GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
GB398 JELŰ E-CASCO BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
A biztosítási szerződés alapján a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (szék- hely: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., a továbbiakban: biztosító) köte- les a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a koc- kázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövet- kezése esetén a jelen szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Az ajánlat, a kötvény és a jelen biztosítási feltételek a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a korábbi megál- lapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
A jelen biztosítási feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
1. A biztosítás tárgya
A biztosított jármű (a továbbiakban jármű) a szerződésben megnevezett, érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal ellátott jármű. A jármű a szerződésben feltüntetett állapotban és felszereltséggel van biz- tosítva.
Jelen szerződés alapján a biztosító nem vállal kockázatot bérleti szerződés alapján egy évnél rövidebb időre bérbe adott járműre.
Járműnek minősül a jelen szerződés szempontjából:
– személygépkocsi;
– tehergépkocsi;
– autóbusz.
2. A szerződés alanyai
2.1. Biztosító
Groupama Garancia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
2.2. Szerződő
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 3050/2 – Hatályos 2014. március 15-étől visszavonásig.
Az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött kár- biztosítási szerződés semmis. A szerződőt terheli a díjfizetési kötelezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilat- kozatok megtételére is.
2.3. Biztosított
Biztosított a jármű tulajdonosa.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz inté- zett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
3. A biztosítási szerződés létrejötte
3.1. A szerződő a biztosítási szerződés megkötését elektronikus úton tett ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől szá- mított 15 napig kötve van. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosító szá- mára történő hozzáférhetővé válásától számított legfeljebb 15 napon belüli időszak. A biztosító köteles a szerződő ajánlatának megérkezé- sét elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni.
3.2. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biz- tosító számára történő hozzáférhetővé válásának időpontjára vissza- menő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfoga- dásáról és a fedezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt köt- vényt állít ki. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (legfeljebb 15 napon belül) írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor al- kalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény át- adásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tar- talmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül elutasítja.
3.3. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biztosító az ajánlatra annak a részére történt hozzáférhetővé válásától szá- mított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díj- szabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító számára tör- tént hozzáférhetővé válásának időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.
Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten fel- hívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen biztosítási feltételben foglaltaktól, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a biztosítási feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerző- dő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem vála- szol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja.
3.4. A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási aján- lat visszautasítása esetén, illetve amennyiben a szerződés nem jött létre, a biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.
4. A szerződés területi hatálya
Magyarország és a mindenkor érvényes Nemzetközi Zöldkártya Egyezmény európai tagországainak területe.
5. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpont- ban, ennek hiányában az ajánlat biztosító számára történő hozzá- férhetővé válásának időpontjával kezdődik.
A kockázatviselés kezdő időpontja nem előzheti meg az ajánlatnak a biztosító részére történő hozzáférhetővé válásának időpontját.
6. A szerződés módosítása, a biztosítási kockázat jelentős növekedése
A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés mó- dosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javas- lat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vo- natkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában a szerződés módosításá- ra vonatkozó javaslatot nem tehet, illetve a szerződést nem mond- hatja fel.
7. A szerződés tartama, díjfizetés és értékkövetés
7.1. A biztosítási szerződés – ha a felek másképp nem állapodnak meg – határozatlan időtartamra jön létre. A határozatlan időtartamra kötött szer- ződések esetén a biztosítási időszak egy év. Minden évben annak a hónap- nak az első napja a biztosítás évfordulója, amelyben a biztosító kockázatvi- selése kezdődik, amely egyben a következő biztosítási időszak első napja. Az első biztosítási időszak így rövidebb lehet, mint egy év.
7.2. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. A biztosítás első díjrész- lete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerző- dés létrejöttekor kell megfizetni.
A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással vagy banki átutalással. Társaságunk üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban befizethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve ha a társaságunk- kal kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vo- natkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájé- koztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosító- tól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
7.3. Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára tekintettel díjked- vezményben részesül, a díjfizetés módjának megváltoztatása esetén a kedvezményt elveszti. Banki díjlehívásra adott meghatalmazás ese- tén, ha a biztosítási díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díjfizetési módot banki átutalás díjfize- tésre módosítani.
7.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerző- désre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjakat is – megté- ríteni.
7.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok meg- felelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befi- zetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
7.6. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszű- nik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. Így amennyiben a biztosító a jármű pótlási költsége címén szolgáltatást fizet, a kifizetés napján a teljes biztosítási időszakra vo- natkozó biztosítási díj megilleti, amelynek a meg nem fizetett részét a biztosító az önrésszel már csökkentett biztosítási összegből beszá- mítás útján levon.
7.7. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatvi- selése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biz- tosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
A biztosító a visszajáró biztosítási díjat a szerződés megszűnésétől számított 8 napon belül kamatmentesen fizeti vissza a szerződő ré- szére.
