AEGON SMART MONEY
AEGON SMART MONEY
BEFEKTETÉSI ALAPOK ALAPJA
KEZELÉSI SZABÁLYZATA
ALAPKEZELŐ
AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT.
(0000 XXXXXXXX, XXXXX XX 0.)
LETÉTKEZELŐ
UNICREDIT BANK HUNGARY ZRT.
(0000 XXXXXXXX, XXXXXXXXX XXX 0-0.)
HATÁLYOS:
2021.03.10.
TARTALOM
I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk 5
II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként) 9
III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai 10
VI. A hozammal kapcsolatos információk 27
VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása 27
IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása 30
X. A befektetési alapra vonatkozó további információ 34
XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk 36
FOGALMAK
ABA | alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve |
ABAK | alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő |
ABAK-irányelv | az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló 2011/61/EU irányelv |
ABAK-rendelet | az alternatív befektetési alapkezelőkről szóló 231/2013/EU rendelet |
ÁÉKBV | átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások |
Alap | Aegon Smart Money Befektetési Alapok Alapja |
Alapdeviza | HUF, azaz magyar forint. Az a devizanem, amelyben az Alap az eszközeit nyilvántartja. Az Alap az eszközeinek egy részét az alapdevizájától eltérő devizában kibocsátott értékpapírokba is fektetheti. |
Alapkezelő | az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. |
ÁKK | az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
Befektetési alap | a Kbftv-ben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma |
Befektetési jegy | a Kbftv-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír |
Befektető | a befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa |
Cél-ország | olyan ország, amelynek tőkepiacán valamely Alap befektet, vagy stratégiailag befektetni szándékozik |
Dematerializált értékpapír | A Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség |
EU | Európai Unió |
EGT-állam | az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam |
Felügyelet | Magyar Nemzeti Bank – Pénzügyi Felügyelet (korábban: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) |
FIFO elv | adott értékpapírból a portfólióban lévő első beszerzés kerül elsőként értékesítésre |
Forgalmazási nap | minden olyan munkanap, amely napra az Alapkezelő kiszámítja a nettó eszközértéket |
Forgalmazó | Az Alapkezelő, valamint a Befektetési jegyek forgalmazásában közreműködő további forgalmazók. A forgalmazók aktuális listája a Kezelési szabályzat 1.7. pontjában található. |
Forgalmazási helyek | A Forgalmazó által az Alap Befektetési jegyeinek értékesítésére kijelölt helyek. A Forgalmazási helyek listája elérhető az Alapkezelő honlapján: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/ |
G20 | A G20 a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet. |
Kbftv. | 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról |
Kezelési Szabályzat | az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazó, a Kbftv. szerint elkészített szabályzat, amely az Alapkezelő és a Befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza |
Könyvvizsgáló | PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. |
Közzétételi helyek | a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx/ és a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxx.xx/ honlap |
Letétkezelő | UniCredit Bank Hungary Zrt. |
Megbízás | Befektetési jegyekre vonatkozó vételi, visszaváltási, ill. átváltási megbízás |
MNB | Magyar Nemzeti Bank |
Nettó eszközérték | a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is |
OECD | Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet |
Ptk. | 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről |
Saját tőke | a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos |
Sorozat | Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A Kezelési Szabályzat, illetve a Tájékoztató részletesen meghatározza, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól. |
SFDR rendelet (Sustainable Finance Diclosure Regulation) | AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről |
Taxonómia rendelet | AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról |
Tájékoztató | a Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához a Kbftv. szerint elkészített dokumentum |
T-nap | az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának napja |
Tpt. | a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény |
Ügyfélszámla | az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál. |
I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk
1. A befektetési alap alapadatai
1.1. A befektetési alap neve
Aegon Smart Money Befektetési Alapok Alapja
1.2. A befektetési alap rövid neve
Aegon Smart Money Alapok Alapja
1.3. A befektetési alap székhelye
0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma
Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma: 2009. szeptember 15. Az Alap lajstromszáma: 1111-349.
1.5. A befektetési alapkezelő neve
Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.
1.6. A letétkezelő neve
UniCredit Bank Hungary Zrt.
1.7. A forgalmazó neve
Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.
további forgalmazók:
CIB Bank Zrt.
Concorde Értékpapír Zrt. Equilor Befektetési Zrt. ERSTE Befektetési Zrt.
KBC Securities Magyarországi Fióktelepe OTP Bank Nyrt.
Raiffeisen Bank Zrt.
Sopron Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság SPB Befektetési Zrt.
MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Unicredit Bank Hungary Zrt.
1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)
A befektetési alap nyilvános.
A lehetséges befektetők köre: szakmai és lakossági egyaránt.
1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)
A befektetési alap nyíltvégű.
1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése
A befektetési alap határozatlan futamidejű.
1.11. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap
A befektetési alap ABAK-irányelv alapján harmonizált.
1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól
Sorozat | Eltérés |
Aegon Smart Money Alapok Alapja (A sorozat, HUF) | alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre |
Aegon Smart Money Alapok Alapja (R sorozat, HUF) | alapkezelési díj mértéke, forgalmazók köre, büntetőjutalék mentes |
1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)
A befektetési alap értékpapíralap.
1.14. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése
Nem alkalmazandó.
2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk
A forgalmazók köre:
Az Alapkezelő az Alap Befektetési Jegyét forgalmazza. Az Alap Befektetési jegyét a Kezelési szabályzat
1.7. pontjában felsorolt további forgalmazók az Alapkezelővel kötött forgalmazási szerződésük keretein belül, saját Üzletszabályzatuk szerint forgalmazhatják.
A Forgalmazó Üzletszabályzatában speciális feltételeket határozhat meg, amellyel az Alap Befektetési jegyeinek forgalomképességét korlátozhatja. Az Alapkezelő fenntartja a jogot, hogy a forgalmazási szerződéseken keresztül a további forgalmazók Üzletszabályzatban foglalt kondícióit szabályozza. Felhívjuk tisztelt Befektetőink figyelmét, hogy a Forgalmazó Üzletszabályzatában a befektetők körére vonatkozóan megkötéseket alkalmazhat.
3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása
Törvények
• 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.)
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)
• 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
• 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól
• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
• 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről
• 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.)
• 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről Kormányrendeletek
• 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól
• 79/2014. (III. 14.) Korm. rendelet az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről
• 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről
• 153/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a pénzügyi szektorban érvényesülő fogyasztóvédelem hatékonyságának növeléséhez szükséges egyes kérdésekről
• 22/2008. (II. 7.) Korm. rendelet a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről
• 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól
Pénzügyminiszteri/nemzetgazdasági miniszteri rendeletek
• 16/2017. (VI. 30.) NGM rendelet a befektetési vállalkozás által alkalmazandó termékjóváhagyási folyamatról
• 6/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetési szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségéről
Felügyeleti rendeletek
• 46/2018. (XII:17.) MNB rendelet az egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokról
• 45/2018 (XII.17.) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól
Európai Uniós szabályozás
• Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatív befektetésialap-kezelőkről (ABAK-irányelv)
• A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (ABAK-rendelet)
• Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (XxXXX XX. irányelv)
• Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet
• A BIZOTTSÁG (EU) 2017/565 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről
• Bizottság 583/2010/EU Rendelete (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról
• SFDR rendelet (Sustainable Finance Diclosure Regulation): AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről
• Taxonómia rendelet: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról
A fenti felsorolás nem taxatív jellegű, így a fentieken túlmenően vannak olyan hatályos jogszabályi rendelkezések, amelyek szabályozzák az alapkezelési tevékenység és a forgalmazási tevékenység belső folyamatait, illetőleg a Felügyelettel szemben fennálló adat-bejelentési, adatszolgáltatási és a felügyeleti hatósági jogkör gyakorlásából eredő egyéb kötelezettségeket.
4. A befektetés legfontosabb jogi következményeinek leírása, beleértve a joghatóságra, az alkalmazandó jogra és bármilyen olyan jogi eszköz meglétére vagy hiányára vonatkozó információkat, amelyek az ABA letelepedése szerinti országban hozott ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról rendelkeznek
A befektetési jegyek nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegyek, azaz azokat a Befektetők a folyamatos forgalmazás során az Alap futamideje alatt megvásárolhatják (vétel), illetve értékesíthetik (visszaváltás). Ennek feltétele, hogy a Befektető az Alap valamely Forgalmazójánál értékpapírszámlával rendelkezzen. Mivel az Alap hozamot nem fizet, így a Befektető a vételi és a visszaváltási ár közötti különbözeten realizálhat nyereségét. A vételi és a visszaváltási megbízás teljesítésére az aktuális (és a jelen Xxxxxxxx Szabályzat szerint megállapított) nettó eszközérték alapján kerül sor.
Az értékpapírszámla megnyitására és vezetésére, valamint a vételi, visszaváltási megbízások teljesítésére a Forgalmazók üzletszabályzatának rendelkezései, valamint az abban meghatározott ország jogszabályai az irányadóak.
Xxxxx Xxxxxxxx Szabályzat kiadásakor az Alapkezelő vonatkozó Üzletszabályzata alapján ezen ügyletekre a magyar jog az irányadó, amely azonos az jelen Alapra alkalmazandó joggal.
II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)
5. A befektetési jegy ISIN azonosítója
Sorozat | ISIN |
Aegon Smart Money Alapok Alapja (A sorozat, HUF) | HU0000708169 |
Aegon Smart Money Alapok Alapja (R sorozat, HUF) | HU0000726450 |
6. A befektetési jegy névértéke
Sorozat | Névérték |
Aegon Smart Money Alapok Alapja (A sorozat, HUF) | 1 HUF |
Aegon Smart Money Alapok Alapja (R sorozat, HUF) | 1 HUF |
7. A befektetési jegy devizaneme
Sorozat | Devizanem |
Aegon Smart Money Alapok Alapja (A sorozat, HUF) | HUF, azaz magyar forint |
Aegon Smart Money Alapok Alapja (R sorozat, HUF) | HUF, azaz magyar forint |
8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk
A befektetési jegyek előállítása dematerializált formában történik, nem kerülnek fizikai legyártásra (kinyomtatásra). A befektetési jegyek kibocsátását (keletkeztetés) a KELER Központi Értéktár Zrt. végzi az Alapkezelő megbízása alapján. Az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazó saját Üzletszabályzata szerint értékesítheti. A befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket a Befektetők a folyamatos forgalmazás során megvásárolhatják.
