PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZERZÖDÉS

PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZERZÖDÉS

mely létrejött egyrészről:

Név:

Anyja neve: Személyi igazolvány száma:

Állandó lakhelye: Adóazonosító jele:

Bankszámla száma:

mint megbízó, (továbbiakban: Megbízó);

másrészről a Raiffeisen Bank Zrt. (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6.), mint megbízott (továbbiakban: Bank)

– együttesen Felek – között az alábbi feltételekkel:

Elözmények

Felek rögzítik, hogy közöttük Megállapodás jött létre pénzügyi szolgáltatások nyújtásáról kiemelt magánügyfelek részére (továbbiakban: Megállapodás) - mely alapján Bank a Megbízó részére a fejlécben megjelölt bankszámlát (továbbiakban: Bankszámla) vezeti - , valamint Keretszerződés jött létre befektetési szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások nyújtására (továbbiakban: Keretszerződés), mely szerződések a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Megállapodás és a Keretszerződés rendelkezései irányadóak.

I. A szerzödés tárgya

1. A megbízás

A Megbízó megbízza Bankot, hogy az alább megjelölt összeget, az alább megjelölt Target return célnak megfelelően vegye portfóliókezelésbe a jelen szerződésben foglaltak szerint:

Összeg: ……………………………….

Target return cél: 1 éves DKJ referenciahozama + 1/3/5 %, amely – a jelen szerződés aláírásának napján – összesen %

Megbízó kifejezetten tudomásul veszi, hogy a jelen szerződés hatályba lépésének időpontjától függően a fenti referenciahozam mértéke – és ezáltal a Target return cél mértéke - eltérhet a fenti értéktől.

Megbízó kijelenti, hogy a Target return célt felelőssége és a befektetésekben rejlő esetleges

kockázat teljes tudatában, a rendelkezésére álló pénzügyi és gazdasági információk és tapasztalatok teljes ismeretében hagyta jóvá, a Target return cél nem megfelelő kiválasztásából eredő kárért és/vagy elmaradt haszonért Bankot felelősség nem terheli. Megbízó a jelen szerződés aláírásával kijelenti, hogy tudomásul vette, hogy a Target return célban meghatározottak nem jelentenek hozamgaranciát.

Megbízó megbízza a Bankot, hogy a fent meghatározott összeg tekintetében portfóliókezelési tevékenységet végezzen, valamint az ezzel kapcsolatos összes jogügyletnél - ideértve, de nem korlátozva ügyfélszámla, értékpapírszámla és értékpapír-nyilvántartási számla megnyitását, azok feletti rendelkezési jogot -, a Megbízó javára és terhére saját nevében eljárjon a jelen szerződés III./1.2. pontjában meghatározott díjak és költségek megtérítése ellenében.

A portfóliókezelési megbízás minimális összegét a Bank mindenkor hatályos Kiemelt magánügyfelek részére szóló Kondíciós Listája tartalmazza.

Bank a megbízást elfogadja. A portfóliókezelői tevékenység során Bank a részére Megbízó által portfóliókezelésre átadott összegből befektetés-állományt (portfóliót) (továbbiakban: Portfólió) alakít ki, a Portfólió egyes elemeit eladja illetve megvásárolja, az azokhoz kapcsolódó jövedelmeket beszedi, újra befekteti, az átvett pénzeszközök értékét az adott körülmények adta lehetőségek szerint megőrzi és növeli a Megbízó javára optimálisan biztosítható hozam elérése érdekében.

2. A portfólió kezelésre átadott összeg

2.1. A Megbízó által portfóliókezelés céljából átadott összeget a Megbízó a Banknál vezetett

...................................................... számú számlájára helyezi el, amely a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. 147. §a szerinti ügyfélszámlának minősül (a továbbiakban: Ügyfélszámla). Bank jelen szerződés alapján portfóliókezelés céljából jogosult Ügyfél számára értékpapírszámlát, ehhez kapcsolódó ügyfélszámlát és fizetési számlát nyitni, azonban ezen számlák vonatkozásában Megbízó közvetlen rendelkezési joggal nem bír. A portfóliókezelésre átadott összeggel Bank jogosult az Ügyfélszámlát portfóliókezelési célból megterhelni.

3. Általános portfóliókezelési szabályok

3.1 A Bank, a számára portfóliókezelésre átadott összeget és annak hozamait az alábbiakban meghatározott befektetési eszközökbe (ill. bankbetétbe) fektetheti be, illetve ilyen, HUF, EUR, USD devizanemekben denominált befektetési eszközökben tarthatja portfóliókezelési tevékenysége során:

Állampapírok: diszkont kincstárjegyek, kamatozó kincstárjegyek, államkötvények;

Egyéb kamatozó értékpapírok: nyilvánosan kibocsátott vállalati és egyéb intézményi kötvények;

Részvények: tőzsdei részvények Certifikátok

Befektetési jegyek: nyílt végő alapok befektetési jegyei; ETF (Exchange Traded Fund) Bankbetét (HUF, USD, EUR devizanemekben),

Strukturált betétek/prémium befektetés

A Portfólión belül a fenti instrumentumok arányát a Bank szabadon határozza meg a jelen szerződés 1. számú mellékletében meghatározott „Target return” hozamcélok közül a Megbízó által a jelen szerződés I/1. pontjában meghatározott és Xxxxx által kölcsönösen elfogadott ”Target return cél” elérése érdekében, a Bank által a 6. sz. mellékletben rögzített Befektetési stratégiában foglaltak keretei között.

Felek rögzítik, hogy amennyiben a Bank a Megbízó által átadott összeg egy részét bankbetétben helyezi el, úgy Bank a bankbetétet a betét devizanemének megfelelő elkülönített alszámlán tartja nyilván a Megbízó részére. Megbízó tudomásul veszi, hogy a jelen szerződés keretében lekötött betétek nyilvántartására szolgáló alszámlák felett nem jogosult szabadon rendelkezni, a bankbetétek nyilvántartására szolgáló alszámlák kizárólag a bankbetétek nyilvántartására szolgálnak.

Megbízó kijelenti, hogy a jelen szerződés 5. sz. mellékletét képező Általános befektetési kockázatokról szóló tájékoztatást a jelen szerződés aláírásával egyidejőleg átvette, az abban foglaltakat megismerte, megértette, és a jelen szerződést az 5. sz. mellékletben foglaltak ismeretében, és az ott meghatározott kockázatokat kifejezetten vállalva köti meg.

3.2 A jelen szerződésben foglalt portfóliókezelési megbízás alapján Bank önállóan rendelkezik befektetési stratégiában foglaltak szerint a Megbízó által kezelésbe adott összeggel, önállóan végzi a Portfólió ki- és átalakítását a Megbízó által kijelölt Target return cél elérése érdekében.

3.3 A Bank a jelen szerződéssel rábízott vagyont mérlegében nem mutathatja ki. A Megbízó átadott eszközeit elkülönített számlákon, a Megbízó nevén kell nyilvántartani.

