősség-, kockázati élet- és balesetbiztosítás

JELEN MÓDOZAT BIZTOSÍTÁSI FEDEZETET NYÚJT AZ ALÁBBI KOCKÁZATOKRA

■ tűz

■ elektromos tűz

■ villámcsapás közvetlen hatása

■ villámcsapás másodlagos hatása

■ robbanás, összeroppanás

■ légi jármű lezuhanása

■ vihar

■ felhőszakadás

■ jégverés

■ hó statikus nyomása

■ árvíz

■ földrengés

■ földcsuszamlás, szikla- és kőomlás

■ ismeretlen építmény, üreg beomlása

■ vezetékes vízkár

■ csőtörés és -repedés

■ idegen jármű ütközése

■ idegen tárgyak rádőlése

■ betöréses lopás, rablás

■ tető és panelhézag beázása

■ nyitva hagyott nyílászárók

■ okmányok megsemmisülése

■ bejárati ajtó kulcsainak elvesztése

VÁLASZTHATÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK, TÖBBLETKOCKÁZATOK

■ építés-szerelés biztosítás

■ mezőgazdasági kiegészítő biztosítás

■ „útitárs” csomag

■ garancia idő meghosszabbítása

■ hó dinamikus hatása

■ tűzoltó berendezés kilyukadása

■ szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

■ kültéri berendezések lopása

■ akvárium törése

■ vandalizmus

■ hűtött élelmiszerek biztosítása

■ üvegbiztosítás

■ személyi és ebtartói felelősségbiztosítás

■ ingatlanhasználói felelősségbiztosítás

■ balesetbiztosítás

■ baleseti kórházi napidíj

■ kockázati életbiztosítás

HOGYAN JÁRJUNK EL KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN

Minden elvárhatót meg kell tenni a kárenyhítés érdekében.

A kárt 2 munkanapon belül írásban, személyesen, e-mailen, telefonon vagy képviselője útján írásban jelenteni kell a biztosítónak.

A kárhelyszínen a kárszakértő megérkezéséig, de legkésőbb a bejelentést követő 5 napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad változtatni.

Betöréses lopás, rongálás, rablás, tűz-, valamint robbanáskár esetén a kárt egyidejűleg az illetékes hatóságnak is azonnal jelenteni kell.

SIG 2645