Contract
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II-3461/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a Közlekedési Biztosító Egyesület számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján a Közlekedési Biztosító Egyesületnél (székhelye: 1108 Budapest, Venyige u.3., továbbiakban: pénzügyi szervezet)lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
1. A Felügyelet határozat kézhezvételének napjával kötelezi a pénzügyi szervezetet, hogy működése során mindenkor tartsa be a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.
I n d o k o l á s
Ügyfél 2010. március 5-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezetek eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
Ügyfél beadványában előadta, hogy 2008. november 17-én súlyos közlekedési balesetet szenvedett. A károkozó a pénzügyi szervezetnél rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel.
Ügyfél a balesetből maradandó egészségkárosodást szenvedett. Ügyfél a Regres-Car Biztosítási Szaktanácsadó Kft-t bízta meg a kártérítési igénye benyújtásával. Ügyfél kifogásolja, hogy másfél év alatt a pénzügyi szervezet mindösszesen (…) Ft előleget fizetett meg részére. Ügyfél kifogásolja a kárrendezési eljárás elhúzódását is.
A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv.
4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében a tényállás teljes körű feltárása érdekében többször megkereste a pénzügyi szervezetet, és a rendelkezésére álló adatok és dokumentumok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
1. A Felügyelet a FK-II-3456/2011. számú végzésével Ügyfél 2010. március 5-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a pénzügyi szervezet által kifizetett kártérítési igény mértékének vizsgálata tekintetében megszüntette, arra tekintettel, hogy a kérelem tartalmából megállapítható volt, hogy az nem a Psztv. 48/A. §-ban foglalt szabályokba ütköző magatartás észlelésére vonatkozik, hanem az Ügyfél, mint a pénzügyi szervezet ügyfelének hibájából károsult a pénzügyi szervezet - annak a károkozóval fennálló kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződése alapján fennálló- kártérítési kötelezettsége jogcímének megállapítására, az Ügyfél erre irányuló igénye jogalapjának megállapítására vagyis a pénzügyi szervezet fizetési kötelezettségének és a kötelezettség összegének megállapítására irányult,ami nem hatósági ügy, annak eldöntésére közigazgatási úton fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság jogosult.
0.Xx Ügyfél a beadványában kifogásolta a kártérítési eljárás elhúzódását. Ügyfél személyi sérülésére vonatkozó kárbejelentése és az ügyvédi meghatalmazás 2009.02.13-án érkezett meg a pénzügyi szervezethez. A pénzügyi szervezet a bejelentés nyomán a kárügyet nyilvántartásba vette.
Pénzügyi szervezet az orvosszakértőjének az ügyfél által adott felhatalmazás alapján (személysérültek kárbejelentési adatlapján történő nyilatkozat) továbbította a megküldött orvosi iratokat, aki további kontrollt kért.
Pénzügyi szervezet előadta, hogy 2009.február 27-én újabb - a kárigényt alátámasztó - iratok érkeztek az Ügyfél jogi képviselőjétől, aki levelében előleg fizetését kérte. Pénzügyi szervezet a jogi képviselőt 2009. március 19-én kelt levelében tájékoztatta, hogy a jogalapot jogász bevonásával vizsgálja, a döntés függvényében az előleg kifizetésére visszatér, valamint további iratok megküldését kérte.
A kért iratok 2009. április 19-én érkeztek meg a pénzügyi szervezethez. Pénzügyi szervezet arra tekintettel, hogy a becsatolt rendőrségi irat nem tartalmazta azt a tényt, hogy Ügyfél a baleset során megsérült, részletes rendőrségi igazolást kért, illetve vádirat benyújtását az előleg fizetéséhez.
Ügyfél jogi képviselőjétől 2009. április 21-én újabb előlegkérelem érkezett a pénzügyi szervezethez, azonban nem a kért jogalapi iratok nem kerültek csatolásra. Pénzügyi szervezet 2009. április 30-án e-mailben tájékoztatta a jogi képviselőt, hogy küldje meg a baleset körülményeit tartalmazó rendőrségi vagy ügyészségi iratot az előleg fizetése érdekében.
2009. május 5-én megküldésre került a baleseti helyszíni jegyzőkönyv, melynek birtokában a pénzügyi szervezet 2009. május 11-én döntést hozott előleg fizetéséről. Pénzügyi szervezet a jogi képviselő számlájára (…) Ft előleget utalt át 2009. május 18-án.
Arra tekintettel, hogy az orvosszakértő a rendelkezésére álló iratokból a maradványállapotra megnyugtatóan nyilatkozni még mindig nem tudott, ezért a pénzügyi szervezet az ügyfelet 2009. május13-ára személyes orvosi vizsgálatra jegyezte elő, amelyen az ügyfél megjelent.
Az orvosi vizsgálat során az ügyfél elmondta, hogy a baleset után 2 hónappal az ORSZI vizsgálta, úgy tudta, 1 évre III. csoportú rokkanttá nyilvánították, azonban a szakvéleményt nem hozta magával.
Pénzügyi szervezet nyilatkozata alapján orvosszakmai szempontból a kárügy nem volt lezárható, a pótlólag becsatolt iratok alapján kiderült, hogy a károsult ORSZI felülvizsgálatának időpontja 2010.01. hó. 2006-ban nem baleseti okkal már az Országos Rehabilitációs Szakértői Intézet vizsgálta, ahol természetes okú megbetegedései miatt (…) %- os munkaképesség csökkenést állapítottak meg. A baleseti okkal történő munkaképesség csökkenés megállapításához további orvosi dokumentumokra volt szüksége az orvosszakértőnek.