9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja
A befektetési jegyek tulajdonjogának igazolására és nyilvántartásának módjára a Ptk. Hatodik könyve
XXXI. Címe és a Tpt. 138.§ - 146.§ rendelkezései az irányadóak.
A Tpt. rendelkezési szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Ptk. alapján a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím is szükséges. A Befektetési jegyek tulajdonjogát a Befektető értékpapír-számlavezetője által kiállított számlakivonat igazolja.
Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.
10. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az
ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
A befektetési jegyek tulajdonosai jogosultak:
• a befektetési jegyeik napi nettó eszközértéken való visszaváltására a forgalmazási helyen az Alap Kezelési Szabályzatában meghatározott feltételek szerint;
• a Kezelési Szabályzat, a Tájékoztató, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányához hozzájutni a Forgalmazó irodáiban;
• az Alapokkal kapcsolatos éves és féléves jelentéseihez hozzájutni a Forgalmazó irodáiban;
• tájékoztatást kérni az Alapok nyereségének összetételéről;
A befektetési jegyek tulajdonosai rendelkeznek mindazon további jogokkal, amelyek a jelen Kezelési Szabályzatban és a Tájékoztatóban, valamint jogszabályban foglaltak.
Az Alapkezelő a Befektetők között különbséget nem tesz, minden Befektető azonos jogokkal rendelkezik. Az Alapkezelő a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot továbbá azzal biztosítja, hogy valamennyi Befektető vételi és visszaváltási megbízását azonos feltételek szerint, a jelen Kezelési Szabályzatban meghatározott módon kezeli. Ennek megfelelően az Alap egyetlen befektetője sem részesül kivételezett bánásmódban a többi befektetővel szemben.
III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai
11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)
Az Alap célja, hogy olyan befektetési portfóliót hozzon létre Befektetői számára, amelyben az Alapkezelő alapvetően a mögöttes Aegon befektetési alapokon keresztül a lehető legnagyobb hozam elérésére törekszik közepes kockázati szint mellett. E célt úgy kívánja az alap elérni, hogy különböző elemzési technikák útján kiválasztja azon eszközosztályokat, befektetési alapokat, amelyek a legnagyobb felértékelődési potenciállal bírnak és befektetéseket valósít meg befektetési jegyek, illetve kollektív befektetési papírok vásárlásán keresztül.
12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei
Az alap elsősorban az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapokba helyezi tőkéjét, de ugyanakkor más befektetési alapokat, kollektív befektetési értékpapírokat is vásárolhat portfóliójába diverzifikációs céllal, vagy ha az adott eszközosztály még nem lefedett az Alapkezelő alapjai által.
Közvetve az Alap képes elérni a ma ismert teljes befektetési univerzumot befektetési jegyeken keresztül (kötvénypiacok, pénzpiacok, részvénypiacok, ingatlanpiac, private equity, derivatívok és más regulált illetve OTC származékos termékek, árupiaci termékek, devizák stb.), és befektetéseket megvalósítani hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
A likviditás biztosításának érdekében, az Alap az ÁKK által kibocsátott diszkontkincstárjegyeket és államkötvényeket, a Magyar Állam által garantált kamatozó értékpapírokat, valamint az MNB által kibocsátott kötvényeket tarthat portfóliójában.
Az alap aktívan alkalmaz kockázatkezelési eljárásokat, valamint gondosan választja meg a magasabb kockázatú befektetések pozíció méretét. Mivel a befektetések köre magában foglal külföldi devizában denominált befektetéseket, ETF-eket, befektetési jegyeket, ezért az alap befektetői devizakockázatot is viselhetnek. A törvény szerinti kötelességünknek eleget téve minden befektetőnek a tudomására hozzuk, hogy az alap befektetési alapokba fektető alap, azaz befektetési politikája szerint eszközeinek több mint 80 százalékát fekteti vagy fektetheti befektetési jegyekbe vagy egyéb kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokba. Az alap ugyanakkor nem kíván egyik befektetési alapból sem több mint 20%- os súlyt tartani, kivéve az Aegon Pénzpiaci Befektetési Alapot, Aegon Belföldi Kötvény Befektetési Alapot, Aegon MoneyMaxx Total Return Befektetési Alapot, Aegon Alfa Abszolút Hozamú Befektetési Alapot, Aegon BondMaxx Abszolút Hozamú Kötvény Alapot és Aegon ÓzonMaxx Abszolút Hozamú Befektetési Alapot, Aegon Maraton Aktív Vegyes Befektetési Alapot és az Aegon Panoráma Származtatott Befektetési Alapot, melyeknek súlya akár 100% is lehet az Alap portfóliójában.
Az Alapnak nincs referenciaindexe.
13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása Az Alap számára elsődleges befektetési eszközök a kollektív befektetési értékpapírok. Az Alap hazai állampapírok mellett magyar állam által garantált kötvényeket is tarthat portfóliójában, továbbá köthet betét és repó ügyleteket, azonban nem megengedett a származtatott ügyletek alkalmazása.
14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya
Az Alap által tartható eszközök, azok tervezett arányai az Alap nettó eszközértékének százalékában:
ESZKÖZKATEGÓRIA | TERVEZETT ARÁNY |
Az ÁKK által a Magyar Állam nevében kibocsátott, forintban denominált diszkont kincstárjegy. | 0-20% |
Az ÁKK által a Magyar Állam nevében kibocsátott államkötvény vagy a Magyar Állam által garantált, forintban denominált kamatozó értékpapír. | 0-20% |
Az ÁKK által a Magyar Állam nevében kibocsátott államkötvény vagy a Magyar Állam által garantált, devizában denominált kamatozó értékpapír. | 0-20% |
Az MNB által forintban kibocsátott zéró kupon kötvény. | 0-20% |
Repó- és fordított repóügylet. | 0-20% |
Bankbetét (forint/deviza), számlapénz | 0-20% |
Hazai és külföldi kollektív befektetési értékpapírok és ETF-ek. | 80-100% |
Alapdevizától eltérő devizában denominált eszközök. | 0-100% |
15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat
Az Alapkezelő által kezelt alapok és portfóliók egymás közötti ügyletei
Az Alapkezelő által kezelt portfóliók (köztük kapcsolt vállalkozások) és alapok egymás között is bonyolíthatnak tranzakciókat, melyek esetén az Alapkezelő a belső szabályzataiban foglalt speciális
rendelkezések szerint jár el, hogy kizárja a potenciális érdekellentét felmerülését. Ilyen ügyleteket az Alapkezelő kizárólag abban az esetben kezdeményez, ha a tranzakció az ügyletben résztvevő felek érdekeit nem sérti, továbbá mindkét fél szempontjából megfelel a legjobb végrehajtás elvének. Az Alapkezelő a kezelt portfoliók és alapok közötti tranzakciókat minden esetben piacszerű (fair) áron végzi és az árat ügyletenként dokumentálja.
Az Alapra vonatkozó általános befektetési korlátozások
A 78/2014. kormányrendelet 26. §-a alapján:
(1) Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe.
(2) Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat
a) saját maga által kibocsátott értékpapírt;
b) az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat.
(3) Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az Alapkezelő részére.
(4) Az Alapnak az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az Alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.
Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva
A 78/2014. kormányrendelet 18.-20. §-ai alapján:
(1) A befektetési alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg a befektetési alap eszközeinek 80 százalékát.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja.
(5) A befektetési alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben a befektetési alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja a befektetési alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre.
A (3)–(4) bekezdésben szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.
(6) Az (1)-(5) pontokban szereplő korláttól eltérően a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.
(7) Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is.
Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról
A 78/2014. kormányrendelet 25. §-a alapján:
(1) A nyilvános befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást.
(2) A fentieken túlmenően a nyilvános befektetési alap:
a) egy kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 százalékát,
b) egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 20 százalékát, szerezheti meg.
(3) A (2) bekezdés b) pontjaiban meghatározott korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni.
(4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat:
a) az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,
b) a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,
c) nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi közjogi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok esetében, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja.
Az Alap nem kíván származékos ügyleteket kötni, származtatott eszközben pozíciót felvenni, így nem alkalmaz tőkeáttételt.
16. A portfólió devizális kitettsége
Alapdevizától eltérő devizában denominált eszközök aránya: 0-100%
17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása
Nem alkalmazandó.
18. Hitelfelvételi szabályok
Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A 78/2014. kormányrendelet alkalmazása során nem minősül
hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.
Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.
Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.
Az Alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.
19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti Nem alkalmazható.
20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága
Nem alkalmazandó.
21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni
Aegon Alfa Abszolút Hozamú Befektetési Alap
Az Alap célja, hogy komoly kockázatvállalás és derivatív pozíciók aktív használata mellett jelentős hozamhoz juttassa a befektetőket. Az Alap az összes igénybe vehető befektetési eszközt - hazai és külföldi kötvényt, részvényt és egyéb értékpapírokat, indexeket és devizákat - hajlandó megvásárolni, vagy eladni, amennyiben komoly nyereséglehetőséget lát. Ebből a szempontból az Alap opportunisztikus, megközelítésében a multistratégiát követő alapok közé sorolandó.
A multistratégia keretén belül az Alapban főleg „Global macro”, „Long-short equity”, „Convertible bond arbitrage” és „Managed futures” típusú ügyletek dominálnak. Az Alap befektetései eszközosztályok szerint három nagy csoportra oszlanak: a kötvény, deviza és a részvénypiacokon vállal többletkockázatot, és ezeken a piacokon mind vételi, mind eladási pozíciót hajlandó felvállalni, akár a törvényileg engedett maximális keretekig, amely jelenleg ilyen alapok számára kétszeres tőkeáttételt engedélyez. Az Alap befektetési döntéshozatali mechanizmusában a fundamentális, technikai, és behaviorális-pszichológiai tényezőket mérlegeli.
