VÁROSI TÁJÉPÍTÉSZET: ZÖLDHÁLÓZAT- KUTATÁSOK A REKREÁCIÓS IGÉNYEK ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS TÜKRÉBEN URBAN LANDSCAPE ARCHITECTURE

VÁROSI TÁJÉPÍTÉSZET: ZÖLDHÁLÓZAT- KUTATÁSOK A REKREÁCIÓS IGÉNYEK ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS TÜKRÉBEN URBAN LANDSCAPE ARCHITECTURE

– GREEN NETWORK RESEARCH ON RECREATIONAL NEEDS AND SOCIAL CARE

SZERZŐ / BY: M. XXXXXXXX XXXXX,

B. XXXX XXXXXX XXXX

ABSZTRAKT

A városi tájépítészet egyik fontos kuta- tási kérdése a zöldhálózati, azaz a köz- használatú zöld- és szabadterek aránya, eloszlása (a magyar szaknyelvben rek- reációs zöldfelületi ellátás), a mennyi- ségi és minőségi igények, a társadalmi elvárások számszerűsítése a városfej- lesztés és -tervezés számára. A zöld- hálózati ellátás szabályozása, a mód- szertani megközelítések és a tartalmi megfogalmazások közel száz éves tör- ténete a folyamatos változást, új és

új szempontok integrálását mutatja. A zöldhálózat iránti lakossági igény kielégítése a 20. századi városfejlesz- tés alapvető várospolitikai eleme volt.

A városi lakosság aránya, a városi beépítések intenzitása ma is erőteljesen növekszik. De vajon napjaink komplex szemléletű zöldinfrastruktúra-fogalmi rendszerében mennyire releváns szem- pont a zöldhálózati elemekhez való jó és arányos hozzáférés elve? Mennyi- ben határozza meg a városi élet minősé-

gét a zöldinfrastruktúra-tervezés, s azon belül a zöldhálózat mennyiségi, minő- ségi és szerkezeti fejlesztése? Van-e köz- vetlen összefüggés a humán jóllét és

a városi zöldhálózat mennyisége, elér- hetősége (m2/fő) és minősége között?

A zöldfelületi normatíva elvi ala- pokra épült a 20. század utolsó harma- dáig, majd az európai várostervezés- ben megjelentek a lakossági zöldfelületi igények felmérését szolgáló vizsgála- tok. Az R. Xxxxx által 1929-ben kidol- gozott zöldfelületi normatíva hosszú időn át szolgált példaként. A II. világhá- ború után a szocialista tömb a zöldfelü- leti ellátás terén is igyekezett felvenni

a versenyt a kapitalista országokkal, s így szovjet mintára Magyarorszá- gon is bekerült a várostervezési elő- írások közé a normatív szabályozás.

Fajlagos zöldfelületiellátottság-vizs- gálat hazánkban először Budapesten készült, mégpedig a zöldfelületi ele- mek méretétől, kialakításától és meg- közelíthetőségétől függő vonzáskörze-

tek meghatározásával. Nemzetközi kuta-

ABSTRACT

Interpretation of the concept of green network supply (a terminus technikus in Hungary for the network of public open spaces), quantification of quantitative and qualitative needs and expectations for urban development and planning stands as a key research topic in

urban landscape architecture. The regulation of green network supply, the methodological approaches and the nearly hundred years of content formulas show constant change, development, and the integra-

tion of the always-changing aspects. Meeting the residential demand for a green network, i.e., the principle of green space supply, was a funda- mental element of urban policy in

the 20th-century urban development. Good access to the green network is still an important planning principle.

The intensity of urban areas as well as urban population is constantly growing. Wether how important is the principle of good and proportionate access to green network elements in the conceptual system of green infra- structure today? To what extent does the development of green infrastructure

determine, in particular the quantitative, qualitative and structural development of the green network, the quality of urban life? Is there a direct link between human welfare and the amount of urban green network concerning its availa- bility (m2 per capita) and its quality?

The green space normative was based on theoretical foundations until the last third of the 20th century; aŁer which the European urban planning published surveys to assess green resi- dential demands. The green space

norms developed by X. Unwin in 1929 served as an example for a long time. AŁer the Second World War, the socialist bloc also sought to compete with the capitalist countries in the field of green space supply, and so, following a Soviet Model, Hungary included the normative regulation as part of the town planning regulations.

Analysis of specific green spaces in Hungary was first made in Budapest by defining the catchment areas based on the size, design, and accessibility

of the green elements. In interna- tional research of the 1990s, instead of specific (m2 green space per person) supply, the principle of availability

became dominant. The European intro- duction of concepts such as green infra- structure, the carrying capacity of green spaces, and the ecosystem services brought attention to the necessity of complex assessment, while the positive effects of green networks on health

and human well-being have inspired a new interdisciplinary research area.

The study analyzes the changes and developments of European and Hungarian research directions and

planning methodology. The introduction of Hungarian normative and green space supply research and the devel- opment of methodology are closely related to urban landscape architect tutors, researchers, and planning specialists. The most recent research results can be formulated based on the analysis and evaluation chapters of the Budapest Green Infrastructure Concept.1

Keywords

urban landscape architecture, green infrastructure, green network catchment areas and access, human well-being

tásokban a fajlagos (m2/fő zöldterület) ellátottság helyett a kilencvenes évek- től az elérhetőségi elv vált meghatáro- zóvá. Az ökológiai, zöldfelületi terhelhe- tőségi elvek, az ökoszisztéma-szolgál- tatás, a zöldinfrastruktúra fogalmának európai bevezetése a komplex értéke- lésre hívta fel a figyelmet, míg napjaink- ban a zöldhálózat egészségügyi, humán jólléti hatásai egy új, interdiszcipliná- ris kutatási irányt reprezentálnak.

A tanulmány a nemzetközi, s ezen belül elsődlegesen az európai és a hazai kutatási irányok és a tervezésmódszer- tan változását és fejlődését elemzi. A magyarországi normatíva és zöldfelü- leti ellátottsági kutatások bevezetése és a metodika fejlesztése szorosan kötődik a városi tájépítészettel foglalkozó xxxx- xxxxxx, kutatókhoz és tervező szakem- berekhez. A legfrissebb kutatási eredmé- nyek a Budapest Zöldinfrastruktúra Kon- cepció helyzetfeltárási munkarészének vizsgálatai alapján fogalmazhatóak meg.1

Kulcsszavak

városi tájépítészet, városi zöldinfrastruk- túra, zöldhálózat, zöldhálózati vonzás- körzet és elérhetőség, humán jóllét

1. BEVEZETÉS

Az ipari forradalom előtt a települé- sek szabadon hozzáférhető közös terü- letei, utcái, terei, teresedései, a temp- lom és temetőkertek, a város mezeje

a mindennapos közös használat során a társadalmi érintkezések, a társas együttlétek, a rekreáció, sport és játék terei voltak.2 A városi közterek ilyen elemi szociális és szocializációs sze- repe a beépítési sűrűség növekedésé- vel, a környezetminőség romlásával, a

gépjárműforgalom helyfoglalásával roha- mosan csökkent, romlott a 20. század- ban. Egyre fontosabb lett tehát a rekre- ációt szolgáló szabadterek megőrzése

és fejlesztése.3 Az ehhez szükséges mód- szertani alapozás, a nemzeti, sőt nem- zetközi intézményi szintű szabályozás,4 illetve irányelv5 a településrendezési ter- vezésben jelent feladatot és lehetősé- get a fizikai, lelki jóllét és az élhető, fenn- tartható környezet megteremtésére.

A társadalmi jóllét megőrzésének fel- adatát a jelenlegi hazai jogszabályok részben az állam, részben a települési önkormányzatok kezébe adják. A telepü- lések szociális szolgáltatásai körébe tar- tozik mindazon települési területek meg- őrzése és fenntartása, amelyek a lakók és a látogatók életminőségét, egészsé- gét, általános jóllétét fenntartják, javít- ják. A szabadtéri rekreációhoz szükséges városi élettér a településrendezés kere- tében, önálló területfelhasználási kate- góriaként, zöldterületként jelenik meg.6 A települési zöldhálózat elemei közül a közkertek és közparkok fenntartása, a sportterületek fenntartása, a közterüle- tek üzemeltetése, a természetvédelem

és a környezetvédelem helyi közügye- inek ellátása jogszabályban megneve- zett feladat, amit a településeknek kell ellátniuk. A helyi önkormányzatok zöld- felület-fenntartási jogszabályi kötele- zettsége vonatkozik a szociális, egész- ségügyi és gyermekjóléti intézmények kertjeire, szabadtereire, s ezek szintén a zöldfelületi rendszer fontos részei.

A hazai jogszabályi kötelezettség és keret a feladatok ellátására tehát már lét- rejött. A „hol, milyet, mennyit, hogyan” tekintetében azonban inkább a városi zöldfelületi rendszer és a várostérsé-

get átfogó zöldinfrastruktúra-kutatások adhatnak támpontot a döntéshozóknak

1 Budapest zöldfelületi rendszeré- nek fejlesztési koncepciója. Budapest

Zöldinfrastruktúra koncepciója. I. kötet. (1255/2017.(VIII.30.) Főv. Kgy. határoza- tával jóváhagyva). Helyzetfeltárás és Értékelés; 2017. Megbízó: Budapest Fővá- ros Önkormányzata. Szakmai irányító: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hiva- tal, Városépítési Főosztály, ill. Városiga- zgatósági Főosztály. Vezető tervezők: Xxxxx Xxxxxxx – Budapest Főváros Város- építési Tervező Kß. és Xxxxxxxx Xxxxx.

Szerzők: Xxxxxxxx Xxxxxxx és Xxxxx Xxxxxx tájépítészek – BFVT Kß.; Xxxxxx Xxxxx, Xxxx Xxxxxx Xxxx, Xxxxxxxxx Xxxx, Xxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx, Xxxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxxx tájépí- tészek, Xx. Xxxxx Xxxx főorvos, környe- zet-egészségügyi szakértő, Xxxx Xxxxx rendszerszervező, okl. agrármérnök.

2 Xxxxxxxxx, Xx., Xxxxxxxx, S., Xxxxxx- xxxxx, M.: A Pattern Language, New York, 1977. p.337; Xxxxxxxx, G.F. The park and the town — Public landscape in the 19th and 20th centuryLondon, The Architec- tural press, 1966

3 Xx. Xxxxx Xxxxx (2011) szerint a rekreá- ció „a szabadidő kulturált eltöltési for- mája. Azon belül is a jó közérzet, a jóllét, a jó minőségű élet alapja. A munkában vagy más tevékenységben el-, megfáradt ember aktív kikapcsolódását, pihenését, felfrissülését, munkaerejének, munka- végző képességének (bővített) újraterme- lését jelenti.” A rekreációs szabadterek olyan települési területek, amelyek kiala- kításuknál és üzemeltetésüknél fogva szolgálják a rekreációt. Forrás: Xxxxx X. (2011): Rekreáció mindenkinek I., Szeged 4 Bakay E., Xxxxxxxx K., Hutter D.: The Evolution of Open Spaces and Green Sur- faces on High-Density Developments since 1950. Acta Universitatis Sapientiae Agriculture and Environment . 3(Supple- ment) (2011) p. 298-309.

5 xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxx_xxxxxx/

sources/policy/themes/cities-report/ state_eu_cities2016_en.pdf

6 A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyar- ország helyi önkormányzatairól: 13.§: kifejti a helyi önkormányzatok felada- tait, köztük a településrendezés.

1. INTRODUCTION

Before the Industrial Revolution, public spaces, streets, squares, landscapes of the settlements, churches, cemeteries, and the city's open spaces were common areas of social interaction, social gather- ings, recreation, sports, and play.2 This elementary social role of urban public spaces has deteriorated rapidly in the 20th century, due to increasing building density, degradation of environmental quality and the growth of vehicle traffic. Therefore, it was becoming increasingly important to preserve and develop recre- ational urban open spaces.3 The neces- sary methodological base for national and even international institutional regulation4 and directives5 provides an opportunity in settlement planning to create physical and mental well-being for people and a sustainable environment.

According to current national legis- lation, the duty of preserving social well-being is given to the state and partly to the local governments.. The social services of settlements include the protection and maintenance of all areas that maintain and improve the quality of life, health and the general well-being of residents and visitors.

The so-called "green area” is a separate land use type in settlement planning that is defined as the urban open space needed for outdoor recreation.6

Among the various elements of the urban green network, settlements are legally obligated to provide the main- tenance of public gardens, public parks and sports fields, the operation of public areas, as well as the local public affairs of nature conservation

and environmental protection. The obli- gation of local governments to maintain

public green space includes gardens of social, health, and child welfare insti- tutions, and these are also important parts of the green space system.

Thus, the national legal framework and obligation for completing these tasks have already been established. However, in terms of "where, how much and how", urban green space and green infra- structure research can provide guidance to planners and decision-makers. One of the important and traditional research areas of urban landscape architecture

is precisely the issue of green space supply, i.e., the detailed knowledge of the quality and quantity needs for resi- dential and recreational opens spaces. The impact of green spaces on human health and healthy lifestyles has been decisive since the beginning. The first

so-called „green urban area norms” called for the creation of green zones which could provide a higher quality of urban environment, the reduction of pollution, the relieving of dense urban fabric and better ventilation of the city. Green network supply research in Hungary

has just been institutionalized within the framework of municipal environ- mental programs7 and it has been formu- lated in urban and regional green space networks along with ecological, nature and landscape protection aspects.

Analysis of the effects of green spaces on human health has also started in the context of environmental protection, with spatial studies of environmental quality and health problems as well

as risks caused by urban and indus- trial pollution. In Western European urban landscape research, assess- ments based on the availability and accessibility of a green network, has suggested a direct link between the

1 Budapest Green Infrastructure Concept (approved by Resolution of the Gene-

ral Assembly of the Capital of Buda- pest, 1255/2017 (VIII.30)). Analysis and Evaluation; 2017. Client: Municipality of Budapest. Professional Project Manager: Budapest Capital Mayor's Ofice, City Planning Department, Directorate Gene- ral of the City. Chief Planners: Xxxxxxx Xxxxx - Budapest Capital City Planning Ltd. and Xxxxx Xxxxxxxx. Experts: Xxxxxxx Xxxxxxxx and Xxxxxx Xxxxx Landscape Architects - BFVT Ltd.; Xxxxx Xxxxxx, Xxxx Xxxxxx, Xxxx Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxx, Xxxxxx Xxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxx, Xxxx- xxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxxx, Doroty- xxx Xxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxx Landscape Architects, Xx. Xxxx Xxxxx, Environmen- tal Health Specialist, Xxxxx Xxxx System Engineer, agricultural engineer.

2 Xxxxxxxxx, Xx., Xxxxxxxx, S., Silvers-

xxxx, X.: A Pattern Language, New York, 1977. p.337; Xxxxxxxx, 1966Chadwick, X.X.Xxx park and the town — Public landscape in the 19th and 20th centu- ryLondon, The Architectural press, 1966 3 According to Xx. Xxxxx Xxxxx (2011), rec- reation is a form you spend your leisure time. Within that, it is also the basis of health, well-being and quality of life. The active recreation, relaxation, refresh- ment, and the reproduction of his or

her workforce (enhanced) in working or other activities. Recreational areas are areas of settlements that, thanks to their design and operation, serve recreation. Source: Xxxxx X. (2011): Recreation for Eve- ryone I., Szeged

4 Bakay X., Xxxxxxxx K., Hutter D.: The Evolution of Open Spaces and Green Sur- faces on High-Density Developments since 1950. Acta Universitatis Sapientiae Agriculture and Environment . 3(Supple- ment) (2011) p. 298-309.

5 xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxx_xxxxxx/ sources/policy/themes/cities-report/ state_eu_cities2016_en.pdf

6 The 2011 CLXXXIX. Act on Local Governments in Hungary: Section 13: Explains the tasks of local governments, including settlements.

7 Budapest Long Term Environmental Concept, Urban green planning by Xxxxx Xxxxxxxx. BVTV, 1984.

és döntés-előkészítőknek. A városi tájépí- tészet egyik fontos és hagyományos kuta- tási területe éppen a zöldfelületi ellátott- ság kérdése, azaz a lakossági elvárások- nak, a szabadtéri rekreáció mennyiségi és minőségi igényeinek minél részlete- sebb megismerése. A zöldfelületek egész- ségre, egészséges életmódra gyakorolt hatása azonban a kezdetektől meghatá- rozó szerepű volt. Az első városrende- zési, azaz zöldfelületi rendszer mai szak- mai szóhasználattal városi tájépítészeti normatívák a városi környezet minősé- gét, a környezetszennyezés csökkenté- sét, a zsúfolt beépítés fellazítását és a város átszellőzését szolgáló zöldfelüle- tek létrehozását szorgalmazták. A zöld- hálózati ellátottsági kutatások hazánk- ban épp a települési környezetvédelmi programok keretében intézményesül- tek,7 és városi, illetve várostérségi zöld- felületi, zöldövezeti programokban fogal- mazódtak meg, együtt az ökológiai, ter- mészet- és tájvédelmi szempontokkal.

A zöldfelületek humán egészségre gya- korolt hatásainak elemzése szintén a települési környezetvédelem keretében kezdődött, a környezetminőség, vala- mint a városi és ipari környezetszeny- nyezés okozta egészségügyi problémák és kockázatok területi alapú vizsgála- taival a hetvenes években. A nyugat- európai városi tájépítészeti kutatások- ban a zöldhálózat elérhetőségi/meg- közelíthetőségi alapú vizsgálata már közvetlen kapcsolatot feltételezett a közcélú zöldfelületek és az egészsé-

ges élet környezeti feltételei között.

Az EU zöldinfrastruktúra-irányelve8 a zöldfelületek ökoszisztéma-szolgálta- tásai körében definiálja a városi lakos-

ság számára szabadon elérhető zöldháló- zati elemek által nyújtott fizikai és pszi-

chikai rekreációs lehetőségeket. Ennek hatására a zöldhálózati – egészségügyi kutatásokban megjelent az ökológiai elv, amely a biodiverzitás jelentőségét humán egészségügyi kérdésként kezeli. A városi zöldinfrastruktúra-kutatás a zöldfelületekkel kapcsolatos kutatást és tervezést teljesen új alapokra helyezi.

Az ökoszisztéma-szolgáltatás, mint az értékelés és fejlesztés alapja alapve- tően azonos súllyal tárgyalja a zöldfe- lület ökológiai és társadalmi hasznát, és ezzel leszögezi, hogy a két szempont egyenértékű és szétválaszthatatlan.9

2. MÓDSZERTAN

ÉS KUTATÁSTÖRTÉNET

Jelen kutatásunkban áttekintést adunk a települési zöldfelület szociális, rekre- ációs alapú vizsgálatának módszereiről, a fejlődési trendekről, néhány meghatá- rozó hazai, városi tájépítészeti történeti és jelenkori példa alapján. A módszer- tan fontos része a nemzetközi kutatá- sok áttekintése, a jó példák elemzése.

2.1 A városi tájépítészet kezdetei Európában

A városi zöldfelületi rendszer tervezésé-

nek történeti stádiumai az európai min- tát adó London példáján megismerhető Tom Turner10 munkái alapján. London zöldhálózati fejlesztésének XX. századi meghatározó alakja volt Xxxxxxx Xxxxx építész, aki az akkori Egészségügyi Minisztérium vezető műszaki tanácsadó- jaként kapcsolódott be az 1929-es fej- lesztési terv készítésébe.11 Unwin vezette be a „zöldöv” koncepciót és a zöldfelü- leti szabályzók (későbbi nevén norma- tívák) gondolatát. Terve szerint London

7 Budapest Hosszú távú Környezetvé- delmi Koncepciója, BVTV Városépítési Tudományos Önálló Osztály, Zöldfelületi szakági tervező: Xxxxxxxx Xxxxx. 1984.

8 Az EU 2020-ig érvényes biodiverzi- tás-stratégiájának része a zöldinfrast- ruktúra megőrzésével és fejlesztésével foglalkozó stratégia is. Forrás: http:// xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx/xxxx/xxx/ factsheets/biodiversity_2020/2020%20 Biodiversity%20Factsheet_HU.pdf

9 Xxxx Xxxxxxxx, X.: Urban Open Space in the 21st Century. Landscape and Urban Planning, 60 (2002) p. 59-72.

10 Xxx Xxxxxx 1982-től publikál London zöldfelületirendszer-tervezésének törté- netéről. Összefoglaló, tervezési és kuta- tási módszereket elemző munkái közül a két legfontosabb az Open space planning in London: from standards per 1000 to a green strategy (Town Planning Review 63 (4) 365-368) és a Greenways, blueways, skyways and other ways to a better Lon- don (Landscape and Urban Planning 33(1995)269-282) címen megjelent cikkei.

1

1. ábra/fig.: Abercrombie Nagy-London

zöldhálózati terve, 1944. / Abercrombie’s Great London Plan, London, 1944

public green areas and the environ- mental conditions of healthy living.

The EU Green Infrastructure Directive8 defines the physical and psychological recreational opportunities provided

by a green network among one of the green ecosystem services. As a result, green ecological research has

already introduced the ecological prin- ciple that treats the importance of biodiversity as a human health issue. Urban green infrastructure research puts green space on a completely new basis. Ecosystem service, as the basis for evaluation and development, basi- cally addresses the ecological and social benefits of green space with the same weight, and states that the two aspects are equivalent and indivisible.9

2. METHODOLOGY AND RESEARCH HISTORY

In our present research, we provide an overview of the social-based study

methods of urban green space as well as the trends in development, based on some of the most significant historical and contemporary exam- ples of urban landscape architecture in Hungary. An important part of the

methodology is an overview of interna- tional research and an analysis of inter- national good-practice examples.

2.1 The beginnings of urban landscape architecture in Europe

The historical stages of urban green

system planning are based on the work of Xxx Xxxxxx,10 which provided a pattern of European development using London as a sample. Architect Xxxxxxx Xxxxx, the leading technical

advisor to the Ministry of Health at the time was involved in the 1929 devel- opment plan11 and took a major role in London's 20th-century green network development. Xxxxx introduced the concept of the "green belt" and the idea of green space regulators (later called norms). According to the plan, London's

8 The EU 2020 Strategy for Biodiversity also includes a strategy for the conserva- tion and development of green infrast- ructure. Source:: xxxx://xx.xxxxxx.xx/ environment/pubs/pdf/factsheets/biodi- versity_2020/2020%20Biodiversity%20 Factsheet_HU.pdf

9 Xxxx Xxxxxxxx, X.: Urban Open Space in the 21st Century. Landscape and Urban Planning, 60 (2002) p. 59-72.

10 Xxx Xxxxxx has been publishing the history of London's Green Earth System since 1982. The two most important of his work on analyzing summary, design and research methods are: Open space planning in London: from standards per 1000 to a green strategy (Town Planning Review 63 (4) 365-368) and Greenways, blueways, skyways and other ways to

a better London (Landscape and Urban Planning 33(1995)269-282).

11 The connection between "green belt" and health care has been defined already at the beginning of the 20th century.

2.a

2.a ábra/fig.:

A zöldterületi ellátottság vizsgálati lapjai, Budapest hosszú távú környezetvédelmi koncepciója, Vizsgálat. BVTV.

1982. Alap, közép és felső szintű

zöldterületi ellátottság / Analysis of green space supply, Budapest's Long-term Environmental Concept, Investigation. BVTV. 1982. Basic,

middle and top level green areas

beépített területeit egy összefüggő zöl- dövvel kellett körbevenni, amihez a városlakók számára a kapcsolatot sugá- rirányú zöld ékek, zöldfolyosók nyújtot- ták. A zöldfelületi ellátottságot Unwin 2,83 hektár/1000 fő értékben adta meg (az angol hold mértékegységből átszá- mítva) úgy, hogy a magán és a közker- tek aránya ezen belül 3 : 4 arányú. Ez végeredményben 16,2 m2/fő ellátottsá- got jelent közkertek, közparkok formá- jában, amelyek Unwin koncepciója értel- mében – a magántulajdonú kertekkel együtt – a városbelső szabadterein túl egyfajta zöldövet alkotnak a város körül.

A városi szabadtérrendszer tervezésé- nek történetében az egyik legfontosabb az 1943-44. évi Nagy London Terv. Pat- xxxx Xxxxxxxxxxx parkrendszer-koncep- ciója London Város Tanácsának megbí-

zásából, a II. világháború idején készült, s megfogalmazódott benne a lehetőség, hogy a bombázás során letarolt, tönk- retett területeken új városi parkok, sza- badterek létesíthetők, és ily módon fella- zítható a sűrű, zsúfolt városszerkezet.12 A szabályozási javaslatok tekinteté-

ben Abercrombie az Unwin féle ellá- tottsági normatívákat vette alapul. Az először Xxxxxxxx által tervezett „park- way”13 itt karakteres lineáris zöldfelü- leti elemmé vált, mely a közutak men- tén folytonos kapcsolatot teremt a lakó- hely, a kert, a park és a külső rekreációs zöldfelület, illetve zöldövezet között.14

2.2 A városi tájépítészet elvi alapjai hazánkban

Hazánkban a XX. század elején, első felé-

ben már megjelentek a korszerű európai

11 A „zöldöv” és az egészségügy kapcso- lata már a XX. század elején megfogal- mazódott.

12 A II. világháború után Budapest ren- dezési tervére kiírt városépítészeti pályá- zaton két olyan pályamű szerepelt, ame- lyek a háború okozta súlyos sebeket

„kihasználva” a városbelsőben jelentős szerkezeti módosításokat, a városi szö- vet fellazítását, gyűrű irányú sétány- és parkrendszer kialakítását javasolták. 13 Parkosított, vagy széles zöldsávval és fasorokkal kísért városi út, amely a közlekedés mellett fontos rekreációs és társadalmi érintkezési, találkozási hely is. A magyar „sétány” vagy „fasor” szó nem tartalmazza ezt a kettős funkciót.

Az Andrássy út külső harmada említhető példaként.

14 Xxxxxxxx Xxxxx: A zöldterülettől a zöld- felületi és szabadtér rendszerig. In: Xxx- xxx X. (szerk.) 2003: 100 éve született Xxxxx Xxxx. SzIE Tájépítészeti Kar. Buda- pest. 137-147.

developed areas had to be surrounded by a coherent greenbelt, which was linked to urban residents by radial green waves and green corridors. Unwin's supply

of green surface was 2.83 hectares per 1000 people (converted from the English acres), with the ratio of private and public gardens being 3:4. This ultimately results in a green space supply of 16.2m2

/ person, in the form of public gardens and public parks, which, according to Xxxxx'x concept, together with the private gardens, form a kind of green belt around the city beyond the city's interior.

One of the most significant master- pieces in urban open space planning is the Great London Plan, dated 1943-44. Xxxxxxx Xxxxxxxxxxx’x park system concept, on behalf of the London City Council, was developed during the

Second World War. It envisioned a possi- bility to create new urban parks and open spaces in the demolished areas of the bombings, thereby easing the dense, crowded urban structure.12 Regarding the regulatory proposals, Abercrombie used Unwin's supply standards as a foun- dation. The first "Parkway"13 designed

by Xxxxxxxx has become a character- istically linear green space, creating a continuous link along the roads, between homes and public gardens and parks

and all other green recreational areas.14

2.2 The basic foundations of urban landscape architecture in Hungary In Hungary, modern European urban landscape design principles were already present in the first half of the 19th century, but they only became

12 Aßer the Second World War, two ent- ries of the urban planning contest for Budapest had been proposed, which were used to exploit the serious wounds caused by the war in the inner city, as well as the structural changes in the city's interior, the loosening of urban fab- ric and the development of a ring-shaped walkway and park system.

13 A road followed by alleys, large green stripes which is an important recreati- onal and social contact point besides transport. The Hungarian "walkway" or "alley" does not include this double func- tion. The third part of Andrássy Avenue can be mentioned as an example.

14 Xxxxx Xxxxxxxx: From green areas to green space and open space systems. In: Csemez A. (ed.) 2003: Xxxx Xxxxx was born 100 years ago. Faculty of Landscape Architecture, SZIU. Budapest. 137-147.

városi tájépítészeti tervezési elvek, de átfogó városfejlesztési koncepció része- ként csak a II. világháború utáni évtize- dekben tudtak érvényre jutni. A zöld- területi normatíva az 1920-as években Rerrich Béla15 javaslata alapján került be a hazai szakmai tervezési szempontok közé, bár csak játszóterekre és pihenő- kertekre, kisebb parkokra vonatkozott. A zöldfelületeknek – az ő megfogalma- zásában parkoknak és zöld tereknek! – azonban fontos szerepet tulajdonított

a városszerkezetben: „Elkerülhetetle- nül szükséges azonban a modern város helyes és ideálisan higiénikus felépíté- séhez egy mindenre kiterjedő parkrend- szer megállapítása, amelybe aztán az egyes zöld terek, mint szerves egészbe jól és célszerűen helyezhetők el.”16

Ormos Imre17 elméleti munkásságá- val a településrendezés és a táj- és kert- építészet kapcsolatát erősítette a szak- terület tevékenységi területének meg- határozásával és fogalomrendszerének fejlesztésével.18 „A zöldterületekből19 valóságos összefüggő hálózatot kell készíteni, amely tervszerűen beszövi a város egész területét. … A városképi,

a várostestet tagoló esztétikai szere- püknek is csak így felelhetnek meg, és a légcserét is így szolgálják, a klimati-

kai és lélektani hatásokat így fejthetik ki a legteljesebb mértékben.”20 A Rerrich által kezdeményezett zöldterületi ellá- tás fejlesztését, differenciálását Ormos nem csak elviekben támogatta, hanem be is építette az oktatási anyagba.

Az 1951. évi városrendezési normasza- bályzatban már megjelent a zöldterületi hierarchia. A lakókörzetben park, játszó- tér és fasor formájában 10 m2/fő, a lakó- negyedben közpark, liget, sportterület és temető formájában 11,5 m2/fő zöld terüle- tet javasolt, míg a város egésze számára 30,5 m2/fő erdő és vízfelület volt az elő- írás. Ez összesen 52 m2/fő közcélú zöld- felületet jelentett. A nemzetközi szakiro- dalomra hivatkozva Ormos új városok esetében a beépítési terület (belterü-

let) legalább 50%-át javasolta zöldfelüle-

tek, városi szabadterek számára (parkok, kertek, védőültetvények, erdők, fásított utak és terek).21 A zöldfelületek Ormos értelmezésében város-egészségügyi, rek- reációs és esztétikai célt szolgálnak.

Budapest zöldfelületi rendszeré-

nek átfogó, funkcionális, ellátottsági és városökológiai (biológiailag aktív felü- let arányának térképezése, lejtőkate- gória-tartományok és talajvízszint-tér- képezés, tájszerkezeti adottságok és tagoltság elemzése) szempontú elem- zése, értékelése az 1980-as évek ele- jén, a fővárosi környezetvédelmi kon- cepció keretében kezdődött.22 A zöldfe- lületi ellátás szabályozására 1977-ben hozott ÉVM-OTSH rendelet23 jelentette az elvi viszonyítási szempontot a fővá- ros zöldterületi, valamint zöldhálózati értékeléséhez. Az elemzés első lépése- ként a zöldhálózati elemek tipológiája

készült el a méret, felszereltség, potenci- ális használat és vonzáskörzet, valamint a megközelíthetőség figyelembevételé- vel. A kataszteri területi adatokon túl az egyes főbb zöldhálózati elemtípusok ese- tében a ténylegesen rekreációra használ- ható területarány24 meghatározása fino- mította a fajlagos ellátottság számítását.

Hazánkban a parkhasználat mód- szeres felmérésére, helyszíni vizsgá- lat és kérdőíves lekérdezés segítségé- vel 1987-ben, majd részletesebben és a park egész területére kiterjedően 1997-

ben került sor Budapesten, a főváros leg- nagyobb történeti értékű parkjában, a Városligetben.25 A parkhasználati szoká- sokkal kapcsolatos megállapítások álta- lános érvényűek: a látogatottság mérté- két és jellegét döntő módon határozzák meg az egyes parkrészletek adottsá-

gai, a beállt növényzet, a kialakítás és fenntartás igényessége, a felszereltség. A több mint 600 kérdőívre támaszkodó minőségi vizsgálat alapján a kutatás a park vonzáskörzetét, a látogatók elvá- rásait és igényeit összegezte, továbbá

a használati intenzitás és a zsúfoltság- érzet közötti kapcsolatra is fény derült. A zsúfoltságérzet értéke nagyparkok

15 Xxxxxxx Xxxx építész, kerttervező, a Magyar Királyi Kertészeti Akadémia (a Budai Campus jogelődje) tanára, igaz- gatója 1908-1923 között. A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészként, majd európai gyakornoki munkája során bővítette tudását, többek között az ang- xxxx Xxxxxx Iroda munkatársaként, ahol kerttervezést, kertművészetet, városter- vezést is tanult.

