VÁLLALKOZÁSOK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

Az OTP Csoport partnere

VÁLLALKOZÁSOK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

1. A felelősségbiztosítás általános feltételeinek tartalma A jelen feltételek azokat a kikötéseket, rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Biz-

tosító Zrt. (1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C, a továbbiakban: biz-

tosító) felelősségbiztosítási szerződéseire, illetve biztosítási szerződéseinek felelősségbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással, vagy e feltételekre hivatkozással is kötötték.

A Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatója (továbbiakban VF ÁSZF) a Groupama Biztosító Zrt. által művelt, nem fogyasztói felelősségbiztosítások általános szerződési feltéte- leit tartalmazza.

A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. A biz- tosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles. Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szer- ződésben megállapított mértékben és módon mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

Az általános feltételek és a különös feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.

A VF ÁSZF azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket – ellen- kező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) vállalkozásokra vonatkozó felelősségbizto- sítási szerződéseire és az azokhoz kötött kiegészítő biztosításokra alkalmazni kell.

A különös feltételekben nem szabályozottakra az általános feltéte- lek, míg a különös feltételeknek az általános feltételtől eltérő ren- delkezése esetén a különös feltételek rendelkezése az irányadó. Kér- jük, olvassa el figyelmesen a különös feltételeket is!

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12413/4 – Hatályos 2016. augusztus 1-jétől visszavonásig.

Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyéb hatályos ma- gyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

Az ajánlat, a kötvény, az általános és különös szerződési feltételek, illetve záradékok a felek közti megállapodás minden feltételét tar- talmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.

2. A szerződés alanyai

2.1. A szerződő

A szerződő az a személy, aki az ajánlatot teszi a biztosítónak a biztosítási szerződés megkötésére, a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjat fizeti. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal.

A jelen szerződési feltételek szerint a szerződő a szerződésben megneve- zett:

a. természetes személy, szerződésben írt minőségében. Tekintettel arra, hogy a természetes személy jelen szerződésben szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, foglalkozása körében jár el, nem minősül fogyasztónak;

b. cégjegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a cégjegyzék, illet- ve a nyilvántartás szerinti névvel;

x. xxxx személyiséggel nem rendelkező, de névjegyzékbe, nyilvántartásba

vett társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, szervezet, sze- mélyegyesülés, illetve az egyéni vállalkozó,

a tevékenységi köre szerinti minőségében.

2.2. A biztosított

A biztosított az a személy, akit a biztosítási ajánlaton ekként neveztek meg, és aki követelheti, hogy a biztosító az adott szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály alapján felelős.

A jelen szerződési feltételek szerint a biztosított a szerződésben megneve- zett, olyan:

a. természetes személy, szerződésben írt minőségében, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, foglal- kozása körében jár el;

b. cégjegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a cégjegyzék, illet- ve a nyilvántartás szerinti névvel;

x. xxxx személyiséggel nem rendelkező, de névjegyzékbe, nyilvántartásba vett társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, szervezet, sze- mélyegyesülés, illetve az egyéni vállalkozó,

aki a biztosított tevékenység folytatására a hatályos magyar jogszabályok szerint jogosult; a biztosítási szerződésben feltüntetett minőségében és te- vékenységi köre szerint.

2.3. A károsult

Az a személy, akinek a biztosított a jogellenes és felróható károkozó ma- gatartásával kárt okoz.

2.4. A fogyasztó

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljá- ró természetes személy.

2.5. A vállalkozás

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

2.6. A közeli hozzátartozó

A házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

3. A biztosítási esemény

3.1. A biztosítási esemény a biztosított jogellenes és felróható károko- zó magatartása, amelynek pontos meghatározását a különös feltételek tartalmazzák. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén, amennyiben az egyes különös feltételek úgy rendelkeznek, a biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelem- díjat is az ott meghatározott módon, mértékben és feltételekkel. Kérjük, feltétlenül tekintse meg, hogy a kapcsolódó különös felté- telben a biztosító az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése esetén nyújt-e, illetve milyen módon, mértékben és fel- tételekkel nyújt szolgáltatást!

3.2. Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt

a. a károsult beleegyezésével okozta;

b. a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az el- hárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;

c. szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy

x. xxxxxxxxxx által megengedett magatartással okozta, és a maga- tartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jog- szabály a károkozót kártalanításra kötelezi.

Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolat- ban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. A biztosítási érdek a biztosított vagyoni helyzetében a károkozás miatt várható vagyoni csökkenés megakadályozása.

4. A szerződés létrejötte

4.1. A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve. A biztosító a szerződés létrejöttének feltételéül különböző adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok megtételét kötheti ki. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 nap.

4.2. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosítóhoz történő beérkezése időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fe- dezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálási időn belül elutasítja.

4.3. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak meg- felelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tar- talommal – az ajánlatnak a biztosítóhoz történő beérkezése időpont- jára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.

4.4. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövet- kezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifeje- zetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a koc- kázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfo- gadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

4.5. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szer- ződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerző- dést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szer- ződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem vála- szol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől szá- mított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

4.6. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nél- kül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadása- kor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

4.7. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig, van kötve.

4.8. A biztosító a biztosítási ajánlatot – függetlenül attól, hogy az ajánlat átadásával egyidejűleg vagy azt követően a szerződő díjat, díjelőleget fize- tett-e, és függetlenül attól, hogy az ajánlaton a kockázatviselés kezdete fel- tüntetésre került-e – a 15 napos kockázatelbírálási időn belül indoklás nél- kül visszautasíthatja.

Az első díjrészlet, díjelőleg megfizetéséről szóló igazolás kiállítása önmagá- ban nem jelenti a szerződés létrejöttét.

A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosító a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül dönt az ajánlat elfogadásáról. A bizto- sítási ajánlat visszautasítása esetén biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.

5. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

5.1. A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – ha-

tározatlan tartamú (a szerződés lejáratának időpontja nem kerül megha- tározásra).

5.2. A biztosítási időszak egy biztosítási év, a biztosítási év a biztosítási idő- szak kezdetétől számított egy év.

A biztosítási időszak kezdete az a naptári nap, melyben a biztosító kocká- zatviselése megkezdődik.

A biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdő napjának megfelelő naptári nap.

6. A kockázatviselés kezdete és az időbeli hatály

6.1. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt időpont- ban, ennek hiányában a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő be- érkezését követő nap 0 órájában kezdődik meg. A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került fel- tüntetésre, mint az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését köve- tő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0 óráját kell tekinteni.

6.2. A biztosítási szerződés a biztosítás kockázatviselési ideje alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés meg- szűnését követő harmincadik napon a biztosítónak írásban bejelen- tett károkra nyújt fedezetet. A különös feltételek vagy egyedi meg- állapodás rendelkezhet ettől eltérően. Kérjük, feltétlenül tekintse meg, hogy a kapcsolódó különös feltétel az időbeli hatállyal kapcso- latban milyen rendelkezést tartalmaz!

6.3. A károkozás időpontja az az időpont, amikor a kárt előidéző cselek- ményt elkövették, illetve mulasztással okozott kár esetében az az időpont, amikor az elmulasztott cselekményt még a kár bekövetkezése nélkül meg lehetett volna tenni. Sorozatkár esetén a károkozás időpontja a sorozat- kárhoz vezető első cselekmény időpontja.

A kár bekövetkeztének időpontja testi sérülés, egészségkárosodás esetén a sérülés, illetve károsodás, halál esetén a halál beálltának időpontja, dologi károk esetén a károsodás időpontja. A biztosítási eseményhez kapcsolódó- an az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése esetén a sérelem bekövetkezésének az időpontja, a kár bekövetkeztének időpontjá- val egyezik meg. Sorozatkár esetén a kár bekövetkeztének időpontja a so- rozatkár káreseményei közül az első káresemény.

A kár bejelentésének időpontja az a nap, amelyen a biztosított a kárese- ményt a biztosítónak írásban bejelentette.

6.4. A biztosítási szerződésből eredő valamennyi igény elévülésének ideje 3 év.

7. A kockázatviselés területi hatálya

A biztosító kockázatviselése kizárólag a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki, kivéve, ha felek írásban másként állapodnak meg.

8. A biztosítási díj és a díjfizetés

8.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

A biztosító a határozatlan tartamú biztosítás díját egyéves biztosítási idő- szakra állapítja meg.

8.2. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatóla- gos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. A szerződő a biztosító írásbeli hozzájárulásával ettől eltérő díj- fizetési gyakoriságot is választhat.

A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

8.3. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét és módját a kötvény tartalmazza. A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy postai átutalással (csekken).

8.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

8.5. Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára tekintettel díjkedvez- ményben részesül, a díjfizetés módjának megváltoztatása esetén a kedvez- ményt elveszti.

8.6. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő al- kalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés ki- egészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díj- jal arányos időtartamra marad fenn.

8.7. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet kö- teles visszatéríteni.

8.8. Társaságunk üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban befizethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj át- vételére nem jogosult, kivéve, ha a társaságunkkal kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosult- ság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

9. A biztosítási szerződés megszűnésének az esetei,

a megszűnés esetén a felek jogai és kötelezettségei

9.1. A szerződés lejárata

A határozott időre létrejött biztosítási szerződés a határozott idő lejártakor, tehát a megállapított időtartam utolsó napjával külön értesítés nélkül meg- szűnik akkor is, ha arra további díjfizetés történik.

A biztosítási díjnak a szerződés megszűnését követő befizetése nem jelenti a megszűnt biztosítási szerződés újra hatályba lépését.

A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító a be- érkezést követő 15 munkanapon belül köteles visszafizetni.

9.2. A szerződés felmondása

A határozatlan időre kötött szerződést a felek – mind a szerződő, mind a biztosító – a biztosítási időszak végére, külön indoklás nélkül írásban 30 napos felmondási idővel felmondhatják.

Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a szerződés a biztosítási időszak végén szűnik meg.

A három évnél rövidebb határozott időtartamú szerződés a lejárat idő- pontja előtt, a három évnél hosszabb határozott időtartamú szerződés pedig azon időszak alatt, amelyre a felek a felmondási jogot érvényesen ki- zárták, csak a felek írásbeli közös megegyezésével szüntethető meg.

A felmondási jog — határozott és határozatlan időtartamú szerződés esetén egyaránt — legfeljebb három évre zárható ki; a felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis. Ha azonban a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. Ez eset- ben a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosí- tottnak nyújtott (tartamengedmény).

9.3. Biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válása, ér- dekmúlás

Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet

is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosí- tási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomás- szerzést követő harminc napon belül írásban, harminc napos határ- idővel felmondhatja.

A szerződőnek, illetve a biztosítottnak a jelen szabályzat 15. pontjában le- írtaknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási esemény bekövetkezé- sének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsolatos válto- zásokat.

Amennyiben a szerződés részbeni megszűnése esetén a szerződő, illetve a biztosított a fenti lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, a biz- tosító tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosításá- ra, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

9.4. Díjfizetés elmulasztása, díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás el- küldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írás- ban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díj- követelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.

Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a folytatóla- gos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a meg- szűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a meg- szűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) ké- relem elfogadásáról a biztosító dönt.

10. Biztosítási összeg és önrészesedés, fedezetfeltöltés szabályai

10.1. A biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító egy kockázattal kapcsolatban (egy fedezet alapján) legfeljebb megtéríthet.