Az Alapkezelő a tőle elvárható maximális gondossággal, saját belátása és döntése alapján, a vonatkozó jogszabályok és a jelen Kezelési Szabályzatban foglalt korlátozások betartása mellett alakítja ki az Alap forrásainak felhasználási módját, a befektetési arányokat annak érdekében, hogy az Alap - az Alapkezelő várakozásainak megfelelő jövőbeni kockázatok és hozamok függvényében - hosszabb távon megvalósítsa célját.
A likviditás biztosításának érdekében az Alap az ÁKK által a Magyar Állam nevében kibocsátott állampapírokat kívánja portfóliójában tartani.
Aegon Belföldi Kötvény Befektetési Alap
Az Alap célja, hogy stabil, közepesen alacsony kockázatú befektetési formaként funkcionáljon, és középtávon a banki hozamoknál magasabb hozamot nyújtson a befektetőknek.
Az Alapkezelő a fenti elveknek megfelelően választja ki a portfólióelemeket. A likviditás biztosításának érdekében az Alap elsősorban az ÁKK által a Magyar Állam nevében forgalomba hozott államkötvényeket és diszkont- kincstárjegyeket valamint a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényeket kívánja portfóliójában tartani. Az Alap alacsony kockázatú, ugyanakkor az állampapíroknál várhatóan magasabb hozamot biztosító banki és vállalati kibocsátású, forintban denominált, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírokat is tarthat a portfóliójában. Az alap pénzeszközeit bankbetétben is elhelyezheti. Az alap korlátozott mértékben devizaeszközöket is tarthat a portfóliójában, de csak a devizaárfolyam-kockázat teljes fedezése mellett.
Az Alap elsősorban hazai állampapírokat, kötvényeket és jelzálogleveleket tart portfóliójában. Az Alap köthet betét és repó ügyleteket, vásárolhat külföldi állampapírokat, kötvényeket és jelzálogleveleket, valamint a származtatott ügyletek alkalmazása is megengedett a devizakockázat és kamatkockázat fedezése céljából.
Aegon BondMaxx Abszolút Hozamú Kötvény Alap
Az alap befektetési célja, hogy elsősorban a közép-kelet európai régió kötvénypiacán befektetve, a hazai pénzpiacon elérhető megtérülésnél magasabb hozamban részesítse a befektetőket.
Az alap kötvénybefektetései elsősorban a devizás állampapírpiacra, valamint a vállalati- és jelzálog- kötvénypiacra koncentrálnak. Az alap vásárolhatja a fenti piacokon befektető más befektetési alapok befektetési jegyeit is. A magyar állampapír-piacinál magasabb hozam elérését a jobb diverzifikáció, a kötvények feláraiból fakadó hozamtöbblet, illetve kedvező piaci környezet esetén, a felárak szűküléséből adódó árfolyamnyereség teszik lehetővé.
Az alap portfóliójának kialakítása során három fő irányt jelöltünk ki. Az alap befektetéseinek kialakítása során elsősorban az Alapkezelő regionális szaktudását aknázzuk ki, főleg a kelet-közép európai régió állampapírjait és vállalati kötvényeit vásárolva. Az alap vagyonának második részét hazai kibocsátók által forintban kibocsátott vállalati- és jelzálogpapírokba fektetjük, amelyek relatíve stabil felárakat kínálnak. Ezek a papírok az államkötvényeknél magasabb hozamot produkálva, stabil magot képeznek a portfólióban és jelentős együttmozgást mutatnak a magyar állampapírokkal. Az alap befektetéseinek harmadik pillérét pedig fejlett piaci állampapír és vállalati kötvény instrumentumok képezik, amelyek jó diverzifikációs eszközt jelenthetnek az Alap számára.
Az alap általános kockázati szintjét és a három fő befektetési irány közti eszközallokációt az alapkezelő négy lábon nyugvó (fundamentumok, értékeltségi szintek, piaci hangulat, technikai tényezők) rendszeres piacelemzése és helyzetértékelése alapján határozzuk meg. Az alapos elemzés az egyedi értékpapírok regionális, szektoronkénti és kamatkockázat szerinti kiválasztását is jelentősen befolyásolja. Az egyes papírok kiválasztása során a kibocsátó alapos, hitelképességre vonatkozó pénzügyi elemzése is elengedhetetlen. A kockázatkezelés és a kibocsátók rendszeres monitoringja az alap esetében kiemelt fontosságú.
Az alap portfóliójának összeállítása során közepes kockázati profil elérésére törekszünk, elsősorban befektetési kategóriájú papírokat vásárolva. Alacsonyabb besorolású instrumentumok vásárlását az alap csak korlátozott arányok közt tervezi.
Az alap derivatív ügyleteket csak fedezési céllal, illetve a portfólió hatékony kialakításának céljából köthet. Az alap tarthat még derivatív indexeket követő, tőkeáttétel nélküli kollektív befektetési formákat. Az alap jelentős devizakitettséget is felvehet, amelyet alapesetben 100%-ban fedez az alapkezelő, de a piaci körülményektől függően akár nyitott devizapozícióval is rendelkezhet az alap.
Az Alapkezelő a tőle elvárható maximális gondossággal, saját belátása és döntése alapján, a vonatkozó jogszabályok és jelen Kezelési Szabályzatban foglalt korlátozások betartása mellett alakítja ki az Alap forrásainak felhasználási módját, a befektetési arányokat annak érdekében, hogy az Alap - az Alapkezelő várakozásainak megfelelő jövőbeni kockázatok és hozamok függvényében - hosszabb távon megvalósítsa célját.
Aegon Maraton Aktív Vegyes Befektetési Alap
Az Alap célja, hogy az általa felvett pozíciók segítségével, megfelelő kockázati limitek mellett az árfolyamok változásából tőkenövekedésre tegyen szert. Ennek érdekében az Alap alulértékelt, főként részvény és kötvény típusú eszközök vételéből és túlértékelt eszközök eladásából kíván adott kockázati szint mellett minél magasabb hozamot elérni.
Az Alap különböző eszközökben levő közép és hosszú távú trendek kombinációit használva részvényeket, kötvényeket és egyéb értékpapírokat vásárolhat, vagy kölcsönvétel után adhat el rövidre, tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyletek segítségével vehet fel vételi, illetve eladási pozíciókat, valamint opciós ügyleteket köthet. Az Alap befektetései annak célja szerint három nagy csoportra oszlanak: Az Alap első csoportba tartozó befektetései hosszú távú, fundamentálisan alulértékelt részvények vételi, és túlértékelté vált részvények eladási pozícióiból állnak. A részvénykiválasztás módja megegyezik az Aegon részvényalapoknál alkalmazott módszerekkel, és többnyire a régiós piacokra fókuszál, ugyanakkor az Alap más fejlett és fejlődő piaci befektetéseket is tarthat. Az Alap második csoportba tartozó befektetési az Alapkezelő globális top-down részvénystratégiáját1 kívánják megvalósítani, többnyire részvényindexekre szóló futures pozíciók vételével és eladásával. Ez olyan régiók vételét, illetve eladását jelenti, melyek az úgynevezett „kvadrant” modell2 eredményeként valamilyen, nullától eltérő scoringot érnek el. Az Alap harmadik csoportba tartozó befektetései az Alap kötvényportfolióját fedik le, amelynek célja az RMAX Index hozamát elérő vagy azt meghaladó hozam elérése. Az első és második csoportba tartozó eszközök kitettségének célsúlya 45%
Aegon MoneyMaxx Total Return Befektetési Alap
Az Alap célja, hogy olyan befektetési portfóliót hozzon létre Befektetői számára, amelyben szerepelhetnek mind magyar mind nemzetközi pénz- és tőkepiaci eszközök, és ezeken belül az Alapkezelő dinamikus portfólió-allokációval mozoghasson a lehető legnagyobb hozam elérése érdekében.
Az Alap úgynevezett „total-return fund“, azaz ahelyett, hogy csak egy pénz- illetve tőkepiaci részterületre koncentrálna, minden adott pillanatban a lehető legnagyobb hozammal kecsegtető területre összpontosítja befektetéseit.
Az Alap az ÁKK által a Magyar Állam nevében forgalomba hozott államkötvények és diszkont kincstárjegyek mellett a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényeket, továbbá alacsony kockázatú, ugyanakkor az állampapíroknál várhatóan magasabb hozamot biztosító hazai banki és vállalati kibocsátású kötvényeket is tarthat portfóliójában. Emellett a hazai részvénypiacon, illetve külföldi részvénypiacokon bevezetett részvényeket is vásárolhat az Alap, valamint külföldi állampapírokat, banki és vállalati kötvényeket is tarthat a portfóliójában. Az Alap nem kíván egy fix benchmarkot követni, nem ragaszkodik egy állandó részvény-kötvény portfólióarányhoz, hanem tág határok között kívánja mozgatni ezt az arányt, sőt hajlandó nemzetközi állampapírokon, és részvényeken keresztül devizakockázatot is felvállalni. Ugyanakkor az Alap fenntartja a devizakockázat fedezésének a lehetőségét is. Az Alap a portfólió hatékony kialakítását szem előtt tartva határidős pozíciókat is nyithat.
Aegon ÓzonMaxx Abszolút Hozamú Befektetési Alap
Az Alap célja, hogy meghatározott államok, kvázi szuverén vállalatok, nemzeti bankok, illetve szupranacionális intézmények által kibocsátott vagy garantált kötvényekbe fektetve, alacsony volatilitás mellett, valamint korlátozott mértékben kockázatos eszköz segítségével a rövid kötvényekénél magasabb hozamot érjen el.
Az Alap a rendelkezésre álló vagyon döntő többségét alacsony kockázatú eszközökbe, azaz a magyar állam vagy annak mindenkori hitelminősítésével legalább megegyező vagy jobb besorolású államok (illetve azok adósságkezelő szervei), kvázi szuverén vállalatok1, nemzeti bankok, illetve szupranacionális intézmények által kibocsátott vagy garantált kötvényekbe fekteti. Az Alap tarthat bankbetétet, készpénzt, köthet repo és fordított repo ügyleteket. A kamatlábkockázat maximális mértéke az Alap egészére 3 év duration, míg az egyedi papírok átlagos hátralévő futamideje maximálisan 10 év. A magyar forinttól eltérő devizában
denominált kötvények esetében a vagyonkezelő a devizaárfolyam-kockázat teljes fedezésére törekszik, ettől csak a kockázatos eszközök terhére térhet el (a devizaárfolyam alul/túlfedezése esetében).