Pénzügyi szervezethez 2009. május 26-án további orvosi iratok érkeztek, illetve előlegkérelemre vonatkozó ügyvédi levél. Tekintettel arra, hogy az ügyfél baleseti maradványállapota nem volt meghatározható, a pénzügyi szervezet további orvosi iratokat kért be.
A pénzügyi szervezethez 2009. július 3-án további - a többletköltségek igazolására szolgáló dokumentumok érkeztek, illetve megküldésre került a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat. Pénzügyi szervezet felkérte az orvosszakértőt, hogy nyilatkozzon a maradványállapotra, azonban a 2010. 01. hóban esedékes ORSZI felülvizsgálat eredménye nélkül nem volt elbírálható.
Pénzügyi szervezet 2009.szeptember 11-én a jogi képviselő telefonos, illetve e-mailben történő megkeresésére, figyelemmel körülményeire, és méltányolva azt, hogy Ügyfél a beteg gyermekét egyedül neveli, 2009. szeptember 25-én újabb (…) Ft előleg fizetéséről intézkedett a jogi képviselő számlájára, melyről az ügyfelet is tájékoztatta.
Ügyfél jogi képviselője 2009. október 16-án újabb levelet küldött, melyben tájékoztatta a pénzügyi szervezetet, hogy az előleget megkapta és egy darab gyógyszerszámlát küldött.
Pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint továbbra is szüksége volt a kárügy lezárása érdekében a keletkező orvosi iratokra és az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményére, annak megérkezéséig a kárügy végleges rendezésére lehetőség nem volt.
2009. november 24-én az ügyfél telefonon személyesen érdeklődött a kárügyben, a keresetvesztesége térítését kérte, a jogi képviselő igényében keresetveszteség jogcímen igényt nem terjesztett elő.
A jogalapi döntés és a 2010. 01. hóban készült ORSZI szakvélemény birtokában a pénzügyi szervezet kalkulációt készített a kártérítés végleges rendezésére, az elkészült egyezségi ajánlatot 2010.március 22-én postázta Ügyfél jogi képviselője részére.
A pénzügyi szervezethez 2010.március 17-én érkezett a jogi képviselő újabb levele, amelyben keresetpótló járadék megtérítését kérte. Jogi képviselő a pénzügyi szervezethez 2010. április12-én érkezett levelében tájékoztatást nyújtott arról, hogy az egyezségi ajánlatot nem fogadja el az Ügyfél. Pénzügyi szervezet 2010. április 16-án kelt levelében tájékoztatta a jogi képviselőt, hogy az egyezségi megállapodás felülvizsgálata és a keresetpótló járadék elbírálása folyamatban van.
Pénzügyi szervezet előadta, hogy a kárügyben folyamatos kapcsolatban van Ügyfél jogi képviselőjével, álláspontjuk szerint minden esetben a lehetőséget kihasználva teljes körű tájékoztatást nyújtott. Pénzügyi szervezet a kárügyben összességében (…) előleget fizetett.
Pénzügyi szervezet Ügyfél jogi képviselőjének az újabb egyezségi ajánlat 2010. május 20-án küldte meg. Többszöri egyeztetést követően 2010. augusztus 6-án sikerült végleges egyezségi megállapodást kötniük. Az egyezségben foglalt kártérítési összeg utalása iránt pénzügyi szervezet 2010. augusztus 10-én intézkedett.
A káresemény bekövetkezésekor hatályos, a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 8. §
(6) bekezdése alapján „a biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.”
A fogyasztóvédelmi eljárásban a Felügyelet megállapította, hogy a kárbejelentést az Ügyfél jogi képviselője 2009.02.13-án tette meg a pénzügyi szervezetnek. A pénzügyi szervezet a jogalapi döntés és a 2010. 01. hóban készült ORSZI szakvélemény birtokában a pénzügyi szervezet kalkulációt készített a kártérítés végleges rendezésére, az elkészült egyezségi ajánlatot 2010.március 22-én postázta Ügyfél jogi képviselője részére. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a pénzügyi szervezet az Ügyfélnek a kárbejelentést követő három hónapon belül indokolással ellátott írásbeli választ nem adott, amely magatartásával megsértette a Rendelet 8. § (6) bekezdésében foglaltakat.
A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását.
Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását. A Felügyelet bírság kiszabásától eltekintett, arra tekintettel, hogy a pénzügyi szervezet a kárügyben folyamatos kapcsolatban volt Ügyfél jogi képviselőjével. A Felügyelet figyelembe vette azonban, hogy a káresemény bejelentése és annak végleges lezárása, közel másfél évet vett igénybe, mely sértette Ügyfél vagyoni érdekeit is. Elsődleges fontosságú ezen indokok miatt tehát Ügyfél számára az igény tekintetében a pénzügyi szervezet részéről kialakított álláspont ismerete, tekintettel arra, hogy e válasz tükrében van lehetősége a bekövetkezett káresemény tekintetében a kárenyhítéshez szükséges további lépések megtételére.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, 41. § (1) bekezdésében, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés e) pontján, a
100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.