10.2. A káreseményenkénti biztosítási összeg (a továbbiakban kártérítési limit) az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség – viselt felelősségük arányában – több személyt terhel, illetve ha több sze- mély lép fel kártérítési igénnyel. A biztosítási időszakra meghatározott kár- térítési limit pedig az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító egy bizto- sítási időszak alatt összesen megtéríthet.

10.3. Kombinált kártérítési limit esetén több felelősségbiztosítási fedezet- re együttesen kerül meghatározásra egy káreseményenkénti vagy biztosí- tási időszakra vonatkozó kártérítési limit, és ebben az esetben a limitet bármely fedezet alapján bejelentett káresemény vagy káresemények kime- rítheti(k).

10.4. Szublimit a 10.2., illetve a 10.3. pontokban definiált kártérítési limi- tek valamelyikén belül az egyes fedezetekre meghatározott kártérítési limit.

10.5. Önrész az az összeg, amelyet a biztosított a káreseménye kapcsán maga visel. A biztosító – káreseményenként – a megállapított kártérítés összegéből a szerződésben meghatározott nagyságú önrész összegét levonja.

10.6. Az önrészesedés abszolút összegben és/vagy a kárösszeg százaléká- ban állapítható meg.

10.7. Fedezetfeltöltés

A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.

11. Sorozatkár

11.1. A sorozatkár eseményeit egy káreseménynek kell tekinteni, és ez esetben a kárbejelentés időpontja az az időpont, amikor a sorozatkár első káreseményét írásban a biztosított ellen benyújtják.

11.2. Sorozatkár

a. Minden olyan kár, amely ugyanannak a hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak a következménye vagy eredménye. Ugyanannak a hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak tekintendő, ha egy- nél több cselekedetet vagy mulasztást ugyanazon vagy hasonló okból vagy indítékból mulasztottak vagy követtek el feltéve, hogy az a vonat- kozó üggyel jogilag, pénzügyileg vagy technikailag kapcsolatos.

b. Egynél több olyan cselekedet vagy mulasztás, mely ugyanazt a veszte- séget eredményezi, és/vagy

c. olyan kár, melyért egy kötvényben biztosított, egynél több személy te- hető felelőssé.

12. A biztosító mentesülése

12.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a. a szerződő fél vagy a biztosított;

b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jo- gosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatáro- zott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk;

c. a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.

12.2. A 12.1. pontban foglalt rendelkezést a kármegelőzési és a kár- enyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

12.3. Súlyosan gondatlan a biztosított károkozása:

a. ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;

b. ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerző- dési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsérté- se miatt következett be;

c. a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;

d. a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezések- ben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

e. ha a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsér- tésével okozta;

f. ha a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy kábítószer hatása alatt lévő állapotban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta;

g. a különös vagy a kiegészítő feltételekben, valamint az egyes biz- tosítási szerződésekben megállapított, a biztosított súlyosan gon- datlan magatartásának egyéb eseteiben.

Xxxxx feltételek alapján szándékos az a magatartás, amikor a károko- zó magatartásának következményeit előre látja és azokat kívánja (egyenes szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Jelen feltételek alapján súlyosan gondatlan az a magatartás, amikor a károkozó a kár bekövetkezésének lehetőségét előre látja ugyan, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.

13. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

Azon károk esetében, amelyet a jelen feltételekkel megkötött bizto- sítás nem fedez, illetve amelyek vonatkozásában kizárás vagy korlá- tozás érvényesül, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

13.1. Nem fedezi a biztosító azon károkat, amelyet a károkozó biz- tosított nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

13.2. Nem fedezi a biztosító azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított károkozása nem jogellenes.

13.3. Nem fedezi a biztosító az eljárási költségeket, ha ezek a költ- ségek nem a biztosító előzetes útmutatásai alapján vagy előzetes írásbeli jóváhagyásával merültek fel. Nem fedezi a biztosító a kár- okozó biztosítottnak a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felme- rülő igazolt jogi képviseleti költségeit és a kamatokat, ha a biztosító a perben nem vett részt.

13.4. Nem fedezi a biztosítás a Magyarország területén kívül bekö- vetkező biztosítási eseményeket.

13.5. Nem fedezi a biztosítás továbbá:

– azokat a károkat, amelyeket a biztosított maga szenved el;

– azokat a károkat, amelyeket a biztosított a Ptk. 8:1.§ (1) 1. pont- jában felsorolt közeli hozzátartozójának, alkalmazottjának vagy megbízottjának okoz;

– ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiséggel nem ren- delkező egyéb szervezet, akkor a biztosított tulajdonosainak és azok a Ptk. 8:1.§ (1) 1. pontjában felsorolt közeli hozzátartozói- nak okozott károkat;

– azt a kárt amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatáro- zott minőségében felel vagy nem a biztosított tevékenység foly- tatása során okozta;

– a biztosított tulajdonában álló, vagy az olyan jogi személynek, il- letve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek, amelyben részesedéssel rendelkezik, okozott károkat a biztosí- tott tulajdoni hányadának, részesedésének arányában;

– a biztosított birtokában levő (így például: bérelt, haszonbérbe vett, kölcsönzött) avagy hivatása gyakorlásánál fogva magánál tartott (így például: megmunkált, feldolgozott, javított, szállított) idegen dologban keletkezett, illetve dologgal okozott károkat, vagy azokat a károkat, amelyek a dolog hibájából keletkeztek;

– szállodai letéti felelősségből, illetve a nyilvánosság számára nyit- va álló más intézmények (pl. színház, kávéház) letéti felelősségé- ből eredő károkat;

– több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárait;

– a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben oko- zott károkat;

– a biztosított közreműködője által okozott károkat (pl. alvállalko- zók és teljesítési segédek);

– az értékpapírok, készpénz és egyéb értéktárgyak (értékcikk, csekk, takarékbetétkönyv, ékszer, stb.) megrongálásából, elvesz- téséből, megsemmisüléséből vagy ellopásából származó károkat;