7.8. A felek megállapodnak a biztosítási díj rendszeres, értékkövető válto- zásáról, így a biztosító jogosult minden biztosítási időszakra a díjat indexá- lással módosítani. Az indexálás maximális mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévben közzétett, a megelőző évre vonatkozó éves fo- gyasztói árindex. A biztosító a módosított díjról köteles a szerződőt az új biztosítási időszak kezdetét 60 nappal megelőzően írásban értesíteni.
8. A szerződés megszűnésének esetei
8.1. A szerződés lejárata
A határozott idejű szerződés a szerződésben megjelölt időpontban meg- szűnik.
8.2. Rendes felmondás
A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harminc napos felmondási határidővel felmondhatják.
A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negye- dik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.
A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti annak a díjen- gedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára te- kintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény).
Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével lesz hatályos.
8.3. Érdekmúlás, lehetetlenülés
Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a bizto- sítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része meg- szűnik.
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt (például lízingbevevő szerzi meg a vagyontárgy tulajdonjogát). Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is át- száll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szer- ződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszer- zést követő harminc napon belül írásban, harminc napos határidővel felmondhatja.
Érdekmúlással szűnik meg a szerződés különösen a jármű forgalomból tör- ténő végleges kivonásakor. A jármű forgalomból történő ideiglenes kivoná-
sa esetén a casco szerződés nem szűnik meg, és a szerződés nem szüne- teltethető.
A szerződőnek, illetve biztosítottnak a jelen biztosítási feltételek 11. pont- jában leírtaknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási esemény bekö- vetkezésének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsola- tos változásokat.
8.4. Díjnemfizetés
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a kö- vetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzé- sével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen el- teltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.
Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a foly- tatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző- dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválásá- ra). A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltéte- lei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem el- fogadásáról a biztosító dönt.
8.5. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a szerződés megszűnik.
8.6. Szerződés megszűnésének egyéb esetei
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.
9. Biztosítási események, kizárás, mentesülés
9.1. A biztosítási események
9.1.1. Fizikai károsodás (sérülés, rongálódás)
Elemi kár: a biztosított járművet közvetlenül vagy közvetve károsító tűz, villámcsapás, robbanás, a Mercalli-Sieberg skála alapján legalább 5. foko- zatúnak jelzett földrengés, továbbá földcsuszamlás, kő- és földomlás, ter- mészetes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beomlása, szélvi- har, felhőszakadás, árvíz, belvíz, vezetéktörésből eredő vízkár, jégverés, le- zúduló hótömeg és hónyomás által okozott károsodás.
Töréskár: a biztosított járműben bekövetkező baleseti eredetű, kívülről ható, hirtelen fellépő erőhatás által okozott maradandó alakváltozás, sérü- lés, valamint idegen személy rongálása.
9.1.2. Lopás, rablás
Lopáskár: valamennyi kár, amely a biztosított járműben azzal összefüggés- ben következett be, hogy:
– a járművet az elkövető ellopta (ideértve a jogtalan használat végett el- követett önkényes elvételt is);
– a jármű alkatrészeit és (vagy) tartozékait a járműből a teljes jármű ello- pása nélkül az elkövető jogtalanul kiemelte, ki- vagy leszerelte és eltu- lajdonította;
– a járművet az elkövető a jármű ellopása vagy alkatrészének lelopása (jogtalan kiemelése, kiszerelése, leszerelése, a teljes biztosított jármű el- tulajdonítása) során, illetve ezek kísérlete során megrongálta;
– a jármű tárolására szolgáló, legalább biztonsági zárral ellátott helyiség- be (garázs, telephely) az elkövető jogtalan behatolása során vagy azt követően okoz kárt a biztosított vagyontárgyban.
Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár, továbbá minden olyan fel nem sorolt zár és zárbetét, amely – annak MABISZ minősítése sze- rint – biztonsági zárnak minősül.
Rabláskár: rablásnak minősül, ha az elkövető a biztosított járművet akként tulajdonítja el, hogy az elvétel során – vagy az elvett vagyontárgy megtar- tása érdekében – erőszakot vagy az élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg a biztosítottat vagy a járművet a biztosított engedélyével használó személyt öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi. Rabláskárnak minősül a biztosított járműben rablás, illetve annak kísérlete következtében beálló rongálódási kár is.