3.4 Bank a jelen szerződés keretében tőke- és hozamgaranciát nem vállal.

3.5 A Megbízó Portfóliójában lévő befektetési eszközöket a Bank kölcsönbe nem adhatja, illetőleg ezen értékpapírok kölcsönzésében nem mőködhet közre; erre vonatkozóan értékpapír kölcsön szerződést a Megbízó nevében nem köthet.

3.6 Ha a jelen szerződéssel érintett ügylettel kapcsolatban a Megbízónak devizában vagy valutában teljesítendő fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a devizák vagy valuták megnevezését, az alkalmazott átváltási árfolyamot a Bank honlapján található valuta/deviza árfolyamokról szóló tájékoztatás tartalmazza PB ügyfelek számára, amely xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx linken érhető el.

3.7 A jelen szerződés alapján megszerzett pénzügyi eszköz megszerzésével kapcsolatos valamennyi díj, jutalék, hozzájárulás, illetve a Bank által levont adó mértékét, a Bank honlapján található Kondíciós Lista Kiemelt Magánügyfelek részére (továbbiakban: Kondíciós Lista) tartalmazza, amely xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx linken érhető el.

3.8 A jelen szerződéssel érintett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos tudnivalókat, illetve jelen szerződésben foglalt ügylettel kapcsolatos nyilvános információkat, valamint az ügylet kockázatával kapcsolatos tájékoztatást a Bank honlapján elérhető tájékoztatás tartalmazza, amely a

xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx/xxxxxx/xxxxxxxxx/xxx/xxxxxxx_xxxxxxx/XX_xxxxx_xxxxxxx

_FWR.pdf. linken érhető el.

II. A Bank kötelezettségei és jogai

1. A Bank kötelezettségei

A Bank a jelen szerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés szerinti portfóliókezelési tevékenység során a befektetési-szolgáltatási tevékenységet végző szervezettől elvárható legnagyobb gondossággal, a Megbízó érdekeinek legmesszemenőbb figyelembe vételével jár el.

1.1. Előzetes tájékozódási kötelezettség

A Bank a jelen szerződés megkötését megelőzően az általa elvégzett megfelelési és alkalmassági teszt szerint

(a) meggyőződött arról, hogy Megbízó ismeretei és a szerződés, illetve megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata és kockázatviselő képessége megfelelő ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon; továbbá

(b) a jelen szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárta a Megbízó jövedelmi helyzetét és befektetési céljait.

1.2. Tájékoztatási kötelezettség

a) Rendszeres Jelentés

Bank a Bszt. 68. § (1) bekezdése szerint a 68. § (3) bekezdése szerinti tartalommal havonta a tárgyhónap utolsó napjára vonatkozóan írásos jelentést készít és küld a Megbízó részére a Portfólió jelentéskori állapotáról és a jelen szerződés hatályba lépéséhez viszonyított alakulásáról.

b) A végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatás

Felek megállapodnak abban, hogy Bank a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását a Bszt. 68. § (2) bekezdés a) pontja szerint ügyletenként adja meg.

A jelentést Bank a tőle elvárható gondosság mellett, legjobb tudása szerint állítja elő, az esetlegesen előre jelzett változások bekövetkezéséért, illetve pozitív vagy negatív kimeneteléért azonban semminemő felelősséget nem vállal.

c) Rendkívüli adatszolgáltatás

A Bank köteles a Megbízó írásbeli kérelmére annak kézhezvételétől számított 3 banki napon belül a Megbízó által átadott vagyonnal összefüggésben teljes kimutatást adni (rendkívüli tájékoztatás). A rendkívüli tájékoztatásért az Megbízó köteles alkalmanként a mindenkor hatályos Kondíciós Listában meghatározott összeget fizetni a Banknak, mely összeggel a Bank a bizonylat kiadásának napján megterheli a Megbízó Xxxxxxxxxxxxx.

1.3. Dokumentumok kiadása

Megbízó kérésére a Bank köteles 5 banki napon belül a Megbízónak térítésmentesen kiadni mindazokat a dokumentumokat, amelyekhez a szerződés teljesítése céljából vagy eljárása eredményeként jutott, és amelyek a Megbízót illetik meg. A Bankot azonban megilleti az a jog, hogy a dokumentumokról másolatot készítsen, és azokat megőrizze.

1.4. Tevékenységi engedély

A Bank kijelenti, hogy rendelkezik a portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, melynek száma: 41.018 – 3/1999. Ezen engedélyben foglalt tevékenység megfelel a Bszt-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenységnek.

2. A Bank jogai

2.1. Közremőködő igénybe vétele

A Bank kötelezettségei teljesítéséhez közremőködőt vehet igénybe. Az igénybe vett, általa választott közremőködőért a Bank úgy felel, mintha a rábízott ügyet saját maga látta volna el.

III. A Megbízó kötelezettségei és jogai

1. A Megbízó kötelezettségei

1.1. Együttmőködési kötelezettség

Megbízó a Bankkal a szerződés teljesítése érdekében maradéktalanul köteles együttmőködni. Megbízó kötelezettséget vállal arra és tudomásul veszi, hogy a Bank által a Megbízó részére a jelen szerződés alapján megnyitott különböző számlák felett csak Bank előzetes írásos hozzájárulásával rendelkezhet.

1.2. Díjfizetési kötelezettség

1.2.1. Éves díj, sikerdíj

• Megbízó Xxxxxxx a jelen szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítéséért a Djítételekről szóló 2. sz. mellékletben rögzített mértékő éves díjat, valamint a Megbízó által meghatározott Target return cél teljesülése esetén sikerdíjat fizet. Az éves díj és sikerdíj alapja a Portfólió HUF-ban meghatározott, a 3. sz. mellékletben foglalt Értékelési elvek alapján kiszámolt értéke.

• Megbízó az éves díjat előre fizeti meg Banknak oly módon, hogy felhatalmazza a Bankot, hogy Bank a Megbízó által portfóliókezelésre átadott összeg terhére számolja el az összeg átadásakor. .

• Megbízó felhatalmazza a Bankot, hogy Bank a sikerdíj összegével, a sikerdíj esedékességekor a Megbízó Ügyfélszámláját megterhelje.

A sikerdíj pontos mértéke a jelen szerződés hatályba lépésétől számított 365 naptári napot követő 5 KELER elszámolási napon belül kerül megállapításra és a 15. KELER elszámolási napon válik esedékessé. A jelen szerződés határozott idejének lejárta előtti megszőnése esetén a sikerdíj a tört időszakra vonatkozóan kerül kiszámításra és a

szerződés megszőnése napját követő 5 KELER elszámolási napon belül kerül megállapításra és a 15. KELER elszámolási napon válik esedékessé.

1.2.2. Büntető jutalék

Felek megállapodnak, hogy amennyiben a jelen szerződés a Megbízó érdekkörében felmerült okból a jelen szerződés hatálybalépésétől számított 365 napon belül megszőnik, úgy Bank jogosult 2%-os büntető jutalékot felszámítani. A büntető jutalék alapja a Portfólió értékének a jelen szerződés megszőnésekor, a 3. sz. mellékletben foglalt Értékelési elvek alapján kiszámolt HUF értéke. A büntető jutalék a szerződés megszőnésekor esedékes.

