PR02–03

PR02–03

Aegon Vitál Max tartamos kockázati életbiztosítás Szabályzat

Érvényes: 2019. december 1-jei, és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre

1. Általános rendelkezések 2

2. Fogalmak 2

3. Díjszámla 5

4. Xxxxxxxxx 0

5. A biztosítási szerzôdés alanyai 5

6. A szerzôdés létrejötte, hatálya, felmondása 7

7. Kockázatviselés kezdete és vége, a szerzôdés megszûnése 8

8. Kockázatelbírálás, várakozási idô 9

9. Biztosítási események és szolgáltatások 10

10. Ügyfélbónusz 11

11. Díjfizetés, díjelmaradás 11

12. Értékkövetés 12

13. Biztosítási összeg változtatása 12

14. A szolgáltatások teljesítése 12

15. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 13

16. A biztosító mentesülése 14

17. Kockázatkizárások 14

18. Kiegészítô balesetbiztosításokra vonatkozó szabályok 15

19. Kiegészítô egészségbiztosításokra vonatkozó szabályok 15

20. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése. 16

21. Vegyes rendelkezések 16

22. Elévülés 16

I. számú melléklet: adatvédelmi és fogyasztóvédelmi általános ügyféltájékoztató 17

II. számú melléklet: a biztosítási szolgáltatás elbírálásához és teljesítéséhez bekérhetô dokumentumok listája 25

Függelék 27

PR02–03–SZF–191201 1

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek – ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) tartamos életbiztosítására, valamint a hozzá kapcsolható kiegészítô baleset- illetve egészségbizto- sítási szerzôdéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerzôdést a jelen feltételekre hivatkozva kötötték, amennyiben a kiegészítô biztosítások feltételei másképp nem rendelkeznek.

1.2. A jelen szabályzatban, valamint a kiegészítô biztosítások feltételeiben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. A felek közötti jogvitára a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal.

1.3. A szerzôdés nyelve magyar. A szerzôdô kérésére a biztosító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okiratokat, de az iratok magyar nyelvû szövege tekintendô hitelesnek.

1.4. A biztosítási szerzôdéshez kapcsolódó minden biztosítási díj, költség, illetve kockázati díj, szolgáltatási összeg (illetve további összegszerûen meghatározott mennyiség) fôszabály szerint forintban, illetve a mindenkori magyar hivatalos fizetôeszközben értendô és teljesítendô.

1.5. A felek, így a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, valamint a biztosító képviselôje a következô módon teheti meg a szerzôdés módosításával kapcsolatos, illetve a feltételekben meghatározott egyéb nyilatkozatait a biztosító felé: személyesen írásban megerôsítve, postai levélben, faxon, online ügyfélszolgálaton, továbbá a biztosító honlapján elôre meghatározott esetekben telefonon és elektronikus úton. Ezeken túl minden olyan formában, amelynél lehetôség van a biztonságos beazonosításra, a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevô személyének és a nyilatkozattétel idôpontjának azonosítására, kivéve, ha a szerzôdéses megállapodás valamely nyilatkozatra különös formát ír elô.

1.6. A jelen szabályzatban, valamint a kiegészítô biztosítások feltételeiben szereplô, a biztosítót terhelô írásbeli közlések esetében írásbelinek minôsül a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, elektronikus úton küldött irat is, valamint minden olyan módszer, amelyet magyar jogszabály aktuálisan írásbelinek minôsít.

1.7. Jelen alapbiztosítási szerzôdést érintô kötelezô adóelôírások jogszabályi módosítása esetén jelen biztosítás egyoldalúan annak érdekében módosítható, hogy az éppen hatályos adójogi jogszabályoknak mindenkor megfeleljen. Az adójogi jogszabályváltozások kihirdetését követôen a biztosító a szerzôdôt írásban értesíti a szerzôdését érintô módosítások- ról. A biztosító egyben arról is tájékoztatni köteles a szerzôdôt, hogy az értesítés átvételét követô 30 napon belül a módosítást írásban elutasíthatja, elutasítás esetén azonban a szerzôdô eleshet mindazon esetleges adóelônytôl, amely a módosítás elfogadása esetén részére biztosítva lett volna. Az elutasítás elmaradása esetén a szerzôdés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.

2. FOGALMAK

2.1. Biztosítási ajánlat

A biztosító érvényes formanyomtatványán (beleértve a biztosító által rendszeresített elektronikus ajánlattételi rendszer segítségével elké- szített dokumentumot), a biztosítási szerzôdés létrejöttét megalapozó, minden lényeges adatot tartalmazó, a törvényi elôírásoknak és a mindenkori díjszabásnak megfelelô írásbeli dokumentum, vagy a fenti feltételeknek megfelelôen tett olyan, írásbelinek nem minôsülô ajánlat, amellyel a szerzôdô vagy a biztosító a biztosítás megkötését kezdeményezi.

2.2. Biztosítási szerzôdés

A szerzôdô ajánlata, illetve annak a biztosító általi elfogadása alapján létrejövô szóbeli vagy írásbeli megállapodás, amelynek alapján a biztosító a kockázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô, meghatározott jövôbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén szolgáltatási összeg megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szerzôdô pedig díj fizetésére köteles.

Biztosítási szerzôdés kivételesen létrejöhet a biztosító saját maga által rendszeresített és cégszerûen aláírt ajánlata alap- ján is, ha azt a megkeresett, továbbiakban szerzôdônek tekinthetô személy részére a biztosító a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatással együtt, a díjszabásnak megfelelôen teszi meg és arra a szerzôdô az ajánlaton megadott határidôn belül írásban vagy szóban elfogadó választ ad.

2.3. Alapbiztosítás

Olyan biztosítás, amely más biztosítások megkötése nélkül, önállóan is köthetô. Az alapbiztosításhoz a biztosító mindenkori rendelke- zései szerint meghatározott kiegészítô biztosítások köthetôk.

2.4. Kiegészítô biztosítás

Önállóan nem, csak az alapbiztosítás mellé köthetô biztosítás. A kiegészítô biztosítások a feltételeikben meghatározott szolgáltatásokra nyújtanak fedezetet. A kiegészítô biztosítás tartama – az alapbiztosítás tartamán belül – csak határozott idejû (tartamos) lehet.

Ha az alapbiztosítási és a kiegészítô biztosítási szerzôdés megkötése azonos idôpontban történik, úgy a kiegészítô biztosítás tartama a kiegészítô biztosítási szerzôdés technikai kezdetétôl számított, az ajánlattételkor a szerzôdô által meghatározott teljes biztosítási években van kifejezve.

Az egyes kiegészítô biztosítások tartama egy biztosítási szerzôdésen belül különbözô is lehet.

2

2.5. Biztosítási esemény

Jelen alapbiztosítási szerzôdés, valamint a kiegészítô biztosítási szerzôdések feltételeiben meghatározott idôpontok, illetve események bekövetkezése, amely a biztosító szolgáltatását kiváltja.

2.6. Kezdeti biztosítási összeg

A szerzôdô által az ajánlat tételekor meghatározott biztosítási összeg. A biztosítási összeg minimális mértékét a Függelék tartalmazza.

2.7. Aktuális biztosítási összeg

A szerzôdô által az ajánlat tételekor meghatározott biztosítási összegnek a tartam során az értékkövetéssel (12. pont) és ügyfélbónusszal (10. pont) növelt, valamint a biztosítási összeg növelése (13.1.) és csökkentése (13.2.) által módosuló mértéke, amely a különbözô biztosítási eseményekre nyújtandó szolgáltatások kiszámításának alapját képezi.

2.8. Biztosítási díj

A biztosító kockázatban állásának és szolgáltatásainak, a biztosító mindenkori díjszabása alapján megállapított ellenértéke, melyet a szerzôdô köteles a biztosítónak megfizetni. A biztosítási díj tartalmazza jelen alapbiztosítás díját, valamint az esetleges kiegészítô bizto- sítások díját is. A biztosítási díj megegyezik a biztosítás kockázati díjával.

2.9. Rendszeres biztosítási díj

A biztosítási idôszakra esedékes, a szerzôdésben megállapított éves díj azon részlete, mely a szerzôdô által választott gyakorisággal fizetendô. A biztosítás elsô díjrészlete az ajánlattétel idôpontjában – vagy ettôl eltérô megállapodás esetén a felek által meghatározott idôpontban – esedékes, minden további rendszeres díj annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Bármely díjrészlet elmaradása esetén a teljes biztosítási évre járó díj követelhetô, amennyiben az adott biztosítási évben a szerzôdô a díjfizetést már megkezdte, vagy arra halasztást kapott.

A rendszeres biztosítási díj havi – havi díjfizetési gyakoriságtól eltérô díjfizetés esetén az egy hónapra esô – minimális mértékét a Függelék tartalmazza.

2.10. A biztosítás kockázati díja

A jelen biztosítási szerzôdés és a kiegészítô biztosítások feltételei alapján vállalt szolgáltatások és a biztosító kockázatban állásának éves ellenértéke, amelynek díjfizetési gyakoriság szerinti részletét a biztosító a díj esedékességekor levon a Díjszámláról (3. pont). A bizto- sítás kockázati díja függ a szolgáltatás jellegétôl, a biztosított életkorától, a biztosítás tartamától és a kockázatelbírálás eredményeként esetlegesen alkalmazott díjmódosítástól.

A biztosító a biztosítási szerzôdés 5. évfordulóját követôen jogosult a biztosítás kockázati díját évente, a 12.3. pont szerinti értesítéssel egyidejûleg, a következô biztosítási idôszak elsô napjának hatályával egyoldalúan módosítani, ha az élet-, baleset-, és egészségbiztosítási események bekövetkezési valószínûsége a 16–80. életév közötti korosztályban legalább 5%-kal eltér a kockázati díj szerzôdéskötéskori kalkulációjában alkalmazott valószínûségtôl.

Amennyiben a biztosító a kockázati díj módosításáról dönt, az errôl szóló ügyféltájékoztatóban köteles a díjemelést és annak mértékét a fentiek szerint megindokolni.

2.11. Kockázati kategória

A biztosító a biztosítottakat a kockázatelbírálás során felmért egészségi állapotuk és életmódjuk alapján megállapított, az egyéni kocká- zati szintjüknek megfelelô kategóriába sorolja, amely csoportokra a kockázati jellemzôknek megfelelô díjszabást alkalmaz. A kockázati kategóriákat a Függelék tartalmazza.

2.12. Függelék

A biztosítási szerzôdés része, amely tartalmazza az alapbiztosítás minimális biztosítási összegét, a Papa-Mama szülôi életbiztosítás szolgáltatás összegét, az alapbiztosítási minimális biztosítási díjának mértékét, a kockázati kategóriákat, a kötvényesítési költség és az Ügyfélbónusz mértékét.

2.13. Technikai kezdet

A biztosítási ajánlattételt követô hónap 1. napja, amely egyben az elsô biztosítási év kezdete.