9.2. Kizárások
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító:
– ha a járművön hatósági engedélyhez kötött átalakítást végeztek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg, és a káresemény összefüggésben van az átalakítással;
– töréskár esetén a jármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizs- ga igazolással;
– a jármű olyan felszereléseiben keletkezett károkra, amelyeket az érvényes hatósági előírások tiltanak vagy külön engedélyhez köt- nek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg;
– a járműről leszerelt alkatrészekben, tartozékokban keletkezett károkra;
– a jármű üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra;
– a járműből szerszám nélkül kivehető audioberendezés ellopása miatti kárra;
– a nem gyárilag beszerelt és nem levehető előlappal rendelkező audioberendezés ellopása miatti kárra;
– a nem gyárilag beszerelt navigációs készülékek ellopása miatti kárra;
– nyitott utasterű (cabrio) gépjármű esetén az utastérből eltulajdo- nított bármely alkatrész vagy felszerelés ellopásával vagy meg- rongálásával okozott kárra;
– a jármű értékcsökkenésére;
– az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő több- letköltségre;
– a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségére;
– a nem baleseti jelleggel bekövetkezett károkra (pl. műszaki hiba, elhasználódás, fagyás, stb.);
– a járművet autóverseny vagy arra való felkészülés résztvevője- ként ért károkra;
– a jármű rakodása közben, annak következményeként keletkezett károkra;
– a jármű rakományának elmozdulása miatt keletkezett károkra;
– a járműben szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodáló anyagok által előidézett vagy általuk súlyosbított károkra (a sú- lyosbítás mértékének megfelelő részre);
– a radioaktív sugárzás által okozott károkra;
– a környezetszennyezés által okozott károkra;
– azokra a károkra, amelyek felkelés, tüntetés, zavargás, sztrájk, terrorcselekmények, háború következtében keletkeztek, függet- lenül attól, hogy az említett események hivatalos formában (en- gedély, hadüzenet) zajlottak-e;
– a gépjármű munkagépként történő használatával összefüggő károkra, így különösen, ha az a különleges gépjármű munkavég- zése közben vagy a közlekedésre való felkészítése alkalmával ke- letkezett;
A jelen szabályzat szempontjából különleges gépjármű a felsze- reltsége (pl. daru, rakodó-, kotró- vagy tűzoltó berendezés) kö- vetkeztében a személy- és áruszállításon túlmenően munkavég- zésre is alkalmas gépjármű. Különleges gépjárműnek kell tekin- teni a gépjárművek szállítására szolgáló tehergépjárműveket és vontatmányaikat is.
Munkagépként történő használatnak minősül a gépjármű rako- mányának eltávolítására szolgáló berendezés (például: billenő plató) bármilyen működtetése is, függetlenül attól, hogy ezen berendezés működtetése a jármű álló vagy mozgó helyzetében történik, és az adott körülmények között ténylegesen történt-e munkavégzés.
– amennyiben a fogyasztó szerződő, biztosított vagy velük egy háztartásban élő hozzátartozójuk, illetve a fogyasztónak nem minősülő szerződő, biztosított – a jármű megóvásában közvetle- nül érdekelt – tagja, alkalmazottja vagy megbízottja, vagy a jár- művet jogosan használó más személy a járművet az adott jármű- kategória vezetésére érvényes gépjárművezetői engedély nélkül vagy kábítószer, vagy a vezetési képességeket hátrányosan be- folyásoló egyéb szer, vagy alkohol hatása alatt vezette. Nem minősül gépjárművezetői engedély nélküli vezetésnek, ha a gép- járművet lejárt gépjárművezetői engedéllyel vezették, de azt a káreset után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meg- hosszabbították.
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító a lopáskárok és az ennek követ- keztében keletkezett egyéb károk esetében:
– ha a járművet nem zárták le megfelelően;
– ha a jármű a lopás időpontjában nem állt a szerződésben megne- vezett, illetéktelen használat ellen védő rendszer védelme alatt;
– a jármű zárainak megrongálása után, a lopás elleni védelmi rend- szer meghibásodása után, illetve ha a jármű kulcsainak elvesztését követően nem gondoskodtak haladéktalanul a zárak és a lopás elleni védelmi rendszer szakszervizben történő átkódolásáról vagy cseréjéről, addig pedig a jármű védett helyen történő tárolásáról;
– ha nem gondoskodtak a jármű kulcsainak zárt vagy megfelelően őrzött helyen történő tárolásáról;
– ha a biztosított vagy a szerződő nem tudott hitelt érdemlő mó- don elszámolni a járműhöz tartozó összes kulccsal, a jármű for- galmi engedélyével, illetve törzskönyvével;
– ha a jármű audioberendezésének ellopását követően a biztosí- tott vagy a szerződő nem tudott hitelt érdemlő módon elszámol- ni a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló, levehető alkat- részével;
– ha a biztosított vagy a szerződő a járművet bármilyen jogcímen más birtokába adja (különösen ideértve a bérlet vagy kölcsön esetét), és a járművet az ily módon jogszerűen birtokló személy elsikkasztja (ellopja) vagy más módon eltulajdonítja, elidegeníti.
