KIVING Kft.

Hatályos: 2019. július 1. napjától

KIVING Kft.

Általános Szerződési Feltételek vállalkozási szerződésekhez

I. Fogalom magyarázatok

Jelen Általános Szerződési Feltételekben szereplő egyes fogalmak elfogadott jelentése: Megrendelő: jelen Általános Szerződési Feltételek meghatározása körében a KIVING Kft.

Építtető: a KIVING Kft. vagy a KIVING Kft. részére az építési munkák elvégzésére megrendelést adó természetes vagy jogi személy.

Vállalkozó: a KIVING Kft-vel vállalkozási szerződést kötő természetes vagy jogi személy.

Alvállalkozó: a Vállakozó által bevont teljesítési segédek teljes köre.

Szerződés vagy Vállakozási Szerződés: a KIVING Kft. és a Vállakozó között létrejött Vállalkozási szerződés.

Teljesítés helye: a Vállalkozási szerződésben megjelölt hely(ek).

Építési napló: mind az e-építési napló, mind a papír alapú építési napló, amelyet jogszabályi előírás vagy a Megrendelő szerződésben történő meghatározása szerint nyitnak és vezetnek.

Vis major: jelen Általános Szerződési Feltételek értelmezése szempontjából a "vis major" olyan esetekre vonatkozik, mely egyik fél érdekkörébe sem tartozó, elháríthatatlan külső okból következik be. Ilyen esetek: sztrájk, háború vagy forradalom, tűzeset, árvíz, járvány, karantén korlátozások és szállítási embargó

II. Az Általános Szerződési Feltételek tételes rendelkezései 1.Általános rendelkezések

1.1. Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) a KIVING Kft., mint fővállalkozó megrendelő (Megrendelő) által építőipari kivitelezési tevékenység, illetve építési-szerelési munkák elvégzésére vállalkozóval (továbbiakban: Vállalkozó) (a Megrendelő és Vállalkozó továbbiakban együttesen: Felek) kötendő vállalkozási szerződés (Szerződés) részletes feltételeit tartalmazzák.

1.2. A felek között Szerződés – összeghatártól függően – a Szerződés aláírásával vagy a Megrendelő által a Vállalkozónak küldött megrendelés Vállalkozó által történő visszaigazolásával jöhet létre. A Szerződés tartalmazza a Felek megállapodásait azokban a kérdésekben, amelyeket az ÁSZF nem tartalmaz.

1.3. Az ÁSZF-re a Szerződésben hivatkozni szükséges. Amennyiben a Szerződésben hivatkozás található az ÁSZF-re, az ÁSZF, mint a szerződés mellékletét képező dokumentum – külön aláírás nélkül is – a Szerződés elválaszthatatlan részét képezi, azzal együtt érvényes, és azzal együttesen kell alkalmazni és értelmezni. Amennyiben az ÁSZF és a Szerződés között ellentmondás van, a Szerződésben foglalt rendelkezéseket kell figyelembe venni.

2.A Szerződés tartalma

2.1. A Szerződést alkotó dokumentumok a Szerződés elválaszthatatlan részét képezik, azok együttesen érvényesek és azokat együttesen kell alkalmazni és értelmezni. A Szerződést alkotó dokumentumok részét képezik a Szerződés mellékletei – beleértve jelen ÁSZF-et – is.

2.2. A Szerződést alkotó dokumentumok és ezen belül a mellékletek sorrendjét a Szerződés tartalmazza. A Szerződést alkotó dokumentumok és ezen belül a mellékletek közötti ellentmondás esetén a sorrendben előbb álló dokumentumok rendelkezései megelőzik a sorban később álló dokumentumok rendelkezéseit.

2.3. A felek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:63. § (5) bekezdés alkalmazását kizárják. A Vállalkozó általános szerződési feltételei nem képezik a Szerződés részét, a felek a Ptk. 6:81. § alkalmazását kizárják.

2.4. A Vállalkozási Szerződés az Építtető és a Megrendelő (továbbiakban: Építtető) között létrejött szerződés (továbbiakban: Generálszerződés) teljesítéséhez kapcsolódóan került megkötésre. A Generálszerződés teljesítése során a Megrendelő fővállalkozóként, a Vállalkozó alvállalkozóként teljesít. Megrendelő a Vállalkozó szerződésszerű teljesítéséhez szükséges minden információt, valamint a Vállalkozó által igényelt tájékoztatást Vállalkozó részére teljes körűen megadta.

2.5. Felek egyértelműen kifejezik azon szándékukat, mely szerint Vállalkozó a munka megvalósításához szükséges valamennyi feladata vonatkozásában legalább ugyanazon kötelezettségeket vállalja el, amelyek a Megrendelőt az Építtető irányában terhelik.

3.A Szerződés tárgya

3.1. Vállalkozó köteles a Szerződés műszaki tartalmát képező kivitelezési, építési-szerelési munkákat és egyéb kapcsolódó feladatokat (továbbiakban: Munkák) a Szerződésben, valamint a vonatkozó, hatósági előírásokban, szabványokban, technológiai utasításokban, szokványokban stb., valamint a Megrendelő Szerződés szerinti utasításaiban foglaltaknak megfelelően, a kivitelezési ütemterv szerint, a technika szerződés-kötéskori állásának megfelelően, I. osztályú minőségben elvégezni.

3.2. Vállalkozó garantálja, hogy valamennyi hatósági és törvényi előírást teljes mértékben betart, továbbá, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket az ajánlati árba foglalta kalkulálta, azaz a szerződéses ár ezen költségeket és díjakat tartalmazza. Vállalkozó garantálja, hogy minden ide vonatkozó előírást, jogszabályt, rendelkezést, szabványt, műszaki szabályt betart és a kivitelezés során ennek megfelelően jár el. A károk, illetve költségek, melyek ezen előírások be nem tartásából keletkeznek, teljes mértékben a Vállalkozót terhelik.

3.3. Vállalkozó kijelenti, hogy a vállalása teljes körűen kiterjed a Munkák elvégzésére, továbbá tartalmaz minden olyan tevékenységet, munkarészt, mely a Munkák szakszerű és a Megrendelő igényeinek, valamint a vonatkozó jogszabályoknak, szabványoknak, hatósági és egyéb előírásoknak, stb. és a szerződéses feltételeknek megfelelő, rendeltetésszerű használatra és üzemeltetésre alkalmas megvalósításához szükséges.

3.4. Vállalkozó a vállalását a Munkák teljes körű ismeretében, minden szükséges információ beszerzésével tette meg, az esetleges tervezői hiányosságokat, eltéréseket kiszűrte. Vállalkozó nyilatkozik, hogy felkészült a Munkák elvégzésére, rendelkezik az ahhoz szükséges erőforrásokkal, tevékenységi körébe a Munkák beletartoznak. A Munkák az Építtető számára kerülnek átadásra. Az Építtető, az Építtető képviseletében eljáró műszaki ellenőr és/vagy mérnökszervezet (továbbiakban: Mérnök), valamint adott esetben a Generálszerződés teljesítésének eredményeként megvalósuló létesítmény későbbi üzemeltetője (továbbiakban: Üzemeltető), a Megrendelőn keresztül utasítást adhat, ellenőrizhet.

3.5. Vállalkozó kijelenti, hogy – a Szerződés eltérő rendelkezésének hiányában – a Munkákkal kapcsolatban

az Építtetővel, illetve az Üzemeltetővel közvetlen kapcsolatot nem tart fenn, megállapodást nem köt.

4. A Vállalkozói Díj

4.1. A Vállalkozói Díj a Vállalkozót a Szerződésben foglaltak teljes körű, hiba-és hiánymentes, I. osztályú minőségben történő teljesítéséért illeti meg, beleértve a jótállási és a szavatossági kötelezettségek teljesítését is.

4.2. A Vállalkozói Díj vagy a költségvetésben beállított egység-, illetve átalányár, mint fix ár a vállalás hiánytalan teljesítéséig érvényes. A Vállalkozó a fenti vállalkozási díjért teljes körűen vállalkozik a szerződés tárgyának megvalósítására. Az átalánydíj a szerződés szerinti átadásig változatlan.

4.3. Vállalkozó a Vállalkozói Díjat a Szerződés feltételeinek, a feladatnak, a helyszínnek és minden egyéb körülmény ismeretében, az ellentmondások és az esetleges tervezési hiányosságok kiküszöbölésével határozta meg, és tévedésre, megtévesztésre, a körülmények megváltozására, számítási hibára stb. hivatkozással nem módosíthatja.

4.4. A Vállalkozói Díj teljes körűen magában foglalja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 3. § (5) bekezdése szerinti valamennyi tételt és – a Szerződés eltérő rendelkezésének hiányában –tartalmazza a Szerződés teljesítéséhez szükséges minden közvetlen és közvetett költséget (beleértve az anyag-és az organizációs költségeket is), vállalkozói nyereséget, ár-és árfolyamváltozásokat, inflációt, adókat, vámokat és egyéb közterheket, még akkor is, ha ezek a Szerződésben nincsenek feltüntetve, vagy részletezve. A Vállalkozói Díj teljes körű fedezetet biztosít bármely, a Szerződés megkötését követően elfogadott/kihirdetett/hatályon kívül helyezett/módosított jogszabály, vagy a Szerződés megkötését követően támasztott hatósági kikötések/előírások következtében a Vállalkozónál felmerült valamennyi többletköltségre és teherre.

4.5. Az időjárás miatt fellépő nehézségekért külön térítés nem jár, az ezzel járó többletköltségeket Vállalkozó a Vállalkozói Díjában kalkulálta. Az állásidők és az építkezés menetéből adódó üzemszünetek költségei nem számolhatók fel. Vállalkozót az el nem végzett munka díja nem illeti meg.

4.6. Megrendelő kijelenti, hogy a Vállalkozói Díj pénzügyi fedezete rendelkezésreáll.

5. Átalánydíjas elszámolás

5.1. Átalánydíjas elszámolás esetén a Vállalkozói Díj a Vállalkozó által benyújtott, és a Megrendelő által elfogadott költségvetés alapján megállapított fix, a Szerződés teljesítésének időpontjára megállapított átalányár, mely a Szerződés tárgyának hibátlan és hiánytalan teljesítéséig változatlan.

5.2. Átalánydíjas megállapodás esetén a Vállalkozó kötelezettséget vállal a hiány- és hibamentes átadáshoz és a használatbavételhez szükséges teljes mennyiség hiánytalan-, a funkcionális működéshez, a szerződés tárgyának kifogástalan kivitelezéséhez szükséges megvalósításra.

5.3. Amennyiben a vállalkozási szerződés mellékletét képező ajánlat, tételes költségvetés mennyiségeket tartalmaz, úgy ezen mennyiségek csak az esetlegesen felmerülő elmaradó- vagy pótmunka elszámolás alapjául szolgálhatnak, többletmunka elszámolása átalánydíj esetén nem lehetséges.

5.4. Az átalánydíj teljeskörűen tartalmazza a többletmunka ellenértékét és a költségeit. Felek ennek megfelelően megállapodnak, hogy Vállalkozó a többletmunka kapcsán felmerült költségeit abban az esetben sem igényelheti Megrendelőtől, ha ezen költségek a szerződés megkötésének időpontjában nem voltak előre láthatóak. Az átalányár nem tartalmazza a pótmunkák díját, és az átalányár a pótmunkák díján kívül semmilyen jogcímen nem emelhető. Vállalkozó a többletmunkákat és pótmunkákat köteles elvégezni. E kötelezettség megsértése esetén a Vállalkozó köteles a Megrendelő kárait és többletköltségeit megtéríteni.

5.5. Többletmunkának minősül a Szerződésben szereplő, de a Vállalkozói Díj meghatározásánál figyelembe nem vett munka és az olyan munka is, amely nélkül a Munkák rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

5.6. Pótmunkának minősül a Szerződést alkotó dokumentumokban közvetett módon sem szereplő utólag megrendelt munka. Nem minősül pótmunkának a tervmódosítás miatt szükségessé váló olyan munka, amely a Vállalkozói Díjat összességében nem befolyásolja és annak elvégzése nem teszi a Vállalkozó feladatát aránytalanul terhesebbé. Nem minősíthető pótmunkának az a munka, melyre a Szerződést alkotó dokumentumok bármelyikében feltüntetett kockázat miatt kerül sor. A pótmunka ellenértékét az átalányár alapjául szolgáló költségvetésben szereplő árak alkalmazásával kell megállapítani. A költségvetésben nem szereplő árak esetén a Megrendelő által elfogadott árakat kell alapul venni.

5.7. Pótmunka csak a Szerződés módosítását követően végezhető. Ennek hiányában a pótmunkáért díjazás nem jár. Megrendelő jogosult a Szerződés műszaki tartalmát a Generálszerződéssel összhangban is módosítani. Amennyiben Vállalkozó a műszaki tartalom módosítását javasolja, köteles azt megindokolni. A műszaki tartalom csökkenése esetén a Vállalkozói Díj az elmaradt munkarészek ellenértékével automatikusan csökken. A műszaki tartalom csökkenése esetén a Vállalkozó az elmaradó munkarésszel kapcsolatosan felmerült igazolt költségeinek és az elkészült munkák Vállalkozói Díjának megtérítésére jogosult. A műszaki tartalom növelése esetén a Vállalkozót megillető díjazást a pótmunka díjazására vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A műszaki tartalom változása esetén a Szerződést módosítani kell. A Vállalkozó a műszaki tartalom módosulása esetén egyéb kártérítési, kártalanítási, költségtérítési stb. igényt a Megrendelővel szemben nem támaszthat.

6. Tételes elszámolás

6.1. Tételes elszámolás esetén a Vállalkozói Díjat a Vállalkozó által benyújtott, és a Megrendelő által elfogadott költségvetésben foglalt árak alkalmazásával, a Vállalkozó teljesítésének tételes felmérése alapján kell megállapítani.

7. A teljesítési határidő

7.1. A munkavégzés a Szerződés aláírását és a munkaterület átadás-átvételét követően kezdhető meg.

7.2. A munkaterület átadására a Szerződésben meghatározott időpontban kerül sor.

7.3. Vállalkozó a munkavégzést a munkaterület átadását követően haladéktalanul köteles megkezdeni. Vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy a Munkák megkezdéséhez szükséges engedélyek a munkakezdés időpontjára rendelkezésre álljanak, kivéve, ha Szerződésben a felek másként állapodtak meg. Vállalkozó a munkakezdéshez szükséges engedélyek másolatát kérésre köteles a Megrendelőnek átadni.

7.4. A részhatáridők kötbérterhesek a Szerződés vonatkozó részeiben meghatározott szabályok szerint.

7.5. Vállalkozó a részhatáridőknél, illetve a véghatáridőnél korábbi teljesítésre kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli jóváhagyását követően jogosult (előteljesítés). Előteljesítés esetén a Vállalkozó nem jogosult a Szerződés vonatkozó részeiben, különösen a pénzügyi ütemtervben meghatározott időpontnál korábbi időpontban (rész)számla kiállítására.

8. Vállalkozó kötelességei

8.1. Vállalkozó a végleges beépítésre szánt vagy beépített anyagok származási és minőségi bizonylatait köteles a Megrendelő részére átadni, szükség esetén a Megrendelőnek mintát bemutatni. Beépíteni csak jóváhagyott, minőségi bizonylattal rendelkező anyagot lehet.

8.2. A Vállalkozó a munkához állandó műszaki irányítót köteles biztosítani, akinek a teljesítés során igény szerint bármikor a Megrendelő rendelkezésére kell állnia.

8.3. A Vállalkozó köteles a szerződés hatálybalépéséig a köztartozásmentes adózói nyilvántartásba vetetni magát és a szerződés tartama alatt a nyilvántartásban – mint köztartozásmentes adózó – szerepelni. A nettó 100.000,-Ft-ot meg nem haladó szerződések esetén a Vállalkozó részéről elegendő a szerződéskötéskor 30 napnál nem régebbi, nemleges adóigazolást – az úgynevezett „NAV nullás igazolás” igazolást – szerződés mellé csatolása.

8.4. A Vállalkozó köteles a szerződés tartama alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1)

1. pontjában leírtak szerinti átlátható szervezetnek megfelelni.

9. A munkaterület

9.1. A munkaterület szabályszerű átadás-átvételét az Építési Naplóban dokumentálni kell, vagy Építési Napló hiányában átadás-átvételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

9.2. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy munkavégzése alatt más munkanemek kivitelezői is dolgoznak egyidejűleg a munkaterületen, és a közös organizációban történő együttműködésével a zavartalan munkavégzést köteles biztosítani.

9.3. Megrendelő köteles a munkavégzés megkezdéséhez szükséges munkaterületet a Vállalkozó számára munkavégzésre alkalmas állapotban átadni, illetve a folyamatos munkavégzéshez munkavégzésre alkalmas munkaterületet biztosítani.

9.4. Vállalkozó kijelenti, hogy a munkaterülettel kapcsolatos speciális, helyi munka-és balesetvédelmi, biztonságtechnikai, illetve egyéb előírásokat megismerte és tevékenysége során azokat betartja.

9.5. Vállalkozó kijelenti, hogy a munkaterületet a Szerződés megkötése előtt megvizsgálta, és megismerte a munkavégzést, Vállalkozói Díjat és a határidők betartását befolyásoló összeskörülményt.

9.6. Vállalkozó a munkaterület átadásakor köteles írásban jelezni a Megrendelő számára a munkaterülettel kapcsolatos kifogásait. Ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy a Vállalkozó a munkaterületet megfelelőnek elfogadta. Vállalkozó haladéktalanul köteles a Megrendelőt értesíteni minden olyan hiányosságról, amelyeket a munkaterület átadásakor nem észlelhetett. Az értesítés elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése esetén a Vállalkozó a későbbiekben a munkaterület hiányosságaira nem hivatkozhat.

9.7. Eltérő megegyezés hiányában a Vállalkozó köteles saját felvonulási területet kialakítani és annak rendjéről, tisztán tartásáról, őrzéséről, vagyon-és tűzbiztonságáról, valamint higiénés feltételeiről gondoskodni.