2.14. Biztosítási idôszak, biztosítási év, évforduló

A biztosítási év a biztosítás tartamán belül 12 egymást követô hónap. A biztosítási év kezdete minden évben a szerzôdés technikai kezdetének napja, a biztosítási év vége a technikai kezdettôl számolt 12. hónap utolsó napja. Egy biztosítási év egy biztosítási idôszaknak tekintendô.

2.15. A biztosítás tartama

Jelen alapbiztosítási szerzôdés határozott idejû tartamos életbiztosítás, 5-40 éves tartamra köthetô. A tartamos életbiztosítás minimális 5 éves tartama a társbiztosítottra is vonatkozik.

A határozott idejû szerzôdés tartama a szerzôdés technikai kezdetétôl számított, az ajánlattételkor a szerzôdô által meghatározott teljes biztosítási évek száma.

Az utolsó biztosítási év utolsó napja a szerzôdés lejárati idôpontja.

3

2.16. Belépési életkor

A szerzôdéskötéskor a biztosított életkorát a biztosító úgy határozza meg, hogy a technikai kezdet dátumának évszámából kivonja a biztosított születésének évszámát. Ha a biztosított születési dátumának hónapja és a technikai kezdet hónapja nem azonos, úgy a biztosító által az elsô biztosítási évben a díjszámításhoz használt életkor azonos a második évben használt életkorral.

2.17. Aktuális életkor

A biztosítás tartama során a biztosított mindenkori aktuális életkorát a biztosító úgy határozza meg, hogy a biztosított belépési korához hozzáadja az eltelt teljes biztosítási évek számát.

2.18. Egészségkárosodás

Az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség követ- keztében kialakult kedvezôtlen változás.

2.19. Végstádiumú betegség

Végstádiumú betegség bármely gyógyíthatatlan betegség vagy egészségi állapot azon idôszaka, amikor az ismert és alkalmazott gyógyító kezelések ellenére kijelenthetô, hogy hatásos gyógymód hiányában a biztosított várható élettartama egy évnél rövidebb.

2.20. Baleset

Balesetnek minôsül az a hirtelen fellépô, egyszeri, külsô behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés ideje alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított az egyes biztosítási eseményeknél meghatározott idôn belül, a meghatározott károsodást szenvedi el.

Nem minôsülnek balesetnek az alábbi események, így a biztosító nem viseli a kockázatot az alábbi esetekben:

• megemelés, rándulás, habituális ficam, patológiás törés;

• fagyás, kihûlés, illetve hôguta;

• napszúrás és nap általi leégés;

• szilárd, folyékony vagy légnemû anyag bevétele miatti szándékos mérgezés, illetve sérülés;

• rovar- és egyéb állatcsípés, illetve marás;

• fertôzô vagy fertôzéssel keletkezett betegség;

• a biztosított elme- vagy tudatzavarával összefüggésben bekövetkezett esemény;

• öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérletbôl eredô sérülés;

• orvosi mûhiba.

Közlekedési baleset: Közlekedési balesetnek minôsül az a baleset, amely azáltal következik be, hogy a biztosított

• közúti jármûvet vezet;

• utasként szárazföldi, vasúti vagy vízi jármûvet vagy függôvasutat, illetve közterületi liftet vesz igénybe a szállítási, utazási feltéte- leknek megfelelôen;

• légi utasként menetrend szerinti, illetve charter légiforgalmi eszközt az utazási feltételeknek megfelelôen használ, más tömegköz- lekedési eszközt az utazási (szállítási) feltételeknek megfelelôen használ;

• gyalogosként vagy kerékpárosként közterületen vagy közforgalom által el nem zárt magánterületen más közlekedési eszközzel okozott közlekedési baleset sérültje lesz;

• közúton jármûre való be- vagy kiszállásakor, illetve fel vagy lerakodáskor szenved sérülést, de nem a rakodást végzô személyként;

• közúti eseményhez kapcsolódó tevékenységet végez, és ezzel oksági összefüggésben baleset következik be.

Nem minôsül közlekedési balesetnek, és a biztosító nem viseli a kockázatot:

• ha a gyalogos, vagy a kerékpáros (egyéb közlekedô személy) nem mozgó jármû miatt sérül meg;

• ha a jármû utasa nem a jármû, illetve más jármû haladása, illetve váratlan megállása, balesete miatt sérül meg.

2.21. Balesetbiztosítási esemény

Ha a baleset megtörténtétôl számított 2 éven belül a biztosított múlékony vagy maradandó egészségkárosodása következik be, vagy 1 éven belül meghal.

2.22. Éves értesítô

A biztosítási szerzôdés megkötését követôen a biztosító – évente egy alkalommal – írásban tájékoztatja a szerzôdôt az alap és az esetleges kiegészítô biztosítások szolgáltatási értékeirôl.

2.23. El nem számolt terhelés

Amennyiben a Díjszámlán (3.1. pont) nem áll rendelkezésre megfelelô összeg a biztosítási szerzôdéssel összefüggésben felmerülô költ- ségek (4. pont) és kockázati díjak (2.10.) fedezetére, úgy a biztosító ezeket a még el nem számolt terheléseket nyilvántartja és azokat akkor érvényesíti, amint a fedezet rendelkezésre áll a díjszámlán.

4

2.24. Maradékjog

Az életbiztosítási szerzôdés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerzôdésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszûnése esetében fennmaradnak. Az alapbiztosítás és a kiegészítô biztosítások nem rendelkeznek megtaka- rítási díjrésszel, így nincs maradékjoguk, azaz nem díjmentesíthetôk és nem vásárolhatók vissza.

2.25. Profi (hivatásos) sportoló

Profi (hivatásos) sportolónak minôsülnek azok a versenyengedéllyel és sportorvosi engedéllyel rendelkezô sportegyesületi tagok, akik sportszervezettel létesített munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá megbízási szerzôdés alapján vagy egyéni vállalkozás keretében jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytatnak.

2.26. Amatôr sportoló

Amatôr sportolónak minôsülnek a versenyengedéllyel és sportorvosi engedéllyel rendelkezô sportegyesületi tagok, akik ugyanakkor nem profi (hivatásos) sportolók.

2.27. Szabadidôs/Hobbi sportoló

Szabadidôs/Hobbi sportolók azok, akik sporttevékenységet nem profi (hivatásos) és nem amatôr sportolóként végeznek.

3. DÍJSZÁMLA

3.1. A Díjszámla a biztosítási szerzôdésre azonosított módon beérkezô díjak és fizetmények kezelésére és elszámolására szolgáló nyilvántartási számla.

A Díjszámlán nyilvántartott pénzösszegekre a biztosító kamatot nem számol el.

A Díjszámlára befizetett, az esedékes díj nagyságának megfelelô rendszeres biztosítási díj a díj esedékességekor a számláról levonásra kerül.

3.2. A még esedékessé nem vált, elôre megfizetett rendszeres biztosítási díjakat, az esetleges túlfizetéseket a biztosító kamatmentes befizetésként kezeli, amelyek a díj esedékességének idôpontjáig a Díjszámlán maradnak.

3.3. Ha a szerzôdô által fizetett biztosítási díj nem éri el a biztosítási szerzôdésben meghatározott rendszeresen fizetendô esedékes biztosítási díj mértékét, úgy a részlegesen megfizetett díjat a biztosító kamatmentes befizetésként kezeli, amely a Díjszámlán marad mindaddig, amíg a szerzôdô azt az esedékes díj nagyságának megfelelôen nem egészíti ki.

Biztosítási szolgáltatás kifizetése esetén az elmaradt biztosítási díjat a biztosító a szolgáltatás összegébôl úgy érvényesíti, hogy a szolgáltatás összegét a díjhátralék és a Díjszámlán lévô részlegesen megfizetett díjak összegének különbözetével csökkenti.

3.4. Jelen életbiztosítási szerzôdés megszûnése esetén

• ha a szolgáltatás kifizetése a kedvezményezett részére történik, úgy a biztosító a Díjszámlán nyilvántartott, még nem esedékes díjakat a kedvezményezett részére, vagy

• ha a szerzôdés megszûnésekor az elszámolás a szerzôdô részére történik, úgy a biztosító a Díjszámlán nyilvántartott, még nem esedékes díjakat a szerzôdônek kamatmentesen kifizeti.

4. KÖLTSÉGEK

Kötvényesítési költség

A kötvényesítési költség a kockázatelbírálás és a kötvénykiállítás költségeit foglalja magában. Amennyiben a szerzôdés a kötvény kézhezvételétôl számított 30 napon belüli felmondás alapján (6.7.1. pont) szûnik meg, úgy a befizetett díjból levonásra kerül a kötvényesítési költség. Mértékét a Függelék tartalmazza.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

5.1. Biztosító: az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a jelen feltételekben meghatározott szol- gáltatások teljesítésére a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben vállal kötelezettséget. A biztosító adatait az I. számú melléklet tartalmazza.

5.2. Szerzôdô: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki

• a szerzôdés megkötésére az írásbeli ajánlatot megtette vagy a biztosító ajánlatát elfogadta, és a biztosítási szerzôdés létrejötte esetén a biztosítási díjat fizeti,

• a biztosító jognyilatkozatainak címzettje,

• a biztosítóhoz intézendô jognyilatkozatok megtételére köteles és jogosult mindaddig, amíg a biztosított a szerzôdô helyébe nem lép.

5

5.3. Díjfizetést vállaló

Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki rendkívüli esetben a szerzôdôtôl a díjfizetést átvállalja, a biztosító és a szerzôdô hozzájárulásával a szerzôdésben a kötelezettség teljesítését a következô biztosítási idôszak elsô napjától átveheti. A szerzôdô jogait egyebekben nem gyakorolhatja, a szerzôdést nem módosíthatja, nem mondhatja fel, nem vásárolhatja vissza. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei a szerzôdôt terhelik.

5.4. Biztosított: az a természetes személy, akinek az életével, meghatározott életkor vagy idôpont elérésével, vagy más, az életében bekövetkezô ténnyel, testi épségével, egészségével stb. kapcsolatos, a szerzôdésben meghatározott biztosítási esemény(ek)re az alap- biztosítási szerzôdés és annak esetleges kiegészítô biztosítási szerzôdése(i) létrejön(nek), és akit a biztosítási ajánlaton és ennek alapján a szerzôdésben biztosítottként megjelölnek.

5.5. Társbiztosított: olyan biztosított, aki mind alapbiztosítással, mind kiegészítô biztosításokkal rendelkezhet. Egy biztosítási szerzôdésben

– ideértve a kiegészítô biztosításokat is – legfeljebb egy társbiztosított lehet. A társbiztosítottra azon kiegészítô biztosítások érvényesek, ahol biztosítottként jelölték meg.

5.6. Jelen biztosítási szerzôdés biztosítottja, illetve társbiztosítottja az a természetes személy lehet, aki a szerzôdés megkötésekor legalább 18 és legfeljebb 70 éves, továbbá akit a biztosító biztosítottként elfogad. A biztosított életkora a választott biztosítási tartam lejártakor nem haladhatja meg a 80. évet.

