A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG LEGFRISSEBB ÁLLÁSFOGLALÁSAI
A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG LEGFRISSEBB ÁLLÁSFOGLALÁSAI
Xx. Xxx Xxxxxxx, vezető jogi tanácsadó, Közbeszerzési Hatóság DOI: 10.37371/KEP.2023.10.1
A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalások formájában ad felvilágosítást a közbeszerzési eljárásokban résztvevő jogalkalmazók számára a közbeszerzési törvény és kap- csolódó végrehajtási rendeleteinek alkalmazásával összefüggő általános jellegű megkeresésekre.
Alábbiakban a Kbt. alkalmazásával összefüggő kérdé- sekre adott válaszainkat rendeztük sorrendbe, bízva abban, hogy iránymutatásaink nem csak a kérdésfelte- vőknek, hanem valamennyi Olvasónknak hasznos in- formációkkal szolgálnak.
Felhívjuk Tisztelt Olvasóink figyelmét, hogy a közbe- szerzésekre irányadó jogszabályok alkalmazásával kap- csolatos döntések meghozatala mindenkor a közbeszer- zési eljárások résztvevőinek joga és felelőssége. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy az állásfoglalásokban megfogalmazott véleményeknek jogi ereje, kötelező tartalma nincsen.
1. kérdés
A nyertes ajánlattevő eleget tesz-e a Kbt. 138. § (3) bekez- désének utolsó mondata szerinti kötelezettségének, ha az adott projekt végleges befejeztével jelenti be az adatokat az aján- latkérőnek az összes, a projekten kivitelezési munkát végző alvállalkozó tekintetében?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint az ajánlattevő a Kbt. 138. § (3) be- kezdésének utolsó mondatában előírt kötelezettségének akár így is megfelelhet. Ezzel együtt építési beruházás esetén az ajánlattevőnek figyelemmel kell lennie az épí- tési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbe- szerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 32. §-ában és 32/A. §-ában megha- tározott szabályokra.
A Kbt. 138. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogo- sultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének idő- pontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekin- tetében – a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A nyertes ajánlattevő a bejelentéssel e- gyütt köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozó megne- vezésén, adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jo- gosult személyén túl az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszol- gáltatás értékét megadni. A nyertes ajánlattevő a szer- ződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlat- kérőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A nyertes ajánlattevő a szerző- désbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés telje- sítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az a- jánlatkérő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani. A nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek az alvállal- kozói teljesítést követően az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos ará- nyát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének idő- pontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét bejelen- teni.”
A Kbt. 138. § (3) bekezdésének utolsó mondata nem tartalmaz konkrét rendelkezést arról, hogy az ajánlatt- evőnek az alvállalkozói teljesítésről szóló nyilatkozatát mikor kell benyújtania. Egyértelműen csak az került meghatározásra, hogy mindennek az alvállalkozói telje- sítést követően kell megtörténnie.
2. kérdés
A szerződéskötéskor megtett, Kbt. 138. § (3) bekezdésének harmadik mondata szerinti alvállalkozói bejelentésnek feltéte- le-e az alvállalkozói szerződés megléte?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint a Kbt. 138. § (3) bekezdésének har- madik mondata szerinti, várható alvállalkozói telje- sítésről szóló bejelentésnek a feltétele az ajánlattevő és az alvállalkozó közötti szerződés megléte.
A Kbt. 138. § (3) bekezdésének második mondata szerint a nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének idő- pontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekin- tetében – a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében. A Kbt. 138. § (3) bekezdésének harmadik mondata szerint a nyertes ajánlattevő ezzel a bejelen- téssel együtt köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozó megnevezésén, adószámán, elérhetőségén, a képvise- letre jogosult személyén túl az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos ará- nyát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét megadni.
Tekintettel arra, hogy a Kbt. 138. § (3) bekezdésének harmadik mondatában kifejezetten említésre kerül, hogy az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgál- tatás értékét meg kell adni, ez az ajánlattevő és az alvállalkozó közötti szerződéses jogviszonyt, azaz már megkötött szerződést feltételez.
3. kérdés
Egy keretmegállapodás megkötésekor – ténylegesen megvaló- sítandó műszaki tartalom hiányára tekintettel – meg kell-e adni az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás érté- két és szükséges-e alvállalkozói szerződés, mivel nincs is konkrétan megvalósítandó műszaki tartalom?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint ilyenkor a Kbt. 138. § (3) bekez- dése alapján az ajánlattevő az alvállalkozó teljesítésének százalékos arányát és az ehhez tartozó ellenszolgáltatást egy hozzávetőleges becslés alapján köteles megadni.
A Kbt. 138. § (3) bekezdésének második mondata szerint az ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában köteles bejelenteni azokat az alvállalkozókat, amelyek
részt vesznek a teljesítésben, a később bevonni kívánt al- vállalkozókat pedig a szerződés teljesítése során köteles bejelenteni. Keretmegállapodás esetén jellemzően nem lehetséges a teljesítés pontos várható adatait előre jelez- ni, a teljesítés a keretmegállapodás megkötésével még nem kezdődik meg. Az ajánlattevőnek ilyenkor – az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban mega- dott mennyiségi adatok, valamint a keretmegállapodás előre látható időtartama ismeretében – egy hozzávetőle- ges becslésen alapuló tájékoztatást kell adnia a már ismert alvállalkozók teljesítéséről.
4. kérdés
Amennyiben az ajánlatkérő az árazatlan költségvetésben nem határoz meg egy adott tételhez pontos tárgyat és mennyiséget, hanem a vélhetően több dolgot összefoglaló tételben „készle- tet” szerepeltet, ezen készletre vonatkozó tételek esetében hi- vatkozhat-e ajánlattevő valamilyen elvárható ajánlatkérői magatartásra, szakmai irányelvre, hatósági vagy döntőbi- zottsági állásfoglalásra annak érdekében, hogy ott, ahol az adott tétel a szakmai szokásoknak, tételnormáknak megfele- lően számszerűen mérhető mennyiséggel vagy mértékegység- gel kiírható lenne, ott ezt tegyék is meg, és kerüljék az „1 készlet” mennyiség alkalmazását?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint a költségvetési tételek tartalmá- nak nem egyértelmű meghatározása jogsértő. Az aján- lattevő ezzel kapcsolatban kiegészítő tájékoztatást kérhet, előzetes vitarendezést kezdeményezhet, illetve végső soron jogorvoslati kérelmet nyújthat be.
A Kbt. 58. § (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tar- talmazza:
„Az ajánlatkérő köteles megadni az eljárást megindító felhívásban vagy a további közbeszerzési dokumentu- mokban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást. A műszaki leírás azoknak az előírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák azokat a közbe- szerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igé- nyelt rendeltetésnek. E jellemzők utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának és nyújtásának folyamatára vagy módszerére, vagy életciklusa bármely más szakaszának valamely konkrét folyamatára, akkor is, ha ezek a tényezők végeredmény- ben nem befolyásolják az adott építési beruházás, áru
vagy szolgáltatás tulajdonságait, feltéve, hogy kapcso- lódnak a szerződés tárgyához [76. § (7) bekezdés], vala- mint annak értékéhez és céljaihoz képest arányosak.”
A közbeszerzési dokumentumokat olyan módon kell összeállítania az ajánlatkérőnek, hogy az abban szereplő feltételrendszer alapján az ajánlatok egymással objektív és ellenőrizhető módon összehasonlíthatók legyenek, megfelelve a verseny tisztaságára, az átláthatóságra és az egyenlő bánásmódra vonatkozó alapelvi rendelke- zéseknek az eljárás egésze alatt. Az ajánlatkérőnek már a közbeszerzési eljárás előkészítése során törekednie kell arra, hogy olyan műszaki leírást tudjon az aján- lattevők rendelkezésére bocsátani, mely pontosan meg- határozza a közbeszerzés tárgyának minden egyes részét (építési beruházás esetén valamennyi munkanem minden egyes paraméterét). Az ajánlattevők ilyen mű- szaki dokumentáció esetén kerülhetnek olyan helyzet- be, hogy képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizi- kailag megvalósítható, és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. Az ajánlatkérőnek tehát úgy kell össze- állítania a közbeszerzési dokumentumokat, hogy az alapján az érdeklődő gazdasági szereplők számára világos legyen, hogy mire kell ajánlatot tenniük és az ajánlatkérő képes legyen objektív módon összehasonlí- tani a megajánlásokat. Ha a közbeszerzési dokumen- tumok alapján az ajánlattevők nem ismerhetik meg a
„készletet” tartalmazó tétel műszaki tartalmát, az ezen tétellel kapcsolatos ajánlatkérői elvárásokat, akkor az ajánlatkérő megsérti a Kbt. 28. § (1) bekezdésében és a Kbt. 58. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint a Kbt.
2. § (1) bekezdése szerinti alapelvi sérelem is felmerül- het (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.293/11
/2021. sz. határozatának 35-41. pontját és a D.461/61/ 2021. sz. határozatának 28-34. pontját).
Építési beruházás esetén figyelemmel kell lenni az épí- tőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet] szabályaira, melynek 2. § g) pontja sze- rint árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, lényeges terméktulajdonság megha- tározásával. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet ha- tálya kiterjed továbbá a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire is. Tehát a költségvetési ki- írásnak közbeszerzési eljárásban is meg kell felelnie a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § g) pontjának.
Amennyiben a költségvetési kiírás nem felel meg ennek, akkor az ajánlatkérő nem bocsát olyan műszaki doku- mentációt az ajánlattevők rendelkezésére, amely meg- határozza azokat a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszer- zés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek, azaz az ajánlatkérő ebben az esetben megsérti a Kbt. 58. § (2) bekezdését.
Amennyiben az ajánlattevő úgy ítéli meg, hogy az ajánlatkérő által összeállított árazatlan költségvetés a fenti követelményeknek nem felel meg, akkor kiegészítő tájékoztatást kérhet, előzetes vitarendezést kezdemé- nyezhet, illetve végső soron jogorvoslati kérelmet nyújt- hat be.
