ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

A közszolgáltatási szerződés létrehozásával és tartalmi elemeivel kapcsolatban a víziközmű- szolgáltatásról szóló 2011. év CCIX. törvéní (Vksztv.), annak végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) sz. Kormányrendelet (továbbiakban Vhr.) és a víziközmű-szolgáltató Üzletszabályzatának rendelkezései az irányadók.

A Közszolgáltatási Szerződések elválaszthatatlana mellékletét képezik a vízközmű-szolgáltató Általános Szerződési Feltételei. A Közszolgáltatási Szerződés aláírásával a felhasználó hozzájárulását adja ahhoz, hogy a víziközmű-szolgáltató az Általános Szerződési Feltételeket és az Üzletszabálytatot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. év V. törvény (a továbbiakban: Ptk. 6:102-6:104. § rendelkezéseinek figyelembe vételével egyoldalúan módosítsa. Az Általános Szerződési Feltételek és az Üzletszabályzat bármely okból történő módosítása esetén a vízközmű-szolgáltató köteles a felhasználót a módosítás tényéről és tartalmáról a módosításoknak a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal jóváhagyását követő hatályba lépése után 3 napon belül az ügyfélszolgálati irodában és az ügyfélszolgálati fiókirodákban, valamint a víziközmű-szolgáltató honlapján (xxx.xxxxxxxxx.xx) értesíteni.

A víziközmű-szolgáltató vállalja, hogy a felhasználási helyen folyamatos víziközmű-szolgáltatást biztosít a hatályos jogszabályban rögzített minőségben, az adott helyre alkalmazható műszaki megoldással.

A víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-szolgáltatást az előírásoknak és a műszaki feltétleknek megfelelően kialakított vízmérőn keresztül biztosítja.

A víziközmű-szolgáltató a szennyvízcsatorna hálózaton keresztül folyamatosan fogadja a felhasználási helyen a közüzemi hálózatról igénybe vett ivóvíz, továbbá a saját kútból kitermelt és hiteles vízmérővel mért víz felhasználása során keletkezett, vagy szennyvízmennyiség mérővel mért szennyvizet. A víziközmű-szolgáltató a jóváhagyott tervben meghatározott helyen létesített, a szennyvízminőség ellenőrzésére alkalmas tisztító aknán, vagy tisztító idomon keresztül fogadja a szennyvizet.

1. A szerződés tárgyának fontosabb műszaki, mennyiségi, minőségi jellemzői

A vízközmű-szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási pontos köteles teljesíteni. Ettől eltérő szolgáltatást a felhasználóval történt eseti megállapodás szerint biztosíthat a víziközmű-szolgáltató.

A mérő helyet az ingatlanoknak a bekötést lehetővé tevő ivóvízhálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 méteres sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben a mérőhely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, más megoldás hiányában közterületen is kialakítható.

Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a vízközmű-szolgáltató – a katasztrófavédelmi jogszabályok megtartásával – akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség a házi ivóvízhálózatból vagy a vízművel össze nem függő más vízvételi helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön vízmérővel kell ellátni.

Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját vízkivételi művel összekötni tilos.

A fogyasztásmérő üzembe helyezésekor a víziközmű-szolgáltató illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy műszaki zárral látja el.

Az ivóvíz-bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatot elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni tilos.

A fedlap szint alatti szifonszinttel rendelkező szennyvíz lefolyók esetén a felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével biztosítja. Terepszint alatti létesítményekben, helyiségekben keletkező szennyvíz elvezetése esetén a víziközmű-szolgáltató által elfogadott műszaki megoldás (házi szennyvíz beemelő) alkalmazása szükséges. Az esetleges szennyvíz elöntésekből származó károkért a víziközmű-szolgáltató nem vállal felelősséget, amennyiben a felhasználó a fent említett műszaki megoldását nem alkalmazza.

A szolgáltatott ivóvíz minőségét a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség által kiadott üzemeltetési engedélyekben, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben foglaltak határozzák meg.

A szennyvízkibocsátóra vonatkozóan jogszabályi előírások határozzák meg a csatornába bebocsátható szennyvíz szennyezőanyag tartalmának határértékeit. A szennyvíz törzshálózatba csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz vezethető be. Tilos olyan szennyezőanyag- tartalmú szennyvíz és szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely

- a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét – munkakörül ellátásával összefüggésben – veszélyeztet, és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,

- a szennyvízelvezető és –tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,

- a szennyvízelvezető és –tisztítóműből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,

- a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza.

A víznyelőn keresztül szennyvizet, elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos.

Nem lakossági felhasználó esetén a szennyvízcsatornába bocsátott szennyvíz szennyezettsége nem haladhatja meg a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határérékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendeletben előírt határértékeket, amennyiben ezt

megtörténik, úgy a víziközmű-szolgáltató a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet előírásai szerint jár el.