Az Alap a rendelkezésre álló vagyon kisebb részéből kockázatos eszközöket – hazai és külföldi részvényeket, részvényindexeket, magasabb kockázatú kötvényeket, devizákat, árupiaci termékeket, valamint kollektív befektetési értékpapírokat vásárol az azonnali illetve határidős piacokon. Az alap nyithat long és short irányú ügyleteket is. Az ún. pair tradek esetében2 a bruttó kitettség elérheti maximálisan a 10%-ot (pl. 5% long és 5% short.
Az Alap a kockázatos eszközök vásárlásakor követett szemlélet alapján az abszolút hozamú alapok sorába illeszkedik: a hazai és nemzetközi pénz- és tőkepiacon rendelkezésre álló lehetőségek közül a lehető legjobb várható hozam/kockázat aránnyal rendelkező befektetési lehetőségeket választja. Az Alapkezelő a tőle elvárható maximális gondossággal, saját belátása és döntése alapján, a vonatkozó jogszabályok és a jelen Kezelési Szabályzatban foglalt korlátozások betartása mellett alakítja ki az Alap forrásainak felhasználási módját, a befektetési arányokat annak érdekében, hogy az Alap - az Alapkezelő várakozásainak megfelelő jövőbeni kockázatok és hozamok függvényében - hosszabb távon megvalósítsa célját
Aegon Panoráma Származtatott Befektetési Alapot
Az alap célja, hogy az általa felvett pozíciók segítségével, megfelelő kockázati limitek mellett az árfolyamok változásából tőkenövekedésre tegyen szert. Az alap a különböző befektetési eszközökből igyekszik a legnagyobb szabadsággal, iparági vagy földrajzi specifikáció nélkül válogatni.
Az alap különböző eszközökben levő közép és hosszú távú trendek kombinációit használva részvényeket, kötvényeket és egyéb értékpapírokat vásárolhat, vagy kölcsönvétel után adhat el rövidre, tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyletek segítségével vehet fel vételi, illetve eladási pozíciókat, valamint opciós ügyleteket köthet. Az alap kezelője fundamentális és technikai elemzés segítségével választja ki a befektetési eszközöket, és azokat úgy kombinálja, hogy ésszerű kockázatok mellett az alapnak lehetősége és mozgástere legyen a bankbetéteket jelentősen meghaladó hozamokat is elérni. Az alap nem jelöl ki magának befektetési célországot, illetve régiót vagy iparágat, de kitekintése globális, pozícióinak jelentős részét pedig az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió tagországainak piacain veszi fel. Az alap a jogszabályban meghatározott limitek és szorzószámok figyelembe vételével tőkeáttételes, illetve nettó eladási (short) pozíciókat is felvehet.
Aegon Pénzpiaci Befektetési Alap
Az Alap célja, hogy stabil, alacsony kockázatú befektetési formaként funkcionáljon, és a mindenkori referenciaindex teljesítményét meghaladó hozamot nyújtson a befektetőknek, ami a piaci kondíciók függvényében eltérhet a banki kamatoktól. Az Alap változó nettó eszközértékű, sztenderd pénpiaci alap.
Az Alapkezelő a fenti elveknek, illetve a PPA-rendeletnek megfelelően választja ki a portfólióelemeket. A likviditás biztosításának érdekében az Alap elsősorban az ÁKK által forgalomba hozott államkötvényeket és diszkontkincstárjegyeket, valamint a bankközi piacon elérhető rövid lejáratú instrumentumokat (pl. betét, repó) kívánja portfóliójában tartani. Az Alap alacsony kockázatú, ugyanakkor az állampapíroknál várhatóan magasabb hozamot biztosító banki és vállalati kibocsátású, elsősorban forintban, de ettől akár eltérő devizában denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is tarthat a portfóliójában. Az Alap továbbá korlátozott mértékben fektethet az OECD vagy G20 ország által kibocsátott vagy garantált kötvényekbe, illetve az EU bármely tagállamának központi kormánya, regionális vagy helyi önkormányzata, jegybankja, illetőleg az Európai Unió, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba. Az Alap a PPArendeletnek megfelelő keretek között értékpapírosításokat, eszközfedezetű kereskedelmi papírokat, valamint befektetési jegyeket is tarthat. A portfólióban lévő eszközök súlyozott átlagos lejárata (WAM) a 6 hónapot, az eszközök súlyozott átlagos
élettartama (WAL) a 12 hónapot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 2 év, a legközelebbi kamat-meghatározási időpontig legfeljebb 397 nap lehet. Az Alap korlátozott mértékben devizaeszközöket is tarthat a portfóliójában, de csak a devizaárfolyam-kockázat teljes fedezése mellett (a származtatott ügylet és a fedezni kívánt értékpapír devizakitettsége között 5%-nál nagyobb eltérés nem adódhat).
22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése
Nem alkalmazandó.
23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja
Az Alap portfóliójában elsősorban az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok lehetnek, melyek mindegyike Magyarországon létrehozott, magyar törvények szerint szabályozott ABA vagy ÁÉKBV. Az Alap a fentieken túl szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskedett vagy azon kívüli értékpapírokat is tarthat a portfóliójában.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása:
Az Alapkezelő az Alap vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve. Amennyiben az Alapkezelő Fenntarthatósági Politikája olyan kizárási elveket határoz meg, amely alapján a megcélzott befektetési eszköz nem preferált, akkor befektetésre csak a Fenntarthatósági Politikában meghatározott korlátozások mentén kerülhet sor. Amennyiben az Alap befektetési politikája olyan fenntarthatósági kockázati profilt határozott meg, amely kizárja bizonyos mértéket meghaladó fenntarthatósági kockázatok felvállalását vagy kifejezetten a fenntarthatóság előmozdítását célozza meg, akkor a vagyonkezelési döntések során egy adott instrumentum fenntarthatósági kockázata vagy a teljes portfólió fenntarthatósági kockázatához való hozzájárulása mindenképpen mérlegelésre kerül és ez adott esetben teljesen vagy részben korlátozhatja az egyes eszközökbe irányuló tényleges befektetések mértékét.
24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk
24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség
Az Alap számára nem megengedett a származékos ügyletek alkalmazása.
24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre
Nem alkalmazandó.
24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt
Nem alkalmazandó.
24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok
Nem alkalmazandó.
24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai
Nem alkalmazandó.
24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése
Nem alkalmazandó.
24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása
Nem alkalmazandó.
24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát
Nem alkalmazandó.
24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazandó.
25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések
Nem alkalmazandó.
25.1. Xxxxx megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap
Nem alkalmazandó.
25.2. Xxxxx megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap
Nem alkalmazandó.
25.3. Xxxxx megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap
Nem alkalmazandó.
25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen
Nem alkalmazandó.
25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan
Nem alkalmazandó.
25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya
Nem alkalmazandó.
25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok
Nem alkalmazandó.
25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei
Nem alkalmazandó.
25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása
Nem alkalmazandó.
IV. A kockázatok
26. A kockázati tényezők bemutatása, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16.§ (5) bekezdésben előírt feltételeknek
Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésből adódó kockázatokat, illetve az abból adódó esetleges károkat kizárólag a Befektetők viselik.
Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetés az pénz- és tőkepiacok jellegéből adódóan kockázatos. Mivel a befektetések kockázatából adódó veszteségek viselői teljes mértékben a Befektetők, a befektetési kockázatok felmérése, mérlegelése és felvállalása a Befektető feladata. Az alábbiakban – nem kizárólagos jelleggel – az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésekből eredő kockázati tényezőkre kívánjuk felhívni a figyelmet.
Az Alapkezelő szakmai felelőssége
Az Alapkezelő az Alap részére végzett alapkezelési tevékenységéből származó, esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezésére az ABAK-irányelvnek megfelelően szavatoló és pótlólagos tőkét képez, így képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat.
Az Alap Befektetési jegyei folyamatos forgalmazásának felfüggesztése
Az Alap folyamatos forgalmazásának felfüggesztése esetén az alap befektetőinek nem áll módjában, a felfüggesztés ideje alatt a meglévő befektetési jegyeiket visszaváltani, illetve új befektetési jegyeket vásárolni az alapból. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának, illetve a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének szabályait a Kezelési Szabályzat 43. pontja tartalmazza.
Politikai, gazdasági környezet
A cél-országok, - amelyekbe az Alap befektetései irányulnak - mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. A magyar illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes cél-országok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az Alap eszközei hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről- időre az Alap portfóliójában szerepelhetnek. A cél-országok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyampolitikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az Alap nettó eszközértékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti.
Infláció, kamatlábak
Mivel az Alap értékpapír portfóliójában hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű jövedelmet nyújtó értékpapírok is kaphatnak helyet, így az általuk nyújtott hozam jelentősen befolyásolja az Alap
által elért eredményt. Ezen instrumentumok hozama azonban mindig a piaci kamatlábaktól függ, amelyek viszont részben az inflációs várakozásokkal összhangban alakulnak. Az Alap nettó eszközértékére a kamatlábak változása kedvezőtlen hatással is lehet.
Értékpapír kibocsátók
Az Alap portfóliójában lévő értékpapírok kibocsátói – kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak, csőd, vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, amely az Alap portfólióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti.
Adózási kockázat
A befektetési jegyekre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok és a befektetési alapok adózására vonatkozó előírások a jövőben változhatnak. Az Alap ki van téve az esetlegesen bekövetkező adópolitikai változásoknak (pl.: adóemelés, új adónem bevezetése)
Likviditási kockázat
Bár a nemzetközi befektetési környezet az általános globalizáció eredményeképpen alapvetően az értékpapír piacok likviditási helyzetének növekedése irányába hat, a magyar értékpapírpiac likviditása még nem éri el a fejlett tőkepiacok szintjét. A portfólió egyes elemeinek értékesítése - főleg a hosszabb lejáratú kötvények esetében - nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami az Alap nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. A likviditás hiány az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolhat, amelynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye.
Árazási kockázat
A befektető a befektetési jegyekre irányuló megbízás leadásakor nem ismeri annak teljesítéskori árfolyamát.