5. kérdés
Amennyiben az ajánlatkérő egy kiegészítő tájékoztatásban jel- zett hiányosság nyomán nem javítja ki a költségvetést, hanem az ajánlattevőkre bízza a megoldást azzal, hogy értsék bele valamelyik kiírt tételbe ezeket, akkor jogsértést követ-e el?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint az ilyen megoldás jogsértő lehet.
A Kbt. 58. § (2) bekezdésének megsértése akkor is fenn- áll, ha ez az ajánlatkérőnek a kiegészítő tájékoztatás során tett rendelkezése eredményeként következik be. Amennyiben a kiegészítő tájékoztatásban foglaltakból az következik, hogy a költségvetés nem az építmény jellege szerint szükséges szakági bontást és részlete- zettséget tükrözi – különösen, ha az adott költségvetési tétel, amibe az ajánlatkérői instrukciók szerint „bele kell érteni” a kérdéses munkát, műszakilag, technikailag e- gyébként teljesen mást képvisel –, akkor az ajánlatkérő nem bocsát a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § g) pontjának megfelelő költségvetést az ajánlattevők ren- delkezésére és megsérti a Kbt. 58. § (2) bekezdését (lásd a 4. kérdésre adott választ).
6. kérdés
Miképpen oldható fel az az ellentét, hogy az iratbenyújtási moratórium hamarabb elkezdődik, mint a kiegészítő tájé- koztatás kérési [Kbt. 56. § (2)-(3) bekezdés] határidő lejárata, majd amikor megjelenik a módosítás, és feloldódik a mora- tórium, akkor a törvényi előírás szerinti 10 napos határidő már lejárt és már csak úgy lehet kiegészítő tájékoztatást kérni,
hogy az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem válaszolja már meg a kérdéseket?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint ez az ellentét úgy oldható fel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (4) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzési dokumentumok módosítása e- setén az ajánlattételi vagy részvételi határidőt módo- sítani köteles, és e hosszabbításnak a Kbt. 52. § (5) bekezdésének első mondata alapján arányosnak kell lennie a módosítás mértékével, ez esetben pedig ismét megnyílik a kiegészítő tájékoztatás kérésének lehető- sége.
A Kbt. 52. § (4) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi vagy részvé- teli határidőt, ha a közbeszerzési dokumentumokat mó- dosítja.
A Kbt. 52. § (5) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tar- talmazza:
„A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk vagy a változtatás jelentőségével. A (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meg- hosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok mó- dosítása nem jelentős és a módosítás megküldése az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb hetedik, ha a módosításról hir- detményt kell feladni, annak feladása az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártának napját megelőző leg- később tizedik napra esik. Nem jelentős a közbeszerzési dokumentumok módosítása, ha nem befolyásolja a rész- vételi jelentkezések vagy ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését.”
A Kbt. 52. § (5) bekezdésének második mondata szerint, ha az egyébként nem jelentős módosításról hirdetményt kell feladni, az ajánlattételi határidőt meg kell hosszab- bítani, ha abból már kevesebb, mint 10 nap van hátra. Ez kiegészülve a Kbt. 52. § (5) bekezdésének második mondatával, miszerint az ajánlattételi határidő meg- hosszabbításának a megfelelő ajánlattételre elegendő- nek kell lennie, azt jelenti, hogy legalább annyi időnek rendelkezésre kell állnia ilyenkor, hogy az ajánlattevők
– amennyiben ezt szükségesnek ítélik – kiegészítő tájé- koztatást kérhessenek. Ez értelemszerűen fokozottan érvényes azokra a helyzetekre, amikor a módosítás na- gyobb jelentőségű, mivel a nem jelentős módosításhoz
képest ebben az esetben nagyobb eséllyel lehet számí- tani kiegészítő tájékoztatás kérésre. Ezzel összefüggés- ben megjegyzendő, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján a jogalkotó a módosítást már bizonyos esetek- ben nem is engedélyezi, ebben az esetben az ajánlat- kérőnek vissza kell vonnia az eljárást megindító felhí- vását.
7. kérdés
Mi a helyzet abban az esetben, ha a Kbt. szerint az ajánlat készítésére szánt idő alapján a tisztázó kérdések feltevésére fennálló idő a Kbt. 55. § (2) bekezdésére figyelemmel lerövi- dül?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint a Kbt. alapelveire figyelemmel a Kbt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott határidőkön túl benyújtott kiegészítő tájékoztatás-kérés megválaszo- lása is szükséges lehet.
A Kbt. 56. §-a nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az ajánlatkérő nem adhat a Kbt. 56. § (3) bekezdésben körülírt határidőn túl beérkezett kérésre kiegészítő tájékoztatást. Ezen túl amennyiben tételes jogi előírás nem kötelezi az ajánlatkérőt kiegészítő tájé- koztatás megadására, illetőleg kiegészítő tájékoztatás iránti kérdés megválaszolására, abban az esetben is vizsgálni kell a konkrét eset körülményeire figyelem- mel, hogy a tájékoztatás elmulasztása, vagy meghala- dása okoz-e a Kbt. 2. §-a szerinti alapelvi jogsérelmet (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.207/15/2020. sz. határozatának 81-82. pontját). A Fővárosi Bíróság 25.K.33.216/2007/5. számú ítéletében ugyanakkor rög- zítette, hogy „A kiegészítő tájékoztatás, mint jogintéz- mény, nemcsak az ajánlatkérő számára ad kötelezett- séget, hanem az ajánlattevőt is köti annyiban, hogy a kérdései csak olyan tényekre, adatokra, körülményekre irányulhatnak, amelyek a megfelelő ajánlattétel érde- kében szükségesek. Az e körön kívül eső kérdésekre az ajánlatkérő nem köteles válaszolni, az ajánlattevőnek pedig tartózkodnia kell minden olyan kérdés feltevé- sétől, amely nem lényegi, és amely ténylegesen nem szükséges a megfelelő ajánlat elkészítéséhez.”
8. kérdés
Mi a helyzet abban az esetben, ha csak akkor értesül az aján- lattevő arról, hogy a kiegészítő tájékoztatás kérésére nem fog választ kapni az ajánlatkérőtől, amikor lejár az ajánlattételi
határidő, azaz az ajánlatok benyújtásra kerültek? Ebben az esetben a „kiegészítő tájékoztatás kérés meg nem válaszo- lására” vonatkozó vitarendezésre az ajánlatok benyújtásától számított 3 napon belül van-e lehetősége az ajánlattevőnek?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint az ajánlatkérő a Kbt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn túl benyújtott kiegészítő tájékoztatás-kéréseket nem köteles megvála- szolni. Az ajánlattevőnek lehetősége van ugyan bármi- lyen kérdésben előzetes vitarendezést kezdeményezni, de – tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő ebben az eset- ben jogsértést nem követett el – egyéb, számára kedvező jogkövetkezményekre nem számíthat.
A Kbt. 56. § (2) és (3) bekezdése az alábbi rendelke- zéseket tartalmazza:
„(2) A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését köve- tően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tár- gyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbe- szerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a rész- vételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.
(3) Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) be- kezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző ne- gyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kie- gészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia.”
Arról, hogy a Kbt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott határidőben benyújtott kiegészítő tájékoztatást az aján- latkérő megválaszolja-e, az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nél- küli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal tudomást szerez.
Ha az ajánlattevő a Kbt. 56. § (3) bekezdésében megha- tározott határidőn túl nyújtja be a kiegészítő tájékoz- tatás iránti kérelmét, akkor számolnia kell azzal a lehe- tőséggel, hogy az ajánlatkérő ezt az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártáig nem fogja megválaszolni és erre vonatkozóan nincs külön tájékoztatás küldési köte- lezettsége az ajánlatkérőnek.
Az ajánlattevőnek ezzel kapcsolatban lehetősége van vitarendezést kezdeményezni, de az ajánlattételi határ- idő lejárta után az ajánlatkérő nincs olyan helyzetben, hogy az ajánlattevőt ért jogsérelmet reparálhassa. A kiegészítő tájékoztatás elmaradása a Kbt. 56. § (3) bekez- désben körülírt határidőn túl beérkezett kérés esetén is lehet jogsértő (lásd a 7. kérdésre adott választ), ám ez már csak jogorvoslati eljárás során orvosolható.
9. kérdés
Amennyiben egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéses, és nem alkalmassági fel- tételként írja elő az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősség- biztosítást, akkor is a 75%-os mérték alkalmazandó?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint ebben az esetben a Kbt. 65. § (5) bekezdése szerinti 75%-os korlát nem alkalmazandó.
A Kbt. 65. § (5) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tar- talmazza:
„A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenér- tékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szol- gáltatás igazolását követeli meg. Az ajánlattevőktől megkövetelt árbevételi adatokra vonatkozó minimum- követelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatá- roznia, hogy – az éves teljes árbevétel vizsgálata esetén
– az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az aján- latkérő által vizsgált üzleti évben vagy években össze- sen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbe- vétellel, vagy – a beszerzés tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén – az adott közbeszerzés – a 19. § (3) be- kezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének 75%-át elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbe- vétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.”
A Kbt. 65. § (5) bekezdése tételesen felsorolja, hogy mely alkalmassági feltétel esetén kötelező alkalmazni a 75%- os korlátot: a műszaki-szakmai feltételek között előír- ható referenciakövetelmény és a pénzügyi-gazdasági feltételek között a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel
esetében. Egyéb alkalmassági feltétel esetében – például a pénzügyi-gazdasági feltételek között szereplő felelős- ségbiztosítás tekintetében – nem. Ez az előírás továbbá az alkalmassági és nem a szerződéses feltételekre vo- natkozik.
Sem a Kbt., sem a közbeszerzési eljárásokban az alkal- masság és a kizáró okok igazolásának, valamint a köz- beszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet], sem a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet nem tartalmaz olyan előírást, amely a becsült érték 75%-ában limitálná az építési beruhá- záshoz kapcsolódó felelősségbiztosítás értékét.