9.8. Eltérő megegyezés hiányában a Vállalkozó köteles gondoskodni a tulajdonát képező és a Megrendelő által szolgáltatott anyagok és eszközök őrzéséről, védelméről is, és ezzel kapcsolatban a teljes kárfelelősség és kárveszély a Vállalkozót terheli.

9.9. Vállalkozó köteles a munkaterületet folyamatosan tisztán tartani és tevékenysége során keletkező hulladékot szükség szerint, de legalább hetente – amennyiben a Szerződés másként nem rendelkezik – saját költségen elszállítani. Vállalkozó köteles továbbá a tevékenységével összefüggésben a munkaterületen kívül (közterület, építési terület más részei, más ingatlanok) keletkezett szennyeződések saját költségen történő eltávolítására. Ha a Vállalkozó e kötelezettségeit nem teljesíti, a Megrendelő jogosult a Vállalkozó költségén a szükséges intézkedéseket megtenni. A Vállalkozó a tevékenysége során keletkező hulladék tárolása, kezelése és elszállítása során csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott engedélyekkel és jogosultságokkal rendelkező alvállalkozót vehet igénybe. Vállalkozó köteles megtéríteni a Megrendelő számára mindazokat a károkat, bírságokat, többletköltségeket stb., amelyeket a hulladékok szabálytalan tárolásával, kezelésével és elszállításával kapcsolatban a Megrendelővel szemben érvényesítenek.

9.10. A munka befejezésekor a Vállalkozó köteles a munkaterületet megtisztítani és onnan az anyagait és eszközeit eltávolítani. A munkaterület megtisztítása nélkül a Munkák nem jelenthetők készre, illetve nem vehetők át. A nem azonosítható forrásból származó hulladékok esetén a költségekről a felek közösen döntenek.

9.11. Cégtábláknak, hirdetményeknek, reklám molinónak stb. a munkaterületen történő elhelyezésére csak a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával kerülhet sor. Ez nem vonatkozik a kötelezően elhelyezendő projekt tájékoztató táblára.

9.12. A Vállalkozó felelős a munkaterület megközelítéséhez és a szállításhoz általa használt utak tisztántartásért, valamint ezekben a megközelítő és szállító utakban okozott károk megtérítéséért és helyreállításáért. Vállalkozó köteles megtéríteni a Megrendelő számára mindazokat a károkat, bírságokat, többletköltségeket stb., amelyeket a megközelítő utak szennyezésével és megrongálásával kapcsolatban a Megrendelővel szemben érvényesítenek.

9.13. Vállalkozó köteles a saját költségén a munkaterületet, a használt külső-belső szállítási útvonalat folyamatosan letakarítani és azokat rendben tartani. Amennyiben Vállalkozó anyagszállítást is végez, és a szállítás során igénybe vett közterületeken, vagy az Építési Területen kárt okoz, köteles azt helyreállítani, és ennek érdekében az illetékes hatóságok előtt eljárni.

9.14. Amennyiben a Vállalkozó a munkaterületként átadott, kisajátítási határvonalon kívüli területet vesz igénybe, az okozott kár (pl. mezőgazdasági kár, zöldkár stb.) megtérítése a Vállalkozót terheli.

9.15. Vállalkozó köteles a számára átadott munkaterületen és az ideiglenes tárolási helyein az anyagok és termékek szakszerű és rendezett tárolási körülményeit folyamatosan biztosítani.

9.16. Valamennyi építési munkaterületen (felvonulási, pihenő, vagy építési konténerekben történő tartózkodás kivételével) a Vállalkozó dolgozóinak, képviselőinek a hatályos előírások alapján egyéni védőeszközöket kell viselnie. Az építési területen tartózkodás feltétele, hogy az alábbi védőeszközöket a munkavállaló viselje, munkavégzés közben használja:

- zárt biztonsági védőlábbeli (munkakörtől függetlenül),

- jólláthatóságot biztosító mellény, amely helyettesíthető igazoltan egyező tulajdonságokkal rendelkező kabáttal, pólóval, egyéb felsőruházattal (munkakörtől függetlenül) kivéve, ha a technológia másként nem rendelkezik.

- fejvédő sisak (munkakörtől függetlenül),

- előírásoknak megfelelő munkaruházat (adott munkakörben hosszúszárú nadrág, kabát), hosszú ujjú póló.

Ezen felül, amennyiben a tevékenység, a munkavégzés vonatkozó előírásai, illetve a Vállalkozó által készített kockázatértékelés megköveteli vagy előírja, további egyéni védőeszközök alkalmazása is kötelező. (pl.: fültok, füldugó, kesztyű, védőszemüveg, védőálarc, védőruházat, testheveder, stb.)

9.17. Munkaterületen mindennemű alkoholfogyasztás, vagy alkohol, kábítószer, vagy egyéb bódult állapotot okozó szer hatása alatti munkavégzés szigorúan TILOS! Ennek érdekében a Megrendelőnek jogában áll a Vállalkozó munkavállalóit a helyszínen ellenőrizni. A Vállalkozó munkavállalói ilyen esetben kötelesek az ellenőrzésnek alávetni magukat. Amennyiben ezt valaki megtagadja, azt úgy kell tekinteni, mintha az alkoholos, bódult állapot bizonyított lenne. Amennyiben az ellenőrzés pozitív eredményű, a munkavállaló munkavégzését a Vállalkozónak azonnal fel kell függesztenie, és a Megrendelő munkaterületéről el kell távolítania. Vállalkozó a munkavégzése során köteles figyelembe venni, betartani, munkavállalóival maradéktalanul betartatni az építés-kivitelezési helyszínen elhelyezett tiltó, figyelmeztető és rendelkező feliratokban meghatározottakat. Továbbá a Vállalkozó kötelessége ezen tiltó, figyelmeztető, rendelkező jelek, jelölések állapotának, észlelhetőségének és értelmezhetőségének fenntartása az általa használt munkaterületen. A Vállalkozó munkavállalóinak kötelessége a balesetek megelőzése érdekében a hiányzó jelöléseket haladéktalanul pótolni, illetve a Megrendelő irányába jelezni azt.

9.18. Vállalkozó köteles az általa felhasznált veszélyes anyagok műszaki és biztonsági adatlapjait a felhasználás helyszínén tartani, a Megrendelő kérésére bemutatni, valamint köteles a biztonsági adatlapokon meghatározott tárgyi feltételekről gondoskodni, azok használatát rendszeresen ellenőrizni.

9.19. Vállalkozó nagyobb mennyiségű, méretű, vagy nehezen áttekinthető szállítmányok ki- és beszállításakor köteles a Megrendelő helyszíni megbízottját a szállítást megelőzően 3 (három) nappal írásban tájékoztatni.

9.20. Vállalkozó az általa átvett munkaterületen köteles rendet és tisztaságot tartani -a Megrendelő ez irányú utasításait maradéktalanul végrehajtani -az egyes munkafolyamatok közt, a munkálatok szüneteltetése idején, valamint a munka készre jelentésekor egyaránt. A rendezettmunkaterület, illetve az előírások maradéktalan betartása feltétele a teljesítés igazolásának.

9.21. A szociális ellátottság (WC, öltöző, fürdő, pihenő, étkezés, védőital és pohár stb.) biztosítása a – amennyiben a Szerződés másképp nem rendelkezik – a Vállalkozó feladata.

9.22. Vállalkozó a munkaterületen folytatott bárminemű tevékenysége során a hatályos tűzvédelmi előírásokban meghatározott szabályokat maradéktalanul köteles betartani.

9.23. A tűzveszélyes tevékenység végzése előtt a Vállalkozónak engedélyt kell kérnie a Megrendelő helyszíni kijelölt képviselőjétől, tűzgyújtási naplóban, valamint be kell mutatni a veszélyes munkavégzéshez szükséges védő felszereléseket (porral oltó készülék, vödör víz, oltó homok stb.).

9.24. Vállalkozó a végzett tevékenységétől, a munkahely jellemzőitől, az alkalmazott munkaeszközöktől, a felhasznált anyagok fizikai és kémiai tulajdonságaitól függően, az általa átvett munkaterületeket – a munkaterület átadásától addig az időpontig, ameddig a munkaterület Vállalkozó birtokában van – köteles ellátni az esetlegesen keletkezhető tüzek leküzdésére alkalmas eszközökkel és a munkavégzés során folyamatosan készenlétben tartani.

9.25. Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, azaz a kivitelezésben több önálló vállalkozó vesz részt, ott Vállalkozó munkavégzését köteles munkabiztonsági szempontból úgy összehangolva szervezni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatáskörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Munkabiztonsági előírások be nem tartásából eredően, másoknak okozott kárért Vállalkozót teljes körű felelősség terheli.

9.26. A Vállalkozó köteles az alábbi út-és közlekedésbiztonsági előírásokat maradéktalanul betartani, munkavállalóival, alvállalkozóival betartatni, amennyiben a munkaterületre a személyeknek belépési engedély igénylése szükséges, akkor egyetlen személy sem léphet be az építkezési területre engedély nélkül. A belépési engedélyeket a Megrendelő helyszíni képviselőjétől lehet igényelni. Amennyiben a munkaterületre a járműveknek behajtási engedély szükséges, akkor a Vállalkozó feladata ezen engedélyek előzetes megkérése, használatuk megkövetelése és ellenőrzése.

9.27. Az építési területen az általános (KRESZ) előírásokon túl a helyi előírások betartása a Vállalkozó mindenkori kötelessége.

9.28. Amennyiben a helyi előírások másként nem rendelkeznek az építési munkaterületen a következő sebességkorlátozások érvényesek:

− 40 km/h a nyomvonalon és a szállító-utakon,

− 20 km/h építési munkálatok melletti elhaladáskor,

− 10 km/h az építési telephelyeken.

9.29. A munkavégzés során esetlegesen megrongált jelző-, irányító táblák, bóják, szalagok azonnali helyreállítása a Vállalkozó feladata.

9.30. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az építési munkaterületen a Megrendelő, vagy annak felhatalmazott alvállalkozója sebesség ellenőrzést, illetve forgalmi ellenőrzést végezhet. A felmerülő hiányosságokból, gyorshajtásból eredő következményekért a Vállalkozó teljes körűen felelős.

9.31. A belépési/behajtási engedély az érvényességi idejéig használható. Súlyos szabályszegés esetén az engedély azonnali visszavonásra kerül.

9.32. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy engedély nélküli belépés és behajtás, illetve bent tartózkodás azonnali kitiltást von maga után. Amennyiben Vállalkozó munkavállalója, dolgozója sorozatosan engedély nélkül tartózkodik a munkaterületen, az végleges kitiltást eredményezhet.

9.33. Vállalkozó köteles az általa vagy a kivitelezésbe általa bevont vállalkozó által megbontott, eltávolított ideiglenes forgalomszabályozás eszközeit maradéktalanul, az Ideiglenes Forgalomszabályozási Tervnek megfelelően helyreállítani.

9.34. Megrendelő kérésére Vállalkozó köteles a gyalogos forgalom balesetmentes közlekedését tárgyi

eszközökkel (pl.: építési átjáró, zártsorú mobilkerítés) biztosítani.

9.35. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy kizárólag őt terheli a felelősség az egész személyzetének vonatkozásában a hatályos jogszabályok, illetve hatósági előírások által meghatározott higiéniai és biztonsági szabályok betartatásáért, továbbá minden, ezen szabályok betarthatóságát szolgáló eszközzel ő köteles ellátni valamennyi munkavállalóját.

10. Munkaeszközök, berendezések

10.1. Vállalkozó a kivitelezési helyszínen kizárólag olyan munkaeszközt/berendezést tarthat és üzemeltethet, amely az „Alvállalkozói Nyilatkozat” -ban foglaltaknak eleget tesz, és amely gép, berendezés, eszköz biztonságos munkavégzésre való alkalmasságát a munkahelyi ellenőrzések során igazolja és a hatályos előírásoknak megfelel.

10.2. Vállalkozó az olyan járművek esetében, amelyek a közúti forgalomban nem vehetnek részt, a járművek munkaterületen való használata során köteles gondoskodni a biztonságosműszaki állapotról, a biztonságos munkavégzésre való alkalmasságról, az építési területen érvényes forgalmi előírások betartásáról, az alapvető biztonságtechnikai és környezetvédelmi követelményeknek történő megfelelésről.

10.3. Abban az esetben, ha a Megrendelő gépe(ke)t, berendezés(eke)t, illetve egyéb más munkaeszköz(öke)t a Vállalkozó rendelkezésére bocsát, a Vállalkozó köteles biztosítani, hogy használatuk során ezek az eszközök megfeleljenek az egészségvédelmi és biztonsági előírásoknak. Az üzemeltetői jogokat és kötelezettségeket ebben az esetben a Vállalkozó gyakorolja. Munkaeszközök rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos jog-, feladat-és felelősségi körök meghatározását a Megrendelő és a Vállalkozó külön megállapodásban rögzítik.

10.4. Amennyiben a Vállalkozó részére a Megrendelő gépet vagy berendezést ad át, abban az esetben annak kezelését végző személyre vonatkozó képzettségi követelményeit a Vállalkozónak kell biztosítani.

10.5. A Vállalkozó a gépek használatba vételével elismeri azok megfelelő műszaki és biztonságtechnikai állapotát is.

10.6. A Vállalkozó energiavételezésére abban az esetben kerülhet sor, ha azt a vállalkozási szerződésben a Megrendelő engedélyezi, szabályozza, ebben az esetben is a Vállalkozót terheli az energiavételezés műszaki és biztonságtechnikai feltételeinek előírás szerinti biztosítása.

10.7. Abban az esetben, ha a Megrendelő, vagy annak más szakalvállalkozója emelőberendezéseket és állványzatokat bocsát a Vállalkozó rendelkezésére, a Vállalkozó köteles biztosítani, hogy felhasználásuk során ezek az eszközök megfeleljenek a biztonsági előírásoknak. Az üzemeltetői jogokat és kötelezettségeket ebben az esetben a Vállalkozó gyakorolja. Vállalkozónak részt kell vennie ezen berendezések dokumentált átadásában. Az állványzat bármilyen megbontása, átalakítása csak és kizárólag a Megrendelő építéshelyi képviselőjének előzetes dokumentált engedélye alapján (Építési

Naplóban!) lehetséges. A megbontás, átalakítás kizárólag az azt építő szakalvállalkozó bevonásával, tudomásával lehetséges.

10.8. A darukat illetően a Vállalkozó kötelezi magát arra, hogy olyan teherkötöző eszköz függesztékeket használ, melyek megfelelnek a vonatkozó biztonsági előírásoknak, továbbá csak olyan személyek dolgozhatnak ezen eszközökkel, akik e munkavégzésre jogosító képzésben részt vettek és erről eredményes és érvényes vizsgával rendelkeznek (pl. kötöző vizsga). Vállalkozó kötelezi magát, hogy a darukkal kapcsolatban észlelt bármilyen rendellenességre, működési zavarra haladéktalanul felhívja Megrendelő, szakalvállalkozó figyelmét.

10.9. A fenti előírások a Vállalkozó által épített állványokra, tulajdonát képező és használt darukra is érvényes.

10.10. Az építési helyen -munkaidőben és munkaidőn kívül -a Vállalkozó által tárolt anyagokért, gépekért a Megrendelő nem vállal felelősséget.

11. Munkabiztonsági, egészségvédelmi és tűzvédelmi követelmények

11.1.Vállalkozó a Szerződésben meghatározott munkaterületen, illetve munkafolyamat tekintetében teljes körűen felelős az által végzett tevékenységre vonatkozóan tűz-és munkavédelmi előírások végrehajtásáért.

11.2.Vállalkozó csak akkor kezdheti meg az építési-kivitelezési (bontási) munkát (csak azt követően vonulhat fel a munkaterületre), ha részére a Megrendelő erre feljogosított képviselői a munkaterületet átadták, továbbá, ha valamennyi vonatkozó jogszabályban, szabványban és egyéb formában megjelenő előírások maradéktalanul teljesítésre kerültek:

- tervezett munkakezdés előtt 3 (három) nappal, de legkésőbb a munkakezdéskor az alábbi dokumentumokat másolat formájában a Megrendelőnek átadta:

• a munkavégzésre vonatkozó szerződés mellékletét képező „Alvállalkozói Nyilatkozat” cégszerűen aláírt eredeti példánya, amely független az aláírt szerződéstől,

• a szerződés tárgyában megjelölt építési kivitelezésre vonatkozó munkahelyi munkabiztonsági kockázatértékelés,

• építési munkaterület saját biztonsági követelményeinek megismerését célzó aláírt oktatási jegyzőkönyv,

• munkabiztonsági és egészségvédelmi kérdésekben felhatalmazott képviselő nevét, elérhetőségét tartalmazó dokumentum,

• biztonsági és egészségvédelmi tervet a szerződés tárgyában megjelölt építési kivitelezésre vonatkozóan kiegészíti, amennyiben az előirányzott technológiától eltér, vagy csak részben, érintőlegesen tartalmazza,

• a munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök kiadására vonatkozó előírást,

• a helyszínre szóló tűzvédelmi dokumentumot, a használt villamos kéziszerszámok egy évnél nem régebbi érintésvédelmi jegyzőkönyvét,

• gép, vagy berendezés kezeléséhez szükséges vizsgabizonyítvány,

• nyílt lánggal történő munkavégzés esetén a munkavégző, és közvetlen munkairányítójának érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványát,

• a tűz-, és munkavédelmi jogszabályok által megkívánt, Vállalkozó által használt gépek, berendezések, eszközök időszakos ellenőrzési, felülvizsgálati dokumentumait.

- tervezett munkakezdés előtt 3 (három) nappal, de legkésőbb a munkakezdéskor az alábbi dokumentumokat a Megrendelőnek bemutatta

• építési kivitelezésben közreműködő dolgozók (alkalmazottak, egyszerűsített foglalkoztatással bevont dolgozók) érvényes foglalkozás-egészségügyi orvosi alkalmassági igazolása, amelynek tartalmaznia kell a Munkáltató megjelölését,

• a munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök kiadására vonatkozó, a munkavállalók által az egyéni védőeszközök átvételét igazoló dokumentumot.