5.7. Ha a szerzôdô és a biztosított személye eltér, úgy

• a szerzôdés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges,

• a szerzôdô kötelezettsége a biztosítottat tájékoztatni a szerzôdés tartalmáról, illetve a szerzôdést érintô valamennyi változásról,

• a biztosított hozzájárulása nélkül kötött vagy módosított biztosítási szerzôdésnek a kedvezményezett jelölését tartalmazó része sem- mis. Ekkor kedvezményezettnek a biztosítottat, illetôleg örökösét kell tekinteni, aki az ily módon neki járó biztosítási összegbôl a szerzôdônek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerzôdésre fordított költségeket,

• a biztosított kérheti a szerzôdés megszüntetését, és ebben az esetben a biztosítás a biztosítási idôszak végén további maradékjogok nélkül megszûnik.

Ha a szerzôdést nem a biztosított kötötte, a biztosított a szerzôdésbe szerzôdôként bármikor beléphet. Amennyiben ez megtörténik, úgy

• a szerzôdô személyében bekövetkezett változásról a biztosítottnak a biztosítót írásbeli nyilatkozattal értesítenie kell. Az értesítésig a biztosító az általa ismert szerzôdôvel kommunikálhat, így részére a biztosított belépési szándékáról szóló tájékoztatást is megküldi, jelezve felé azt is, hogy a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges,

• a belépéssel a szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át,

• a folyó biztosítási idôszakban a szerzôdô és a biztosított az esedékes díjak befizetéséért egyetemlegesen felelôs.

5.8. A biztosító a szerzôdôváltást a jogszabálynak megfelelô írásbeli bejelentést követô hónap elsô napjának 0:00 órájától, de legkorábban a szerzôdô értesítését követô 15 napon túl veszi figyelembe. A hónap 15. napjáig beérkezett igény esetén a következô hónap 1. napjától, 15-ét követô beérkezés esetén egy teljes hónap elteltét követô hónap 1. napjától érvényes a szerzôdôváltás.

5.9. Ha a biztosított kiskorú és a szerzôdést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülô köti meg, úgy a szerzôdés érvényességéhez a gyám- hatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerzôdés akkor is, ha a biztosított cselekvôképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvôképtelen nagykorú személy.

5.10. A biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerzôdés a biztosítási idôszak végével megszûnik, kivéve, ha a biztosított a szerzôdésbe lép.

5.11. Kedvezményezett(ek): a biztosítási szolgáltatásra jogosult(ak).

5.11.1. Kedvezményezett lehet:

• az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira megjelölt természetes személy(ek) és/vagy gazdálkodó szervezet(ek),

• maga a biztosított (életében járó szolgáltatások esetén),

• a biztosított halála esetén örököse, ha kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a jelölés nem volt érvényes a biztosítási ese- mény idôpontjában.

5.11.2. A kedvezményezett személye a szerzôdô által a biztosítóhoz intézett és beérkezett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási tartam alatt bármikor megváltoztatható.

5.11.3. Ha a biztosított és a szerzôdô személye eltér, a kedvezményezett módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Egybehangzó nyilatkozat hiányában a kedvezményezett(ek) személye nem módosul.

5.11.4. Egy biztosítási szerzôdésen belül

• az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatásaira külön-külön kedvezményezett jelölhetô,

6

• egyidejûleg több kedvezményezett is megjelölhetô. Ebben az esetben a kedvezményezettség arányát írásban az ajánlaton vagy a késôbbi bejelentéskor írásban egyértelmûen egész százalékonként úgy kell rögzíteni, hogy a kedvezményezettek részesedése szol- gáltatásonként összesen 100% legyen.

5.11.5. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, vagy gazdálkodó szervezet esetében jogutód nélkül megszûnik. Ebben az esetben kedvezményezettnek – ha helyette más kedvezményezettet nem jelöltek meg – a biztosított, illetve a biztosított halála esetén a biztosított örököse(i), örökösödésük arányában tekintendô(k).

5.11.6. A szerzôdô és a biztosított kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja (visszavon- hatatlan kedvezményezett-jelölés). A kedvezményezett kijelölését ilyen esetben kizárólag a kedvezményezett hozzájárulásával lehet visszavonni. A vállalásról, illetve a jelölés módosításának elfogadásáról a biztosítót értesíteni kell.

5.12. Ügyfél: Jelen életbiztosítási szabályok keretében ügyfél a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; továbbá az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerzôdéses ajánlatot tesz.

6. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, FELMONDÁSA

6.1. A szerzôdés létrejöhet szóban és írásban egyaránt.

6.1.1. Szóban jön létre a szerzôdés,

• távollévôk között bármilyen, jognyilatkozat tételre, a jognyilatkozat közvetítésére, a jognyilatkozat rögzítésére alkalmas elektronikus eszköz, vagy alkalmazás felhasználásával, ha az elektronikus úton tett jognyilatkozatok ugyan nem elégítik ki a jelen szerzôdésben megfogalmazott írásbeliség követelményét, de a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja, a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható, vagy

• jelen lévôk között, a jognyilatkozatok írásbeli rögzítése és aláírása nélkül, kizárólag szóbeli egyeztetés keretében feltéve, hogy a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja, a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható.

A felek szóban megkötött szerzôdésnek tekintik különösen a telefonon, vagy a biztosító által üzemeltetett, internet alapú program felhasználásával, vagy nyílt interneten, elektronikus levélben tett ügyfél ajánlatot és annak biztosító általi kifejezett, vagy hallgatólagos elfogadását.

A szerzôdés szóban történô megköthetôsége nem érinti a felek jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, vagy megállapodáson alapuló azon kötelezettségét, amely írásbeli jognyilatkozat megtételére kötelezi ôket.

6.1.2. Írásban jön létre a szerzôdés akár távollévôk, akár jelenlévôk között

• ha a biztosítási szerzôdés lényeges tartalmát a felek papír alapú, vagy digitális adathordozón írásba foglalták és a felek saját kezûleg ellátták azt a rájuk jellemzô kézjegyükkel, vagy képviselô útján írták alá, vagy

• ha a szerzôdés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhetô és a jognyilatkozat tevô személye és a jognyilatkozat megtételének idôpontja azonosítható (Ptk. 6:7 § (3). bek.), vagy

• ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatát.

A felek írásbeli szerzôdéskötésnek tekintik különösen:

• a papíralapon, vagy digitálisan rögzített szerzôdés kézzel írott aláírással történô megerôsítését,

• az elektronikus úton rögzített dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minôsített elektronikus aláírással történô megerôsítését,

• az aláírás nélkül megkötött szerzôdést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektronikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének azonosítására.

A biztosító az elektronikus úton történô szerzôdéskötés speciális szabályairól, a jognyilatkozat megtételéhez a biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevôt.

6.2. A biztosító jogosult az ajánlat alapján, az ajánlattétel idôpontjától számított 15 napon belül – legalább egészségi nyilatkozat megtételét igénylô, egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – a biztosítási kockázatot elbírálni.

A kockázatelbírálás eredményeként a biztosító jogosult az ajánlatot elfogadni, visszautasítani, illetve módosító javaslatot tenni. Az ajánlattétel idôpontja:

• az ajánlatnak a biztosító képviselôje által történt átvétele,

• a szerzôdô által megbízott alkusz közvetítésével felvett biztosítási ajánlat, illetve távértékesítés esetén az ajánlat biztosítóhoz való beérkezésének idôpontja.

A biztosító az ajánlat elbírálásához a szerzôdônek és a biztosítottnak az ajánlati nyomtatványon feltett valamennyi kérdésre adott válaszát figyelembe veszi.

7

6.3. A szerzôdés létrejön, ha a szerzôdônek – a jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában – a biztosítás tartalmára vonatkozóan, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tett ajánlatára a biztosító az ajánlattételtôl számított 15 napon belül – egyedi egészségügyi kockázatfelmérés szükségessége esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik.

Az ajánlat hallgatólagos elfogadása esetén a szerzôdés az ajánlattétel napjára visszamenô hatállyal – az ajánlattal egyezô tartalommal – a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon jön létre.

6.4. Ha az így létrejött biztosítási szerzôdés lényeges kérdésben eltér a jelen szabályzattól és annak Függelékétôl, a biztosító a szerzôdônek a szerzôdés létrejöttétôl számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzôdést e feltételeknek megfelelôen módosítsák. Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, úgy az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a biztosító a szerzôdést a

30. napra írásban felmondhatja.

6.5. Ha a biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidôn belül elutasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett biztosítási esemé- nyekért helytállni nem tartozik, feltéve, hogy az egyedi kockázatelbírálás szükségességére a szerzôdô figyelmét felhívta.

A biztosítási ajánlattételkor fizetett elsô biztosítási díjat az ajánlat elutasítása esetén a biztosító a döntést követô 15 napon belül kamat- mentesen visszafizeti.

A díj xxxxxxxxx határidôn túli visszafizetése nem jelenti a biztosító kockázatvállalását.

Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni, a kockázatviselés elbírálására nyitva álló határidô alatt a szerzôdôt 15, illetve 60 napos ajánlati kötöttség terheli. Amennyiben az ajánlatot a biztosító teszi, úgy az ajánlati kötöttség a biztosítót terheli.

6.6. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl a szerzôdô számára fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki. Ha a kötvény tartalma a szerzôdô ajánlatától eltér, azonban ezt az eltérést a szerzôdô a kötvény kézhezvételét követô 15 napon belül nem kifogásolja, úgy a szerzôdés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

6.7. A biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondása

6.7.1. Az életbiztosítást önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötô természetes személy szerzôdô a szerzôdés létrejöttérôl szóló tájékoztatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül a biztosítási szerzôdést a biztosítóhoz küldött írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. A biztosító a szerzôdô felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követô 30 napon belül köteles a szerzôdô által a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatban bármely jogcímen teljesített befizetésekkel elszámolni.

6.7.2. Ebben az esetben a biztosító a befizetésekkel úgy számol el, hogy azokból levonja a Függelékben feltüntetett kötvényesítési költséget (4. pont).

6.7.3. A 6.7.1. pontban foglalt esetben a biztosító a szerzôdést visszamenôleges hatállyal az ajánlattétel napjára szünteti meg. A felmondott biztosításra a biztosító szolgáltatási kötelezettséggel nem tartozik, az esetleges teljesítés visszakövetelhetô.

6.7.4. A szerzôdô érvényesen nem mondhat le az ôt megilletô felmondási jogról. Nem illeti meg a felmondás joga a szerzôdôt – ha a törvény ettôl eltérôen nem rendelkezik – hitelfedezeti életbiztosítás esetén, illetve ha a szerzôdés tartama a 6 hónapot nem haladja meg.

7. KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÉGE, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

7.1. A biztosítás a szerzôdésben megjelölt idôpontban jön létre. Ha ilyen megállapodás nincs, akkor a biztosítás legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap 0:00 órájakor jön létre.