Megbízó a jelen szerződés aláírásával felhatalmazza a Bankot, hogy a büntető jutalék összegét, Bank a IV/4. pontban meghatározottak szerint számított összegből levonja, azzal szemben beszámítsa még a Megbízó számláján történő jóváírást megelőzően, a Megbízó külön jóváhagyása nélkül. A Bank a büntető jutalékot elsősorban a IV/4. pont alapján HUF devizanemben, másodsorban az EUR devizanemben, harmadsorban az USD devizanemben rendelkezésre álló pénzeszközök terhére érvényesíti.

1.2.3. Tranzakciós díjak

Bank jogosult a Portfólió kialakítása és megváltoztatása során végrehajtott egyes ügyletek (pl.: értékpapír-tranzakciók) után a mindenkori hatályos Kondíciós Listában felsorolt díjté- telekkel a Megbízó számláját, illetőleg a Megbízó Banknál vezetett bármely bankszámláját az adott ügylet végrehajtásával egyidejőleg közvetlenül, a Megbízó előzetes értesítése nélkül megterhelni.

1.2.4. A fizetésre és teljesítésre vonatkozó esetleges egyéb szabályokat a Bank Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzata tartalmazza.

1.2.5 Beszámítás.

Megbízó felhatalmazza Bankot arra, hogy amennyiben a jelen szerződés alapján bármely fizetési kötelezettségét vagy annak egy részét nem teljesíti, Bank Megbízó előzetes értesítése nélkül a tartozás összegével Megbízó Banknál vezetett bármely fizetési számláját megterhelje, azaz a lejárt pénztartozás összegét a Ptk. beszámításra vonatkozó szabályai szerint beszámítsa.

Bank a beszámítási jogát Megbízó lekötött pénzeszközei, betétei tekintetében is érvényesítheti függetlenül a lekötési idő lejártától, azaz Bank a betéteket feltörheti. Az ebből eredő esetleges kamatveszteségének megtérítését Megbízó Banktól nem követelheti.

2. A Megbízó jogai

2.1 A Megbízónak mindenkor joga van a Banknak portfóliókezelésre átadott teljes összeget indoklás nélkül kivonni (likvidálni) az alábbi keretek között:

Megbízó tudomásul veszi, hogy a Portfólió részleges likvidálására nem jogosult a jelen szerződés hatálya alatt, a Portfólió kizárólag egészben szüntethető meg, felmondással a IV/2. pontban foglaltaknak megfelelően.

IV. Hatály, megszünés

1. Jelen szerződés akkor lép hatályba, amikor a jelen szerződés I/1. pontjában megjelölt összeg a Megbízó Ügyfélszámláján jóváírásra került, azzal, hogy amennyiben a jóváírás 12:00 órát követően történik meg, úgy a hatályba lépés napja a következő banki munkanap.

Jelen szerződés a hatályba lépés napjától számított 365 nap elteltét követő 15. XXXXX elszámolási napig tartó határozott időre jön létre a Felek között, azzal, hogy Xxxxx úgy állapodnak meg, hogy Bank a hatályba lépés napjától számított 365. nap elteltét követően a Portfólió összetételén nem változtat, a Portfólió tekintetében további befektetéseket nem eszközöl.

2. Jelen szerződést bármelyik fél a másik félhez intézett legalább 15 napos előzetes írásbeli értesítéssel mondhatja fel. Megbízó felmondása előtt köteles a Bankkal szemben fennálló minden tartozását maradéktalanul megfizetni, vagy azok megfizetését a Bank által elfogadott módon biztosítani.

3. Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben Megbízó jelen szerződés alapján tartós befektetési szerződéssel (TBSZ) lekötött pénzeszközt ad át portfóliókezelésre a Banknak, úgy amennyiben a vonatkozó tartós befektetési szerződés jelen szerződés határozott időtartama előtt bármely okból megszőnik – kivéve, amennyiben Megbízó a tartós befektetési szerződés 5 éves lekötési időszaka lejáratakor a tartós befektetésben tartott pénzeszköz ismételt lekötésére vonatkozó szerződést köt a Bankkal -, úgy a jelen szerződés a Megbízó érdekkörében felmerült okból a tartós befektetési szerződés megszőnésével megszőnik.

4. Jelen szerződés megszőnése esetén Bank a megszőnés napján fennálló Portfólió befektetési eszköz elemeit értékesíti, visszaváltja. Ezeknek a mindenkor hatályos adójogszabályok szerinti adókkal (így különösen kamatadó és/vagy árfolyamnyereségadó) csökkentett ellenértékét a Megbízó Banknál vezetett számláján vagy bankszámláján jóváírja. A Megbízó a jelen szerződés megszőnésekor választhat, hogy a Portfólióban nyilvántartott eszközök ellenértékét az eszközök visszaváltáskori devizanemében, vagy a teljes összeget HUF devizanemben kéri jóváírni a bankszámláján/bankszámláin – vállalva az esetleges konverziós költségek megtérítését. Megbízó rendelkezése hiányában Bank az eszközök ellenértékét HUF devizanemben írja jóvá a Megbízó bankszámláján.

5. Jelen szerződés megszőnésekor Bank írásban vagy más tartós adathordozón elszámolást készít és ad át Megbízó részére.

V. Egyéb rendelkezések

1. A jelen szerződésben nem rendezett kérdésekben a Ptk., a Tpt., a Hpt., a Bszt. valamint (a xxxx://xxx.xx/xxxxxxx/xxxxxx_xxxxxxxx/xxxxxxxxxxx/xxx_xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx.xxxx internetes oldalon elérhető) a BÉT és a KELER szabályzatai és a tőkepiaci szokványok, továbbá a Bank Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzata és Általános Üzleti Feltételei valamint a Megállapodás és a Keretszerződés rendelkezései az irányadók. A Bank Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzata és a Bank mindenkor hatályos Kondíciós Listája a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik. Ügyfél kijelenti, hogy a Befektetési Szolgáltatási Üzletszabályzata és a Kondíciós Lista hatályos szövegéről és feltételeiről a jelen szerződés aláírását megelőzően tájékozódott és megismerte. A Bank a jelen szerződés megkötése előtt Ügyfelet tájékoztatta arról, hogy a Kondíciós Listában meghatározott feltételek szerint, az ott meghatározott díjak, költségek megfizetésére köteles. Ügyfél kijelenti, hogy a Kondíciós Listában szereplő feltételeket kifejezetten elfogadja.

2. Amennyiben jelen szerződés valamely rendelkezése, vagy rendelkezésének egy része hatályát veszti vagy végrehajthatatlan, ez nem érinti a többi rendelkezés hatályát. Ebben az esetben a Felek kötelesek a mindenkori érvénytelen rendelkezést olyan hatályos vagy végrehajtható rendelkezéssel helyettesíteni, amely leginkább megfelel a hatályát vesztett vagy végrehajthatatlan rendelkezés szellemének és gazdasági célkitőzésének.