– a csomagolás és a szállítás hiányosságaiból keletkező károkat;

– szavatossági, jótállási és garancia igényekből eredő költségeket, kiadásokat vagy károkat;

– tisztán pénzügyi veszteségből eredő károkat (tisztán pénzügyi veszteség az a kár, amely nem személyi sérülés, egészségkároso- dás, halál, dologi kár, illetve személyiségi jogi kár és nincs kap- csolatban sem ilyen típusú károkkal);

– a szerződésszegéssel, a szerződések hibás teljesítésével okozott károkat;

– a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a bír- ságból, pénzbüntetésből, valamint egyéb büntető jellegű költsé- gekből (punitive damages) eredő károkat;

– az elmaradt vagyoni előny (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség) kapcsán felmerülő károkat;

– a szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkat, kivéve, ha a felelősség fel- vagy átvállalása a biztosítási szerződés megkötését megelőzően történt, és arról a biztosított a biztosítót biztosítási szerződés megkötése előtt írásban tájékoztatta és a biztosító azt írásban elfogadta;

– a közhatalom gyakorlásával, közigazgatási jogkörben okozott károkat;

– a szexuális zaklatással, írásbeli vagy szóbeli rágalmazással, üzleti és jó hírnév sérelmével, becsületsértéssel kapcsolatos károkat;

– az USA, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália területén folytatott bár- mely tevékenységgel kapcsolatos károkat;

– hűségnyilatkozat, kezesség, sajtóvétség, hitel, pénzügyi garancia, pénzintézeti alkalmazotti hűtlenség miatt keletkező károkat (Bankers Blanket Bond), valamint személyi sérülésből, diszkrimi- nációból eredő károkat;

– a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető követelésekből származó károkat;

– a számítógépes adatok törl(őd)éséből, korrekciójából, információ- tartalmából, újracímzéséből, sérüléséből, megváltozásából, zárla-

tából, adatrend megszakadásából eredő; vagy vírus, vagy más szándékos szoftver (pl. férgek, trójai lovak, makrovírusok vagy lo- gikai bombák, stb.) által okozott vagy ezekkel kapcsolatos károk, hibás számítógépes adatfeldolgozásból eredő károk. A követke- ző kapcsolódó kockázatokból: gyártási hiba, üzemszünet vagy nyereségkiesés, úgymint szabadalom, szerzői vagy személyes jogok sérelméből eredő károkat;

– az internet és e-mail tartalomszolgáltatók tevékenységével kap- csolatos károkat, szoftverek vagy más elektronikus adathordozók hibás működéséből eredő károkat;

– a számítógépes szoftver, hardver vagy egyéb elektronikus eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben felmerülő közvetett vagy közvetlen károkat vagy kártérítési igényeket;

– az azbeszt vagy azbeszt tartalmú termékek kezeléséből, feldol- gozásából, gyártásából, eladásából, forgalmazásából, tárolásából vagy használatából származó károkat;

– a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által oko- zott nem baleseti jellegű útrongálási, valamint talaj vagy növényi kultúrák letaposásával okozott károkat;

– a vér- és vérkészítmények gyártói, vérbankok és véradományozó intézetek tevékenységéből eredő károkat;

– a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló károkat;

– a biztosított részére megtérülő vagy a más biztosítással fedezett károkat;

– a kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érze- lemvilág hátrányos megváltozásából eredő károkat;

– a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb ha- sonló hatások következtében álltak be;

– a gépjármű-felelősségbiztosítás körébe tartozó károkat;

– a kötelező felelősségbiztosításokkal fedezett károkat;

– ha a bekövetkezett kár olyan okra vezethetô vissza, amely miatt a biztosítási szerződés tartama alatt káresemény már bekövetke- zett, és a biztosító írásbeli felszólítása ellenére a kárt kiváltó ok megszüntetését a biztosított elmulasztja, akkor az ugyanazon okból a felszólítást követő következő károkat (azaz ezzel a kárral kapcsolatban a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be).

13.6. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a követ- kezőkben felsorolt események bekövetkezése esetén akkor sem, ha ezekkel összefüggésben (következményeként) a különös vagy ki- egészítő feltételek szerinti biztosítási események valamelyike követ- kezik be:

– harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, há- ború, invázió, polgárháború, ellenforradalom, forradalom, kato- nai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete, továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;

– felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsá- tott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulá- sai; polgári engedetlenség, rendkívüli vagy szükségállapot;

– egyes egyének vagy csoportok által elkövetett terrorakciók, füg- getlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb in- díttatású szélsőséges erőszak alkalmazását jelenti a magán- vagy a köztulajdon ellen;

– biológiai és/vagy kémiai – nem békés cselekményekből származó – kockázatokból eredő károk;

– a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy su- gárzásból, ionizáló vagy lézersugárzásból, mágneses vagy elekt- romágneses mezők vagy sugárzásból eredő közvetlen vagy köz- vetett károk.

13.7. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a biztosí- tottal szemben támasztott társadalombiztosítási igények megtéríté- sére.