Devizaárfolyam kockázat
Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet- kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az érintett Alapok eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke az alapdevizára konvertálva az adott deviza és az alapdeviza közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési jegyeket megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfólióját alkotó egyedi értékpapírok devizanemeinek az Alap alapdevizájával szemben meghatározott árfolyam-ingadozásának kockázatával kell szembenézniük.
Részvény árfolyamok alakulása
A nemzetközi és hazai értékpapírpiacokat időnként nagymértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek az Alap nettó eszközértékét kedvezőtlen is befolyásolhatják. A részvényeken elérhető árfolyam-nyereséggel az Alap által elért hozam rendkívüli módon megnövekedhet, de számolni kell - a legkörültekintőbb elemzések ellenére is -, az esetleges részvényárfolyam-veszteséggel, amely negatívan befolyásolhatja az Alap jövedelmezőségének alakulását. Az Alapkezelő fedezeti ügyletek alkalmazásával a kedvezőtlen hatásokat mérsékelheti.
Partner kockázat
Fennáll annak a veszélye, hogy a megkötött származékos és egyéb ügyletek esetén, a partner nem teljesíti vagy nem tudja teljesíteni az ügylet során a kötelezettségeit.
Alap megszűnésének kockázata
A nyilvános nyílt végű befektetési alapot az alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el a húszmillió forintot.
Fenntarthatósági kockázat
A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások.
26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat
Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek.
Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást.
A Befektetőkkel vételi és visszaváltási megbízásra szóló megállapodást kizárólag a Forgalmazó köt. az Alap nyíltvégű befektetési alap, így az Alap Befektetési jegyeit a Befektetők a folyamatos forgalmazás során – a jelen Xxxxxxxx szabályzatában foglalt szabályok és a Forgalmazóval megkötött megbízási szerződés, valamint a Forgalmazó Üzletszabályzata szerint – megvásárolhatják, továbbá a Befektetési jegyeket visszaválthatják.
A megbízások teljesítésének visszaigazolása tartalmazza a befektetési jegyekre vonatkozó vételi- és visszaváltási megbízás alapvető információit:
• az Alapkezelő azonosító adatai
• a Befektető azonosító adatai
• a megbízás befogadásának napja és ideje
• a megbízás teljesítésének napja
• az Alap azonosító adatai
• a befektetett/visszaváltott összeg
• a forgalmazási jutalék értéke
V. Az eszközök értékelése
27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás
Az Alap nettó eszközértékének számítása és közzététele a Kbftv. 38.§ és 124. § - 126. §-a alapján történik.
Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra befektetési jegy sorozatonként meg kell állapítani és az Alapkezelő (xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni, valamint a Forgalmazó honlapján a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni.
Az Alap nettó eszközértékének számítása az adott Alap portfóliójában lévő értékpapírok piaci árfolyamának, valamint a likvid eszközök értékének és az Alapot terhelő költségeknek és kötelezettségeknek figyelembevételével történik.
A nettó eszközérték számításokat az Alapkezelő végzi minden forgalmazási napra. A Letétkezelő biztosítja, hogy az Alap kollektív befektetési értékpapírjainak nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap kezelési szabályzatának, valamint a Kbftv 38. §-ban meghatározott eljárásoknak megfelelően számítsák ki. A tárgynapra (T nap) vonatkozó nettó eszközérték kiszámítása és közzététele a tárgynapot (T nap) követő forgalmazási napon (T+1 nap) történik. A számítás során az Alapkezelő a tárgynapi (T nap) illetve a lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk felhasználásával végzi el az értékelést.
Az Alapkezelő a tárgynapra (T nap) vonatkozóan az Alap egy darab Befektetési jegyére jutó nettó eszközértéket úgy határozza meg, hogy az Alap - a tárgynapi (T nap) Befektetési jegy forgalomba hozatala nélkül számított – tárgynapi (T nap) nettó eszközértékét elosztja a tárgynapot megelőző forgalmazási napon (T-1 nap) forgalomban lévő Befektetési jegyek darabszámával és az így kapott értéket 6 tizedes jegyre kerekíti, a kerekítés általános szabályai szerint. Az Alapkezelő a nettó eszközérték számítása során minden hosszabb időszakra vonatkozó, az Alapot terhelő előre látható költséget időarányosan, naponta számít fel és fokozatosan terhel az Alapra. Az előre nem tervezhető költségek az esedékességük időpontjában kerülnek az Alapra terhelésre. Az Alapkezelő a honlapján minden forgalmazási napra közzéteszi befektetési jegy sorozatonként az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alap nyilvántartásba vételét követő első forgalmazási nap kezdetével. Az Alapkezelő az Alap Nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a forgalmazási helyeken a Befektetők részére hozzáférhetővé teszi.
Az Alap Nettó eszközérték számításának menete
+ | Pénzeszközök értéke (folyószámla, bankbetét) |
+ | Pénz és tőkepiaci instrumentumok piaci értéke |
+ | Értékpapírügyletekkel és forgalmazással kapcsolatos követelések összege |
- | Értékpapírügyletekkel és forgalmazással kapcsolatos kötelezettségek összege |
+ | Egyéb követelések (osztalék, devizaváltás stb.) |
- | Egyéb kötelezettségek (elhatárolt díjak, devizaváltás, bizományosi díjak stb.) |
- | Fix költségek (könnyvizsgálói díj, hirdetési díj) |
= | Bruttó Eszközérték |
- | Változó költségek az Eszközértékre vetítve (alapkezelési díj, letétkezelési díj, vezető forgalmazói díj) |
- | Változó költségek a T-1 napi Nettó Eszközértékre vetítve (éves Felügyeleti díj) |
- | Pozitív teljesítménydíj (profit sharing) összege |
= | Forgalmazás előtti Eszközérték |
+ / - | T napi forgalmazások összege |
= | Nettó Eszközérték |
Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. Amennyiben az Alap nettó eszközértékének megállapítása a fenti hibahatárt meghaladóan tévesen történik és ebből az ügyfelet vagy az Alapot kár éri, úgy kompenzálásban részesülnek, kivéve, ha a kár összege nem éri el ügyfelenként az 1.000;- Ft-ot. A kompenzáció semmilyen esetben sem terheli az Alapot, azt az Alapkezelő viseli. Abban az esetben, ha a hiba kiszűrhető lett volna a Letétkezelő ellenőrzése körében, a Letétkezelő kompenzációs kötelezettsége az Alapkezelő felé áll fenn a letétkezelői szerződésben foglaltak szerint.
Xxxxx nettó eszközérték esetén a Befektetési alap javított nettó eszközértékét és a javított egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alapkezelő (xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni, valamint a Forgalmazó honlapján a Befektetők számára hozzáférhetővé kell tenni a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték közzétételének időpontjában.
28. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §- nak megfelelően alkalmazott módszereket
A portfólió elemeinek értékelését az Alapkezelő végzi, a következő szabályok alapján:
1. Az adott Alap pénzforgalmi számlája: a számlá(ko)n lévő eszközök megszolgált, de el nem számolt, időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya kerül beszámításra.
2. Lekötött betét: a lekötött betétek esetében a betét összegének a megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya.
3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:
a) Az aukció útján először forgalomba hozott, egy évnél rövidebb lejáratú magyar állampapírokat – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – a kibocsátásukig a beszerzési áron kell értékelni.
b) A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű, forintban denominált magyar állampapírok – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által a tárgynapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával kalkulált jelenértéken, illetve a tárgynapra számított nettó árfolyam és a tárgynapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni.
c) Minden egyéb magyar állampapírt az ÁKK által a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) dátummal publikált középárfolyam (bid-ask átlag) felhasználásával kell értékelni. Az ÁKK által közzétett, a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) vételi és eladási árfolyamok átlagából visszaszámolt hozamot kell tekinteni az értékelés alapjának, ezen hozammal kell kiszámítani a tárgynapra vonatkozó nettó és bruttó árfolyamokat.
Ennek hiányában a d) pontban leírtak irányadók.
d) Egyéb diszkont értékpapírokat az alábbiakban felsoroltak közül a legfrissebb árfolyam alapján számított hozamokkal kalkulált jelenértéken kell értékelni. Egyéb kamatozó értékpapírok esetén az értékelésnél a tárgynapig felhalmozott kamattal kell a következő nettó árfolyamok közül a legfrissebbet figyelembe venni. Amennyiben több legfrissebb árfolyamadat is publikált ezek közül ugyanarra a napra, úgy az adatszolgáltató kiválasztását a Letétkezelővel egyeztetni kell. Kétoldali árjegyzés esetén középárfolyam (bid-ask átlag) alkalmazandó. Ha a kétoldali árjegyzés egyik oldala adott napra hiányzik, akkor arra a napra nem számítható középárfolyam. Ezesetben a legutolsó kalkulálható középárfolyam alkalmazandó.
Az értékpapír jellemző piacának valamely adatszolgáltatója (Bloomberg, Reuters, szakmai szervezetek vagy médiumok honlapja, napilapok, tőzsdei árjegyzés, felügyeleti közzétételek, stb.) által közölt, a tárgynapra vonatkozó (ennek hiányában azt megelőző legutolsó), a Letétkezelő által is elérhető árfolyam, beleértve ezeken az adatszolgáltatókon vagy az általuk közölt árjegyzői rendszerekben szereplő árakat. Az árfolyamok felhasználásánál az árjegyzés értéknapja és a tárgynap közti eltérést figyelembe kell venni, ezért az értékelés alapja az árjegyzés szerinti árfolyamból számított hozam, a tárgynapnak megfelelő árfolyamokat pedig ezen hozam felhasználásával kell kiszámítani az értéknapok figyelembe vételével.
Amennyiben adott értékpapírra semmilyen ár nem érhető el, vagy a fenti sorrend alapján meghatározott ár az Alapkezelő véleménye szerint nem megfelelően tükrözi az adott eszköz elfogadhatóan közelítő értékét, akkor javaslatot tesz a Letétkezelő felé a valós érték meghatározására vonatkozóan. Az Alapkezelő értékelésének az adott eszközzel kapcsolatban nyilvánosan elérhető vagy egyéb, megfelelően dokumentált információkon kell alapulnia. Az Alapkezelő legjobb becslése akkor használható fel értékelésre, ha a kapott értéket szakmailag alátámasztja, és a szakmai indoklást a Letétkezelő is elfogadja. Az ilyen módon becsült érték legfeljebb 30 napig használható fel értékelésre, 30 nap elteltével az Alapkezelő újra értékeli az eszközt.