16 Rerrich, 1919. p. 260.

17 Xxxxx Xxxx 1931-ben szerzett kertész- mérnök diplomát, 1932-től a Kertészeti Tanintézetben (és annak jogutódjaiban) tanított kertművészetet, kerttervezést. Az intézmény, a Budai Arborétum fejlesz- tője, és a táj- és kertépítész szak alapí- tója. 1969-ig egyetemi tanárként dolgo- zott aktívan.

18 Xxxxxx Xxxx: A kert- és tájtervezés oktatása a Magyar Kir. Kertészeti Tanin- tézetben és jogutódjainál

19 A mai szakmai értelmezésben: zöld- felület

20 Ormos I. A kertművészet története és gyakorlata, 1955. reprint in 2000. p.360.

21 Ormos, 2000. p.349

22 Budapest hosszú távú környezet- védelmi koncepciója, 1982, 1984. BVTV Városépítési Tudományos Önálló Osz- tály. Megrendelő: Budapest Főváros Tanácsa. Települési környezetvédelem szakág, témafelelős: Xxxxxxxx Xxxxx.

Külső szakértők: Csemez A., Jámbor I.: Tájhasznosítási vizsgálatok és javasla- tok Budapest hosszú távú környezetvé- delmi koncepciójához. Kertészeti Egye- tem, Táj- és Kertépítészeti Tanszék, 1983. 23 Az építésügyi és városfejlesztési miniszter és az Országos Testnevelési

és Sporthivatal elnöke 11/1977. (Ép. Ért.

31. §) ÉVM-OTSH sz. együttes utasítása az új építésű lakóterületek zöldfelülete- iről: legalább 7–10 m2/lakos játszó-, ill. pihenőhely, azaz közkert és legalább 7–10 m2/lakos közpark, továbbá a lakó- körzeten kívül 7–10 m2/lakos városi szintű közpark az előírás, azaz összesen 21–30 m2/lakos rekreációs célú, közhasz- nálatra feltárt zöldfelület.

24 használhatósági korrekciós tényező, un. használati érték x% a zöldfelületi elem tagoltsága, funkcionális és környe- zeti minősége alapján

25 Xxxx Xxxxxxx: A Városliget haszná- latának vizsgálata szociológiai mód- szerekkel; KÉE Tájépítészmérnök szak, Diplomamunka 1987., Xxxx Xxxxxxx: Köz- parkok és közkertek használata. MTA kandidátusi értekezés, 1997.

part of a comprehensive urban devel- opment concept aŁer World War II. In the 1920s, as a result of Xxxx Xxxxxxx’s15 proposal, the green area norma-

tive was incorporated into profes- sional design aspects, although it only concerned playgrounds, rest areas, and pocket parks. He attributed an impor- tant role to urban green space as signif- icant in the city structure: “However, it is imperative to establish an all-encom- passing park system for the correct

and ideally hygienic construction of the modern city, in which green spaces can be then placed well and conveni- ently as forming an organic whole."16

Xxxx Xxxxx's17 theoretical work strengthened the relationship between settlement planning and landscape architecture by defining the fields of interests and activities of the profession and also by developing its conceptual base.18 "The green area19 must be developed as a connected network that weaves the entire cityscape... Only thus can the aesthetic role of the cityscape be fulfilled, the air exchange be accom- plished, and the climatic and psycho- logical effects be expressed/realized

to the fullest extent."20 Ormos did not only fundamentally support the devel- opment and differentiation of the green space supply initiated by Xxxxxxx, but also built it into the teaching material.

The green space hierarchy was already published in the 1951 Urban Planning Norm Code. The amount of green space proposed were 10m2 / person for neighborhood parks, play- grounds and allées, 11.5m2 / person for city parks, sports areas and cemeteries, and 30.5m2 / person was supposed to develop as forest and water surface

for the whole city. This meant a total public green space of 52m2 / person. Referencing the international liter- ature regarding new urban develop- ments, Ormos proposed at least 50% of the developed area be reserved as open spaces for green areas, (urban

parks, gardens, environmental plan- tations, forests, planted roads, and squares).21 According to Ormos, green spaces provide urban health, recreational and aesthetic goals.

The comprehensive analysis and eval- uation of the Budapest’s green space system started in the early 1980s under the framework of the Budapest Environ- mental Concept, based on the functional, supply and urban ecological aspects

(e.g. mapping of the ratio of biologically active surface, slope category ranges and groundwater level mapping, land- scape structure and fragmentation etc.)22 The so-called ÉVM-OTSH decree23 adopted in 1977 to regulate the supply of green space provided a theoretical base for analyzing the capital's green area as well analyzing the green network. As a first step in the analysis, the typology of green network elements was completed by taking into account, size, equipment, potential use, catchment areas as

well as accessibility. In addition to the cadastral territorial data, the deter- mination of the area ratio24 that can be used for recreation for each of the major green element types has refined the calculation of the specific supply.

In Hungary, a systematic survey of park use and on-spot surveys were carried out in 1987, followed by a more detailed version in 1997 for the whole area of Budapest's most historic park, Városliget (City Park).25 The results regarding park use are of general scope: the extent and nature of visitation are decisively determined by the character- istics of the parks – vegetation, design, infrastructure and maintenance. Based on the quality survey, evaluating more than 600 questionnaires, the research assessed the catchment area of the park, the expectations and needs of visitors, and the relationship between intensity and congestion. The value of congestion in large parks is 200m2 / person, which can vary greatly depending on the function and design of the park-section.

15 Xxxx Xxxxxxx architect, garden xxxxx- xxx, teacher and director of the Hunga- rian Royal Horticultural School (the pre- decessor of the Buda Campus) between 1908 and 1923. He has been extending his skills as an architect at the Techni- cal University of Budapest, and later in his European internship, including as a member of the Mawson Ofice, England, where he also studied garden design, gardening and urban planning.

16 Rerrich, 1919. p. 260.

17 Xxxx Xxxxx obtained a degree in hor- ticulture in 1931, and from 1932 he taught garden art and garden design at the Hungarian Royal Horticultural School (and its successors). Developer of the Buda Arboretum, founder of the garden design degree. By 1969 he worked as a university professor.

18 Xxxx Xxxxxx: Education in Garden and Landscape Design in Hungarian Royal Horticultural School and its suc- cessors.

19 In today's professional sense: green space

20 Ormos I. History and Practice of Gar- den Art, 1955. reprint in 2000. p.360.

21 Ormos, 2000. p.349

22 Budapest's Long-term Environmen- tal Concept, 1982, 1984. BVTV Urban Development Scientific Independent Department. Client: Council of Buda- pest Capital. Department of Environ- mental Protection, topic leader: Xxxxx Xxxxxxxx. External experts: A. Xxxxxx, X. Jámbor: Land use reviews and suggesti- ons for the long-term environmental con- cept of Budapest. Horticultural Univer- sity, Department of Garden Design and Landscape Architecture, 1983.

23 Act of the Minister of Construction

and Urban Development and the Presi- dent of the National Institute of Physical Education and Sport (11/1977. §. 31) for instructions on the green areas of newly built residential areas: at least 7-10 m2 per inhabitant, of public garden such

as playgorunds and resting areas and at least 7-10 m2 / inhabitant of a public park areas, and a final 7-10 m2 / inhabi-

tant of in urban areas, i.e., a total area of 21-30 m2 / inhabitant for publicly acces- sible urban green space.

24 Usability correction factor so called the usage value which is a percentage based on the fragmentation, functional and environmental quality of the green element.

25 Xxxxxxx Xxxx: Investigating the use of Városliget using sociological methods; KÉE MSc Xxxxxx, 1987, Xxxxxxx Xxxx: Use of public parks and public gardens. MTA Candidate Dissertation, 1997.

esetében átlag 200 m2/fő érték, ami az adott parkrész funkciójától, kialakításá- tól függően nagy eltéréseket mutathat.

2006-ben készült el a ProVerde tanul- mányterv vizsgálati munkarésze Buda- pest zöldfelületi rendszerének fejlesz- téséhez, alapozó szakági munkaként.26 A kutatási alapozó munkarészben több európai város zöldfelületi ellátottsági vizsgálati módszerét tekintette át a sza- kértői csoport, többek között Bécs, Ber- lin, London és Párizs zöldstratégiáját, továbbá az URGE – Urban Green envi- ronment c. projekt tapasztalatait és a brit módszertant, a Green Spaces – Bet- ter spaces c. metodikát. A zöldfelületi ellátottság értékelésére a tanulmány- terv az európai metodikában haszná- latos megközelíthetőségi elvet hasz- nálta, ami nem fajlagos területi érté- ket ad, hanem a közcélú zöldfelületek főbb típusaihoz rendelt vonzáskörze- tek alapján mutatja be a lakosság szá- mára potenciálisan rendelkezésre álló zöldhálózati elemeket. A fásított közte- rek, sétányok esetében 150 m, a közker- tek, közparkok, városi parkok és lakó- telepi zöldfelületek esetében 300 m volt az elméleti vonzáskörzet. A hét-

végi rekreációs zöldhálózati elemek ese- tében (közparkok, városi parkok, park- erdők) 500 m vonzáskörzettel számolt

a vizsgálat. Az értékelési módszer elő- nye, hogy a potenciálisan elérhető zöld- hálózati elemekre fókuszál, annak zöld- felületi hierarchiában betöltött szerepe nélkül, hátránya viszont a használati intenzitás, valamint a potenciális hasz- nálati zsúfoltság vizsgálatának hiánya.

Budapest XIII. kerületének Önkor- mányzata 2008-ban fogadta el a Zöldhá- lózati Stratégiát, az. ún. „AngyalZÖLD” programot. A városfejlesztési folya- matokba és célokba illesztett program

érdeme, hogy a zöldterületek fejleszté- sének stratégiai tervét a szokásos szak- mai vizsgálatokon túl lakossági közvé- lemény-kutatásra alapozta. 2008-ban, 2011-ben és 2014-ben készült a kerület- ben végrehajtott zöldterületi fejleszté- sek eredményességét, és a tervezett fel- újítások időszerűségét vizsgáló elemzés, helyszíni megfigyeléses vizsgálatokkal és kérdőíves felméréssel, több vizsgálati szempont alapján.27 A nemzetközi tren- deknek megfelelően a zöldterületi minő- ségi kataszter hat szempont helyszíni szakmai értékelésével készült: megkö- zelíthetőség, arculat, rekreációs funk- ciók, ökológiai érték, fenntarthatóság és közösségi használat lehetősége. A hely- színi vizsgálatokat a lakossági vélemé- nyek árnyalták, pontosították, súlyoz- ták. Külön értéket jelent ebben a vizs- gálatban a rekreációs funkcionális lehetőségek vizsgálata mellett az öko- lógiai, fenntarthatósági és közösségi használati szempontok megjelenése.

2013-14-ben a Városliget kormány- zati fejlesztési koncepciója, a Múzeum- liget projekt kapcsán egy újabb, a lakos- sági igényeket és rekreációs szokáso- kat elemző vizsgálatsorozatra került sor a parkban.28 A kutatás a 2013 őszén és 2014 tavaszán készült helyszíni megfi- gyeléses vizsgálatok és a reprezentatív, több mint 1000 parklátogató kérdőíves lekérdezésének eredményeit értékelte. A hipotézisnek megfelelően a látoga- tottsági értékek rendkívül magasak a Városligetben (hétköznap 7.600, hét- végén közel 14.000 fő volt, míg a csúcs- terhelés késő tavasszal, nyáron hétköz- nap 15.000, hétvégén 28.000 fő). Az attraktív, turisztikai jelentőségű terü- leteken szinte állandóan nagy a látoga- tottság. A helyszíni megfigyeléses vizs- gálatok szerint a használati intenzitás

26 ProVerde Budapest, 2006. Megren- delő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal. Megbízott: Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. Buda- pest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója és programja. info@studio- xxxxxxxxxxxxx.xx

27 Az AngyalZÖLD projekt, a zöldterületi stratégiát megalapozó lakossági közvé- lemény-kutatás és a parkhasználati, ill. zöldterület-minőségi vizsgálatok a BCE Tájépítészeti Kar oktatóinak együttmű- ködésében és a hallgatók részvételével valósult meg, több ütemben. A kutatás eredményeiről ld. Xxxxx Xxxxx: Zöldterü- letek minőségértékelése Budapest XIII. kerületében. (Analyzing the quality of urban green space in Budapest XIIId. district). 4D Tájépítészeti és Kertművé- szeti folyóirat / 4D Journal of Landscape Architecture and Garden Art., 00.xx. pp.20-33. 2010.

28 A Városliget parkhasználati vizsgá-

lata, 2013-14. Kutatási jelentés. Megren- delő: Szépművészeti Múzeum. BCE Kert- és Szabadtértervezési Tanszék, Xxxxx Xxxx Alapítvány. Kutatásvezető: Xxxxx- xxx Xxxxx, munkatársak Xxxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxx, valamint a tájrendező és kertépítő mérnök BSc szak harmadéves, kertépítő szakirányos hall- gatói. A Városliget 200 éve – Térszerke- zeti és parkhasználati változások egy városi park életében: The City Park’s 200 Years – Changes in spatial structure and park use in the life of an urban park. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 33. pp.20-45. 2014.

3

3. ábra/fig.:

Az AngyalZÖLD zöldterület értékelési módszere, diagram / Public green space evaluation, AngelGREEN

In 2006 the so-called ProVerde Study green network elements without its Plan26 was prepared for the devel- role in the green space hierarchy. Its opment of the green area system of disadvantage is the lack of analysis of Budapest. During the initial phases, intensity and potential overcrowding the research expert group scanned derived from the recreational use. through several European methods In 2008 the local government of Buda- of green space supply, including the pest’s 13th district adopted its Green green strategies of Vienna, Berlin, Network Strategy, the "AngelGREEN" London and Paris, the URGE (Urban program, which was placed within the Green Environment) project as well development processes and goals of the as the British methodology called city. The merit of the program, is that, Green Spaces – Better Space. in addition to the usual professional

For the assessment of green space studies, the strategic plan for the devel- supply, the study used an approach opment of green spaces was also based common in European methodology, on public input / poll. In 2008,2011 and which does not give specific terri- 2014 a series of analysis were carried torial value but presents the potentially out in the district scanning the effi- available green network elements for ciency of recent public green space

the population based on the catchment developments and also the topicality areas ordered to the main types of of the projected green space renewal public green spaces. The theoretical projects, supported by on-site obser- catchment areas were 150 meters in vational surveys and multipurpose the case of wooded public squares and questionnaires.27 Reflecting interna- promenades, and 300 meters in the case tional trends, the public green space of public gardens, public parks, city quality cadastre was made on the parks and residential green spaces. The spot by the evaluations of six aspects: study estimated 500-meter catchment accessibility, image, recreational func- areas for recreational green elements tions, ecological value, sustainability spaces on the weekend (public parks, and community use. On-site investi- city parks, forest parks.) The advantage gations were refined and weighted

of this particular evaluation method is by public opinion. In addition to the

that it focuses on potentially available assessment of recreational possibilities,

26 ProVerde Budapest, 2006. Client: Budapest Capital Mayor's Ofice. Com- missioner: Studio Metropolitana Urban- ism Research Center Ltd. Development concept and program of the green space system of Budapest. info@studiometro- xxxxxxxx.xx

27 The AngelGREEN program conside- ring the poll and the park use analysis, which served as a base for the green space strategy, were carried out in coo- peration with the teachers of the CUB Faculty of Landscape Architecture and with the participation of the students, in several phases. See the results of

the research in Xxxxx Xxxxx: Analy- zing the Quality of Urban Green Space in Budapest 13th district. 4D Journal of

Landscape Architecture and Garden Art. No. 18. pp.20-33. 2010

elérte a 80-90 m2/fő értéket, míg a leg- alacsonyabb érték 1000 m2/fő volt. A több mint tízszeres látogatottsági, for- galmi különbség ugyanakkor a Városli- get turisztikai és mindennapos rekreá- ciós használatával tökéletesen összhang- ban van. A megfigyeléses parkhasználati vizsgálatok egyértelműen azt mutat-

ták, hogy a parkban a passzív rekreá- ció aránya rendkívül magas. A vonzás- körzet döntően a környező kerületekre terjed ki, a parklátogatók mintegy har- mada rendszeres parkhasználó és 5-15 percen belül éri el a parkot. A vonzás- körzet kiterjedése nagymértékben függ a park megközelíthetőségétől, akár gya-

logosan, akár tömegközlekedéssel érkez- nek a parklátogatók. A mechanikusan kijelölt vonzáskörzet a nagy városi par- kok esetében nem ad jó alapot a zöldte- rületi megközelíthetőség vizsgálatára.

2.3 Nemzetközi esettanulmányok, jó példák

A módszertan és tervezéstörténet meg-

határozó része a nemzetközi esettanul- mányok, jó példák elemzése. A zöldfelü- leti, valamint a zöldhálózati ellátottság és minőség szempontjából mindenek- előtt Bécs jó példáját érdemes kiemeli, több okból is. Bécs tájszerkezeti adott- ságai, kiterjedése, városszerkezete jól

összevethető Budapestével. Másrészt a közös történelem (és a földrajzi közel- ség) okán Bécs fejlődése fontos elő- kép volt Budapest számára. Harmad- részt Bécs és Budapest testvérvárosi kapcsolatot ápolnak, a két város önkor- mányzata között több területen van szerződésekben rögzített együttműkö- dés, többek között a környezetvéde- lem, a városfejlesztés, a kultúra, a szo- ciális és egészségügyi kérdésekben.

Az osztrák főváros zöldfelületi rend- szerének tudatos építése a 20. század elején vette kezdetét. A lebontott várfal- gyűrű helyére 1905-ben a városvezetés a természetvédelem és a lakók egészsé- gének érdekében egy beépítetlen zöld- gyűrűt hozott létre. 1994–95-ben a “Bécsi zöldgyűrű” és az “1.000 ha program” ezt a munkát folytatta. Napjainkban is zajlik az újabb nagy területű, extenzív rekreá- ciós területek kialakítása, melyek meg- felelő környezetet biztosítanak a folyton növekvő város lakosai számára. A zöld- hálózati ellátottsági elemzések szerint

jelenleg egy bécsi lakos átlagosan 3 perc (150 m megközelítési távolság) alatt érhet el egy városi zöldhálózati elemet. A városi tájépítészeti fejlesztési terv kere- tében végrehajtandó zöldhálózati fejlesz- tések eredményeként 2025-re 2 percre csökkenhet a megközelítés (100 m).30

29 Xxxxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxx: A Város- liget 200 éve – Térszerkezeti és park- használati változások egy városi park életében / The City Park’s 200 Years – Changes in Spatial Structure and Park Use int he Life of an Urban Park. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 2014. No.33. pp.20-45.

30 Magistrat der Stadt Wien: Wiener Stadtentwicklungsplan (STEP 2025), p. 9.

Wien, 2015

4.a 4.b

4.a, b ábra/fig.: A Városliget tényleges vonzáskörzete:

a.) az 1500 méteres gyalogos vonzáskörzet a megközelítési akadályok függvényében;

b.) a 3000 méteres vonzáskörzet a tömegközlekedéssel való érkezés esetében.29 /

Városliget’s real catchment area a.) The 1500-meter wide pedestrian catchment area, related to access barriers;

b.) a 3000-meter catchment area of public transport.29

a distinct value of this study was the emergence of ecological, sustainability and community use considerations.

In 2013 and 2014, a new series of analysis surveying residential needs and recreational habits were carried out in Városliget (City Park) in connection with the national government’s devel-

opment concept Museum Liget Project.28 The research evaluated the results of the on-site surveys conducted in autumn 2013 and spring 2014 as well as the

public surveys from more than 1000 park visitors. According to the hypothesis, attendance rates are extremely high in the Városliget (7,600 on weekdays and nearly 14,000 on weekends, with a peak in late spring: 15,000 on weekdays and 28,000 on weekends). Attractive, tourist- oriented parts of the park could perma- nently generate a high ratio of use.

According to on-site observation studies, the intensity of use reached 80-90m2

/ person, while the lowest value was 1000m2 / person. This 10-fold difference in visitor traffic is perfectly in line with Városliget's tourism and everyday recre- ational use. Observational park-use surveys have clearly shown that the proportion of passive recreation in the park is extremely high. The catchment area mainly covers surrounding districts,

and about one-third of park visitors are regular park users and reach the park within 5 to 15 minutes. The size of the catchment area highly depends on the accessibility of the park, and park users come either on foot or by public transport. In case of large urban parks, the mechanically marked catchment area does not provide a good basis for examining green space accessibility.

2.3 International case studies, ‘good practice’ examples

An important part of the methodology

and planning history is the analysis of international case studies and good prac- tice. First and foremost, on the field of urban green space supply and quality measures, it is worth highlighting Vien- na's examples for several reasons. Vien- na's landscape features, extent, and structure are well matched with Buda- pest. Furthermore, due to common history (and geographical proximity),

the development of Vienna was an important model for Budapest. Thirdly, Vienna and Budapest are twin towns; there are several areas of cooperation between the municipalities of the two cities such as on the fields of environ- mental protection, urban development, culture, and social and health issues.

28 City Park's park use survey, 2013-14. Research report. Client: Museum of Fine Arts. CUB Department of Garden and Open Space Design, Xxxxx Xxxx Xxxx- dation. Research leader: Xxxxx Xxxxxxxx, associates Xxxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxx, and the third-year students of landscape architecture.

29 Xxxxx Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx: The City Park's 200 Years - Changes in Spa- tial Structure and Park Use of Life of an Urban Park. 4D Landscape and Garden Art Magazine, 2014 No.33. pp.20-45.

Berlin a városi zöldhálózat, a rekreá- ciós hangsúllyal végzett zöldinfrastruk- túra fejlesztés szempontjából szintén érdekes példát mutat, nem annyira a faj- lagos vagy a megközelítési távolságon alapuló ellátottsági vizsgálatok és terve- zési elvek miatt, hanem az egészséges életmóddal való összefüggésben. Berlin az európai fővárosok között is az erősen ’zöld’ városok közé tartozik. Ez egyrészt történelmi okokra, másrészt a tudatos zöldfelület-fejlesztésre vezethető visz- sza. Berlin első átfogó szabadtérfejlesz- tési terve 1929-ben készült el. Az előre- mutató, városi zöldgyűrűt és zöld ékeket, tengelyeket vizionáló terv megvalósítá- sát a II. világháború, majd azt követően

a város kettészakadása meghiúsította. A világháború alatt nagyrészt elpusz- tult történelmi városmag helyén utóbb mind Kelet-, mind Nyugat-Berlinben sok helyen lazább beépítés jött létre. Emel- lett a várost átszövő, tagoló természe- tes vizeket, a folyókat, csatornákat és tavakat a zöldfelületi rendszer fejlesz- tése során integráltan tervezik. A nagy volumenű zöldfelület-fejlesztés már a 80-as évektől újra megjelent, a város- egyesítést követően a régi-új Berlin egé- szét újragondoló tájfejlesztési és zöld- felületi-fejlesztési programot dolgoz- tak ki. Ennek egyik pillére a ’Produktív táj’, ami a használókkal való kapcsolat- építést, a szociális integrációt, a sporto- lási lehetőségek bővítését, a zöldhálózat oktatási jelentőségét és szerepét jelenti.

A városi zöldfelületek produktivitá- sát a berlini koncepció társadalmi szin- ten is értelmezi, amennyiben a haté- konyság a minél nagyobb és sokszínűbb lakossági használatban mutatkozik meg. A civil társadalommal együttműködve a város tanácsadással és területtel segíti az új zöldfelületek kialakítását, mint pl.

szabadtéri mozik, közösségi kertek vagy kiskert-telepek. A városi szabadterek szociális funkciói között nagy hangsúlyt helyeznek a sportolási lehetőségekre, amelyre a városnak külön stratégiája van. A zöldterületek kiterjedt kerékpá- ros-, gyalogút- és kültéri sporteszköz- hálózattal járulnak hozzá az egészséges életmódhoz. A városi szabadtér a tanu- lás tere is: Berlinben több helyen speciá- lis “természeti élménytér” segíti a városi gyerekek ismerkedését a természet-

tel. A környezeti nevelést gyermekek- nek kialakított vadasparkok, tematikus játszóterek és erdei iskolák is segítik.

3. KUTATÁSI EREDMÉNYEK

A 2017-ben készült Budapest zöldinf- rastruktúra-koncepciója helyzetelem- zési munkarésze nagy hangsúlyt fektet a zöldhálózati ellátottság, a rekreációs lehetőségek és a zöldfelületek szociá-

lis szolgáltatásának elemzésére, a városi zöldfelületi rendszer által nyújtott poten- ciális, az egyéni és társadalmi jóllétet támogató ökoszisztéma-szolgáltatásokra. A zöldhálózat a városi zöldinfrastruktúra meghatározó alrendszere, amely korlá- tozások nélkül, vagy részbeni korláto- zással mindenki számára hozzáférhető, meghatározó növénystruktúrával ren- delkező terek rendszere, azaz közhasz- nálatra feltárt vagy alkalmas zöldfelü- leti elemek, szabadterek hálózata.31

Térbeli sajátosságaik alapján a zöld- hálózat elemei lehetnek területi és lineá- ris jellegűek. A területi elemek alapvető egységei a zöldterületek, azaz városi parkok, közparkok, közkertek, közte- rek, továbbá a lakótelepi közhaszná- latú zöldfelületek és a turisztikai ren- deltetésű erdőterületek, amelyek a

31 Xxxxxx Xxxxxx, 2007. A zöldhálózat tervezés metodikai fejlesztése Budapest peremterületének példáján. BCE, TTDI. PhD disszertáció.

The conscious construction of the green space system of the Austrian capital began in the early 20th century. In 1905, the demolished castle wall was replaced by a development-free green ring for the protection of nature and the health of the residents. In 1994-95 the "Vienna Green Ring" and the "1,000 ha program" continued this work.

Recently, they are developing new, large, extensive recreational areas that provide the right environment for the residents of a growing city. According to the green network supply analysis, a Viennese resident reaches an urban green network element in an average of 3 minutes (150 m access distance). As a result of the green network devel- opment to be implemented under the Urban Landscape Development Plan, the distance of the access would be reduced to 2 minutes (100 m).30

Berlin is another interesting example for the development of urban green networks, and recreational green infra- structure, not because of the speci- ficity or distance-based supply analysis and design principles, but rather as it pertains to the context of a healthy life- style. Due to historical reasons and to conscious green development, Berlin is considered to be ‘highly green' among European capitals. Xxxxxx'x first compre- hensive open space development plan was completed in 1929. The implemen- tation of the visionary plan (including an urban green ring, green wedges and axes) was thwarted first by World War II, and then by the resulting bisection

of the city. Later, both in East and West Berlin, much of the historic city

nucleus destroyed during World War II, became a less dense urban area. Addi- tionally, natural water, rivers, canals,

and lakes that transcend the city are planned to be integrated into the devel- opment of the green space system. The grandiose green space development has been rediscovered since the 1980s.

Following the unification of the city, a landscape development and green devel- opment program re-tuned the old-new Berlin. One of the pillars of this program was 'Productivity Landscape', which means building relationships with

users, social integration, expansion of sports facilities, educational signifi- cance and role of the green network.

The productivity of urban green spaces is also understood on a social level in the Berlin concept in which efficiency is manifested in the larger and more diverse use of the public.

In co-operation with civil society, the city promotes the development of new green spaces, such as open-air cinemas, community gardens or small-scale community gardens. Among the social functions of urban open spaces, the

sporting facilities are highly emphasized, for which the city has a special strategy. Green areas contribute to a healthy life- style with an extensive bike, pedestrian, and outdoor sports equipment network. Urban open space is also a learning space: in Berlin, several places of special so-called "natural adventure space”

help urban children to get acquainted with nature. Children’s playgrounds, wildlife parks, and forestry schools also provide environmental education.

3. RESEARCH RESULTS

The analysis of Budapest Green Infra- structure Concept 2017 put a great emphasis on green network supply,

30 Magistrat der Stadt Wien: Wiener Stadtentwicklungsplan (STEP 2025), p. 9.

Wien, 2015

lakossági rekreáció meghatározó szín- terei. Ezeket a területeket lineáris zöld- felületi elemek, szabadterek kapcsol- ják össze, szervezik rendszerbe. Jellemző lineáris elemek a fasorok, az utak és víz- folyások melletti zöldsávok, zöldsétá- nyok, a külterületeken a zöldutak.32 A lineáris elemek nem csak a területi ele- mek kapcsolatát adják, hanem maguk

is értékes rekreációs területek, vagy a környezetbarát közlekedés zöldterei.

3.1 A zöldhálózati ellátottság vizsgálata A közcélú zöldfelületek méretüktől és kialakításuktól, funkcionális kínálatuk- tól függő hierarchiája már az 1977. évi

ÉVM-OTSH zöldfelületinormatíva-rende-

letben is megfogalmazódott. A zöldterü- letek rekreációs használatának vizsgála- tai rámutattak arra, hogy a mindennapos zöldterület-használat szempontjából

a közelség, az elérhetőség a meghatá- rozó szempont, míg a hétvégi rekreáció esetében a nagyobb, jobban felszerelt városi parkok és közparkok vonzereje a meghatározó. A zöldterületek mellett a turisztikai erdők és a zöldfelületi intéz- mények színesítik a kínálatot. A 25 hek- tárnál nagyobb városi parkok jelentik a hierarchia csúcsát (elsősorban a Margit- sziget és a Városliget, részben a Népli- get, a Gellért-hegy és a Tabán együttese, az Óbudai-sziget parkja), ahol a széles- körű rekreációs funkciókon kívül külön- böző egyedi intézmények (pl.: állat- kert, vidámpark, jelentős sportterület, strand) színesítik a kínálatot. A 10 és

25 ha közötti közparkok a városrészek, lakókörzetek lakosságának szabadidő- eltöltését biztosítják (pl. Kopaszi gát,

Ó-hegy park, Vérmező, Tabán, Városma- jor, stb.) A 10 ha alatti közparkok, illetve közkertek inkább a mindennapos rek- reációt, s a környező lakóterületeket

szolgálják ki. Ide sorolhatók a többnyire az átmeneti és a külső zónában talál- ható telepszerű beépítések, lakótele- pek is, ahol a beépítési módtól függően különböző rendszerű és nagyságú helyi zöldfelületi rendszer található (Békás- megyeri, Óhegyi, Kelenföldi lakótelep stb.). A lakóközösség a telep zöldfelü- leteit általában korlátozás nélkül, sza- badon használhatja, bár egyes udvaros, bokros beépítésű lakótelepeken előfor- dulhat a korlátozott közhasználat is.

A zöldhálózat meghatározó elemei a rekreációs, turisztikai (közjóléti) erdők. A turisztikai erdők (parkerdők) a fővá- ros zöldfelületének legnagyobb területű elemei (a fővárosi erdőtervezett terü- letek mintegy 94 %-a, Budapest terü- letének mintegy tizede). A budai olda- lon jellemzően a hegyvidéken nagy- részt összefüggő rendszert alkotnak,

a pesti oldalon pedig elsősorban a Szi- las és a Rákos-patak völgyében, vala- mint Rákos-hegy és Pestszentlőrinc határában találhatóak nagyobb parker- dők. Látogatottságuk, vonzáskörzetük függ a parkerdő feltártságától, felsze- reltségétől, az erdőállomány minőségé- től, a természeti és tájképi értékektől.

Egy város zöldfelületi ellátottságát leg- inkább a közösség által igénybe vehető zöldfelületek nagysága, illetve ezek tér- beli elhelyezkedése határozza meg. A különböző zöldhálózati elemek típu- sonként más-más vonzáskörzettel bír- nak. A vonzáskörzet mérete, kiterje- dése a zöldfelület funkciójától, álla- potától, felszereltségétől, a környező lakóterületek jellegétől, elhelyezke- désétől, valamint a megközelítést kor- látozó tényezőktől függ. A rekreáció időtartama alapján meg lehet külön- böztetni a maximum 1-2 órás, minden- napos rekreációt és a több órás, akár

32 Jelen tanulmányban a zöldsétányt, mint lineáris zöldterületet értjük, olyan városi szabadteret, mely legalább 50%- ban zöldfelületi fedettségű, és rekreáci- óra, sétára, környezetbarát közlekedésre alkalmas. Szabadtérépítészeti karakte- rét tekintve lehet intenzív vagy extenzív, más zöldterületi elemekhez, pl. a közpar- kokhoz hasonlóan. Pihenőhelyekkel, köz- parki felszereléssel jól ellátott zöldhá- lózati elem (nem közlekedési terület). A zöldút az a környezetbarát közlekedésre alkalmas, döntően a város külső, nem urbánus térségében haladó lineáris zöld- felület, ami jellemzően zöldfolyosó része- ként jelenik meg (pl. folyóvíz vagy völgy, vagy dűlőút, esetleg közút mentén, jó esetben zöldsávban kiépített gyalogos

és kerékpáros (vagy egyéb környezetba-

rát) közlekedésre alkalmas út. Ld. Hut- ter Dóra Budapest zöldfelületi rendsze- rének fejlesztése vasúti rozsdaterületek felhasználásával. BCE Tájépítészeti és Tájökológiai doktori Iskola Doktori disz- szertáció. 2015.