13.8. Az alábbi tevékenységekből, illetve az alább felsorolt dolgok- kal kapcsolatos tevékenységből, vagy ezeknek a dolgoknak (termé- keknek) a gyártásából, előállításából, tárolásából, kezeléséből, le- bontásából, szállításából, tulajdonlásából, üzemeltetéséből vagy használatából, illetve az ezekhez a dolgokhoz kapcsolódó infra- struktúra üzemeltetéséből eredő károk kizártak, kivéve, ha a bizto- sító ezen károk megtérítését vállalja, és ezt a tényt a biztosítási köt- vényen kifejezetten és külön feltünteteti:

– személygépkocsik és egyéb gépjárművek, munkagépek;

– repülőgépek és légpárnás járművek, ideértve repülőgépek javí- tását, összeszerelését, üzembe helyezését;

– vonatok, villamosok, kábel-járművek, székfelvonók, trolibuszok;

– vízi járművek, hajók, navigációs tevékenység, hajóépítő, hajójaví- tó és hajóbontó telepek, beleértve a hajók javítását, összeszere- lését, üzembe helyezését;

– vidámparkok és berendezésük, stadionok és berendezésük, sport- pályák és berendezésük;

– repülőterek, kikötők, száraz dokkok, rakpartok;

– sípályák és berendezésük;

– hulladéklerakók és tárolók;

– gátak, azok építése és fenntartása;

– olajkitermelés, fúrás, gyártás, finomítás és elosztás;

– bányászat, kőfejtés, földkiemelés, föld- és víz alatti bányák és minden kapcsolatos tevékenység;

– alagútépítés, ideértve az ezzel kapcsolatos földkiemelési munká- latokat;

– gázok, robbanó és mérgező anyagok, üzemanyag; bután, metán, propán és más folyékony gáz;

– bontás és építés-szerelési tevékenység;

Építés-szerelési tevékenységnek minősül minden építőipari kivi- telezési tevékenység, ideértve a karbantartás és bontás jellegű munkálatokat is.

– tűzijáték, lőszer, lőfegyver, gyújtókeverék, lövedék, lőpor, nitro- glicerin vagy más robbanószer, ezek alkatrésze vagy alapanyaga;

– konténerekben nyomás alatt tárolt gázok és/vagy levegő;

– vegyszerhasználat, vegyszerszórás;

– mérgező anyagok, mérgező hulladék, hulladék végleges tárolása;

– földgáz előállításával, tárolásával és/vagy adás-vételével kapcso- latos tevékenységek (kitermelés, előállítás, finomítás és/vagy to- vábbítás eltérően az általános disztribútoroktól);

– mezőgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési, halászati, ideértve állatkert vagy vadaspark fenntartását) és vadászati tevékenység;

– vadállat, haszon és hobbiállat tartása, gondozása, használata;

– szállítmányozás, fuvarozás.

13.9. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerző- dési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köte- les a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egye- sült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendel- kezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereske- delmi szankció vonatkozik.

14. A biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény bekövetkezte esetén

14.1. A kártérítés szabályai

A biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült kárként megtéríti:

Kártérítés címén

a. a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az ér- téket téríti meg, amelytől a károsult valamely dolog megsemmi- sülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkené- se stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott, de az elmaradt vagyoni előnyt a biztosító nem téríti meg;

b. a károsult személyi sérülése kapcsán felmerülő vagyoni károkat, a sérült állapotával összefüggő és orvosilag indokolt vagyoni ki-

adásokat; a sérült állapotával összefüggő vagyoni kiadások indo- koltságát a biztosító orvosszakértője állapítja meg;

c. a biztosítási összeg keretein belül – azt a költséget, amely a ká- rosult vagyonában beállott értékcsökkenés és a sérelemdíj kikü- szöböléséhez szükséges.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége sérelemdíj vonatkozásában csak akkor áll be, ha az egyes különös feltételek erről rendelkeznek. A biztosító sérelemdíjat csak az egyes különös feltételekben megha- tározott körben, csak biztosítási esemény bekövetkezése esetén és azzal kapcsolatban térít, csak a biztosítási szerződésben meghatá- rozott módon, mértékben és feltételekkel.

Kérjük, feltétlenül tekintse meg hogy a kapcsolódó különös feltétel- ben a biztosító a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatban nyújt-e, és milyen mértékben nyújt szolgáltatást!

A kártérítési kötelezettség magában foglalja a költség-, illetve keresetpótló járadék megfizetésének kötelezettségét. A költségpótló járadék jellemzően élethosszig tartóan, míg a keresetpótló járadék a károsult öregségi nyug- díjra való jogosultsága megnyílásának megfelelő életkora betöltéséig (fix tartamra) folyósítandó.

A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelemkiesést), illetőleg a jö- vedelem pótló járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot és a sérelemdí- jat is a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott terjedelemben és mértékben teljesíti a károsultnak. A jövedelempótló járadék

Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor követelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.

A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a bekövetke- zett jövedelemkiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell megha- tározni.

A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Ha a károsodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós változás következett be, a vál- tozás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni.

Ha a jövedelemkiesés a fenti bekezdés alapján nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet.

A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövede- lem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkí- vüli munkateljesítménnyel ér el.

A tartást pótló járadék

Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tartást pótló járadék fize- tésére abban az esetben is köteles, ha magatartásának e következménye nem volt előrelátható.

A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylege- sen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette.

A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni.

A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a járadékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, to- vábbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartásá- ra a meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.

A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék számítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése

A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges meg- változása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mértékének és a járadékfi- zetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.

A biztosító a járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatározott bizto-

sítási összeg keretein belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jo- gosultság lejártáig fizeti meg. A járadék a károsult, a biztosított vagy a biz- tosító kezdeményezésével egy összegben is kifizethető. A járadék egy- összegű megváltására csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha az egyösszegű megváltás tényét és a megváltás összegét a bizto- sító, a biztosított és a károsult is elfogadja.

A biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – megtéríti a fede- zetbe vont káresemények folytán ténylegesen felmerült, szükséges, indokolt és igazolt, a kárelhárítás és a kárenyhítés körébe tartozó költségeket, így különösen:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos – a biztosítottat terhelő – oltás, mentés romeltakarítás költségeit;

– a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerülő költségeket;

– a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriu- mi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a biztosító elő- zetes hozzájárulásával történt;

– a helyreállítással kapcsolatos tervezői, szakértői költségeket.

A kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosító a fentiek szerint akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.