4. Részvények:
Részvényeket az alábbiakban felsoroltak közül a legfrissebb árfolyamon kell értékelni. Amennyiben több legfrissebb árfolyamadat is elérhető ezek közül ugyanarra a napra, úgy az alábbi sorrendet is figyelembe kell venni. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre nem született még tőzsdei kötés, a részvény beszerzési értéken kerül értékelésre.
i. Az értékpapír jellemző tőzsdéjének értékelésnapi tőzsdei záróárfolyama.
ii. Az értékpapír másodrendű tőzsdéjének vagy egyéb szabályozott piacnak az értékelésnapi záróárfolyama.
iii. Az értékpapír jellemző piacának valamely adatszolgáltatója (Bloomberg, Reuters, szakmai szervezetek vagy médiumok honlapja, napilapok, stb.) által közölt az értékelést megelőző legutolsó, a Letétkezelő által is elérhető középárfolyama.
iv. Befektetési vállalkozók árjegyzéseinek középárfolyama.
v. Az Alap adott értékpapír esetén alkalmazott utolsó üzletkötésének árfolyama.
5. Befektetési jegyek:
a) A nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyét az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.
b) A zártvégű befektetési alap befektetési jegye esetében,
▪ ha az elmúlt 5 kereskedési napon belül volt tőzsdei árjegyzés, akkor az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni;
▪ ennek hiányában az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközértéket kell figyelembe venni.
6. Külföldi befektetések értékelése:
Az alap értékelési devizájától (alapdeviza, amelyben az alap nettó eszközérték számítása készül) eltérő devizában denominált eszközök devizában kifejezett értékét a tárgynapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott hivatalos középárfolyam felhasználásával kell az alap értékelési devizájára átszámítani. Az alap értékelési devizájára történő átszámítás minden esetben a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamain, illetve az azokból képzett keresztárfolyamokon történik.
7. Óvadéki repó és fordított repó ügyletek:
a) Repó ügylet értéke az óvadékul szolgáló értékpapír megfelelő értékelési szabályok szerint meghatározott piaci értéke, valamint az ügylet árkülönbözetének értékelési napra számított időarányos (lineáris) része.
b) Fordított repó ügyletek esetén az ügyletet két részre bontva kell értékelni. A mögöttes értékpapírt az általános, az értékpapírnak megfelelő értékelési szabályok szerint meghatározott piaci értéken kell értékelni. Az ügyletből fakadó – eladási ár feletti – fizetési kötelezettséget pedig időarányosan, lineáris módszerrel kell az adott Alapra terhelni.
8. Amennyiben az alap nettó eszközértékének 10%-át meghaladó jegyzési vagy visszaváltási megbízásra kerül sor T forgalmazási napon, akkor az alapkezelő a letétkezelő egyetértésével dönthet úgy, hogy
▪ a T napi értékelés során a T napi tranzakciókban érintett eszközöket az alap által kötött tranzakciós átlagárakon vegye figyelembe, vagy
▪ eltér a fentiekben meghatározott értékelési elvektől olyan értékpapírok esetén, melyek likviditása vagy egyéb markánsan befolyásoló körülmény következtében jelentősen torz érték kerülne megállapításra.
Ennek célja, hogy az alap méretéhez viszonyított jelentős pénzáramlás miatt szükségessé vált tranzakciók átlagárai és ugyanezen eszközök záró árai közötti különbség, illetve egy előre nem látható körülmény miatt torzan értékelt instrumentum ne érinthesse hátrányosan az alap befektetőit.
9. A nehezen értékelhető eszközök értékelésére vonatkozóan az Alapkezelő Értékelési politikája fogalmaz meg iránymutatást. Az Értékelési politika tartalmazza azokat a módszereket, amelyeket az Alapkezelő alkalmaz az egyedi értékek felülvizsgálatára. A felülvizsgálati folyamat kiterjedhet a modellalapú árképzésre is.
29. A származtatott ügyletek értékelése
Nem alkalmazandó.
30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Amennyiben az Alap olyan eszközt vásárol, amelynek értékelésére a 28. pontban leírt módszerek nem megfelelőek, úgy az Alapkezelő Értékelési politikája irányadó.
VI. A hozammal kapcsolatos információk
31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása
Nem alkalmazandó.
32. Hozamfizetési napok
Nem alkalmazandó.
33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Az Alap a tőkenövekmény terhére hozamot nem fizet, a teljes tőkenövekmény újra befektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A Befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban álló Befektetési jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként, mint árfolyamnyereséget realizálhatják.
VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása
34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret
34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)
Nem alkalmazandó.
34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)
Nem alkalmazandó.
35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
Nem alkalmazandó.
VIII. Díjak és költségek
36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja
36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
Az Alapkezelő az Alap eszközeinek kezeléséért éves alapkezelési díjat számít fel, amelynek nagysága az Alap sorozatainak tárgynapi eszközértékének arányában az alábbi:
Sorozat | Alapkezelési díj mértéke |
Aegon Smart Money Alapok Alapja (A sorozat, HUF) | 1,2% |
Aegon Smart Money Alapok Alapja (R sorozat, HUF) | 0% |
Jelen kezelési szabályzatban meghatározott díj mértékétől az Alapkezelő a Befektetők számára kedvezőbb irányba eltérhet. A díj mértéke az adott napi (T nap) - a Kezelési Szabályzat 27. pontjában, nettó eszközérték számítási táblázatában meghatározott módon számított - Eszközértékre van vetítve. Az alapkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el. Az alapkezelési díj egy részét az értékesítési tevékenységért fenntartási jutalék címen fizeti ki az alap, de ez összességében nem növeli az alapkezelési díj összegét.
Sikerdíj
Az Alap nem rendelkeznek benchmarkkal, így az Alapkezelőt nem illeti meg sikerdíj.
36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
Az Alappal kapcsolatos letétkezelői tevékenységek elvégzése céljából a Letétkezelő letétkezelési díjat számít fel, amely az Alap értékpapírszámláinak őrzési és számlavezetési díjait foglalja magába. A letétkezelési díj mértéke függ az Alap által tartott értékpapírok forgalmazási helyétől. Az Alap nettó eszközértékében naponta átalánydíj kerül elhatárolásra, az Alapra terhelendő tényleges költségeket a Letétkezelő havonta számlázza ki az Alap hó végi elszámolt pozíciói alapján. Az átalánydíj az előző napi (T-1 nap) eszközértékre van vetítve, a mértéke éves szinten 0,04%. A Letétkezelő által továbbhárított díjak és költségek mértéke előre nem kalkulálható, megfizetésük a letétkezelési díjjal egyidejűleg esedékes. Az átalány módosítása bármikor kezdeményezhető annak érdekében, hogy a tényleges díjakhoz legközelebb eső állapotot lehessen kimutatni napi szinten az eszközértékelésben.
36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja
Az Alap forgalmazásához kapcsolódó vezető forgalmazói tevékenységre az Alap vezető forgalmazói díjat fizet az Alapkezelő részére, aki a forgalmazási tevékenységet koordinálja, az Alap forgalmazását összesíti, illetve a forgalmazáshoz kapcsolódó értékpapír- és pénzmozgások elszámolást végzi. Ezért a tevékenységért az Alap az adott napi (T nap) eszközértékének éves 0,05%-át fizetik ki.
Az Alappal kapcsolatos könyvvizsgálati tevékenységek elvégzése céljából a Könyvvizsgáló könyvvizsgálati díjat számít fel. A díj mértéke évente kerül meghatározásra, az éves díj mértéke függ a felelősség mértékétől, a szükséges szakmai tudástól, a munkára fordított időtől. A könyvvizsgálati díjat az Alap a könyvvizsgálati szerződésben meghatározott összegben és
időpontokban, számla ellenében fizeti meg. Az Alap könyvvizsgálati díjának maximuma az Alap előző napi (T-1 nap) eszközértékének éves 0,1%-a.
A Felügyelet a hatályos jogszabályok szerint éves felügyeleti díjat számít fel, amelyet szintén az Alap visel. Éves mértéke a kezelési szabályzat hatálybalépésének időpontjában az Alap éves átlagos nettó eszközérténének 0,35 ezreléke.
A mindenkori elszámolóházi, al-letétkezelői őrzési, tranzakciós és egyéb díjak, magyar értékpapírok esetén a KELER Központi Értéktár Zrt., külföldi értékpapír esetén a Letétkezelő al-letétkezelői és számlavezetői által feszámított díjak továbbterhelésre kerülnek az Alapra. Ezen díjak nagysága függ az Alap által kötött ügyletek típusától, számától, az egyes ügyletek értékétől, elszámolásuk módjától.
37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket
Az Alapkezelő az Alapra hárítja továbbá az Alap ügyletei során felmerült egyéb közvetlen költségeket – ha és amennyiben azokat az Alap nem közvetlenül rendezi a szolgáltatást nyújtóval –, így különösen a befektetési szolgáltatói díjakat, a banki költségeket, elszámolási költségeket, az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségeket, továbbá a közzététellel és a már meglévő és potenciális Befektetők tájékoztatásával kapcsolatosan felmerülő marketing és egyéb költségeket, illetve az Alap működésével kapcsolatos egyéb, idesorolandó közvetlen költségeket. Az Alapot terhelő egyéb díjak legmagasabb összege egy üzleti évre vonatkozólag 2.000.000, Ft.
A Befektetőket a befektetési jegyek vétele, tartása, illetve visszaváltása következtében egyéb díjak és költségek terhelik:
• A Befektető által választott Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során ezen Forgalmazó díjszabályzata által megállapított forgalmazási jutalékokat számít fel. A forgalmazási jutalék mértéke a megbízás összegének maximum 5%-a.
• A Befektető által választott pénzintézet a befektetési jegyekkel kapcsolatos szolgáltatásokra különböző díjakat, jutalékokat számíthat fel, például értékpapírszámla vezetésével kapcsolatos díjak és jutalékok, értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj, stb. Ezen díjak az adott pénzintézet díjszabályzata által meghatározottak, az Alapkezelő erre vonatkozó információval nem rendelkezik.