33 Budapest zöldinfrastruktúra-koncep- ciója, Helyzetfeltárás és Értékelés. p.48. A vonzáskörzetek meghatározása rész- ben a nemzetközi szakirodalom alapján, részben a korábbi hazai parkhaszná- lati vizsgálatok lakóhelyi adatai alapján történt, de további pontosításra minden bizonnyal szükség lehet.

1

Zöldhálózati elem / Green Network element	Méret / Size (in hectars)	Átlagos rekreáció időtartam / Typical duration of recreation	Rekreáció és vonzáskörzet / Recreation and Catchment area „mindennapos” „hétvégi” / / „day-to-day” „weekend”
Közkert, lakótelepi zöldfelület / Public gardens	1 ha alatt / <1	1-2 óra / 1-2 hours	nem jellemző / 150 m not relevant
	1-4 ha / 1-4	1-2 óra / 1-2 hours	nem jellemző / 300 m not relevant
Közpark, lakókörzeti park lakótelepen / Neighborhood parks	4-10 ha / 4-10 10-25 ha / 10-25	fél nap / multi hour fél nap, egész nap / multi hour to full day	500 m 1000 m
Városi park, Nagy park / City park, large park	25 ha felett / 25<	fél nap, egész nap / multi hour to full day	2000 m
	150 ha alatt és nem védett /	fél nap /	nem jellemző /
	<150, non protected	multi hour	not relevant
Parkerdő /	150 ha felett és védett /	fél nap, egész nap /
Forest park	150<, protected	multi hour to full day	6000 m

1. táblázat/table: A zöldhálózati elemek vonzás- körzetei33 / Catchment area

of green network elements33

recreational potential and the social services given by green spaces, ecosystem services in general that can support individual and social well- being. The green network is a decisive subsystem of urban green infrastruc- ture, a network of urban open spaces

with defined plant structure, accessible to everyone without limits or partial restriction and suitable for public use.31

According to their spatial char- acteristics, elements of the green network could be territorial and linear. Common territorial elements are green areas, e.g. urban parks, public parks, public gardens, public squares and public neighborhood gardens of the housing estates and finally, the recrea- tional forests, which are the dominant venues for public recreation. These areas are connected and organized by linear green elements. Typical linear elements are the allées, green stripes following the roads and streams, green promenades and the greenways of the outskirts.32 Linear elements not only

connect territorial elements but are also valuable recreational areas or green spaces themselves or potential areas

for environmentally friendly transport.

3.1 Analysis of green space supply

The hierarchy of the public green spaces according to size, layout and functional supply was already laid down in the ÉVT-OTSH decree 1977 (already refer- enced.) The analysis of the recreational use of public green spaces has shown that proximity and accessibility are the two decisive aspects of everyday green space use, while in the case of weekend recreation, the attractiveness of larger and better equipped urban parks and public parks is determinate. In addition to the public green spaces, recreational forests and public institutional gardens add to the supply. City parks larger than 25 hectares represent the peak of the hierarchy (mainly Margaret Island and Városliget, partly Népliget (Folk park), Xxxxxxx Xxxx, Tabán and Óbuda Island Park), where, apart from the wide range

31 Xxxxxx Xxxxxx, 2007. Methodical deve- lopment of green network planning as

an example of the periphery of Budapest. ECB, TTDI. PhD dissertation.

32 In the present study, green promen- ade as a linear green space means an urban open space that is at least 50% covered by green and is suitable for rec- reation, walking and environmentally friendly transport. It can be intensive or extensive green space, like public parks. Green element (not a trafic area), well equipped with rest areas, park equip- ment. The greenway is suitable for envi- ronmentally friendly trafic, predomi- nantly in the non-urban linear green space, which typically appears as part of a green corridor (eg river or valley or sloping path, possibly pedestrian and cyclist or other environmentally-friendly

transport). Xxxxx Xxxxxx, Development of

the green space system of Budapest with the use of railway rust areas CUB Docto- ral School of Landscape and Landscape Ecology. Doctoral dissertation. 2015

33 Budapest Green Infrastructure Con- cept, Analysis and Evaluation. 2017. p.48. Determination of the catchment areas were partly based on the international literature and partly on the basis of the data of the former national park use sur- veys, but further clarification may be necessary.

egész napos, jellemzően hétvégi vagy ünnepnapi rekreációt (1. táblázat).

A városi park vonzáskörzete a leg- nagyobb, jelentőségénél fogva akár az egész városra is kiterjedhet (pl. Margit- sziget, Városliget), de mindenképpen egy nagyobb városrészt lát el (vonzáskörzet: 2 km). A mindennapos, pár órás rekreá- ció mellett ezek a zöldfelületek az egész napos, hétvégi rekreáció színterei is, ami folytonos, rendszeres lakossági rekreá- ciós terhelést jelent a park számára. A többféle rekreációs tevékenységre alkal- mas közparkok vonzáskörzete 1000 m, 500 m és 300 m a méretüktől és felsze- reltségüktől, illetve minőségüktől füg- gően. A kisebb területű, kevésbé válto- zatos kínálatú közkertek, kisebb közpar- kok, tehát a mindennapos, rövid idejű rekreációt – séta, passzív pihenés, ját- szótér, kisebb aktív rekreációs, ill. sport tevékenység – biztosító zöldterületek vonzáskörzete 150 m, 300 m. A telep- szerű beépítés közhasználatú zöldfe- lületeinek vonzáskörzete jellemzően a lakótelep területére terjed ki, ezért a

közkertekhez hasonló vonzáskörzettel számolhatóak. Nagyobb vonzáskörzettel csak a nagyobb méretű zöldfelületek ren- delkeznek, amelyek önálló közparkként is értelmezhetők már (pl. Bikás park).

Különleges helyzetben vannak a Duna-parti zöldfelületek és a budai hegyvidék erdőterületei, egyrészt mert egyedi környezeti adottságok- kal rendelkeznek, másrészt mert a hagyományos közparkokhoz viszo- nyítva más jellegű rekreációs lehető- séget biztosítanak. Ezek vonzáskör- zete ezért nehezen határozható meg, nagyobb, mint a közparkoké, lényegé- ben városrésznyi területekre terjed ki.

A zöldfelületi ellátásban résztvevő közhasználatú zöldfelületek vonzáskör- zetével értékelhető a zöldhálózati ellá- tottság térbeli szerkezete. Egyértelműen kirajzolódnak a közcélú zöldfelületek- ben szegény, zöldhálózathiányos tér- ségek, lakókörzetek. A településszer- kezeti, domborzati és táji adottságok miatt az egyes városrészek zöldhálózati ellátottságát más-más típusú zöldfelü-

5

y. ábra/fig.: Budapest zöldhálózati ellátottsági vizsgálat: Mindennapos rekreációt szolgáló zöld- és erdőterületek vonzáskörzetei /

Budapest green network supply survey: catchments areas of public green spaces and forest areas for everyday recreation

of recreational functions, there are various unique institutions (e.g. zoo, significant sports grounds, beach). The public parks between 10 and 25 hectares ensure the leisure time of the inhabit- ants of the neighborhoods and settle- ments (e.g. Kopaszi dam, Ó-hegy park, Vérmező, Tabán, Városmajor etc.).

Public parks and gardens less than 10 hectares serve day-to-day recreation for the surrounding residential areas. This includes recreational public green spaces of housing estates of the tran- sition zone in which, due to the urban structure, local green space systems varying in size were developed (Békás-

megyer, Óhegy, Kelenföld housing estate etc.) The residential community could access these green spaces of the site without restriction, although in some cases there may be limited public use.

The most important elements of the green network are recreational forests, which are the largest areas of the green space of the capital (about 94% of the metropolitan forest areas, about a tenth of Budapest). They typically form a continuous system on the Buda side, which is largely related to the moun- tains. On the Pest side, there are larger forest parks in the valley of Szilas and Rákos stream, and on the border of Rákos and Pestszentlőrinc. Their visi- bility and attractiveness depend on the exploration and equipment of the forest park, the quality of the forest stock,

the natural and landscape values.

The green space supply of a city is mostly determined by the size and spatial position of the green space available to the community. Different green network element types also differ in catchment areas. The size and extent of these specific zones depend on the

function, condition and equipment of the green space, the nature of the

surrounding residential areas, and the location and the factors restricting the access. Park visitation can be clas- sified based on the duration of recre- ation; daily visits lasting between 1-2 hours, or multi-hour to full day visits

that are most common on the weekend or on holidays. (See in Table 1).

The catchment area of a city park is the largest and can extend up to

2 km or even through the entire city (e.g. Margaret Island, Városliget in Budapest). In addition to the daily visits (lasting a few hours), these public green spaces are the target areas of all-day weekend recreation, which results in a

continuous and regular residential strain on the park. Catchment areas of multi- purpose public parks are 1000, 500 or 300 meters, depending on the size and the recreational equipment of the site.

The catchment area of smaller public areas that offer less variety (i.e. Smaller public parks for daily, short-time recre- ation such as walking, passive recre- ation, playground, and other sports activities) could be either 150 or 300 meters. The catchment area of the public green spaces of housing estates typi- cally covers only the area of the housing estate and can therefore be estimated by a catchment area of the public gardens.

Only the larger public green spaces that can be interpreted as independent parks (such as Bikás Park) can attrack park users from a larger distance.

The green spaces of the Danube River and the Buda Hills are special cases.

First, they have unique environmental conditions, and they also offer a different kind of recreational opportunity compared to traditional public parks.

6

6. ábra/fig.: Hétvégi rekreációt szolgáló zöld- és erdőterületek vonzáskörzetei / Catchment areas of public green spaces and forest parks for weekend recreation

leti egységek láthatják el. A közker- tek, közparkok, városi parkok a város- szerkezetben elszórtan helyezkednek el, míg a rekreációs erdőterületek egy- egy nagy tömbben vagy összefüggő öve- zetben. Az összesített zöldhálózati ellá- tottsági vizsgálat a zöldhálózati elemek általános elérhetőségének elvén alapul, ilyen módon alkalmas arra, hogy kiraj- zolja a mozaikosan elrendeződött, ellá- tott, illetve az ellátatlan lakóterülete- ket, ahol a lakóterületek zöldterületek- től való távolsága több mint 300 méter.

A zöldhálózati ellátottság megközelít- hetőségi, valamint vonzáskörzet-alapú vizsgálata során nem lehet különbsé- get tenni a városszerkezeti és beépítési adottságok között. A sűrűn beépített városrészek szignifikánsan alacsonyabb zöldfelületi intenzitással jellemezhetőek a nagy beépítési- és laksűrűség miatt, ám a meglévő kisebb-nagyobb közker- tek, közparkok szórványos rendszere

miatt mégis relatíve jónak tűnhet az ellá- tottság. Alacsony vagy hiányos zöldhá- lózati ellátottságot mutató lakóterüle- tek a külső, valamint a hegyvidéki zóná- ban jellemzően egyedi telkes, családi vagy társasházas beépítésű lakókörze- tek, amelyek a telkek zöldfelületeinek köszönhetően legalább a mindennapos rekreációs szabadtér többé-kevésbé ren- delkezésre áll. A zöldfelületi intenzitás is legalább átlagos; ugyanakkor ezekben a körzetekben a közösségi rekreációs igé- nyek kielégítését szolgáló zöldhálózati elemek rendre hiányoznak. A zöldháló- zati ellátottság értékelésénél a vonzás- körzeten, ill. elérési távolságon túl figye- lembe kell venni a laksűrűséget is. A zöldterületek méretét a vizsgálat mély- ségétől függő területi egységek lakos- számával összevetve megkapjuk az 1 főre jutó zöldterületek nagyságát m2/fő érték-

ben.34 A számítás a közkerteket, közpar- kokat, és a városi parkokat veszi figye- lembe, nem számol sem az erdőterü- letekkel, sem a fásított közterekkel.

Ha Budapest teljes közigazgatási terü- letére vetítve nézzük az 1 főre jutó érté- keket, akkor jól látható, hogy a közhasz- nálatú zöldfelületekkel való ellátott-

ság meglehetősen alacsony. Budapesten az egy főre jutó zöldterületek (közpar- kok, közkertek, városi parkok) nagy- sága mindösszesen 6 m2/fő, szemben

az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott 9 m2/fő értékkel.35 Az erdő- területek tekintetében viszonylag ked- vezőbb a helyzet, mintegy 25 m2 park- erdő jut egy lakosra. A mindenna-

pos rekreáció szempontjából azonban a parkerdők kevésbé játszanak sze- repet, hiszen a rövid idejű szabadtér- használat esetében a 150-300 m meg- közelítéssel vehető figyelembe.

3.2 A zöldhálózati ellátás és a „jóllét” 1986-ban a WHO ún. Ottawai Charta dokumentuma a környezet és az emberi egészség között fennálló bonyolult kap-

csolatrendszer, azaz az egészség tár-

sadalmi – ökológiai megközelítésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Míg korábban a környezeti összefüggések körében csak az egyes szennyező anya- gok toxikológiai hatását vizsgálták, addig az elmúlt évtizedekben a nemzetközi és a hazai kutatások körében a zöldinfrast- ruktúra és a humán egészség közötti összefüggések vizsgálata került előtérbe. A mai környezet-egészségügyi problé- mák ugyanis sokkal összetettebbek, s

az olyan kihívások, mint a klímaválto- zás, a városklíma szélsőségessé válása vagy a természetes ökoszisztémák deg- radációja jelentős hatással van az emberi egészségre és az egészség megtartását

34 Budapest zöldinfrastruktúra-koncep- ciója, Helyzetfeltárás és Értékelés. p.52-

53. A vizsgálat kétszintű. A kerületi ellá- tottság erősen összemossa a szélsőséges különbségeket. A városrendezési körzet mélységű

35 A WHO ajánlásra hivatkozó európai felmérés a 9 m2/fő ellátottságot 15 per- cen belül elérhető zöldterületre vonat- koztatja. (xxxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx/xx/ publication/measuring-accessibility- urban-green-areas-comparison-green- esm-other-datasets-four-european-cities) A KSH adatai szerint 13,7 m2 jut egy főre Budapesten, de a metodika fogalomhasz- nálata nem tisztázott, így ez az érték nem mérvadó.

Therefore, their catchment areas are difficult to determine, but are definitely bigger than public parks, expanding

to more than one neighborhood.

The spatial structure of the green network supply can be evaluated with the catchment area of a certain green space providing recreational supply. Urban areas and residential neighbor- hoods lacking in public green spaces could be clearly identified. Due to urban structure, terrain and landscape factors, public green space supply of a particular district can be accessed by different types of green spaces. Public parks, public gardens, and city parks are scattered across the city structure, while recreational forest areas are in

a large block or in a contiguous zone. The overall public green space supply survey is based on the general acces- sibility of the various green network elements. Thus, the survey outlines the mosaic-like distribution of green space supply within provided and unprovided residential areas where

the distance between home and public green space is more than 300 meters.

No distinction can be made between urban structure and development/ building character when analyzing accessibility and supply of the urban green space network. Intensive urban neighborhoods are characterized by significantly lower green space supply due to high building and population density. Interestingly however, due to the scattered system of smaller and larger public gardens and public parks, green space intensity may seem rela- tively good. Areas with low or defi- cient public green supply are typically residential areas with family-owned houses or condominium owned apartment houses, in the outskirts of the city and in the mountainous areas. In these areas however, at least the daily recreation needs are more-or-less met in the private gardens of the resi- dents. Though green surface supply is at least average, the elements of the public green network that serve to

befolyásoló jó fizikai, szellemi és pszichi- kai közérzetre, azaz jóllétre.36 Manapság óriási problémát jelentenek pl. a túlsúly, az elhízás rohamos, szinte járvány- szerű terjedése, vagy az egyre markán- sabb, és sajnos az egészségi állapotban is kifejeződő szociális egyenlőtlensé- gek. Környezet-egészségügyi szakembe-

rek ezért olyan komplex összefüggéseket feltáró rendszereket dolgoztak ki, ame- lyekkel figyelembe lehet venni az össze- tett környezeti hatásokat és egyéb stresz- szfaktorokat, mint pl. az ökoszisztéma változásaiból eredő terheléseket is.37

Manapság a népegészségügy, a pre- venció területén már nem csupán az emberi egészség megőrzésére, védel- mére összpontosítanak, hanem a jól- létre is, annak komplex megközelítésére, mert az eddigi kutatások alapján nyilván- való, hogy a jóllétet nem csupán a gazda- sági helyzet határozza meg, hanem kör- nyezeti és egészségi tényezők, ezen belül is a zöldinfrastruktúra és annak öko- szisztéma-szolgáltatásai játszanak szere- pet. A szakirodalmi adatok alátámaszt-

ják, hogy a természettel való kapcsolat (a tágan értelmezett természet, beleértve a városi zöldfelületet, parkokat, erdő-

ket stb.) mérhető pszichológiai és fizioló- giai pozitív hatásokat vált ki. A természet pozitív hatása mutatható ki a mentális/ fizikai egészségre, a gyógyulási hajlamra, a szívritmusra, a koncentráló képes- ségre, a stressz és a vérnyomás csökken- tésére, a viselkedésre és egyéb, az egész- séget, a jóllétet meghatározó tényezőkre. A természet, a városi zöld puszta látvá- nya gyorsítja a műtétek utáni felépülést, míg a szabadban végzett torna javítja a kedélyt és az önértékelést. A szabadtér- ben való sportolás, fizikai aktivitás ked- vező pszichés hatásai is mérhetőek.38 A biodiverzitás kedvező pszichológiai és fiziológiai hatásokat fejthet ki. Számta- lan vizsgálat bizonyította, hogy nem csu- pán a természettel való kontaktus, hanem a természet sokfélesége, a sok külön- böző fajjal kialakuló kapcsolat is jelen- tős pozitív hatást fejt ki egészségünkre.

A városi zöldinfrastruktúra klímasza- bályozó szerepe különösen a nyári hőhul-

36 A nemzetközi szakirodalomban: „well being”, ami az egyén, de a társadalom, a közösség szintjén is értelmezhető, s min- den esetben az emberi lét/a közösség tel- jességére vonatkozik.

37 Budapest zöldinfrastruktúra kon- cepciója, Helyzetfeltárás és Értéke- lés. p. 66-72. Hazánkban Xxxxx Xxxx

„jóllét” kutatásai jelentenek kiindulási alapot. Ld. még Xxxxxx, X. New approa- ches to problem framing in environmen- tal health: application to water. Public Health. 2010. Nov. 124 (11) 607.; Xxxx, X.

Xxxxxx, X. et al. Integrating health and environmental impact analysis. Public Health. Online 4. October 2013.

38 Xxxxx,X., Xxxxx,X. 2005. Biodiversity and human health: what role for nature in healthy urban planning? Built Envi- ronment 31(4), 326-338.

7

7. ábra/fig.: Erdő- és zöldterületek távolsága a lakóterületektől / Distance between

public green space and residential areas

meet community recreational needs, usually missing in these districts.

Beyond catchment areas and accessi- bility data, population density figures must also be taken into consider- ation within the evaluation of a green network supply. Using specific spatial

units for public green space (depending on the depth and detail of the study) combined with the population size,

we can calculate the size of the public green space per capita (square meters per capita.)34 The results include public gardens, public parks, and city parks but disregard forests and planted squares.

If we look at the total value per capita related to the whole administrative territory of Budapest, we can see that the public green space supply is rather low. In Budapest, the public green space per capita (public parks, public gardens, city parks) is a total of 6m2 / person, compared to 9 m2 / person recom- mended by the World Health Organ- ization (WHO).35 Measuring forested park areas the results are relatively higher, with about 25 m2 of forested park per inhabitant. However, as we know, forest parks play a less signif- icant role in everyday recreation, since green spaces for short-term outdoor use must be reached in 150 to 300 meters.

3.2 Public green network supply and well-being

In 1986, WHO’s so-called ‘The Ottawa

Charter’ called attention to the impor- tance of the complex relationship between environment and human health, i.e., the socio-ecological approach to health. While only the toxicological effects of certain pollutants have been investigated within the environmental context in the past, international and

domestic research has focused on the relationship between green infrastruc- ture and human health over the recent decades. Today's environmental health problems are much more complex and the challenges such as climate change, extreme urban climate or degradation of natural ecosystems have a significant impact on good physical, mental and psychological well-being.36 Some of the biggest global health challenges include obesity, indeed an almost epidemic spread of obesity as well as the increas-

ingly marked connection between social inequalities and health. Therefore, envi- ronmental health professionals have developed systems for complex relation- ships that can take into account complex environmental impacts, other stress factors and also the strains resulting from changes in the ecosystem.37

Today’s public health and prevention issues focus not only on the preservation and protection of human health but also on the well-being as a complex approach. It is evident from the previous research that welfare is determined not only by the economic situation but also by envi- ronmental and health factors including green infrastructure and its ecosystem services. The literature provides evidence that the relationship with nature (the widely understood nature, including urban green areas, gardens, forests etc.) can produce measurable positive psychological and physiological effects. The positive effects of nature

can be seen in mental and physical health, in healing tendency, heart rhythm, concentration, stress and blood pressure reduction, behavior and other factors that determine health and well- being. The sight of nature and urban green spaces accelerates post-operative

34 Budapest Green Infrastructure Con- cept, Analysis and Evaluation. 2017. p.52-53. Analysis were carried out on two levels. Data on district level supply strongly confuses extreme differences. 35 The European survey, referring to the WHO recommendation, refers to the 9m2 / capita public green space supply available within 15 minutes. (https:// xx.xxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxx/xxxxx- ring-accessibility-urban-green-areas- comparison-green-esm-other-datasets- four-european-cities) According to the data of the Central Statistical Ofice (KSH), in Budapest the green space is

13.7 m2 per capita, but the methodology and the conceptualization is unclear, so that he data cannot be considered as relevant.

36 In the international literature, "well being", which can be both interpreted on individual and community level, always applies to the fullness of human exis- tence of an individual or community.

37 Budapest Green Infrastructure Con- cept, Analysis and Evaluation. 2017. p. 66-72.. In Hungary, Xxxx Xxxxx'x "well- being" research is a starting point. See more in Xxxxxx, X. New approaches

to problem framing in environmen-

tal health: application to water. Public Health. 2010. Nov. 124 (11) 607.; Xxxx, X.

Xxxxxx, X. et al. Integrating health and environmental impact analysis. Public Health. Online 4. October 2013.

8

8. ábra/fig.: Zöldterületekkel való fajlagos ellátottság kerületi mélységben és városrendezési körzet mélységben / Speciffc public green space supply on a district scale and on a building zone scale

lámok esetében jelent segítséget a város- lakók számára. A szélsőséges klímajelen- ségek megterhelőek az emberi szervezet számára, különösen idős korban, vagy szív- és érrendszeri betegséggel küzdők számára. A városihősziget-jelenség az extrém meleg hőhullámok idején különö- sen nagy megpróbáltatást jelentenek. A budapesti morbiditási adatok elemzése

a 2007. évi 10 napos, extrém hőhullám halálozási többletét mutatta ki kerületi bontásban (9. ábra). A többlethalálozás a belső kerületekben igen magas volt, ott, ahol a rendkívül alacsony zöldfelü- leti intenzitás miatt a növényzet helyi

klímajavító szerepe nem érvényesülhet.39 Budapesten az elmúlt 10 évben minden évben ki lehetett mutatni 15-30% közötti többlethalálozást a hőségnapokon.40

4. KONKLÚZIÓ ÉS JAVASLATOK

A városi zöldfelületek társadalmi jelen- tőségét az EU zöldinfrastruktúra-stra- tégiája a maga komplexitásában látja és láttatja, mint az egyén és a közös- ség egészséges környezetét, életmód- ját, mi több, a betegségek megelőzését, a testi, szellemi és lelki jóllétet támo- gató ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó különleges, élő, területileg értelmez- hető rendszert. A hazai és a nemzet- közi városi zöldinfrastruktúra-kutatást, a tervezést alapozó vizsgálati módsze- reket összegezve láthatjuk, hogy nincs egységesen alkalmazható módszer, amint nincs két egyforma adottságú város sem. A metodika logikusan igazo- dik és felvállalja az adott kor kihívásait, legyenek azok városépítési, városfej- lesztési, környezetvédelmi, környezet-

minőségi, vagy éppen társadalmi, egész- ségügyi, szociális és jólléti kérdések.

Az európai nagyvárosok több évtize- des, sok esetben évszázados tervezési alapokat jelentő vizsgálati gyakorlat- tal és eredményekkel rendelkeznek.

A megközelítésalapú, elvi vonzáskör- zet alapján számított zöldhálózati ellá- tottsági vizsgálat nem ad elég informá- ciót a városi tájépítészeti tervezés szá- mára, mert nem mutatja a zöldhálózati elemek túlterhelését, ami a nagy lak- sűrűségből adódhat, és nem mutatja

a tényleges közlekedési kapcsolato- kon alapuló elérhetőséget sem. Össz’ városi, de hazai fővárosi értelemben kerületi szinten is fontos a fajlagos ellá- tottsági vizsgálat, továbbá a zöldháló- zati elemek egyedi, minőségi értékelése is, amelyben a fenntarthatósági, ökoló- giai, funkcionális, esztétikai, közösségi

szempontok jutnak érvényre. A fenntart- hatósági, az ökológiai szempontrend- szerben a csapadékvíz-megtartás és – gazdálkodás, a biodiverzitás, a fenntar- tás minősége és a használatintenzitás alapján kidolgozott kezelés (kezelési terv alapján) a meghatározó szempont.

A zöldterületi funkciók lényegesen meghatározzák a terület látogatottsá- gát, közkedveltségét, valamint a város élhetőségéhez is számottevően hozzájá- rulnak. A legelterjedtebb funkciók: ját- szótér, sportpálya, szabadtéri fitnesz és kondi-pálya, kutyafuttató. A történeti városi parkok vonzerejét jelenti az idős faállománynak köszönhető természetél- mény és a történeti hangulat, az igényes kertépítészeti kialakítás. Kimagasló a víz bármely formában való megjelenése, akár egy szökőkút, tó vagy mestersé- ges vízfelület (Margitsziget, Városliget), akár természetes vízfolyás formájá-

ban (Margitsziget, Római-part, Kopa- szi gát). Új, egyre nagyobb társadalmi

igényt jelző jelenség a közterületi közös-

39 Xxxxx X., Xxxxxx, X. Impact of the Unu- sual Heatwave of 2007 on Mortality in Hungary. Epidemiology. 20(6):S 126-127. November 2009.

40 A klímaváltozás okozta sérülékeny- ség vizsgálata, tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra. Össze- foglaló a projekt eredményeiről. https:// xxx.xxx.xx/XXXXxX/xx/xxxxx/xxxxx.xxx

recovery, while outdoor physical activity improves mood and self-esteem.38 The positive psychological effects of open-air sports and physical activity can also

be measured. Biodiversity can exert favorable psychological and physio- logical effects. Numerous studies have shown that it is not merely contact with nature but rather contact with the diversity of nature and the relationship with many different species, that has

significant positive effects on our health.

The climate regulator role of urban green infrastructure, especially during summer heat waves, provides signif- icant relief to the inhabitants of the city. Extreme climatic conditions are

straining for the human body, especially for the elderly or people with cardiovas- cular disease. The Urban Heat Island phenomenon is a particularly big chal- lenge during the extremely hot heat waves. Analysis of the morbidity data

of 2007 in Budapest showed a 10-day surplus of extreme hot flashes at the district level (Figure 9). The excess

mortality in the inner districts was very high, where, due to the deficiency of green space, the vegetation could not adequately regulate local climate.39 Over the past 10 years in Budapest, annual mortality rates increased by

15-30% on days with extreme heat.40

4. CONCLUSION AND SUGGESTIONS

The EU's Green Infrastructure Strategy understands and demonstrates the social significance of urban green spaces in its complexity as a unique spatial system ensuring a healthy environment and life- style both for the individuals and the communities, more specifically, a living system providing ecosystem services, supporting disease prevention, physical, mental and psychological well-being.

Summarizing domestic and international urban green infrastructure research and planning-based survey methods, we can see that there is no uniformly applicable method, as there are no two cities with

38 Xxxxx,X., Xxxxx,X. 2005. Biodiversity and human health: what role for nature in healthy urban planning? Built Envi- ronment 31(4), 326-338.

39 Xxxxx X., Xxxxxx, X. Impact of the Unu- sual Heatwave of 2007 on Mortality in Hungary. Epidemiology. 20(6):S 126-127. November 2009.

40 Investigating climate change vulne- rability with regard to tourism and criti- cal infrastructures. Summary of project results. xxxxx://xxx.xxx.xx/XXXXxX/xx/ kezdo/index.php

9

x. xxxx/fig.: Többlethalálozás Budapest kerületeiben a 2007. július 16-25. közötti hőhullám idején /

Surplus mortality in the Districts of Budapest between 16th and 25th July 2007 during the heat wave

xxxx xxxxxx xxxx. A zöldhálózatba, gyak- ran a lakótelepi zöldfelületi rendszerbe való szakszerű, kertépítészeti illesztése fontos esztétikai és funkcionális kérdés.

A zöldfelületi ellátás szempontjából fontos, hogy az egyes zöldhálózati ele- mek minél inkább vonzóak és funkcioná- lisan gazdagok vagy karakteresek legye- nek, és időről időre megújítva képesek legyenek megfelelni az adott kor újfajta rekreációs igényeinek. Az alacsony buda- pesti zöldterületi, ill. zöldhálózati ellá- tottság miatt ugyanis a jobb, változato- sabb rekreációs lehetőséget kínáló zöld- területek sokkal nagyobb terhelésnek vannak kitéve, ami az adott zöldfelüle- tek ökoszisztéma-szolgáltatását csök- kentheti. A kifejezetten funkciógazdag zöldterületek aránya Budapesten meg- lehetősen alacsony (11%), hiszen lényeg-

ében csak a nagyobb városi parkok egy része (Margitsziget, Városliget41) sorol- hatóak ebbe a kategóriába. Az Óbu- dai-sziget kissé funkciószegény, és az évről évre megrendezett Sziget Feszti- vál nem csak jelentős terhelést okoz, hanem mintegy egy hónapra „elüldözi” a hagyományos szabadtéri rekreációt keresőket. A zöldhálózati ellátás hiá-

nyát jelzi az is, hogy a városi beépítések közé szorult természetvédelmi terüle- tek (Rupp-hegy, Martinovics-hegy, Apá- thy-szikla) is a mindennapos rekreációs igényeket elégítik ki, s ez a terhelés a természetvédelmi értékeket veszélyez- tetheti. A fizikai jóllét szempontjából is nagy jelentőségű a lineáris zöldhálózati rendszer, amely alkalmas a környezet- barát, célirányos közlekedésen túl sza- badidős kerékpározásra, futásra, koco-

41 A Városliget funkciógazdagító fejlesz- tése jelentősen átrendezi a rekreációs lehetőségeket, hiszen a tervezési cél a jelenleginél lényegesen nagyobb turisz- tikai forgalom vonzása. A mindennapos rekreációs igények, a természet élvezete várhatóan háttérbe szorulhat a jövőben, illetve az építkezés miatt több éven át erősen korlátozott a park használata.

identical characteristics. The method- ology logically aligns and takes on the challenges of the given era, the issues of urban development, environmental policy or health, social and welfare poli- cies. European cities have decades, oŁen centuries of planning basics.

The green network supply assessment based on accessibility and catchment areas does not provide enough infor- mation for urban landscape planning because it does not show the overload

of green network elements, which can result from high population density, nor the accessibility based on actual traffic connections. In all cities (and

in Budapest on a district level) it is important to evaluate the specific green space supply as well as the quality of the green elements in which sustain- ability, ecology, function, aesthetics, and community could take effect. The key factor in a management approach based on sustainability and ecology

is a management plan that considers use intensity, and is based on storm- water management, biodiversity, and a high quality maintenance regime.

The functions of green spaces consid- erably determine their popularity and add to the vitality of the city. The most popular features include a playground, a sports ground, an outdoor fitness center and a dog park. The historic city parks attract visitors due to the natural expe- rience of large old trees, the historical atmosphere, as well as the quality land- scape design. The appearance of water in any form, such as a fountain, lake or artificial water surface (Margitsziget, Városliget), or in the form of a natural watercourse (Margitsziget, Római Shore, Kopaszi Dam) is outstanding. A new phenomenon of increasing social

demand is the public community garden.

Fitting these community gardens within the green network (especially of housing estates) is an important aesthetic and functional challenge.

From the point of view of the green space supply, it is important for each green network element to be as attractive and functionally rich or char- acteristic as possible and to renew from time to time to meet the new types of recreational needs of the given age.