A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény be- következésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzet- ben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

A biztosító a kártérítési összeget kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérítési összegre jogosult és a biztosító ettől eltérő fizetési módban is megállapodhatnak. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggés- ben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekö- vetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyre- állítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illet- ve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for- galmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

Eljárási költségek és a jogi képviselet költségei

A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítottnál a biztosítási ese- mény következtében felmerült eljárási költségekre, így e költségek- re a biztosító szolgáltatási kötelezettsége sem terjed ki, kivéve, ha ezek a költségek a biztosító előzetes útmutatásai alapján vagy elő- zetes írásbeli jóváhagyásával merültek fel. Az igazolt eljárási költsé- geket a biztosító kizárólag a biztosítási összegig téríti meg, ezt meg- halódóan a biztosító szolgáltatást nem nyújt.

A károkozó biztosítottnak a biztosítási eseménnyel kapcsolatban fel- merülő igazolt jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételről lemondott. A jogi képviseleti költsé- geket és a kamatokat a biztosító kizárólag biztosítási összegig téríti meg, ezt meghalódóan a biztosító szolgáltatást nem nyújt.

14.2. A kárrendezés szabályai

a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító vizsgálata után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködésben történik.

b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levoná- sa után a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét – ha jogsza- bály eltérően nem rendelkezik – a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson kere- setet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás idő- pontjában a károsult kárára fennállt-e.

c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

d. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények mi-

atti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mér- tékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogo- sult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltsé- gei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a bizto- sított azokat neki visszafizetni tartozik.

e. A biztosító káresemény bekövetkezése esetén a károkat és költ- ségeket a következő okiratok bemutatása ellenében térítheti meg. Tájékoztatjuk, hogy a különös vagy kiegészítő feltételek az alábbiaktól eltérő okiratok bemutatását is előírhatják!

– A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, ki- töltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány (az esemény bejelentése, részletesen leírva a körülményeket, hol, mikor, milyen esemény tör- tént, mi károsodott);

– összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli szolgáltatási igény;

– tulajdoni lap;

– banki engedményező nyilatkozat;

– az engedményes nyilatkozata a biztosított részére történő kárkifize- tésre vonatkozóan;

– építési tervdokumentáció és engedély;

– műszaki tervek, műszaki leírások, szakvélemények, igazságügyi szak- értői vélemény;

– tételes árajánlat (méretek, anyagköltség, munkadíj, rezsióradíj tekin- tetében), költségvetés;

– a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító, eredeti dokumen- tumok, beszerzési számla;

– adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, köl- csönszerződés, felelős őrzésre vonatkozó dokumentumok (bérlet, lí- zing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével;

– ajándékozás esetén az ajándékozási szerződés és/vagy bejelentés az adóhatóság felé, ha az egy megajándékozottnak jutó ajándék for- galmi értéke meghaladja az ajándékozás időpontjában hatályos ille- téktörvényben foglalt értéket;

– jogerős hagyatékátadó végzés;

– ingóságot ért károsodás esetén a jótállási/garanciaidő alatt, valamint ettől függetlenül is, az egy évnél fiatalabb vagyontárgyak esetén be- szerzési számla;

– eredeti, érvényesített jótállási jegy;

– használati utasítás és műszaki leírás;

– a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szüksé- ges szakvélemény;

– szervizjegyek;

– fényképek, xxxx xxxxxxxxxxx;

– a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás;

– hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás);

– vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés;

– xxx xxxxxxxxxxx, az adószám/adóazonosító jel bekérésének lehetőségével;

– biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről;

– lakásszövetkezeti alapszabályzat, lakásszövetkezet határozata;

– bizományosi szerződések;

– érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv;

– önkormányzat részéről lakhatósági igazolás oly kár esetén, mikor a lakás lakhatatlan;

– ideiglenes lakás bérleti szerződése (kiköltözés esetén), a bérbeadónak szóló befizetési bizonylat, számla;

– őrnapló, őrutasítás;

– tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bi- zonyítvány vagy hatósági igazolás, a tűzvédelmi katasztrófavédelmi hatóság igazolása, jegyzőkönyvei, határozatai, a tűzvizsgálatról ké- szült jegyzőkönyv (ha készült);

– épületek, épületszerkezetek, mérnöki műtárgyak károsodása esetén tervdokumentáció;

– illetékes vízügyi hatóság igazolása;

– meteorológiai intézet igazolása;

– szakvélemény szerviztől;

– előzménykár esetén az előző javítás igazolása;

– szeizmológiai intézet igazolása;

– bányatérkép;

– rendőrségi feljelentés, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv, tanúkihall- gatási jegyzőkönyv, a biztosító részére irat betekintési hozzájárulás;

– berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. Mabisz által ki- adott minősítési tanúsítvány);

– csőtörés eseménynél szolgáltató számlák, az esemény előtti időszak- ra, legalább két számlázási időszakra vonatkozóan (ennek hiányában egy évre);

– villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolá- sa/szakvéleménye arról, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatá- sából eredő elektromos túlfeszültség okozta, valamint a javításról ki- állított számla(k);

– szolgáltatáskimaradás kár esetén a szolgáltatást nyújtó külső cég iga- zolása (pl. az illetékes áramszolgáltató igazolása, az áramkimaradás tényéről és időtartamáról);

– meglévő működő vállalkozások esetén káresemény előtti leltár és az esemény megtörténte utáni készlet leltár, selejtezési jegyzőkönyv;

– az érintett pénzintézet által kiállított igazolás a letiltásról;

– igazolás a pótlással kapcsolatban felmerült illetékek költségeiről;

– törzskönyv;

– orvosi dokumentáció;

– a munkanélküliség kockázathoz:

– munkaszerződés, továbbá munkaviszony megszüntetésének doku- mentumai;

– keresőképtelenséget igazoló dokumentumok;

