ÁLTALÁNOS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A SENSUM
befektetési egységhez kötött életbiztosítási termékhez
SENSUM
Életbiztosítás
powered by
ÁLTALÁNOS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A SENSUM
Életbiztosítási termékhez
Tisztelt Ügyfelünk!
Kérjük, hogy a biztosítási szerződés megkö- tésére irányuló ajánlatának megtétele előtt figyelmesen olvassa el jelen Ügyféltájékozta- tót, amely a 2014. évi LXXXVIII. tv. rendelke- zéseinek megfelelően készült, és célja, hogy a biztosítási szerződést kötni kívánó ügyfeleink részletes és közérthető tájékoztatást kapjanak a biztosítási szerződés fő jellemzőiről és sa- játosságairól.
Biztosítónk, a NOVIS Poisťovňa a.s. (Szék- hely: Námestie Xxxxxxxx Xxxxx 2, 811 02 Bra-
tislava, ICO /Cégjegyzékszám/: 47 251 301,
DIC /Székhely szerinti Adószám/: 202 388
5314, Magyar Adószám: 30375916 - 1 - 51, a Bratislava I. Járási Bíróság Cégjegyzéke, Sa rész, betét sz. 5851/B.) zártkörűen működő részvénytársaság, amely biztosítási tevé- kenységét a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tv. 41. § (1) bekezdése szerint határon átnyúló szolgáltatásként végzi.
A szerződéskötéssel és a biztosítással ösz- szefüggő ügyeinek intézésével kapcsolat- ban a továbbiakban az Ön partnere a NOVIS Poisťovňa a.s. és az általa megbízott biztosí- tásközvetítők.
A biztosító felügyeleti szerve a Szlovák Nemzeti Bank (SK-813 25 Bratislava, Imricha Karvasa 1.,
Telefon: x000 0 0000 0000,
E-mail: xxxx@xxx.xx).
A SENSUM ÉLETBIZTOSÍTÁS FŐBB JEL- LEMZŐI:
A SENSUM Életbiztosítás egy olyan életbizto- sítás, amely a szerződő választása szerint egy vagy több kockázatra nyújt biztosítási fedeze- tet, valamint a biztosítás nyugdíjbiztosításként is megköthető. A biztosítás azoknak a bizto- sítási kockázatoknak a kombinációjából áll, amelyeket a szerződő a biztosítási ajánlaton kiválasztott. A biztosítási szerződésben meg- határozott biztosítási kockázatok kombináció- ja egy biztosítást alkot.
Egy biztosítási szerződésen belül tetszőleges számú személy szerepelhet biztosítottként.
A biztosítási tartam és a biztosítási időszak: A biztosítási tartam az az időszak, amelyre a biztosítási szerződést kötötték. A biztosítási szerződés a szerződő választásának megfe- lelően határozott vagy határozatlan tartamú lehet. Határozatlan tartamú biztosítási szer- ződés esetén a díjfizetési időszak 20 teljes biztosítási év. Határozott időre kötött biztosí- tási szerződés esetén a minimális tartam 15 teljes biztosítási év, nyugdíjbiztosítás esetén a minimális tartam 10 teljes biztosítási év.
A biztosítási díj:
A biztosító a biztosítási szolgáltatást a szer- ződő által fizetendő biztosítási díj ellenében vállalja. A SENSUM Életbiztosítás többféle díjfizetést tesz lehetővé. A szerződő választá- sa szerint a biztosítási szerződés pénzneme forint vagy euró.
1) A szerződő köteles a biztosítási szerződés- ben meghatározott biztosítási díjakat megfi- zetni. A biztosítási szerződésben a rendszeres biztosítási díj mellett lehetőség van további egyösszegű befizetést is eszközölni.
2) A szerződő bármikor jogosult a szerző- désben meghatározott biztosítási díjnál ma- gasabb összegű díjat fizetni. Amennyiben az adott biztosítási időszakra vonatkozó rend- szeres biztosítási díj esedékességének nap- ján a befizetett rendszeres biztosítási díjak az egyösszegű (rendkívüli) befizetések együttes összege meghaladja a szerződés szerint ed- dig a napig fizetendő biztosítási díj összegét, a szerződő az aktuális biztosítási időszakban nem köteles a rendszeres biztosítási díjat megfizetni. Amennyiben a havi rendszeres díj nem kerül megfizetésre, azt a biztosító a biztosítási számlán nyilvántartott befektetési egységek terhére érvényesíti.
3) A biztosító értékkövetést (indexálást) a
szerződő választása szerint alkalmazhat.
A biztosító megbízásából eljáró biztosítás- közvetítő az ügyféltől biztosítási díjat nem vehet át, és nem jogosult az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
A biztosítási díjjal kapcsolatos egyéb tudni- valókról, a bónuszokról, továbbá a díjnemfi- zetés következményeiről az ÁÜSZF 5., 10,
11., cikkeiből tájékozódhat.
GTC 20180924
Érvényes: 2018.09.18-tól
A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége:
A SENSUM Életbiztosítás az alapbiztosí- tásból és a hozzá köthető kiegészítő bizto- sításokból áll. Az alapbiztosítás halálesetre szóló, vagy elérési életbiztosításként, to- vábbá nyugdíjbiztosításként köthető meg. Az alapbiztosításhoz az ÁÜSZF II. részében ismertetett kiegészítő biztosítások köthetők. Amennyiben olyan meghatározott kockázati esemény következik be, amely a létrejött biz- tosítási szerződésben pontosan meg van ha- tározva, a biztosító a SENSUM Életbiztosítás általános szerződési feltételeiben meghatáro- zott mértékű biztosítási szolgáltatás teljesíté- sére vállal kötelezettséget.
A biztosítási szolgáltatás mértéke: A konk- rét biztosítási kockázatra meghatározott biz- tosítási összegtől és az általános szerződési feltételekben a biztosítási összeg meghatáro- zásáról szóló rendelkezésektől függ.
Haláleseti szolgáltatás: amennyiben a szer- ződő és a biztosított személye azonos, a halálesetre érvényes biztosítási összegből, a biztosítási számla aktuális egyenlegéből és a jóváírt NOVIS Bónuszok aktuális értékéből áll; amennyiben a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a haláleseti szolgálta- tást a halálesetre érvényes biztosítási összeg képezi. Amennyiben a halál időpontjában a biztosított kora meghaladja a 65 évet, a kedvezményezett részére a biztosítási szol- gáltatás a haláleseti biztosításra vonatkozó költségtáblázatban meghatározottak alap- ján kerül kifizetésre.
Biztosítási szolgáltatás maradandó egész- ségkárosodás, valamint rettegett betegség diagnosztizálása esetén: a biztosítási összeg mértéke az általános szerződési feltételek és az értékelési táblázatban szereplő adatok alapján kerül meghatározásra.
Baleset következtében bekövetkező halál esetén a teljes értékű balesetbiztosítás biz- tosítási összege, a biztosítási számla aktuális értéke és a jóváírt NOVIS Bónuszok aktuális értéke kerül kifizetésre a kedvezményezett(ek) részére.
Nyugdíjbiztosításként megkötött SENSUM Életbiztosítás szolgáltatásai és azok mér- téke:
Haláleseti szolgáltatás: A biztosított halála esetén a biztosító a halál időpontjában érvé- nyes haláleseti biztosítási összeget, a rend- szeres és rendkívüli díjakból, az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből képzett befektetési egységek aktuális értékét, valamint a NOVIS Bónuszok értékét fizeti ki a kedvezményezett(ek) részére.
Rokkantsági szolgáltatás: A rokkantsági szolgáltatás akkor kerül kifizetésre, ha a biz- tosított egészségi állapota – a társadalombiz- tosítási szerv határozata szerint – legalább 40%-os mértékben károsodik, kivéve, ha a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének idő- pontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket már elérte (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem). A rokkantsági szolgálta- tás a szerződés visszavásárlási értéke. A kifi- zetés egy összegben és járadék formájában is történhet.
Nyugdíjszolgáltatás: A biztosítottat nyugdíj- szolgáltatás a társadalombiztosítási nyugel- látásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság meg- szerzése esetén illeti meg, ami alatt a tény- leges nyugdíjas állapotot kell érteni. A nyug- díjszolgáltatás a szerződés visszavásárlási értéke.
Elérési szolgáltatás: A biztosítottat a nyug- díjkorhatár betöltésekor elérési szolgáltatás illeti meg. Az elérési szolgáltatás a szerződés aktuális értéke.
Amennyiben a biztosítási szerződés több biztosítási kockázatra jött létre, az ügyfél halála esetén a biztosítási számla aktuális egyenlege csak egy alkalommal kerül kifi- zetésre!
A biztosítási eseményről és szolgáltatás- ról, további feltételeiről, a szolgáltatás alóli kizárásokról az XXXXX XX. fejezetéből tájé- kozódhat. Az egyes biztosítási fedezetekkel kapcsolatos költéségekről az ÁÜSZF részét képező Költségtáblázat tartalmaz további információkat.
A kockázatviselés kezdete, várakozási idő:
1. A kockázatviselés kezdete egybeesik azzal az időponttal, amellyel a biztosítási kockázat a
biztosítási szerződésben meghatározásra került. A kockázatviselés a haláleseti biztosítás és a teljes értékű balesetbiztosítás tekintetében a szerződés létrejöttét követő nap 0 órájával kezdődik.
A „Betegségek és műtétek” biztosítási fede- zete esetén a biztosító 5 hónap várakozási időt köt ki.
A kockázatviselés vége minden biztosítási kockázat esetében megegyezik a biztosítási szerződés megszűnésének időpontjával, ezt az időpontot megelőzőleg az egyes biztosítá- si kockázatokat megszüntetni csak az ÁÜSZF
16. cikkében meghatározott, a szerződő által kérelmezett biztosítási szerződés módosítá- sának keretén belül lehetséges.
A biztosítási szerződés megszűnésének esetei:
A biztosítási szerződés felmondásának fel- tételei, a díj nemfizetésének következmé- nyei
1. Ha a szerződő az első biztosítási időszak- ra járó biztosítási díjat az esedékességtől számított 3 hónapon belül nem fizeti meg, a biztosítási szerződés megszűnik.
2. A szerződést fogyasztóként megkötő ter- mészetes személy szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kéz- hezvételétől számított 30 napon belül a szer- ződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül
– felmondhatja. (rendkívüli felmondás)
3. A szerződő rendes felmondása: A szerző- dő fél a biztosítási szerződést a felmondás közlését követő biztosítási időszak végére írásbeli nyilatkozattal felmondhatja.
4. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körül- ményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszer- zéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szer- ződést harminc napra írásban felmondhatja. (a biztosítási kockázat jelentős növekedése)
5. Amennyiben a felek a rendszeres biztosí- tási díj fizetését is kikötötték, a rendszeres díj a díjfizetési időszak első napján válik esedé- kessé. Ha a szerződő a biztosítási díj fizetésé- vel késedelemben van, a biztosító felszólítja a biztosítás díj megfizetésére. Ha a szerződő az elmaradt díjat 30 napos póthatáridőn belül
nem fizeti meg, a szerződés megszűnik. Ezek a rendelkezések nem alkalmazandók, ha a biztosítási szerződés a díjmentes leszállítás állapotába kerül.
6. A díjfizetés elmulasztása esetén a kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítá- si szerződés megfelelően csökkentett biztosí- tási összeggel marad fenn (a továbbiakban: díjmentes leszállítás). A szerződő fél e jogkö- vetkezmény helyett választhatja a szerződés rendes felmondását.
7. A díjmentes leszállítás alatt a szerződő díjfizetési kötelezettsége nem áll fenn, de to- vábbra is jogosult a biztosítási díj fizetésére. Az ÁÜSZF 8. cikkében meghatározottaknak megfelelően a díjmentes leszállítás ideje alatt továbbra is értékelődnek a biztosítási számlán nyilvántartott befektetési egységek, és a biztosítási fedezet továbbra is fennáll. A szüneteltetés tartama alatt a biztosító a be- fektetési egységek elvonása útján továbbra is érvényesíti a biztosítási számla terhére a biz- tosítási szerződéssel kapcsolatos költségeket és díjakat.
8. Díjmentes leszállítás állapotában lévő
biztosítási szerződés az azt a hónapot köve- tő második hónap első napján szűnik meg, amelyben az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek száma első alkalommal nem elegendő a kockázati díjak fedezésére.
9. A szerződő felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel a díjmentes leszállítás állapotába helyezhetik.
A biztosítási szerződés megszűnésének to- vábbi eseteit az általános szerződési feltételek valamint a Polgári törvénykönyv rendelkezé- sei szabályozzák.
Panaszkezelés: Panaszkezelési eljárás
1. Panasztevésre jogosult az ügyfél, a po- tenciális ügyfél, valamint ezeknek a szemé- lyeknek a meghatalmazottja (továbbiakban: panasztevő).
2. Panasznak minősül minden olyan megke- resés az ügyfél vagy potenciális ügyfél részé- ről, amely a biztosító által nyújtott szolgáltatás helyességével és minőségével függ össze. Panasznak minősül minden olyan, jelen sza- bályzatban meghatározott módon szóban vagy írásban tett bejelentés, amely szerint a bejelentő nem ért egyet a Biztosítónak a szerződéskötést megelőző, vagy a szerződés megkötésével, a szerződés teljesítésével, va-
lamint a szerződéses jogviszony megszűné- sével, illetve azt követően a szerződést érintő jogvita rendezésével összefüggő valamelyik eljárási cselekményével vagy döntésével; il- letve olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul. Pa- nasz minden olyan kifogás, amely a Biztosí- tó magatartásával, tevékenységével (eljárási cselekménnyel vagy döntéssel), valamint mu- lasztásával kapcsolatos, és amelyet az Ügyfél jelen szabályzatban meghatározott módon, szóban vagy írásban közöl a Biztosítóval.
3. Panaszt szóban vagy írásban lehet előter-
jeszteni.
a) Személyesen előterjesztett szóbeli panasz: Munkanapokon 8.00 óra és 16.00 óra között, illetve pénteken 7.00 óra és 21.00 óra között a Biztosító székhelyén, amely a 811 02 Bra- tislava, Námestie Ludovíta Štúra 2, Szlovák Köztársaság cím alatt található.
b) Telefonon előterjesztett szóbeli panasz: Hívásfogadási időben munkanapokon 8.00 óra és 16.00 óra között, illetve pénteken
7.00 óra és 21.00 óra között, az alábbi te- lefonszámokon állunk rendelkezésre: x00 00 000 0000 és x00 00 000 0000. Telefonos bejelentés esetén a beszélgetés hanganyaga rögzítésre és megőrzésre kerül.
c) Írásbeli panasz:
ca) személyesen vagy meghatalmazott által átadott irat útján
cb) postai úton (811 02 Bratislava, Námestie Ludovíta Stúra 2, Szlovák Köztársaság)
cc) telefaxon a +421 254 411 543-as szá- mon
cd) elektronikus levél útján a panaszok@no- xxx.xx e-mail címen
4. A biztosító a panasz beérkezésétől, szóbeli panasz esetén annak megtételétől számított 30 napon belül válaszolni köteles.
5. Részletes információk a panaszkezelési eljárásról a biztosító honlapján találhatók. (xxxx://xxx. xxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxxx-xxx- balyzat)
6. A panasz elutasítása esetén vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos határidő ered- ménytelen elteltét követően a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbi szervekhez fordul- hat:
a) Pénzügyi Békéltető Testület:
A biztosítási szerződés létrejöttével, érvé- nyességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak jogha- tásaival kapcsolatos jogvita esetén pénzügyi
békéltető testületi eljárást kezdeményezhet. Levelezési cím:
Magyar Nemzeti Bank
1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefonszám: 06-80/203776;
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Bővebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.
b) Fogyasztóvédelmi eljárás:
A 2013. évi CXXXIX törvény szerinti pénzügyi fogyasztói vitában fogyasztóvédelmi rendel- kezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank
1534 Budapest BKKP Pf. 777. Telefonszám: 06-80/203776;
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Bővebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxx- delem honlapon kaphat tájékoztatást.
c) Szlovák Nemzeti Bank:
Panaszával a Szlovák Nemzeti Bankhoz (SK-813 25 Bratislava, Imricha Karvasa 1.;
telefon: x000 0 0000 0000;
e-mail: xxxx@xxx.xx) is fordulhat, mely a biz- tosító felügyeletét ellátó szerv.
További információk a xxx.xxx.xx honlapon érhetők el.
d) Bíróság:
Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel ren- delkező bíróság (xxxx://xxx.xxxxxxx.xx).
A biztosítás alóli kizárások, a biztosítási szolgáltatás csökkentése, a biztosító men- tesülésének a szabályai:
A SENSUM Életbiztosítás általános szerződé- si feltételek, valamint a jogszabályok tudatos megsértése esetén a biztosító jogosult eluta- sítani vagy csökkenteni a biztosítási szolgál- tatás összegét.
A biztosító mentesülése:
A biztosító mentesül a biztosítási szolgálta- tás alól, amennyiben:
- a biztosítási szerződés megkötésénél a biztosító által kérelmezett adatok, így kü- lönösen egészségügyi állapot elhallgatása, vagy az egészségügyi állapotot érintő hamis információszolgáltatás,
- a biztosítási esemény alkohol, kábítószer, méreg vagy gyógyszerek fogyasztása miatt következett be, és ezeknek a szereknek a használata nem orvosi felügyelet alatt tör-
tént, - a biztosítási esemény felkelésben való részvétel, katonai beavatkozás, ter- rorcselekmény, nukleáris katasztrófa vagy ionizáló sugarak stb. következménye,
- a biztosítási esemény betegség előidézé- se, önkárosítás vagy öngyilkossági kísérlet, valamint a biztosított szándékos bűncselek- ménye miatt következett be.
A biztosító kizárásokat alkalmaz az egyes biztosítási szolgáltatások alól. A kizárások pontos körét a szerződési feltételek 20. cik- ke tartalmazza.
Tájékoztatás a befektetéssel kapcsolatos kockázatokról:
Figyelem! A pénzügyi eszközökbe való be- fektetése kockázattal jár! A befektetett eszközök értéke nem csak növekedhet, hanem csökkenhet is, és a biztosító nem garantálja az eredetileg befektetett összeg megtérülését. A biztosító az ügyfelek esz- közeit eszközalapokba fekteti. A biztosító által kínált eszközalapok esetén a biztosító az eszközalapokban elhelyezett díjakra sem tőke- vagy hozamgaranciát, sem tőke- vagy hozamvédelmet nem vállal.
A biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló jelentés a xxx.xxxxx.xx honlapon található.
ELTÉRÉSEK A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL:
A SENSUM Életbiztosítás Általános szerző- dési feltételei egyes esetekben eltérnek a Magyarországon kialakult és általánosan elfogadott szerződési gyakorlattól. Az erről szóló összefoglalót az Általános Szerződési Feltételek 46. cikkének 7. pontja tartalmaz- za.
ADÓZÁSI TÁJÉKOZTATÓ
Természetes személyek részére
Jelen tájékoztató a 2018. szeptember 18. napján hatályos jogszabályok alapján ké- szült, így az ez után bekövetkező változá- sokat nem tartalmazza, továbbá nem teljes körű, azaz nem öleli fel a személybiztosítási szerződést érintő valamennyi adójogsza- bályt.
Az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak.
Alkalmazandó jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
I. Adómentes biztosítói teljesítés Személybiztosítási szerződés haláleseti kifizetése, valamint balesetbiztosítási, be- tegségbiztosítási (egészségbiztosítási) és nyugdíjbiztosítási szolgáltatása minden esetben a magánszemély adómentes bevé- tele.
II. Kamatjövedelem adózása
Adóköteles az olyan biztosítói teljesítés, amely nem minősül haláleseti kifizetésnek, rokkant- sági-, baleset-, egészség- vagy nyugdíjbiz- tosítási szolgáltatásnak. A biztosító teljesíté- séből a befizetett biztosítási díjak – kockázati biztosítási díjrésszel csökkentett – összegét meghaladó rész kamatjövedelemnek minősül, amely a magánszemélynél kamatadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezett- séget keletkeztet.
A kamatadó mértéke a kamatjövedelem 15%-a.
A kamatjövedelem után a kamatadót a biz- tosító mint kifizető a kifizetés időpontjára vonatkozóan állapítja meg, a magánszemély részére az azzal csökkentett összeg kerül kifizetésre. Ezzel egyidejűleg a kamatadót a biztosító mint kifizető vallja be és fizeti meg az adóhatóság részére. A levont kamatadóról a biztosító igazolást ad a magánszemélyek részére. Amennyiben a kamatadó a jövedel- met nem terheli, akkor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet.
Biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményrendszere:
• Egyszeri díjas biztosítások esetén a szer- ződéskötést követő 3. év elteltével a kamat-
jövedelem 50%-a, a szerződéskötést követő
5. év elteltével pedig a teljes jövedelem adó- mentes.
• Rendszeres díjas biztosítások esetén a szerződéskötést követő 6. év elteltével a ka- matjövedelem 50%-a, a szerződéskötést kö- vető 10. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.
A kamatjövedelem kedvezményes adózására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazható- ak abban az esetben:
• ha a biztosítás időtartama alatt a szerződés szerinti elvárt díjon felüli díjfizetés (például eseti díjfizetés) történik, és a biztosító azt a díjtartalékkal együtt nem elkülönítetten (vagy nem a tartalék befizetett díjhoz való egyértel- mű hozzárendelésével) tartja nyilván. Elkülö- nített nyilvántartás esetén az elvárt díjon felüli díjfizetés önálló biztosítási szerződés szerinti díjnak, egyszeri díjas biztosításnak tekinten- dő, ahol az elvárt díjon felüli díjfizetés időpont- ját kell a szerződés létrejöttének időpontjaként figyelembe venni.
• ha a rendszeres díjak növelésének mérté- ke meghaladja a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó fogyasztói áremelke- dés 30 százalékponttal növelt értékét.
Amennyiben az életbiztosítási szerződés a biztosítói teljesítéssel nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez.
A biztosítói teljesítést megelőzően bevé- telcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csök- kentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpont- jában történő további megállapítása során.
III. Nyugdíjbiztosítási adójóváírás
A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában tett nyilatkozat alapján rendel- kezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett
– az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítá- si szerződésen jóváírt – összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, to- vábbá az összevont adóalapba tartozó jöve- delemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint át- utalásáról.
A nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilat- kozat nem tehető, továbbá amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kocká- zati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiz- tosítási nyilatkozat nem tehető.
A biztosító által az adójóváírás alapjául szolgáló díjakról kiállított igazolás ezért a szerződő által befizetett díjakból a kockáza- ti díjakra levont összeget nem tartalmazza. Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj-előtakaré- kossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem ha- ladhatja meg a 280 ezer forintot.
A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítésé- ig, részteljesítéséig – ide nem értve az egész- ségkárosodás miatti részteljesítést –, de leg- később az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról.
A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánsze- mély a biztosító által kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, vala- mint a biztosító nevét, pénzforgalmi szám- laszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), továbbá a magánszemély adóazonosító jelét. Figyelemmel arra, hogy a biztosító az EGT tagállamában letelepedett biztosítónak (kül- földi biztosítónak) minősül, az igazoláson a fenti adatokon túlmenően feltünteti nevét, székhelyét, a letelepedése szerinti állam álla- mi adóhatósága által megállapított azonosító jelét, megjelöli, hogy mely államban rendel- kezik illetőséggel, valamint igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés
e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosí- tásnak minősül, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, to- vábbá nyilatkozik arról, hogy olyan szerző- déses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, és e kötelezettség teljesítését vállalja.
Tekintettel arra, hogy Társaságunk külföldi biztosítónak minősül, a szerződőnek az adó- hatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában kell a rendelkezési nyilatko- zatot megtennie.
A rendelkező nyilatkozat alapján átutalt teljes összeget (ideértve a korábbi szerző- dők rendelkezése alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az adóhatóságnak ebből az összegből korábban már visszafizetett össze- get) a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíj- biztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szol- gáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásár- lását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszá- molását, valamint ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több mint hathavi kockázati biztosítási díjrész – kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb ösz- szegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét
– elszámolására kerül sor, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő jára- dékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését), függetlenül attól, hogy a szerződés ennek kö- vetkeztében megszűnik-e vagy sem, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződés- módosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosítás- nak. Nem terheli visszafizetési kötelezett- ség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktala- nul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizeté- si kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. Ha az adóévben visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító iga-
zolást nem állíthat ki, ha azonban a nyug- díjbiztosítási szerződés nem szűnt meg, a következő adóévben ismét lehetőség van az adóról való rendelkezésre.
A magánszemély visszafizetési kötelezettsé- gét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből – ha van ilyen
– levonja, a visszafizetési kötelezettséget ki- váltó eseményt követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visz- szafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levo- nására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánsze- mély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A ma- gánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visz- szafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
A SENSUM Életbiztosítás Általános szerződési feltételei
Jelen általános szerződési feltételek a NOVIS Poist’ovňa a.s. (továbbiakban: biztosító) ál- tal forgalmazott azon SENSUM életbiztosítási szerződésekre alkalmazandók, melyeket jelen GTC-20180924 számú általános szerződési fel- tételekre hivatkozással kötöttek meg. A biztosítási szerződésekre az általános szerződési feltétele- ken kívül, a magyar jogszabályi rendelkezések, valamint a magyar fogyasztóvédelmi és adójogi rendelkezések az irányadók.
ELSŐ RÉSZ
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
1. cikk: A biztosítás tárgya
2. cikk: Fogalmak
3. cikk: A biztosítási szerződés megkötése
4. cikk: A biztosítás kezdete és vége
5. cikk: A biztosítási díj fizetése
6. cikk: Biztosítási számla
7. cikk: NOVIS Eszközalapok
8. cikk: A biztosítási számla értékének változása
9. cikk: Jogosultság az egészségügyi állapot meg- ismerésére és az egyedi kockázatok elbírálására
10. cikk: A díjfizetési kötelezettség elmulasz- tásának következményei, szüneteltetés, díj- mentes leszállítás
11. cikk: NOVIS Bónuszok
12. cikk: A biztosítás felmondása
13. cikk: Visszavásárlás
14. cikk: Részleges visszavásárlás
15. cikk: A biztosító, a szerződő és a biztosított jogai és kötelezettségei, hozzájárulás adása
16. cikk: A biztosítási szerződés módosítása
17. cikk: Indexálás
18. cikk: Kedvezményezett
19. cikk: A biztosítási fedezet kezdete és vége, várakozási idő
20. cikk: Kizárások a biztosítási szolgáltatás alól
21. cikk: Orvosi bizottság
MÁSODIK RÉSZ
BIZTOSÍTÁSI FEDEZETTEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
22. cikk: Haláleseti szolgáltatás
23. cikk: Elérési szolgáltatás
24. cikk: Baleseti szolgáltatás
25. cikk: Biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás érvényesítése
26. cikk: A balesetbiztosítási szolgáltatás ter- jedelme és esedékessége
4. Betegségek és műtétek
27. cikk: A biztosítási esemény és a biztosítá- si szolgáltatás érvényesítése
28. cikk: Rettegett betegség diagnosztizálása
29. cikk: Műtét betegség következtében
30. cikk: Napi térítés kórházi tartózkodás és keresőképtelenség időtartamára
31. cikk: A biztosítási szolgáltatás érvényesí- tése
HARMADIK RÉSZ
JÁRADÉK, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI ELŐLEG ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. cikk: Járadék
33. cikk: Biztosítási szolgáltatási előleg
34. cikk: Kézbesítés
35. cikk: Panaszkezelési eljárás
NEGYEDIK RÉSZ
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜ- LÖNÖS RENDELKEZÉSEK
36. cikk: Biztosítási esemény
37. cikk: A biztosító szolgáltatása
38. cikk: Biztosítási időszak
39. cikk: Biztosított személy
40. cikk: Járulékfizetési szolgáltatásra jogo- sult személy
41. cikk: A biztosítási számla
42. cikk: A biztosítási szerződés módosulá- sának szabályai
43. cikk: A nyugdíjbiztosítási járadékfizetés szabályai
44. cikk: Visszavásárlás, részleges visszavá- sárlás
45. cikk: Személyes adatok kezelésére vonat- kozó elvi és gyakorlati tudnivalók
46. cikk: Záró rendelkezések
I. FEJEZET
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
A biztosítás tárgya:
1. A biztosítási szerződés olyan kétoldalú jognyilatkozat, amely a szerződőnek a bizto- sítási szerződés megkötésére irányuló ajánla- tával és a biztosítónak a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló elfogadó nyilatkozatával jön létre. A biztosítási szerződésben a biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy meghatáro- zott kockázati esemény(ek) bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott nagy- ságrendben biztosítási szolgáltatást teljesít.
A szerződő kötelezettséget vállal arra, hogy a felek között létrejött megállapodásnak meg- felelően megfizeti a biztosítási díjat, és tel- jesíti a szerződésben meghatározott további kötelezettségeit, úgy, ahogy az a felek között meghatározásra került. Jelen életbiztosítási szerződés tárgya a Biztosító és a Szerződő által meghatározott biztosítási kockázat, vagy több kockázat kombinációja. A választható biztosítási kockázatokat a következő pont tar- talmazza.
2. A biztosítási szerződés a következő bizto- sítási eseményekre és kockázatokra köthető meg:
a) halálesetre (határozott vagy határozatlan idejű biztosítási szerződés),
b) meghatározott életkor elérésére (határozott idejű biztosítási szerződés),
c) baleset okozta halál, maradandó egész- ségkárosodás és balesetet követő felépülésre szükséges idő (balesetbiztosítás),
d) rettegett betegségek, betegség következté- ben szükséges műtét, keresőképtelenség és fekvőbeteg-ellátás (betegségek és műtétek biztosítás),
e) a személyi jövedelemadóról (Szja.) szóló törvényben meghatározott nyugdíjbiztosításra és az abban meghatározott biztosítási esemé- nyekre (nyugdíjbiztosítás).
3. Amennyiben a második pontban meg- határozott biztosítási kockázatok közül több is szerepel a biztosítási szerződésben, a meghatározott biztosítási kockázatok kom- binációja egy biztosítási szerződést alkot. A meghatározott életkor elérésére kötött bizto- sítási szerződés magába foglalja az a) pont szerinti biztosítási eseményt is. Az e) pontban meghatározott kockázat mellé csak a c) és d) pontban meghatározott kockázatok köthetők.
4. A minimális haláleseti összeg a legalacso- nyabb havi díj 24-szerese.
2. cikk Fogalmak
1. A Biztosító a NOVIS Poist’ovňa a.s. (Námestie Xxxxxxxx Xxxxx 2, 811 02 Bratisl- ava, ICO /Cégjegyzékszám/: 47 251 301, DIC
/székhely szerinti adószám/: 000 000 0000,
magyar adószám: 30375916 - 1 - 51, a Bratislava I. Járási Bíróság Cégjegyzéke,
Sa rész, betét sz. 5851/B.), amely a biztosí- tási tevékenységet Magyarország területén a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tv. 41. § (1) bekez- dése alapján határon átnyúló szolgáltatásként végzi. A biztosító felügyeletét a Szlovák Nem- zeti Bank látja el.
2. A szerződő az a természetes személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megkötötte.
3. A biztosított az a természetes személy, akire a biztosító kockázatviselése a biztosí- tási szerződésben meghatározott biztosítási események tekintetében vonatkozik. A bizto- sítottat a szerződési feltételek biztosított sze- mélynek is nevezik. A biztosítási szerződésen több biztosított személy is szereplehet. A biztosított személyek a következő biztosítási időszak kezdetével bármikor módosíthatók. Az új biztosított személyek minden esetben kockázatelbírálás alá esnek, ebben az esetben a módosítás a kockázatelbírálást követő hó- nap első napján válik hatályossá.
4. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltatására jogosult. Amennyiben a SENSUM Életbiztosítás nyugdíjbiztosításként jött létre, a haláleseti szolgáltatások kivételével a további biztosítási szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított.
5. Belépési kor: A biztosított belépési kora a biztosítási szerződés létrejötte évének és a biztosított születési évének a különbözete. A biztosított minimális belépési kora 0 év.
6. A biztosítás technikai kezdete a szerző- dő – 4. cikk (1) bekezdése alapján történő – választása szerint vagy annak a hónapnak az első napja, amelyben a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tett, vagy az ajánlattétel hónapját követő hónap első napja. Ez egyben a rendszeres biztosítási díj és az esetleges egy- szeri biztosítási díj esedékességének a napja.
7. A biztosítási tartam az az időszak, amelyre a biztosítási szerződést kötötték. A biztosítási szerződés a szerződő választásának megfe- lelően határozott vagy határozatlan tartamú lehet. Határozatlan tartamú biztosítási szer- ződés esetén a díjfizetési időszak 20 teljes biztosítási év. Határozott időre kötött biztosí-
tási szerződés esetén a minimális tartam 15 teljes biztosítási év, nyugdíjbiztosítás esetén a minimális tartam 10 teljes biztosítási év.
8. Biztosítási díj minden olyan, a szerződő által eszközölt befizetés, melyet a szerződő a biztosítónak a biztosítási szerződés alapján teljesít. Biztosítási díjnak minősül egyben az a befizetés is, amelyet a szerződő csoportos beszedési megbízásra adott meghatalmazása alapján a Biztosító érvényesít.
9. A rendszeres biztosítási díj (RBD) az a biz- tosítási díj, amelynek megfizetését a szerződő minden biztosítási időszakra nézve vállalja.
10. Az egyösszegű (rendkívüli) befizetés a szerződő által a rendszeres díjon felül eszkö- zölt befizetés.
11. A biztosítási szerződés megkötésekor a szerződő eldöntheti, hogy:
a) a rendszeres (folyamatos) biztosítási díj vál- lalása mellett egy egyösszegű (rendkívüli) díj megfizetését,
b) csak rendszeres (folyamatos) biztosítási díj fizetését vállalja.
A biztosítási szerződésre fizetendő összes biztosítási díj mértéke egyenlő:
• határoztalan idejű biztosítási szerződés ese- tén a szerződésben meghatározott rendsze- res biztosítási díj kétszáznegyvenszeresével, melybe az egyösszegű (rendkívüli) befizetés összege is beleszámít,
• határozott idejű szerződés esetén a szerző- dés tartamának megfelelő hónapok számának szorzatával, melybe az egyösszegű (rendkívü- li) befizetés összege is beleszámít.
12. A biztosítási számlát terhelő levonás a jelen szerződési feltételek 8. cikk 1. bekezdé- sének c) pontja alapján meghatározott pénz- beli ellenérték, amely a szerződésben vállalt kockázatokra, valamint a biztosítónak a bizto- sítási szerződéssel összefüggő költségeinek fedezetére szolgál.
13. A biztosítási időszak egy naptári hónap, kivéve, ha a biztosítási szerződés megkötésé- nél a felek másképp rendelkeztek. A díjfize- tési időszak a biztosítási szerződésben meg- határozott biztosítási tartamnak azon része, amely alatt a szerződő a rendszeres biztosítá- si díj fizetésére vállal kötelezettséget.
14. A biztosítási év a biztosítás technikai kez- detétől számított 365 nap.
15. A biztosítási esemény a biztosítási szerző- désben meghatározott, a biztosítási szerződés tartama alatt bekövetkezett esemény, amely kiváltja a biztosító szolgáltatási kötelezettségét.
16. Biztosítási összeg a biztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási esemény esetére meghatározott összeg, amely a biz- tosítási szolgáltatás alapjául szolgál. A felek közötti megállapodás alapján a biztosítási összeg fizakai arany formájában is kifizetésre kerülhet.
17. A kumulatív biztosítási összeg a biztosí- tási szerződésben meghatározott valamennyi biztosítási kockázatra meghatározott biztosí- tási összeg.
18. Az egyéni kumulatív biztosítási összeg a biztosítási szerződésben meghatározott vala- mennyi biztosítási kockázatra meghatározott biztosítási összeg, egy biztosított személyre vonatkoztatva.
19. A biztosítási szolgáltatás az a pénzösz- szeg vagy más, pénzben kifejezett szolgálta- tás, amelyet a biztosító a biztosítási szerző- désben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén szolgáltat. A felek közötti megállapodás alapján a biztosítási összeg fizikai arany formájában is kifizetésre kerülhet.
20. A NOVIS eszközalapok különböző befek- tetési eszközökből álló, elkülönített eszközál- lományok, amelyeket a biztosító vagy az általa meghatalmazott személy kezel.