11.3. A Megrendelő a munkaterületet a Megrendelőre vonatkozó biztonsági követelményeknek megfelelően adja át a Vállalkozónak. A munkaterület – a biztonsági előírásoknak megfelelő, a munka-, tűz-és környezetvédelmi szempontokat is tartalmazó – átadás-átvételét az Építési Naplóban kell dokumentálni. Ha a munkaterület átadás-átvétele Vállalkozó és alvállalkozó között történik, ezen kötelezettségek a Vállalkozót terhelik.

11.4. A szerződéses munkát végző Vállalkozó és munkavállalói kötelesek betartani az érvényben lévő jogszabályok, szabványok munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi, tűzvédelmi előírásait, valamint a Megrendelő szabályzatait, különös tekintettel a biztonsági és egészségvédelmi tervben foglaltakra. A Megrendelő az említett szabályzatokba való betekintés lehetőségét biztosítja (előzetesen kérés, egyeztetés alapján).

11.5. A Vállalkozó által használt veszélyes műszaki állapotú szerszámokkal, vagy segédberendezésekkel végzett tevékenységet Megrendelő felfüggeszti, leállítja. Az ebből eredő minden következmény Vállalkozót terheli.

11.6. Tűzveszélyes tevékenység csak Megrendelő előzetes hozzájárulásával végezhető, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak figyelembevételével. A tevékenységhez a tűzoltó eszközök biztosítása Vállalkozó feladata.

11.7. A Vállalkozó a munkát csak a szerződésben meghatározott területen végezheti. A Vállalkozó munkavállalói a szerződésben meghatározott munkaterületeken kívül más helyen nem tartózkodhatnak, a meghatározott munkaterületeken kívül más üzembe, vagy más munkaterületre nem léphetnek be, az ennek be nem tartásából eredő károkért Vállalkozót kizárólagos, át nem hárítható felelősség terheli.

11.8. Vállalkozó tevékenységét oly módon köteles folytatni, hogy azzal ne veszélyeztesse a tevékenysége hatókörében tartózkodó más, kivitelezésben résztvevőélet-és vagyonbiztonságát.

11.9. A Vállalkozó köteles a munkavégzés során írásban kijelölni a munka irányításával és ellenőrzésével megbízott felelős vezetőt. Amennyiben a megbízott felelős vezető az építési területről távozik, vagy nem jelenik meg, Vállalkozó ez időre köteles ideiglenes vezető kijelölésére.

11.10. Vállalkozó az adott munkaterületen csak akkor kezdheti meg illetve folytathat munkát, ha ott a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei minden tekintetben – személyi, tárgyi, környezeti tényezők – biztosítottak.

11.11. Állványok telepítése és használata csak a hatályos jogszabályban foglaltak szerint történhet. Telepített állványok használatba vétele, átalakítása csak az állvány építőjének és Megrendelő munkabiztonsági koordinátorának hozzájárulása után történhet.

11.12. A Megrendelő a Vállalkozó munkaterületén jogosult munkavédelmi ellenőrzést tartani, illetve tartatni, az esetleges munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére a Vállalkozó vezetőjét, munkahelyi képviselőjét felszólítani és a tapasztalt hiányosságok megszüntetését –akár azonnali határidővel – elrendelni, ellenőrizni.

11.13. A munkavédelmi szabályokat figyelmeztetés ellenére ismételten megsértő Vállalkozó munkavállalóinak munkavégzését a Megrendelő jogosult megtiltani. A tiltás semmilyen formában sem lehet hatással a munkavégzés vállalt határidőinek betartására, nem lehet alapja semmilyen határidő módosításnak.

11.14. A Vállalkozó által megbízott munkavédelmi szakember köteles együttműködni a Projekt munkavédelmi koordinátorával, illetve a Megrendelő által foglalkoztatott, építési kivitelezésért felelős személyekkel.

11.15. Amennyiben a Megrendelő, vagy annak megbízott biztonsági és egészségvédelmi koordinátora munkavédelmi kooperációt, egyeztetést hív össze, azon a Vállalkozó képviselőjének meg kell jelennie, és az ott előírt intézkedéseket a megjelölt határidőre végrehajtani.

11.16. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy munkaterületén a Megrendelő előzetes bejelentés nélkül bármikor munka- vagy tűzvédelmi szempontú ellenőrzést tarthat. Az ellenőrzésben Vállalkozónak kötelessége együttműködni.

11.17. Amennyiben a Vállalkozó tevékenységi körén belül a Megrendelő felelős vezetője, munka-, és tűzvédelmi szakembere, vagy biztonsági és egészségvédelmi koordinátora súlyos, munka-, illetve tűzvédelmi szabálytalanságot (a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenységet) észlel, vagy ezek a szabálytalanságok újabb ellenőrzés alkalmával továbbra is fennállnak, úgy a Megrendelő az alábbi intézkedéseket érvényesítheti:

- a Vállalkozó további tevékenységét – a veszélyek elhárítására irányuló tevékenységek kivételével – azonnali hatállyal megtiltja;

- késedelmes (24 órát meghaladó), valamint szakszerűtlen intézkedés esetén a Megrendelő jogosult a veszélyhelyzetet, a szabálytalanságot a Vállalkozó költségére megszüntetni. A Megrendelő ez irányú tevékenységéből származó költségeket a Vállalkozó soron következő számlájába beszámítja;

- Megrendelő felelős vezetője, munka-és tűzvédelmi szakembere, biztonsági és egészségvédelmi koordinátora a fennálló hiányosságokat, szabálytalanságokat jegyzőkönyvben rögzíti, és egyúttal intézkedik a Szerződés mellékletében meghatározott megfelelő tételes kötbérérvényesítéséről,

- Megrendelő a Vállalkozóval történő további együttműködést felülvizsgálja, indokolt esetben a meglévő megállapodást felbontja.

11.18. A munkaterületen ellenőrzést végző hatóságok vizsgálatainál a Vállalkozó csak saját tevékenységét és saját munkavállalóit érintően tehet nyilatkozatot, a vizsgálat során meghatározott kötelezettségeit azonnali hatállyal köteles végrehajtani.

11.19. Amennyiben Vállalkozó bármely munkavédelmi, tárolási vagy egyéb kötelezettségét megszegi, tételes kötbér fizetésére köteles a Szerződés mellékletében meghatározottak szerint. Amennyiben az építési- kivitelezési munkaterületen tartott hatósági ellenőrzések következményeként a Megrendelővel szemben az ellenőrzést végző hatóság(ok),az Építtető vagy bármely egyéb – erre jogosult – harmadik személy bírságot szab(nak) ki Vállalkozó mulasztásából, szabálytalan munkavégzéséből eredően, úgy Vállalkozó köteles a Megrendelőnek ilyen módon okozott kárt megtéríteni, Megrendelő pedig jogosult a Vállalkozóval szemben bármilyen címen fennálló tartozásába a kártérítés címén fennálló követelését beszámítani.

11.20. Vállalkozó saját tevékenységére vonatkozó kockázatértékelésben és/vagy egyéb munkabiztonsági dokumentumban köteles meghatározni az adott építési munkahely sajátosságainak figyelembevételével a munkahelyre és a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket.

11.21. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy munkáltatóként felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért, így ezzel kapcsolatban objektív felelőssége áll fent. E felelősség Vállalkozót akkor is terheli, ha a Szerződésben rögzített feladatok teljesítése érdekében teljesítési segéd (alvállalkozó) közreműködését veszi igénybe.

11.22. Vállalkozó köteles a munkavállalóinak napi létszámát munkanemenként a Megrendelő helyszíni képviselőjének minden nap a munkakezdést követő 2 (kettő) órán belül megadni.

11.23. Vállalkozó a Szerződéstől eltérő munkarendben történő munkavégzést kizárólag a Megrendelő előzetes írásbeli engedélye alapján folytathat. A szerződéstől eltérő munkarendben történő munkavégzés költségeit Vállalkozó a Vállalkozói Díjban kalkulálta, ebből adódó többletköltsége nem számolható el.

11.24. A Vállalkozónak a Projektre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi tervben foglaltakat, valamint a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit a feladat elvégzésében közreműködő munkavállalókkal –mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok tekintetében–meg kell ismertetnie és azt dokumentálnia kell.

11.25. A Vállalkozó köteles valamennyi munkavállalója részére – az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében –a szabványoknak, előírásoknak mindenben megfelelő, minősített eszközöket, egyéni védőfelszereléseket, valamint munkaruházatot, lábbelit, fejvédő sisakot, valamint az általa végzett kockázat-becslés alapján használandó egyéb eszközöket rendelkezésre bocsátani, és azok megfelelő használatát folyamatosan ellenőrizni.

11.26. Vállalkozó kijelenti, hogy az általa és az esetleges alvállalkozói által foglalkoztatott személyek vonatkozásában a Megrendelő munkavédelmi koordinátorával együttműködve betartja és betartatja a társadalombiztosítási, foglalkoztatási és adójogszabályokban foglalt rendelkezéseket, valamint külföldi állampolgárok foglalkoztatása esetén csak munkaszerződéssel és érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező munkavállalókat foglalkoztat.

11.27. Vállalkozó a munkaterületen rendszeres munkavédelmi ellenőrzést köteles megszervezni és végrehajtani. Vállalkozó a szerződésteljesítése során csak a munkajogi jogszabályok és rendelkezések szerint, azoknak megfelelő munkavállalókat foglalkoztathat. Vállalkozó vállalja, hogy különös gondossággal betartja az alkalmazandó munkajogi, adó-és társadalombiztosítási jogszabályokat, és viseli valamennyiezzel kapcsolatos költséget. Vállalkozó felelősséget vállal a szerződés teljesítésébe részéről bevontak tevékenységéért és mulasztásáért.

12.Környezetvédelem

12.1. Vállalkozó – a saját tevékenységéhez kapcsolódóan – köteles a hatályos környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályokban, előírásokban, a vonatkozó hatósági és önkormányzati határozatokban, rendeletekben, valamint a Megrendelő környezeti politikájában foglaltakat megismerni és maradéktalanul betartani.

12.2. A Megrendelő legkésőbb a munkaterület átadása során Vállalkozót tájékoztatja a Projekthez és a Vállalkozó által ellátandó tevékenységéhez kapcsolódó hatósági és önkormányzati határozatok tartalmáról. Természetvédelmi érintettség esetén a tájékoztatás kiegészül a területileg illetékes természetvédelmi kezelő elvárásainak ismertetésével. A fenti rendelkezések megsértésével okozott károkért Vállalkozó korlátlan felelősséggel tartozik.

12.3. A Vállalkozó köteles továbbá a munkája elvégzéséhez szükséges környezetvédelmi hatósági engedélyeket beszerezni és érvényességükről a munkavégzés teljes időtartama alatt gondoskodni.

12.4. A Vállalkozó a munkálatok ideje alatt fokozottan, a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően köteles megelőzni a környezet szennyezését és minimalizálni a környezetterhelést.

12.5. Vállalkozó köteles a Szerződésben és jelen mellékletben meghatározott környezetvédelmi követelményeket, továbbá a Vállalkozó tevékenységhez kapcsolódó környezetvédelmi jogszabályok előírásait, valamint ezen előírásokat kielégítő tevékenység(ek) módját a Szerződés teljesítésében résztvevő alkalmazottjaival/teljesítési segédeivel megismertetni, és a munkában résztvevők felkészültségéről gondoskodni.

12.6. Vállalkozó a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyvben/alvállalkozói építési naplóban nyilatkozik arról, hogy a munkaterületen alkalmazandó környezetvédelmi, természetvédelmi előírásokat valamennyi munkatársával megismertette és azok betartásáról a Megrendelő ellenőrzési és szankcionálási joga mellett folyamatosan gondoskodik.

12.7. A Vállalkozó a teljesítésében közreműködő alvállalkozók felé a jelen mellékletben megfogalmazott előírásokat köteles továbbítani és az itt előírtak betartásáért és betartatásáért felelősséggel tartozik.

12.8. Táj- és természetvédelmi szempontból az építés közvetlen hatásterülete a tájegység azon része, ahol a tevékenység folyik, amely a tájképére, egyedi tájértékére, tájhasználat módjára közvetlenül hat. Az építés alatti időszakban ez kiterjed a szállító útvonalak, ideiglenes telephelyek, depóterületek és egyéb területhasználatokkal (károkozással) összefüggő tevékenységek hatásterületeivel.

12.9. A munkaterületen kívüli területhasználatok esetében a szükséges engedélyezési eljárások lefolytatásával megelőzhető a természeti károkozás. A munkaterületen kívüli, Vállalkozó tevékenységével összefüggő területhasználat (beszállító út, anyag depóhely kialakítása stb.) engedélyezési eljárásának lefolytatása az igénybevétel előtt a Megrendelő tájékoztatásával és bevonásával történhet.

12.10. Vállalkozó fakivágást kizárólag a Megrendelő által adott munka elvégzése érdekében és a Megrendelő által bemutatott engedély birtokában és a Megrendelő felelős műszaki vezetője által jóváhagyott ütemezése mellett végezhet. Mindennemű további fakivágásszigorúan tilos.

12.11. Munkavégzéshez szükséges mértékben cserjeszint gyérítésé vagy lokális irtását is kizárólag engedély birtokában, a Megrendelő felelős műszaki vezetőjének jóváhagyása mellett, augusztus és február közötti időszakban végezhet a Vállalkozó.

13.Hulladékgazdálkodás

13.1. A Vállalkozó a munkája során –amennyire a technológiai feltételek engedik – köteles a hulladékképződést megelőző technológiákat alkalmazni és tevékenysége során a hulladékképződést minimalizálni.

13.2. Amennyiben a Szerződés kifejezetten eltérően nem rendelkezik, úgy Vállalkozó a munkája során keletkező valamennyi veszélyes és nem veszélyes hulladék tekintetében hulladéktermelőnek/hulladékbirtokosnak minősül. A hulladék kategóriában a másodlagos nyersanyaghalmazok, azaz a létesítmény építése során újbóli beépítésre kerülő anyagok nem értendők bele. A másodlagos nyersanyaghalmazok deponálási helyét a Megrendelő felelős műszaki vezetője jelöli ki.

13.3. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok, valamint a vegyi anyagok tárolására vonatkozó előírások és azok betartásai biztosítják a munkaterület és környezetében található vízterek szennyezés-mentesen tartását.

13.4.A másodlagos nyersanyaghalmazok azon részére vonatkozóan, amelyek a Projekt keretében nem kerülnek beépítésre, a Szerződés határozza meg a hulladék birtokosát.

13.5. A Vállalkozónak, mint a tevékenysége során keletkező hulladék termelőjének/birtokosának kötelessége a „Hulladékról szóló törvény”, az „Építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól” szóló rendelet, a „Veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló kormányrendelet, valamint a „Hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről” szóló kormányrendeletben foglaltak megismerése és betartása.

13.6. A Vállalkozó kiemelten köteles a saját tevékenységéből származó hulladékokat a „Hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről” kormányrendeletben foglaltaknak

megfelelően dokumentálni, illetve a keletkezett hulladékairól a jogszabály szerinti tartalommal nyilvántartást vezetni.

13.7. A telephelyen, munkaterületen kívüli – bármely típusú – hulladékok szállítását csak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező környezetvédelmi hatóság által kiadott és érvényes hulladékkezelési/szállítási engedély birtokában lehet végezni.

13.8. A Vállalkozó köteles a hulladékok elszállításáról készített/kapott – előírt adattartalmú –bizonylatokat a

Megrendelő részére átadni.

13.9. Az inert hulladékok ideiglenes deponálási helyét a felelős műszaki vezető jelöli ki és a Vállalkozó köteles a napi elszállításról gondoskodni.

13.10. A Vállalkozó tevékenysége során keletkezett veszélyes hulladék esetében a Vállalkozó, mint a veszélyes hulladék termelője, a veszélyes hulladékát a közvetlen keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtheti a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben és időtartamra, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, „A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló kormányrendelet szerinti előírt módon. A veszélyes hulladékok munkaterületen lévő átmeneti tárolójának kijelölésekor megfelelő védelmi intézkedések betartása (pl. szigetelő fólia alkalmazása, rendszeresített kármentővel ellátott zárható konténer) szükséges a talaj, talajvíz esetleges szennyezése elkerülése végett. A veszélyes hulladék csapadékvízzel való érintkezését, keveredését műszaki megoldással meg kell akadályozni!

13.11. A veszélyes hulladék termelője/birtokosa köteles a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni, köteles a veszélyes hulladékot más, nem veszélyes hulladékoktól elkülönítve gyűjteni. Az egyes veszélyes hullafékfajták egymással nem keverhetőek.

13.12. A gyűjtőedényzetnek jól megkülönböztethetőnek, feliratozottnak és EWC kóddal ellátottnak kell lennie és méretének, anyagának megválasztásánál figyelemmel kell lenni a képződő veszélyes hulladék mennyiségére, minőségére, állagára, kémiai összetételére is.

13.13. Tároláskor a tűzveszélyességi jellemzők is figyelembe veendők.

13.14. Veszélyes hulladékok elhagyása a munka- és felvonulási területen is szigorúan tilos.

13.15. Vállalkozó az általa termelt vagy a birtokába került veszélyes és nem veszélyes hulladékok elszállítása során csak az adott hulladéktípusra környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szállító (begyűjtő) partnert vehet igénybe. Hulladékszállítások megrendelése esetén a szállító köteles a szállítás megkezdése előtt az érvényes hulladékszállítási engedélyeit a hulladékot átadó részére bemutatni/megküldeni. A szállítási engedély bemutatását megelőzően a hulladék elszállítására/elszállíttatására Vállalkozó nem jogosult. A hulladékszállító köteles a szállítási engedélyen kívül az adott hulladékra vonatkozó befogadó nyilatkozatot is bemutatni Megrendelő részére, amellyel igazolja, hogy az elszállításra kerülő hulladék engedélyes lerakóba vagy újrahasznosítóhoz vagy kezelőhöz kerül. Befogadó nyilatkozat hiányában a hulladékszállítás nem kezdhető meg. A befogadó által is visszaigazolt szállítójegy a hulladékszállításhoz kapcsolódó számlák kötelező melléklete. A befogadó (lerakó), a kezelő vagy az újrahasznosító által visszaigazolt szállítójegy nélküli hulladékszállítási számla a Megrendelő felé fizetési kötelezettséget nem keletkeztet.