A Közbeszerzések Tanácsának az építési beruházások biztosítási követelményeiről szóló útmutatójának1 (KÉ 2018. évi 80. szám, 2018. április 25.) III. 1. xxxxxx szerint ugyanakkor a Kbt. alapelveinek és a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-ának megfelelően a biztosítási igé- nynek szükséges arányban állnia az építési beruházás értékével, azaz ne legyen irreális, mert így a biztosítás költségei is irreálisan magasak lesznek, amely felborít- hatja a tervezett pénzügyi keretet. A felelősségbiztosítás alkalmassági követelményként történő előírása esetén így például érvényesülnie kell a Kbt. 65. § (3) bekezdése szerinti követelménynek, tehát a felelősségbiztosítás értéke is csak a szerződés teljesítéséhez szükséges mér- tékű lehet, ami nem jelenti azt, hogy ennek a mértéknek az objektív felső határa minden esetben a körülmé- nyektől függetlenül a szerződés értéke (lásd a 10. kér- désre adott választ).
10. kérdés
A becsült értéknél magasabb mértékű éves biztosítási limittel is előírható-e építési beruházás esetén a felelősségbiztosítás jogszerűen?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint amennyiben a szerződés jellege ezt indokolja, akkor az ajánlatkérő akár a becsült érték- nél magasabb értékű felelősségbiztosítási limitet is meg- követelhet a szerződéskötés feltételeként.
A felelősségbiztosítás nem az építési beruházás szerző- désszerű teljesítését biztosítja, erre a szerződés Kbt. 134.
§-a szerinti biztosítékai szolgálnak (teljesítési biztosíték, kötbér). A felelősségbiztosítás az adott tevékenység so- rán bekövetkező károk megtérítését segíti elő. Ezek lehetnek bármilyenek, az építési beruházással érintett vagyontárgyakban bekövetkező károk, személyi sérü- lések. Ezek a szerződés tárgyából, helyszínéből, bár- mely jellemzőjéből adódóan lehetnek olyanok, amelyek az építési beruházás során elvégzendő feladatért járó ellenszolgáltatásnál magasabb felelősségbiztosítási li- mit előírását teszik indokolttá. A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a alapján előírt felelősségbiztosítás ajánlattevő általi teljesíthetősége abban az esetben való- sul meg, amennyiben a felelősségbiztosítás mértéke a Kbt. 2. § (3) bekezdésével összhangban kerül megha- tározásra. Az ajánlatkérő akkor jár el a Kbt. 2. § (3) bekezdésének megfelelően, illetve akkor biztosítja a verseny tisztaságát a közbeszerzésben, ha a becsült ér- tékhez igazodó mértékben határozza meg a felelős- ségbiztosítás értékét: ettől a beszerzés tárgyát tekintve eltérhet, természetesen van lehetőség arra, hogy a be- szerzés tárgyától függően azt esetleg magasabb összeg- ben rögzítse (lásd a Közbeszerzési Döntőbizottság D.16/12/2020. sz. határozatának 37. pontját). A felelős- ségbiztosítás értéke csak indokolt esetben haladhatja meg jelentősen a szerződés értékét.
11. kérdés
A nyertes ajánlat ellenértékének %-os mértékében előírható-e a felelősségbiztosítás értéke, ez nem sérti-e az objektivitást, illetve ilyen esetben egyáltalán mi a szerződési érték? A szer- ződéses értéknek ilyen esetben része-e a tartalékkeret, a szerződésmódosításokkal módosul-e a fedezeti érték?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint az ajánlatkérő ilyen módon nem adhatja meg a felelősségbiztosítás értékét.
A 10. kérdésre adott válaszban már kifejtésre került, hogy a felelősségbiztosítás értéke nem feltétlenül igazo- dik a közbeszerzés értékéhez. A fedezetnek az ellenszol- gáltatás százalékában történő megadása a felelősségbiz- tosítási szerződések esetén érvényesítendő szakmai követelményeknek feltehetően nem felel meg, mert nem a védeni kívánt vagyoni értékeken és személyeken, a
1 Lásd xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxxxx/xxxxxxxx_xx_xxxxxxx_xxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxxx_xx_xxxx mal.pdf
velük kapcsolatosan potenciálisan felmerülő kártérítési igény felmérésén alapul.
Építési beruházás esetén továbbá a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a alapján az ajánlatkérőnek az el- járást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban elő kell írnia a felelősségbiztosítás terjedelmét és mértékét, az ajánlattevő pedig köteles az ennek megfelelő felelősségbiztosítási szerződést meg- kötni, vagy a már meglévő felelősségbiztosítási szerző- dését kiterjeszteni az ajánlatkérő által megadottakra. Az ajánlatkérőnek tehát előzetesen közölnie kell a felelős- ségbiztosítás terjedelmét és mértékét, ez pedig nem függhet az ajánlattevő ajánlatától, mivel a védendő va- gyontárgyak és személyek köre már előzetesen megha- tározhatók, nem az ajánlattevő ajánlatától függ sem a körük, sem az értékük.
12. kérdés
A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a köz- ponti beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet] szerinti keretszerződés olyan keret- megállapodásnak tekinthető-e – mely függetlenül az abban részt vevő ajánlattevők számától – valamennyi szerződéses feltételt kötelező érvénnyel tartalmaz?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint a 168/2004. (V. 25.) Korm. rende- let szerinti keretszerződés olyan, a Kbt. szerinti keret- megállapodás, amely az annak alapján adott közbeszer- zési eljárás megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza.
A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 3. § d) pontjában szereplő fogalommeghatározás erről az alábbiakat tar- talmazza:
„keretszerződés: a közbeszerzési törvény 104-105. §- ában meghatározott olyan keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzési eljárás megvalósí- tására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartal- mazza;”.
Ha a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet „keretszer- ződésre” hivatkozik, az alatt ez a fogalom értendő. A Kbt. 105. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában szerepelnek azok a keret- megállapodások, amelyek tartalmazzák az adott közbe- szerzés megvalósítására irányuló szerződések minden
feltételét, tehát ezek minősülnek a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alkalmazásában keretszerződésnek.
13. kérdés
A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szerinti keretszerződések alapján történt közvetlen megrendelés mellett újabb (a gya- korlat szerinti) adásvételi szerződések (egyedi szerződések) megkötése a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet szerinti köz- pontosított közbeszerzések keretében megengedett-e?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint a 168/2004. (V. 25.) Korm. ren- delet szerinti keretszerződés alapján történt közvetlen megrendelés mellett az ajánlatkérők nem kötelesek újabb „egyedi szerződést” kötni.
A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 3. § c) pontja az alábbiakat tartalmazza:
„E rendelet alkalmazásában
c) intézmény: a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó, valamint a központosított közbe- szerzési rendszerhez önként csatlakozó, kiemelt ter- mékbeszerzést megvalósító szervezet, valamint a keretmegállapodás, keretszerződés és a dinamikus be- szerzési rendszer második részének ajánlatkérője;”.
A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 29. § (1) és (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„(1) A központi beszerző szervezet az összesített intéz- ményi igények alapján a 24. §-ban megjelölt központo- sított közbeszerzési eljárások eredményeképpen keretszerződést is köthet. Az intézmények a keretszer- ződések terhére kibocsátott megrendelésekkel szerezhe- tik be a kiemelt termékeket, a Kbt. 105. § (1) bekezdés a) pontjával, valamint a Kbt. 105. § (2) bekezdés a) pont- jával összhangban.
(2) A közbeszerzés megvalósítása során az intézmény köteles érvényesíteni a keretszerződés feltételeit. A me- rendelés nem lehet ellentétes a keretszerződéssel.”
A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint a központosított közbeszerzési eljárás eredmé- nyeképpen keretszerződés, a keretszerződés alapján e- gyedi szerződés jön létre.
A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„A keretszerződésnek legalább a következőket kell tar- talmaznia:
a) a szerződő felek megnevezését,
b) a keretszerződés előzményeinek (lefolytatott közbe- szerzési eljárás), a közbeszerzés tárgyának, továbbá mennyiségének a közbeszerzési törvény 58. §-a szerinti meghatározását,
c) a keretszerződés tárgyára vonatkozó minőségi köve- telményeket,
d) a szerződés hatályát,
e) az ellenszolgáltatás mértékét, valamint a központo- sított közbeszerzési díj mértékét (számításának és meg- fizetésének módját),
f) arra vonatkozó kikötést, hogy a keretszerződés alap- ján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a to- vábbiakban: megrendeléssel) jogosult a közbeszerzést megvalósítani, illetve a közbeszerzési törvény 105. § (1) bekezdés b) pontja esetében az írásbeli konzultáció lehetőségére és feltételeire, vagy a 105. § (2) bekezdés b) pontja esetében a verseny újra megnyitásának lehetőségére és feltételeire való utalást,
g) a megrendelések kezdeményezésével, ezek visszai- gazolásával, valamint a teljesítésekkel kapcsolatos ha- táridőt és a teljesítésekre vonatkozó (szállítási és pénzügyi) részletes feltételeket,
h) a szerződésszegésért való felelősség szabályait,
i) a keretszerződéssel és annak teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó, valamint az ennek végrehajtási módját szabályozó rendelke- zéseket,
j) annak rögzítését, hogy az intézmény előleget nem adhat.”
A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdés f) pontja alapján az intézmény – erre vonatkozó előzetes kikötés értelmében – egyoldalú jognyilatkozattal jogo- sult megvalósítani a közbeszerzést. A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint pedig a keretszerződés alapján egyedi szerződés jön létre. Az intézmény egyoldalú nyilatkozattal (megrendeléssel) hozza létre a szerződést, tehát az intézmény és a szállító közötti „külön” okirat aláírására nincsen szükség. A Kbt. 105. § (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjának az alkalmazása esetén a keretmegállapodás az egyedi szerződés minden elemét tartalmazza. A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. §
(4) bekezdése ezzel összhangban iránymutatást ad a
tekintetben, hogy ezeket a keretszerződés miként tartal- mazza, valamint tartalmazza azt is, hogy az intézmény és az ajánlattevő között miként jön létre a jogviszony (az intézmény egyoldalú, erre irányuló nyilatkozatával). A keretszerződés tehát a szerződés minden elemét tartalmazza, attól az intézmény és az ajánlattevő nem térhetnek el, az intézmény egyoldalú jognyilatkozatával
– azaz megrendelésével – pedig létrejön a – keretszer- ződésnek mindenben megfelelő – szerződés. Ez a szerződés a felek között létrejött, a Kbt. 3. § 24. pontja szerinti közbeszerzési szerződésnek minősül. A Kbt. 4.