Due to the low green space supply of Budapest green areas offering better and/or more varied recreational oppor- tunities are subject to much greater load, which may reduce the ecosystem services of the green area. The proportion of particularly rich green

areas in Budapest is quite low (11%) since only some of the larger urban parks (Margitsziget, Városliget41) can be clas- sified in this category. The Óbuda Island is somewhat ineffective and the yearly Sziget Festival does not only cause signif- icant load but also "forsakes" traditional outdoor recreation for a month. The lack of green network supply also means that the nature conservation areas (Xxxx Xxxx, Mount Martinovich, Xxxxxx Xxxxx), which are jammed in the urban fabric, also meet the daily recreational needs, which could jeopardize nature conservation values.

From the point of view of physical well- being, the linear green network system is also of great importance, in addition to environmentally-friendly, targeted traffic, leisure cycling, running, jogging, walking, less active or passive recre- ation. Within the linear green network, priority should be given to green prome- nades designed by landscape architects.

The system of extensively developed greenways can also be important, mainly

41 The functional development of Város- liget significantly rearranges the recre- ational opportunities, since the design goal is to attract much larger tourist trafic than it is today. Everyday recrea- tional needs and enjoyment of nature are expected to get underway in the future, and for many years the construction site has a very limited use of the park.

gásra, gyaloglásra, sétára, kisebb hely- igényű aktív vagy passzív rekreációra. A lineáris zöldhálózatban a zöldterületbe sorolt, tájépítészeti eszközökkel alakított zöldsétányok számára kellene elsőbbsé- get adni, de az extenzív kialakítású zöld- utak rendszere is fontos lehet, elsősor- ban a külső térségekben, és főként a környezetbarát közlekedés számára.

Az alacsony fajlagos ellátottságú nagy- városban a zöldfelületi ellátás irányér- téke, valamint a zöldhálózati normatí- varendszer a tervezés elengedhetetlen eszköze. Hazánkban a településrende- zés „korszerűsítése” okán, az OTÉK élet- belépésével a kilencvenes években meg- szűnt a zöldterületi normatíva, s ennek káros következményei már látszanak az új építésű lakóterületek hiányos zöldte- rületi ellátottságában, beépítési intenzi- tásában, a város széttelepülésében, ame- lyet a zöldterületi fejlesztési programok sajnos nem követnek. Reményt adhat Budapest zöldinfrastruktúra-koncepció- jának 2017. szeptemberi közgyűlési elfo- gadása és a munka folytatására, a stra- tégiai terv készítéséről hozott döntés.

A fővárosi zöldinfrastruktúra fejlesz- tése alapvető társadalmi, szociális és egészségvédelmi eszköz. A Zöld Buda- pest akár szlogenként, jelszóként is értelmezhető, ha a Főváros a zöldinfrast- ruktúra fejlesztéssel felvállalja a város lakosságmegtartó erejének javítását, a turisztikai vonzerő bővítését és növelé- sét. A nagy diverzitású fővárosi tájszer- kezet, a természetvédelmi területek vál- tozatossága és részben összefüggő háló- zata kiváló adottság a fejlesztéshez. A legfőbb feladatok az egy főre jutó zöld- területek arányának növelése a város- rendezésikörzet-alapú vizsgálatok alap- ján, továbbá a lakóterületek és a zöldte- rületek közötti távolság csökkentése, a

lakásoktól maximum 300, lehetőség sze- rint inkább 150 méteren belül elérhető zöld- és kékhálózati elemek létesítésével.

A zöldterületek, valamint a zöldfelü- leti (zöld és kék) rendszer kialakításá- nál törekedni kell a városihősziget-hatás csökkentésére. A fejlesztésnek figye- lembe kell venni a kerületek öregedési indexét és a zöldterületek látogatásá- val, a fizikai aktivitással csökkenthető megbetegedések arányát. A zöldterü- letek vonzerejét a funkcionális diverzi- tással és új, a mai ‚smart’ technológiák alkalmazásával kell javítani, hogy a gye- rek és kamasz korosztály is aktívabban és intenzívebben legyen jelen. A zöldte- rületeknek ki kell elégíteniük a külön- böző korcsoportok mozgásigényét és rek- reációs igényét, elsősorban a gyermekek és időskorúak szempontjainak figyelem- bevételével. A társas kapcsolatok, a szo- ciális kohézió növelése érdekében spe- ciális zöldfelületeket kell létrehozni, aminek a tervezésbe, megvalósításba, fenntartásba be kell vonni a lakossá-

got (pl. városi kertek, közösségi ker- tek, közös használatú lakókertek stb.).

A zöldfelületek kedvező pszichés és esztétikai hatása függ a biodiverzitástól is, az új fejlesztéseknél ezt a szempontot is figyelembe kell venni. A városi zöldinf- rastruktúra társadalmi, jólléti hatásai- nak vizsgálata terén új, specifikált kuta- tási témaként jelölhető meg a korosztá- lyos kutatás, elsődlegesen az idősebbek zöldinfrastruktúra-használati szokásai és az egészségi állapotuk közötti össze- függés elemzése, vagy a speciális pszi- chés betegségre gyakorolt kedvező öko- szisztéma-szolgáltatások vizsgálata, vagy a gyermek és kamasz korosztályok mozgásszegény életmódjából való kitö- rési lehetőségek megteremtése a városi tájépítészeti eszközökkel. ◉

in the suburbs and especially for envi- ronmentally friendly transport.

In a metropolitan city with a low green space supply, green space supply standards and public green network norms are indispensable planning tools. Due to the "upgrading" of settlement planning the OTÉK (National Standards for Settlement Planning and Building) has rewritten the public green norms

in the nineties and its adverse conse- quences are already evident in the lack of green space, building intensity, and fragmentation of newly built resi- dential areas, which unfortunately are

not followed by public green space devel- opment programs. The acceptance

of the Budapest green infrastructure plan at the September 2017 general assembly along with the decision

to create a strategic plan brings hope to the continuation of work.

The development of green infra- structure in Budapest is a fundamental social and health protection tool. ‘Green Budapest’ can be interpreted as a slogan or a password if the capital develops green infrastructure to improve the city’s desirability in order to retain its citizens as well as attract tourism. The large diversity of Budapest's landscape structure, the high diversity of nature conservation areas and its partially interconnected network are excellent opportunities for development. The main tasks are to increase the proportion of public green space per capita on the basis of urban planning districts, and to reduce the distance between residential areas and green spaces, with a maximum of 300, preferably 150 meters, by devel- oping green and blue network elements.

In the design of public green spaces and the green (green and blue) system,

efforts should be made to reduce the impact of urban heat island effect. Devel- opment should take into account the districts' aging index and the proportion of illnesses that can be reduced by visiting green spaces and engaging in outdoor physical activities. The attrac- tiveness of green spaces has to be improved by functional diversity and with today's smart technologies so that children and adolescents can be more active and engaged. Green areas must meet the demand for movement and recreation of different age groups, espe- cially considering the aspects of children and the elderly. In order to increase social relationships and social cohesion, special green areas need to be created, involving the public in planning, imple- mentation, and maintenance (e.g.

urban gardens, community gardens, common residential gardens etc.)

The favorable psychological and aesthetic impact of green spaces depend on biodiversity, and this aspect is also taken into account in new develop- ments. Within the analysis of the social and welfare effects of urban green infrastructure, age-related research could be pointed out as a new specific theme primarily to analyze the rela- tionship between older people's use of green infrastructure and their health,

or to examine the favorable ecosystem services for special mental illness, or to help children and adolescent creating opportunities to break out of the under- developed lifestyles with urban land- scape tools. ◉

THE 25TH ANNIVERSARY

OF THE FACULTY OF LANDSCAPE ARCHITECTURE AT BUDAPEST

looking

forward the

next

25 years (part 2)

25 ÉVES A BUDAPESTI TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÉSI KAR

jövőkép a következő

25 évre

(2.

rész)

SZERZŐ / BY:

XXXXXX XXX XXX XXXXX

ABSTRACT

This article comprises the view of a foreigner and thus outsider on viewpoints on the future of the Faculty of Landscape architecture and Urbanism in Budapest

at the 25th anniversary of the Faculty.

The content is a glimpse into the future; based on the first part of the publication on the history and the present state of the art of the

faculty. The article, published in the 4D issue 45 gave a short overview of the developments in other European

programs in landscape architecture and the viewpoint of the author.

The present outline comprises three parts according to the development possibilities and directions: Growing internationalisation; Building academic relations among the universities in the different field of disciplines and research domains; The future of the profession, taking into consideration all new demands of society that challenge the profession and the discipline as a whole.

The conclusions focus on the new role and position of the Faculty both

for education and research in inter- national context, within the academic and university system and developing new design ideas for the challenges of energy transition, water management and the creation of comfort, well- being and healthy living environments for people — a daunting task ahead!

Keywords

Design skills and knowledge, Design education, International Master in Landscape architecture, Knowledge-based design

1.INTRODUCTION

An overall challenge for the Faculty — but similarly for other schools of land- scape architecture — is the search for positioning itself in the larger educa- tional landscape of Europe and outside Europe. In this brief overview I would like to touch upon three issues in this context; the growing internationalisation in all education, building up relations with other disciplines both inside and outside the country and finally taking up the new challenges that the profession and discipline face at a European scale.

2. GROWING INTERNATIONALISATION

All over Europe, we can see a growing internationalisation in academic education.1 This development also affects the Faculty in Budapest.

We see both in Europe and outside Europe a growing competition for students, research projects and search for international teaching staff.

2.1 THE MAIN QUESTION HERE IS GLOBAL VS. LOCAL; HOW TO FIND A BALANCE?

The growing internationalisation demands for an explicit approach based on a strong identity in the local context and at the same time a perspective on the relations to the world at large.

In this context, the question is first of all 'what is the identity of the Faculty'? How does this Faculty differ from the many other schools of landscape archi- tecture in Europe? What makes the Faculty in Budapest an interesting

choice for international students, as a research partner in European research projects and for fellow practitioners both from Hungary and abroad?

2.2 HOW TO ORGANISE A PROGRAM FOR AN INTERNATIONAL MASTER?

Character and focus of the program In the search for international students, all schools want to distin- guish themselves from others in

some or another way. It means that

the search for a concept, a focus, an identity for the program and the

school, that reaches further than the national distinction, is a key issue.

For the Faculty at Budapest, the location more or less in the centre of the Carpathian basin is a distinct and histor- ically notable point.2 It is surrounded

in the north by the Tatra mountains in the Slovakia, in the east and south east by the Carpathian mountain range in Ukraine and Romania, in the south and south-west by the great plains in the Balkans and in the west by the Alps.3 The main landscape feature and char- acteristic is its diversity and abundance of river landscapes.4 Both physically and culturally a diverse and rich history offers a great resource for landscape architectural education.5 For landscape architecture, being strongly culturally oriented, the cultural diversity in

Hungary is one of the interesting aspects of the Faculty's location and history.

Organisation of the program Setting up an international Master is quite different from the orig- inal Master in the local language;

first of all, because of the different

1 Xxxxx, X. 2016. From professional trai- ning to academic discipline — The role of international cooperation in the develop- ment of Landscape architecture at higher education institutions in Europe. Vienna, TU Wien Fachbereich Landschaßspla- nung und Gartenkunst, 2016

2 Gutkind, E.A. 1972 [1] Urban develop- ment in East-Central Europe: Poland, Czechoslovakia, and Hungary — Inter- national history of city development Volume VII. New York / London, The Free Press / Collier - MacMillan Ltd, 1972.; Xxxxxxx, E.A. 1972 [2] Urban development in Eastern Europe: Bulgaria, Romania and the U.S.S.R. — International history of city development Volume VIII. New York / London, The Free Press / Collier - MacMillan Ltd, 1972

3 Xxxxxxxx, X. 1983. (ed.) Geomorpho-

logy of Europe. Basel, Weinheim, Verlag Chemie, 1983; Jones, J.C.1974. Design met- hods — seeds of human futures. London, London, Wiley-Interscience, 1974; Jones,

A. & L. Xxxxxxxxxxxx & R. Xxxxx 2005. (eds.): Soil atlas of Europe — Soil Bureau Network European Commisson. Luxem- bourg, Ofice for Publ. of the European Communities, 2005

4 Panin, N. 2003. The Danube delta — Geomorphology and holocene evolu- tion: a synthesis — Le delta du Danube

— Géomorphologie et évolution holocène: une synthèse Géomorphologie: relief, processus, environnement 9(2003) – 4.

p 247-262; Xxxxxxx et al., 2009. Xxxxxxx,

K. & Chr.T. Robinson & U. Xxxxxxxxx (eds.) Rivers of Europe. London, Academic Press, 2009; Xxxxxx, M. 2010 (ed.) Hydrolo- gical processes of the Danube river basin

— Perspectives from the Danubian count- ries. Heidelberg, Springer, 2010.

0 Xxxxxxx, X. 1941. Histoire de l’urbanisme II — Renaissance et temps modernes. Paris, Xxxxx Xxxxxxx Éd., 1941; Lavedan, P. 1952. Histoire de l’urbanisme III — Époque contemporaine. Paris,

Xxxxx Xxxxxxx Éd., 1952.; Xxxxxx, S.1999. The city shaped — Urban patterns and meanings through history. London, Tha- mes and Hudson, 1999

backgrounds and the level of incoming students. Even if there is a strong selec- tion among applicants, the differ-

ences in culture, background and level remain. It means that special attention has to be paid to getting to know the level, competences and backgrounds before and during the first semester.

2.3 THE NEED FOR A 'PREP' SEMESTER OR YEAR

For all students that have no bachelor in landscape architecture, a preparatory period has to be offered in order to get students acquainted with the basics of landscape architecture; knowledge and insight into the natural system (geology, hydrology, biology), into mapping, map reading and cartography (cartography, geography), into the different levels of interventions in relation to scale (learning to think and work on different levels of intervention). These subjects, xXxx being taught in lecture or seminar form, should be taught to apply in a design studio that runs parallel to the courses, field trips.

Secondly, students have to be intro- duced to the land; landscape and land- scape architecture of the country where they are going to study, in this case, Hungary. Any educational program in landscape architecture will use the local landscape as a learning envi- ronment to teach and research land- scapes, and design of landscapes.

In all cases where there are still two Master programs next to each other (one taught in the local language and one International), the contact between the two is essential but also

very much appreciated by both groups

of students; neither group likes to be isolated from the other. The situation with two Masters being taught next to each other is in any case a transition period; in the long run all Masters in Europe have to be taught in English.6

For all non-English speaking coun- tries, an International Master requires to set up new teaching material, new lecture series, new field trips and new studio assignments. A daunting task as we have seen already in setting up the MLA in Budapest but not different in that respect from anywhere else.

2.4 RESEARCH

The Bologna system explicitly requires for all academic Masters an integra- tion of research into the program.7 For design schools, it means to be explicit about how research relates to the design and vice versa. So the research program of schools gives a first insight into what type of research the school is working on. In Europe a large part of this research has to be internation- ally oriented because spatial prob- lems are not limited to boundaries; think for instance on the river Danube

in Hungary.8 Moreover collaborating on research themes and design theory and methods results in a broad approach. All schools are actively — or will be in the very near future — searching for inter- national research projects, not in the least because of the funding which is nowadays almost exclusively by the EU.

What makes a faculty/school attractive as a partner in inter- national research projects?

• The earlier experience and research output

6 Birli, 2016.

7 Birli, 2016.

8 Pécsi, M. 1989. (ed.) Magyarország nemzeti atlasza — National Atlas of Hun- gary. Budapest, Cartographia, 1989; Tockner, 2009.

2

1

Fig. 1.: The foundations of landscape architecture Fig. 2.: The

knowledge domains in landscape architecture

science

declarative

LAND SCAPE ARCHITECT.

KNOW- LEDGE DOMAINS

art

technology

procedural tacit

• The international research network

• The competence for communication both verbal and written and the ability in speaking and working in foreign languages

For research, it means that Master's education has to be related to the research program. In teaching it can be found in the Basic and Advanced 'History, Methods and Theory' semi- nars, that are in one or another formal part of all Master's programs, in most case in three semesters. In daily prac-

tice, it means also that the program has to provide a list of subjects for students doing their Master thesis to choose from which is directly related to the research program and the researchers.

3. BUILDING ACADEMIC RELATIONS IN THE UNIVERSITIES BETWEEN DIFFERENT DISCIPLINES

AND RESEARCH DOMAINS

Landscape architecture not only func- tions as a profession in planning, design and realisation of projects but is — at least at a University — also part of that University as an academic community. It means it has to take part actively in discussions, publications and critique

in the debate among disciplines in an academic context. All design disci- plines are in a different position in those academic activities since their focus is not on science but on design. In the past decades the concept of 'design' has changed quite a bit; from

an artistic, intuitive but implicit activity towards a problem-solving approach that is able to come up with xxxx-

tions that cannot be achieved in other ways. In all academic environments this idea is emerging and growing.9

3.1 THE POSITION OF LANDSCAPE ARCHITECTURE AS A DESIGN DISCIPLINE IN AN ACADEMIC ENVIRONMENT

Historically, landscape architec- ture has its roots in science, art and engineering (fig. 1). The founda- tions of these knowledge domains do affect the functioning of the disci- pline in an academic environment.

Traditionally the university was a place exclusively for science, the art schools for art and the engi-

neering schools for engineering and construction. Nowadays these tradi- tional boundaries have blurred, for

9 Xxxxxxxx, X.X. 1977. The mind’s eye: Non-verbal thought in technology — ‘Thinking with pictures’ is an essen- tial strand in the intellectual history of technological development. Science 197(1977). p 827–837 > Xxxxxxxx, X.

2009. Thinking about design: an histori- cal perspective. in: Xxxxxxx, X. 2009. (ed.) Handbook of philosophy of science — Volume 9: Philosophy of technology and Engineering Sciences. Elsevier, 2009. p 409-453.

instance, engineering is oŁen found at universities next to science, art schools do sometimes comprise also engineering education and research and vice versa.

At the same time, there has been a gradual shiŁ in the viewpoints of the philosophy of science which comes down to the conclusion that the scien- tific method is no longer the only 'road to science'. There is now a growing consensus among both scientists and philosophers of science that the focus is no longer only on the scientific method but has been extended towards three knowledge domains that each have their own viewpoints, approaches and methods and thus also theory.10 This is,

for instance, of special attention for engi- neering schools since formerly engi- neering was considered a sort of 'applied science' and not having its own theory.

Nowadays theory and theory devel- opment in engineering are common issues in engineering education as well.11 In this context the distinction between science, art, technology, is

no longer limited to these traditional knowledge domains, but nowadays a distinction is made between different types of knowledge; declarative knowledge (knowing what), procedural knowledge (knowing how) and tacit knowledge (personal knowledge). (fig.2.)

These three knowledge domains are part of science, engineering and art. This new insight has also major consequences, not only for science but also for all design disciplines. All three knowledge domains have their own foundations for theory and practice. Declarative knowledge deals with 'knowing what', most closely related to traditional science and the empirical basis of it. In this knowledge domain, the scientific method is still the dominant research method but there is more. Procedural knowledge is about 'knowing how', where the method is the key issue, but there is also an element of strategy in procedural knowledge. Thus, already in this domain the personal insight, the experience is starting to

10 Stillings, N.A. & Xxxxxxx, S.W. & Xxxxx, Xxx.X. & Xxxxxxxxx, M.H. & Xxxxxxxx, X.X. & Xxxxxxxx, E.L. 1998. Cognitive Science — An Introduction. Cambridge/London, MIT Press, 1998, 2nd. ed., 2nd. pr.

11 Channell, D.F. 2009. The emergence of the engineering sciences: an histori- cal analysis. in: Meijers, 2009. Meijers,

A. (ed.) Handbook of the philosophy of science — Volume 9 — Philosophy of tech- nology and engineering sciences. Oxford/ Amsterdam, Elsevier, 2009. p 117-154.

3

Fig. 3.: The matrix represents the relation between the foundations of landscape architecture and the new knowledge domains. The sciences have their

focus in the upper left while design disciplines are located in the lower right

play a role. So, procedural knowledge is not only applying a pre-defined set of criteria; choosing a method is related to viewpoints and approaches which are partly personal but for another part based on insights from peers, on

a working environment or other. Tacit knowledge is the most difficult to grasp and comprehend but plays a role in both other types of knowledge.12 Tacit knowl- edge is not only personal knowledge but also related to experience, insight, intu- ition, wisdom. Research on tacit knowl- edge has gained new attention due

to the rise of neuroscience and cogni- tive science. Both are studying the way we perceive, learn and think, so how we acquire new knowledge. fig. 3.

At St. Xxxxxx Xxxxxxxxxx, landscape architecture as a Faculty operates in an environment that is dominated by traditionally scientific disciplines, the life sciences. Landscape architecture is not only a scientific discipline; in plan making landscape architects apply — next to sciences such as geology, clima-

tology, biology — also the knowledge and insights from the arts and engineering. It means that position and meaning of a design discipline in a University that is focussed on Life Sciences, has changed fundamentally. The position of design disciplines inside the University is some- where between the classical sciences and art where 'design thinking' and 'design knowledge' form the core of

the discipline. Landscape architecture as a design discipline distinguishes

itself by design knowledge while it shares the use of declarative and proce- dural knowledge with other Faculties and disciplines within the University.

3.2 WHAT DOES THIS ALL MEAN FOR THE FACULTY?

We give just two aspects that might illustrate the role of land- scape architecture in the academic environment of the University

Extending the relations between research and design

Traditionally landscape architects have

always done research in the form of site analysis or landscape analysis. Nowa- days also other forms of research are becoming increasingly important in the design process; as there is Research

on Evidence, Post-Occupancy Eval- uation (XXX), and Precedent Anal- ysis. Here we will pay attention to one of them; Research on Evidence.

All planning and design is a search for 'fitting' the program to the site in space and time context. AŁer realisation of the project, the question is whether the plan functions and is used as it was required in the program. More precisely; how

and which of the design means have — or have not — contributed to the func- tioning and use of the realised project?

This type of research we call 'research on evidence' and it forms a basis to improve future interventions.13 In this

12 Xxxxxxx, X. 2009. The tacit dimension. Chicago/London, University of Chicago Press, 1966/2009.

13 Xxxxxxx, X.X. 1968. Hydrology for urban land planning — A guidebook on the hydrologic effects of urban land use. Washington, Dept. of Interior, 1968.; Xxxxxxx, X. 2003. Healthy places: exp- loring the evidence. American Journal of Public Health 93(2003) – 9. p 1451-1456.; Xxxxxx, X. 2007. Wellbeing and the natu- ral environment: a brief overview of the evidence. Bath, Sustainable Development Unit, 2007.; Xxxxxxxxxx, X. 2010. Desig- ning atmospheres — Research and design for thermal comfort in Dutch urban squa- res. Wageningen, WUR, 2010.; Rakonczai,

J. 2011. Effects and consequences of

global climate change in the Carpat- hian Basin. in: Blanco, 2011. p 297-322.; Csepely-Xxxxx, X. 2016. Barren places to public spaces — A history of public park design in Budapest 1867-1914. Budapest, Kenyeres, 2016.

way explicit design knowledge for different types of design problems can be enlarged. Take a small example;

if a landscape architect is asked to design a new children's playground, a systematic analysis of the func-

tioning and use of existing playgrounds, could give useful additional infor- mation as generic design knowledge

on how to design a new playground. Note that the design of each new play- ground requires next to generic design knowledge also specific knowledge of site, context and contemporary culture for any new plan development.

Making use of results of research on evidence in the design process is called 'evidence-based design'.14

Theory and practice

With the increasing number of projects by landscape architects, gradually a need for more reflection is emerging, more explicit design knowledge and thus more theory. In design disciplines theory is not an autonomous field of study and research like it is in science but the theory is in the practice. It means a growing need to learn explic- itly and systematically from earlier experiences and from design experi- ments such as competitions. Learning from earlier experiences in design disci- plines is done by analysing plans on

the basis of an explicit analytical frame- work, which we call 'precedent anal- ysis'.15 In the precedent analysis, the design process is analysed by comparing the site before the intervention, the program and design mean applied to the site in the form of the plan, and the real- ised plan. Also, in this case, the goal is

to generate new design knowledge that can be used in practice.16 Besides new

design knowledge provides a basis for the development of design theory.17

An important challenge for the Faculty is to make clear to the other knowl- edge domains in the university that landscape architecture, being not only scientific, yet is able to contribute actively within this university environ- ment at an academic level of thinking and working. It means explaining how landscape architects are professional in thinking and working at different levels of intervention and how they are able to integrate empirical knowl- edge in conceptualising and giving

form to future environments for people. This can be of great interest for other knowledge domains; design thinking can also be of use in non-design disci- plines.18 The design is an autonomous and unique way of problem-solving

in synthesising conceptual ideas into projects for realisation in the future. The core of this activity is also part of other knowledge domains, albeit in

different ways than in design disciplines.

4. THE FUTURE OF THE PROFESSION; NEW DEMANDS FROM SOCIETY CHALLENGE THE PROFESSION AND THE DISCIPLINE

In history, gardens and parks were designed for a limited group of people and always for private use. At the moment these historical sites are almost all for public use and func- tion not only in historical context as monuments but also in contemporary use in the daily living environment.

Starting in the 19th century, land- scape architecture for the first time

14 Xxxxxx, X. & Xxxxxx, X. & Lonsdale,

N. & Xxxx, X. 2007. Changing the archi- tectural profession — Evidence-based design, the new role of the user and a process-based approach. s.l., 2007. 11 p. 15 Xxxxx, X. xxx xxx & Xxxxx, X. 2011. Precedent analysis in landscape archi- tecture; in search of an analytical frame- work. in: Roozenburg, 2011. Roozenburg,

N. Diversity and unity — IASDR2011 — 4th World Conference on Design Research Delß, Delß University of Technology, 2011. 11 p.; Xxxxxxxx, X. & Xxxxx, X. xxx xxx. & Xxxxxxxx, X. & Xxxxxxx, X. 2012. Precedent analysis and the analysis of plans at the Master’s level: in search of design knowledge. in: Xxxxxxxxxxx et al., 2012. Xxxxxxxxxxx, X. & M. Kaczynska

& G. Xxxxxxxxx (eds.). The power of landscape — Peer reviewed proceedings of ECLAS 2012 Conference at Warsaw University of Life Sciences — SGGW. War- saw, ECLAS/SGGW, 2012. p 450-454.

16 Xxxxxxxx, X. 2007. Hungary. in: Xxxx- xxx et al., 2007. Xxxxxxx, X.X. & T. Dam &

I. Xxxxxxxx (eds). European landscape architecture — Best practice in detailing. Xxxxxxxx, Routledge, 2007. p 119-153.

17 Xxxxx, X. 1981. A theory of good city form. Cambridge, MIT Press, 1981.; Lang,

J. 1987. Creating architectural theory — The role of the behavioral sciences in environmental design. New York, 1987.; Xxxxx, X. 2006. Designerly ways of kno- wing. London, Springer, 2006.; Xxxxxx, X. 2006. Inquiry by design — Environment

/ Behavior / Neuroscience in architec- ture, interiors, landscape and planning. New York, Norton & Co., 2006, rev. ed.; Xxxxxxx, X. 2017. Description methods of Xxxxxxxxxx’x landscape character. Acta Ethnographica Hungarica 62(2017) – 1.

p. 221-228.

18 Xxxx, X.x. 1987. Design thinking. Cambridge, MIT Press, 1987.

4

Fig. 4.: New model for urban develop- ment based on solar energy, hydrogen power and rainwater storage. The model is totally abstract, not related to site, context or time. The principles of this

model could be implemented and applied to a site by careful and intelligent design proposals; one of the major challenges for landscape architects today

in history got engaged in new assign-

ments for the design of the landscape as public space.19 It started with the planning and design of the first public parks in the urban landscapes aŁer the Industrial Revolution. In Hungary, the Városliget Park is a good example of this development over time.20

In Holland, in the beginning of the 20th century landscape architects partic- ipated in the planning and design of

new polder landscapes. In both cases, it was the demands from the society that changed the working domain of the profession also in the rural land- scape into the planning and design

of the landscape as public space.

but this time it is at the Euro-

pean scale: energy transition; water management and water conservation; comfort/well-being and the creation of healthy environments for people.

It is not that the traditional work domains disappear or are no longer necessary — on the contrary — but these new challenges will need special attention since there are no precedents and the design approach and meth-

odology still has to be developed.

4.1 ENERGY TRANSITION

At the moment we see again new

major shiŁ in challenges emerging,

Energy transition is an emerging issue

anywhere in Europe. No national, provin- cial or municipal government can

neglect it. All are eager to develop ideas,

19 Xxxxxxxx, X.X. 1966. The park and the town — Public landscape in the 19th and 20th century. London, The Architectural press, 1966.

20 Xxxxxxxx, X. & Xxxxx, X. 2014. The

city park’s 200 years — Change in spa- tial structure and park use in the life of an urban park. 4D Journal of Landscape architecture and Garden art (2014) –

33. p 20-45.; Xxxxxxxx, X. & Xxxxxxx, f. &

Xxxxx, X. & Xxxxxxx, X. & Xxxxxx, P.I. & Czeglédi, C.S. 2014. Limits of ecological load in public parks — On the example of Városliget. Applied Ecology and Envi- ronmental Research 12(2014) – 2. p 427-

448; Xxxxxx, X. 2015. Xxxxxxx Városligete

— The city park of Xxxxxxx. Transsylva- nia Nostra 9(2015) – 1. p 48-54.; Xxxxxx, X. 2016. Xxxxxxx and the city park — in the light of recent archival research — Neb- bien és a Városliget — a legújabb levél- tári kutatások tükrében. 4D Journal of Landscape architecture and Garden art (2016) – 41. p 18-34.

6

5

Fig. 5.: The new water plan for the city of Rotterdam for 2035. The principles are based on watershed planning and design, common knowledge for all landscape architects.

The plan is the first of its sort for Holland and has already started to be implemented. Here the urban landscape is not only planned and designed from the viewpoint of green

structure but at the same time taking into account the blue networks.

Fig. 6.: An example of creating comfort by improving the micro climate; the plan for the Millenaris

Park in Budapest. The plan allows cool air from the mountains of Buda to come down to the city.

experiment and find solutions for these in the Sahara but even for Holland transitions. Recently even larger compa- and other European countries.

nies and industries are getting interested In any landscape architectural project, in the issue. The principles of energy water plays a key role at all levels of inter- transition are largely based on physics, vention. Landscape architects think, more precisely on thermodynamics. The work and design with the water systems application of these principles in the approach, which is based on the hydro- daily living environment is a daunting logical cycle and the distinction of water-

task for all designers, especially for land- sheds. The principles of the water systems scape architects with their background approach are not new and even quite

and knowledge of the natural system. common for all landscape architects. For Hungary, its national geological A long-term planning and design feature of geothermal resources could based on integrated water systems is offer unique opportunities for land- the overall goal for all European cities

scape architects to work out local solu- and landscapes. The EU has already set tions.21 At the moment Wageningen up a strategy based on the distinction and Versailles are operating in the fron- of watersheds for the entire continent tiers of research on energy transition. as a basis for developing a strategy for

a new water management in the long run.22 In the EU the ‘Water Framework

4.2 WATER MANAGEMENT Directive’ — also based on the water AND WATER CONSERVATION systems approach — is by far the most

challenging for landscape architects in Fresh water is already scarce but will entire Europe. The city of Rotterdam become even more scarce in the future. already developed a plan for the city;

This problem is worldwide, not only the Water plan for Rotterdam.23 The

21 Xxxxxx, X. 1996. Geology of Hungary. Berlin / Stuttgart, Gebrüder Xxxxxxxxxxx, 1996.; Xxxxx, X. & Wachowicz-Pyzik, 2013. Examples of applications of geothermal waters for recreation, heating and bott- ling in selected regions of Hungary. Geo- logy, Geophysics & Environment 39(2013)

– 1. p 21-32

22 Directive, 2000. DIRECTIVE 2000/60/ EC OF THE EUROPEAN PARLIAMENT

AND OF THE COUNCIL of 23 October 2000 -establishing a framework for Com- munity action in the field of water policy. Brussels, EU, 2000.; Xxxxx, P.A. 2002. The

EU Water Framework Directive — An int- roduction. London, IWA Publishing, 2002.

plan is, in fact, a water management plan in which storage of rainwater is integrated into the water system that affects and influences both the economy and the natural system. It distinguishes three main water systems; the river, the Specific projects that have already been realised such as the Zuiderpark on the leŁ bank and some of the 'water plaza's'.

4.3 COMFORT/WELL-BEING AND THE CREATION OF HEALTHY ENVIRONMENTS FOR PEOPLE

The universal goal for all landscape architectural projects is the creation of healthy living environments for people. Sustainability is far too limited as a goal for landscape architects, in most cases, it even forgets the social system and focusses only on the ecosystem. Comfort and well-being are concepts that further define the field of interest for designers.

The tradition of health is already very old; think of Vitruvius24 in his warning

not to build settlements in swampy areas because of the risk of diseases.

