ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
a Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Szolgáltató) által szennyvíz – továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvíz – elvezetésére vonatkozó szolgáltatások nyújtására, valamint ezek igénybevételére vonatkozó közüzemi szerződésekhez
Általánosságban
A közüzemi szerződés létrehozásával és tartalmi elemeivel kapcsolatban a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. CCIX. Törvény, annak végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet és a Szolgáltató Üzletszabályzatának rendelkezései az irányadók.
A közüzemi szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi a Szolgáltató Általános Szerződési Feltételei.
A közüzemi szerződés aláírásával - lakossági felhasználó esetében, amennyiben nincs aláírt szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybe vételével (ráutaló magatartásával) is – Felhasználó hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Szolgáltató az Általános Szerződési Feltételeket és az Üzletszabályzatot a Felhasználóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével egyoldalúan módosítsa.
1. A szolgáltatás tartalma és terjedelme
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. CCIX. törvény 51.§. (3) a víziközmű szolgáltató a Felhasználóval –felhasználási helyenként- közüzemi szerződést köt. A Szolgáltató a közüzemi szerződés (a továbbiakban: Szerződés) alapján a szennyvízelvezető művek üzemeltetésével a Felhasználónak a Szerződésben megjelölt ingatlanán, mint felhasználási helyen (a továbbiakban: felhasználási hely) keletkező szennyvizeket – továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeket – összegyűjti, károkozás nélkül elvezeti, és tisztításukat elvégzi (a továbbiakban: szolgáltatás). A Szolgáltató a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően – a vízi közművek teljesítőképességének mértékéig – köteles szolgáltatni.
2. A szolgáltatás létrehozása
Az 58/2013. (II.27) Korm. rendelet 56 §.(2) bek. értelmében a víziközmű szolgáltatási jogviszony lakossági felhasználó esetében a Szerződés megkötésével, vagy a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével, nem lakossági felhasználó esetében kizárólag a Szerződés megkötésével jön létre.
A felhasználási helynek a közműves szennyvízelvezetést szolgáló törzshálózatba történő bekapcsolásához 58/2013. (II.27.) Korm. Rendelet 56§. (4) alapján a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagokat felhasználó üzem esetén a vízügyi és környezetvédelmi hatóság (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) jóváhagyása szükséges. Az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyását a Felhasználónak kell beszereznie.
3. A szolgáltatás teljesülése, a teljesítés helye, a szolgáltatási pont meghatározása
A közműves szennyvízelvezetési szolgáltatás akkor teljesül, ha a Szolgáltató a vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt vagy egyedi vízmérőhellyel rendelkező ingatlanon keletkező szennyvizek – továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizek – összegyűjtését, elvezetését elvégzi, és tisztításukról a rendelkezésére álló kapacitás erejéig gondoskodik.
Szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezetéknek a Felhasználó felöli végpontja.
A szolgáltatási ponttól a telekhatáron belül az épület felé húzódó vezeték, továbbá az épületen belüli vezeték és műtárgyai a Felhasználó tulajdonát képezik. Ezek karbantartásáról a Felhasználó köteles gondoskodni. Ennek elmulasztásából eredő valamennyi kár a Felhasználót terheli.
4. A szolgáltatási szerződés megkötése, időbeli hatálya
A Szolgáltató a szolgáltatás igénybevételére írásban köt szerződést a bekötési vízmérő szerinti Felhasználóval, továbbá azzal a Felhasználóval, aki a közműves ivóvízellátást nem, de a közműves szennyvízelvezetést igénybe veszi.
A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződéses ajánlatot a Szolgáltató a közműves szennyvízelvezető törzshálózatba való bekötés esetén az építéshez adott szolgáltatói hozzájárulással együtt megküldi a Felhasználónak. A szerződéses ajánlatban foglaltak a Szolgáltatót a közléstől számított 30 napig kötik. Az aláírt szerződést a Felhasználónak 30 napon belül kell visszaküldenie.
Ha a Felhasználó a szerződést – a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve – véleményeltérési nyilatkozattal írja alá, a Szolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni.
Amennyiben a Felhasználó a részére megküldött szerződéses ajánlatot változatlan tartalommal elfogadja, akkor a Szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal jön létre.