– munkanélkülivé válást, munkanélküli állapotot igazoló hivatalos dokumentumok;

– társasházi közös költség;

– felelősségi kárigényt igazoló dokumentumok, felelősségi károkozást elismerő nyilatkozat;

– baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyző- könyv, primer és további orvosi leírás, illetve lelet, ambuláns lap;

– hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv;

– baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazo- ló dokumentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági hatá- rozat, illetve jegyzőkönyv;

– a baleset és a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szüksé- ges iratok;

– a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyaték- átadó végzés, öröklési bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg;

– baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv, a társadalombiztosító által ki- állított E vagy D kategóriáról szóló rokkantsági határozat;

– fekvőbetegként kórházi gyógykezelés vagy műtét esetén a kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, a kórház által kiadott műtéti leírás, or- vosi dokumentumok;

– csonttörés és csontrepedés esetén a röntgen lelet, baleseti jegyző- könyv, kórházi ambuláns lap, zárójelentés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv;

– 28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógy- tartamról szóló orvosi igazolás, a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának megadá- sával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv;

– ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehe- tővé tevő eredeti számlák;

– a véralkohol vizsgálati eredmény másolata;

– vezetői engedély másolata;

– jármű forgalmi engedélyének másolata;

– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, il- letve másik biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt;

– ha a biztosított (felelősségi kárnál a károsult) nem maga kíván eljárni a kárügyében: meghatalmazás a biztosító előtti eljárásra, képviselet- re, a biztosítónál történő ügyintézésre és erre irányuló szándék ese- tén a készpénzfelvételre;

– a biztosítottnak a biztosított tevékenység végzésére való jogosultsá- gának igazolása;

– minden egyéb olyan dokumentum, amelyet a szerződő, károsult, il- letve a biztosított a kárának pontos felmérése avagy kifizetése érde- kében, a kárüggyel összefüggésben be kíván nyújtani (így különösen szerződések, szakvélemények, kimutatások, elszámolások, stb.).

f. A biztosító szolgáltatása a kárrendezés befejezéséhez szükséges utolsó okirat biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 munka- napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. szám- laszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, ami- kor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.

g. A biztosító a kárrendezési eljárást a károkozás idején érvényben lévő szerződési feltételek alapján folytatja le.

14.3. A kárbejelentés szabályai Kárbejelentés

a. A biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezését, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre ad- hat alapot, illetőleg az azzal kapcsolatos igény érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutásától számított 30 na- pon belül a biztosítónak írásban be kell jelenteni, a szükséges fel- világosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

b. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előző bekezdésben előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körül- mények kideríthetetlenekké válnak.

c. A kárbejelentésnek – amennyiben az adatok a kárbejelentéskor ismertek – tartalmaznia kell:

– a kárt okozó megnevezését, azonosító adatait;

– a káresemény leírását, időpontját, a kár bekövetkezésének helyét;

– a sérült és károsult személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét;

– a károsodás mértékét, a megállapított vagy becsült értéket;

– az esetlegesen károsodott tárgyak, eszközök megnevezését, helyét;

– a biztosított kárrendezésben közreműködő megbízottjának nevét, beosztását, címét és telefonszámát;

– a kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges tájékoztatást.

d. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás van fo- lyamatban, úgy az annak során hozott határozat bemutatását szükség szerint kérheti a biztosító.

e. A biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni továbbá, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele szemben.

A jelen szerződési feltétel körébe tartozó, bekövetkezett káresemény vo- natkozásában a biztosított a károsult (elhalálozás esetén a kárigényt érvé- nyesítő közeli hozzátartozó) hozzájárulása és az orvosi titoktartás alóli fel- mentés megadása esetén az orvosi titoktartás hatálya alá eső adatokat is kiszolgáltat a biztosító részére a kárrendezéshez.

A biztosított vállalja, hogy a károk elbírálásához szükséges igazolásokat be- szerzi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által fizetési meghagyás for- májában támasztott regressz-igényeket a biztosító részére 3 napon belül megküldi.

A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben:

A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, telje- sítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor ha- tályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudo- másul vette.

Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosí-

tott által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

15. A felek együttműködése

15.1. Tájékoztatási, közlési kötelezettség

a. A szerződő és a biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosító- val közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

b. A szerződő és a biztosított, a biztosító kérésére – a titok- és adatvédel- mi szabályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határoza- tokat (társasági szerződés, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni.

c. A szerződőnek, biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítótársasággal olyan biztosítási eseményre is szóló felelősségbizto- sítási szerződést kötött, amelyre érvényes szerződés szerint a biztosító kockázatviselése kiterjed. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egy- mástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, ame- lyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön- külön felelnének.

A biztosított a biztosító írásbeli felszólítása alapján a kárt kiváltó okot köteles megszüntetni. Ha a bekövetkezett kár olyan okra ve- zethetô vissza, amely miatt a biztosítási szerződés tartama alatt kár- esemény már bekövetkezett, és a biztosító írásbeli felszólítása elle- nére a kárt kiváltó ok megszüntetését a biztosított elmulasztja, akkor az ugyanazon okból a felszólítást követő következő kárral kapcsolatban a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

15.2. Változásbejelentési kötelezettség

a. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, a szerződésben megha- tározott, és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő és a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. A változásbejelentési kötelezett- ség szempontjából a következő körülmények attól függetlenül lényeges körülménynek minősülnek, hogy azokat a szerződés ki- fejezetten ilyenként meghatározza-e:

– tevékenység módosítása, bővülése;

– a biztosított tevékenységből származó forgalom jelentős növe- kedése;

– gyártási technológia változása;

– piaci kapacitás, részesedési arány változása.

b. A szerződő és biztosított ugyancsak köteles a korábban már át- adott, de módosított, illetőleg a megváltozott tartalmú okiratokat a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül átadni. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egy- aránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hi- vatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkeztében.

c. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését

eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon be- lül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra, kockázatra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító ezen meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vo- natkozásában nem gyakorolhatja.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatály- ban marad.