13.16. Vállalkozó köteles a tevékenysége során keletkező szilárd és folyékony kommunális hulladékot a munkaterületén összegyűjteni, valamint annak szükséges gyakorisággal való jogszerű elszállításáról gondoskodni, amelyet a területileg illetékes közszolgáltatóval kell elvégeztetni.

13.17. A jogszabályi, hatósági és egyéb, a kivitelezésre vonatkozó (pl. környezetvédelmi terv) előírások megtartása mellett Vállalkozónak kötelessége rendszeresen, de legalább naponta a munkaterületen keletkezett hulladékok összegyűjtése, a részére átadott munkaterület szennyezésmentesen tartása.

13.18. A munka-és tárolóterületeken mindennemű hulladék égetése tilos!

14.Veszélyes és vegyi-anyagok tárolása

14.1. A Vállalkozó a munkaterületen, illetve ideiglenes telephelyén kizárólag azokat a vegyi- és veszélyes anyagokat tárolhatja, amelyek a szerződése teljesítése érdekében elengedhetetlenül szükségesek.

14.2. Vállalkozó köteles valamennyi általa tárolt és használt vegyi és veszélyes anyag magyar nyelvű biztonsági adatlapját az anyagok tárolási helyszínén biztosítani.

14.3. Vegyi- és veszélyes anyagok csak olyan feltételek mellett tárolhatók, amelyek biztosítják a környezetszennyezés kizárását. A vegyi és veszélyes anyagok tárolása a jogszabályi előírások figyelembevételével, a munkaegészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával a környezetet nem veszélyeztető módon történhet (zárt folyadékzáró aljzatú konténerben felirattal ellátva, kármentő és felitató anyag biztosításával, egyéni védőeszközök használata stb.).

14.4. Vegyi- és veszélyes anyagok kizárólag saját, gyári csomagolásban tárolhatók, amely csomagolásokon a vegyi anyag főbb veszélyességi jellemzői azonosíthatók.

14.5. Azokon a munkaterületeken, ahol nagyobb mennyiségben kerül felhasználásra veszélyes vagy a környezetre fokozottan veszélyes anyag, a dolgozó egységeknek rendelkezni kell rendkívüli környezeti káresemény bekövetkeztekor szükséges intézkedési tervvel, az abban foglaltakat a munkavállalóknak ismerniük kell.

14.6. A vegyi- és veszélyes anyagok tárolási helyének kialakítása a Megrendelő mindenkori felelős műszaki vezetőjének jóváhagyásával történhet.

14.7. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok, valamint a vegyi anyagok tárolására vonatkozó előírások és azok betartásai biztosítják a munkaterület és környezetében található vízterek szennyezés-mentesen tartását.

14.8. A munkavégzés és mindennemű kivitelezéshez kapcsolódó tevékenység során a Vállalkozónak kiemelt figyelmet kell fordítania a munkaterület közelében található felszíni és felszín alatti vizek szennyeződésének megelőzésére. Veszélyes anyagok és hulladékok tároló területeit élővizek közvetlen közelében tilos kialakítani.

14.9. Amennyiben vegyi anyagok kiömlése során a munkaterület talaja szennyeződik, úgy a szennyezett talaj és földtani közegszennyezéstől való teljeskörű mentesítése a Vállalkozó feladata és költsége. Ilyen jellegű káresemények kapcsán a Vállalkozónak tájékoztatási kötelezettsége van a Megrendelő felelős műszaki vezetője irányába.

14.10. Vállalkozó által nem közölt, de Vállalkozó tevékenysége által okozott szennyezések esetén a kárveszély viselése és kármentesítés kötelme a munkaterület Megrendelő részére történő átadás-átvételét követően sem száll át a Megrendelőre.

14.11. Vállalkozó köteles a földmunkák végzése során a vonatkozó humuszgazdálkodási tervben foglaltakat maradéktalanul betartani. Amennyiben humuszgazdálkodási terv nem készül, úgy a Megrendelő felelős műszaki vezetőjének utasításai szerint köteles Vállalkozó eljárni.

15.Zaj-és rezgésterhelés

15.1. A Vállalkozó köteles -a saját tevékenységéhez kapcsolódóan -a területre vonatkozó mindenkori aktuális zaj-és rezgés-terhelési határértékek megismeréséről gondoskodni és munkája során az előírt határértékeket betartani.

15.2. Amennyiben a munkavégzés tervezhetően, illetve rendszeresen a területre előírt zajhatárértéket meghaladó kibocsátással jár, Vállalkozó köteles saját költségén, zajvédelmi műszaki intézkedési tervet készíteni, amellyel, ha nem tartható az építési zaj a határérteken belül, úgy köteles a vonatkozó jogszabály szerint ideiglenes zajhatárérték túllépési engedélyt megkérni. A kiadott engedélyt Vállalkozó köteles a Megrendelő felelős műszaki vezetőjének bemutatni.

15.3. Amennyiben a Vállalkozó által végzett tevékenység épített környezetben jelentős rezgésterheléssel jár, a munkaterület átadása során a Megrendelő felelős műszaki vezetőjével alapállapot felvételt készít.

15.4. Vállalkozó jogosult a tevékenységére előírt, a főbb munkafolyamatokra vonatkozó technológiai utasítások (a továbbiakban: „TU”) módosítását kérni abban az esetben, ha a TU-ban leírt tevékenység fokozott rezgésterheléssel jár és ez a környező építmények állapotára veszélyt jelenthet. A jelentős rezgésterheléssel járó munkák során kiemelt figyelmet kell fordítani az épített környezet védelmére a rezgésszint minimalizálására.

15.5. A munkaterület Megrendelő részére történő visszaadása során is elvégzésre kerül a környező területek állapot felülvizsgálata.

15.6. Az épített környezetben a Vállalkozó által a munkavégzése során kibocsátott fokozott rezgés következtében bekövetkező káresetekért Vállalkozó teljes körűen felelős.

16.Előre nem látható kockázatok, vészhelyzetek, rendkívüli események

16.1. Vállalkozó részére a Megrendelő a munkaterület átadása során a Megrendelőnél érvényben lévő vészhelyzeti terveket is átadja.

16.2. Amennyiben a Vállalkozó a munkavégzése során a munkaterületen korábban keletkezett, vagy elhelyezett (akár a terepszinten, akár a terepszint alatt, vagy meglévő építményben) hulladékot talál, ennek tényét a Megrendelő felé köteles írásos formában haladéktalanul jelezni, a fellelés helyét a Megrendelő intézkedéséig érintetlenül hagyni.

16.3. A fentieken kívül, amennyiben Vállalkozó a munkája során előre nem jelzett helyszíneken környezetvédelmi érdekkörbe tartozó további kockázatot észlel (régészeti leletek, védett/fokozottan védett természeti értékek, növény vagy állatfaj élőhelye, barlangok stb.), azt a Megrendelő felelős műszaki vezetője felé haladéktalanul jelenteni és ezzel egy időben a munkavégzést felfüggeszteni köteles. A munkavégzés folytatását csak a Megrendelő felelős műszaki vezetője rendelheti el.

16.4. Amennyiben a munkavégzése során környezetszennyezés, környezeti vészhelyzet vagy természetkárosítás fordulna elő, Vállalkozó köteles a Megrendelő képviselőjét haladéktalanul, az esemény bekövetkezésekor értesíteni, a munkavégzést felfüggeszteni, a további szennyeződést/környezetkárosítást megakadályozni, a szennyeződést eltávolítani, illetve a kármentesítést/eredeti állapot helyreállítását a Megrendelő és/vagy az illetékes és szükség szerint bevont hatóság előírásai szerint saját költségére a lehető legrövidebb időn belül szakszerűen elvégezni.

16.5. Havária esemény bekövetkeztekor az eseményt észlelő azonnal értesíti a kárelhárításba bevonható szerveket (Tűzoltóság, Mentők, Rendőrség, Katasztrófavédelem), majd a közvetlen munkahelyi vezetőt és a Megrendelő felelős műszaki vezetőjét, aki haladéktalanul megteszi a további értesítéseket és bejelentéseket.

16.6. A Vállalkozó tevékenysége során bekövetkező havária eseménnyel kapcsolatos minden költség és kötelezettség az okozó Vállalkozót terheli.

16.7. Vállalkozó köteles a munkáit úgy végezni, hogy a munkájából adódóan az épített környezetben kár ne következhessen be. Káresemény esetében Vállalkozó köteles a Megrendelő felelős műszaki vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni. Vállalkozó tevékenységéből eredő és bizonyítható káresemények kapcsán Vállalkozó teljes körűen helytállni köteles.

16.8. Vállalkozó a munkavállalóival bekövetkezett balesetet, káreseményt – tűzesetet, környezetszennyezést

– a Megrendelő helyszíni kapcsolattartója felé köteles bejelenteni, valamint az esemény kivizsgálásába annak megbízottját bevonni. A baleseti, káreseti, kivizsgálási jegyzőkönyv másolatát az illetékesekhez (hatóságokhoz) történő továbbítás előtt a Vállalkozó köteles a Megrendelőnek megküldeni a balesetet, káresetet követő 5 napon belül.

16.9. A Vállalkozó a munkavállalóit ért sérüléseket és foglalkozási megbetegedéseket a saját munkavédelmi ügyrendjének előírásai szerint a Vállalkozó tartja nyilván és vizsgálja ki, a Megrendelő munkavédelmi képviselőjének értesítése mellett.

16.10. A Vállalkozó köteles a halálos, súlyos sérülést, illetve egészségkárosodást okozó baleset bekövetkezése esetén a munkavégzést azonnal leállítani és a Megrendelő képviselőjét, továbbá a Megrendelő biztonsági és egészségvédelmi koordinátorát haladéktalanul értesíteni. A baleset helyszínét a Megrendelő utasításáig elhagyni, átalakítani nem lehet.

16.11. Azonnali bejelentésre kötelezett foglalkozási megbetegedés esetén a Megrendelő munkahelyi vezetőjét azonnal értesíteni kell.

16.12. Rendkívüli esemény esetén, mint pl: mérgezés, gázömlés, súlyos környezetszennyezés, villamos kábel megrongálódása, energia vezeték szakadása, épületomlás esetén a Megrendelőt azonnal értesíteni kell.

16.13. Vállalkozó az általa munkavégzés céljára átvett építés-kivitelezési munkaterületen észlelt, a kivitelezési tevékenységet érintő bármilyen munkabiztonsági szabálytalanságot, közvetlen vagy közvetett veszélyforrást azonnali hatállyal köteles a minimális szintre csökkenteni és megszüntetni. Amennyiben nem a Vállalkozó tevékenységével összefüggő a veszélyforrás vagy a szabálytalanság, akkor haladéktalanul köteles a Megrendelő képviselőjét értesíteni.

16.14. Vállalkozó a veszélyek elhárítására tett intézkedéseit köteles a Megrendelő helyszíni képviselőjével

egyeztetni.

16.15. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy munkavállalót érintően bekövetkezett balesettel, káresettel kapcsolatosan a Megrendelővel szemben semminemű kivizsgálási, kártérítési, anyagi felelősség- áthárítási követeléseket nem támaszthat. Ilyen igénnyel a Vállalkozó csak jogerős bírósági végzés birtokában léphet fel a Megrendelő felé.

16.16. A Vállalkozó a kivitelezési helyszínen a végzett tevékenységéhez mérten biztosítani köteles az elsősegély-nyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit.

17.Minőségi Követelmények

17.1. A Megrendelő által a Generálszerződés keretében készített vagy alkalmazott, a főbb munkafolyamatokra vonatkozó technológiai utasítások (TU) és minősítési és mintavételi tervek (a továbbiakban: MMT) a Szerződés részét képezik, azok Vállalkozó számára kötelezőek. Vállalkozó 5 munkanappal a munkaterület átadása előtt köteles átadni Megrendelő részére a TU-kat és MMT-ket.

17.2. Amennyiben Megrendelő szükségesnek ítéli, Megrendelő erre vonatkozó felszólítását követő 5 (öt) napon belül Vállalkozó köteles a Megrendelő által előírt körben, formában és részletességgel további TU- kat és/vagy MMT-ket készíteni és Megrendelő részére jóváhagyásra benyújtani. A Vállalkozó által készített és Megrendelő által jóváhagyott TU-k és MMT-k a jelen szerződés részét képezik, azok Vállalkozó számára kötelezőek.

17.3. Vállalkozó köteles a TU-ban, tervekben nem kellően részletezett műszaki megoldások esetén az érintett munkarész további dokumentációját (technológiai, gyártmány- és műhelyterveit stb.) a kivitelezés során haladéktalanul elkészíteni, Megrendelővel leegyeztetni és jóváhagyatni. Ezen feladatok ellenértékét a Vállalkozói Díj fedezi. A Megrendelő részéről nem jóváhagyott vagy megtiltott műszaki megoldások alkalmazása szerződésszegésnek minősülnek. Vállalkozó a Szerződés megkötése után előterjesztett, esetleges olcsóbb műszaki javaslatának el nem fogadása esetén sem jogosult a Megrendelő által jóváhagyott költségesebb változathoz képest fennálló árkülönbözetének érvényesítésére.

17.4. Megrendelő erre vonatkozó felszólítását követő 5 (öt) munkanapon belül Vállalkozó köteles az általa elvégzett munkanem(ek)re vonatkozó minőségtanúsítási dokumentációt összeállítani. Megrendelő minden esetben köteles a minőségtanúsítási dokumentáció összeállításához szükséges dokumentumokat (MMT-t, laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket, beépített anyagok/termékek minőségi tanúsítványait, teljesítmény-nyilatkozatait stb.) a Megrendelő részére hiánymentesen átadni.

17.5. Vállalkozó a Szerződésben rögzített műszaki tartalommal, az ott előírt szabványokban, útügyi műszaki előírásokban, a vonatkozó jogszabályokban, hatósági előírásokban, TU-ban, illetve az MMT-ben foglalt minőségi követelményeknek mindenben megfelelő, teljes körű, hiba-és hiánymentes teljesítést vállal a teljesítési határidőre. Megrendelő a teljesítésigazolás kiállítását a fenti követelményeknek való megfeleléséig jogosult megtagadni.

17.6. Az előírt követelményeknek nem megfelelő teljesítést Megrendelő jogosult a Vállalkozó költségére – akár a Vállalkozóval, akár harmadik személy vállalkozóval – kijavíttatni, kicseréltetni, vagy visszabontatni és újraépíttetni. Abban az esetben, ha a Vállalkozó nem kezdi meg az utasítás végrehajtását és nem teljesíti az abban meghatározott időn belül, Megrendelő jogosult Vállalkozó költségére és kockázatára más vállalkozót alkalmazni az utasítás végrehajtására, és az abból eredő vagy azzal kapcsolatos összes költséget Megrendelő jogosult Vállalkozótól visszaigényelni.

17.7. A kijavítással, illetve az újraépítéssel kapcsolatos valamennyi költség Vállalkozót terheli, a kijavításból/újraépítésből eredő esetleges késedelem Vállalkozó felelőssége.

00.0.Xx előírt minőség meghatározása a munkanemre vonatkozó szabvány(ok)ban, útügyi műszaki előírás(ok)ban megfogalmazott kivitelezési, minőségi és mérettűrési követelmények szerint, az anyagok minőségi tanúsítványainak, teljesítménynyilatkozatainak felhasználásával történik. Felek a minőségi követelmények tekintetében a vonatkozó szabvány(ok)ban és az útügyi műszaki előírás(ok)ban foglalt előírásokat magukra nézve kötelezőnek tartják.

17.9. A Vállalkozónak az építés kivitelezéséhez korszerű műszaki eszközöket, anyagokat, termékeket, építés alatti minőségellenőrzést és olyan felügyeletet kell biztosítania, ami nélkülözhetetlen a határidők betartásához és a minőségi követelmények teljesítéséhez.

17.10. A Vállalkozó felelős az anyagok, szerkezeti elemek és a létesítménybe beépített termékek minőségéért, azok felhasználásáért, valamint beépítéséért, függetlenül attól, hogy azokat gyártóműben vásárolta, harmadik személy által készíttette, vagy saját maga állította elő. Vállalkozó minden termék vagy anyag beépítése előtt köteles meggyőződni arról, hogy az megfelel-e a Szerződés szerinti műszaki követelményeknek, köteles elvégezni a szükséges vizsgálatokat, vagy elvégeztetni a vizsgálatokat a Megrendelő által elfogadott szervezettel.

17.11. Az összes mintát a Vállalkozónak kell szolgáltatnia saját költségén és bármely mérés vagy vizsgálat költségét Vállalkozó viseli, ha azok biztosítása, elvégzése a Szerződés rendelkezéseiből következik, vagy a Szerződés írja elő, vagy azokat a Mérnök írja elő.

17.12. Vállalkozó köteles a Szerződésben rögzített, a Megrendelő által elrendelt, illetve a jogszabály vagy műszaki előírás által elrendelt valamennyi vizsgálat (ellenőrzések, mérések) elvégzésére, illetve

elvégeztetésére, valamint ezek előírás szerinti dokumentálására. A vizsgálatok eredményeit köteles írásban átadni Megrendelő részére.