Amennyiben a Felhasználó a részére megküldött szerződéses ajánlathoz véleményeltérési nyilatkozatot fűz és a Szolgáltató ezt elfogadja, úgy a felek között a szerződés ennek tartalmával módosulva jön létre.
A szerződés a Felhasználó (az ingatlan tulajdonosa, vagy annak, a tulajdonos hozzájárulásával, egyéb jogcímen használója) és a Szolgáltató cégszerű aláírásával jön létre. Amennyiben a Felhasználó nem az ingatlan tulajdonosa, a Szerződéshez a tulajdonos írásbeli hozzájárulását is be kell szerezni. Ez a Szerződés hatályba lépésének feltétele.
Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó az ivóvíz szolgáltatóval fennálló mellékszolgáltatási szerződés bemutatásával, a Szolgáltatóval mellékszolgáltatási szerződést köthet. Az ilyen szerződés Szolgáltató nevében való megkötésének jogát a Szolgáltató külön megbízottra átruházhatja, aki erről a tényről a mellékszolgáltatási szerződés megkötése előtt tájékoztatja az elkülönített vízhasználót, és a szerződést a Szolgáltató nevében köti meg.
A mellékszolgáltatási szerződés csak akkor köthető meg, ha az e Szerződéssel érintett ingatlan egészének vízfogyasztása önálló bekötési vízmérővel mért, és a bekötési vízmérőn keresztül nyújtott vízellátására vonatkozó szolgáltatói szerződés az ivóvíz szolgáltató és a bekötési vízmérő szerinti felhasználó között létrejött, illetve, ha a bekötési vízmérővel érintett ingatlan és a szennyvízelvezetésére érvényes közüzemi szolgáltatási szerződés áll fenn. Az elkülönített vízhasználattal kapcsolatos többletköltségek az elkülönített felhasználót terhelik, beleértve a Szolgáltatónál a mellékvízmérővel kapcsolatos ügyviteli költségeket.
A közüzemi szerződés határozatlan időre szól.
A szolgáltatás megkezdésének időpontja: új bekötés esetén a bekötés időpontja, Felhasználó személyében történt változás esetén a változás tényének a Szolgáltató irányába történő bejelentésének időpontja.
5. A Felhasználó személyében beállt változások bejelentésének kötelezettsége
Amennyiben a Felhasználó, illetve az elkülönített vízhasználó személyében változás következik be, a régi és az új Felhasználó, illetve elkülönített vízhasználó – a vízmérőállás megjelölésével, a változástól számított 30 napon belül – együttesen kötelesek a változást a Fővárosi Vízművek Zrt-nek és a Szolgáltatónak illetve megbízottjának írásban bejelenteni.
A bejelentés elmulasztása esetén a felhasználási helyen fennálló díjtartozás megfizetéséért és a víziközmű-szolgáltatót ért károkért a régi és az új Felhasználó, illetve elkülönített vízhasználó egyetemlegesen felel.
6. Szolgáltatás írásban foglalt szerződés nélkül
A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, Szolgáltató és a lakossági Felhasználó között a közüzemi szerződés aláírt Szerződés hiányában a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.
Amennyiben a Szolgáltató és a lakossági Felhasználó között meglévő szolgáltatási jogviszonyra – a lakossági Felhasználó hibájából vagy mulasztásából adódóan – az írásbeli szerződés nem jön létre, úgy a Felek szolgáltatási jogviszonyára a Ptk., valamint az 58/2013. (II.27) Korm. rendelet előírásai és a Szolgáltató üzletszabályzatában foglaltak a szerződés írásba foglalása nélkül is irányadók.
A víziközmű szolgáltatási jogviszony nem lakossági Felhasználó esetében kizárólag a Szerződés megkötésével jön létre.
7. A szerződésszegés esetei, és következményei
A Szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül,
a) ha a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, működési engedélyben, üzemeltetési szerződésben, vagy a jelen üzletszabályzatban leírtaknak nem felel meg.
b) ha a Felhasználó által korábban kért szolgáltatás szüneteltetés esetén a Felhasználó írásbeli kérésére, legkorábban annak érkeztetésétől számított öt munkanapon belül a Szolgálta- tást nem állítja vissza.