A jelen szerződés vonatkozásában kulcs: a jármű ajtajainak lezárására és ki- nyitására, az illetéktelen használat elleni védelmi rendszer ki- és bekapcso- lására szolgáló, a járműhöz rendszeresített eszközök.
A jelen szerződés vonatkozásában nyilvánosság számára nyitva álló terüle- ten (strand, uszoda, stb.) zárt helynek minősül: az erre a célra létesített ér- tékmegőrző.
Nem tekinthető megfelelően lezártnak a gépjármű, ha bármelyik zárbetét hiányzik, vagy oly módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak hasz- nálata nélkül működtethető, illetve az ablakai a lopás időpontjában nem voltak zárt állapotban.
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító a rabláskárok és az ennek követ- keztében keletkezett egyéb károk esetében, amennyiben bizonyítja, hogy a jármű illetéktelen használat ellen védő rendszerét nem ren- deltetésszerűen használták, vagy az a rablás időpontjában nem volt működőképes.
9.3. Mentesülés
Mentesül a biztosító mindennemű szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:
– a szerződő fél vagy a biztosított;
– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy meg- bízottjuk; vagy
– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
Különösen akkor minősül súlyosan gondatlanul okozottnak a kár, ha:
– szakszerűtlen üzemeltetés okozta;
– a jármű elhanyagolt műszaki állapotának következménye;
– a tűzrendészeti előírások megsértésének következménye.
10. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármeg- előzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó esz- közöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
A kármegelőzés érdekében a szerződő és a biztosított köteles különösen a jármű kulcsait oly módon tárolni, hogy ahhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá. Lopás-, illetve rabláskár esetén, továbbá külföldön bekövetkezett bármilyen kárnál, kárenyhítési tevékenység csak a biztosítóval történt elő- zetes egyeztetést követően végezhető.
A kármegelőzés körében a szerződő és a biztosított köteles mindazon zá- rakat kicseréltetni, amelyek működtetéséhez szükséges kulcsokhoz, távirá- nyítókhoz illetéktelenek, elvesztés, lopás, elrablás vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájuthattak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak. Ha a jármű összes zára egy kulccsal működtethető, akkor az összes zár cseréje szükséges. A jármű zárszerkezetek fentiek szerint indokolt és számlával igazolt költségé- nek 50%-át a kicserélt elemek leadása és a kijavított jármű bemutatása esetén a biztosító biztosítási időszakonként egy alkalommal viseli.
A fentieken túl a szerződő fél és a biztosított a biztosító káresemény bekö- vetkezésekor adott utasításai, valamint az adott helyzetben általában elvár- ható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
11. A kár bejelentése
A biztosítónak a biztosítási eseményt az annak bekövetkezését vagy a bizto- sított, illetőleg a szerződő tudomására jutását követő két munkanapon belül írásban be kell jelenteni, a szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehető- vé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biz- tosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben meg- állapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges fel- világosításokat nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
A szerződő fél, illetve a biztosított köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítás tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosít- ja és a biztosítási eseményt más biztosító számára is bejelenti.
A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti ható- ságnak is be kell jelenteni.
A lopás- és rabláskárt a biztosítón kívül a rendőrségnek is, a külföldön be- következő lopás- és rabláskárt a káresemény helye szerint illetékes külföldi hatóságnak is be kell jelenteni. A kárrendezéshez a biztosított köteles iga- zolni a feljelentés megtételét.
A biztosított, illetőleg a szerződő a károsult jármű kárfelvételi szemlézésé- ig, de legkésőbb a biztosítási esemény bejelentését követő öt napig a ká- rosult járművön legfeljebb csak a kárenyhítéshez szükséges változtatásokat eszközölheti. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lé- nyeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bi- zonyítása a szerződőt, illetve a biztosítottat terheli.
A biztosított, illetőleg a szerződő a kár bejelentése során minden esetben köteles a következőket a biztosítónak bemutatni, illetve átadni:
– kitöltött Gépjármű kárbejelentő lap;
– a járművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor vezető személy gép- járművezetői engedélye;
– a jármű forgalmi engedélye vagy az annak bevonásáról szóló rendőrsé- gi határozat;
– a jármű törzskönyve;
– kötvény és az utolsó díjbefizetési igazolás;
– nem fogyasztó esetében aláírási címpéldány.
Az alább felsorolt esetekben a fentieken kívül a biztosító a kárkifizetéshez igényelheti a következők bemutatását:
Lopás, rablás és rongálás esetén:
– rendőrségi feljelentés, illetve a káreset helye szerinti országban tett fel- jelentés;
– a nyomozás felfüggesztéséről szóló rendőrségi határozat;
– a jármű forgalomból történő átmeneti kivonásáról szóló határozat;
– a járműhöz tartozó összes kulcs átadása;
a járműben található biztonsági berendezés távirányítói, jeladói;
– a jármű vásárlási számlája;
– a jármű szervizkönyve;
– a jármű audioberendezésének ellopása esetén a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló, levehető alkatrész átadása;
– nyilatkozat és kérdőív lopáskárhoz.