38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke
Befektetőink tudomására hozzuk, hogy az Alap eszközeinek több mint 20 százalékát más befektetési alapokba, kollektív befektetési formákba is fektetheti. Az Alap csak olyan befektetési formákba fektet, ahol a költséghányad 2% alatt marad, de mindig törekszik rá, hogy az átlagos díjterhelés ne haladja meg az 1.5%- ot.
39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei
Nem alkalmazandó.
40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk
A költségek tételesen a féléves és éves jelentésekben felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelő a nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget, a lehetőség szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan terhel az adott Alapra. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az éves működési költségek – a befektetési szolgáltatói díjak nélkül – ne haladják meg az adott Alap éves átlagos tőkéjének 2%-át. (A sikerdíj nem tekinthető működési költségnek.)
IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása
41. A befektetési jegyek vétele
41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
Befektetési jegyek folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízási szerződés megkötésével szerezhetik meg. A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott vételi megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti.
A vételár rendelkezésre bocsátása a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendő a vételre vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével.
A Befektetési Jegyekre vonatkozó vételi megbízások határideje T nap 16:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak. Az Alapkezelő egyedi mérlegelési joga, hogy az egyes alapok likviditási helyzetétől függően a határidőket követően érkezett megbízásokat T napi forgalmazás-elszámolási nappal elfogadja. A Forgalmazó Üzletszabályzatában a fenti határidőnél előbb is lezárhatja a T napi megbízások felvételének határidejét.
A Forgalmazó az Üzletszabályzatában vételi megbízások esetén minimum összeget határozhat meg, mely minimum összeg Forgalmazónként eltérő mértékű lehet. A Forgalmazó a minimum összeg alatti megbízást nem teljesíti.
41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott vételi megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti.
41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
A vételi megbízások esetén a Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők:
Sorozat | Pénz teljesítése | Értékpapír teljesítése |
A sorozat | T+2 | T+2 |
R sorozat | T+2 | T+2 |
42. A befektetési jegyek visszaváltása
42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje
A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetők a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízási szerződés megkötésével válthatják vissza. A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti.
Az Alapkezelő egyedi döntése alapján lehetőség van a visszaváltások pénzbeli kiegyenlítésének korábbi teljesítésére, abban az esetben, ha a visszaváltani kívánt befektetési jegy az Alapkezelő számláján a korábbi időpontnak megfelelően jóváírásra került, és az alap likvid eszközei a korábbi visszaváltás teljesítésére rendelkezésre állnak. Az Alap nem kíván élni a Kbftv. 128. § (1) pontjában megfogalmazott lehetőséggel, nem különíti el a portfóliójában az illikviddé vált eszközöket. A visszaváltani kívánt befektetési jegyek a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendők a visszaváltásra vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével. A visszaváltott Befektetési jegyek ellenértékének átvételekor a Forgalmazó érvényes üzletszabályzatában foglalt készpénzfelvételi díj, illetve átutalási díj a Befektetőt terheli.
A Befektetési Jegyekre vonatkozó visszaváltási megbízások határideje T nap 16:00, 100 millió forintot elérő vagy meghaladó megbízások esetén T nap 12:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak. Az alapkezelő egyedi mérlegelési joga, hogy az egyes alapok likviditási helyzetétől függően a határidőket követően érkezett megbízásokat T napi forgalmazás-elszámolási nappal elfogadja. A Forgalmazó Üzletszabályzatában a fenti határidőknél előbb is lezárhatják a T napi megbízások felvételének határidejét. A Befektetési jegyek visszaváltására és a visszaváltás felfüggesztésére vonatkozó egyéb, az egyes alapokra specifikusan vonatkozó információk a Kezelési szabályzat 43. pontjában találhatók.
42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap
A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti.
42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap
A visszaváltási megbízások esetén a Befektetési jegyek forgalmazás-teljesítési napját sorozatonként az alábbi táblázat tartalmazza, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők:
Sorozat | Pénz teljesítés | Értékpapír teljesítés |
A sorozat | T+3 | T+3 |
R sorozat | T+3 | T+3 |
43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai
Az Alap folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető. A szünetelésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján tájékoztatja a Befektetőket.
Az Alap folyamatos forgalmazását az Alapkezelő, illetve a Felügyelet a Befektetők érdekében fel is függesztheti. A felfüggesztésről az Alapkezelő rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetőket és a Felügyeletet.
A folyamatos forgalmazás szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére a Kbftv. szüneteltetésére, illetve felfüggesztésére vonatkozó szabályai rendelkeznek, így különösen a Kbftv. 76. § (2) bekezdés b) pontja, a 95.§ (2) bekezdése, a 108.§ (1) és (4) bekezdése, valamint a 113-116.§-ok.
43.1. A forgalmazási maximum mértéke
Nem alkalmazandó.
43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei
Nem alkalmazandó.
44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása
Egy darab Befektetési jegy vételi, illetve visszaváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra, minden forgalmazási napra.
44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága
Az Alapkezelő minden T+1. forgalmazási-elszámolási napon köteles a Alap T. forgalmazási-elszámolási napra érvényes egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékét (forgalmazási árfolyamát) kiszámítani.
44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási
jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg
A Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási (vételi/visszaváltási) jutalékokat számíthatja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított forgalmazási jutalék megfizetése a megbízások teljesítésével esedékes. A Forgalmazó a jutalék összegére minimum díjat is meghatározhat, amelynek értéke HUF devizanemű sorozat esetén nem lehet magasabb, mint 15.000,- Ft.
Vételi jutalék
A vételi jutalék a befektetendő összeg százalékában maximum 5,00%.
Visszaváltási jutalék
A Forgalmazó a Befektetési jegyek visszaváltásakor visszaváltási jutalékot számíthat fel a visszaváltandó összeg százalékában, mely maximum 3,50%.
A Forgalmazó a vételi és a visszaváltási jutalékokat a Díj- és költségtáblázatukban meghatározottak szerint, a Befektető számára a fenti értékeknél kedvezőbben is megállapíthatja. A forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.
Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a vételi megbízás időpontjától számított 10 forgalmazási napon belül (T+10) ad visszaváltási megbízást ugyanazon befektetési alap befektetési jegyeire, akkor a Forgalmazó a szokásos visszaváltási jutalékon felül 2% büntető jutalékot számít fel, amely jutalék az Alapot illeti. A büntetőjutalék megállapításához szükséges időintervallumot FIFO elv alapján kell figyelembe venni. Az R sorozat visszaváltása esetén a Forgalmazó nem számít fel büntetőjutalékot.
45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák
Nem alkalmazandó.
46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák
Magyarország
47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk Befektetési jegyek átváltása
A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazási időszakában a Befektetőnek lehetősége van arra, hogy meglévő Befektetési jegyét egy másik, azonos devizájú, az Alapkezelő által kezelt nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyére átváltsa. Átváltásra csak azon Forgalmazó esetében van lehetőség, amelynek Üzletszabályzata rendelkezik az ilyen típusú ügyletekről. Az átváltani kívánt befektetési jegyek transzferálása illetve zárolása a Befektető részéről a Forgalmazó felé a két fél közötti megállapodás alapján teljesítendő az átváltásra vonatkozó határidők betartásának figyelembe vételével.
A Befektetési Jegyekre vonatkozó átváltási megbízások határideje T nap 16:00, 100 millió forintot elérő vagy meghaladó megbízások esetén T nap 12:00, ezt követően leadott megbízások már T+1 napi megbízásoknak minősülnek. A fenti határidő előtt érkező megbízások forgalmazás-elszámolási napja T nap, a határidőn túli megbízások T+1 napi forgalmazás-elszámolásúak. Az alapkezelő egyedi mérlegelési joga, hogy az egyes alapok likviditási helyzetétől függően a határidőket követően érkezett megbízásokat T napi forgalmazás-elszámolási nappal elfogadja. A Forgalmazó Üzletszabályzatában a fenti határidőknél előbb is lezárhatják a T napi megbízások felvételének határidejét.
A Befektetők által a megbízás napján (T nap) visszavonhatatlan formában adott átváltási megbízásokat a Forgalmazó a T napra érvényes, egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti. Egy darab Befektetési jegy átváltási ára az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközérték, amely 6 tizedesre kerekítve kerül kiszámításra, minden forgalmazási napra.
A Forgalmazó az Üzletszabályzatában átváltási megbízások esetén minimum összeget határozhat meg, mely minimum összeg Forgalmazónként eltérő mértékű lehet. A Forgalmazó a minimum összeg alatti megbízást nem teljesíti.
Az átváltási megbízás esetén a Befektető az átváltandó Befektetési jegyeket az átváltás céljául megjelölt Befektetési Jegyekre váltja át, pénzteljesítés nélkül. A Befektetési jegyek forgalmazás- teljesítési napját az átváltandó Befektetési jegyek visszaváltására érvényes forgalmazás-teljesítési nap határozza meg, amelyet az Aegon Smart Money Alapok Alapja sorozataira az alábbi táblázat tartalmaz, a táblázatban szereplő adatok forgalmazási napokra értendők.
Sorozat | Értékpapírok teljesítése |
A sorozat | T+3 |
R sorozat | T+3 |
A Forgalmazó az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi átváltási jutalékot számíthatja fel. A Forgalmazó által a Befektetők felé felszámított átváltási jutalék megfizetése a megbízások teljesítésével esedékes. A Forgalmazó a jutalék összegére minimum értéket is meghatározhat, amelynek értéke HUF devizanemű sorozat esetén nem lehet magasabb, mint 15.000,- Ft.
Átváltási jutalék
A Forgalmazó a Befektetési jegyek átváltásakor átváltási jutalékot számíthat fel az átváltandó összeg százalékában, maximum 3,50%-ot.
A Forgalmazó az átváltási jutalékot a Díj- és költségtáblázatában meghatározottak szerint, a Befektető számára a fenti értékeknél kedvezőbben is megállapíthatja. A forgalmazási jutalék a Forgalmazót illeti meg.