§ (1) bekezdése alapján a résztvevők a keretszerződés, majd ezt követően az egyedi megrendelés, mint közbe- szerzési szerződések megkötése érdekében folytatták le a közbeszerzési eljárást. Ebből következően, az intéz- mény és az ajánlattevő közötti további megállapodás, okirat aláírása nem követelmény.
14. kérdés
Létezik-e a közbeszerzési joganyaghoz kapcsolódó olyan egyéb jogszabályi rendelkezés – akár a közbeszerzést szabályozó jog- anyagon kívüli, pl. polgári jogi – amely az előző kérdésben szereplő „párhuzamos” szerződés megkötésének lehetőségét kifejezetten megtiltja?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint kifejezett jogszabályi rendelkezés a „párhuzamos” szerződés megkötésének megtiltására nincsen.
A keretszerződés szerinti egyedi megrendelés alapján a szerződés létrejöttének és kötelező tartalmának a sza- bályait a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (4) be- kezdése tartalmazza. E szerint a szerződést az intéz- mény egyoldalú nyilatkozata hozza létre, amelynek a tartalma is előzetesen meghatározott. A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdése szerinti alaki és tartalmi követelményeknek megfelelően megkötött szerződés szabályozza a felek közötti jogviszonyokat. Ezzel összhangban a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet
24. § (1) bekezdése is akként fogalmaz, hogy – adott esetben – a keretszerződés alapján egyedi szerződés jön létre, mely rendelkezés a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 24. § (4) bekezdés f) pontjával együtt értel- mezve nem teszi szükségessé még egy okirat aláírását ugyanazon jogviszonyra vonatkozóan, de nem is zárja ki. Ez minősül a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek (lásd a 13. kérdésre adott választ).
15. kérdés
Ugyanaz a személy közbeszerzési tanácsadóként ugyanazon közbeszerzési eljárásban képviselhet-e több ajánlattevőt is?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint ugyanaz a személy nem járhat el ugyanazon eljárásban több ajánlattevő képviseletében.
A Kbt. 36. § (2) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tar- talmazza:
„Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a ver- senykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.”
A Tpvt. 11. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„(1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és ösz- szehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egye- sülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestüle- tének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazda- sági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
(2) Ez a tilalom vonatkozik különösen:
a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;
b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartá- sára;
c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszer- zéséből történő kizárására;
d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárás- ra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korláto- zására;
e)
f) a piacra lépés akadályozására;
g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a ver- senyben;
h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fog- va, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figye- lemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.
(3) Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket e törvény az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megszeg- éséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a további- akban: Ptk.) a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.”
Az EUMSZ 101. cikke az alábbi rendelkezéseket tartal- mazza:
„(1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos min- den olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállal- kozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:
a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;
b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;
c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;
d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkal- mazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hát- rányos versenyhelyzetbe kerülnek;
e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan ki- egészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerző- dés tárgyához.
(2) Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor - vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapo-
dások csoportja; - vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja; - összehangolt maga- tartás vagy összehangolt magatartások csoportja hozzá- járul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javí- tásához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasz- tók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy:
a) az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek;
b) lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntes- sék a versenyt.”
Az a körülmény, hogy az ajánlatokat egyazon közbe- szerzési tanácsadó állítja össze, tölti fel az elektronikus közbeszerzési rendszerbe (a továbbiakban: EKR), nyújtja be, majd a hiánypótlások, felvilágosítások, árin- dokolások elkészítésében is ez a személy működik közre, ezeket is ő nyújtja be, az ajánlattevők valamennyi esetleges üzleti titkát ismeri, az ajánlatkérő számára – amennyiben tudomást szerez arról, hogy az ajánlat- tevők képviseletében egyazon személy jár el – a Kbt. 36.
§ (2) bekezdésében szereplő GVH részére történő szignalizációs kötelezettséget keletkeztetnek. Ilyen eset- ben ugyanis az ajánlatkérő megalapozottan feltételez- heti a Tpvt. 11. §-ában és az EUMSZ 101. cikkében meghatározott tilalmak megsértését. Ilyen esetben u- gyanis az ajánlatkérő arra a következtetésre juthat, hogy az ajánlattevők ismerhetik egymás műszaki megoldá- sait, árképzését, és üzleti titkait stb., már az ajánlattételt megelőzően megismerhetik egymás ajánlati árát és egyéb vállalásait. Egy ilyen helyzet alkalmas lehet a vé- teli vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására stb.
Amennyiben az ajánlatkérőnek ez tudomására jut, ak- kor az ajánlatkérő szempontjából ez a körülmény az összehangolt magatartásra utaló bizonyítékként funk- cionálhat. Ezen körülmény ismeretében az ajánlatkérő nemcsak a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti szignali- zációra köteles, hanem arra is, hogy az érintett ajánlat- tevőket a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjára figyelemmel kizárja a közbeszerzési eljárásból. A Kbt. 62. § (1) bekez-
dés o) pontja szerint ugyanis az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági sze- replő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött. Az ajánlatkérői döntés meghozatalakor az összejátszás alátámasztása az aján- latkérő feladata, a rendelkezésre álló egyes bizonyí- tékok logikai láncba fűzésével és az azokból levont okszerű következtetéssel – egyetlen közvetlen doku- mentum hiányában is – megfelelően igazolhatja a jog- sértés elkövetését. A versenyellenes magatartás vagy megállapodás létezésére tehát bizonyos egybeesésekből és jelekből olyan következtetéseket lehet levonni, ame- lyek együttes vizsgálata egyéb összefüggő magyarázat hiányában a versenyjogi szabályok megsértésének bizonyítékát nyújthatják. Sem a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU Irányelve (továbbiakban: Irányelv), sem a Kbt. az ajánlatkérő számára nem ír elő kötött bizo- nyítást, ami azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a közbe- szerzési eljárás során minden olyan bizonyítékot felhasználhat, amely alkalmas a valóságnak megfelelő tényállás megállapítására. Az ajánlatkérő rendelkezé- sére álló információk értékelése körében a kiindulópont, hogy a gazdasági szereplők közötti versenyben szük- ségszerű, hogy a gazdasági szereplők döntéseiket ön- állóan hozzák meg, s mellőzik a versenytársakkal aka- rategységben tanúsított összehangolt piaci magatartást. Amennyiben az ajánlatkérőnek rendelkezésére áll az az információ, hogy a közbeszerzésben több ajánlattevőt ugyanaz a személy képvisel, akkor ez egyúttal – az ajánlatkérő szempontjából – arra utaló körülmény lesz, hogy az ajánlattevők egymás ajánlatát, vállalásait már az ajánlattételi határidő lejárta előtt ismerhették, és a közbeszerzési eljárás során is ismerhetik egymás hiánypótlásait, felvilágosításait, árindokolásait, sőt még üzleti titkait is. Így tehát az ajánlatkérő megalapozottan zárhatja ki az érintett ajánlattevőket a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerinti kizáró ok fennállása miatt.
16. kérdés
Jogszerű-e, ha a 15. kérdés szerinti személy elfogadja a meg-
bízásokat titoktartás mellett?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint ilyen esetben nem jogszerű elfo- gadni egyszerre több, ugyanazon eljárásban önállóan ajánlatot tenni kívánó ajánlattevőtől a megbízást.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:62. § [Együttműködési és tájékoz- tatási kötelezettség] (1) bekezdése szerint a felek kötele- sek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Ebben az esetben lényeges körülménynek minősül az, ha a megbízott más, ugyanazon közbeszerzési eljárásban ajánlatot ten- ni szándékozó ajánlattevőkkel is megbízási szerződést kötött ugyanabban az eljárásban történő képviseletükre, valamint az is, hogy az ajánlattevőket ennek követ- keztében a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontjára figye- lemmel kizárhatják és velük szemben a Kbt. 36. § (2) bekezdése alapján versenyfelügyeleti eljárás indulhat.
A titoktartás pedig meglehetősen nehezen értelmezhető olyan esetben, amikor a megbízott nem csupán megis- merheti az összes megbízójának a közbeszerzési eljárás során, azzal összefüggésben az ajánlatkérő számára be- nyújtott dokumentumokat, hanem még azok kialakí- tásában, összeállításában is részt vesz. Az ajánlatok továbbá tartalmazhatnak üzleti titkot is, amelyet a megbízott szintén megismer. A Kbt. 45. §-a szerinti iratbetekintés szabályainak alkalmazása is problema- tikussá válik ebben az esetben. Felmerülhet olyan helyzet is, hogy az egyik megbízó ajánlattevő a másik megbízó ajánlattevő ajánlatának érvényességét kifo- gásolva előzetes vitarendezést kíván kezdeményezni. Ez esetben is aggályos, hogy miként tudna elfogula- tlanul tanácsot adni az egyik általa képviselt megbízó számára a másik általa képviselt megbízóval szemben. Az eljárásjogokban általánosan érvényesülő alapelv, hogy az ellenérdekű feleket nem képviselheti ugyan- azon személy. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 63. § (1) bekezdése szerint például a képviselő a perben nem járhat el, ha az ellenérdekű fél ő maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel.
17. kérdés
Amennyiben a dinamikus beszerzési rendszerben (a további- akban: DBR) részt vevő gazdasági szereplő a DBR részvételi szakaszában a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint akként nyilat- kozott, hogy az alkalmasság igazolása érdekében más szer- vezet kapacitására támaszkodik, a DBR ajánlattételi szakaszá- ban kizárólag akként nyújthat-e be ajánlatot, hogy a részvételi szakaszban megjelölt kapacitásnyújtó erőforrására továbbra is támaszkodik?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint az ajánlattevő ilyen esetben kizá- rólag ugyanazon gazdasági szereplő kapacitásaira tá- maszkodhat, akit a részvételi jelentkezésében is meg- jelölt.