Jármű helyreállítása esetén:
– javítási árajánlat;
– javítási számla, számlarészletező és alkatrész-beszerzési bizonylat;
– meghatalmazás javító részére;
– életvédelmi és biztonsági berendezések esetén típusazonos márkaszer- viz beszerzési és beszerelési számla;
– rendőrségi tájékoztató, igazolás vagy határozat;
– tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzvizsgálati jelentés;
– szállítás esetén szállítási számla és fuvarlevél;
– tárolás esetén tárolási számla.
Totálkár esetén:
– javítási árajánlat;
– a jármű szervizkönyve;
– a jármű vásárlási számlája;
– roncsértékesítés adás-vételi szerződése;
– rendőrségi tájékoztató, igazolás vagy határozat;
– tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzvizsgálati jelentés.
A balesetbiztosítás alapján bejelentett igény elbírálásához:
– halotti anyakönyvi kivonat;
– orvosi jelentés;
– kórházi zárójelentés;
– orvosi igazolás keresőképtelen állapotról;
– az örökösi minőséget megállapító közjegyzői vagy bírósági határozat;
– rendőri véralkohol-vizsgálat eredménye;
– rendőrségi/bírósági tájékoztató, igazolás vagy határozat.
12. Elévülési idő
Jelen biztosítási szerződésből eredő összes igény 2 év alatt évül el. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.
13. A biztosítási szolgáltatások
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat meg- felelően kiegészíti.
A fenti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmaz- hatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írás- ban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját kö- zölte.
Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a ki- fizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad ha- tályban a folyó biztosítási időszakra.
A jármű pótlási és helyreállítási költségeire vonatkozó biztosítási összeg a jármű káridőponti értéke.
13.1. A jármű pótlási költségeinek térítése
A jármű pótlási költsége a jármű káresemény időpontjában fennálló ma- gyarországi piaci értéke, de legfeljebb a magyarországi Eurotax katalógus, vagy az Eurotax ETAX járműértékelő programja alapján számított érték (kár- időponti érték).
A jármű pótlásának költségét téríti meg a biztosító, ha:
– a jármű a biztosítási esemény következtében olyan mértékben károso- dik, hogy helyreállítási költsége meghaladja a káridőponti érték 80%-át (totálkár), ahol helyreállítási költségen a biztosítási esemény következté- ben keletkezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben tör- ténő szakszerű helyreállításának márkára jellemző átlagos javítási költ- ségét értjük;
– a járművet ellopták vagy elrabolták, és a rendőrségi feljelentéstől szá- mított 60 napon belül nem került meg.
Maradvány (roncs) érték
A biztosító a maradvány (roncs) átvételére nem kötelezhető. Amennyiben a biztosító a maradványt (roncsot) nem vette át, a megállapított kárösszeg- ből levonja a maradvány (roncs) értékét.
13.2. Helyreállítási költségek térítése
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett fizi- kai károsodások magyarországi javítóműhelyben elvégzett, szakszerű hely- reállításának számlával igazolt, márkára jellemző, átlagos javítási költségét. A biztosító a kárkifizetés teljesítése előtt jogosult a benyújtott javítási szám- la tartalmát ellenőrizni a javításhoz kapcsolódó beszerzési vagy alvállalkozói számla bekérésével és a jármű javítás utáni szemléjével.
A biztosító az új alkatrészekkel történő helyreállítás költségét téríti meg. Bizonylatok hiányában a felek a becsült kár összegszerűsége tekintetében megállapodást köthetnek, amelynek alapja a biztosító által kalkulált, a kár időpontjában alkalmazott átlagos nettó (áfa nélküli) helyreállítási költség, valamint a biztosító által megállapított csökkentett alkatész ár.
Az életvédelmi-, biztonsági berendezések (légzsák, biztonsági öv) károso- dásának helyreállításával kapcsolatos költségeket a biztosító kizárólag tí- pusazonos márkaszervizben történt, számlával igazolt javítás vagy csere esetén téríti meg.
Ha a károsult a kár időpontjában hatályos jogszabályok alapján jogosult az áfa részbeni vagy teljes visszaigénylésére, akkor azt köteles visszaigényelni. A biztosító az áfával csökkentett kártérítési összeget veszi figyelem- be a szolgáltatás teljesítésénél.