It is aŁer the start of the Industrial Revolution in Western Europe, with the unliveable cities of that time, that governments, individuals and even some owners of industries started to advocate an improvement of the living

conditions for its workers. In the begin- ning, this was purely medical and very basic; clean water, fresh air, sun and light. Already in the 19th Xxxxxxxxxx published his famous study on the 'City of Health'.25 Xxxxxx'x manifesto was also based on the creation of better living conditions for the city, but it was anti-urban and laid the foundation the first forms of mass suburbanisation.26 Suburbanisation is much older and was already taking place in the Roman

Empire; think of the 'villa rustica' around the Roman cities.27 The Modern move- ment has put much focus on providing light, sun and green space in the modern city and has in this way contributed

23 Xxxxxx, X. & Xxxxx, X. xx & Xxxxxxxx, X. & Haasnoot, B. & Xxxxx, X. & Speelman,

J.P. 2007. (eds.) Waterplan 2. Rotterdam — working on water for an attractive city. Rotterdam, 2007, 2nd ed.

24 Vitruvius, 1999. The Ten Books on Architecture. New York, Dover Publ., 1960/1999.

25 Xxxxxxxxxx, X.X. 2004. Hygeia, a city of health. s.l., 2004.

26 Xxxxxx, X. 1951. Garden cities of to- morrow. London, Faber & Faber, 1951, 3rd impr.

27 Xxxxxx, X. 2011. European gardens — History, philosophy and design. London, Routledge, 2011.

substantially to the improvement of living conditions in the urban landscape.

In the contemporary situations, be it the urban or rural or infra-landscape, the creation of healthy living environ-

ments is back on the agenda and is badly needed. It is not only related to pollu- tions, enough green space for citizens, safety in traffic, availability of good quality drinking water, but also issues

of obesity, lack of physical exercise are examples that are part of health.28

The World Health Organisation (WHO) provides explicit criteria for healthy envi- ronments that could be applied directly to all landscape architectural projects.

The goal of comfort, well-being and creation of healthy environments for people can be both a special goal and function as an integrative concept for the entire plan. Even though there are already many precedents from history, contemporary approaches and solutions can be quite different from historical ones. At the moment only three European Schools of Landscape archi- tecture focus explicitly on comfort, well- being and health; Edinburgh, Alnarp, Wageningen. Already more than a decade ago Xxxxxxxxx Xxxx Xxxxxxxx from Edinburgh started to do research on it and integrate it into the teaching program at Edinburgh. She is by far

the most interesting researcher on the specific relations between landscape architecture and the creation of healthy environments.29 (Xxxx Xxxxxxxx,

2011; Xxxx Xxxxxxxx et al., 2010).

5. CONCLUSIONS AND DISCUSSION

• Given the historical background and cultural development, the cultural context of Hungary in its contempo- rary setting, both the University and the Faculty should pay more attention to developing competence in speaking, writing and teaching in foreign languages, not only English. It means next to teaching in the Master's program, translating of historical material, inviting foreign educators and researchers for a semester or a year. A major extension of the library collection with foreign publications and access to foreign digital sources is urgent.

• In all programs in landscape architec- ture, BSc is needed to have the choice for the Master; the Master is needed for the bulk of professional work in offices and public institutions but also a choice for the PhD. The PhD is the 'cream of the crop' for any school, for any program. The PhD research of the Faculty is particularly strong; unfortu- nately, it lacks a wide international contact. That should change as soon as possible.

• The new challenges for landscape architecture at large are; energy transition, water management and storage, the creation of healthy daily living environments for people. Due to its historical experience and design knowledge, the Faculty can develop a strong position in the future. ◉

28 Xxxxxx, X. & Xxxxxxx, X. & Xxxxxxx,

X. (eds.) 2003. Healthy urban planning in practice: Experience of European cities. Copenhagen, WHO Europe, 2003.

29 Xxxx Xxxxxxxx, X. 2011. Linking landscape and health: the recurring theme. Landscape and Urban Planning 99 (2011) p.187-195; Xxxx Xxxxxxxx, X.& Xxxxxxx, P. Xxxx, X. (eds.) 2010. Innovative approaches to researching landscape and health — Open space: people space. Abingdon, Routledge, 2010.

ÖSSZEFOGLALÓ

25 ÉVES A BUDAPESTI TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÉSI KAR

– JÖVŐKÉP A KÖVETKEZŐ 25 ÉVRE (2. RÉSZ)

A cikk a 25 éves jubileumát ünneplő budapesti Tájépítészeti és Település- tervezési Karról ad elemzést egy külső szemlélő, jobban mondva egy nemzet- közi tájépítészeti oktatásban és kuta- tásban jártas szakértő szemével.

Az elemzés két nagy egységből áll. Az első rész a fejlődés, a múlt rövid áttekintése oktatási, kutatási és szer- vezeti aspektusból; a 4D 45. lapszám- ban közölt cikk ezen túl rövid áttekin- tést és tömör szerzői értelmezést is ad az európai tájépítészeti programok fej- lődéséről. A vonatkozó szakirodalom alapján Szerző a cikkben a budapesti tájépítészeti iskolát, mint az egyetlen magyar tájépítészképzési intézményt mutatja be, amely egy bő száz éves építkezést és fejlesztést mutathat fel. Ennek a fejlődésnek az egyik meghatá- rozó lépcsőfoka az intézményesülés, az önálló Tájépítészeti Kar létrejötte 1992- ben. A Kar fennállásának negyedszá- zados jubileuma jó alkalom nem csak a visszatekintésre, az értékelésre, hanem a jövő kihívásainak átgondolására is.

A Kar jelenlegi helyzetét és erőssé- geit vizsgálva megállapítható, hogy

a nemzetközi kapcsolatok a kezde- tektől fogva, egyre nagyobb súly- lyal esnek latba a fejlesztési progra-

mok kidolgozásában. A 20. század eleji, egykori kertészeti tanintézet- ben európai példák és szakmai gya- korlatok alapján indult meg a kertmű- vészet és kerttervezés oktatása. Az európai kapcsolatok tágítását Xxxxx- xxx Xxxxxx IFLA alelnökként és elnök- ként végzett munkája tette lehetővé. A nemzetközi kapcsolatok mára túl- mutatnak a hagyományos oktatási és

kutatási területen, amennyiben a buda- pesti Karon – a közép-európai régió- ban elsőként – angol nyelvű mester- szakon (Master of Arts in Landscape Architecture and Garden Design,

MLA) is oktatnak, sőt erősödik e mel- lett az angol nyelvű doktori iskola is. A második nagy egysége a jubile-

umi cikknek három témát elemez a Kar további fejlődésének lehetősé-

gei szempontjából: 1.) az erősödő nem- zetközi képzési paletta; 2.) az egyete- mek közötti tudományos kapcsolatok kialakításának fontossága különböző tudományterületeken és kutatási fel- adatokban; 3.) a szakma jövője, figye- lembe véve az új társadalmi igénye- ket, amelyek nem kis kihívást jelente- nek a szakma és a képzés számára.

A következtetések középpontjában a Kar helyzete és lehetőségei állnak, tekintettel a képzés és kutatás nem- zetközi összefüggéseire, a tudomány- területi és egyetemi helyzetre és kap- csolatokra. A tájépítészet erős kul- turális beágyazottsága okán ennek

a térségnek a sajátossága, a multi- kulturális történelem erős alapokat jelent a szakma számára és az euró- pai kontextust is meghatározhatja. A szakmai múltra és a jelentős szak- történeti alapokra építve a jövő egy-

értelműen a kutatás irányította terve- zés, a tervezéselmélet és módszertan további fejlesztésében jelölhető meg. További kihívásokat jelentenek a

Kar, mint képzési hely számára, hogy a magyar tájépítészetben a nemzet- közi fejlődési trendeket képviselje.

A főbb példák, feladatok a követke- zők: az energiarendszerekkel kap- csolatos tervezési feladatok; a víz- gazdálkodás, csapadékvíz-kezelés tájépítészeti eszközei; a társadalmi igényeknek és elvárásoknak megfe- lelően a kényelem, a jóllét, az egész- séges emberi élet táji feltételeinek megteremtése, megújítása, javítása.

Elképesztően nagy és sokszínű feladat! ◉

A LANDSCAPE INDICATOR-SYSTEM FOR SUSTAINABLE

LANDSCAPE MANAGEMENT FENNTARTHATÓ TÁJGAZDÁLKODÁST SZOLGÁLÓ TÁJINDIKÁTOR-RENDSZER

SZERZŐ / BY: XXXXXX XXXXXXXXX, XXXXX XXXXXX

INTRODUCTION AND LITERATURE REVIEW

The landscape values and landscape potential can be the base of rural devel- opment. The long-term and balanced utilization of these opportunities is possible through sustainable landscape management. Several researches1,2,3,4 have clearly defined the correlation between social welfare and ecosystem services/landscape functions, but especially in case of the life quality of the rural population we consider the wide range and complexity of land- scape services extremely important.

The Hungarian rural regions have got very different characteristics, that

is why properly targeted and speci- fied programs, strategies are needed to develop them in an appropriate way.

Authors, planners and resear- chers emphasized that the first step of sustainable landscape manage-

ment is landscape-function analysis. 5,6

The terms of ecosystem services and

1 Xxxxxxxx, X. X. (2010): Ecosystem ser- vices: from eye-opening metaphor to complexity blinder. Ecol. Econ. 69, 1219–

1227. DOI: xxxx://xxx.xxx/00.0000/x.xxxxx- con.2009.11.009

2 Xxxxxxx Xxxxxxx, X. (2015): Sikeres tájgondozási modell Németországban. A successful landscape management model in Germany. 4D Tájépítészeti és Kertmű- vészeti Folyóirat (40) pp. 2-13.

3 Illyés, Zs. (2015): Tájgondozás, mint a tájvédelem helyi eszköze. Landscape management as a local tool for

landscape protection. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat (40) pp. 14-23.

4 Xxxxxxxx, X., Xxxxxxxxx Fóris, E., Xxxx,

K. (2015): Tájgondozás, örökségvédelem a világörökségi területek védelmében. Landscape management and heritage protection for Word Heritage Sites. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat (40) pp. 24-31.

5 de Xxxxx, R. S., Xxxxxxxx, X., Xxxxx, X., Xxxx, L. és Xxxxxxxx, X. (2010): Challen- ges in integrating the concept of ecosy- stem services and values in landscape planning management and decision making. Ecological Complexity 7, 260–

272. DOI: xxxx://xxx.xxx/00.0000/x.xxx- com.2009.10.006

6 Xxxxxxx, X., Xxxxxxx, M., Xxxxx- Xxxxxxxxxx, C., Xxxxxxx-Xxxxx, É., Tirá- szi, Á., Brandenburg, C., Allex, B., Xxxxxx, X., Xxxxx, T. (2014): Assessment frame- work for landscape services in European cultural landscapes: An Austrian Hun- garian case study. Ecological Indica- tors 37 (A), 229–240. DOI: xxxx://xxx. org/10.1016/j.ecolind.2013.01.019

7 Xxxxxxx, P. R. and Xxxxxxx, A. H. (1981): Interaction Among Landscape Elements: A Core of Landscape Ecology, New York: Random House

8 Xxxxxxxx, R., Xxxx d’, R., Xxxxx de, R., Xxxxxx, S., Xxxxxx, M., Hannon, B., Xxx- xxxx, K., Xxxxx, S., X’Xxxxx, R.V., Xxxxxxx, X., Xxxxxx, R.G., Xxxxxx, P., Xxxx xxx xxx,

M. (1997): „The Value of the World’s Eco- system Services and Natural Capital”. Nature, 387: 253– 260.

9 MEA (Millennium Ecosystem Assess- ment) (2005): Ecosystems and hu-man well-being: Biodiversity synthesis. World Resource Institue, Washington D.C., 86 p.

landscape functions are very popular in landscape ecology research, landscape planning and open space design. Since decades experts realized that the wel- fare of the society depends on nature. The two concepts which have similar meaning but different focus have been evolved parallel to each other in the lite- rature. For the first time Xxxxxxx and Ehrilch7 used the term of ecosystem ser- vices and later Costanza et al. was dea- ling with the economic assessment of ecosystem services in 1997.8 The most important turning point was the publi- cation of the results of the international research program Millennium Ecosystem Assessment supported by the UN, which remained the most comprehensive and complete program among those which have emerged in the field of ecosystem services.9 The research program focused on the relation between social welfare and ecosystem services. We consider those goods, services and spiritual, aest- hetic values provided by nature as eco- system services which are used direc-

tly or indirectly by the human society.10 The landscape functions usually refer to the goods and services provided by regions, landscapes, when researchers

analyse next to the environmental issues the infrastructural, cultural and econo- mic characteristics of land use systems as well.11 The goods and services pro- vided by landscapes can be distinguis- hed by different methods, but usually these values are divided into three major groups: production/economic, ecolo- gic/environmental and cultural (aesthe- tic, educational etc.) goods and services.

Several researches focus on the multi- funcinality of the landscape, which con- cept explains the relation of landscape services and rural development. The research of Xxxxxxxx and his research fellows underlined the trend that at mul- tifunctional locations the total provi- ded goods and services by the landscape were higher than at monofunctional sites12 and similarly Braat and de Groot

explored the relation between land use intensity and the level of ecosystem ser- vices highlighting the fact that extensive land use systems provide wider range and higher level of services.13 Howe-

ver, in the Hungarian regional and rural development policy the development is defined by socio-economic indicators, and much less attention is paid for the utilization of the landscape values, featu- res. Despite of this, in Hungary the Nati- onal Rural Strategy (2012-2020) iden- tifies the protection and sustainable

use of landscape and natural values as key elements of the rural policy.14

The focus of several ecosystem servi- ces- and landscape function-related rese- arches is on the measurement, cluste- ring and mapping of the services/functi- ons.15,16 Following the same line, Xxxxxx et. al. emphasized,17 that the analyses of the spatial distribution of the landscape functions is essential for reaching the appropriate landscape planning and landscape management decisions. Des- pite of the intensive and far-reaching researches, evaluations and mappings

in this field, the landscape function con- cept has not built yet into the landscape planning and management practice pro- perly.18 But also Norgaard is the one

who reminds us for the most important shortages of ecosystem service analy- sis which is that they are simplifying the real circumstances and cannot consi- der the impacts of human activities.

That is why it is extremely important to consider the complexity and syner- gies of our ecologic and social systems.

Before clustering and typifica- tion of rural regions based on the

levels of the different landscape func- tions, it is very important to explore the potential relationships, regulari- ties among these landscape functi- ons. The identification, measurement, and mapping of the landscape functi- ons are mainly possible with different landscape indicators. According to Xxx- xxxxx et al.19 these indicators are the

10 de Xxxxx, R.S. – Xxxxxx, M. – Xxxxxxx,

R. (2002): A typology for the description, classification and valuation of Ecosy- stem Functions. Goods Services Econ. Volume 41 Issue 3 pp. 393–408.

11 Xxxxxxx, X. (1997): Gedanken zur Bewertung von Landschaßsfunktionen

– unter besonderer Berücksichtigung der Habitatfunktion, Schnevedingen, Germany: Xxxxxx Xxxxxxx Akademie für Naturschutz

12 Xxxxxxxx, X., Xxxx, X., Xxxxxxxxx,

M. E. F., Xxxxxxx, P. H. (2010): Space for people, plants, and livestock? Quan- tifying interactions among multiple landscape functions in a Dutch rural region. Ecological Indicators 10, 62–73. DOI: xxxx://xxx.xxx/00.0000/x.xxx- lind.2009.02.015

13 de Xxxxx, Xxxxx (2012): The ecosys- tem services agenda: bridging the worlds of natural science and economics, con- servation and development, and public and private policy. Ecosystem Services Volume 1, Issue 1, pp. 4–15.

14 Ministry for Rural Development (2012): Nemzeti Vidékstratégia 2012– 2020 (National Rural Development Strat- egy).

15 Xxxxxx, B., Xxxxxx, R. K., Xxxxxxx, P. (2009): Defining and classifying eco- system services for decision making. Ecol. Econ. 68, 643–653. DOI: xxxx://xxx. org/10.3410/f.1145051.602178

16 xx Xxxxx, R. S., Xxxxxxxx, X., Xxxxx, X., Xxxx, L. és Xxxxxxxx, X. (2010): Challenges in integrating the concept of ecosystem services and values in landscape planning management and decision making. Ecological Complexity 7, 260–272. DOI: xxxx://xxx.xxx/00.0000/x. ecocom.2009.10.006

17 Xxxxxxx, X., Xxxxxxx, M., Xxxxx- Xxxxxxxxxx, C., Xxxxxxx-Xxxxx, É., Tirá- szi, Á., Brandenburg, C., Allex, B., Xxxxxx, X., Xxxxx, T. (2014): Assessment frame- work for landscape services in European cultural landscapes: An Austrian Hun- garian case study. Ecological Indica- tors 37 (A), 229–240. DOI: xxxx://xxx. org/10.1016/j.ecolind.2013.01.019

18 Xxxxxxxx, X. X. (2010): Ecosystem services: from eye-opening metaphor to complexity blinder. Ecol. Econ. 69, 1219–

1227. DOI: xxxx://xxx.xxx/00.0000/x.xxxxx- con.2009.11.009

19 Xxxxxxxx, X., Xxxx, X., Xxxxxxxxx,

M. E. F., Xxxxxxx, P. H. (2010): Space for people, plants, and livestock? Quan- tifying interactions among multiple landscape functions in a Dutch rural region. Ecological Indicators 10, 62–73. DOI: xxxx://xxx.xxx/00.0000/x.xxx- lind.2009.02.015

bases of the spatial identification of

the landscape functions. Several sour- ces can be used for the indicators: land covers (e.g. CORINE), or other econo- mic, social and ecological databases.20,21

The number of the landscape indica- tors is endless; however, there are some collections of the most commonly used indicators. One of the most significant collections is the work of Cassatella and Peano.22 In their system the indicators were divided into five groups: ecological, historical and cultural, economic, land use, and perceptional. We can find other significant collections focusing on the evaluation of the rural landscapes,23 of the agro-environment,24 or of the urban landscapes. In Hungary Xxxxxxxx made a collection of those landscape indicators, which are applicable in the Hungarian context.25 In my research, I developed and chosen my indicators based on the formerly introduced systems, collections.

The reach the goal the following

research questions were defined:

1. Which are the most suitable land- scape indicators to identify the landscape values, potential on the micro-regional level?

2. How can be clustered these land- scape indicators? How can be built up this landscape indicator-system?

3. Is there any, and if so, what kind of relationship between the landscape features, values and the socio-eco- nomic development? What kind of normalities can be identified in the

rural regions of Hungary?

MATERIALS AND METHODS

GOALS AND OBJECTIVES

The goal of the research is to iden- tify the relationships between the landscape features, values and the socio-economic development in the case of the Hungarian rural regions.

In Hungary the various development

strategies and programs usually oper- ated along the administrative borders, that is why the research was adjusted to these borders. 137 Hungarian micro- regions (so-called “járás”) were involved in the research. These are the rural micro-regions according to the most common Hungarian rural threshold (the

population density is below 120 persons/ km2). Since the relationship between

the landscape features and the socio-

economic development was analyzed,

20 Xxxxxx-Xxxxx, X., Xxxxxxx, C., Xxxx, X., Xxxxxxx, X. (2006): Modelling natu- ral capital: the case of landscape res- toration on the South Downs, England. Landscape and Urban Planning 75, 244–

264. DOI: xxxx://xxx.xxx/00.0000/x.xxxxxx-

bplan.2005.02.012

21 Xxxxxxx Xxxxxx, X. (2013): Tájhaszná- lati szempontok vidéki térségek verseny- képességének értelmezéséhez (Land use considerations related to the competiti- veness of rural areas). Phd dissertation, Corvinus University of Budapest

22 Xxxxxxxxxx, X., Xxxxx, X. (Eds.) (2011):

Landscape indicators – Assessing and Monitoring Landscape Quality. Springer Dordrecht Heidelberg London New York 23 Piorr, H. P. (2003): Environmental policy, agri-environmental indicators and landscape indicators. Agricultu-

ral Ecosystem Environment 98, 17–33. DOI: xxxx://xxx.xxx/00.0000/X0000-

8809(03)00069-0

24 LANDSIS g.e.i.e. (2002): Proposal on agri-environmental indicators PAIS. Pro- ject summary

25 Xxxxxxxx, X. (2004): Táji indikátorok alkalmazási lehetősége a környezetálla- pot értékeléséhez (Landscape indicator opportunities for the evaluation of the

environment condition). CUB, Depart- ment of Landscape Planning and Regio- nal Development, Budapest

1

1

Indicator groups	Indicators
Environment–Biodiversity	1. Biological activity 2. Biodiversity 3. Environmental integrity 4. Forestry potential
Nature protection	1. Ecological network area 2. Internationally protected areas 3. Nationally protected areas 4. Other protected areas
Historical–Cultural	1. Number of cultural heritage 2. Historical significance
Visual–Perceptional	1.Landscape scenic value 2. Naturalness 3. Relief energy 4. Visual diversity
	1. Agricultural potential
Agriculture	2. Soil
	1. Recreational potential
Tourism	2. Tourist flow

Fig. 1: The Hungarian rural micro-regions (A), the micro-regions according to their socio-economic development (B), and

the spatial relation between these two classifications (C) Table 1: The 18 landscape-indicators in 6 groups

a complex socio-economic develop- the complexity of the indicators, several ment indicator was also involved as important parameters do not appear in the benchmark of this analysis, which the names of the indicators, nevertheless was developed in 200726 (Figure 1). they are included indirectly in the indica- The elaborated landscape indicators tor-system (e.g. the various forms of the provided the base of the evaluation, cate- water are included in several indicators).

gorization of the rural micro-regions as ArcGIS 10 and MicrosoŁ Excel 2007 well as the base of the comparison of the programs were used during the calcula- landscape values and the socio-econo- tion of the indicators. The spatial analy- mic development. Several sources and sis, calculations were carried out with former researches were applied in order the GIS program (e.g. cutting, length and to create complex indicators, which area measurements, selections), while were partly introduced in the Introduc- the Excel program was used to make tion part. The objective was to involve the summaries of the data and informa- as many landscape-related indicators as tion. During the next step the standar- possible from several fields; however, we disation of the parameters was neces- did not strive to elaborate unique, spe- sary, since they had been varying in

cial indicators. Thanks to the scale of the totally different dimensions, scales. evaluation, our opportunities were limi- To evaluate the level of the landscape ted by the availability of the data, the functions, 18 complex landscape indica- level of detail of the information, and the tors were developed and used. The indi- spatial homogeneity of the data. Some cator-system was built up based on the elements of the final indicator kit over- literature reviews and professional con- lap with each other (e.g. the interna- sultations. In this system the indicators tionally protected areas oŁen overlap can be grouped into 6 groups (Table 1). the national protected areas), howe- AŁer the GIS-based evaluation vari- ver, because of the relativity of the eva- ous statistical methods were employed luation system (each micro-regions are to identify the relationship among the evaluated relative to one another), this landscape features and the socio-eco- does not reduce the efficiency and rele- nomic development. SPSS and X xxx- xxxxx of the system. Furthermore, it is tistical programs were used to iden-

necessary to emphasize, that thanks to tify the correlations and the level of

26 311/2007. (XI. 17.) Government Regu- lation

them. During the correlation analy- included in the complex socio-economic sis the objectives are to detect the rela- indicator, so with their correlation we tionships between two or more indi- cannot justify any new relationship. cators, and to identify the intensity of The correlation analysis was car- them. Therefore, in the general statis- ried out with 137 rural micro-regions. tic the correlation means that two or The reasons of the correlations, rece- more parameters are not independent. ived during the statistical analysis, Despite of the formers, with this met- were identified according our professio- hod it is not possible to justify cause and nal judgement. The Figure 3 shows the effect relationship, only the existence summary of the correlation analysis.

of the connection. We completed the The strongest relationship (signifi- analysis with significance testing, with cant correlation) was identified in the which it can be justified, that the corre- case of the recreational potential. We lation is not only random (Figure 2).27 determined that the existences of the

touristic primer infrastructure (e.g. bike paths, hiking trails), as well as the

RESULTS other favourable recreational poten- tial (e.g. wine region) facilitate tour-

With the comparison of the landscape ism profitability, and that is why they indicators and the socio-economic indi- contribute to the development of cer- cator our objective was to identify tain micro-regions (the direction of the whether there is any relation between correlation is positive, that is why the the landscape features and the socio- values of the recreational potential and economic development. In the first phase the values of the socio-economic indi- all of the rural micro-regions of Hungary cator move in the same direction). were involved into the research, while Similarly, significant correlation can during the second phase two special be detected between the number of the

Hungarian rural region-types were sepa- cultural heritage and the socio-economic rately analysed (e.g. farmstead-type development (the direction of the corre- and small village-type micro-regions). lation is also positive). If the analysis

In this part of the research the tourist would have covered the urban regions of

flow was excluded, since it is already the country, this relation would be obvi-

27 Xxxx, X., Xxxxxx X. (2005): Biostatisz- tika (Biostatistic). InforMed 2002 Kß.

3

2

Fig. 2 Process of elaboration of the indicator-system Fig. 3. Correlation of the employed landscape indicators with the socio- economic indicator (dark green: landscape indicators with high correlation value)

ous, since in the bigger towns or cities the numbers of the cultural heritage are usually higher. Nevertheless, in the rese- arch we dealt only with the rural areas, it means, the bigger cities or urban areas were excluded from the sample area.

Therefore, with the correlation between the economic development and natu- ral heritage our research justified, that

in general, those micro-regions are more developed economically, which have got significant cultural traditions and values. Consequently, the micro-regions, which are nowadays more developed, were in better position in the past as well, so my results show “historical determinism”.

We could not identify any relations- hip with the socio-economic develop- ment in the case of the following indica- tor groups: Environment–Biodiversity, Nature protection, Visual–Percepti- onal, Agriculture. According to the results of the research we could not jus- tify any relationship between the eco- nomic development and the quality of the environment in the rural areas of the country, so in general, the economi- cally less-developed micro-regions do not have better environment quality.

The farmstead-type and small vil- lage-type micro-regions were defined based on the National Spatial Plan.28

In this document 34 farmstead-type and 45 small village-type micro-regions are defined. The correlation analyses were carried out separately in these sample areas as well (Table 2). In the case of the small village-type regions, we received similar results as in the case of the national-wide analysis. In the case of the farmstead-type micro- regions, we could not justify relations- hip between the socio-economic deve- lopment and the recreational poten- tial, since the parameters included in this indicator (e.g. bike paths, hiking trails, wine regions) primarily concent- rated in the hill countries of Hungary, so in the farmstead-type regions loca- ted in the plain areas of the country, these relations could not appear.

DISCUSSION AND CONCLUSION

In the research 18 complex landscape indicators were used, which were chosen according to the literature review, the former collections of land- scape indicators, and the accessible country-scale, homogenized database. In the further research, the number of these indicators can be increased. To reach special objectives other, specified

28 Ofice for National Economic Planning (2013): Országos Fejlesztési Koncepció

és Országos Területfejlesztési Koncepció (National Development Conception and National Regional Development Concep- tion).

2

	Correlation value (absolut value) Farmstead-type regions Small village-type regions
Biological activity	0.1500	0.2000
Biodiversity	0.0810	0.0860
Environmental integrity	0.1030	0.0980
Forestry potential	0.0650	0.0230
Ecological network areas	0.3430	0.2400
Nationally protected areas	0.2230	0.3510
Internationally protected areas	0.3820	0.0620
Other protected areas	0.0520	0.2000
Number of cultural heritage	0.4690	0.5890
Historical significance	0.0850	0.0210
Landscape scenic value	0.2520	0.0100
Naturalness	0.3810	0.1960
Relief energy	0.0170	0.1430
Visual diversity	0.0160	0.1720
Agricultural potential	0.2180	0.1970
Soil	0.1430	0.2500
Recreational potential	0.2720	0.5560
Tourist flow	0.3010	0.5970

Table 2.: Correlation of the employed landscape indicators with the socio-economic indicator in the case of the farmstead- type and the small village-type

micro-regions

indicators can be also involved. The

research was value-based, it means, that selected indicators measured the landscape values, however, in several cases the evaluation of the restrictive landscape values are also necessary.

In this research the general rules and relationships between the landscape fea- tures and the socio-economic develop- ment were explored. Researches in the future should focus on the clustering

of the micro-regions based on the simi- lar landscape features, values. These further works can be operated as gui- des for the preparation of the landscape management programs, strategies.

Any relationships were found only in 2 cases of the 18 employed landscape indicators, it means, that the connec- tion between the landscape values and the socio-economic development is very weak in the Hungarian rural areas.

Based on these, we can conclude, that the current rural development programs, strategies have not reached their objec-

tives, since they do not deal in an appro-

priate manner with the landscape featu-

res, they are not area-specific and they do not utilize the landscape values pro- perly. To reach a more effective rural development, better specified landscape management programs are needed, which build on the landscape features, values. These landscape management

programs necessary to be integrated into

the rural development system.

◉

Acknowledgement

The research was supported by „ÚNKP- 17-4 New National Excellence Program of the Ministry of Human Capacities”.

ÖSSZEFOGLALÓ

FENNTARTHATÓ TÁJGAZDÁLKODÁST SZOLGÁLÓ TÁJINDIKÁTOR-RENDSZER

A vidéki térségek fejlesztésének alapját táji értékeik, tájpotenciáljuk jelentheti. A lehetőségek kiaknázása, kihaszná- lása hosszú távon fenntartható módon a tájgazdálkodás során lehetséges.

Hazánk vidéki területei nagyon eltérő adottságokkal rendelkeznek, ezért cél- zott, megfelelően specifikált progra- mokra, stratégiákra van szükség.

Számos szakember hangsúlyozza, hogy a fenntartható tájgazdálkodáshoz első lépésben a tájfunkciókat kell pon- tosan meghatározni. A tájfunkciók gya- korlati tájgazdálkodásba integrálásához alapvető fontosságú a funkciók mérése és térképezése, mely elsősorban muta- tószámokkal, tájindikátorokkal lehet- séges. A vidéki térségek táji adottságok alapján történő tipizálása, csoportosí- tása előtt fontos azonban a szabály- szerűségek, összefüggések feltárása. A kutatás fő célja e kapcsolatrendszerek detektálása, a gazdasági-társadalmi és a táji indikátorokra alapozott értékelések, osztályozások közötti viszonyrendszer azonosítása a magyarországi vidék ese- tében. A fő célhoz kapcsolódóan a követ- kező kérdésekre kerestük a választ:

1. Melyek a legalkalmasabb tájin- dikátorok a táji értékek azonosítá- sára térségi (járási) léptékben?

2. Hogyan csoportosíthatók a tájin- dikátorok? Hogyan építhető fel ez

a táji alapú indikátorrendszer?

3. Van-e, és ha igen, akkor milyen kap- csolat van a táji adottságok, értékek és a gazdasági-társadalmi fejlettség között? Milyen szabályszerűségek azonosítha- tók a vidéki Magyarország tekintetében?

Munkánk során értékalapú megköze- lítést alkalmaztunk, vagyis a tájindiká- toraink elsősorban a tájpotenciál, a táji értékek azonosítására szolgálnak. A különböző fejlesztési programok, stra- tégiák még mindig közigazgatási egy- ségek dimenziójában képesek hatéko- nyan operálni, ezért az értékelésünket is közigazgatási határokhoz igazítottuk.

A kutatás mintaterületét Magyar- ország vidéki járásai képviselik (120 fő/km2 népsűrűség alatti járások). Ennek megfelelően az ország 198 járá- sából 137 képzi elemzéseink tárgyát. Viszonyítási alapként a 2007-es komp- lex gazdasági-társadalmi fejlettségi/ fejletlenségi mutatót használtuk.

A vidéki járások értékelésének, kategorizálásának, valamint a tár- sadalmi-gazdasági alapú mutatók- kal való összevetésének alapját a táji indikátoraink szolgálták. A mutatók, valamint az azokból felépülő rend- szer megalkotásához számos forrást használtunk. Célunk volt a tájjal kap- csolatos indikátorok lehető legszé- lesebb körű bevonása, ezzel szem- ben azonban nem törekedtünk speci- ális, egyedi mutatók megalkotására.

Összesen 18 komplex indikátort (148 változóval) határoztunk meg, ame- lyeket 6 csoportba rendeztünk:

• Környezet – Biodiverzitás csoport: Biológiai aktivitás; Biodiverzitás; Környezeti integritás; Erdészeti potenciál;

• Természetvédelem csoport: Ökoló- giai hálózatba tartozó terület; Nemzetközi jelentőségű védett terület aránya; Országos jelentőségő védett terület aránya; Egyéb védett terület;

• Történelmi – Kulturális csoport: Műemlékek száma; Történelmi jelentőség;

• Vizuális – Percepcionális csoport: Tájképi érték; Természetszerűség; Reliefenergia; Változatosság;

• Mezőgazdaság csoport: Agrárpoten- ciál; Talaj;

• Turizmus csoport: Üdülési potenciál; Idegenforgalmi áramlás.