17.13. A Megrendelőnek joga van az építés, elkészítés, gyártás vagy előkészítés alatt ellenőrizni és megvizsgálni az anyagokat, termékeket, berendezéseket, és beszerelendő tárgyakat, amelyeket a Projektelem megvalósítása során a megvalósítás érdekében szállítanak. Ha az anyagokat, termékeket, berendezéseket nem a Vállalkozó műhelyeiben vagy területein készítik, gyártják vagy készítik elő, a Vállalkozó köteles a Megrendelő részére engedélyt szerezni, hogy az elvégezhesse az ilyen felülvizsgálatot és vizsgálatot az érintett műhelyekben és helyeken. Az ilyen felülvizsgálat vagy vizsgálat nem mentesíti a Vállalkozót semmilyen Szerződés szerinti kötelezettsége alól.

17.14. Amennyiben Megrendelő megítélése szerint az anyagok, termékek, berendezések nincsenek készen a felülvizsgálatra vagy vizsgálatra, vagy a hivatkozott vizsgálat vagy felülvizsgálat eredménye alapján Megrendelő úgy dönt, hogy az anyagok, berendezések, beszerelendő tárgyak hibásak vagy más okból nem felelnek meg a Szerződésnek, a Megrendelőnek jogában áll az anyagokat, termékeket, vagy berendezéseket elutasítani a Vállalkozó egyidejű értesítése mellett. Az értesítésnek tartalmaznia kell a Megrendelő részéről történő elutasítás okait.

17.15. A Vállalkozó azonnal köteles kijavítani a hibát, vagy más módon gondoskodni arról, hogy az elutasított anyagok, termékek, berendezések, beszerelendő tárgyak megfeleljenek a Szerződésnek.

17.16. Amennyiben a Megrendelő úgy írja elő, az elutasított anyagok, termékek, berendezések ismételt vizsgálatait ugyanolyan módon és feltételekkel kell elvégezni. Az összes olyan költség, amely a vizsgálatok megismétlése miatt merül fel, a Vállalkozót terheli.

17.17. Vállalkozó köteles a Szerződésben előírt, illetve a jogszabály, műszaki előírás által elrendelt, és a jóváhagyott MMT szerinti valamennyi vizsgálat elvégzésére, illetve elvégeztetésére, valamint ezek előírás szerinti dokumentálására, ezek költségét a Vállalkozói Díj tartalmazza. Vállalkozó a vizsgálatok eredményeit köteles írásban átadni Megrendelő részére.

17.18. A Projektelem semmilyen részét nem szabad befedni vagy eltakarni a Megrendelő írásbeli engedélye nélkül, és a Vállalkozó köteles teljes mértékben lehetővé tenni a Megrendelő és a Mérnök számára, hogy a Projektelem bármely részét felülvizsgálja és megmérje, amely befedésre vagy eltakarásra kerül, mielőtt a Projektelem bármely része rákerülne. A Vállalkozó köteles írásban értesíteni a Megrendelőt, amikor a Projektelem bármely ilyen része készül vagy elkészült és vizsgálatra alkalmas, a Megrendelő pedig köteles, indokolatlan késlekedés nélkül -hacsak azt nem tartja szükségtelennek, amiről azonban a Vállalkozót köteles értesíteni -megjelenni a Projektelem ilyen részének vizsgálata és mérése céljából.

17.19. Az eltakarásra kerülő és utólag nem vizsgálható anyagok és munkarészek beépítése előtt Vállalkozó 72 órával megelőzően köteles Megrendelőt az Építési Napló útján értesíteni, valamint köteles ezekről Megrendelő részére fényképfelvételeket készíteni.

17.20. Megrendelő jogosult a munkavégzést teljes egészében vagy részben (a munkaterület meghatározott részén, vagy meghatározott feladatok/tevékenységek tekintetében) leállítani, amennyiben a Vállalkozó nem a Szerződésben rögzített műszaki követelményeknek megfelelően végzi a kivitelezést. A munkavégzés leállítását az Építési Naplóban is rögzíteni kell.

18.Teljesítés

18.1. Vállalkozó a Szerződésből eredő valamennyi kötelezettségét oly módon és olyan időben köteles teljesíteni, hogy bármely magatartása vagy mulasztása semmilyen módon ne idézze elő, ne okozza, illetve ne járuljon hozzá a Megrendelőnek a Generálszerződés alapján fennálló bármely kötelezettsége megszegéséhez.

18.2. Vállalkozó a teljesítés során csak a Szerződésben meghatározott és felhasználási, illetve alkalmazási engedéllyel rendelkező technológiát, gépet, szerelvényt, készüléket és anyagot alkalmazhat. Vállalkozó által alkalmazott anyagnak, illetve az anyag teljesítmény igazolásának meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályokban, különösen a 1997. évi LXXVIII. törvényben, valamint a 275/2013. (VII.16.) Korm. rendeletben foglaltaknak. Vállalkozó a Szerződésben meghatározott műszaki tartalmat, technológiát, anyagot, segédszerkezeteket, ideiglenes létesítményeket csak a Megrendelő előzetes írásbeli engedélyével változtathatja meg.

18.3. Vállalkozó a munkaterület átadásának napjától köteles a Rendeletben foglaltaknak megfelelően építési napló, illetve tételes elszámolás esetén felmérési napló vezetésére.

18.4. Az építési naplóba történő bejegyzésre csakis a felek képviselői, illetve a Szerződésben az építési napló vezetésére jogosultként megnevezett személyek jogosultak. A felek egymás bejegyzéseit, észrevétel, illetve ellenészrevétel hiányában is kötelesek aláírni, hogy ezzel igazolják a másik fél bejegyzésének tudomásulvételét.

18.5. Az egymástól műszakilag elkülönülő munkarészek eltakarására, tovább építésére csak a Megrendelő előzetes hozzájárulásával kerülhet sor, még abban az esetben is, ha az adott munkarész a Szerződés részét képező kivitelezési ütemterv szerint nem minősül önállónak. Vállalkozó az eltakarás, tovább építés tervezett megkezdését megelőző 5 (öt) munkanappal korábban az építési naplóbejegyzéssel egyidejűleg írásban is köteles értesíteni a Megrendelőt.

18.6. A munkavégzés módjának, továbbá a teljesítés és az anyagok minőségének és egyéb szerződéses feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából a Megrendelőkorlátozás nélkül jogosult belépni a munkaterületre. Vállalkozó köteles lehetővé tenni az Építtető, a Mérnök, az Üzemeltető, az ellenőrzésre jogosult hatóságok és egyéb szervezetek részére is a munkaterületellenőrzését.

18.7. Vállalkozó a Szerződés teljesítése során köteles a Megrendelővel, az Építtetővel, a Mérnökkel, az Üzemeltetővel és az építési területen tevékenységet végző harmadik személyekkel együttműködni. Az együttműködés során a Vállalkozó köteles a Megrendelővel folyamatosan kapcsolatot tartani, és a koordinációs megbeszéléseken részt venni. Vállalkozó utasítást kizárólag a Megrendelőtől, vagy a Megrendelő által nem biztosított, vagy biztosítás által nem fedezett kárért Vállalkozó viseli a teljes körű felelősséget írásban megjelölt más személytől fogadhat el.

18.8. Megrendelő jogosult a kivitelezési ütemtervtől eltérni, továbbá a teljesítési részhatáridőket és a véghatáridőt módosítani, ennek keretében írásbeli utasításban a munkavégzést meghatározott időre felfüggesztheti, illetve elrendelheti a teljesítés felgyorsítását.

18.9. Ha a határidők módosítására olyan okból került sor, amelyért a Vállalkozó felelős, a Vállalkozó nem jogosult költségeinek megtérítésére és a kötbéreket az eredeti határidőktől kell számítani.

18.10. A határidők megváltoztatása esetén a Szerződést módosítani kell.

18.11. Késedelem esetén a Vállalkozó a Megrendelő írásbeli felszólítására a munkálatokat köteles felgyorsítani. Ha a késedelem veszélyezteti a határidők betartását, akkor Megrendelő a Vállalkozó költségére jogosult más alvállalkozót teljesítésbe bevonni. Vállalkozó a teljesítésbe bevont másik vállalkozó vállalkozói díját nem jogosult kifogásolni, és köteles megtéríteni a Megrendelőnek az ezzel kapcsolatban felmerült minden kárát és többletköltségét.

18.12. Vállalkozó köteles írásban bejelenteni, ha olyan körülmény merül fel, amely a szerződésszerű teljesítést olyan okból akadályozza, vagy lehetetlenné teszi, amelyért a Vállalkozó nem felelős (továbbiakban: Akadályközlés). A Vállalkozó az Akadályközlést köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 (öt) napos jogvesztő határidőn belül – ahhoz képest, hogy az alapul szolgáló esemény vagy körülmény

bekövetkezését észlelte, vagy észlelnie kellett volna – bejelenteni. Az akadályközlés elmaradása, vagy késedelmes bejelentése hiányában a Vállalkozó az akadályozó körülményre nem hivatkozhat.

18.13. Amennyiben Vállalkozó a rész-illetve véghatáridő meghosszabbítására, vagy a vállalkozói díjon felül további kifizetésre tart igényt, akkor köteles erre vonatkozó követelését haladéktalanul, de legkésőbb 10 (tíz) napos jogvesztő határidőn belül – ahhoz képest, hogy az alapul szolgáló esemény vagy körülmény bekövetkezését észlelte, vagy észlelnie kellett volna – írásban bejelenteni. A Vállalkozó a bejelentéstől számított 10 (tíz) napos határidőn, vagy Megrendelővel egyeztetett más időponton belül köteles a követelését számításokkal, dokumentumokkal, vagy egyéb megfelelő módon alátámasztani. Ha Vállalkozó elmulasztja teljesíteni jelen pont bármely rendelkezését – így különösen a jelen pont szerinti határidőben bejelenteni a követelését – elveszti jogát a határidők és a Vállalkozói Díj módosításának érvényesítésére.

18.14. A Vállalkozó a teljes munkaterületén az építési munkákhoz csak megfelelő műszaki és környezetvédelmi állapotú (üzem- és kenőanyag szivárgás mentes) munkagépeket és szállítóeszközöket használhat. A munkagépek, szállító járművek munkaterületen történő karbantartása semmilyen körülmények között nem engedélyezett, javítása a munkaterületen csak a kárelhárítás mértékéig elfogadható.

18.15. Kárelhárításhoz szükséges gépjavításokat Vállalkozó csak a környezet szennyezését kizáró körülmények és műszaki feltételek (kármentő tálca, felitató anyagok stb.) biztosítása mellett végezhet. Vállalkozó a számára ideiglenesen átadott felvonulási terület szennyezés-mentesen tartásáért is teljes körűen felelős.

18.16. A Vállalkozó – a tevékenység jellegének megfelelően – köteles a munka- és tárolóterületén, valamint a külső és belső szállító utakon fellépő diffúz porzás megakadályozására a szükséges gyakorisággal a saját költségén locsolást biztosítani. A pormentesítés elmaradása kapcsán keletkező káresemények esetén a Vállalkozó teljes mértékben helytállni köteles.

19.Alvállalkozók

19.1. Vállalkozó alvállalkozót a teljesítésbe csak a Megrendelő előzetes írásbeli engedélyével, kizárólag az abban foglalt mértékig vonhat be. Vállalkozó a Szerződés tárgyát képező teljesítést teljes egészében, illetve a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben (továbbiakban: Kbt.) meghatározott mértéket meghaladóan semmilyen körülmények között nem adhatja alvállalkozásba. Vállalkozó a jelen pontban foglaltak megsértése esetén a nettó vállalkozói díj 10 %-avval megegyező kötbér fizetésére köteles.

19.2. Vállalkozó az általa bevont alvállalkozókért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Vállalkozó az alvállalkozónak a Megrendelő jóváhagyása nélküli igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely enélkül nem következett volna be. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a Vállalkozó az alvállalkozót a Megrendelő hozzájárulásától eltérő módon és mértékben vette igénybe.

19.3. Megrendelő a munkavégzés során is jogosult arra utasítani a Vállalkozót, hogy a teljesítésében közreműködő alvállalkozót haladéktalanul cserélje le, vagy a munkaterületről időlegesen vagy véglegesen távolítsa el, amennyiben erre az Építtető utasítást ad, vagy az alvállalkozó a rá vonatkozó szerződéses vagy jogszabályi előírásokat súlyosan megszegi. A Vállalkozó az utasításnak köteles haladéktalanul eleget tenni.

19.4. Vállalkozó köteles biztosítani, hogy alvállalkozója a munkáját a Szerződésben meghatározott feltételek szerint végezze. Vállalkozó a Szerződésben előírt vállalkozói kötelezettségeket – saját felelősségére – a teljesítésében közreműködő valamennyi alvállalkozója vonatkozásában is köteles előírni, megkövetelni, és érvényesíteni, függetlenül attól, hogy az érintett alvállalkozó Vállalkozó teljesítésében közvetlenül (Vállalkozóval közvetlen szerződéses kapcsolatban állva) vagy közvetve (az alvállalkozói lánc további

szintjein elhelyezkedve) működik közre. Alvállalkozóval nem köthető olyan szerződés, amelyben bármely feltétel korlátozza a Megrendelőnek, illetve Építtetőnek a Szerződésen, illetve a Generálszerződésen alapuló jogait.

19.5. Vállalkozó köteles az alvállalkozóiról folyamatos nyilvántartást vezetni, melyben az alvállalkozó adatai és elérhetősége mellett fel kell tüntetni az alvállalkozói szerződés tárgyát, értékét, valamint a teljesítés és az elszámolás aktuális állását. Megrendelő jogosult az alvállalkozói nyilvántartásban foglaltakat ellenőrizni és az ehhez szükséges dokumentumokat a Vállalkozótól bekérni. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő jogosult megtagadni a Vállalkozói Díjról kiállított számlák és egyéb követelések kifizetését, ha a Vállalkozónak az alvállalkozóival szemben lejárt tartozása van. Vállalkozó tudomásul veszi továbbá, hogy a Megrendelő a Vállalkozónak az alvállalkozóival szemben fennálló, nem vitatott és lejárt tartozásait közvetlenül az alvállalkozók felé kiegyenlítheti. Vállalkozó köteles az alvállalkozói szerződéseit a Megrendelő kérésére rendelkezésére bocsátani, annak érdekében, hogy a Megrendelő az alvállalkozói szerződésekre vonatkozó kötelező tartalmi elemek, illetve feltételek meglétét ellenőrizhesse.

19.6. A Vállalkozó alvállalkozójának kell tekinteni azt, aki a Vállalkozó részéről a teljesítésbe bevonva abban közvetlenül részt vesz. Nem minősül a Vállalkozó alvállalkozójának a tevékenységét kizárólagos jog alapján végző személy vagy szervezet, illetőleg az alapanyag gyártó, beszállító. Súlyos szerződésszegésnek minősül, ha a Vállalkozó az az ÁSZF és a Szerződés alvállalkozókra vonatkozó rendelkezéseit nem tartja be.

20.Pénzügyi rendelkezések

20.1.Amennyiben a Szerződés szerint a Vállalkozói Díj kifizetésére a Kbt. 135. § (3) bekezdés hatálya alá tartozik, akkor a Vállalkozó köteles Kbt. szerinti számlázási, adatszolgáltatási, igazolás stb. kötelezettségeinek – a Szerződésben foglaltakra is figyelemmel – határidőben és maradéktalanul eleget tenni. Ennek elmulasztása esetén a Vállalkozó késedelmi kötbér megfizetésére köteles, melynek alapja az érintett számla összege, mértéke pedig megegyezik a Szerződésben meghatározott mértékkel.

20.2. Vállalkozó a Szerződés részét képező pénzügyi ütemtervben foglaltak szerint, ennek hiányában a Megrendelő számlázási rendjéhez igazodva, de legfeljebb a tényleges műszaki teljesítés mértékéig jogosult a számlázásra. A Vállalkozó által végzett szolgáltatás jogilag nem osztható és a részszámlák befogadása és pénzügyi teljesítése nem jelenti az elkészült munkarész műszakiátadás-átvételét.

20.3. A Vállalkozói Díj kifizetésére a Szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül kerül sor.

20.4. A (rész)számla benyújtásának feltétele a Megrendelő által kiállított és aláírt teljesítésigazolás, melynek átalányára elszámolás esetén tartalmaznia kell az elvégzett munkarésznek a Szerződés szerinti pontos megnevezését, tételes elszámolás esetén pedig a Vállalkozó által teljesített Munkák tételes kimutatását. A teljesítésigazoláson fel kell tüntetni a benyújtható számla értékét, valamint – ha van – a számlából visszatartott teljesítési biztosíték összegét. A teljesítésigazolás feltétele az előírt minőségvizsgálatok idő- illetve, teljesítésarányos elvégzése és dokumentálása. A minőségvizsgálatok dokumentumait a Vállalkozó a teljesítésigazolás során köteles Megrendelőnek átadni, melynek elmaradása esetén Megrendelő a teljesítésigazolás kiadását megtagadhatja. Megrendelő az ajánlott küldeményként postára adott számlát annak eredeti mellékleteivel (teljesítésigazolás) fogadja be.

20.5. Vállalkozó a Szerződés részét képező kivitelezési és pénzügyi ütemtervben foglaltak szerint köteles készre jelenteni az egyes munkarészeket. Megrendelő a teljesítést köteles 8 munkanapon belül megvizsgálni és igazolni, illetve kifogásolni. Amennyiben a teljesítésigazolásban az Építtető és/vagy az Üzemeltető képviselője is részt vesz, akkor a fenti határidő az Építtető és/vagy az Üzemeltető cselekményeinek időtartamával automatikusan meghosszabbodik. Ha a Vállalkozói Díj kifizetése a Kbt.

135. § (3) bekezdés hatálya alá tartozik, akkor a teljesítésigazolásra is a Kbt. szabályai alapján kerül sor.

A teljesítés igazolását követően a (rész)számlát a Szerződés részét képező pénzügyi ütemtervben meghatározott határidőig kell kiállítani. Késedelmes számlázás esetén a fizetésre a következő részszámlával, vagy az utolsó részszámla esetén a végszámlával egyidejűleg kerül sor.

20.6. A számlának a vonatkozó jogszabályokban foglalt kellékeken kívül tartalmaznia kell a Megrendelő szerződés azonosítóját, valamint meg kell felelnie a Szerződés részét képező pénzügyi ütemtervben esetlegesen meghatározott további tartalmi és formaikövetelményeknek.