13.2.1. Egyéb szolgáltatások
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében felmerült, indo- kolt és gazdaságos szállítási, tárolási, őrzési költségek számlával igazolt összegét, legfeljebb azonban a biztosított vagyontárgy káridőponti értéke 20%-ának mértékéig. Többszöri szállítás esetén a biztosított köteles a biz- tosítóval előzetesen egyeztetni, és a szállítás szükségességét indokolni. Ennek hiányában térítésre nem kerülhet sor.
13.2.2. A kártérítés korlátozása az audioberendezés lopáskára esetén A jármű nem gyárilag beszerelt audioberendezésének helyreállítá- si vagy pótlási költsége címén a biztosító csak számlával igazolt költséget, az önrészesedés levonása után legfeljebb 100 000 Ft-ot fizet ki.
13.3. Díjtartozás kár esetén
A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a biztosítási díjtarto- zás összegét.
14. Önrészesedés
A biztosítási eseményenként megállapított kárösszegből a szerző- désben (kötvényben) meghatározott önrészesedést a biztosított maga viseli.
Csökkentett önrészesedésű kártérítés
Nem von le a biztosító önrészesedést, ha a jármű ablaküvegében keletke- zett sérülést az üveg cseréje nélkül, javítással állítják helyre.
A szerződésben (kötvényben) meghatározott százalékos önrészesedést vonja le a biztosító, ha egy biztosítási esemény kapcsán a szolgálta- tása kizárólag:
– a jármű sérült ablaküvegének kicserélési költségére, vagy
– a jármű lopási kísérletével összefüggő, zárakat és védelmi rend- szert érintő károsodás helyreállítási költségére terjed ki.
Jelen feltétel szempontjából nem minősül ablaküvegnek a tolótető, az üvegtető és a napfénytető.
15. A szolgáltatási kötelezettség, a szolgáltatás esedékessége
A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesítés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki át- utalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül esedékes. Ha a biztosí- tott igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezett- ség terheli (pl. számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell szá- mítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. A szer- ződő (biztosított) kérheti, hogy a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a 15 napos teljesítési határidő- be a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifize- tés közötti időtartam nem számít be.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével össze- függésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános for- galmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
A jármű ellopása, elrablása, illetéktelen használata esetén a biztosító szol- gáltatása a rendőrségi feljelentést követő 75. napon akkor is esedékessé válik, ha addigra nem zárul le az ügyben a nyomozás, kivéve, ha a vagyon- tárgyak ezen időn belül megkerülnek.
16. Megtérítési igény
A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztar- tásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennma- radnak és e követelést biztosítják.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függő- vé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a biz- tosított személy köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló doku- mentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.
Amennyiben az ellopott vagy elrabolt vagyontárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben köte- les a biztosítási összeget a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosí- tott ezen igény vonatkozásában a vagyontárgy megkerülésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy a megkerült vagyontárgyak feletti ren- delkezési jog, mint törvényi engedményest, a biztosítót illeti meg.
Amennyiben az ellopott vagy elrabolt jármű a kárösszeg kifizetése előtt megkerül, a biztosító önrész levonása mellett megtéríti a jármű, illetve a va- gyontárgy visszaszállításának indokolt és igazolt költségét.
17. Kármentességi díjkedvezmény
17.1. A szerződő fél a jelen pontban meghatározott feltételek mellett kár- mentességi díjkedvezményre jogosult, amennyiben a 12 hónap tartamú meg- figyelési időszakban legalább 8 hónapon keresztül (beszámítható megfigyelé- si időszak) olyan casco biztosítással rendelkezett, amely elemi kárra, töréskár- ra és lopás-, rabláskárra egyaránt kiterjedt, rész és totál károkat is fedezi. Xxxxx feltétel vonatkozásában megfigyelési időszak a biztosítási évfordulót megelőző harmadik hónap első napjától visszaszámított 12 hónap.
17.2. Bónusz osztályok
A rendszer egy alap és 10 bónusz osztályból áll. Az egyes osztályokhoz az alábbi díjszorzók tartoznak:
Kármentességi osztály | Szorzó |
A00 | 1,00 |
B01 | 0,95 |
B02 | 0,90 |
B03 | 0,85 |
B04 | 0,80 |
B05 | 0,75 |
B06 | 0,70 |
B07 | 0,65 |
B08 | 0,60 |
B09 | 0,55 |
B10 | 0,50 |
17.3. A szerződések osztályba sorolása
A szerződés kármentességi osztályát az adott biztosítási időszakban az alábbi táblázat alapján kell megállapítani:
Kármentességi osztály az elôzô biztosítási idôszakban | Kármentességi osztály, ha a beszámítható megfigyelési idôszakban biztosítási esemény kapcsán nem történt elsô kifizetés | Kármentességi osztály, ha a beszámítható megfigyelési idôszakban egy biztosítási esemény kapcsán történt egy elsô kifizetés |
A00 | B01 | A00 |
B01 | B02 | A00 |
B02 | B03 | A00 |
B03 | B04 | B01 |
B04 | B05 | B02 |
B05 | B06 | B03 |
B06 | B07 | B04 |
B07 | B08 | B05 |
B08 | B09 | B06 |
B09 | B10 | B07 |
B10 | B10 | B08 |
Nincs elôzménye | A00 | A00 |
Amennyiben a beszámítható megfigyelési időszakban a szerződésre egynél több biztosítási esemény kapcsán történt első kifizetés, az adott biztosítási időszakra a biztosító A00 kármentességi osztályba sorolja vissza a szerző- dést. Jelen feltételek szempontjából első kifizetés az egy biztosítási ese- mény kapcsán történt kifizetések közül az első kifizetés.