21. Befektetési egység: a NOVIS eszközala- pok alapegysége, amelynek értéke minden esetben 1 forint vagy 1 euró.
22. A biztosítási szerződés pénzneme: a biztosítási szerződés pénzneme a szerződő választásának megfelelően forint vagy euró lehet. Amennyiben a jelen SENSUM Életbiz- tosítás biztosítási szerződés nyugdíjbiztosí- tásként kerül megkötésre, úgy a biztosítási szerződés pénzneme kizárólag forint lehet. A nyugdíjbiztosítási konstrukció euróban nem
elérhető.
23. Biztosítási számla: A biztosító minden biztosítási szerződéshez kapcsolódóan bizto- sítási számlát vezet, amelyen a szerződő által választott eszközalapok befektetési egységei vannak nyilvántartva.
24. A biztosítási számla értéke: A biztosí- tási számla forintban vagy euróban kifejezett értéke azonos a befektetési egységek darab- számával, mivel az egyes befektetési egysé- gek értéke konstans 1 forint vagy 1 euró. A biztosítási számlán nyilvántartott befektetési egységek száma a szerződési feltételek 8. cikkében meghatározott eljárásnak megfele- lően havonta változik.
25. Az allokációs arány a szerződő rendel- kezésében megadott arány, mely meghatároz- za, hogy a biztosító a biztosítási díjat milyen arányban fektesse be az egyes eszközalap(ok) ba. A biztosító minden hónap első napján az eszközalapokban lévő befektetési egységek számát oly módon változtatja meg, hogy a befektetési egységek pénzben kifejezett értéke a szerződő által meghatározott allo- kációs aránynak megfeleljen. (reallokáció)
26. Biztosítási szolgáltatási előleg (továb- biakban: előleg): A Biztosító részéről történő teljesítés, amelyet a biztosítási szolgáltatás teljesítését megelőzően nyújt.
27. A várakozási idő egy olyan időinterval- lum, amellyel az egyes biztosítási kockázatok fedezetének kezdő időpontja eltolódik. A vá- rakozási idő alkalmazásának konkrét eseteit és annak hosszát a szerződési feltételek 19. cikke vagy az adott biztosítási kockázatot sza- bályozó rendelkezések tartalmazzák.
3. cikk
A biztosítási szerződés megkötése
1. A biztosítási szerződés megkötésére írásban a szerződő tesz ajánlatot a biztosító által rend- szeresített ajánlati lapon. A szerződő ajánlatá- hoz az annak megtételétől számított 15 napig van kötve (ajánlati kötöttség). Amennyiben az ajánlat elbírálásához az ajánlati nyomtatványon tett egyszerűsített egészségi nyilatkozat alapján egészségügyi kockázatfelmérésre is szükség van, az ajánlati kötöttség 60 nap.
2. A biztosítási szerződés akkor jön létre, ha a biztosító elfogadó nyilatkozata a szerződőhöz megérkezik.
3. Ha a szerződő fogyasztó, a biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra az annak beérkezését követő 15 napon - vagy ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szük- ség - 60 napon belül (kockázat-elbírálási idő) nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjsza- básnak megfelelően tették. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az ajánlat szerinti tar- talommal - az ajánlatnak az aláírás napjára visszamenő hatállyal - a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
Az egészségügyi kockázatfelmérés a részle- tes egészségi nyilatkozat kitöltésével, továbbá szükség szerint az annak alapján bekért or- vosi dokumentumok vizsgálatával, vagy a biz- tosított orvosi vizsgálatával valósul meg. Az orvosi vizsgálat költségei a biztosítót terhelik. Ha a biztosítási szerződés nem jön létre, vagy a szerződő rendkívüli felmondása következté- ben megszűnik, a biztosító jogosult az orvosi vizsgálat költségeit a szerződőtől követelni, vagy azt a biztosító jogosult a szerződő részé- re visszafizetendő összegbe beszámítani.
4. A biztosító a szerződő fél részére kötvényt
állít ki, amely a biztosítási fedezet és a szerző- dés létrejöttének igazolására szolgál.
5. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételétől számított 30 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tar- talmának megfelelően jön létre.
A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálási idő alatt jogosult indokolás nélkül visszautasítani. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a bizto- sító csak abban az esetben utasíthatja visz- sza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbí- rálása szükséges.
6. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jogcselekmények megtételéhez elektronikus kommunikáció (e-mail) is alkalmazható. A biztosító köteles azt az e-mail címet alkalmaz- ni, amelyet a szerződő a biztosítási ajánlaton, a szerződés mellékletén, illetve más bizonyít- ható módon a biztosító részére bejelentett.
4. cikk
A biztosítás kezdete és vége
1. Ha a szerződő választása szerint a szer- ződés technikai kezdete annak a hónapnak az első napja, amelyben a szerződő a bizto- sítási szerződés megkötésére ajánlatot tett, a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létrejöttét követő nap nulla órakor kezdődik. Ebben az esetben a kockázatviselés kezdetétől a tárgyhónap végéig járó időszakra egy teljes havi kockázati díj kerül levonásra. Ha a szerződés technikai kezdete a szerző- dő választása szerint az ajánlattétel hónapját követő hónap első napja, a biztosító kocká- zatviselése a biztosítási szerződés technikai kezdetének napján nulla órakor kezdődik.
2. A biztosítás a biztosítási szerződés tarta-
mának lejártával, a szerződő vagy a biztosított halálával vagy a 43. és 44. cikkben megha- tározott esetekben szűnik meg. A szerződés nem szűnik meg, ha a szerződő személye nem azonos a biztosított személyével, és a természetes személy szerződő halálát köve- tően a biztosított a szerződésbe harminc na- pon belül belép.
3. Amennyiben a szerződésben több biz- tosított személy szerepel, úgy a biztosított személy belépésénél sortartás kerül alkal- mazásra. A sorban hátrébb található bizto- sított személy csak az őt a sorban megelőző biztosított(ak) engedélyével élhet az előző pontban kifejtett lehetőséggel.
4. A szerződés megszűnik a 12. cikkben meghatározott szerződő általi felmondásával, valamint a 10. cikkben meghatározott díjfize- tés elmulasztása miatt.
5. Ha a szerződés a rendszeres biztosítási díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biz- tosítót a kockázatviselés helyreállítására (re- aktiválás). A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyre- állíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékes- sé vált biztosítási díj megfizetésre kerül. Ebben
az esetben a biztosító ismételten jogosult az egészségügyi állapottal kapcsolatos kocká- zatfelmérésre, vagy a kérelmet indoklás nélkül elutasíthatja.
5. cikk
A biztosítási díj fizetése
1. A szerződő köteles a biztosítási szerződés- ben meghatározott biztosítási díjakat esedé- kességkor megfizetni. A biztosítási szerző- désben a rendszeres biztosítási díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
2. A szerződő bármikor jogosult a szerző- désben meghatározott biztosítási díjnál ma- gasabb összegű díjat fizetni. Amennyiben az adott biztosítási időszakra vonatkozó rend- szeres biztosítási díj esedékességének nap- ján a befizetett rendszeres biztosítási díjak és a befizetett egyszeri biztosítási díj együttes összege meghaladja a szerződés szerint ed- dig a napig fizetendő biztosítási díj összegét, a szerződő az aktuális biztosítási időszakban nem köteles a rendszeres biztosítási díjat megfizetni. Amennyiben a havi rendszeres díj esedékességkor nem kerül megfizetésre, azt a biztosító a biztosítási számlán nyilvántartott befektetési egységek terhére érvényesíti.
3. A biztosító a szerződő választása szerint értékkövetést alkalmazhat.
4. A biztosítási időszak 1 naptári hónap.
Ha a biztosítási esemény következtében a biz- tosítási szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizeté- sét követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, ameddig a kockázatviselés tartott.
6. cikk
A biztosítási számla
1. A biztosító minden biztosítási szerződés- hez kapcsolódóan egyéni biztosítási számlát vezet, amelyen az egyes eszközalapok befek- tetési egységeit tartja nyilván.
2. A befizetett biztosítási díjak teljes mérték- ben a biztosítási számlán kerülnek leköny- velésre. A biztosító a befizetett biztosítási díjakat a megfizetésüket követő biztosítási időszak első napján az allokációs aránynak megfelelően azon eszközalapok befektetési egységeire váltja át, amelyeket a szerződő
az ajánlati lapon kiválasztott.
3. A biztosítási szerződés pénzneme a szer- ződő által a biztosítási ajánlaton kiválasztott pénznem, amely forint vagy euró lehet. A Biz- tosító a szerződésre befizetett díjakat, a bizto- sítási szerződés alapján eszközölt bármilyen jellegű kifizetéseket, illetve a biztosítási szer- ződés alapján történő befektetési folyamato- kat mindig a kiválasztott pénznemben teljesíti.
7. cikk
NOVIS Eszközalapok
1. A Biztosító több eszközalapot kínál a szerző- dő részére. A szerződő jogosult meghatározni, hogy a biztosítási számláján milyen arányban legyenek képviselve az egyes eszközalapok. A biztosítási szerződés megkötésekor a szer- ződő az alábbi eszközalapok közül választhat:
a) NOVIS ETF Részvény Eszközalap
A NOVIS ETF Részvény Eszközalap esetén a biztosító nem vállal sem hozamgaranciát, sem tőkegaranciát, sem hozamvédelmet, sem pedig tőkevédelmet. A biztosító az esz- közalap eszközeit több alacsonyan indexált ETF alapba fekteti. Az eszközalap árfolyama azoknak a részvényeknek a tőzsdei árindexé- től függ, amelyek mögöttes ETF alapban talál- hatók. Az ETF Részvény Eszközalap hosszú távú növekedési tendenciát mutat, de értéke rövid-, illetve középtávon csökkenő is lehet.
b) NOVIS Gold Eszközalap
A NOVIS Gold Eszközalapnál a biztosító nem vállal sem hozamgaranciát, sem tőkegaranci- át, sem hozamvédelmet, sem pedig tőkevé- delmet. A Biztosító az eszközalap eszközeit fizikailag létező aranyba fekteti, vagy olyan pénzeszközökbe, amelyek értéke az arany értékétől függ. A biztosító által meghatározott feltételeknek megfelelően lehetőség van arra, hogy kifizetéskor a biztosítási számla értéke fizikai formában lévő aranyban történjen.
c) NOVIS Vállalkozói Eszközalap
A NOVIS Vállalkozói Eszközalap esetén a biz- tosító nem vállal sem hozamgaranciát, sem tőkegaranciát, sem hozamvédelmet, sem pe- dig tőkevédelmet. Ez az eszközalap egyes ígé- retes vállalkozásokat támogat, ezt pedig az a társaságok által kibocsájtott kötvényekbe való befektetéssel teszi. Az eszközalap ezáltal köz- vetlenül profitál a vállalkozások értékének nö- vekedéséből. Az eszközalap másik befektetési formája az egyes hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe való befektetéssel valósul meg.
d) NOVIS Jelzálog Eszközalap
A NOVIS Jelzálog Eszközalap, melyhez nem kapcsolódik sem hozamgarancia, sem tő- kegarancia, sem hozamvédelem, sem pedig tőkevédelem. A NOVIS Jelzálog Eszközalapba a biztosító az eszközöket biztosított jelzálog- hitelekbe fekteti. Az eszközalap hozama köz- vetlenül az egyes hitelek kamataiból képződik. Az eszközök további részét jelzáloglevelekbe és más pénzügyi eszközökbe fekteti, amelyek zálogjog által biztosítottak, vagy amelyek érté- ke az ingatlanpiac fejlődésétől függ.
e) NOVIS Family Office Eszközalap
A NOVIS Family Office Eszközalaphoz nem kapcsolódik sem hozamgarancia, sem tő- kegarancia, sem hozamvédelem, sem pedig tőkevédelem. A NOVIS Family Office Eszköz- alapba elhelyezett eszközöket főként olyan befektetési alapkezelő társaságok eszközeibe fekteti, akik jelentős tapasztalattal rendelkez- nek a Family Office befektetések területén.
f) NOVIS World Brands Eszközalap
A NOVIS World Brands Eszközalaphoz nem kapcsolódik sem hozamgarancia, sem tő- kegarancia, sem hozamvédelem, sem pedig tőkevédelem. Az eszközalap a benne levő eszközöket közvetlenül vagy közvetve olyan cégekbe fekteti, amelyeknek a márkája külö- nösen magas értéket képvisel.
g) NOVIS Digital Assets Eszközalap
A NOVIS Digital Assets Eszközalaphoz nem kapcsolódik sem hozamgarancia, sem tőke- garancia, sem hozamvédelem, sem pedig tő- kevédelem. Az eszközalap stratégiája eszkö- zeinek olyan alternatív befektetési alapokban való elhelyezése, amelyek felhőalapú számi- tástechnikai (ún. cloud computing) fejleszté- sekbe fektetnek, illetve „blockchain” techno- lógiákkal összefüggő arbitrázs kereskedést is folytatnak. Az eszközalap korlátolt mértékben az Európai Unió területén székhellyel rendel- kező bankok bankbetétjeibe is fektethet.
További információkat a Biztosító eszközalap- jairól a befektetési politika tartalmaz.
2. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt további eszközalapokat is létrehozhat és felajánlhatja azokat a szerződő részére. Amennyiben a szerződő a felkínált eszköz- alapba szeretne fektetni, úgy új allokációs arányt határoz meg.
3. Az eszközalapokba befizetett díjakat a biz- tosító befektetési egységekre váltja át, és az adott eszközalap befektetési politikájában meghatározott elvek szerint fekteti be. A be-
fektetési kockázatot teljes egészében a szer- ződő fél viseli. A szerződés megkötésekor rendelkezésre álló eszközalapok leírását és jellemzőit a befektetési politika tartalmazza.
4. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt jogosult a piaci körülmények változá- sa esetén - ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök elérhetőségének vagy megfele- lőségének megváltozása miatt nem lehetsé- ges - a Befektetési Politikát egyoldalúan, a jövőre nézve módosítani, oly módon, hogy a módosítás ne befolyásolja egy adott esz- közalap kockázati szintjét. A biztosító ezen kívül jogosult további eszközalapokat létre- hozni, illetve eszközalapokat megszüntetni. A biztosító az érintett szerződőt a megváltozott Befektetési Politikáról a módosítás hatályba- lépése előtt legalább 60 nappal elektronikus úton, és a megváltozott Befektetési Politiká- nak a biztosító webhelyén (xxx.xxxxx.xx) történő közzétételén keresztül tájékoztatja. A biztosító köteles a szerződőt az új eszköz- alapokról a fenti módon tájékoztatni, és ha a szerződő az új eszközalapba kíván befektetni, az allokációs arány módosítására vonatkozó nyilatkozatának beérkezését követő díjbefize- tések esetén a biztosító ennek megfelelően jár el. Amennyiben a biztosító valamely esz- közalapot megszünteti, és a szerződő bizto- sítási számláján ezen eszközalapba tartozó befektetési egységek vannak nyilvántartva, a biztosító köteles az eszközalap megszünteté- séről a szerződőt a megszűnést megelőzően legalább egy hónappal írásban tájékoztatni, és felhívni az allokációs arányra vonatkozó nyi- latkozatának módosítására. A biztosító egyút- tal tájékoztatja a szerződőt, hogy a megszűnő eszközalapban lévő befektetési egységek az allokációs arányra vonatkozó nyilatkozat mó- dosításának hiányában mely eszközalap(ok) ba kerülnek áthelyezésre. A biztosító a szer- ződő allokációs arányra vonatkozó módosított nyilatkozata alapján a megszűnő eszközalap- ban lévő befektetési egységeket az eszköz- alap megszüntetése időpontjában érvényes árfolyamon a szerződő által megjelölt esz- közalap(ok) befektetési egységeire váltja át. Ha a szerződő az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül az allokációs arányt nem módosítja, a biztosító a megszűnő esz- közalapban lévő befektetési egységeket az eszközalap megszüntetése időpontjában ér- vényes árfolyamon az írásbeli tájékoztatásban
meghatározott eszközalap(ok) befektetési egységeire váltja át. Ha a szerződő csak olyan eszközalapot választott, amely megszűnik, és az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem határoz meg új allokációs arányt, az egyéni számla aktuális értékét a biztosító az eszközalap(ok) megszüntetése időpontjában érvényes árfolyamon az írás- beli tájékoztatásban meghatározott eszköz- alap(ok) befektetési egységeire váltja át. Az allokációs arány módosítása és a biztosító által végrehajtott áthelyezés költségmentes.
A szerződő az allokációs arány módosítása
helyett az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult a biztosítási szerződést 15 napra felmondani. A felmondás jogkövetkez- ményeire a 13. cikk rendelkezései irányadók.
5. A biztosító minden munkanapon tájékozta- tást nyújt az eszközalapokban nyilvántartott befektetési egységek árfolyamáról, az eszköz- alapok nettó eszközértékéről és befektetési formák szerinti összetételéről
a) internetes honlapján (xxx.xxxxx.xx), vala- mint
b) telefonos ügyfélszolgálatán keresztül (az aktuális elérhetőségek a xxxxx://xxx.xxxxx. eu/hu/kapcsolat cím alatt találhatók).
6. A biztosító az ügyfelek érdekében az esz- közalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszköz- alap-felfüggesztés), amennyiben az eszköz- alap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap esz- közei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biz- tosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladékta- lanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alka- lommal megállapítható volt az eszközalap net- tó eszközértéke.
7. Az eszközalap felfüggesztésének tartama
alatt - a biztosítási díj felfüggesztett eszköz- alapról való átirányítása kivételével - a felfüg- gesztett eszközalapot érintő ügyfélrendel- kezések (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meg- haladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a bizto-
sító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő az eszközalap-fel- függesztés megszüntetését követően ismétel- ten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.
8. Amennyiben a befizetett díjat a biztosítási
szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alap- ján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalap- ba kellene befektetnie, a biztosító – a szerző- dő eltérő rendelkezése hiányában – a díjat a legalacsonyabb kockázati besorolású elérhető eszközalapba fekteti.
9. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a biztosítási szerződésben meghatáro- zott időpont elérése (lejárat), mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a biztosítási szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő számlája aktuális egyen- legének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül ha- gyásával állapítja meg. A biztosító a fenti ese- tekben az eszközalap-felfüggesztés megszün- tetését követő 15 napon belül - amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke megálla- pítható - köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egysé- geiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított ak- tuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses ren- delkezések szerinti összeget kifizetni.
10. A biztosító haláleseti (kockázati) szolgál- tatása teljesítését az eszközalap felfüggeszté- se annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egysé- geinek az eszközalap-felfüggesztést megelő- ző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifize- tési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egysé- gei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként
legfeljebb 30 millió forint / 100.000 euró összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését kö- vető első ismert árfolyamon a biztosító a fel- függesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kocká- zati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utó- lag kifizeti. Amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke továbbra sem állapítható meg, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a megszüntetés- kori aktuális piaci helyzet alapul vételével szá- molja el.
11. Az eszközalap-felfüggesztés végrehaj-
tását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megálla- pításáig nem köthető olyan biztosítási szer- ződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.
12. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosz- szabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint ki- függeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továb- bá egyidejűleg megküldi az MNB részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést hala- déktalanul megszünteti:
a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;
b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszer- zését követően; vagy
c) amennyiben azt az MNB határozatban el- rendeli.
13. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésekor az eszközalap nettó esz- közértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem álla- pítható meg azért, mert az eszközalap eszkö- zei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel a megszüntetéskori aktuá- lis piaci helyzet alapul vételével elszámol. Az elszámolásra akként kerül sor, hogy a bizto- sító a megszűnő eszközalapban nyilvántartott befektetési egységeket a megszüntetéskor
aktuális árfolyamon a szerződő által megje- lölt eszközalapba, a szerződő rendelkezése hiányában pedig a legalacsonyabb kockázati besorolású elérhető eszközalapba váltja át, melyről utólag írásban értesíti a szerződőt.
14. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő idő- pontját követő 30 napon belül a biztosító - a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvé- nek biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében - az illikviddé vált esz- közöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközalapot il- likvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%- át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szét- választás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként mű- ködik tovább.
15. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés érvényben marad azzal, hogy az eszközalap
-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egy- ségeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalma- zó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó esz- közértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a biztosító tájékoztatási kötelezett- sége kiegészül a szétválasztásról szóló ér- tesítéssel.
16. Az eszközalap-felfüggesztés és szétvá- lasztás a szerződő díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét egyebekben nem szünteti meg.
17. A biztosító tájékoztatja a szerződőt
a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétvá- lasztás törvényi megalapozottságáról, végre- hajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következménye- iről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a
költségek és díjak érvényesítésének szabálya- it; és
b) az eszközalap-felfüggesztés megszünteté- séről, annak indokáról, valamint a megszün- tetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.
18. A biztosító e tájékoztatást az eszközalap- felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtá- sával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhí- vásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan napra- készen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyi- dejűleg megküldi az MNB részére.
8. cikk
A biztosítási számla értékének változása
1. A biztosítási számla egyenlege (a befek- tetési egységek száma) az alábbi tényezők alapján változik:
a) A befizetett biztosítási díj 1:1 arányban nö- veli a biztosítási számlán nyilvántartott befek- tetési egységek számát.
b) A választott eszközalapok adott hónap- ban elért eredménye a hónap utolsó napján kerül értékelésre. Amennyiben az eszközalap eredménye pozitív volt, a biztosítási számlán új befektetési egységek kerülnek jóváírásra. Ha az eszközalap eredménye negatív volt, a biztosítási számlán a befektetési egységek száma ennek megfelelően csökken.
c) A Biztosítási szerződést terhelő költségek és díjak: A költségtáblázat azokat a költsé- geket és díjakat határozza meg, amelyeket a biztosító havonta jogosult a befektetési egysé- gek számának csökkentésével érvényesíteni. A költségtáblázat konkrétan meghatározza a biztosítási szerződés forgalmazásával kap- csolatban felmerülő költségeket, a biztosítási számla vezetésének a díját, a biztosítási szer- ződést terhelő adminisztrációs költségeket, valamint a biztosítási fedezettel kapcsolat- ban felmerülő kockázati díjakat. A kockázati díjak a biztosított korától függően alakulnak, de ez a megkülönböztetés semmiképp sem történik nemi alapon. A költségtáblázat a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Biztosító a szerződés tartama alatt nem jogosult a biztosítási szerződéssel és a biztosítási fedezettel kapcsolatos egyéb díjak és költségek megváltoztatására. A biztosítási szerződés forgalmazásával kapcsolatos költ-
ségek azok esedékességekkor a befektetési egységek számának csökkentése útján kerül- nek érvényesítésre.
d) Amennyiben a biztosítási szerződést a
„NOVIS Bónusz a túlélésért” záradékkal látták el, úgy az összes olyan biztosítási szerződés biztosítási számlájához, amelyet a „NOVIS Bónusz a túlélésért” záradékkal láttak el, a 18. cikk 5. bekezdésében meghatározott összeg is jóváírásra kerül.
e) A biztosítási számla értéke a 13. és a 14. cikkben meghatározott visszavásárlás követ- keztében is csökkenhet.
f) A biztosító minden hónap első napján a biztosítási számlán nyilvántartott befektetési egységek számát oly módon változtatja meg, hogy a befektetési egységek pénzben kife- jezett értéke a szerződő által meghatározott allokációs aránynak megfeleljen) a biztosító jogosult a szerződőt olyan mértékű rendkívüli befizetésre felszólítani, hogy annak követke- zében a biztosítási számla egyenlege pozitív legyen. A rendkívüli befizetés esedékessége a felszólításban megjelölt időpont. A felszólítás eredménytelensége esetén a 10. cikk rendel- kezései megfelelően alkalmazandók.
h) Ha a biztosítási számla egyenlege azért ne-
gatív, mert az adminisztrációs és a biztosítási fedezettel kapcsolatos költségek magasab- bak, mint a rendszeres biztosítási díj, úgy a biztosító az a) pontban meghatározott díjon kívül jogosult a jövőre nézve a fizetendő rend- szeres biztosítási díj összegét egyoldalú nyi- latkozatával legfeljebb olyan mértékben meg- növelni, amely biztosítja, hogy a biztosítási számla egyenlege pozitív legyen. A magasabb összegű rendszeres biztosítási díj első alka- lommal a biztosító módosító nyilatkozatának kézhezvételét követő biztosítási időszak első napján esedékes. Amennyiben a szerződő a növelt összegű rendszeres biztosítási díjat a
10. cikk 1. pontja szerinti felszólítás ellenére
nem fizeti meg, a biztosítási összegek olyan mértékben csökkennek, hogy a hozzájuk tar- tozó kockázati díjakra a rendszeres biztosítási díj fedezetet nyújtson. A szerződő fél e jogkö- vetkezmény helyett választhatja a szerződés rendes felmondását.
9. cikk
Jogosultság az egészségügyi állapot megis- merésére és az egyedi kockázatok elbírálá- sára
1. A biztosított személyek hozzájárulásukat adják ahhoz, hogy a biztosító az egészségügyi állapotukat felülvizsgálja és megismerje, va- lamint felhatalmazzák a biztosítót arra, hogy az egészségi állapotukkal és kórtörténetükkel kapcsolatos adatokat megismerje. A felhatal- mazás kiterjed a társadalombiztosítási szerv- nél nyilvántartott adatokra, a teljes kórtörté- netre és a különösen érzékeny személyes adatok megszerzésére, mint például a bio- metrikus és genetikai adatok. A hozzájárulást és a meghatalmazást a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlattételkor, illetve a biztosítási szerződés módosításának kérel- mezésével egyidejűleg, írásban adják meg.
2. A kockázat-elbírálás során megismert ada-
tokat és tényeket a biztosító csak a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jogok és kötele- zettségek teljesítése céljából és a biztosítási esemény elbírálásához szükséges mértékben használhatja fel.
3. Minden egyes biztosítási fedezet külön ke- rül elbírálásra. A kockázat-elbírálás a rendel- kezésre álló adatok, valamint a kockázat-el- bírálásra irányadó útmutatók alapján történik, amelyet a biztosító a viszontbiztosító társa- ságoktól szerez be. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az adott személy biztosítása magasabb kockázattal jár, mint a vele össze- hasonlítható helyzetben lévő más személyek biztosítása, a biztosítási szerződést terhelő le- vonások abszolút számban vagy százalékban kifejezve növelésre kerülhetnek.
4. A biztosító a szerződés tartama alatt nem jogosult a biztosított hátrányára módosítani a kockázat-elbírálás eredményét, még akkor sem, ha az elbírálást követően a biztosított egészségi állapota vagy más kockázati ténye- zők romlottak. A biztosítottra nézve előnyös módosítás abban az esetben engedélyezett, ha ezt a tényt alátámasztó releváns informá- ciók jutottak a biztosító tudomására.
5. A biztosító a kötvény átadásával egyidejű- leg értesíti a szerződőt a kockázat-elbírálás eredményéről. Amennyiben a szerződő nem ért egyet a kockázat-elbírálás eredményével, úgy a kötvény átvételétől számított 30 napon belül a szerződést a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozattal felmondhatja.
A szerződő köteles az írásbeli felmondó nyi- latkozatot e határidőn belül a biztosító székhe- lyére eljuttatni.
10. cikk
A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei, szüneteltetés, díjmentes leszállítás
1. Ha a szerződő a rendszeres biztosítási díj fizetésével késedelemben van, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő kitűzésé- vel a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerző- dés a következő hónap első napjától kezdődő- en a díjmentes leszállítás állapotába kerül és a biztosítási szerződés csökkentett biztosítási összeggel továbbra is fennmarad. A haláleseti biztosítás kivételével a további biztosítási fe- dezetek megszűnnek, a haláleseti biztosítási összeg pedig a szerződéskötéskor választható legalacsonyabb haláleseti összegre csökken. A szerződő fél e jogkövetkezmény helyett vá- laszthatja a szerződés rendes felmondását.
2. A díjmentes leszállítást követően a szer-
ződőnek nincs díjfizetési kötelezettsége, de továbbra is jogosult a biztosítási díj fizetésére.
3. Az ÁÜSZF 8. cikkében meghatározottaknak megfelelően a díjmentes leszállítást követően továbbra is értékelésre kerülnek a biztosítási számlán nyilvántartott befektetési egységek, és a biztosítási fedezet továbbra is fennáll.
A díjmentes leszállítás tartama alatt a biztosító a befektetési egységek elvonása útján tovább- ra is érvényesíti a biztosítási számla terhére a biztosítási szerződéssel kapcsolatos költsége- ket és díjakat.
A díjmentes leszállítás állapotában lévő bizto- sítási szerződés megszűnik, amikor az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek száma első alkalommal nem elegendő a biz- tosítási szerződést terhelő díjak és költségek fedezésére.
4. Három eltelt és díjjal fedezett biztosítási év után a biztosítónak jogában áll a szerződő ré- szére lehetőséget biztosítani arra, hogy a rend- szeres biztosítási díj fizetését, akár több alka- lommal szüneteltesse. A szüneteltetés alatt a biztosítási fedezet továbbra is fennmarad. A díjfizetés szünetelésére például váratlan jöve- delem kiesés adhat okot (a családfenntartó vagy a munkahely elvesztése).
5. A szüneteltetés tartama alatt a biztosító a befektetési egységek elvonása útján tovább- ra is érvényesíti a biztosítási számla terhére a biztosítási szerződéssel kapcsolatos költ-
ségeket és díjakat. Ha a szüneteltetéssel érintett biztosítási szerződésen nyilvántartott befektetési egységek értéke az elvonások kö- vetkeztében már nem elegendő a még nem érvényesített költségek elvonására, a díjfizeté- si kötelezettség újra életbe lép, és a biztosító
– a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet írásban felhívja a rendszeres díjfizetési kötelezettség teljesíté- sére.
11. cikk
NOVIS Bónuszok
1. A biztosító a befizetett biztosítási díjak függvényében a szerződő egyéni számláján az alábbi NOVIS Bónuszokat írja jóvá:
a) Rajtbónusz: A szerződő az első biztosítási évben esedékes rendszeres biztosítási díjra vetítve, a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjrészlet megfizetését követően 60% mér- tékű bónuszra jogosult. Amennyiben a bó- nusz jóváírásától számított 10 eltelt és díjjal rendezett biztosítási éven belül a rendszeres díjak terhére részleges visszavásárlás törté- nik, vagy az éves biztosítási díj csökkentésére kerül sor, akkor a bónusz mértéke egyenlő az első 10 befizetett rendszeres éves - és az esetleges részleges visszavásárlással csök- kentett - biztosítási díj átlagának 60%-ával.
b) Gyors növekedési bónusz: A szerződő a második biztosítási évben esedékes rend- szeres biztosítási díjra, de legfeljebb a kezdeti éves rendszeres biztosítási díjra vetítve 30% mértékű bónuszra jogosult. Amennyiben a bónusz jóváírásától számított 10 eltelt és díjjal rendezett biztosítási éven belül a rendszeres díjak terhére részleges visszavásárlás törté- nik, vagy az éves biztosítási díj csökkentésére kerül sor, akkor a bónusz mértéke egyenlő az első 10 befizetett rendszeres éves - és az esetleges részleges visszavásárlással csök- kentett - biztosítási díj átlagának 30%-ával.
c) Elérési bónusz: A lejárati biztosítási szol- gáltatás címen kifizetett összeghez jóváírt bónusz, amelynek mértéke a szerződéskötési ajánlaton meghatározott kezdeti rendszeres éves biztosítási díj 30%-a. Az elérési bónusz a tartam lejártakor, de legkésőbb 20 biztosítási év elteltét követően kerül jóváírásra a biztosí- tási számlán.
A bónusz mértékének számítási alapja a meg- egyezett rendszeres havidíj 12-szerese.
2. A biztosítási szerződés szüneteltetése,
díjmentes leszállítása, a rendszeres bizto- sítási díj csökkentése, valamint a szerződés reaktiválása esetén az elérési bónuszra való jogosultság megszűnik. A rendszeres biztosítási díj növelése esetén a szerződő az eredetileg meghatározott rendszeres biztosítási díj alapján jogosult a bónusz jó- váírására.
3. A bónusz az adott biztosítási időszak első esedékes díjrészletének megfizetését követő
30 napon belül kerül jóváírásra, kivéve az elérési bónuszt, amely jelen cikk első pont- jában meghatározott módon kerül jóváírásra a biztosítási számlán. A NOVIS Bónuszok pénzértékként kerülnek jóváírásra a szerző- dés devizanemének megfelelően (forintban vagy euróban).
12. cikk
A biztosítás felmondása
1. A szerződő rendes felmondása: A szerző- dő fél a biztosítási szerződést a felmondás közlését követő biztosítási időszak végére írásbeli nyilatkozattal felmondhatja.
2. A szerződő rendkívüli felmondása: A szerződést fogyasztóként megkötő természe- tes személy szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilatkozattal - indoklás nélkül - felmondhatja. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhez- vételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződés- sel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni.
A biztosítási kockázat jelentős növekedése, a biztosító rendkívüli felmondása: Ha a biz- tosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmé- nyek a biztosítási kockázat jelentős növeke- dését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított ti- zenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmin- cadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtéte- lekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
13. cikk Visszavásárlás
A biztosítási szerződés teljes visszavásárlá- sa, valamint felmondása esetén a biztosító az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egy- ségek 100%-ának aktuális értékét, továbbá az egyéni számlán jóváírt bónuszok visszavásár- lási értékét fizeti ki az arra jogosult fél részére. A felek közötti megállapodás alapján a vissza- vásárlás összege fizikai arany formájában is kifizetésre kerülhet.
14. cikk
Részleges visszavásárlás
1. A szerződő írásban kérheti befektetési egy- ségei egy részének visszavásárlását. A rész- leges visszavásárlás legfeljebb olyan mér- tékű lehet, hogy a biztosítási számla értéke ezt követően is elérje a 150.000 forint / 500 euró valamint a jóváírt NOVIS Bónuszok együttes összegét. Nyugdíjbiztosítás esetén ez az összeg az adóról való rendelkezés ke- retében átutalt összeg százhúsz százaléká- val emelkedik.
2. A szerződő az írásbeli kérelmében megje- löli, hogy milyen mértékben kívánja csökken- teni a biztosítási számláján nyilvántartott be- fektetési egységeket. A biztosító a befektetési egységeket arányosan vonja el az összes esz- közalapból. A biztosítási szerződés első 10
biztosítási évében a visszavásárolni kért- befektetési egységek 97%-át fizeti ki a biz- tosító az arra jogosult személy részére. Ha a visszavásárlást a 10. biztosítási év elteltét követően kezdeményezik, a biztosító a vissza- vásárolni kért befektetési egységek 100%-át fizeti ki az arra jogosult személy részére.
3. A részleges visszavásárlás minimális érté- ke 150.000 forint / 500 euró.
4. A részleges visszavásárlás nincs kihatás- sal a biztosítási szerződés tartamára és a fennálló biztosítási fedezetre.
5. A felek közötti megállapodás alapján a részleges visszavásárlás összege fizikai arany formájában is kifizetésre kerülhet.
15. cikk
A biztosító, a szerződő és a biztosított jogai és kötelezettségei, hozzájárulás adása
1. A szerződő és a biztosított kötelezettségei:
a) A szerződő és a biztosított köteles a szer-
ződéskötéskor a biztosítási kockázat vállalása szempontjából minden olyan lényeges adatot és körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett, valamint köteles a biztosító által feltett kérdésekre teljes körű és valós választ adni. (Ezek a rendelkezések a biztosítási szerződés módosítása esetén is irányadók.)
b) A szerződő köteles az egyszeri biztosítási díjat, valamint a rendszeres biztosítási díjat a jelen szerződési feltételekben meghatározot- tak alapján megfizetni.
c) A szerződő és a biztosított köteles érte- síteni a biztosítót a lakcímének vagy más, a felek közötti kommunikációt megalapozó adat változásáról, különösen e-mail címének változásáról, amelyen keresztül a biztosító a biztosítási szerződéssel kapcsolatos lényeges információkat közli.
d) A biztosított köteles a Polgári törvény- könyvből és a szerződési feltételekből eredő kötelezettségeinek teljesítésére.
2. A biztosító jogosult:
a) a biztosítási szerződésben meghatározot- tak alapján követelni az egyszeri biztosítási díj és a rendszeres biztosítási díj megfizetését,
b) a biztosítási szerződésből eredő követe- lések megítélése céljából a biztosított egész- ségügyi intézményben történő orvosi vizs- gálatát és egészségügyi dokumentációjának benyújtását kérni,
c) a biztosítási szolgáltatás folyósítása alatt felülvizsgálni a biztosított rokkantságának mértékét, valamint a rokkantsági járadék tár- sadalombiztosítási szerv általi folyósításának tényét, és e célból bekérni a tárggyal össze- függő információkat és dokumentumokat a társadalombiztosítási szervtől,
d) a szerződőt és a biztosított személyt azo- nosítani, és a megismert személyes adatokról nyilvántartást vezetni.