A kutatás során a járás-alapú értékelé- sek eredményeit harmonizáltuk, majd korrelációelemzéseket végeztünk.

Munkánk eredményeként azonosí- tottuk azon táji jellemzőket (műemlé- kek száma, üdülési potenciál), melyek összefüggésben állnak a gazdasági- társadalmi fejlettséggel. A környe- zeti, a természetvédelmi, valamint a vizuális csoportokba tartozó indiká- torok és a gazdasági-társadalmi fej- lettség között azonban nem igazol- ható az ország összes vidéki térsé- gére általánosan érvényes korreláció.

Mindezek alapján elmondható, hogy azon térségek fejlettebbek, melyek gaz- dagabb történelmi-kulturális örökség- gel rendelkeznek, vagyis hazánk vidéki területein egyfajta történelmi determi- náltság mutatkozik. Az alkalmazott 18 tájindikátor közül mindössze 2 esetben azonosítottunk valamilyen kapcsolatot a gazdasági-társadalmi mutatóval. Ezen eredmények alapján elmondható, hogy az ország vidéki részein általánosan nem terjedt el a táji adottságok, érté- kek hasznosítása, illetve az erre épülő tájgazdálkodás sem. A hatékony vidék- fejlesztéshez tehát célirányosabb táj- gazdálkodási programokra, illetve ezek vidékfejlesztésbe való integrálására van szükség. ◉

ISKOLAUDVAROK ÉS ISKOLAI JÁTSZÓTEREK BUDAPESTEN

A 19-20. SZÁZAD FORDULÓJÁN SCHOOLYARDS AND SCHOOL PLAYGROUNDS IN BUDAPEST AT THE TURN OF

THE 20TH CENTURY

SZERZŐ / BY:

XXXXXXXXX XXXXX

ABSZTRAKT

Az iskolai szabadtér különleges pél- dája annak, hogy a jelenkori tájépíté- szet számára mennyire összetett szem- léletmóddal és több vonatkozó szakma bevonásával kell megközelíteni a sza- badtér-építészeti feladatokat. A ma már rutinnak számító metódus a századfor- duló idején még gyerekcipőben járt. A kerttervezők többnyire csak díszker- tek tervezésével foglalkoztak, a számos egyéb funkciót is magában foglaló isko-

lai környezet tervezése azonban nem tar- tozott feladataik közé. A szabadtereket sokkal inkább az egészségügyi, illetve oktatási és nevelésügyi elképzelések határozták meg, amelyek a saját szem- pontjaik szerint – de a környezetesztéti- kai szempontokat többnyire figyelmen kívül hagyva – oldották meg a feladatot.

A tanulmány az iskolai szabadterek két, egymással szorosan összefüggő típu- sát, az udvarokat és iskolai játszótereket ismertetve egy speciális szabadtérépí- tészeti jelenséget mutat be. Az iskolai

szabadterek tervezéselmélete és –gya- korlata az 1920–30-as években jelent meg hazánkban, s csak 1945 után ter- jedt el széles körben. A 20. század ele- jén formálódó elvi és gyakorlati megoldá- sok jelentették az alapokat, ám a külön- böző irányokat, funkciókat és célokat összefogó tájépítészeti szemlélet nél- kül. A kutatás rávilágít arra is, hogy az 1868-as népoktatási törvény bevezetése után a századforduló ideje volt az, ami- kor először tulajdonítottak valódi szere- pet a szabadtereknek az iskolai életben.

Kulcsszavak

iskolai szabadtér, iskolaudvar, ját- szótér, kerttörténet, századforduló

BEVEZETÉS

A századforduló időszaka egész Magyar- országon hatalmas fejlődést hozott, Budapest pedig e fejlődésben is élen járt.1 Az 1873-ban egyesült főváros gaz- dasági téren rohamléptekkel fejlődött, s

1 Művészettörténeti szempontból szá- zadforduló megnevezéssel többnyire a 19-20. század fordulójának pár évtize- dét, az 1890-es évektől 1914-ig terjedő időszakot illetik. (Xxxxx Xxxxx–Xxxxxx Xxxxxx–Xxxxxxxx Xxxx: A századforduló magyar építészete. [Budapest], 1990., p.

7. és 9.) Jelen tanulmány is ezt a korsza- kolást követi és erre az időszakra fóku- szál, kis kitekintéssel az ezt megelőző és a későbbi időszakra.

1

1. kép/pict.:

A Medve utcai iskola terve fásított udvarokkal. 1875, tervező: Xxxxxx Xxxx építész / Plan of the school in Medve street with trees in the schoolyard, 1875.

Architect: Xxxx Xxxxxx

(forrás/source: budapest főváros levéltára, xv. 17. d. kti32/3. / budapest city archives, xv. 17. d. kti32/3.)

ABSTRACT

School open spaces are special examples of how complex approach and the involve- ment of several relevant disciplines are needed for landscape architecture of today to carry out open space planning.

The method, though being a routine nowadays, was in its infancy at the turn of the 20th century. At that time, garden designers usually dealt only with orna- mental gardens, however, planning of school environments, that included other functions, was not part of their work.

Open spaces were defined much more by health and educational conceptions, which solved the problems according to their own views, but usually without the standpoints of environmental aesthetics

The article introduces a special phenomenon of open space design by presenting two types of school open spaces which are close to each other: schoolyards and school playgrounds. Design theory and practice of school open spaces appeared in Hungary in

the 1920-30’s, but it became widespread only aŁer 1945. The bases were the theo- retical and practical solutions that had formed in the beginning of the 20th century, but at that time yet without a landscape architectural point of view which could have joined different direc- tions, functions and aims. The research highlights that aŁer the act of public education entered into force in 1868, open spaces got a real role in school life first at the turn of the 20th century.

Keywords

school open space, schoolyard, play- ground, garden history, turn of the century

INTRODUCTION

The turn of the century brought an incredible progression throughout Hungary, and Budapest had a leading role in it.1 The economic situation of the capital, united in 1873, was devel- oping quickly, and this resulted also in

1 The turn of the century refers to the era from the 1890’s to 1914 among art histo- rians. (Xxxxx Xxxxx–Xxxxxx Xxxxxx–Xxxx- xxxx Xxxx: A századforduló magyar épí- tészete. (Hungarian Architecture at the Turn of the 20th Century.) [Budapest], 1990., p. 7. and 9.) This paper follows this periodization, focusing on this era with

a touch upon the earlier and following

period.

ez magával hozta egyéb, többek között a szociális területek fejlődését is. Buda- pesten nemcsak az oktatás, nevelés,

de a közegészségügy – s ezen belül az iskola-egészségügy – fejlesztését is célul tűzték ki, s néhány évtized alatt jelen- tős változtatásokat léptettek életbe a városvezetők. Xxxxxx Xxxxxx – 1901-1906 között a főváros közoktatásügyi ügy- osztályának vezetőjeként, majd 1906- 1918 között főpolgármesterként – nagy hangsúlyt fektetett a közegészségügy, az iskola-egészségügy fejlesztésére.

Ennek köszönhető, hogy az iskolai sza- badterek jelentősen fejlődtek, mennyi- ségben, méretben és minőségben egya- ránt.2 A 19. század végén csírájában megjelent modernizálási törekvések a századforduló időszakában megszilár- dultak a fővárosban. A gyors fejlődés azonban az első világháború és az azt követő belpolitikai harcok miatt megtor- pant, s csak az 1920-as években került újra a középpontba az iskolák kérdése.

Az iskolai szabadterekre különö-

sen jellemző a gyakorlatiasság; elsődle- ges szervező erejük a funkció. A külön- böző oktatási és egészségügyi célok- hoz külön szabadtértípusok jöttek létre: iskolaudvar, játéktér, tetőterasz, isko- lai növénykert, gyakorlókert, faiskola és díszkert. Budapest az ország legdinami- kusabban fejlődő városa, ahol az új isko- lafejlesztési trendek, fejlődési irányok gyorsan meghonosodtak; ugyanakkor a város sűrű beépítettsége gátolta az isko- lai szabadterek kialakítását. A szabad- tér hiányát már a tárgyalt korszakban

is többen bírálták, és igyekeztek alter- natív megoldásokat találni arra, hogyan lehetne a már kialakult sűrű városszö- vetben az iskolai szabadtér-igényeket kielégíteni.3 A városszerkezeti problé- mákkal jelen tanulmány – terjedelmi kor-

látok miatt – nem foglalkozik, hanem célirányosan csak az iskolák szabad- tereinek két fő típusát, az udvarokat és az iskolai játszótereket tárgyalja.4

MÓDSZERTAN, KUTATÁSTÖRTÉNET

Az említett szabadtértípusok törté- neti kutatásával ez idáig kevesen fog- lalkoztak. Iskolai szabadterek kapcsán a figyelem elsősorban az iskolaker- tekre összpontosult, e témában Kováts- Xxxxxx Xxxxxxxx több publikációja is megjelent.5 A századforduló iskoláinak építészetéről több tanulmány is nap- világot látott már, az épület mellett az iskola környezetének vizsgálata azon- ban csak Xxxx Xxxxxx összefoglaló mun-

kájában jelent meg.6 Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx pedagógiai terekről szóló doktori érteke- zése is csupán az épületen belüli tereket vizsgálja, ezeket a kezdetektől napjain- kig bemutatva.7 Az iskolai játszóterek- hez több szálon kapcsolódó, közparkok- ban létrehozott nyilvános játszóterek budapesti kialakulását ismerhetjük meg Csepely-Xxxxx Xxxx munkáiból.8 Szá- mos adalékkal szolgálnak továbbá a

kor pedagógiatörténetével, oktatáspo- litikájával, közegészségügy-történe- tével, valamint társadalom- és gazda- ságtörténetével foglalkozó művek is.

A felsorolt munkák mellett a század- forduló iskoláinak szabadtereiről min- denekelőtt a kordokumentumok alap- ján tájékozódhatunk.9 A korabeli folyó- iratok közül elsősorban nem a kertészeti vagy építészeti témájú, hanem az okta- tási-nevelési, egészségügyi-orvosi, illetve sportlapokban olvashatunk leggyakrab- ban az iskolai szabadterek használatá- ról, kialakításáról, típusairól. E folyó- iratok nem vizuális megjelenítésűek,

2 Bárczy tevékenységéről bővebben ld. Xxxxx Xxxxxxx: Fejezetek a Bárczy-kor- szak történetéből. Budapest művelődés- politikája a századelőn. Budapest, 1991. 3 Xxxxx Xxxxxx: A nagyvárosi iskola épí- tésének és berendezésének iskolaegész- ségügyi követelményei. Budapest, 1913., pp. 3-5., 24-26.

4 Az iskolák elhelyezkedéséről ld. Xxxxxx- xxx Xxxxx: Budapesti iskolák szabadte- rei 1867 és 1918 között. In: Xxxxxx Xxxxxxx (szerk.): Kalászat. Kerttörténeti tanulmá- nyok Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx 70. születés- napjára. Budapest, 2012., pp. 105-106.

5 Kovátsné Xxxxxx Xxxxx: Iskolaker- tek a századforduló hazai pedagógiai gyakorlatában. In: Uő. (szerk.): Erdőpe- dagógia. Győr, 1998., pp. 22-30.; Uő: Isko- lakertek a dualizmus hazai pedagógiai gyakorlatában. Neveléstörténet, V. évf. (2008), 3-4. sz., pp. 91-109.; Uő: A környe-

zeti nevelés múltjáról és jelenéről. Iskola- kultúra, VI. évf. (1996), 4. sz., pp. 76-84.

6 Xxxx Xxxxxx (összeáll.): Korszerűsítési törekvések a századforduló iskolaépí- tésében. Bp., 1989.

7 Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx: A pedagógiai terek vizsgálata – különös tekintettel a

XX. századi magyar iskolákra. Budapest, 2009. (Doktori értekezés. Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola.)

8 Xxxxxxx-Xxxxx Xxxx: Korai modern szabadtérépítészet. A közparktervezés- elmélet fejlődése az 1930-as évek végéig. Budapest, 2011. (Doktori értekezés, Buda- pesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola.) és Uő: Buda- pest közparképítészetének története a kiegyezéstől az első világháborúig. Buda- pest, 2016.

9 A tanulmány az iskolákat mint a köz- oktatás általános képzésű intézményeit tárgyalja. Nem célja ezért sem a külön- böző típusú szakiskolák (így a kertészeti, mezőgazdasági, illetve ipari, kereske- delmi iskolák), sem a felsőfokú intézmé- nyek (egyetemek, főiskolák, akadémiák stb.) bemutatása, ezek többsége ugyanis szabadtér-építészeti szempontból speci- ális csoportot alkot, ezért nem vonható össze a közoktatási alapintézményekkel.

the development of other areas, like social areas. Not only the improvement of education, but also of public health – and school health within – was an aim, and the city leaders put considerable changes in force in some decades. Xxxxxx Xxxxxx

– as leader of the department of public education in Budapest between 1901 and 1906, and as the Mayor of Budapest between 1906 and 1918 – put emphasis on the development of public health and

school health. Thanks to this, school open spaces improved in quantity, size and quality alike.2 Efforts for modernization appearing at the end of the 19th century were consolidated at the turn of the century in the capital. However, the rapid development stopped due to the First World War and the following internal fights, and the question of schools became a central issue again only in the 1920’s.

Practicality is characteristic for school open spaces: function is their main organ- izing method. The different educational and health purposes resulted in different open space types: schoolyards, play- grounds, roof terraces, school botanical gardens, practice gardens, nurseries

and ornamental gardens. Budapest was the most dynamically improving city in Hungary, where new trends of school development took on quickly. On the other hand, the density of buildings acted as an inhibitory factor in the installation of school open spaces. The lack of open spaces was judged already at that time, and alternative solutions were sought aŁer to satisfy the needs for school

open spaces in the existing dense urban fabric.3 Due to extent limits, this paper cannot deal with questions regarding urban structure, thus it discusses only the two main types of school open spaces: schoolyards and school playgrounds.4

METHODS, RESEARCH HISTORY

The mentioned open space types have hardly been studied so far. In connec- tion with school open spaces, attention has been paid mainly to school gardens, Xxxxx Xxxxxx-Xxxxxx published several studies about this topic.5 More research has been done on the architecture of schools of the era, however, only Xxxxxx Xxxx’x summary has dealt with the anal- ysis of the environment of the schools.6 Even Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx’x thesis about pedagogical spaces treats only areas inside the building, presenting them from the beginning till today.7 Xxxx Xxxxxxx- Xxxxx’x works expound the evolving of public playgrounds in the parks of Buda- pest, which are closely connected to school playgrounds.8 Works about the pedagogical history, educational policy, health, economic and social history of the era also contribute to the subject.

Beyond the above-mentioned works, school open spaces of the turn of the 20th century can be known, first and foremost, from the documents of the period.9 One can read about the usage, layout and types of school open spaces mostly not

in the garden or architectural journals of the time, but in the ones about education, health and medical science, and sport.

These periodicals did not focus on visual information, therefore, only a few

pictures, but many more written sources exist in the subject. Among the original technical documents of the schools on subject, hardly any plans or site plans can be found which delineate open spaces.

Nevertheless, old photos and postcards are good supplements for written sources.

As a result, in order to understand the aim and reasons for school open spaces, the forming of school environment must

2 Further details about Xxxxxx’x work: Xxxxx Xxxxxxx: Fejezetek a Bárczy-kor- szak történetéből. Budapest művelődés- politikája a századelőn. (Chapters of the History of the Xxxxxx Xxx. Cultural Policy in Budapest in the Early 20th century.) Budapest, 1991.

3 Xxxxx Xxxxxx: A nagyvárosi iskola épí- tésének és berendezésének iskolaegész- ségügyi követelményei. (School Hygienic Requirements of Building and Equipping Schools of the City.) Budapest, 1913., pp. 3-5., 24-26.

4 Further details about the settling of the schools: Xxxxxxxxx Xxxxx: Budapesti iskolák szabadterei 1867 és 1918 között. (School Open Spaces in Budapest Bet- ween 1867 and 1918.) In: Xxxxxx Xxxxxxx (ed.): Kalászat. Kerttörténeti tanulmá- nyok Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx 70. születés- napjára. (Studies of Garden History for Xxxxx Xxxxx’x 70th Birthday.) Budapest, 2012., pp. 105-106.

5 Kovátsné Xxxxxx Xxxxx: Iskolakertek a századforduló hazai pedagógiai gya- korlatában. (School Gardens in Hunga- rian Pedagogical Practice at the Turn of the 20th Century.) In: Id. (ed.): Erdőpe- dagógia. (Forest Pedagogy.) Győr, 1998., pp. 22-30.; Id.: Iskolakertek a dualiz- mus hazai pedagógiai gyakorlatában. (School Gardens in Hungarian Pedagogi- cal Practice During the Dual Monarchy.) Neveléstörténet (History of Education.), vol. 5. (2008), no. 3-4., pp. 91-109.; Id.: A

környezeti nevelés múltjáról és jelenéről. (About the Past and Present of Environ- mental Education.)

6 Xxxx Xxxxxx (ed.): Korszerűsítési törek- vések a századforduló iskolaépítésében. (Intentions for Modernization of School Building at the Turn of the 20th Cen- tury.) Budapest, 1989.

7 Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx: A pedagógiai terek vizsgálata – különös tekintettel a

XX. századi magyar iskolákra (Exami- ning Educational Spaces – With Special Regard to Hungarian Schools in the 20th Century.) Budapest, 2009. (PhD the-

sis. Xxxxxx Xxxxxx University, Doctoral School of Educational Science.)

így kevés archív kép, de annál több írá- sos emlék áll rendelkezésünkre az isko- laudvarok és játszóterek megismerésé- hez. A korszak iskoláinak tervanyagában csak elvétve találunk olyan tervraj- zokat vagy helyszínrajzokat, amelyek

a szabadtereket is ábrázolják. Mind- azonáltal az archív fotók és képesla- pok az írásos emlékek jó kiegészítői. Az iskolák környezetének kialakí- tását tehát leginkább az iskolahigié-

nia és az oktatás, nevelés fejlődésé-

nek szemszögéből kell megvizsgálnunk, hogy megértsük a szabadterek kialakí- tásának célját és okait. Az iskolai sza- badterek kapcsán később kialakult, s ma is alkalmazott tájépítészeti szemlé- let kialakulásának előzményeit ismer- hetjük meg így. Az 1945 után kiala-

kuló szabadtértervezés ezeket a szem- pontokat már egyben, komplex módon kezelte, ám a századforduló idején még különböző szakmák képviselték.

EREDMÉNYEK

A fővárosi iskolákról az 1870-es évek- től kezdve részletes kimutatásokat készítettek. E statisztikák jól tükrözik az 1868-ban bevezetett tankötelezett- ség miatti iskolaépítkezések növekedé- sét.10 A kezdeti összeírások még csak a tanulók számára, előmenetelére, össze- tételére, valamint az iskolák működ- tetési és építési költségeire, tehát a kötelező népoktatás mennyiségi ele- meire fókuszáltak. Az oktatás minősé- gével kapcsolatos kimutatások – pél- dául az iskolahigiéniával foglalkozó ismertetések – csupán elvétve jelen- tek meg, és ezek is csak az iskolaépüle- ten belüli viszonyokat (pl. szintek, abla- kok elhelyezése stb.) vették számba.11

A rendszeresen megjelenő statiszti- kákban csak az 1890-es évek végétől kezdtek el a tanulók egészségi állapo- tával és ezzel összefüggésben az iskolai telkek, udvarok, tornatermek méretével és iskolakertek meglétével is foglalkozni.

Az 1899/1900-as tanév iskoláinak udva- rairól már teljes kimutatás áll rendelke- zésünkre,12 és ettől kezdve a statisztikák- ban az iskolai szabadterek vizsgálata is szerepelt. Ez természetesen összefüg- gött a közegészségügy lassú fejlődésé- vel: Budapest alapvető higiéniai felté- teleinek megteremtése mellett ekkor merült fel először az iskolahigiénia fon- tossága.13 Az iskolai egészségügy kora- beli neves képviselői – többek között Xxxxxxxx Xxxxx vagy Xxxxxx Xxxxxxx – az 1890-es évek végén készítettek felmé- réseket a budapesti iskolákról, kitérve a szabadterek mélyebb vizsgálatára is.14

Ugyancsak az 1890-es évekkel kez- dődött az iskolai testnevelésügy fejlesz- tése. Bár az 1868-as törvény már kötele- zővé tette a tornatanítást, a felszerelés, tornatermek, játszóterek hiánya miatt az általános megvalósítás későbbre toló- dott.15 Az 1883-ban induló Tornaügy, valamint az 1884-től megjelenő Xxxxx- les című folyóiratok már a testnevelés- ügy fontosságát jelzik, az 1880-as évek végén pedig iskolai játszóterekről szóló

cikkek is megjelentek.16 Ekkor még több- nyire elméleti síkon, külföldi (elsősor- ban angol, amerikai és francia) példá- kat bemutatva zajlott a tornaterek, ját- szóterek tervezése,17 míg a komolyabb, tömeges játszótér-létesítési időszak

csak az ifjúsági játékdélutánok beveze- tése után, az 1910-es években jött el.

A századforduló tehát fordulatot hozott az iskolai szabadterek létreho- zása, alakítása terén. Hazai gyakorlat híján ekkor főleg külföldi példák nyomán jöttek létre az iskolai szabadterek, meg- teremtve az első jó példákat, s a további- akban a szabadterek iránti igényt szem előtt tartva létesítették az új iskolá-

kat, s alakították át a már meglévőket.

UDVAROK

Az 1890-es évek előtt az iskolatelek méretének és ezzel együtt a szabadte- reknek nem tulajdonítottak jelentős

10 Xxxxxx Xxxxxx: A pestvárosi elemi nép- iskolák az 1871/1872. és 1872/1873. tan- években. Budapest, 1875. (Budapesti Statisztikai Közlemények 9.); Uő.: Buda- pest főváros elemi népiskolái az 1877/78., 1878/79., 1879/80. és 1880/81. iskolai években. Budapest, 1884. (BSK 17.); Uő.: Budapest főv. Közoktatásügyi statiszti- kája az 1881/82–1884/85. iskolai évekről. Budapest, 1889. (BSK 23.); Uő.: Budapest főváros közoktatásügyi statisztikája az 1885/86–1888/89. iskolai évekről. Buda- pest, 1890. (BSK 24.)

11 Kőrösy 1875.

12 Uő.: Budapest székesfőváros köz- oktatásügyi statisztikája az 1895/96– 1899/1900. iskolai évekről. Budapest, 1905. (BSK 34.)

13 Xxxxxx Xxxxxx: Iskolaegészségügyünk történetéből. In: Xxxxxxxxxx Xxxxxx (szerk.): A magyarországi közegészség- ügy szakterületeinek történetéből 1876- 1944. Budapest, 2010., pp.199-200.

14 Xxxxxx Xxxxxxx: A székes fővárosi iskolák beépítési viszonyai s a tantermek szellőzése és fűtése. Budapest, 1899.; Xxxxxxxx Xxxxx: Az iskola mellékhelyi- ségei, felszerelése s az iskola egészség- ügye általában. Budapest, 1899. Meg kell jegyezni azonban, hogy a statisztikák- ban, illetve az iskolaorvosok munkáiban az azonos iskolák udvarainak területe többnyire nem egyezik egymással. Az eltérés néhol csak pár m2, olykor azon- ban több száz m2 különbség is adódik.

Ennek oka nem ismert – vélhetően fel- mérések és bemondásos alapon történő méretkimutatás állhat a háttérben, jelen tudásunk szerint azonban nem dönt- hető el, melyik a hiteles adat. A korabeli szabadtér-területek, -arányok általános bemutatásához azonban elfogadhat- juk, hogy az adatok nagyjából tükrözik a valóságot.

15 Xxxxxxx Xxxxxx: Budapest székesfő- város iskolai és iskolán kívüli testneve- lésügyének történeti fejlődése 1890-1930. Budapest, 1931., pp. 9-10.

16 Az iskolai játszóterek kifejezetten iskolák számára készültek, egy-egy játszótér egy vagy több iskola tanulói- nak adott helyet, szigorú beosztásban. Iskolán kívüli gyermekek – legalábbis a tárgyalt korszakban – nem látogathat- ták ezeket. A közparkokban megjelenő nyilvános játszóterek ezzel szemben min- denki számára elérhetők voltak.

17 “ő”: Iskolai játéktér. Herkules, IV. évf. (1887), 33. sz., pp. 1-2.; Xxxxxxx Xxxxx: Iskolai játszóterek berendezése. Xxxxx- les, VI. évf. (1889), 11. sz., pp. 81-83.

be examined from the point of view of the development of school hygiene

and education. We can get insight into the antecedents of landscape architec- tural view that has formed later and is used today in connection with school open spaces. These views belonged

to different professions at the turn of the century, and only aŁer 1945 were they handled in an integrated way

as a whole by open space design.

RESULTS

Detailed statistics on the schools of the capital had been done from the 1870’s. These reflect on how the building of schools increased aŁer introducing the compulsory education in 1868.10 The first lists focused only on the quan- titative elements of public educa-

tion: maintenance and building costs of the schools. Reports on the qualita- tive elements, just like data concerning school hygiene, hardly appeared, and

if so, they took into consideration only the conditions inside the building (e. g. storeys or the position of windows).11

School children’s health, and in connection with this, the size of the plots, schoolyards and gym, as well as the existence of school gardens were studied in the regular statistics only from the end of the 1890’s.12 A full report is available of the schoolyards in the school year 1899/1900, and from this time on, statistics included the examination of school open spaces. Naturally, it was related to the slow development of sani- tation: in addition to the basic hygiene conditions of Budapest, the impor-

tance of school hygiene arose first at this time.13 Well-known physicians of the time, like Xxxxx Xxxxxxxx and Xxxxxxx Xxxxxx, made surveys of the schools in the capital in which they dwelt on the examination of open spaces as well.14

Development of physical education

also began in the 1890’s. Although

8 Xxxxxxx-Xxxxx Xxxx: Korai modern szabadtérépítészet. A közparktervezés- elmélet fejlődése az 1930-as évek végéig. (Early Modern Landscape Architecture. The Evolution of Public Park Theory until the End of the 1930’s.) Budapest, 2011. (PhD thesis. Corvinus University of Budapest. Doctoral School of Landscape Architecture and Ladnscape Ecology.) and id.: Barren Places to Public Spaces. A History of Public Park Design in Buda- pest 1867-1914. Budapest, 2016.

9 This paper examines the schools of general training within public education. Therefore, the examination of different types of technical training (like horticul- tural, agricultural, industrial or commer- cial) and higher education (universities, colleges, academies) is beyond its sub- ject, since most of these form a special group in open space design, and thus cannot merge with the general, basic institutions of education.

10 Xxxxxx Xxxxxx: A pestvárosi elemi nép- iskolák az 1871/1872. és 1872/1873. tan- években. (Primary Schools in Pest in the School Years 1871/1872 and 1872/1873.) Budapest, 1875.; Id.: Budapest főváros elemi népiskolái az 1877/78., 1878/79., 1879/80. és 1880/81. iskolai években. (Primary Schools in Budapest in the School Years 1877/78, 1878/79, 1879/80 and 1880/81.) Budapest, 1884.; Id.: Buda- pest főv. Közoktatásügyi statisztikája az 1881/82–1884/85. iskolai évekről. (Statis- tics of Public Education in Budapest in the School Years 1881/821884/85.) Buda- pest, 1889.; Id.: Budapest főváros köz- oktatásügyi statisztikája az 1885/86– 1888/89. iskolai évekről. (Statistics of Public Education in Budapest in the School Years 1885/86-1888/89.) Buda- pest, 1890.

11 Kőrösy 1875.

12 Id.: Budapest székesfőváros köz- oktatásügyi statisztikája az 1895/96– 1899/1900. iskolai évekről. (Statistics of Public Education in Budapest in the

School Years 1895/96-1899/1900.) Buda- pest, 1905.

13 Xxxxxx Xxxxxx: Iskolaegészség- ügyünk történetéből. (About the History of School Health in Hungary.) In: Xxx- xxxxxxx Xxxxxx (ed.): A magyarországi közegészségügy szakterületeinek törté- netéből 1876-1944. (About the History of the Fields of Public Health in Hungary 1876-1944.) Budapest, 2010., pp.199-200.

14 Xxxxxx Xxxxxxx: A székes fővárosi iskolák beépítési viszonyai s a tanter- mek szellőzése és fűtése. (The Disposi- tion of Schools and the Ventilation and Heating of Classrooms in Budapest.) Budapest, 1899.; Xxxxxxxx Xxxxx: Az iskola mellékhelyiségei, felszerelése s az iskola egészségügye általában. (The Pre- mises, Equipment and Health of Schools in General.) Budapest, 1899. It must be noted that the size of the schoolyards of the same schools is not equivalent in the statistics and in the mentioned works.

In some cases, the difference is only a few m2, but at other cases, it can be

hundreds of m2. The reason is unknown (the difference between measuring and estimating may cause the problem), but today it cannot be decided which one is valid. Nevertheless, all the data can be accepted for a general overview of the areas and proportions of school open spaces of the period.

szerepet, ezért az akkori iskolákhoz csak nagyon kis területű udvar tartozott. Az ingatlan minél intenzívebb kihasználá- sára törekedve épültek meg az iskolák,

s így nem, vagy alig maradt udvarnak hely. Budapest beépítettségéből adó- dóan a pesti belvárosi részekben az átla- gosnál kevesebb, a külvárosi területeken és Budán némileg több szabadtér adó- dott, ugyanakkor sokszor az iskolák túl nagy mérete vagy túlzsúfoltsága ered- ményezett minimális egy főre jutó udvar- területet. A századforduló időszakában már igyekeztek a tanulószámhoz viszo- nyítva megfelelő méretű telket találni

az iskoláknak, de a beépítési adottsá- gok és a magas telekárakból adódó prob- lémák hasonlóak voltak, mint a korábbi korszakban, így többnyire ismét a budai és külvárosi iskolák területe lehetett csak elfogadható. Az udvarok méretét az iskola típusa is meghatározta. Kialakítá- sukat elsősorban az alsó fokú népisko- lák és polgári iskolák számára tartották fontosnak, míg a gimnáziumok esetében

– vélhetően azok humán beállítottsága miatt – már a statisztikai adatok között sem szerepeltették az iskolaudvarokat.18

Komoly eredménynek tekinthet- jük, hogy a népiskolák szabadtere- ire már a 19. század második felétől kezdve léteztek normatívák. Xxxxxx

Xxx már 1870-ben típusterveket dolgo- zott ki, ezek azonban még kizárólag az iskola épületére vonatkoztak.19 Az

1890-es évek iskola-egészségügyi javas- latai viszont már a beépítetlen terüle- tekre is kiterjedtek: az iskola telkén leg- alább 3 m2 szabadtéri területet kellett biztosítani tanulónként.20 Ezt az elő- írást egy 1905-ös javaslat tovább fej- lesztette. Ekkor tanulónként össze-

sen 6 m2 alapterület volt a helyigény: 2 m2 beépített, 3 m2 szabad udvarterü-

let és további 1 m2 szabad, de fedett ját- szótéri terület szerepelt az előírásban.21 Az elvárásokat azonban a fővárosi iskolák – egy-két helyszínt leszámítva – meg sem közelítették. Ennek oka nem mindig a kis telekméret, sokkal inkább

az iskolák túlzsúfoltsága volt. Statiszti- kai kimutatások alapján (amely során Budapest összes községi, tehát a fővá- ros kezelésében lévő iskoláját felmérték) a 3 m2/tanuló területet az 1899/1900-as tanévben a 72 elemi iskolából mindössze 6 iskola érte el: a Hidegkúti úti (I. ker.

Lipótmező), Medve utcai (II. ker. – 1. kép), Tanuló utcai (III. ker.) és Elnök utcai (X. ker. Tisztviselőtelep) elemi iskolák, vala- mint két bentlakásos elemi. A 17 pol- gári iskolából és 2 felsőbb leányiskolából a Koronaőr utcai (I. ker. Krisztinaváros) és a Csokonai utcai (VIII. ker. Józsefvá- ros) polgári leányiskola, illetve az Iskola téri (I. ker.) felsőbb leányiskola udvara volt megfelelő területű (1. táblázat).22

Részben az udvarok méretének növe- lése, részben a tanulók számának

eseti csökkenése miatt néhány iskola az öt évvel későbbi kimutatás alapján (1904/1905-ös tanév) javuló tendenciát mutatott: az udvar területe 3 m2/tanuló

fölé emelkedett a Zugligeti úti (I. ker. - 2. kép), a Kápolna téri (X. ker.) elemi isko- lában, valamint a Medve utcai (II. ker.) polgári fiúiskolában. Két újonnan épí- tett iskola (III. kerület, Szentendrei úti, Római fürdő telepi) ugyanakkor kifeje- zetten nagy udvarral épült. Akadt azon- ban az ellenkező irányú folyamatra is példa; a tanulószám emelkedése vagy

az iskola bővítése miatt jelentősen csök- kent néhány helyen az egy főre jutó udvarterület. Ilyen volt például a fentebb említett Elnök utcai (X. ker.), valamint az optimális méretet korábban sem elérő Miklós téri (III. ker.) iskola (1. táblázat).23

A fővárosban, a sok esetben szinte betarthatatlan, az ideális telekméretek- ről és azok felosztásáról szóló elkép- zelést az 1910-es években kibontakozó Bárczy-féle iskolaépítési program során igyekeztek megvalósítható formába önteni. A korábbi egy főre jutó 6 m2-es normatívát felére csökkentették, amely- ből 1,5 m2 belső (tantermi) területet és 1,5 m2 kültéri, udvari területet szántak egy tanulóra (3. kép).24 Megvalósítása azonban még így is nehézségekbe ütkö-

18 Kőrösy 1905, pp. 111-115.; Budapest székesfőváros közoktatásügyi statisz- tikája az 1900/1901-1904/1905. iskolai évekről. Budapest, 1907. (BSK 38.), pp.