Más biztosító, illetve korábbi megszűnt casco biztosítási szerződés által iga- zolt kármentes időszakot a biztosító a jelen feltételek 17.1. és 17.2. pont- jában szabályozottak szerint veszi figyelembe.
17.4. A kármentességi díjkedvezmény érvényesítésének feltételei
17.4.1. A más biztosító által igazolt kármentességi időszak kapcsán járó kedvezmény legkorábban az igazolás biztosítóhoz történő beérkezése hó- napjának első napjától érvényesíthető.
17.4.2. A biztosítónál korábban megszűnt casco szerződések kár- mentességi időszak kapcsán járó kedvezménye legkorábban a ked- vezmény írásos igénylésének biztosítóhoz történő beérkezése hó- napjának első napjától érvényesíthető.
17.4.3. A díjkedvezmény csak azonos járműkategóriák esetén, kizárólag abban az esetben érvényesíthető, ha az előzmény casco biztosítási szerző- dés érdekmúlás, évfordulós felmondás vagy közös megegyezés okkal, az igazolás benyújtását megelőzően legfeljebb hat hónappal szűnt meg.
17.5. A kármentességi kedvezmény rendszer szempontjából nem veszi fi- gyelembe a biztosító a káreseményt, ha
– a teljes kifizetett összeg a kifizetést követő 60 napon belül a biztosító számára megtérült;
– az önálló üvegkár esetén kizárólag a jármű sérült ablaküvegének javítá- sa, cseréje került megtérítésre;
– a szolgáltatása a jármű lopási kísérletével összefüggő, kizárólag a zárakat és védelmi rendszert érintő károsodás helyreállítási költségére terjed ki.
18. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
A szerződő fél köteles szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem je- lenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő fél köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítás tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosítja.
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a köz- lésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsérté- sére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A vagyontárgyak megkerüléséről a biztosított 2 napon belül köteles értesí- teni a biztosítót. Ezen határidő elmulasztásából eredő költségek a biztosí- tottat terhelik.
A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A lényeges körülmények megváltozását a szerződő és a biztosított írásban, 15 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A változásbejelentési kö- telezettség különösen a következő változások bejelentésére irányadó:
– a lakcím (telephely cím) megváltozása;
– a jármű rendszámának, alvázszámának megváltozása;
– a jármű felszereltségének megváltozása;
– a jármű forgalomból való kivonása;
– a jármű tulajdonjogának megváltozása;
– a jármű taxiként vagy bérgépkocsiként való üzemeltetésének megkezdése;
– a jármű zárainak és védelmi berendezéseinek cseréje;
– az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett kulcsok bármelyikének el- vesztése, megsemmisülése, használhatatlanná válása;
– az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett bármely kulcsról másolat ké- szítése;
– a kulcsok darabszámában bármely okból bekövetkezett változás.
19. A személyes adatok kezelésére, valamint
a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)
19.1. Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal
a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adato- kon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különö- sen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltozta- tása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisí- tése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosí- tására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.
h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.
i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik.
l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
m. Biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve.
n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatko- zó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.
o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg- határozás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szen- vedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülménye- ire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, lekép- zett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hoz- ható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környe- zet, foglalkozás).
p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom.
q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.
r. Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
s. Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
19.2. Az adatkezelés célja, jogalapja
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (to- vábbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.
Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehe- tetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a biztosítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvé- nyesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tud- nivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
19.3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§
(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe-
ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre, küldött levelével korlátozásmente- sen leiratkozhat.
19.4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
19.4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosí- tó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a bizto- sítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
19.4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
19.4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel;
c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal;
j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatal- mazott szervvel;
k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselő- vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kár- történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben sza- bályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbe- li megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetés- ről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
19.4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoz- tatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettsé- gének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgá- lati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
19.4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
19.4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem ál- lapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. feje- zetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló tör- vényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító a 19.4.2.–19.4.6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.