3. Amennyiben a biztosítási esemény követ- keztében a biztosított a biztosító szolgáltatá- sára jogosulttá válik, úgy a biztosító az adott igény elbírálásához szükséges valamennyi okirat beérkezését követő 15 napon belül köteles a meghatározott szolgáltatás nyújtá- sára. A bekövetkezett biztosítási eseményt késedelem nélkül, írásban be kell jelenteni a biztosítónak.
4. A szerződő és a biztosított köteles a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy is-
mernie kellett. A biztosító írásban közölt kér- déseire adott, a valóságnak megfelelő vála- szokkal a szerződő közlési kötelezettségének eleget tesz. A szerződő és a biztosított köteles a lényeges körülmények változását a biztosí- tónak írásban a változásról való tudomásszer- zéstől számított 15 napon belül bejelenteni. A biztosítási ajánlaton feltüntetett körülmények lényeges körülménynek minősülnek. A köz- lésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szer- ződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerző- déskötéskor ismerte, vagy az nem hatott köz- re a biztosítási esemény bekövetkeztében. Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja.
5. Ha az életbiztosítási szerződés bármely
okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a szerződés- ben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni.
6. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezmé- nyezett szándékos magatartása következté- ben vesztette életét; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
7. A szerződés a biztosítási összeg kifizeté- se nélkül szűnik meg, és a biztosító a visz- szavásárlási összeget köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggés- ben vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következ- tében halt meg.
16. cikk
A biztosítási szerződés módosítása
1. A szerződő jogosult javaslatot tenni a rend- szeres biztosítási díj mértékének módosítá- sára. A biztosító jogosult a kérelmet indoklás nélkül elutasítani.
2. A szerződő évente egy alkalommal jogosult a biztosítási összeg módosítására. A módo- sítás akkor lehetséges, ha a módosítás kö- vetkeztében az egyes biztosítási fedezetekre vonatkozó biztosítási összeg eléri a biztosító által meghatározott legalacsonyabb biztosítási
összeget. A biztosító jogosult az egyes bizto- sítási fedezetek tekintetében kérelmezett biz- tosítási összeg növelését elutasítani,
3. A biztosítási szerződés módosításai a kérelem benyújtását követő hónap első napján válnak hatályossá, feltéve, hogy a módosítás elbírálásához szükséges összes dokumentum a hónap utolsó napjáig a bizto- sító részére kézbesítésre került. Amennyiben a biztosító a kért módosításokat elutasítja, a biztosítási szerződés változatlan tartalommal továbbra is fennmarad.
17. cikk Indexálás
1. Amennyiben a biztosítási ajánlaton a szerződő indexálás alkalmazását kérte, a SENSUM Életbiztosítás biztosítási szerződés biztosítási díja és biztosítási összege minden biztosítási évben 5%-kal növekszik.
Az 5%-os növekedés minden évben a szer- ződéskötéskor meghatározott biztosítási összegre és biztosítási díjra vonatkozik.
2. Minden biztosítási év végét megelőzően a biztosító értesíti a szerződőt az új biztosítási összegről és az új biztosítási díj mértékéről. Ha a szerződő az értesítéstől számított 30 napon belül az indexálást írásban elutasítja, a biztosítási összeg és a biztosítási díj válto- zatlan marad, és az indexálás az adott évben nem kerül alkalmazásra.
18. cikk Kedvezményezett
1. Ha a szerződő és a biztosított személye azo- nos, úgy a szerződő halála esetén a biztosító a kedvezményezett(ek) részére kifizeti a biztosí- tási számla teljes egyenlegét, a NOVIS Bónu- szok értékét, a haláleseti biztosítási összeget a
21. cikkben meghatározottak figyelmebe véte- lével, és a baleseti biztosítás összegét (baleset következtében bekövetkezett halál esetén), feltéve, hogy az egyes biztosítási fedezetek a biztosítási szerződésben kikötésre kerültek. A biztosított halála esetén a kedvezményezett(ek) részére kifizetésre kerül a teljes haláleseti biz- tosítási összeg és a baleseti biztosítás ösz- szege (baleset következtében bekövetkezett halál esetén), feltéve, hogy az egyes biztosítási fedezetek a biztosítási szerződésben kikötésre kerültek.
2. A szerződő jogosult a haláleseti szolgál-
tatás összegére kedvezményezettet jelölni. A kedvezményezett jelölés során a szerződő kö- teles feltüntetni legalább a kedvezményezett személy családi- és utónevét, valamint szü- letési idejét, jogi személy kedvezményezett esetén a cég nevét és cégjegyzékszámát. A biztosítási esemény bekövetkezéséig a szer- ződő jogosult a kedvezményezett személyét megváltoztatni. Ha a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a kedvezményezett módosításához szükséges a biztosított sze- mély hozzájárulása. A kedvezményezett mó- dosítása a bejelentésnek a biztosítóhoz való kézbesítésével válik hatályossá.
3. Amennyiben a haláleseti szolgáltatásra nem
lett meghatározva kedvezményezett személy, a biztosító a Polgári törvénykönyv rendelkezése- inek megfelelően határozza meg a biztosítási szolgáltatásra jogosult személy(eke)t.
4. A biztosított halála esetén a biztosító a kedvezményezett(ek) részére kifizeti a halá- leseti biztosítási összeget, valamint a NOVIS Bónuszok értékét. Ha a biztosítási szerző- désben kedvezményezett személy nem került meghatározásra, a 3. pont rendelkezései az irányadók.
5. Az a szerződő, aki egyben biztosított is, a biztosítási szerződést „NOVIS Bónusz a túl- élésért” záradékkal láthatja el. Amennyiben a biztosítási szerződést a „NOVIS Bónusz a túlélésért” záradékkal látták el, a biztosítá- si számla aktuális egyenlege tekintetében a szerződő köteles kedvezményezettnek jelölni az összes olyan szerződőt, akinek a biztosítási esemény bekövetkeztekor ér- vényes biztosítási szerződése a „NOVIS Bónusz a túlélésért” záradékot tartalmazza. A szerződő ezen rendelkezése nem érinti a haláleseti biztosítási összeg kedvezménye- zettjét. Haláleset bekövetkeztekor a biztosítá- si számla aktuális egyenlege ezen kedvezmé- nyezettek között kerül felosztásra. A biztosító ezt az összeget a kedvezményezettek egyéni biztosítási számláján, mint befektetési egy- séget írja jóvá. A szerződő a „NOVIS Bónusz a túlélésért“ záradékot a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a nyilatkozat közlését követő hetedik biztosítási időszak (hónap) vé- gére felmondhatja.
Az elhunyt szerződő biztosítási számlájának aktuális egyenlege a többi „NOVIS Bónusz a túlélésért“ záradékot választó szerződő kö- zött nem egyenlő arányban, hanem a szer- ződők életkorának és biztosítási számlájuk
aktuális egyenlegének függvényében kerül felosztásra.
19. cikk
A biztosítási fedezet kezdete és vége, vára- kozási idő
1. Az egyes biztosítási fedezetek kockázatvi- selésének kezdete az egyes fedezetekre a biz- tosítási ajánlaton meghatározott időpont, en- nek hiányában a jelen cikk 2. illetve 3. pontja szerinti időpont.
2. A kockázatviselés a haláleseti biztosítás és a teljes értékű balesetbiztosítás tekintetében a szerződés létrejöttét követő nap 0 órájával kezdődik.
3. A betegségek és műtétek biztosítási fede- zete esetén a biztosító 5 hónap várakozási időt köt ki. Ha a betegségek és műtétek bizto- sítási összegét a 16. cikk 2. pontjában foglal- tak szerint növelték, a biztosítási összeg mó- dosítására vonatkozó megállapodás – a 16. cikk 2. pontjában foglaltaktól eltérően – a mó- dosító javaslat elfogadását követő hónap első napjától számított 6 hónap elteltével lép ha- tályba, addig a biztosító a kockázatot az ere- deti biztosítási összeg alapján viseli, feltéve, hogy a biztosító kockázatviselése egyébként megkezdődött. A biztosító az emelt biztosítási összeg után járó kockázati díj érvényesítésére a módosítás hatálybalépését követően jogo- sult. Az ÁÜSZF 28. cikkében meghatározott rettegett betegség esetén, két különböző ret- tegett betegség diagnosztizálása között a biz- tosító két év várakozási időt köt ki.
Az olyan rettegett betegség, amely a bizto- sító szolgáltatását már kiváltotta, a további- akban ki van zárva a biztosítási fedezet alól.
4. A kockázatviselés vége minden biztosítási kockázat esetében megegyezik a biztosítási szerződés megszűnésének időpontjával, ezt az időpontot megelőzőleg az egyes biztosítá- si kockázatokat megszüntetni csak az ÁÜSZF
16. cikkében meghatározott, a szerződő által kérelmezett biztosítási szerződés módosítá- sával lehetséges.
20. cikk
Kizárások a biztosítási szolgáltatás alól
1. A biztosító teljesítése nem terjed ki azokra az esetekre, amelyek az alábbi okok miatt kö- vetkeztek be:
a) katonai beavatkozásban való részvétel,
b) lázadásban, felkelésben vagy zavargások- ban való részvétel a lázadást, felkelést vagy a zavargásokat keltő fél oldalán,
c) nukleáris katasztrófa vagy katonai beavat- kozáson való részvétel,
d) olyan balesetek, melyek szívinfarktus, agy- vérzés vagy epilepsziás roham miatt követ- keztek be,
e) terrorcselekményen való részvétel,
f) több országot és a lakosság nagy részét érintő járványok (világjárványok),
g) nem biztosítási eseménnyel összefüggés- ben végzett gyógykezelés, vagy orvosi beavat- kozás folytán keletkezett sérülések,
h) ionizáló sugarak vagy atomenergia hatásá- ra keletkezett sérülések, betegségek,
i) alkohol-, drog- és gyógyszerfogyasztás, ki- véve az orvosi felügyelet alatt használt gyógy- szereket,
j) szándékosan előidézett betegségek, szándé- kos önkárosítás vagy öngyilkossági kísérlet,
k) legalább 100 elektronvolt energiájú energi- asugár hatása, bármilyen energiájú neutronok hatása, lézersugarak, vagy mesterségesen előállított ultraibolya sugarak hatása, kivéve, ha a besugárzásra gyógyítási céllal, orvosi felügyelet alatt kerül sor,
l) AIDS vagy HIV-fertőzés betegségek (közvet- lenül vagy közvetetten), kivéve HIV-fertőzés akvirálása hivatás gyakorlása közben, vérá- tömlesztés vagy vérkészítmények transzfúzi- ója következtében a biztosítási védelem (koc- kázatviselés) tartama alatt,
m) a biztosított szándékos bűncselekménye folytán.
2. A kedvezményezett nem jogosult a bizto- sítási szolgáltatásra, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos bűncselek- ménye folytán következett be. A szerződés létrejöttétől számított két éven belül a bizto- sított öngyilkossága nem váltja ki a biztosító szolgáltatási kötelezettségét. Ha a haláleseti biztosítási összeg növelésére került sor, a díj- növeléstől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság esetén a biztosító csak a díjnö- velést megelőző haláleseti biztosítási össze- get teljesíti, feltéve, hogy a biztosítási fedezet létrejöttétől számított két év várakozási idő már eltelt.
3. A biztosítási szolgáltatás alól az alábbi fica-
mok kizárásra kerülnek: a gerinc nyaki, ágyéki és mellkasi része, a keresztcsípőcsonti ízület ficama, a váll- és könyökízület ficama, csuk- lóficam, az alsó és felső végtagok ujjainak
ficama, továbbá a boka-, csípő-, térd-, Cho- part- és Lisfranc-ízületek ficama.
21. cikk
Orvosi Bizottság
1. Amennyiben a biztosító és a biztosított között a biztosítási szolgáltatás típusával és mértékével kapcsolatban nézeteltérés van, a szolgáltatás típusáról és mértékéről egy há- rom tagból álló orvosi bizottság dönt. A bi- zottság egy elnökből és két további tagból áll, ebből egy tagot a biztosított és egyet a bizto- sító nevez meg.
Az elnököt a bizottság választott tagjai olyan orvosok közül választják, akik a felmerült kér- déskör tekintetében szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek.
2. Az Orvosi Bizottság döntéshozatalát a biz- tosított vagy a biztosító kezdeményezheti.
3. A biztosított köteles hozzájárulni, hogy a bizottság tagjai a szükséges vizsgálatokat el- végezzék, és köteles alávetni magát minden olyan intézkedésnek, amelyet a bizottság tag- jai a döntés meghozatala érdekében szüksé- gesnek tartanak.
4. Az Orvosi Bizottság eljárásával felmerült költségeket az a fél viseli, aki az egészségügyi állapot felülvizsgálatát kérelmezte.
II. FEJEZET
BIZTOSÍTÁSI FEDEZETTEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
22. cikk
Haláleseti szolgáltatás
1. Amennyiben a szerződő és a biztosított személye azonos, a halálesetre érvényes biz- tosítási összegből, a biztosítási számla aktuá- lis egyenlegéből és a NOVIS Bónuszok aktuá- lis értékéből áll. Amennyiben a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a haláleseti szolgáltatás a halálesetre érvényes biztosítási összegből áll.
2. A haláleseti szolgáltatás esetén a biztosí- tási esemény a biztosított személy biztosítási tartamon belül bekövetkezett halála, feltéve, hogy a biztosítási fedezet más okból kifolyó- lag nem szűnt meg. A biztosított halálát kése- delem nélkül be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosítási esemény elbírálásához az alábbi iratok bemutatása szükséges:
a) a biztosított személy halotti anyakönyvi kivonat
b) halottvizsgálati bizonyítvány és az elhalá- lozásról szóló statisztikai jelentés (részletes háziorvosi vagy hatósági bizonyítvány, mely tartalmazza a halál okát, időpontját, lefolyását és körülményeit).
3. Amennyiben a biztosítási esemény bekö- vetkezésekor a biztosított életkora nem halad- ja meg a 65 évet, a kedvezményezett részére a haláleseti biztosítási összeg 100%-a és – ha volt – a biztosító részére még vissza nem fi- zetett előleg (33. cikk) különbözete kerül kifize- tésre. Amennyiben a halál időpontjában a biz- tosított kora meghaladja a 65 évet, a biztosító a csökkentett haláleseti összeg és a biztosító ré- szére még vissza nem fizetett előleg (33. cikk) különbözetét fizeti ki a kedvezményezett részé- re, tekintettel arra, hogy a 65. életévet megha- ladó biztosított esetén a kockázati díj mértéke a biztosítás további tartama alatt állandó (65. évre irányadó kockázati díj), viszont a haláleseti biztosítási összeg a költségtáblázatban megha- tározottak alapján csökken.
23. cikk
Elérési szolgáltatás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosí- tott a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási tartam lejártakor életben van.
Az elérési szolgáltatás az elérés napján a biz- tosítási számlán nyilvántartott érték és a biz- tosító részére még vissza nem fizetett előleg (33. cikk) különbözete.
A biztosítási összeg egy összegben, járadék formájában, illetve a kettő kombinációjával teljesíthető.
A járadékfizetés, valmint a járadék tőkésíté- sének pontos szabályait az ÁÜSZF 43. cikke tartalmazza.
24. cikk
Baleseti szolgáltatás
1. Balesetnek minősül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő, előre nem látható külső behatás által okozott sérülés vagy halál.
2. Balesetnek minősül a gyermekbénulás és a kullancsok által terjesztett meningioencep- halitis (vírusos agyvelő- és agyhártyagyulla- dás), balesetből eredő fertőzés által okozott tetanusz és veszettség.
3. Balesetnek minősülnek azok a következő események, amelyek a biztosított akaratán kívül következtek be, és maradandó testi ká-
rosodást vagy halált okoztak:
a) fulladás,
b) égési sérülés, forrázás, villámcsapás, ára- mütés,
c) gázok vagy gőzök akaraton kívüli beléleg- zése, mérgező vagy maró anyagok lenyelése, feltéve, hogy ezek a biztosítottra gyorsan, fo- lyamatosan és rövid ideig hatottak.
4. Nem minősül balesetnek:
a) öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet,
b) szándékos önkárosítás,
c) szívinfarktus,
d) a baleset következtében bekövetkező álla- potromlás,
e) a szervek kismértékű, közvetett erőbehatás következtében történő degeneratív elváltozása (pl. Achilles-ín, meniscus)
f) tárgyak emelése vagy szállítása következté- ben keletkezett belső sérülések.
25. cikk
Biztosítási esemény és a biztosítási szolgál- tatás érvényesítése
1. Biztosítási eseménynek az ÁÜSZF 24. cik- kében felsorolt azon balesetek minősülnek, amelyek a biztosítási fedezet fennállása alatt érték a biztosított személyt.
2. A biztosítási szolgáltatásra való jogosultság érvényesítése során az ÁÜSZF 31. cikkében foglaltak figyelembevételével kell eljárni.
26. cikk
A balesetbiztosítás szolgáltatás terjedelme és esedékessége
1. A biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén a biztosító négy formában nyújt biztosítási szolgáltatást:
a) baleset következtében beálló maradandó egészségkárosodás:
aa) ha a baleset napjától számított egy év el- teltével megállapítható maradandó egészség- károsodás mértéke:
aaa) legfeljebb 35%, a biztosító Értékelési táb- lázata alapján a balesetbiztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás százalékos mértékével megegyező százalékát fizeti ki a biztosított részére,
aab) 36% és 100% között van, a biztosító Ér- tékelési táblázata alapján a balesetbiztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás százalékos mértékének kétszeresével meg- egyező százalékát fizeti ki a biztosított részére,
ab) a biztosító a baleset napjától számított egy éven belül a maradandó egészségkárosodás esetére járó biztosítási szolgáltatás kifizeté- sére csak akkor köteles, ha az egészségká- rosodás maradandó volta és mértéke orvosi szempontból egyértelműen megállapítható, ac) amennyiben nem állapítható meg a mara- dandó egészségkárosodás terjedelme, a bal- eset napjától számítva négy éven belül évente egyszer a biztosított és a biztosító is jogosult újra orvos által megállapítani a baleset követ- keztében fennálló maradandó egészségkáro- sodás terjedelmét, valamint a baleset bekö- vetkezésétől számított két év elteltét követően orvosi bizottság által is.
ad) ha a baleset több különböző jellegű ma-
radandó egészségkárosodást okozott a biz- tosítottnak, a biztosított maradandó egész- ségkárosodását az egyes különböző jellegű maradandó egészségkárosodásra megállapí- tott százalékos mértékek összesítésével kell megállapítani, a maradandó egészségkároso- dás mértéke azonban nem haladhatja meg a 100 %-ot.
ae) ha a biztosított maradandó egészségká- rosodása olyan testrészt vagy szervet érint, melynek funkciója a balesetet megelőzően bármilyen okból már korlátozott volt, a bizto- sító a balesetből eredő maradandó egészség- károsodás mértékének megállapításánál csak a korábbi maradandó egészségkárosodás mértékét meghaladó egészségkárosodást ve- szi figyelembe,
af) a gyermekbénulásból és a kullancsok által terjesztett meningoencephalitisből ere- dő maradandó egészségkárosodás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a sze- rológiai módszerekkel kimutatható betegség a balesetbiztosítási szerződés megkötését követően legalább 15 nap elteltével, illetve a balesetbiztosítási fedezet megszűnését kö- vető legfeljebb 15 napon belül kezdődik. A betegség kezdete e pont alkalmazásában a betegség diagnosztizálásának időpontja.
ag) a biztosító megtéríti a maradandó egész-
ségkárosodást okozó balesettel összefüggés- ben orvosilag szükséges azon kozmetikai célú műtéti beavatkozások indokolt költségeit, me- lyek célja a balesetből eredő esztétikai sérü- lések következményeinek csökkentése. A biz- tosító csak a baleset napját követő első évben felmerült költségeket téríti meg, feltéve, hogy a biztosított e költségeit a társadalombiztosítás nem fedezi; a biztosító szolgáltatásának felső
határa a maradandó egészségkárosodás be- csült mértéke alapján megállapított biztosítási szolgáltatás fele, de legfeljebb a balesetbizto- sítási összeg 20%-a. Indokolt költségek alatt a biztosító által meghatározott, a költség fel- merülésének időpontjában helyben szokásos költségeket kell érteni. A biztosítási fedezet csak az egészségügyi szolgáltatás nyújtására működési engedéllyel rendelkező egészség- ügyi intézmény részére fizetett költségekre terjed ki.
b) baleset okozta haláleset:
ba) ha a biztosított baleset következtében a baleset napjától számított egy éven belül meghal, a biztosító a teljes balesetbiztosítási összeget kifizeti a kedvezményezettnek,
bb) ha a biztosított részére a balesetből ere- dően a biztosító már kifizetést teljesített, és a biztosított a baleset következtében ezt kö- vetően meghal, a biztosító a balesetbiztosítási összeg és a már teljesített biztosítási szolgál- tatás különbözetét fizeti ki,
bc) a gyermekbénulás és a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyul- ladásból eredő halál akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a szerológiai módszerekkel kimutatható betegség a balesetbiztosítási szerződés megkötését követően legalább 15 nap elteltével, illetve a balesetbiztosítási fede- zet megszűnését követő legfeljebb 15 napon belül kezdődik. A betegség kezdete e pont alkalmazásában a betegség diagnosztizálásá- nak időpontja.
c) bővített balesetbiztosítás:
ca) A biztosító a bővített baleseti szolgáltatást az Értékelési táblázatban felsorolt balesetekre nyújtja. (továbbiakban: „biztosított baleset”) cb) ha a ca) bekezdés szerinti biztosított bal- eset következik be, a biztosító napi térítés formájában biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosítottnak a gyógykezelés orvosilag in- dokolt átlagos időtartamára, de legfeljebb az Értékelési táblázatban az adott balesetre meg- állapított időtartamra,
cc) a napi térítés egy napra jutó összege a balesetbiztosítási összeg egy ezreléke,
cd) ha a biztosított a bővített baleseti szolgál- tatás körébe tartozó baleset következtében több sérülést is szenvedett, a biztosító csak a leghosszabb szükséges gyógykezelés időtar- tamára nyújt szolgáltatást. Ha a biztosítottat bővített baleseti szolgáltatás körébe tartozó balesetből eredő gyógykezelés időtartama alatt további biztosított baleset éri, a biztosí-
tó ez utóbbi balesetből eredő gyógykezelés átlagos időtartamára is napi térítést nyújt, azonban legfeljebb a két sérülésre az Értéke- lési táblázatban meghatározott számú napok összegéig. Arra az időszakra, amelyben a két sérülés gyógykezelésének időtartama fedi egymást, a biztosító csak egyszeres térítést nyújt,
ce) a biztosított akkor jogosult a napi térítés- re, ha a gyógykezelés tartama a hat napot meghaladja. A hat napot meghaladó kezelés esetén a biztosító teljesítése a kezelés teljes tartamára vonatkozik
cf) a bővített baleseti szolgáltatás ezen bizto- sítási fedezet tartama alatt korlátlan mennyi- ségű biztosított balesetre nyújt fedezetet,
cg) ha a biztosított baleset a ca) bekezdés szerinti biztosított baleset maradandó egész- ségkárosodást is okoz, a biztosító a bővített baleseti szolgáltatás alapján kifizetett összeg levonása után fennmaradó, jelen cikk a) be- kezdése szerinti maradandó egészségkáro- sodás esetén járó biztosítási szolgáltatást is teljesíti.
d) Keresőképtelenség baleset következtében: da) A baleset következtében fennálló ke- resőképtelenség egy orvosilag meghatáro- zott állapot, amely alatt a biztosított képtelen bármilyen jellegű keresőképes tevékenység végzésére. A keresőképtelenség állapota alatt folyósított napi térítés feltétele, hogy orvos vagy egészségügyi intézmény által kiállított, a diagnózis BNO-kódját tartalmazó igazolás a keresőképtelen állapotot igazolja.
db) amennyiben a biztosított balesete követ- keztében folyamatosan 29 napot meghaladó- an keresőképtelen állapotban van, a biztosító napi térítést folyósít a számára.
dc) a biztosítói szolgáltatás baleset következ- tében fennálló keresőképtelenség esetén napi térítés formájában történik a keresőképtelen- ség fennállásának minden napjára, az 1. nap- tól kezdődően. A térítés napi mértéke a bal- esetbiztosításra irányadó biztosítási összeg egy ezreléke. A biztosító a biztosítási összeget a tartam végén egy összegben teljesíti.
dd) amennyiben a biztosítói szolgáltatás a db) pont alapján a bővített baleseti szolgáltatás- sal (ÁÜSZF 26. cikk 1. pont c) bekezdés) fedi egymást, a biztosító ez alatt az időtartam alatt csak a bővített balesetbiztosításra járó szol- gáltatás összegét fizeti ki.
de) A biztosító legfeljebb 180 napig terjedő időszakra teljesít biztosítási szolgáltatást egy
biztosítási esemény tekintetében. A biztosított keresőképtelenségének gyakorisága, mint biztosítási esemény a szerződés tartama alatt korlátlan.
df) Amennyiben a biztosított munkanélküli, keresőképtelenség esetén a biztosító nem nyújt biztosítói szolgáltatást.
2. Analógia alkalmazása az értékelési táblá- zatban nem szereplő balesetek esetén.
a) Amennyiben a baleset a biztosítottnak olyan maradandó egészségkárosodást okozott, amely nem szerepel az értékelési táblázatban, úgy a biztosító analógia alkalmazásával álla- pítja meg a maradandó egészségkárosodás százalékos mértékét, úgy, hogy a károsodás- hoz legközelebb álló más szervi károsodást veszi alapul.
b) Amennyiben a biztosított olyan balesetet szenvedett, amely nem szerepel az értékelési táblázatban, a biztosító a felépüléshez szük- séges időtartamot analógia alkalmazásával állapítja meg, úgy, hogy a balesethez legkö- zelebb álló, hasonló balesetet és annak a fel- épüléshez szükséges idejét veszi alapul.
4. BETEGSÉGEK ÉS MŰTÉTEK
27. cikk
A biztosítási esemény és a biztosítási szol- gáltatás érvényesítése
Jelen biztosítási kockázat tekintetében biztosí- tási eseménynek minősül: rettegett betegség diagnosztizálása, betegség következtében felmerülő műtét elvégzése, egészségügyi intézményben fekvőbeteg-ellátásban való ré- szesülés vagy munkaképtelenség.
28. cikk
Rettegett betegség diagnosztizálása
Amennyiben a felsorolt rettegett betegségek közül legalább egy rettegett betegség diag- nosztizálására kerül sor, és a biztosított élet- kora nem haladja meg a 65 évet, a kedvez- ményezett részére a betegségek és műtétekre megállapított biztosítási összeg 100%-a kerül kifizetésre. A 65. életévet meghaladó biztosí- tott esetén a kockázati díj mértéke a biztosí- tás további tartama alatt állandó (a 65. évre irányadó kockázati díj), viszont a betegségek és műtétekre megállapított biztosítási összeg a költségtáblázatban meghatározottak alapján
csökken. Amennyiben a halál időpontjában a biztosított kora meghaladja a 65 évet, a bizto- sító ezt a csökkentett biztosítási összeget fizet ki a kedvezményezett részére.
1. A „Betegségek és műtétek” biztosítási koc- kázatának „Rettegett betegségek diagnoszti- zálása” része a következő rettegett betegsé- gek diagnosztizálására terjed ki:
a) szívroham,
b) szívkoszorúér megkerülő (bypass) műtét,
c) rosszindulatú daganatos (rákos) megbete- gedés,
d) szélütés (stroke),
e) veseelégtelenség,
f) létfontosságú szerv átültetése,
g) sclerosis multiplex,
h) bénulás,
i) vakság,
j) fokozott ápolás,
k) HIV-fertőzés akvirációja hivatás gyakorlása közben,
l) HIV-fertőzés vérátömlesztés vagy vérkészít- mények transzfúziója következtében,
m) Parkinson-kór,
n) Alzheimer-kór,
o) jóindulatú (benignus) agydaganat,
p) halláskárosodás,
q) előrehaladott tüdőbetegség,
r) némaság,
s) szívbillentyű pótlása,
t) aorta műtét,
u) kóma,
v) apallic szindróma (az agykéreg teljes elha- lása),
w) primer pulmonalis hipertensio,
x) csontvelő elégtelensége okozta vérsze- génység (aplasztikus anémia).
2. Az egyes rettegett betegségek részletes jel- lemzése:
a) Szívroham
A szívizom részének irreverzibilis (visszafor- díthatatlan) elhalása egy koszorúér akut elzá- ródásának következményeként. A diagnózist a következő tünetekkel és mutatókkal kell alátá- masztani:
• a szívizomsérülés specifikus laboratóriumi ér- tékeinek növekedése,
• új változásként az EKG-n a szívizom heveny transzmurális infarktusának képével (QIM), va- lamint a bal kamra funkciójának csökkenésével. Nem minősül biztosítási eseménynek a
csendes (néma) szívinfarktus. Ezekben az esetekben a felsorolt klinikai tünetek nem jelentkeznek, vagy azok fennállása nem álla- pítható meg. A biztosítási szolgáltatásra való jogosultság akkor keletkezik, amikor a diagnó- zist fekvőbeteg-gyógyintézet kardiológiai vagy belgyógyászati osztálya, vagy kardiológus szakorvos megállapítja.
b) Szívkoszorúér megkerülő (bypass) műtét Sebészeti beavatkozás elvégzése nyitott szí- ven, amikor két vagy több szívkoszorúér szű- külete vagy elzáródásának megoldása történik bypass implantátumokkal azoknál a szemé- lyeknél, akiknek anginás tünetei vannak. Nem számít rettegett betegségnek a beavatkozás elvégzése a mellkas fölnyitása nélkül (angi- oplasztika, ballon dilatáció, lézerműtét) és a billentyűk műtétének elvégzése protézisek használata nélkül. A biztosítási esemény be- következtének időpontja a műtét elvégzése.
c) Rosszindulatú daganatos (rákos) megbe- tegedés
Rosszindulatú daganatos (rákos) megbete- gedésnek tekinthető a rosszindulatú daganat ellenőrizhetetlen invazív növekedéssel és me- tasztázis-képzési tendenciával. Kizárandó az összes ún. jóindulatú daganat, nem invazív daganat, korai stádiumban lévő daganat (pl. carcinoma in situ), valamint az összes I. stádi- umú daganat, melyeknél nem szükséges a ke- moterápiás kezelés. Továbbá kizárandók azok a daganatok, melyek egy fennálló HIV-fertőzés- sel egy időben jelentek meg, valamint a bőr- daganatok, a melanoma kivételével. Viszont ide tartozik a leukémia és a nyirokcsomók összes rosszindulatú daganata. Biztosítási teljesítés jár olyan jóindulatú agydaganat diagnosztizálása esetén, amelyet műtéttel nem lehet eltávolítani. A biztosítási esemény a betegség szövettannal megerősített diagnózisa vagy (a leukémia és agydaganatok kivételével) a betegség BNO-be- sorolásának napja közül az, amelyik később következik be. Ha a betegen műtétet végeztek el, a biztosítási esemény a recidiva vagy me- tasztázis tényének műtéti leírásban történő rögzítésével is bekövetkezik.
d) Szélütés (stroke)
A szélütést agyvérzés okozza, vagy agyi in- farktus agyi ér elzáródása, esetleg megtöré- se következtében, vagy embólia formájában. A szélütés maradandó neurológiai deficitek
megjelenéséhez vezet. A maradandó neu- rológiai sérülést a központi idegrendszer ob- jektív neurológiai leletével és CT-vizsgálattal kell alátámasztani. A biztosítási esemény megvalósulásához a tüneteknek 3 hónappal a központi idegrendszer sérülése után is ki- mutathatóaknak kell lenniük. Nem számít ret- tegett betegségnek az ideiglenes neurológiai tünetegyüttes (TIA, PRINT).
A biztosítási esemény a szélütésnek neuro- lógiai szakklinika vagy neurológus szakorvos által történő diagnosztizálását követő hat hét elteltével következik be, ha a tünetek még ek- kor is fennállnak.
e) Veseelégtelenség
Mindkét vese tartós elégtelensége (a vesék ter- minális insufficientiája), amely tartós dialízist vagy vese-transzplantációt igényel. Biztosítási esemény csak 3 hónap művesekezelés után keletkezik, ha ez a kezelés az említett idő eltelte után is folytatódik. Nem rettegett betegség egy vese meghibásodása vagy eltávolítása, vagy a vesék kompenzált elégtelensége. A biztosítási esemény a vese-transzplantáció elvégzésé- nek napját vagy a tartós dialízis-kezelésbe való besorolást követő három hónap elteltével kö- vetkezik be, ha az előző bekezdésben említett feltételek még ekkor is fennállnak.
f) Létfontosságú szervek átültetése
Egy szerv átültetésének elvégzése a biztosí- tottnál (recipiens) a következő szervek közül: szív, tüdő, máj, hasnyálmirigy, vesék vagy csontvelő. Szívátültetésnek számít a műszív implantációja is. A műtétet specializált egész- ségügyi intézménynek kell elvégeznie a Ma- gyarország területén. A biztosítási esemény a szerv-transzplantáció elvégzésének napján következik be. A biztosítási fedezet a Magyar- ország területén kívül elvégzett szervátülteté- sekre csak a biztosító előzetes jóváhagyása esetén terjed ki.
g) Sclerosis multiplex
A központi idegrendszer myelinvesztéses megbetegedése visszafordíthatatlan (irrever- zibilis), tipikus neurológiai kiesésekkel (multi- fokális vagy monofokális), megfelelő kivizsgá- lási technikával bizonyítottan (számítógépes tomográfia-CT és mágneses rezonancia - MR, SPECT stb.), likvor (agyi- és gerincfolyadék) tipikus leletével és minimum két relapsusszal. Relapsusnak számít az új vagy régebbi szimp-
tómák megjelenése vagy a létező szimptómák romlása. A biztosítási esemény a betegség neurológiai szakorvos általi diagnosztizálását követő három hónap elteltével következik be, feltéve, hogy a tünetek még ekkor is fennáll- nak. Nem minősül biztosítási eseménynek a betegség első akut megnyilvánulása és a nem egyértelmű neurológiai diagnózis (a betegség gyanúja).
h) Bénulás
• paraplégia - mindkét végtag teljes megbénu- lása;
• tetraplégia - mind a négy végtag megbénulása; Mindkét láb teljes és tartós bénulása, vagy mind a két kézé, vagy mind a két lábé és ke- zeké, a gerincvelő vezetőképességének tartós sérülésével, amely legalább három hónapig tart. Nem rettegett betegség egy végtag meg- bénulása (monoplégia) és az ideiglenes bé- nulás. A biztosítási esemény bekövetkeztének napja a bénulásnak fekvőbeteg-intézmény neurológiai osztálya vagy neurológus szakor- vos által történő diagnosztizálásának a napja.
i) Látásvesztés (vakság)
Akut megbetegedés vagy baleset által kelet- kezett teljes és irreverzibilis (visszafordítha- tatlan) látásvesztés mindkét szemen.
Mindkét szem látásának teljes elvesztése ezen feltételek értelmében csak akkor való- sul meg, ha már károsodott a fényérzékelés, és nem következik be a pupilla szűkülése megvilágításkor. A vakságot oftalmológiai lelettel kell bizonyítani. Jelen rettegett be- tegség vonatkozásában balesetnek minősül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő, előre nem látható egyszeri külső behatás ál- tal okozott sérülés, kivéve az öngyilkossági kísérlet következtében keletkezett sérülést és a szándékos önkárosítást. A biztosítási esemény a vakság szemészeti szakklinika vagy szemész szakorvos általi diagnosztizá- lásának napját követő három hónap eltelté- vel következik be, ha az egyéb feltételek még ekkor is fennállnak. Az egyik szem látóké- pességének visszafordíthatatlan elvesztése esetén a biztosítási szolgáltatás a biztosítási összeg 10%-a.
j) Fokozott ápolás
Fokozott ápolást igényel az a személy, aki be- tegsége, fogyatékossága vagy baleset követ- keztében, gyógyászati segédeszköz igénybe-
vétele ellenére sem képes az I-IV. pontokban foglalt tevékenységek közül legalább négy tevékenység önálló elvégzésére, és ezért napi szinten mások segítségére szorul:
I. Lakásban történő mozgás:
Ha a biztosított gyógyászati segédeszköz (já- rókeret, mankó, tolószék) használata ellenére is csak más személy segítségével képes a lakáson belüli helyváltoztatásra.
II. Felkelés és lefekvés:
Az ágy elhagyására vagy az ágyba vissza- fekvésre a biztosított más személy segítsége nélkül, önállóan nem képes.
III. Öltözködés:
A biztosított az öltözködéshez vagy levetkő- zéshez még a betegruha használata esetén is más személy segítségére szorul.