A Kbt. 107. § (1) bekezdése szerint DBR-be történő felvé- telre az ajánlatkérő a meghívásos eljárás részvételi szakaszának szabályait, a DBR-ben a beszerzés megva- lósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait kell alkalmazni, a DBR-ről szóló fejezetben foglalt eltérésekkel. Ebből következően e körben a sza- bályok megegyeznek a meghívásos eljárás szabályaival. A meghívásos eljárások ajánlattételi szakaszában a Kbt.
84. § (3) bekezdése az irányadó, mely szerint az aján- lattevőnek az ajánlathoz nem kell csatolni azt az igazo- lást, nyilatkozatot, amelyet a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyí- tására. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a hiánypótlás szabályairól szóló útmutatója2 (2023. február 20., a továbbiakban: HP-Útmutató) sze- rint a Kbt. 84. § (3) bekezdése – illetőleg a Kbt. 69. § (9) bekezdése – alapján az ajánlattevő nem vonhat be új gazdasági szereplőt a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában, hiszen ezen rendelkezés(ek) nem új gaz- dasági szereplő megjelölését, hanem ugyanazon gazda- sági szereplő vonatkozásában új – kizáró ok hiányát, illetőleg alkalmasságot igazoló – dokumentum benyúj- tását teszik lehetővé. A HP-Útmutató szerint kétszaka- szos eljárás ajánlattételi szakaszában az adott ajánlat- tevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet
2 Lásd: https://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/media/documents/Hi%C3%A1nyp%C3%B3tl%C3%A1si_%C3%BAtmutat%C3%B3_m%C3%B 3d_2023_02_20.pdf
egységes európai közbeszerzési dokumentumában (a továbbiakban: EEKD) foglaltak alátámasztására szol- gáló igazolások benyújtására kerül sor, illetve ameny- nyiben azokat az ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, alvállalkozó vonatkozásában a részvételi szakaszban benyújtották, de az igazolás, nyi- latkozat az ajánlattételi szakaszban nem alkalmas – az adott esetben – kizáró okok hiányának, alkalmassági feltételek fennállásának igazolására, újabb nyilatko- zatok, igazolások csatolása szükséges ugyanazon aján- lattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, alvállalkozó vonatkozásában.
18. kérdés
Amennyiben a DBR-ben részt vevő gazdasági szereplő a DBR részvételi szakaszában a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint akként nyilatkozott, hogy az alkalmasság igazolása érdekében más szervezet kapacitására támaszkodik, a DBR ajánlattételi szakaszában nyújthat-e be ajánlatot oly módon, hogy nem a részvételi szakaszban megjelölt kapacitásnyújtó, hanem egy új kapacitásnyújtó erőforrására támaszkodik?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint az ajánlattevő ilyen esetben nem támaszkodhat új gazdasági szereplő kapacitásaira, kivéve, ha az eredetileg megjelölt gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül kizáró ok hatálya alá, és az ajánlatkérő az ajánlattevőt emiatt a Kbt. 71. § (4) bekezdés szerinti hiánypótlásra hívta fel.
A HP-Útmutató szerint az ajánlattevő nem vonhat be új gazdasági szereplőt a kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában, hiszen a Kbt. 69. § (9) bekezdése és a Kbt.
84. § (3) bekezdése nem új gazdasági szereplő megje- lölését, hanem ugyanazon gazdasági szereplő vonatko- zásában új – kizáró ok hiányát, illetőleg alkalmasságot igazoló – dokumentum benyújtását teszik lehetővé. A HP-Útmutató szerint a kétszakaszos eljárások második, ajánlattételi szakaszában új gazdasági szereplő bevoná- sára csak az ajánlatkérő Kbt. 71. § (4) bekezdés szerinti felhívása alapján és kizárólag akkor kerülhet sor, ha a gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül kizáró ok hatálya alá. Egyebekben lásd a 17. kérdésre adott választ.
19. kérdés
Amennyiben a DBR-ben részt vevő gazdasági szereplő a DBR részvételi szakaszában a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint akként nyilatkozott, hogy az alkalmasság igazolása érdekében
más szervezet kapacitására támaszkodik, – amennyiben az al- kalmassági követelménynek az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevő már kapacitásnyújtó nélkül is megfelel – az ajánlattevő dönthet-e úgy – a Kbt. 107. § (8a) bekezdésében foglalt kötelezettsége teljesítésével egyidejűleg –, hogy az alkalmasság minimumkövetelményét saját maga igazolja, egyúttal a részvételi szakaszban benyújtott Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot és a további, a részvételi sza- kaszban a kapacitásnyújtóval kapcsolatban benyújtott nyilat- kozatot megfelelően javítja, illetve visszavonja?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint az ajánlattevő az ajánlattételi sza- kaszban nem vonhatja vissza a részvételi szakaszban a Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján megtett, kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplőről szóló nyi- latkozatát.
Mint fentebb már ismertetésre került, DBR alkalmazása esetén a meghívásos eljárás szabályait kell ebben az e- setben alkalmazni. Így tehát az ajánlattételkor az ajánlattevőnek az előzetesen, az alkalmasság tekinte- tében a részvételi jelentkezésében benyújtott, a részvé- teli szakaszban figyelembe vett nyilatkozatának alátámasztását az igazolások benyújtásával szükséges elvégezni. Ennek nem felelne meg az, ha az ajánlattevő a részvételi szakaszban arról nyilatkozik, hogy az alkalmassági feltétel igazolásához kapacitásait rendel- kezésre bocsátó szervezetet vesz igénybe, majd az aján- lattételi szakasz végén az igazolások benyújtásakor mégis saját maga igazolja az adott alkalmassági feltételt (lásd az 17-18. kérdésre adott választ).
20. kérdés
A Kbt. 107. § (8) bekezdése, (8) bekezdés b) pontja, valamint a 107. § (8a) bekezdése értelmében az alkalmassági követel- mények vonatkozásában bekövetkező változást a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt (mind a részvételi, mind az ajánlattételi szakaszban) beje- lentheti-e és igazolhatja-e az ajánlattevő?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint a Kbt. 107. § (8) bekezdése nem az ajánlattevő, hanem az ajánlatkérő oldalán keletkeztet kötelezettséget, és nem biztosít lehetőséget az ajánlat- tevőnek arra, hogy az alkalmassági követelmények kö- rében bekövetkező változások miatt utólagos igazo- lásokat nyújthasson be. A Kbt. 107. § (8a) bekezdése pedig kizárólag arra nyújt lehetőséget, hogy az alkal-
massági követelmények és kizáró okok körében bekö- vetkezett változásokat bejelentse, és az ajánlatkérő ennek alapján köteles eljárni.
A Kbt. 107. § (8) és (8a) bekezdései az alábbi rendel- kezéseket tartalmazzák:
„(8) Az adott közbeszerzés tekintetében az eljárás nyer- tese az az ajánlattevő, amely a dinamikus beszerzési rendszerről szóló, az eljárást megindító, vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette. A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálatára a 69. §-t kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy
a) az ajánlatkérő a rendszer fennállásának teljes idő- tartama alatt bármikor felhívhatja a rendszerbe felvett gazdasági szereplőket, hogy öt munkanapon belül nyújtsák be az egységes európai közbeszerzési doku- mentumba foglalt nyilatkozatuk aktualizált változatát, és
b) az ajánlatkérő nem kérheti az alkalmasság és kizáró okok igazolását, ha a vonatkozó dokumentumokat az ajánlattevő – a dinamikus beszerzési rendszer keretében
– ajánlatkérő korábbi felhívására már benyújtotta. Ebben az esetben ajánlatkérő a korábban benyújtott dokumentumok alapján végzi el a bírálatot, kivéve, ha az a) pont alapján benyújtott egységes európai közbe- szerzési dokumentum, vagy ajánlattevő (8a) bekezdés szerinti jelzése alapján a kizáró okok vagy alkalmassági követelmények tekintetében változás állt be az ajánlat- tevő, annak kapacitást nyújtó szervezete vagy alvállal- kozója esetében.
(8a) Ha a kizáró okok vagy alkalmassági követelmények tekintetében változás áll be a rendszerbe felvett, érvé- nyes részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szerep- lő, annak kapacitást nyújtó szervezete vagy alvállal- kozója esetében, azt a gazdasági szereplő köteles haladéktalanul jelezni ajánlatkérő felé.”
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanácsnak a dinamikus beszerzési rendszerről szóló útmutatója3 (2022. február 10., a továbbiakban: DBR-Útmutató) az alábbiakat tartalmazza:
„A Kbt. nem nyújt útmutatást a tekintetben, hogy mi tartozik bele az aktualizálás fogalmába, hogy az csak az EEKD szűken vett aktualizálására, vagy a mögöttes igazolások aktualizálására is vonatkozik-e. Azonban az
xxxxxxxxxxx magatartása egyik esetben sem vezethet oda, hogy bár az eredetileg benyújtott EEKD-ban arra vonatkozóan nyilatkozott, hogy megfelel az alkal- massági követelményeknek, azonban ez csak később, az aktualizált EEKD benyújtására valósul meg, mert ebben az esetben felmerül a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pont szerinti hamis adatszolgáltatás. A Közbeszerzési Ható- ság keretében működő Tanács azonban felhívja a figyelmet a Kbt. 107. § (8b) bekezdésére, miszerint az időponthoz vagy időszakhoz kötött igazolások megfele- lőségének ellenőrzésekor – kivéve a DBR felállításakor felvett gazdasági szereplők esetén – referencia időpont- nak a részvételi jelentkezés benyújtásának időpontja mi- nősül.”
A nyelvtani értelmezés alapján az kétségkívül megálla- pítható, hogy a Kbt. 107. § (8) bekezdés a) pontja alapján legalább az EEKD aktualizálására sor kerülhet. A Kbt.
69. § (9) bekezdésének első mondata szerint az ajánlat- tevő vagy részvételre jelentkező utólagos igazolási köte- lezettsége arra irányul, hogy bizonyítsa az alkalmassági követelmények, a kizáró okok fenn nem állása és a Kbt.
82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az EEKD alapján az ajánlatkérő által figyelembe vett értékek teljesülését. Ezt a rendelkezést összevetve a Kbt.