A Szolgáltató a szolgáltatói szerződésben foglaltak megszegéséért a Ptk.-ban foglaltak szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
A Felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha
a) a szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi,
b) a víziközmű-szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,
c) a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,
d) a víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe,
e) a Felhasználó tulajdonában lévő fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a szerződésben előírtak szerint a víziközmű-szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy – ha erre megállapodás a Felhasználót kötelezi – ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gon- doskodik,
f) az Üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.
8. A szolgáltatási szerződés megszűnésének, szüneteltetésének feltételei
A szerződést a Felhasználó 60 napos határidővel írásban felmondhatja.
A felmondáshoz, ha a Felhasználó nem tulajdonosa az ingatlannak, a tulajdonos hozzájárulása, közös tulajdon esetén a tulajdonostárs (ak) hozzájárulása szükséges.
A Szolgáltató a közüzemi szerződést nem lakossági Felhasználó (kivéve közintézményi felhasználók) esetében 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel felmondhatja.
Amennyiben a Felhasználónak a szerződés felmondásakor lejárt határidejű tartozása van a Szolgáltató felé, vagy a szerződés felmondása nem felel meg jelen Üzletszabályzat rendelkezéseinek, erről a Szolgáltató a Felhasználót értesíti. Ezekben az esetekben a felmondás a közlésére visszamenőleges hatállyal hatálytalanná válik mindaddig, amíg az értesítésben megjelölt, ill. a szerződésből fakadó kötelezettségeket teljesítésre nem kerülnek.
A közüzemi szerződést a Szolgáltató azonnali hatállyal akkor mondhatja fel, ha:
a) annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, kivéve, ha ez a Szolgáltató beleegyezésével történt, vagy
b) a Felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, víziközmű-szolgáltató a Felhasználót az együttműködésre legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre, vagy
c) a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát.
A szerződés megszűnik a Felhasználó elhalálozásával, valamint a nem lakossági Felhasználó jogutóddal vagy jogutód nélküli megszűnésével, végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás következtében történő megszűnésével, vagy a felhasználási hely megszűnésével.
9. A szolgáltatás díja és kiszámítása
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján a víziközmű-szolgáltatásért a Felhasználónak díjat kell fizetnie.
2011. december 31-től a víziközmű közüzemi szolgáltatások díjképzési elveit a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szabályozza. Ennek értelmében a díjakat a Magyar Energetikai ás Közmű-szabályozási Hivatal (Hatóság) javaslatainak figyelembe vételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
A számlázás alapja a közcsatornába bocsájtott, hitelesen mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlan vízmérő óráján mért, felhasznált teljes vízmennyiség, illetve az egyéb forrásból beszerzett, ingatlanon felhasznált, mért vízmennyiség.
Az elkülönítetten mért vízhasználatokat - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a Felhasználási hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is – szennyvízként kell figyelembe venni.
Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti és a vizet nem vagy nem csak közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be, köteles a beszerzett valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt működtetni, a mért mennyiségekről a szolgáltatót tájékoztatni köteles. A mért mennyiséget a Szolgáltató jogosult ellenőrizni.
Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles megfizetni a Szolgáltatónak.
Az elvezetett szennyvíz mennyisége alapján a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényben meghatározott szabályok szerint vízterhelési díj is fizetendő, amelyet a Szolgáltató a Felhasználónak a mindenkor fizetendő szennyvízről kiállított számlában számít fel és érvényesít. A vízterhelési díjat a Szolgáltató az állami költségvetésbe fizeti be.
10. Számlázás
A Szolgáltató az igénybe vett szolgáltatás mindenkori díját mérés hiányában, a Főváros Vízművek Zrt. által üzemeltetett közüzemi vízhálózatból szolgáltatott víz esetében a vízszolgáltató által mindenkor megállapított, fogyasztott (számlázott) vízmennyiségi adatai alapján határozza meg, és számlázza. Szennyvízmennyiség-mérő hiányában, az egyéb egyedi módon igénybe vett vízmennyiség esetében az egyedi mérőn mért (fogyasztott) víz mennyiség az irányadó.
A számlázást az adott elszámolási időszakra eső mindenkori díj vonatkozásában a Szolgáltató közvetlenül, vagy megbízottja útján végzi. A Szolgáltató és a Felhasználó ettől közös megegyezéssel, egyedi megállapodásban eltérhet.
11. Fizetési határidők
A Szolgáltató által kibocsátott számla a feltüntetett fizetési határidőben esedékes.