IV. Étkezés és ivás:
A biztosított étkezéskor vagy iváskor speciális, betegeknek szánt evőeszköz és pohár hasz- nálata ellenére is más személy segítségére szorul.
V. Tisztálkodás:
A biztosított mozgáskorlátozottsága miatt más személy segítségére szorul a mosakodásnál, a fésülködésnél vagy a borotválkozásnál.
VI. Szükségletek elvégzése:
• székletürítés elvégzése után nem tudja ma- gát megtisztítani, vagy
• szükségletét csak ágytál segítségével tudja elvégezni, vagy
• a bél és a húgyvezeték ürítése csak külső segítséggel lehetséges.
Ha a biztosított széklet- vagy vizelet-inkonti- nenciában szenved, de képes a pelenka vagy a betét önálló, más személy segítsége nélküli cseréjére, úgy kell tekinteni, hogy a VI. pont- ban foglaltak tekintetében nem szorul fokozott ápolásra.
Az I-VI. pontokban foglaltak fennállásától füg- getlenül szükséges a fokozott ápolás akkor is, ha a biztosított lelki betegsége vagy zavara folytán ön- vagy közveszélyes, és a kezelőor- vos a napi ápolást szükségesnek tartja.
A biztosítási esemény a fokozott ápolás szük- ségességének orvos által történő igazolásá- nak napján következik be.
k) HIV-fertőzés akvirálása hivatás gyakor- lása közben
A HIV-fertőzést a biztosított hivatásának gya- korlása közben kell, hogy megkapja, tűszúrás- sal, vágással esetleg más formában történő, bizonyíthatóan HIV-pozitív anyaggal való érint-
kezéssel.
A biztosítási esemény megvalósulásához a biztosítási feltételek egyéb rendelkezésén kí- vül a következő feltételeknek kell teljesülnie:
I. A biztosított személy a balesetet követő 24 órán belül vérvizsgálatnak veti alá magát, amely bizonyítja a HIV-ellenanyagok hiányát.
II. A HIV-vírusok exisztenciája vagy HIV-elle- nanyagok hiánya bizonyításra kerül a balese- tet követő 4 hónapon belül végzett további vérvizsgálattal.
III. A baleset a munkabiztonságra és egész- ségvédelemre vonatkozó munkajogi előírások, utasítások és irányelvek szerint bejelentésre és dokumentálásra került.
Erre a rettegett betegségre a biztosítási fede- zet megszűnik, ha az orvostudomány fejlődé- se következtében a betegség ellen oltással védettség szerezhető, vagy elfogadott gyógy- kezeléssel gyógyíthatóvá válik.
l) HIV-fertőzés (esetleg HIV-átvitel) vérá- tömlesztés vagy vérkészítmények transzfú- ziója következtében
A biztosítási esemény bekövetkeztének felté- telei:
I. A vérkészítmények gyártója, a kórház vagy az intézmény, amelyben a transzfúziót végez- ték, teljes felelősséget vállal.
II. A vérátömlesztést az Európai Unió valamely államában vagy Észak-Amerikában végezték el. Erre a rettegett betegségre a biztosítási fede- zet megszűnik, ha az orvostudomány fejlődé- se következtében a betegség ellen oltással védettség szerezhető, vagy elfogadott gyógy- kezeléssel gyógyíthatóvá válik.
m) Parkinson-kór
Olyan degeneratív folyamat, amely megtá- madja az agykéreg alatti struktúrákat, ame- lyek részt vesznek a mobilitás központi irányí- tásában. Tipikus hipokinézissel (csökkentett mobilitás), rigiditással (merevség) és aszim- metrikus tremorral (reszketés) kell, hogy megnyilvánuljon.
A biztosítási esemény a betegség neurológus szakorvos általi diagnosztizálását követően, de leghamarabb a betegség jelentkezését követő 12 hónap elteltével következik be, ha az előző bekez- désben írt feltételek még ekkor is fennállnak.
n) Alzheimer-kór
Olyan, az agyat megtámadó degeneratív beteg- ség, amely demenciával, a kognitív funkciók
zavaraival, progresszív memóriaromlással jár. A biztosítási esemény a betegség legalább két szakorvos – az egyiket a biztosított, másikat a biztosító választja ki – általi diagnosztizálá- sának időpontját követően, de leghamarabb a tünetek jelentkezését követő 12 hónap eltel- tével következik be, ha az előző bekezdésben leírt feltételek még ekkor is fennállnak.
o) Jóindulatú (benignus) agydaganat
Olyan agydaganat, amely neurológiai beavat- kozást igénylő intrakraniális (koponyán belüli) nyomásfokozódás klinikai képét mutatja.
A biztosítási esemény olyan jóindulatú daga- nat eltávolítása, mely tartós neurológiai sé- rülést okoz, vagy inoperabilitás esetén tartós neurológiai deficit valósul meg. Tartós neu- rológiai sérülésnek számít az olyan állapot, amely legalább 3 hónapig tart. A diagnózist idegsebésznek kell megerősítenie, és az agy CT- és MRI-leleteivel kell alátámasztani. A biztosítási fedezetből ki vannak zárva a cys- ták, granulomák, artéria- és érdeformációk az agyban, hematómák, hipofízis- vagy hátge- rinc-daganatok.
p) Hallásvesztés (süketség)
Teljes, kétoldali, tartós, visszafordíthatatlan hallásvesztés betegség vagy baleset követ- keztében. A diagnózist xxx-xxx-xxxxxx szak- orvosnak kell megerősíteni és audiometriai kivizsgálással kell alátámasztani.
q) Előrehaladott tüdőbetegség
A légző funkciók komoly és tartós sérülésé- nek szakorvos általi megerősítése a következő feltételek együttes teljesülése mellett:
I. FEV 1 (erőltetett egy másodperces kilégzési űrtartalom) mértékének tartós csökkenése (a FEV 1 referenciaérték 50%-ánál kisebb),
II. a parciális arteriális O2-nyomás tartós csökkenése 55 Hgmm alá,
III. oxigén inhalációjának tartós szükségessége.
r) Némaság
A beszédképesség teljes és visszafordítha- tatlan elvesztése baleset vagy a hangszálak megbetegedése következtében. Az állapot fennállását fül-orr-gégész szakorvos erősíti meg. Nem számít biztosítási eseménynek a beszélőképesség pszichogén eredetű elvesz- tése.
s) Szívbillentyű pótlása
Egy vagy több szívbillentyű műbillentyűkkel történő sebészeti pótlásaszűkülés (sztenó- zis), elégtelenség vagy e tényezők kombiná- ciója miatt. A beavatkozás magába foglalja az aortás-, mitrális-, trikuszpidális- vagy tüdő- billentyű műbillentyűvel történő pótlását is. A pótlás megvalósulását szakorvosnak kell iga- zolnia. Nem számít biztosítási eseménynek: szívbillentyű alakítása, a szívbillentyű valvu- lotómiája (bemetszése) és plasztikája. A biz- tosítási esemény bekövetkeztének időpontja a kardiológus által szükségesnek minősített műtét elvégzésének a napja.
t) Aorta-műtét
Az aorta krónikus betegségének megoldásá- hoz szükséges elkerülhetetlen műtét, amihez sebészetileg kell elvégezni az excíziót (kimet- szést), és az érintett aortát műérrel (grafttal) kell helyettesíteni. Aortán értjük a mellkas és a has aortáját (az aorta ágazatait nem). Nem számít rettegett betegségnek a műtéti beavat- kozásnak a mellkas és a has felnyitása nélküli elvégzése (angioplasztika, ballon dilatáció, lé- zerműtét) és az aorta elágazásain (pl. arteria carotis, veseartéria) történő beavatkozás.
A biztosítási esemény bekövetkeztének időpont- ja a kardiológus vagy xxxxxxxx által szükséges- nek minősített műtét elvégzésének a napja.
u) Kóma
Folyamatosan, minimálisan 96 óráig tartó, külső ingerekre és belső szükségletekre való reakció nélküli eszméletlenség, amelynél nélkülözhetetlen az orvosi műszerek hasz- nálata az alap életfunkciók fenntartásához; következménye tartós neurológiai sérülés. A kómát neurológus monitorozza minimálisan 3 hónapig.
A biztosítási esemény a neurológus által felál- lított diagnózist követő három hónap elteltével következik be, ha az előző bekezdésben leírt feltételek még ekkor is fennállnak.
v) Apallic szindróma (az agykéreg teljes elhalása)
Az agykéreg teljes elhalása az agytörzsi funk- ciók megőrzésével. A diagnózist szakorvos- nak kell CT- és MRI-leletekkel alátámasztva megerősíteni, emellett a beteg állapotát mini- málisan 1 hónapig szakorvosnak kell monito- rozni.
w) Primer pulmonális hipertensio
Olyan állapot, amelynél fekvő helyzetben és nyugodt állapotban a pulmonális közép- nyomás meghaladja a 20 Hgmm értéket, a pulmonális arteriolák primér érintettségének következtében. A diagnózist egyértelműen szakorvos állítja fel szívkatéterezéssel: a kö- zépnyomás értéke az arteria pulmonalisban több mint 20 Hgmm-es értékének kimutatá- sával és a jobb kamra hipertrófiájának vagy dilatációjának bizonyításával; továbbá a mini- mum 3 hónapig tartó jobb oldali szívelégtelen- ség tüneteit orvosilag dokumentálni kell.
x) Csontvelő-elégtelenség okozta vérsze- génység (aplasztikus anémia)
A diagnózist szakorvosnak kell megerősítenie csontvelő-biopszia alapján. A vérképből ki kell tudni mutatnia makrociter anémiát, ne- utropéniát, trombocitopéniát, és szükséges a következő kezelési formák legalább egyike: immunszupresszív kezelés, velőserkentő esz- közökkel történő kezelés minimálisan 3 hóna- pig, transzfúziós kezelés.
Az a) és n) pontokban feltüntetett rettegett betegségekre vagy műtétekre vonatkozó biz- tosítási szolgáltatás teljesítésének összegét csökkenti az o) pontban feltüntetett biztosítási esemény következtében már kifizetett biz- tosítási összeg, amennyiben az o) pontban feltüntetett biztosítási esemény összefügg az újonnan diagnosztizált rettegett betegséggel vagy szükséges műtéttel.
29. cikk
Műtét betegség következtében
1. A „Betegségek és műtétek” biztosítási kockázat másik részét a betegség következ- tében felmerülő műtét képezi. Jogosultság a biztosítási szolgáltatásra a biztosító Értékelési táblázatában feltüntetett „betegség követ- keztében felmerülő műtét” esetén keletkezik (sebészeti beavatkozások betegség következ- tében), emellett amennyiben a biztosított már részesült biztosítási szolgáltatásban rettegett betegség diagnosztizálása miatt, akkor e pont nem vonatkozik az azzal összefüggésben el- végzett műtétre.
A biztosítási szolgáltatás a biztosítási ese-
mény bekövetkeztekor érvényes, a „Beteg- ségek és műtétek” biztosítási összegnek az Értékelési táblázatban feltüntetett, az adott műtét terjedelme szerinti százaléka, de leg- feljebb 100% a biztosítási szerződés teljes
tartamára, illetve legfeljebb 2 műtétre vonat- kozóan. Amennyiben a biztosítotton egyazon alkalommal több műtétet végeznek el, a biz- tosító csak arra a műtétre nyújt szolgáltatást, melyre vonatkozóan az Értékelési táblázat a legmagasabb százalékos értéket állapítja meg. Amennyiben a biztosítotton az Értékelési táblázatban nem szereplő műtétet hajtanak végre, a biztosító a biztosítási szolgáltatás összegét az elvégzett műtéthez nehézségi fokban legközelebb álló, a táblázatban szerep- lő műtétre irányadó százalékos mérték analóg alkalmazásával állapítja meg. A mikroinvazv módszerrel elvégzett műtétek esetén a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége 30%- al csökkentett mértékű. A műtétekért való térítés csak a betegségek következtében végrehajtott műtétek esetén jár, a baleset következtében szükségessé vált műtétek esetén nem.
30. cikk
Napi térítés kórházi tartózkodás és kereső- képtelenség időtartamára
1. Ha a biztosított betegsége vagy balesete miatt egészségügyi intézményben folyama- tosan 5 napot meghaladóan fekvőbeteg-ellá- tásban részesül, a biztosító napi térítést nyújt a kórházi tartózkodás időtartamára, beleértve az első napot is. A napi térítés mértéke a biz- tosítási összeg egy ezreléke.
2. A kórházi napi térítés egészségügyi intéz- mény fekvőbeteg-osztályán történő ellátás esetén jár. Megállapításának alapja a fekvő- beteg-gyógyintézet által kibocsátott záróje- lentés. Az egészségügyi intézménybe történő felvétel és az onnan történő elbocsátás napja együttesen a kórházi napi térítésre való jogo- sultság szempontjából egy jogosultsági nap- nak felel meg.
3. Nem jár kórházi napi térítés a fekvőbe- teg-ellátás időtartamára, ha az ellátásra re- habilitációs céllal, kozmetikai vagy plasztikai műtétek kapcsán, alkohol-elvonókúra vagy kábítószer-függőség kezelésére irányuló ellá- tás során, vagy gyógyfürdőben kerül sor.
4. A biztosított keresőképtelen, ha betegsége vagy balesete miatt nem képes munkavégzés- re, és ezt orvos vagy egészségügyi intézmény által kiállított keresőképtelenségről szóló iga- zolás – a diagnózis BNO-kódjának feltünteté- se mellett – megállapítja.
5. Nem jogosít keresőképtelenség után járó napi térítésre a rehabilitációs célú kezelés,
a kozmetikai vagy plasztikai műtét, az alko- hol-elvonókúra vagy kábítószer-függőség kezelésére irányuló ellátás, a gyógyfürdőben történő ellátás, a terhesség vagy pszichiátriai megbetegedés kapcsán bekövetkező kereső- képtelenség idejére.
Ha a biztosított folyamatosan több mint 29 napot keresőképtelen állományban van a betegsége vagy baleset folytán, a biztosító a
„Betegségek és műtétek” biztosítási kockázat biztosítási összegéből napi térítést nyújt a keresőképtelenség minden napjára, kezdve a keresőképtelenség 1. napjával. A biztosító egy napra a biztosítási összeg egy ezrelékét fize- ti ki a biztosított részére. Keresőképtelenség esetén napi térítés egy biztosítási eseményért legfeljebb 180 napra jár. A szerződés teljes tartama alatt nincs korlátozva a biztosított keresőképtelenségére vonatkozó biztosítási események száma.
Ezen cikk alapján a kórházi vagy keresőkép-
telenségre járó napi térítés a „Betegségek és műtétek” biztosítási kockázat teljes tartama alatt a biztosított legfeljebb összesen 60 napi kórházi tartózkodása vagy keresőképtelensé- ge időtartamára fizethető ki. Arra az időszak- ra, amelyre a biztosító kórházi napi térítést nyújt, a biztosított keresőképtelenség esetére járó napi térítésre nem jogosult.
Amennyiben a szerződő vagy a biztosított munkanélküli, nem jogosult biztosítási szol- gáltatásra keresőképtelenség esetén.
31. cikk
A biztosítási szolgáltatás érvényesítése
1. A biztosított vagy a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkeztét követő- en a szolgáltatási igény elbírálásához – az alábbiakban felsoroltak közül – a szükséges dokumentumokat köteles a biztosító rendel- kezésére bocsátani:
i. Személyazonosító iratok
1. a közlekedési baleseti halál esetén a jármű- vezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában a vezetésre jogosító irat kiállítására jogosult és illetékes minisztéri- um által kiadott hivatalos igazolás,
2. a szolgáltatás igénybevételére jogosult ter- mészetes személy személyazonosságát, jogi személy azonosítását szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok (természetes személy ese- tén pl. személyazonosító igazolvány, útlevél,
lakcímet igazoló hatósági igazolvány, adóazo- nosító jel, jogi személy esetén pl. cégjegyzék- szám, nyilvántartási szám, azonosító szám, adószám),
3. a szolgáltatás igénybevételére jogosult jogi személy nevében eljáró természetes személy eljárási jogosultságát igazoló dokumentumok.
ii. Hatósági, hivatali okiratok
1. a bejelentett biztosítási esemény tekin- tetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghallgatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás,
2. a bejelentett biztosítási esemény tekinteté- ben indult közigazgatási eljárás során keletke- zett az eljárást lezáró jogerős határozat,
3. ha a szolgáltatásra jogosult a biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegy- zői vagy bírósági határozat, illetőleg jogerős öröklési bizonyítvány másolata,
4. ha a kifizetés igénybevételére jogosult sze- mély kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságá- nak igazolása,
5. ha a kifizetés igénybevételére jogosult sze- mély gondnokság alatt áll, akkor a képvise- letében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat,
6. ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez.
iii. Orvosi dokumentumok
1. a háziorvosi törzskarton és a kezelőkarto- nok másolata, a szakorvosi és kórházi kezelés dokumentumainak másolata,
2. Országos Egészségbiztosítási Pénztár ál- tal kiállított igazolások, valamint általa kezelt adatok,
3. a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata,
4. halottvizsgálati jelentés,
5. a boncolási jegyzőkönyv másolata,
6. a műtét(ek) részletes leírását tartalmazó műtéti leírás(ok) másolata,
7. az ittassági vizsgálat eredményének hiva- talos igazolása,
8. kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos or- vosi irat, vagy hatósági határozat,
9. orvosi diagnosztikai eljárások dokumentu- mai (pl.röntgen, MR, CT),
10. az orvosi kezeléssel kapcsolatos vala- mennyi irat másolata.
iv. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos do- kumentumok
1. a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes bejelentés
2. a biztosítási kötvény, ennek hiányában a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kötvényelvesztési nyilatkozat,
3. meghatalmazott eljárása esetén meghatal- mazás,
4. adóköteles biztosítási szolgáltatás esetén a biztosító által levonandó adó mértékének megállapításához szükséges dokumentumok.
v. Egyéb dokumentumok: minden egyéb, a biztosítási szolgáltatás iránti igény elbírálá- sához szükséges, a fentiekben fel nem sorolt dokumentum.
2. Ha a kritikus betegség diagnosztizálására vagy a műtétre Magyarország vagy Szlovákia területén kívül került sor, a biztosító a biztosí- tott költségére kérheti, hogy, a biztosított szol- gáltatási igényének elbírálásához szükséges dokumentumokat olyan orvos vagy egészség- ügyi intézmény állítsa ki, melynek székhelye Magyarországon található.
3. A biztosító a biztosítási szolgáltatásra jo- gosultság esetén további orvosi vizsgálatokat igényelhet az általa megbízott orvosokkal. A biztosított felhatalmazza az orvosokat, kórhá- zakat és egyéb egészségügyi intézményeket, amelyekben vizsgálták, illetve vizsgálni fog- ják, továbbá a biztosítót és az ügyben eljáró hivatalokat is, hogy a biztosító megkeresése esetén a szükséges információkat a biztosí- tónak átadják.
4. Amennyiben a biztosítási esemény a szer- ződő vagy a biztosított balesete, a balesetet szenvedett személy haladéktalanul köteles
– legkésőbb 24 órán belül – orvosi ellátást igénybe venni.
5. A biztosító mentesül szolgáltatási kötele- zettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogel- lenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátarto- zójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatáro- zott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun-
kavállalója vagy megbízottja okozta.
6. A biztosító egyes kiemelt kockázatokat (például alkohol- vagy drogfogyasztással ösz- szefüggésben bekövetkezett eseményeket) kizár a biztosítási események köréből. Ha a szerződő vagy a biztosított nem teljesíti a szerződésben vállalt közlési kötelezettségeit (és még néhány egyéb, az ÁÜSZF-ben meg- határozott speciális esetben) a biztosító men- tesül a szolgáltatás teljesítése alól.
7. A biztosított a biztosítási eseményt köteles az alábbi elérhetőségeken haladéktalanul, de legkésőbb az esemény bekövetkeztét követő 8 munkanapon belül bejelenteni: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx internetes cím alatt 811 02 Bratislava, Nám. Ľ. Štúra 2. Szlovákia postacímen
III. FEJEZET
JÁRADÉK, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSI ELŐLEG és ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
32. cikk Járadék
A szerződő a biztosítási számla egyenlegének egy részét jogosult a saját vagy más személy részére bármikor járadékra változtatni. A jára- dékfizetés részletes szabályai az ÁÜSZF 43. cikke tartalmazza.
33. cikk
Biztosítási szolgáltatási előleg
1. A biztosító jogosult biztosítási szolgálta- tási előleget folyósítani a szerződő részére. Az előleget köteles a szerződő a „Kérelem biztosítási szolgáltatási előleg folyósítására” nevű nyomtatvány segítségével kérelmezni. A biztosító jogosult a kérlemet indokolás nélkül elutasítani.
2. A szerződő által kérvényezett előleg folyó- sításának legalacsonyabb mértéke 60.000 fo- rint / 200 euró. Az előleg folyósítását követő- en az egyéni számlán a befektetési egységek értékének el kell érnie a 150.000 forint / 500 euró, valamint a NOVIS Bónuszok együttes ér- tékét. Az előlegek összesített értéke az igény- lés időpontjában legfeljebb a biztosítási szám- lán nyilvántartott összeg 70%-áig terjedhet, a jóváírt NOVIS Bónuszok figyelembevétele nél- kül. Az előleg igénybevétele nincs hatással a biztosítási számla értékére. A folyósított előle- gek összege nem haladhatja meg a biztosítási
szerződés aktuális visszavásárlási értékét. A biztosító a szolgáltatást a kérelem kézhezvé- tele után és a meghatározott feltételek teljesü- lését követően nyújtja. A biztosító jogosult a kérelmet indokolás nélkül elutasítani.
3. A szerződő jogosult a szerződés fennállása alatt az előlegként folyósított pénzeszközöket az általa meghatározott időben és mértékben visszatéríteni, feltéve, hogy a 2. pontban meg- határozott feltételek továbbra is fennállnak. Az előleg folyósításáért a biztosító meghatá- rozott díjra jogosult. A díj mértéke a biztosító által az adott időszakra meghatározott díjsza- bástól függ. Az aktuális díjszabás a biztosító honlapján található. A biztosító jogosult az előleg folyósításának évfordulóján a díjsza- bást módosítani. Amennyiben a szerződő az adott időszakra vonatkozó díjszabás mó- dosításával nem ért egyet, a díjmódosítást megelőző időszak alatt folyósított előlegek együttes összege esedékessé válik és azokat a szerződő köteles visszafizetni a biztosító részére. A felek eltérő megállapodásának hi- ányában szerződő részére folyósított előleget köteles 90 napon belül megfizetni.
A követelés fennállása alatt a biztosító a díjat minden hónap utolsó napján az adott díjsza- básnak megfelelően érvényesíti. A díj alapja a szerződővel szemben fennálló követelések együttes legmagasabb összege (a folyósított előlegek összesített összege), a hónap bár- mely napján. A folyósított előleget a szerző- dő jogosult részletekben vagy egy összegben visszafizetni a biztosító részére. A részletfize- tést a biztosító által elektronikus vagy írásos formában megadott számlaszámra teljesíti a biztosítási szerződés egyéni azonosító ada- tainak feltüntetése mellett. A biztosító köteles értesíteni a szerződőt a bankszámlaszám, illetve az egyedi azonosítási adatok módosu- lásáról.
4. Amennyiben a biztosítási számla értéke a
hónap utolsó napján olyan mértékben csök- ken, hogy a folyósított előlegek összesített ér- téke – a jóváírt NOVIS Bónuszok és az adóról való rendelkezés keretén belül jóváírt össze- gek figyelmen kívül hagyásával – meghaladja a biztosítási számla egyenlegének 70%-át, a biztosító a hónap utolsó napján a biztosí- tási számla egyenlegét a 70%-ot meghaladó résszel csökkenti, mely összeggel a szerződő a biztosítási szolgáltatási előlegből eredő tar- tozása egyidejűleg csökken.
5. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási ese- mény bekövetkezte nélkül szűnik meg, a biz- tosító a kifizetendő összegbe jogosult a még vissza nem fizetett előleg összegét beszá- mítani. Amennyiben a biztosító a szerződés megszűnése esetén nem nyújt szolgáltatást, akkor a fent megjelölt különbözet a biztosító követelésévé válik a szerződővel szemben, amely a biztosítási szerződés megszűnésétől számított 90 napon belül esedékes.
34. cikk Kézbesítés
1. A szerződő részére megküldött iratok a kézbesítőtől történő átvételt követő napon tekintendőek kézbesítettnek. Az átvétel napja a kézbesítő bélyegzőjének lenyomatán meg- jelölt időpont.
2. A biztosító részére megküldött iratok a biztosító székhelyén történő átvétel napján tekinthetők kézbesítettnek.
3. Amennyiben a 3. cikk 1. bekezdése alap- ján a kommunikáció módja e-mailen keresztül történik, az irat az e-mail elküldésének napján tekinthető kézbesítettnek, kivéve, ha az e-mail a feladó részére, mint nem kézbesíthető érke- zett vissza.
35. cikk Panaszkezelési eljárás
1. Panasztevésre jogosult az ügyfél, a po- tenciális ügyfél, valamint ezeknek a szemé- lyeknek a meghatalmazottja (továbbiakban: panasztevő).
2. Panasznak minősül minden olyan megke- resés az ügyfél vagy potenciális ügyfél részé- ről, amely a biztosító által nyújtott szolgáltatás helyességével és minőségével függ össze. Panasznak minősül minden olyan, jelen sza- bályzatban meghatározott módon szóban vagy írásban tett bejelentés, amely szerint a bejelentő nem ért egyet a Biztosítónak a szerződéskötést megelőző, vagy a szerződés megkötésével, a szerződés teljesítésével, va- lamint a szerződéses jogviszony megszűné- sével, illetve azt követően a szerződést érintő jogvita rendezésével összefüggő valamelyik eljárási cselekményével vagy döntésével; il- letve olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul. Pa- nasz minden olyan kifogás, amely a Biztosí- tó magatartásával, tevékenységével (eljárási
cselekménnyel vagy döntéssel), valamint mu- lasztásával kapcsolatos, és amelyet az Ügyfél jelen szabályzatban meghatározott módon, szóban vagy írásban közöl a Biztosítóval.
3. Panaszt szóban vagy írásban lehet előter- jeszteni.
a) Személyesen előterjesztett szóbeli panasz: Munkanapokon 8.00 óra és 16.00 óra között, illetve pénteken 7.00 óra és 21.00 óra között a Biztosító székhelyén, amely a 811 02 Bra- tislava, Námestie Ludovíta Stúra 2, Szlovák Köztársaság cím alatt található.
b) Telefonon előterjesztett szóbeli panasz: Hí- vásfogadási időben munkanapokon 8.00 óra és 16.00 óra között, illetve pénteken 7.00 óra és 21.00 óra között, az alábbi telefonszámo- kon állunk rendelkezésre: x00 00 000 0000 és x00 00 000 0000. Telefonos bejelentés esetén a beszélgetés hanganyaga rögzítésre és megőrzésre kerül.
c) Írásbeli panasz:
ca) személyesen vagy meghatalmazott által átadott irat útján
cb) postai úton (811 02 Bratislava, Námestie Ludovíta Stúra 2, Szlovák Köztársaság)
cc) telefaxon a +421 254 411 543-as szá- mon
cd) elektronikus levél útján a xxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen
4. A biztosító a panasz beérkezésétől, szóbeli panasz esetén annak megtételétől számított 30 napon belül válaszolni köteles.
5. Részletes információk a panaszkezelési eljárásról a biztosító honlapján találhatók. (xxxx://xxx.xxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxxx-xxx- balyzat)
6. A panasz elutasítása esetén vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos határidő ered- ménytelen elteltét követően a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbi szervekhez fordul- hat:
a) Pénzügyi Békéltető Testület:
A biztosítási szerződés létrejöttével, érvé- nyességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak jogha- tásaival kapcsolatos jogvita esetén pénzügyi békéltető testületi eljárást kezdeményezhet. Levelezési cím:
Magyar Nemzeti Bank,
1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefonszám: 06-80/203776;
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Bővebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.
b) Fogyasztóvédelmi eljárás:
A 2013. évi CXXXIX törvény szerinti pénzügyi fogyasztói vitában fogyasztóvédelmi rendel- kezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank,
1534 Budapest BKKP Pf. 777. Telefonszám: 06-80/203776;
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Bővebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxx- delem honlapon kaphat tájékoztatást.
c) Szlovák Nemzeti Bank:
Panaszával a Szlovák Nemzeti Bankhoz (SK- 813 25 Bratislava, Imricha Karvasa 1.; telefon:
x000 0 0000 0000; e-mail: xxxx@xxx.xx) is fordulhat, mely a biztosító felügyeletét ellátó szerv.
További információk a xxx.xxx.xx honlapon érhetők el.
d) Bíróság:
Az ügyre hatáskörrel és illetékességgel ren- delkező bíróság (xxxx://xxx.xxxxxxx.xx).
IV. FEJEZET
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜ- LÖNÖS RENDELKEZÉSEK
Amennyiben a biztosítási szerződés az Szja. törvény szerinti nyugdíjbiztosításként kerül megkötésre, az általános szerződési feltétele- ket a jelen fejezetbe foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Amennyiben a jelen SENSUM Életbiztosítás biztosítási szerződés nyugdíjbiztosításként kerül megkötésre, úgy a biztosítási szerződés pénzneme kizárólag forint lehet. A nyugdíjbiz- tosítási konstrukció euróban nem elérhető.
36. cikk
Biztosítási esemény
A nyugdíjbiztosítás esetén biztosítási ese- ménynek minősül:
1. a biztosítottnak a kockázatviselés tarta- ma alatt bekövetkezett bármely okú halála (haláleseti szolgáltatás);
2. a szerződés létrejöttekor irányadó öregsé- gi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése (elérési szolgáltatás);
3. a biztosított egészségi állapotának lega- lább 40%-ot elérő maradandó károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egész- ségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri
el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem) (rokkantsági szolgáltatás);
4. a társadalombiztosítási nyugellátásról szó- ló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése (nyugdíjszol- gáltatás), amely alatt a tényleges nyugdíjas állapot értendő.
37. cikk
A biztosító szolgáltatása
a) Haláleseti szolgáltatás
A biztosított halála esetén a biztosító a halál időpontjában érvényes haláleseti biztosítási összeget, a biztosítási számlán nyilvántartott befektetési egységek aktuális „értékét, amely magába foglalja az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegeket, valamint a NO- VIS Bónuszok értékét fizeti ki” a kedvezmé- nyezett(ek) részére, levonva abból a biztosító részére még vissza nem fizetett előleg (33. cikk) összegét. A haláleseti szolgáltatás kifi- zetésével a biztosítás megszűnik.
b) Elérési szolgáltatás
Amennyiben a biztosított a szerződés létre- jöttekor irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor életben van, a biztosítási számlán nyilvántartott befektetési egységek aktuális
„értékét, amely magába foglalja az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegeket, va- lamint a NOVIS Bónuszok értékét fizeti ki” a kedvezményezett(ek) részére, levonva abból a biztosító részére még vissza nem fizetett előleg (33. cikk) összegét. Az elérési szol- gáltatás kifizetésével a biztosítás megszűnik.
c) Rokkantsági szolgáltatás
ca) A biztosító rokkantsági szolgáltatást teljesít, ha a kockázatviselés tartama alatt a biztosított legalább 40%-ot elérő mértékű maradandó egészségkárosodást szenved. A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg a társadalom- biztosítási szerv jogerős határozatának figye- lembevételével.
cb) A rokkantsági szolgáltatás az egészség- károsodás megállapításának napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek- nek a társadalombiztosítási szerv jogerős ha- tározatának a biztosítóhoz történő beérkezé- sének napján érvényes árfolyamon számított visszavásárlási értékének és a biztosító ré- szére még vissza nem fizetett előlegnek (33. cikk) a különbözete.
Ha a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejötté- nek időpontjában a biztosított egészségkáro- sodása a 40%-os mértéket eléri (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs el- látásra jogosult-e vagy sem), az alapbiztosítás ebben az esetben az a), b) és d) pontokban meghatározott biztosítási eseményekre korlá- tozódik, a biztosító rokkantsági szolgáltatást nem teljesít.
A rokkantsági szolgáltatás kifizetésével a szerződés megszűnik.
d) Nyugdíjszolgáltatás
Ha a biztosított a kockázatviselés tartama alatt a társadalombiztosításról szóló jogszabály szerint saját jogú nyugdíjszolgáltatásra szerez jogosult- ságot, a biztosító a jogosultság megszerzésének napján a fennálló egyéni számla visszavásárlási értéke és a biztosító részére még vissza nem fizetett előleg (33. cikk) különbözetét fizeti meg a biztosított részére. A nyugdíjszolgáltatás kifize- tésével a biztosítás megszűnik.
38. cikk Biztosítási tartam
A biztosítási szerződés határozott időre szól. A biztosítási szerződés tartama a szerződés létrejöttének napjától a biztosítottra irányadó, a szerződéskötéskor érvényes öregségi nyug- díjkorhatár betöltésének napjáig tart. A mini- mális tartam 10 teljes biztosítási év.
39.cikk
Biztosított személy
Biztosított az lehet, aki a biztosítási szerződés létrejöttekor a 18. életévét betöltötte, és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legalább 10 teljes biztosítási éve van hátra. A biztosított személy a szerződő, kivéve, ha a biztosítási ajánlaton másképp került meghatá- rozásra. Nyugdíjbiztosítás esetén a biztosítási szerződésben csak egy személy szereplethet biztosított személyként. Amennyiben a szer- ződő és a biztosított személye nem azonos, a biztosítási szerződés megkötéséhez szüksé- ges a biztosított személy hozzájárulása.
40. cikk
Járadékfizetési szolgáltatásra jogosult sze- mély
A nyugdíjbiztosítási járadékszolgáltatásra ki- zárólag a biztosított jogosult, kivéve, ha a jára-
dékfizetés szolgáltatása alatt a biztosított sze- mély elhalálozik. Ebben az esetben a biztosító a fennmaradó járadék összegét a biztosított örököseinek teljesíti. A biztosítási számláról történő más jellegű kifizetés (visszavásárlás, részleges visszavásárlás stb.) csak a biztosí- tott személy részére lehetséges.
A szerződő (a biztosított hozzájárulásával) csak a haláleseti szolgáltatás tekintetében jo- gosult kedvezményezett személyt megjelölni.
41. cikk
A biztosítási számla
Amennyiben a szerződés nyugdíjbiztosítás- ként lett megkötve, úgy a biztosító a biztosí- tási számlát úgy alakítja ki, hogy az aktuális rendszeres (folyamatos) éves biztosítási dí- jon felül elhelyezett egyösszegű (rendkívüli) befizetéseket nem nyugdíjcélú díjként tartja nyilván.
A szerződő kérheti a nem nyugdíjcélú egyösz- szegű (rendkívüli) befizetésének rendszeres díjként történő elszámolását, illetve a biztosí- tási díj esedékességekor a biztosító jogosult az éves díjat az egyösszegű (rendkívüli) befi- zetés terhére folyamatos nyugdíjcélú díjként elszámolni.
A Biztosítási díjfizetés szabályai
1. Az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből képzett befektetési egységek ter- hére a biztosítási díj nem egyenlíthető ki.
2. A díjfizetési kötelezettség nem teljesítése miatt megszűnt nyugdíjbiztosítási szerződés biztosítási fedezetét a biztosító kérelem- re helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált, de befizetni elmulasztott, a reaktiválás időpontjáig számított rendszeres biztosítási díjat és a szerződés megszűnésére tekintettel bármely jogcímen a biztosító által kifizetett (ideértve az adóról való rendelke- zés keretében átutalt összeg húsz százalék- kal növelt összegét is, amelyet a biztosító a kifizetésből levont) összeget a biztosítónak a reaktiválásra irányuló kérelemben megjelölt reaktiválás napját megelőző 15. napig meg- fizetik.
A biztosító a reaktiválási kérelmet jogosult in-
dokolás nélkül elutasítani.
3. Az adóról való rendelkezés keretében át- utalt összegeket a biztosító a rendszeres díjra meghatározott allokációs aránynak megfele- lően váltja át befektetési egységekre.