107. § (8) bekezdésének a) pontjával azt jelenti, hogy a Kbt. 69. § (9) bekezdésének első mondatában hivatko- zott EEKD adott esetben a Kbt. 107. § (8) bekezdés a) pontja szerinti aktualizált EEKD-t jelenti.
Tekintettel azonban arra, hogy a DBR részvételi és aján- lattételi szakaszára mögöttes szabályként a meghívásos eljárás vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért az ajánlattevő nem nyújthat be tetszése szerint bármit akkor sem, amikor aktualizálja az EEKD-t. E körben is érvényesül tehát az a korlátozás, miszerint az aktu- alizált EEKD és az ezt alátámasztó esetleges igazolások is kizárólag azon adatok alátámasztását szolgálhatják, amelyet az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés alapján a DBR-be történő felvételkor figyelembe vett (lásd a 17-
18. kérdésre adott választ).
21. kérdés
A Kbt. 107. § (8) bekezdése, (8) bekezdés b) pontja, valamint a 107. § (8a) bekezdése szerinti kötelezettség megfelelő telje- sítésének minősül-e az, ha a DBR-be történő jelentkezéskor megjelölt kapacitást nyújtó gazdasági szereplő helyett az aján- lattevő maga teljesíti és igazolja az alkalmassági feltétel
3 Lásd: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxxxx/XXX_xxxxxxxx_0000.xxx
megvalósulását, továbbá az az eset, amikor az alkalmassági feltételt igazoló kapacitást nyújtó személyében következik be változás?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint ilyen változtatásokra nincs mód. Amennyiben az ajánlattevő a részvételi jelentkezé- sében megjelölt kapacitást nyújtó gazdasági szereplő helyett az alkalmassági feltételt saját maga kívánná igazolni, vagy helyette másik kapacitásait rendelkezés- re bocsátó gazdasági szereplőt kívánna bevonni, meg- sértené a Kbt. 69. § (9) bekezdésének első mondatát, mert ebben az esetben nem a részvételi jelentkezés során benyújtott EEKD-ban meghatározottakat alátá- masztó igazolásokat nyújtana be (lásd a 17-18. kérdé- sre és a 20. kérdésre adott válaszokat).
22. kérdés
Amennyiben az ajánlattevő által a részvételi szakaszban meg- jelölt kapacitásnyújtó szervezet a felhívásban megjelölt kizáró okok valamelyikének a hatálya alá került, a DBR ajánlattételi szakaszában nyújthat-e be ajánlatot oly módon, hogy nem a részvételi szakaszban megjelölt kapacitásnyújtó, hanem egy új szervezet erőforrására támaszkodik, illetve az ajánlatkérő hiánypótlási felhívása alapján bevonhat-e az ajánlattevő a DBR ajánlattételi szakaszában más, a kizáró okok hatálya alá nem tartozó kapacitásnyújtót?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint ilyen változtatásra abban az eset- ben van mód, ha a kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül a kizáró ok hatálya alá.
A Kbt. 71. § (4) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásá- hoz olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszko- dik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62.
§ (1) bekezdése szerinti, vagy – ha az ajánlatkérő előírta
– a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, akkor a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy rész- vételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére, kivéve ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen.”
Kétszakaszos eljárásokban – amelynek minősülő meghí- vásos eljárásnak a szabályait a Kbt. 107. § (1) bekezdése alapján a DBR-re is alkalmazni kell – a részvételre jelent- kezőnek a kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplőket meg kell jelölnie és az alkalmasságukról, valamint a kizáró okok hatálya alá tartozásukról szóló vizsgálatot az ajánlatkérő már e körben elvégzi. A HP- Útmutató szerint a kétszakaszos eljárások második, aján- lattételi szakaszában pedig új gazdasági szereplő bevo- nására csak az ajánlatkérő Kbt. 71. § (4) szerinti felhívása alapján és kizárólag akkor kerülhet sor, ha a gazdasági szereplő az ajánlattételi szakaszban kerül kizáró ok hatá- lya alá. Amennyiben a gazdasági szereplő már a rész- vételi szakaszban kizáró ok hatálya alá került, azonban ez csak az ajánlattételi szakaszban jut az ajánlatkérő tudo- mására, úgy felmerül a hamis nyilatkozattétel kérdése.
23. kérdés
Amennyiben az ajánlattevő által a részvételi szakaszban meg- jelölt kapacitásnyújtó szervezet a felhívásban megjelölt kizáró okok valamelyikének a hatálya alá került, – amennyiben az alkalmassági követelményeknek az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevő már kapacitásnyújtó nélkül is megfelel – az aján- lattevő dönthet-e úgy – a Kbt. 107. § (8a) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítésével egyidejűleg – hogy az alkalmassági követelményt saját maga igazolja, egyúttal a részvételi szakasz- ban a kapacitásnyújtóval kapcsolatban benyújtott nyilatkoza- tot megfelelően javítja, illetve visszavonja?
A Közbeszerzési Hatóság válasza:
Álláspontunk szerint ilyen változtatásokra nincs mód. Amennyiben a részvételre jelentkező a DBR-be akként nyert felvételt, hogy az alkalmasságát kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplő bevonásával igazolja, akkor ezt a helyzetet kell igazolnia az aján- lattételt követően. Az alkalmasságról az ajánlatkérő már a részvételi szakaszban döntött, és az, hogy a gazdasági szereplő egyáltalán ajánlatot tehetett, többek között azon alapult, hogy kapacitásait rendelkezésre bocsátó gazdasági szereplőt vont be a közbeszerzési eljárásba. Utólagos igazolásnak és a korábban tett nyilatkozat visszavonásának az eljárás ezen szakaszában már nincs helye (lásd a 17-18. kérdésre adott válaszokat). Az ajánlattevő ellenben ilyenkor bevonhat új kapacitást biztosító gazdasági szereplőt (lásd a 22. kérdésre adott választ).
JOGORVOSLATI AKTUALITÁSOK
Xx. Xxxxxxx Xxx, közbeszerzési biztos, Közbeszerzési Hatóság
A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismer- tetett jogeset az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételnek való megfelelés ajánlattevő által történő igazolásával kapcsolatos.
D.64/35/2023. számú határozat
A jogesettel érintett tárgyak: Az ajánlattevő felvilágo- sításának tartalma és a referencianyilatkozat pontosí- tása alkalmas volt arra, hogy az ajánlatkérő által a felvilágosításkérésben felvetett kétségeket eloszlassa, az ajánlattevő alkalmassága az előírtaknak megfele- lően igazolásra került.
Tényállás
Az ajánlatkérő (önkormányzat) a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított művelődési központ rekonstrukciójának tervezése szolgáltatás meg- rendelés tárgyában, melynek ajánlati felhívását 2022. július 21-én adta fel.
Az eljárást megindító felhívás rögzítette a kötelező tartalmi elemeket, többek között az alábbiakat:
A felhívás szerint a közbeszerzés rövid meghatározása:
„A művelődési ház rekonstrukciójához és bővítéséhez szükséges teljes körű tervezői feladatok ellátása, a megvalósításához szükséges felmérési, (építési, továbbá szakági) engedélyezési és kivitelezési-, közbeszerzési- és geodéziai tervdokumentáció elkészítése tervezési szerződés keretében.”
A szerződés időtartam 160 naptári nap.
A beszerzés nem volt európai uniós alapokból finanszí- rozott projekttel vagy programmal kapcsolatos.
Az ajánlatkérő a felhívás III.1.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételek körében a követ- kező előírásokat is tette:
„Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
M.1) Alkalmatlan AT, amennyiben nem rendelkezik a felhívás feladását megelőző 3 évben (36 hónapban) befe-
jezett, de legfeljebb 6 éven (72 hónapon) belül meg- kezdett, az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített
a) összesen min. 1700 m² hasznos alapterületű, a 2001. évi XXXX.xx. 7.§ 15. alpontja szerinti, műemléki vagy helyi védettségű épület generál tervezésére vagy gene- rál áttervezésére vonatkozó referenciával, mely tartal- mazta az engedélyes és kiviteli tervek elkészítését is. A referencia max. 2 szerződésből igazolható.
b) legalább 1, min 300 fős színházi funkcióval rendel- kező épület nézőterének tervezésére vonatkozó referen- ciával;
c) legalább 1, min. 300 fős színházi funkcióval rendel- kező épület akusztikai tervezésére vonatkozó referen- cia;”
A többször módosított ajánlattételi határidőig nyolc a- jánlat érkezett, ajánlatot tett a jelen ismertetés szerint A Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt), valamint a jelen ismertetés szerint X Xxx. (a továbbiakban: kérelmező) is.
Az egyéb érdekelt ajánlatában található referencia- nyilatkozatban az M.1) alkalmassági követelménynek való megfelelésre az a), b) és c) pontokra ugyanazt a re- ferenciát mutatta be a következő tartalommal:
A referencia a jelen ismertetés szerint Cs színház meg- lévő épületének bővítésére, felújítására, átalakításához kapcsolódó építési engedélyezési tervek, komplett kivi- teli tervek elkészítése generál tervezésben tárgyra vo- natkozott.
Épület hasznos alapterülete: 8.128 m2 Nézőszám, befogadó képesség: 482 fő ülőhely
Szerződést kötő másik félként a jelen ismertetés szerint M Zrt.-t és a Z Zrt.-t nevezte meg (a továbbiakban: refe- renciát adók).
A teljesítés idejét a következőképpen adta meg:
„I., II. mód. Építési engedélyezési és kiviteli tervdo- kumentáció: kezdés: 2017.04.18. befejezés: 2019.11.30”
Nyilatkozott arról is, hogy a feltüntetett szolgáltatások teljesítése szerződésszerű volt, a jogszabályoknak és az előírásoknak megfelelt.
Az ajánlatkérő felhívta a kérelmezőt és az egyéb érde- keltet a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások be- nyújtására, amelynek a felhívottak eleget tettek.
Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött az egyéb érdekeltnek a referencianyilatkozattal kapcsolatban az
M.1) alkalmassági követelmény b) és c) pontjára vonat- kozóan a következőképpen:
„A referencia nyilatkozat tartalma alapján megálla- pítható, hogy a teljesítés során 482 fős színházi funkció- val rendelkező épület generál tervezése történt, ugyan- akkor az nem állapítható meg, ez magába foglalta-e az épület nézőterének tervezését is.