16. Egyéb rendelkezések

16.1. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének füg- getlen szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.

16.2. A biztosított a kárra hozzá bármilyen jogcímen befolyó megtérülésről a biztosított köteles a biztosító felé tájékoztatást adni, és a biztosítót meg- illető részt köteles a biztosítónak megfizetni.

16.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szol- gáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni vagy megbízottai útján ellenőriztetni.

17. A személyes adatok kezelésére, valamint

a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)

17.1. Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhaszná- lása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jel- lemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.

h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap-

xxx – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.

i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik.

l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Erxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;

n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedé- lyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy szár- maztatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.

r. Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy fel- dolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.

17.2. Az adatkezelés célja, jogalapja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől el- térő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügy- felet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet-

len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen

„Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelé- séhez.

17.3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§

(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklám küldeményre vonat- kozó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.

17.4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító

17.4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosí- tó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a bizto- sítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

17.4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

17.4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektro- nikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a

mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a.-j., n., s. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írás- beli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére xx- xxxxxx jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

17.4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján

külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

17.4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

17.4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékeny- séghez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 17.4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 17.4.3. pont b., f. és

x. xxxxxxx, illetve a 17.4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattováb- bításokról.

A biztosító a 17.4.2.–17.4.6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.

17.4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

17.4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

17.4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli meg- szűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzle- ti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári ku- tatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási ti- tokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvá- nosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően al- kalmazni.

17.4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok

A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg-

határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítés- re került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüggő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utóbbiaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biztosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érin- tően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény idő- pontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által meg- jelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk ada- tait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó adatokat. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

17.4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 17.4.1.–17.4.9., valamint a 17.5. pont- ban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők eseté- ben is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biz- tosításközvetítőt kell érteni.

17.5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

17.6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

17.6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számítógépes úton is kezeli.

17.6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

17.6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartá- sokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a tör- vényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamá- ról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő te- vékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az el- hárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az ügyfél személyes adatai- nak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

17.6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.

Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint

c. törvényben meghatározott egyéb esetben.

Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.

17.6.5. Kártérítés, sérelemdíj

Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

17.6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé-

letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

17.6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthe- tőek a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.

17.6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatko- zó adatkezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabad- ság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015., NAIH – 100950/2016. adatke- zelési számokon vette nyilvántartásba.

17.7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák, posta	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek	programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honla- pon is.

A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

17.8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, helyi tarifával hív-

ható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békélte- tő Testület (személyes ügyfélszolgálati iroda címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház), levélcím: 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám:

x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti.

Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai online vitarendezési plat- formról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.

A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes in- formációk, a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

17.9. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettsé- gekről

Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen-

tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

17.10. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszer- zett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év jú- nius 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automatikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más állami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben megha- tározott adatokat.

Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges elektronikus úton – tájékoztatja.

17.11. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentés tartalmára, közzétételére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

18. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve előzményszerződés esetén a korábban alkalmazott Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeitől

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. korábbi Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeitől (FÁSZF), vala- mint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a jelen Vállal- kozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatója (VF ÁSZF) több ponton eltér, mert a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, előzetes fedezet- vállalás, díjnemfizetés miatti megszűnés, érdekmúlás miatti megszű- nés, többszörös biztosítás, megtérítési igény stb.).

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto-

sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat az általános szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk, hogy jelen általános szerződési feltétel a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szük- séges módosításokon túl a korábbi Felelősségbiztosítás Általános Szerződési Feltételeitől (FÁSZF) az alábbiakban tér el lényegesen:

– a feltételekbe belekerült a szándékosság és a súlyos gondatlan- ság definíciója: 12.3. pont;

– a kizárások rendszere a 13.5-6-7-8. pontban újrastrukturálásra ke- rült;

– új kizárás került be a letétfelelősség vonatkozásában, valamint az ENSZ korlátozás alá eső biztosítási fedezet, a kizárólag lelki és pszichikai sérülésből eredő károk, a 13.7. pontba a tb regressz igényekre vonatkozó kizárások;

– a kizárások között pontosításra került az értéktárgyakra vonat- kozó kizárás;

– korábban a különös feltételekben szereplő alábbi kizárások át- kerültek a VF ÁSZF-be: az elmaradt vagyoni előnyökről, a csoma- golás és szállítás hiányosságaiból fakadó károk kizárása, és a tel- jes 13.8. pont szerinti kizáráslista;

– új rendelkezés, hogy a biztosított köteles a kárt kiváltó okot a biztosító felszólítására megszüntetni, amely az együttműködési kötelezettségeknél is átvezetésre került;

– a 14.1. pontban a szolgáltatással érintett kárelemek felsorolása és megfogalmazása pontosításra került;

– a 14.1. pontban az eljárási és jogi költségekre vonatkozó jogi sza- bályozás pontosításra került, illetve átkerült a különös feltételekből;

– a 14.2. x. xxxxxxx a kárrendezéshez szükséges okiratok a ko- rábbi csoportonkénti felsorolás helyett tételesen kerültek felso- rolásra;

– a járadék nettó tőketartalék képzésére vonatkozó biztosításma- tematikai szabályok kikerültek a feltételből, és bekerültek a jára- dék egyösszegűvé tételének a szabályai a 14.1. pontba;

– a 15.2. pontban a változásbejelentési kötelezettségek között új elem a forgalom jelentős növekedése;

– a 17. pont az ügyfél személyes adatainak kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók szabályozása megváltozott;

– a biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyaror- szág, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik;

– a személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban: „Tudnivalók”) fejezet módosult.