19.4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
19.4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
19.4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jog- utód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktan- ácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az informá- ciót a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezett- ség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
19.5. Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles tö- rölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerző- déssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adat- kezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
19.6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
19.6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számítógépes úton is kezeli.
19.6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
19.6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántar- tásokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügy- fél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügy- fél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az ál- tala vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgo- zott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtar- tamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüg- gő tevékenységéről, továbbá – az ügyfél személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
19.6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint
c. törvényben meghatározott egyéb esetben.
Az ügyfél a jogainak megsértése esetén vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.
19.6.5. Kártérítés, sérelemdíj
Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyi- ségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kár- ért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő men- tesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötele- zettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
19.6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
19.6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthető- ek a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon.
19.6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében ható- sági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelen- tett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.
19.7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
nyomdák, posta | az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása |
kárszakértők, autókereskedők, javítók | kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása |
igazságügyi szakértők | szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység |
ügyvédek | a biztosító jogi képviselete |
orvosok | kockázat és szolgáltatási igény elbírálása |
magánnyomozók | kárbejelentés ellenőrzése |
követeléskezelő cégek | követelések kezelése, behajtása |
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek | programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás |
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon is.
A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
A biztosító megbízása alapján eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
19.8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, panasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatár- saihoz fordulhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx weboldal “Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyi- ben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gya- korolja. A Magyar Nemzeti Bank elérhetőségei: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszá- ma: x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: x00 00 000 000,
központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejötté- vel, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződés- szegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz for- dulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület
10
(levélcím: 1525 Budapest, BKKP Pf. 172, telefon: x00 0 000 0000, e-mail: xxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti. A permegelőző eljárások közül közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.
20. Záró rendelkezések
A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog: Magyarország joga. A jelen feltételekben nem szabályo- zott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.
21. Záradékok
A felek a szerződéskötéskor, illetve annak tartama alatt bármikor az alábbi záradékokat köthetik ki. Az alkalmazott záradékokat a biztosítási kötvény tartalmazza.
A01. sz. záradék
A biztosítási fedezet az előírt gépjármű védelemi berendezés (Mabisz mi- nősítésű indításgátló) hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.
A02. sz. záradék
A biztosítási fedezet a járműhöz tartozó eredeti, hiánytalan kulcsok igazo- lásának hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.
A11. sz. záradék
A biztosítási fedezet az előírt gépjármű védelemi berendezés (MABISZ minő- sítésű rablásgátló) hiánya miatt a lopás- és rabláskockázatra nem terjed ki.
A23. sz. záradék
A biztosítási fedezet a sérült vagy szakszerűtlenül javított jármű elemekre nem terjed ki.
A30. sz. záradék
A biztosító a feltételek 13.2. Helyreállítási költségek térítése pontban fog- lalt helyreállítási költség térítését az alábbi kiegészítéssel alkalmazza:
A biztosító minden esetben értékemelkedést von le a helyreállítás anyag- költségéből a jármű korának és avultságának megfelelő mértékben.
22. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Garancia Biztosító Zrt. által kínált GB398 jelű e-Casco Biztosítás korábbi feltételeitől, vala- mint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól az e-Casco
Biztosítás jelen feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján törté- nő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást esz- közölt (pl. szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfi- zetés miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, érdekmúlás miatti meg- szűnés, megtérítési igény, stb.).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat a szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, fél- kövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen szerződési feltétel a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szük- séges módosításokon túl a GB398 jelű e-Casco Biztosítás előző felté- teleitől az alábbiakban tér el lényegesen:
– a szerződés létrejöttének módja változott;
– fogyasztó, vállalkozás fogalma bekerült a feltételbe;
– elévülési idő 2 évre változott;
– díjkedvezményre, díjfizetési mód változására vonatkozó szabá- lyok változtak;
– meghatározásra került, hogy a biztosító a biztosítási díjat kamat- mentesen kezeli;
– az első biztosítási időszak rövidebb lehet, mint egy év;
– a kárkifizetés főszabályként banki átutalással történik;
– rögzítésre került, hogy a biztosító a szolgáltatás összegéből le- vonja a díjtartozást;
– rögzítésre került, hogy a 15 napos teljesítési időbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be;
– biztonsági zár fogalma meghatározásra került;
– különleges gépjármű és a munkagépként történő használat fo- galma meghatározásra került;
– a bejelentési kötelezettség körében a szerződő és a biztosított számára kötelezettségként került meghatározásra, hogy be kell jelentenie a biztosító számára, ha a biztosítás tárgyát egymástól függetlenül több biztosító is biztosítja és a biztosítási eseményt más biztosító számára is bejelenti.
Biztosítónk legfontosabb adatai
Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt. Székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.
Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva: 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.
11