3. Megbízó a jelen szerződés aláírásával kijelenti és igazolja, hogy az „Általános befektetési kockázatok”-ról szóló írásbeli tájékoztatót - amely tartalmazza az értékpapírok általános kockázatait, valamint a kötvények, részvények és a befektetési alapok kockázatait - a Banktól átvette, azt elolvasta, és az abban foglaltakat tudomásul vette, a befektetési szolgáltatással kapcsolatos valamennyi, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (Tpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (Bszt.) előírt tájékoztatást megkapott.

A Bank a jelen szerződésben aláhúzással jelölt rendelkezéseket a Megbízóval külön is ismertette, és azokat a Megbízó az ismertetést követően kifejezetten elfogadta.

Jelen szerződést Xxxxx mint akaratukkal mindenben megegyezőt az alábbi tanúk jelenlétében aláírták.

Mellékletek:

1. sz. melléklet: „Target return” hozamcél 0.xx. melléklet: Díjtételek

0.xx. melléklet: Értékelési elvek

0.xx. melléklet: A portfólió hozamának számítási módja

5. sz. melléklet Általános befektetési kockázatokról szóló tájékoztató

6. sz. melléklet Befektetési stratégia

:

Helység

Dátum: év hó nap

Megbízó Bank

Előttünk mint tanúk előtt:

Tanú 1. Tanú 2.

Név:             

Cím:             

Név:              

Cím:              

1. számú melléklet ”Target return” hozamcél:

a) 1 éves DKJ referenciahozama + 1% (alacsony kockázat)

b) 1 éves DKJ referenciahozama + 3% (közepes kockázat)

c) 1 éves DKJ referenciahozama + 5% (magas kockázat)

Felek rögzítik, hogy a Szerződés megkötése és hatályba lépésének időpontja eltérhet egymástól, így a referenciahozam mértéke – és ezáltal a Target return cél mértéke - eltérhet a Szerződés I/1. pontjában megjelölt értéktől. Erre tekintettel Bank a Szerződés hatályba lépését követően 30 napon belül írásban értesíti Megbízót a 1 éves DKJ referenciahozam pontos mértékéről, ha az eltér a Szerződés I/1. pontjában megjelölt értéktől. Ezen értesítés a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

Target return vagyonkezelés: olyan vagyonkezelési stratégia, ahol a cél, nem valamilyen a vagyonkezelés összetételét jellemző benchmark (viszonyhozam) túlteljesítése, hanem a befektetés megtérülésének maximalizálása. A magas hozam biztosítása egy tetszőleges portfólió kialakításával történhet, ahol a vagyonkezelő a portfóliókezelési szerződésben rögzíti azt a hozamcélt, amelyet a portfóliókezelés során elérni illetve túlszárnyalni kíván.

A hozamcél kijelölése nem jelenti azt, hogy hozamgaranciát vállal a vagyonkezelő, csak azt, hogy éves szinten milyen hozamot szeretne elérni, a rábízott vagyon tekintetében. A hozamcél megjelölése szerződés indulása napján érvényes, utolsó 1 éves DKJ referenciahozam túlszárnyalását jelenti.

Referenciahozam:

Az ÁKK Zrt. által a 12 hónapos futamidőre az Elsődleges forgalmazók MTS Hungary rendszeren teljesített árjegyzéséből számított átlagos hozam.

Bövebben:

xxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx-xxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx

Tájékoztatásul az 1 éves DKJ referenciahozam értéke az utóbbi évek elsö kereskedési napjain (forrás: Államadósság Kezelö Központ) :

Év	Éves hozam
2011	6,23%
2012	8,05%
2013	5,39%
2014	3,03%
2015	1,80%
2016	0,99%

Díjtételek

Éves díj a Szerződésben megjelölt befektetett összeg:

a) 0,10%-a (1 éves DKJ referenciahozama + 1%-os Target Return hozamcél esetén)

b) 0,15%-a (1 éves DKJ referenciahozama + 3%-os Target Return hozamcél esetén)

c) 0,20%-a (1 éves DKJ referenciahozama + 5%-os Target Return hozamcél esetén)

Sikerdíj a szerződés III/0.0.0. pontja szerinti ”Target return” hozam elérése illetve túlteljesítése esetén

a) Az 1 éves DKJ +1% feletti rész 25%-a, maximum 1,5%

b) Az 1 éves DKJ +3% feletti rész 35%-a, maximum 3%

c) Az 1 éves DKJ +5% feletti rész 45%-a, maximum 5%

Az 1 éves DKJ referenciahozam első értéke (kezdő dátum), amelyet a Portfólió hozamának számításához a Bank figyelembe vesz, a Szerződés hatályba lépésének napja. A Portfólió hozamának számításához figyelembe vett utolsó érték (záró dátum), a Szerződés hatályba lépése napjától számított 365. naptári nap. Amennyiben ez munkaszüneti vagy ünnepnap, akkor az azt követő első munkanap, amelyre az ÁKK hivatalos referenciahozam adatot szolgáltat.

A fent megjelölt díjak az általános forgalmi adót tartalmazzák!

3. számú melléklet Értékelési elvek

Tözsdére bevezetett értékpapírok

Tőzsdére bevezetett, azaz tőzsdei értékpapírnak minősülnek a Szerződés alkalmazásában a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírok illetve a TpT. szerint az Európai Unió és az OECD tagállamainak tőzsdéire bevezetett értékpapírok. A tőzsdei papírok pontos listáját a BÉT Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában meghatározott ún. Tőzsdei Értékpapír Lista tartalmazza.

A tőzsdére bevezetett értékpapírok T napi piaci értékét a Budapesti Értéktőzsdén illetve a TpT. szerint az Európai Unió és az OECD tagállamainak tőzsdéin kialakult, T-1 tőzsdenapi záróárfolyam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén, amennyiben a tőzsdén adott értékpapírra nettó árfolyamon történik a kereskedés, és így a záróárfolyam nem tartalmazza az előző kamatfizetés óta a T napig felhalmozott kamat összegét, úgy az adott értékpapír piaci értékének meghatározásakor az utolsó kamatfizetéstől T napig felhalmozott kamat összegét hozzá kell adni az adott értékpapír nettó árfolyamértékéhez.

Ha a T-1 napon az adott értékpapírnak nem volt forgalma és így a T-1 napi záróárfolyam nem állapítható meg, úgy az utolsó forgalmi napi értéket kell figyelembe venni.

Amennyiben a tőzsdei árfolyam az utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kamatokat tartalmazza, de T-1 tőzsdenapon forgalom nem volt, akkor az utolsó tőzsdei záróárfolyamot az utolsó forgalmi nap és a T nap között felhalmozódott kamatokkal növelni kell.

Ha valamely tőzsdére bevezetett értékpapír vonatkozásában T-15 napnál korábbi tőzsdei adat nem áll rendelkezésre - tőzsdei kötés nem volt - úgy az értékelés során a tőzsdére nem bevezetett, nyilvános értékpapír-forgalomban szereplő értékpapírok értékelésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

Tözsdére be nem vezetett, nyilvános értékpapír-forgalomban szereplö értékpapírok

A Tőzsdére be nem vezetett, nyilvános, azaz nem tőzsdei értékpapírnak minősülnek a Szerződés

alkalmazásában a Budapesti Értéktőzsdére és a TpT. szerint az Európai Unió és az OECD tagállamainak tőzsdéire nem bevezetett értékpapírok. Ezek azok az értékpapírok, melyeket a BÉT Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában meghatározott ún. Tőzsdei Értékpapír Lista nem tartalmaz, illetve qz Európai Unió és az OECD tagállamainak tőzsdéinél nyilvántartásban nem szerepelnek.