2. A közszolgáltatási szerződés létrejötte, időbeli hatálya, a szolgáltatás megkezdésének időpontja

A közszolgáltatási szerződésese jogviszony lakossági felhasználó esetében a szerződés megkötésével, vagy a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével (ráutaló magatartás), míg nem lakossági felhasználó esetén a szerződés megkötésével határozatlan időre jön létre. Az írásbeli közszolgáltatási szerződés érvényesnek minősül a víziközmű-szolgáltató képviselőjének másolati/biankó aláírásával is. A szolgáltatás megkezdésének időpontja: új bekötés esetén a bekötés üzembe helyezésének időpontja, felhasználóváltozás esetén ennek a víziközmű-szolgáltató felé történő bejelentés időpontja. Az Általános Szerződési Feltételek és az Üzletszabályzat hatálya a szolgáltatás igénybevételétől kezdődően kiterjed a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó jogviszonyára.

3. A Közszolgáltatási szerződés megszűnésének esetei:

Adott felhasználási hely tekintetében a közszolgáltatási szerződés megszűnik, ha

- a felhasználó személyének megváltozása miatt a felhasználási helyre nézve a víziközmű- szolgáltató új közszolgáltatási szerződést kötött,

- a felhasználási hely megszánt, vagy

- a víziközmű-szolgáltató a közszolgáltatási szerződést felmondta,

- a felhasználó a közszolgáltatási szerződést felmonda.

A közszolgáltatási szerződést a víziközmű-szolgáltató az Üzletszabályzatban meghatározott esetekben és feltételekkel mondhatja fel.

A felhasználó jogosult a közszolgáltatási szerződést 30 napos határidővel írásban felmondani, amennyiben az ingatlanon nincs más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz szolgáltatás. Ha a szerződést az ingatlan egyéb jogcímen használó mondja fel, előzetesen a tulajdonos írásbeli hozzájárulását is be kell szereznie. A szerződés felmondásában nyilatkozni kell arról, hogy a felmondás nem érinti hátrányosan az ingatlanon más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz- szolgáltatást. Ennek elmaradása esetén a jogkövetkezményekért a felhasználó köteles helytállni.

4. Szerződésszegés esetei:

A szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

- nem értesíti az előírt határidőben a felhasználót a karbantartási, felújításai vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

- a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonalak a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az üzletszabályzatban előírtaknak nem felel meg,

- a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti,

- neki felróható módon olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére vagy kalibrálására jogszabály vagy szerződés a víziközmű-szolgáltatót kötelezi,

- az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti. A felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha

- a szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi,

- a víziközmű-szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,

- a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,

- a víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe,

- a fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a szerződésben előírtak szerint a víziközmű-szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy – ha erre megállapodás a felhasználót kötelezi – ezek javításáról vagy cseréjéről nem gondoskodik,

- a lakossági fogyasztóként bejelentett, de nem lakossági felhasználóként veszi igénybe a víziközmű-szolgálattást,

- az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.

5. Adatkezelés, adattovábbítás

A víziközmű-szolgáltató a felhasználóval kötött Közszolgáltatási szerződésben megadott adatokat a szerződés teljesítése, a szerződéshez szükséges tájékoztatási és együttműködési kötelezettség gyakorlása és a Közszolgáltatási szerződésből fakadó igények érvényesítése céljából kezeli. A szolgáltatás nyújtása, illetőleg annak igénybe vétele során további adatok – így többek között fogyasztásra, panaszokra, szerződésszegésre, számlázásra, műszaki zavarokra, az ingatlant nem tulajdonosként használó személyre vonatkozó adatok – keletkeznek, amelyeket a víziközmű- szolgáltató a fenti célok kereti között szinté kezel. A víziközmű-szolgáltatás igénybevételével létrejött Közszolgáltatási szerződés esetén a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás igénybe vevő természetes személlyel kapcsolatban tudomására jutó előbbiekben körülírt adatokat is kezeli. A fenti céltól eltérő adatkezelést a víziközmű-szolgáltató az érintett felhasználó megfelelő tájékoztatáson alapuló önkéntes hozzájárulásával folytat, valamint azokban az esetekben, amikor a jogszabály lehetővé teszi az adatkezelést. A víziközmű-szolgáltató az adatokat a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint a szerződéses jogviszony megszűnését követően a jogviszonyból származó igények elévüléséig kezeli.

A víziközmű-szolgáltató az adatkezelési cél keretei között adatokat adhat át a megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a felhasználási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet és a piackutatást végző természetes személyeknek és

gazdálkodó szervezeteknek. Az adatokat átvevő ez esetben a víziközmű-szolgáltató adatfeldolgozójának minősül a rá vonatkozó jogokkal és kötelezettségekkel.