4. A biztosító az adóról való rendelkezés kere- tében átutalt összegekből befektetési egysé- geket képez.
5. A biztosító az adójóváírásból származó be- fektetési egységek terhére csak kezelési díjat jogosult érvényesíteni.
6. A szüneteltetés tartama alatt a biztosító a befektetési egységek elvonása útján továbbra is érvényesíti a biztosítási számla terhére a biztosítási szerződéssel kapcsolatos költsé- geket és díjakat. Nyugdíjbiztosítás esetén a szerződőnek az adóról való rendelkezés kere- tében átutalt összegeket húsz százalékkal nö- velten kell visszafizetnie, ha a díjszüneteltetés tartama alatt a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosí- tási díjrész (kivéve a legkisebb haláleseti biz- tosítási összeg kockázati díját) elszámolására kerül sor. Erre tekintettel a szerződő a díjszü- neteltetés kezdő napjától számított 6 hónapon belül kérheti a kiegészítő biztosítások meg- szüntetését, illetve ha a kérelem benyújtásá- nak időpontjában haláleseti biztosítási összeg magasabb a választható legkisebb haláleseti biztosítási összegénél, kérheti a haláleseti összeg leszállítását a lehető legalacsonyabb mértékére.
7. A biztosítási szerződésen jóváírt teljes ösz-
szeget a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiz- tosítás nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, ideértve különösen a szerződés visszavásárlását, vagy ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor.
42. cikk
A biztosítási szerződés módosulásának sza- bályai
Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adó- jóváírásra jogosító jogszabályi feltételek meg- változnak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési fel- tételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adójóváírás igénybe- vételére jogosító feltételeknek megfeleljen.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az
arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől szá- mított harminc napon belül nem utasítja el,
a szerződés a módosító javaslatban meg- határozott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul. A biztosító a szerződő felet a biztosítási te- vékenységről szóló törvényben támasztott követelményeknek megfelelően tájékoztatja a szerződés vagy a szerződési feltételek vál- tozásáról. A módosító javaslatnak a szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerző- dés biztosító általi felmondására.
43. cikk
A nyugdíjbiztosítási szolgáltatás, a jára- dékfizetés és a járadék tőkésítésének sza- bályai
1. A haláleseti szolgáltatást a biztosító egy összegben teljesíti a kedvezményezett(ek) részére. A rokkantsági szolgáltatást a bizto- sító – a biztosított választása szerint – egy összegben vagy járadék formájában teljesíti a biztosított részére.
2. A biztosító az elérési-, illetve a nyugdíjszol- gáltatást a biztosított választása szerint az alábbi módokon teljesíti a biztosított részére:
a) ha a szerződés létrejöttétől a biztosítóhoz benyújtott szolgáltatási igénybejelentésig el- telt legalább 10 év,
I. egyösszegű kifizetés
II. járadékszolgáltatás
III. a kettő kombinációja.
b) ha a szerződés létrejöttétől a biztosítóhoz benyújtott szolgáltatási igénybejelentésig nem telt el 10 év:
I. legalább a 10. év végéig folyósított, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás
II. egyösszegű szolgáltatás, ha a járadékszol- gáltatás egy hónapra jutó várható összege nem éri el az Szja törvény szerinti összeget.
3. A biztosító az elérési-, a nyugdíj-, illetve a rokkantsági szolgáltatást kizárólag a biztosí- tott kifejezett rendelkezése alapján nyújtja egy összegben.
4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosított járadékszolgáltatást igényel, a biztosítási szerződés a járadékszolgáltatás teljesítésére irányuló jogviszonnyá alakul át, és a járadékfolyósítás megkezdésével a biz- tosító kockázatviselése valamennyi biztosítási esemény vonatkozásában megszűnik. A felek biztosítási szerződésből eredő valamennyi joga és kötelezettsége – a járadékszolgálta- tással kapcsolatos jogok és kötelezettségek kivételével – megszűnik. A járadékszolgálta-
tás teljesítésére irányuló jogviszony az utolsó járadékrészlet teljesítésével vagy – a biztosí- tott halála esetén – a járadékszolgáltatásra megállapított összegből fennmaradó résznek a biztosított örököse részére történő kifizeté- sével szűnik meg.
5. Járadékszolgáltatás folyósítása esetén a biztosító az egyéni számla terhére nem csökkenő összegű banktechnikai járadékot szolgáltat. A járadék összegének alapja a biztosító adott biztosítási eseményhez tartozó szolgáltatása.
6. A biztosító a járadékszolgáltatást a bizto- sított által megjelölt, egész számú években meghatározott időszakra, de – a rokkantsági szolgáltatás esetét kivéve - legalább a szer- ződés létrejöttétől számított 10. év végéig nyújtja.
A járadék folyósítása úgy történik, hogy a biztosító havonta az egyéni számlán nyilván- tartott befektetési egységekből a havi járadék összegének megfelelő számú befektetési egységet vált vissza aktuális árfolyamon, és az így képződő járadékösszeget folyósítja.
7. A biztosító járadékszolgáltatása a biztosí- tott halálával megszűnik, és a biztosító a já- radékszolgáltatásra megállapított összegből még fennmaradó részt a biztosított örökösé- nek teljesíti.
8. Amennyiben a járadékszolgáltatás utolsó részletének folyósításakor a járadékszolgál- tatás alapjául szolgáló egyéni számla aktuális értéke magasabb, mint a teljesítendő járadék összege, az utolsó teljesítéssel együtt a biztosí- tó a különbözetet is átutalja a jogosult részére.
9. A járadékszolgáltatás folyósítása alatt a biztosító az egyéni számla aktuális értékével szemben kizárólag kezelési díjat és admi- nisztrációs díjat jogosult érvényesíteni a Költ- ségtáblázatban meghatározott mértékben.
10. A járadékszolgáltatást a biztosító havi gyakorisággal, a biztosított által megjelölt bankszámlára történő utalással teljesíti. Ha a szerződés létrejöttétől számított 10. év el- telt, vagy rokkantsági szolgáltatás folyósítása történik, a biztosított bármikor rendelkezhet úgy, hogy a járadékszolgáltatásra megálla- pított összegből még fennmaradó részt egy összegben kívánja igénybe venni. Ebben az esetben az egyösszegű kifizetés után további járadékszolgáltatásra nem lesz jogosult.
44. cikk
Visszavásárlás, részleges visszavásárlás
A folyamatos nyugdíjbiztosítási díjként nyil- vántartott egységekből végrehajtott részleges és teljes visszavásárlás esetén:
1. A biztosító a részleges vagy teljes vissza- vásárlás összegét a biztosított részére fizeti ki.
2. A biztosító a visszavásárlási értékből a jogszabály alapján levonja az adóról való ren- delkezés keretében átutalt összeg százhúsz százalékát, figyelemmel arra, hogy a biztosí- tottnak az adóról való rendelkezés keretében átutalt összeget húsz százalékkal növelt mér- tékben kell visszafizetnie, ha olyan vagyoni ér- ték kivonására kerül sor, amely nem minősül nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak. Ezek a rendelkezések az irányadóak abban az eset- ben is, ha díjfizetéssel részben vagy egész- ben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több mint hathavi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alap- biztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor.
45. cikk
Személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók
1. Az adatkezelő személye
A személyes adatok kezelője a NOVIS Poisťo- vňa a.s. (NOVIS Biztosító; székhely: Námestie X. Štúra 2, 811 02 Bratislava, Szlovákia; cég-
jegyzékszám: 47251301; magyar
adószám: 30375916-1-51; nyilvántartó bíró- ság: Bratislava I. Járási Bíróság Cégjegyzéke, Sa rész, betét sz. 5851/B.; NBS engedély szá- ma: ODT-13166 / 2012-16.;
telefonos elérhetőség: x00 00 000 0000; honlapcím: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xx; elektro- nikus elérhetőség: ugyfelszolgalat@novis. eu).
2. Adatvédelmi tisztviselő
A biztosító adatvédelmi tisztviselőt alkalmaz, aki postai úton a biztosító székhelyén, illetve a xxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx email címen érhető el. Az érintettek bármilyen,
adatkezeléssel vagy az Európai Parlament és a Tanács természetes személyeknek a sze- mélyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok
szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendeletében („általános adatvé- delmi rendelet”) foglalt jogok gyakorlásával kapcsolatos kérdéssel fordulhatnak az adat- védelmi tisztviselőhöz.
3. Személyes adat fogalma
Személyes adat az azonosított vagy azono- sítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azo- nosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonossá- gára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. A biztosítóval közölt személyes adat biztosítási titoknak minősül.
4. Az adatkezelés céljai
A biztosító adatkezelőként azért kezeli ügyfe- lei személyes adatait, hogy kiemelkedő minő- ségű szolgáltatásokat nyújthasson számukra.
Ehhez kapcsolódóan az adatkezelés
célja a biztosítási szerződés megkötése, mó- dosítása, állományban tartása és teljesítése; a felügyeleti és más hatóságokkal szemben fennálló jogi kötelezettségek
teljesítése; az érintettekkel történő (postai) kapcsolattartás, panaszkezelés; számviteli nyilvántartás; az érintettek kérelmeinek és pa- naszainak kezelése; bűncselekmények,
így különösen pénzmosás és terrorizmusfi- nanszírozás megelőzése; az antiszociális te- vékenységek bejelentése; irattározás és levél- tározás; viszontbiztosítás; a biztosítási szerződésből származó követelések megíté- lése; valamint ezekhez kapcsolódóan a bizto- sító jogszabályban meghatározott jogi kötele- zettségei teljesítése. Az adatkezelés
célja továbbá az esetleges jogviták rendezése, illetve marketingtevékenység.
5. Az egészségügyi adatok kezelése
A biztosító kizárólag az érintett kifejezett, írásbeli hozzájárulásával kezelheti az ügyfél egészségügyi adatait, így különösen:
5.1. az egészségügyi és a hozzájuk kapcso- lódó személyes adatok kezeléséről és védel- méről szóló 1997. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő egészségügyi adatokat az Eüak. rendelkezé- sei szerint, valamint
5.2. az általános adatvédelmi rendelet szerint a személyes adatok különleges kategóriájá- nak minősülő, az ügyfél egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó
személyes adatot.
A jelen pontban meghatározott adatokra vo- natkozó adatkezelés jogalapja az érintett hoz-
zájárulása. Azonban ha az érintett fizikai vagy jogi cselekvőképtelensége folytán nem
képes a hozzájárulását megadni, a biztosító az érintett egészségügyi állapotával összefüggő adatokat az érintett vagy más természetes személy létfontosságú érdekeinek
védelme érdekében kezeli.
6. Az adatkezelés jogalapja
6.1. Jogi kötelezettség teljesítése érdekében történő adatkezelés
Az 5. pontban foglalt egészségügyi adatokon felül a biztosító jogszabályokban meghatáro- zott esetekben jogi kötelezettség vagy közér- dekű feladat végrehajtása érdekében
az érintettek jogszabályban meghatározott adatait a jogszabályban meghatározott célból köteles kezelni a jogszabályban meghatáro- zott időtartamig. A biztosító különösen
a biztosítási tevékenységre, a cégnyilvántar- tásra, a levéltárra, a gazdasági társaságokra, a kereskedelemre, az adatkezelésre, a szám- vitelre, az adózásra, a pénzmosásra
és a terrorizmus finanszírozására, illetve az antiszociális tevékenységek bejelentésére vo- natkozó jogszabályi rendelkezések által meg- határozott adatok körében az ott meghatározott módon és ideig folytat ilyen adatkezelést. A biztosító jogszabályban meg- határozott esetekben, jogi kötelezettség vagy közérdekű feladat végrehajtása
érdekében jogszabályban meghatározott cél- ból az érintettek adatait más adatkezelő ré- szére köteles továbbítani.
A jelen 6.1. alpontban meghatározott esetek- ben az adatkezelés jogalapja a biztosító jogi kötelezettségének teljesítése.
6.2. A biztosító jogos érdeke alapján történő adatkezelés
Az adatkezelő jogviták rendezése céljából a jogos érdekei alapján kezeli az érintettek ada- tait, mely esetben a jogos érdek az adatkezelő tulajdonának és jogainak a védelme.
A nem jogi kötelezettség keretében a biztosító által megkötött viszontbiztosítási szerződés esetén az adatkezelés jogalapja a biztosító jogos érdeke, mely esetben a jogos
érdek a biztosító által vállalt kockázat egy ré- szének vagy egészének a viszontbiztosítási szerződésben meghatározott feltételek alap- xxx xxxxxxx, viszontbiztosító általi
átvállalása.
Amennyiben az érintett – bár a szerződés alapján jogok illethetik meg – a szerződésben nem került félként megjelölésre, a biztosító a
jogos érdeke alapján kezeli az érintett adatait.
6.3. Az érintett hozzájárulásán alapuló adat- kezelés
Marketing célból történő adatkezelés esetén az adatkezelő az érintett hozzájárulása esetén kezeli az érintett személyes adatait.
7. A személyes adatok címzettjei
Az ügyfél adatait a biztosító erre feljogosított munkatársain kívül kizárólag a biztosító alábbi adatfeldolgozói ismerhetik meg, a biztosító által meghatározott terjedelemben
és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben, a megbízásuk fennállása idősza- ka alatt, a biztosító által részükre átadott ada- tok tekintetében:
(a) a biztosító megbízott biztosításközvetítői;
(b) a biztosító viszontbiztosító partnerei, illet- ve
(c) a biztosító részére külön szerződés ke- retében kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek (pl. orvosszakértők, ügyvédek);
(d) marketingcégek.
A fenti adatfeldolgozók személyére vonatko- zóan a biztosító a xxx.xxxxx.xx internetes oldalon ad tájékoztatást. A biztosító kötele- zettséget vállal arra, hogy megfelelő
technikai adatvédelemmel, nyilvántartással rendelkezik, amely biztosítja a személyes adatok és a biztosítási titok védelmét.
A biztosító az ügyfelek adatait az adatátadást előíró jogszabályban megjelölt intézmények, szervek, szervezetek részére jogszabályi kö- telezettség alapján köteles átadni (közjegyzők, végrehajtók, felügyeleti és egyéb hatóságok).
8. Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat
8.1. létrejött biztosítási szerződés esetén a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti és tá- rolhatja, ameddig a biztosítási
jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hető,
8.2. létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezel- heti és tárolhatja, ameddig a szerződés létre- jöttének meghiúsulásával kapcsolatban
igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügy- feleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az
adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs jogalap.
9. Önkéntes adatszolgáltatás
A személyes adat szolgáltatása a biztosító és az érintett közötti szerződés megkötésének előfeltétele. A személyes adatok megadása önkéntes, azaz az érintett nem
köteles megadni a biztosítónak a személyes adatokat, azonban az adatszolgáltatás elma- radásának következménye az, hogy a biztosí- tó és az érintett közötti szerződés
nem jön létre. Amennyiben az ügyfél az egészségügyi adatok kezeléséhez adott hoz- zájárulását visszavonja, előfordulhat, hogy a biztosító a szolgáltatási igényt nem tudja elbírálni, melynek eredményeként a szolgálta- tás nyújtását a biztosítási szerződésben, illet- ve jogszabályban rögzített esetekben megta- gadhatja. A biztosítási szerződés megkötéséhez, illetve a biztosítási szerződés teljesítéséhez nem kapcsolódó, az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezeléséről a biz- tosító az érintetteket külön tájékoztatja.
10. Az elhunyt érintett adatainak kezelése Az elhunyt érintetthez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irány- adók. Az elhunyt érintettel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szer- ződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
11. Az érintetti jogok gyakorlása
11.1. Amennyiben az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, az érintett jogosult a hozzájárulást bármely időpontban visszavon- ni. A hozzájárulás visszavonása
nem érinti a visszavonást megelőző adatke- zelés jogszerűségét. Felhívjuk azonban a fi- gyelmet arra, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges egészségügyi adatokkal kapcsolatban megadott hozzájárulás visz- szavonása esetén a biztosító megtagadhatja szolgáltatás nyújtását.
11.2. Az általános adatvédelmi rendelet 15-
22. cikkei szerint az érintett kérelmezheti a biztosítótól a biztosító által kezelt személyes adataihoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének kor- látozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint gyakorolhatja adathordozhatósághoz való jogát.
11.3. Az érintett az adatkezeléssel kapcsola-
xxx lent részletezett jogait és a hozzájárulása visszavonásához való jogát a biztosító szék- helyén, a biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez címezve gyakorolhatja. Ha a biztosítónak megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilé- tével kapcsolatban, további, az érintett azonosításához szükséges információk nyúj- tását kérheti.
11.4. A biztosító indokolatlan késedelem nél- kül, de legkésőbb az érintett kérelme beérke- zésétől számított egy hónapon belül tájékoz- tatja az érintettet az általános adatvédelmi rendelet 15–22. cikk szerinti kérelmei alap- ján hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő
további két hónappal meghosszabbítható. A biztosító a határidő meghosszabbításáról a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy
hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérel- met, a tájékoztatást a biztosító elektronikus úton adja meg, kivéve, ha az érintett
azt másként kéri.
11.5. Ha a biztosító nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nél- kül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja
az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.
11.6. A biztosító az érintetti jogosultság gya- korlásával kapcsolatban hozott intézkedést díjmentesen biztosítja. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, a biztosító, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézke- dés meghozatalával járó adminisztratív költségekre:
a) észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy
b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.
12. Az érintetti jogok
12.1. Hozzáférési jog
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a biz- tosítótól visszajelzést kapjon arra vonatkozó- an, hogy személyes adatainak kezelése folya- matban van-e. Az érintett kérésére a
biztosító rendelkezésére bocsátja az általa kezelt személyes adatai másolatát és egyi-
dejűleg tájékoztatja az általános adatvédelmi rendelet 15. cikkében meghatározott információkról (így például: adatkezelés célja, kezelt adatok kategóriái, azon címzettek kate- góriái, akivel az adatok közlésre kerülnek, az adatkezelés időtartama).
12.2. Helyesbítéshez való jog
A biztosító az érintett kérésére késedelem nélkül helyesbíti az érintettre vonatkozó, általa kezelt pontatlan személyes adatokat.
12.3. A törléshez és az elfeledtetéshez való jog
A biztosító az általános adatvédelmi rendelet
17. cikkében alapján az ott meghatározott esetekben az érintett kérésére illetve külön kérés nélkül is, késedelem nélkül törli
az érintett általa kezelt adatait. Ha az érintett a biztosító által nyilvánosságra hozott sze- mélyes adatai törlését kéri, akkor a biztosító megtesz minden észszerűen elvárható
lépést annak érdekében, hogy tájékoztassa az érintett adatait kezelő adatkezelőket arról, hogy az érintett kérte az adatai törlését.
12.4. Adatkezelés korlátozásához való jog
A biztosító az érintett kérésére az általános adatvédelmi rendelet 18. cikkében meghatá- rozott rendelkezésekre figyelemmel korláto- zottan kezeli az érintett személyes
adatait. Ha az adatkezelés az érintett kérésére korlátozás alá esik, az ilyen személyes ada- tokat a biztosító a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi
igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy fontos közérdekből kezeli.
12.5. Adathordozhatósághoz való jog
Az általános adatvédelmi rendelet 20. cikké- vel összhangban a biztosító, a szerződésen vagy hozzájáruláson alapuló automatizált mó- don történő adatkezelés esetén,
az érintett kérésére, az érintettre vonatkozó, és korábban általa a biztosító rendelkezésé- re bocsátott személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban kiadja az érintett részére illetve az érintett kérésére, ha az technikailag megva- lósítható, az ilyen adatokat egy másik adatke- zelőnek közvetlenül továbbítja.
12.6. Tiltakozáshoz való jog
Amennyiben a biztosító jogos érdek alapján kezeli az érintett személyes adatát, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcso- latos okokból az általános
adatvédelmi rendelet 21. cikke szerinti eset- ben bármikor tiltakozzon személyes adatainak kezelése ellen. Ebben az esetben az adatkeze- lő a személyes adatokat nem
kezelheti tovább, csak jogszabályban megha- tározott kivételes esetben.
13. Jogorvoslati lehetőségek
13.1. Az érintett jogosult panaszt tenni a Szlovák Köztársaság Személyes Adatok Vé- delméért Felelős Hivatalánál (Úrad na ochranu osobných údajov Slovenskej republiky; Hraničná 12, 820 07 Bratislava 27, Szlová- kia; xxxxx://xxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxx/) vagy a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye
szerinti tagállam adatvédelmi felügyeleti ha- tóságánál (Magyarországon a Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Hatóságnál
– 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx
fasor 22/c.; www. xxxx.xx), ha az érintett megítélése szerint az érintett személyes ada- tai kezelése sérti az általános adatvédelmi rendeletet. Ha a felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a panasz- szal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről az érintett
bírósági jogorvoslatra jogosult. A felügyele- ti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.
13.2. Az érintett jogosult bírósághoz is fordul- ni jogorvoslat érdekében. Ebben az esetben az érintett dönthet arról, hogy a pert a biztosító tevékenysége helye szerinti EU
tagállam vagy az érintett szokásos tartózko- dási helye szerinti EU tagállam bírósága előtt indítja-e meg. Magyarországon az érintett a pert lakóhelye, tartózkodási helye
szerinti törvényszék előtt is megindíthatja.
A biztosítási titok
14. Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító és a bizto- sításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfele- inek (ideértve mind a szerződőt, mind a biztosí- tottat) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosító az ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult ke- zelni, amelyek a biztosított termékre vonatkozó biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil-
vántartásával, valamint a biztosítási szolgáltatás- sal összefüggnek. Az adatkezelés – a 4. pontban írt esetek kivételével - önkéntes hozzájáruláson alapul.
15. Az adatkezelés célja csak a biztosítás megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből szár- mazó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tv-ben (továbbiakban: Biztosítási Törvény) meghatározott egyéb cél lehet.
16. A biztosítási titok tekintetében – időbeli korlátozás nélkül – ha törvény máskent nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazot- tait, és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
17. A biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosító csak akkor adhatja ki harmadik fél részére, ha
17.1. a biztosító ügyfele vagy annak képvi- selője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, arra írásbeli felmentést ad,
17.2. a Biztosítási Törvény alapján biztosítá- si titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.
17.3. a biztosító által megbízott tanúsító szer- vezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
18. A Biztosítási Törvény 138. §-ában megha- tározott esetekben a titoktartási kötelezettség nem áll fenn az alábbi hatóságokkal, illetve szervezetekkel szemben:
18.1. A feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB);
18.2. nyomozás elrendelését követően a nyo- mozó hatóság és ügyészség;
18.3. büntetőügyben, polgári peres vagy nem- peres eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő;
18.4. végrehajtási ügyben eljáró önálló bíró- sági végrehajtó;
18.5. a csődeljárásban eljáró vagyonfelügye- lő, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelő, rendkívüli vagyonfelügyelő, felszámoló, a természetes személyek adós- ságrendezési eljárásában eljáró főhitelező, Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi va- gyonfelügyelő és bíróság;
18.6. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, to- vábbá az általa kirendelt szakértő;
18.7. adóhatóság, amennyiben adóügy-
ben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatko- zattételi kötelezettség, vagy ha a biztosítási szerződésből eredő adó kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli;
18.8. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsá- gi szolgálat;
18.9. a feladatkörében eljáró Gazdasági Ver- senyhivatal;
18.10. a feladatkörében eljáró gyámhatóság;
18.11. a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre fel- hatalmazott szerv;
18.12. a viszontbiztosító, a csoport másik vállalkozása, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók;
18.13. az állományátruházás keretében át- adásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosító;
18.14. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző;
18.15. a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizs- gáló;
18.16. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosa;
18.17. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Hatóság;
18.18. a felszámoló szervezeteket nyilvántar- tó hatóság.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül a fentiekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
19. A Biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyá- sával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresé- sére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
19.1. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés- sel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény- nyel,
19.2. a Btk. szerinti kábítószer-kereskede-
xxxxxx, kábítószer birtoklásával, kóros szen- vedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcse- lekmény feljelentésének elmulasztásával, ter- rorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüg- gésben.
20. A biztosítási titok megtartásának kötele-
zettsége nem áll fenn:
20.1. A hitelintézetekről és a pénzügyi vál- lalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tör- vényben meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél ne- vét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját,
20.2. abban az esetben, ha a Biztosító az Eu-
rópai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intéz- kedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget,
20.3. ha
20.3.1. a magyar bűnüldöző szerv - nem- zetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
20.3.2. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terroriz- mus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő ada- tot.
21. A biztosító az ügyfelet nem tájékoztat- hatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön törvényben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, tit- kos információgyűjtésre felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.
22. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:
22.1. A felügyeleti ellenőrzési eljárás során a
csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgála- ti jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása,
22.2. az olyan összesített adatok szolgáltatá- sa, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
22.3. a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
22.4. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendel- kezések teljesítése érdekében történő adatá- tadás.
23. A biztosító, valamint tulajdonosa, a bizto- sítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, vala- mint a biztosító alkalmazottja, megbízottja a működésével kapcsolatban a tudomására ju- tott biztosítási titoknak is minősülő üzleti titkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni, azt harmadik személynek nem adhatja át.
24. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő technikai adatvédelemmel, nyilván- tartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét.
A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
25. A biztosító – a veszélyközösség érdekei- nek megóvása érdekében – a jogszabályban, vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatás jogszabályok- nak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visz- szaélések megakadályozása céljából megke- reséssel fordulhat más biztosítóhoz. A biztosí- tó a más biztosító által hozzá intézett, a fentiek szerinti megkeresés esetén a megkeresésben szereplő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkereső biztosítónak.
26. A megkeresés illetve az adatátadás az alábbi adatokra vonatkozhat: valamennyi fe- dezett kockázat vonatkozásában a szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatosan:
(i) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosítá- sához szükséges adatok; (iii) az (i) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett
biztosítási eseményekre vonatkozó adatok;
(iv) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.
27. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
28. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő 90 napig kezelheti.
29. Ha a megkeresés eredményeként a megke- reső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szüksé- ges, a fenti 27. pontban meghatározott időtar- tama meghosszabbodik az igény érvényesíté- sével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
30. Ha a megkeresés eredményeként a megke- reső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szüksé- ges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megis- merést követő egy évig kezelhető.
31. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 24. pontban meghatá- rozottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
32. A megkereső biztosító az általa tett meg- keresésről, az abban szereplő adatokról, to- vábbá a megkeresés teljesítéséről az érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoztatja.
46. cikk
Záró rendelkezések
1. Az Értékelési táblázatot a biztosító az or- vostudomány fejlődése és az orvosi gyakorlat változása által indokolt körben és mértékben
– ha a betegség kezeléséhez vagy a műtét utáni felépüléshez szükséges idő jelentősen megváltozik, vagy újfajta gyógyszeres kezelés, illetve orvosi eljárás következtében a rettegett betegség gyógyíthatóvá válik - jogosult egyol- dalúan módosítani illetve kiegészíteni, melyről a szerződőt köteles tájékoztatni. A szolgáltatás kifizetése a biztosítási esemény időpontjában hatályos mellékletek alapján történik. A szer- ződő a módosításról szóló értesítés kézhez- vételétől számított 15 napon belül jogosult a
biztosítási szerződést 15 napra felmondani. A felmondás jogkövetkezményeire a 13. cikk rendelkezései irányadók.
2. A szerződéses felek a biztosítási szerződés- ben ezen „Általános szerződési feltételek”-től eltérően állapíthatják meg kölcsönös jogaikat és kötelezettségeiket, amennyiben a jogszabá- lyok és ezen „Általános szerződési feltételek” rendelkezései kimondottan nem tiltják.
3. A biztosítási szerződés megkötésével kap- csolatban a magyar jogszabályi rendelkezések az irányadók.
4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos adózási kötelezettségekre a személyi jöve- delemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény- rendelkezései az irányadók. A személyi jö- vedelemadóról szóló törvény rendelkezik az adómentes biztosítói teljesítésről, az igénybe vehető adójóváírásról, valamint minden más, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos adózá- si kötelezettségről.
5. Jelen biztosítási szerződésből eredő igé- nyek az esedékességtől számított 3 év el- teltével évülnek el. A szolgáltatás iránti igény esedékességének időpontja a biztosítási ese- mény bekövetkezésének napja, amennyiben az egyes biztosítási fedezetekre vonatkozó kü- lönös szabályok másképp nem rendelkeznek. Egyéb igények esedékességének időpontja az igény alapjául szolgáló körülmény bekövetke- zésének napja.
6. A SENSUM Életbiztosítás szerződési felté- telei 2018. szeptember 18-án lépnek hatály- ba.
7. Lényeges eltérések a Ptk. rendelkezései- től és a szokásos szerződési gyakorlattól Jelen biztosítási feltételek az alábbiakban tér- nek el lényegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban: Ptk.) szerződésekre vonatkozó rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól:
1. Az elévülési idő a Ptk. 6:22. § (1) bekez- dése szerinti általános öt éves elévülési időhöz képest három év.
2. A biztosítási időszak a Ptk. 6:447. § (2) be- kezdésétől eltérően egy év helyett egy hónap.
3. A haláleseti biztosítási összeg és a beteg- ségek és műtétek fedezetre megállapított- biztosítási összeg kockázati díja a biztosított
65 éves kora felett változatlan marad, a haláleseti biztosítási összeg azonban a biz-
tosított életkorának előrehaladtával minden következő biztosítási időszakban csökken a Költségtáblázatban feltüntetett mértékben.
4. A szerződő nem köteles a rendszeres biz- tosítási díjat esedékességkor megfizetni, ha a befizetett rendszeres biztosítási díjak és az egyszeri biztosítási díj együttes összege meghaladja az adott esedékesség időpont- jáig a szerződés szerint fizetendő biztosítási díjak összegét.
5. Az eszközalapok értékelésére és a be- fektetési egységek jóváírására, illetve ter- helésére havonta egy alkalommal, a hónap utolsó napján kerül sor.
6. A számla negatív egyenlege esetén a biz- tosító jogosult a szerződőt rendkívüli befi- zetésre felszólítani, melynek elmulasztása a díjnemfizetés jogkövetkezményeit vonja maga után. Ha a biztosítási számla egyenle- ge negatív, a biztosító jogosult a rendszeres biztosítási díj mértékét egyoldalú nyilatko- zattal megemelni.
7. A díjmentes leszállítás állapotában lévő biztosítási szerződés megszűnik, amikor az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek száma első alkalommal nem ele- gendő a biztosítási szerződést terhelő díjak és költségek fedezésére.
8. A részleges visszavásárlás minimális ér- téke 150.000 forint / 500 euró.
9. A betegségek és műtétek fedezet esetében a biztosító 5 hónapos várakozási időt köt ki.
10. Az olyan rettegett betegség, amely a biz- tosító szolgáltatását már kiváltotta, a továb- biakban ki van zárva a biztosítási fedezet alól.
11. Az Orvosi Bizottság eljárásával felmerült költségeket az a fél viseli, aki az egészség- ügyi állapot felülvizsgálatát kérelmezte.
13. A befektetési egységek egyik eszköz- alapból a másik eszközalapba történő átve- zetésére nincs lehetőség.
14. A biztosító minden hónap első napján az eszközalapokban lévő befektetési egységek számát oly módon változtatja meg, hogy a befektetési egységek pénzben kifejezett ér- téke a szerződő által meghatározott alloká- ciós aránynak megfeleljen. (reallokáció)
15. A biztosítási számla forintban vagy eu- róban kifejezett értéke azonos a befektetési egységek darabszámával, mivel az egyes befektetési egységek értéke konstans 1 fo- rint vagy 1 euró. Így a befizetett biztosítási díj 1:1 arányban növeli a biztosítási számlán nyilvántartott befektetési egységek számát.
16. Amennyiben a szerződésben több biz- tosított személy szerepel, úgy a biztosított személy belépésénél sortartás kerül alkal- mazásra. A sorban hátrébb található bizto- sított személy csak az őt a sorban megelőző biztosított(ak) engedélyével élhet a 4. cikk
2. pontjában kifejtett lehetőséggel.
28. | Exploratív thoracotomia | 10 |
29. | Bronchiális vagy tracheális stent beültetése | 5 |
NŐGYÓGYÁSZAT | ||
30. | Méh eltávolítása petefészekkel és petevezeté- kekkel együtt (hysterectomia cum adnexec- tomiam) | 20 |
31. | Méh eltávolítása (hysterectomia) | 15 |
32. | Petevezetékek eltávolítása (salpingectomia) | 10 |
33. | Petefészek eltávolítása (oophorectomia) | 10 |
34. | Fibromyoma eltávolítása enucleatióval (myoma enucleatio) | 5 |
Értékelési táblázatok
SEBÉSZETI BEAVATKOZÁSOK BETEGSÉG KÖVETKEZTÉBEN | ||
BEAVATKOZÁS FAJTÁJA | Teljesítés százalékban a Bö-ből | |
HAS | (Bö - Biztosítá- si összeg) | |
1. | Laparotomia – exploratív negatív vagy inoperábilis leletnél | 10 |
2. | Appendectomia | 5 |
3. | Intraabdominalis tályog drainage, (fistula) | 7,5 |
4. | Sérv: inguinalis, köldök, femorális, hidrokele, variokele, testikuláris hernia, hernia a linea alba-ban, műtét utáni hernia | 5 |
5. | Gyomor eltávolítása (gastrectomia) (részle- ges), vagotomia, pilorusplasztika (nyombélfe- kély esetén) | 15 |
6. | Perforált gyomorfekély zárása | 5 |
7. | Vékonybél resectio – részleges – gyulladásos változások miatt | 10 |
8. | Jóindulatú daganat eltávolítása a hasüregben | 10 |
9. | Végbél abdomino-perinealis eltávolítása | 40 |
10. | Végbél előesés (hasi műtéttel) | 10 |
11. | Repedések a végbél környékén | 2 |
12. | Aranyér műtét | 1 |
13. | Májtályog (abscessus hepatis) | 20 |
14. | Epe eltávolítása (cholecystectomia) | 10 |
15. | Lép eltávolítása (splenectomia) | 20 |
16. | Bél polip/polipok eltávolítása | 3 |
17. | Kolosztómia, ileosztóma, (epi-) cisztosztomia | 20 |
18. | Bélanastomosis | 15 |
19. | Vastagbél eltávolítása, teljes vagy részleges (total v. hemicolectomia) | 10 - 40 |
20. | Sphincteroplasztika vagy biliodigesztiv anas- tomosis | 10 |
MELLKAS SEBÉSZET | ||
21. | Thoracoplastica (pharyngoplastica) | 20 |
22. | Tüdőlebeny ék alakú kivágása (pulmonalis ékresectio) | 20 |
23. | Nyelőcső műtét (oesophagotomia) | 10 - 40 |
24. | Mellkas lecsapolása | 3 |
25. | Mellkas szúrása (pleurapunctio) | 1 |
26. | Pleurodesis | 10 |
27. | Pneumothorax thoracotomiával | 10 |
35. | Méhnyaki polip eltávolítása (polypectomia cervicis) | 1 |
36. | Méhnyak lézeres vaporizálása (lézergőzölögtetés), marsupialisatio vagy Bartholiny mirigy eltávolítása | 2 |
37. | Méhnyak konizációja (conisatio portio vaginalis uteri) | 2 |
38. | Kolporafia (colporrhapia anterior et posterior) | 8 |
39. | Salpingoplastica (hydrosalpinx) | 5 |
40. | Petefészek ék alakú kivágása (resectio cuneiformis ovarii) | 5 |
41. | Terápiás laparoszkópia | 10 |
42. | Hysteroscopia | 2 |
ÁLTALÁNOS SEBÉSZET | ||
43. | Körömágy plasztikája benőtt köröm esetén (plastica unguis incarnatus) | 0,5 |
44. | Tályog drenázs lokálanesztéziában | 0,5 |
45. | Pajzsmirigy eltávolítása (thyroidectomia) | 5 |
EMLŐ | ||
46. | Radikális emlőműtét hónalji blockdissectióval (egy- vagy kétoldali) (mastectomia radicalis) | 25 |
47. | Emlőamputatio (egy- vagy kétoldali) (mastectomia simplex) | 15 |
48. | Emlő részleges eltávolítása (quadrantectomia) | 7,5 |
49. | Mell daganat vagy cysta eltávolítása jóindu- latú megbetegedésnél (enucleatio tumoris mammae) | 3 |
NYIROKCSOMÓK | ||
50. | Hónalji/lágyéktáji nyirokcsomók eltávolítása (lymphadenectomia axillaris/inguinalis) | 2 |
ORTHOPAEDIA | ||
51. | Arthrotomia beleértve idegentest eltávolítását | 5 |
52. | Ganglion eltávolítása | 0,5 |
53. | Exostosis (csontkinövések) eltávolítása | 1 | 81. | Fültőmirigy eltávolítása (parotidectomia) | 5 | |
54. | Carpalis alagút műtéte | 1 | 82. | Fültőmirigy jóindulatú daganata (neoplasia benignum parotidis) | 5 | |
55. | Ujj amputálása (bármelyik) | 3 | ||||
56. | Metacarpusok, metatarsusok amputálása | 5 | 83. | Bronchiális cysta, fistula (sipoly) eltávolítása | 10 | |
57. | Metacarpus amputálása csuklóban vagy feljebb | 10 - 20 | 84. | Thyreoglossalis cysta, fistula eltávolítása | 10 | |
85. | Középfül műtét | 5 | ||||
58. | Ínhüvely meglazítása (pl. „repedt” ujj, tendosinoviotomia de Quervain) | 1 | 86. | Torok- és orrmandula eltávolítása (tonsillectomia nasalis/pharyngis) | 0,5 | |
59. | Műtét kifordult hüvelykujj visszaállítása céljából a lábon vagy ujjak deformációi vagy metatarsusok süllyedése | 2 | 87. | Hangszálműtét jóindulatú elváltozások miatt (plica vocalis plastica) | 2 | |
88. | Uvula (nyelvcsap) eltávolítása | 2 | ||||
60. | Megszakadt inak vagy idegek varrása (nem baleseti okból) | 3 | 89. | Tracheostomia, tracheotomia | 8 | |
90. | Extubatio tracheostomia után | 0,5 | ||||
Térd vagy váll arthroscopiás műtétje (nem baleseti okból) | ||||||
61. | 5 | 91. | Tályog vagy haematoma drenázsa a szájüregben | 2 | ||
62. | Xxxxxxxx-ín szakadás ezt követő varrással | 5 | ||||
92. | Fülpolip eltávolítása | 1 | ||||
Csípőízület, térdízület total endoprotézise, vállízület total artroplasztikája | ||||||
63. | 10 - 30 | 93. | Paratonsilláris tályog drenázsa | 3 | ||
64. | Gerinc és porckorong műtétes kezelése, spondylodesis | 5 - 20 | 94. | Dobhártya paracentézise | 1 | |
95. | Exostosis vagy osteoma eltávolítása a külső hallójáratból | 5 | ||||
UROGENITÁLIS SEBÉSZET | ||||||
96. | Vesztibuláris ideg neurectomiája | 15 | ||||
65. | Vese eltávolítása (Nephrectomia) | 15 | ||||
97. | Stapedecktomia | 5 | ||||
Jóindulatú daganatok vagy kövek eltávolítása a veséből, húgyvezetékből és húgyhólyagból – műtéttel | ||||||
66. | 1 - 15 | 98. | Myringoplastika | 3 | ||
99. | Labyrinthectomia | 5 | ||||
67. | Jóindulatú daganatok vagy kövek eltávolítása a veséből, húgyvezetékből és húgyhólyagból – endoscoposan | 1 - 5 | 100. | Transantralis ethmoidectomia | 3 | |
101. | Koponyalékelés | 3 | ||||
IDEGSEBÉSZET | ||||||
68. | Prosztata eltávolítása (prostatectomia) | 10 | ||||
69. | Transurethrális prostatectomia | 5 | 102. | Intracraniális aneurysma | 35 | |
70. | Húgycső műtét (urethroplastica) | 5 | 103. | Agyhártya műtét (meningoplastica) | 20 | |
71. | Húgyvezeték, vesék műtétje (ureteroplastica, nephroplastica) | 2 - 10 | 104. | Agy érrendszeri rendellenessége (érmalformatio) | 5 - 35 | |
72. | Vesekövek vagy húgyvezetékcső kövek lithotripsziája (lithotripsia) | 5 | 105. | Akusztikus ideg műtétje (N. vestibulocochlearis műtét) | 10 | |
73. | Körülmetélés (circumcisio) | 1 | 106. | Hemilaminectomia | 8 | |
74. | Hydrokele (vízsérv), varicokele, orchidopexia | 3 | 107. | Gerincvelő jóindulatú daganata | 5 - 20 | |
75. | „Pig Tail” katéter behelyezése | 1 | 108. | Ideggyökök eltávolítása a gerincvelőnél | 10 | |
76. | Ondóvezeték lekötése (vasectomia) | nincs biztosítási szolgáltatás | 109. | Sympathectomia | 5 | |
BŐRGYÓGYÁSZAT | ||||||
77. | Húgyhólyagsérv műtéte (cystokele plastica) | 5 | 110. | Bőrbiopszia (több helyen is) | 0,5 | |
78. | Húgyvezeték részleges eltávolítása anasztomózissal | 10 | 111. | Faggyúmirigy cysta exstirpatio – atheroma, lipoma | 0,5 | |
GÉGÉSZET | ||||||
112. | Papillomák (néhány) eltávolítása (elektrokoagulációja) | 0,5 | ||||
79. | Nyelvkantár (nyelvfék) eltávolítása (frenulek- tómia) | 0,5 | ||||
SZEMÉSZET | ||||||
80. | Jóindulatú daganat műtéte a szájban | 5 | 113. | Elülső vitrectomia | 3 | |
148. | Császármetszés – csak létfontosságú veszély esetén magzat/anya (sectio cesarea) | 5 |
149. | Endoszkópos diagnosztikus és terápiás beavatkozások | nincs biztosítási szolgáltatás |
Az összes minimálinvazív műtét biztosítási teljesítése 30%-kal csökken- tett.