20.7. A számlát a Megrendelőnek a Szerződésben meghatározott számlaküldési címére kell megküldeni. A teljesítésigazolás, illetve Átadás-átvételi jegyzőkönyv nélkül benyújtott, illetve formailag és tartalmilag nem megfelelő számlát a Megrendelő nem fogadja be. Vállalkozó a kifogásolt számlát köteles helyesen kiállítani és benyújtani. A fizetési határidő az ismételten benyújtott számla kézhezvételétől számítódik.

20.8. A kifizetés azon a napon minősül teljesítettnek, amikor a Megrendelő pénzforgalmi számlája a kifizetés összegével megterhelésre kerül.

20.9. Ha az Építtető a Vállalkozó által kivitelezett munkarészt tartalmazó megrendelői teljesítést olyan okból nem veszi át, vagy annak ellenértékét részben vagy egészben olyan okból nem fizeti ki, amelyért a Vállalkozó felelős, a Megrendelő jogosult az Építtető által a számára ki nem fizetett járandóságot a Vállalkozó esedékes számlájából, vagy a teljesítési biztosítékából visszatartani, illetve abba beszámítani.

20.10. Megrendelő a Vállalkozóval szemben fennálló mindennemű követelését a Vállalkozó esedékes számlájába beszámíthatja.

20.11. Amennyiben a Vállalkozó által benyújtott számla esedékességének időpontjában Vállalkozónak bármilyen jogcímen lejárt tartozása áll fent a Megrendelő felé, abban az esetben Megrendelő jogosult a számla összegéből a tartozás összegét a tartozás rendezéséig visszatartani. A visszatartott összeg tekintetében Vállalkozó díjkövetelése csak a tartozás rendezésével válik esedékessé, amennyiben az esedékesség egyéb feltételei fennállnak. Ezt megelőzően Megrendelő nem köteles a visszatartott összeg kifizetésére, és a Vállalkozó nem jogosult annak követelésére. A Vállalkozó a Megrendelővel szemben a Szerződés alapján fennálló tartozásába a Megrendelővel szemben fennálló pénzköveteléseit kizárólag Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával számíthatja be.

20.12. Késedelmes fizetés esetén a Megrendelő a Ptk. 6:155. § (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatot fizet a Vállalkozó számára. Megrendelő nem köteles kamatot fizetni a hibás, hiányos, vitatott vagy a be nem fogadott számlák után, valamint abban az esetben sem, ha a fizetési késedelem azért következik be, mert az Építtető a Kbt. 135. § (3) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, továbbá, ha az Építtető teljesítése miatt a Szerződésben meghatározott fizetési határidő meghosszabbodik.

20.13. A Vállalkozói Díj kifizetésére –a Felek eltérő külön írásbeli megállapodásának hiányában –kizárólag Vállalkozónak a Szerződésben megjelölt bankszámlájára történő átutalással kerül sor.

20.14. Megrendelő a Vállalkozó számára előleget nem fizet, kivéve, ha a Felek a Szerződésben másként állapodtak meg. Előleg fizetése esetén a Vállalkozó a Megrendelő által jóváhagyott előleg-visszafizetési bankgarancia biztosítására köteles.

20.15. Megrendelő a korábbi teljesítésigazolásokban szereplő téves adat, érték, mennyiség stb. kijavítása érdekében bármely teljesítésigazolást módosíthatja. A részszámlákhoz kapcsolódó teljesítésigazolás nem minősül végleges átvételnek csupán a részszámla benyújtására jogosít.

20.16. Amennyiben a Szerződés a közbeszerzések közvetlen megvalósításához kapcsolódóan jött létre, akkor

– az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015.(X.30.)Korm. rendelet 32/B. §

alapján a havi nettó 200.000, -Ft összeghatár feletti kifizetésekre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a Vállalkozó a 322/2015. Korm. rend. hivatkozott rendelkezéseiben foglalt igazolási kötelezettségének eleget tesz. A Vállalkozó a papír alapú adóigazolás eredeti példányát a Megrendelő székhelyére, míg a Megrendelő elektronikus levélcímére – az elektronikus levél tárgyában Vállalkozó pontos cégnevét feltüntetve – a fizetési határidő lejárta előtt 7 nappal köteles megküldeni. Amennyiben Vállalkozó a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel, úgy az adóigazolás helyett kizárólag erről a tényről a fizetési határidő lejártát megelőzően 7 nappal köteles a Megrendelőt a fenti módon írásban tájékoztatni. Mindaddig, amíg Vállalkozó az adóigazolást a fent írt módon nem biztosítja, a Megrendelő részére a Megrendelő fizetési kötelezettségével nem esik késedelembe. A Megrendelő az adóigazolás megküldésének, azaz fenti igazolási kötelezettség teljesítésének hiányában visszatartja a kifizetést. Ha az adóigazolásban köztartozás szerepel, akkor a Megrendelő a kifizetést az állami adóhatóság által végrehajtás alá vont összeggel csökkentve teljesíti. A Vállalkozó a fenti kötelezettségeket köteles az alvállalkozóival kötött szerződésekben maradéktalanul érvényesíteni és ennek elmaradása esetén teljeskörűen felel a Megrendelőnek okozott károkért. Ha a Vállalkozói Díj kifizetésére a Kbt. 135. § (3) bekezdés hatálya alá tartozik, akkor a Vállalkozó az 322/2015.(X.30.) Korm. rend. 32/B.§ szerinti igazolási kötelezettségének a Kbt. szabályai alapján köteles eleget tenni, amely a Szerződésben kerül pontosításra.

20.17. Amennyiben a Szerződés tárgyát az általános forgalmi adóról szóló 2007. CXXVII. törvény (továbbiakban: ÁFA tv.) 142. § (1) b) pontjában meghatározott építési-szerelési munka teljesítése képezi, akkor a Vállalkozói Díj után járó általános forgalmi adót az ún. fordított adózás szabályai szerint a Megrendelő fizeti meg. Ebben az esetben a Vállalkozó olyan számlát köteles kibocsátani, amelyen áthárított adó, illetőleg az Áfa tv. 83. §-abban meghatározott százalékérték nem szerepel és a felek egybehangzóan kijelentik, hogy az Áfa tv. 142. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelnek.

20.18. Felek megállapodnak, hogy a Ptk. 6:25. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően a Szerződéssel kapcsolatos követelések teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás az elévülést megszakítja. Vállalkozó a Szerződés alapján a Megrendelővel szemben fennálló követeléseit csak a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulásával és kizárólag az abban meghatározott mértékig faktoráltathatja, engedményezheti, vagy ruházhatja át más módon harmadik személyre. A követelés átruházásáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell a jogosult kifejezett nyilatkozatát a Szerződésben foglalt fizetési feltételek és határidők megismeréséről és elfogadásáról. A követelés átruházásáról a Vállalkozó köteles a Megrendelőt értesíteni, melyhez mellékelni kell a követelés átruházásáról szóló megállapodás egy eredeti példányát is. Ha a Vállalkozói Díj kifizetésére a Kbt. 135. § (3) bekezdés hatálya alá tartozik, akkor a Vállalkozó követelésének átruházására a Kbt. vonatkozó rendelkezései alapján kerülhet sor.

21.Károkozás, biztosítás

21.1. Vállalkozó kizárólagosan felelős minden olyan kárért, melyet ő, alkalmazottai, alvállalkozói, vagy egyéb teljesítési segédei a Megrendelőnek, az Építtetőnek, az Üzemeltetőnek, más alvállalkozóknak, illetve harmadik személyeknek okoztak.

21.2. Vállalkozó az általa okozott károkat köteles közvetlenül rendezni, illetve a Megrendelőt mentesíteni minden kárigény, követelés alól, amelyek az általa okozott károkkal kapcsolatban merültek fel.

21.3. Káreset bekövetkezésekor minden esetben a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell Megrendelő képviselőjét, és jelenlétében jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha a jegyzőkönyv felvételekor Vállalkozó képviselője nincs jelen, a jegyzőkönyvben foglaltakra annak átvételét követő 2 munkanapon belül írásban tehet észrevételt. Ennek elmulasztása esetén a jegyzőkönyvben foglaltak a későbbiekben nem képezhetik vita tárgyát.

21.4. A Vállalkozó köteles haladéktalanul írásban jelenteni a Megrendelőnek, ha egy harmadik fél az ő teljesítésében, eszközeiben, anyagéiban okozott kárt.

21.5. Vállalkozó felelősségi körébe tartozó okból bekövetkezett káresemény esetén a kárrendezést a Megrendelő a Vállalkozó közreműködésével végzi. A biztosítási önrész a Vállalkozót terheli, amelyet a Megrendelő a Vállalkozó felé kiszámláz és a Vállalkozó esedékes számlájával kompenzál.

21.6.Vállalkozó köteles a Szerződés, és a vonatkozó jogszabályok által kötelezően meghatározott biztosításokat az előírt tartalommal és időtartamra megkötni és folyamatosan fenntartani. Vállalkozó a biztosítások fennállását fedezetigazolással igazolja, melyeket a Megrendelő bármikor ellenőrizhet. A biztosítás hiánya, vagy a nem megfelelő biztosítási fedezet fennállása esetén a Megrendelő jogosult a Vállalkozó költségére a szükséges biztosításokat megkötni.

21.7. A biztosítások megléte a Vállalkozó kárfelelősségét nem korlátozza, vagyis a bármely nem biztosított, vagy biztosítás által nem fedezett kárért Vállalkozó viseli a teljeskörű felelősséget.

21.8. Vállalkozó köteles megfizetni a Megrendelő számára minden olyan bírságot, hatósági díjat stb., amelyet a Megrendelőre a Vállalkozónak, illetve alvállalkozójának, illetve az alvállalkozó alvállalkozójának, egyéb teljesítési segédjének magatartása, vagy mulasztása miatt szabtak ki. Vállalkozó továbbá köteles a Megrendelő számára megtéríteni minden ezzel összefüggésben felmerült egyéb kárt, többletköltséget és egyéb anyagi veszteséget.

21.9. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben szerződésszegése következtében Megrendelő az Építtető felé késedelembe esik, hibásan teljesít vagy egyéb szerződésszegést követ el, abban az esetben az Építtető által a Megrendelővel szemben érvényesített kötbérek és egyéb jogkövetkezmények a Vállalkozó által szerződésszegéssel okozott kárnak minősülnek, mely károkat Megrendelő minden esetben teljeskörűen érvényesíthet Vállalkozóval szemben. A Vállalkozó kijelenti, hogy a fenti károk – mint a vállalkozói szerződésszegés lehetséges jogkövetkezményei – Vállalkozó számára a Szerződés megkötésekor előre láthatóak, a Szerződést kifejezetten ezen lehetséges jogkövetkezmények ismeretében köti meg Megrendelővel.

22.Átadás-átvétel

22.1. A Szerződés mennyiségi és minőségi teljesítésére a hiba-és hiánymentes Átadás-átvételi eljárás (továbbiakban: Eljárás) lefolytatásával, illetve az Eljárás során feltárt hibák kijavításával és hiányosságok pótlásával kerül sor.

22.2. Vállalkozó a Munkát a teljesítési határidőn belül köteles írásban készre jelenteni. Megrendelő a Vállalkozó készre jelentésének kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belüli időpontra köteles az Eljárás megkezdésének időpontját kitűzni. Az Eljárásra a vonatkozó jogszabályokban megjelölt szerveket és szakhatóságokat szükség szerint a Megrendelő, a teljesítésben résztvevő alvállalkozókat, egyéb közreműködőket stb. a Vállalkozó hívja meg. Határidőben teljesít a Vállalkozó, ha az Eljárás a Szerződésben meghatározott teljesítési határidőn belül, illetve határnapon megkezdődött, kivéve, ha a Megrendelő a teljesítést nem vette át.

22.3. Megrendelő a minőségi átvételt az Eljárás kitűzésének napján köteles megkezdeni és 30 (harminc) napon belül befejezni. Vállalkozó távolmaradása az Eljárás lefolytatását nem akadályozza. Az Eljárás lefolytatásával kapcsolatos költségek (pl. mérések, energia stb.) Vállalkozót terhelik. Az Eljárás a Vállalkozót terhelő hibajavítási és hiánypótlási kötelezettség időtartamával meghosszabbodik.

22.4. A munka átvétele egyszerre, illetve az egyeztetett és közösen elfogadott ütemterv szerinti munkarészenként történik. Megrendelő csak 100%-ban elkészített munkarészt számol el. Az átadás- átvételről a felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Az Eljárás során a Felek ellenőrzik a teljesítés – hatályos jogszabályoknak, szabványoknak, előírásoknak és a Szerződésnek megfelelő – mennyiségét és minőségét. Az átvétel feltétele a Vállalkozó Szerződésben foglalt kötelezettségeinek, valamint a Megrendelő, az Építtető és az Üzemeltető előírásainak megfelelő, szerződésszerű, I. osztályú minőségben történő teljesítése, valamint ennek igazolása a Szerződés vonatkozó részében meghatározott

vizsgálatokkal, próbákkal és a dokumentumokkal. A Szerződésben előírt dokumentáció hiányossága esetén az Eljárás még abban az esetben sem zárható le, ha tényleges mennyiségi és minőségi hibát nem állapítottak meg.

22.5. Vállalkozó legkésőbb az Eljárás megkezdése előtt 10 (tíz) nappal köteles a Megrendelőnek felülvizsgálatra átadni 1 eredeti és 2 másolati példányban a műszaki leltárt és a megvalósulási és minősítési dokumentációt (megvalósulási tervek, rajzok, bizonylatok, anyag minőségi bizonyítványok, vizsgálati - pld: tömörség, szilárdság - jegyzőkönyvek stb.). Vállalkozó a Megrendelő által kért pótlásokat és javításokat köteles haladéktalanul elvégezni, majd ezt követően a végleges műszaki leltárt és a megvalósulási és minősítési dokumentációt köteles a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárása előtt 2 nappal a Megrendelőnek 1 eredeti és 4 másolati példányban átadni.

22.6. A megvalósulási terveken méretezve, piros színnel kell feltüntetni, az eredeti tervhez képest eltérő, a valóságban elkészült építmények, építmény részek valóságos helyét, méretét, anyagát, gyártmányát tényleges megvalósulásnak megfelelően. A megvalósulási terveken zöld színnel fel kell tüntetni a Vállalkozó által elbontott közműveket, vezetékeket, építményeket, kábeleket stb. A megvalósulási terveken feltüntetett adatok valódiságát a Vállalkozónak aláírásával és tervlaponként „D-terv szerint megvalósult”, vagy ezzel egyenértékű szövegezéssel és a dátum feltüntetésével kell igazolnia.

22.7. Vállalkozó a megvalósulási dokumentációt, méréseket, vizsgálatokat stb. a saját költségén készíti el. Az

Eljárás addig nem zárható le, amíg a Megrendelő a megvalósulási terveket nem hagyta jóvá.

22.8. Az Eljárás megkezdésekor 3 (három) példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni az átadott munkarészek megnevezését, az átadás időpontját, az elvégzett Munkák, vagy szolgáltatások felsorolását, az esetlegesen felmerült minőségi és mennyiségi hibákat, valamint az egyéb hiányosságokat, valamint a Rendeletben foglaltakat. A jegyzőkönyvet a Vállalkozó és Megrendelő képviselője az aláírásával hitelesíti.

22.9. Nem tagadható meg az Átadás-átvétel olyan hiba miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ilyen hibák esetén az Eljárást le kell zárni, azzal, hogy a hibákat a Vállalkozó a jegyzőkönyvben meghatározott határidőn belül köteles kijavítani.

22.10. Megrendelő megtagadhatja a Vállalkozó esedékes számlájának kifizetését, ha a hibák kijavítása a számla fizetési határideje előtt nem történt meg.

22.11. A rendeltetésszerű használatot akadályozó, kijavítható hibák esetén az Eljárást fel kell függeszteni és

a hibajavításra a jegyzőkönyvben a Vállalkozó számára póthatáridőt kell kitűzni.

22.12. Az átadás-átvételi eljárás során Építtető és/vagy a Megrendelő részéről felmerült olyan hibákat és/vagy hiányokat, amelyek a Szerződés tárgyát képezik a Vállalkozó az Átadás-átvételi jegyzőkönyvben meghatározott időtartam alatt köteles külön díjazás nélkül elvégezni.

22.13. A rendeltetésszerű használatot nem akadályozó, nem kijavítható hibák esetén az Eljárás csak abban az esetben zárható le, ha a Vállalkozó és a Megrendelő minőségi árleszállításban állapodtak meg. Ennek hiányában a Vállalkozóval szemben a hibás teljesítés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

22.14. A rendeltetésszerű használatot akadályozó, nem kijavítható hibák esetén az Eljárás nem zárható le és a Vállalkozóval szemben a hibás teljesítés, illetve a meghiúsulás jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

22.15. Az Eljárás a hibajavítási, illetve hiánypótlási határidő elteltét követően a jegyzőkönyv lezárásával fejeződik be. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jótállási idő kezdetét és végét, az elszámolási kérdéseket (pl.: végszámla összege, visszatartás, kötbér, a Vállalkozó számára ténylegesen fizetendő díj stb.), valamint a ki nem javított, illetve nem javítható hibák esetén, a Megrendelő által érvényesített igényeket (pl.: alacsonyabb minőségi osztályba sorolás, árleszállítás, javítási költség visszatartása stb.).

Ezen tartalmi kellékek nélküli átvételi jegyzőkönyv számlázás alapját nem képezheti, és az ilyen átvételi jegyzőkönyvvel kísért számlát a Megrendelő érdemi vizsgálat nélkül jogosult visszautasítani.

22.16. Vállalkozó számára a jótállás időtartama a Megrendelő és a Vállalkozó közötti Átadás-átvétel lezárásának időpontjától kezdődik, és a Megrendelő által az Építtető felé vállalt jótállás időtartamának lejártáig tart, amennyiben jogszabály ettől eltérően, ezt meghaladó határidőre vonatkozóan nem rendelkezik.