A létrejött szerzôdés alapján a biztosító a kockázatot a szerzôdésben megjelölt idôponttól viseli. Ez az idôpont – amennyiben a biztosítási szerzôdés késôbb érvényesen létrejön – az ajánlat megtételét követô nap 0:00 órája.

A szerzôdô kérésére, a szerzôdô érdekében a felek írásban ettôl eltérô – korábbi – kockázatviselési idôpontban is megállapodhatnak, de ha a kockázatelbírási idô alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító teljesíteni csak akkor köteles, ha a kockázat egyedi elbírálása alapján a kockázatra fedezetet nyújtott volna.

7.2. A szerzôdô által befizetett biztosítási díj abban az idôpontban minôsül befizetett díjnak és kerül egyúttal jóváírásra a Díjszámlán, amikor az a biztosító számlájára azonosítható módon beérkezik.

Ha a szerzôdô az elsô biztosítási díjat a biztosító képviselôjének, illetve a – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkezô – többes ügynöknek fizette, a díj legkésôbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára beérkezettnek tekintendô, de a szerzôdô igazolhatja, hogy a díj elôbb érkezett be.

Amennyiben a szerzôdô által befizetett biztosítási díj nem beazonosítható, úgy a biztosító a díj visszautalását a szerzôdô részére legkésôbb a 30. napon megindítja.

8

7.3. Az esetleges kiegészítô biztosítás(ok) kockázatviselésének kezdete

Amennyiben a kiegészítô biztosítás ajánlata az alapbiztosítás ajánlatával egyidejûleg kerül aláírásra, úgy a kockázatviselés kezdete meg- egyezik az alapbiztosítás kockázatviselésének kezdetével, feltéve, hogy az alap- és kiegészítô biztosítás(ok) létrejött(ek) vagy utóbb létrejön(nek).

Amennyiben a kiegészítô biztosítás(ok) ajánlata az alapbiztosítás ajánlatának aláírását követôen kerül aláírásra, úgy a kockázatviselés kezdete a kiegészítô biztosítás(ok) ajánlatának beérkezését követô hónap 1. napja, feltéve, hogy a kiegészítô biztosítás(ok) létrejött(ek) vagy utóbb létrejön(nek), de legkorábban az alapbiztosítás kockázatelbírálására nyitva álló határidô leteltét követô nap 0:00 órája.

A havi díjfizetési gyakoriságtól eltérô gyakoriságú (negyedéves, féléves, éves) díjfizetés esetén a kockázatviselés kezdete az ajánlat aláírását követôen esedékes díjfizetés elsô napja, feltéve, hogy a kiegészítô biztosítás(ok) létrejött(ek) vagy utóbb létrejön(nek), de legkorábban a kockázatelbírálásra nyitva álló határidô leteltét követô nap 0:00 órája.

A kiegészítô biztosítás(ok) évfordulója megegyezik az alapbiztosítás évfordulójával.

7.4. A biztosító kockázatviselése – a biztosítási szerzôdés megszûnése nélkül – az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint a társbiztosított vonatkozásában megszûnik a biztosítottnak a biztosítási tartamon belül bekövetkezô halálát követôen azonnal. A biztosítási szerzôdés ebben az esetben a biztosított halálának a biztosító felé történô írásbeli bejelentését követô nap 0:00 órájakor szûnik meg; a bejelentés napja az a nap, amikor az írásbeli bejelentés a biztosítóhoz beérkezik.

7.5. A biztosítási szerzôdés és a biztosító kockázatviselése az alap- és a kiegészítô biztosítások, valamint a társbiztosított vonatkozásában megszûnik

a) a jelen feltételek 9.3. pontjában szereplô esemény biztosított vonatkozásában történô bekövetkezése napjának 24:00 órájakor, vagy

b) a biztosítási tartam lejárata napjának 24:00 órájakor, vagy

c) biztosítói felmondás (a jelen feltételek 6.4., valamint 20. pontjai szerint) esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24:00 órájakor, vagy

d) a kockázati tényezô helytelen bevallása miatti biztosítói módosító javaslat (a jelen feltételek 15.3. pontja szerint) elutasítása esetén, vagy ha arra nem válaszol a szerzôdô, a módosító javaslat közlésétôl számított 30. nap 24:00 órájakor, vagy

e) szerzôdôi felmondás (a jelen feltételek 6.7. pontja szerint) esetén a szerzôdô írásbeli felmondásának biztosítóhoz történô beérkezését követô nap 0:00 órájakor, vagy

f ) ha a biztosított a szerzôdés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja, az adott biztosítási idôszak végén, vagy

g) ha a szerzôdô a szerzôdést rendes felmondással az elsô évi biztosítási díj teljes befizetése után bármelyik következô évforduló elôtt 30 nappal írásban a biztosítási idôszak utolsó napjára felmondja, vagy

h) a díjfizetésre történt eredménytelen felszólítás esetén (a jelen feltételek 11.2.1. pontja szerint) az elsô elmaradt díj esedékességi napjának 24. órájakor, vagy

i) a felek közös megegyezésével.

7.6. A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítás mellé kötött kiegészítô biztosítás(ok) tekintetében a kiegészítô biztosítások feltételeiben foglalt szabályok szerint, de legkésôbb az alapbiztosítással együtt szûnik meg

a) a szerzôdô erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatával, a nyilatkozat biztosítóhoz való beérkezését követô hónap elsô napjának 0:00 órájakor a díjjal fedezett idôszak végére, vagy

b) balesetbiztosítási kiegészítôk esetében a biztosító részérôl évfordulóra történô felmondással az évforduló napjának 24:00 órájakor. A biztosító 30 nappal az évfordulót megelôzôen köteles írásban értesíteni a szerzôdôt a kiegészítô biztosítás ilyen megszüntetésérôl; vagy

c) biztosítói felmondás (a jelen feltételek 6.4. pontja szerint) esetén a felmondási határidô utolsó napjának 24:00 órájakor, vagy

d) az 1 éves, határozott idôre kötött kiegészítô biztosítás annak a biztosítási évnek a lejártával, amelynek legkésôbb 30 nappal a vége elôtt bármelyik fél írásban bejelenti a szerzôdés meghosszabbításának elutasítását.

7.7. A biztosítót a biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszûnés esetén a teljes biztosítási idôszakra megilleti a biztosítási díj. A biztosítás egyéb okból való megszûnése esetén a biztosító az addig a napig járó biztosítási díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha a gyakoriság szerint esedékes díjnál több díjat fizettek be, a díjtöbbletet a biztosító a Díjszámláról visszafizeti. A biztosító

– a megszûnést, illetve annak tudomására jutását követô 30 napon belül – mindazon díj kamatmentes visszafizetésére köteles, amely a jelen pont szerint nem illeti meg.

7.8. A biztosító a biztosítási szerzôdés megszûnésérôl írásban tájékoztatja a szerzôdôt, de ennek idôpontja, illetve elmara- dása nem befolyásolja a szerzôdés megszûnését.

8. KOCKÁZATELBÍRÁLÁS, VÁRAKOZÁSI IDŐ

8.1. A biztosítás szolgáltatási összegének nagyságától, a biztosított életkorától, nemétôl, foglalkozásától, életmódjától (szabadidôs, sport- tevékenység) és az egyéb kockázati körülményektôl függôen az alap- és kiegészítô biztosítások megkötéséhez a biztosított egészségi nyilatkozata vagy orvosi vizsgálata, illetve egyéb orvosi iratai szükségesek.

9

A biztosító az alap– és kiegészítô, illetve az esetlegesen fennálló egyéb biztosítások kezdeti biztosítási összegeit biztosítottanként a 8.1. pontban elôírtakhoz összevontan veszi figyelembe.

A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyrôl szóló 1997. CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

8.2. Ha jelen biztosítási szerzôdés orvosi vizsgálat nélkül jön létre, úgy az ajánlat aláírásának napjától számított 6 havi várakozási idô áll fenn a bármely okú halálra szolgáltatást nyújtó alapbiztosításra és a kiegészítô egészségbiztosítá- sokra vonatkozóan. Ha a biztosítási esemény ezen idôn belül bekövetkezik (kivéve a várakozási idôn belül a balesettel összefüggô biztosítási eseményt), úgy a biztosító a biztosításra befizetett teljes díjat fizeti ki.

8.3. A biztosító a várakozási idôtôl eltekint, ha a biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt történt balesettel (2.20. pont) összefüg- gésben következett be.

8.4. A szerzôdô és a biztosított a biztosító elôírásaitól eltérô esetben is kezdeményezheti saját költségére a biztosító által meghatározott orvosi vizsgálat elvégzését.

9. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

Jelen szabályzatban meghatározott, és a kockázatviselés hatálya alatt bekövetkezô biztosítási esemény esetén a biztosító az alábbi szol- gáltatást teljesíti:

9.1. Haláleseti szolgáltatás a biztosított/társbiztosított halála esetén

9.1.1. Biztosítási esemény a biztosítottnak/társbiztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkezô bármely okú halála.

9.1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja a haláleset idôpontja.

9.1.3. Biztosítási szolgáltatás: A biztosítási esemény bejelentését követôen a biztosító a halálesetre meghatározott biztosítási összegnek biztosítási esemény idôpontjában aktuális értékét fizeti ki a kedvezményezett(ek) részére.

9.2. Papa-Mama szülôi életbiztosítási szolgáltatás a biztosított/társbiztosított halála esetén

9.2.1. A biztosító jelen alapbiztosítási szerzôdés haláleseti biztosítási összegét a biztosítási esemény bekövetkezésekor a Függelékben meg- határozott összeggel megnöveli abban az esetben, ha a biztosított/társbiztosított halálakor a biztosítottnak/társbiztosítottnak van saját háztartásában nevelt, 1 évesnél fiatalabb gyermeke. A szolgáltatás összegét az egy évesnél fiatalabb gyermekek száma nem befolyásolja.

9.2.2. A Papa-Mama szülôi életbiztosítási szolgáltatás nagyságát, minimális és maximális értékét a Függelék tartalmazza.

9.2.3. A szolgáltatás teljesítéséhez szükséges iratokon felül annak igazolása is szükséges, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor az elhunyt biztosított/társbiztosított saját háztartásában nevelte az 1 évesnél fiatalabb gyermekét.

9.3. Egészségbiztosítási szolgáltatás a biztosított/társbiztosított végstádiumú betegsége esetén

9.3.1. Biztosítási esemény a biztosított vonatkozásában a biztosítási szerzôdés 24. hónapját követôen a biztosított végstádiumú betegségének (2.19. pont) fennállása, amelyet még a biztosított életében bejelentettek és a biztosító orvosszakértôje elbírált. A társbiztosított vonat- kozásában a 24. hónap a társbiztosítottra vonatkozó alapbiztosítás kockázatviselésének kezdetétôl számítandó.

9.3.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az elsô olyan orvosi igazolásnak a biztosítóhoz történô beérkezése, amelynek alapján az igény megalapozottsága elismerhetô.