A műtéti biztosítási fedezet csak betegség esetén érvényes, baleset ese- tén nem.
TARTÓS KÖVETKEZMÉNYEK | |
Teljesítés százalékban a BÖ-ből BALESET KÖVETKEZTÉBEN -tól –ig | |
FEJ- ÉS ÉRZÉKSZERVEK SÉRÜLÉSEI | |
1. Total defectus a koponyaboltozatban 10 cm2 –ig terjedelemben | 1 - 15 |
2. Total defectus a koponyaboltozatban 10 cm2 feletti terjedelemben | 5 - 25 |
3. Szubjektív panaszok objektív lelet nélküli fej- sérülés után kezelőorvos dokumentálásával | 1 - 3 |
4. Komoly agy- vagy mentális zavarok súlyos fejsérülés után fok szerint | 1 - 100 |
5. Arcideg traumás betegsége kis és közepes fokú | 1 - 10 |
6. Arcideg traumás betegsége súlyos fokú | 5 - 15 |
7. Nervus trigeminus traumás betegsége a sérülés foka szerint | 1 - 15 |
Sebhelyek az arcon és szánalmat keltő 8. arcsérülések, vagy torzulások esetleges funkciózavarokkal kísérve, kis és középfokú | 1 - 10 |
9. Arcsérülések funkciózavarokkal kísérve, vagy szánalmat keltő torzulás, súlyos fokú | 5 - 25 |
10. Folyadéküreg koponyaalap sérülésekor (liquorrhoea) objektíven dokumentálva | 1 - 25 |
ORR- VAGY SZAGLÁSSÉRÜLÉS | |
11. Orrhegy elvesztése | 1 - 10 |
12. Egész orr elvesztése szűkület nélkül | 1 - 20 |
13. Egész orr elvesztése szűkülettel | 1 - 25 |
14. Orrdeformatio jelentős funkciózavarral átjárhatóságban | 1 - 10 |
15. Orrnyálkahártya krónikus atrófiás gyulladása marás vagy égés után | 1 - 10 |
16. Orrsövény perforációja | 1 - 5 |
17. Orrmelléküregek krónikus balesetet követő gennyes gyulladása | 1 - 10 |
18. Xxxxxxx és ízérzés elvesztése | 5 - 15 |
SZEMEK VAGY LÁTÁS SÉRÜLÉSE |
114. | Hátsó viterctomia | 5 |
115. | Chalazion, árpa eltávolítása | 0,5 |
116. | Cataracta műtét (szürkehályog) | 5 |
117. | Glaucoma műtét (zöldhályog) | 5 |
118. | Pterygium (kúszóhártya) eltávolítása | 1 |
119. | Ectropion, entropion műtét | 3 |
120. | Látóhártya leválás műtéte (ablatio retinae) | 5 |
121. | Könnymirigy eltávolítása | 3 |
122. | Iridectomia, iridotomia | 5 |
123. | Dacryocystorhinostomia | 5 |
124. | Scleroplastica (szemfehérje műtét) | 5 |
125. | Műlencse behelyezése, eltávolítása | 5 |
126. | Kötőhártya felszíni sérüléseinek műtétje | 1 |
127. | Blepharorrhapia | 1 |
128. | Szaruhártya epithelium curettage | 0,5 |
129. | Lencse ablatio, elülső kamra paracentesis, capsulotomia secunder cataracta | 5 |
130. | Membranectomia | 2 |
PLASZTIKAI SEBÉSZET | ||
131. | Xxxx és idegek többszöri varrata (baleseti eredetet kivéve) | 5 |
132. | Arcideg dekompressziója | 5 |
133. | Frontofacialis osteotomia | 10 |
ÉRSEBÉSZET | ||
134. | Angioplastica | 10 |
135. | Hasi aorta aneurysma (értágulat), csípőartéria, femorális artéria műtét | 5 - 30 |
136. | Hasi aorta műtét | 5 - 30 |
137. | Koszorúér angiográfia | 3 |
138. | Aortocarotidalis bypass vagy aortosubclavialis bypass | 10 - 40 |
139. | Artériás embolectomia, thrombectomia | 5 |
140. | Endarterectomia carotidis | 10 |
Erek | ||
141. | Visszerek eltávolítása – egy láb (varicecto- mia) | 3 |
142. | Visszerek eltávolítása – mindkét láb | 5 |
143. | Visszerek lekötése | 2 |
144. | Visszerek sclerotisatiója (mindkét lábon is) | 0,5 |
145. | Thrombectomia | 5 |
TOVÁBBI MŰTÉTEK | ||
146. | Laryngoscopia (gégetükrözés) | 0,5 |
147. | Lumbalpunctio | 1 |
Látás teljes elvesztésekor a tartós követ- kezmények értékelése nem tehet ki többet az egyik szemen több mint 25%-ot a másik szemen több mint 75%-ot és mindkét szemen több mint 100%-ot | 38. | Posttraumás lagophthalmus műtéttel nem korrigálható, egyoldalú | 1 - 10 | |||
19. | 25 - 100 | 39. | Posttraumás lagophthalmus műtéttel nem korrigálható, kétoldalú | 1 - 15 | ||
Felső szemhéj ptosisa (a látó szemen) műtéttel nem korrigálható, amikor fedi a szemlencsét, egyoldalú | ||||||
20. | A szem anatómiai elvesztése vagy atrofiája esetére a tartós látáscsökkenés kapott érté- kéhez hozzászámítunk | 5 - 5 | 40. | 1 - 15 | ||
Felső szemhéj ptosisa (a látó szemen) műtéttel nem korrigálható, amikor fedi a szemlencsét, kétoldalú | ||||||
21. | Lencse elvesztése az egyik szemen (beleért- ve az akkomodáció hibáját) a kontaktlencse toleranciája mellett legalább 4 óra naponta | 15 - 15 | 41. | 1 - 35 | ||
Krónikus uveitis (sympathicus ophtalmia) a szem bizonyítható balesete után (a látás élessége szerint) | ||||||
22. | Lencse elvesztése az egyik szemen (beleért- ve az akkomodáció hibáját) a kontaktlencse toleranciája mellett kevesebb, mint 4 óra naponta | 20 - 20 | 42. | 1 - 25 | ||
FÜLEK VAGY HALLÁS SÉRÜLÉSE | ||||||
Lencse elvesztése az egyik szemen (beleért- ve az akkomodáció hibáját) a kontaktlencse teljes intoleranciájakor | 43. | Egy fülkagyló elvesztése | 1 - 10 | |||
23. | 25 - 25 | 44. | Mindkét fülkagyló elvesztése | 1 - 20 | ||
Dobhártya baleset utáni tartós perforációja nyilvánvaló szekunder fertőzés nélkül | ||||||
Lencse elvesztése mindkét szemen (beleért- ve az akkomodáció hibáját) ha a látás éles- sége aphakiás korrekcióval nem rosszabb mint 6/12 | 45. | 1 - 5 | ||||
24. | 15 - 15 | 46. | Középfül krónikus szeptikus gyulladása bizonyítva, mint baleset következménye | 1 - 15 | ||
25. | Idegek traumás sérülése vagy a szemmoz- gató izmok egyensúlyának hibája fok szerint | 1 - 25 | 47. | A fülkagyló deformációját a 8 és 9 pontok szerint értékeljük | x | |
Látómező koncentrikus korlátozottsága baleset következtében – a biztosító belső, 2. sz. segédtáblázata szerint kerül kiszámításra | 48. | Kis és középfokú egyoldalú hallásvesztés | 1 - 7 | |||
26. | x | 49. | Súlyos fokú egyoldalú hallásvesztés | 1 - 12 | ||
50. | Kis és középfokú kétoldalú hallásvesztés | 1 - 20 | ||||
A látómező többi korlátozottsága - a biztosí- tó belső, 3. sz. segédtáblázata szerint kerül kiszámításra | ||||||
27. | x | 51. | Súlyos fokú kétoldalú hallásvesztés | 1 - 35 | ||
52. | Egy fül hallásvesztése | 15 - 15 | ||||
28. | Könnycsatornák átjárhatóságának beszűkü- lése az egyik szemen, részlegesen | 1 - 4 | 53. | Mindkét fül hallásvesztése | 40 - 40 | |
54. | Labirintus sérülés egyoldalú, fok szerint | 1 - 20 | ||||
29. | Könnycsatornák átjárhatóságának beszűkülése az egyik szemen, teljesen | 4 - 8 | 55. | Labirintus sérülés kétoldalú, fok szerint | 1 - 50 | |
FOGAK SÉRÜLÉSE | ||||||
Könnycsatornák átjárhatóságának beszűkülése mindkét szemen, részlegesen | ||||||
30. | 1 - 8 | 56. | Egy fog elvesztése | 1 - 1 | ||
31. | Könnycsatornák átjárhatóságának beszűkülése mindkét szemen, teljesen | 5 - 15 | 57. | Minden következő fog elvesztése | 1 - 1 | |
58. | Fog részének elvesztéséért, ha következmé- nye a fog vitalitásának elvesztése | 1 - 1 | ||||
32. | Műtéttel nem korrigálható hibás állású szempillák az egyik szemen | 1 - 5 | ||||
Ideiglenes (tejfogak) elülső fogak deformáci- ójáért, bizonyíthatóan baleset következmé- nyeként | ||||||
33. | Műtéttel nem korrigálható hibás állású szempillák mindkét szemen | 1 - 10 | 59. | 1 - 5 | ||
34. | Pupilla kitágulása és bénulása (a látó sze- men) fok szerint | 1 - 5 | 60. | Műfogak és ideiglenes (tejfogak) elvesztése, letörése és megrongálódása | nincs biztosítási szolgáltatás | |
Külső szegmens és környékének deformá- ciója, mely szánalmat vagy csúfságot kelt, szintén a felső szemhéj ptosisa (szemhéj- csüngés), ha nem fedi a pupillát (függetlenül a visus hibájától, melyet külön értékelünk) minden szemre | NYELV SÉRÜLÉSE | |||||
35. | 1 - 5 | 61. | Állapotok nyelv sérülése után szövethibával vagy forradásos deformációkkal, csak abban az esetben, ha nincsenek értékelve a 67 és 68 pontok szerint | 1 - 15 | ||
NYAK SÉRÜLÉSE | ||||||
36. | Akkomodáció traumás sérülése egyoldalú | 1 - 5 | ||||
62. | Gége- vagy légcsőszűkület, kis fokú | 1 - 10 | ||||
37. | Akkomodáció traumás sérülése kétoldalú | 1 - 8 | ||||
63. | Gége- vagy légcsőszűkület, közép fokú | 10 - 15 | 87. | Végbél vagy anális csatorna baleset utáni szűkülete, súlyos fokú | 5 - 40 | |
64. | Gége- vagy légcsőszűkület, súlyos fokú | 15 - 30 | ||||
HÚGY- ÉS NEMI SZERVEK BALESETEI | ||||||
65. | Részleges hangvesztés | 1 - 20 | ||||
66. | Hangvesztés (aphonia) | 25 - 25 | 88. | Egy vese elvesztése | 40 - 40 | |
67. | Nehéz beszéd beszédrendszerek sérülése miatt | 1 - 20 | 89. | Vesék és húgyvezetékek sérüléseinek bal- eset utáni következményei beleértve a kis- és középfokú másodlagos fertőzést | 1 - 20 | |
Beszélőképesség elvesztése, beszédrend- szerek sérülése miatt | ||||||
68. | 30 - 30 | 90. | Vesék és húgyvezetékek sérüléseinek baleset utáni következményei beleértve a súlyos fokú másodlagos fertőzést | 10 - 40 | ||
69. | Állapot tracheostomia után tartósan bevezetett kanüllel | 30 - 30 | ||||
Húgyhólyag vagy húgycső sérülés (nem lehet egyszerre értékelni 089 és 090 szerint) | ||||||
MELLKAS, TÜDŐ, SZÍV ÉS NYELŐCSŐ BALESETEK | 91. | 5 - 30 | ||||
70. | Mellkas mozgáskorlátozottsága, tüdő és mellkasfal összenövések klinikailag igazolva, könnyűfokú, légzési elégtelenség megnyil- vánulása nélkül | 1 - 5 | 92. | úgyutak krónikus gyulladásai és vesék másodlagos megbetegedése | 1 - 50 | |
93. | Hydrokele (vízsérv) baleset után | 1 - 5 | ||||
71. | Mellkas mozgáskorlátozottsága, tüdő és mellkasfal összenövések klinikailag igazolva, középfokú, légzési elégtelenség megnyilvá- nulásával | 5 - 12 | 94. | Egy here elvesztése (cryptorrhismus esetén két here elvesztéseként értékelni) 45 éves korig | 15 - 15 | |
Egy here elvesztése (cryptorrhismus esetén két here elvesztéseként értékelni) 45 éves kor felett | ||||||
72. | Mellkas mozgáskorlátozottsága, tüdő és mellkasfal összenövések klinikailag igazolva, súlyos fokú, légzési elégtelenség megnyil- vánulásával | 12 - 30 | 95. | 5 - 5 | ||
96. | Mindkét here vagy potencia elvesztése 45 éves korig | 35 - 35 | ||||
73. | A tüdő sérülésének egyéb következményei a tüdő funkciójának egyoldalú korlátozottságá- nak foka és terjedelme szerint | 1 - 30 | 97. | Mindkét here vagy potencia elvesztése 45 éves kor felett | 25 - 25 | |
98. | Hímvessző elvesztése vagy komoly deformitása 45 éves korig | 15 - 40 | ||||
A tüdő sérülésének egyéb következményei a tüdő funkciójának kétoldalú korlátozottságá- nak foka és terjedelme szerint | ||||||
74. | 15 - 50 | 99. | Hímvessző elvesztése vagy komoly deformitása 45 éves kor felett | 10 - 25 | ||
75. | A szív és érsérülések közvetlen sérülés mi- atti klinikailag igazolt korlátozott működése a korlátozottság foka és mértéke szerint | 1 - 80 | 100. | Női nemi szervek baleset utáni deformációi | 1 - 40 | |
A GERINCOSZLOP ÉS GERINCVELŐ BALESETEI | ||||||
76. | Nyelőcsősérülés baleset következtében, ha nem lehet plasztikával megoldani | 50 - 50 | 101. | A gerincoszlop mozgékonyságának korlátozottsága kis- és középfokú | 1 - 20 | |
77. | Baleset utáni nyelőcsőszűkület kisfokú | 1 - 10 | 102. | A gerincoszlop mozgékonyságának korlátozottsága súlyos fokú | 15 - 30 | |
78. | Baleset utáni nyelőcsőszűkület közepes fokú | 10 - 20 | ||||
Gerincoszlop, gerincvelő baleset utáni sérü- lései tartós objektív funkcióhiba könnyű és középfokú | ||||||
79. | Baleset utáni nyelőcsőszűkület súlyos fokú | 20 - 50 | 103. | 5 - 30 | ||
XXXX ÉS EMÉSZTŐSZERVI SÉRÜLÉSEK | ||||||
80. | Hasfal sérülése | 1 - 10 | Gerincoszlop, gerincvelő baleset utáni sérü- lései tartós objektív funkcióhiba tünetekkel súlyos fokú | |||
81. | Emésztőszervek funkciójának sérülése a táplálkozási zavarok mértékétől függően | 1 - 50 | 104. | 10 - 80 | ||
82. | Lép elvesztése | 25 - 25 | Gerincoszlop, gerincvelő baleset utáni sérü- lései objektív tünetek nélkül, azonban tartós szubjektív nehézségekkel orvosi megfigye- léssel igazolva | |||
83. | Stercoralis üreg a lokalizáció és a környe- zetre mért hatásától függően (amennyiben sebészileg nem kezelhető) | 1 - 50 | 105. | 1 - 15 | ||
MEDENCE BALESETEI | ||||||
84. | Végbél záróizmok részleges funkcióvesztése | 5 - 20 | ||||
Medenceöv folytonosságának megszaka- dása a gerincoszlop és az alsó végtagok statikai hibájával nőknél 45 éves korig | ||||||
85. | Végbél záróizmok teljes funkcióvesztése | 20 - 50 | 106. | 3 - 65 | ||
86. | Végbél vagy anális csatorna baleset utáni szűkülete, kis vagy középfokú | 1 - 15 | ||||
107. | Medenceöv folytonosságának megszakadá- sa a gerincoszlop és az alsó végtagok stati- kai hibájával nőknél 45 éves kor felett | 1 - 35 | 122. | Tartós következmények a m. supraspinatus /tövis feletti/ izom szakadása következté- ben, a vállízület funkciójának elvesztése szerint kerül értékelésre | x | |
Medenceöv folytonosságának megszaka- dása a gerincoszlop és az alsó végtagok statikai hibájával férfiaknál | ||||||
108. | 1 - 40 | 123. | Felkarcsont álízülete, jobb oldalon | 40 - 40 | ||
124. | Felkarcsont álízülete, bal oldalon | 30 - 30 | ||||
FELSŐ VÉGTAGOK BALESETEI | ||||||
Csontvelő krónikus gyulladása, csakis nyitott töréseknél, vagy a baleset kezelésére szükséges műtéti beavatkozások után, a kivizsgálás idején aktív, jobb oldalon | ||||||
109. | Felső végtag elvesztése vállízületben vagy a könyök- és vállízület között, jobb oldalon | 60 - 60 | 125. | 30 - 30 | ||
Felső végtag elvesztése vállízületben vagy a könyök- és vállízület között, bal oldalon | ||||||
110. | 50 - 50 | Csontvelő krónikus gyulladása, csakis nyitott töréseknél, vagy a baleset kezelésére szükséges műtéti beavatkozások után, a kivizsgálás idején aktív, bal oldalon | ||||
111. | Vállízület teljes merevedése kedvezőtlen helyzetben (teljes abdukció, addukció vagy ezekhez közelálló helyzetek) jobb oldalon | 35 - 35 | 126. | 25 - 25 | ||
Helyre nem hozott sternoclavikuláris ficam kivéve az esetleges funkció hibát, jobb ol- dalon | ||||||
112. | Vállízület teljes merevedése kedvezőtlen helyzetben (teljes abdukció, addukció vagy ezekhez közelálló helyzetek) bal oldalon | 30 - 30 | 127. | 3 - 3 | ||
Helyre nem hozott sternoklavikuláris ficam kivéve az esetleges funkció hibát, bal olda- lon | ||||||
113. | Vállízület merevedése kedvező vagy ehhez közeli helyzetben (elhúzás 50o - 70o , előre emelés 40o - 45o és belső rotáció 20o), jobb oldalon | 30 - 30 | 128. | 2 - 2 | ||
129. | Helyre nem hozott akromioclavikuláris ficam kivéve az esetleges vállízület funkció hibáját, jobb oldalon | 5 - 5 | ||||
Vállízület merevedése kedvező vagy ehhez közeli helyzetben (elhúzás 50o - 70o , előre emelés 40o - 45o és belső rotáció 20o), bal oldalon | ||||||
114. | 25 - 25 | 130. | Helyre nem hozott akromioclavikuláris ficam kivéve az esetleges vállízület funkció hibáját, bal oldalon | 4 - 4 | ||
Vállízület mozgékonyságának korlátozott- sága könnyűfokú (karok felemelése karok előreemelésével, előreemelés nem teljes 135o felett), jobb oldalon | ||||||
115. | 1 - 5 | 131. | artós következmények a bicepsz hosszú vezetékének szakadása után, a vállízület és a könyökízület funkcióinak meghibásodása nélkül, jobb oldalon | 3 - 3 | ||
Vállízület mozgékonyságának korlátozott- sága könnyűfokú (karok felemelése karok előreemelésével, előreemelés nem teljes 135o felett), bal oldalon | ||||||
116. | 1 - 4 | 132. | Tartós következmények a bicepsz hosszú ínának szakadása után, a vállízület és a könyökízület funkcióinak meghibásodása nélkül, bal oldalon | 2 - 2 | ||
Vállízület mozgékonyságának korlátozott- sága középfokú (karok felemelése karok előreemelésével, előreemelés 135o -ig) jobb oldalon | ||||||
117. | 1 - 10 | SÉRÜLÉSEK A KÖNYÖKÍZÜLET ÉS AZ ALKAR KÖRNYÉKÉN | ||||
133. | Könyökízület teljes merevedése kedvezőtlen helyzetben (teljes kinyújtás vagy teljes be- hajlítás és az ezekhez közeli helyzetek), jobb oldalon | 30 - 30 | ||||
118. | Vállízület mozgékonyságának korlátozott- sága középfokú (karok felemelése karok előreemelésével, előreemelés 135o -ig) bal oldalon | 1 - 8 | ||||
134. | Könyökízület teljes merevedése kedvezőtlen helyzetben (teljes kinyújtás vagy teljes be- hajlítás és az ezekhez közeli helyzetek), bal oldalon | 25 - 25 | ||||
119. | Vállízület mozgékonyságának korlátozottsá- ga súlyos fokú (karok felemelése 90o –ig), jobb oldalon | 1 - 15 | ||||
Könyökízület teljes merevedése kedvező helyzetben vagy ehhez közeli helyzetben (behajlítás 90o- 95o-ban), jobb oldalon | ||||||
120. | Vállízület mozgékonyságának korlátozottsá- ga súlyos fokú (karok felemelése 90o –ig), bal oldalon | 1 - 12 | 135. | 20 - 20 | ||
Könyökízület teljes merevedése kedvező helyzetben vagy ehhez közeli helyzetben (behajlítás 90o- 95o-ban), bal oldalon | ||||||
Vállízület mozgékonyságának könnyű-,kö- zép- és súlyos fokú korlátozottsága esetén, egyidejűleg arotációs mozdulatok korláto- zottságával az értékelés a 115 – 120 pontok szerint 30% -kal növekedik | 136. | 15 - 15 | ||||
121. | x | 137. | Könyökízület mozgékonyságának könnyű- és középfokú korlátozottsága, jobb oldalon | 1 - 12 | ||
138. | Könyökízület mozgékonyságának könnyű- és középfokú korlátozottsága, bal oldalon | 1 - 10 | Alkar csontok csontvelejének krónikus gyulladása, csakis nyitott sérüléseknél, vagy a baleset következményeinek kezeléséhez szükséges műtéti beavatkozások után, az értékelés idejében aktív, bal oldalon | |||
139. | Könyökízület mozgékonyságának súlyos fokú korlátozottsága, jobb oldalon | 3 - 18 | 156. | 20 - 20 | ||
Könyökízület mozgékonyságának súlyos fokú korlátozottsága, bal oldalon | ||||||
140. | 3 - 16 | 157. | Oszcilláló könyökízület, jobb oldalon | 1 - 10 | ||
Radioulnáris ízületek teljes merevsége (Alkar visszafordítása vagy elfordítása nem lehetséges) kedvezőtlen helyzetben vagy ehhez közeli helyzetben (maximális proná- cióban vagy supinatioban szélső helyzeti elfordításban, visszafordításban), jobb ol- dalon | 158. | Oszcilláló könyökízület, bal oldalon | 1 - 10 | |||
159. | Xxxxx elvesztése a könyökízület megmaradá- sával, jobb oldalon | 50 - 50 | ||||
141. | 20 - 20 | 160. | Alkar elvesztése a könyökízület megmaradá- sával, bal oldalon | 40 - 40 | ||
KÉZ ELVESZTÉSE VAGY SÉRÜLÉSE | ||||||
Radioulnáris ízületek teljes merevsége (Alkar visszafordítása vagy elfordítása nem lehetséges) kedvezőtlen helyzetben vagy ehhez közeli helyzetben (maximális proná- cióban vagy supinatioban szélső helyzeti el- fordításban, visszafordításban), bal oldalon | 161. | Xxx elvesztése csuklóban, jobb oldalon | 50 - 50 | |||
162. | Xxx elvesztése csuklóban, bal oldalon | 40 - 40 | ||||
142. | 15 - 15 | 163. | A kéz összes ujjának elvesztése, beleértve a kézközép csontokat, jobb oldalon | 50 - 50 | ||
164. | A kéz összes ujjának elvesztése, beleértve a kézközép csontokat, bal oldalon | 45 - 45 | ||||
Radioulnáris ízületek teljes merevsége kedvező helyzeben (középállás vagy könnyű pronáció), jobb oldalon | ||||||
143. | 1 - 15 | 165. | Kéz ujjainak elvesztése a hüvelykujj kivételé- vel, jobb oldalon | 40 - 40 | ||
144. | Radioulnáris ízületek teljes merevsége kedvező helyzeben (középállás vagy könnyű pronáció), bal oldalon | 1 - 10 | 166. | Kéz ujjainak elvesztése a hüvelykujj kivételé- vel, bal oldalon | 35 - 35 | |
Csukló teljes merevsége kedvezőtlen hely- zetben vagy ehhez közeli helyzetekben (kéz teljes hajlítása hátra és tenyér felé), jobb oldalon | ||||||
145. | Xxxxx visszafordításának és elfordításának korlátozottsága, könnyű- és középfokú, jobb oldalon | 1 - 10 | 167. | 30 - 30 | ||
146. | Xxxxx visszafordításának és elfordításának korlátozottsága, könnyű- és középfokú, bal oldalon | 1 - 8 | 168. | Csukló teljes merevsége kedvezőtlen hely- zetben vagy ehhez közeli helyzetekben (kéz teljes hajlítása hátra és tenyér felé), bal oldalon | 25 - 25 | |
147. | Xxxxx visszafordításának és elfordításának korlátozottsága, súlyos fokú, jobb oldalon | 5 - 15 | ||||
169. | Xxxxxx teljes merevsége kedvező helyzetben (hátrahajlítás 20o - 40o), jobb oldalon | 1 - 20 | ||||
148. | Xxxxx visszafordításának és elfordításának korlátozottsága, súlyos fokú, bal oldalon | 5 - 12 | ||||
170. | Csukló teljes merevsége kedvező helyzetben (hátrahajlítás 20o - 40o), bal oldalon | 1 - 15 | ||||
149. | Xxxxx mindkét csontjának álízülete, jobb oldalon | 40 - 40 | ||||
171. | Sajkacsont álízülete, jobb oldalon | 10 - 10 | ||||
150. | Alkar mindkét csontjának álízülete, bal oldalon | 35 - 35 | 172. | Sajkacsont álízülete, bal oldalon | 8 - 8 | |
Csukló mozgékonyságának könnyű- és középfokú korlátozottsága, jobb oldalon | ||||||
151. | Orsócsont álízülete, jobb oldalon | 25 - 25 | 173. | 1 - 12 | ||
152. | Orsócsont álízülete, bal oldalon | 20 - 20 | 174. | Csukló mozgékonyságának könnyű- és középfokú korlátozottsága, bal oldalon | 1 - 10 | |
153. | Singcsont álízülete, jobb oldalon | 15 - 15 | ||||
154. | Singcsont álízülete, bal oldalon | 10 - 10 | 175. | Csukló mozgékonyságának súlyos fokú korlátozottsága, jobb oldalon | 5 - 15 | |
Alkar csontok csontvelejének krónikus gyulladása, csakis nyitott sérüléseknél, vagy a baleset következményeinek kezeléséhez szükséges műtéti beavatkozások után, az értékelés idejében aktív, jobb oldalon | ||||||
155. | 25 - 25 | 176. | Xxxxxx mozgékonyságának súlyos fokú korlátozottsága, bal oldalon | 5 - 12 | ||
HÜVELYKUJJ BALESETE | ||||||
Hüvelykujj utolsó percének elvesztése, jobb oldalon | ||||||
177. | 8 - 8 | |||||
178. | Hüvelykujj utolsó percének elvesztése, bal oldalon | 5 - 5 |
179. | Hüvelykujj elvesztése a kézközépcsonttal együtt, jobb oldalon | 20 - 20 | 197. | Hüvelykujj ízületeinek teljes merevedése (ankylosisa) kedvezőtlen helyzetben, jobb oldalon | 20 -20 | |
180. | Hüvelykujj elvesztése a kézközépcsonttal együtt, bal oldalon | 15 - 15 | ||||
Hüvelykujj ízületeinek teljes merevedése (ankylosisa) kedvezőtlen helyzetben, bal oldalon | ||||||
181. | Hüvelykujj mindkét percének elvesztése, jobb oldalon | 18 - 18 | 198. | 18 - 18 | ||
182. | Hüvelykujj mindkét percének elvesztése, bal oldalon | 15 - 15 | 199. | Hüvelykujj fogási funkciójának hibája az interphalangeális ízület mozgékonyságának könnyű- és középfokú korlátozottsága mel- lett, jobb oldalon | 1 - 4 | |
183. | Hüvelykujj interphalangeális ízületének teljes megmerevedése kedvezőtlen helyzetben (szélsőséges behajlítás), jobb oldalon | 8 - 8 | ||||
Hüvelykujj fogási funkciójának hibája az interphalangeális ízület mozgékonyságának könnyű- és középfokú korlátozottsága mel- lett, bal oldalon | ||||||
184. | Hüvelykujj interphalangeális ízületének teljes megmerevedése kedvezőtlen helyzetben (szélsőséges behajlítás), bal oldalon | 6 - 6 | 200. | 1 - 3 | ||
Hüvelykujj fogási funkciójának hibája az interphalangeális ízület mozgékonyságának súlyos fokú korlátozottsága mellett, jobb oldalon | ||||||
185. | Hüvelykujj interphalangeális ízületének teljes megmerevedése kedvezőtlen helyzetben (teljes kiegyenesítés), jobb oldalon | 8 - 8 | 201. | 1 - 6 | ||
186. | Hüvelykujj interphalangeális ízületének teljes megmerevedése kedvezőtlen helyzetben (teljes kiegyenesítés), bal oldalon | 6 - 6 | 202. | Hüvelykujj fogási funkciójának hibája az interphalangeális ízület mozgékonyságának súlyos fokú korlátozottsága mellett, bal oldalon | 1 - 5 | |
Hüvelykujj interphalangeális ízületének teljes megmerevedése kedvező helyzetben (mér- sékelt meghajlítás), jobb oldalon | ||||||
187. | 1 -6 | 203. | Hüvelykujj fogási funkciójának hibája az alapízület mozgékonyságának könnyűfokú korlátozottsága mellett, jobb oldalon | 1 - 4 | ||
Hüvelykujj interphalangeális ízületének teljes megmerevedése kedvező helyzetben (mér- sékelt meghajlítás), bal oldalon | ||||||
188. | 1 -5 | 204. | Hüvelykujj fogási funkciójának hibája az alapízület mozgékonyságának könnyűfokú korlátozottsága mellett, bal oldalon | 1 -3 | ||
189. | Hüvelykujj alapízületének teljes merevedése, jobb oldalon | 3 - 6 | ||||
Hüvelykujj fogási funkciójának hibája az alapízület mozgékonyságának súlyos fokú korlátozottsága mellett, jobb oldalon | ||||||
190. | Hüvelykujj alapízületének teljes merevedése, bal oldalon | 3 - 5 | 205. | 3 - 6 | ||
191. | Hüvelykujj carpometacarpális ízületének teljes merevedése kedvezőtlen helyzetben (teljes abdukció vagy addukció), jobb oldalon | 9 - 9 | 206. | Hüvelykujj fogási funkciójának hibája az alapízület mozgékonyságának súlyos fokú korlátozottsága mellett, bal oldalon | 3 - 5 | |
192. | Hüvelykujj carpometacarpális ízületének teljes merevedése kedvezőtlen helyzetben (teljes abdukció vagy addukció), bal oldalon | 7 - 7 | 207. | Hüvelykujj fogási funkciójának hibája a carpometacarpális ízület mozgékonyságá- nak könnyű- és középfokú korlátozottsága mellett, jobb oldalon | 1 - 5 | |
Hüvelykujj carpometacarpális ízületének teljes merevedése kedvező helyzetben (mér- sékelt ellenállás), jobb oldalon | ||||||
193. | 1 -6 | 208. | Hüvelykujj fogási funkciójának hibája a carpometacarpális ízület mozgékonyságá- nak könnyű- és középfokú korlátozottsága mellett, bal oldalon | 1 - 4 | ||
194. | Hüvelykujj carpometacarpális ízületének teljes merevedése kedvező helyzetben (mér- sékelt ellenállás), bal oldalon | 1 -5 | ||||
Hüvelykujj fogási funkciójának hibája a carpometacarpális ízület mozgékonyságá- nak súlyos fokú korlátozottsága mellett, jobb oldalon | ||||||
195. | Tartós következmények a Benett törés nem megfelelő gyógyulása után megmaradt subluxatioval (félficam), teljesítésen kívül a funkció hibáért, jobb oldalon | 3 - 3 | 209. | 3 - 7 | ||
Hüvelykujj fogási funkciójának hibája a carpometacarpális ízület mozgékonyságá- nak súlyos fokú korlátozottsága mellett, bal oldalon | ||||||
196. | Tartós következmények a Benett törés nem megfelelő gyógyulása után megmaradt subluxatioval (félficam), teljesítésen kívül a funkció hibáért, bal oldalon | 2 - 2 | 210. | 3 - 5 | ||
MUTATÓUJJ SÉRÜLÉSE | ||||||
211. | Mutatóujj végső percének elvesztése, jobb oldalon | 4 - 4 |
212. | Mutatóujj végső percének elvesztése, bal oldalon | 3 - 3 | 231. | Mutatóujj alapízület teljes kiegyenesítésé- nek lehetetlensége abdukció hibával, jobb oldalon | 3 - 3 | |
213. | Mutatóujj két percének elvesztése, jobb oldalon | 8 - 8 | ||||
232. | Mutatóujj alapízület teljes kiegyenesítésének lehetetlensége abdukció hibával, bal oldalon | 2 - 2 | ||||
214. | Mutatóujj két percének elvesztése, bal ol- dalon | 6 - 6 | ||||
215. | Mutatóujj mind a három percének elveszté- se, jobb oldalon | 12 - 12 | 233. | Egész ujj elvesztése a megfelelő kézközép- csonttal együtt, jobb oldalon | 9 - 9 | |
216. | Mutatóujj mind a három percének elveszté- se, bal oldalon | 10 - 10 | 234. | Egész ujj elvesztése a megfelelő kézközép- csonttal együtt, bal oldalon | 7 - 7 | |
217. | Mutatóujj elvesztése kézközépcsonttal együtt, jobb oldalon | 12 - 12 | 235. | Az ujj mindhárom ujjpercének elvesztése, vagy két percének elvesztése az alapízület megmerevedése mellett, jobb oldalon | 9 - 9 | |
218. | Mutatóujj elvesztése kézközépcsonttal együtt, bal oldalon | 10 - 10 | ||||
Az ujj mindhárom ujjpercének elvesztése, vagy két percének elvesztése az alapízület megmerevedése mellett,, bal oldalon | ||||||
219. | Mutatóujj mindhárom ízületének teljes merevsége (ankylosisa) szélsőséges extensióban, jobb oldalon | 10 - 10 | 236. | 7 - 7 | ||
237. | Az ujj két percének elvesztése, jobb oldalon | 5 - 5 | ||||
220. | Mutatóujj mindhárom ízületének teljes me- revsége (ankylosisa) szélsőséges extensió- ban, bal oldalon | 8 - 8 | 238. | Az ujj két percének elvesztése, bal oldalon | 4 - 4 | |
239. | Ezen ujjak valamelyikének végső percének elvesztése, jobb oldalon | 3 - 3 | ||||
Mutatóujj mindhárom ízületének teljes me- revsége (ankylosisa) szélsőséges flexióban, jobb oldalon | ||||||