00.00.Xx Eljárásig és annak időtartama alatt Vállalkozó viseli a kárfelelősséget és az elkészült Xxxxxx őrzésének, megóvásának költségeit. A Szerződés ellenkező tartalmú rendelkezése, illetve a Felek ellenkező értelmű külön írásbeli megállapodása hiányában a kárveszély a Megrendelőre a sikeres átvételt követően száll át.

22.18. A Szerződés ellenkező értelmű rendelkezésének hiányában a jótállási idő lejárata előtt a felek utó- felülvizsgálati eljárást tartanak. Az utó-felülvizsgálat időpontja azonos a generál utófelülvizsgálati bejárás időpontjával.

22.19. Amennyiben a Generál Átadás-átvétel során olyan hibák, hiányosságok kerülnek feltárásra, amelyek kijavítása, illetve megszüntetése Vállalkozó feladatát képezi, akkor Vállalkozó Megrendelő felszólítására köteles azokat haladéktalanul, illetve megadott határidőre kijavítani, illetve megszüntetni. Amennyiben Vállalkozó a felszólításnak nem tesz eleget, akkor a Megrendelő jogosult a feltárt hibákat, hiányosságokat a Vállalkozó költségére kijavítani, illetve megszüntetni, továbbá Megrendelő a hibák, hiányosságok kijavításáig, illetve megszüntetéséig jogosult Vállalkozó teljesítési, szavatossági, jótállási biztosítékát visszatartani, illetve a teljesítési, szavatossági, bankgaranciáját lehívni.

23.Szavatosság és jótállás

23.1.Vállalkozó szavatol, hogy az általa elvégzett Munkák I. osztályú minőségűek és megfelelnek a Szerződésben, a vonatkozó jogszabályokban, szabványokban és szakmai előírásokban foglaltaknak. Vállalkozót e kötelezettségének teljesítéséért teljes körű anyagi és kárfelelősség terheli, beleértve a következményi károkért való felelősséget is. Vállalkozó e kötelezettségeinek biztosítására az anyagi és a kárfelelősségen túl a Ptk-ban és vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltaknak megfelelően szavatosságot és jótállást is vállal. Vállalkozó szavatolja, hogy a teljesítés során felhasználásra kerülő anyagok, műszaki megoldások, technológiák alkalmazására jogosult, illetve ezzel harmadik személyek jogát – különös tekintettel, de nem kizárólagosan a szabadalmi jogokra – nem sérti. Vállalkozó vállalja, hogy mentesíti a Megrendelőt minden követelés alól, amelyet harmadik személyek támasztanak anyagok, műszaki megoldások, technológiák jogosulatlan felhasználása miatt.

23.2.A szavatossági és a jótállási idő a hiba bejelentésétől a kijavításig, kicseréléséig stb. terjedő idővel meghosszabbodik és a kijavított, kicserélt stb. munkarész tekintetében újra kezdődik. A szavatossági és a jótállási idő a hibabejelentés kivizsgálásának lezárultiig abban az esetben is meghosszabbodik, amennyiben a hibabejelentés nem bizonyul megalapozottnak.

23.3.Vállalkozót terheli a szavatossági és jótállási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban felmerült többletköltségek és következményi károk megtérítései.

23.4.Függetlenül a jótállás/szavatosság Szerződésben rögzített időtartamától –a Ptk. 6:148. § (3) bekezdése alapján – alvállalkozó hibás teljesítése alapján a Megrendelő mindaddig érvényesítheti Vállalkozóval szembeni jogait, amíg a Megrendelő a szerződésszegés miatt a Generálszerződés alapján az Építtető felé helytállni tartozik.

23.5.Vállalkozó a hibákkal kapcsolatos jótállási és szavatossági kötelezettségeit a Megrendelő írásbeli felszólítását követően a Megrendelő által megjelölt, műszakilag indokolt és szükséges határidőn belül, írásban dokumentált módon köteles teljesíteni. Ennek elmulasztása esetén a Megrendelő jogosult a hibát

a Vállalkozó költségére, elsősorban a Vállalkozó esedékes számlakövetelésének, másodsorban a bankgarancia, vagy a visszatartás terhére elhárítani. A hibajavítás nem fedezett és más forrásból meg nem térülő költségeit a Vállalkozó számla ellenében 8 (nyolc) napon belül köteles megtéríteni a Megrendelő számára. A javítás költségét a Vállalkozó utólag nem vitathatja.

24.Biztosítékok

24.1.Ha a Felek a Szerződésben teljesítési biztosíték alkalmazását kötötték ki, akkor a teljesítési biztosítéka Vállalkozó választása szerint teljesíthető a befogadott részszámlák nettó összegéből a Szerződésben meghatározott mértékig történő visszatartással, a Megrendelő által előzetesen elfogadott tartalommal, azonos összegre és garanciális időszakra szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlan teljesítési bankgarancia vagy garancia biztosítás formájában. A Vállalkozó a bankgaranciát legalább a teljesítési időpontot követő 60. napig köteles hatályban tartani.

24.2.Amennyiben a Vállalkozói Díj bármilyen okból növelésre kerül, a Vállalkozó köteles a Szerződés módosításának hatályba lépésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a teljesítési biztosítékot a megemelt Vállalkozói Díjnak megfelelően megemelni. Vállalkozó részére kifizetés nem teljesíthető, amíg a teljesítési biztosítékot nem emeli meg. Ez esetben a Megrendelő fizetési késedelme kizárt. Az időközben benyújtott számlák fizetési határideje a teljesítési biztosíték felemelésének a Megrendelő részére történő igazolásától számítódik.

24.3.A teljesítési biztosítékot a Megrendelő a Vállalkozó hibás vagy késedelmes teljesítése, illetve egyéb szerződésszegése vagy károkozása folytán felmerült károk/költségek/követelések rendezése (különösen hibák javítása, károk megelőzése, elhárítása, kötbérek, bírságok fedezése stb.) céljából használhatja fel.

24.4.A visszatartott teljesítési biztosíték – illetve annak fel nem használt összege – kizárólag a Szerződés teljesítését követően, a legkésőbb a műszaki átadás-átvételt követő 60. napon kerül Vállalkozó részére kifizetésre.

24.5.Ha a Felek a Szerződésben jótállási biztosíték alkalmazását kötötték ki, akkor a Megrendelő a Szerződés ellenkező rendelkezésének hiányában a nettó vállalkozói díjat a Szerződésben meghatározott mértékiga végszámla terhére visszatarthatja. A jótállási biztosíték a Megrendelő előzetes írásbeli engedélyével legkésőbb a végszámla benyújtásával egyidejűleg, a Megrendelő által előzetesen elfogadott tartalommal, azonos összegre és garanciális időszakra szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlanjótállási bankgarancia formájában is szolgáltatható. A Vállalkozó a Szerződés ellenkező rendelkezésének hiányában legalább a bankgaranciát a jótállási időszak végét követő 60. napig köteles hatályban tartani.

24.6.A jótállási biztosítékot a Megrendelő a Vállalkozó hibás teljesítése esetén használhatja fel, amennyiben a Vállalkozó jótállási kötelezettségének nem, vagy nem szerződésszerűen tesz eleget. Megrendelő ilyen esetben a Vállalkozó hibás teljesítése folytán felmerült károk/költségek/követelések (különösen hibák javítása, el nem végzett munkák pótlása, károk megelőzése, elhárítása, felmerült károk rendezése, kötbérek, bírságok fedezése) rendezése céljából a jótállási biztosítékot felhasználhatja.

24.7.A jótállási visszatartás – illetve annak fel nem használt összege – kizárólag a jótállási időszak lejártát követően Vállalkozó által benyújtott írásbeli kérelem alapján, a kifizetés feltételeinek teljesülését követő 60 napon belül kerül Vállalkozó részére kifizetésre.

24.8.A Megrendelő biztosítékként I. osztályú magyarországi bank által kiállított feltétlen és visszavonhatatlan, az esedékességet követő legalább 60. napig hatályos bankgaranciát fogad el. A bankgarancia szövegét és a kiállító bankot a Megrendelőnek írásban kell jóváhagynia.

24.9.A biztosítékok érvényesítése nem zárja ki Megrendelő azon jogosultságát, hogy az érvényesített biztosíték összegét meghaladó kártérítési igényét és egyéb követeléseit Vállalkozóval szemben érvényesítse.

24.10.Amennyiben Megrendelő észleli, hogy a Vállalkozó által nyújtott bankgarancia bármely oknál fogva az adott biztosítékra előírt kötelező időtartam lejártát megelőzően lejárna (érvényét vagy hatályát vesztené), Megrendelő felhívására Vállalkozó köteles a bankgarancia megfelelő meghosszabbításáról (módosításáról) vagy új bankgarancia nyújtásáról haladéktalanul gondoskodni, ellenkező esetben Megrendelő jogosult a bankgarancia teljes összegét lehívni és a lehívott összeget a visszatartás (óvadék) szabályai szerint kezelni.

24.11.Bármely olyan esetben, amikor Vállalkozó bankgarancia nyújtására, fenntartására, kiegészítésére, meghosszabbítására, kicserélésére, pótlására, megújítására és általában annak érvényesíthetőségi állapotban való tartására vonatkozó, a Szerződés szerinti kötelezettségét megszegi Megrendelő jogosult a bankgarancia teljes összegét lehívni és a lehívott összeget a visszatartás (óvadék) szabályai szerint kezelni.

24.12.A biztosítékok összege után Vállalkozó kamatra nem tarthat igényt. A biztosítékok részenként is igénybe vehetők. A visszatartásra egyebekben az óvadék Ptk-ban rögzítettszabályait kell megfelelően alkalmazni.

24.13.Vállalkozót általános kötelezettség terheli, hogy a biztosítékok mértékét – amennyiben a Megrendelő azt részben vagy egészben igénybe vette – haladéktalanul, de legfeljebb 8 (nyolc) napon belül visszapótolja, eredeti mértékére kiegészítse, vagy az eredeti mértéknek megfelelő új biztosítékra, bankgaranciára kicserélje.

24.14.A visszatartott biztosíték kifizetésére vonatkozó kérelem nem minősül fizetési felszólításnak és a Vállalkozó a biztosíték kifizetési határidőjének lejáratát követő 20. napig nem küldhet fizetési felszólítást a Megrendelőnek, illetve nem indíthat felszámolási eljárást a Megrendelővel szemben. A fentiek megszegése esetén a Vállalkozó biztosíték összegével megegyező kötbér megfizetésére köteles.

24.15.Felek a Ptk. 6:22 § (3) bekezdése alapján megállapodnak, hogy biztosítékok visszafizetése iránti igény a teljesítési biztosíték esetén a Szerződés teljesítésének időpontjától, a jótállási biztosíték esetén pedig a jótállási idő befejeződésétől számított 1 év alatt évül el, és ezt követően a Vállalkozó kifizetési kérelmet nem nyújthat be.

24.16.A visszatartott biztosítékok kifizetésének feltétele, hogy a Vállalkozó a 322/2015.(X.30.) Korm. rend.

32/B. § szerinti igazolási kötelezettségét teljesítse.

25.Kötbérek

25.1.Ha a Felek a Szerződésben késedelmi kötbér alkalmazását kötötték ki, akkor a Vállalkozó a véghatáridő, illetve a Szerződésben kötbérterhesként meghatározott részhatáridők elmulasztása esetén a Szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kötbért köteles a Megrendelőnek megfizetni. Ha a késedelmi kötbér %-os mértékben kerül meghatározásra, akkor annak számítási alapja véghatáridő elmulasztása esetén a teljes nettó Vállalkozói Díj, részhatáridő esetén a késedelmesen teljesített munkarészre eső nettó Vállalkozói Díj. A késedelmi kötbér a késedelembe esés időpontjában válik esedékessé. Megrendelő a részhatáridő késedelmes teljesítése miatti kötbért a véghatáridő teljesítése esetén is követelheti.

25.2.Ha a Felek a Szerződésben hibás teljesítési kötbér alkalmazását kötötték ki, akkor a Vállalkozó hibás teljesítés esetén a Szerződésben meghatározott mértékű kötbért köteles a Megrendelőnek megfizetni. Ha a hibás teljesítési kötbér %-os mértékben kerül meghatározásra, akkor annak számítási alapja a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén a teljes nettó Vállalkozói Díj, a rendeltetésszerű

használatot nem akadályozó hiba esetén a hibás munkarészre eső nettó Vállalkozói Díj. Vállalkozó hibás teljesítési kötbérfizetési kötelezettségét nem befolyásolja, hogy a hiba javítható, vagy nem javítható. A hibás teljesítési kötbér a hibás teljesítés megállapításakor válik esedékessé.

25.3.Ha a Felek a Szerződésben meghiúsulási kötbér alkalmazását kötötték ki, akkor a Vállalkozó a teljesítés meghiúsulása esetén a Szerződésben meghatározott mértékű kötbért köteles a Megrendelőnek megfizetni. Ha a meghiúsulási kötbér százalékos mértékben kerül meghatározásra, akkor annak számítási alapja a teljes nettó Vállalkozói Díj. A meghiúsulási kötbér a meghiúsulás megállapításakor válik esedékessé.

00.0.Xx esedékessé vált kötbér lejárt pénzügyi követelésnek minősül, melyet a Megrendelő választása szerint az esedékes részszámlába, vagy a végszámlába beszámíthat.

25.5.A kötbér érvényesítése nem befolyásolja a Megrendelőnek a Vállalkozóval szembeni egyéb követeléseit. Megrendelő a kötbéren felül érvényesítheti a kötbért meghaladó kárait (beleértve a következményi károkat is) és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. Megrendelő kárainak megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényt nem érvényesített, illetve a kötbérigénnyel abban az esetben is felléphet, ha kára nem merült fel.

25.6.Megrendelő több jogcímen is érvényesíthet kötbért a Vállalkozóval szemben. A Szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a kötbéreknek maximuma, illetve a különböző jogcímeken érvényesített kötbéreknek összesített maximuma nincs.

25.7.A kötbér érvényesítése a Szerződésben meghatározott határidők betartása, a hibajavítás, valamint – a meghiúsulási kötbér kivételével – a teljesítés alól nem mentesít. A részhatáridők, a munkaterület átvételére és munkakezdésre előírt határidők, illetve az ütemterv szerinti határidők nem teljesítése miatt érvényesített késedelmi kötbér a véghatáridő szerződésszerű teljesítése esetén sem jár vissza.

25.8.A Szerződés, illetve az ÁSZF a fentieken kívül egyéb kötbérfizetési kötelezettségeket is meghatározhat.

26.A Szerződés megszűnése

26.1.Megrendelő – az érdekmúlás bizonyítása nélkül – jogosult a Szerződéstől írásban elállni, vagy a Szerződést azonnali hatállyal írásban felmondani, az alábbi esetekben:

a) Vállalkozó a Szerződésben rögzített bármely határidő vonatkozásában 20 (húsz) naptári napot meghaladó késedelembe esik,

b) Vállalkozó munkavégzésével kapcsolatban Megrendelő részéről jelentős minőségi kifogás merül fel, mely alapján Megrendelő joggal következtethet arra, hogy a teljesítés hibás lesz, feltéve, hogy a fogyatékosság kiküszöbölésére a Megrendelő által tűzött megfelelő határidő eredménytelenül telt el,

c) a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó a Munkákat csak jelentős, 20 (húsz) naptári napot meghaladó késedelemmel tudja elvégezni,

d) a Munkák a Vállalkozó felelősségi vagy érdekkörébenfelmerülő okból a tervezett ütemezéshez képest legalább 5 (öt)naptári napig folyamatosanállnak,

e) Vállalkozóval szemben csőd-vagy felszámolási eljárás indul, vagy a vállalkozói gazdasági társaság vonatkozásában a tulajdonosi szerkezet változása, vagy más olyan körülmény merül fel, amely a Megrendelő megítélése szerint a Szerződés teljesítését akadályozza, meghiúsítja vagy súlyosan veszélyezteti,

f) amennyiben Vállalkozó (vagy a teljesítésében közreműködő bármelyik alvállalkozó) az alvállalkozókra vonatkozóan előírt bármely kötelezettségét megszegi,

g) amennyiben Vállalkozó (vagy a teljesítésében közreműködő bármelyik alvállalkozó) a foglalkoztatási-

, társadalombiztosítási-, vagy adójogszabályokat súlyosan megszegi,

h) Vállalkozó bármely egyéb szerződésszegése esetén, amennyiben a szerződésszegés tényét Megrendelő Vállalkozóval írásban közölte és határidő tűzésével felszólította a szerződésszegés megszüntetésére, a határidő eredménytelen eltelte esetén,

i) közbeszerzési eljárásban hamis adatot közölt, vagy szerződéses kötelezettségének nem tetteleget,

j) Vállalkozóval szemben szakmai tevékenységét érintő szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerős elmarasztaló határozat született.

26.2.A Megrendelő az előző pont szerinti megszüntetés esetén – a vonatkozó jogszabályokban foglaltakon kívül – jogosult:

a) meghiúsulási kötbér érvényesítésére, amennyiben a Szerződés meghiúsulásáért a Vállalkozó a felelős,

b) a meghiúsulási kötbér esedékessé válásáig felmerült késedelmi és hibás teljesítési kötbérek érvényesítésére, ha annak feltételi fennállnak,

c) a teljesítési biztosíték terhére részben vagy egészben érvényesíteni Vállalkozó felé fennállóköveteléseit,

d) a Vállalkozó által el nem végzett Munkáknak a Vállalkozó költségére történő elvégzésére, vagy elvégeztetésére,

e) a Szerződés megszűnésével és a Vállalkozó által el nem végzett Xxxxxx pótlásával kapcsolatos

költségekés károk érvényesítésére a Vállalkozóval szemben.

26.3.A Szerződés az ÁSZF 26.1. pontja szerinti megszüntetése esetén Vállalkozó csak az általa elvégzett, szerződésszerűen teljesített munka ellenértékére tarthat igényt.