A fentiekre tekintettel kérjük az ajánlattevőt, hogy hi- ánypótlásban szíveskedjen benyújtani a referencia nyi- latkozatot olyan tartalommal, hogy annak alapján e- gyértelműen megállapítható legyen, hogy a teljesítés magába foglalta az épület nézőterének tervezését is.”
„A referencia nyilatkozat tartalma alapján megálla- pítható, hogy a teljesítés során 482 fős színházi funkció- val rendelkező épület generál tervezése történt, ugyan- akkor az nem állapítható meg, ez magába foglalta-e az épület akusztikai tervezését is.
A fentiekre tekintettel kérjük az ajánlattevőt, hogy hi- ánypótlásban szíveskedjen benyújtani a referencia nyilatkozatot olyan tartalommal, hogy annak alapján egyértelműen megállapítható legyen, hogy a teljesítés magába foglalta az épület akusztikai tervezését is.”
A egyéb érdekelt határidőben benyújtotta a hiánypót- lását, amelyben a referencia nyilatkozatot kiegészítette az ajánlatkérő által kért módon, a b) pont esetén az
„amely megában foglalja a meglévő nézőtér elbontása után új 482 fős nézőtér építésének tervezését is”, a c) pont esetén az „amely magában foglalja a generál terve- zésen túl az akusztikai tervezést is” szövegrésszel.
Az ajánlatkérő az eljárást lezáró összegezést elkészítette és megküldte az ajánlattevők részére. Az összegezés szerint a kérelmező és az egyéb érdekelt is érvényes ajánlatot tettek. A nyertes az egyéb érdekelt lett.
A kérelmező iratbetekintést kezdeményezett az egyéb érdekelt ajánlattevő ajánlatába, a referencia nyilatkoza- tokba és igazolásokba.
A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, amelyben kifogásolta az egyéb érdekelt referencia- nyilatkozatának tartalmát a teljesítés időpontjának te- kintetében.
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem alap- ján a Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint felvilágosítást kért az érdekelttől a referenciaigazolásban szereplő teljesítés időpontjával kapcsolatban.
Az egyéb érdekelt a kért felvilágosítást határidőben megadta, a következők szerint:
„Mivel a műemlék épület rekonstrukciójának a terve- zése és a kivitelezési munkák megkezdése egy időben kezdődött meg, ezért a bontási és feltárási munkák során felmerült problémák miatt a több mint 100 éves épület tervezése gyakorlatilag a megvalósítás végéig folyamatos tervezéssel és tervszállítással történt, mely- nek eredménye volt a többszöri alkalommal is módo- sított építési engedélyezési terv elkészítése, valamint építési engedély és kiviteli terv módosítások, illetve többszöri örökségvédelmi engedély kérelmek benyúj- tása, amelyet a tervezési szerződésünk módosítása is lekövetett. Így a tervezési határidőnk nem volt azonos a kivitelező konzorcium és a beruházó közötti, a felvilá- gosítás benyújtására történő felhívásban behivatkozott szerződésben foglalt határidőkkel, a tervezési szerződés szerinti teljesítés tekintetében a kivitelező konzorcium és az egyéb érdekelt által megállapított határidők és a tényleges tervezői teljesítések időpontja releváns.
A tervezési munkánk a konzorciummal megkötött ter- vezési szerződés aláírásának másnapján kezdődött, és annak teljesítése a szerződésünk szerint a használat- bavételi engedély kiadásával teljesült.
Szerződés aláírása: 2016. december 19.
Szerződés hatályba lépése: 2016. december 20.
Tervezési szakasz kezdete: 2016. december 20.
Tervezési szakasz befejezése: 2019. augusztus 15. út- építési kiviteli terv leadása*
Műszaki átadás és használatbavételi eljárásban való részvétel 2019.08.16-2019.11.07.
Használatbavételi engedély kelte: 2019. november 8.** Végszámla teljesítés igazolása: 2019. november 29.*** Megjegyzések:
* útépítési engedély kelte 2019. 08. 07. ezt követő 8. na- pon került kiadásra az utolsó kiviteli tervként az úté- pítési kiviteli terv, ami egyben a tervezési szakasz le- zárását is jelentette. A hatályos jogszabályok szerint a kiviteli terv csak az építési engedély birtokában adható ki!
** A tervezési szerződésünk szerinti véghatáridő, nem konkrét dátumként, hanem a használatbavételi enge- dély kiadása napjával szerepelt.
*** Az ajánlatunkban benyújtott 2019. 11. 30. elírás volt, helyesen a végszámlánk teljesítési igazolás alapján 2019.
11. 29. volt (a végszámla teljesítés igazolását csatoltuk).
A tervezési vállalkozási szerződésünk kezdő időpontja 2016. 12. 20. befejező időpont 2019. 11. 07. ebből a terve-
zési szakasz kezdete 2016. 12. 20. befejezése 2019. 08. 15.
A tervezői közreműködés az átadás és használatbavételi eljárásban 2019. 08. 16-.-2019. 11. 07. között.
A Szerződés teljesítése megfelel a 3 évben (36 hónap- ban) befejezett, de legfeljebb 6 éven (72 hónapon) belül megkezdett feltételnek, így a referencia igazolásként be- nyújtott szerződés:
tervezési szakasza 2016. december 20. és 2019. augusz- tus 15. között teljesült.
Az ajánlati felhívás feladásának időpontja 2022. 07. 21., így azt megelőző 3 éven belüli a befejezés időpontja, a szerződés teljesítésének megkezdése pedig 6 éven be- lüli, így megfelel!
Továbbá a szolgáltatás megrendelése esetében az u- gyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni, így a generál tervezési szer- ződésünkkel igazoljuk a tervezési referenciánkat, a fel- hívásnak történő megfelelést, mely szerződés kizárólag a tervezési és a tervezéssel kapcsolatos feladatokra irá- nyult, nem tartalmazott kivitelezési munkákat. A szer- ződéses tervezési teljesítési határidőnk nem tartalmazta a kivitelezés idejét, viszont a generál tervezési szerződés hatálya, a szerződéses kötelem a projekt megvalósu- lásához szükséges tervek elkészítésére vonatkozik és tart annak megvalósulásáig függetlenül attól, hogy a ki- vitelező konzorcium milyen feltételeket tartalmazó szerződést írt alá a beruházóval.
A referenciát igazoló generál tervezési szerződés 2016.
12. 20. – 2019. 11. 07. időszakra szólt, mely tartalmazta
az M.1. a) pontnak megfelelően engedélyes és kiviteli tervek elkészítését is, és amelynek végső eredmény- terméke az épület használatba vételi engedélye (mely a szerződés végteljesítését is jelentette), amellyel a szer- ződés zárult, és a teljesítés az alvállalkozói szerző- désben foglaltaknak megfelelően történt, amely nem közbeszerzésen elnyert szerződés, hanem alvállalkozói szerződés volt.”
A egyéb érdekelt a felvilágosításához csatolta a módo- sított referencianyilatkozatot is, amelyben a teljesítés idejét a következőképpen tüntette fel:
„szerződés kelte: 2016. 12. 19. teljesítés kezdete: 2016. 12.
20. befejezése: 2019. 11. 07. referencia igazolás szerint! ebből az engedélyezési és kiviteli tervek tervezési sza- kasz kezdete 2016. 12. 20. befejezése 2019. 08. 15.”
A egyéb érdekelt csatolta továbbá mindkét referenciát adó gazdasági szereplő referenciaigazolását is, amelyek szerint a szerződés teljesítése 2019. november 7-én feje- ződött be az épület használatbavételi engedélyének kiadásával.
A egyéb érdekelt csatolta továbbá az illetékes kormány- hivatal által 2019. augusztus 7-én kiadott, a Cs színház bővítésének és rekonstrukciójának út, parkoló építési engedélyét.
Az ajánlatkérő megkereste a referenciát adókat is a Kbt.
69. § (13) bekezdése alapján.
A referenciát adó mindkét gazdasági szereplő egybe- hangzóan többek között a következőket nyilatkozta az ajánlatkérő megkeresésére:
A Cs színház « teljes körű felújítása a szükséges enge- délyezési és kiviteli tervek elkészítésével » tárgyú közbeszerzési eljárás nyerteseként 2016. 10. 19-én az M Zrt.-vel együtt fővállalkozói szerződést kötöttek a meg- rendelő önkormányzattal, amely a kivitelezés mellett tartalmazta a tárgyi projekt tervezési feladatait is. A vállalkozási szerződés tervezési részét a Megrendelő 2016.12.20. napján léptette hatályba. A nyertes konzor- cium döntése alapján a tervezési feladatokkal az egyéb érdekelt lett megbízva a 2016.12.19-én kelt Tervezési Vállalkozási Szerződés szerint, amely a felek által a 2017. 03. 06-án kelt I. számú szerződésmódosítással ke- rült módosításra.
Nyilatkoztak, hogy a 2016. 12. 19. napján megkötött ter-
vezési szerződés a Megrendelők által 2016. 12. 20. nap- ján került hatályba léptetésre és az a használatbavételi
engedély megszerzésével, azaz 2019. 11. 07-én szerző- désszerűen teljesítésre került.
Nyilatkoztak, hogy a tervezési szerződés teljesítése a tervezési szerződés rendelkezéseinek megfelelően tör- tént.
Az ajánlatkérő a kérelmező előzetes vitarendezési ké- relmét elutasította.
A jogorvoslati kérelem
Az első kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdésére, továbbá a Kbt. 71. §
(10) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekezdés d), illetve e) pontját, mert az egyéb érdekelt nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges M.1) a) alkalmas- sági minimumkövetelménynek, illetve nem igazolta megfelelően az M.1) a) alkalmassági minimumkövetel- ménynek való megfelelést, így ajánlata érvénytelen.
A második kérelmi elem szerint az ajánlatkérő meg- sértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdésére, továbbá a Kbt.
71. § (10) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekez- dés d), illetve e) pontját, mert az egyéb érdekelt nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges M.1) b) alkalmassági minimumkövetelménynek, illetve nem igazolta megfelelően az M.1) b) alkalmassági minimum- követelménynek való megfelelést, így ajánlata érvény- telen.