221. | 12 - 12 | 240. | Ezen ujjak valamelyikének végső percének elvesztése, bal oldalon | 2 - 2 | ||
Ezen ujjak valamelyikének mindhárom ízü- letének megmerevedése szélsőséges ext- ensióban vagy flexióban (olyan helyzetben, amely gátolja a szomszédos ujjak funkcióit), jobb oldalon | ||||||
222. | Mutatóujj mindhárom ízületének teljes me- revsége (ankylosisa) szélsőséges flexióban, bal oldalon | 10 - 10 | 241. | 8 - 8 | ||
223. | Mutatóujj fogási funkciójának hibája, a te- nyér teljes markolásához hiányzik 1 – 2 cm, jobb oldalon | 1 - 3 | ||||
Ezen ujjak valamelyikének mindhárom ízüle- tének merevedése szélsőséges extensióban vagy flexióban (olyan helyzetben, amely gátolja a szomszédos ujjak funkcióit), bal oldalon | ||||||
224. | Mutatóujj fogási funkciójának hibája, a te- nyér teljes markolásához hiányzik 1 – 2 cm, bal oldalon | 1 - 2 | 242. | 6 - 6 | ||
225. | Mutatóujj fogási funkciójának hibája, a te- nyér teljes markolásához hiányzik 3 – 4 cm, jobb oldalon | 1 - 6 | 243. | Az ujj fogási funkciójának hibája, a tenyérig való teljes markolásig hiányzik 1 – 2 cm, jobb oldalon | 1 - 2 | |
226. | Mutatóujj fogási funkciójának hibája, a te- nyér teljes markolásához hiányzik 3 – 4 cm, bal oldalon | 1 - 5 | 244. | Az ujj fogási funkciójának hibája, a tenyérig való teljes markolásig hiányzik 1 – 2 cm, bal oldalon | 1 -1 | |
227. | Mutatóujj fogási funkciójának hibája, a tenyér teljes markolásához hiányzik több mint 4 cm, jobb oldalon | 3 - 8 | 245. | Az ujj fogási funkciójának hibája, a tenyérig való teljes markolásig hiányzik 3 – 4 cm, jobb oldalon | 1 - 5 | |
228. | Mutatóujj fogási funkciójának hibája, a tenyér teljes markolásához hiányzik több mint 4 cm, bal oldalon | 3 - 7 | 246. | Az ujj fogási funkciójának hibája, a tenyérig való teljes markolásig hiányzik 3 – 4 cm, bal oldalon | 1 - 4 | |
229. | Mutatóujj valamelyik interphalangeális ízület teljes kiegyenesítésének lehetetlensége fogási funkció hibája nélkül, jobb oldalon | 2 - 2 | 247. | Az ujj fogási funkciójának hibája, a tenyérig való teljes markolásig hiányzik több mint 4 cm, jobb oldalon | 2 - 6 | |
230. | Mutatóujj valamelyik interphalangeális ízület teljes kiegyenesítésének lehetetlensége fogási funkció hibája nélkül, bal oldalon | 1 - 1 | 248. | Az ujj fogási funkciójának hibája, a tenyérig való teljes markolásig hiányzik több mint 4 cm, bal oldalon | 2 - 5 |
249. | Valamelyik interphalangeális ízület teljes ki- egyenesítésének lehetetlensége az ujj fogási funkciójának hibája nélkül, jobb oldalon | 2 - 2 | 272. | Orsóideg (radialis) teljes sérülése (laesio), jobb oldalon | 8 - 35 | |
273. | Orsóideg (radialis) teljes sérülése (laesio), bal oldalon | 8 - 30 | ||||
Valamelyik interphalangeális ízület teljes ki- egyenesítésének lehetetlensége az ujj fogási funkciójának hibája nélkül, bal oldalon | ||||||
250. | 1 - 1 | 274. | Radialis ideg disztális részének laesioja, kéz környéke, jobb oldalon | 3 - 20 | ||
251. | Alapízület teljes kiegyenesítésének lehetet- lensége abdukció hibájával, jobb oldalon | 2 - 2 | 275. | Radialis ideg disztális részének laesioja, kéz környéke, bal oldalon | 3 - 15 | |
252. | Alapízület teljes kiegyenesítésének lehetet- lensége abdukció hibájával, bal oldalon | 1 - 1 | 276. | Radialis ideg érző funkciójának izolált sérü- lése (laesio), mindkét oldalon | 1 - 7 | |
FELSŐ VÉGTAG TRAUMÁS IDEGSÉRÜLÉSEI | ||||||
ALSÓ VÉGTAGOK BALESETEI | ||||||
253. | Plexus brachialis teljes megrongálódása (laesio), jobb oldalon | 10 - 60 | 277. | Egy alsó végtag elvesztése csípőben vagy a csípő és térd között | 50 - 50 | |
254. | Plexus brachialis teljes megrongálódása (laesio), bal oldalon | 10 - 50 | 278. | Combcsont álízülete nyakban vagy fej elhalása (nekrózis) | 40 - 40 | |
255. | Plexus brachialis megrongálódása (laesio), felső típus, jobb oldalon | 5 - 30 | 279. | Combcsont feje és nyakának pótlása endop- rotézissel (az ízület mozgékonyságán kívül), együtt azonban nem haladhatja a végtag elvesztésének teljesítési összegét | 15 - 15 | |
256. | Plexus brachialis megrongálódása (laesio), felső típus, bal oldalon | 5 - 25 | ||||
257. | Plexus brachialis megrongálódása (laesio), alsó típus, jobb oldalon | 5 - 30 | A combcsont csontvelejének aktív krónikus gyulladása, csakis nyitott sérüléseknél vagy a baleset következményeinek gyógyításához szükséges műtétek után, Rtg.-vel dokumen- tálva | |||
258. | Plexus brachialis megrongálódása (laesio), alsó típus, bal oldalon | 5 - 25 | 280. | 25 - 25 | ||
Nervus axillaris teljes sérülése (laesio), jobb oldalon | ||||||
259. | 5 - 25 | 281. | Alsó végtag rövidülése 2 – 4 cm között | 5 - 5 | ||
260. | Nervus axillaris teljes sérülése (laesio), bal oldalon | 5 - 20 | 282. | Alsó végtag rövidülése 5- től 6 cm- ig | 5 - 12 | |
283. | Egy alsó végtag rövidülése 6 cm felett | 12 - 15 | ||||
261. | Nervus cutaneus brachii radialis izolált sérülése (laesio) motorikus deficit nélkül, mindkét oldalon | 1 - 10 | 284. | Combcsont baleset utáni deformációi (a tö- rések tengelyirányú vagy rotációs eltéréssel gyógyultak be), minden 5o eltérésért, Rtg. dokumentálással 3% | x | |
262. | Nervus thoracicus longus (hosszú mellkasizom) sérülése, jobb oldalon | 1 -10 | ||||
Csípőízület teljes merevedése kedvezőtlen helyzetben (teljes visszahúzás vagy elhúzás, kinyújtás vagy behajlítás és ehhez közelálló helyzetek) | ||||||
263. | Nervus thoracicus longus (hosszú mellkasizom) sérülése, bal oldalon | 1 - 8 | 285. | 40 - 40 | ||
Nervus ulnaris sérülése (laesio), jobb oldalon | ||||||
264. | 1 - 35 | 286. | Csípőízület teljes merevedése kedvező hely- zetben (mérsékelt elhúzás és alaphelyzet vagy enyhe behajlítás) | 20 - 30 | ||
265. | Nervus ulnaris sérülése (laesio), bal oldalon | 1 - 25 | ||||
266. | Nervus ulnaris sérülése (laesio), csak érző beidegzésének, midkét oldalon | 1 - 10 | 287. | Csípőízület mozgékonyságának könnyű- és középfokú korlátozottsága | 1 - 15 | |
267. | Középideg traumás sérülése (nervus medianus), jobb oldalon | 5 - 25 | 288. | Csípőízület mozgékonyságának súlyos fokú korlátozottsága | 5 - 25 | |
268. | Középideg traumás sérülése (nervus media- nus), bal oldalon | 5 - 20 | TÉRD BALESETEK | |||
Térd teljes merevedése kedvezőtlen hely- zetben (teljes kinyújtás vagy behajlítás 20o fölött | ||||||
269. | Nervus musculocutaneus sérülése, jobb oldalon | 1 - 10 | 289. | 10 - 30 | ||
270. | Nervus musculocutaneus sérülése, bal oldalon | 1 - 8 | 290. | Térd teljes merevedése kedvezőtlen helyzet- ben (behajlítás 30o fölött) | 15 - 40 | |
271. | Nervus musculocutaneus sérülése, csak érző beidegzésének, mindkét oldalon | 1 - 7 | 291. | Térd teljes merevedése kedvezőtlen helyzetben | 20 - 30 | |
292. | Endoprotézis a térdízület környékén (az ízület mozgékonyságának értékelésén kívül), együtt azonban nem haladhatja meg a vég- tag elvesztésének % teljesítését | 10 - 10 | 306. | Lábfej elvesztése a Lisfranc ízületben vagy alatta | 25 - 25 | |
307. | Bokaízület teljes merevedése kedvezőtlen helyzetben (dorsalflexio vagy plantarflexio nagyobb fokai) | 5 - 30 | ||||
293. | Térdízület mozgékonyságának könnyű- és középfokú korlátozottsága | 1 - 15 | ||||
308. | Bokaízület teljes merevedése derékszögű vagy ehhez közeli helyzetben | 5 - 25 | ||||
294. | Térdízület mozgékonyságának súlyos fokú korlátozottsága | 8 - 25 | ||||
309. | Bokaízület mozgékonyságának könnyű- és középfokú korlátozottsága | 1 - 10 | ||||
Térdízület instabilitása, ha ortopédiai segítő eszköz szükséges, bizonyíthatóan az egész- ségügyi dokumentációban is | ||||||
295. | 1 - 12 | 310. | Bokaízület mozgékonyságának súlyos fokú korlátozottsága | 6 - 15 | ||
296. | Térdízület instabilitása, ha ortopédiai segítő eszköz szükséges, ide nem számít a térd- védő | 1 - 15 | 311. | Láb pronatio és supinatio teljes elvesztése | 10 - 10 | |
312. | Láb pronatio és supinatio korlátozottsága | 1 - 8 | ||||
Tartós következmények egy meniscus kivé- tele után (teljes terjedelmű mozgékonyság és az ízület jó stabilitása mellett, különben a funkció hiba szerint). Ha a funkció hibáját értékeljük,nem lehet e diagnózis szerint értékelni | 313. | Bokaízület instabilitása | 1 - 10 | |||
297. | 5 -5 | 314. | Lúdtalpas, befordult vagy kifordult láb bal- eset következtében és más baleset utáni deformációk a boka és láb környékén | 1 - 12 | ||
Lábfej, lábfej előtti és a sarokcsont csont- velőjének aktív krónikus gyulladása, csakis nyitott sérüléseknél vagy a baleset következ- ményeinek gyógyításához szükséges műté- tek után, röntgennel dokumentálva | ||||||
298. | Tartós következmények midkét meniscus kivétele után (teljes terjedelmű mozgékony- ság és az ízület jó stabilitása mellett, kü- lönben a funkció hiba szerint). Ha a funkció hibáját értékeljük, nem lehet e diagnózis szerint értékelni | 8 - 8 | 315. | 1 - 15 | ||
SÉRÜLÉSEK A LÁB KÖRNYÉKÉN | ||||||
316. | A láb minden ujjának elvesztése | 15 - 15 | ||||
SÍPCSONT | 317. | A hüvelykujj mindkét percének elvesztése | 10 - 10 | |||
299. | Alsó végtag elvesztése térd alatt térd megőrzése mellett | 45 - 45 | 318. | A hüvelykujj mindkét percének elvesztése az ujj mögötti csonttal vagy ennek részével együtt | 12 -12 | |
300. | Alsó végtag elvesztése térd alatt térd merevségével | 50 - 50 | ||||
319. | A láb hüvelykujjának végső percének el- vesztése | 3 - 3 | ||||
301. | Sípcsont vagy mindkét térd alatti csont álízülete | 40 - 40 | ||||
320. | Láb egyéb ujjának elvesztése, minden ujjért | 2 - 2 | ||||
A térd alatti csontok csontvelőjének aktív krónikus gyulladása, csakis nyitott sérülé- seknél vagy a baleset következményeinek gyógyításához szükséges műtétek után, röntgennel dokumentálva | 321. | A láb kisujjának elvesztése az ujj mögötti csonttal vagy részével együtt | 8 - 8 | |||
302. | 20 - 20 | 322. | A láb hüvelykujjának interphalangeális ízüle- teinek teljes merevedése | 3 - 3 | ||
A láb hüvelykujjának alapperci ízületének teljes megmerevedése | ||||||
Térd alatti csontok baleset utáni defor- mációi, melyek a törések tengelyirányú vagy rotációs eltéréssel gyógyultak be (az eltéréseket röntgennel kell bizonyítani) min. 5o –tól. Minden következő fokértaz 5%-os értékelés 1%-kal növekedik. A 45% feletti eltérések sípcsont elvesztés- nek minősülnek. A tengelyirányú eltérés értékelésénél nem lehet egyszerre beszámí- tani végtag relatív rövidülését | 323. | 5 - 5 | ||||
324. | A láb hüvelykujjának mindkét interphalangeá- lis ízületének teljes megmerevedése | 8 - 8 | ||||
303. | x | 325. | A láb hüvelykujjának interphalangeális ízüle- tének mozgékonyságának korlátozottsága | 1 - 3 | ||
326. | A láb hüvelykujjának alapízületi mozgékony- ságának korlátozottsága | 1 - 5 | ||||
327. | Bármelyik hüvelykujjon kívüli más ujj funkci- ójának hibája, minden ujjanként | 1 - 1 | ||||
SÉRÜLÉS A BOKAÍZÜLET KÖRNYÉKÉN | ||||||
Baleset utáni keringési és trofikus hibák az egyik alsó végtagon | ||||||
304. | Láb elvesztése bokaízületben vagy alatta | 40 - 40 | 328. | 1 - 10 | ||
305. | Lábfej elvesztése a Chopart ízületben a boka artrodézise mellett | 30 - 30 | 329. | Baleset utáni keringési és trofikus hibák mindkét alsó végtagon | 1 - 15 | |
330. | Alsó végtagok baleset utáni izomsorvadásai az ízületek korlátlan mozgásképessége mellett, a combon 2 cm3 köbtartalom felett | 1 -5 | HÁTGERINC BALESETEK | |||
1. | Ízületi felszín törése | 50-ig | ||||
2. | Fognyújtvány (dens epistrophei) törése | 180-ig | ||||
Alsó végtagok baleset utáni izomsorvadásai az ízületek korlátlan mozgásképessége mellett, a combon 1 cm3 köbtartalom felett | ||||||
331. | 1 - 3 | 3. | Tövisnyúlvány törése | 30-ig | ||
4. | Csigolya ív törése | 85-ig | ||||
332. | Nervus glutealis superior és inferior sérülése (laesio) | 1 - 15 | 5. | Egy vagy több harántnyúlvány törése | 50-ig | |
Nyaki-, háti- vagy ágyéki gerinc csigolya testének törése (kompresszív), a test első részének csökkenésével egy harmadig | ||||||
333. | Nervus obturatorius sérülése | 1 - 15 | 6. | 120-ig | ||
334. | Nervus obturatorius szenzitív laesio | 1 - 7 | ||||
335. | Nervus femorális baleset utáni sérülése | 1 - 30 | Nyaki-, háti- vagy ágyéki gerinc csigolya testének törése (kompresszív), a test első részének csökkenésével több mint egy harmadig | |||
336. | Nervus femoralis érző beidegzésének la- esioja | 1 - 10 | 7. | 140-ig | ||
Nervus ischiadicus (ülőideg) baleset utáni sérülése | ||||||
337. | 1 - 40 | 8. | Nyaki-, háti- vagy ágyéki gerinc csigolya testének zúzódásos törése | 180-ig | ||
Nervus ischiadicus érző beidegzésének laesioja | ||||||
338. | 1 - 15 | 9. | Nyaki gerinc ficama a gerincvelő és gyökei- nek sérülése nélkül | 120-ig | ||
339. | Nervus tibialis teljes sérülése | 1 - 25 | ||||
Háti gerinc ficama a gerincvelő és gyökei- nek sérülése nélkül | ||||||
340. | Nervus tibialis disztális része a láb ujjainak mozgékonysági hibájával | 1 - 5 | 10. | 120-ig | ||
Ágyéki gerinc ficama a gerincvelő és gyöke- inek sérülése nélkül | ||||||
341. | Nervus tibialis érző beidegzésének sérülése | 1 - 3 | 11. | 120-ig | ||
342. | Nervus peroneus communis hibája az ösz- szes innervált izom érintésével | 1 - 30 | 12. | Atlantooccipitális ficamlás a gerincvelő és gyökeinek sérülése nélkül | 140-ig | |
343. | A nervus peroneus proffundus laesioja | 1 - 20 | 13. | Farkcsont ficama a gerincvelő és gyökerei- nek sérülése nélkül | 20-ig | |
344. | A nervus peroneus superficialis laesio (csak a szenzitív részének) | 1 - 10 | ||||
14. | Nyaki gerinc subluxatioja (csigolya eltolódá- sa CT, MRI vagy RTG által dokumentálva | 100-ig | ||||
EGYEBEK | ||||||
345. | agy terjedelmű felszíni hegek a test felüle- tén, az arc kivételével 1%-tól 15%-ig | 1 - 10 | 15. | Nyaki-, háti- ágyéki-, szakrális gerinc és farkcsont súlyos fokú zúzódása | 30-ig | |
346. | Nagy terjedelmű felszíni hegek a test felüle- tén 15% felett | 10 - 40 | 16. | Porckorong sérülése együtt a csigolyatest törésével – baleset után | 145-ig | |
BALESETEK A MEDENCECSONT KÖRNYÉKÉN | ||||||
Különösen torzító hegek a test exponált felületén amennyiben nem érik el a test felületének 1%-át | ||||||
347. | 1 - 3 | 17. | Farokcsont törés | 30-ig | ||
18. | Keresztcsont törés | 60-ig | ||||
Az ujj végső percének elvesztésénél, a puha részek elvesztését az elvesztett tag értéké- nek egy harmadával kerül értékelésre | ||||||
348. | x | 19. | Acetabulum szélének törése | 70-ig | ||
20. | Szeméremcsont vagy ülőcsont törése töre- dékek elmozdulásával – egyoldali | 70-ig | ||||
Az ujj percének elvesztésekor (ha a csont is meg van sérülve) a perc elvesztését harma- dokban van meghatározva. A sérülés szá- zalékos terjedelmét, mint megfelelő számú harmadot van meghatározva az adott tag részére feltüntetett terjedelemből. Abban az esetben, ha a kliens balkezes, a jobb felső végtag terjedelme szerint értékeljük | ||||||
21. | Szeméremcsont vagy ülőcsont törés töredé- kek elmozdulása nélkül - egyoldalú | 60-ig | ||||
349. | x | 22. | Kétoldalú szeméremcsont törés és egyolda- lú törés szeméremcsont clip Távolodásával | 120-ig | ||
23. | Szeméremcsont törés csípőcsont ke- resztágyéki luxatiojával | 150-ig | ||||
BŐVÍTETT BALESETI TELJESÍTÉS – A KEZELÉS SZÜKSÉGES IDEJE | 24. | Csípőcsont lapát törése töredékek elmozdu- lása nélkül | 60-ig | |||
BALESET FAJTÁJA | A kezelés maximális ideje napokban | 25. | Acetabulum törése combcsont központi luxatiojával | 130-ig | ||
26. | Csípőcsont lapát törése töredékek elmoz- dulásáva | 90-ig | 53. | Két vagy több ujj perceinek törése töredékek elmozdulásával | 60-ig | |
27. | Csípőcsont keresztágyéki ficamlás | 70-ig | 54. | Két vagy több ujj perceinek nyílt vagy műtött törése | 60-ig | |
28. | Csípőcsont elülső tüskéjének vagy kidudo- rodásának letörése | 45-ig | ||||
55. | Ujj vagy részének amputációja | 40-ig | ||||
29. | Medencecsont súlyos fokú zúzódása | 20-ig | 56. | Több ujj vagy részeiknek amputációja | 50-ig | |
30. | Ülőcsont kidudorodásának (tuber ischii) letörése | 50-ig | 57. | Húzó vagy hajlító ínak megszakadása ujjon vagy egy ujj kezén – nem teljes | 30-ig | |
31. | Szeméremcsont eltávolodása | 60-ig | 58. | Húzó vagy hajlító ínak szakadása ujjakon vagy a kéz több ujján – nem teljes | 40-ig | |
FELSŐ VÉGTAG BALESETEI | ||||||
32. | Több kézfejcsont törése töredékek elmozdu- lása nélkül | 50-ig | 59. | Húzó vagy hajlító ínak szakadása ujjakon vagy a kéz egy ujján – teljes | 50-ig | |
33. | Több kézfejcsont törése töredékek elmozdulásával | 50-ig | 60. | Húzó vagy hajlító ínak szakadása ujjakon vagy a kéz több ujján – teljes | 50-ig | |
34. | Több kézfejcsont nyílt vagy műtött törése | 60-ig | 61. | Hajlító ínak teljes szakadása az ujjakon vagy a kéz egy ujján | 40-ig | |
Több kézfejcsont ficama repozícióval orvo- silag kezelve | ||||||
35. | 45-ig | 62. | Hajlító ínak teljes szakadása az ujjakon vagy a kéz több ujján | 45-ig | ||
Egy tag, körömkifutás, egy ujj nem teljes vagy teljes törése töredék elmozdulása nélkül | ||||||
36. | 20-ig | 63. | Egy vagy több ujj vagy kéz hajlító- vagy húzó ín teljes szakadása csuklóban | 60-ig | ||
37. | Egy ujj egy percének törése töredékek elmozdulásával | 40-ig | 64. | Kéz amputációja | 100-ig | |
65. | Mindkét kéz amputációja | 100-ig | ||||
38. | Egy ujj egy percének nyílt vagy műtött törése | 50-ig | 66. | Egy alkar amputációja | 80-ig | |
39. | Egy kézfejcsont ficama repozícióval orvosilag kezelve | 35-ig | 67. | Mind a két alkar amputációja | 80-ig | |
68. | Kar amputációja | 100-ig | ||||
40. | Egy kézfejcsont törése töredékek elmozdulása nélkül | 35-ig | 69. | Exartikuláció vállízületben | 120-ig | |
M. supraspinatus (tövis feletti izom) szakadása | ||||||
41. | Egy kézfejcsont törése töredékek elmozdulásával | 40-ig | 70. | 50-ig | ||
M. supraspinatus teljes szakadása konzerva- tív módon vagy műtéttel kezelve | ||||||
42. | Egy kézfejcsont nem teljes törése | 25-ig | 71. | 70-ig | ||
43. | Egy kézfejcsont nyílt vagy műtött törése | 50-ig | 72. | Kulcscsont törés nem teljes | 20-ig | |
44. | Ujj mögötti első csont (Benett) alapjának luxatios törése konzervatívan kezelve | 60-ig | 73. | ulcscsont törés teljes, töredékek elmozdulása nélkül | 35-ig | |
45. | Ujj mögötti első csont (Benett) alapjának luxatios törése műtéttel kezelve | 70-ig | 74. | Kulcscsont törés teljes, töredékek elmozdu- lásával | 40-ig | |
46. | Egy ujj perceinek ficama repozícióval orvo- silag kezelve | 25-ig | 75. | Műtött kulcscsont törés | 45-ig | |
Ízületrándulás a kulcscsont és lapockacsont között, kulcscsont és mellcsont | ||||||
47. | Néhány ujj perceinek ficama repozícióval orvosilag kezelve | 30-ig | 76. | 25-ig | ||
Ízületi ficam a kulcscsont és mellcsont között konzervatívan kezelve | ||||||
48. | Más kézfejcsont teljes törése | 50-ig | 77. | 20-ig | ||
49. | Néhány kézfejcsont törése | 50-ig | 78. | Ízületi ficam a kulcscsont és mellcsont között műtéttel kezelve | 50-ig | |
Egy ujj több percének teljes vagy nem teljes törése a töredékek elmozdulásával vagy elmozdulása nélkül | ||||||
50. | 30-ig | 79. | Ízületi ficam a kulcscsont és lapockacsont között konzervatívan kezelve | 30-ig | ||
51. | Egy ujj több percének műtött vagy nyitott törése | 60-ig | 80. | Ízületi ficam a kulcscsont és lapockacsont között műtéttel kezelve | 60-ig | |
52. | Két vagy több ujj perceinek nem teljes vagy teljes törése töredékek elmozdulása nélkül | 50-ig | 81. | A bicepsz hosszú fejének ínszakadása (m. biceps brachii) konzervatívan kezelve | 40-ig | |
82. A bicepsz hosszú fejének ínszakadása (m. 60-ig biceps brachii) műtéttel kezelve | 110. | Felkarcsont disztális részének belsőízületi törése (trans-inter-condylaris, fejecske vagy a felkarcsont tárcsa törése) töredékek elmozdu- lása nélkül | 70-ig | |||
83. Más izom szakadásának konzervatív kezelése 35-ig | ||||||
84. Os naviculare (sajkacsont) nem teljes törése 60-ig | ||||||
Felkarcsont alsó részének belsőízületi törése (trans-inter-condylaris, fejecs vagy a felkar- csont csavarodásos törése) töredékek elmoz- dulásával | ||||||
85. Os naviculare (sajkacsont) teljes törése 90-ig | 111. | 85-ig | ||||
86. Sajkacsont komplikált törése nekrózissal 100-ig | ||||||
87. Felkarcsont ficam repozícióval orvosilag 50-ig konzervatívan kezelve | ||||||
112. | Felkarcsont alsó részének belsőízületi törése (trans-inter-condylaris, fejecs vagy a felkar- csont csavarodásos törése) nyílt vagy műtött | 90-ig | ||||
88. Felkarcsont ficam műtéttel kezelve 60-ig | ||||||
89. Könyök ficam repozícióval orvosilag konzer- 50-ig vatívan kezelve | ||||||
113. | Felkarcsont mediális epicondylus törés töre- dékek elmozdulása nélkül | 45-ig | ||||
90. Könyök ficam műtéttel kezelve 65-ig | ||||||
Felkarcsont mediális epicondylus törés tö- redékek elmozdulásával az ízület nyílásának magasságáig | ||||||
Csukló ficam (os hamatum és perilunáris 91. luxatio) repozícióval orvosilag konzervatívan 50-ig kezelve | 114. | 60-ig | ||||
115. | Felkarcsont mediális epicondylus törés töre- dékek elmozdulásával az Ízületbe | 90-ig | ||||
92. Csukló ficam (os hamatum és perilunáris 70-ig luxatio) repozícióval orvosilag műtéttel kezelve | ||||||
116. | Felkarcsont külső epicondylus törés töredékek elmozdulása nélkül | 45-ig | ||||
93. Lapocka nyakának vagy testének törése 55-ig | ||||||
94. Lapocka felső részének törése 35-ig | 117. | Felkarcsont külső epicondylus törés töredékek elmozdulásával vagy műtve | 90-ig | |||
95. Lapocka processus coracoideusának törése 40-ig | ||||||
96. Felkarcsont proximális végének törése, a 40-ig tuberculum majus elmozdulása nélkül | 118. | Orsócsont tüskeszerű kinyúlásának törése töredékek elmozdulása nélkül | 35-ig | |||
97. Felkarcsont proximális végének törése, a 40-ig tuberculum majus elmozdulásával | 119. | Orsócsont tüskeszerű kinyúlásának törése töredékek elmozdulásával | 45-ig | |||
98. Felkarcsont proximális végének törése, fej 70-ig zúzódásos törése | 120. | Orsócsont fejének törése konzervatívan kezelve | 55-ig | |||
99. Felkarcsont proximális végének törése, nyak, 45-ig elmozdulás nélkül | 121. | Orsócsont fejének törése műtéttel kezelve | 60-ig | |||
Xxxxxxxxx testének vagy nyakának nem teljes törése | ||||||
100. Felkarcsont proximális végének törése, nyak, 45-ig beékelt | 122. | 45-ig | ||||
Orsócsont testének vagy nyakának teljes törése töredékek elmozdulása nélkül | ||||||
123. | 60-ig | |||||
101. | Felkarcsont proximális végének törése, nyak, töredékek elmozdulásával | 50-ig | ||||
124. | Orsócsont testének vagy nyakának teljes töré- se töredékek elmozdulásával | 70-ig | ||||
102. | Felkarcsont proximális végének törése, nyak, luxatio, műtéttel kezelve | 90-ig | ||||
125. | Orsócsont testének vagy nyakának nyílt vagy műtött törése | 70-ig | ||||
103. | Felkarcsont diaphysisének nem teljes törése | 40-ig | ||||
126. | Xxxxxxxxx alsó végének nem teljes törése | 35-ig | ||||
104. | Felkarcsont diaphysisének teljes törése töre- dékek elmozdulása nélkül | 60-ig | ||||
127. | Xxxxxxxxx alsó végének teljes törése töredé- kek elmozdulása nélkül | 55-ig | ||||
105. | Felkarcsont diaphysisének teljes törése töre- dékek elmozdulásával, nyitott vagy műtött | 90-ig | ||||
128. | Xxxxxxxxx alsó végének teljes törése töredékek elmozdulásával | 70-ig | ||||
106. | Felkarcsont törése condylus felett, nem teljes | 50-ig | ||||
129. | Orsócsont alsó végének nyílt vagy műtött törése | 80-ig | ||||
107. | Felkarcsont törése condylus felett, teljes, töredékek elmozdulása nélkül | 60-ig | ||||
130. | Orsócsont alsó végének epiphyseolysise | 30-ig | ||||
Felkarcsont törése condylus felett, teljes, töredékek elmozdulásával | ||||||
108. | 70-ig | 131. | Orsócsont alsó végének epiphyseolysise töredékek elmozdulásával | 40-ig | ||
Felkarcsont törése condylus felett nyílt vagy műtött | ||||||
109. | 90-ig |
132. | Singcsont horgának (olecranon) törése konzervatívan kezelve | 45-ig | 161. | Belső boka teljes törése töredékek elmozdulá- sával, nyitott vagy műtéttel kezelve | 90-ig | |
133. | Singcsont horgának (olecranon) törése műtéttel kezelve | 55-ig | 162. | Belső boka törése bokacsont subluxatiojával konzervatívan kezelve | 100-ig | |
134. | Singcsont processus coronoideus törése | 50-ig | 163. | Xxxxx boka törése bokacsont subluxatiojával műtéttel kezelve | 110-ig | |
135. | Singcsont diaphysisének nem teljes törése | 45-ig | ||||
136. | Singcsont diaphysisének teljes törése töredé- kek elmozdulása nélkül | 55-ig | 164. | Mindkét boka nem teljes törése | 70-ig | |
165. | Mindkét boka teljes törése töredékek elmoz- dulása nélkül | 80-ig | ||||
137. | Singcsont diaphysisének teljes törése töredé- kek elmozdulásával | 60-ig | ||||
166. | Mindkét boka teljes törése töredékek elmoz- dulásával konzervatívan vagy műtéttel kezelve | 90-ig | ||||
138. | Singcsont diaphysisének nyílt vagy műtött törése | 70-ig | ||||
167. | Mindkét boka törése bokacsont subluxatiojá- val konzervatívan vagy műtéttel kezelve | 110-ig | ||||
139. | Xxxxx mindkét csontjának nem teljes törése | 50-ig | ||||
140. | Xxxxx mindkét csontjának teljes törése töredé- kek elmozdulása nélkül | 50-ig | 168. | Egy vagy mindkét boka törése sípcsont egy élének letörésével töredékek elmozdulása nélkül | 80-ig | |
Xxxxx mindkét csontjának teljes törése töredé- kek elmozdulásával | ||||||
141. | 70-ig | |||||
Egy vagy mindkét boka törése sípcsont egy 169. élének letörésével töredékek elmozdulásával 90-ig konzervatívan kezelve | ||||||
142. | Xxxxx mindkét csontjának nyílt vagy műtött törése | 70-ig | ||||
Egy vagy mindkét boka törése sípcsont egy 170. élének letörésével töredékek elmozdulásával 100-ig műtéttel kezelve | ||||||
143. | Alkar Monteneggia luxatio törése konzervatívan kezelve | 70-ig | ||||
Alkar Monteneggia luxatio törése műtéttel kezelve | ||||||
144. | 80-ig | 171. Bokaízület belső vagy külső oldalsó 35-ig ínszalagjának szakadása | ||||
145. | Dorsalis aponeurosis leszakadása | 50-ig | ||||
172. Bokaízület belső vagy külső oldalsó ínszalag- 45-ig jának szakadása | ||||||
146. | Végtag vagy egyes részeinek zúzódása és az izmok súlyos fokú húzódása | 20-ig | ||||
Bokacsont, os cuboideum vagy cuneiformis 173. csontok ficama konzervatívan vagy műtéttel 60-ig kezelve | ||||||
ALSÓ VÉGTAG BALESETEI | ||||||
147. | Bokacsont hátsó kinyúlásának törése | 40-ig | ||||
174. Hüvelykujj percének törése töredékek elmoz- 30-ig dulása nélkül | ||||||
148. | Bokacsont törése töredékek elmozdulása nélkül | 80-ig | ||||
175. Hüvelykujj percének törése töredékek elmoz- 40-ig dulásával | ||||||
149. | Bokacsont törése töredékek elmozdulásával | 100-ig | ||||
150. | Bokacsont törése, komplikált, nekrózissal | 130-ig | ||||
176. Hüvelykujj percének törése nyílt vagy műtött 50-ig | ||||||
151. | Bokacsont ficam nyílt vagy műtött kezelése | 80-ig | ||||
177. Láb hüvelykujjának vagy más részének 35-ig amputálása | ||||||
152. | Bokacsont ficam konzervatív kezelése | 60-ig | ||||
153. | Külső boka nem teljes törése | 40-ig | 178. Hüvelykujj körömpercének zúzódásos törése 25-ig | |||
154. | Külső boka teljes törése töredékek elmozdulása nélkül | 60-ig | 179. Több ujj perceinek vagy egy ujj több percének 35-ig törése nyílt vagy műtött | |||