A Tőzsdére, azaz a BÉT-re be nem vezetett, de valamely külföldi tőzsdére bevezetett értékpapírokat az adott tőzsde által közzétett, több külföldi tőzsdére bevezetett értékpapírok esetében a Bank által meghatározott tőzsde által közzétett T-1 napi záróárfolyamon kell értékelni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az egyes értékpapírok piaci hozamszámítási eljárásainak megfelelő módon számított hozam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni az értékpapírok piaci értékét.

A semmilyen tőzsdére be nem vezetett, nyilvános értékpapír-forgalomban szereplő értékpapírok piaci értékét az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető elismert értékpapír- piacok által, Magyarországon forgalomban lévő értékpapírok esetén az OTC piac, avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok alapján, illetve a Közzétételi helyeken közzétett T-1 napi záró árfolyam alapján, ennek hiányában átlagárfolyam alapján kell meghatározni.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az egyes értékpapírok piaci hozamszámítási eljárásainak megfelelő módon számított hozam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni.

Amennyiben a T-1 napi záró árfolyam, illetve átlagárfolyam alapján számított hozam nem állapítható meg, az értékpapírok piaci értékét a T-1 napi záró árfolyam, illetve átlagárfolyam alapján kell meghatározni.

Ha a T-1 napra vonatkozóan az adott értékpapírokra az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető elismert értékpapír-piacokról, Magyarországon forgalomban lévő értékpapírok esetén az OTC piacokról, avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok szerinti, illetve a közzétételi helyeken megjelentetett árfolyamközlés nem hozzáférhető, a fenti számításokat az utolsó napi záró árfolyam, illetve amennyiben az nem hozzáférhető a beszerzési nettó árfolyam alapján kell elvégezni.

Ha az adott értékpapírokra az elismert értékpapír-piacok által, avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok alapján nettó árfolyamot közölnek, és így az utolsó napi átlag-, illetve záró-árfolyam nem tartalmazza az előző kamatfizetés óta a T napig felhalmozott kamat összegét, illetve amennyiben az adott értékpapírok piaci értéke a beszerzési nettó árfolyam alapján kerül kiszámításra, úgy az adott értékpapírok piaci értékének meghatározásakor a T napig felhalmozott kamat összegét hozzá kell adni az adott értékpapírok nettó árfolyamértékéhez.

Repo megállapodások, inverz repo megállapodások

Repo megállapodások (azonnali vétel - határidős eladás) értékelése során a repo megállapodásban szereplő értékpapír azonnali vételárát a határidős eladási ár és az azonnali vételár közötti differencia T napra eső időarányos részével kell megnövelni.

Inverz repo megállapodások (azonnali eladás - határidőre vétel) értékelése során a fordított repo megállapodásban szereplő értékpapír azonnali (piaci) eladási árával meg kell növelni a nettó eszközértéket, és egyidejőleg csökkenteni kell az eladási árral, valamint a határidős vételár és az eladási ár közötti differencia T napra eső időarányos részével.

Befektetési jegyek

A Befektetési jegyek tekintetében a Tözsdére bevezetett értékpapírok, valamint a Tözsdére be nem vezetett, nyilvánosan értékpapír forgalomban szereplö értékpapírok címő fejezetekben foglaltak szerint kell eljárni.

Nyíltvégő befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek T napra vonatkozó értékét az adott befektetési alap alapkezelője által közzétett utolsó napi egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján kell meghatározni.

Látra szóló betét (folyószámla)

A nettó eszközértéket a látra szóló betétek esetében oly módon kell T napra megállapítani, mintha azokat a Bank T napon likvidálná.

Lekötött betét

A lekötött betétek összegét a T napig felhalmozott kamatok összegével meg kell növelni.

Certifikátok, ETF-ek

A tőzsdére bevezetett értékpapírok címő bekezdésben kifejtett értékelési elvek vonatkoznak ezekre az értékpapírokra.

Strukturált betétek

A nyitott pozíciók napi értékelése az ügyletek összetevőinek aktuális piaci paramétereken alapuló átértékelését jelenti. Minden alkalommal, az ügylet elindulásakor megnyitott pozíciók aktuális visszazárási értékeit kell kiszámolni.

A napi átértékelés két tényező összegeként adódik:

- a lejáratkor esedékes biztos kifizetés diszkontált értéke (a hátralévő futamidőre vonatkozó bankközi offer kamatok felhasználásával);

- a devizaopció értéke, ami alatt a százalékos érték és a feltételes lejáratkori kifizetés szorzata értendő (az aktuális piaci paraméterekkel történik az opció beárazása, és középárfolyamon vesszük figyelembe).

Devizák

Bank az eltérő devizanemben nyilvántartott pénzügyi eszközök átváltása során mindenkor az átváltás napján érvényes, 14:00-kor a Bank honlapján közzétett "napi fixing" eladási árfolyamot alkalmazza, míg a forinttól eltérő devizanemő befektetési eszközök esetén Bank ezen eszközök értékelése során a mindenkor érvényes MNB középárfolyamot veszi alapul.

4. számú melléklet

A PORTFÓLIÓ HOZAMA

A sikerdíj mértéke: (%)

H0: a portfólió értéke, a portfóliókezelési szerződés hatályba lépésének napján

HN: a portfólió értéke, a portfóliókezelési szerződés hatályba lépését követő 365. napon R0: az 1 éves DKJ referenciahozam értéke a portfóliókezelési szerződés létrejöttének napján N: a napok száma portfólió indulásának napjától számított 365. napig.

vi: az i-ik napra számolt összesített nettó eszközérték, ahol i értéke 1 és N között lehet.

A sikerdíj mértékének korlátozását az indokolja, hogy a kockázatmentesnek tekintett 1 éves DKJ referenciahozamot jóval nagyobb mértékben túlteljesítő hozam elérése csak magasabb kockázatú termékek megvásárlásával válna lehetségessé.

Minél magasabb hozamra törekszik a vagyonkezelő, annál nagyobb részben kell kockázatosabb eszközöket válogatnia a portfólióba, ezáltal nő a valószínősége, hogy az eredeti cél, a kockázatmentes hozamot meghaladó teljesítmény nem fog teljesülni hosszabb távon. Emiatt korlátozza a Bank a saját nyereségrészesedését, azáltal, hogy meghúz egy limitet, így a portfólió kockázatát már nem növeli.

5. számú melléklet

ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOK

A gazdasági környezetböl adódó kockázat

A hazai és nemzetközi gazdasági környezet, a magyar kormány, a Nemzeti Bank, az egyes célországok kormányainak illetve nemzeti bankjainak politikája, intézkedései, az egyes országok gazdasági teljesítménye jelentős hatással lehet a vagyonkezelő által közvetlenül megvásárolt, illetve származékos ügyletei alapjául szolgáló eszközeire, így különösen

- az állampapírok hozamára,

- a xxxxxx xxxxxxxxx,

- a devizaárfolyamokra és az üzleti életre általában.