A harmadik kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsér- tette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdésére, továbbá a Kbt.
71. § (10) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekez- dés d), illetve e) pontját, mert az egyéb érdekelt aján- lattevő nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szük- séges M.1) c) alkalmassági minimumkövetelménynek, illetve nem igazolta megfelelően az M.1) c) alkalmassági
minimumkövetelménynek való megfelelést, így aján- lata érvénytelen.
A negyedik kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsér- tette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését figyelemmel a Kbt.
71. § (1) bekezdésére és a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára azzal, hogy nem nyilvánította érvénytelenné a nyertes ajánlattevő ajánlatát annak ellenére, hogy a ké- relmező által előterjesztett előzetes vitarendezés során az ajánlatkérő által kért felvilágosításra adott nyertes ajánlattevői válasz nem volt alkalmas az ajánlatában lé- vő ellentmondások tisztázására.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Az egyéb érdekelt észrevétele
Az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában a jogorvoslati kérel- met elutasította.
A határozat indokolása a következőket tartalmazta:
A Döntőbizottság az első, második és harmadik kérelmi elemeket egységesen, de a bennük állított jogsértéseket tekintve külön-külön is vizsgálta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes aján- lattevő a felhívás M.1) a) b) és c) alpontjaiban meghatározott alkalmassági minimumkövetelmények igazolására egy referenciát nyújtott be, az alábbi tarta- lommal.
Az M.1) a) alpont igazolására
A szerződés kötő másik fél neve, székhelye (címe) | A szolgáltatás tárgya és mennyisége (minden olyan adat, melyből az előírt alkalmassági mini- mumkövetelmény teljesülése egyértelműen megállapít- ható) | A teljesítés helye, ideje (év/hónap/nap, kezdő és befejező időpont) |
M Zrt. Z Zrt. | Cs. színház meglévő épületének bővítésére, felújítására, átalakítására vonatkozó építési engedélyezési tervek, komplett kiviteli tervek elkészítése generál tervezésben. Épület hasznos bővítés utáni hasznos alapterülete 8128 m2 | I-II. Építési engedélyezé- si terv és kiviteli tervdo- kumentáció kezdés: 2017. 04. 18. befejezés: 2019.11.30. |
Az M.1) b) alpont igazolására
A szerződés kötő másik fél neve, székhelye (címe) | A szolgáltatás tárgya és mennyisége (minden olyan adat, melyből az előírt alkalmassági mini- mumkövetelmény teljesülése egyértelműen megállapít- ható) | A teljesítés helye, ideje (év/hónap/nap, kezdő és befejező időpont) |
M Zrt. Z Zrt. | Cs. színház meglévő épületének bővítésére, felújítására, átalakítására vonatkozó építési engedélyezési tervek, komplett kiviteli tervek elkészítése generál tervezésben, ami magába foglalja meglévő nézőtér elbontása után új 482 fős nézőtér építésének tervezését is. Épület hasznos bővítés utáni hasznos alapterülete 8128 m2 | I-II. Építési engedélye- zési terv és kiviteli terv- dokumentáció kezdés: 2017. 04. 18. befejezés: 2019.11.30. |
Az M.1) c) alpont igazolására
A szerződés kötő másik fél neve, székhelye (címe) | A szolgáltatás tárgya és mennyisége (minden olyan adat, melyből az előírt alkalmassági mini- mumkövetelmény teljesülése egyértelműen megállapít- ható) | A teljesítés helye, ideje (év/hónap/nap, kezdő és befejező időpont) |
M Zrt. Z Zrt. | Cs. színház meglévő épületének bővítésére, felújítására, átalakítására vonatkozó építési engedélyezési tervek, komplett kiviteli tervek elkészítése generál tervezésben, 482 fő férőhelyes nézőtérrel, amely magába foglalta a generál tervezésen túl az akusztikai tervezést is. | I-II. Építési engedélye- zési terv és kiviteli terv- dokumentáció kezdés: 2017. 04. 18. befejezés: 2019.11.30. |
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő felvilágosítás kérésére a benyújtott refe- renciában szereplő adatokat pontosította.
A kérelmező az első, a második és a harmadik kérelmi elemek vonatkozásában a nyertes ajánlattevő által be- nyújtott referencia alkalmassági minimumkövetel- ményeknek – M.1) a), b) c) alpontjai – való meg nem felelését állította, egymástól elkülöníthető okokra ala- pozta ezt, az alábbiak szerint.
1./ A nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciában szereplő közbeszerzési eljárás nem szerződésszerű mó- don valósult meg.
2./ A nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciában szereplő közbeszerzési eljárás teljesítésének befejezési ideje kívül esik – megelőzi azt – az ajánlatkérő által elvárt 2019. július 21. – 2022. július 21. közötti három éves időszakon.
A Döntőbizottság a kérelmező által megfogalmazott fenti két okot az alábbiak szerint vizsgálta.
Az 1. pontban meghatározott kérelmezői ok alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciaigazo- lásban szereplő közbeszerzési eljárás megvalósítása során a nyertes ajánlattevő által elvégzett tevékenység szerződésszerű volt-e, az megfelelt-e a Kbt., egyéb jogszabályok, közbeszerzési dokumentumok előírása- inak, és így jelen közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő által fel lehetett-e használni az elvárt mi- nimumkövetelmények igazolására.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a referenciaként benyújtott közbeszerzési eljárással kapcsolatban a jog- orvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőn belül sem kérelem, sem hivatalbóli kezdeményezés nem érkezett, így azt a közbeszerzési eljárást a Döntőbizottság nem
vizsgálta. Jelen jogorvoslati eljárás során a Döntőbizott- ságnak nincs hatásköre arra, hogy egy korábbi közbe- szerzési eljárás jogszerűségét vizsgálja, figyelemmel a kérelemhez kötöttség elvére, így a kérelmező által állított azon vélelmet, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciában szereplő közbeszerzési eljárás- ban a szerződés teljesítése nem volt szerződésszerű, nem vizsgálta és nem is vizsgálhatta. Tényként állapít- ható meg, hogy a hivatkozott közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogsértés nem került megállapításra, kérelem és az ahhoz tartozó vizsgálat hiányára tekin- tettel.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a jelen jogorvoslati eljárás során a nyertes ajánlattevő, valamint a referen- ciában szereplő közbeszerzési eljárás nyertes közös ajánlattevői (fővállalkozók) úgy nyilatkoztak, hogy a nyertes ajánlattevő referenciában szereplő tevékeny- sége szerződésszerű volt.
A Döntőbizottság a fentieken túl rámutatott, hogy a kérelmező által vélelmezett szerződésszegés miatt a szerződésben szereplő felek nem indítottak polgári peres eljárást sem.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a kérelmező által a referenciával kapcsolatban az
1. pontban megjelölt ok nem helytálló.
A 2. pontban meghatározott kérelmezői ok alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciaigazo- lásban szereplő közbeszerzési eljárás során a tevé- kenységének befejezése kívül esik-e – megelőzi-e azt – az ajánlatkérő által meghatározott 2019. július 21. és 2022. július 21. közötti időszakon.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a nyertes ajánlatte- vőnek olyan referenciát kellett bemutatnia az első, második és harmadik kérelmi elemben meghatározott alkalmassági minimumkövetelmények során, ahol a teljesítés befejezése 2019. július 21-e és 2022. július 21-e között történt.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a kérelmező egy- részt arra alapította azon állítását, hogy a referencia munka teljesítése nem a felhívásban meghatározott idő- tartamot megelőzően történt, hogy véleménye szerint a kiviteli terveknek teljes egészében készen kellett volna lenniük a tényleges kivitelezés megkezdése előtt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nincs olyan jog-
szabályi rendelkezés, ami tiltaná a kivitelezés folyamán a munkaszakaszokhoz igazodó, folyamatos tervszállí- tást.
A nyertes ajánlattevő az előzetes vitarendezés során adott felvilágosításához csatolt, valamint a jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság felhívására csatolt doku- mentumok, így kiviteli tervek átadás-átvételi jegy- zőkönyvei, teljesítésigazolás szerint tényszerűen megállapítható, hogy az alkalmassági minimumkö- vetelményeknek megfelelő időszakban, azaz 2019. július 21-ét követően szállított a referencia munka ke- retében kiviteli terveket.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a kérelmező a kérelmében további kifogásként hivatkozott arra, hogy az út- és parkoló tervek nem felelnek meg a felhívásban foglalt feltételeknek, ugyanis azok nem az épületet magát érintő tervek, hanem sajátos építményfajtára vo- natkoznak – közlekedési létesítmények. A kérelmező értelmezése szerint az épület generáltervezésébe nem tartozik bele a hozzá tartozó utak, parkolók, kert, stb. tervezése, csak és kizárólag az épületre vonatkozó ter- vezési tevékenységet fogadhatta volna el referenciaként az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság szakmai álláspontja szerint az épület generáltervezésének fogalmába beletartozik minden olyan szakági tervezési feladat elvégzése és koordi- nálása, amit a generáltervezésre kötött szerződésben a felek nevesítenek.
A referenciában szereplő közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője (fővállalkozója) és az alvállalkozója (jelen jogorvoslati eljárás nyertes ajánlattevője) által 2019. december 19-én kötött tervezési vállalkozási szerződés
I.1) pontja rögzítette, hogy a „Tervező jelen szerződéssel vállalt feladatait generáltervezés keretében látja el, így az alábbi szakági munkarészek elkészítésére a szer- ződés teljesítésére a következő alvállalkozókat vonja be:” Ebben a felsorolásban – többek között – megjelenik szakágként a kertészet, útépítés és a közmű is.
A felek által kötött tervezési szerződés I. számú mellék- letében a „4.2. Kiviteli terveinek elkészítése árazatlan költségvetéssel, alaptervek, részletrajzok, műszaki leírá- sok, konszignáció stb.” pontban felsorolásra kerültek az elkészítendő tervrészek is az alábbiak szerint.
- Külső létesítmények: út, parkoló, járda, forgalom- technika, gyalogátkelők, térburkolás, csapadék