9.3.3. A biztosító a biztosítási esemény bejelentését követôen a halálesetre meghatározott biztosítási összeg biztosítási esemény idôpontjában aktuális értékének (a feltétel teljesülése esetén beleértve a Papa-Mama szülôi életbiztosítás összegét is) 95%-át (egészségbiztosítási összeg) fizeti ki a biztosított részére.

9.3.4. Az egészségbiztosítási szolgáltatás iránti igény benyújtásával a biztosítási szerzôdés kedvezményezett-jelölése hatályát veszti, az egész- ségbiztosítási szolgáltatásra kizárólag a biztosított tekinthetô kedvezményezettnek.

9.3.5. A biztosítottra vonatkozó egészségbiztosítási szolgáltatás kifizetésével a biztosítási szerzôdés további kifizetésre jogo- sító maradékjog nélkül megszûnik. Amennyiben az egészségbiztosítási szolgáltatás a társbiztosított vonatkozásában kerül kifizetésre, a társbiztosítottra vonatkozó alapbiztosítás és a kiegészítô biztosítások megszûnnek, de a szerzôdés hatályban marad.

9.3.6. A haláleseti, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások vagylagosak, a biztosítási szerzôdés alapján a biztosító egyszeresen szolgáltat. Amennyiben a bejelentett igény alapján az egészségbiztosítási szolgáltatás kerül kifizetésre, úgy a biztosító a haláleseti szolgáltatás kifizetését nem teljesíti.

10

9.4. Biztosítási összeg kifizetése járadék formájában

9.4.1. Amennyiben a kedvezményezett a biztosítási összeget járadékszolgáltatás formájában kívánja igénybe venni, úgy a szolgáltatás esedé- kességének idôpontjában járadékszolgáltatást igényelhet a biztosítónak az igénylés idôpontjában érvényes járadékszolgáltatás vonatkozó feltételei szerint.

9.4.2. A járadékszolgáltatás igénybevételére akkor kerülhet sor, ha a folyósítható járadéktétel nagysága eléri az igénylés idôpontjában érvé- nyes – a biztosító által alkalmazható járadékbiztosítási termékben meghatározott – minimális járadéknagyságot, és a járadékfolyósításra fordítható összeg erre fedezetet nyújt.

9.4.3. A járadékfolyósítás megindulását követôen a biztosított évente életbenléti igazolást köteles benyújtani. Ennek elmaradása esetén a járadék folyósítása az igazolás pótlásáig felfüggeszthetô. Az igazolás beérkezését követôen az elmaradt járadékrészletek egy összegben – kamatmentesen – kerülnek kifizetésre.

10. ÜGYFÉLBÓNUSZ

10.1. Amennyiben a biztosítási szerzôdés biztosítottja/társbiztosítottja a szerzôdéskötéskor vagy a biztosításhoz történô csatlakozásakor 49 éves vagy annál fiatalabb, a biztosító a biztosítási szerzôdés 5. évfordulójától kezdôdôen az alapbiztosítás aktuális haláleseti biztosítási összegét megnöveli.

10.2. Amennyiben a társbiztosított az alapbiztosítási szerzôdés megkötését követôen kerül felvételre a szerzôdésbe, a társbiztosítottra vonatkozó biztosítási összeg emelés a társbiztosított felvételét követô 5. biztosítási évfordulón veszi kezdetét.

10.3. A biztosítási összeg növelésének mértékét és idôpontjait a Függelék tartalmazza.

10.4. A szerzôdô által kezdeményezett biztosítási összeg csökkentés (13.2. pont) a biztosítási összeg csökkentés hatályakor már jóváírt bónusz biztosítási összeget is érinti.

11. DÍJFIZETÉS, DÍJELMARADÁS

11.1. Díjfizetés

11.1.1. A biztosítási díj a biztosítónak a szerzôdés megszûnésének idôpontjáig jár. Kivéve jelen a szabályzat 7.4. pontjában foglalt esetet, ekkor a biztosítási díj a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja szerinti díjfizetési gyakoriság idôtartamának végéig jár, és a biztosító jogosult a szerzôdés szerinti költségeket a szerzôdés megszûnéséig levonni a szerzôdés számláiról.

11.1.2. Jelen alapbiztosítás rendszeres díjfizetéssel köthetô. A biztosítás gyakoriság szerinti elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, minden késôbbi díj pedig elôre, annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetés gyakorisága lehet havi, negyedéves, féléves, illetve éves, a díjfizetés módja lehet banki átutalás (egyedi átutalás, csoportos beszedés, bankkártya) vagy csekk.

11.1.3. Rendszeres díjfizetés esetén a biztosítási szerzôdés évfordulóján a szerzôdônek lehetôsége van a díjfizetés gyakoriságának és módjának a megváltoztatására. Errôl a szándékáról írásban, a biztosítási évfordulót 30 nappal megelôzôen értesítenie kell a biztosítót. A díjfizetés gyakorisága minden esetben igazodik a biztosítási évfordulóhoz.

11.1.4. Az esetleges kiegészítô biztosítások díjfizetési módja és díjfizetési gyakorisága megegyezik az alapbiztosítás mindenkori díjfizetési mód- jával és díjfizetési gyakoriságával.

11.2. Díjelmaradás

11.2.1. Ha a szerzôdô az esedékes rendszeres biztosítási díjat nem fizeti meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett

– felszólítást küld, amelyben legalább 30 napos póthatáridôt tûz ki a teljesítésre. A biztosítási szerzôdés a 30 napos póthatáridô eredménytelen elteltével, a póthatáridôt követô hónap végén megszûnik. A biztosító kockázatviselése az alap- és kiegészítô biztosítások vonatkozásában az elsô elmaradt rendszeres díj esedékességi napjának 24:00 órájára visszamenô hatállyal szûnik meg.

11.2.2. Ha a szerzôdés a 11.2.1. pontban leírtak szerint, a rendszeres díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô a megszûnés napjától számított 120 napon belül, írásban igényelheti a biztosítótól a kockázatviselés helyreállítását. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja. Nem kerül sor a helyreállításra a korábban esedékessé vált és az igény idôpontjától esedékes biztosítási díj megfizetésének hiányában.

11.2.3. Az esedékes biztosítási díj elmaradását követô szolgáltatás kifizetés esetén az aktuális díjhátralékot a biztosító a szolgáltatási összegbôl – a szerzôdô tájékoztatása után – levonhatja.

11

12. ÉRTÉKKÖVETÉS

12.1. Értékkövetés a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történô hozzáigazítása.

12.2. Rendszeres díjfizetés esetén a szerzôdô minden évben, az alapbiztosítási szerzôdés évfordulóján az alap- és kiegészítô biztosítások díjait növelheti (indexálhatja) a biztosító által ajánlott mértékben.

Amennyiben a kiegészítô biztosítások különös feltételei másképp nem rendelkeznek, úgy az indexálás során az alap- és kiegészítô biztosítások szolgáltatási összegeinek növekedése és a szolgáltatásért fizetendô díj növekedésének mértéke, aránya eltérhet egymástól a kockázati díj mértékét meghatározó tényezôk (2.10. pont) miatt.

12.3. A biztosító által ajánlott értékkövetés (index) mértékérôl, a biztosítási díj módosításáról és az új biztosítási díjhoz tartozó biztosítási összegekrôl a biztosító legkésôbb 60 nappal a biztosítási év vége elôtt, írásban értesíti a szerzôdôt.

12.4. Az index mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított, a tárgyévet megelôzô naptári évre vonatkozó éves fogyasztói árin- dex, amelytôl a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31. napjáig kerül alkalmazásra.

12.5. A biztosító által ajánlott index szerzôdô általi elfogadása nem kötelezô.

12.6. Az értékkövetés elfogadása esetén a módosított alap- és kiegészítô biztosítási összegeket és díjakat a biztosító a következôk szerint állapítja meg:

Az elôzô biztosítási évre vonatkozó teljes biztosítási díjat megnöveli az index és az elôzô biztosítási évre vonatkozó díj szorzatával. Az így létrejövô kockázati díjak növekménye, valamint a biztosított aktuális életkora és a biztosítási szerzôdésbôl hátralévô tartam alapján meghatározza a biztosítási összegek növekményét, amellyel az elôzô évi biztosítási összegeket megnöveli.

12.7. Amennyiben a szerzôdô a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelôzôen a biztosító indexálásra vonatkozó javaslatát írásban vagy az online ügyfélszolgálaton keresztül nem utasítja vissza, úgy azt a biztosító a szerzôdô által elfogadottnak tekinti. Az évfordulót követôen a szerzôdô a módosított érvényes és esedékes díjat tartozik fizetni. A visszautasítás bejelentése a szerzôdés értékkövetés nélküli fennmaradását eredményezi.

12.8. Amennyiben a szerzôdô a biztosító index mértékére vonatkozó javaslatát visszautasítja, akkor a biztosító értesítést küld számára az alap- és kiegészítô biztosításoknak az évfordulót követôen érvényes szolgáltatási összegeirôl és a fizetendô biztosítási díjról.

12.9. Az értékkövetés itt meghatározott módszerétôl az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei eltérôen is rendelkezhetnek.

13. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG VÁLTOZTATÁSA

A biztosítási szerzôdés 4. évétôl kezdôdô hatállyal a szerzôdônek lehetôsége van az alapbiztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási összeg módosítására egymástól függetlenül a biztosítottra, illetve a társbiztosítottra vonatkozóan. A biztosítási összeg változtatására a biztosítási évfordulón kerülhet sor. A szerzôdônek a biztosítási összeg változtatására vonatkozó szándékát a biztosítási évfordulót legalább 90 nappal megelôzôen írásban kell jeleznie a biztosító felé.

13.1. Biztosítási összeg növelése

13.1.1. A biztosítási összeg növelése a biztosító elfogadásához kötött.

13.1.2. A biztosító a kockázatelbírálás eredményeként a biztosítási összeg növelésére vonatkozó igényt elutasíthatja.

13.1.3. A kockázatelbírálás eredménye nem befolyásolja az eredeti biztosítási összeghez tartozó díj nagyságát, valamint a biztosító eredeti biz- tosítási összegre vonatkozó kockázatvállalását.

13.2. Biztosítási összeg csökkentése

13.2.1. Az aktuális biztosítási összeget a szerzôdô a biztosítási tartam során a 13.2.2. szerint csökkentheti a Függelékben meghatározott minimális biztosítási összegig.

13.2.2. A biztosítási szerzôdés 4. évétôl kezdôdô hatállyal a szerzôdônek a biztosítási tartam során 5 évente van lehetôsége arra, hogy a szerzôdéskötéskor meghatározott és a tartam során az értékkövetéssel növelt biztosítási összeget csökkentse.

14. A SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE

14.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétôl számított 15 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

14.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a szerzôdô, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekö- vetkezését 15 napon belül nem jelenti, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának

12

ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthe- tetlenekké válnak.

14.3. A biztosító a pénzmosás megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezé- sek betartása, illetve a kifizetés biztonsága érdekében követelheti a szerzôdôtôl, a képviselôjétôl, a biztosítottaktól, kedvezményezettektôl, továbbá a szolgáltatásra jogosulttól vagy bármelyiküktôl az eredeti bankszámlaszerzôdés és a bankszámlakivonat bemutatását, és azokról másolat leadását.