26.4.Megrendelő – anélkül, hogy érdekmúlást bizonyítania kellene – jogosult a Szerződéstől írásban elállni, vagy a Szerződést azonnali hatállyal írásban felmondani, amennyiben

a) olyan okból, amelyért egyik Fél sem felelős és amely mindkét Fél érdekkörében/mindkét Fél érdekkörén kívül merültfel-a munkavégzés a tervezett ütemezéshez képest legalább 2 hétig folyamatosan áll, vagy-a Szerződés teljesítése bizonytalanná válik, vagy feltételeiben lényeges változás áll be,

b) a Generálszerződés bármely okból meghiúsul, vagy teljesítésének feltételeiben lényeges változás áll

be.

26.5.A Szerződés előzőpont szerinti meghiúsulása esetén Megrendelő köteles Vállalkozónak a meghiúsulás időpontjáig teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét a Szerződésben foglaltak szerint megfizetni, melynek megfizetése esetén Vállalkozó semmilyen további kártérítésre, kártalanításra, költségtérítésre stb. nem jogosult, függetlenül attól, hogy a Szerződés teljesítése érdekében Vállalkozó milyen megrendeléseket adott le, kiadásokat fizettet meg és kötelezettségeket vállalt. Vállalkozó e körben a Megrendelővel szembeni kártérítési/kártalanítási/költségtérítési igényéről a Szerződés aláírásával kifejezetten lemond.

26.6.Megrendelő a Ptk. 6:249. §-a alapján a Szerződéstől a 26.1. és a 26.4. pont szerinti feltételek hiányában is bármikor elállhat (a teljesítés megkezdése előtt), illetve felmondhatja azt (a teljesítés megkezdése után, a teljesítésig) azzal, hogy a jelen pont szerinti elállás vagy felmondás esetén köteles a Vállalkozói Díj arányos részét megfizetni és Vállalkozó igazolt kárát megtéríteni. Felek rögzítik, hogy a kártalanítás a Vállalkozói Díj fennmaradó részét nem haladhatja meg.

26.7.Abban az esetben, ha a Megrendelő elmulasztja Vállalkozó részére a Vállalkozói Díj kifizetését, annak esedékessé válását követő 60 (hatvan) nap után, Vállalkozó jogosult felmondani a Szerződést Megrendelőnek küldött értesítéssel. Vállalkozó nem jogosult a Szerződés felmondására, ha a Megrendelő a kifizetést olyan ok miatt teljesíti késedelmesen, amelyért az Építtetőfelelős.

26.8.A Szerződés megszűnésével kapcsolatos nyilatkozatokat írásban kell közölni a másik fél szerződéses képviselőjével. A Szerződés megszűnésekor Vállalkozónak a munkavégzést le kell állítania és a munkaterületet tiszta és biztonságos állapotban 3(három)napon belül át kell adnia Megrendelő számára. Ez a kötelezettség nem érinti a megkezdett munkarészek befejezésénekkötelezettségét.

26.9.A Szerződés megszűnésekor a Feleknek a Szerződés rendelkezései alapján el kell számolniuk. A Szerződés megszűnése nem érinti Vállalkozónak az elkészült Munkákkal kapcsolatos szavatossági és jótállási kötelezettségét.

27.Képviselet, együttműködés

27.1.Felek a Szerződéssel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket képviselőik útján gyakorolják, illetve teljesítik. A szerződéses képviselők a Feleknek a Szerződés tartalmával kapcsolatos jognyilatkozatok tételére felhatalmazott képviselői. A műszaki és helyszíni képviselők a Feleknek a Szerződés teljesítése során kapcsolattartási, adatszolgáltatási, egyeztetési, intézkedési, ellenőrzési, műszaki irányítói stb. feladatok ellátására felhatalmazottképviselői.

27.2.A Felek a másik fél egyidejű írásbeli értesítésével a képviselőik számát növelhetik, illetve a képviselőik személyét megváltoztathatják. A Felek képviselői a másik fél egyidejű írásbeli értesítésével feladataik ellátásával –részben, vagy egészben, időlegesen vagy véglegesen –más személyt vagy személyeket bízhatnak meg. Az új képviselőnek, illetve megbízottnak rendelkeznie kell a feladata ellátásához szükséges jogosultságokkal és szakmaitapasztalattal. Vállalkozó képviselőinek megváltoztatására, illetve helyettesítésére csak a Megrendelő előzetes hozzájárulásával kerülhet sor.

00.0.Xx Építtető a teljesítést képviselője (pl.: műszaki ellenőr, Mérnök stb.) útján ellenőrizheti. Az Építtető képviselője jogosult Vállalkozó teljesítésének ellenőrzésére, és észrevételeinek az Építési Naplóba történő bejegyzésre, valamint a teljesítés igazolásában történő részvételre. Az Építtető képviselője Vállalkozónak utasítást csak a Megrendelő képviselőjén keresztül adhat. Az Építtető képviselőjének adatait az Építési Naplóban rögzíteni kell.

27.4.Felek főszabály szerint írásos formában, az Építési Naplóba történő bejegyzések útján tartják egymással a kapcsolatot. A Felek írásbeli kapcsolattartása során (beleértve a levelezést, a jegyzőkönyvezést, a számlázást stb.) minden esetben hivatkozni kell a Szerződés tárgyára. A Felek közötti írásos kapcsolattartás az Építési Napló mellékletét képezi. A Felek közötti szóbeli kapcsolattartás, egyeztetések, megbeszélések stb. kizárólag tájékoztató jellegűnek tekinthetők és jogi kötőerővel nem bírnak.

27.5.Felek megállapodnak, hogy a Szerződésben megadott kézbesítési címeikre tértivevényes és ajánlott, avagy egyéb könyvelt (ajánlott, biztosított ajánlott külön szolgáltatással) levélpostai küldeményként szabályszerűen postára adott küldeményeket a címzettel közöltnek, a részére kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a küldemény ténylegesen kézbesíthető nem volt, vagy azokról a címzett nem szerzett tudomást. A kézbesítés időpontjának kell tekinteni ilyen esetben első postai kézbesítés megkísérlésének napját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a postai kézbesítés második megkísérlésének napjától számított ötödik munkanapot, vagy ha ez sem állapítható meg vagy a kézbesítés másodszori megkísérlésére nem is került sor, akkor azt a napot, amelyen a kézbesítetlen küldeményt a posta a feladónak visszaküldte. A Felek kötelesek gondoskodni arról, hogy a Szerződésben megadott kézbesítési címeiken a Szerződés megkötésétől kezdve a Szerződésből eredő kötelezettségek maradéktalanteljesítéséig (beleértve a jótállási és a szavatossági időszakot is) folyamatosan rendelkezzenek a postai küldemények átvételére jogosult személlyel (képviselővel). Azátvételre jogosult személy (képviselő) hiányára előnyök szerzése végett egyik fél sem hivatkozhat. Az írásbeli nyilatkozatokat Felek egymás részére fax, e-mail, illetőleg előre egyeztetett esetben személyes kézbesítés útján is eljuttathatják, amennyiben valamely nyilatkozat megtételének formáját jogszabály vagy a Szerződés nem szabja meg, és a kézbesítés megtörténte hitelt érdemlően igazolható.

28.Titoktartás

28.1.Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Szerződés előkészítése, megkötése, teljesítése során a Megrendelőre, az Építtetőre, az Üzemeltetőre vonatkozó minden információ üzleti titoknak minősül. Ezeknek szándékos vagy véletlenszerű nyilvánosságra kerülése befolyásolhatja a Megrendelő, vagy az Építtető, az Üzemeltető általános megítélését vagy piaci pozícióit, függetlenül attól, hogy azok jogszerűen, vagy jogszerűtlenül, illetve közvetlenül, vagy közvetetten jutottak a Vállalkozó tudomására. Az írásos formában keletkező információk minden esetben üzleti titoknak minősülnek. Vállalkozó az egyes információk titkosságának minősítésével kapcsolatban bizonytalanság esetén köteles a Megrendelő állásfoglalását kérni.

00.0.Xx üzleti titkot Vállalkozó köteles bizalmasan kezelni és a Megrendelő előzetes írásos engedélye nélkül harmadik személyekkel – beleértve az alvállalkozókat is – nem közölheti, kivéve, ha ezt a jogszabály, hatósági, vagy bírósági rendelkezés írja elő. A védett ismeret (know-how) az üzleti titokkal azonos védelemben részesül.

28.3.Vállalkozó kijelenti, hogy tudomással bír arról, hogy az üzleti titok megsértését a Büntető Törvénykönyv

418. §-a bünteti.

28.4.Ha a Vállalkozó az üzleti titkot jogosulatlanul szerzi meg, vagy a jogszerűen tudomásra jutott üzleti titkot a fentiektől eltérően kezeli, illetve a Megrendelő írásbeli hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozza, vagy hozzáférhetővé teszi, köteles a Megrendelő ebből eredő mindennemű kárát megtéríteni, beleértve azokat a károkat is, amelyeket ezzel kapcsolatban az Építtető és vagy az Üzemeltető érvényesít a Megrendelővel szemben.

28.5.A Vállalkozó a Szerződés teljesítésével kapcsolatban a Megrendelő előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a nyilvánosság előtt, vagy a média számára nyilatkozatot, közleményt, információt némádat.

28.6.Vállalkozó az üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseket köteles az alvállalkozóival szemben is

érvényesíteni.

28.7.Amennyiben Vállalkozó megsérti az üzleti titok védelmére vonatkozó, az ÁSZF-ben, a Szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeit, Megrendelő jogosult minden polgári jogi és büntetőjogi jogos igényét Vállalkozóval szemben korlátozás nélkül érvényesíteni.

29.Vegyes és záró rendelkezések

29.1. Felek kijelentik, hogy rendelkeznek a Szerződés aláírásához szükséges jog- és cselekvőképességgel, továbbá nem állnak csőd-, felszámolási-, végelszámolási eljárás alatt, és nincs egy éven túl lejárt köztartozásuk. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben ezen feltételekben változás áll be, azt 3 (három) munkanapon belül a másik fél tudomására hozzák. Felek kijelentik, hogy a Szerződésben foglaltak a szerződéses akaratukat helyesen tartalmazzák, a Szerződés tartalmának meghatározásában közreműködtek, azzal egyetértenek, és azt magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Felek kijelentik, hogy a Szerződés aláírásakor téves feltevésben nem voltak és a Szerződést minden kényszertől mentesen írták alá. A Szerződésben foglaltak a méltányos érdekeiket nem sértik, emiatt a Szerződés megtámadásáról kifejezetten lemondanak.

29.2. Felek kijelentik, hogy a Szerződést cégszerű aláírásra feljogosított képviselőik elolvasás és közös értelmezés után jóváhagyólag írják alá. A Szerződés a Felek cégszerű aláírásával szükség szerint, de legalább három eredeti példányban készül mindkét fél számára egy-egypéldányban.

29.3. A Szerződés teljesítése során keletkező valamennyi szellemi alkotáshoz fűződő jog a személyhez fűződő jogok kivételével Megrendelőt illetik. A Vállalkozó által készített tervek és a kapcsolódó dokumentációk és a hozzájuk kapcsolódó jogok Megrendelő kizárólagos tulajdonába kerülnek a Vállalkozói Díj kiegyenlítését követően. Ezt követően Megrendelő jogosult a terveket, dokumentációkat felhasználni,

közzétenni, továbbadni, átdolgozni, a felhasználásra harmadik személynek további engedélyt adni. Megrendelő a Szerződés aláírásával a Vállalkozó által készítendő tervek vonatkozásában teljes körű, területi és időbeli korlátozás nélkül, határozatlan időre szóló, kizárólagos, harmadik személynek egyoldalúan átengedhető felhasználási jogot szerez, amely kiterjed különösen a tervek átdolgozására, módosítására, engedélyezésére, tovább tervezésére és publikálására is.

29.4. Megrendelő által kifizetett anyagok, eszközök, berendezések, megvalósult munkarészek a fizetés időpontjában mindenkor automatikusan és azonnal a Megrendelő tulajdonába kerülnek.

29.5. A Szerződés módosítása – beleértve a mellékletek, módosítások módosítását is –, kizárólag a Felek cégszerű álírási joggal rendelkező képviselői által aláírt, kifejezett módosítási szándékot tartalmazó írásos formában kerülhet sor. A módosítások a Szerződés elválaszthatatlan részét képezik. A Felek közötti írásos kapcsolattartás, szóbeli megállapodások, egyeztetések, ráutaló magatartás stb. nem jelenthetik a Szerződés módosítását.

29.6. A Szerződés a Xxxxx által a Szerződésben külön meghatározott időponttól a Felek kötelezettségeinek maradéktalanteljesítéséig – beleértve a jótállási és szavatossági kötelezettséget is – hatályos. A Szerződés hatályba lépésével – a Szerződést alkotó dokumentumok kivételével – hatályukat vesztik a Szerződés tárgyával kapcsolatban a Felek között keletkezett előkészítő iratok, egyeztetések, szóbeli vagy írásos megállapodások.

29.7. Ha a Szerződés bármely része jogi vagy szakmai szempontból érvénytelen, vagy végrehajthatatlan, vagy ilyenné válik, ez nem érinti a Szerződés többi részének érvényességét. Ebben az esetben a Felek kötelesek a Szerződés módosításával az érvénytelen rendelkezések helyett az eredeti szerződéses akaratukkal és a Szerződés többi részében foglaltakkal összhangban levő érvényes rendelkezéseket elfogadni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a Szerződés végrehajtása során értelmezési, szabályozási hézagra derül fény.

29.8. Vállalkozó a Szerződés aláírásával kifejezetten hozzájárul, hogy a megbízó KIVING Kft. munkatársai a fenti követelményeknek való megfelelését bármikor ellenőrizzék a munkavégzés folyamatában, illetve szükség szerint intézkedést kezdeményezzenek a Vállalkozó környezetvédelmi vonatkozásait illetően. Az ellenőrzéseket a Vállalkozó tűrni és segíteni köteles.

29.9. A Felek a vitás jogi és szakmai kérdéseket elsősorban békés úton rendezik. A Felek közötti vita nem jogosítja fel Vállalkozót a Munkák leállítására.

29.10. Az ÁSZF-ben és Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Kbt. rendelkezései, továbbá az egyéb vonatkozó jogszabályok, különösen a Rendeletben foglaltak, a hatósági előírások, szabványok az irányadók.

29.11. Szerződő Felek a Szerződés teljesítése során tudomásukra jutott személyes adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Európai Parlament és a Tanács Rendelet rendelkezéseinek betartásával, bizalmasan kötelesek kezelni. A személyes adatokat kizárólag a jelen szerződés teljesítése során, célhoz kötötten, a szerződésben meghatározott feladataik ellátása érdekében, a teljesítéshez szükséges mértékben használhatják fel.

29.12. Amennyiben a személyes adat a Szerződő Felek munkavállalójáé, akkor a személyes adatokat a Szerződő Felek továbbítják egymás felé a kapcsolattartáshoz szükséges mértékben. Ilyenkor a Szerződő Xxxxx, mint munkáltatók a GDPR 6. cikk (1) bekezdés (b) pontja és a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 10. § (1) bekezdése alapján szerzik meg és kezelik a személyes adatokat a saját munkavállalójuk tekintetében, míg a másik Szerződő Fél munkavállalójának személyes adatait a GDPR 6.

cikk (1) bekezdés (f) pontja szerint a jogos érdekre, mint jogalapra hivatkozással veszik át és kezelik a célhoz szükséges mértékben és ideig.

29.13. Szerződő Felek ebben a körben kijelentik, hogy a GDPR 13.-14. cikk alapján a saját munkavállalójukat, mint az adatkezelésben érintetteket, egyben a jelen szerződésben kijelölt kapcsolattartókat megfelelően tájékoztatták az adatkezelésről, valamint Megbízott ebben a körben kijelenti, hogy a GDPR 6. cikk (1) bekezdés (f) pontja alapján a Megbízó által kijelölt kapcsolattartó személyes adatait jogos érdekre hivatkozással kezeli, és ennek alapján érdekmérlegelési tesztet készített

30.A Szerződés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok

30.1.A Szerződés teljesítése során – különösen, de nem kizárólagosan – az alábbi jogszabályokban (valamint

azok időközbeni módosításaiban) foglalt előírások betartásával kell eljárni:

• 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (Kbt.),

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.),

• 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról,

• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezetalakításáról és védelméről (Étv.),

• 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól,

• 1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról,

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről,

• 424/2017.(XII.19.)Korm. rendelet az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól,

• 322/2015.(X.30.)Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól,

• 321/2015.(X.30.)Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról,

• 272/2014.(XI.5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről,

• 275/2013.(VII.16.)Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól,

• 266/2013.(VII.11.)Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről,

• 312/2012.(XI.8.)Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról,

• 191/2009.(IX.15.)Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről,

• 245/2006.(XII.5.)Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól,

• 249/2004.(VIII.27.)Korm. rendelet az egyes javító, karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról,

• 181/2003.(XI.5.)Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról,

• 54/2014.(XII.5.)BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról,

• 45/2004.(VII.26.)BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól,

• 12/1988.(XII.27.)ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről,

• 47/1999.(VIII.4.)GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról,

• 8/1981.(XII.27.)IpM rendelet a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról,

• 61/2013.(X.17.)NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” mellékletének belföldi alkalmazásáról,

• 10/2001.(IV.24.)NKÖM-PM együttes rendelet a kivitelezőt terhelő kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról,

• 4/2002.(II.20.)SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről,

• 3/2002.(II.8.)SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről.

Amennyiben a hivatkozott jogszabályok vagy jogszabályhelyek helyett új vonatkozó jogszabály/jogszabályhely lép hatályba, vagy azt kiegészíti, a hivatkozott jogszabály/jogszabályhely helyett az új, hatályba lépett jogszabály/jogszabályhely rendelkezéseit kell figyelembe venni.

Budapest, 2019. július 1.

Xxxxx Xxxxx sk. ügyvezető igazgató Kiving Kft,