Az egyes országok kormányzati és gazdaságpolitikája befolyásolhatja az általános tőkepiaci feltételeket. A befektetett eszközök árfolyamát különösen befolyásolhatja a gazdasági növekedés, a külgazdasági pozíció, az árfolyam politika, a költségvetés hiányának mértéke, az infláció és a kamatszint.

Mindezek következtében az értékpapír, deviza és származékos piacokat időnként nagy mértékő árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek ellen a portfólió kezelő a legnagyobb gondosság mellett sem tudja teljes egészében megvédeni a portfólió pozícióját, ezért előfordulhat, hogy a portfólió értéke egyes időszakokban csökken, vagy nem növekszik olyan mértékben, mintha a teljes portfólió csakis alacsony kockázatú befektetésekben állna.

Átutalási kockázat

Külföldi országokkal (pl. külföldi adósokkal) kapcsolatos ügyletek esetében a politikai vagy devizahatósági intézkedések – az adott országtól függő mértékő – addicionális kockázata megnehezítheti, sőt lehetetlenné teheti a befektetés értékesítését. Emellett a megbízások végrehajtása is problémássá válhat. Devizaügyletek esetében ezek az intézkedések ronthatják az adott deviza átválthatóságát.

Országkockázat

Az országkockázat egy adott ország hitelezési kockázata. A politikai és gazdasági instabilitás negatív hatással lehet a tranzakcióban résztvevő és az adott országban mőködő valamennyi félre, a befektetések értékére, és ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamára.

Likviditási kockázat

A befektetés készpénzre való válthatóságnak lehetőségét illetve azt, mennyiben zárható az adott pozíció a mindenkori piaci áron, piacképességnek (likviditásnak) nevezzük. A piac akkor likvid, ha például a befektető képes az adott piac szokásos kereskedési volumenéhez mérten átlagosnak számító eladási megbízást adni anélkül, hogy jelentős árfolyamesést okozna, illetve kénytelen lenne a megbízást egy jóval alacsonyabb áron (vagy egyáltalán nem) végrehajtani.

Hitelezési, nem teljesítési kockázat

A hitelezési kockázat egy adott ügyletben résztvevő másik fél nemteljesítésének a kockázatát jelenti, vagyis hogy nem lesz képes szerződésszerő kötelezettségeit (osztalékfizetés, kamatfizetés, tőketörlesztés, stb.) esedékességkor és maradéktalanul teljesíteni. A hitelezési kockázat egyéb elnevezései: törlesztési kockázat, értékpapír-kibocsátóval kapcsolatos kockázat. Ezt a kockázatot nemzetközi hitelminősítő ügynökségek besorolásának (Rating) segítségével lehet megbecsülni. A

„Rating” egy értékelési skála a kibocsátó, vagy garanciavállaló hitelképességének megítélésére. A besorolást független hitelminősítő cégek végzik, amelyek elsősorban a hitelképességi és országonkénti kockázatot értékelik.

PARTNER XXXXXXXX

Amennyiben a portfólió kezelő által a portfólió nevében kötött ügyletekben közremőködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, ez hátrányosan befolyásolhatja a portfólió értékét.

Kamatkockázat

A kamatkockázat azt jelenti, hogy jövendő piaci kamatlábváltozások miatt a meglévő pozíción veszteség keletkezhet. A fix kamatozású kötvények futamideje alatt bekövetkező piaci kamatszint emelkedése árfolyamveszteséghez, a csökkenő kamatszint árfolyamnyereséghez vezet.

Értékpapír-árfolyamkockázat

Az árfolyamkockázat az egyes befektetések értékének potenciális ingadozásával kapcsolatos kockázatot jelenti. A jövőbeni kötelezettségekkel kapcsolatos ügyletek (pl. határidős árfolyamügyletek, tőzsdei határidős ügyletek, opciók) ezen kívül megkövetelhetik egy letét (fedezet) rendelkezésre bocsátását és/vagy a letét összegének a növelését is, ami likviditást köt le.

Tökekockázat

A tőkekockázat annak kockázatát jelenti, hogy egy befektetés teljesen értéktelenné válik, pl. egy korlátozott időtartamra érvényes jog ebbeli jellegének köszönhetően.

Devizaárfolyam-kockázat

Devizaügyletek esetén a befektetés hozama és teljesítménye erősen függ az adott deviza magyar forinttal, illetve egyéb devizákkal szembeni árfolyamának alakulásától. Következésképpen a deviza árfolyamváltozások egyaránt növelhetik és csökkenthetik a befektetés hozamát és értékét.

Értékpapírok hitelre való vásárlása

Az értékpapírok hitelre vásárlása fokozott kockázatot jelent, mivel a kölcsönt mindenképpen vissza kell fizetni az értékpapír teljesítményétől függetlenül. Emellett a hitelfelvétel költségei csökkentik az elért hozamot. Így általában csak gondos kockázatelemzés után javasoljuk a befektetőknek, hogy kölcsönvett pénzekből finanszírozzák befektetéseiket.

FELTÖRÉSI KOCKÁZAT

A portfóliókezelő a portfólió tőkéjének egy részét egyszerő lekötött betétben is tarthatja. Ezen termékek futamidő lejárta előtti feltörése kamatveszteséget okozhat, amely ronthatja a portfólió teljesítményét.

KÖTVÉNYEK

Meghatározás

A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényt kibocsátó szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényen feltüntetett pénzösszeget kamattal együtt a kötvény tulajdonosának megfizeti.

Hozamkockázat

A kötvény hozama a tőke kamataiból valamint a vételár és a kötvény eladásakor vagy lejáratkori visszafizetésekor elért ár esetleges különbözetéből tevődik össze.

Ebből következően a megtérülés csak akkor határozható meg előre, amennyiben a kötvény nem kerül értékesítésre lejárat előtt, azaz a befektető a futamidő végéig megtartja. Változó kamatozás esetén előzetesen nem lehet megadni a várható hozam mértékét. A megtérülési mutatók összehasonlításának / mérésének alapja a nemzetközileg elfogadott elvek szerint számított éves hozammutató, amely az esedékességkor – vagyis a tőkeösszeg lejáratkori visszafizetésekor – elért hozamra vonatkozik. Amennyiben egy kötvény jelentősen magasabb megtérülést biztosít a hasonló lejáratú kötvényeknél, okkal feltételezhető, hogy különleges körülmények kerültek beszámításra (például magasabb hitelezési kockázat).

Amennyiben a kötvény lejárat előtti értékesítésére kerül sor, az elérhető árfolyam nem jósolható meg előre pontosan, így a hozam az eredetileg kiszámított megtérülést meghaladhatja és alatta is maradhat. Emellett a tranzakciós költségeket is számításba kell venni a hozam számításakor.

Árfolyamkockázat

Amennyiben a befektető lejáratig megtartja a kötvényt, teljes egészében kézhez kapja a kötvény feltételei szerinti visszavásárlási árat.