14.4. A biztosító a szolgáltatása teljesítését csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. Az egyes biztosítási szolgáltatások teljesítéséhez szükséges okiratok felsorolását jelen szabályzat II. sz. melléklete tartalmazza.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô- vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

A szerzôdônek, a biztosítottnak, illetve a jogosultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok bemutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

14.5. A szükséges okiratok költségeit annak kell viselnie, akinek azok elfogadtatása érdekében áll. A biztosítót terheli minden olyan költség, amelyet a biztosítási igény bizonyításához igazolhatóan indokolatlanul kért. A biztosítási esemény bekövetkezését annak kell igazolnia, aki a szolgáltatásra igényt tart.

14.6. A biztosítási szolgáltatás teljesítése, illetve egyéb kifizetés legkésôbb az összes szükséges okmány (II. számú melléklet) – esetleg orvosi vizsgálat eredményének – beérkezését követô 30. napon esedékes.

14.7. A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosító orvosának véleménye alapján teljesíti. A biztosító a szolgáltatás teljesítését a biztosító orvosa által végzett felülvizsgálathoz, illetve egyéb orvosi vizsgálatokhoz kötheti.

15. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

15.1. A szerzôdô és a biztosított a szerzôdéskötéskor köteles minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A szerzôdô és a biztosított felelôssége ebben a vonatkozásban egyetemleges. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô és a biztosított a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerzôdôt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A közlési kötelezettség a biztosító által vállalt kockázat nagyságát befolyásoló szerzôdésmódosításkor is terheli a biztosítottat és a szerzôdôt.

15.2. A biztosított, a szerzôdô és a kedvezményezett köteles a biztosító számára lehetôvé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok és körülmények ellenôrzését.

15.3. Amennyiben a biztosító az életkor vagy más kockázati tényezô helytelen bevallása miatt a szerzôdésre a valós biztosítási díjnál alacsonyabb díjat számított, de a szerzôdés a valós életkorral, illetve kockázati tényezôkkel az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételei szerint létrejöhetett volna, akkor a biztosító a valós kockázati tényezô tudomására jutásától számított 15 napon belül, írásban javaslatot tesz a biztosítási összegnek arra az összegre történô leszállítására, illetve a díj olyan emelésére, amely a biztosítás megkötésének idôpontjában a biztosított tényleges életkora, illetve kockázati tényezôi mellett megfelelt volna.

Erre a módosításra az alap- és az esetleges kiegészítô egészségbiztosítási szerzôdések létrejöttétôl számított elsô 5 évben van lehetôség. Amennyiben a szerzôdô a módosítási javaslatot nem fogadja el, úgy a szerzôdés a módosítási javas- lat közlésétôl számított 30. napra megszûnik, feltéve, hogy a biztosító a szerzôdô figyelmét erre elôzetesen felhívta. A szerzôdô által elfogadott módosított díj a közlést követô hónap 1. napjától illeti meg a biztosítót.

15.4. Ha a díj a helytelen korbevallás folytán magasabb összegben nyert megállapítást – de a szerzôdés a valós életkorral a szerzôdés feltételei szerint is létrejöhetett volna –, úgy a biztosító a díjkülönbözetet kamatmentesen visszatéríti.

15.5. Ha a biztosított valós életkora alapján a biztosítási szerzôdés nem jöhetett volna létre, a biztosító a közlési és változásbejelentési kötelezettség sértésre vonatkozó általános szabályok (15. pont) szerint jár el.

15.6. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerzôdô bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Életbiztosítás és egészségbiztosítási szerzôdés esetén a közlésre vagy a változás bejelentésére vonatkozó kötelezettség megsértése esetén a biztosító csak abban az esetben mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a szerzôdéskötéstôl, a kiegészítô biztosítás megkötésétôl vagy az elmulasztott bejelentés megtételének kötelezô idôpontjától számítva még nem telt el 5 teljes biztosítási év.

15.7. A szerzôdô és a biztosított a változás bekövetkezésétôl számított 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban beje- lenteni lényeges körülmények változását, így különösen, de nem kizárólagosan a személyi adatainak (pl.: név, lakcím, foglalkozás, hobbi, sporttevékenység), továbbá az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített egyéb lényeges körülményeknek a megváltozását.

13

15.8. A szerzôdô köteles saját vagy a biztosított – jelölés esetén a kedvezményezett – megadott lakcímének, levelezési címének, székhelyének, bejelentett e-mail címének, SMS üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, a szerzôdésen nyilvántartott kifizetési bankszámlaszámának, valamint a szerzôdésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést, (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerzôdéssel, illetve a szerzôdés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értékkövetésrôl szóló értesítôt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, a bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.

15.9. Ha a szerzôdô az elérési címeket, lehetôségeket a biztosító kérésére nem adja meg, vagy megadja, de annak változását elmulasztja bejelenteni, akkor az azonosítás költsége a szerzôdôt terheli, a szolgáltatási összegekbôl is levonhatóan.

15.10. A szerzôdô és a biztosított köteles a biztosítónak írásban bejelenteni a biztosított szerzôdéskötéskori állandó lakhelyérôl (ország) való távozását az indulás ismert idôpontja elôtt 30 nappal, amennyiben ott legalább 3 hónapot tartózkodik, továbbá, ha a 3 hónap túllépésérôl a tartózkodás ideje alatt szerez tudomást, akkor a tudomásszerzést követô 30 napon belül. A biztosító a bejelentést követô 15 napon belül mérlegeli az országkockázatot, majd a kockázat vállalhatóságának feltételeirôl tájékoztatja a szerzôdôt.

15.11. Ha az alap- és a kiegészítô biztosítási szerzôdések egyidejûleg több személyre vonatkoznak, és a biztosítási kockázat jelentôs megnöve- kedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 15.3. és 20. pontokban meghatározott jogait a többi biztosított vonatkozásában nem gyakorolhatja, de a kockázatvállalásra tekintettel írásban módosító javaslatot tehet.

15.12. Ha az alap- és a kiegészítô biztosítási szerzôdések több személyre vonatkoznak, és a közlési vagy változás-bejelentési kötelezettség meg- sértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

16. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

16.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

16.2. A szerzôdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, ha a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkö- vetett súlyos bûncselekménye folytán, illetve azzal összefüggésben következett be. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, ha a biztosítási esemény a biztosított (életbiztosítás esetén a szerzôdéskötéstôl számított 2 éven belüli) öngyilkossága, öncsonkítása vagy annak kísérlete miatt következett be – függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte-e el.

16.3. A biztosító mentesül a balesetbiztosítási, illetve kárbiztosítás szabályai szerint kötött egészségbiztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a bekövetkezett eseményt (balesetet, egészségkárosodást vagy betegséget) jogellenesen a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta.

16.4. Súlyosan gondatlan magatartás okozta balesetnek, illetve betegségnek minôsül, ha a biztosítási esemény

• a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati össze- függésben következett be, vagy

• a biztosított által nem orvosi javallatra, vagy nem az elôírt adagolásban szedett altató- vagy nyugtatószer, illetve gyógyszer, kábítószer következtében áll be, vagy

• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,5 ezrelék, illetve ennél magasabb véralkoholszint) gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, vagy

• engedélyhez kötött tevékenységnek a biztosított általi engedély nélküli végzése miatt, vagy

• a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt követ- kezett be.

17. KOCKÁZATKIZÁRÁSOK

17.1. A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:

• radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, kivéve az orvosilag elôírt, terápiás célú sugárkezelést,

• HIV, hepatitis B vagy hepatitis C fertôzéssel,

• harci eseményekkel, más háborús cselekményekkel, felkelésekkel, lázadásokkal, terrorcselekményekkel vagy zavargásokkal.

14

Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó-támadás, terrorcselekmény.

17.2. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény gépi erôvel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jármûben, országos vagy nemzetközi szervezett sportversenyeken, illetve engedély nélkül rendezett sportversenyeken való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be.

17.3. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény nem menetrendszerû kereskedelmi személyszállító repülés, hanem egyéb repülés következménye.

17.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a kötéstôl számított 5 éven belül bekövetkezô biztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel

• a biztosított szerzôdéskötéskor már meglévô állapota, súlyos betegsége, súlyos maradandó egészségkárosodása, amelyrôl a szerzôdô/ biztosított tudott vagy tudnia kellett,

• veleszületett súlyos rendellenesség, a biztosított születésével összefüggô károsodások, amelyrôl a szerzôdô/ bizto- sított tudott vagy tudnia kellett,

feltéve, hogy a fenti pontok esetében a biztosító a kockázat összegére tekintettel egészségi kockázatfelmérést nem végzett.

17.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a baleset-, és egészségbiztosítási eseményekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak a következôkkel:

• öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete, abban az esetben sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el;

• a biztosított olyan balesete, betegsége, amely okozati összefüggésben áll a biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a biztosító jelen alapbiztosítására vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelôzôen már kialakult maradandó károsodásával, illetve korábban már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott testrészt érint;

• extrém sporttevékenység.

Extrém sportnak minôsül a társadalombiztosítási szerv által annak tekintett szabadidôs tevékenység: vízisízés, jet-ski, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hôlégballonozás, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtôernyôzés, paplanernyôzés, mûrepülés. A kizárások a kockázatviselés tartama alatti, de az ajánlattételt követôen esetlegesen késôbb extrém sportnak minôsített sportokra is vonatkoznak (a mindenkor aktuális hivatalos besorolás szerint).

17.6. Amennyiben a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, az alap- és kiegészítô biztosítások különös feltételeiben rögzített biztosítási szolgáltatást nem teljesíti a biztosító.

18. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

18.1. A baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosszakértôje állapítja meg a testi funkcióvesztés, a szövôdmények és a balesetbôl eredô egyéb sérülések figyelembevételével. Más orvosszakértôi testületek döntése a biztosítót nem köti. A megállapításra legkésôbb a balesetet követô 2 éven belül kerülhet sor.

18.2. A kifizetésre kerülô szolgáltatási összeg a kiegészítô biztosítások különös feltételei alapján kerül meghatározásra.

18.3. Egy testrész többszöri sérülése miatti szolgáltatási összeg a kiegészítô biztosítások különös feltételeinek részét képezô egészségkárosodási táblázatban foglalt, az adott testrészre megállapított egészségkárosodási mértéket nem haladhatja meg.

18.4. Az igény alapját képezô biztosítási esemény elôtt bármely okból már sérült vagy károsodott, funkciójában korlátozott – nem ép – test- részek a biztosításból ki vannak zárva.

18.5. Amennyiben a biztosított múlékony vagy maradandó egészségkárosodása a szolgáltatás alapja, úgy az csak abban az esetben téríthetô, ha az igényt még a biztosított életében bejelentették, lehetôvé téve az elbírálást.

19. KIEGÉSZÍTŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

19.1. Egészségbiztosítási szerzôdés

Egészségbiztosítási szerzôdés alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatások telje- sítésére vállal kötelezettséget. A biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerzôdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybe vételekor felmerülô költségek megtérítésére is.

15

19.2. Az egészségbiztosítási szerzôdéseket az élet- vagy kárbiztosítás szabályai szerint lehet kötni. Ha az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték, úgy a kárbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a következô eltérésekkel kell alkalmazni:

• a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthetô a biztosító mentesülését eredményezô oknak, ha a biztosított az ôt törvény alapján megilletô rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá;

• nem terheli a biztosítottat állapot-megôrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

19.3. Az egészségbiztosításra – abban az esetben is, ha kárbiztosításként kötötték – az életbiztosítás szabályait a következô kérdésekben alkalmazni kell:

• a biztosított részérôl szükséges hozzájárulás, ha a szerzôdô fél nem a biztosított;

• a biztosított hozzájáruló nyilatkozatát írásban bármikor visszavonhatja;

• a biztosító kötelezettségének beállása a közlési és bejelentési kötelezettség megsértése esetén.

19.4. Várakozási idô

Ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetén, illetve akkor, ha a biztosított valamely tartós betegsége a szerzôdéskötéskor a biztosító által ismert volt, az említett betegségre vonatkozóan a biztosító az egészségbiztosítási szerzôdésben legfel- jebb hároméves várakozási idôt köthet ki.

A várakozási idôbe beszámít az az idôtartam, amelynek során a biztosított az egészségbiztosítás megkötését megelôzôen – legfeljebb hatvan napon belül – megszûnt korábbi egészségbiztosítási szerzôdés alapján folyamatosan jogosult volt egészségbiztosítási szolgáltatásra.

19.5. Felmondás egészségbiztosítás esetén

Nem tekinthetô a biztosítási kockázat jelentôs növekedésének a biztosított életkorának elôrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetôsége.

Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.

20. A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS NÖVEKEDÉSE

Ha a biztosító csak a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, úgy a biztosító a tudo- mására jutástól számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot nem vállalja – a szerzôdést a 30. napra írásban a visszavásárlási összeg kifizetésével felmondhatja.

Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik, ha a biztosító erre a következ- ményre a módosító javaslat megtételekor a szerzôdô figyelmét felhívta.

21. VEGYES RENDELKEZÉSEK

21.1. Amennyiben a kiegészítô biztosítások különös feltételei eltérnek a jelen szabályzattól, úgy az adott pontok esetében az azokban rögzítettek szerint kell eljárni.

21.2. A szerzôdô magyarországi kézbesítési megbízottat nevezhet meg, amennyiben 1 hónapnál hosszabb idôre lakcímérôl eltávozik, vagy levelezési címén a küldeményeket nem tudja átvenni. Ennek hiányában a biztosító az által ismert utolsó címére (levelezési címére) joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

21.3. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

21.4. A biztosító a 2014. évi LXXXVIII. törvény 149. § (1) bekezdésében foglaltak alapján (megkeresô biztosító) a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségé- nek teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más megkeresett biztosítóhoz az e biztosító által – az I. számú melléklet (Adatvédelmi és fogyasztóvédelmi általános ügyféltájékoztató) 4. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembe vételével – kezelt és meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

21.5. A biztosítási szerzôdés legfontosabb adózási szabályait a biztosító az ajánlattétel elôtt átadott tájékoztatóban vagy annak mellékletében ismerteti. A biztosító szolgáltatásait, egyéb kifizetéseit az aktuális adókötelezettség elszámolását követôen teljesíti.

22. ELÉVÜLÉS

A biztosításból eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl számított 2 év elteltével elévülnek.

16

I. sz. Melléklet

Adatvédelmi és fogyasztóvédelmi általános ügyféltájékoztató,

amely az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét képezi

Érvényes: 2019. december 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. vonatkozó biztosítási szabályzatai részletes tájékoztatást adnak a biztosítási szerzôdés részletes jellemzôirôl, a feleket az adott szerzôdés szabályai szerint megilletô jogokról és kötelezettségekrôl, továbbá – amennyiben a kiválasztott biztosítás szempontjából jelentôséggel bírnak – az egyes befektetési kockázatokról. A szerzôdô minden esetben lehetôséget kap arra, hogy alaposan áttanulmányozza a biztosítás általános, különös – és szükség szerint kiegészítô – feltételeit, valamint életbiztosítás esetén a terméktájékoztatót, a szolgáltatások várható adatait, és ezek ismeretében kösse meg biztosítási szerzôdését.

1. A BIZTOSÍTÓ ADATAI

1.1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság (rövidített neve: Aegon Magyarország Zrt.). A Társaság az 1016/1986. (IV.17.) MT számú határozatával megalapított Állami Biztosító általános jogutódja. A társaságot a Fôvárosi Törvényszék, mint Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.

Adószám: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.2 Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank

1.3 Ügyfélszolgálat:

Ügyfélszolgálati irodák listája megtekinthetô: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxx.xxxx Telefonszám: (x00) 0-000-0000

Elektronikus elérhetôség: xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxx

1.4 A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) elôször 2017-ben tekinthetô meg a 2016-os évre vonatkozóan.

2. PANASZKEZELÉS

A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e pont alkalmazásában: ügyfél) a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.

A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodákban, illetve a biztosító honlapján: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

2.1 A Panaszok bejelentésére biztosított lehetôségek

Ügyfeleink szóbeli panaszaikat személyesen vagy telefonon tehetik meg:

a) személyesen: valamennyi, a biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében.

b) telefonon: a (x00) 0-000-0000, külföldrôl is hívható telefonszámon nyitvatartási idôben.

Az irodák címe, és nyitvatartási valamint a telefonos ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx. html linken található.

Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:

a) személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján,

b) postai úton: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Központi Panasziroda, 1813 Budapest, Pf. 245,

c) telefaxon: (x00) 0-000-0000,

d) elektronikus úton a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx linken elhelyezett on-line panaszbejelentôn vagy a panasz@ xxxxx.xx e-mail címen,

e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen.

17

3. JOGORVOSLATI FÓRUMOK

A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat.

3.1 A fogyasztónak minôsülô ügyfelek részére nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

Az ügyfél a szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Pénzügyi Békéltetô Testülethez, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület:

Székhely: Magyar Nemzeti Bank, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levelezési cím: Pénzügyi Békéltetô Testület, 1525 Budapest, Pf. 172 Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Pénzügyi Békéltetô Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

Bíróság:

Az ügyfél panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

A fogyasztó a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény alapján – a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet a Magyar Nemzeti Banknál.

Magyar Nemzeti Bank

Székhely: Magyar Nemzeti Bank Ügyfélszolgálat, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP Pf. 777

Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyom- tatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

Telefonon: (x00) 0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22 E-mailen: xxxxxx@xxxxx.xx

A biztosító a nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton küldi ki. A biztosító a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján, a xxx.xxxxx.xx weboldalon és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben is.

3.2. Fogyasztónak nem minôsülô ügyfelek számára nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

3.3. A biztosító adatkezelését érintô panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetôségek

A biztosító adatkezelését érintô adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a biztosító adatkezeléssel összefüggô panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggô tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X. Telefon: (x00) 0-000-0000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Bôvebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.

18

4. BIZTOSÍTÁSI TITOK, ADATKEZELÉS

A biztosító a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján biztosítási titoknak minôsülô adatokat kezel. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási szerzôdés fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô ada- tokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi adatokat vagy az adatvédelmi törvény szerinti különleges adatokat 20 év elteltével törölni kell.

4.1 Biztosítási titok minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

Bit. 135. §

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevé- kenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137. §

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bíróság- gal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, fel- számolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre fel- hatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyil- vántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

19

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyv- vizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli Biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus–malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben1 meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehaj- tásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a cso- portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

1. A hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény.

20

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályo- zásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elôírásoknak megfelel.

(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonat- kozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bûnügyi személyes adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f ) és j) pontjai, illetve a 138. §

(6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthetô.

Bit. 143. §

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

4.2 A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok Bit. 147. §

(1) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszûnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvánosságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelôen alkalmazni.

21

4.3 A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

Bit. 148. §

(1) A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekin- tetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. számú Melléklete szerinti illetôségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban ezen alcím tekinteté- ben: illetôségvizsgálat).

(2) Az intézmény a számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg írásban tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségérôl,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségérôl.

(3) Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényérôl az intézmény a számlatulajdonost az adatszol- gáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek Bit. 148/A. §

(1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentô Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx) ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetôségének az Aktv. 1. mel- léklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetôségvizsgálat).

(2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetôségvizsgálat elvégzésével egyidejûleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüg- gesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetôségvizsgálat elvégzésérôl,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségérôl.

(3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétôl számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

4.4 Az EU-s kifizetôi adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek Az adózás rendjérôl szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 50. §

(1) Havonként, a tárgyhót követô hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményezô, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggô valamennyi adóról – ide nem értve a kamatjövedelem adót –, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott adatokról

a) a munkáltató;

b) a kifizetô (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minôsülô természetes személy munkáltatót is);

c) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett.

(1a) A foglalkoztatónak nem minôsülô, a Tbj. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhót követô hónap tizenkettedik napjáig, a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti mezôgazdasági ôstermelô negyedévente, a negyedévet követô hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz a (2) bekezdésben meghatározott adatokról.

(2) Az (1)–(1a) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza: 28. az Európai Unió más tagállamában illetôséggel rendelkezô személy részére életbiztosítási szerzôdés alapján történô biztosítói teljesítést.

4.5 A veszélyközösség védelme céljából történô adatátadás A Bit. 149. §

(1) bekezdése alapján a biztosító (e § alkalmazásában: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

(3) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

22

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kap- csolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerzôdô, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kap- csolatosan a jármû jármûazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult elôzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott jármûvet érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény idôpontjára, jogalapjára, a jármû sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkeresô biztosító által megjelölt gépjármûben bekövetkezett, de nem gépjármû által okozott károk adatait is,

b) az adott jármûvet érintôen a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak telje- sítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresô biztosító felelôs az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(11) A megkeresô biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél a személyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkeresô biztosító – a (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.

(13) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

23

Bit. 150. §

(1) A biztosítók – a Bit. 1. számú Melléklet A) rész 3–6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerzôdés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerzôdô személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötele- zettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét terhelô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogsza- bálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonat- kozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelôen alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelôje – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a Bit. 138. § (1) bekezdés – azaz jelen kiegészítô ügyfél-tájékoztató 4.4. pont – b), f), q) és r (pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelô igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkezô biztosítók számára. Az Adatbázis kezelôje az igénylés továbbításáról az igénylôt egyidejûleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylô biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelôs.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követô öt évig kezelhetôk.

(11) Biztosítási szerzôdés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerzôdés fennállása alatt, a szerzôdésbôl származó igények elévüléséig kezelhetôk az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerzôdés megszûnésének és a szerzôdésbôl származó igények elévülésének tényérôl a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelôjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szük- séges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szük- séges ,és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben megha- tározott célból kezelheti.