155. | Külső boka teljes törése töredékek elmozdulásával | 70-ig | 180. A hüvelykujjon kívüli más ujj egy percének 25-ig teljes vagy nem teljes törése | |||
156. | Külső boka törése műtött vagy nyitott | 85-ig | 181. A hüvelykujjon kívüli más ujj egy percének 35-ig törése nyílt vagy műtött | |||
157. | Bokacsont, os cuboideum vagy cuneiformis csontok ficama, konzervatívan vagy műtéttel kezelve | 60-ig | ||||
182. Több ujj perceinek vagy egy ujj több percének 30-ig törése | ||||||
Külbokatörés bokacsont subluxatiójával mű- téttel kezelve | ||||||
158. | 100-ig | 183. Láb ujjainak vagy részeinek amputációja a 30-ig hüvelykujjon kívül | ||||
159. | Belső boka nem teljes, teljes törése | 60-ig | ||||
184. Lábujjak alap vagy percközi ízületeinek ficama 15-ig | ||||||
Belső boka teljes törése töredékek elmozdulá- sával konzervatívan kezelve | ||||||
160. | 75-ig |
185. | Hüvelykujj vagy kisujj metatarsusainak törése elmozdulás nélkül | 50-ig | 207. | Szárkapocscsont törése (bokaízület sérülése nélkül), teljes | 40-ig | |
186. | Hüvelykujj vagy kisujj metatarsusának törése elmozdulással | 60-ig | 208. | Combcsont ficama (ágyékban) repozícióval konzervatívan kezelve | 70-ig | |
187. | Hüvelykujj vagy kisujj metatarsusának törése nyitott vagy műtött | 70-ig | 209. | Combcsont ficama (ágyékban) repozícióval műtéttel kezelve | 80-ig | |
188. | A hüvelykujj vagy kisujjon kívüli más ujj metatarsusának törése elmozdulással, vagy elmozdulás nélkül | 40-ig | 210. | Nem beékelődött combnyak törése műtéttel kezelve | 100-ig | |
211. | Beékelődött combnyak törése | 100-ig | ||||
189. | Több ujj metatarsusának törése elmozdulás- sal, vagy elmozdulás nélkül | 50-ig | 212. | Nem beékelődött combnyak törése konzervatívan kezelve | 130-ig | |
190. | Több ujj metatarsusának törése, nyílt vagy műtött | 70-ig | 213. | Combnyak törése, komplikált, fejnekrózissal vagy endoprotézissel kezelve | 150-ig | |
191. | Metatarsusok (egy vagy több) ficama konzervatívan vagy műtéttel kezelve | 45-ig | 214. | Combcsont fejének traumás epiphyseolysise töredékek kis elmozdulásával | 100-ig | |
192. | Az ötödik metatarsus bázisának letörése | 40-ig | 215. | Combcsont fej traumás epiphyseolysise töredékek jelentős elmozdulásával | 120-ig | |
193. | A sípcsont hátsó élének nem teljes letörése | 50-ig | ||||
194. | A sípcsont hátsó élének teljes letörése töredékek elmozdulása nélkül | 50-ig | 216. | Combcsont fej traumás epiphyseolysise necrosissal | 150-ig | |
A sípcsont hátsó élének teljes letörése tö- redékek elmozdulásával konzervatívan vagy műtéttel kezelve | 217. | Combcsont részleges törése | 100-ig | |||
195. | 80-ig | 218. | Combcsont teljes törése töredékek elmozdulása nélkül | 120-ig | ||
196. | Sípcsont szupramalleonáris törése bokacsont subluxatiojával, külső, esetleg belső boka töréssel konzervatívan vagy műtéttel kezelve | 120-ig | 219. | Combcsont belsőízületi törése elmozdulással, konzervatívan kezelve | 140-ig | |
Combcsont teljes törése töredékek elmozdu- lásával konzervatívan vagy műtéttel kezelve | ||||||
Sípcsont supramalleolaris törése bokacsont subluxatiojával, külső, esetleg belső boka töréssel, sípcsont hátsó élének letörésével konzervatívan vagy műtéttel kezelve | 220. | 160-ig | ||||
197. | 120-ig | 221. | Combcsont nyílt törése | 180-ig | ||
Combcsont teljes törése condylus felett, töredékek elmozdulásával vagy elmozdulása nélkül konzervatívan kezelve | ||||||
198. | Sípcsont disztális epifízis belsőízületi zúzódásos törése (pilon törés) | 140-ig | 222. | 130-ig | ||
199. | Sípcsont vagy mindkét lábszárcsont nem teljes törése töredékek elmozdulása nélkül | 90-ig | 223. | Combcsont törése condylus felett, nyílt vagy műtéttel kezelve | 150-ig | |
200. | Sípcsont vagy mindkét lábszárcsont teljes törése töredékek elmozdulásával | 120-ig | 224. | Combcsont distalis végének traumás epiphy- seolysise töredékek elmozdulásával | 150-ig | |
201. | Sípcsont vagy mindkét lábszárcsont törése, nyílt vagy műtött | 150-ig | 225. | Xxxxxxxxx epicondylusának letörése konzervatívan kezelve | 90-ig | |
202. | Sípcsont proximális végének egy vagy mindkét condylusának belsőízületi törése töredékek elmozdulása nélkül | 100-ig | 226. | Combcsont epicondylusának letörése műtéttel kezelve | 100-ig | |
Combcsont belsőízületi törése (condylus vagy intercondylus törés) töredékek elmozdulása nélkül | ||||||
203. | Sípcsont proximális végének egy vagy mind- két condylusának belsőízületi törése töredé- kek elmozdulásával | 120-ig | 227. | 120-ig | ||
228. | Combcsont belsőízületi törése elmozdulással, műtéttel kezelve | 150-ig | ||||
Sípcsont proximális végének egy vagy mind- két condylusa belsőízületi törése töredékek elmozdulásával és epiphyseolysis | ||||||
204. | 120-ig | 229. | Térdkalács törés töredékek elmozdulásával konzervatívan kezelve | 60-ig | ||
205. | Sípcsont érdes részének letörése konzervatívan vagy műtéttel kezelve | 65-ig | 230. | Térdkalács törése nyíltan vagy műtéttel kezelve | 80-ig | |
206. | Szárkapocscsont nem teljes törése (bokaízület elmozdulása nélkül) | 25-ig | 231. | Térdkalács törése töredékek elmozdulása nélkül | 60-ig |
232. | Térdkalács ficama repozícióval orvosilag konzervatívan kezelve | 35-ig | 260. | Sajkacsont nekrózissal komplikált törése | 80-ig | |
261. | Sajkacsont törés luxatios | 90-ig | ||||
233. | Térdkalács ficama műtéttel kezelve | 50-ig | 262. | Trimalleoláris törés töredékek elmozdulása nélkül | 90-ig | |
234. | Térdízület szalagjainak szakadása | 50-ig | ||||
235. | Térdízület belső vagy külső oldalszalagjainak szakadása vagy teljes leszakadása | 60-ig | 263. | Trimalleoláris törés töredékek elmozdulásával konzervatívan vagy műtéttel kezelve | 110-ig | |
236. | Térdízület keresztszalagok szakadása vagy teljes leszakadása | 70-ig | 264. | Egy ékcsont törése elmozdulás nélkül, töredékek elmozdulásával | 60-ig | |
237. | Külső vagy belső meniscus sérülése konzervatívan kezelve | 50-ig | 265. | Több ékcsont (os cuneiforme) törése elmozdulás nélkül | 70-ig | |
238. | Külső vagy belső meniscus sérülése műtéttel kezelve | 85-ig | 266. | Több ékcsont (os cuneiforme) törése elmozdulással | 90-ig | |
239. | Xxxx csóva törése | 70-ig | 267. | Medence exartikulációja vagy comb amputálása | 60-ig | |
240. | Kis csóva törése | 45-ig | ||||
241. | Pertrochanterikus törés nem teljes vagy teljes, elmozdulás nélkül | 110-ig | 268. | Mindkét láb amputációja | 100-ig | |
269. | Láb amputációja | 100-ig | ||||
242. | Pertrochanterikus törés teljes, elmozdulással, konzervatívan vagy műtéttel kezelve | 120-ig | 270. | Mindkét láb térd alatti amputációja | 90-ig | |
271. | Amputáció térd alatt | 90-ig | ||||
243. | Subtrochantericus teljes törés, töredékek elmozdulásával vagy elmozdulása nélkül, konzervatívan kezelve | 110-ig | FEJET ÉRT BALESETEK | |||
272. | Orrcsonttok és orrsövény törése | 20-ig | ||||
244. | Subtrochantericus teljes törés, töredékek elmozdulásával műtéttel kezelve | 120-ig | 273. | Orrcsonttok és orrsövény törése elmozdulással | 20-ig | |
274. | Fej részleges skalpolása bőrhibával | 40-ig | ||||
245. | Subtrochantericus törés nyitott | 150-ig | 275. | Fej teljes skalpolása bőrhibával | 60-ig | |
246. | Subtrochantericus törés, részleges | 80-ig | 276. | Fej zúzódása agyrázkódás nélkül szakorvos által diagnosztizálva | 10-ig | |
247. | Köbcsont (Os cuboideum) törése töredékek elmozdulása nélkül | 60-ig | ||||
277. | Állkapcsi ízület rándulása | 15-ig | ||||
248. | Köbcsont (Os cuboideum) törése töredékek elmozdulásával | 70-ig | 278. | Állkapcsi ízület kétoldali ficama | 20-ig | |
279. | Koponyalapi törés | 120-ig | ||||
Sarokcsont(Os calcaneus) törés statika megrongálódása nélkül | ||||||
249. | 90-ig | 280. | Koponyaboltozat törés töredékek benyomódása nélkül | 80-ig | ||
Sarokcsont(Os calcaneus) törés statika megrongálásával (Böhler szög) | ||||||
250. | 110-ig | 281. | Koponyaboltozat törés töredékek benyomódásával | 90-ig | ||
Sarokcsont (Os calcaneus) törés sarokcsont testének eltolódása nélkül | ||||||
251. | 70-ig | 282. | Homlokcsont törés töredékek benyomódása nélkül | 50-ig | ||
Sípcsont eminentia intercondylaris törése konzervatívan kezelve | ||||||
252. | 90-ig | 283. | Homlokcsont törés töredékek benyomódásával | 90-ig | ||
Alsó vagy felső állkapocs ínykinyúlásának törése | ||||||
253. | Sípcsont eminentia intercondylaris törése műtéttel kezelve | 100-ig | 284. | 35-ig | ||
285. | Falcsont törés töredékek benyomódásával | 90-ig | ||||
254. | Nagyobb izom szakadása műtét nélkül | 35-ig | ||||
Nyakszirtcsont törés töredékek benyomódása nélkül | ||||||
255. | Nagyobb izom szakadása műtéttel | 50-ig | 286. | 50-ig | ||
Nagyobb izom vagy ín szakadása vagy átvágása konzervatívan vagy műtéttel kezelve | ||||||
256. | 60-ig | 287. | Nyakszirtcsont törés töredékek benyomódásával | 90-ig | ||
Végtag vagy egy részének zúzódása és izmok súlyosabb fokú húzódása | ||||||
257. | 25-ig | 288. | Halántékcsont törés töredékek benyomódása nélkül | 50-ig | ||
258. | Achilles ín szakadása, elszakítása | 70-ig | ||||
289. | Halántékcsont törés töredékek benyomódásával | 90-ig | ||||
Sajkacsont törés töredékek elmozdulása nélkül | ||||||
259. | 60-ig | 290. | Állkapocs törése töredékek elmozdulása nélkül | 50-ig | ||
291. Állkapocs törése töredékek elmozdulásával 70-ig | Szaruhártya vagy ínhártya seb perforációval, műtéttel kezelve baleset utáni szürkehályoggal komplikálva vagy nem mágneses testtel a szem belsejében | |||||
292. Járomcsont szélének törése 50-ig | 320. | 70-ig | ||||
293. Arccsont törés 60-ig | ||||||
294. Alsó vagy felső állkapocs ínykinyúlásának 35-ig törése | 321. | Szaruhártya vagy ínhártya seb perforációval, műtéttel kezelve endophtamitissel vagy nem mágneses testtel a belső szemben komplikálva | 70-ig | |||
295. Le Fort I. egyesített törések 60-ig | ||||||
296. Le Fort II. egyesített törések 90-ig | 322. | Szaruhártya vagy ínhártya seb perforációval műtéttel kezelve, komplikáció nélkül | 50-ig | |||
297. Le Fort III. egyesített törések 120-ig | ||||||
Konzervatívan kezelt szaruhártya vagy ínhártya seb perforációval, komplikáció nélkül | ||||||
IDEGRENDSZERI SÉRÜLÉSEK | 323. | 35-ig | ||||
Könnyűfokú agyrázkódás hospitalizálással, 298. neurológiai vagy sebészeti kivizsgálással 20-ig igazolva | ||||||
324. | Szaruhártya felületi vagy mélyebb sérülése perforáció nélkül, komplikáció nélkül | 20-ig | ||||
Szaruhártya mély sebe perforáció nélkül, baleset utáni szürkehályoggal vagy endophtalmitissel komplikálva | ||||||
299. Közepes fokú agyrázkódás (második) 30-ig | 325. | 50-ig | ||||
300. Súlyos fokú agyrázkódás (harmadik) 50-ig | ||||||
301. Agyzúzódás 150-ig | 326. | Kötőhártya perforált sérülései vérzéssel | 15-ig | |||
302. Agyszövet zúzódása 180-ig | 327. | Kötőhártya sérülése műtéttel kezelve | 15-ig | |||
303. Agyvérzés, belsőkoponya és a 180-ig gerinccsatornába | 328. | Vérzés az üvegtestbe és a retinába szövődmény nélkül | 100-ig | |||
304. Gerincvelő zúzódása 150-ig | Vérzés az üvegtestbe és a retinába szem belső nyomásának másodlagos növekedésével, műtéti beavatkozás szükséges | |||||
305. Vérzés a gerincvelőbe 180-ig | 329. | 120-ig | ||||
306. Gerincvelő zúzódása 180-ig | ||||||
Orrcsontok törése könnyutak megszakításával konzervatívan kezelve | ||||||
307. Perifériás ideg zúzódása rövid idejű bénulással 35-ig | 330. | 20-ig | ||||
308. Perifériás ideg sérülése ínhüvely sérülésével 50-ig | ||||||
331. | Orrcsontocskák törése könnyutak megszakításával műtéttel kezelve | 40-ig | ||||
309. Perifériás ideg szakadása 80-ig | ||||||
332. | Orrmelléküreg törése bőr alatti emphysaemával | 100-ig | ||||
SZEM SÉRÜLÉSEK | ||||||
Szemhéj szakított és vágott sebe sebészetileg kezelve | ||||||
310. | Könnyzacskó gyulladása bizonyíthatóan sérülés után műtéttel kezelve | 20-ig | 333. | 15-ig | ||
Szemhéj szakított és vágott sebe könnyutak megszakításával | ||||||
311. | Szaruhártya epithelium égése vagy marása | 20-ig | 334. | 25-ig | ||
312. | Szaruhártya parenchyma marása vagy égése | 100-ig | ||||
335. | Retinális sokk | 20-ig | ||||
313. | Kötőhártya marása vagy égése - I.fok | 20-ig | ||||
336. | Járomcsontba hatoló seb komplikáció nélkül | 20-ig | ||||
314. | Kötőhártya marása vagy égése - II.fok | 35-ig | ||||
Járomcsontba hatoló seb idegen nem mágneses testtel komplikálva a járomcsontban | ||||||
315. | Kötőhártya marása vagy égése - III.fok | 50-ig | 337. | 70-ig | ||
316. | Baleset utáni szaruhártyafekély | 50-ig | 338. | Járomcsontba hatoló seb idegen mágneses testtel komplikálva a járomcsontban | 40-ig | |
Szaruhártya vagy ínhártya seb perforációval, konzervatívan kezelve szürkehályoggal komplikálva | ||||||
317. | 50-ig | 339. | Szem zúzódása vérzéssel az elülső kamrába komplikáció nélkül | 40-ig | ||
318. | Szaruhártya vagy ínhártya seb perforációval, konzervatívan kezelve endophtalmitissel komplikálva vagy nem mágneses testtel a belső szemben | 70-ig | 340. | Szem zúzódása vérzéssel az elülső kamrába, szem belső nyomásának másodlagos növeke- désével, műtéti beavatkozás szükséges | 80-ig | |
Szem zúzódása szivárványhártya megszakadásával, komplikáció nélkül | ||||||
319. | Szaruhártya vagy ínhártya seb perforációval, műtéttel kezelve szivárványhártya prolapsussal vagy szivárványhártya sérüléssel | 85-ig | 341. | 40-ig | ||
342. | Szem zúzódása szivárványhártya megszaka- dásával, szivárványhártya gyulladással vagy baleset utáni szürkehályoggal komplikálva | 70-ig | ||||
343. | Szemlencse subluxatiója komplikáció nélkül | 35-ig |
344. | Szemlencse luxatiója komplikáció nélkül | 70-ig | 369. | Egy borda kettős törése | 45-ig | |
Szemlencse luxatiója és részleges ficama szem nyomásának másodlagos növekedésével komplikálva, műtéti beavatkozás szükséges | 370. | Kettő vagy több borda kettős törése | 60-ig | |||
345. | 80-ig | 371. | Xxxxxxx súlyos fokú zúzódása | 25-ig | ||
Szegycsont törése töredékek elmozdulása nélkül | ||||||
346. | Látóideg és chiasma baleseti sérülése | 100-ig | 372. | 35-ig | ||
347. | Szemsérülés, amely a szem azonnali enucleatióját teszi szükségessé a baleset után | 50-ig | 373. | Szegycsont törése töredékek elmozdulásával | 50-ig | |
374. | Szegycsont kettős törése | 50-ig | ||||
Szemmozgatási apparátus sérülése diplopiával (kettőslátás) | ||||||
348. | 70-ig | 375. | Baleset utáni mediasztinális és bőralatti emphysaema | 70-ig | ||
FÜL SÉRÜLÉSEK | ||||||
HAS BALESETEK | ||||||
349. | Fülkagyló zúzódása véraláfutással | 10-ig | ||||
A hasüregbe hatoló seb (szervek sérülése nélkül) | ||||||
350. | Fülkagyló seb másodlagos aszeptikus perichondritissel | 20-ig | 376. | 35-ig | ||
377. | Máj szakadása | 90-ig | ||||
Dobhártya sérülés koponyacsont törés és másodlagos fertőzés nélkül | ||||||
351. | 15-ig | 378. | Vastagbél szakadása vagy átszakítása kivágás nélkül | 60-ig | ||
352. | Labirintus rázkódás | 30-ig | ||||
Vastagbél szakadása vagy átszakítása kivágással | ||||||
FOGSÉRÜLÉSEK | 379. | 80-ig | ||||
353. | Elkerülhetetlen foghúzás vagy 1-6 fog elvesztése külső behatás miatt (nem harapással) | 15-ig | 380. | Lép leszakadása | 80-ig | |
381. | Hasnyálmirigy szakadása | 110-ig | ||||
Hét vagy több fog elvesztése vagy elkerülhetetlen kihúzása külső behatás miatt (nem harapással) | ||||||
354. | 25-ig | 382. | Gyomor perforációja baleset következtében | 50-ig | ||
383. | Nyombél perforációja baleset következtében | 50-ig | ||||
355. | Egy vagy több fog apparátusának meglazulása (subluxatio, luxatio, reimplantáció) rögzítési sín szükségessége | 20-ig | 384. | Bélfodor (mesenterium) szakadása bél kivágása nélkül | 40-ig | |
385. | Bélfodor (mesenterium) szakadása bél kivágásával | 50-ig | ||||
356. | Egy vagy több foggyökér törése, rögzítősín szükségessége | 40-ig | ||||
386. | Vékonybél szakadása vagy átszakítása bél kivágása nélkül | 50-ig | ||||
NYAKSÉRÜLÉSEK | ||||||
357. | Nyelőcső perforációja vagy szakadása, nyelőcső maródása | 90-ig | 387. | Vékonybél szakadása vagy átszakítása bél kivágásával | 60-ig | |
358. | Hangszálak sérülése baleset vagy ingerlő gőzök belégzése következtében | 15-ig | 388. | Hasfal súlyos fokú zúzódása | 20-ig | |
UROGENITÁLIS RENDSZER BALESETEI | ||||||
359. | Gége vagy légcső sérülése perforációval | 110-ig | ||||
389. | Húgyhólyagszakadás | 60-ig | ||||
360. | Nyelvcsont vagy pajzsporc törése | 45-ig | ||||
390. | Húgycsőszakadás | 60-ig | ||||
MELLKAS BALESETEK | ||||||
391. | Vese zúzódása hematúriával | 35-ig | ||||
361. | Tüdőszakadás | 80-ig | 392. | Hímvessző, herék, herezacskók zúzódása, súlyos fokú | 40-ig | |
362. | Rekeszizom szakadása | 85-ig | ||||
363. | Baleset utáni pneumothorax (légmell) nyitott vagy szelepes (ventil) | 80-ig | 393. | Herék, herezacskók zúzódása, súlyos fokú, herék és mellékherék baleset utáni gyulladásával | 60-ig | |
364. | Baleset utáni zárt pneumothorax | 80-ig | 394. | Vese zúzódása vagy szakadása, műtét szükségessége | 90-ig | |
365. | Baleset utáni vérzés a mellkasba (haemothorax), műtéttel kezelve | 80-ig | ||||
MÁS SÉRÜLÉSEK | ||||||
366. | Baleset utáni vérzés a mellkasba (haemothorax), konzervatívan kezelve | 50-ig | 395. | Nem komplikált, sebészetileg kezelt seb (köröm- lemez elvesztése is), primér módon gyógyulva | 10-ig | |
367. | Klinikailag bizonyított szívsérülés baleset következtében | 150-ig | 396. | Sebészetileg kezelt seb komplikációkkal és sze- kundér gyógyulással vagy ujjak puha részeinek felszíni abráziója (kopás) | 25-ig | |
368. | Klinikailag bizonyított egytől hat borda törése | 50-ig | ||||
397. | Idegen test sebészetileg eltávolítva vagy el nem távolítva komplikált gyógyulással (elkerülhetet- len a sebészeti kezelés) | 20-ig | 413. | Égések, marás, fagyások – harmadfokú vagy mély másodfokú sebészeti kezelés szükséges- ségével a test felületének 16 - 20% terjedelmé- ben | 120-ig | |
398. | Mérgeskígyó marás | 20-ig | ||||
399. | Idegen test sebészetileg eltávolítva vagy el nem távolítva nem komplikált gyógyulással (elkerül- hetetlen a sebészeti kezelés) | 10-ig | 414. | Égések, marás, fagyások – harmadfokú vagy mély másodfokú sebészeti kezelés szükséges- ségével a test felületének 21 - 30% terjedelmé- ben | 140-ig | |
Sugárzás és vegyi mérgező anyagok összesített hatása – könnyűfokú, gőzök vagy gázok általi mérgezés | ||||||
400. | 20-ig | Égések, marás, fagyások – harmadfokú vagy 415. mély másodfokú sebészeti kezelés szükséges- 160-ig ségével a test felületének 31 - 40% terjedelmé- ben | ||||
ÉGÉSEK, MARÁSOK, FAGYÁSOK | ||||||
Égések, marás, fagyások – első és másodfokú, testfelületének 2% terjedelméig (UV sugárzás sérülésének kivételével) | ||||||
401. | 14-ig | Égések, marás, fagyások – harmadfokú vagy 416. mély másodfokú sebészeti kezelés szükséges- 180-ig ségével a test felületének 41% terjedelme felett | ||||
402. | Égések, marás, fagyások – elsőfokú, test felüle- tének 2%-a feletti terjedelemben (UV sugárzás sérülésének kivételével) | 14-ig | ||||
TRAUMÁS SOKK, CSAK HOSPITALIZÁLT ESETEK | ||||||
417. Traumás sokk, csak hospitalizált esetek – könnyű 20-ig | ||||||
Égések, marás, fagyások – másodfokú, test felületének 3-5% közötti terjedelemben (UV sugárzás sérülésének kivételével) | ||||||
403. | 35-ig | 418. Traumás sokk, csak hospitalizált esetek – közepes 35-ig | ||||
419. Traumás sokk, csak hospitalizált esetek –súlyos 50-ig | ||||||
Égések, marás, fagyások – másodfokú, test felületének 6-20% közötti terjedelemben (UV sugárzás sérülésének kivételével) | ||||||
404. | 50-ig | ÁRAMÜTÉSES BALESETEK KÖVETKEZMÉNYEI | ||||
420. Sérülés áramütés következtében – könnyű fokú 15-ig | ||||||
Égések, marás, fagyások – másodfokú, test felületének 21-40% közötti terjedelemben (UV sugárzás sérülésének kivételével) | 421. Sérülés áramütés következtében – közepes fokú 35-ig | |||||
405. | 80-ig | 422. Sérülés áramütés következtében –súlyos fokú 60-ig | ||||
ÉGÉSEK ÉS NAPSZÚRÁS ÁLTALÁNOS HATÁSAI | ||||||
Égések, marás, fagyások – másodfokú, test felületének 41%-a feletti terjedelemben (UV sugárzás sérülésének kivételével) | ||||||
406. | 130-ig | nincs 423. Leégések és napszúrás általános hatásai biztosítási szolgáltatás | ||||
Égések, marás, fagyások – harmadfokú vagy mély másodfokú sebészeti kezelés szükséges- ségével 5 cm2 terjedelemig | ||||||
407. | 21-ig | |||||
408. | Égések, marás, fagyások – harmadfokú vagy mély másodfokú sebészeti kezelés szükséges- ségével 5 cm2 terjedelem felett | 25-ig | ||||
409. | Égések, marás, fagyások – harmadfokú vagy mély másodfokú sebészeti kezelés szükségessé- gével 6 cm2 - 10 cm2 terjedelemben | 40-ig | ||||
410. | Égések, marás, fagyások – harmadfokú vagy mély másodfokú sebészeti kezelés szükséges- ségével 11 cm2 – től a test felületének 5%-a terjedelemben | 50-ig | ||||
411. | Égések, marás, fagyások – harmadfokú vagy mély másodfokú sebészeti kezelés szükséges- ségével a test felületének 6 - 10% terjedelmé- ben | 90-ig | ||||
412. | Égések, marás, fagyások – harmadfokú vagy mély másodfokú sebészeti kezelés szükséges- ségével a test felületének 11 - 15% terjedelmé- ben | 100-ig |
Költségtáblázat (első rész)
A SENSUM Életbiztosítás biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerülő költségek
Kezelési költség | Az egyéni számla aktuális értékének évi 1,8%-a, de minimum 300 forint / 1 euró. A befektetési egységekből havonta kerül elvonásra. Havi mértéke az éves érték 1/12-ed része. |
Adminisztrációs díj | Az aktuális rendszeres havi biztosítási díj 12-szeresének 0,1%-a. |
Rendkívüli befizetés díja | Az aktuális rendszeres biztosítási díjon felül befizetett összeg 4%-a |
Allokációs arány módosítása | 0 Ft/€ |
Díjmentes leszállítás állapotába helyezés | 0 Ft/€ |
Részleges visszavásárlás a biztosítás létrejöttétől számított 10 év elteltét követően | 0 Ft/€ |
Részleges visszavásárlás a biztosítás létrejöttétől számított 10 éven belül | A részleges visszavásárlás 3%-a |
Elérési szolgáltatás teljesítéséért | 0 Ft/€ |
A biztosítási szerződés első 10 éven belüli felmondása | 0 Ft/€ |
A biztosítási szerződés első 10 év utáni felmondása | 0 Ft/€ |
Emlékeztető levél megküldéséért felszámított díj | 0 Ft/€ |
A forgalmazási díj mértéke: | 1. éves díj | 70%-a | 6. éves díj | 8%-a |
2. éves díj | 40%-a | 7. éves díj | 7%-a | |
3. éves díj | 15%-a | 8. éves díj | 6%-a | |
4. éves díj | 12%-a | 9. éves díj | 5%-a | |
5. éves díj | 10%-a | 10. - 20. éves díj | 2%-a | |
A NOVIS Bónuszok visszavásárlási értéke a jóváírásuktól eltelt és díjjal rendezett évek száma szerint: | ||||
10 eltelt és díjjal rendezett biztosítási év előtt | 10 eltelt és díjjal rendezett biztosítási év után | |||
0% | 100% |
Költségtáblázat (második rész)
A SENSUM Életbiztosítás biztosítás biztosítási fedezettel kapcsolatos költségei forintos változat esetén
Havi kockázati díj 100.000 Ft haláleseti biztosítási összegre | Havi kockázati díj a „Betegségek és műtétek” biztosítás 100.000 Ft biztosítási összegére | ||||||
KOR | KOCKÁZATI DÍJ (Ft) | KOR | KOCKÁZATI DÍJ (Ft) | KOR | KOCKÁZATI DÍJ (Ft) | KOR | KOCKÁZATI DÍJ (Ft) |
0 - 18 | 5,0 | 42 | 28,0 | 0 - 18 | 7,0 | 42 | 80,0 |
19 | 6,0 | 43 | 32,0 | 19 | 7,0 | 43 | 88,0 |
20 | 7,0 | 44 | 35,0 | 20 | 7,0 | 44 | 96,0 |
21 | 7,0 | 45 | 39,0 | 21 | 8,0 | 45 | 104,0 |
22 | 7,0 | 46 | 44,0 | 22 | 9,0 | 46 | 111,0 |
23 | 7,0 | 47 | 49,0 | 23 | 11,0 | 47 | 117,0 |
24 | 7,0 | 48 | 54,0 | 24 | 12,0 | 48 | 130,0 |
25 | 8,0 | 49 | 60,0 | 25 | 12,0 | 49 | 142,0 |
26 | 8,0 | 50 | 67,0 | 26 | 14,0 | 50 | 154,0 |
27 | 8,0 | 51 | 67,0 | 27 | 15,0 | 51 | 166,0 |
28 | 8,0 | 52 | 73,0 | 28 | 16,0 | 52 | 180,0 |
29 | 9,0 | 53 | 79,0 | 29 | 18,0 | 53 | 193,0 |
30 | 9,0 | 54 | 87,0 | 30 | 19,0 | 54 | 207,0 |
31 | 10,0 | 55 | 94,0 | 31 | 22,0 | 55 | 220,0 |
32 | 10,0 | 56 | 102,0 | 32 | 23,0 | 56 | 235,0 |
33 | 12,0 | 57 | 110,0 | 33 | 26,0 | 57 | 250,0 |
34 | 12,0 | 58 | 120,0 | 34 | 30,0 | 58 | 266,0 |
35 | 14,0 | 59 | 132,0 | 35 | 32,0 | 59 | 282,0 |
36 | 14,0 | 60 | 144,0 | 36 | 36,0 | 60 | 300,0 |
37 | 16,0 | 61 | 156,0 | 37 | 39,0 | 61 | 317,0 |
38 | 18,0 | 62 | 169,0 | 38 | 46,0 | 62 | 336,0 |
39 | 20,0 | 63 | 183,0 | 39 | 53,0 | 63 | 362,0 |
40 | 22,0 | 64 | 199,0 | 40 | 61,0 | 64 | 390,0 |
41 | 25,0 | 65 - 100 | * | 41 | 70,0 | 65 - 100 ** | |
Havi kockázati díj a teljes értékű balesetbiztosítás 100.000 Ft biztosítási összegére | * A 65 éves kortól számított levonás mértéke egyenlő a 64. életévben meghatározott levo- nás összegével. A biztosítási összeg minden évben 8 %-kal csökken az előző évi biztosítási összeghez képest. A 100. életév elérése ese- tén a szerződő részére az aktuális haláleseti összeg kerül kifizetésre. | ** A 65 éves kortól számított levonás mértéke egyenlő a 64. évben meghatározott levonás összegével. A bizto- sítási összeg minden évben 10 %-kal csökken az előző évi biztosítási összeghez képest. A 100. életév elérése esetén a szerződő részére a „Betegségek és műtétek” biztosítási összeg aktuális értéke kerül kifizetésre. | |||||
66,9 Ft |
Költségtáblázat (második rész)
A SENSUM Életbiztosítás biztosítás biztosítási fedezettel kapcsolatos költségei eurós válatozat esetén
Havi kockázati díj 10.000 € haláleseti biztosítási összegre | Havi kockázati díj a „Betegségek és műtétek” biztosítás 10.000 € biztosítási összegére | ||||||
KOR | KOCKÁZATI DÍJ (€) | KOR | KOCKÁZATI DÍJ (€) | KOR | KOCKÁZATI DÍJ (€) | KOR | KOCKÁZATI DÍJ (€) |
0 - 18 | 0,5 | 42 | 2,8 | 0 - 18 | 0,7 | 42 | 8,0 |
19 | 0,6 | 43 | 3,2 | 19 | 0,7 | 43 | 8,8 |
20 | 0,7 | 44 | 3,5 | 20 | 0,7 | 44 | 9,6 |
21 | 0,7 | 45 | 3,9 | 21 | 0,8 | 45 | 10,4 |
22 | 0,7 | 46 | 4,4 | 22 | 0,9 | 46 | 11,1 |
23 | 0,7 | 47 | 4,9 | 23 | 1,1 | 47 | 11,7 |
24 | 0,7 | 48 | 5,4 | 24 | 1,2 | 48 | 13,0 |
25 | 0,8 | 49 | 6,0 | 25 | 1,2 | 49 | 14,2 |
26 | 0,8 | 50 | 6,7 | 26 | 1,4 | 50 | 15,4 |
27 | 0,8 | 51 | 6,7 | 27 | 1,5 | 51 | 16,6 |
28 | 0,8 | 52 | 7,3 | 28 | 1,6 | 52 | 18,0 |
29 | 0,9 | 53 | 7,9 | 29 | 1,8 | 53 | 19,3 |
30 | 0,9 | 54 | 8,7 | 30 | 1,9 | 54 | 20,7 |
31 | 1,0 | 55 | 9,4 | 31 | 2,2 | 55 | 22,0 |
32 | 1,0 | 56 | 10,2 | 32 | 2,3 | 56 | 23,5 |
33 | 1,2 | 57 | 11,0 | 33 | 2,6 | 57 | 25,0 |
34 | 1,2 | 58 | 12,0 | 34 | 3,0 | 58 | 26,6 |
35 | 1,4 | 59 | 13,2 | 35 | 3,2 | 59 | 28,2 |
36 | 1,4 | 60 | 14,4 | 36 | 3,6 | 60 | 30,0 |
37 | 1,6 | 61 | 15,6 | 37 | 3,9 | 61 | 31,7 |
38 | 1,8 | 62 | 16,9 | 38 | 4,6 | 62 | 33,6 |
39 | 2,0 | 63 | 18,3 | 39 | 5,3 | 63 | 36,2 |
40 | 2,2 | 64 | 19,9 | 40 | 6,1 | 64 | 39,0 |
41 | 2,5 | 65 - 100 | * | 41 | 7,0 | 65 - 100 ** | |
Havi kockázati díj a teljes értékű balesetbiztosítás 10.000 € biztosítási összegére | * A 65 éves kortól számított levonás mértéke egyenlő a 64. életévben meghatározott levo- nás összegével. A biztosítási összeg minden évben 8 %-kal csökken az előző évi biztosítási összeghez képest. A 100. életév elérése ese- tén a szerződő részére az aktuális haláleseti összeg kerül kifizetésre. | ** A 65 éves kortól számított levonás mértéke egyenlő a 64. évben meghatározott levonás összegével. A bizto- sítási összeg minden évben 10 %-kal csökken az előző évi biztosítási összeghez képest. A 100. életév elérése esetén a szerződő részére a „Betegségek és műtétek” biztosítási összeg aktuális értéke kerül kifizetésre. | |||||
6,69 € |