Ha a befektető lejárat előtt értékesíti a kötvényt, a kereslet és kínálat által megszabott mindenkori piaci árat kapja kézhez.

A kibocsátó hitelképességének változása szintén befolyásolhatja a kötvény piaci értékét.

Hitelezési, nem teljesítési kockázat

A hitelezési kockázat egy adott ügyletben résztvevő másik fél nem teljesítésének a kockázatát jelenti, vagyis hogy nem lesz képes szerződésszerő kötelezettségeit (osztalékfizetés, kamatfizetés, tőketörlesztés, stb.) esedékességkor és maradéktalanul teljesíteni. A hitelezési kockázat egyéb elnevezései: törlesztési kockázat, értékpapír-kibocsátóval kapcsolatos kockázat. Ezt a kockázatot nemzetközi hitelminősítő ügynökségek besorolásának (Rating) segítségével lehet megbecsülni. A

„Rating” egy értékelési skála a kibocsátó, vagy garanciavállaló hitelképességének megítélésére. A besorolást független hitelminősítő cégek végzik, amelyek elsősorban a hitelképességi és országonkénti kockázatot értékelik.

Likviditási kockázat

A kötvények piacképessége számos tényező (kibocsátott mennyiség, hátralévő futamidő, a tőzsde kereskedési szabályai, piaci helyzet) függvénye. Előfordulhat, hogy nehéz, sőt lehetetlen kötvényt eladni; ebben az esetben lejáratig meg kell tartani a kötvényt.

RÉSZVÉNYEK

Meghatározás

A részvények a befektető egy adott vállalkozásban (részvénytársaságban) meglévő tulajdonosi érdekeltségét megtestesítő értékpapírok. A részvénytulajdonos elsődleges jogai a társaság nyereségéből való részesedés valamint a társaság közgyőlésein való részvétel.

Hozamkockázat

A részvénybefektetések hozama a kapott osztalékokból és az árfolyamnyereségből illetve árfolyamveszteségből tevődik össze, és biztosan nem jósolható meg előre. Az osztalék az a közgyőlés által meghatározott összeg, amit a társaság az éves nyereségéből szétoszt részvénytulajdonosai között. Az osztalék egy adott részvényre jutó fix összegként vagy a részvény névértékének egy bizonyos százalékában kifejezett összeg. Az osztalékfizetés alapján a részvény piaci árának viszonylatában kiszámított hozam az osztalékhozam. Szabályként megállapítható, hogy az osztalékhozam jelentősen alacsonyabb, mint a névérték százalékban kifejezett osztalék.

A részvénybefektetés bevétele nagyrészt általában a részvény árfolyam változásából származik (lásd árfolyamkockázat).

Árfolyamkockázat

A részvény elsődlegesen az értéktőzsdén forgalmazott értékpapír. Az árakat általában az adott részvény kereslete és kínálata határozza meg napi szinten. A részvénybefektetés jelentős veszteséggel járhat. A tőzsdén történő kereskedelem esetén mindig figyelembe kell venni a mindenkori tőzsdei szokványokat (záróárfolyam meghatározása, megbízások fajtái, devizaszabályok stb.) Amennyiben egy részvényt különböző tőzsdéken különböző devizában jegyzik (pld. egy amerikai részvényt a frankfurti tőzsdén euróban jegyeznek), az árfolyamkockázat devizakockázatot is tartalmazhat.

Általánosságban elmondható, hogy a részvények árfolyama egyszerre tükrözi az adott társaság teljesítményét és az általános gazdasági és politikai környezetet. Mindazonáltal az árfolyamot, következésképpen a befektetett tőkén elért hozamot a piacra ható irracionális tényezők is befolyásolhatják (befektetők hangulata, közvélemény).

Történeti adatok tanúsága szerint statisztikailag a részvénybefektetésen közép- és hosszabb távon magasabb hozam érhető el, mint az értékpapír-befektetések egyéb formáin.

Tulajdonosi kockázat

A részvény birtokosaként a befektető tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a társaságban. A társaság fizetésképtelensége esetén a birtokolt tulajdonrész teljesen értéktelenné is válhat.

Likviditási kockázat

A piacképesség szők piaccal rendelkező részvények esetében problémává válhat (különösen a szabályozatlan piacokon forgalmazott részvények esetében).

BEFEKTETÉSI ALAPOK

Meghatározás

A befektetési jegyek az adott befektetési alapban birtokolt tulajdonrészt megtestesítő értékpapírok. A befektetési alapok a befektetési jegyek birtokosainak összevont pénzeit az adott alap kockázat- megosztási elvei szerint fektetik be. A fő befektetési alaptípusok a kötvényalap, a részvényalap és a vegyes alap (amely mind kötvény-, mind pedig részvénybefektetést tartalmaz), valamint az ingatlanalap és az ún.: alapok alapja, (amelynek portfóliójában több befektetési alap befektetési jegyei is megtalálhatók).

Hozamkockázat

A befektetési jegyek hozama a befektetési jegy birtokosának éves szinten esetlegesen kifizetett összegekből és az alap nettó eszközértékének alakulásából tevődik össze, és előre nem megjósolható. A befektetési jegy teljesítménye az alap szabályzatában rögzített befektetési politikától és az alapot alkotó egyes eszközök teljesítményétől függ. A választott alap portfóliójának összetételétől függően alakul az alap teljesítménye. A befektetőnek tanácsos a kötvényekre, részvényekre vonatkozó fejezeteket elolvasnia.

Árfolyam- és értékelési kockázat

A befektetési jegyek általában bármikor értékesíthetőek a visszavásárlási árfolyamon. Kivételes esetben a visszavásárlást átmenetileg felfüggeszthetik az alapot alkotó eszközök értékesítésének és az eladásból származó bevételek elszámolásának idejére. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy – szemben a kötvénnyel – a nyílvégő befektetési jegyeknek általában nincsen lejárata, következésképpen rögzített visszaváltási árfolyamuk sincsen. Mint a hozamra vonatkozó fenti bekezdésben említésre került, a befektetési alapokba történő befektetés kockázata az adott alap befektetési politikájától és a piac alakulásától függ. A potenciális veszteséget teljesen kiiktatni nem lehet. Noha a befektetési jegyek elvileg bármikor értékesíthetőek, jobb teljesítmény érdekében ajánlatos hosszabb távon megtartani őket (legalább három évig, a pénzpiaci alapok kivételével).

Tözsdén forgalmazott alapok ( Exchange traded Fund-ok, ETF)

Meghatározás

Az ETF-ek tőzsdén kereskedett befektetési alapok, amelyek jegyei nem hagyományos csatornákon, hanem a részvényekhez hasonlóan, közvetlenül a tőzsdén érhetők el, a jegyeket így akár napon belül is adhatják-vehetik a befektetők. Az ETF-ek a hagyományos indexkövető alapokhoz hasonlítanak, költségterhelésük általában alacsonyabb, mint a hagyományos befektetési alapoké (de a tőzsdei kereskedéshez kapcsolódó járulékos díjakat természetesen meg kell fizetni.)