(16) Az igénylô biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésrôl, az abban szereplô adatokról, továbbá az igénylés teljesítésérôl az ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít.

4.6 A szerzôdô/biztosított egészségi állapotának felméréséhez kötött biztosítási szerzôdés megkötésével egyidejûleg a bizto- sító által adott tájékoztatás alapján nyilatkozni köteles az egészségügyi adatainak kezelésérôl. Ebben a szerzôdô/biztosí- tott kifejezetten felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelô és vizsgáló orvosokat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igazgatási szerveket azon – az egészségi állapottal, fennálló és korábbi betegségekkel, balesetekkel, esetleges halál bekövetkeztével összefüggô – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

4.7 Ha a szerzôdô/biztosított a biztosítási szerzôdés szempontjából lényeges körülmények vonatkozásában a titoktartási kötelezettség alól a kezelôorvosokat nem menti fel, ez az ajánlat elutasítását nem eredményezheti, ha a szerzôdés lét- rejött, úgy a biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettség alól, amennyiben emiatt a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

24

II. számú melléklet

A biztosítási szolgáltatás elbírálásához és teljesítéséhez bekérhető dokumentumok listája

Szolgáltatási igény teljesítéséhez általában	A biztosító által rendszeresített vagy azzal megegyezô tartalmú, kitöltött, a Jogosult/ Meghatalmazott által aláírt igénybejelentô nyomtatvány
	A biztosítás meglétét és a díjfizetést igazoló dokumentumok (vitás esetekben)
	Szerzôdô/Biztosított/Kedvezményezett/Jogosult/Meghatalmazott személyazonosságát igazoló dokumentum (személyi igazolvány, útlevél, vezetôi engedély, lakcímkártya) személyes bemu- tatása vagy engedélyezett, a fénykép kitakarásával készült másolata
	Biztosítási szolgáltatásra való jogosultság igazolása, továbbá jogerôs hagyatékátadó végzés, jogerôs öröklési bizonyítvány, feltéve hogy a Kedvezményezettet a szerzôdésben név szerint nem nevezték meg
	A Jogosult/Meghatalmazott által aláírt rendelkezési nyilatkozat a kifizetésrôl, ahová a kifizetés teljesíthetô
	Kifizetésnél a bankszámla tulajdonos igazolása (bankszámlaszerzôdés, illetve bankszámla kivo- nat másolata)
	Kiskorú, cselekvôképtelen vagy korlátozottan cselekvôképes ügyfél esetén az igazolt törvényes képviselô, gondnok nyilatkozata
	Visszavonhatatlan kedvezményezett adatai, nyilatkozata, rendelkezése
	Idegennyelvû dokumentumok hiteles, magyar nyelvû fordításai, dokumentumai
	Hatósági eljárás esetén helyszíni jegyzôkönyv, határozat, vádirat vagy bírósági ítélet*
	Teljes orvosi dokumentáció: diagnózis és felállításának idôpontját igazoló iratok, orvosi leírás, orvosi szakvélemény/lelet, ambuláns (járóbeteg) ellátás dokumentuma, kórházi zárójelentés, kórházi, háziorvosi igazolás, elszámolási nyilatkozat, korábbi orvosi iratok, ápolási napló, mûtéti leírás, mûtéti napló, vizsgálati leletek, eredmények, kontroll leletek, házi orvosi dokumentáció, (pl. betegkarton, Orvosi Napló) teljes kórházi kórlap, röntgen lelet, szövettani lelet, ápolási dokumentáció, társadalombiztosítási (OEP) nyilvántartás adatai
	Biztosított kötéskori egészségi állapotát igazoló teljes orvosi dokumentáció
	Elôzménybetegségek, korábbi balesetek tényét, lefolyását, következményét igazoló teljes orvosi dokumentáció
	A Biztosított veleszületett rendellenességének, illetve a szülés körüli idôszakban szerzett beteg- ségének, állapotának teljes orvosi dokumentációja
	Sporttevékenységgel összefüggésben bekövetkezô biztosítási eseményhez egyesületi tagság igazolása, versenyengedély, sportorvosi engedély, sportesemény/sportverseny jegyzôkönyve
	A mindenkor hatályos jogszabályban elôírt adatszolgáltatási kötelezettségek, illetve adózási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatok
	Meghatalmazott ügyintézése esetén a biztosítással kapcsolatos ügyintézésre jogosító meghatal- mazás
Halálesetekhez	Halotti anyakönyvi kivonat
	Halottvizsgálati bizonyítvány
	Boncolási jegyzôkönyv, szükség esetén
	Haláleset, baleset utáni orvosi jelentés
	A halált okozó betegség, állapot kezdetét, a betegség és a baleset lefolyását és a kezelés leírását tartalmazó teljes orvosi dokumentációja

* A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô-, vagy szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez nem kötheti.

25

Papa-Mama szülôi életbiztosításhoz	Az 1 évesnél fiatalabb gyermekkel való közös háztartás igazolására szolgáló dokumentum (pl. születési anyakönyvi kivonat, gyámhatósági határozat, családi pótlékra való jogosultságot igazoló határozat, lakcímkártya).
Végstádiumú betegséghez	Végstádiumú betegség teljes orvosi dokumentációja
Baleseti eseményekhez	A baleset tényét, idôpontját, körülményeit leíró nyilatkozat, jegyzôkönyv, munkabaleseti jegyzôkönyv, egyéb dokumentum
	Xxxxxxx tényét idôpontját és következményét tartalmazó teljes orvosi dokumentáció
	Nyilatkozat, orvosi dokumentum az ittasságról
	Bódító, altató, nyugtató és kábítószerek fogyasztására vonatkozó orvosi dokumentumok
	Tevékenységi engedély másolata, ha a baleset engedélyhez kötött tevékenység végzésével függ össze
	Közlekedési baleset esetén a jármû forgalmi engedélye, vezetôi engedély
	Foglalkozási ártalomra vonatkozó (ÁNTSZ) határozat
Baleseti rokkantsági eseményekhez	A baleset következtében kialakult végleges egészségi állapotot, sérülést, funkció kiesést és ezek okát leíró teljes orvosi dokumentáció
	Egészségkárosodás mértékét megállapító szakértôi/szakhatósági dokumentum, orvosi bizottság szakvéleménye
Kórházi ápoláshoz, Baleseti kórházi ápoláshoz	A kórházi ápolás tényét, idôpontját, tartamát és okát igazoló teljes orvosi dokumentáció
Mûtéthez, baleseti mûtéthez	A mûtéti beavatkozás idôpontját, okát, a beavatkozás leírását, WHO kódját tartalmazó orvosi, kórházi dokumentum, mûtéti napló másolata
	Az elvégzett beavatkozás orvos által igazolt (pecsét és aláírás) WHO kódja
Csonttörés, csontrepedéshez	Csonttörést, csontrepedést igazoló orvosi dokumentum, röntgen lelet
Keresôképtelenség, Baleseti keresôképtelenség	Táppénzre való jogosultság igazolása (munkáltató, közfoglalkoztató, OEP igazolása)
	Keresôképtelenség tényét, tartamát igazoló dokumentum (Orvosi igazolás a keresôképtelen állományba vételrôl, Orvosi igazolás a folyamatos keresôképtelenségrôl, kórházi zárójelentés, Igazolás fekvôbeteg-gyógyintézetben történô gyógykezelésérôl)
	Keresôképtelenség okát, a betegséget, a sérülést igazoló teljes orvosi dokumentáció
	Megelôzô egészségi állapot, illetve a kötéskori egészségi állapot teljes orvosi dokumentációja
	Egészségbiztosítási járulék megfizetésének igazolása, szükség esetén
Baleseti eredetû égéshez	Égési sérülés tényét, okát, idôpontját, leírását, kiterjedését, súlyosságát leíró teljes orvosi dokumentáció
Megváltozott munkaképességhez	Egészségkárosodás mértékét megállapító szakértôi/szakhatósági dokumentum, orvosi bizottság szakvéleménye
	Megváltozott munkaképességû személyek ellátására vonatkozó határozat
	Teljes orvosi dokumentáció
Daganatos, Kritikus betegségekhez	Teljes orvosi dokumentáció
Házi vizithez	Esetleges orvosi dokumentumok
Betegszállításhoz	Kórházi zárójelentés
Második orvosi szakvéleményhez	Teljes orvosi dokumentáció, orvosi vizsgálati eredmények, leletek

Jelen tájékoztató a szerzôdési feltételek részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes. A felsorolt dokumentumokat a biztosító másolatban is elfogadja. Szükség esetén a biztosító az eredeti dokumentum benyújtását is kérheti.

26

PR02–03

Aegon Vitál Max tartamos kockázati életbiztosítás Függelék

Érvényes: 2019. május 1-jei technikai kezdetű szerződésektől az új Függelék kibocsátásáig

1. MINIMÁLIS BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosító a minimális biztosítási összeget mind a biztosított, mind a társbiztosított esetében 3.000.000 (hárommillió) forintban jelöli meg. A biztosítási összeg a szerzôdés tartama alatt sem a biztosított, sem a társbiztosított esetében nem csökkenhet ezen összeg alá.

2. PAPA-MAMA SZÜLŐI ÉLETBIZTOSÍTÁS BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGE

A Papa-Mama szülôi életbiztosítás összege a biztosított illetve a társbiztosított esetében is az aktuális biztosítási összeg 10%-a, de legalább

1.000.000 (egymillió) és legfeljebb 3.000.000 (hárommillió) forint.

3. MINIMÁLIS BIZTOSÍTÁSI DÍJ

A rendszeres biztosítási díj havi – havi díjfizetési gyakoriságtól eltérô díjfizetés esetén az egy hónapra esô – minimális mértéke a bizto- sított ajánlattételi életkorának függvényében:

• 18–40 év között: 5.000 forint/hó

• 41–70 év között: 6.000 forint/hó

A minimális biztosítási díjba a biztosított alapbiztosításának és a rá vonatkozó kiegészítô biztosítások díja számít bele.

4. KOCKÁZATI KATEGÓRIÁK

• Prémium kiemelten kedvezményes nemdohányzó

• Prémium kiemelten kedvezményes dohányzó

• Prémium nemdohányzó

• Prémium dohányzó

5. KÖTVÉNYESÍTÉSI KÖLTSÉG

A kötvényesítési költség mértéke 11.000 forint.

6. ÜGYFÉLBÓNUSZ

A biztosító az ügyfélbónusszal a biztosított számára az 5., 6., 7., 8., 9. és 10. biztosítási évfordulón, a társbiztosított számára pedig a biztosításhoz történô csatlakozását követô 5., 6., 7., 8., 9. és 10. biztosítási évfordulón növeli az aktuális biztosítási összeget. Az ügyfél- bónusz mértéke az ötödiktôl a tizedik évfordulóig minden esetben az adott évben aktuális biztosítási összeg 5%-a.

27

28