110-115.

19 Xxxxxx Xxx: Népiskolai épülettervek. Budapest, 1870.

20 Rigler 1899, p. 9.

21 Xxxx Xxxxxx (összeáll.): Korszerűsí- tési törekvések a századforduló iskola- építésében. Budapest, 1989. (A magyar neveléstörténet forrásai II.), p. 15. Kőrösy

1905, 2. sz. tábla (pp. 5-6.), 5. sz. tábla (pp.

31-36.), 19. sz. tábla (p. 49.), 21. sz. tábla

(pp. 52., 54-55.)

22 Kőrösy 1905, 2. sz. tábla (pp. 5-6.), 5.

sz. tábla (pp. 31-36.), 19. sz. tábla (p. 49.),

21. sz. tábla (pp. 52., 54-55.)

23 BSK 38. 1907, 2. sz. tábla (pp. 6-8), 5.

sz. tábla (pp. 40-46), 19. sz. tábla (p. 70),

21. sz. tábla (pp. 74-75, 77-78).

24 Xxxxxxx Xxxxx: A főváros új iskola- épületei. Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. 1913-1915. Budapest, 1913., p.

39. és p. 49.

1

1. táblázat/table: A főváros kezelésében lévő, egy főre jutó legnagyobb udvarterülettel rendelkező iskolák az 1899/1900-as és 1904/1905-ös tanévben / Schools in

the management of Budapest having the biggest area of schoolyard per capita in the school years 1899/1900 and

1904/1905

(készült kőrösy 1905 és budapest

székesfőváros közoktatásügyi statisztikája az 1900/1901-

1904/1905. iskolai évekről. budapest, 1907 adatai alapján

/ based on the data in kőrösy

1905 and kőrösy 1907.)

kerület hely/név építés éve	1899/1900					1904/1905
	udvar (m2)	iskolakert és faiskola	tanulók száma		udvar (fő/m2)	udvar (m2)	iskolakert és faiskola	tanulók száma		udvar (fő/m2)
Elemi népiskolák
I. "Xxxxx" fiúárvaház	1886	416	1	15	27,73	-	-	64		-
I. Zugligeti út	1881	164	1	58	2,83	221	1	122		3,45
I. Lipótmezei/Hidegkúti út	1860	300	1	84	3,57	300	1	334		2,46
II. Medve utca	1875	1310	0	432	3,03	1311	0	48		3,93
II. Községi szeretetházi	1888	1350	1	47	28,72	1350	1	461		28,13
III. Xxxxxx xxxx	00. sz.	2000	0	417	4,80	2000	0	221		4,34
III. Xxxxx Xxxxx út III. Római fürdő telep	1904 1902	- -	- -	- -	- -	1444 450	1 0	40 101		6,53 11,25
VIII. "Xxxxxx" fiúárvaház	1843	673	0	346	1,95	672	1	758		6,65
X. Kápolna tér	1871	200	1	479	0,42	5302	1	442		6,99
X. Tisztviselőtelepi/Elnök utca	1891	1256	0	341	3,68	1257	0			2,84
Polgári fiúiskolák
II. Medve utca	1872	1311	0	468	2,80	1311	0	372		3,52
Polgári leányiskolák
I. Koronaőr utca	1893	1450	0	357	4,06	1437	1	357		4,03
VIII. Csokonai utca	1895	4437	0	463	9,58	4437	0	371		11,96
Felsőbb leányiskolák
I. Iskola tér	1894	640	0	209	3,06	640	0	188		3,40

physical training became compulsory due to the law of 1868, the general implementation of it was postponed because of the lack of equipment, gyms and playing fields.15 Journals like Tornaügy from 1883 and Xxxxxxxx from 1884 already marked the impor-

tance of physical education, moreover, even articles about playing fields

in schools appeared in the end of the 1880’s.16 Planning of open gyms and playgrounds appeared only in

theory at this time, usually presenting foreign examples (mainly English, American and French).17 The reali- zation of playgrounds in practice came only in the 1910’s, aŁer introducing the compulsory play-aŁernoons.

In conclusion, the turn of the 20th century brought changes in the creating and forming of school open spaces. Having no routine, these were made mainly aŁer foreign models, creating the first good examples.

New schools were established and existing ones were being changed in

the following years, always keeping the demand for open spaces in mind.

SCHOOLYARDS

Until the 1890’s, the size of the school plot and open spaces were not regarded as important factors, that is why only small yards belonged to the school.

School buildings were built with the intensive exploitation of the prop-

erty, thus hardly any area remained for schoolyards. Deriving from the dense built up of the city, the size of open spaces was less than average in the downtown Pest and more than average in the suburbs and in Buda. However, in some cases, the huge or overcrowded school buildings resulted in a minimal area per capita. Later, at the turn of the century, efforts were made at last to find plots big enough for the number

of pupils, but problems concerning dense building up and high rates were similar than before. So again, usually

15 Xxxxxxx Xxxxxx: Budapest székes- főváros iskolai és iskolánkívüli test- nevelésügyének történeti fejlődése 1890-1930. (The Development History of Physical Education In- and Outside Schools in Budapest 1890-1930.) Buda- pest, 1931., pp. 9-10.

16 Playing fields or playgrounds in the schools were made especially for

schools, a playground could be used by more schools, according to a strict sche- dule. Children outside these schools could not enter (or at least not in the period discussed). On the other hand, public playgrounds in the parks were open for everyone.

17 “ő”: Iskolai játéktér. (Playing Fields in the School.) Herkules, vol. 4. (1887), no. 33., pp. 1-2.; Xxxxxxx Xxxxx: Iskolai játszóterek berendezése. (Installation of School Playgrounds.) Herkules, vol. 6. (1889), no. 11., pp. 81-83.

4

3

2

2. kép/pict.:

Az 1896-ban épült zugligeti iskola 1906 körül / School in Zugliget, around 1906.

Built in 1896 (forrás/source: fővárosi xxxxx xxxxx könyvtár, budapest gyűjtemény, lelt.

sz.: k000372. /

metropolitan xxxxx xxxxx library, budapest collection, no. k000372.)

3. kép/pict.:

A Szemlőhegy utcai (ma Áldás utcai) iskola udvara 1913 körül.

Tervező: Xxxxxxxxx Xxxxx / The schoolyard

of the school in Szemlőhegy street (today Áldás street), around 1913. Architect: Xxxxx Xxxxxxxxx (forrás/source: kabdebo 1913, p. 147.)

4. kép/pict.:

A Lövőház utcai elemi iskola tetőkertje és

udvara 1910 körül. Tervező: Xxxxxx Xxxx / Roof terrace and schoolyard of the elementary school in Lövőház street, around 1910. Architect: Xxxx Xxxxxx (forrás/source: fővárosi xxxxx xxxxx

könyvtár, budapest gyűjtemény, lelt. sz.: 010657 /

metropolitan xxxxx xxxxx library, budapest collection, no. 010657.)

zött, számos iskolában nem sikerült tar- tani a minimális követelményeket.25

Az általános kialakítású iskolákkal szemben a bentlakásos iskolák esetén nagyobb jelentőséget kapott a szabad- terek – ezen belül a zöldfelületek – léte- sítése. Az ilyen típusú iskolák – a kép- zés fokától és tananyagától függetlenül

– lakófunkciót is betöltöttek, amelyhez a korabeli felfogások szerint is elengedhe- tetlen volt egy nagyobb beépítetlen terü- let, a zöldfelület kialakítása. Nem meg- lepő ezért, hogy a statisztikákban kiugró fajlagos udvarterülettel rendelkező isko- lák kivétel nélkül bentlakásos, budai iskolák voltak: az ún. “Mayer” fiúárvaház (I. ker. Városmajor utca) és a községi sze- retetház (II. ker. Lövőház utca), ahol az udvar mellett kert is jutott a tanulóknak.

Az udvarok elsősorban az iskolai órák közötti szünetek eltöltésére szolgál- tak. Méretük többnyire még ehhez is kevés volt, a szabadtéri rekreáció szá- mára azonban kialakításuk sem igazán

felelt meg. A korabeli iskolaegészségügyi írások ennek hangot is adtak: „Milyen

udvarok azok! Többnyire fák nélkül, asz- falttal burkolva s vastag, apró kaviccsal behintve, hogy az ember talpa csak úgy ropog belé; köröskörül óriási falak, akár csak a börtönök falai; sehol egy kis zöld gyep; nem is beszélek elkülönített térről

a kisebbek számára, vagy fedett helyek- ről, melyek a zord vagy esős időben is meg- engednék a szabadban való tartózko- dást.”26 Xxxxxxxx Xxxxx 1899-es felmé- rése szerint húsz fővárosi iskolából csak a Külső Váci úti elemi iskola volt megfe- lelően, négy másik (Szemere utcai, Lovag utcai, Rottenbiller utcai elemi iskolák és a Kazinczy utcai polgári fiúiskola) pedig részben fásítva. Három iskola minimá- lis árnyékot adó fákkal rendelkezett csu- pán (Érsek utcai, Wesselényi utcai elemi iskola és Felső-erdősori polgári leány- iskola), tizenkét udvar területén azon- ban egyáltalán nem álltak fák. A burko- latok eloszlása pedig az alábbiak szerint alakult: a legtöbb esetben (kilenc iskola

udvarán) kavicsburkolatot találtak, három-három helyen aszfaltot, illetve kockakő burkolatot, négy helyen pedig homokkal felszórt udvart. Szabad termő- talaj csak egy helyen maradt meg bur- kolatként. Játszótér összesen két udva- ron létesült (Külső Váci úti elemi iskola és Kazinczy utcai polgári fiúiskola), fedett játszóhely még ezekben az isko- lákban sem volt. Maga az udvar haszná- lata is változó volt; mindössze tíz helyen használták rendszeresen az iskolák sza- badtereit, hat helyen egyáltalán nem, négy iskola esetében pedig csak igen rit- kán.27 Ez utóbbi kimutatás is jelzi, hogy

25 Érdemes összevetni ezeket a szám- adatokat az 1945 után kialakult norma- tívákkal. Az 1959-es prágai nemzetközi iskolaépítési értekezleten elfogadott javaslat szerint minimálisan 20-25 m2 telekméretet kellett egy tanulóra szá- molni, de előnyösebbnek tartották a 40 m2-t. Magyarországon ehhez képest a tervezési irányelvek kisméretű általános iskolákban 29,7 m2, nagy iskolákban 17,8 m2 telekterületet szabtak meg, amelyet akkoriban némileg “szűkmarkú” megál- lapításnak értékeltek. A tervezési irány- elveket a középiskolák tekintetében is aláméretezettnek ítélték, a 8 osztállyal rendelkező középiskoláknál ugyanis 20,3 m2, a 12 osztályos iskoláknál 18,7 m2 volt a tanulónkénti norma. Gyermekottho- nok esetén ugyanakkor 50 m2-t szabtak meg. (Xxxx Xxxxxx–Xxxxxxx Xxxxx–Xxxxxxx Xxxxxx: Iskolaépületek. Budapest, 1964., p. 67., pp. 71-72.)Noha az 1960-as évek hazai normatíváját nemzetközi viszony- latban kifejezetten alacsonynak tartot- ták a kortárs szakemberek, nem hagy- hatjuk szó nélkül, mekkora a szakadék az így kialakult telekméretek és a szá- zadforduló idején meghatározott 6 m2-es tanulónkénti terület között. Érezhető tehát, hogy – jóllehet típustervek és sza- bályzatok már az 1870-es évektől létez- tek – a századforduló idején még gye- rekcipőben járt a szabadterek értékének elismerése. Figyelembe véve továbbá, hogy az ekkor létesített iskolák többsége a mai napig eredeti funkciójával műkö- dik, szomorú következtetéseket vonha- tunk le napjaink fővárosi iskolai szabad- tereivel kapcsolatban is.

26 Waldmann 1899, p. 13.

27 Waldmann 1899, pp. 18-19.

the size of suburb schools and the ones schools of 72 reached the minimal in Buda were the only ones suitable area of 3m2 per capita in the school

enough. Furthermore, the size of the year 1899/1900: schools in Hidegkúti yards was defined also by the type of the street (1st district), Medve st. (2nd school. They were considered important dist. – Pic. 1), Tanuló st. (3rd dist.) and mainly in primary and higher elemen- Elnök st. (10th dist.), and two boarding tary schools, however, in the case of schools. Besides, two of the 17 higher secondary schools, yards did not appear elementary schools (girls’ schools in even in statistical data – probably due to Koronaőr st., 1st dist. and Csokonai their orientation towards humanities.18 st., 8th dist.) and one of the two higher

It can be regarded as a considerable girls’ schools (Iskola square, 1st dist.) achievement that standards have been had enough yard area (Table 1).22 existing already from the 2nd half of Some schools improved according the 19th century. In 1870, Xxx Xxxxxx to the statistics five years later (school made type designs concerning only year 1904/05), partly because of the

the buildings.19 But the school health enlargement of yards and partly because proposals of the 1890’s already extended of the occasional decrease in the number to the areas outside the building: at of pupils. As a result, the elementary least 3 m2 open space per capita had schools of Zugligeti st. (1st Dist. – Pic.

to be ensured in the school.20 This 2.), Kápolna sq. (10th Dist.) and Medve was even developed in 1905: the total st. (2nd Dist.) exceeded the minimum area needed to be 6 m2 per capita, of yard area of 3 m2 per capita. Moreover, which 2 m2 of the built-up area, 3 m2 two newly built schools (Szentendrei

of the yard and 1 m2 of outside but st. and Római fürdő telep, 3rd Dist.) had the roofed area was the standard.21 especially big yards. On the other hand, Nevertheless, apart from some places, reverse processes also happened: the norms were usually not fulfilled in the area per capita decreased significantly capital. The reason was mainly not in some schools, due to the increase of the small plot, but the overcrowded the number of pupils or the expansion schools. According to statistics, which of the building. Examples are the above

were made of all the schools managed mentioned school in Elnök st. (10th

by the capital, only 6 elementary Dist.) or the one in Xxxxxx sq. (3rd Dist.)

18 Kőrösy 1905, pp. 111-115.; Budapest székesfőváros közoktatásügyi statisz- tikája az 1900/1901-1904/1905. iskolai évekről. (Statistics of Public Education in Budapest in the School Years 1900/1901- 1904/1905.) Budapest, 1907., pp. 110-115

19 Xxxxxx Xxx: Népiskolai épületter- vek. (Building Designs for Elementary Schools.) Budapest, 1870.

20 Rigler 1899, p. 9.

21 Jáki 1989, p. 15.

22 Kőrösy 1905, Table 2. (pp. 5-6.), Table

5. (pp. 31-36.), Table 19. (p. 49.), Table 21.

(pp. 52., 54-55.)

az iskolaépületekhez tartozó szabadte- rek fontosságát ebben az időben még nem becsülték sokra, sok helyen nem fáradtak a megfelelő környezet kialakítá- sával, hiszen használni sem óhajtották.

A fővárosi helyhiány problémájára a közegészségügyi szakemberek külföldi nagyvárosok megoldásait tanulmányoz- ták. Ennek eredményeként a Bárczy- féle iskolaépítések már alternatív mód- szerekhez folyamodtak, s ahol lehetett és szükség volt rá, az új épületeket tető- teraszokkal látták el. Az 1910-es évek iskolaépületei közül tíz iskolában léte- sült angliai mintára tetőterasz.28 A tető- teraszok a szabad levegőn való tartózko- dáshoz valóban megfelelőek voltak, ám növény, zöldfelületek nélkül meglehe- tősen sivár képet nyújtottak (4. kép).29

Az udvarok rendezését az 1897-ben kiadott VKM rendelet és az ehhez tar- tozó 1898-as építkezési utasítás új mederbe terelte, ezek ugyanis kötele- zővé tették a népiskolákban játszóte- rek létesítését. Az iskolaudvarok ilyen irányú fejlesztése tehát egy új szabad- tértípus megjelenését eredményezte.

JÁTSZÓTEREK

A testnevelésügy fejlődésével egyre nagyobb igény mutatkozott a szabad- terek tornatérként, játéktérként való hasznosítására. A korábban alkalma- zott katonai rendgyakorlatokat, az ún. német rendszerű tornaoktatást fokoza- tosan váltotta fel a svédtorna, illetve a szabadgyakorlatok. A korabeli sajtóban már 1886-tól feltűntek javaslatok, hogy a szigorú tornaoktatás mellett a játék is

kapjon helyet az iskolaudvaron.30 A hazai testnevelésügy – az általános nevelésüg- gyel egyetemben – követte az európai változásokat, ezért külföldi példákkal igyekeztek demonstrálni a játék fontosságát (5. kép).31 E példák nyomán 1889-ben jelent meg magyar tervezet a játszóterek kialakítása kapcsán, amely azért is nagy jelentőségű, mert az iskolai

játszóterekről más korabeli archív képi forrást jelen kutatás egyelőre nem tudott felszínre hozni. Az Xxxxxx Xxxxxx xxxxxx- vári tornatanár által tervezett játszóteret egy kisebb iskola számára tekintették megfelelőnek. Az 1000 m2 alapterületű játszótéren négy, 100 m2-es, elkülönített rész látható; ezek agyaggal kevert homok aljzattal kialakított, labdázásra és lengőtekézésre alkalmas helyszínek voltak. Közöttük futásra, szabad mozgásra alkalmas területek helyez- kedtek el, a játszótér szélére pedig egy esőben is használható fedett játszótér (E), valamint ehhez kapcsolódóan öltözők (H) és szertárak, mosdók (K) kerültek. A játszóteret fasorokkal vagy cserjékkel javasolták határolni (6. kép).32

Noha az iskolai játszóterek tervezésel- mélete fejlődött és az irántuk való igény is egyre nőtt az 1890-es években, a sza- badterek e típusa – néhány helyi kezde- ményezésből létesült példától eltekintve

– továbbra is hiányzott az országban és így a fővárosban is. Emiatt pedig már éles hangú társadalmi kritikák is szület- tek: “daczára annak, hogy kulturnemzet vagyunk, még nem vagyunk elég érettek

arra, hogy saját gyermekeinknek a szabad mozgásra alkalmat adjunk.”,33 vagy „Az iskolai játszótér létesítését tovább halasz-

tanunk nem szabad, mert különben be fog következni az, hogy gyermekeink szellemi kiképzése mellett testi fejlesztésük xxxxx- xxx elmaradván, iskolázottságuknak hasz- nát venni nem lesz alkalmuk, mert sat- nyán fejlett, minden ellenállás nélkül szű- kölködő csont-, izom- és idegrendszerük,

a nagyvárosi lázas tevékenységre beren- dezett élet fáradalmait elviselni nem lesz- nek képesek s e miatt időelőtt kidőlnek.”34 A fővárosban a Gyermekbarát Egye-

sület sürgetésére és segítségével 1894-

ben a Rökk Szilárd utcai elemi iskolá- ban jótékony célból, fürdőn és konyhán kívül, egy iskolai játszóteret is berendez- tek, hogy a szegény gyermekeket a taní- tás végeztével is ott tartsák. Ez azonban csak egyedi eset volt a fővárosban,35 s e tekintetben is csak a 19-20. század for-

28 A tíz tetőterasszal rendelkező buda- pesti iskola: I. Márvány utca /XII. Xxx- xxxx xxxx 00./, II. Lövőház utca /II. Marczibányi tér 1-3./, III. Kiscelli út /III. Xxxxxxxx xx 00./, IV. Papnövelde utca /V. Xxxxxxxxxx xxxx 0-0./, VI. Lehel utca /

XIII. Xxxxx Xxxxxx xx 000./, VI. Csata utca /XIII. Xxxxx xxxx 00./, VII. Kertész utca /VII. Xxxxxxx xxxx 00./, VII. Telep utca /XIV. Xxxxxxx xxxx 00./, VIII. Xxxxx Xxxxxxx tér /VIII. Xxxxxxx Xxxxxx tér

7-8./, VIII. Dugonics utca /VIII. Xxxxxxxx xxxx 00-00./. Kabdebo 1913, p. 52.Angliá- ban már az 1870-es évektől kezdve léte- sítettek tetőteraszokat a többemeletes intézményeken. Filmer-Xxxxxx, Xxxxxxx: Iskolaépítészet a 19. század végén Ang- liában. Neveléstörténet, VI. évf. (2009),

1-2. sz., p. 9.

29 A teraszok létjogosultságát egy- részt az udvar nem megfelelő méreté- vel magyarázták, másrészt pedig azzal,

hogy a pár perces szünetekben a legfelső emeleten tanuló diákok idejéből túl sokat venne el az udvarig való lejutás. Kabdebo 1913, p. 52.

30 Xxxxx Xxxxxx: A játék szerepe a neve- lésben. Néptanítók Lapja, XIX. évf. (1886), 57. sz., p. 450.

31 “ő”: Iskolai játéktér. Herkules, IV. évf. (1887), 33. sz., pp. 1-2.; Xxxxxxx Xxxxx: Iskolai játszóterek berendezése. Xxxxx- les, VI. évf. (1889), 11. sz., pp. 81-83.

32 Felméry 1889, pp. 81-83.

33 Xxxxxxxxxx Xxxxx: A fiuk és leányok játékairól. In: Xxxxxxxx Xxxxx (szerk.): Magyar Paedagogia. III. évf., Budapest, 1894., p. 386.

34 Xxxxx 1913, p. 26.

35 Néptanítók lapja, XXVII. évf. (1894),

72. sz., p. 677.

which had not reached the minimal requirements even before (Table 1).23

The school building program led by Xxxxxx Xxxxxx in Budapest in the 1910’s tried to change the notion of ideal plot sizes and their division, which was untenable in many cases, into a real- izable form. Therefore, the standards of 6 m2 per capita was halved, and

the new norm became 1,5 m2 inside area (classrooms) and 1,5 m2 outside area (yards) per capita (Pic. 3).24 Even this way, realization met with diffi- culties and some schools could not reach the minimal requirements.25

In contrast with the general schools, open spaces – including green spaces – got much more significance in boarding schools. This kind of institutions also fulfilled the residential function (inde- pendently of the degree of education

or the syllabus), to which a larger unbuilt area, green space was inevi- table even according to the views of that time. Thus, it is not surprising that all the schools having extremely large yards were boarding schools in Buda: the ‘Mayer’ boy-orphanage (Város- major st., 1st Dist.) and the hospice of

the capital (Lövőház st., 2nd Dist.) where not only yards but gardens also existed.

Schoolyards were used mainly in the short breaks between classes. Their size was usually too small even for this, moreover, their layout was not suitable enough for outdoor recreation. School health studies of the period judged this already: “What kind of yards are those! Usually without trees, paved with asphalt

and bestrewed with gravel, so that the sole just grits; high walls are all around, just like walls of a prison; nowhere any green lawn; I don’t even talk about sepa- rated areas for the little ones or roofed places where one could stay at in intem-

perate weather or in rain.”26 According to

Xxxxx Xxxxxxxx’x survey in 1899, only the elementary school in Külső Váci st. out of 20 schools was forested properly, four others (elementary schools in

Szemere st., Lovag st., Rottenbiller st. and higher elementary school for boys in Kazinczy st.) were forested partly. Trees in three schools gave only a minimal shadow (elementary schools in Érsek st. and Wesselényi st., a higher elementary school for girls in Felső-erdősor), and twelve schools did not have any trees

on their yards. Pavements were the following: gravel in most of the cases (in 9 schoolyards), asphalt and cobble- stone pavement in 3-3 schoolyards and sand in four schoolyards. Only at one place did they find soil. Two school- yards had playgrounds (Xxxxx Xxxx

st., Kazinczy st.), but roofed playing field did not exist even at these places. Also, the usage of the schoolyards was various: they were in use constantly only at ten schools, but six schools did not use them at all and four used them only occasionally.27 This latter list also shows that the significance of open spaces connected to schools was still not acknowledged at this time, no one

bothered with the formation of a suitable environment in many cases, because they did not even want to use them.

Professionals of public health studied the examples of foreign cities to find solutions for the lack of enough space in the capital. As a result, alter- native methods were introduced in the

constructions of xxx Xxxxxx-programme, providing the buildings with roof terraces where it could be done and was needed. Ten schools were built with roof terraces in the 1910’s, based on English models.00 Xxxx xxxxxxxx

were suitable for staying outside, but they were really bleak without plants and green spaces (Pic. 4).29

Settling of schoolyards took a new direction with the decree of 1897 and the construction instructions connected to it in 1898, which made playgrounds compulsory in the elementary schools. Therefore, the improvement of school- yards in this direction resulted in a new type of open space in the schools.

23 Statistics 1907, Table 2. (pp. 6-8),

Table 5. (pp. 40-46), Table 19. (p. 70),

Table 21. (pp. 74-75, 77-78).

24 Xxxxxxx Xxxxx: A főváros új iskola- épületei. Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. 1913-1915. (New School Buil- dings of Budapest. Almanac, Encyclo- paedia and Guide. 1913-1915.) Budapest, 1913., p. 39. és p. 49

25 The standards are worth comparing with the norms aßer 1945. According to the approved proposal of the internatio- nal school building congress in Prague, 1959, the minimal plot size had to be

20-25 m2 per capita, but the ideal was 40 m2. In Hungary, the directives were the following: 29,7 m2 in small elementary schools and 17,8 m2 in bigger schools.

These were judged as ’tight-fisted’ norms, just like the ones of secondary schools: the norm was 20,3 m2 in secon- dary schools of 8 classes and 18,7 m2 in schools of 12 classes. Meanwhile, 50 m2 per capita was the standard in children’s home. (Xxxx Xxxxxx–Xxxxxxx Xxxxx– Xxxxxxx Xxxxxx: Iskolaépületek. (School Buildings.) Budapest, 1964., p. 67., pp.

71-72.)Although the Hungarian norms of the 1960’s were regarded especially low by professionals of the period, the gap between these sizes and the ones defi- ned at the turn of the century cannot be leß without words. It is clearly percep- tible that even though type designs and norms had existed since 1870, the recog- nition of the value of open spaces was still in its infancy at the turn of the cen- tury. Moreover, as most of the schools built at that time still have their original function, disappointing conclusions can be drawn in connection with today’s school open spaces in Budapest as well. 26 Waldmann 1899, p. 13.

27 Waldmann 1899, pp. 18-19.

28 The ten schools with roof terraces: 1st dist., Márvány st. (today 12th dist., 00 Xxxxxxx xx.), 2nd dist., Lövőház st.

(1-3 Marczibányi sq.), 3rd dist., Kiscelli st. (84 Kiscelli st.), 4th dist., Papnövelde st. (5th dist., 4-6 Papnövelde st.), 6th dist., Lehel utca (13rd dist., 136 Xxxxx Xxxxxx st.), 6th dist., Csata st. (13rd dist., 20 Csata st.), 7th dist., Kertész st. (30 Ker- tész st.), 7th dist., Telep utca (14th dist. 00 Xxxxxxx xx.), 8th dist., Xxxxx Xxxxxxx sq. (7-8 Xxxxxxx Xxxxxx sq.), 8th dist., Xxxxxxxx xxxx (00-00 Xxxxxxxx xx.). Kab- debo 1913, p. 52.

29 Terraces were justified on the one hand by the small schoolyards, and on the other hand, by the time a student would have wasted when going down to the schoolyard from the top floor in the break. Kabdebo 1913, p. 52.

5

6

5. kép/pict.: Játszótér egy amerikai népiskolában. a: fedett játszóhely, i: árnyékszék, j: fiúk játszótere, k: lányok játszótere, m: labdatér deszkakerítéssel, ö: öltöző. / Playground in an American public school. a: roofed

playing place, i: toilets, j: playing ffeld for boys, k: playing ffeld for girls, m: area for playing ball, separated by planking, ö: changing rooms. (forrás/source: felméry 1889, p. 82.)

6. kép/pict.: Játszótér terve, Xxxxxx Xxxxxx kolozsvári tornatanár rajza. A:

szabad mozgásra (pl. futás) alkalmas terület, B: labdázótér és tekepálya, E: fedett játszóhely, G: lengőteke, H: öltöző, K: szertár és árnyékszék / Plan of a playground. Drawing by Xxxxxx Xxxxxx, gymnast in Kolozsvár. A: area for free move (e. g.

running), B: area for playing ball and skittles, E: roofed playing place, G: skittles, H: changing rooms, K: storage and toilets. (forrás/source: felméry 1889, pp.

81-82.)

dulója hozta meg az áttörést. Az 1898- ban kiadott népiskolai építkezési utasí- tás már külön fejezetben tért ki az isko- lai játszó- és tornázóterek létesítésére:

„Minden iskola mellett lehetőleg játszó- és tornázó-teret rendezzenek be. Csak kivé- telesen, városokban, engedhető meg két és több iskola számára közös játszó és tor- názó. Szabad – nyilt – játszó és tornázó- téren kivül igen czélszerü, ha födött ját- szó és tornázó teret is készítenek. Ját-

szó és tornázó-tér az iskola udvara is lehet. A szabad-, nyilt játszó- és tornázó- tér legalább 300 négyzetméter terjedelmű sík terület.36 Különös gonddal kavicsoz- zák (öreg szemű homok- és apró kavics- csal), hogy se poros ne legyen, se pedig víz ne álljon rajta. A térségre fát, bok-

rot ne ültessenek és egyebet se állítsa- nak; legyen az teljesen szabad tér. Körü- lötte czélszerű lombos fa; bokor, cserje nem türhető meg.”37 A játszóteret az uta-

sítás szerint az iskolaépülettől, illetve a

poros, zajos utcától egyaránt távolabb kellett elhelyezni, széltől védett helyen. A terület északi oldalára javasolták a minimum 60 m2 alapterületű, oszlopo- kon álló fedett játszótér felállítását.38

Maga az utasítás azonban ismét első- sorban csak a vidéki iskolák esetén volt kivitelezhető. A sűrű beépítettséggel és magas tanulólétszámmal rendelkező fővárosban ennek megvalósítása szinte lehetetlen volt, kivált azokban az isko- lákban, ahol még a megfelelő méretű udvar sem állt rendelkezésre. A közép- iskolákban az 1900/1901-es tanévtől – ekkor elsősorban még szociális okokból

– bevezették a kötelező játékdélutánokat is, amely tovább sürgette a játszóterek létesítését.39 A rendelet nyolc osztályos iskola esetén 120 m x 80 m-es, négy osz- tályos iskolánál 100 m x 50 m-es, desz- kakerítéssel körbevett és azon belül kör-

xxx xxxxxxxx, hengerelt sík teret írt elő. A terület egyik sarkában kutat, másik sar- kában cserjékkel körülvett árnyékszé- ket kellett létesíteni, továbbá egy elöl és oldalt nyitott színt, illetve egy szer- tárt írt elő. A szín előtti részt télen kor- csolyapályává kellett alakítani.40

A haladó eszmékkel teljes mértékben szimpatizáló Xxxxxx Xxxxxx, felismerve a játékterek nélkülözhetetlen voltát, túllé- pett az iskolatelkek területén, és a város- ban található üres telkeket használta

fel erre a célra, olyan telkeket választva, amelyek egyszerre több iskolától is elér- hető távolságban voltak. 1904-ben kez- deményezték a fővárosnál a játszóte- rek ilyen módú létesítését, s néhányat még abban az évben meg is építettek a sűrűn lakott V. és X. kerületben.41 1911- ben határozták el az V. kerületi Szalay, Szemere és Koháry utcák sarkán egy újabb fővárosi iskolai játszótér létesíté- sét, amelyet 13.000 koronából még az év szeptember 1-éig kívántak megépíteni.42 A területen kis épületet is elhelyeztek, amely öltözőként szolgált, de rossz idő esetén ott is lehetett játszani. A játszó- teret télen jégpályának rendezték be, a tavaszi-nyári időszakban pedig játszó- és tornaszerekkel szerelték fel.43 A követ- kező évben szorgalmazták a VII. kerü- leti Klauzál tér játszótérré alakítását, továbbá a VI. ker. Váci úti iskola melletti telket, az V. ker. Balaton utca melletti két telket, valamint a II. ker. Szegényház utca és Csalogány utca között elterülő két telket is kijelölték játszótérnek.44 1913-ban pedig az Egressy úti iskola mellett létesítettek játszóteret, amely- nek tereprendezési munkáira és bekerí- tésére 2200 koronát különítettek el.45

1912-ben jelent meg az iskolai sza- badterekkel kapcsolatos eddig ismert első kerttervezői munka is: a Gerentsér

36 A megadott területigényt egy osz- tályra vonatkoztatva adta meg az uta- sítás. Több osztály esetén arányosan növelni kellett a területet. Kisdedóvodai és népiskolai épitkezési mintatervek, épitkezési utasitások. Budapest, 1898., p. 18.