Az ETF-ek esetében a tőzsdei likviditást az árjegyző biztosítja, ugyanis az árjegyző a fair érték közelében folyamatosan biztosítja a szükséges keresletet és kínálatot. A befektetési jegyeket tehát ő vásárolja és adja el az alapnál, a jegyek a tőzsdei kereskedésbe rajta keresztül jutnak el.

Speciális ETF-ek: Tőkeáttételes ETF esetén az alapkezelő a magasabb kockázat vállalása mellett az alap saját tőkéjét lényegesen meghaladó mértékben, hitelből köthet ügyleteket, így az ETF befektetési célját képező index árfolyamváltozása az ETF árfolyamára többszörös hatással lehet.

Inverz ETF-ek vásárlásával a befektető a short pozícióhoz hasonlóan az alaptermék árfolyam esésére játszik.

Kockázatok

Az ETF –k esetében a kockázatok hasonlóak a részvény illetve befektetési alapoknál felsorolt kockázatokhoz, néhány módosítástól eltekintve, melyek az alábbiak:

A befektetési jegyek visszaváltása a mindenkori tőzsdei áron történik, a befektető más csatornán nem tudja értékesíteni befektetését. A befektetőnek számolnia kell az árjegyző nem teljesítéséből származó kockázattal is.

Certifikátok

Meghatározás

A certifikát olyan értékpapír, amelynek teljesítménye az adott mögöttes termék(ek) - például egy részvénypiaci index, nyersanyag vagy akár egyedi részvény - árfolyamának alakulásától függ. A certifikát tehát lényegében egy ígérvény.

A certifikátokat jellemzően bankok bocsátják ki, hiszen náluk adottak a leginkább a feltételei a mögöttes befektetések, struktúrák kialakítására. A magyar jog ugyanakkor nem ismeri a certifikát fogalmát, így a hazánkban kapható certifikátokat is külföldi pénzintézetek bocsátották ki.

A certifikát a befektetési alapokkal ellentétben nem feltétlenül vásárolja meg a mögöttes termékeket, például egy részvényindex kosarában szereplő részvényeket, hanem különféle származtatott pozíciókat - opciókat, határidős megállapodásokat - vesz fel, így tudja közvetíteni a befektetők felé a mögöttes termék árfolyamának alakulását.

A certifikátok tőzsdei likviditását az ETF-ekhez hasonlóan árjegyzői rendszer biztosítja.

Kockázatok

Kockázatok hasonlóak egy részvény vagy ETF befektetés kockázataihoz. Partnerkockázat (kibocsátói kockázat)

Mögöttes termékhez kapcsolódó kockázatok (likviditás, felfüggesztés)

Strukturált betét

Meghatározás

Olyan magas, de korlátozott kockázatú befektetési konstrukció, amely mögött részben bankbetét, részben valamilyen derivatív ügylet áll, melynek következtében a várható hozam mértéke a kockázatmentes piaci alternatív hozamot jóval meghaladhatja.

A strukturált betét (structured deposits, structured notes) nem egy termék, hanem egy termékcsoport elnevezése. Közös jellemzőjük, hogy egy bankbetét mellett egy derivatív, legtöbbször opciós struktúrába is fektet a befektető, tehát a befektetett pénzösszeg kétféle módon kerül felhasználásra. Ennek a megoldásnak köszönhetően a befektetést a Bank, a tőke és egy minimum kamatszint garantálásával tudja nyújtani az ügyfél számára. A maximális hozam az indikatív ajánlatban kerül meghatározásra, melyet a Raiffeisen Bank Likviditáskezelő Főosztálya irányoz elő. A futamidő végén fizetendő kamat a minimális és maximális hozam között képződik.

A Bank a tőke- és hozamgarancia mértékének megfelelő összeget (annak diszkontált jelenértékét) fekteti betétbe, ezáltal tudja biztosítani, hogy a garancia ígérete nem okoz számára kockázatot.

Ezek a derivatív ügyletek a bankközi piacon viszonylag magas minimum összegek mellett köthetők, melyek általában meghaladják az egyedi magánszemély befektetők igényeit.

Ennek a problémának az elkerülésére is alkalmas a konstrukció, melynek keretében több ügyfél azonos feltételekkel fektet be („pool” jellegő ügylet), így több kisebb összegből keletkezik a

Likviditáskezelési Főosztály számára kezelhető nagyságú ügylet.

Amennyiben az előre meghatározott időpontra az irányadó betéti összeghatárt nem érik el az ügyféligények, az ügyletek nem jönnek létre. Ezt a feltételt az ügyféllel kötött Szerződésben kötjük ki.

Kockázat

A strukturált betét felbontása nem lehetséges. Amennyiben az Ügyfélnek mégis szüksége van a betétben lekötött pénzeszközre, a Bank az Általános Üzleti Feltételeknek megfelelően – egyedi döntés alapján – a lekötött betét ellenében (annak biztosítéka mellett, óvadékként történő lekötésével) az Ügyfél részére hitelt nyújthat.

6. számú melléklet Befektetési stratégia

A hozamcél megjelölése a szerződés indulása napján érvényes, utolsó 1 éves DKJ referenciahozam

túlszárnyalását jelenti, a választott hozamcéltól függően. A Target return portfóliókezelés során a vagyonkezelő szabadon dönthet az eszközök megválasztásánál, hogy az adott eszközcsoportból (részvény, kötvény stb.) milyen arányt akar tartani, ellentétben a benchmark-követő portfólió kezeléssel, ahol bizonyos határok között rögzített az eszközarány. Így előfordulhat, hogy bizonyos arányt akkor is kötelesek tartani, ha az adott eszközcsoport tartása negatívan fogja befolyásolni a portfólió teljesítményét. A magas hozam elérése érdekében a vagyonkezelő a rendelkezésére álló széleskörő befektetési lehetőségek közül mindig azt az eszközt választja, amely a legkedvezőbb hozam-kockázat aránnyal kecsegtet, szigorú kockázatkezelési eszközöket alkalmazva.

Amennyiben a vagyonkezelő nem lát megfelelő befektetési célpontot, akkor akár hónapokig is rövid állampapírokba, betétbe, repó ügyletbe helyezheti el a portfóliókezelésre átadott összeg akár 100%-át, s ilyen esetben nem vállal jelentős kockázatot.

A vagyonkezelő az alább felsorolt pénz és tőkepiaci instrumentumokba fektethet be HUF, EUR és USD devizanemekben:

Bankbetét Repó ügyletek

Vállalati kötvény Jelzáloglevél

Állampapír, diszkont kincstárjegy és államkötvény Nyílt végő befektetési alap

Tőzsdén forgalmazott részvény Deviza (HUF, EUR, USD)

ETF (Exchange Traded Fund), tőzsdén kereskedett befektetési alap Certifikát

Strukturált kötvény,

Strukturált betét/prémium befektetés (maximum 14 napos futamidőre)

A vagyonkezelő származtatott ügyletet a portfólióban nem köt, illetve hedge fund-ba sem fektethet, ugyanakkor a felsorolt eszközök igénybevételével short pozíciót, azaz árfolyamesésre spekuláló eszközt tarthat.