Amennyiben a Befektetési Jegy(ek) bármely tulajdonosa a vételi vagy átváltási megbízás időpontjától számított 10 forgalmazási napon belül (T+10) ad visszaváltási vagy átváltási megbízást ugyanazon befektetési alap befektetési jegyeire, akkor a Forgalmazó a szokásos visszaváltási, átváltási jutalékon felül 2% büntető jutalékot számít fel, amely jutalék az Alapot illeti. A büntetőjutalék
megállapításához szükséges időintervallumot FIFO elv alapján kell figyelembe venni. Az R sorozat visszaváltása esetén a Forgalmazó nem számít fel büntető jutalékot.
X. A befektetési alapra vonatkozó további információ
48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható
Az Alap múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Az Alap éves hozamát sorozatonként a 1. melléklet tartalmazza.
49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei
Nem alkalmazandó.
50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira Az Alap megszűnésére, az Alap eszközeinek értékesítésére és a vagyon kifizetésére vonatkozó szabályokat a Kbftv. 75.-79.§ tartalmazzák.
51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről
Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában az „értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról,valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és a tanácsi rendelet” előírásai alapján az alábbi információkat szolgáltatja:
Az alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása | Az Alap teljeshozam-csereügyleteket nem köt. Az Alap által alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek (repó és fordított repó ügyetek) általános ismertetése a Kezelési Szabályzat 14. és 24. pontjában található. Ezen ügyletek megkötésének indoka a befektetési politikában foglaltaknak való megfelelés. |
Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatandó összesített adatok | |
Az ügyletekhez felhasználható eszköztípusok | Állampapírok |
Az ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított maximális aránya | 20% |
Az egyes ügyletekhez felhasználható eszközöknek az alap kezelt eszközállományához viszonyított várható aránya | 0-20% |
A szerződő felek kiválasztásának kritériumai (ideértve a jogi státust, a származási országot és a minimális hitelminősítést). | A szerződő felekre vonatkozó kritériumokat az Alapkezelő belső szabályzataiban rögzíti. A szerződő felek jellemzően EU vagy OECD országokban székhellyel rendelkező, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézetek és egyéb pénzügyi intézmények. Az Alapkezelő a befektetésre ajánlott hitelminősítésű szerződő felekkel magasabb összegben, míg a befektetésre nem ajánlott kategóriába tartozókkal alacsonyabb összegben köthet ügyletet. |
Elfogadható biztosítékok: az elfogadható biztosítékok ismertetése, tekintettel az eszköztípusokra, kibocsátóra, lejáratra, likviditásra, valamint a biztosítékok diverzifikációjára vonatkozó és a korrelációs szabályokra. | Az elfogadható biztosítékokra vonatkozó kritériumokat az Alapkezelő belső szabályzataiban rögzíti. Az Alap által alkalmazott repó ügylet esetén a biztosíték jellemzően éven belüli lejáratú magyar állampapír, az ügylet futamideje jellemzően 1-3 nap. |
A biztosítékok értékelése: az alkalmazott biztosítékértékelési módszertan ismertetése és alkalmazásának indoklása, továbbá arra vonatkozó tájékoztatás, hogy sor kerül-e napi piaci értéken való értékelésre és napi változó letét alkalmazására. | A biztosítékok értékelés napi szinten zajlik az Alap kezelési szabályzatában részletezett értékelési módszertannak megfelelően. |
Kockázatkezelés: az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez, a teljeshozam-csereügyletekhez és a biztosítékkezeléshez kapcsolódó kockázatok, például működési, likviditási, partner-, letétkezelési és jogi kockázat, valamint adott esetben a biztosíték újrafelhasználásából származó kockázat ismertetése. | A szerződő fél nemteljesítése esetén partnerkockázat merül fel, amelyet az Alapkezelő a belső szabályzataiban rögzített, hitelminősítéshez kötött partnerlimiteken keresztül korlátoz. A biztosítékok nyújtásával kapcsolatosan hitelkockázat és likviditási kockázat merül fel, melyeket a biztosítékok körének állampapírra történő szűkítésével korlátoz az Alapkezelő. A kapott biztosítékokat az Alap nem használja fel újra. |
Xxxxx részletezése, hogy milyen módon történik az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez és teljeshozam-csereügyletekhez felhasznált eszközök | Az értékpapír-finanszírozási ügyletekhez felhasznált eszközök és a kapott biztosítékok letéti őrzése az alap letétkezelőjénél történik. |
és a kapott biztosítékok letéti őrzése (például az alap letétkezelőjénél). | |
A biztosíték újrafelhasználására vonatkozó esetleges (szabályozásból eredő vagy önként vállalt) korlátozások részletezése. | Nem alkalmazandó |
Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és | Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből |
teljeshozam-csereügyletekből származó hozam | származó bevételek (hozam, díj, kamat) és |
megosztására vonatkozó stratégia: az értékpapír- | kiadások, költségek teljes egészében az alapnál |
finanszírozási ügyletekkel és teljeshozam- | merülnek fel, azok nem kerülnek megosztásra |
csereügyletekkel elért és a kollektív befektetési | harmadik féllel. |
formához visszakerülő bevétel, valamint az | |
alapkezelőnél, illetve a harmadik feleknél (pl. a | |
kölcsönnyújtó ügynöknél) felmerülő költségek és | |
díjak leírása. A tájékoztatóban vagy a befektetők | |
számára nyújtott tájékoztatásban fel kell tüntetni | |
az alapkezelő és e felek közötti kapcsolat jellegét is. |
XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk
52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)
Az Alapkezelő neve Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
Letétkezelő neve: UniCredit Bank Hungary Zrt. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000
A Letétkezelő a Kbftv-ben, így különösen a 64. § (7)-(9), 75. § (5), 79. § (3), 124. § (3). 136. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el.
A Letétkezelő szerződésben vállalt kötelezettségei az alábbiak:
a) gondoskodik az Alap pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről, és arról, hogy a befektetési jegyek forgalmazása során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek;
b) gondoskodik az Alap tulajdonában lévő és a Bank által letétkezelt pénzügyi eszközök illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzéséről, és letétkezeléséről;
c) összevont értékpapírszámlát, valamint fizetési számlát vezet az Alapnak;
d) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján nyilvántartást vezet az Alap tulajdonát képező minden egyéb, letétbe nem helyezhető eszközről, valamint meggyőződik arról, hogy az adott eszköz az Alap tulajdonát képezi-e;
e) ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek forgalmazása vagy érvénytelenítése a jogszabályoknak és a Szabályzatnak megfelelően történik-e;
f) biztosítja, hogy az Alap összesített és egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap Szabályzatának megfelelően számítsák ki;
g) teljesíti az Alapkezelő pénzügyi eszközökre vonatkozó utasításait a jogszabályokkal, az Alap kezelési szabályzatával (a továbbiakban: Szabályzat; 11. sz. melléklet) és az Eljárási Renddel összhangban;
h) ellátja az általa kezelt értékpapírok hozamainak elszámolásával kapcsolatos tevékenységet;
i) ellátja az általa kezelt értékpapírokkal összefüggő társasági eseményekkel kapcsolatos teendőket;
j) ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak különös tekintettel a befektetési korlátokra, a Bank a befektetési korlátok ellenőrzését a nettó eszközérték számítással/ellenőrzéssel egy időben végzi;
k) biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön;
l) ellátja az Alap megszűnésével kapcsolatos, a jogszabályokban előírt technikai teendőket;
m) ellenőrzi, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és az Alap Szabályzatával összhangban használja- e fel;
n) ingatlanalapok esetében az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések hatályosságához megadja a Ptk. 6:118. § (1) bekezdése szerinti beleegyezést, ha az adott ügylet megfelel a vonatkozó jogszabályoknak;
o) elvégez minden olyan egyéb feladatot, melyet a Kbftv., a Bizottságnak a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete és a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a letétkezelő számára előír.
54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
Könyvvizsgáló neve: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000
A Könyvvizsgáló a Kbftv-ben, így különösen a 135.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el. A Könyvvizsgáló feladatai:
• az Alap éves jelentésében közölt számviteli információk felülvizsgálata;
• annak figyelemmel kísérése és ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapot a törvényeknek megfelelően kezeli;
• a Kbftv.-ben meghatározott esetekben a Felügyelet tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről.
55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik
Nem alkalmazandó.
56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai
Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: CIB Bank Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Concorde Értékpapír Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Equilor Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: ERSTE Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: KBC Securities Magyarországi Fióktelepe Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: OTP Bank Nyrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000 Forgalmazó neve: Raiffeisen Bank Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-00000
Forgalmazó neve: Sopron Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: SPB Befektetési Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000
Forgalmazó neve: Unicredit Bank Hungary Zrt.
Cégbejegyzés száma 00-00-000000
A Forgalmazó a Kbftv-ben meghatározott feladatokat látja el el, azaz a 106-108.§-ban foglaltakat. A Forgalmazó feladatai:
• Közreműködik a nyíltvégű befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában, illetve adott esetben a befektetési jegyek elsődleges forgalomba hozatalában (jegyzési eljárás lebonyolítása).
• Honlapján folyamatosan elérhetővé teszi az Alap Kbftv. által meghatározott hatályos dokumentumait, az Alap rendszeres tájékoztatásait és rendkívüli közzétételeit, valamint azok egy példányát kérésre díjmentesen átadja a Befektetőnek.
57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)
Nem alkalmazandó.
58. A prime brókerre vonatkozó információk
58.1. A prime bróker neve
Nem alkalmazandó.
58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása
Nem alkalmazandó.
58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre
esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása
Nem alkalmazandó.
59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása
Nem alkalmazandó
1. melléklet
Az Alap múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Az Alap éves hozamát sorozatonként az alábbi melléklet tartalmazza. Az „R” sorozat esetén még nem áll rendelkezésre egy teljes naptári évre vonatkozó teljesítményadat, így Tisztelt Befektetőink számára a múltbeli teljesítményről nem tudunk hasznos tájékoztatást nyújtani.
Aegon Smart Money Alapok Alapja “A” sorozat | Aegon Smart Money Alapok Alapja “R” sorozat | |
2010 | 6.24% | na |
2011 | 1.26% | na |
2012 | 16.82% | na |
2013 | 5.88% | na |
2014 | 5.10% | na |
2015 | 0.49% | na |
2016 | 2,76% | na |
2017 | 2,64% | na |
2018 | -4,46% | na |
2019 | 5,77% | na |
2020 | 2,03% | na |