37 Uo., p. 18.

38 Uo., p. 19.

39 A x. xxx. xxxxxx- és közoktatásügyi minister 1900. évi 29.954. számú rende- lete valamennyi tankerületi kir. főigaz- gatósághoz, a középiskolai tantervek testi nevelésre vonatkozó rendelkezése- inek végrehajtása tárgyában. Az iskolai játszótereket a tanulók felügyelő jelen- létében látogathatták, meghatározott beosztásban, használatuk tehát eltért a későbbi – és mai – nyilvános játszóterek használatától. 1907-től kezdve továbbá már nem csupán szociális célok, hanem az iGúság katonai felkészítésének hely- színévé is váltak. A játszóterek ez irányú fejlesztésére jelen tanulmány terjedelmi okok miatt nem tér ki.

40 Felszerelés tekintetében külön-

böző labdák, ütőfák, jelző zászlók, “vár” készítésére használható botok, kapuk kijelölésére szolgáló póznák, valamint mérőszalag, kerti és egyéb szerszámok, öntöző-locsoló készülék volt az előírás. 29.954/1900 VKM rendelet.

41 Erdei 1991, p. 25.

42 Fővárosi Közlöny, XXII. évf. (1911), 62.

sz., p. 2310.

43 Nemzeti Sport, X. évf. (1912), 3. sz.,

p. 14.

44 Budapesti Hírlap, XXXII. évf. (1912),

60. sz., p. 53.; Budapesti Hírlap, XXXII. évf. (1912), 172. sz., p. 14.; Budapesti Hír- lap, XXXII. évf. (1912), 174. sz., p. 10.

45 Fővárosi Közlöny, XXIV. évf. (1913),

40. sz., p. 1393.

PLAYGROUNDS (E) on the edge of the playground which could be used in rain, and dressing rooms

The need for the utilization of school- (H), storage and toilets (K) were attached yards as the outdoor gym and the playing to it. He also suggested to enclosing the field was increasing with the develop- playground with alleys or shrubs (Pic. 6).32 ment of physical education. The so-called Although the design theory of play- German gymnastics full of military grounds improved and the need for them elements used earlier was changed grad- increased in the 1890’s, this type of open ually to the much freer Swedish system, spaces was still missing in Hungary ‘light gymnastics’. Suggestions appeared and as thus, in Budapest alike, only already in 1886 in contemporary press some examples created by local initi- recommending that also the play should atives existed. As a result, rough crit-

get the place in schoolyards in addition icism also appeared: “despite the fact

to gymnastics.30 Physical education in that we are a cultural nation, we are still Hungary, just like education as a whole, not mature enough to give our children followed European trends, thus, profes- opportunity for free move”33 or “we cannot sionals demonstrated the importance postpone establishing school playgrounds of plays with foreign examples (Pic. 5).31 anymore, otherwise we will not be able to Following these examples, a drawing of a utilize our children’s education, because Hungarian plan for playgrounds appeared as their physical education falls behind

in 1889 which, as the only image source their intellectual one, their non-resistant, found from the period until now, is a pauperising bones, muscles and nerves significant one. The imagined playground will not be able to bear the struggles designed by Xxxxxx Xxxxxx, a gymnast in of city life and drop out abortively.”34 Kolozsvár, was ideal for a smaller school. In 1894, a school playground was

Its area was 1000 m2 of which four sepa- installed in addition to a bath and a rated parts of 100-100 m2 were created. kitchen in the elementary school in Rökk They were places for ball games and skit- Szilárd street for charitable purposes tles, paved with the mixture of sand and by the “Child-friendly Association” to clay. Areas in between the four parts get poor children stay there aŁer their were designed for running and free play, lessons. However, this was only a unique

and there was also a roofed playing place case in Budapest,35 and only the turn of

30 Xxxxx Xxxxxx: A játék szerepe a neve- lésben. (The Role of Play in Education.) Néptanítók Lapja, vol. 19. (1886), no. 57.,

p. 450.

31 “ő” 1887, pp. 1-2.; Xxxxxxx 1889, pp.

81-83.

32 Felméry 1889, pp. 81-83.

33 Xxxxxxxxxx Xxxxx: A fiuk és leányok játékairól. (About Boys’ and Girls’ Plays.) In: Xxxxxxxx Xxxxx (ed.): Magyar Paeda- gogia. Vol. 3., Budapest, 1894., p. 386.

34 Xxxxx 1913, p. 26.

35 Néptanítók Lapja, vol. 27. (1894), no.

72., p. 677.

Xxxxxx xxxxxxxxxxxx igazgató által benyúj- tott, 13 játszótér elkészítésére vonatkozó előterjesztéshez kapcsolódóan Xxxxxxx Xxxx készítette el a játszóterek terveit.46 A játszóterek közül az első világhábo- rúig ideiglenesen csak néhány épült meg.47 A játszótereket különféle ját- szóeszközökkel (pl. homokozó) szerel- ték fel, a tiszti főorvosi hivatal azonban úgy vélte, hogy azok betegségeket ter- jeszthetnek, ezért a nagyszabású kez- deményezés végül nem vált valóra.48

A különálló telkeken létesített isko- lai játszóterek mellett Bárczy a meg- lévő iskolaudvarokat is igyekezett fej- leszteni, hiszen egy részük még 1912-ben is siralmas képet nyújtott: “Egyes helye- ken az udvar teljesen gondozatlan, elha-

nyagolt állapotban van, másutt nagyon mély, agyagos, egyenetlen gödrös vagy túlkemény, vagy kavicsos talaja van, ismét másutt ültetvények vagy a középen elhe- lyezett virágágy teszi használhatatlanná, esetleg palánk vagy kerítés vonul végig rajta és ez által alkalmatlan egy egész osz- tály befogadására.”49 Ennek megszünte- tése érdekében 1912-ben határozatban utasították az iskolákat, hogy mielőbb rendezzék udvaraikat, illetve küldje-

nek rajzzal készült jelentést az udva- rok méretéről, burkolatáról, valamint – amennyiben a játéktérré történő átala- kítást az iskola anyagi okok miatt nem tudja megvalósítani – költségvonzatáról is.50 Mivel az oktatási-nevelési funkció elsőbbséget élvezett az iskolák szabad- terein, kritikusan szemlélték, ha néhol a

más típusú terek kárára mégis díszkerte- ket létesítettek.51 Ennek eredményeként szinte csak az iskolák előkertjeit lehe- tett díszítő jelleggel kiültetni (7. kép), ami azonban nem tartozott minden isko- laépülethez, a többi terület az udvarok, játékterek számára volt fenntartva.52

Az első világháború átmenetileg meg- szakította a játszóterek fejlődését. 1915- ben egy fővárosi felhívás eredménye- ként több magántulajdonú telek mel- lett a legtöbb játszóteret is haszonkertté alakították, amelynek művelését pol-

gári és elemi iskolák tanulói végez-

ték, szigorú beosztásban. A megtermelt árut pedig a budapesti lakosság vásá- rolta meg. A kezdeményezés rendkívül nagy segítségnek bizonyult a lakosság élelmezésének megoldásában a hábo- rús években, ugyanakkor együtt járt töb- bek között az Egressy úti, Soroksári úti, Elnök utcai, Villám utcai és Szentend- rei úti játszóterek megszüntetésével.53 1916-ban az éhínség enyhítésére a val- lás- és közoktatásügyi miniszter orszá- gosan is elrendelte, hogy szabad terüle- teken, iskolaudvarokban konyhakerté- szettel foglalkoztassák a növendékeket, s így átmenetileg már nemcsak a ját- szóterek, hanem minden iskolai sza- badtér eredeti funkciója megszűnt.54

ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK

A századforduló budapesti iskolaépíté- szetében – mai szemmel nézve – még kevés szerepet kaptak a szabadte-

rek. Pedig az ezzel szorosan összefüggő iskola-egészségügy terén Magyarország ekkor viszonylag élen járt – noha szá- mos téren a külföldi példákra hagyatko- zott és a külföldi módszereket követte. A 20. század fordulóján több ország- ban újonnan szervezett iskolaorvosi intézmény hazánkban ekkor már 20 éve működött, sőt az iskola-egészség- ügyi oktatást is nálunk hozták létre elő-

ször. Ezekről a fejlesztésekről a korabeli, háromévente megrendezett nemzet- közi iskola-egészségügyi kongresz- szusokon is elismeréssel szóltak.55 Az iskola környezetének jelentősége tehát az egészségügyi vagy oktatási-neve-

lési kérdések kapcsán sokszor felme- rült, s ennek megfelelően a szabadtere- ket ki is alakították a szükséges módon, de mindez még nem fejlődött kertépíté- szeti horderejű feladattá. A kertművé- szet ugyanis még nem foglalkozott ekko- riban olyan összetett témákkal, mint az elsősorban funkcionális kérdéseket fel- vető iskolai szabadterek problémája.

46 I. Fehérvári út és Lenke út sarkán;

II. Marczibányi téren; II. Szegényház és Csalogány utca között; III. Szentendrei út és Konkoly utca sarkán; III. Filatori dűlő, Vörösvári út, Körte utca között; V. Balaton és Szemere utca sarkán; V. Váci út, Csavargyár utca, Mura utca között;

VI. Aréna út, Fóti út, Taksony utca, Tüzér utca között; VI. Janicsár és Árboc utca között; IX. Soroksári út és Kén utca sar- kán; IX. Gyáli út és Ecseri út sarkán,

X. Elnök utcai iskola közelében; VII. városligeti régi korcsolyapálya mellett. Xxxxxxx Xxxxxx: Budapest székesfőváros iskolai és iskolán kívüli testnevelésügyé- nek történeti fejlődése 1890-1930. Buda- pest, 1931., p. 214.

47 Uo., p. 214.

48 Xxxxxxx Xxxx másfél évtizeddel később már meglehetősen ironikus hangnemben írt erről: „A tiszti főorvosi hivatal kifo- gást emelt, hogy az ilyen játékok terjesz- tik a gyermekbetegségeket stb. Most már hála Istennek, úgy látszik, nem terjesz- tik, de megerősítik, mosolygóssá, nap- barnítottá teszik a mi gyermekeinket.” Xxxxxxx Xxxx: Gyönyörű a Gellérthegy.

Pesti Hírlap, LI. (1929), 209. sz., p. 7.

49 Fővárosi Közlöny, XXIII. évf. (1912), 24.

sz., p. 1096.

50 Uo.

51 „…kis területre szorított iskolaud- varainkon meg kell tiltani azt, hogy az udvaroknak sokszor 30-50%-át is bokrok, gyepágyak és virágok, a melyek maguk- ban véve üdítő és kedves látványt nyuj- tanak, foglalják el és szűkítsék a tanu- lóknak amúgy is szűkre szabott udvarát, illetőleg játszóterületét.” Xxxxx 1913, p. 25.

52 Az előkerteken kívül – mint már emlí- tésre került – a bentlakásos iskolák ren- delkeztek csak nagyobb díszkertekkel. 53 A tanulók – természetesen irányítás mellett – a művelés előtt maguk tervez- ték meg és alakították ki a haszonker- teket, tehát nemcsak kertészeti, hanem tervezési és geodéziai (felmérési, kitű- zési) alapismeretekre is szert tettek.

A kertekről bővebben: S. n.: A fővárosi iskolák tanulóinak kertészeti munkája a világháború idején. A Kert, XXI. évf. (1915), 15. sz., pp. 463-467. és 16. sz., pp.

493-497.

54 Kertészet, V. évf. (1917), 5. sz., p. 76. 55 Xxxxx Xxxxxx: A nürnbergi iskola egészségügyi kongresszus. Budapest, 1906., p. 3.

the century meant a breakthrough in this regard. The building instructions for public schools in 1898 dedicated a whole chapter to school playgrounds and outdoor gyms: “Playgrounds and outdoor gyms are needed to be installed next to every school. Joint playgrounds for two or more schools can be allowed only

in special cases, in cities. Roofed play- grounds are really expedient besides open ones. The schoolyard can also be the play- ground and outdoor gym. The open play- ground is a flat area of at least 300 m2.36 It should be gritted with special care (with sand and small gravels) so that it be neither dusty nor wet. No trees or shrubs should be planted and nothing else set up

in the area; it should be completely empty. Deciduous trees are welcome around it, but shrubs are not tolerable.”37 The play-

ground had to be placed xxxxxxx, further

from the school building and the dusty, noisy streets. The roofed playing place, standing on pillars and with a minimum size of 60 m2, was suggested to be placed on the northern side of the playground.38

The instructions were realizable again only in the countryside. But they were impossible to be implemented

in the capital having densely built-up areas and high numbers of pupils, espe- cially in those schools where there were not even any suitable school-yard. The compulsory play-aŁernoons introduced in secondary schools in the school year 1900/1901 (at first, for social reasons) also urged the installation of play- grounds.39 The regulation specified the areas: they had to be flattened areas surrounded by planking and alleys, the size had to be 120m x 80m in schools with eight classes and 100m x 50m in schools with four classes. A well had

to be drilled in one corner and toilets enclosed by shrubs had to be established in another one. Furthermore, a roofed place with two open sides and a storage also had to be installed. The area in front of the roofed edifice had to be turned into a skating rink during winter.40

Xxxxxx Xxxxxx, who sympathized with progressive ideas, realized the necessity of playgrounds, and so not limiting them only to the school plots, he used the empty plots of the city, choosing places which were easy to access from more schools. Some of this kind of playgrounds were already built in 1904 in the densely populated 5th and 10th districts.41 Another school playground in the 5th district (at the corner of Szalay, Szemere and Koháry street) was to be built until

1 September 1911 with the cost of 13.000 crowns.42 A small building was also built there which served as a changing room and a place for bad weather. The play- ground was equipped for playing and gymnastics during spring and summer and for skating in wintertime.43 Next year, Klauzál square, 7th district and the plot next to the school in Váci street, 6th dist., two plots next to the school

of Balaton street, 5th dist. and the two plots between Szegényház street and Csalogány street, 2nd dist. were turned into playgrounds.44 And in 1913, another playground was installed next to the school in Egressy street, the building and enclosing of which cost 2200 crowns.45

The first garden design of school open spaces known by now appeared in 1912: Xxxx Xxxxxxx made the plans concerning a proposal for establishing 13 play- grounds submitted by Xxxxxx Xxxxxxxxx, director of physical education.46 Only some of them were built temporarily until the 1st World War.47 They were equipped with various playing devices (e. g. sandboxes), however, the chief medical office thought they could

be infectious, so the significant initi- ative could not become reality.48

In addition to the playgrounds estab- lished on separated plots, Bárczy also tried to develop the existing schoolyards, because several of them looked lamen- table even in 1912. „At some places, the

schoolyards are completely neglected, at other places, their ground is deep, clayey, uneven, dimpled, too hard or gravelly.

36 The size of area was given per class in the instructions, so in case of more classes, the area had to be increased proportionally. Kisdedóvodai és népis- kolai épitkezési mintatervek, épitkezési utasitások. (Design Models and Building Instructions for Nursery Schools and Public Schools.) Budapest, 1898., p. 18.

37 Ibid.

38 Ibid., p. 19.

39 VKM Decree of 1900/29.954. School playgrounds could be visited in the pre- sence of a supervisor, according to a strict schedule, thus, their use differed from the later ones and so from the ones today. Aßer 1907, they became places not only of social aims, but also of the youths’military training. Due to length limits, the examination of this latter trend is not the subject of this paper.

40 The equipment contained balls, beet- les, banners, sticks for making castles or signing goal lines, measuring tapes, gardening and other tools and watering cans. Ibid.

41 Erdei 1991, p. 25.

42 Fővárosi Közlöny, vol. 22. (1911), no.

62., p. 2310.

43 Nemzeti Sport, vol. 10. (1912), no. 3.,

p. 14.

44 Budapesti Hírlap, vol. 32. (1912), no.

60., p. 53.; Ibid., vol. 32. (1912), no. 172., p.

14.; Ibid., vol. 32. (1912), no. 174., p. 10.

45 Fővárosi Közlöny, vol. 24. (1913), no.

40., p. 1393.

46 The playgrounds: at the corner of Fehérvári st. and Lenke (Bocskai) st. (1st dist.); Marczibányi sq. (2nd dist.); bet- ween Szegényház and Csalogány sts. (2nd dist.); at the corner of Szentendrei st. and Konkoly st. (3rd dist.); between Filatori lane, Vörösvári st. and Körte st. (3rd dist.); at the corner of Balaton st. and Szemere st. (5th dist.); between Váci st., Csavargyár st. and Mura st. (5th dist.); between Aréna st., Fóti st., Taksony st. and Tüzér st. (6th dist.); between Janicsár st. and Árboc st. (6th dist.); at the corner of Soroksári st. and Kén st. (9th dist.); at the corner of Gyáli st. and Ecseri st. (9th dist.), near the school in Elnök st. (10th dist.); next to the old skate rink in the City Park (7th dist.). Hodászy 1931, p. 214. 47 Ibid., p. 214.

48 Xxxx Xxxxxxx wrote about this in

quite an ironic tone 15 years later: „The chief medical ofice raised an objection arguing that plays like these are infec- tuous for children. Today, thanks God, it seems that they are not infectuous any more, but they strengthen children and make them smile and tan.” Xxxxxxx Xxxx: Gyönyörű a Gellérthegy. (The Xxxxxxx Xxxx is Beautiful.) Pesti Hírlap, vol. 51. (1929), no. 209., p. 7.

A századforduló időszakában az isko- lai szabadterek létesítését nem kertter- vezési feladatként értelmezték. Az isko- lák esztétikai kialakításáról folytatott diskurzusban fel sem merült az épület környezetének rendezett kialakítása, vagy a zöldfelületek díszítése. Xxxxxxx Xxxx, a Magyar Királyi Kertészeti Tanin- tézet igazgatója több iskolát, iskolai ját- szóteret is tervezett, mégsem említette egyetlen, a világháború előtt írt, iskolák- ról szóló írásában sem a szabadtereket.56

Angliában közparkok tervezése kap- csán már az 1840-es években megjelen-

tek a szociális és funkcionális kérdé- sek a kerttervezésben, s ennek eredmé- nyeként az első tervezett sportterületek, játszóterek is létrejöttek a parkokban. Németországban mindez először Gus-

xxx Xxxxx elméleteiben és terveiben sze- repelt az 1860-as években.57 Magyar- országon kissé megkésve, az 1890-es évek végén készültek az első nyilvános- játszótértervek, kezdetben a korábbi piacterek átalakítása kapcsán.58 Érde- kes, hogy mindezek ellenére, még az 1910-es években is arra hivatkoztak

az iskolai játszóterek létesítése kap-

56 Xxxxxxx Xxxx: Művészet a népisko- lában. Építő Ipar, XXXIV. évf. (1910), 2. sz., pp. 13-14. A korszak gyors szemlé- letbeli változásáról tesz tanúbizonysá- got ugyanakkor, hogy Rerrich az 1910-es évek elején kiépített iskolai játszóte-

xxx xxxxxxx sem szólal fel, ám pár évvel később, 1919-ben már – saját, 1910-es évek elején készített tervrajzaival – hir- deti a játékterek kapcsán felmerülő kert- művészeti és városépítészeti feladatokat. Xxxxxxx Xxxx: A modern városépítészet szociális irányú kertművészeti feladatai- ról I-II. A Magyar Mérnök- és Építész-Egy- let Közlönye, LIII. évf. (1919), 16. sz., pp.

127-134. és 17. sz., pp. 135-140.

7

7. kép/pict.:

A Hernád–Elemér utcai elemi iskola tervrajza előkert feltüntetésével. Földszint és távlati rajz. Tervező: Xxxxxxx Xxxx / Plan of the elementary school in

Hernád and Elemér streets with forecourt. Ground ffoor and perspective view.

Architect: Xxxx Xxxxxxx (forrás/source: a főváros építkezései

iii. magyar építőművészet, vii.

évf. (1909), 10. sz. p.

14. és 16. / a Főváros ÉpítkezÉsei iii. (buildings oF budapest. vol. 3.) magyar ÉpítőművÉszet, vol. 7. (1909), no. 10., p. 14. and 16.)

There are also yards which have been made unusable by plants and flower beds in the middle or palings or fences run through it and so there is not enough place for classes.”49 In order to cease these problems, schools were ordered

in a decree in 1912 to arrange their yard and send reports which contained a site plan and data about their size, pavement, and costs of transformation into the playground, in case the school could

not undertake the task due to financial problems.50 Since education took prece- dence in all open spaces of schools, orna- mental gardens were criticised when being established to the detriment of other types of open spaces.51 As a result, almost only the frontage of the schools could be planted in an ornamental way (Pic. 7), which did not belong to every school. All the other areas were reserved for schoolyards and playgrounds.52

The 1st World War stopped the devel- opment of playgrounds temporarily. Most of them were transformed into vegetable gardens just like many private sites in 1915, due to an initiation in the capital, and they were cultivated by pupils of elementary and higher elementary schools according to a strict schedule.

The produced goods were bought by the inhabitants of Budapest. The initi-

xxxxx proved to be a great help in solving the catering problems of the population during the war years. Nevertheless, it meant the liquidation of the playgrounds

e. g. in Egressy st., Soroksári st., Elnök st., Villám st. and Szentendrei st.53 To relieve

famine, the Minister of Religion and Public Education ordered in the whole country in 1916 to employ students in olericulture using free areas and school- yards, thus not only playgrounds but the original function of all kinds of school open spaces ceased temporarily.54

CONCLUSION

As seen from today, open spaces barely got involved in school architecture at the turn of the 20th century. Never- theless, Hungary was among the leader ones concerning school health closely connected to open spaces – even though it relied on foreign exam- ples and followed foreign methods in many cases. The institution of school doctors had been working already for 20 years in Hungary when it was estab- lished in other countries at the turn of the century, and education of school health was also introduced first in our country. These improvements were

acknowledged even in the international congresses on school health held every three years.55 The importance of the envi- ronment of the schools oŁen appeared concerning questions of school health

or education, and also open spaces were formed as required, but it had still not developed into a task of garden design. The reason was that garden art had still not dealt with such complex subjects like school open spaces which raised functional questions primarily.

49 Fővárosi Közlöny, vol. 23. (1912), no.

24., p. 1096.

50 Ibid.

51 „…it must be prohibited to have shrubs, lawns, flowers occupying 30-50 percent of the schoolyards, even if they provide a pleasant sight otherwise, beca- use they narrow down the already too tight schoolyards and playgrounds even more.” Xxxxx 1913, p. 25.

52 As already mentioned, only boarding schools had bigger ornamental gardens besides the frontage gardens.

53 The children also planned and const- ructed the gardens before cultivating them, so they learned not only horticul- tural, but also designing and surveying knowledge. About the gardens in more details, see: S. n.: A fővárosi iskolák tanulóinak kertészeti munkája a világ- háború idején. (Horticultural Work of Students in Budapest During the World War.) A Kert, vol. 21. (1915), no. 15., pp.

463-467. and no. 16., pp. 493-497.

54 Kertészet, vol. 5. (1917), no. 5., p. 76. 55 Xxxxx Xxxxxx: A nürnbergi iskola egészségügyi kongresszus. (The Cong- ress on School Health in Nürnberg.) Budapest, 1906., p. 3.

csán, hogy a fővárosban nincsen játszó- tér.59 Ennek feltételezhetően az lehet

a magyarázata, hogy az 1890-es évek- ben létesített játékterek még csupán egy nagyobb, fasorokkal kerített sza- bad teresedést jelentettek, minden épít- mény, játék- vagy játszóeszköz nélkül.

A kifejezetten iskolák számára készült játszóterek Németországban is viszonylag későn, az 1880–90-es évek- ben jelentek meg,60 ami a német test- nevelésügy erőteljes hatásával is magyarázható.61 Angliában az isko- lákhoz tartozó játékterek, sportpá- lyák hagyományosnak mondhatók, ám ez az ottani, máig meghatározó okta-

tási rendszer, a bentlakásos iskola („col- lege”) különbségéből is adódik.62

Az iskolai és nyilvános játszóterek kialakulása részben azonos gyökerek- ből táplálkozik, a szegényebb népré- tegek gyermekeinek szociális irányú, gyermekvédelmi szempontú megköze- lítéséből, amellyel a felügyelet nélküli, csellengő gyermekek erkölcsi romlá- sát és bűnözési hajlamaik kialakulását próbálták kivédeni. Az iskolai játszó- terek egyúttal a testnevelési nézetek változásaira is reagáltak, az új tantár- gyi követelményeknek megfelelve.

A közparkok és intézményi szabadte- rek közötti hasonlóság lassú felismerése jelenik meg abban, hogy a nyilvános ját- szóterekkel szemben a fővárosi iskolai játszóterek kertépítészeti megfogalma- zására csupán a századforduló végén, az 1910-es években látunk először komo- lyabb kezdeményezést, s épp Xxxxxxx Xxxx személyében, aki a játszóterek ter- vezésével felkarolta az iskolai szabad- tértervezés ügyét. Rerrich tevékenysége döntő fontosságú abból a szempontból is, hogy életműve már a modern kertterve- zői szemléletet képviseli. Az iskolai ját- szóterek tervezésének kertművészeti és építészeti feladattá emelése is e modern szemlélet megjelenését illusztrálja, amelybe nem csupán a mindenki által elérhető, nyilvános szabadterek, hanem

a különböző funkciójú – és nem feltét- lenül díszkerti kialakítású – intézményi szabadterek tervezése is beletartozik. A századforduló iskoláinak építése kapcsán mindemellett már megjelentek

más – jelen tanulmányban részletesen nem tárgyalt – előremutató tevékenysé- gek is. A Bárczy-féle új iskolák építésé- nél egyúttal rendezték a környező utcá- kat, tereket is, tehát az iskolafejlesz- tés átfogó városépítészeti tervezéssel járt együtt. Az 1910-es években az épít- kezések során kifejezetten ügyeltek a kerítések, bejáratok, a néhol megjelenő fedett játszóhelyek egységes, az iskola-

épülethez illeszkedő és ízléses kialakítá- sára – az építészet és tájépítészet hatá- rán elhelyezkedő kerti elemek kialakí- tását építészeti feladatként kezelve.

Mindezeket tekintve várható volt, hogy a következő lépés a szabadterek egységes, kertépítészeti kezelése lesz majd, ám az első világháború átmene- tileg akadályozta a folyamatot. A kert- tervezési, tájépítészeti feladatok, az intézménykertek és közparkok igényes alakításának ügye a háború utáni évti- zedekben vált mindennapi, fontos kér- déssé. ◉

57 Csepely-Xxxxx Xxxx: Korai modern szabadtérépítészet. A közparktervezés- elmélet fejlődése az 1930-as évek végéig. Budapest, 2011., p. 38 és pp. 48-49. (Dok- tori értekezés, Budapesti Corvinus Egye- tem Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola)

58 Uo. pp. 113-114.

59 Xxxxx 1913, p. 26.

60 R. Wehmer: Schulgesundheitspflege unter Zugrundelegung der für Preussen gültigen Bestimmungen. Berlin, 1895., pp. 41-43.

61 Torna és katonai rendgyakorlatok alkalmazása szabad játékok helyett. 62 A szabad játékok, labdajátékok régi hagyománya nem véletlenül eredmé- nyezte azt, hogy Angliában létesül-

tek az első közparki játszóterek, s hogy Amerika, majd Európa más országai

is az angol példa nyomán fejlesztették ilyen irányba közparkjaikat. A bentla- kásos angliai iskolákban tehát nem új funkcionális térként jelent meg a ját- szótér, a sportpálya, hanem már régóta jelen volt. Xxxxxx Xxxxxxxxxxx 1885-ben kiadott munkája részletesebben is elemzi a különböző játékokat és a bentlaká-

sos iskolák campus-jellegű kialakítását. Xxxxxx Xxxxxxxxxxx: School hygiene and diseases incidental to school life. London, 1885.

Establishing school open spaces were not regarded as a task of garden design. The forming of the environment of schools or the enrichment of green spaces did

not even emerge in the discourse about the aesthetics of schools. Xxxx Xxxxxxx, director of the Hungarian Royal School of Horticulture planned several schools and playgrounds, still did he not mention open spaces in any of his writings

about schools before the world war.56 Social and functional questions in

garden design had already appeared in connection with public parks in England in the 1840’s, and also the first designed sports fields and playgrounds were established in the parks as a result. In Germany, these appeared first in Xxxxxx Xxxxx’x theories and plans in the 1860’s.57 The first plans for public playgrounds

in Hungary were made only later, in the 1890’s, at first in connection with the transformation of the former market- places.58 It is interesting, that despite this, one of the reasons for the estab- lishment of school playgrounds in the 1910’s was that there had not been any playgrounds in the capital before.59

The explanation of this anomaly may be that playgrounds installed in the 1890’s were only larger free areas surrounded by alleys but without any edifices or playing equipment.

Playgrounds made especially for schools appeared in Germany also later, only in the 1880-90’s,60 which can also be explained by the strong effect of German physical educational methods.61 Meanwhile, in England, the playing fields and sports fields belonging to schools were the tradition, but it came partly from the difference in the educa- tional system which is still significant: the boarding schools or colleges.62

The evolution of school and public play- grounds can be traced back partly to

the same roots: the social approach to the children of poor people and aspects of child protection with which strag- gling and unattended children’s moral

degradation and the emergence of crimi- nality were tried to be prevented. Besides, school playgrounds were a reaction also to the changes in physical education.

The slow recognition of the simi- larity between public parks and insti- tutional open spaces appears in that in contrast with public playgrounds, the first initiatives for the garden design of school playgrounds in the capital can only be found in the 1910’s, and by Xxxx Xxxxxxx who took the case of school open spaces by designing playgrounds.

Moreover, Xxxxxxx’x appearance is also of capital importance as his life work repre- sents the modernist views in garden design. Raising the design of school play- grounds into a task of garden art and architecture illustrates the appearance of this modernist view, which includes not only the design of public spaces but also of institutional open spaces that have different functions and are formed not necessarily as ornamental gardens.

Nevertheless, other promising activ- ities also appeared in connection with school building at the turn of the century (not presented in this paper in details). When building schools in xxx Xxxxxx- era, the joining streets, squares were also planned, so the development of schools meant a general urban devel- opment as well. They also paid attention that fences, entrances and roofed playing places should fit the school building in design and be elegant, although they treated open space elements, that are

at the border of architecture and land- scape architecture, as architectural tasks.

Considering all of these, it was predictable that the next step would be the integrated, landscape architectural treatment of open spaces, but the 1st World War stopped this process tempo- rarily. Therefore, the tasks of garden design and landscape architecture and the demanding design of institutional open spaces and public parks became a significant, everyday question in the

decades aŁer the war. ◉

56 Xxxxxxx Xxxx: Művészet a népiskolá- ban. (Art in the Public Schools.) Építő Ipar, vol. 34. (1910), no. 2., pp. 13-14.

However, the rapid change in attitude in the era can be observed in the fact that Xxxxxxx had not even put in a word for the school playgrounds built in the beginning of the 1910’s, however, a few years later, in 1919, he already propa- gated the tasks of garden and urban design concerning playgrounds with his drawings made in the beginning of the 1910’s. Xxxxxxx Xxxx: A modern városépí- tészet szociális irányú kertművészeti feladatairól I-II. (About the Social Tasks of Garden Art in Modern Urban Design.

I-II.) A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, vol. 53. (1919), no. 16., pp. 127-

134., and no. 17., pp. 135-140.

57 Csepely-Knorr 2011, p. 38. and pp.

48-49.

58 Ibid. pp. 113-114.

59 Xxxxx 1913, p. 26.

60 R. Wehmer: Schulgesundheitspflege unter Zugrundelegung der für Preussen gültigen Bestimmungen. Berlin, 1895., pp. 41-43.

61 They used gymnastics and military excercises instead of free games.

62 It is not surprising that the old tradi- tion of free games and ball games resul- ted in the construction of playgrounds in public parks first in England, then other European countries and the USA developed their own public parks in this way aßer the English example. The play- ground and sports field did not appear in English colleges as a new functional space, but it had been existed for a long time. The different games and the for- mation of colleges like campuses were written in detail in Xxxxxx Xxxxxxxxxxx’x work in 1885. Xxxxxx Xxxxxxxxxxx: School hygiene and diseases incidental to school life. London, 1885.