A számla akkor tekinthető kiegyenlítettnek, amikor annak összege a Szolgáltató vagy megbízottja bankszámláján megjelenik.
12. Késedelmes fizetés
Amennyiben a Felhasználó a számla összegét a számlán feltüntetett határnapig nem fizeti meg, a Szolgáltató a Ptk. 301. és 301/A paragrafusai alapján jogosult késedelmi kamatot felszámítani.
A Felhasználó a számla kézhezvételét követő 15 napon belül élhet kifogásolási jogával, de ennek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya, kivéve, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző 12 hónap átlagfogyasztásának kétszeresét meghaladja.
Ha a Felhasználót a kifogás alapján visszatérítés illeti meg, akkor a Szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 15 napon belül, a Felhasználó külön kérése esetén a visszatérítés jogalapját képező időszak kezdő dátumától számított késedelmi kamattal együtt a Felhasználónak
- a Szolgáltató vagy megbízottja által vezetett technikai folyószámlán jóváírja, vagy
- ha a visszajáró és késedelmi kamattal növelt összeg az 1.000 Ft-ot meghaladja, a Felhasználó kérheti annak visszafizetését.
A Szolgáltatónak felróható okból elmaradt, téves számlázás esetén a Felhasználó a szolgáltatási díjat vagy díjkülönbözetet az elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő, de maximum 18 havi részletben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben a Szolgáltató késedelmi kamatot nem számíthat fel.
13. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettek köre és a hozzájárulás mértéke
A nem lakossági Felhasználó a Szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a Szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet
a) közüzemi szerződéskötés esetében a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,
b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért, továbbá
c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében.
A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A közműhálózat saját beruházásból történő megvalósítása nem mentesít a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetése alól.
Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és annak költségvetési intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek. A mentességet élvező szervezetek körét a 2011. évi CCIX. törvény végrehajtási rendelete határozza meg.
A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetés alóli jogszabály szerinti mentesülés igazolása a nem lakossági felhasználó kötelessége.
A közműfejlesztési kvóta megállapítása az éves üzemnapok számának – bejelentett folyamatos üzem esetén 365 nap, egyéb esetben 300 nap - figyelembe vételével történik. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mindenkor hatályos díját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (Hatóság) határozza meg.
A nem lakossági Felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére.
A Felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha a Szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában a Szolgáltató hozzájárulása nélkül túllépi.
A szerződésszegés következménye az Üzletszabályzatban rögzített kötbér Felhasználó részéről történő megfizetése.
Felhasználónak a közműfejlesztési kvóta megemelésére vonatkozó kérelmét –amennyiben igényli - írásban kell bejelentenie a Szolgáltató felé.
A Szerződésben meghatározott közműfejlesztési kvóta, mint bázismennyiség növeléséhez, a növekménynek a törzshálózatba való bevezetéséhez a Szolgáltató a hozzájárulást akkor adja meg, ha a Felhasználó a növekményre eső víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizette. Ebben az esetben az új közműfejlesztési kvótát Felek új közüzemi szerződésben rögzítik.
14. Záró és egyéb rendelkezések
A Szolgáltató jogosult a számlázással, díjérvényesítéssel és egyéb feladataival összefüggő tevékenységét megbízott útján végezni. A közüzemi szolgáltatási szerződés aláírásával a Felhasználó hozzájárul, hogy a Szolgáltató a megbízottja részére személyes adatait átadja.
A Szolgáltató és a Felhasználó jogviszonyára valamint a Szerződésben foglalt kötelezettségeket vállaló más személyek jogaira és kötelezettségeire, így mindenekelőtt a szolgáltatásra, azok igénybevételére, a szolgáltatás díjára és a szerződésszegés jogkövetkezményeire a Szerződésben nem szabályozott kérdésekben, különösen a Polgári Törvénykönyv, az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. CCIX. törvény, a 2011. évi CCIX. törvény végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet, az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről, a 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK), a 204/2001 (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról, a 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek védelmének szabályairól, a 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról, a 4/1995 (II. 13.) Főv. Kgy. számú rendelet a Budapest főváros közigazgatási területén alkalmazandó víz- és csatornahasználati díjak megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló jogszabályok illetve a Szolgáltató Üzletszabályzatában foglaltak az irányadóak.